A GYISM-OM által finanszírozott drogprevenciós egészségfejlesztési programok hatása a célcsoport droghasználatára

Ikvai-Szabó Emese Kiss Judit Lopes Elvira Pataki Zoltán Torba Judit

A GYISM-OM által finanszírozott drogprevenciós – egészségfejlesztési programok hatása a célcsoport droghasználatára KUTATÁSI JELENTÉS

Budapest, 2005.

Tartalom I. A KUTATÁS CÉLJA ÉS ELMÉLETI HÁTTERE (PATAKI ZOLTÁN)............................................................................................................. 3 II. A VIZSGÁLAT MÓDSZERE (PATAKI ZOLTÁN).......................................................................................................................................... 7 III. A MINTA ALAPJELLEMZİI (PATAKI ZOLTÁN)....................................................................................................................................... 8 IV. DEVIÁNS VISELKEDÉSFORMÁK, FOKOZOTT VESZÉLYEZTETETTSÉG (PATAKI ZOLTÁN)............................................................ 11 V. DOHÁNYZÁS (PATAKI ZOLTÁN) .............................................................................................................................................................. 16 VI. ALKOHOLFOGYASZTÁS (PATAKI ZOLTÁN).......................................................................................................................................... 23 VII. DROGHASZNÁLAT (PATAKI ZOLTÁN).................................................................................................................................................. 29 VIII. PREVENCIÓS PROGRAMOK ÉS HATÁSUK (PATAKI ZOLTÁN)......................................................................................................... 39 IX. A PREVENCIÓS PROGRAMOK JELLEMZİI (PATAKI ZOLTÁN – KISS JUDIT) .................................................................................. 42 X. A KÜLÖNBÖZİ PREVENCIÓS PROGRAMOKHOZ VALÓ VISZONYULÁS (TORBA JUDIT) ................................................................ 47 XI. A PREVENCIÓ HATÁSA (PATAKI ZOLTÁN) ........................................................................................................................................... 61 XII. A CSALÁD MINT STÁTUSZ – ISKOLAI TÁRSADALMI STÁTUSZ ÉS A SZÜLİK TÁRSADALMI STÁTUSZA (TORBA JUDIT) .......... 70 XIII. CSALÁDI DEVIANCIÁK ELİFORDULÁSA (LOPES ELVIRA) ............................................................................................................. 78 XIV. A FIATALOK ÖNÁLLÓSODÁSA, IFJÚSÁGI IDENTITÁS, IFJÚSÁGI STÁTUSZ (IKVAI-SZABÓ EMESE) .......................................... 94 XV. A FIATALOK ÖNÁLLÓSODÁSA, JÖVİKÉPE (IKVAI-SZABÓ EMESE) .............................................................................................. 103 XVI. KÜLÖNBÖZİ CSOPORTOKHOZ VALÓ VISZONYULÁS (LOPES ELVIRA) ...................................................................................... 115 XVII. KORTÁRSKAPCSOLATOK JELLEMZİI (KISS JUDIT – IKVAI-SZABÓ EMESE) ............................................................................ 146 XVIII. MENTÁLIS ZAVAROK – SZORONGÁS (KISS JUDIT) ...................................................................................................................... 157 FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................................................................................................ 167 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................................................ 173 I. SZ. MELLÉKLET: JAVASLAT: MILYEN LEHET A HATÉKONY PREVENCIÓ? (PATAKI ZOLTÁN)...................................................... 174 II. SZ. MELLÉKLET: A MINTA ALAPELOSZLÁSAI..................................................................................................................................... 179

2

I. A kutatás célja és elméleti háttere 1 A

kutatást

2004.

szeptemberében

kezdtük

az

Egészséges

Városért

Közalapítvány és az Országos Egészségfejlesztési Intézet közremőködésével, együttmőködési megállapodás keretében2. Alapvetıen azt vizsgáltuk 49 iskola bevonásával, hogy az ICSSZEM (korábban GYISM)

által

finanszírozott

drogprevenciós–egészségfejlesztési

programok

a

viselkedés szintjén okoztak-e kimutatható változást a programba bevont fiatalok körében. Ehhez a következı módszert választottuk: bázisévnek vettük a 2002/2003-as tanévet olymódon, hogy az ebben a pályázati idıszakban nyertes iskolákat tekintettük alapsokaságnak (139 iskola). Ebbıl választottunk ki véletlen mintavétellel 35 iskolát (34 iskolában tudtuk lekérdezni a kérdıívet). Ezekben az iskolákban kérdeztünk meg 1–1 11. és 12. évfolyamos osztályt (szakiskolákban és szakmunkásképzıkben két végzıs osztályt) mivel a bázisévben ezek a diákok vettek részt prevenciós programban. Kiválasztottunk további 15 iskolát – a fenti minta alapján kialakított kvóta szerint – amelyikben nem folyt semmilyen drogprevenciós program, legalábbis olyan, amelyik a tanmenetbe volt illesztve (meg kell itt jegyeznünk, hogy különösen Budapesten roppant nehéz volt ilyen iskolát találni!). Ez a 15 iskola illetve az itt tanuló 11. és 12. évfolyamok diákjai képezték a kontrollcsoportot3 (a minta részletes bemutatását és az alapeloszlásokat ld. a következı fejezetben ill. a mellékletben).

1 2

3

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán Elméleti megfontolásainkra különösen nagy hatással voltak: • P. Bourdieu: A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdése, Bp.1978. • J. Zinnecker: A fiatalok a társadalmi osztályok terében In: Civilizációs korszakváltás és ifjúság Szeged, 1993. • Th. Veblen: A dologtalan osztály elmélete, Bp. • Gábor Kálmán: Társadalmi átalakulás és ifjúsági korszakváltás, Educatio Füzetek 1996. • R. Dahrendorf: A modern társadalmi konfliktus, Bp. 1994. • E. Fromm: Menekülés a szabadság elıl, Bp.1993. • H. Marcuse: Az egydimenziós ember, Bp.1974. Ezúton is szeretnénk megköszönni a mintába került iskolák együttmőködését!

3

Vizsgáljuk továbbá: A célcsoport (17-18 évesek) életesélyeinek alakulásában milyen szerepet játszik a családi háttér. A szülık iskolázottsága hogyan befolyásolja a fiatalok tanulmányi eredményeit,

továbbtanulási

aspirációit,

valamint

azt,

hogy

a

különbözı

státuszcsoportokból érkezı fiatalok számára milyen mobilitási csatornák állnak rendelkezésre, milyen életmódot jelöl ki számukra családi hátterük. A társadalmi tér a társadalmi pozíciók szervezett együttese, s e pozíciók csak egymáshoz való viszonyukban definiálhatók, tehát értéküket, jellegüket a többi más pozíciótól való mássága, távolsága adja meg. Ezek a pozíciók a társadalmi teret különféle mezıkre tagolják, amelyek mőködési logikájukban eltérı rendszerek ugyan, de van néhány ideáltipikusan közös vonásuk: a pozíciók betöltıik konkrét sajátosságaitól függetlenek, mivel ezeket a társadalom konstruálta. Az egyes társadalmi mezık résztvevıi valamilyen viszonyban vannak egymással (pl. konkurencia, együttmőködés stb.), s a pozíciók birtokosainak a mezı érdekei határozzák meg cselekvésüket. E körben megpróbáljuk megvizsgálni, hogy mindez valóban jelen van-e a fiatalok viselkedési mintáiban is, vagy mindez inkább a felnıtt társadalom sajátja, s a fiatalok esetében ezek a különbségek feloldódnak egy, a fentebb leírtak alapján definiálható ifjúsági mezıben. Vizsgáljuk azt is, hogy a társadalmi átalakulás során a tulajdonosok, a vállalkozók

meghatározóvá válása, a szülık elhelyezkedése

a foglalkozási

hierarchiában hogyan hat a fiatalok életesélyeire és életformájára. Korábban szociológiai közhelynek számított az a megállapítás, hogy a tanuló fiatalok esélyeinek alakulásában családjuk kulturális háttere, kulturális kapcsolatai játszottak meghatározó szerepet. Vizsgálatunk során fontosnak tartjuk megállapítani, hogy napjainkban a tanulók családi, gazdasági, vagy kulturális kötıdései közül melyik hatása az erısebb.

4

A kutatás következı központi kérdése, hogy milyen mértékben beszélhetünk a szülık, illetve az iskola társadalmi státuszától független, önálló ifjúsági státusz kialakulásáról. Napjaink szembetőnı változása a család, az iskola ellenırzı szerepének csökkenése (korábban kerülnek ki a családi ellenırzés alól, egyre több idıt töltenek iskolán kívüli tevékenységek végzésével is s ezzel párhuzamosan a kortárscsoport hatása növekszik). Az iskolai idı kitolódása relatíve megnöveli a fiatalok autonómiáját, és tevékenységeik egyre nagyobb része kikerül a család, illetve az iskola ellenırzése alól. Ez a folyamat állítja középpontba azt a kérdést, hogyan változott meg mára az ifjúság státusza és melyek e változásnak a legfontosabb tendenciái. Az önálló ifjúsági státusz és kultúra létrejötte alakította ki vizsgálatunk következı központi kérdését: a fiatalok önállósodásának problémáját. E kérdéskörben külön foglalkozunk a személyi önállósodással összefüggı olyan eseményekkel, mint például az elsı szexuális tapasztalat megszerzése, az önállóan szórakozni járás stb. illetve ezeket az eseményeket, ha még nem történtek meg, mikorra tervezik a fiatalok. E körben foglalkozunk azzal is, hogy a fiatalok személyi önállósodásának egyre korábbra tolódása milyen konfliktusokkal, szorongásokkal, deviáns magatartási formák megjelenésével jár együtt, illetve függ össze. Kérdésünk az is, hogy a fiatalok önállósodása milyen mértékben függ családi körülményeiktıl,

illetve

a

szociális

különbségeken

túl

befolyásolják-e

életúttervezésüket a felnıtt társadalom normái, szokásszerőségei, értékrendszere s az ebbıl adódó elvárások. Ebben a vonatkozásban is külön elemezzük majd a nemek szerinti különbségeket. Külön vizsgálat alá vonjuk azt, hogy a fiatalok mikorra tervezik az iskola befejezését, és ezzel szoros összefüggésben a munkába állás idıpontját, illetve azt, hogy hogyan illeszkedik ebbe a folyamatba a saját párkapcsolat, valamint család alapításának terve. A fiatalok egyre korábbi önállósodása versus a felnıtt társadalomba történı egyre késıbbi integrálódása (tipikusan egyre késıbbre tolódik az iskolák befejezése, a munkába állás, illetve a saját család alapítása), új megvilágításba helyezi a fiatalok saját családjuktól való függetlenedését. Annak ellenére, hogy a fiatalok - különösen a

5

vizsgált korcsoport - önálló jövedelemmel még nem rendelkezik, a fogyasztói piacon mint "független" fogyasztói réteg jelenik meg, s mint ilyen, hatással van családja fogyasztói szokásainak alakítására is (az egészségfejlesztési munka eredményessége szempontjából ez döntı lehet). Ezért igen fontos vizsgálat alá vonnunk, hogy mi és hogyan alakítja a fiatalok önálló fogyasztói kultúráját - kissé tágabban értelmezve, bevonva e körbe a szabadidı eltöltését is, illetve különös hangsúllyal kezelve annak feltárását, hogy a fogyasztásközpontú ifjúsági kultúra a szabadidıs tevékenységeknek milyen új típusait alakítja ki. Vizsgáljuk azt is, hogy van-e ifjúsági szubkultúra, az ifjúsági státusz hogyan jut kifejezésre. Van-e olyan ifjúsági szubkultúra, amely a származási, demográfiai homogenitásból táplálkozik és azt, hogy milyen szubkultúrák válnak a fiatalok kulturális mintáinak részévé. Ezek az ifjúsági-kulturális minták mennyire jutnak érvényre a kulturális ízlésben, mennyire hatnak a fiatalok fogyasztási szokásaira, és nyíltan vagy látensen az egészséges életmód kialakulására (aktív sport, dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás stb.). E körben vizsgáljuk azt is, hogy mennyire játszanak szerepet az elıítéletek a fiatalok életében. Ezek

azok

a

fiatalok

életében

fontos

események,

tények,

amelyek

következtében, vagy kialakulásakor különösen veszélyeztetettekké válhatnak, illetve kialakulhatnak bizonyos deviáns magatartások (pl. drogfogyasztás) iránti fogékonyság. Ezért tartjuk igen fontosnak a családi miliıt és a kortárscsoportok hatásait vizsgálni. Valamint van néhány olyan szociológiailag jól körülírható dimenzió, amelyrıl már egyértelmően kiderült, hogy "megvédenek" a helytelen droghasználattól (ilyen pl.: a vallásosság, folyamatos és aktív sport tevékenység, az életút tudatos megtervezése stb.).

6

II. A vizsgálat módszere4 A vizsgálat módszere kérdıíves adatgyőjtés (survey módszer), amelyet a kérdezettek felügyelet mellett önállóan, de csoportban végeztek, név nélkül és önkéntesen.

A

kérdıív

kitöltését

kérdezıbiztos

felügyelte,

így pedagógusi

közremőködést nem igényelt. Ez a valid válaszok érdekében egyébként is szükséges. A kérdıív úgy került kialakításra, hogy egy tanóra alatt - 45 perc – kitölthetı legyen. A kérdezık a lekérdezés megkezdése elıtt kiképzésen vettek részt 2004. szeptember végén. Az adatfelvétel 2004. október 01. – 2004. november 30. között történt. A kérdezık zöme szociológus hallgató volt. Az adatrögzítés a kérdezéssel párhuzamosan zajlott, így a nyers adatbázis 2005. január végére rendelkezésre állt. Az adatrögzítés és adatfeldolgozás SPSS 12.0 statisztikai adatkezelı programcsomaggal történt. A kutatásban résztvevı szakemberek: Pataki Zoltán szociológus, kutatásvezetı Kiss Judit szociológus, Ikvai-Szabó Emese szociológus, Torba Judit szociológus, Lopes Elvira szociológus, kutatásszervezı: Gerıcs Katalin

4

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán

7

III. A minta alapjellemzıi5 A kérdıívet 49 középiskolában vettük fel. Mint fentebb már utaltunk rá ehhez a következı módszert választottuk: bázisévnek vettük a 2002/2003-as tanévet olymódon, hogy az ebben a pályázati idıszakban nyertes iskolákat tekintettük alapsokaságnak (139 iskola). Ez a magyarázata annak, hogy az országos arányok kissé torzultak.6 Ebbıl választottunk véletlen mintavétellel 35 iskolát (34 iskolában tudtuk lekérdezni a kérdıívet). Ezekben az iskolákban kérdeztünk meg 1 – 1 11. és 12. évfolyamos osztályt (szakiskolákban és szakmunkásképzıkben két végzıs osztályt) mivel a bázisévben ezek a diákok vettek részt prevenciós programban. Kiválasztottunk további 15 iskolát – a fenti minta alapján kialakított kvóta szerint – amelyikben nem folyt semmilyen drogprevenciós program, legalábbis olyan, amelyik a tanmenetbe volt illesztve (meg kell itt jegyeznünk, hogy különösen Budapesten roppant nehéz volt ilyen iskolát találni!). Ez a 15 iskola ill. az itt tanuló 11. és 12. évfolyamok diákjai a kontrollcsoport7. 1 sz. táblázat A minta állandó lakóhely szerinti összetétele (%) (N 2148) településtípus % Budapest 5,9 megyeszékhely 24,2 város 38,1 község 31,8 összesen 100,0

Valamennyi középiskolából két-két osztály került véletlenszerően a mintába. Így összesen 2213 db értékelhetı kérdıív készült. Ebben a fejezetben a minta bemutatására kerül sor. A minta háromnegyede drogprevenciós-egészségfejlesztı pályázaton nyertes iskolák diákjai közül kerül ki, akik részt is vettek ezekben a programokban.

5

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán Pl.: Országos arányaikhoz képest a Budapesti iskolák alulreprezentáltnak tőnnek viszont a 2002-es pályázatokon ilyen arányban nyertek. Egyébként a Budapesti prevenciós programok hatásvizsgálatát Paksi Borbála és munkatársai már elvégezék 2001 tavaszán. 7 Ezúton is szeretnénk megköszönni a mintába került iskolák együttmőködését! 6

8

2. sz. táblázat A minta prevencióban való részvétel szerinti összetétele (%) (N 2213) nem vett részt prevencióban 25,4 részt vett prevencióban 74,6 összesen 100,0

Az iskolatípusokat tekintve a minta követi az Oktatási Minisztérium nyilvántartása szerinti csoportosítást: szakközépiskola, gimnázium végül az érettségit nem adó különféle képzési formák. 3. sz. táblázat A minta iskolatípus szerinti összetétele (%) (N 2213) gimnázium 33,8 szakközépiskola 42,1 szakiskola/szakmunkásképzı 24,1 összesen 100,0

Ez az összetétel némiképpen módosul: arányaikhoz képest az érettségit adó oktatási

intézmények

gyakrabban

pályáznak

sikeresen

drogprevenciós-

egészségfejlesztési programokkal (a különbségek azonban csekélyek, másrészt a középiskolák nem kevés részében jelen van mindhárom képzési forma).

prevenciós iskolák kontroll iskolák összesen

4. sz. táblázat Prevenciós-kontroll iskolák / iskolatípus (%) (N 2213) Szakiskola gimnázium Szakközép-iskola /szakmunkásképzı 35,8 41,0 23,3 28,1 45,3 26,6 33,8 42,1 24,1

összesen 100,0 100,0 100,0

A kérdezettek korösszetételét tekintve a 17 és 18 évesek vannak többségben – ez a kérdezett évfolyamokat tekintve (11., és 12.) természetes. A késıbbiek során az elemzésben, a 5. számú táblázatban látható korcsoportokkal fogunk találkozni, mivel ez a bontás objektívebbnek tőnik, mint az évfolyamok szerinti. A minta átlagéletkora 17,39 év.

9

5. sz. táblázat A minta korösszetétele (%) (N 2182) 16 évesek 17 évesek 18 évesek 19 évesek és idısebbek összesen

15,2 42,9 32,8 9,1 100,0

A megkérdezett diákok 41,7%-a fiú és 58,3%-a lány. Összesen 30 település iskoláiban kérdeztük meg a diákokat, akik 530 települést jelöltek meg állandó lakóhelyként, gyakorlatilag az ország minden pontjáról. A lakóhely településtípusát vizsgálva a diákok 68,2%-a városlakó, (5,9%-uk Budapesten, 24,2% megyeszékhelyen lakik) míg kisebb településeken lakik 31,8%-uk. 6. sz. táblázat Az állandó lakóhely szerinti megoszlás iskolatípusonként (%) (N 2148) iskolatípus Budapest megyeváros község székhely gimnázium 11,1 19,7 41,3 28,0 szakközépiskola 4,9 26,7 35,8 32,5 szakiskola/szakmunkásképzı 26,1 37,7 36,2 összesen 5,9 24,2 38,1 31,8

összes 100,0 100,0 100,0 100,0

A mintába került diákok túlnyomó többsége szüleivel él együtt. Egytizedük lakik kollégiumban (egyéb lakhatási formák elıfordulása elenyészı). 7. sz. táblázat A lakóhely szerinti megoszlás iskolatípusonként (%) (N 2203) iskolatípus szülıknél albérletben rokonoknál kollégium -ban gimnázium 87,0 0,1 0,8 11,4 szakközépiskola 88,3 0,2 0,5 10,5 szakiskola/szakmunkásképzı 86,4 0,9 1,1 9,1 összesen 87,4 0,4 0,8 10,4

10

egyéb 0,6 0,4 2,5 1,0

IV. Deviáns viselkedésformák, fokozott veszélyeztetettség8 A fiatalok körében elıforduló deviáns magatartásformák jelenlétét többféle hatás alakíthatja, ezeket próbáljuk meg elemezni ebben a fejezetben.9 Mielıtt rátérnénk a

fiatalok deviáns

viselkedésformáinak

elemzésére,

megvizsgáltuk, azt is, hogy a családi, – tágabb és szőkebb – rokoni környezet milyen devianciák elıfordulását mutatja a megkérdezett diákok esetében. Mint látható valamennyi kérdezett magatartási forma elıfordul a diákok családjában és rokoni körében. A közvetlen családban leggyakoribb a pszichológushoz és/vagy idegorvoshoz fordulás (13,4%), a rendszeres és nagy mennyiségő alkoholfogyasztás (11,1%), valamint az indokolatlan nyugtató/altató szedése (8,9%) és a tettlegességig fokozódó családi konfliktusok (7,7%). Míg legkevésbé a befejezett öngyilkosság (3,2%) és a börtönbe kerülés (3,0%) jellemzı. A tágabb rokoni körben hasonló tendenciákat találtunk, azzal a különbséggel, hogy a leggyakoribb rendszeres és nagy mennyiségő alkoholfogyasztás aránya lényegesen magasabb (19,0%), ezt követik a tettlegességig fokozódó családi konfliktusok (11,4%) és a túlzottnak ítélt altató/nyugtató szedése (10,9%). Míg a többi felsorolt viselkedés/élethelyzet javarészt kiegyenlített arányban fordul elı. 8. sz. táblázat Különféle devianciák elıfordulása családtagjai, rokonai körében (%) (N 2133) közvetlen tágabb családban családban rendszeresen sok alkoholt fogyaszt 11,1 19,0 öngyilkosságot kísérelt meg 6,2 7,5 öngyilkosságot követett el 3,2 8,2 sok nyugtatót vagy altatót szed 8,9 10,9 börtönben volt vagy van 3,0 6,8 pszichológushoz vagy idegorvoshoz jár vagy járt 13,4 9,8 kábítószert fogyasztott vagy fogyaszt 5,5 8,5 tettlegességig fokozódó családi konfliktusok 7,7 11,4

8

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán Az egyes elemzési egységeket ebben a fejezetben csak jelezzük (pl.: ifjúságcentrizmus, családi háttér, szorongás, stb.) ezek részletes elemzése külön-külön fejezetekben történik. 9

11

Célszerőnek látszik azt is megvizsgálni, hogy mekkora az elıfordulási gyakorisága több felsorolt viselkedésforma együttes elıfordulásának, az egyes csoportokban. A teljes mintán azt láthatjuk, hogy a három vagy több deviánsnak tekinthetı viselkedésforma együttes elıfordulása a közvetlen családban aránylag ritka (6,3%). Ez a csoport tekinthetı a kibocsátó család részérıl kiemelten veszélyeztetettnek. 9. sz. táblázat Különféle devianciák együttes elıfordulása családtagjai körében (%) (N 2213) közvetlen családban egy sem fordul elı 68,5 egy viselkedésforma fordul elı 17,0 két viselkedésforma fordul elı 8,1 három vagy több viselkedésforma fordul elı 6,3 összesen 100,0

Az ifjúságcentrizmus mentén képzett csoportok között jelentıs és szignifikáns eltérés van: ez egyrészt adódhat abból, hogy az ifjúságcentrista fiatalok kritikusabban és érzékenyebben reagálnak szüleik normáitól eltérı viselkedésére, másrészt a normától eltérı viselkedés gyakorisága azt is mutathatja, hogy az ilyen környezetben felnövı fiatal könnyebben válik ifjúságcentristává. 10. sz. táblázat Ifjúságcentrizmus / családi devianciák gyakorisága (%) (N 2192) ifjúságcentristák felnıtt mintakövetık átlag

egy sem 57,9 77,1 68,5

egy 18,4 14,4 17,0

kettı 9,4 5,5 8,1

három vagy több 14,5 3,0 6,3

A családi státusz felıl tekintve azt láthatjuk, hogy a magas státuszú családokban lényegesen kevesebb deviánsnak tekinthetı magatartásforma fordul elı, mint akár a közepes, akár az alacsony státuszú családokban. (A diákokat kibocsátó családok státuszát egy összevont változóval képeztük, amelybe bevontuk mindkét szülı munkaerı piaci helyzetét, iskolai végzettségét valamint foglalkozását.)

12

11. sz. táblázat Családi státusz / családi devianciák gyakorisága (%) (N 2204) magas státuszú családok közepes státuszú családok alacsony státuszú családok átlag

egy sem 74,2 69,7 59,1 68,6

egy 14,0 16,6 21,5 17,0

kettı 7,6 7,9 9,5 8,2

három vagy több 4,2 5,7 9,9 6,2

A nemek közötti különbségeket vizsgálva azt láthatjuk, hogy a lányok inkább észlelnek családjukban deviáns magatartásformákat, mint a fiúk. Azt gondoljuk, hogy azt elvethetjük, hogy a lányokat nevelı családokban ebbıl a ténybıl adódóan gyakoribb a deviancia. Arról lehet szó, hogy a lányok emocionálisan inkább érintettek e kérdésben, mint a fiúk. 12. sz. táblázat A kérdezett neme / családi devianciák gyakorisága (%) (N 2208) három vagy egy sem egy kettı több fiúk 73,9 14,8 6,9 4,3 lányok 64,6 18,6 9,0 7,7 átlag 68,5 17,0 8,2 6,3

Az iskolatípusok adatait tekintve szembeötlı, hogy az érettségit nem adó képzésben résztvevı diákok családjában több deviánsnak tekinthetı magatartástípus fordul elı. Ez persze szoros összefüggést mutat a családi státusz mutatóval is, hiszen mint látni fogjuk: minél magasabb a kibocsátó család státusza annál kevésbé valószínő, hogy érettségit nem adó oktatási formában vesz részt a fiatal. 13. sz. táblázat Iskolatípus / családi devianciák gyakorisága (%) (N 2213) gimnázium szakközépiskola szakiskola/szakmunkásképzı átlag

egy sem 69,1 71,6 62,2 68,5

egy 17,4 14,6 20,8 17,0

kettı 7,9 7,9 8,8 8,2

három vagy több 5,6 5,8 8,2 6,3

Megvizsgálva a diákok hasonló magatartásait – kicsit elıre vetítve a késıbbi eredményeket – jól látható, hogy azoknak a diákoknak, akik használtak már életük során valamilyen illegális kábítószert, a családjában jelentısen nagyobb arányban 13

fordul elı valamilyen deviancia. A három vagy több deviáns magatartás együttes elıfordulása családjukban pedig több mint kétszeres (13,8%) a teljes minta átlagához viszonyítva! 14. sz. táblázat A kérdezett saját viselkedése / családi devianciák gyakorisága (%) (N 2197) három egy sem egy kettı vagy több rendszeres dohányzók 59,1 20,6 9,7 10,6 volt már részeg 64,3 18,7 9,0 8,0 használt már drogot 51,5 23,4 11,3 13,8 átlag 68,5 17,0 8,2 6,3

Ez a kérdéskör sokat vitatott pontja az ifjúsággal foglalkozó írásoknak, kutatásoknak. Jelen fejezet sem törekedhet a kérdés átfogó ismertetésére10, azonban úgy véltük, hogy tapasztalatainkat, adatainkat érdemes külön fejezetben összefoglalni. A kérdıívben a megszokottnál részletesebben foglalkoztunk három veszélyeztetı és általában a devianciák körébe sorolt magatartásformával. Ezek a dohányzási, alkoholfogyasztási és drogfogyasztási szokások. Mielıtt kitérnénk az adatok részletezésére, el kell mondanunk, hogy a számok önmagukban nem sokat jelentenek, hiszen itt mindazokról szó van, akik eddigi életük folyamán - akár egyetlen alkalommal is elfogyasztottak egy pohár bort, vagy beleszippantottak egy marihuánás cigarettába, tehát ık nem feltétlenül drogfüggık vagy súlyosan abúzálók. Van azonban egy szők kör, akik esetében a különféle szerek használata különösen veszélyessé válhat. A fiataloknak ezt a körét a különféle szerek használatának gyakorisági mutatóival, valamint a különféle illegális és legális drogok együttes használatának elıfordulási mutatóival próbáltuk mérni. Elemzésünket négy dimenzió mentén végeztük el: - családi státusz - ifjúságcentrizmus 10

E témakörben Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála végeztek szakmailag értékes kutatásokat, de sok egymásnak ellentmondó cikk, írás foglalkozott e kérdéssel, azonban ezek módszertani háttere általunk nem ismert.

14

- az iskolatípusok közötti különbségek - nemek közötti különbségek. Valamennyi szinten megfigyelhetık bizonyos azonosságok, melyek jól magyarázzák az egyes csoportok viselkedését, attitődjeit. Annyit elöljáróban elmondhatunk, - mivel mindhárom területen egyöntetően megfigyelhetı - hogy e három magatartásforma az ifjúságcentristákat jellemzi leginkább, és ezen belül is elsısorban a fiúkról van szó. Az eredményeink alkalmasak arra, hogy megfelelı kezelési és/vagy preventív stratégiák kidolgozásához segítséget nyújtsanak, ehhez azonban szükséges a kérdés tárgyilagos, indulatoktól mentes kezelése, kizárólag szakmai alapon. Külön fejezetben fogjuk bemutatni, hogy a különféle megközelítési módokon alapuló és eltérı technikákat alkalmazó prevenciós programoknak milyen hatása mutatható ki a fiatalok szerhasználati szokásaira.

15

V. DOHÁNYZÁS11 A dohányzás hagyományosan nem minısül deviáns magatartási formának, elfogadottsága - az alkoholfogyasztáshoz, vagy a droghasználathoz képest – széleskörben elterjedt. Leginkább korhoz kötötten jellemzı az elutasítása a felnıtt társadalom részérıl (a fiatalabb korosztályok szerhasználata esetén). Mintánkban a diákok 79,4%-a kipróbálta a dohányzást, 38,6,%-a számolt be arról, hogy valamilyen rendszerességgel jelenleg is dohányzik. (Ez a dohányzást kipróbálók 45,2%-a!) 15. sz. táblázat Dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat (%) (N 2209) igen nem összesen rágyújtott valaha 79,4 20,6 100,0 jelenleg dohányzik 38,6 61,4 100,0 szokott alkoholt fogyasztani 73,2 26,8 100,0 volt valaha részeg 69,4 30,6 100,0 használt már illegális szert 24,7 75,3 100,0

Közülük 4,5% 10 évesen vagy elıbb gyújtott rá elıször, 11-14 éves kori elsı cigarettázásról számolt be további 48,7% (a rendszeresen dohányzók közül). Azok közül akik kipróbálták életük során a dohányzást, közel fele ma is dohányzik (pontosan: 45,3%). A rendszeres dohányzás kialakulásában további fontos szerep jut, hogy az elsı cigaretta elszívásakor hány éves volt a kérdezett: minél korábbi ez az esemény annál nagyobb a valószínősége a rendszeres dohányzás kialakulásának. Akik 10 évesen vagy korábban szívták el elsı cigarettájukat, átlagosan napi két szállal több cigarettát szívnak, mint azok akik 15 évesen vagy késıbb kezdték a dohányzást. 16. sz. táblázat Hány évesen gyújtott rá elıször / napi szál cigaretta (a jelenleg is dohányzók; átlagok) (N 796) 10 évesen vagy korábban 10,5 11 – 14 év között 9,8 15- 18 évesen 8,4 átlag 9,2

11

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán

16

A dohányzásra való rászokásban nagy szerepet játszik - különösen e korosztályban - a dohányzás gyakorisága. Napi rendszerességő dohányzás, jellemzı a már dohányzók 87,0%-ára (ez a teljes minta 30,9%-a), míg a csak bizonyos alkalmakkor rágyújtók (pl. bulikon) aránya a dohányzók körében 13,0%. 17. sz. táblázat Dohányzás gyakorisága a dohányzók körében (%) (N 787) naponta 87,0 hetente legalább egyszer 9,4 ritkábban mint hetente 3,6 összesen 100,0

A naponta dohányzók átlagosan 10 szál körüli cigarettát szívnak el egy nap. Ezen a körön belül 10,2% azok aránya akik napi dohányzása eléri, vagy meghaladja 20 szál cigarettát (egy csomag). 18. sz. táblázat Hány szál cigarettát szív egy átlagos napon / dohányzás gyakorisága (átlagok) (N 787) naponta 10,407 hetente legalább egyszer 2,521 ritkábban mint hetente 1,775 átlag 9,211

A dohányzó fiatalok döntı többsége boltban, legális körülmények között szerzi be a cigarettát. Ez a 18 év alatti korosztályok esetén sem mutat eltérést. Magyarországon törvény szabályozza a dohánytermékek forgalmazását. Adatainkból a következık szőrhetık le: − A dohánytermékek forgalmazói az esetek döntı többségében nem tartják be a 18 év alatti korosztályok számára dohánytermékek vásárlását szabályozó törvényt. − Ezt a törvényt nem a fiataloknak kell betartani, hanem felnıtt, kereskedelemmel foglakozó állampolgároknak. − A jogkövetı magatartás ilyen hiányossága példaként szolgál a fiatalok jogkövetı magatartásának kialakulására is! − Éppen ezért merı illúzió azt várni a 18 év alatti fiataloktól, hogy betartsák az illegális szerekre vonatkozó törvényeket, hiszen naponta szembesülnek a felnıtt

17

társadalom közönyével a törvények betartását illetıen (az alkoholfogyasztási szokások elemzésénél látni fogjuk, hogy hasonló a helyzet). 19. sz. táblázat A dohányzók hogyan jutottak cigarettához az elmúlt 30 napban12 (%) (N 789) nem dohányzott az elmúlt 30 napban 1,4 boltban vásárolta 82,6 utcai/piaci árustól vásárolta (zárjegy nélkül) 5,7 más vásárolta nekem 2,1 kértem cigarettát mástól 9,1 idısebb személytıl kapta 2,1 maga sodorta 1,7

A dohányzási szokásokat tekintve igen erıs hatásúnak bizonyult a szülık dohányzása. Láthatjuk, hogy azokban a családokban ahol mindkét szülı dohányzik többségbe kerültek a dohányzó fiatalok. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a dohányzó fiatalok 65,1%-a olyan családban nıtt fel ahol legalább az egyik szülı dohányzik, s mindössze 34,9% származik olyan családból ahol egyik szülı sem dohányzik. Elmondhatjuk tehát, hogy a dohányzási szokások alakulásában a kortárs hatás mellett a szülıi minta sem elhanyagolható szerepet játszik. Ezt a tényt a dohányzásmegelızési programok kidolgozásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni! 20. sz. táblázat A szülık dohányzása / a kérdezett dohányzik (%) (N 2036) Jelenleg dohányzik igen nem az anya dohányzik 43,7 56,3 az apa dohányzik 42,5 57,5 mindkét szülı dohányzik 51,8 48,2 egyik szülı sem dohányzik 29,5 70,5 összesen 38,6 61,4

Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a diákok különbözı változók mentén kialakított csoportjai – mint annyi más területen – a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a droghasználat esetében is jól láthatóan tagolják a fiatalokat.

12

(összesen nem 100,0% mert többelemő választás volt lehetséges)

18

Az ifjúságcentrizmus mentén elkülönített csoportok eltérı normarendszerében szintén szerepet játszanak ezek a viselkedési normák, szokások. Elemzésünk elsı szakaszában elıször a család szintjén vizsgáltuk meg, majd a konfliktusok (az ifjúságcentrizmus) mentén vettük nagyító alá a problémát. A családi státusz szerint elkülönített csoportokban, nem túl látványos, de meggyızı eltérések mutatkoznak a dohányzási szokások terén. A magas státuszú családok gyermekei körében a legalacsonyabb a dohányzók aránya (33,0%), míg az alacsony- és közepes státuszú családokból származók között egyre magasabb. 21. sz. táblázat Dohányzás / családi státusz (%) (N 2044) dohányzik magas státuszú családok 33,0 középréteg 39,4 leszakadók 41,5 átlag 38,5

Hasonló képet kapunk a dohányzás gyakoriságában is: az alacsony státuszú családok gyermekei közül számolnak be legtöbben napi egy dobozt elérı dohányzásról (31,0%). Az ellenpólust képviselı magas státuszú családokból származó és dohányzó diákok 20,5%-a napi rendszerességgel elszív egy doboz cigarettát és mindössze 20,5%-uk esetében kötıdik a dohányzás csak bizonyos eseményekhez. A dohányzási gyakoriságot tekintve nincs meggyızı különbség a különbözı családi háttérrel rendelkezı dohányzó fiatalok között. A magas státuszú családból érkezık dohányzási gyakorisága kissé ugyan eltér a másik két csoportétól, de összességében azt mondhatjuk, hogy a fiatalok dohányzóvá válását befolyásolhatja a családi miliı, a dohányzó fiatalok dohányzási szokásait azonban már sokkal-sokkal kevésbé. 22. sz. táblázat Dohányzók dohányzási gyakorisága / családi státusz (%) (N 862) magas státuszú középréteg leszakadók családok naponta dohányzik 72,9 80,7 80,4 legalább hetente 12,0 9,3 11,2 ritkábban 15,1 10,1 8,4

19

A nemek közötti különbségeket vizsgálva láthatjuk, hogy a dohányzás kipróbálását tekintve nincs különbség a fiúk és a lányok között (sıt a lányok 1,1%-kal többen vannak). A dohányzást kipróbálók közül viszont a fiúk inkább válnak rendszeres dohányzóvá, mint a lányok. 23. sz. táblázat A kérdezett neme / rágyújtott-e valaha / rendszeresen dohányzik (%) valaha rágyújtott fiú lány

78,7 79,8

rendszeresen dohányzik 48,3 43,1

A dohányzási gyakoriság a dohányzó fiúk körében majdnem minden esetben napi dohányzást jelent. A lányok esetében valamivel kedvezıbb a helyzet. Ezeket az adatokat vizsgálva azt figyelhetjük meg, hogy a lányok tulajdonképpen beérték a fiúkat a dohányzási szokásokat tekintve. A még meglévı különbségek oly csekélyek, hogy ez az évek óta tartó tendencia majdnem befejezettnek tekinthetı.

fiú lány

24. sz. táblázat Dohányzás gyakorisága a dohányzók körében (%) (N 786) naponta legalább hetente ritkábban 91,9 6,1 2,0 83,2 12,0 4,8

A fenti megállapításokat nem cáfolja, de árnyalja, hogy a lányok elsı cigarettájukat kb. fél évvel késıbb szívják el mint a fiúk. Továbbá átlagosan 2 szállal kevesebb cigarettát szívnak naponta a dohányzó lányok mint a dohányzó fiúk. 25. sz. táblázat Hány évesen gyújtott rá elıször / nem (átlagok) (N 786) a kérdezett átlag szórás neme fiú 14,00 2,063 leány 14,42 1,676 összes 14,24 1,856

Az ifjúságcentristák között több mint másfélszer annyian dohányoznak, mint a felnıttek mintáit követık körében és ez a különbség már a dohányzás kipróbálása

20

idején is jellemzı. (Ha az alkohol é droghasználat esetén is hasonló tendenciákat találunk ebben a körben akkor egy jól körülhatárolható ifjúsági szubkultúra körvonalai rajzolódnak ki!) 26. sz. táblázat Ifjúságcentrizmus / dohányzás (%) valaha rágyújtott ifjúságcentristák felnıtt-mintakövetık

85,7 68,8

közülük rendszeresen dohányzik 59,3 37,0

A dohányzás gyakoriságát tekintve a korábban tapasztaltakat figyelhetjük meg: ha kialakul a dohányzás, mint addiktív magatartás, akkor a szer addiktív jellegénél fogva a különbözı csoportok dohányzási szokásai homogenizálódnak! 27. sz. táblázat Dohányzás gyakorisága a dohányzók körében (%) ifjúságcentristák felnıtt-mintakövetık

naponta 89,9 84,3

legalább hetente 8,4 11,8

ritkábban 1,8 3,9

Az ifjúságcentrista fiatalok majd félévvel korábban szívják el elsı cigarettájukat, mint felnıtt-mintakövetı társaik és naponta átlagosan 10,4 szál cigarettát szívnak el. A felnıttek mintáit követık esetében a napi elfogyasztott cigaretta 8,2 szál. 28. sz. táblázat Hány évesen gyújtott rá elıször / ifjúságcentrizmus (átlagok) átlag 14,02 14,44 14,24

ifjúságcentristák felnıtt-mintakövetık összes

szórás 1,819 1,835 1,838

Az iskolatípusok közötti különbségeket tekintve megfigyelhetjük, hogy mind a dohányzók abszolút arányait, mind a jelenleg dohányzók dohányzási gyakoriságát tekintve az érettségit nem adó iskolatípusok diákjai jelentısen eltérnek a másik két iskolatípustól.

21

29. sz. táblázat Dohányzás gyakorisága iskolatípusonként(%)

gimnázium szakközépiskola szakiskola/szakmunkásképzı összesen

naponta

hetente

ritkábban

82,5 85,7 92,6

14,8 8,7 5,4

2,6 5,7 1,9

jelenleg dohányzik 33,5 35,3 51,2

87,0

9,4

3,6

38,6

A különféle iskolatípusokba járó diákok elsı cigarettára kb. ugyanakkor gyújtanak rá (a különbségek nagyon csekélyek). Napi dohányzásukat tekintve viszont jelentıs eltéréseket láthatunk: az érettségit nem adó iskolákba járó fiatalok átlagosan napi 3-4 szál cigarettával többet dohányoznak, mint társaik. 30. sz. táblázat Hány szál cigarettát szív el naponta / iskolatípus (átlagok)

gimnázium szakközépiskola szakiskola/szakmunkás képzı összesen

22

átlag 7,7 8,5

szórás 5,499 5,423

11,3

6,583

9,2

6,044

VI. ALKOHOLFOGYASZTÁS13 Az alkoholfogyasztás kérdésköre sokkal árnyaltabb megközelítési módokat igényel, mint a föntebb leírt dohányzás, mivel más a szerepe, funkciója fogyasztásának, illetve a fiatal és felnıtt csoportok hozzá való viszonyának. Az alkoholfogyasztási szokások sajátos - ellentmondásokkal terhelt - viszonya jellemzı a magyar társadalom egészére. A fiatalokat egymásnak ellentmondó hatások érik, amelyek kultúrkörönként is igen sokszínő képet mutatnak. Egyrészt a tiltott és ártalmas dolgok közé tartozik, – ezt közvetíti a média, az iskola – másrészt a kortárs csoport és a felnıtt világ rendszeresen használja az alkoholt, mint feszültségoldó szert, vagy egyszerően bizonyos társadalmi események nélkülözhetetlen velejárója. Az egyes társadalmi csoportok életében különbözı szerepet játszik fogyasztása, pl. a tradicionális munkáskultúrában nagymennyiségő fogyasztása a férfiasság jelképe; kispolgári, polgári körökben viszont túlzott fogyasztását elítélik. Más nézıpont szerint túlzott fogyasztása inkább a két szélsı társadalmi rétegre jellemzı: egyrészt az elit rétegekben, hiszen itt mindent ki lehet és kell próbálni, veszteni valójuk ugyanis nincs. Ugyanakkor fogyasztásuk jó minıségő és drága termékekre koncentrálódik s ehhez bizonyos fajta mintaközvetítés is társul. A szőkebb környezet is toleránsabb, hiszen az informális kapcsolatok kialakításában és fenntartásában fontos szerepe lehet. Ezzel párhuzamosan a felgyorsult és igen intenzív hétköznapokhoz kapcsolódva ellenpólusként jelenik meg, mint a rövid és szintén intenzív kikapcsolódás eszköze (ez utóbbi a droghasználatra is jellemzı). Így fogyasztása e körben nem feltétlenül okoz problémákat, illetve fogyasztása kontroll alatt tartható. Másrészt az underclassnál jelenik meg - sokkal látványosabban - mint túlzott fogyasztó s mint társadalmi probléma. Veszteni valójuk - igaz más okok miatt - nekik sincs, hiszen a piacon minden szempontból, mint vesztesek jelennek meg. Fogyasztásukban a relatíve rossz minıségő és olcsó termékek dominálnak. A középrétegek elítélik az alkohol túlzott fogyasztását - mindkét típusában hiszen egyrészt tradicionális polgári-kispolgári értékeikbıl fakadóan elleneznek

13

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán

23

minden hivalkodó fogyasztást (meg sem engedhetik többnyire maguknak), másrészt így is elhatárolják magukat a náluk rosszabb helyzetben lévıknél. Adataink részben alátámasztják a föntebb leírtakat, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy a vizsgálatba bevont fiatalok értékeit nem determinálják a szülıi származási háttérbıl kapott normák. Az ifjúsági identitás megteremtésében fontos szerepet játszhat az ezzel való szembefordulás, illetve az eltérı normájú kortárscsoportba kerülı fiatalok sok szempontból adaptálódhatnak az itt uralkodó norma és értékrendszerekhez. Ez, mint homogenizáló tényezı egyébként is jelen van a különféle ifjúsági csoportok életében, befolyásolva értékeiket, fogyasztási szokásaikat, mivel a család és az iskola ellenırzı és normaközvetítı szerepét egyre inkább felváltotta - az átalakulás és a modernizáció nyomán - a média, a különféle ifjúsági stíluscsoportok és a piac. Vizsgálatunkban megkérdeztük az alkoholfogyasztás tényét, gyakoriságát. A már említett csoportosítást alkalmazva a következı kép rajzolódik ki elıttünk: A megkérdezett tanulók 73,2%-a nyilatkozott úgy, hogy fogyasztott már alkoholt, közülük 81,7% már legalább egyszer lerészegedett eddigi élete során. A teljes mintában ez az arány 69,4%. Ebbıl egyenesen következik, hogy azok akik „nem szoktak” alkoholt fogyasztani (26,8%) 35,7% legalább egyszer szintén volt már részeg. Az elsı lerészegedés átlagos életkora a teljes mintában (akik voltak már legalább egyszer részegek) 15,3 év! 31. sz. táblázat Az alkoholfogyasztás prevalencia értékei (%) (N 2213) volt már részeg alkoholfogyasztás éves prevalenciája alkoholfogyasztás havi prevalenciája alkoholfogyasztás heti prevalenciája

69,4 81,0 67,9 22,9

Az alkohol fogyasztás heti gyakorisága mintánkban 22,9%. A heti gyakorisággal alkoholt fogyasztó fiatalok elsı lerészegedésének átlagéletkora 14,8 év. Megállapíthatjuk, hogy minél gyakrabban fogyaszt jelenleg alkoholt valaki, annál korábbi életkorban részegedett le elıször. (Az összefüggés lineáris trendet mutat.)

24

A diákok 7,6%-a számolt be arról, hogy hetente kétszer vagy gyakrabban fogyaszt alkoholt. Ezt a csoportot tekinthetjük veszélyesen abúzálóknak. 32. sz. táblázat Mikor volt részeg elıször? / Milyen gyakran ivott a múlt hónapban? (életkori átlagok) (N 1501) Milyen gyakran ivott a Mikor volt részeg múlt hónapban? elıször? szórás egyszer sem 15,52 1,290 havonta egyszer-kétszer 15,48 1,311 hetente egyszer 14,99 1,336 hetente kétszer 14,81 1,353 hetente háromszor14,48 1,671 négyszer gyakrabban 14,04 1,334 összes 15,30 1,358

Az alacsony státuszú családok gyermekei közül valamivel kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy valamilyen gyakorisággal szoktak alkoholt inni. A magas státuszú családok gyermekei között a legmagasabb ez az arány (76,1%). Ez a különbség azonban hibahatáron belüli. A részegséget tekintve pedig teljesen elenyészı a különbség. 33. sz. táblázat Alkoholfogyasztás / családi státusz (%) (N 2166) volt már részeg szokott alkoholt inni magas státuszú családok 76,1 69,9 közép réteg 72,4 68,9 leszakadók 72,3 70,1 összes 73,2 69,4

Természetesen az alkoholfogyasztás gyakorisága az, ami megmutathatja e fogyasztói csoportok veszélyeztetettségét: Azokat tekinthetjük veszélyesen abúzálóknak, akik heti 2-3 alkalommal vagy ennél gyakrabban fogyasztanak bármilyen mennyiségő alkoholt. Arányuk a teljes mintában 7,6%, míg azok között, akik szoktak alkoholt fogyasztani 12,1%. Azok közül, akik már fogyasztottak alkoholt, a magas státuszú családok gyermekei között 12,1% nyilatkozott úgy, hogy hetente kétszer vagy többször fogyaszt alkoholt, a közepes státuszú családok esetében ugyanez az arány 10,2%, míg a

25

leszakadó családokból származó fiatalok esetében ez az arány 7,9%! Az anyagi hozzáférés tagolja a fiatalokat. 34. sz. táblázat Alkoholfogyasztás gyakorisága / családi státusz (%)

egyszer sem havonta egyszer-kétszer hetente egyszer hetente kétszer hetente háromszor-négyszer gyakrabban volt már részeg

leszakadók 17,0 56,5 18,6 4,6 2,3 1,0 70,1

középréteg 14,7 54,0 21,1 6,7 1,9 1,6 68,9

magas státuszú családok 15,2 51,7 21,1 7,3 1,7 3,1 69,9

A családi hátteret, mint befolyásoló tényezıt megvizsgáltuk abból a szempontból is, hogy kimutatható-e összefüggés – a dohányzás esetében tapasztaltakhoz hasonlóan – a családban elıforduló rendszeres és nagymennyiségő alkoholfogyasztás és a kérdezettek alkoholfogyasztási szokásai között. Az összefüggés egyértelmően kiolvasható az összevetésbıl, különösen igaz ez a heti kétszeri vagy gyakoribb alkoholfogyasztást tekintve. Azok körében, akiknek közvetlen családtagjai között van olyan személy, aki rendszeresen sok alkoholt fogyaszt, másfélszer többen vannak azok, akik hetente kétszer, vagy többször fogyasztanak alkoholt (12%) szemben a minta átlagával (7,6%) 35. sz. táblázat Alkoholfogyasztás gyakorisága az elmúlt 30 napban / közvetlen családtagjai között van aki rendszeresen sok alkoholt fogyaszt (%) múlt havi alkoholfogyasztás egyszer sem havonta egyszer-kétszer hetente egyszer hetente kétszer hetente háromszor-négyszer gyakrabban volt már részeg

közvetlen családtagjai között van aki rendszeresen sok alkoholt fogyaszt 28,5 42,6 17,0 4,7 3,0 4,3 77,0

átlag 32,1 45,0 15,3 4,8 1,5 1,3 69,4

A fiúk között nagyobb arányban találunk olyanokat, aki valamilyen rendszerességgel alkoholt fogyasztanak, mint a lányok között. A lerészegedést és az

26

alkohol fogyasztási gyakoriságokat vizsgálva a nemek közötti különbségek igen erısen szignifikánsak (p<0,000). 36. sz. táblázat Alkoholfogyasztás gyakorisága / nem (%) fiúk 11,8 46,2 25,8 9,0 3,6 3,7 78,3

egyszer sem havonta egyszer-kétszer hetente egyszer hetente kétszer hetente háromszor-négyszer gyakrabban volt már részeg

Az

ifjúságcentristák

esetében

hasonló

lányok 18,1 59,8 16,6 4,4 0,8 0,3 63,0

tendenciát

találhatunk:

az

ifjúságcentristák között lényegesen többen fogyasztanak alkoholt, mint a felnıttek mintáit követık körében. Az ifjúságcentristák alkoholfogyasztása lényegesen gyakoribb (15,9% fogyaszt alkoholt heti kétszer vagy gyakrabban), mint a felnıtt mintakövetıké (5,2% fogyaszt alkoholt heti kétszer vagy gyakrabban). Hasonlóan erıs összefüggés mutatkozik a lerészegedés életprevalenciáját illetıen is. 37. sz. táblázat Alkoholfogyasztás gyakorisága / ifjúságcentrizmus (%) felnıtt mintakövetık

ifjúságcentristák

16,2 59,6 19,0 3,1 1,3 0,8 56,0

12,9 47,9 23,2 9,2 2,8 3,9 82,0

egyszer sem havonta egyszer-kétszer hetente egyszer hetente kétszer hetente háromszor-négyszer gyakrabban volt már részeg

Az iskolatípusok közötti különbségek: legtöbben az érettségit nem adó középiskolákban fogyasztanak rendszeresen alkoholt, míg a gimnáziumokban a legkisebb ez az arány. Az alkoholfogyasztók közül a gimnáziumi diákok tartoznak legkevesebben a veszélyesen abúzálók közé (8,2%), és a szakiskolákban/szakmunkásképzıkben

27

tanulók alkohol fogyasztási gyakorisága mutatja a leginkább veszélyes mértékő alkoholfogyasztást (11,8% fogyaszt alkoholt hetente kétszer vagy gyakrabban). (Ez utóbbi adatok szőrt adatok – itt a különbségek markánsabbak – míg az alábbi táblázat a teljes mintát mutatja.) Hasonló – de sokkal látványosabb – elrendezıdést mutatnak a lerészegedésre adott válaszok (p<0,001). Az érettségit nem adó oktatási intézmények diákjai minden szempontból eltérnek többiektıl: alkoholfogyasztási gyakoriságuk általában nagyobb és a lerészegedést tekintve is ezt tapasztalhatjuk. 38. sz. táblázat Alkoholfogyasztás gyakorisága / iskolatípus (%)

egyszer sem havonta egyszer-kétszer hetente egyszer hetente kétszer hetente háromszor-négyszer gyakrabban volt már részeg

gimnázium

35,5 44,3 14,0 3,8 1,6 0,8 66,5

28

szakközépiskola

30,7 44,2 17,0 5,7 1,4 1,0 68,0

szakiskola/szakmunkásképzı

29,8 47,2 14,1 4,6 1,5 2,7 75,9

VII. DROGHASZNÁLAT14 A korábbi szemléletmóddal ellentétben világossá vált, hogy a drogfogyasztás nem egyes marginális csoportok (pl. állami gondozottak, csövesek stb.) jellemzıje, hanem kezd beépülni a fiatalok szórakozási szokásaiba, illetve javarészt már beépült. A különféle prevenciós programoknak köszönhetıen egyre több valódi ismeretet sajátítottak el a fiatalok, melynek következtében lehullott a mítosz az egyes kábítószerek használatával és hatásával kapcsolatban. Meg kell említenünk, hogy a jó és hatékony prevenció15 nem a tiltáson és nem az elrettentésen alapul, ui. ez csak a fogyasztást serkenti - hiszen a fiatal az elsı próbálkozás után ébred rá, hogy nem következett be az amivel riogatták: nem adagolta túl magát, az élmény pedig addig soha nem tapasztaltan kellemes volt. Éppen ezért a hatékony prevenció véleményünk szerint inkább ártalomcsökkentı, azaz szekunder prevenció – különösen a középiskolás korosztály esetében – nem tagadja el, hogy egyes szerek használata teljesen veszélytelen is lehet, illetve a kockázati tényezık a minimális szintre csökkenthetık és ott is tarthatók, ha bizonyos érettséggel nyúl hozzá a szerhez úgy, hogy tisztában van az adott szer hatásmechanizmusával és megfelelı önismerettel bír. Természetesen vannak nagyon veszélyes és addiktív szerek is (pl. bizonyos hallucinogének, ), ezek elkerüléséhez viszont szükséges az, hogy a kevésbé veszélyes szereket (pl. a marihuana), illetve hatásukat, veszélyességüket ne mossuk össze, hiszen a fiatalok számára teljesen hiteltelenné válhat a prevenciós munka. Mint láttuk a megkérdezett fiatalok 38,6%-a rendszeresen dohányzik, 73,2%-a szokott valamilyen rendszerességgel alkoholt fogyasztani. Barátai ismerısei körében 62,0% számolt be droghasználatról, és saját bevallása szerint a teljes minta 24,7%-a próbált már ki valamilyen illegális kábítószernek minısíthetı anyagot. Természetesen megkérdeztük a használt drogok típusát és azt is, hogy az elsı droghasználatra hány éves korban került sor:

14

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán A prevenciós programok hatásaival és a hatékony prevenciós programokkal külön fejezet foglalkozik részletesen! 15

29

A valamilyen drogot kipróbálók 12,0%-a 15 éves kora elıtt, 54,5%-a 15-16 éves kora között, 24,1% 17 évesen, míg 9,4% 18 évesen vagy késıbb próbált ki elıször valamilyen szert. A használt szerek típusai a következı megoszlást mutatják: a leggyakrabban használt szerek a THC tartalmúak 94,6%-ban (ezek elsısorban az indiai kenderbıl különféle eljárással - egyszerően kiszárítva vagy sajtolva stb. - nyert anyagok) és a különféle amphetamin származékok – ecstasy: 19,5%; speed: 12,7% – (elterjedt szóhasználattal party vagy disco drogok). Ezekrıl a szerekrıl fontos tudni, hogy a kábítószerek közül a legkevésbé addikciót (függıséget) okozó szerek közé tartoznak, bár addiktív használatuk olykor-olykor elıfordul (fizikai függıség azonban ekkor sem alakul ki). Ezeket a szereket szokták hagyományosan light vagy "könnyő" drogokként emlegetni és használatuk egyes országokban lekerült a tiltott szerek listájáról, legálisnak minısül (pl. Hollandiában, Svájcban a THC). Használatukkal - hatásukkal összhangban - eltérı kulturális és környezeti feltételek mellett találkozhatunk: az amphetamin származékok tipikus elıfordulási helyei a disco-k, hyper- és goa party-k. Ezek a szerek relatíve drágák (3-6000 Ft/gr). Míg a THC tartalmú anyagok egyrészt lényegesen olcsóbbak, (kb. 1000 - 2000 Ft/gr), másrészt hagyományosan az alternatív kultúrához kötıdı fogyasztása a jellemzı. Meg kell említenünk, hogy ez a fajta elkülönítés ma már nem feltétlenül releváns, egyrészt mert kialakultak a különféle fogyasztói csoportokban a szerek kombinációinak - s így új "élmények" keresésének szokásai, mintánkban a szerhasználók 22,4%-a számolt be többféle szer együttes használatáról. Másrészt az egyes ifjúsági kultúrák egyre kevésbé különülnek el egymástól, inkább homogenizáló tendenciák érvényesülnek. Az igazán addiktív - s így rendkívül veszélyes - szerek használata nem jellemzı a droghasználó fiatalok körében, ezen szerek használatáról mindössze 11,3%-uk számolt be: LSD (5,0%), ópiát származékok (0,8%) kokain/crack (1,4%) és különféle házikészítéső vagy pótszerek (4,1%); pl.: csavarlazító, gyógyszer-alkohol, szerves oldószerek stb. használatáról. Ezek a szerek jellegüknél fogva - mivel gyakori használatuk fizikai függıség kialakulásához vezethet (az LSD kivételével, ez a szer viszont rendkívül veszélyes paranoid állapotokat alakíthat ki, s nem csak a közvetlen

30

használatot követıen, hanem spontán flashback léphet fel akár a használat után több hónappal is, teljesen váratlanul és kontrollálhatatlanul) - hosszabb távon súlyos személyiség és viselkedésbeli zavarok kialakulásához vezethetnek. Így ez a csoport tekinthetı rendkívül veszélyeztetettnek. 39. sz. táblázat Milyen illegális drogot használt? (az illegális drogokat már legalább egyszer kipróbálok között; %) (N 518) LSD és más hallucinogén szer 5,0 marihuana 94,6 hasis 6,8 ópiát származékok 0,8 ecstasy 19,5 speed 12,7 kokain/crack 1,4 házi készítéső és pótszerek 4,1 egyéb 1,8

Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a korábban említett szerek (THC tartalmú szerek, amphetamin származékok) nem veszélyeztetik a fiatalok szociális, mentális, fizikai. fejlıdését, hanem azt, hogy ezeknek a szereknek a használata inkább kontroll alatt tartható és bizonyos életkori sajátosságok megszőnésével spontán abbahagyható, illetve gyakran spontán abba is marad. Arra pedig semmiféle tudományos bizonyíték nincs, - a közhiedelmekkel ellentétben - hogy e "könnyebb" szerek használata összefüggésben állna a késıbbiekben kialakuló "nehéz” - addiktív drogok használatával. Az mindenképpen jelzésértékő, hogy azok közül akik már próbálkoztak valamilyen szerrel sokkal nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy barátaik ismerıseik között tudnak drogfogyasztásról (93,2%), míg a drogokat nem használók körében ez az arány lényegesen alacsonyabb: 51,9%-uk tud baráti körében droghasználatról. Ez azt mutatja, hogy ez egy relatíve szők csoport vagy csoportok, ahol mindenki ismer mindenkit és feltehetıen elkülönülnek azoktól, akik nem élnek a különféle szerekkel (ez egyébként is jellemzı a szerhasználókra).

31

40. sz. táblázat Drogfogyasztás / barátai között van drogfogyasztó (%) (N 2188) barátai között van barátai között nincs drogfogyasztó drogfogyasztó fogyasztott már drogot nem használt még drogot

összesen

93,2

6,8

100,0

51,9

48,1

100,0

A droghasználat vizsgálatánál az életprevalencián túl mindenképp figyelmet érdemel a szerhasználat gyakorisága. A valaha drogot használók közül 26,2% nem használt semmilyen szert az elmúlt év során. Több mint 70%-uk egész évben 1–2 szerhasználatról számolt be. Havonta használt valamilyen szert a szerhasználók 26,9% (ez a teljes minta 7,8%-a), további 21,5% számolt be heti vagy gyakoribb szerhasználatról (ez a teljes minta 5,4%-a) 41 sz. táblázat Droghasználat prevalencia értékei (%) teljes minta 24,7 21,5 7,8 4,2 1,2

életprevalencia éves prevalencia havi prevalencia heti prevalencia napi prevalencia

droghasználók 100,00 73,8 26,9 17,6 3,9

Minél korábbi életkorban használ valaki elıször illegális drogot annál valószínőbb, hogy „rajta marad”. Igen erıs szignifikancia mutatkozik (p<0,0001) az elsı szerhasználat életkora és az elmúlt évi prevalencia értékei között, valamennyi dimenzióban! Azok akik 14 évesen vagy korábban használtak elıször valamilyen illegális szert igen nagy számban az elmúlt évben is használtak és közöttük kiemelkedıen magas mind az elmúlt heti, mind a napi szerhasználó (együtt: 43,7%!). E csoportról az is elmondható, hogy a prevenciós programok elindulása elıtt volt az elsı szerhasználatuk, így a klasszikus értelemben vett drogprevenció esetükben valószínőleg hatástalan. Több szer együttes használata is e csoportban a legmagasabb (43,2%).

32

42. sz. táblázat Elsı szerhasználat életkora / droghasználat múlt évi prevalencia értékei (%) (N 532) - 14 évesen 15 évesen 16 évesen 17 évesen éves prevalencia 81,2 76,1 72,3 72,7 havi prevalencia 40,6 32,7 24,3 19,6 heti prevalencia 32,8 17,7 11,9 6,3 napi prevalencia 10,9 3,5 3,4 1,6 nem használt az elmúlt évben 18,8 23,9 27,7 27,3

18 + 64,0 16,0 8,0 36,0

A szerhasználók által leggyakrabban használt szer a marihuana, ezt követik az ecstasy és a speed. Már a havi szerhasználat radikálisan csökken az éveshez képest, a heti rendszerességgel elıforduló használat pedig javarészt a fentebb említett három szerre korlátozódik. A hétvégi szórakozáshoz kötıdve. A napi szerhasználat nagyon ritka és mindössze három szer esetében fordul elı (marihuana, nyugtatók/altatók és a doppingszerek). A nyugtatók/altatók használata leginkább a lányokra jellemzı (21,4% közöttük, míg a fiúk esetében 10%). Napi használói között már csak lányokat találhatunk. Minden más esetben a fiúk szerhasználata jellemzıbb! 43. sz. táblázat Droghasználók múlt évi szerhasználati szokásai (%)

nyugtató/altató szerves oldószerek marihuana hasis LSD és más hallucinogének ecstasy

speed kokain/crack ópiát származékok anabolikus szteroidok

éves prevalencia 14,9 3,2 67,1 11,7

havi prevalencia 4,4 0,4 22,3 3,2

10,6 19,9 16,5 3 2,6 2,9

2,4 7 5,2 0,4 0,2 1,2

heti prevalencia 2,0 0,2 12,7 0,8 0,2

2,4 1,9 0,2 0,6

napi prevalencia 0,7 3,1 -

0,4

A különféle szerek együttes használatának gyakorisága 22,4% (ez a teljes minta 6,2%-a). Leggyakoribb a marihuana és az alkohol együttes használata, egyrészt egymással való kombinációjuk, másrészt valamilyen más szerrel együtt fordulnak elı (tipikusan valamilyen amphetamin származékkal vagy hallucinogénnel). Ezen

33

túlmenıen igen változatos képet mutat a szerek kombinációja (gyakorlatilag valamennyi válaszoló más-más kombinációt jelölt meg). A szerhasználattal összefüggésben azt is megvizsgáltuk, hogy a használat következtében történt-e a használóval valamilyen kellemetlen jogi, társas kapcsolati esemény és/vagy egészségügyi következmény. A szerhasználók 75,1%-a nem számolt be semmilyen káros vagy számára negatív következményrıl. Valamilyen jogi következmény a szerhasználók 3,2%-át sújtotta, közülük kerülnek ki természetesen azok is, akik elterelésben vettek részt. Bírósági szakba ugyanannyian kerültek, mint elterelésbe! 44. sz. táblázat A droghasználat következményei (%) rendırségi eljárás bírósági eljárás konfliktus a szülıkkel konfliktus a barátokkal konfliktus a tanárokkal egészségi probléma elterelésben vettem (veszek)részt ambuláns kezelésre jártam rehabilitációs programban vettem részt egyik sem

igen 2,4 0,9 9,8 14,9 3,9 8,3 0,9 0,7 0,4 75,1

A különféle hatásokat együttesen is megvizsgáltuk. Mivel egy-egy fogyasztót többféle hatás is ért, a válaszok összege nem 100%. Leggyakoribb következmény a társas kapcsolati konfliktusok kialakulása, ezek a konfliktusok a legtöbb esetben a kortársakkal és a kérdezett szüleivel alakulnak ki. A tanárokkal való szerhasználat miatti konfliktus ritka. Valamilyen egészségügyi problémáról 8,3%-a számolt be a szerhasználóknak, az ambuláns kezelésre járók vagy rehabilitációs programot igénybe vevık aránya elenyészı. Ennek oka egyrészt, hogy mint láttuk, a veszélyesen abúzálók aránya hasonlóan csekély, másrészt feltehetıen az egészségügyi ellátórendszer más színterein jelentkeztek problémáikkal.

34

45. sz. táblázat A droghasználat következményei (%) igen 3,2 20,1 8,7 75,1

jogi következmény társaskapcsolati konfliktus egészségügyi következmény egyik sem

Megvizsgáltuk, hogy a különféle csoportokban hogyan alakul a kábítószerek használata. Legjellemzıbb a fogyasztás az ifjúságcentrista fiatalokra, - ez az egyik olyan terület amelyben a legmarkánsabban elkülönülnek a felnıtt mintakövetıktıl - ez a tény egyaránt mutathatja a konfliktusok forrását és a konfliktusok "kezelését", illetve az erre tett kísérleteket. Ez természetesen veszélyeket rejt magában: kialakulhat egy droghasználó szubkultúra, amely ekként is definiálja magát. Másrészt a felnıttek mintáit követık baráti körében is magas (51,7%) a droghasználók aránya, így annak ellenére, hogy ık maguk kevésbé használnak drogokat, (vagy kisebb arányban vallják be) mindenképpen a veszélyeztetett csoportban mozognak. 46. sz. táblázat Ifjúságcentrizmus / drogfogyasztás (%) fogyasztott már drogot ifjúságcentristák felnıttmintakövetık

37,1 13,2

barátai között van drogfogyasztó 72,8 51,7

Az ifjúságcentristák minden fogyasztási kategóriában messze meghaladják a felnıttmintakövetıket. 47. sz. táblázat Ifjúságcentrizmus / drogfogyasztás (%) éves prevalencia havi prevalencia

heti prevalencia napi prevalencia nem használt az elmúlt évben

ifjúságcentristák 32,4 15,2 8,9 2,6 67,6

35

felnıttmintakövetık 13,1 3,9 2,1 0,8 86,9

Az ifjúságcentrista fiatalok több mint 40%-a 16 éves kora elıtt használt elıször illegális szert. Ez nyilván összefügg az e csoportra egyébként is jellemzı korai önállósodási törekvésekkel is. Ezzel szemben a felnıttmintakövetıkre amellett, hogy lényegesen kevesebben használnak körükben illegális drogokat, az is jellemzı, hogy az elsı droghasználat többségüknél késıbbi életkorra esik. 48. sz. táblázat Ifjúságcentrizmus / drogfogyasztás (%) - 14 évesen 13,1 11,3

ifjúságcentristák felnıttmintakövetık

15 évesen 28,1 12,5

16 évesen 35,6 30,0

17 évesen 20,0 32,5

18 + 3,1 13,8

A szerhasználó ifjúságcentristák pedig rémisztıen magas arányban (31,1%-uk!) használnak együtt többféle szert. Az ifjúságcentrista fiatalokra az egyébként is jellemzı konfliktusos viszony markánsan jelentkezik a droghasználat következményeinek Valamennyi

vizsgált

következményben

rosszabbak

a

vizsgálatakor is. mutatóik

mint

felnıttmintakövetı társaiké, különösen így van ez a társaskapcsolati konfliktusok esetén,

valamint

a

fentebb

említett

szerhasználati

szokások

feltételezhetı

következményeként beálló egészségi problémák jelentkezésekor. 49. sz. táblázat A droghasználat következményei (%) rendırségi eljárás bírósági eljárás konfliktus a szülıkkel konfliktus a barátokkal konfliktus a tanárokkal egészségi probléma elterelésben vett (vesz)részt ambuláns kezelésre járt rehabilitációs programban vett részt egyik sem

ifjúságcentristák 2,2 10,2 13,0 4,5 5,7

0,6 0,6 0,3 62,9

felnıttmintakövetık 1,1 0,5 3,7 5,3 1,1 1,6 86,7

A nemek közötti különbségek is igen markánsak a droghasználatot tekintve: a fiúk 27,6%-a használt már élete során valamilyen illegális drogot, a lányok esetében ez az arány alacsonyabb (22,5%). 36

Ezzel szemben viszont a droghasználó barátok esetében nincs ilyen típusú különbség, sıt a lányok baráti körében valamivel több droghasználó van.

fiúk lányok

50. sz. táblázat Nem / drogfogyasztás (%) (N 2198) fogyasztott már drogot barátai között van drogfogyasztó 27,6 61,6 22,5 62,2

A fiúk szerhasználati szokásai minden tekintetben különböznek a lányokétól. Egyrészt gyakrabban használnak illegális szereket, másrészt közöttük gyakoribb a különféle szerek együttes használata (24,7% a szerhasználó fiúk között, lányoknál 20%). 51. sz. táblázat A kérdezett neme / drogfogyasztás (%) (N 2208) fiúk éves prevalencia 24,1 havi prevalencia 10,3 heti prevalencia 6,1 napi prevalencia 1,5 nem használt az elmúlt évben 74,9

lányok 18,8 5,8 2,8 0,9 81,2

Bizonyos, fentebb már említett elméleteket megcáfolni látszik a droghasználat családi státuszok szerinti megoszlása. A magas státuszú családok gyermekei körében találhatjuk a legtöbb droghasználót, míg az alacsony státuszú családokban a legkevesebbet. Mindez igaz a baráti körben elıforduló droghasználatra is. 52. sz. táblázat Családi státusz / drogfogyasztás (%) (N 2194) fogyasztott már barátai között van drogot drogfogyasztó magas státuszú családok 27,5 65,4 közepes státuszú családok 24,0 62,0 leszakadók 23,3 58,0

A családi státusz szerint képzett csoportokban az életprevalencia esetén tapasztalt különbségek kiegyenlítıdnek a szerhasználat gyakoriságát tekintve.

37

éves prevalencia havi prevalencia heti prevalencia napi prevalencia nem használt az elmúlt évben

53. sz. táblázat Családi státusz / drogfogyasztás (%) (N 2204) magas státuszú közepes státuszú családok családok 22,2 21,6 7,2 7,9 4,9 3,9 1,3 1,2 77,8 78,4

leszakadók 20,3 7,5 4,0 1,2 79,7

Az iskolatípusok közötti különbségeket mutatja a következı táblázat. Láthatjuk, hogy legkedvezıbb mutatóval a szakközépiskolák diákjai rendelkeznek, míg a legtöbb érintett az érettségit nem adó iskolákban van. 54. sz. táblázat Iskolatípus / drogfogyasztás (%) (N 2201) fogyasztott már drogot gimnázium 24,4 szakközépiskola 21,1 szakiskola/szakmunkásképzı 31,3

barátai között van drogfogyasztó 64,7 59,6 62,4

Az elmúlt évi droghasználati gyakoriságot tekintve az életprevalencia esetében tapasztalható különbségeket figyelhetjük meg. Ezek a tartóssá váló különbségek hasonlóan a többi ifjúsági csoport esetében tapasztaltakkal azt mutatják, hogy a kibocsátó család státuszát ill. az ebbıl adódó feltételezhetı kulturális, szocializációs különbségeket felülírják a különféle kortárs csoportok által indukált hatások! 55. sz. táblázat Iskolatípus / drogfogyasztás (%) (N 2213) éves prevalencia havi prevalencia heti prevalencia napi prevalencia nem használt az elmúlt évben

gimnázium 22,6 7,2 3,5 0,9 77,4

38

szakközépiskola 17,7 6,3 3,2 1,2 82,3

szakiskola/szakmunkásképzı 26,6 10,8 6,7 1,7 73,4

VIII. Prevenciós programok és hatásuk16 A keresletcsökkentı drogpolitika célja: csökkenteni azoknak az embereknek a számát, akik elkezdik a különféle legális és illegális drogok használatát, ill. e szerhasználat megkezdését minél késıbbi életszakaszra helyezni. Ennek érdekében Magyarországon a 2000-es évtıl vált kormányzatilag támogatott, rendszeres, tantervbe illeszkedı formában elérhetıvé az iskolai drogprevenciósegészségfejlesztési programok sokasága – szakmailag akkreditált szervezetek bevonásával. Ennek koordinálásában és a források elıteremtésében a nem sokkal korábban létrehozott Ifjúsági és Sport Minisztérium (2002-tıl Gyermek Ifjúsági és Sport Minisztérium, 2004-tıl Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium) Kábítószerügyi Helyettes Államtitkársága vállalt szerepet. Ez évtıl kezdve

minden

évben

kiírták

a

drogprevenciós

pályázatokat

az

Oktatási

Minisztériummal közösen. A keresletcsökkentı drogpolitika a droghasználat megelızésére helyezi a hangsúlyt. Alapfilozófiája, hogy a drogmentes társadalom utópia, így a felnövekvı generációkat lehetıleg minél korábban és minél szélesebb körben egészségfejlesztésidrogprevenciós programokba kell folyamatosan bevonni. Így kialakítva a különféle legális és illegális drogokat elutasító attitődöt, s ezt beépíteni a személyiségbe. Ebben a cselekvési mezıben messze nem elegendı az elrettentés, vagy a csupán tényszerő információkat nyújtó felvilágosítás a különféle kábítószerekrıl. Ez utóbbi ugyanis pusztán önmagában inkább kedvet kelthet a szerek kipróbálására. Míg az elrettentésen alapuló „megelızı” programok, egyrészt csak a leginkább konform viselkedéső fiataloknál hatékonyak, - akik feltehetıen egyébként sem próbálkoznának. Ha csupán riogatjuk a fiatalokat azzal, hogy ha kábítószereket használnak akkor függıvé válhatnak, romlik az iskolai teljesítményük, börtönbe kerülhetnek vagy különféle balesetek áldozataivá válhatnak, - mindamellett, hogy mindez akár igaz is lehet néhány szélsıséges atipikus esetben – ha mégis kipróbálnak valamilyen szert, az így szerzett "tapasztalat" nyomán az elrettentı stratégia azonnal összeomlik. Hiszen nem vált függıvé (a szerek nagy része egyébként sem vezet feltétlenül a dependencia kialakulásához), nem halt meg, nem romlott a tanulmányi 16

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán

39

eredménye, nem csapott le rá a rendırség, stb. Sıt mindezekkel szemben igen jól érezte magát kortársai körében, feloldódtak az életkorával természetszerően együtt járó gátlásai, "valakinek" érezhette magát. Nos ha mindez bekövetkezik, akkor ezek után már bármit mondhat a fiatalnak bárki: egy szavát sem fogja elhinni! (Azt ugyanis sohasem szabad a megelızı munka során figyelmen kívül hagyni, hogy a kábítószerek fogyasztása egyéni szinten kellemes érzésekkel párosul, ezért is olyan nehéz hatékony prevenciós programokat kidolgozni.) A hatékony prevenció ötvözi az elrettentı és információ nyújtó módszereket úgy, hogy pl. volt drogfüggıket von be a munkába s nem csupán kijelenti, hogy a kábítószerek használata hová vezet(het), hanem a megfelelıen kiképzett volt drogfüggık személyes sorsukon keresztül hitelesen mutatják be, hogy hová is juthat az elsı kipróbálás után bárki. Elmondva azt is, amit a legtöbb fiatal gondol: velem ez úgysem történhet meg. Minden drogfüggı így gondolta ezt valaha. Ezek a beszélgetések lehetıség szerint kötetlenek és interaktívak, amikor alkalom nyílik szabadon kérdezni, reagálni az elhangzottakra, a külsı szakember szerepe a folyamatok kézbentartására irányul. Másrészt a modern prevenciós programok csak kis részben foglalkoznak magával a kábítószerrel, felismerve, hogy a droghasználat kialakulásában (mint a korábbi fejezetekben is láthattuk) nem csupán a szerek vagy az ezekrıl rendelkezésre álló információk a döntı jelentıségőek, hanem a fiatalokat körülvevı családi – társadalmi közeg ill. a fiatalok ehhez főzıdı viszonyai. Kutatásunkban megvizsgáltuk, hogy a különbözı technikákkal dolgozó prevenciós szervezetek munkája nyomán kimutatható e szignifikáns különbség a prevencióba bevont fiatalok viselkedésében. Másrészt prevencióban nem részt vett fiatalok kontrollcsoportjával összevetve a prevenciós programok általános hatásait is megvizsgáltuk a viselkedésre. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a már lezajlott prevenciós programok mennyire voltak népszerőek a diákok körében, hozzájárultak e a fiatalok általános tudásának növekedéséhez a drogokkal ill. a droghasználattal kapcsolatban, valamint azt, hogy a megkérdezettek szubjektív élmény és ismeret világát befolyásolták e ezek a programok.

40

Végezetül azt is megvizsgáljuk, hogy maguk a fiatalok milyen körbıl szerezték eddigi ismereteiket a drogokkal ill. a droghasználattal kapcsolatban és azt is, hogy véleményük szerint kik a leginkább alkalmasak ezen ismeretek hiteles közvetítésére. Mint korábban említettük a vizsgálatba bevont diákok 74,6%-a vett részt ICSSZEM – OM (korábban GYISM) által finanszírozott prevenciós programban. Ezzel szemben a megkérdezett diákok 25,4%-a nem vett részt ilyen programban. A kontrollcsoportot úgy állítottuk össze, hogy nem csak a fent említett prevenciós programban nem vettek részt, hanem semmilyen tanrendbe épített középiskolai programban. Egyedül a középiskolákban szokásosnak nevezhetı egészségnapokat és a nem az iskolához kötıdı prevenciós programok hatásait nem tudtuk kiszőrni, valamint a középiskola megkezdése elıtti prevenciós hatásokat sem.

41

IX. A prevenciós programok jellemzıi17 Az

elemzési

szempontok

kialakításához

felhasználtuk

a

BKÁE

Viselkedéskutató Központja által két éve indított - a European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (E.M.C.D.D.A.) programfeltárásra, és értékelésre vonatkozó standardjainak is eleget tevı, feltáró munkáját. Kutatásukat a Nemzeti Drogmegelızési Intézettel együttmőködve folytatták. (forrás: Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl 2004; és Paksi Borbála prezentációja 2005. május 5.-én az NDIben). Magyarországon formálisan szervezett – az iskolák és szakmai szervezetek együttmőködésén alapuló – drog-prevenció a 2000/2001-es tanévben kezdte meg mőködését országos szinten. A modern prevenció tartalma18 - hogy mi lehet mőködıképes és mi nem – már kialakult. A kutatásunkba bevont prevenciós programokat valamely szolgáltatótól megrendelı és együtt pályázó középiskolákban megvizsgáltuk, hogy az igénybe vett szakmai szervezetek –

milyen formában mőködnek,

–

milyen képzettségő szakemberek vesznek részt a programban (pedagógus, rendır, kortárssegítı stb.),

–

milyen módszereket használnak. Kutatásunkban kizárólag a közvetlenül a diákokra irányuló prevenciós

programokat vizsgáltuk. A kutatásba bevont harmincnégy prevenciós programot a tanrendjébe beépítı iskola huszonhét szakmai szervezettel dolgozott együtt. A programokba bevont diákok száma 1650 fı. E diákok 38%-a valamilyen nonprofit szervezet szakembereivel találkozott a prevenciós órákon, további 35,6%-uk forprofit (zömükben betéti társaságok) szervezetek által tartott prevencióban vett részt, 19,3%uk valamely állami/önkormányzati intézmény (általában egészségügyi intézmények, drogambulanciák és a helyi rendırség bőnmegelızési osztályai) szakembereivel találkozott, és 7,1%-uk több szakmai szervezet együttmőködésében létrejött prevenciós programban vett részt. 17 18

A fejezet szerzıje Kiss Judit és Pataki Zoltán Egy lehetséges megoldást e tanulmányban is közlünk.

42

56. sz. táblázat Milyen szervezettel dolgoztak együtt (a prevenciós programokban rész tvett diákok %-ában) nonprofit 38,0 forprofit 35,6 állami 19,3 vegyes 7,1 összes 100

A vizsgálatba bevont iskolák 42,4%-ában már korábban is volt valamilyen prevenciós program, míg 57,6%-ukban a vizsgált 2002/2003-as tanévben volt az elsı ilyen. A diákok 17,2%-a találkozott a prevenciós program során a rendırség szakemberével, 58,6%-uk esetében az iskola pedagógusa is részt vett a prevenciós órákon és 9,5%-uk kortárssegítık részvételévek megtartott prevenciós programban vett részt. Kutatásunk mintavétele során kiválasztott 34 prevenciós iskola (akik a 2002/2003-as tanévben anyagi támogatást nyertek a GYISM- késıbbi ISZCSEMdrogprevenció megvalósítására kiírt 2001. évi pályázatán) mindegyike szakmai szervezettel való együttmőködés keretében valósította meg pályázati programját. A szakmai szervezetekkel való együttmőködés létrehozása és rögzítése a pályázat beadásának egyik alapfeltétele volt minden pályázó iskola esetében. A szakmai szervezetek között található forprofit és nonprofit jellegő (egyesületek, alapítványok, drogambulanciák, állami intézmények) egyaránt. Ami szembetőnı, hogy a 34 megvalósított program 20%-át ugyanaz a forprofit betéti társaság végezte el, további 4 programot egy helyi alapítvány, a többit pedig különbözı egyéb szervezetek. Áttekintve azoknak a szervezeteknek a szakmai programjait, amelyek több iskolával is szerzıdtek, általánosan elmondható, hogy a mennyiség a minıség rovására ment ezeknek a prevenciós programoknak a megvalósítása kapcsán. Ugyanis ezek a szervezetek mindenesetben az akkreditált, pedagógusok számára összeállított képzésüket

valósították

osztályfınököknek)

és

meg

az

iskolák

egészségügyi

tanári

gárdájának

szolgálatának

(elsısorban

(iskolaorvos,

az

védını)

továbbképzésével, akik az elsajátított módszerek és technikák birtokában saját maguk – sok esetben a szakmai szervezet bármiféle utólagos közremőködése nélkül – szervezett tanórai keretek (osztályfınöki vagy biológiai óra keretében) között tartották meg a „prevenciós órákat”. Ez elsısorban a forprofit szervezetek sajátossága volt a

43

vizsgált iskolák esetében, és összességében azt találtuk, hogy az iskolák egyharmadában saját, elızetesen kiképzett pedagógusok végezték a prevenciót, nem pedig az együttmőködı szakmai szerv munkatársai. Ez azért probléma, mert a pályázat célkitőzésével ez nem egyezik meg, amiben kötelezı elemként megjelenik ugyan a pedagógusok érzékenyítése a probléma iránt szervezett képzés formájában, de ez nem vonatkozik arra, hogy mindezek után a pedagógus saját maga tartja a prevenciós programot (a 10-40 óra közötti akkreditált képzési forma elégtelen ehhez). Ami a módszereket illeti, a legváltozatosabb eszköztárral és tematikával elsısorban a kortársoktató szervezetek és a drogambulanciák rendelkeztek, ık vonultatták fel a legkülönfélébb végzettségő szakembereket is, míg az elsısorban bőnmegelızési tevékenységre specializálódott szervek (rendırség, egyéb betéti társaságok) leginkább a szerhasználattal kapcsolatos közvetlen jellemzıkre (szerek ismertetése, fogyasztás következményei, stb.) koncentráltak, fıleg frontális elıadási technikával prezentálva. A prevenciót végzık képzettségét is megvizsgáltuk, aminek alapján elmondható, hogy összességében változatos képet kaptunk e tekintetben. A prevenciót végzık között leginkább mentálhigiénés végzettségő szakemberek, pszichológusok, addiktológiai

konzulensek,

szociális

munkások,

szociálpolitikusok,

drámapedagógusok, orvosok, szociológusok, rendırök, védınık, egészségfejlesztık, jogászok voltak jelen, viszont a legnagyobb arányban pedagógusok szerepeltek (az iskola saját munkatársai). Pozitívumként könyvelhetı el, hogy a szervezetek többsége az elızetes állapotfelmérés után feltérképezte azokat a potenciálisan szóbajöhetı személyeket az iskolában, akik bármilyen módon szerepet vállalhatnak a program megvalósításában. Így valamennyi iskolában létrejött egy problémaérzékeny team, amely jelentıs szerepet tölthet be a programok továbbvitele, jövıbeli fenntarthatósága tekintetében. A legtöbb program kapcsán vizsgálták a közvetlen hatásokat (diákok véleménye a prevencióról, kritikák, megjegyzések), ami lehetıséget ad a visszacsatolásra, a program alakítására. A programokban megjelenı módszerek változatosak és sokrétőek. Talán túlságosan is azok! Mint láthatjuk igen nagy átfedésekkel dolgoznak. A huszonhét

44

prevenciós szervezet átlagosan 4,6 féle módszert sorolt fel, mint tevékenységébe illıt. Ha tekintetbe vesszük, hogy összesen 5 tanóra állt egy-egy program rendelkezésére, ez a szám érthetetlenül sok. Egyetlen módszert két szervezet jelölt meg (az egyik az önismeret-fejlesztést, a másik a beszélgetést), míg tíz szervezet ill. program hat vagy annál több módszert jelölt meg nyertes pályázatában mint, a prevenciós célt elérı eszközt. Ez a program idıtartamával nehezen egyeztethetı össze. Arról lehet szó, hogy a megalapozottság

nélkül

a

prevenciót végzı szervezetek rendelkezésre

álló

szakemberek

egyrészt elméleti képzettségét

és

terhelhetıségét szem elıtt tartva, ebbıl kiindulva alakították ki programjaikat, másrészt ilyen széles módszertani spektrumot felölelı programokban feltételezhetjük, hogy nincsenek minıségbiztosítási elemek, és egy-egy iskolán belül is elıfordulhat, hogy az egyes osztályok más-más szemléletmóddal, megközelítéssel és módszertannal találkoznak a prevenciós órákon. Ez roppant nehézzé teszi, az egyes módszertanok elkülönítését és hatásaik mérését. 57. sz. táblázat Milyen módszereket alkalmaztak a prevenciós szervezetek (a prevenciós programokban résztvett diákok %-ában) szerepjáték/dramatikus elemek 59,2 vizuális/tárgyi szemléltetés 59,4 kiscsoportos önálló munka 34,8 beszélgetés 90 frontális elıadás 24,2 visszautasítási technikák/konfliktus kezelés fejlesztése 73,8 önismeret-fejlesztés 12,1 egészségfejlesztéssel kapcsolatos tudásátadás 27,9 drogokkal/droghasználattal kapcsolatos tudásátadás 65,4

A vizsgált diákok 6,4%-a vett részt olyan prevenciós programban amely egyféle módszert használt, s 32,6%-uk olyanban amely hatnál több módszert alkalmazott. 58. sz. táblázat Hányféle prevenciós módszert alkalmaztak (a prevenciós programokban résztvett diákok %-ában) egyféle módszer 6,4 2-3 féle módszer 22,4 4-5 féle módszer 38,5 6-8 féle módszer 32,6 összes 100,0

45

Adataink azt mutatják, hogy a Nemzeti Stratégia által megfogalmazott cél: „ Növelni kell az egészségfejlesztı és prevenciós programok (iskolai, közösségi és tömegkommunikációs megelızés) által elért fiatalok számát” már meghaladott (immár a közoktatási intézmények közel felében (43,6%) folyt valamilyen drog-prevenciós aktivitás), ez nem jelent mást minthogy a 2000 óta tartó extenzív (mennyiségi) szakasz befejezettnek tekinthetı és eljött az ideje az intenzív (minıségi) fejlesztéseknek. Fontos lenne, hogy az iskolák megalapozott szakmai ajánlások és szempontok szerint válasszanak szakmai partnert a prevenciós munkához. Jelenleg itt érezzük a legnagyobb hiányosságokat.

46

X. A különbözı prevenciós programokhoz való viszonyulás19 A mintába bekerült tanulók körében megvizsgáltuk, hogyan viszonyulnak azokhoz a prevenciós programokhoz, amelyeken részt vettek. Viszonyulásukat a prevenciós programról alkotott véleményük, a prevenciós módszerekrıl, illetve a megelızést tartó személyrıl alkotott véleményük alapján írtuk le. Alkalmasság A válaszadók leginkább a volt függıket, legkevésbé az egyházi személyeket tartják alkalmasnak arra, hogy drogprevenciós tevékenységet végezzenek. A drogosok szüleirıl és az orvosokról a megkérdezettek közel fele gondolja, hogy sikeresen végeznének drogprevenciót a kortársaik körében. A drogprevenciós tevékenységet végzık népszerőségi sorrendje az alábbiak szerint alakul a fiatalok válaszai alapján (a kérdésre több lehetséges választ is bejelölhettek a válaszadók): 59. sz. táblázat Kiket tart alkalmasnak drogprevenciós tevékenység végzésére (%) Volt kábítószerfüggı

78

Orvos

45

Droghasználók szülei

43

Rendır

29

Pszichológus

26

Kortárssegítı

18

Pedagógus

13

Védını

12

Szociális munkás

10

Egyházi személy

3

Alig mutatkozik különbség a tekintetben, hogy a fiúk és lányok kit tartanak alkalmasabbnak drogprevenciós tevékenységre:

19

A fejezet szerzıje Torba Judit

47

60. sz. táblázat Kiket tart alkalmasnak drogprevenciós tevékenység végzésére Fiúk Lányok volt drogfüggı

volt drogfüggı

orvos

droghasználók szülei

droghasználók szülei

orvos

A korcsoportok szerint nincs szignifikáns különbség a drogprevencióra alkalmasnak tartott személy megítélésében. Az egyes településtípusokon élı fiatalok preferenciái is különbözıek. A volt kábítószerfüggıket Budapesten tartják leginkább alkalmasnak a drogprevenciós tevékenységre, és az egyre kisebb településtípusok felé haladva – megyeszékhely, város, község/tanya - csökken az ıket választók aránya. A szociális munkásokat Budapesten

kétszer

annyian

tartják

alkalmas

személynek,

mint

az

egyéb

településtípusokon. A védınıket és a kortárssegítıket a városokban és községekben inkább részesítik elınyben, mint a megyeszékhelyeken, vagy Budapesten. A rendırök megítélésében nagy különbség mutatkozik: míg Budapesten csupán a megkérdezettek 7%-a választotta ıket, addig az egyéb településtípusoknál 30%-uk. Azok a fiatalok, akik kollégiumban laknak, kétszer annyira preferálják a kortárssegítık drogprevenciós tevékenységét, mint a szüleikkel élık. A gimnáziumba járók jobban preferálják a kortárssegítıket, a szakközépiskolák tanulói kevésbé, a szakmunkásképzık, szakiskolák diákjai pedig a legkevésbé. A volt kábítószerfüggıket a gimnáziumba járók valamivel többen választották, minta másik két iskolatípus diákjai. A szociális munkásokat a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban inkább tartják alkalmasnak drogprevenciós tevékenységre, mint a szakmunkásképzıbe járók. A rendıröket és a védınıket a gimnáziumi tanulók kevésbé tartják alkalmasnak, mint a szakközépiskolák és a szakiskolák tanulói. A felsı réteghez tartozó családban élı fiatalok nagyobb arányban preferálják a pszichológusokat és az egyházi személyeket drogprevenciót végzıkként, mint a középrétegbe, vagy a leszakadó rétegbe tartozó családokban élık. A középréteghez és a leszakadó réteghez tartozó gyerekek azonban inkább részesítik elınyben a drogosok szülei által tartott drogprevenciót, mint a felsı rétegbe tartozó társaik.

48

A szigorú nevelésben részesült válaszadók valamivel nagyobb arányban választották az orvost és a pedagógust a drogprevencióra alkalmas személyek közé, mint az engedékenyen nevelt társaik. Minél jobb tanuló a válaszadó, annál inkább preferálta a szociális munkást, mint prevenciót tartó személy. Szignifikáns különbségek mutatkoznak a drogot kipróbált és nem kipróbált fiatalok között abban a tekintetben, hogy kit tartanak alkalmasnak a drogprevenciós tevékenységre: 61. sz. táblázat Kiket tart alkalmasnak drogprevenciós tevékenység végzésére (%) Kipróbálta a drogot

Nem próbálta ki a drogot

Orvos

39

47

Rendır

20

32

Pedagógus

9

15

Védını

7

13

Volt függı

89

75

Drogosok szülei

48

42

Akik kipróbálták a drogot, sokkal inkább alkalmasnak tartják a volt függıt és a drogosok szüleit drogprevenció tartására, mint akik még nem próbálták ki. Az orvost, védınıt, rendırt és pedagógust pedig a drogot még ki nem próbált fiatalok vélik alkalmasabbnak drogprevenciós tevékenységre. Az egyes kábítószertípusokat használók preferenciáinak összevetése után is az mondható el, hogy aki használ valamilyen szert, az sokkal kevésbé tartja alkalmasnak a rendıröket, orvosokat, pedagógusokat a drogprevenciós tevékenységre, mint a kábítószert nem használók. A rendıröket azok a válaszadók tartják a legalkalmasabbnak a drogprevenciós tevékenységre, akik a rendıröktıl sok információt szereztek a kábítószerekrıl. Minden egyéb informátort kevésbé tartanak hitelesnek. Akik a szüleiktıl, illetve a rádióból szerzik a droggal kapcsolatos információkat, azoknak 40%-a tartja alkalmasnak a rendıröket a prevenciós tevékenységre. A baráttól, internetrıl és tanártól informálódók egyharmada gondolja, hogy alkalmasak a rendırök drogprevencióra. A volt 49

drogfüggıtıl információkat szerzık kevéssé tartják alkalmasnak a rendıröket, minél több információt szereznek volt dogosoktól, annál kevésbé vélik, hogy a rendırök az alkalmas személyek a prevencióban. Minél több információt szerez valaki a szüleitıl, annál valószínőbb, hogy az orvosokat alkalmasnak tartja a drogprevenciós tevékenységre. A szüleiktıl sok információt szerzık több mint fele preferálja az orvost drogprevenció tartására. A rendırökhöz hasonlóan, aki orvosoktól szerez sok információt, azok több mint 60%-a alkalmasnak is tartja ıket erre. A védınıktıl szerzett információk ugyanilyen hatással vannak az orvosokról, mint prevenciós tevékenységet végzıkrıl alkotott véleményre. A TV-bıl, rádióból, valamint a rokonoktól informálódók fele szintén alkalmasnak tartja az orvosokat, a volt drogfüggıktıl, szociális munkásoktól és kortárssegítıktıl tájékozódók közel fele viszont nem tartja alkalmasnak az orvosokat erre a tevékenységre. Minél több információt kap valaki tanáraitól és barátaitól a droggal kapcsolatban, a védınıket annál kevésbé tartja alkalmasnak a prevenciós tevékenységre. Az orvosoktól szerzett információ mennyisége növeli a valószínőségét, hogy a fiatalok elfogadják a védınıket hiteles prevenciós szakemberként. A védınıktıl információt kapók 30%-a tartja ıket alkalmasnak prevenciós tevékenység végzésére. Minél több információt kap valaki volt függıtıl, vagy kortárssegítıtıl, a védınıt annál kevésbé tartja alkalmasnak a prevenciós tevékenységre. Minél több információt kap valaki a rendıröktıl, annál kevésbé tartja alkalmasnak a pszichológusokat prevencióra. Aki pszichológusoktól szerzett sok információt azok több mint fele hitelesnek gondolja ıket, mint prevenciós szakemberek. Minél több információt kapnak a tanulók tanáraiktól és barátaiktól, annál inkább tartják hiteles informátornak a volt drogfüggıket. Mindkét esetben 85% azoknak az aránya, akik sok információt szereznek tılük, és alkalmasnak tartják a volt drogfüggıket. A védınıktıl, rendıröktıl kapott információ növekedésével arányosan csökken azoknak az aránya, akik alkalmasnak tartják a volt drogfüggıket prevenciós tevékenységre. 90% azoknak az aránya, akik volt kábítószerfüggıktıl tájékozódnak és ıket is tartják alkalmasnak drogprevenció tartására. Akik az orvosoktól kapnak több tájékoztatást a kábítószerekrıl, kevésbé tartják alkalmasnak a szociális munkásokat mint prevenciót végzıket. Minél több információt szereznek a tanulók a szociális

50

munkásoktól, annál inkább tartják ıket hitelesnek ebbıl a szempontból, bár népszerőségük így sem olyan magas, mint a volt drogfüggıké. A kortárssegítıktıl szerzett kábítószerrel kapott információk szintén növelik a valószínőégét a szociális munkások hiteles informátorként való elfogadását. A szülıktıl és a rádióból kapott tájékoztatás nem növeli a pedagógusok iránti bizalmat a prevenciós tevékenységet végzık között, a volt drogfüggıktıl szerzett információk pedig csökkentik ennek lehetıségét. Akik szociális munkásoktól tájékozódnak,

nagyobb

arányban

fogadják

el

a

pedagógusokat

prevenciós

szakemberekként. Akik a szüleiktıl szereznek több információt, a kortárssegítıket kevésbé tudják elképelni prevenciós program vezetıjeként. Az internetrıl és a szociális munkásoktól szerzett információk növelik a kortárssegítık elfogadását prevenciós szakemberként. Akik a legtöbb droggal kapcsolatos információt kortárssegítıtıl szerezték, azok közel kétharmada hitelesnek tartja ıket a drogprevenciós munkájukban. A drogosok szüleit nagyobb arányban tartják alkalmasnak a drogprevenciós tevékenységre azok, akik tanáraiktól és barátaiktól több információt szereznek, mint azok, akik kevesebbet. Az internetrıl tájékozódó fiatalok körében magasabb azok aránya, akik nem tartják alkalmasnak a drogosok szüleit a prevenciós tevékenységre. A volt függıktıl információkat kapók fele alkalmasnak tartja a drogosok szüleit a prevencióra. Összességében elmondható, hogy a prevenció területén újonnan dolgozó szakemberek a rendıröket, orvosokat, pedagógusokat kevésbé tartják alkalmasnak a prevenciós tevékenységre, és azok a fiatalok, akik a kábítószerrel kapcsolatos tudásukat ezektıl a prevenciós szakemberektıl szerzik, szintén nem ıket, hanem saját informátoraikat ítélik alkalmasabbnak. A média termékei közül a TV a leginkább használt információs eszköz, ami szintén inkább a klasszikus foglalkozásokat jelenítik meg, mint hiteles információforrások. A TV-n keresztül tájékozódóknál is ez a szemlélet jelenik meg. A könyvbıl, újságból, pszichológustól, testvértıl és egyházi személytıl kapott információk nem gyakorolnak hatást a prevencióra alkalmasnak tartott személyrıl alkotott vélemény kialakítására.

51

Információszerzés A prevenciós programról alkotott vélemény részének tekintjük a droggal kapcsolatos hiteles információforrások fiatalok által megadott sorrendjét, valamint azokat a tendenciákat, amelyek jelzik, hogyan hat a drogprevenciós programról alkotott véleményre az, hogy ki honnan szerez információt az adott témában. A válaszadók közül a legtöbben a TV-bıl és a barátaiktól szerzik a legtöbb hiteles információt a kábítószerrıl saját megítélésük szerint.

A legkevesebben a

pszichológusoktól és az egyházi személyektıl kapnak információt a drogról. A hiteles információkat adó személyek preferencialistája az alábbiak szerint alakul: 62. sz. táblázat A hitelesnek vélt információforrások preferencia listája (%) (N 2213) 65 TV Barát

63

Tanár

58

Újság

44

Könyv

37

Internet

35

Volt függı, Orvos

30

Szülı, Védını, Rádió

29

Rendır

26

Testvér

18

Kortárssegítı

16

Szociális munkás

12

Rokon

11

Pszichológus

9

Egyházi személy

5

A lányok valamivel nagyobb arányban tartják hiteles információt adónak a tanárokat, barátokat, televíziót és a szociális munkásokat, mint a fiúk, inkább elfogadják a rendıröket, a kortárssegítıket, az újságot és a könyvet, mint droggal kapcsolatos információforrást, és sokkal inkább preferálják a rádiót, mint a fiúk. Településtípustól függetlenül a tanárokat hiteles információközlıknek tartják a droggal kapcsolatban, de sok információt inkább a községekben szereznek a fiatalok 52

tanáraiktól. A védınıktıl való információszerzés inkább Budapesten kívül jellemzı, a TV-t, rádiót, valamint a rendıröket a községekben és a vidéki városokban inkább preferálják, mint a megyeszékhelyeken és Budapesten. A szociális munkásokat és a kortárssegítıket

a

budapesti

fiatalok

nagyobb

arányban

tartják

hiteles

információforrásnak, mint a többi településtípuson élık. A volt kábítószerfüggıket a nagyobb településeken hitelesebb információforrásnak tartják a válaszolók. A kollégiumban lakók jóval magasabb arányban (33%) jelölték meg a kortárssegítıket hiteles információk átadóiként, mint a szüleiknél, vagy máshol lakók (14%). A gimnáziumban tanuló fiatalok inkább a kortárssegítıket, szociális munkásokat, a volt függıket, a TV-t és az újságot részesítik elınyben mint hiteles kábítószerrel kapcsolatos információforrást. A tanároktól a szakközépiskolába járók szerzik a legtöbb droggal kapcsolatos információt, bár ez mindegyik iskolatípusban magas arányt képvisel a többi információforráshoz képest. A védınıket a szakközépiskolába és szakmunkásképzıbe járók nagyobb arányban tartják hiteles információközlıknek, mint a gimnazisták. Rokonaikat a szakmunkásképzıbe, szakiskolába járók jelölték meg információközlıknek. Minél jobb státuszú családban élnek a fiatalok, annál több információt szereznek a drogokról az interneten keresztül. Ez az arány a felsı rétegbe tartozóknál 40% fölött van. Minél jobb státuszú családban élnek, annál kevésbé támaszkodnak a védınıkre, mint információforrásra. A leszakadó rétegbe tartozók egyharmada hiteles információközlınek tartja a védınıket. A rádiót a leszakadó réteg szintén egyharmada tartja hitelesnek a droggal kapcsolatos információközlés terén, a magasabb státuszú családoknál ez kevésbé jelenik meg a tájékozódás eszközeként. Az osztályban a legjobb tanulók közé tartozó diákok valamivel jobban támaszkodnak a szüleiktıl kapott droggal kapcsolatos információkra, mint a kevésbé jó tanulók. A pszichológusokra és a rokonokra annál kevésbé támaszkodnak a fiatalok, minél jobb tanulók. Az osztályon belüli tudásszint és az információszerzés között egyéb tekintetben nincs szignifikáns összefüggés. A nevelésnek csak a testvérektıl szerzett információra van hatása: azok közül, akiket engedékenyen neveltek, többen kapnak testvéreiktıl hiteles információt a kábítószerekrıl, mint a szigorú nevelésben részesülık.

53

Azt, hogy a kábítószert kipróbált, illetve ki nem próbált fiatalok honnan szereznek hiteles információkat, a következı táblázat mutatja:

63. sz. táblázat A hitelesnek vélt információforrások preferencia listája / használt már valamilyen illegális drogot(%) Kipróbálta a drogot

Nem próbálta ki a drogot

Tanár

46

62

Szülı

17

32

Orvos

22

32

Védını

22

32

TV

62

66

Rádió

24

31

Rendır

19

28

Egyházi személy

3

6

Internet

41

33

Újság

47

43

Könyv

42

36

Volt függı

51

23

Akik már kipróbálták a drogot, egyértelmően inkább az internetet, újságot, könyvet és a volt függıket tartják hiteles információforrásnak. A szerhasználók esetében a szert nem használókkal összehasonlítva ugyanezek a preferenciák jellemzıek az információforrásokat illetıen. Azok a megkérdezettek, akik a prevenciós programot hitelesnek, jó hangulatúnak tartják, a tanáraikat a program hatására megértıbbnek gondolják a kábítószer témájával kapcsolatban, úgy vélik, hogy többet kellene a témával foglalkozni, sokkal több információt szereznek szüleiktıl, mint azok, akik negatívabban ítélik meg a prevenciós program hatásait. A szülık tehát a prevenciós programok elınyeit hangsúlyozzák a gyermekeik számára. Akik hasznosnak tartják a programot, úgy gondolják, többet kellene a témával foglalkozni, és tanáraik hozzáállását is megértıbbnek tartják, több információt kapnak

54

az orvosoktól, védınıktıl a kábítószerrıl, mint azok, akik kevésbé tartják hasznosnak a prevenciót. A prevenciós program pozitív oldalait hangsúlyozók több információt kapnak a kábítószerrel kapcsolatban a TV-bıl, rádióból, könyvbıl, újságból, internetrıl, rendıröktıl, kortárssegítıktıl, szociális munkásoktól, rokonoktól. Ezek az információközlık tehát a prevenciós programok pozitív oldalait erısítik meg azokban, akik tılük tájékozódnak. Akik kevésbé hasznosnak értékelik a prevenciós programokat, volt függıktıl szereznek leginkább információkat drogkérdésben. Nagyobb arányban fordulnak elı a volt függıktıl tájékozódók azok körében, akik úgy ítélik meg, semmi újat nem tudtak meg a drogprevenciós program során. Prevencióról alkotott vélemény A megkérdezettek 6 fokú skálán, pozitív és negatív állítások alapján értékelték azt a prevenciós programot, amelyen részt vettek. Az alábbi táblázat mutatja, hogy milyen arányban értenek egyet a válaszolók a prevenciós programmal kapcsolatos pozitív és negatív kijelentésekkel: 64. sz. táblázat Vélemények arról a prevenciós programról amelyben részt vett(%) Sok hasznos ismeretet szerzett

48

Felmerült kérdésekre hiteles válaszokat kapott

41

Jó hangulatúak a prevenciós órák

38

Tanárok megértıbbekké váltak a droggal kapcsolatos kérdésekben

7

Többet kellene foglalkozni ezzel a témával

48

Jó volt, mert elmaradt néhány tanóra

48

Nem foglalkoztatja ez a kérdés

25

Nem tudott meg semmi újat

16

Prevenciós programok nem jók semmire

10

A válaszolók majdnem fele hasznosnak ítéli a prevenciós programokat, érzi a fontosságát, és úgy ítéli meg, többet kellene foglalkozni a kérdéssel, ugyanakkor ugyanennyien a tanórák helyett is szívesen vesznek részt prevenciós foglalkozásokon. A tanárok hozzáállásának megváltozását viszonylag kevesen érzik a válaszadók közül.

55

A nemek között a prevenciós program hasznosságát, hitelességét, fontosságát, az érdeklıdést illetıen, valamint a tanórák elmaradásának megítélésében vannak szignifikáns különbségek, melyet a következı táblázat mutat. 65. sz. táblázat Vélemények arról a prevenciós programról amelyben részt vett / a kérdezett neme (%) Fiúk

Lányok

Sok hasznos ismeretet szerzett

43

52

Felmerült kérdésekre hiteles válaszokat kapott

37

44

Többet kellene foglalkozni ezzel a témával

44

50

Jó volt, mert elmaradt néhány tanóra

56

43

Nem foglalkoztatja ez a kérdés

28

22

A lányok nagyobb arányban tartják hasznosnak, hitelesnek, fontosnak a témát, mint a fiúk, akik pedig nagyobb arányban örülnek az elmaradt óráknak, több mint negyedüket nem érdekli ez a kérdés. A községekben élık között nagyobb arányban vannak azok a fiatalok, akik hasznosnak értékelik a prevenciós programot, akik úgy érzik, hogy többet kellene foglalkozni ezzel a témával, és akik jó hangulatúnak érzik a prevenciós foglalkozásokat. A községben élık 7%-a gondolja, hogy a prevenciós programok semmire nem jók, a többi településtípusokon élık között ez az arány 10% körüli. Az órákról való lógás, mint

motiváció

a

budapestiek

esetében

jellemzı

leginkább

(64%),

a

megyeszékhelyeken és a városokban már kevesebb (53%, 46%), a községekben élık körében pedig 43% ez az arány. Amint az alábbi táblázatban is látszik, a kollégiumban, vagy máshol, de nem a szülıkkel lakó tanulók nagyobb arányban emelték ki a programok hasznosságát, jó hangulatát, mint a szülıknél lakók, akik viszont nagyobb arányban tartják érdektelennek, kevés információt hordozónak a prevenciós programokat. 66. sz. táblázat Vélemények arról a prevenciós programról amelyben részt vett / hol él a kérdezett (%)

Szülıkkel

47

Jó hangulatúak a foglalkozások 36

Kollégiumban

58

47

15

6

Máshol

39

46

14

12

Kikkel él?

Hasznosnak találja

56

Nem foglalkoztatja ez a téma 26

Semmi újat nem tudott meg 11

Iskolatípusonként tekintve a prevenciós programokról alkotott véleményben egyetlen szempontból van szignifikáns különbség: a szakmunkásképzıbe járók 5%-a gondolja, hogy

a

prevenciós

programok

semmire

nem

jók.

A

gimnazisták

és

a

szakközépiskolákba járók között ez az arány csak 9%. A család státusza szerinti összehasonlításból kiderül, hogy a leszakadó rétegbe tartozó családban élı fiatalok észlelik inkább tanáraik felıl a hozzáállás megváltozását a droggal kapcsolatban, mint a közép-, vagy felsı rétegbe tartozók. A nevelés szigorúsága nincs hatással a drogprevenciós program megítélésére a fiatalok körében. Érzékelhetı különbségek vannak a drogot már kipróbált és még ki nem próbáltak között a prevenciós programról alkotott véleményekben az alábbi megoszlás szerint: 67. sz. táblázat Vélemények arról a prevenciós programról amelyben részt vett / kipróbálta valamelyik illegális szert (%) Kipróbálta a drogot

Nem próbálta ki a drogot

Sok hasznos ismeretet szerzett Felmerült kérdésekre hiteles válaszokat kapott Jó volt, mert elmaradt néhány tanóra Többet kellene foglalkozni ezzel a témával Tanárok megértıbbekké váltak a droggal kapcsolatos kérdésekben

41

51

Nem foglalkoztatja ez a kérdés

18

27

Nem tudott meg semmi újat

21

14

37 56 47 4

43 46 48 8

Akik még nem próbálták ki a drogot, inkább tartják hitelesnek, hasznosnak a drogprevenciót, viszont nagyobb arányban vannak köztük olyanok, akiket nem foglalkoztat ez a téma. A drogot már kipróbáltak között többen értékelik lógásnak a prevenciós foglalkozáson való észvételt, kevesebb új információt kapnak ezeken a foglalkozásokon. Mindkét csoportba tartozók majdnem fele gondolja úgy, hogy többe kellene ezzel a témával foglalkozni. A szerhasználók esetében is hasonló tendenciák érvényesülnek, mint a drogot kipróbáltak esetében. A szerhasználók közül 20% körül mozog azok aránya, akik a

57

prevenciós programokat hasznosnak és hitelesnek értékelik, a szert rendszeresen nem használó között ez az arány 40% körüli. Prevenciós módszerek A kutatás során megvizsgáltuk, melyik iskolában, milyen prevenciós módszereket alkalmaztak, hogyan befolyásolta az alkalmazott módszer a tanulók prevenciós programról alkotott véleményét. Az alábbi táblázat összefoglalja, milyen prevenciós módszerek vannak, és ezeket mennyire részesítettek elınyben az egyes iskolák. 68. sz. táblázat Az egyes prevenciós módszerekben résztvevı diákok aránya (%) Szerepjáték/dramatikus módszerek

59

Vizuális/tárgyi szemléltetés

59

Kiscsoportos önálló munka

35

Beszélgetés

90

Frontális elıadás Visszautasítási technikák/konfliktuskezelés fejlesztése

24

Önismeret-fejlesztés

74 12

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos tárgyi tudás átadása Drogokkal/fogyasztással kapcsolatos ismeretátadás

28 65

A beszélgetés módszerét szinte minden esetben alkalmazták, az iskolák háromnegyed része elınyben részesítette a visszautasítási technikák alkalmazásának elsajátítását, az önismeret-fejlesztést azonban viszonylag kevesen alkalmazták. A dramatikus módszerek, valamint a vizuális szemléltetés a programok nagy százalékának részét képezte. Az iskolák több mint 90%-a több prevenciós technikát alkalmazott a program során, melyet az alábbi táblázat szemléltet.

58

69. sz. táblázat Hán féle módszert alkalmaz egy-egy prevenciós program (%) 1 féle módszert alkalmazott

6

2-3 féle módszert alkalmazott

22

4-5 féle módszert alkalmazott

39

6-8 féle módszert alkalmazott

33

A dramatikus módszerek alkalmazása leginkább a szakmunkásképzıkre jellemzı. Míg ebben az iskolatípusba járók több mint kétharmada részesül ilyen típusú prevencióban, a mási két iskolatípusnál ennek a módszernek az alkalmazása nem éri el a 60%-os arányt. A vizuális szemléltetés leginkább a szakközépiskolákra jellemzı (74%), a gimnáziumokban alkalmazzák legkisebb arányban (41%), míg a szakiskolák 62 %-ára jellemzı ennek a módszernek az alkalmazása. A kiscsoportos módszert a szakmunkásképzıkben alkalmazzák a legnagyobb arányban (41%), a gimnáziumokra ez kevésbé jellemzı, 27%-uk alkalmazza. A beszélgetés mindhárom iskolatípusra jellemzı.

A

frontális

elıadás

módszere

gimnáziumokban

csak

10%,

a

szakközépiskolákban kicsit magasabb arányban jellemzı. A visszautasítási technikák a szakiskolákban képviselik a legmagasabb arányt (80%), a szakközépiskolákban 71, a gimnáziumokban 74%-ban jellemzı. Az önismeret-fejlesztés a szakmunkásképzıkben egyáltalán nem jelenik meg, a szakközépiskolákra 8, a gimnáziumokra 24%-ban jellemzı. Az egészségfejlesztésre és a drogokkal kapcsolatos ismeretátadásra a szakközépiskolákban fordítanak a legnagyobb figyelmet. Majd minden iskolatípusban többféle prevenciós módszer együttes alkalmazása jellemzı, egyedül a gimnáziumok 17%-a használ csupán egy módszert a prevenciós program során. 4-5 féle módszert alkalmaz a szakközépiskolák több mint fele, a gimnáziumok negyede, és a szakiskolák 38%-a. 6-8 féle prevenciós módszer együttes alkalmazása jellemzı a gimnáziumok és szakközépiskolák egyharmadára és a szakmunkásképzık negyedére. A dramatikus módszereket leginkább a fıvárosi iskolákban alkalmazzák (70%), és az egyre kisebb településtípusok felé haladva csökken ennek az aránya. A községekben nem éri el a 60%-ot. A vizuális szemléltetés leginkább a megyeszékhelyeken (79%), legkevésbé a városokban (46%) jellemzı. A kiscsoportos módszer alkalmazása Budapesten egyáltalán nem, a városokban és a községekben 42%-ban jellemzı. A 59

beszélgetés módszere mindegyik településtípus iskoláiban jellemzı, 90% körüli arányban alkalmazzák. A frontális elıadás leginkább Budapesten (38%), legkevésbé a megyeszékhelyeken (18%), a városokban és községekben pedig 25%-os arányban jellemzı. Az önismeret-fejlesztési technikákat Budapesten egyáltalán nem, a megyeszékhelyeken 18, a városokban és községekben 11%-os arányban alkalmazzák. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tudásátadás a budapesti iskolák 40%-ára jellemzı, mint prevenciós módszer. Ez a községekben és városokban 30%-ban jellemzı, a megyeszékhelyeken csak 18%-ban alkalmazzák. A megyeszékhelyeken egyáltalán nem, a városokban és a községekben kevéssé (4%, 8%), Budapesten az iskolák több mint negyedében alkalmaznak csak egyféle módszert a drogprevenciós tevékenység során. A községek, városok iskoláinak egyharmadában 6-8 féle módszert együtt alkalmaznak a drogprevenció során. Ez az arány a budapesti iskolák esetében 38%. Azoknak, akik a prevenciós programot, melyen részt vettek, pozitívan ítélik meg, elenyészı részük vett részt egy módszert alkalmazó programon (1-5%). A prevenciós programot negatívan megítélık között magasabb ez az arány. A programot pozitívan megítélık kb. 40%-a 4-5 féle módszert együttesen alkalmazó prevenciós programon vett részt. A prevenciós módszerekrıl alkotott véleményekbıl kitőnik, hogy fiatalok azokat a szakembereket tartják leginkább alkalmasnak drogprevenciós tevékenységre, akik közvetlen kapcsolatba kerültek kábítószerfüggıkkel, és eredményes módszereket alkalmaznak a drogfüggıség kezelésére. A drogprevenciós programok során több módszer együttes alkalmazása hatékonyabbnak bizonyult minden iskolatípus esetében. A kisebb csoportokban tartott foglalkozások és az interaktív módszerek bizonyultak eredményesebbnek a tanulók szubjektív megítélése alapján. Amellett, hogy az interaktív módszerek jelenléte a drogprevenciós programokban nagyobb arányban van jelen, mint az egyoldalú, a hallgatóság részérıl passzív figyelmet igénylı foglalkozások, az önismeret-fejlesztés módszerét alkalmazzák a legkisebb arányban a prevenció során. A frontális elıadás, illetve az ismeretátadás kétszer olya gyakran fordul elı, mint az önismeret-fejlesztés.

60

XI. A prevenció hatása20 A vizsgált populáció droghasználati életprevalencia értékeit nem befolyásolta, hogy részt vettek-e prevenciós programban! (ez alól a dohányzás az egyedüli kivétel) 70. sz. táblázat Legális és illegális szerek életprevalencia értékei (%) (N 2213) használt illegális dohányzik volt már részeg szert részt vett prevenciós programban 36,6 69,1 25,2 nem vett részt prevenciós programban 44,6 70,2 23,1

Ennél persze alaposabb vizsgálat is szükséges, hiszen ezekbıl az adatokból nem derül ki, hogy a szerhasználó diákok droghasználata hogyan alakult. Lehetséges, hogy az észlelt drogproblémákra reagálva indult program egy-egy iskolában és a program hatására a prevalencia értékek is változtak. Több iskolában is elıfordult a prevencióban részt vett iskolák közül, hogy ezt megelızıen már futott tanrendbe integrált prevenciós program. A prevenciós programban részt vett diákok 42,4% már a 2002/2003-as tanévet megelızıen is részt vett hasonló programban. Körükben az életprevalencia értéke magasabb, mint a prevencióban eddig vizsgált bármely csoporté. 71. sz. táblázat Droghasználat életprevalenciái / korábban volt-e prevenció az iskolában (%)

korábban volt prevenció az iskolában korábban nem volt prevenció az iskolában összes

20

Próbált már ki drogot? igen nem

összes

29,7

70,3

100,0

21,9

78,1

100,0

25,2

74,8

100,0

A fejezet szerzıje Pataki Zoltán

61

A droghasználó diákok szerhasználati gyakoriságára semmiféle hatást nem gyakorol az, hogy korábban részt vettek-e prevenciós programokban vagy sem.

72. sz. táblázat Droghasználat prevalencia értékei / korábban volt-e prevenció az iskolában (a szerhasználó diákok %-ában) korábban volt e prevenció az iskolában ritkábban mint havonta havonta 1-2-szer hetente hetente 3-4-szer naponta összes

igen

nem

összes

64,6

63,1

63,9

18,0

16,2

17,1

6,2

10,1

8,1

5,6

3,4

4,5

5,6

7,3

6,4

100,0

100,0

100,0

A prevencióban részt vett diákok közül azok, akik használtak már valamilyen illegális drogot, több mint 50%-uk elsı szerhasználata a prevenciós program utánra esett! Negyedük esetében nem eldönthetı mivel az elsı droghasználatkori életévet kérdeztük, esetükben ugyanarra az évre esik a prevenció és az elsı szerhasználat. Mindössze a szerhasználó diákok 20,4%-a használt a prevenciós program elıtt drogot. 73. sz. táblázat Prevenció elıtt vagy után próbált ki elıször valamilyen illegális drogot (a prevencióban részt vett szerhasználó diákok %-ában) prevenció elıtt 20,4 prevenció után 52,4 ugyanakkor 27,2 összes 100,0

Azok a szerhasználó diákok akik prevenciós program után kezdtek illegális drogokat használni ritkábban élnek a szerekkel, mint azok a szerhasználó társaik, akik már a prevenciós program elıtt is szerhasználók voltak. Hasonló eltérést tapasztalhatunk a többféle drog együttes használatára vonatkozóan: azok a diákok, akik a prevenciós program megkezdése elıtt már 62

szerhasználók voltak, sokkal inkább hajlamosak többféle szer együttes használatára (31,7%-uk teszi ezt), mint azok a diákok akik a prevenciós program után kezdték e szereket használni (15,7%). A prevenció hatása talán egyedül ebben a dimenzióban mutatható ki: azok esetében akik a prevenciós program elıtt már szerhasználók voltak semmilyen változást nem okozott a prevenció és bár a prevenciós program a szerhasználatot megelızni nem tudta azok körében sem, akik a prevenció után használtak elıször illegális szert, ez utóbbi csoport szerhasználata lényegesen kontrolláltabb. 74. sz. táblázat Droghasználat prevalencia értékei / prevenció elıtt vagy után próbált ki elıször valamilyen illegális drogot (a prevencióban részt vett szerhasználó diákok %-ában) Prevenció elıtt vagy után próbált ki elıször valamilyen illegális drogot összes prevenció prevenció elıtt után ugyanakkor ritkábban mint havonta

53,0

70,5

61,8

64,4

havonta 1-2-szer

15,7

14,5

19,6

16,1

hetente

13,3

8,5

9,8

9,9

hetente 3-4-szer

7,2

3,5

5,9

4,9

naponta

10,8

3,0

2,9

4,7

összes

100,0

100,0

100,0

100,0

A két csoport (prevenciós programban részt vettek és a kontroll csoport) szerhasználatát vizsgálva ui. azt láthatjuk, hogy nincs statisztikailag releváns különbség a szerhasználat prevalencia értékeit tekintve. Ez a teljes mintát tekintve is így van: az elmúlt évben a teljes mintát tekintve 21,5% a droghasználók aránya, a prevencióban részt vettek körében ez az arány valamivel magasabb ennél (22,2% ), míg a prevencióban nem részt vett csoportban kissé alacsonyabb (19,4 %).

63

75. sz. táblázat Részt vett prevenciós programban / drogfogyasztás (az elmúlt évben illegális drogot használók -ában)

éves prevalencia havi prevalencia

heti prevalencia napi szerhasználat

prevencióban részt vettek 100,0 36,5 19,3 6,5

kontroll csoport 100,0 34,9 19,2 2,8

a prevenció után használtak elıször drogot 100,0 29,5 15,0 3,0

A szerhasználati gyakoriságon kívül megvizsgáltuk azt is, hogy a használt szereket tekintve van-e különbség a prevenciós programokba bevont diákok és a prevenciós programokban be nem vont diákok között. Láthatjuk, hogy gyakorlatilag nincs releváns különbség a két csoport között. A különféle házikészítéső és pót szereket kivéve, (e kategóriába soroltuk a szerves oldószereket, különféle legálisan beszerezhetı kvázi kábítószereket, pl.: datura, szerecsendió, stb.) itt azonban a prevencióban részt vett diákok mutatói a legrosszabbak. 76. sz. táblázat Milyen drogot használt? (% ) (N 518) a prevenció prevencióban kontroll után használtak részt vettek csoport elıször drogot LSD és más hallucinogén marihuana hasis ópiát származékok ecstasy speed kokain/crack házi készítéső és pótszerek Egyéb

valamennyi szerhasználó

5,3 94,2 6,8

4,2 95,8 6,7

1,9 93,1 3,1

5,0 94,6 6,8

0,8 19,8 12,1 1,5

0,8 18,3 15,0 0,8

1,1 16,0 8,8 0,4

0,8 19,5 12,7 1,4

7,9 1,8

1,8

3,8 1,8

4,1 1,8

Végül azt is vizsgáltuk, hogy a prevenciós programokba bevont diákok szerhasználati szokásaiban kimutatható e különbség a különféle prevenciós módszerek mentén. Mint már említettük a prevenciós módszerek széles skálája jelent meg az általunk vizsgált 34 iskola diákjai körében. Az egyes módszerek nem tudhatjuk, hogy milyen 64

súllyal jelentek meg egy-egy osztállyal folytatott prevenciós munka során. Ezért az alábbi elemzés mindössze tendenciákat foglal össze. Az éves drogprevalencia azok körében a legkisebb, akik olyan programban vettek részt, ahol jelen volt a kiscsoportos önálló munka. A teljes prevencióban résztvevı populációt tekintve, a többi vizsgált módszer között semmi különbség nem mutatkozik. Azon diákok esetében akik már a prevenciós programban való részvétel elıtt használtak illegális szereket, az éves prevalencia értékek közül az önismeret-fejlesztés látszik a leginkább inadekvát módszernek, míg azok körében akik a prevenciós program után használtak elıször valamilyen kábítószert ez a módszer tőnik a leginkább hatásosnak. 77. sz. táblázat Éves prevalencia értékek / milyen módszerrel dolgozó prevencióban vett részt (az egyes csoportok % -ában) prevencióban a prevenció elıtt a prevenció után részt vett összes használtak használtak diák elıször drogot elıször drogot szerepjáték/dramatikus elemek 22,9 46,2 27,9 vizuális/tárgyi szemléltetés 23,2 48,7 26,4 kiscsoportos önálló munka 36,8 34,9 18,8 beszélgetés 22,5 50,9 27,6 frontális elıadás 21,7 46,2 32,4 visszautasítási technikák/konfliktus 21,9 48,9 28,0 kezelés fejlesztése önismeret-fejlesztés 22,4 71,4 20,0 egészségfejlesztéssel kapcsolatos 22,8 46,7 34,8 tudásátadás drogokkal/droghasználattal 23,3 47,6 29,5 kapcsolatos tudásátadás

Ez persze nem a vizsgált módszereket minısíti. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy, a droghasználat szempontjából sem homogén középiskolai osztályokban az egyes módszerek más-más hatást váltanak ki az egyes csoportokban. Talán célszerőbb lehet, hogy az iskolai prevenciós programokat droghasználat szempontjából homogénebb – fiatalabb – csoportok felé nyitni/terelni. Megkérdeztük a diákokat, hogy véleményük szerint melyik a leginkább veszélyes kábítószer, ill. melyik a legkevésbé veszélyes. Kikötöttük, hogy egy féle szert nevezhetnek meg.

65

A válaszok megoszlásában tulajdonképpen nincs különbség a prevencióban való részvételt tekintve. Mindkét csoport az ópiát származékokat és a kokain-t/crack-et jelölte meg leggyakrabban (a két szert együtt a diákok 83,4 -a leginkább veszélyes kábítószernek tartja). 78. sz. táblázat Véleményed szerint melyik a legveszélyesebb kábítószer? (%) (N 2213) prevencióban kontroll részt vettek csoport összes egyik sem veszélyes 0,4 0,6 0,5 mindegyik veszélyes 1,5 1,6 1,6 LSD és más hallucinogén 4,5 3,5 4,3 szer marihuana 2,5 3,3 2,7 hasis 1,3 2,5 1,6 ópiát származékok 60,8 58,5 60,2 ecstasy 3,3 2,2 3,0 speed 1,6 1,6 1,6 kokain/crack 22,4 25,6 23,2 házi készítéső és pótszerek 0,7 0,4 0,6 anabolikus szteroidok 0,3 0,3 egyéb 0,1 0,2 0,2 nem tudom 0,6 0,4

Hasonlóan egységes a válaszok megoszlása a legkevésbé veszélyes kábítószer megnevezésekor is. Legkevésbé veszélyesnek a marihuanát tarják a legtöbben valamennyi csoportban. Második helyen viszont a különféle házi készítéső és pótszerek említése a leggyakoribb. Ez viszont súlyos tévedés ui. az e csoportban sorolt szerek (pl. a szerves oldószerek, gyógyszer+alkohol, datura stb.) egészséget károsító hatásai súlyosak és bizonyítottak. Gyakran a pótszer káros hatásai erısebbek, mint a helyettesíteni kívánt valódi kábítószeré.

66

79. sz. táblázat Véleményed szerint melyik a legkevésbé veszélyes kábítószer? (%) (N 2213) prevencióban kontroll részt vettek csoport összes egyiksem veszélyes 3,5 2,9 3,4 mindegyik veszélyes 0,1 0,2 0,2 LSD és más hallucinogén 2,0 2,5 2,2 szer marihuana 65,4 64,3 65,1 hasis 0,8 0,6 0,8 ópiát származékok 3,5 2,9 3,4 ecstasy 4,6 4,4 4,5 speed 2,6 4,8 3,2 kokain/crack 0,7 0,2 0,5 házi készítéső és pótszerek 15,0 13,7 14,5 anabolikus szteroidok 1,5 3,1 1,9 egyéb 0,1 0,2 0,1 nem tudom 0,3 0,2 0,3

Mint láttuk a kábítószerek veszélyességét gyakorlatilag egyformán ítélték meg a kérdezettek attól függetlenül, hogy részt vettek-e prevenciós programban vagy sem. Ennek okára világít rá a következı táblázat. Megkérdeztük a diákokat, hogy véleményük szerint kitıl/honnét szereztek eddig hiteles információkat a különféle kábítószerekrıl. Felsoroltunk 18 lehetséges információ forrást és ezt kellett osztályozniuk 1-tıl – 6-ig (ahol 1: semmilyen információt nem szereztem; 6: nagyon jól

hasznosítható,

hiteles

információkat

szereztem,

így

minél

magasabb

átlagpontszámot ért el egy-egy szereplı annál inkább ítélték hitelesnek a megkérdezett diákok, ill. annál valószínőbb, hogy figyelnek az általa közvetített információkra). A válaszok átlagainak megoszlása semmiféle eltérést nem mutat a prevencióba bevont diákok és a kontrollcsoport között. Mindkét csoport a barátokat és a televíziót említi elsı helyen! Ezt követik a tanárok és az újságok. A prevenciós programokban általában részt vevı szakemberek csak ezután következnek mint hiteles információk forrásai. Ez nem is lenne meglepı ha a vizsgált prevenciós programok célkitőzései és/vagy módszerei között nem szerepelne az információ nyújtás a kábítószerekrıl. De szerepel. (Emlékeztetıül: a

67

prevenciós programokban vizuális/tárgyi szemléltetés: 59,4 -ban; frontális elıadás: 24,2 -ban; beszélgetés: 90 -ban; drogokkal/droghasználattal kapcsolatos tudásátadás: 65,4 -ban szerepel. Annak, hogy ez nyomot hagyott volna a kontrollcsoporthoz képest, semmi látható jele!) 80. sz. táblázat Kitıl/honnan szerzett hiteles információkat a kábítószerekrıl? (átlagok a 6 fokú skálán) (N 2213) prevencióban kontroll részt vettek csoport összes szüleitıl 2,79 2,66 2,75 testvér(ek)tıl 2,05 1,97 2,03 más rokontól 1,76 1,82 1,78 barát(ok)tól 4,06 4,02 4,05 tanártól 3,84 3,70 3,80 orvostól 2,60 2,33 2,53 védınıtıl 2,54 2,20 2,45 televízióból 4,06 4,04 4,05 rádióból 2,57 2,50 2,55 internetrıl 2,77 2,58 2,72 újságokból 3,33 3,18 3,29 könyvekbıl 2,97 2,71 2,91 rendırtıl 2,30 2,27 2,30 pszichológustól 1,47 1,41 1,45 volt kábítószerfüggıtıl 2,50 2,28 2,45 szociális munkástól 1,72 1,36 1,63 kortárssegítıtıl 1,99 1,41 1,85 egyházi személytıl 1,28 1,35 1,29

Ezt követıen megkérdeztük, hogy kiket tartanának alkalmasnak drogmegelızési tevékenység végzésére a kérdezett kortársai körében. (felsoroltunk 10 lehetséges prevenciós szereplıt s ezek közül kellett max. hármat kiválasztaniuk a megkérdezett diákoknak) Annak ellenére, hogy a vizsgált csoportok között szignifikáns különbségeket láthatunk a válaszok megoszlásaiban e kérdésben, inkább erıs egyöntetőség tapasztalható. Egyrészt az involvált személyeket (volt droghasználó ill. szüleik) tartják nagy számban alkalmasnak drogmegelızési feladatra, másrészt – hasonlóan magas arányban – az orvost. Minden más egészségügyi vagy segítı szakma képviselıje csak ezt követıen jelenik meg sıt a rendır is megelızi ıket. Ebben mindkét csoport teljesen egységes! Csupán apróbb hangsúlyeltolódások figyelhetık meg.

68

81. sz. táblázat Kiket tartana alkalmasnak drogprevenciós tevékenység végzésére kortársai körében? (%) (N 2213) prevencióban kontroll részt vettek csoport összes rendır 28,0 31,8 29,0 orvos 42,6 52,7 45,2 védını 11,3 12,2 11,5 pszichológus 26,5 25,2 26,2 volt kábítószerfüggı 79,6 74,8 78,4 szociális munkás 10,3 8,1 9,7 pedagógus 12,0 16,8 13,2 kortárssegítı 20,0 12,5 18,1 droghasználók szülei 43,4 42,7 43,2 egyházi személy 3,7 2,1 3,3 (a dıltbetővel szedett sorokban a különbségek szignifikánsak)

69

XII. A család mint státusz – iskolai társadalmi státusz és a szülık társadalmi státusza21 A mintába bekerült válaszadók családi viszonyait két dimenzión keresztül vizsgáltuk. Egyrészt leírtuk a család összetételét, jövedelmi helyzetét, a szülık státuszát iskolai végzettségük, foglalkozásuk, munkaviszonyuk alapján, valamint a kérdıívet

kitöltı

fiatalok

iskolai

státuszát

tudásuk,

illetve

továbbtanulási

hajlandóságuk, irányultságuk alapján. Másrészt bemutattuk a nevelés jellemzıit a szülı-gyermek kapcsolaton, a nevelés szubjektív megítélésén keresztül. Család összetétele: A válaszadók közel háromnegyede ép, egyötöde csonka családban él. Ehhez képest viszonylag kevés (8%) azoknak az aránya, akik újrastrukturált családban élnek. A megkérdezettek 28%-ának nem élnek együtt a szülei. A nukleáris családmodell elterjedtségét jelzi, hogy a megkérdezettek 85%-a él ilyen típusú családban. A szakmunkásképzıbe, szakiskolába járók között magasabb a csonka családban élık, és mintegy 10 %-kal alacsonyabb az ép családban élık aránya a gimnáziumba és a szakközépiskolába járókéhoz képest. A községben, tanyán élık több mint háromnegyed része él ép családban. A városban élıknél ez az arány 5%-kal, a budapestiek körében 9%-kal alacsonyabb. 82. sz. táblázat A kibocsátó család struktúrája (%) (N 2213) Ép családban él

72,0

Csonka családban él

20,0

Újra strukturált családban él

8,0

összes

21

100,0

A fejezet szerzıje Torba Judit

70

Ép családban él

83. sz. táblázat A kibocsátó család struktúrája / iskolatípus (%) (N 2213) Szakközépiskolába jár Szakmunkásképzıbe/s Gimnáziumba jár zakiskolába jár 76,0 65,0 72,0

Csonka családban él

20,0

17,0

26,0

Újra strukturált családban él

8,0

7,0

10,0

100,0

100,0

100,0

összes

Szülık iskolai végzettsége, foglalkozása, munkaviszonya Az édesanyák 27%-a, az édesapák 22%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel. Az anyák mintegy 40%-a érettségivel rendelkezik. Ugyanez az arány az apák esetében 36%. Az apák 36%-a végzett szakmunkásképzıt, az anyák körében 21%. Az apák 6, az anyák 11%-a rendelkezik 8 általános iskolai osztály, vagy annál alacsonyabb végzetséggel. A megkérdezettek szüleinek nagy része állandó munkahellyel rendelkezik. Ez az arány az apáknál 83, az anyáknál 76% körül mozog. A tartósan beteg szülık aránya 6-7%. Az anyák 8%-a háztartásbeli, 3%-uk GYES-en / GYED-en van. A munkanélküliség mind az anyák, mind az apák esetében 3% körüli. A felsıfokú végzettséggel rendelkezı szülık több mint 90%-a állandó munkahellyel rendelkezik. Minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek a szülık, annál kisebb valószínőséggel van állandó munkahelyük. Az alkalmi munka is az alacsonyabb iskolai végzettségő szülık körében van jelen nagyobb valószínőséggel, bár ennek az aránya a 8 általános iskolai osztályt végzettek, vagy annál kisebb iskolai végzettséggel rendelkezık körében is csak 10-12%. A tartós betegek és nyugdíjasok aránya is az iskolai végzettség csökkenésével fordított arányban változik. A felsıfokú végzettségő szülık körében ez 4%-os, a 8 általános iskolai osztályt, vagy ennél kevesebbet végzettek körében a férfiak esetében 27, a nık esetében 21%-os arányt mutat. A felsı fokú végzettségő apáknak 60, az anyának csak 37%-a dolgozik diplomás szellemiként. A felsıfokú végzettségő szülık között a vezetık aránya a férfiak körében 11, a nık körében 9 %, a gimnáziumot végzett szülık 10%-a van vezetı

71

beosztásban. A vállalkozók 13 % körüli arányt képviselnek a felsıfokú végzettségő szülık körében. A vállalkozók között a legmagasabb arányt a gimnáziumot végzett szülık képviselik (nık 18, férfiak 20%-a). A nem felsıfokú végzetséggel rendelkezı szülık nagy része fizikai munkát végez. A gimnáziumot végzett nık több mint fele tartozik ide, a férfiaknak pedig 44%-a. Az érettségi mellett szakmát is szerzı szülık több mint 60 %-a fizikai foglalkoztatott. A csak szakmát tanult, illetve a 8 általános iskolai osztályt végzettek körében a fizikai foglalkoztatottak aránya 80 % körüli. Mindkét nem esetében a szakképzett fizikai munkások képviselik a legnagyobb arányt. Ez az apáknál 42%, az anyáknál 37%. A diplomás szellemiek körébe tartozik a nık 26, a férfiak 15%-a. Nagy különbség mutatkozik az alacsonyan képzett szellemi foglalkoztatottakon belüli megoszlásban, ahová a nık 18, a férfiak 5%-a tartozik. Vezetıként a nık 4, a férfiak 6%-a dolgozik. A férfiak körében 13% a vállalkozók aránya, a nık esetében 7%. Jövedelmi helyzet A család jövedelmi helyzetét a megkérdezett fiatalok szubjektív megítélésén keresztül határoztuk meg. A válaszok alapján mintegy 53%-uk szerint családjuk „elég jól” kijön a bevételeibıl, 34 % megítélése szerint megszorításokkal, de kijönnek. 10%-uk ítéli úgy, hogy nagyon jól élnek s mindössze 3% vallja szegénynek családját. Szintén a család jövedelmi helyzetét mutatja a fiatalok által kapott zsebpénz mennyisége, rendszeressége. 30% körüli azoknak a tanulóknak az aránya, akik heti rendszerességgel kapnak zsebpénzt, illetve ugyanennyien mindig kapnak, ha kérnek. A válaszadók 15%-a nem kap zsebpénzt a szüleitıl. A zsebpénz összege a fiatalok 46%nál 1000-2000Ft között mozog. 11%-uk 1000 Ft-nál kevesebb zsebpénzt kap alkalmanként, 20%-uk viszont 5000 és 15 000Ft közötti összeget kap a szüleitıl egyegy alkalommal. A heti rendszerességgel zsebpénzt kapók háromnegyede 1000 és 5000 Ft közötti összeghez jut szüleitıl, a havi rendszerességgel, vagy kérésre kapók körülbelül fele szintén ezzel az összeggel gazdálkodhat. A havi rendszerességgel zsebpénzt kapók több mint 40 %-a 5000 Ft-nál nagyobb összege kap szüleitıl. A családjukat szegénynek vallók több mint fele nem kap zsebpénzt, a zsebpénzt kapók pedig 200-1000 Ft közötti összeget kapnak szüleiktıl. A megszorításokkal élık közel

72

háromnegyede 1000-5000 Ft közötti zsebpénzt kap, a jól élı családok ötödében és a nagyon jól élı családok több mint harmadában az 5000 Ft feletti zsebpénz is elıfordul, körükben a heti, vagy kérése adott rendszeresség jellemzı. Azok közül, akik szegényeknek vallják családjukat, 10 százalékponttal többen próbálták ki a drogot, mint azok, akik jól, vagy megszorításokkal jönnek ki a jövedelmükbıl. Akik 15 000 Ft-nál több zsebpénzt kapnak, 40 %-a próbálta már ki a drogot, míg az 1000 Ft alatti zsebpénzzel rendelkezıknek csak 21%-a. A különbözı iskolatípusba járó fiatalok azonos arányban sorolják családjukat a legfelsı – nagyon jól élı (10%) –, és a legalsó – szegény (3%) - kategóriába a jövedelmi helyzet alapján. A szakközépiskolába és gimnáziumba járók több mint fele jónak ítéli a család anyagi helyzetét, a szakmunkásképzıbe járók családjainak 45%-a viszont megszorításokkal jön ki a keresetébıl. 84. sz. táblázat Hogyan jöttök ki szüleid jövedelmébıl? / iskolatípus (%) (N 2213)

Gimnáziumba jár Nagyon jól kijön a pénzbıl Elég jól kijön a pénzbıl Megszorításokkal jön ki a pénzbıl Szegény összes

Szakközépiskolába jár Szakmunkásképzıbe/ szakiskolába jár

10,0

9,0

10,0

54,0

58,0

42,0

30,0

45,0

3,0

3,0

4,0

100,0

100,0

100,0

33,0

A Budapesten, megyeszékhelyeken, városokban élık között 10 % körüli azok aránya, akik nagyon jól élnek, ez a községekben élık esetében kicsit kevesebb, 7%. A szegények közé csupán a válaszadók néhány százaléka sorolta magát, a budapestiek közül gyakorlatilag senki. Míg a budapestiek körében 60% fölötti azoknak az aránya, akik jónak ítélik anyagi helyzetüket, a többi településtípuson ez 50% körül mozog, és ezeken a településeken 30% fölötti azoknak a családoknak az aránya, akik megszorításokkal jönnek csak ki jövedelmükbıl.

73

85. sz. táblázat Hogyan jöttök ki szüleid jövedelmébıl? / állandó lakóhely típusa (%) Városban él

Megyeszékhelyen él

Budapesten él

10,0

12,0

9,0

54,0

52,0

62,0

33,0

33,0

28,0

4,0

3,0

3,0

1,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Községben/tanyán él Nagyon jól kijön a pénzbıl Elég jól kijön a pénzbıl Megszorításokka l jön ki a pénzbıl

7,0 51,0 38,0

Szegény összes

Család státusza, iskolai státusz A szülık iskolai végzettségét, foglalkozását és jövedelmi helyzetét együttesen vizsgálva, egy összevont változóval jeleztük a család státuszát. E szerint a megkérdezett fiatalok nagy része a középrétegbe tartozó családban él, egyötödük a leszakadó rétegbe, másik ötödük a felsı rétegbe tartozik. 86. sz. táblázat A család státusza (%) Leszakadó réteg

20,0

Középréteg

59,0

Felsı réteg

21,0

összes

100,0

A szakközépiskolások több mint 60%-a a középrétegbe tartozó családban él. A gimnazisták és a szakiskolások több mint fele szintén ehhez a réteghez köthetı. A gimnazisták egyharmada a felsı réteghez tartozó családban él. Ez az arány a szakközépiskolások körében 20%, a szakiskolásoknál pedig csupán 6%. A gimnazisták tehát

a

felsı

rétegben,

a

szakközépiskolások

felülreprezentáltak.

74

pedig

a

középrétegben

87. sz. táblázat A család státusza / iskolatípus (%) Gimnáziumba jár

Szakközépiskolába jár Szakmunkásképzıbe/sz akiskolába jár 17,0 35,0

Leszakadó réteg

12,0

Középréteg

54,0

3,0

58,0

Felsı réteg

34,0

20,0

6,0

összes

100,0

100,0

100,0

A középréteghez tartozó családban él a budapesti megkérdezettek 49%-a. A többi településtípuson lakó megkérdezettek kb. 60%-a tartozik ide. A budapestiek közül kerül ki a felsı réteghez tartozók nagy része (44%), ami az egyre kisebb településtípusok felé haladva csökken. A községekben élık 28%-a tartozik a leszakadó réteghez. Ez az arány a nagyobb településtípusokon kisebb. 88. sz. táblázat A család státusza / az állandó lakóhely típusa (%) Községben/tanyán él

Városban él

Megyeszékhelyen él

Budapesten él

Leszakadó réteg

28,0

18,0

14,0

7,0

Középréteg

59,0

61,0

59,0

49,0

Felsı réteg

13,0

21,0

27,0

44,0

összes

100,0

100,0

100,0

100,0

A diákok osztályon belüli teljesítményét, továbbtanulási hajlandóságát és irányultságát összevetettük

a

szülık

iskolai végzettségével,

foglalkozásával,

munkaviszonyával, hogy megvizsgáljuk, a családi környezet mennyiben befolyásolja a gyermeket saját élete jövıbeli alakításában. A megkérdezett diákok 95%-a szándékozik továbbtanulni, 67%-uk diplomás szellemi foglalkozást, 26%-uk szakképzett fizikai foglalkozást képzel el a saját számára Összevetve a szülık foglalkozási besorolásaival, illetve iskolai végzettségükkel, látható, hogy a gyermekek magasabb végzettséget, magasabb státuszú foglalkozást szeretnének, tehát céljaik megfogalmazására nagyobb hatással vannak a társadalom elvárásai, mint a szülıi minta. A család jövedelmi helyzete nincs hatással a diákok továbbtanulási hajlandóságára. A szülık foglalkozási kategóriáitól függetlenül, a fiatalok nagy része a diplomás szellemi munkakör betöltését tőzi ki célként. A vállalkozó, vezetı, diplomás szellemi 75

és alacsonyan képzett szellemi foglalkozású szülık gyerekei esetében 70% fölötti, a fizikai munkás szülık gyerekei körében 50% fölötti arányt jelent. A fizikai, valamint az alacsonyan képzett szellemi foglalkozású szülık gyermekei körében (30% körüli arányban) fordul elı a szakképzett fizikai foglalkozások irányába fordulás. Az egyéb foglalkozási kategóriákba tartók aránya csekély. Ugyanez a tendencia érvényesül, amikor a szülık iskolai végzettségét vetjük össze a fiatalok továbbtanulási irányultságával. A felsıfokú végzettségő, valamint az érettségivel rendelkezı szülık gyermekeinek több mint 70%-a a diplomás szellemi foglalkozásokat választja, a szakmával, illetve általános iskolai végzettséggel rendelkezık gyerekei körében ez az arány 50% körüli. Az alacsonyabb iskolai végzettségőek gyerekeinek másik fele, valamint a magasabb iskolai végzettségőek gyerekeinek kisebb százaléka a szakképzett fizikai foglalkozásokat preferálja. A gyermek-szülı viszony A gyermek-szülı viszonyt az alapján vizsgáltuk, hogy a megkérdezett fiatalok mennyiben osztják meg személyes dolgaikat szüleikkel, mit gondolnak szüleik feléjük irányuló segítségnyújtásával, valamint a nevelés szigorúságával kapcsolatban. A válaszok alapján elmondható, hogy a fiatalok közel 90%-a elmondja édesanyjának, hogy hol tölti szabadidejét. Ugyanerrıl édesapjuknak a válaszolók mintegy háromnegyed része számol be. Édesanyjukkal a diákok háromnegyed része megbeszéli személyes problémáit, míg édesapjukkal kevesebb, mint a válaszolók fele beszélget ilyen jellegő dolgairól. A megkérdezettek válaszaikból ítélve közelebbi kapcsolatban vannak anyukájukkal, mint apukájukkal. A nemek között mutatkoznak különbségek a szülıkkel való viszonyban is. A fiúknak majdnem negyede mindig megbeszéli apjával a személyes problémáját, ami a lányok esetében csak 14%. Az anyjukkal mindkét nem képviselıi inkább megosztják érzéseiket, a lányok között azonban többen vannak (45%), akik mindig megbeszélik a dolgaikat édesanyjukkal, mint a fiúk körében (36%). Mindkét nem képviselıi körében néhány százalékos azok aránya, akik úgy érzik, szüleiket nem érdekli, mi történik velük, az apákra vonatkoztatva ez 5-6%, az anyáknál pedig 1-2%.

76

A válaszolók egyharmada úgy ítéli meg, szigorúan nevelték szülei, ugyanakkor nem mutatkozik szignifikáns különbség a nevelés módja és a problémákról való beszámolás, a szabadidı eltöltésének szülıkkel való megosztása között. Minden családtípusban az engedékeny nevelés érvényesül nagyobb arányban. A csonka családban élık több mint háromnegyede részesült engedékeny nevelésben saját megítélése szerint. Az újrastrukturált családban élık kétötöde szerint szigorú nevelést kaptak szüleiktıl. 89. sz. táblázat Hogyan nevelték szülei / a család struktúrája (%)

Szigorúan nevelték

35,0

24,0

Újra strukturált családban él 41,0

Engedékenyen nevelték

65,0

76,0

59,0

összes

100,0

100,0

100,0

Ép családban él

Csonka családban él

A szigorú, illetve az engedékeny nevelésben részesült válaszadók egyetértenek abban, hogy sokat köszönhetnek szüleiknek, valamint törekszenek arra, hogy megértsék szüleiket. A fiatalok 65%-a ugyanakkor úgy gondolja, hogy szülei állandóan beleszólnak olyan dolgokba, amelyek nem tartoznak rájuk. Akik engedékeny nevelésben részesültek, kevésbé érzik, hogy szüleik feleslegesen beleszólnak a dolgaikba. Az engedékeny nevelésben részesültek közül valamivel többen próbálták ki a kábítószert, mint a szigorúan neveltek körében.

77

XIII. Családi devianciák elıfordulása22 A fiatalok bizonyos deviáns magatartásai vizsgálatának szerves része a családi hatások vizsgálata. Kutatásunk során bizonyos devianciák elıfordulását vizsgáltuk szőkebb és tágabb családban. Ezek a következık: túlzott alkoholfogyasztás, kábítószer-használat, tettlegességig fajuló konfliktusok, börtön, kezelésre szoruló pszichés problémák (pszichológushoz, idegorvoshoz járás); rendszeres gyógyszerszedés, gyógyszerfüggés (nyugtató, altató szedése); öngyilkossági kísérlet, illetve öngyilkosság elkövetése. Feltételezésünk szerint a devianciák e köre van leginkább befolyással a fiatal bizonyos deviáns megnyilvánulásaira. Természetesen e deviáns jelenségek súlya nem egyenértékő, ugyanakkor feltételezésünk szerint az általunk vizsgált devianciák családi elıfordulása hatással vannak a fiatal általános közérzetére, világhoz való viszonyulására, különbözı attitődjeire. A fiatal családjában elıforduló alkohol- és gyógyszerfogyasztás valamint kábítószerhasználat, mint problémamegoldás, nagy valószínőséggel modell-értékővé válhat a fiatal számára. Az ilyen szocializációs környezetben felnövekvı gyermek mintegy magáévá teszi fejlıdése során a szerhasználat „kultúráját”. Célunk volt továbbá a családban elıforduló deviáns magatartásformák jellemzı mintázatainak feltérképezése. Vizsgáltuk a társadalmi háttérváltozókkal való összefüggést, mint: család státusza, család struktúrája, valamint a területi/ regionális különbségek valamint bizonyos következmény-változókkal való kapcsolatát, mint jövıkép és társas kapcsolatok. Közvetlen és tágabb családban elıforduló devianciák száma Külön vizsgáltuk a közvetlen és a tágabb családban elıforduló devianciákat. A kérdéscsoport globális összefüggéseinek feltárásához szükség volt egy olyan változó képzésére, amely egészében képes megközelíteni a problémát. A legalkalmasabbnak egy olyan változó mutatkozott, mely a családban (közvetlen/ tágabb) elıforduló devianciák számát mutatja (hány deviancia elıfordulásáról számol be a fiatal).

22

A fejezet szerzıje Lopes Elvira

78

Rokoni- és közvetlen család körében a fiatalok 57,8%-a, illetve 68,5%-a nem érintett, azaz a megkérdezettek 30-40%-a valamilyen deviáns magatartás terhe alatt nıtt fel, illetve él. A tágabb családot nézve egy 21,2%-ban, kettı 11,3%-ban, három vagy több 11,3%-ban deviáns magatartásforma fordul elı. Közvetlen családban egy 17%-ban, kettı 8,1%-ban, három vagy több 6,3%-ban fordul elı. Tágabb családot vizsgálva nagyobb arányban fordulnak elı deviáns magatartások, mint közvetlen (szők) családban. Amennyiben viszont csak azokat a családokat nézzük, ahol legalább egy deviancia elıfordulásáról számol be a fiatal, nem figyelhetı meg jelentıs különbség a tágabb és a közvetlen család esetén. A fiatalok közel felét érinti egy deviáns magatartás elıfordulása a családjában, ami igen magas aránynak tekinthetı, két deviancia 26-27%-ukat, míg három vagy több 20-23%-ukat érinti. 90. sz. táblázat A közvetlen családban elıforduló devianciák száma (%) (N 2213) közvetlen családban egy sem fordul elı 68,5 egy viselkedésforma fordul elı 17,0 két viselkedésforma fordul elı 8,1 három vagy több viselkedésforma fordul elı 6,3 összesen 100,0

91. sz. táblázat A rokoni körben elıforduló devianciák száma (%) (N 2213) közvetlen családban egy sem fordul elı 57,8 egy viselkedésforma fordul elı 21,2 két viselkedésforma fordul elı 11,3 három vagy több viselkedésforma fordul elı 9,7 összesen 100,0

A társadalmi státuszhierarchián lefelé haladva nı a családokban elıforduló devianciák száma. A felsı réteg családjai a legkevésbé érintettek a devianciák elıfordulásában, a családok 74%-a nem érintett, míg az alsóbb réteg a leginkább terhelt (a családok 40%-a érintett). A középréteg arányai a felsı rétegéhez „igazodik” a különbség az alsó réteghez képest 10%-os, míg a felsı réteghez képest 5%-os. Ez a különbség megfigyelhetı a devianciák számának külön vizsgálatakor is. A legnagyobb

79

arányban egy deviancia fordul elı a fiatalok családjában, ugyanakkor az alsó rétegben 1,5-szer nagyobb arányban (21,5%), mint a felsı réteg családjaiban (14%). Két deviancia az alsóbb réteg 7-9%-ában fordul elı, három vagy több a családok 10%ában fordul elı, tehát több mint 2-szer nagyobb arányban mint a felsı rétegbıl származók családjában. Azaz a leszakadó, alacsonyabb társadalmi réteget érinti leginkább a családi devianciák elıfordulása, illetve annak halmozódása, tehát e körbıl származnak az ilyen értelemben veszélyeztetett fiatalok. Attól függıen, hogy ép(teljes), csonka vagy újrastrukturált családról van szó szignifikáns különbség mutatkozik. A tendencia azt mutatja, hogy e tekintetben a teljes családok a legkevésbé érintettek, ıket követik sorrendben az újrastrukturált családok, leginkább pedig a csonka családokban fordul elı egy vagy több deviancia. Az ép család külön „mozog” a csonka és az újrastrukturált családtípustól, azaz valamiféle védettséget jelenthet a devianciák elıfordulásában. Ugyanakkor kérdésünk a múltra és jelenre is vonatkozott, így valószínősíthetı, hogy a csonka család éppen attól vált azzá, mert bizonyos deviáns magatartásformák elıfordultak, melyek hozzájárulhattak a család felbomlásához, így az eredményeket e körülmény figyelembevételével kell értelmezni. A csonka családokban, minimálisan de gyakrabban fordulnak(tak) elı deviáns magatartásformák. A legnagyobb aránybeli különbségek a két vagy több deviancia esetén mutatkoznak, a különbség kétszeressé nı a teljes családhoz képest. Deviáns magatartásformák elıfordulása, társadalmi háttérváltozókkal való összefüggése Arra kerestük a választ, hogy melyek azok a társadalmi háttérváltozók, melyek befolyásolják a családi körben elıforduló különbözı deviáns magatartások elıfordulását. Közvetlen

család

esetén

valamely

kezelésre

szoruló

pszichés

betegség

(pszichológushoz és idegorvoshoz járás), túlzott alkoholfogyasztás, gyógyszerszedés, gyógyszerfüggés (nyugtató és altató szedése) állnak az elsı három helyen, míg a tágabb családot vizsgálva az alkoholfogyasztás, tettlegességig fajuló konfliktusok, gyógyszerszedés (nyugtató és altató szedése) állnak az elsı három helyen. Bizonyos magatartásformák esetén szembetőnı különbségek vannak tágabb és közvetlen család

80

esetén. Befejezett öngyilkosság esetén 2,5-szeres a különbség, míg börtönviselt családtag esetén kétszeres a különbség. A pszichológushoz, idegorvoshoz járás esetén azonban közvetlen családban nagyobb az elıfordulás. Túlzott alkoholfogyasztás A megkérdezett fiatalok közel 18,3%-nak valamely távolabbi családtagja erıs alkoholfogyasztó, míg a közvetlen családban ez az arány 10,7%, azaz minden tizedik fiatal alkoholizmussal küszködı családtaggal él együtt. A túlzott alkoholfogyasztás elıfordulása a település típusával, a család státuszával és a család szerkezetével mutat összefüggést. 92. sz. táblázat Túlzott alkoholfogyasztás elıfordulása (%) (N 2213) rokoni körben közvetlen családban nincs válasz hiány

18,3 10,7 67,4 3,6

Amennyiben a tágabb családot vizsgáljuk, ott a kistelepüléseken élı családok 23,5%-ban fordul elı ilyen magatartás, Budapest és a megyeszékhelyek között nincs különösebb különbség, a családok 19-20%-a érintett, míg a városokban a legkisebb az arány (15,6%). A közvetlen családok esetén, a kistelepüléseken élıket, a városiakat és a

budapestieket

érinti

leginkább

ez

a

probléma

(12,11,13%),

míg

a

megyeszékhelyeken élı családok 9%-ban fordul elı túlzott alkoholfogyasztás. Azaz a kistelepüléseken és a Budapesten élı családoknál fordul elı nagyobb arányban gyakori, túlzott alkoholfogyasztás. A közvetlen és a tágabb család esetén is az alacsonyabb (leszakadó) rétegben fordul elı a legnagyobb gyakorisággal az alkoholprobléma. A tágabb családok esetén kisebb különbség mutatkozik az egyes rétegek között, a közép- és a leszakadó réteg együtt mozog (19-20%), a különbség minimális, de a felsı réteg és a leszakadó réteg között is csak 3 %-os (kicsi) a különbség. A közvetlen család esetén azonban nagyobb a differencia. A társadalmi státuszhierarchiában lefelé haladva nı a túlzott alkoholfogyasztás gyakorisága. A leszakadó rétegbıl származó gyerekek közvetlen

81

családja 16%-ban fordul elı, míg a felsı rétegbıl származók 7 %-ban, a különbség közel 10%-os. 93. sz. táblázat Túlzott alkoholfogyasztás elıfordulása / a család struktúrája (%) (N 2105) újrastruktúrált ép család csonka család család rokoni körben 18,6 20,0 20,9 közvetlen családban 9,4 14,4 13,4

összes 19,1 10,7

A túlzott alkoholfogyasztás a legerısebb összefüggést (0,54-CrV) a család struktúrájával mutatja. Mind a tágabb, mind a közvetlen család esetén a csonka és az újrastrukturált családokban jelentkezik legnagyobb arányban az alkoholizmus problémája. A tágabb családokat vizsgálva arányuk 20-21%, míg a közvetlen családok esetén 13-14%. A teljes (ép) családokhoz képest nagyobb a különbség a közvetlen családok esetén (4-5%-os). Amennyiben külön vizsgáljuk csak a közvetlen családban elıforduló túlzott alkoholfogyasztást, azaz a tágabb családot kihagyjuk a vizsgálatból, a család státuszával és struktúrájával van szignifikáns összefüggés. A leszakadó rétegbıl származó fiatalok családjában több mint 2-szer nagyobb arányban (15,5%) van jele túlzott alkoholfogyasztás, mint a felsı réteg családjaiban. A csonka- és az újrastrukturált családokban (közeli hozzátartozók révén) 13-14%-ban fordul elı a túlzott alkoholfogyasztás, 1,5-szer nagyobb arányban, mint a teljes családokban (9 %). Nyugtató, altató szedésének elıfordulása A gyógyszerszedés, gyógyszerfüggés (nyugtató, altató szedése) a közvetlen családok 8,5%-ban, a tágabb családok 10,5%-ban fordul elı. A változó szignifikánsan összefügg a régióval, a család státuszával, a család struktúrájával. 94. sz. táblázat Sok nyugtató/altató szedés elıfordulása (%) (N 2213) rokoni körben 10,5 közvetlen családban 8,5 nincs 76,8 válasz hiány 4,2

82

A tágabb családot vizsgálva a középrétegben (12%) és a leszakadó rétegben (10%) nagyobb arányban fordul elı nyugtató, altató szedése, mint a felsı rétegben (8,5%). A közvetlen családokban ugyanakkor arányaiban a leszakadó réteg kiugró, a családok 12%-ban fordul elı gyógyszerszedés, 1,5-szer nagyobb arányban , mint a közép- és felsıbb réteg családjaiban (8%). 95. sz. táblázat Sok nyugtató/altató szedés elıfordulása / a család státusza (%) (N 2113) leszakadók középréteg felsı réteg rokoni körben 10,0 12,3 8,5 közvetlen családban 12,1 8,1 7,6

összes 11,0 8,8

A család struktúrájával való összefüggése azt mutatja, hogy az újrastrukturált családokban fordul elı a legnagyobb arányban gyógyszerszedés, 13% mind a közvetlen, mind a tágabb család esetén. A közvetlen családban a csonka- és az újrastrukturált családtípus között minimális a különbség, míg a teljes (ép) és az újrastrukturált családok között 1,5-szeres. Regionális különbségek is megfigyelhetıek a gyógyszerszedés tekintetében: tágabb család esetén az észak- alföldi régióban (16,3%) fordul elı a legnagyobb arányban, míg közvetlen család esetén a nyugat- dunántúli régióban (17%). A legalacsonyabb arányban a pedig (a tágabb családok esetén) a közép- magyarországi és közép- dunántúli régióban (7-8%-ban), míg a közvetlen családokban a középdunántúli régióban (4,8%). Amennyiben külön vizsgáljuk a közvetlen családban való elıfordulást, úgy a család státuszával és struktúrájával mutat szignifikáns kapcsolatot a gyógyszerszedés elıfordulása. A leszakadó réteg családjainak 11,5%-ban fordul elı gyógyszerszedés, míg a közép- és felsı réteg családjaiban 8% alatt, azaz közel 1,5-szeres a különbség. A közép- és felsı réteg közötti különbség elenyészı (0,5 %). A család struktúrájával való összefüggés szerint az ép (teljes) családok 7,2%-ban fordul elı gyógyszerszedés, míg a csonka és újrastrukturált családok 11-12%-ban (minimális a különbség a csonka és újrastrukturált családok között a gyógyszerszedés tekintetében).

83

Drogfogyasztás elıfordulása A fiatalok közvetlen családjának- feltehetıleg valamely testvér révén- 5,3%ában, távolabbi rokonság esetében 8,2%-ában fordul(t) elı valamilyen kábítószer használata. A drogfogyasztás családban való elıfordulása a régióval, a település típusával és a család struktúrájával mutat szignifikáns összefüggést. 96. sz. táblázat Droghasználat elıfordulása (%) (N 2213) rokoni körben közvetlen családban nincs válasz hiány

8,2 5,3 82,3 4,2

A drogfogyasztás mind a közvetlen, mind a tágabb család esetén a budapesti családokat érinti leginkább. A kistelepülésen, városokban és megyeszékhelyen élık közötti elıfordulás között minimális a különbség, tágabb család esetén (7-9%), a közvetlen család esetén (5-6%). a budapesti fiatalok családjában 1,5-2-szer nagyobb arányban fordul elı. A regionális különbségek vizsgálata is hasonló képet mutat, hiszen a közvetlen és a tágabb családok esetén is a közép- magyarországi adatok kiugróak, különösen a tágabb család esetén. A közép- magyarországi régiót a dél- dunántúli és a dél- alföldi régió követi. A közép- és nyugat- dunántúli régió mindkét esetben együtt mozog legalacsonyabb arányt képviselik -, a tágabb családban közel 6%, a közvetlen családban közel 3% az arány. 97. sz. táblázat Droghasználat elıfordulása / a család struktúrája (%) (N 2105) újrastruktúrált ép család csonka család család rokoni körben 7,8 8,2 14,5 közvetlen családban 4,8 7,7 4,1

összes 8,5 5,3

A drogfogyasztás a tágabb családok esetén közel 2-szer nagyobb arányban fordul elı az újrastrukturált családokban, mint a teljes (ép) és csonka családokban.

84

Közvetlen családok esetén pedig a csonka családokban több mint 1,5-szer nagyobb arányban fordul elı, mint az ép és újrastrukturált családokban. Pszichológushoz, idegorvoshoz járás elıfordulása Pszichológushoz, idegorvoshoz jár(t)- azaz valamilyen kezelésre szoruló pszichés probléma elıfordulása- a közvetlen családból 12,8%, a tágabb családból 9,4%, a különbség valószínősíthetıen abból adódik, hogy a fiatal leginkább közeli hozzátartozóival

kapcsolatban

bír

ilyen

jellegő

információval.

Szignifikáns

összefüggést mutat a változó a régióval, a család státuszával és struktúrájával. 98. sz. táblázat

Pszichológushoz, idegorvoshoz járás elıfordulása (%) (N 2213)

rokoni körben közvetlen családban nincs válasz hiány

9,4 12,8 73,2 4,6

Tágabb családokban a középrétegbıl származó fiatalok családjainak 10%-ban fordul elı, a leszakadó réteg 9%-ban, a felsı rétegbıl származóknak pedig 8,5%-ban, azaz közel azonos arányban (minimálisan de a középrétegbıl származók tágabb családjában kicsit nagyobb arányban van jelen). A közvetlen családok esetén nagyobb a társadalmi státusz szerinti differencia. A közvetlen családok esetében minél lejjebb haladunk a társadalom státuszhierarchiájában, annál nagyobb arányban van jelen valamilyen pszichés probléma, mely kezelésre szorul. Az alsóbb társadalmi réteg 18%ban fordul elı, a középréteg 13%-ban és a felsı réteg 11,7%-ban, azaz több mint 1,5szer nagyobb arányban fordul elı az alsóbb rétegek családjaiban, mint a felsıbb rétegben. 99. sz. táblázat

Pszichológushoz, idegorvoshoz járás elıfordulása / a család struktúrája (%) (N 2085)

rokoni körben közvetlen családban

ép család 9,0 10,3

csonka család 11,7 21,2

85

újrastruktúrált család 11,0 19,8

összes 9,7 13,3

A család struktúrájával való összefüggés esetén is a közvetlen családokban való elıfordulásnál mutatkozik nagyobb differencia. A tágabb családokban való elıfordulás esetén minimális a státusz szerinti különbség, az ép családokban kisebb valószínőséggel fordul elı érintett családtag. Az ép családok 9%-ában fordul elı, míg a csonka és újrastrukturált családok 11-12%-ában. A közvetlen családok esetén 2-szer nagyobb arányban fordul elı csonka és újrastrukturált családokban (20-21%), mint ép (teljes) családokban (10,3%), azaz a család felbomlásával nı azon közvetlen családtagok aránya, akik pszichológus, idegorvos segítségére szorulnak. Amennyiben külön vizsgáljuk a közvetlen családban való elıfordulást (és azon családokkal hasonlítjuk össze, ahol egyáltalán nem fordul elı), úgy szignifikáns az összefüggés a család státuszával és struktúrájával. A közép és felsı réteg családjainak 11-13%-ban fordul elı, olyan családtag, aki szakorvoshoz jár, míg az alsóbb rétegbıl származók családjaiban 1,5-szer nagyobb arányban. Társadalmi státusztól függıen, a csonka és újrastrukturált családokban 2-szer nagyobb arányban fordul elı valamilyen kezelésre szoruló pszichés probléma. Öngyilkossági kísérlet elıfordulása Öngyilkossági kísérlet a közvetlen családok 6%-ban, tágabb családok 7,%-ban fordult elı. Az öngyilkossági kísérlet családban való elıfordulása szignifikáns összefüggést mutat a család státuszával és struktúrájával. 100. sz. táblázat Öngyilkossági kísérlet elıfordulása (%) (N 2213) rokoni körben közvetlen családban nincs válasz hiány

7,2 5,9 83,0 3,9

A tágabb család esetén minimális a különbség a társadalmi státusz mentén. A leszakadó réteg 8,3%-ban a középréteg 7,4%-ban és a felsı réteg családjainak 6,5%ban fordult már elı öngyilkossági kísérlet, azaz a leszakadó réteg családjaiban kicsivel nagyobb arányban. A közvetlen családok esetén jóval nagyobb differencia figyelhetı meg. A felsı réteg családjainak 3,7%-ban fordul elı, 1,5-szer nagyobb arányban, mint

86

a középréteg családjaiban és közel 3-szor nagyobb arányban, mint a felsı réteg családjaiban. 101. sz. táblázat Öngyilkossági kísérlet elıfordulása / a család státusza (%) (N 2120) leszakadók középréteg felsı réteg rokoni körben 8,3 7,4 6,5 közvetlen családban 9,3 6,0 3,7

összes 7,2 5,9

A család struktúrája két szempontból is összefügg az öngyilkossági kísérlet elıfordulásával, attól függıen, hogy nukleáris vagy kiterjedt családról van-e szó - ami eddig nem mutatott összefüggést - illetve ép(teljes), csonka vagy újrastrukturált családról. 1,5-szer nagyobb arányban fordult elı nukleáris családban élıknél öngyilkossági kísérlet, mint azoknál, akik kiterjedt családban élnek, azaz a kiterjedt családban élés valamiféle védelmet nyújt az öngyilkossági kísérlettel szemben. A másik struktúra- felosztás szerint (ép/ csonka/ újrastrukturált családok) a tágabb családok esetén közel 1,5-szer nagyobb arányban fordult elı öngyilkossági kísérlet az ép családokban (7,7%), mint az újrastrukturált családokban (a csonka és az ép családokban elıforduló arányok közel azonosak). Közvetlen családok esetén a csonka és újrastrukturált családokban (10%) 2-szer nagyobb arányban fordult már elı öngyilkossági kísérlet, mint az ép családokban (4,6%). (A közvetlen családot külön vizsgálva, hasonló eredményt kapunk). Befejezett öngyilkosság elıfordulása Befejezett öngyilkosság a közvetlen családok 3,1%-ában, míg a tágabb családok 7,9%-ában fordult már elı. (jellemzıen tehát kétszer több megkísérelt öngyilkosság történt, mint befejezett, ugyanakkor távolabbi rokonságban nem figyelhetı meg jelentıs különbség e tekintetben.) Az öngyilkosság elkövetésének elıfordulása szignifikánsan összefügg a család státuszával, struktúrájával és a régióval. 102. sz. táblázat Befejezett öngyilkosság elıfordulása (%) (N 2213) rokoni körben közvetlen családban nincs válasz hiány

7,9 3,1 84,8 4,3

87

Jellemzı regionális különbségek rajzolódnak ki a befejezett öngyilkosság elıfordulásában. A tágabb családok esetén a legnagyobb arányban az észak-alföldi (11,7%) és a dél- alföldi (9,3%) régióban fordul elı a legnagyobb gyakorisággal, míg a nyugat-dunántúli (5,7%) és az észak-magyarországi régióban (6,5%) a legkisebb arányban. Közvetlen család esetén is a dél- alföldi régióban való elıfordulás a legnagyobb arányú (5,2%), míg a közép- magyarországi és dél- dunántúli régiókban (1,3%) a legkisebb arányban. 103. sz. táblázat Befejezett öngyilkosság elıfordulása / a család státusza (%) (N 2111) leszakadók középréteg felsı réteg rokoni körben 7,6 8,4 8,3 közvetlen családban 6,4 2,7 1,7

összes 7,9 3,1

A közvetlen családban való elıfordulás esetén 4-szeres különbség van a legnagyobb és legkisebb elıfordulás között. Társadalmi státusz szerinti különbségek a közvetlen családban való elıfordulást differenciálják jelentısen. A tágabb családban 7,6-8,6% között mozog azok aránya, akik családjában elıfordult öngyilkosság. Közvetlen családtagok között a felsı réteg 1,7%-ban, a középréteg 2,7%-ban és az alsóbb rétegben 3-4-szer nagyobb arányban. A család struktúrája szerinti különbség a közvetlen családok esetén rajzolódik ki. A tágabb családokban minimális a differencia, míg a közvetlen családokban 2-3szoros. Az ép(teljes) családok 2,1%-ban, az újrastrukturált családok 3,5%-ban, a csonka családokban pedig 6,2%-ban fordult már elı öngyilkosság valamely családtagnál. Börtön Börtönben van/volt a közvetlen családból 2,8%, a tágabb családból 6,5%, tehát a tágabb családban 3-szor nagyobb arányban fordul elı. E kérdésre adott válaszok nem feltétlenül tekinthetıek valós adatnak, hiszen nagyfokú szégyenérzet tapad az ebbéli érintettséghez. A rokoni vagy közeli családban való elıfordulása (volt-e valamely családtag börtönben) szignifikáns összefüggést mutat a család státuszával és struktúrájával

88

104. sz. táblázat Volt-e/van-e valamely családtag börtönben (%) (N 2213) rokoni körben 6,5 közvetlen családban 2,8 nincs 86,2 válasz hiány 4,5

A közvetlen és a tágabb családban való elıfordulásnál azonos tendencia figyelhetı meg, ugyanakkor a tágabb családok esetén nagyobb különbségek figyelhetıek meg. Minél lejjebb haladunk a társadalom státuszhierarchiájában, annál nagyobb arányban van olyan családtagja a fiatalnak a rokoni körben (tágabb családban), aki büntetett elıélető. Az alsóbb rétegbıl származók tágabb családjának 11,8%-ban van érintett családtag, közel 2-szer nagyobb arányban, mint a középréteg családjaiban és közel 5ször nagyobb arányban, mint a felsıbb rétegbıl származók családjában. 105. sz. táblázat Volt-e/van-e valamely családtag börtönben / a család státusza (%) (N 2107) leszakadók középréteg felsı réteg rokoni körben 11,8 6,8 2,4 közvetlen családban 4,7 3,0 1,5

összes 6,5 2,8

A család struktúrája szerint a tágabb családban való elıfordulás esetén a csonka családokban fordul elı a legnagyobb arányban (9,6%), több mint 1,5-szer nagyobb arányban mint a teljes családokban. Az újrastrukturált családokban (8,2%) pedig közel 1,5-szer nagyobb arányban van börtönviselt családtag, mint a teljes családokban. Közvetlen család esetén is a csonka és újrastrukturált családokban fordul elı nagyobb arányban, ám az újrastrukturált családokban (5,3%) minimálisan de nagyobb arányban, mint a csonka családokban (4,3%). A csonka és újrastrukturált családokban 2-2,5-szer nagyobb arányban fordul elı a közvetlen családban börtönviselt családtag, mint a teljes családokban. Tettlegességig fajuló konfliktusok Tettlegességig fajuló konfliktusok a közvetlen családok 7,4%-ban, a tágabb család 10,9%-ban fordul elı, ami igen magas arány, amennyiben figyelembe vesszük e

89

cselekmények nagyfokú látenciáját, így nem feltétlenül tekinthetı valós adatnak. A tettlegesség elıfordulása szignifikánsan összefügg a település típusával, a család státuszával és struktúrájával. 106. sz. táblázat Elıfordul tettlegességig fajuló konfliktus (%) (N 2213) rokoni körben 10,9 közvetlen családban 7,4 nincs 77,4 válasz hiány 4,3

Tettlegességig fajuló konfliktusok a kistelepüléseken élık családjában fordul elı a legnagyobb arányban (15,4%), melyet sorrendben követ Budapest (13%). A városokban és a megyeszékhelyeken élık családjában közel azonos arányban fordul elı (9-10%). A kistelepüléseken élık családjában 1,5-szer nagyobb arányban fordul elı, mint a városok és megyeszékhelyeken élık családjaiban. Társadalmi státusztól függıen az alsóbb-és felsı réteg rokoni körében 12,312,4%-ban fordul(t) elı tettlegesség (azonos arányban), 1,5-szer nagyobb arányban, mint a felsı rétegbıl származó fiatalok tágabb családjaiban. A közvetlen családok esetén differenciáltabb a kép. A felsı rétegbıl származó fiatalok családjának 6%-ban fordul elı tettlegesség, a középrétegbıl származók 7,6%-ban. A leszakadó rétegbıl származók családjában 1,5-szer nagyobb arányban fordul elı, mint a felsı réteg családjaiban. 107. sz. táblázat Elıfordul tettlegességig fajuló konfliktus / a család struktúrája (%) (N 2090) újrastruktúrált ép család csonka család család összes rokoni körben 10,9 11,8 15,1 10,9 közvetlen családban 5,3 13,9 9,9 7,4

A legnagyobb arányban az újrastrukturált családokban fordul elı (15%), míg az ép és csonka családokban közel azonos arányban 11-12%-ban (tágabb családokban). Közvetlen családokban való elıfordulás más tendenciát mutat. Az ép családok 5,3%ban, az újrastrukturált családok 10%-ban fordul elı. A csonka családokban közel 1,5szer nagyobb arányban fordul elı, mint az újrastrukturált családokban és több mint 2,5-szer nagyobb arányban, mint az ép családokban. 90

Jövı megítélése A

fiatalok

dimenziójában

jövıhöz

mértük.

való

Azon

viszonyulását

fiatalok,

akik

optimizmus/ családjában

pesszimizmus

elıfordul

túlzott

alkoholfogyasztás közvetlen vagy tágabb családi körben kevésbé optimisták és inkább pesszimisták, mint azok, akiknek nincs ilyen problémával küszködı családtagja. Az optimizmus, pesszimizmus tekintetében nem differenciál, hogy közvetlen vagy tágabb családi hozzátartozóról van szó. A pesszimizmus tekintetében nagyobb aránybeli különbség mutatkozik, 1,5-szer nagyobb arányban pesszimisták azok, akik családjában van alkoholista családtag. A fiatal családjában elıforduló öngyilkossági kísérlet, illetve befejezett öngyilkosság nagyban befolyásolja jövıképét. Azok a fiatalok a legkevésbé optimisták jövıjükkel kapcsolatban, akik közvetlen családjában volt már öngyilkossági kísérlet. Az optimista jövıkép szempontjából nem differenciál, hogy egyáltalán nem fordult elı öngyilkossági kísérlet a családban vagy elıfordult a tágabb, rokoni körben, e fiatalok közel azonos arányban tekintenek pozitívan jövıjük felé. A pesszimizmussal kapcsolatba is hasonló a kép, több mint 1,5-szer nagyobb arányban pesszimisták jövıjük kapcsán azon fiatalok, akik valamely közvetlen családtagjuk kísérlet már meg öngyilkosságot, mint azok, akiknek tágabb családjában vagy egyáltalán nem fordult elı. Azok a fiatalok a legkevésbé optimisták, akik valamely közeli családtagja önkezével vetett végett életének (66%), utánuk következnek azok, akiknek a rokoni körében történt (74,9%). Azok a fiatalok a leginkább optimisták, akiknek nem fordult elı öngyilkosság a családjukban (80%) -15%-os különbség van az egyes csoportok között. A pesszimizmus esetén ugyanaz a tendencia figyelhetı meg, mint az optimizmusnál. 1,5-szer nagyobb arányban pesszimisták jövıjükkel kapcsolatban azon fiatalok, akiknek a közvetlen családjában elıfordult öngyilkosság (33,3%), azokhoz képest, akiknek nem fordult elı a családjában. Valamely családtag gyógyszerszedése, illetve pszichiátriai problémái is erısen rányomják bélyegét a fiatal jövıhöz való viszonyulására. 64%-a optimista azon fiataloknak, akinek a közvetlen családjában van gyógyszerszedı családtag, 77%-a, akiknek a tágabb, rokoni körében fordul elı és a leginkább azok fiatalok optimisták,

91

akiknek nincs ilyen családtagja. A pesszimizmus esetében ugyanez a tendencia figyelhetı meg, nagyobb aránybeli különbségekkel. 2-szer nagyobb arányban látják pesszimistán jövıjüket azok a fiatalok, akiknek a közvetlen családjában elıfordul gyógyszerszedı családtag (35,7%), azokhoz képest, akiknek nincs ilyen családtagja (18,8%). Mind az optimizmus, mind a pesszimizmus terén középen helyezkednek el azok, akiknek a tágabb családjában fordul elı gyógyszerszedés. 71-74%-a optimista azon fiataloknak, közvetlen vagy tágabb családjában van olyan személy, aki pszichológushoz vagy idegorvoshoz jár. 10%-kal nagyobb arányban vannak az optimisták között azok, akiknek nincs ilyen családtagja. Tettlegesség családban való elıfordulása is hatással van a fiatal jövıképére. Azon fiatalok, akiknek közvetlen vagy tágabb családjában elıfordul tettlegességig fajuló konfliktus 71-74%-a tartja magát optimistának jövıjével kapcsolatban. Több mint 10%-kal vannak többen az optimisták között azok, akik családjában egyáltalán nem fordul elı ilyen konfliktus. A pesszimizmusnál nagyobb aránybeli különbségek figyelhetıek meg, akik közvetlen családjában. Több mint 1,5-szer nagyobb arányban pesszimisták jövıjükkel kapcsolatban azok, akik közvetlen családjukban családon belüli erıszak elszenvedıi közvetlen vagy közvetett módon (29%), azokhoz képest, akiknél nincs ilyen probléma Társas kapcsolatok, baráti kör A kortárs kapcsolatok hiánya összefügg a gyógyszerszedés, drogfogyasztás és pszichológiai, pszichiátriai problémák családon belüli elıfordulásával. Az tehát, hogy a fiatal e deviáns magatartásokkal terhelt családból jön-e vagy sem, mennyiben befolyásolja társas kapcsolatait, mennyiben válik zárkózottá, magányossá. Azon fiatalok, akiknek közvetlen családjában van rendszeres gyógyszerszedı, esetleg gyógyszerfüggı családtag közel 2-szer nagyobb arányban magányosabbak, azaz nincsenek barátai. Azon fiatalok pedig, akik valamely közeli hozzátartozója pszichiátriai kezelésre szorul 1,5-szer nagyobb arányban nem rendelkeznek barátokkal, mint azon társaik, akiknek nincs ilyen problémával küszködı családtagja. Érdekes módon,

akiknek

a

közvetlen

családjában

92

van

kábítószer-élvezı

családtag

(feltételezhetıen testvér), azoknak kicsit nagyobb arányban vannak barátai, mint akinek nincs ilyen családtagja. Összegzés A társadalmi státuszhierarchián lefelé haladva nı a devianciák száma, tehát az alsóbb társadalmi rétegbıl származó fiatalok családjában fordulnak elı leginkább bizonyos devianciák elıfordulása és azok halmozódása. A család struktúrájától függıen a csonka családokban fordul elı leginkább – mely azt jelzi, hogy a családok felbomlásában nagy szerepet játszhat egy családtag deviáns magatartása. Amennyiben a szerfogyasztás (alkohol-, gyógyszer-, és drogfogyasztás) családon belüli elıfordulását vizsgáljuk, megállapítható, hogy a család struktúrája felıl megközelítve leginkább az újrastrukturált családok érintettek. Továbbá túlzott, erıs alkoholfogyasztás és gyógyszerszedés,- gyógyszerfüggés az alacsonyabb társadalmi rétegekbıl származó fiatalok családjaiban fordulnak elı a legnagyobb arányban. A fiatalok lakóhelye (településtípus) szerint alkohol-probléma legnagyobb arányban a kistelepüléseken és a Budapesten élı fiatalok családjaiban fordul elı, míg drogfogyasztás a budapesti fiatalok családjaiban. Mind a pszichés problémák (kezelésre szoruló), mind a megkísérelt-és befejezett öngyilkosság elıfordulása esetén megállapítható, hogy az alsóbb társadalmi rétegben fordulnak elı a legnagyobb arányban, valamint a család struktúrája szerint a csonka-és újrastrukturált családtípusokban élıknél- a befejezett öngyilkosságok kivételével. Az alsóbb társadalmi rétegbıl származó fiatalok családjában fordul elı a legnagyobb arányban olyan családtag, aki volt/van büntetésvégrehajtási intézetben (börtönben). Tettlegességig fajuló konfliktusokkal terhelt családban a kistelepüléseken és a Budapesten élı fiatalok kénytelenek együtt élni a legnagyobb arányban. A család struktúrája szerint pedig a csonka-és újrastrukturált családokban élık a leginkább veszélyeztettettek.

93

XIV. A fiatalok önállósodása, ifjúsági identitás, ifjúsági státusz23 Jürgen Zinnecker az ifjúság önálló társadalmi réteggé válását az egyénileg elsajátítható

kulturális tıke, az

iskolai tudás szerepének

felértékelıdésével

magyarázza, melynek következtében meghosszabbodik az ifjúsági életszakasz. Ennek feltételei Nyugat-Európában, a nyolcvanas, Kelet-Európában viszont, a kilencvenes évektıl alakulnak ki. Az ifjúkor viszonylag önálló életszakasszá válik, fı szervezıereje az iskola. Nemcsak az iskolán belüli képzési életpályák, de az iskolán kívüli szabadidıs életmód is sokkal inkább elkülöníti a fiatalokat az idısebb generációktól. Fontos jellemzı, hogy csökken a családi, szomszédsági kapcsolatoknak, a településnek az ellenırzı szerepe, de felerısödik a fogyasztói iparé és a médiáé. A fiatalok szabadidıs tevékenysége egyre inkább kikerül a család, az iskola és a felnıtt társadalom által, a fiatalok számára fenntartott

intézményi

keretek

közül,

és

áttevıdik

az

„iparszerő”

szabadidıközpontokba, szórakozóhelyekre. A szabadidı eltöltésének módjára jellemzı a sokkal szélesebb körő választási lehetıség, illetve, hogy a fiatalok idejük jelentıs részét kortársaik körében töltik el. A felnıtt lét kötöttségeitıl egy idıre mentesült fiatalok egyre nagyobb autonómiával rendelkeznek, egyre korábban önállósodnak, érték- és normarendszerük pedig eltér a felnıttekétıl. Kialakul egy réteg a fiatalok között, akik pozitív vonatkoztatási csoportnak kortárscsoportjukat tekintik és akik számára a felnıttek elsısorban negatív mintát jelentenek. Nem fogadják el, illetve bírálják a „felnıtt” intézményeket (család, állam) és képviselıiket (szülık, rendırség, politikusok). Nemcsak konfliktusos viszonyban vannak a felnıtt társadalommal, hanem azzal szembenálló ifjúsági kultúrát képviselnek. Az ifjúsági kulturális lázadás mérıeszköze az ifjúságcentrizmus-skála, melynek fı összetevıi: • a társadalmi autoritások általi diszkrimináltság érzése; • a felnıttek tapasztalatainak és elıjogainak elfogadása/elutasítás; • a szülık iránti hála és a beléjük vetett bizalom ill. ennek hiánya; 23

A fejezet szerzıje Ikvai-Szabó Emese

94

• a szülıktıl való függetlenség, sıt, elidegenedés; • a szülık hatalommal bíró, de meg nem értı felnıttként való értékelése A skála két pólusán: a felnıttminta-követık, ill. az ifjúságcentristák állnak, akik között tehát a legfıbb különbség, a felnıttekhez való pozitív kötıdés, illetve negatív feszültség; és az, hogy míg a felnıttminta-követık elfogadják és magukévá teszik a felnıtt társadalom érték-és normarendszerét, addig az ifjúságcentristák saját normáik önálló meghatározására törekszenek. A kérdıív 48. kérdéscsoportja, illetve az azokra adott válaszok alapján kialakított skála szerint, a megkérdezett diákok 20%-a került az ifjúságcentristák, 27%-a pedig a felnıttminta-követık csoportjába. Nemek szerint a felnıttminta-követık arányában tapasztalható különbség: a lányok 29%-a, a fiúknak pedig a 25%-a került ebbe a kategóriába. A következı szempontok szerint tapasztalható még különbség a két csoport arányában (az összefüggés erısségének sorrendjében): - képzési típus: minél alacsonyabb szintő képzést ad, annál magasabb az itt tanuló diákok körében az ifjúságcentristák aránya (gimnázium: 17%; szakközépiskola: 19%; szakiskola/szakmunkásképzı: 28%) – látható, hogy igazán éles különbség inkább a csak szakmát, illetve az érettségit (is) adó iskolák között húzódik - deviáns családtagok száma: minél gyakoribb a deviancia elıfordulása a megkérdezett fiatal családjában, annál valószínőbb, hogy az ifjúságcentristák körébe tartozik (a családban nem találkozott devianciával: 17%; egy deviáns családtag: 22%; egynél több deviáns családtag: 34%) - szorongás: az erısebben szorongó fiatalok között magasabb az ifjúságcentristák aránya: (míg az egyáltalán nem szorongó diákok nyolcada ifjúságcentrista, addig az erısen szorongók harmada tartozik ebbe a csoportba) - optimista, vagy pesszimista életszemlélet: a jövıjüket pesszimistán megítélı fiatalok körében jóval magasabb az ifjúságcentristák aránya (29%), mint az optimista beállítódásúak között (18%). - a család anyagi helyzete: a rosszabb anyagi körülmények közül származó fiatalok körében magasabb az ifjúságcentristák aránya, éles különbség inkább a szegény

95

családból származók és az ennél jobb anyagi helyzető diákok között tapasztalható (a szegények 29%-a, a család jövedelmébıl megszorításokkal kijövık 22%-a, a családi jövedelembıl jól kijövık 19, és a nagyon jól élık 18%-a ifjúságcentrista)

1. sz. ábra Az ifjúságcentristák és felnıttminta-követık aránya (%) a különbözı képzési típusok diákjai körében: 28

szakiskola/szakmunkásképzı

22 19

szakközépiskola

28 17

gimnázium

31 0

5

10

15

20

felnıtt-mintakövetık

25

30

35

ifjúságcentristák

2. sz. ábra Az ifjúságcentristák és felnıttminta-követık aránya (%) a deviáns családtagok száma szerint: 34

egynél több deviáns családtag

16 22

egy deviáns családtag

23

a családban nem találkozott devianciával

17 31 0

5

10

15

20

25

felnıtt-mintakövetık

96

30

35

ifjúságcentristák

40

3. sz. ábra Az ifjúságcentristák és felnıttminta-követık aránya (%) a különbözı mértékben szorongó fiatalok körében: 13

egyáltalán nem szorong

39 19

nem szorong

27 26

szorong

23 33

erısen szorong

21 0

5

10

15

20

25

30

felnıtt-mintakövetık

35

40

45

ifjúságcentristák

4. sz. ábra Az ifjúságcentristák és felnıttminta-követık aránya (%) a család anyagi helyzete szerint: 29

szegények vagyunk

20 22

megszorításokkal

25 19

elég jól kijövünk

28 18

nagyon jól élünk

37 0

5

10

15

20

25

felnıtt-mintakövetık

97

30

35

ifjúságcentristák

40

5. sz. ábra Az ifjúságcentristák és felnıttminta-követık aránya (%) az optimista és pesszimista szemléletőek körében:

29 pesszimista 19

18 optimista 30

0

5

10

15

20

felnıtt-mintakövetık

A

vizsgáltak

alapján

tehát

szakiskolás/szakmunkásképzıs

az

diákok,

tapasztalható, a

devianciával

25

30

35

ifjúságcentristák

hogy

elsısorban

családjukban

a

gyakran

találkozók, a szorongó és pesszimista jövıképő fiatalok jellemzıje a felnıtt társadalommal való szembenállás, a felnıttek hatalmának világából való menekülés és a személyes függetlenség kiépítésének kísérlete. A felnıttminta-követık aránya pedig e szempontok alapján épp az ifjúságcentristáknál tapasztalt tendenciával ellentétesen alakul. A közvetkezıkben néhány életmódra, illetve értékrendre vonatkozó kérdésben hasonlítjuk össze az ifjúságcentrista és a felnıttminta-követı fiatalokat. A felnıttek világához való viszonyukat jól illusztrálja, hogy kivel tudják megbeszélni problémáikat, illetve, hogy mennyire avatják bele szüleiket a „magánügyeikbe”, azaz, hogy elmondják-e nekik, hogy hol töltik szabadidejüket. Míg a felnıttminta-követı fiatalok 45%-a mindig elmondja édesapjának, 68%-uk pedig édesanyjának, hogy hol tölti szabadidejét, addig az ifjúságcentristák körében ez az arány 19, illetve 32%.

98

6. sz. ábra Elmondja-e apjának, hogy hol tölti szabadidejét?

ifjúságcentristák

19

34

felnıtt-mintakövetık

30

45

0%

10%

20%

mindig

37

30%

40%

többnyire

50%

ritkán

60%

70%

soha

80%

8

9

12

24

90%

100%

nem érdekli

7. sz. ábra Elmondja-e anyjának, hogy hol tölti szabadidejét?

ifjúságcentristák

32

felnıtt-mintakövetık

39

68

0%

10%

20%

mindig

30%

40%

többnyire

50%

ritkán

60%

70%

soha

21

6 3

27

4 11

80%

90%

100%

nem érdekli

Összehasonlítva, hogy az ifjúságcentristák, illetve a felnıttminta-követık kivel tudják megbeszélni problémáikat, azt tapasztaljuk, hogy az ifjúságcentrista fiatalok sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak kortárscsoportjuk, barátaik segítségére, mint a felnıttminta-követık, ezzel szemben utóbbiak jóval nagyobb bizalmat tanúsítanak a felnıttek iránt.

99

108. sz. táblázat A megkérdezettek hány százaléka tudja mindig megbeszélni problémáját a következı személyekkel? (%) osztályfınökkel apával anyával baráttal (mindig vagy többnyire) felnıtt-mintakövetık

26

60

48

16

ifjúságcentristák

11

20

60

10

A fiatalok életútját, illetve jövıképét vizsgálandó, megkérdeztük ıket, hogy különbözı események mikor történtek meg velük, illetve, mit gondolnak, mikor fognak ezek bekövetkezni életük folyamán. (13. kérdéscsoport) Összehasonlítva az ifjúságcentristák és a felnıttminta-követı fiatalok válaszait, azt tapasztaljuk, hogy az önállósodást, illetve a felnıttek világával való szembenállást jelentı eseményeket, cselekvéseket az ifjúságcentrista diákok már nagyobb arányban élték át/tették meg, illetve átlagosan jóval alacsonyabb életkorra jósolják bekövetkezésüket, mint a felnıttminta-követık: - az önállósodást, szülıktıl, felnıttektıl való független élet kivívását jelentı elköltözés, szakma- és állásszerzés, szexuális tapasztalat átlagosan 1 évvel korábbra datálódik az ifjúságcentristáknál, mint a felnıttminta-követıknél - a felnıttek társadalmával való szembenállást jelképezheti az olyan, (fiatalok számára tiltott) szerek használata, mint a cigaretta, vagy az alkohol, amelyeket a megkérdezett ifjúságcentristák már most jóval nagyobb arányban élveznek, mint felnıttminta-követı társaik, illetve kisebb részük gondolja azt, hogy ı sosem fog élni vele. Ugyanez tapasztalható a drog kipróbálása esetében. 109. sz. táblázat A különféle legális és illegális szerek használatának elutasítása és gyakorlása (%)

cigarettázni lerészegedni sohasem sohasem már már történhet történhet megtörtént megtörtént meg meg 21% 34% 54% felnıtt-mintakövetık 66% 50% 11% 79% ifjúságcentristák 38%

drogot kipróbálni sohasem már történhet megtörtént meg 74% 15% 51%

39%

Ezzel szemben, a család intézményének az elfogadása inkább jellemzı a felnıttmintakövetıkre, mint az ifjúságcentristákra: kisebb részük tiltakozik az állandó partnerkapcsolat / házasság, és a gyermekvállalás ellen illetve korábbra tervezik 100

azokat. (Sohasem történhet meg, hogy megházasodjon / állandó partnerkapcsolatban éljen: a felnıttminta-követık 2%-ával, az ifjúságcentristák 4%-ával; Sohasem történhet meg, hogy gyermeket vállaljon: a felnıttminta-követık 2%-ával, az ifjúságcentristák 6%-ával.) 110. sz. táblázat Átlagosan hány éves korában fog megtörténni /történt meg vele? felnıtt-mintakövetık

ifjúságcentristák

lerészegedni

16,5

15,8

szexuális tapasztalatot szerezni

17,3

16,5

kipróbálni valamilyen drogot

18,1

16,5

rendszeresen cigarettázni

18,5

16,6

szakmát szerezni

21,2

20,5

elköltözni a szülıi házból

22,9

21,9

eleget keresni, hogy eltarthassa magát

23,3

22,6

rendes állásban dolgozni

24,1

23,3

gyermekvállalás

27,7

28,2

Összehasonlítva a vizsgált szerek fogyasztását, elmondható, hogy valamennyi esetben az ifjúságcentristák élnek nagyobb arányban és gyakrabban különbözı káros szenvedéllyel. 8. sz. ábra Ifjúságcentristák és felnıttminta-követı fiatalok alkoholfogyasztási szokása: 18 ifjúságcentristák

82 33

35 felnıtt-mintakövetık

65 16 0

10

legalább hetente iszik

20

30

40

szokott alkoholt inni

101

50

60

70

80

90

nem szokott alkoholt inni

9. sz. ábra A felsorolt szerek fogyasztása (%) az ifjúságcentrista és a felnıttminta-követı fiatalok körében: 13 37

ifjúságcentristák

használt már többféle szert együtt

53

kipróbált már drogot

82

dohányzik (naponta)

3 13

felnıttmintakövetık

szokott alkoholt inni

28 65 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

A drogprevenciós programok vizsgálata kapcsán megkérdeztük a diákokat, hogy mit gondolnak, kik alkalmasak drogprevenciós programok megtartására, azaz, kiktıl várnak hiteles véleményt és kitıl fogadnának el információt, tanácsot e témában. Megegyezik a felnıttminta-követık és az ifjúságcentristák véleménye abban, hogy leginkább volt szerfüggıt (70% - 84%), illetve droghasználók hozzátartozóit (38% 47%) fogadnák el ilyen szerepkörben, utóbbiak körében különösen magas az így válaszolók aránya. Mindkét csoportban magas az orvost, mint drogprevencióban kompetens személyt elfogadók aránya, de ıt már nagyobb valószínőséggel fogadják el a felnıttmintakövetı fiatalok. (52% - 41%) Ugyancsak kevésbé bíznak az ifjúságcentristák a tekintély olyan képviselıiben, mint a rendırök (33% - 24%), vagy a pedagógusok (17% - 11%). 10. sz. ábra

Az ifjúságcentrista és felnıttminta-követı fiatalok milyen arányban (%) tartják drogprevenciós tevékenységre alkalmasnak a felsorolt személyeket? 84 47

volt függı

41

ifjúságcentristák 24

droghasználók szülei

11

orvos 70

rendır

38

felnıttmintakövetık

52

pedagógus

33 17 0

20

40

60

80

102

100

XV. A fiatalok önállósodása, jövıképe24 A diákok 90 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy szerinte hány éves koráig fiatal az ember. A legalacsonyabb megjelölt életkor a 16, a legmagasabb a 66 év volt. A megkérdezettek átlagosan 30 és fél évnél húzták meg a fiatalkor határát. A vizsgált szocio-demográfiai változók és a családi körülmények különbözı mutatói közül egyedül a nem, illetve az édesapa iskolai végzettsége mutat összefüggést azzal, hogy a diákok mikorra helyezik a fiatalkor határát. Érdekes, hogy a fiúk átlagosan 29, a lányok pedig 32 éves kornál húzzák meg ezt a határt. Az apa iskolai végzettsége alapján az tapasztalható, hogy fıként a diplomás apák gyermekeinek véleménye különbözik a többiekétıl: míg elıbbiek szerint átlagosan 32, a többiek szerint átlagosan 30 éves korunkig érezhetjük magunkat fiatalnak. A két tényezı közül a nem hatása látszik erısebbnek. A fiatalok önállósodását, illetve jövıképét kívántuk vizsgálni a következı, 12 elemet tartalmazó kérdéssorral. Azt firtattuk, bizonyos események mikor történtek meg velük, illetve mit gondolnak, mikor fognak ezek bekövetkezni. Elsıként, a különbségeket legegyszerőbben megragadó átlagokat tekintjük át. Fontos, hogy a következı eredmények azokra a diákokra vonatkoznak, akik valamennyi felsorolt történést életútjuk lehetséges állomásának tekintenek. (Azaz a bekövetkezés konkrét életkorát jelölték meg.) Eszerint „átlagos válaszadónk” – aki a kérdezés idején 17 éves – már betöltötte 15. életévét, mikor elıször önállóan szórakozni ment. Tizenhat éves volt, mikor elıször lerészegedett és nem sokkal késıbb igazán szerelmes lett. 17 éves korában életének meghatározó eseményei az elsı szexuális tapasztalat, a kábítószer kipróbálása és a rendszeres cigarettázás. Tehát átlagos válaszadónkkal a felsoroltak közül már megtörténtek: önálló szórakozás, lerészegedés, elsı szerelem, szexuális tapasztalat, kábítószer kipróbálása, rendszeres cigarettázás. A következı események már tipikusan jövıbeli tervként szerepelnek. Majd 4 évvel késıbbre, átlagosan 20 éves kora körül tervezi az elsı szakma megszerzését. 24

A fejezet szerzıje Ikvai-Szabó Emese

103

22. életkorát betöltve elköltözne a szülıi házból, majd – tervei szerint – 23 évesen már elég pénzt fog keresni ahhoz, hogy gondoskodhasson magáról – ez évben már rendes állásban dolgozva. Az átlagos válaszadó 26 éves korára tervezi, hogy állandó partnerkapcsolatban, házasságban éljen és 28 évesen vállalna elıször gyermeket.

111. sz. táblázat

Életesemények tervezett megtörténte (átlagok) események (releváns választ adók) elıször önállóan szórakozni menni

átlag 15,6

szórás 1,9

minimum 10

maximum 30

elıször lerészegedni

16,0

2,3

12

40

elıször nagyon szerelmesnek lenni

16,5

2,8

8

35

szexuális tapasztalatokat szerezni

17,0

2,1

12

30

elıször kipróbálni valamilyen kábítószert

17,2

2,9

12

31

rendszeresen cigarettázni

17,4

4,7

10

44

elsı szakmai végzettséget szerezni

20,9

2,4

16

30

elköltözni a szülıi házból

22,6

2,8

15

35

elég pénzt keresni ahhoz, hogy gondoskodhassak magamról elıször rendes állásban dolgozni

23,0

2,8

16

35

23,7

2,8

15

40

megházasodni, partnerrel együtt élni

26,1

3,4

17

45

elıször apa/anya lenni

28,0

3,5

15

47

Az imént vázolt képet árnyalhatjuk, ha megnézzük, a fiatalok mekkora részénél következtek már be ezek az események, és mekkora azok aránya, akik úgy gondolják, bizonyos dolgok velük sosem történhetnek meg. Ha a megtörtént események arányát tekintjük, azok sorrendje alátámasztja a fent bemutatott „átlagos életutat”. Azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a diákok nem feltétlenül tartják valamennyi felsorolt eseményt saját életük egy-egy állomásának. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a megkérdezett fiatalok több mint fele sosem próbálna ki kábítószert, közel felük nem tervezi, hogy valaha is rendszeresen cigarettázzon. Ötödük nem kíván életében egyszer sem lerészegedni. A felsorolt események közül csupán e három káros szenvedély kipróbálása, illetve gyakorlása azok a dolgok, amelyektıl a középiskolások számottevı része tartózkodna élete folyamán.

104

112. sz. táblázat Életesemények megtörténte (%) események már (összes megkérdezett, %) megtörtént elıször önállóan szórakozni menni 85

még nem

sosem fog megtörténni

9

2

elıször nagyon szerelmesnek lenni

72

21

1

szexuális tapasztalatokat szerezni

68

26

1

elıször lerészegedni

63

11

20

rendszeresen cigarettázni

31

11

48

elıször kipróbálni valamilyen kábítószert

23

9

57

elsı szakmai végzettséget szerezni

12

81

1

elköltözni a szülıi házból

3

90

1

elég pénzt keresni ahhoz, hogy gondoskodhassak magamról

3

91

1

elıször rendes állásban dolgozni

2

92

1

megházasodni, partnerrel együtt élni

1

91

3

elıször apa/anya lenni

0

90

3

Mindhárom esetben igaz, hogy a lányok és a mindkét szülıjükkel együtt élık nagyobb része gondolja úgy, ı sosem fog az említett helyzetekbe kerülni, mint a fiúk, illetve az elvált szülık gyermekei. Úgy tőnik, hogy a gimnazisták védettebbek, mint a szakközépiskolások, illetve a szakiskolák diákjai. Jelentıs a különbség – elıbbiek javára – a felnıttminta-követık és az ifjúságcentristák véleménye között is. A budapestiek sokkal kevésbé tartózkodnak a lerészegedéstıl és a drog kipróbálásától, mint a kisebb településeken élık. A családi minták szerepét mutatja, hogy a dohányzó szülık gyermekei, illetve azok a fiatalok, akiknek családjában elıfordul a drogfogyasztás, kevésbé védettek az itt vizsgált devianciáktól. Emellett azonban úgy tőnik, a baráti körben elıforduló drogfogyasztás hatása valamivel erısebb. A vizsgált tényezık közül a baráti-, családi körben tapasztalt mintán túl leginkább az ifjúságcentrista – felnıttminta-követı beállítódások, illetve a nem hatása számottevı abból a szempontból, hogy a megkérdezett fiatalok életútjuk részének tekintik-e a cigaretta, alkohol és drogfogyasztást.

105

113. sz. táblázat Legális és illegális szerek használatának elutasítása (átlagok)

49 57

12 28

elıször kipróbálni valamilyen kábítószert 57 69

-

23 22 20 12

65 66 64 48

együtt élnek a szülık nem élnek együtt a szülık

56 49

23 18

66 58

Iskolatípus

gimnazisták szakközépiskolások szakiskolások

60 56 40

24 21 19

65 66 59

Ifjúságcentrizmus

felnıttminta-követık ifjúságcentristák

66 38

34 11

74 51

Dohányzik-e az apja?

apa dohányzik apa nem dohányzik

47 58

-

61 66

Dohányzik-e az anyja?

anya dohányzik anya nem dohányzik

45 58

18 23

59 66

Van-e drogos a családban?

van drogos a családban drogos a tágabb családban nincs drogos a családban

29 48 56

6 11 24

22 45 69

van drogos barát nincs drogos barát

47 66

14 35

54 81

„Ez velem sohasem történhet meg” választ adók aránya (%) Nem

Településtípus

Együtt élnek-e a szülei?

Van-e drogos barátja?

fiúk lányok községben él városban él megyeszékhelyen él Budapesten él

rendszeresen elıször cigarettázni lerészegedni

Bár az átlagos vélekedés szerint az életút felsorolt lehetséges állomásai még fiatalkor vége elıtt elérkeznek, a vizsgált események bekövetkeztének idıpontját összevetve a fiatalkornak a megkérdezettek által megjelölt határával, a következıket tapasztaljuk: A diákok több mint negyede szerint a gyermekvállalás, közel ötödük szerint az állandó partnerkapcsolat, illetve házasság, tizedük szerint a „rendes állás” betöltése az életnek olyan állomásai, amelyek már, a felnıttek életéhez tartoznak „nem férnek bele” a fiatalkorba.

106

114. sz. táblázat A felnıtt élet része, fiatalkoron túl fog megtörténni (mindkét kérdésre érvényes választ adók, %)

események elıször apa/anya lenni

26

megházasodni, partnerrel együtt élni

18

elıször rendes állásban dolgozni

10

elég pénzt keresni ahhoz, hogy gondoskodhassak magamról

8

elköltözni a szülıi házból

7

rendszeresen cigarettázni

3

elsı szakmai végzettséget szerezni

3

elıször nagyon szerelmesnek lenni

1

szexuális tapasztalatokat szerezni

1

elıször kipróbálni valamilyen kábítószert

1

elıször önállóan szórakozni menni

0

elıször lerészegedni

0

További vizsgálódásaink során azt tapasztaltuk, hogy a fiúk átlagosan korábban mennek el önállóan szórakozni, részegednek le elıször és elıbb szereznek szexuális tapasztalatot, mint a lányok. Ezen kívül korábbra tervezik a szakmaszerzést és elsı „rendes” keresı állásuk betöltését. Ezzel szemben a lányok terveiben a fiúkénál korábban szerepelnek a felnıtté válásnak olyan tényezıi, mint a szülıktıl való elköltözés, a házasság, vagy állandó partnerkapcsolat és a gyermekvállalás. Korcsoportonként is találunk különbséget a fiatalok válaszaiban: a fiatalabbak korábban mentek elıször egyedül szórakozni (a legfeljebb 16 évesek: 15,2; a legalább 19 évesek 15,9 éves korukban), és korábban élték át az elsı szerelmet (a legfeljebb 16 évesek 16,4; a legalább 19 évesek: 16,9 éves korukban), mint idısebb társaik. Emellett átlagosan korábbra tervezik a szülıi házból való elköltözést. (a legfeljebb 16 évesek 22,4; a legalább 19 évesek: 23,0 éves korukban) (Lehet, hogy a legidısebbek már reálisabban szemlélik ennek lehetıségeit?) Az idısebb diákok viszont elıbbre tervezik a szakma (a legfeljebb 16 évesek 20,8; a legalább 19 évesek: 19,9 éves korukban) és a „rendes” állás megszerzését (a legfeljebb 16 évesek 23,7; a legalább 19 évesek: 22,9 éves korukban). Ebben nem csak az játszhat szerepet, hogy a legfiatalabbaknak esetleg kevésbé van határozott elképzelésük a szakmaválasztásról, de az is, hogy a legidısebb korcsoportban (19 évesek és idısebbek) a mintában igen magas a szakmunkás/szakiskolás tanulók 107

aránya. Így ık érthetıen átlagosan hamarabb szereznek szakmát és kerülnek ki a munka világába, mint a fiataloknak az a csoportja, akiknek nagyobb része még nem választott szakmát, illetve a továbbtanulást tervezi.

11. sz. ábra Hány éves korában történt meg vele, illetve mikorra tervezi? 30 29 28 27

29,1

gyermeket vállalni

27,3

26,9

26

25,4

25

elköltözni a szülıi házból

24

23,3

23,0 22,7

23 22

keresni, hogy eltarthassa magát

22,0 21,2

21 20

megházasodni / áll- partnerkapcs.

szakmát szerezni

20,5 szexuális tapasztalatot szerzni

19 18

16,7

17 16 15

lerészegedni

17,1 16,2 15,7

15,7 15,4

önállóan szórakozni menni

14 fiúk

lányok

A képzési típusok hierarchiáját tekintve, azt tapasztaljuk, hogy az alacsonyabb képzési szinteken a fiatalok átlagosan korábban esnek át az elsı szexuális tapasztalaton, mint a gimnazisták. Utóbbiak viszont az iskolai életút meghosszabbodásával, a felnıtté válásnak olyan állomásait tervezik társaiknál késıbbre, mint a szakmaszerzés, önmaguk eltartása, állásszerzés és családalapítás.

108

12. sz. ábra Hány éves korában történt meg vele, illetve mikorra tervezi? 30 29 28 27 26 25

27,6 25,5

24 23 22 21

22,4 21,9

gyermeket vállalni

26,4

26,0

megházasodni / áll- partnerkapcs.

24,4 23,8

23,8 23,0

rendes állásban dolgozni

22,3

20,6

20 19

28,3

28,0

keresni, hogy eltarthassa magát

19,2

18 17 16

16,7

szakmát szerezni

17,1

16,9

szexuális tapasztalatot szerzni

15 14 szakiskola

szakközép isk.

gimnázium

A kedvezıtlen körülmények között élı fiatalok elsısorban abban különböznek magasabb státusú családból származóktól, hogy átlagosan korábbra tervezik az önálló egzisztencia megteremtésének olyan állomásait, mint a szakma- és állásszerzés, saját maguk eltartása, illetve az önálló család alapítását (házasság, gyermekvállalás) is. Ez értelemszerően összefügg a választott képzési típussal, az iskolai karrier tervezésével: a kevésbé jó körülmények között élı fiatalokat nagyobb arányban találjuk meg a (csak) szakmát adó iskolákban, ık korábban kényszerülnek önmaguk eltartására, illetve a családjuk költségeihez való hozzájárulásra. Ezzel szemben a magasabb egzisztenciájú

családok

gyermekei

nagyobb

valószínőséggel

tervezik

továbbtanulásukat, amivel nem csak a munka világába való kilépést, de a családalapítást is késıbbre tolják.

109

13. sz. ábra Hány éves korában történt meg vele, illetve mikorra tervezi? 30 29

28,6

28

27,5

27 26

26,7

24

23,6 22,9

23,1 22,8

23 22

megházasodni / áll- partnerkapcs.

25,9

25,6

25

gyermeket vállalni

28,0

21

24,5 23,6

rendes állásban dolgozni

22,0

keresni, hogy eltarthassa magát

20,7

20

szakmát szerezni

20,0

19 18

szerelmesnek lenni

17

16,6

16,6 15,7

16 15

15,6

16,2 15,4

elıször önállóan szórakozni menni

14 leszakadó

középréteg

felsı réteg

Az ifjúságcentrista és a felnıttminta-követı fiatalok (tervezett) életútjának összehasonlításakor is tapasztaljuk, hogy elıbbiek számára mennyire fontos a függetlenség. A kötött felnıtt életnek olyan jellemzıin kívül, mint a házasság és a gyermekvállalás, az önállóvá válás majd minden lépését társaiknál korábbra tervezik, illetve élték át. Ld. a 89. sz. táblázatot. A család stabilitásának hiánya, azaz a szülık különélése, illetve a családtagok körében tapasztalt devianciák nemcsak az elsı szexuális élmény átélésének, illetve a különbözı feszültségoldó szerek korábbi használatának esélyét növeli, de azt is, hogy a fiatalok korábban szeretnének elköltözni otthonról. 115. sz. táblázat Átlagosan hány éves korában fog megtörténni /történt meg vele? Devianciák száma a családban Szülık 0 1 2 3+ együtt külön lerészegedni

16,3

15,7

15,6

15,2

16,1

15,9

szexuális tapasztalatot szerezni

17,1

16,8

16,8

16,1

17,1

16,9

kipróbálni valamilyen drogot

17,6

16,5

16,5

16,5

rendszeresen cigarettázni

17,8

16,6

16,8

16,6

elköltözni a szülıi házból

22,7

22,6

22,1

21,9

110

nincs szignifikáns különbség 22,7

22,4

Jövıkép Megkérdeztük a diákokat, hogyan ítélik meg a jövıjüket. A fiatalok döntı többsége (79%) optimista a jövıjét illetıen. Érthetıen a szorongással függ össze legerısebben a jövı megítélése: a szorongó fiataloknak csak 61%-a, a nem-szorongóknak viszont 85%-a tekint optimizmussal a jövıbe. A mintában tapasztaltnál magasabb az optimisták aránya a fiúk (82%), az iskolázottabb apák (diplomás apa gyermekeinek 85%-a), jobb módú családok gyermekei (jól kijönnek, jól élnek: 82-92%) körében. Korábban láttuk, hogy az ifjúságcentrista fiatalok sokkal nagyobb valószínőséggel szorongóak, mint társaik, itt az is kiderül, hogy körükben csupán 71%, a felnıttmintakövetık között viszont 85% a jövıjüket optimistán látók aránya. A jövı megítélésére a szorongás után az ifjúságcentrizmus és a család anyagi helyzete van a legerısebb hatással. Az apa iskolai végzettsége mellett a nem differenciál a legkevésbé. 116. sz. táblázat Jövı megítélése (%) Nem Család anyagi helyzete

Apa iskolai végzettsége Szorong-e Ifjúságcentrizmus

fiúk lányok jól élnek elég jól kijönnek megszorításokkal kijönnek szegények 8 általános szakma érettségi diploma szorong nem szorong ifjúságcentrista felnıttminta-követı

111

Az optimisták aránya (%) 82 77 92 82 73 65 70 79 78 85 61 87 71 85

Továbbtanulási szándék A diákok jövıképéhez hozzátartozik az is, hogy mit terveznek, az iskola befejezésével szeretnének-e továbbtanulni. Kiderült, hogy majd’ mindannyian: 95%-uk folytatná tanulmányait. A továbbtanulásukat nem tervezık aránya magasabb a fiúk (7%), mint a lányok (3%) körében, leginkább a szakiskolák, szakmunkásképzık diákjaira jellemzı (10%), illetve a kevésbé iskolázott apák gyermekeire (legfeljebb 8 általános: 10%; szakma: 7%). 117. sz. táblázat Tovább tanulni szándékozók aránya (%)

Képzés típusa

Apa iskolai végzettsége (hatása erısebb, mint az anyáé) Nem

gimnázium szakközépiskola

99 95

szakiskola / szakmunkásképzı

90

legfeljebb 8 általános szakma

90 93

érettségi

97

diploma

98

fiúk lányok

93 96

Arról is érdeklıdtünk, hogy „mi az a foglalkozás, amit tanulni szeretnének” a diákok. Szerettük volna összevetni a szülık foglalkozásával, hogy megvizsgálhassuk, a lehetséges foglalkozási-mobilitási utakat. Azonban nem egyszerő ez a feladat, mivel sokan konkrét foglalkozást nem, csak valamilyen szélesebb érdeklıdési kört, irányt jelöltek meg. Megnehezítette a dolgunkat, hogy sokszor a szülık foglalkozásánál sem kaptunk pontos meghatározást, rengeteg például a foglalkozás helyett a pozíciót („igazgató”) megjelölı válasz, de a kérdésre értelmezhetı választ adó fiatalok 10%-a apjának, 5%-a pedig anyjának foglalkozását „vállalkozó”-ként határozta meg. A kapott válaszok alapján két dolgot vizsgáltunk. Ez egyik, azon fiatalok száma, illetve aránya, akik valamelyik szülıjét követve, annak foglalkozását szeretné továbbvinni. Azok közül a válaszadók közül, aki megjelölt valamilyen választott foglalkozást (tágan értelmezve – pl. a „vállalkozó”-t is elfogadtuk foglalkozásként), illetve megadta legalább az egyik szülıjének a foglalkozását (nyugdíjas, ill. pozíciót megjelölı

112

válaszok kivételével), minden tizenhatodik diák (6%) követné valamelyik szülıjét pályáján. A válaszok kezelhetısége érdekében egy viszonylag durva kategorizálást kellett alkalmaznunk:

mindhárom,

foglalkozást

meghatározó

változót

ötkategóriássá

kódoltuk, melyek értékei a következık: szakképzetlen fizikai, szakképzett fizikai, alacsonyan képzett szellemi, diplomás szellemi, vezetı/ vállalkozó. (A vezetık, vállalkozók – egyébként gyakran szokásos – együttkezelése nem tökéletes megoldás, de az alacsony elemszámok miatt erre kényszerültünk.) A választott foglalkozások közül a legtöbb (68%) a diplomás szellemi kategóriába került, a második leggyakoribb választás a szakképzett fizikai (26%). Értelemszerően a jelenlegi képzési típus határozza meg leginkább a jövıbeli karrierterveket, illetve a szülık foglalkozása, de ezektıl függetlenül is különbséget találunk a fiúk és a lányok elképzelése között is. (A „vállalkozó” válaszok mögött rejlı tényleges

foglalkozások,

tevékenységek

heterogenitását

mutatja,

hogy

a

„vezetı/vállalkozó” apák gyermekei körében viszonylag magas a szakképzett fizikai, ill. alacsonyan képzett szellemi foglalkozást választó fiatalok aránya. 14. sz. ábra ÖSSZES VÁLASZADÓ 1

26

3

68

2

NEM fiúk 2

32

lányok 1

2

22

62

4

2

72

2

APA FOGLALKOZÁSA szakképzetlen fizikai 2

32

szakképzett fizikai 1 alacsonyan képzett szellemi 1

5

29 16

diplomás szellemi 2

10 0

vezetı / vállalkozó 1

16

60

4

2

64

0

2

82

1

87

1

77

3

3

KÉPZÉS TÍPUSA szakképzı /szakmunkás 1

56

szakközép 1 gimnázium 1 0%

20 13 10%

7

33

2

75

2 2

2

83 20%

30%

40%

szakképzetlen fizikai

szakképzett fizikai

diplomás szellemi

vezetı / vállalkozó

113

50%

1

60%

70%

80%

90%

100%

alacsonyan képzett szellemi

Ha e kategóriákat tekintjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok 34%-a az anyjával, 27%-uk pedig az apjával megegyezı kategóriába esı foglalkozást választott. Feltételezve, hogy az anya inkább a lányok számára, míg az apa nagyobb valószínőséggel a fiúknak jelent mintát a választásban, megvizsgáltuk az összefüggést nemek szerint is elkülönítve: a lányok 38%-a választott az anyjáéhoz, a fiúk 30%-a az apjáéhoz hasonló foglalkozást.

114

XVI. Különbözı csoportokhoz való viszonyulás25 Vizsgáltuk a fiatalok különbözı csoportokhoz való viszonyulását, melynek elsırendő célja annak feltárása volt, hogy melyek a leginkább és legkevésbé preferált csoportok, valamint hogyan viszonyulnak a fiatalok az etnikai, társadalmi és gondolkodásbeli

(ideológiai)

„másságokhoz”,

továbbá

az

egyes

társadalmi

devianciákhoz. Célunk volt továbbá azon társadalmi háttértényezık feltárása, melyek befolyásolják a fiatal hozzáállását, attitődjét. Vizsgáltuk a megkérdezett fiatalok rasszizmushoz, illetve romákhoz való viszonyát, melyben arra kerestük a választ, hogy milyen mértékben jellemzı a mai végzıs (3-4. osztályos) középiskolásokra a romaellenesség, és mennyire fogékonyak a rasszista eszmék befogadására. Vizsgáltuk a fiatalok egyes társadalmi devianciákhoz való viszonyát is, mint homoszexualitás, hajléktalanság és kábítószer-használat kérdésköre. Kérdésünk volt, hogy a fiatalok mennyire tolerálják e csoportokat és mennyire érzékenyek e csoportok problémáira. Vizsgáltuk továbbá bizonyos társadalmi mozgalmakhoz, ideológiai és eszmerendszerekhez való viszonyukat is (anarchizmus, környezetvédelem, feminizmus, EU-ellenesség, punkok) feltérképezve, hogy melyek a leginkább, illetve a legkevésbé preferált csoportok e tekintetben a végzıs középiskolások körében. Végül vizsgáltuk bizonyos szabadidıs és szórakozási csoportokhoz való viszonyulásukat: mint party- , disco-, és rockrajongók csoportja, valamint foci-, motor- és computerrajongók csoportja. Nem utolsósorban vizsgáltuk a fiatalok vallásossághoz, vallásos emberekhez, valamint vallási szektákhoz való viszonyulásukat is. A megkérdezettek a következı skálán helyezhették el magukat: 1.tagja vagyok a csoportnak, 2. tetszik a csoport (amit szimpatizánsként értelmeztünk), 3. közömbös, 4. nem tetszik a csoport (nem szimpatizál), 5. ellenségeim, harcolok ellenük.

25

A fejezet szerzıje Lopes Elvira

115

Rasszizmus és romaellenesség Rasszizmushoz való viszony: A fiatalok 3,6%-a vallja magát kifejezetten rasszistának, 5,7%-a szimpatizál vele, azaz a megkérdezettek közel 10%-a azonosulni tud a rasszista eszmékkel. Ugyanakkor 52,9% elutasítja az eszmét és azok híveit és 17,6% kifejezetten ellenségének tartja a csoportot, tehát a megkérdezettek 70%-a nem tud azonosulni a rasszizmussal vagy averziói vannak. A megkérdezett fiatalok 3,6%-a nem ismeri a rasszizmus fogalmát. A rasszizmushoz való viszony a nemmel és az ifjúságcentrizmussal mutat összefüggést. 15. sz. ábra A rasszizmushoz való viszony(%)

A fiúk több mint 3,5-szor nagyobb arányban vallják magukat rasszistának (6,6%), mint a lányok. Hasonló nagyságú a különbség azoknál is, akik azonosulni tudnak a csoporttal (akiknek tetszik a csoport), a fiúk 3-szor nagyobb arányban (9,8%) vannak jelen, mint a lányok. A lányok kevésbé tudnak azonosulni a rasszista eszmékkel közel 1,5-szer nagyobb arányban elutasítóak (62,4%), mint fiútársaik. A fiúk 1,5-szer nagyobb arányban (20,7%), közömbösek, mint a lányok, míg azoknál, akik ellenségesen viszonyulnak a kérdéshez, nincs különbség (19%).

116

A rasszizmushoz való viszonyulás és az ifjúságcentrizmus között szoros összefüggés van. Az ifjúságcentristák inkább mondhatók fogékonynak a rasszizmus iránt, a felnıtt- mintakövetık pedig inkább elutasítóak. Azok, akik rasszistának vallják magukat, vagy legalábbis azonosulni tudnak vele 3,5-szer többen vannak az ifjúságcentristák között, Az ifjúságcentristák 7,3%-a vallja magát rasszistának, míg a felnıtt-mintakövetık csupán 1,7%-a továbbá az ifjúságcentristák 8,3%-ának tetszik az eszme, míg a felnıtt- mintakövetık 3%-ának. Azok, akik nem tudnak azonosulni e gondolkodásmóddal 1,5-szer nagyobb arányban vannak a felnıtt-mintakövetık (62,4%). Az ellenséges hozzáállás esetén nem differenciál a változó. Romákhoz való viszony: A megkérdezettek 2,1%-a vallja magát romának, 3,1%-ának tetszik, szimpatikus a csoport, 36,9% pedig közömbösnek vallja magát. A fiatalok 35,7%-nak nem tetszik a csoport és 20,4% kifejezetten ellenségének tartja a romákat, ami azt jelenti, hogy a vizsgált fiatalok több mint 50%-a intoleráns a romákkal szemben, ötödük pedig ellenségének tartja a csoportot, ami nagymértékő romaellenességrıl tanúskodik. A romákhoz való viszony szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével, korával, az ifjúságcentrizmussal és a család státuszával. 16. sz. ábra A romákhoz való viszony (%)

117

A romákkal kapcsolatos attitődök korcsoporttal való vizsgálata azt mutatja, hogy legfiatalabb korosztály (max.16 évesek) tagjai között a legnagyobb arányú a szélsıséges romaellenesség (23,4%), mely a kor elırehaladtával fokozatosan csökken, a 19 éven felüliek 18,7%-a ellenséges a romákkal. Ugyanez a tendencia figyelhetı meg azoknál is, akiknek nem tetszik a csoport, a legfiatalabbak közel 1,5-szer nagyobb arányban (36,3%) utasítják el a csoportot, mint a legidısebbek . A közömböseknél és a szimpatizánsoknál a 19 év felettiek vannak a legtöbben, a legnagyobb aránybeli különbség ez utóbbinál látszik, hiszen a legidısebbek 5,5-szer nagyobb arányban szimpatizálnak a romákkal, mint a legfiatalabbak. Az ifjúságcentrista fiatalok 2,5-szer nagyobb arányban vallják magukat romának és közel 2- szer nagyobb arányban tetszik nekik a romák csoportja. A felnıttmintakövetık pedig közel 1,5-szer nagyobb arányban közömbösek és hasonló arányban elutasítóak a csoporttal, mint az ifjúságcentristák. A szélsıségesen negatív hozzáállás azonban 2-szer nagyobb arányban jellemzı az ifjúságcentrista fiatalokra, mint a felnıtt- mintakövetıkre. A társadalmi státuszhierarchában felfelé haladva nı a romaellenesség a vizsgált fiataloknál. Az ellenséges hozzáállás inkább a közép és felsı réteg jellemzıje. A felsı rétegbıl származók 23,4%-a szélsıségesen romaellenes, 1,5-szer nagyobb arányban, mint a leszakadó rétegbıl származók. Hasonló arány jellemzi azokat, akiknek nem tetszenek a romák, a középréteg véleménye –minimális eltéréssel- igazodik a felsıbb réteg véleményéhez, 37-38% elutasító. Azok között, akik szimpatizálnak a romákkal, 2,5-szer nagyobb arányban vannak a leszakadó rétegbıl származó fiatalok, mint a felsı rétegbıl származók. Továbbá a leszakadó rétegbıl származók 6,9%-a vallotta magát romának, a középrétegbıl származók 1,3%-a, míg a felsı réteg fiataljainak 0,4%-a. A fiúk a rasszizmus vizsgálatánál feltőnı magas aránya a romákkal kapcsolatos attitődnél is felszínre kerül, hiszen 3-szor nagyobb arányban tartják ellenségüknek a romákat, mint a lányok. A közömbösség és a negatív hozzáállás ugyanakkor inkább a lányokra jellemzı, bár a különbség a közömbösségnél nagyobb arányú.

118

Deviáns csoportokhoz való viszony Kábítószer-élvezık csoportjához való viszonya A megkérdezett fiatalok 4,3%-a vallja magát kábítószer-élvezınek és közel ugyanannyian szimpatizálnak a csoporttal. A fiatalok 20,5%-a közömbös (ami valószínősíthetıen a kábítószer problémakörére is kiterjed). A fiatalok közel felének (49,4%) nem tetszik a csoport, 20% pedig kifejezetten ellenségesen viszonyul a kábítószer-használók

csoportjához,

ami

nagymértékő

(70%-os)

elutasításról

tanúskodik. A kábítószer-élvezıkhöz való viszony szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével, korával, a település típusával és az ifjúságcentrizmussal. 17. sz. ábra A kábítószer használókhoz való viszony (%)

A fiúk inkább pozitívan, elfogadóan viszonyulnak a csoporthoz. 3,5-szer nagyobb arányban vallják magukat kábítószer-élvezınek (7,7%), mint a lányok és 1,5szer nagyobb arányban tetszik nekik a csoport (5,3%). A közömbösség is 1,5-szer nagyobb arányban (25,2%) jellemzı a fiúkra, mint a lányokra. A negatív hozzáállás ugyanakkor inkább a lányokra jellemzı, 54,6%-uk elutasító a csoporttal szemben míg a fiúk 44,7%-a (10%-os különbség), továbbá az ellenséges hozzáállás is a lányokra jellemzıbb nagyobb arányban, 21,9%-uk tartja ellenségének a csoportot, míg a fiúk 17,2%-a. 119

Érdekes módon a megyeszékhelyeken élık vallották magukat kábítószerélvezınek a legnagyobb arányban (6,7%), ıket követik szorosan a budapesti fiatalok (5,7%). A nagyvárosi fiatalok (megyeszékhelyeken és a Budapesten élık) 1,5-szer nagyobb arányban vallják magukat kábítószer-élvezınek, mint a városi társaik és több mint 2-szer nagyobb arányban, mint a kistelepüléseken élık. Ugyanakkor a budapesti és kistelepülések élı fiatalok szimpatizálnak nagyobb arányban a kábítószerhasználókkal

(5-5,7%)

1,5-szer

nagyobb

arányban,

mint

városokban

és

megyeszékhelyeken élık (3,5-3,9%). A közömbösség a település nagyságával arányosan növekszik, így leginkább a budapesti fiatalok közömbösek (24,4%). A megyeszékhelyeken élık a legelutasítóbbak a kábítószer-használókkal szemben (53,6), ıket követik a kistelepüléseken élık, majd a városi és budapesti tanulók (48%). Az ellenséges hozzáállás a településhierarchián lefelé haladva nı, azaz a kistelepüléseken élık a leginkább ellenségesek (22,1%), míg a megyeszékhelyeken és Budapesten élık a legkevésbé (16%). A 19 év feletti korosztály vallotta magát a legnagyobb arányban kábítószerhasználónak 2-2,5-szer nagyobb arányban (8,8%), mint a többi korosztály tagjai (a legkisebb arányban a 17 évesek). Szintén a 19 év felettiek vannak a legnagyobb arányban a szimpatizánsok között, 3-szor nagyobb arányban (8,2%), mint a 18 évesek és több mint 1,5- szer nagyobb arányban mint a 17 év alattiak. A közömbösség leginkább a 18 évesekre jellemzı (22,2%), legkevésbé pedig a 19 éven felüliekre (16,5%). Az ellenséges hozzáállás a kor elırehaladtával csökken, azaz a legfiatalabbak (16 éven aluliak) a leginkább ellenségesek a csoporttal (21,7%). Az, hogy a fiatal ifjúságcentrista-e vagy felnıtt mintakövetı, nagymértékben befolyásolja a kábítószer-használókhoz való viszonyát. Az ifjúságcentristák 9,5%-a vallotta magát kábítószer-használónak, míg a felnıtt- mintakövetık csupán 1,5%-a. A szimpatizálók esetén is hasonló mértékben differenciál az ifjúságcentrizmus, az ifjúságcentristák 8,1%-ának tetszik a csoport, míg a felnıtt mintakövetıknek csupán 1,7%-ának. A közömbösek között 2-szer nagyobb arányban vannak jelen az ifjúságcentristák (30%). A negatív hozzáállás a felnıtt mintakövetıkre jellemzıbb, 1,5-szer nagyobb arányban elutasítóak (58,7%) a csoporttal szemben, mint az ifjúságcentristák és 1,5-2-szer nagyobb arányban ellenségesek (22,7%)

120

Homoszexuálisokhoz való viszony A fiatalok közel 1%-a vallotta magát homoszexuálisnak/leszbikusnak és 5,8%-nak tetszik a csoport, azaz a megkérdezettek csupán 7% viszonyul pozitívan a csoporthoz. A fiatalok közel fele, 47%-a közömbös, míg, 29,5%-a nem szimpatizál a csoporttal,12,8%-uk pedig kifejezetten

ellenségének tartja a csoportot, azaz a

megkérdezettek 42%-a intoleránsan, elutasítóan viszonyul a homoszexuálisokhoz., ami nagyfokú homofóbiáról árulkodik. A homoszexuálisokhoz való viszony szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével, a település típusával, az ifjúságcentrizmussal és a szorongással. 18. sz. ábra A homoszexuálisokhoz való viszony (%)

A fiúk ugyan kicsivel nagyobb arányban vallották magukat homoszexuálisnak, a lányok az elfogadóbbak, közel 2-szer nagyobb arányban tetszik, szimpatikus a lányoknak a csoport (7,3%). A közömbösség is a lányokra jellemzıbb, 1,5-szer nagyobb arányban közömbösek, mint a fiúk. A fiúk jóval elutasítóbbak, hiszen közel 1,5-szer nagyobb arányban nem tetszik nekik a csoport és 3,5-szer nagyobb arányban kifejezetten ellenségesen viszonyulnak (22,8%) a homoszexuálisok csoportjához.

121

A település típusa szoros összefüggést mutat a homoszexuálisokhoz való viszony irányával. A budapesti fiatalok vallották magukat a legnagyobb arányban homoszexuálisnak, leszbikusnak (2,5%). Azok között, akiknek tetszik a csoport a budapesti

fiatalok

1,5-szer

nagyobb

arányban

vannak

(13,1%),

mint

a

megyeszékhelyeken élık és 3-szor nagyobb arányban, mint a kistelepüléseken, városokban élı társaik. A kisebb településen élık inkább elutasítóbbak, több mint kétszer nagyobb arányban (35,6%), mint a budapestiek, azaz a településhierarchián lefelé haladva nı az intoleráns hozzáállás aránya. A tendencia az ellenséges hozzáállásnál is érvényesül, kisebb módosulással, A legnagyobb arányban ugyanis a városokban élık ellenségesek (15,4%), akiket szorosan követnek a kistelepüléseken élık. A városi fiatalok tehát 1,5-szer nagyobb arányban tartják ellenségüknek a csoportot, mint a budapestiek. Az ifjúságcentristák vallották inkább magukat homoszexuálisnak, továbbá azok között, akiknek tetszik a csoport 2-szer nagyobb arányban vannak (8,1%), mint a felnıtt-mintakövetık (4,1%). A felnıtt mintakövetık kis különbséggel, de inkább a közömbös (50,9%) és a negatív, intoleráns attitődöt képviselik (33,5%)- bár nem nagy különbséggel. Az ellenséges hozzáállás (mint az más csoportok kapcsán is látható) közel 1,5-szer nagyobb arányban (14,7%) jellemzı rájuk. Az ifjúságcentristák tehát jellemzıen elfogadóbbak a homoszexuálisokkal, ugyanakkor az ellenséges attitőd is rájuk jellemzı inkább. A homoszexuálisokhoz való viszonyulás összefügg a szorongással pontosabban azzal, hogy a fiatal szorong- e vagy sem - ám a szorongás mértékével nem mutat összefüggést. Általában azok, akik pozitívan, elfogadóan viszonyulnak vagy legalábbis közömbösek a csoporthoz, azok inkább a szorongók közül kerülnek ki, míg a negatív attitődöt tanúsítók, inkább a nem szorongók közül.

Hajléktalanokhoz való viszony: A megkérdezett fiatalok 0,3%-a (7fı) hajléktalannak vallotta magát, 3,4%-ának tetszik a csoport, tehát csupán 4% viszonyul pozitívan a hajléktalanokhoz. A hajléktalanokkal

és

a

hajléktalanság

problémájával

122

kapcsolatban

nagyfokú

közömbösség uralkodik, a fiatalok közel 48%-át nem érintette meg a probléma. Azon fiatalok pedig, akik nem közömbösek, intoleránsan viszonyulnak a hajléktalanokhoz (44%), melybıl 3,2% kifejezetten ellenséges, azaz a fiatalok 94%-a vagy közömbösen vagy elutasítóan viszonyul a hontalanság problémájához. A hajléktalanokhoz való viszony csak a kérdezett nemével mutat szignifikáns összefüggést. 19. sz. ábra A hajléktalanokhoz való viszony (%)

A fiúknak 1,5-szer nagyobb arányban (4,5%) tetszik a hajléktalanok csoportja, mint a lányoknak és jellemzıen közömbösek a problémával kapcsolatban. A negatív hozzáállás esetén differenciált képet kapunk, hiszen a lányok 1,5-szer nagyobb arányban utasítják el a csoportot (nem tetszik), ugyanakkor a fiúk közel 3-szor nagyobb arányban viszonyulnak ellenségesen (5,4%) a hontalanokhoz. Társadalmi mozgalmakhoz, ideológiákhoz való viszony: A fiatalok a környezetvédelem eszméit érzik leginkább közel magukhoz, a megkérdezettek 12,2%-a vallja magát környezetvédınek. Minimálisan tudnak azonosulni azonban a feminizmussal, az anarchizmussal, valamint a punkok csoportjával. 123

Anarchistákhoz való viszony A megkérdezettek kevesebb, mint 2%-a vallja magát anarchistának és 5,3%-a szimpatizál vele, azaz a fiatalok csupán 7%-a szimpatizál az anarchizmus eszméjével és azok híveivel. 31%-uk közömbös és több mint 50%-uk elutasítóan viszonyul az anarchisták csoportjához, 4,5%%-nak nem tetszik a csoport és közel 10% (9,5%) kifejezetten ellenséges. A nagyfokú elutasítást magyarázhatja az a tény, hogy a fiatalok 10%-a nem ismeri, nem tudja beazonosítani az anarchisták csoportját. Az anarchizmushoz való viszony szignifikáns összefüggést mutat a nemmel, családi státusszal, ifjúságcentrizmussal és a szorongással. 20. sz. ábra Az anarchistákhoz való viszony (%)

A fiúk alapvetıen szélsıségesen viszonyulnak az anarchizmus eszméjéhez. A fiúk 3-szor nagyobb arányban vallják magukat anarchistának , mint a lányok (fiúk: 3,8%, lányok:1 % alatt). A fiúk 10%-a szimpatizál az eszmével, míg a lányok 6%-a. Amennyiben összevonjuk a két kategóriát (tagja a csoportnak és tetszik a csoport), úgy a különbség 2-szeres a nemek között, azaz a fiúk jellemzıen nagyobb arányban tudnak azonosulni az anarchizmushoz. A fiúk szélsıségességét jelzi, hogy kétszer nagyobb arányban viszonyulnak ellenségesen az eszméhez (14%-uk ellenséges, míg a lányok 124

8%-a). A negatív hozzáállás figyelembevétele kiegyensúlyozottá teszi a képet, 5758%-uk viszonyul negatívan az anarchizmushoz, nemtıl függetlenül. A fiatal családjának társadalmi státusza a pozitív hozzáállás tekintetében nem differenciál (2-3% vallja magát a csoport tagjának, 8-9% szimpatizáns). A negatív és ellenséges viszonyulásnál mutatkozik különbség. A felsı rétegbıl származó fiatalok (14,7%)

több mint 1,5-szer nagyobb arányban ellenségeseik az anarchizmus

eszméjéhez (alsóbb rétegbıl származók 8,3%-a). Ha összevonjuk azokat, akiknek nem tetszik, és akik ellenségüknek tartják a csoportot, úgy a különbség csökken, a felsı réteg fiataljai 60%- ban, míg az alsóbb rétegbıl származók 54%-ban. (az alsóbb réteg közömbösebb). Az ifjúságcentrizmushoz való kötıdés világos összefüggést mutat az anarchizmushoz való viszonyulásban. Az ifjúságcentristák jóval nagyobb arányban viszonyulnak pozitívan az anarchizmushoz, 4,2%-uk a csoport tagjának tartja magát, míg a felnıtt mintakövetık 0,2%-a, az ifjúságcentristák 3-szor nagyobb arányban szimpatizálnak az eszméhez, 9,7%-uknak tetszik, míg a felnıtt mintakövetıknek csupán 3%-nak. A negatív viszonyulás tekintetében kisebb a differencia, a felnıtt mintakövetık 64%-nak nem tetszik vagy ellenséges az eszméhez, míg az ifjúságcentristák 50%-a. (a közömbösség szempontjából nincs differencia.) Általában azok, akik pozitívan, elfogadóan viszonyulnak vagy legalábbis közömbösek a csoporthoz, azok jellemzıen a szorongók közül kerülnek ki, míg a negatív attitődöt tanúsítók, inkább a nem szorongók közül valók. A szorongás tekintetében nincs különbség azok között, akik a csoport tagjának tartják magukat. A szimpatizánsoknál már van különbség, szorongó fiatalok 2-szer nagyobb arányban szimpatizálnak az eszmével, míg azok akik nem szorongnak inkább negatívan viszonyulnak az anarchizmus eszméjéhez. Punkokhoz való viszony A punknak vallja magát a fiatalok kevesebb, mint 3%-a (2,8%), ugyanakkor 13%-nak szimpatikus a csoport, azaz a megkérdezettek 16%-a pozitívan viszonyul a punkok csoportjához. 37% közömbös és körülbelül ugyanennyien nem szimpatizálnak a csoporttal (35,8%). A fiatalok 7%-a ellenségének tartja a punkok csoportját, azaz

125

nagy arányban 43,5%-uk viszonyul negatívan, elutasítóan a punkokhoz. A punkok csoportjához

való

viszony

szignifikánsan

összefügg

a

nemmel

és

az

ifjúságcentrizmussal. 21. sz. ábra Az punkokhoz való viszony (%)

A fiúk punkokhoz való viszonyulását is a szélsıségesség jellemzi. 2,5-szer nagyobb arányban vallják magukat punknak (4,6%), mint a lányok (1,8%), továbbá a fiúk közel 3-szor nagyobb arányban tartják ellenségüknek a csoportot (13,2%- uk ellenséges, míg a lányok csupán 4,4%-a). A szimpatizánsoknál (tetszik) és a nem szimpatizánsoknál (nem tetszik) nincs különbség a nemek között. Az ifjúságcentrizmussal való összefüggés azt mutatja, hogy a punkok csoportja, szubkultúrája erısen kötıdik az ifjúságcentrizmushoz. Az ifjúságcentristák 3-szor nagyobb arányban vallják magukat punknak (5,5%), mint a felnıtt mintakövetık (1,4%). Ez a tendencia megfigyelhetı a szimpatizánsoknál is, bár kisebb arányban (11,4%- ban szimpatizálnak a felnıtt mintakövetık és 16%- ban az ifjúságcentristák) ha a pozitív viszonyulást vizsgáljuk (tetszik és tagja a csoportnak) a különbség 1,5-szeres. A közömbösség tekintetében nincs értékelhetı különbség. Azok között, akik negatívan viszonyulnak a csoporthoz (nem tetszik és ellenségének tartja) a felnıtt mintakövetık vannak többen, de nem jelentıs a különbség. A felnıtt 126

mintakövetık 38,5%-a, míg az ifjúságcentristák 32,4%-a nem tud azonosulni a punkok csoportjával. Az ellenséges hozzáállás közel azonos arányban jellemzı a két vizsgált csoportra. Környezetvédıkhöz való viszony A leginkább támogatott csoport a kategóriában, a megkérdezettek 12,5%-a tartja magát környezetvédınek és így a csoport tagjának és 54,8%-uk szimpatizál az eszmével és a mozgalommal. A fiatalok 67,3%-a pozitívan viszonyul a környezetvédıkhöz és csupán 6%-uk elutasító. A megkérdezetteknek csupán 4,8%ának

nem

tetszik

a

csoport

és

minimális

1%

tartja

ellenségének.

A

környezetvédelemhez való viszony szignifikánsan összefügg a nemmel és az ifjúságcentrizmussal. 22. sz. ábra Az környezetvédıkhöz való viszony (%)

A környezetvédelem közelebb áll a lányokhoz, nagyobb arányban tudnak vele azonosulni, 1,5-szer nagyobb arányban vallják magukat környezetvédınek (15%-uk , míg a fiúk 9%-a). A különbség csökken amennyiben azokat is hozzávesszük, akik szimpatizálnak az eszmével, a fiúk közel 60%-a tud azonosulni, míg a lányok 75%-a. 127

Azok, akik közömbösek, akiknek nem tetszik és akik kifejezetten ellenségesen viszonyulnak a környezetvédelem eszméjéhez, ott a fiúk vannak többségben. A fiúk több mint 2-szer nagyobb arányban nem tudnak azonosulni az eszméhez (nem tetszik+ellenségnek tartják), a fiúk 10%-a, a lányok 4%-a. Figyelemreméltó, hogy a környezetvédelem a felnıtt mintakövetıkhöz áll közelebb, 2-szer nagyobb arányban vallják magukat környezetvédınek 18%-uk tartja magát környezetvédınek, míg az ifjúságcentristák 8%-a. A szimpatizánsoknál is a felnıtt mintakövetık vannak többen, a különbség 1,5-szeresre csökken (felnıtt mintakövetık

60%-a,

az

ifjúságcentristák

45%-a

szimpatizáns).

A

felnıtt

mintakövetık háromnegyede, az ifjúságcentristáknak pedig a fele viszonyul pozitívan az eszméhez. A közömbösség már az ifjúságcentristákra jellemzı 33%-uk közömbös, a felnıtt mintakövetık 20%-a. A különbség 3-szorosra duzzad.

128

Feminizmushoz való viszony A feminizmus a legkevésbé ismert és preferált csoport a kategóriában, a fiatalok kevesebb, mint 2%-a támogatja és csupán 5,3%-nak szimpatikus a feminizmus eszméje. Közömbös a fiatalok 31%-a és több, mint 50%-uk negatívan viszonyul, melybıl 9,5% kifejezetten ellenséges, ami nagyfokú elutasítottságról tanúskodik, aminek egyik magyarázata lehet, hogy a megkérdezett fiatalok 14%-a nem tudta beazonosítani a feministákat, azaz nem ismeri a fogalom jelentését. Feminizmushoz való viszony összefügg a kérdezett nemével, a település típusával és a fiatal szorongásával. 23. sz. ábra A feministákhoz való viszony (%)

A feminizmus eszméjéhez való viszonyulást nagyban befolyásolja a kérdezett neme. A fiúk kevesebb, mint 0,5%-a vallja magát feministának, míg a lányok 3,4%-a. A lányok 12,7%-a tud azonosulni a feminizmussal, 4-szer nagyobb arányban, mint a fiúk. Közömbösség tekintetében nincs különösebb differencia (47-51%), a lányok kicsit közömbösebbek.

129

A fiúk 1,5-szor nagyobb arányban elutasítóak (nem tetszik a csoport vagy egyenesen ellenségesen viszonyulnak). A lányok 29,4%-a nem tud azonosulni a feminizmussal, míg a fiúk 37%-a. A fiúk 10,9%-a viszonyul szélsıségesen negatívan (ellenségesen) az eszméhez, 3-szor nagyobb arányban, mint a lányok (3,5%). Nincs különösebb különbség azok között, akik feministáknak vallják magukat település típusa szerint. A szimpatizánsoknál differenciáltabb a kép. Minél kisebb településen él a fiatal, annál kevésbé tud azonosulni a feminizmus eszméjével. A budapestiek 3-szor nagyobb arányban szimpatizálnak, mint a kistelepüléseken élık. A közömbösség 48-51% között mozog, melyben a település típusa nem differenciál. A településhierarchián lefelé haladva nı a negatív hozzáállás aránya. A kistelepüléseken élık 1,5-2-szer nagyobb arányban nem tudnak azonosulni a feminista ideológiával. Az ellenséges hozzáállásnál megfordul a tendencia, hiszen a budapestiek közel 2-szer nagyobb arányban ellenségesek (10,9%), mint a többi településen élık. Érdekes módon összefüggés van a feminizmushoz való viszony és a szorongás (szorong-e a fiatal) és annak mértéke (mennyire szorong) között. Azok között, akik feministának vallják magukat nincs különbség, aszerint, hogy szorongnak-e vagy sem. A szorongás léte vagy hiánya azok között differenciál, akik tudnak, illetve nem tudnak azonosulni a feminizmussal. A szimpatizánsoknál a legnagyobb az aránybeli különbség. A nem szorongók 6,7%-a szimpatizál az eszmével, míg a szorongók 2-szer nagyobb arányban (13,1%). Azoknál, akik nem szimpatizálnak, a nem szorongók vannak többségben, 34,6%-uk nem tud azonosulni, míg a szorongók 29%-a. Az ellenséges hozzáállás a két csoportra közel azonos módon jellemzı (5,8- 6,7% között mozog). A szorongás mértéke is összefügg a feminizmushoz való viszonnyal. Úgy, mint a szorongás esetében, itt is a szimpatizánsok és nem szimpatizánsok között differenciál a leginkább. Azok aránya, akik a csoport tagjának tartják magukat 1,52,4% között mozog. A szimpatizánsok között 3-szoros a különbség, azok, akik erısen szorongók (16,6%) 3-szor nagyobb arányban azonosulnak a feminizmussal, mint akik egyáltalán nem szorongnak (5,2%). Közömbösség 48,4-50,9% között mozog. Akiknek nem tetszik, azaz nem szimpatizálnak a feministák csoportjával közel 1,5-szer nagyobb arányban vannak azok, akik egyáltalán nem szorongnak (34,8%), azokhoz képest, akik erısen szorongnak (26%). Az ellenséges hozzáállás esetén is azok vannak a legnagyobb arányban, akik egyáltalán nem szorongnak.

130

EU-ellenesség A fiatalok 12%-a tud azonosulni az EU-ellenes gondolkodásmóddal, melybıl 5% tartja magát a csoport tagjának. A fiatalok nagy arányban, közel 50%-ban közömbösek a kérdés kapcsán és 32,5%-uk nem tud egyetérteni a gondolattal (ebbıl 5% az ellenséges), azaz a nagyfokú közömbösség mellet az elutasítás jellemzi a fiatalok többségét. Az EU-ellenesség gondolkodásmódhoz való viszony szignifikánsan összefügg a család státuszával, település típusával, a kérdezett nemével, az ifjúságcentrizmussal és a szorongással. 24. sz. ábra Az EU csatlakozás ellenzıihez való viszony (%)

A család státusza szerinti differencia a szimpatikus/nem szimpatikus dimenziók mentén rajzolódik ki. Az EU-ellenzık között közel azonos arányban vannak a leszakadó és a felsı rétegbıl származóknál (6,5-6,8%), míg a középrétegbıl származók 4,2%-a vallja magát EU-ellenzınek. Minél lejjebb haladunk a társadalom státuszhierarchiában, annál nagyobb az EU-ellenesség. Az alsóbb rétegbıl származók 1,5-szer nagyobb arányban tudnak azonosulni az EU-ellenzıkkel, mint a felsıbb rétegbıl származók. A közömbösség a középrétegbıl származókra jellemzı leginkább (54,6%), míg a felsıbb rétegbıl származókra a legkevésbé (49,1%). Azoknál, akik 131

nem tudnak azonosulni az EU-ellenességgel, illetve akik kifejezetten ellenségesen viszonyulnak hozzájuk érvényes, hogy arányuk növekszik a társadalmi státusz növekedésével. Az ellenséges csoportban 1,5-szer nagyobb arányban vannak jelen a felsıbb rétegbıl származó fiatalok (7%), mint az alsóbb rétegbıl származók, a nem szimpatizánsok között kisebb a differencia. Az ifjúságcentristák 2,5-szer nagyobb arányban vallják magukat EU-ellenesnek (9,2%), mint a felnıtt mintakövetık (3,6%), továbbá több, mint 1,5-szer nagyobb arányban szimpatizánsnak (9,2%). A közömbösség közel azonos arányban jellemzı a két csoportra (52,3- 55,6%). Azok, akik nem tudnak azonosulni az EU-ellenességgel, a felnıtt mintakövetık vannak kicsivel többen (29,3%), az ifjúságcentristák 23,7%-a utasítja el a csoportot. Az ellenséges hozzáállás aránya megegyezik a két csoportnál (5,6%). Település típusától függıen heterogén képet mutat az EU-ellenesség. A budapesti fiatalok tartják magukat legnagyobb arányban (8,9%) EU-ellenesnek. A többi településen élı fiatal 5% körüli értékben. A szimpatizánsok között azonban a kistelepüléseken élık vannak a legtöbben és a település növekedésével, csökken a szimpatizánsok aránya. Azok között, akik nem tudnak azonosulni az EU-ellenességgel a megyeszékhelyeken élık vannak a legnagyobb arányban (33,3%),a legkisebb arányban pedig a budapestiek (20,3%). Az ellenséges hozzáállás a Budapestiekre jellemzı a leginkább (8,9%), több mint kétszer nagyobb arányban mint a kistelepüléseken élık és a megyeszékhelyeken élık. A nemek szerinti különbségek szerint a fiúk 2-szer nagyobb arányban tartják magukat EU- ellenesnek (7,6%), mint a lányok. A szimpatizánsok között pedig 1,5szer nagyobb arányban vannak (9,5%) a fiúk. A közömbösek között a lányok vannak többségben (57,1%), közel 10%-kal vannak többen , mint a fiúk. A két nem tagjai azonos arányban nem tudnak azonosulni az EU- ellenességgel (29%). Az ellenséges hozzáállás pedig a fiúkra 2-szer nagyobb arányban jellemzı (7,6%).

132

Szabadidıs és szórakozási csoportok: Diszkó-rajongók A megkérdezett fiatalok 30%-a vallja magát diszkó-rajongónak, 18%-nak pedig tetszik ez a típusú szórakozás és a csoport, azaz közel 50% pozitívan viszonyul a diszkózáshoz és a rajongókhoz. A fiatalok 28% közömbös és 23,4% negatívan viszonyul, nem szereti a mőfajt és annak rajongóit. A diszkó-rajongókhoz való viszony szignifikánsan

összefügg

a

kérdezett

nemével,

családi

státuszával

és

az

ifjúságcentrizmussal. 25. sz. ábra A disco-rajongókhoz való viszony (%)

A diszkó, mint szórakozási forma az ifjúságcentristákhoz áll közelebb, közel 1,5-szer nagyobb arányban, mint a felnıtt-mintakövetıkhöz. A szimpatizánsok 1719% között mozognak, minimálisan differenciál a változó. A felnıtt mintakövetık több mint 1,5-szer nagyobb arányban (35,7%) közömbösek, mint az ifjúságcentristák. Azonos arányban nem tetszik a diszkó mőfaja a két csoportnak, ám az ellenséges hozzáállás 4-szer nagyobb arányban jellemzı az ifjúságcentristákra.

133

A diszkó-rajongók között 1,5-szer nagyobb arányban fordulnak elı a leszakadó és a középréteg gyermekei (33%), mint a felsı rétegbıl származók, míg azok között, akiknek tetszik az irányzat a leszakadó rétegbıl származók vannak a legnagyobb arányban (21,9%) és a státuszhierarchián felfelé haladva csökken az arány. A felsı rétegbıl származó fiatalok tudnak a legkevésbé azonosulni a diszkó irányzatával, több mint 1,5-szer nagyobb arányban mint az alsóbb rétegbıl származók (15,4%). Továbbá több mint 2-szer nagyobb arányban ellenségesek (5,4%), mint az alsóbb rétegbıl származók. A kistelepülésen élık preferálják leginkább a diszkót, 39%-uk tartja magát diszkó- rajongónak, míg a budapestieknek csupán 12%-a, azaz a kistelepüléseken élı fiatalok 3-szor nagyobb arányban vallják magukat rajongónak. Azok között, akiknek tetszik a diszkó mőfaja közel 3,5-szer nagyobb arányban vannak a kistelepüléseken élık, mint a budapestiek. A településhierarchián lefelé haladva nı a rajongók és szimpatizánsok aránya. A tendencia ugyanaz azok között, akiknek nem tetszik a diszkózás, a budapestiek 3-szor nagyobb arányban vannak, mint a kistelepülések fiataljai. Az ellenséges hozzáállás esetén látható a legnagyobb differencia, a budapestiek 5-ször nagyobb arányban viszonyulnak szélsıségesen negatívan a diszkórajongókhoz (9,1%), mint a kistelepüléseken élık. A fiúk kicsivel nagyobb arányban vallják diszkó-rajongónak magukat, mint a lányok , ugyanakkor azok között, akiknek tetszik a diszkózás mőfaja a lányok vannak valamivel többen (a különbség mindkét esetben 2-3%). közömbösség és azoknál, akiknek nem tetszik a mőfaj és azok képviselıi hasonló módon minimális különbségeket mutat. Az ellenséges hozzáállás a fiúkra jellemzı inkább (6,1%), 3-szor nagyobb arányban mint a lányokra.. Party-rajongók csoportja A fiatalok legnagyobb arányban (35%) party- rajongónak vallják magukat, további 25,5%-nak pedig szimpatikus a partyk világa és annak közönsége, azaz a fiatalok 60%-a tud azonosulni a szórakozás e formájával. A fiatalok 30%-a közömbös és csupán 9,5%-a viszonyul negatívan a party kultúrához és közönségéhez, melybıl

134

elenyészı (1%) az ellenséges hozzáállás.. A party-rajongók csoportjához való viszony szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével és az Ifjúságcentrizmussal. 26. sz. ábra A party-rajongókhoz való viszony (%)

A partyrajongók között 1,5-szer nagyobb arányban vannak az ifjúságcentristák (42,2%), mint a felnıtt mintakövetık (29,6%). A közömbösség minimálisan de a felnıtt mintakövetıkre jellemzıbb inkább, míg azok között, akiknek nem tetszik a party világa nem differenciál a változó. Az ellenséges hozzáállás minimális a party kultúrájával szemben, de az is inkább az ifjúságcentristákra jellemzıbb (1,4%) A party kultúra a fiúkhoz áll inkább közelebb, nagyobb arányban vallják magukat partyrajongnak, ugyanakkor azok között, akiknek tetszik a csoport, ha minimálisan is de a lányok vannak többen úgy, mint a közömbösek között. 8-9% között mozog azok aránya, akiknek nem tetszik a csoport, a kérdezett neme nem differenciál. Az ellenséges hozzáállás minimális a party mőfajával szemben, de az is inkább a fiúkra jellemzı.

135

Kemény rock-rajongók csoportja A megkérdezett fiatalok 10%-a vallja magát rock-rajongónak, rockernek és további 16,8%-nak szimpatikus a csoport. A csoport iránti közömbösség a fiatalok 31%-ra jellemzı és közel azonos arányban vannak azok, akiknek nem szimpatikus a csoport (34,7%), míg 4,9% hozzáállása ellenséges. A rock-rajongókhoz való viszony szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével és az ifjúságcentrizmussal. 27. sz. ábra A rock-rajongókhoz való viszony (%)

A rock mőfaja és a „rockerség” az ifjúságcentristákhoz áll közelebb, 2-szer nagyobb arányban vallják magukat rock-rajongónak (15,1%), mint a felnıttmintakövetık, és kicsivel nagyobb arányban szimpatizálnak a csoporttal (19,0%), mint az felnıtt-mintakövetık (15,1). A felnıtt mintakövetık tehát kevésbé érzik közel magukhoz a rock mőfaját és annak „tartozékait”, ugyanakkor az ellenséges hozzáállás több mint 2-szer nagyobb arányban jellemzı az ifjúságcentristákra (7,5%), mint a felnıtt- mintakövetıkre. A magukat rock-rajongónak tartók között a fiúk (14,6%) 2-szer nagyobb arányban vannak, mint a lányok. A szimpatizánsok és a nem szimpatizánsok között minimálisan differenciál a kérdezett neme 16,3-17,9%, illetve 34,3- 36,5% között 136

mozog az arányuk. A lányok közel 10%-kal nagyobb arányban közömbösek a csoport iránti, azonban az ellenséges hozzáállás 2,5-szer nagyobb arányban jellemzı a fiúkra. Focirajongók A fiatalok 19%-a rajong a fociért és további 21,3% szimpatizál a csoporttal, azaz 40%-uk viszonyul pozitívan a focirajongókhoz és hasonló arányban vannak azok, akik közömbösek (43,4%). A megkérdezettek 14,8%-nak nem tetszik a csoport és minimális 1% alatti azok aránya, akik ellenségüknek tartják ıket. A focirajongókhoz való viszony szignifikánsan összefügg a nemmel, a családi státusszal, a település típusával és a fiatal szorongásával 28. sz. ábra A football-rajongókhoz való viszony (%)

A kérdezett neme nagyban befolyásolja focihoz és a focirajongókhoz való viszonyát. A fiúk közel 3-szor nagyobb arányban vallják magukat focirajongónak (30,6%), ugyanakkor a lányoknak 1,5-szer nagyobb arányban tetszik a csoport (25,1%), mint a fiúknak. A közömbösség is a lányokra jellemzıbb, 1,5-szer nagyobb arányban közömbösek fiútársaiknál. A fiúk inkább viszonyulnak negatívan a focirajongók csoportjához, mint a lányok, közel 1,5-szer nagyobb arányban nem 137

tetszik nekik a csoport (17,3%) és bár az ellenséges hozzáállás 1% körüli, azokat is a fiúk adják. Focirajongónak vallotta magát azonos arányban a felsıbb rétegbıl és a középrétegbıl származók (20-20 %), míg az alsóbb rétegbıl származók 15%-a. Azaz az alsóbb rétegbıl származó fiatalok vallják legkisebb arányban magukat focirajongónak. Azok közül, akiknek tetszik a csoport 1,5-szer nagyobb arányban vannak jelen a leszakadó réteg fiataljai (25,7%), mint a felsıbb rétegbıl származók. Azonos arányban nem tetszik a csoport a leszakadó és a felsı réteg fiataljainak. A középréteg véleménye a szimpatizánsoknál a leszakadó réteghez igazodik, míg a nem szimpatizálók között a legalacsonyabb arányban vannak jelen. A közömbösek között a közép- és felsı réteg fiataljai vannak nagyobb arányban (18-18%). 1% alatti azok aránya, akik ellenségesen viszonyulnak a focirajongók csoportjához, a társadalmi státusz nem differenciál A kistelepülésen élık és a budapestiek között a legnépszerőbb a foci , közülük kerülnek ki a legnagyobb arányban a focirajongók és azonos arányban vallják magukat rajongónak 23,4%-ban, ugyanakkor közel 2-szer nagyobb arányban, mint a megyeszékhelyeken élık. A kistelepülésen élıknek tetszik a legnagyobb arányban a csoport, de minimális a különbség a városi és megyeszékhelyeken élık fiatalokhoz képest, míg a budapestieknek tetszik legkevésbé a csoport. A Budapestnél kisebb városokban és településeken élık 2,5-szer nagyobb arányban tudnak azonosulni a csoporttal (21-14%). A közömbösség a település nagyságával együtt növekszik de nem nagymértékben. Ugyanez a tendencia érvényesül azoknál is, akiknek nem tetszik a csoport, de nagyobb aránybeli különbségekkel. A budapestieknek tetszik legkevésbé a csoport (19,4%), 1,5-szer nagyobb arányban mint a kistelepüléseken élıknek. Az ellenséges hozzáállás 1% alatti, minimális.

Motorrajongók

A megkérdezett fiatalok 20,8%-a vallja magát motorrajongónak és további 38,4%-nak tetszik a csoport, azaz a fiatalok közel 60%-a viszonyul pozitívan a csoporthoz. A közömbösség 32,5%-ukra jellemzı, míg akiknek nem tetszik a csoport csupán 6%-ot

138

tesznek ki (az ellenséges hozzáállás minimális 1% alatti). A motorosokhoz való viszony szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével, társadalmi státuszával, település típusával és az ifjúságcentrizmussal. 29. sz. ábra A motor-rajongókhoz való viszony (%)

A fiúk közel 2-szer nagyobb arányban vallják magukat motorrajongónak (28,9%), mint a lányok. A lányok azonban kicsivel nagyobb arányban szimpatizálnak a csoporttal (41,1%), illetve közömbösek (36,3%). A két nem tagjai azonos arányban nem szimpatizálnak a csoporttal (6,6%). Az ellenséges hozzáállás 1% alatti, minimális értékő. Az alsóbb és a középrétegbıl származók azonos arányban tartják magukat motorrajongónak, 22%-uk, míg a felsı rétegbıl származó fiatalok 17,4%. A szimpatizánsok között nincs különbség az egyes státuszcsoportok között. A közömbösek között azonos arányban vannak jelen az alsóbb és a középrétegbıl származó fiatalok (31%), míg a felsıbb rétegbıl származók kicsivel nagyobb arányban vannak jelen (39%). Azok között pedig, akiknek nem tetszik a csoport, szintén azonos arányban vannak jelen a közép- és alsóbb rétegbıl származók (7,2%), 1,5-szer

139

nagyobb arányban, mint a felsıbb rétegbıl származók. Az ellenséges hozzáállás 1% körüli, minimális. A társadalom státuszhierarchiáján lefelé haladva csökken a motorrajongók száma, a kistelepüléseken élı fiatalok 1,5-szer nagyobb arányban vallják magukat motorrajongónak (25,7%), mint a budapestiek (15,4%). A budapestieknek, a városiaknak és a kistelepüléseken élık közel azonos arányban tetszik a csoport (4041%), a megyeszékhelyeken élık 5%-kal kevesebben vannak jelen. A közömbösség aránya a település nagyságával arányosan nı. A legközömbösebbek a budapesti fiatalok (40,7%), közel 1,5-szer nagyobb arányban mint a kistelepüléseken élık. Azok között pedig, akiknek nem tetszik a csoport a városok és a megyeszékhelyeken élı fiatalok vannak jelen a legtöbben (7,5%), közel 1,5-szer nagyobb arányban mint a kistelepüléseken élık és több, mint 2-szer nagyobb arányban, mint a budapesti fiatalok. Az ifjúságcentrista fiatalok közel 1,5-szer nagyobb arányban

rajongnak a

motorokért (24%), mint a felnıtt mintakövetık. A motorrajongók csoportja azonos arányban tetszik a két vizsgált csoportnak (36-37%), míg azok között, akiknek nem tetszik a csoport az ifjúságcentristák több mint 1,5-szer nagyobb arányban vannak jelen (9,9%), mint a felnıtt mintakövetık. A közömbösség a felnıtt mintakövetıkre jellemzıbb inkább.

Computer-rajongók

A megkérdezettek 17%-a computer-rajongó és közel azonos arányban vannak, akiknek tetszik a csoport (15,7%). Nagyfokú közömbösség jellemzi a fiatalokat, hiszen 45%-uk közömbösnek vallja magát a kérdésben. A fiatalok

21%-a viszonyul

negatívan a csoporthoz, melybıl csupán 2% az ellenséges hozzáállás aránya. A computer-rajongókhoz való viszony szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével, az ifjúságcentrizmussal és a szorongással.

140

30. sz. ábra A computer-rajongókhoz való viszony (%)

A computerekhez való viszonyt nagymértékben befolyásolja a kérdezett neme. A fiúk 5,5-szer nagyobb arányban rajonganak a computerekhez (33%).

A

szimpatizánsok között közel azonos arányban vannak jelen a fiúk és a lányok (1517%, illetve 46%). Azok között, akik nem tudnak azonosulni, és akiknek nem tetszik a csoport, jellemzıen a lányok vannak többen. A lányok 1,5-szer nagyobb arányban közömbösek (53,6%) és 2-szer nagyobb arányban elutasítóak. Az ellenséges hozzáállás a lányok 3%-ra jellemzı, míg a fiúk 1,5%-ra. Az ifjúságcentrizmus a közömbösség és a negatív hozzáállás esetén differenciál. Azoknál, akik a csoport tagjainak tartják magukat, illetve akiknek tetszik a csoport, azaz akik közel érzik magukhoz a computerek világát, közel azonos arányban vannak az ifjúságcentristák és a felnıtt mintakövetık. (17-19%, illetve 15%). A közömbösek között azonban a felnıtt mintakövetık vannak többen (50,6%), míg azok között, akik nem tudnak azonosulni a csoporttal közel 1,5-szer vannak többen, mint az ifjúságcentristák. Az ellenséges hozzáállás is az ifjúságcentristákra jellemzıbb inkább, 3%-uk ellenséges, míg a felnıtt mintakövetık 1%-a.

141

Vallásos csoportokhoz való viszony

Vallásos emberekhez való viszony A fiatalok 17,8%-a tartja magát vallásosnak, 13,6%-nak pedig tetszik a csoport. A megkérdezettek több mint fele (52,8%) közömbös a kérdésben, 14% pedig nem tud azonosulni a vallásos emberekkel, melybıl 3% kifejezetten ellenségesen viszonyul. A fiatal vallásossághoz és a vallásos emberekhez való viszonya szignifikánsan összefügg a kérdezett nemével, korával és társadalmi státuszával. 31. sz. ábra A vallásos emberekhez való viszony (%)

A fiatalok vallásossághoz, illetve a vallásos emberekhez való viszonyát nagymértékben befolyásolja, hogy mely korcsoport tagjai. A legnagyobb aránybeli különbségek a csoport tagjainál figyelhetı meg. A 19 évesek vagy annál idısebbek a legkisebb arányban (7%), míg a 16 éven aluliak 3,5-szer nagyobb arányban vallják magukat vallásosnak (24,2%). A tendencia szerint, minél idısebb a fiatal, annál kevésbé tartja magát vallásosnak. A szimpatizánsoknál megfordul a tendencia, hiszen a 19 évesek vagy annál idısebbek 1,5-szer nagyobb arányban szimpatizálnak a

142

csoporttal26 (17,2%), mint a 16 éven aluli korosztály (11,6%) és minél fiatalabb a fiatal, annál kevésbé szimpatizál a vallásossággal és a vallásos emberekkel. A közömbösség közel azonos arányban jellemzı az egyes korcsoportokra (52,5-55,9%). A negatív hozzáállás inkább az idısebb korosztályra jellemzı. A 16 éven aluliak 8,2%-a nem tud azonosulni a vallásossággal, míg a 19 éves vagy idısebbek 2-szer nagyobb arányban elutasítóak (a 17-18 évesek azonos arányban utasítják el a vallásosságot- 11,25-uk). Az ellenséges hozzáállás esetén nem egyértelmő a tendencia, hiszen a 19 éven felüliek közel 3-szor nagyobb arányban (5,4%) ellenségesek, mint a 18 évesek, miközben a 16 évnél fiatalabbak és a 17 évesek közel azonos arányban (3,2- 3,5%) ellenségesek. Az ifjúságcentrizmus esetén egyértelmő tendencia rajzolódik ki, a felnıttmintakövetık inkább pozitívan, elfogadóan viszonyulnak a vallásossághoz, illetve a vallásos emberekhez, míg az ifjúságcentristák inkább elutasítóak. 2-szer nagyobb arányban vallják magukat vallásosnak a felnıtt- mintakövetık (23,9%) és 1,5-szer nagyobb arányban szimpatizálnak a vallásos emberekkel. Az ifjúságcentristák pedig 2,5-szer nagyobb arányban nem tudnak azonosulni a vallásossággal, illetve vallásos emberekkel, ellenséges hozzáállásuk, pedig 5-ször nagyobb (5,7%), mint a felnıtt mintakövetıké. A település szerinti különbségek a pozitív, illetve a szélsıségesen negatív hozzáállás esetén nyilvánulnak meg. Általánosságban elmondható, hogy a vidéki, kistelepüléseken élı fiatalok tudnak leginkább azonosulni a vallásossággal. A kistelepüléseken élık 1,5-szer nagyobb arányban vallják magukat vallásosnak (23,2%), mint a nagyobb városok és Budapesten élı társaik- a többi település közötti különbség minimális,1% alatti. Azok között,

akik szimpatizálnak a vallásos

emberekkel, a település hierarchiája szerint, annak növekedésével csökken a vallásosság iránti fogékonyság. A kistelepüléseken élı fiatalok 1,5-szer nagyobb arányban szimpatizálnak a vallásos emberekkel (15,3%), mint a budapestiek. A közömbösség

megoszlása

is

követi

a

településhierarchiát,

ám

kisebb

aránykülönbséggel (51-58%), ahol a budapestiek a leginkább közömbösek. Azok között, akik nem tudnak azonosulni a csoporttal, a városiak és a megyeszékhelyen élık 26

- nem tudjuk, hogy ez miben nyilvánul meg

143

vannak a legnagyobb arányban (12-13%), 1,5-szer nagyobb arányban nem szimpatizálnak a csoporttal, mint a kistelepüléseken élık. Az ellenséges hozzáállás, pedig a budapestiekre jellemzı leginkább (6,4%), közel 2-szer nagyobb arányban, mint a városok és megyeszékhelyeken élık és közel 5-ször nagyobb arányban, mint a kistelepüléseken élık.

Vallási szektákhoz való viszony

A fiatalok 5%-a (11fı) saját bevallása szerint valamely vallási szekta tagja és további 2,8% szimpatizál a csoporttal. A fiatalok nagy többsége (75%) azonban negatívan viszonyul a szektákhoz, melybıl 17,5% kifejezetten ellenséges. A vallási szektákhoz való viszony szignifikánsan összefügg a család státuszával és a kérdezett nemével. 32. sz. ábra A vallási szektákhoz való viszony (%)

A csoport tagjának a fiatalok kevesebb, mint 1%-a vallotta magát, azok között azonban, akiknek tetszik a csoport 3-szor nagyobb arányban vannak jelen az alsóbb rétegbıl származó fiatalok, mint a felsı rétegbıl származók és 1,5-szer nagyobb 144

arányban, mint a középréteg gyermekei. A közömbösség azonos arányban jellemzı a közép- és felsı rétegbıl származókra (17,4%), ugyanakkor az alsóbb réteg gyermekei közel 1,5-szer vannak többen. Érdekes módon a középrétegbıl származók a leginkább elutasítóak (62,2%), míg az alsóbb rétegbıl származók a legkevésbé (54,4%). Az ellenséges hozzáállás a felsıbb rétegre jellemzıbb inkább (22.2%), míg az alsóbb- és középrétegbıl származók 17%-ára. A nemek közötti különbségek érdekessége, hogy a lányok egyedül az elutasítók között vannak többségben. A fiúk kicsivel nagyobb arányban érdeklıdnek és szimpatizálnak a szektákkal (3,2%). A közömbösség tekintetében is a fiúk vannak kicsivel nagyobb arányban (20,1%), ám az elutasítók között több a lány tanuló (62,8%). A legnagyobb aránybeli különbségek az ellenséges hozzáállásnál látható, a fiúk 20,5%-a ellenségének tartja a csoportot, míg a lányok 16,8%-a.

145

XVII. Kortárskapcsolatok jellemzıi27 A gyermekkor és a serdülıkor kiemelkedıen fontos szerepet játszik a felnıttkori magatartásminták, attitődök, vélemények kialakulásában és jövıbeli megszilárdulásukban. Ily módon ez a korszak jelentıs szerepet tölt be az életmód, ezen belül

is

az

egészségmagatartás

különbözı

elemeinek

megismerésében

és

elsajátításában. Az egészségmagatartás elemeit a családban kezdik elsajátítani a gyermekek,

majd

serdülıkortól

kezdve

egyre

fokozottabban

érvényesül

a

kortárscsoportok vélemény és attitődformáló szerepe. A rizikómagatartás különbözı formái (dohányzás, alkohol-, és drogfogyasztás, megfelelı védekezés nélküli szexuális élet) szintén serdülıkorban, illetve fiatal felnıttkorban válnak kiemelt kérdéskörré. A hangsúly bizonyos kérdések megítélésében áttevıdik a családról a kortársakra, így gyakran az egészségkárosító szokások esetén is jellemzı ez (kipróbálás, szerhasználat, esetleges addikció). A családi és a kortárs kapcsolatok hatását bizonyítandó, megemlítenénk néhány konkrét kutatási eredményt. Petraitis (1995) és munkatársainak átfogó makromodellje szerint az egészségmagatartást kontrolláló döntések-szándékok három fı forrása: az attitődöket befolyásoló kulturális-környezeti tényezık, a szociális tanulást és normatív hiedelmeket befolyásoló szociális szituációs-kontextuális faktorok, valamint az énhatékonyságot meghatározó intraperszonális tényezık. Ezek egymástól függetlenül és egymással interakcióban - közvetlenül és közvetetten is – befolyással bírnak az egészségmagatartás alakulására. A hazai szakirodalomból érdemes kiemelni Pikó és munkatársainak (2001) összehasonlító kultúraközi kutatását, amely a magyar és az amerikai közép-, illetve általános iskolás gyermekek kockázati magatartását vizsgálta. Eredményeik arra utaltak, hogy a dohányzásra való rászokásban a kortárshatásnak van kiemelkedı jelentısége, míg az alkohol- és drogfogyasztás esetében a konfliktus-megoldási módok nem megfelelı alkalmazása, illetve különbözı lelki problémák is szóba kerülhetnek rizikótényezıként. Fontos tehát, hogy a szakemberek az egészségfejlesztési stratégiák kialakításakor

figyelembe

vegyék

a

jellegzetességeit is. 27

E fejezet szerzıi Kiss Judit és Ikvai-Szabó Emese

146

kockázati

magatartásformák

eltérı

Aszmann és munkatársai (2002) komplex elemzéseket végeztek a hazai HBSCkutatás keretein belül a család és a kortársak szerepének vizsgálatára, illetve a jól-lét és a rizikómagatartás összefüggésére vonatkozólag. Eredményeik azt mutatják, hogy a tanulók jól-létének fontos meghatározója a családhoz és a kortárscsoporthoz való kötıdés, és a családi integráció a rizikómagatartás preventív, a magas fokú kortárs integráció pedig a rizikómagatartás prediktív determinánsa. A kortárs hatást emiatt jól fel lehet használni tudatos egészségformálásra is - ha kellıen kiképzett kortársoktatókat a negatív kortársnyomás ellensúlyozására vetnek be (kortársoktatás segítés). Kutatásunk eredményeinek tükrében célunk az elsıdlegesen elemzett összefüggések publikálásával a további elemzéshez, együttgondolkodáshoz alapot biztosítani, mely a prevenció különbözı szintjein a pedagógiai munkát és az egészségfejlesztési gyakorlatot egyaránt szolgálhatná.

Kutatási eredményeink

Több olyan kérdést is feltettünk a megkérdezetteknek, amely baráti kapcsolataikra vonatkozott. A válaszadók 89,3%-a nyilatkozta azt, hogy van olyan baráti társasága, akikkel közösen tölti el szabadidejét, a legkülönfélébb idıtöltési módokat megemlítve, amelyek kategorizálásával a következı eredményeket kaptuk:

• A válaszadók 55%-a szokta rendszeresen megbeszélni problémáit és egyéb ügyeit barátaival. Ez erısen korrelál azzal a válasszal, amelyet arra a kérdésre adtak a megkérdezettek, hogy kivel beszéli meg személyes problémáit

147

118. sz. táblázat Kivel tudja megbeszélni személyes problémáit? (%) (N=2213) mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt édesapa/nevelıapa édesanya/nevelıanya testvér nagyszülı más rokon párkapcsolat barátok osztályfınök egyéb tanár pszichológus pap

15,6 39,4 22,6 5,6 3,3 36,5 49,5 2,3 1,2 1,5 1,3

14,4 32,4 22,4 11,0 9,6 20,5 31,2 8,9 5,9 2,5 1,6

32,6 18,8 22,3 28,7 29,0 7,8 9,8 26,7 23,3 5,0 5,8

10,9 3,7 14,9 37,4 39,0 14,2 2,4 41,4 47,4 69,7 69,8

5,2 1,6 5,8 5,2 7,4 1,9 0,7 11,3 12,3 8,0 8,7

nem válaszolt 11,3 4,2 12,0 12,1 11,6 19,0 6,4 9,3 9,9 13,2 12,9

Ahogyan az adatokból kitőnik, a válaszadó fiatalok fele mindig meg tudja beszélni problémáit a barátaival, és - a válaszhiánytól eltekintve - mindössze 13%-uk nyilatkozta azt, hogy csak ritkán, vagy sosem képes erre. Lényeges továbbá, hogy a megkérdezettek valamennyi felsorolt referenciaszemély közül leginkább barátaikkal képesek megbeszélni személyes ügyeiket (közülük is elsısorban a lányok, akiknek közel 60%-a tudja megbeszélni problémáit a barátival), amely kutatásunk tárgyköre - a prevenciós programok hatásossága szempontjából is fontos következtetések levonására ad lehetıséget, nevezetesen a kortársképzések jelentıségének kihangsúlyozására.

• A megkérdezett válaszadók 49,9%-a jár barátaival bulizni, táncolni különféle zenés-táncos szórakozóhelyekre (ennek azért is van jelentısége, mert közismert tény, hogy az egészségkárosító deviáns magatartásformák - cigaretta-, drog-, alkoholfogyasztás -

kipróbálásának és az ezekhez való hozzászokásnak

leggyakoribb helyszínei ezek a szórakozóhelyek). Külön kiemelendı itt, hogy ez a változó - a barátokkal való közös bulizás - szignifikáns összefüggést28 mutatott a drogok kipróbálásának tényével, vagyis a rendszeresen szórakozni járó fiatalok nagyobb hányada próbált már ki valamilyen drogot, mint azok, akik nem járnak bulizni. Az egyes drogfajták közül egyedül a marihuána

28

Az összefüggések közül csak azokat mutatjuk be, amelyek p≤ 0,05 szinten szignifikánsak.

148

használata mutat szignifikáns összefüggést a barátokkal való közös idıtöltés ezen formájával. • A válaszadók 11,4%-a említette meg azt, hogy barátaival együtt szokott beülni bárba/kocsmába/pub-ba, ahol közösen szoktak alkoholt és/vagy drogot fogyasztani, dohányozni. Szembetőnı, hogy közülük 48,8% már próbált ki valamilyen legális és/vagy illegális szert, míg ez az arány csak 21,5% azok körében, akik nem említették meg ezt az idıtöltési módot közös programként. A használt szerek közül a nyugtatótabletták használata gyenge összefüggést, míg a hasis, a marihuána, a speed és az extasy szignifikáns kapcsolatot mutattak a „barátokkal való közös kocsmázás” változóval. • A fiatalok harmada (31,6%-uk) folytat valamilyen sportot (általában labdajátékok, bowling, tenisz, squash, kondiedzés), illetve egyéb jellegő testmozgással járó (séta, kirándulás, biciklitúra) tevékenységet barátaival közösen. • Közel 30%-uk nyilatkozta azt, hogy passzív módon tölti ideje jórészét barátaival, beleértve ebbe a kategóriába a tévézést, videózást, közös számítógépes játékot, szerepjátékot, közös fızést és evést, stb. • A válaszadó fiatalok mindössze 15,2%-a szokott kulturális jellegő programot (színház, mozi, múzeumlátogatás, koncert, közös zenélés-fellépéssel, hittanóra) szervezni baráti körével. Ez meglehetısen alacsony arány, figyelembevéve azt a tényt, hogy ebben az adatértékben a közös tanulás is benne szerepel. Kutatásunk szempontjából releváns kérdés, hogy a fiatalok honnan szerzik információikat a kábítószerekrıl, illetve mennyire tartják ezeket az információkat hitelesnek, megbízhatónak és jól hasznosíthatóak. A kortárshatás ebben az esetben is elsöprı erejőnek mutatkozik: a válaszadók több, mint háromnegyede szerzett már ebben a kérdéskörben – megítélése szerint- hiteles információkat a baráti körétıl, amely kiugróan magas érték a többi felsorolt potenciális információforráshoz képest,

149

különösen azért, mivel a baráti körtıl szerzett információkat tartják a leghitelesebb forrásnak, összehasonlítva a többivel (ld. 115. sz. táblázat).

119. sz. táblázat Kitıl és milyen jellegő információt szerzett a kábítószerekrıl? (%) (N=2213) Nem szerzett Kevésbé/közepesen Jól hasznosítható, információt ebbıl a hiteles információt hiteles információt forrásból szerzett szerzett szülık testvérek egyéb rokon barátok tanár orvos védını televízió rádió internet újságok könyvek rendır pszichológus volt drogfüggı szociális munkás kortássegítı egyházi személy

47,6 64,5 70,9 18,5 24,8 57,1 58,5 16,6 52,0 50,7 33,4 46,5 62,9 80,4 60,2 76,0 71,0 83,9

29,5 15,5 14,1 32,8 30,6 14,7 14,1 37,4 25,1 19,4 33,3 21,8 9,9 5,6 9,3 6,9 8,4 4,2

16,5 10,1 5,6 43,0 38,1 20,2 19,5 40,6 15,0 22,1 26,4 23,8 19,4 5,3 22,0 8,2 11,2 2,9

Válaszhiány

6,4 9,9 9,4 5,7 6,6 8,0 7,9 5,4 7,9 7,8 6,9 8,0 7,8 8,7 8,5 8,9 9,4 9,1

A megkérdezettek 64,1%-a nyilatkozta azt, hogy van a baráti körében olyan fiatal, aki már kipróbált valamilyen kábítószert, ezen belül is elsısorban könnyődrogokat (marihuána, hasis) és amfetamin származékokat (extasy, speed) említettek a legtöbben. Ez azért is lényeges, mert mint az elızıekbıl kiderült, a válaszadók többsége baráti körébıl nyer információkat a szerhasználattal kapcsolatos kérdéseit illetıen, sıt ezeket az információkat hiszi el leginkább. Ezt a tényt a prevenciós programok tervezése kapcsán lényegesnek tartjuk figyelembevenni, de ugyanígy az elektronikus média jelentıs befolyásoló erejét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kérdéseink között szerepeltek olyanok is, amelyek párkapcsolataikra kérdeztek rá. Ebbıl kiderült, hogy a fiatalok 84%-ának vagy volt már, vagy jelenleg is

150

van párkapcsolata, és mindössze 16%-uk nyilatkozta azt, hogy nem volt még ilyen jellegő kapcsolata. Etekintetben nincs jelentısebb különbség a két nem között: a fiúk 17,3%-ának nem volt még soha párkapcsolata a megkérdezés idıpontjában, míg lányoknál 15,2% ez az arány és körükben szignifikánsan magasabb a jelenleg is párkapcsolatban élık aránya. A leghosszabb párkapcsolatok több évig tartottak (a válaszadók 18%-a nyilatkozta ezt), míg a legrövidebbek 1-2 hétig (ezt mindössze 8,5%-uk vallotta), de átlagosan fél évig tartanak a kapcsolataik. Ami a nemek szerinti megoszlást illeti, erıs szignifikáns összefüggést találtunk a kérdezett neme és a párkapcsolatok idıtartama között: a lányoknak közel 30%-a tartós, több éven át tartó párkapcsolattal rendelkezik, míg a fiúknál ez az arány csak 12,3%. A rövidebb idıtartamú kapcsolatok (1 hónapnál, illetve 1 hétnél kevesebb idıtartam) a fiúknál lényegesen gyakoribbak: 43%-uk vallotta azt, hogy leghosszabb kapcsolata 1 hónapnál rövidebb idıtartamú volt, míg a lányoknál ez az arány csak 24,7%. A párkapcsolatok minıségére utalhat annak mértéke, hogy a felek milyen mértékben képesek a problémákat megbeszélni egymással. Ez mintánkban a „barátok” és az „édesanya/nevelıanya” válaszkategóriák után a harmadik helyre került (ld. sz. táblázat): a megkérdezettek 36,5%-a mindig meg tudja beszélni ügyeit a párjával (ez az arány lányok esetében szignifikánsan jobb: 52,8%, szemben a fiúkkal, akiknél ez 33,6%-nak bizonyult). A megkérdezés idıpontjában 64,3%-uk vallotta azt, hogy már szerzett szexuális tapasztalatokat (etekintetben nincs eltérés a két nem válaszai között), átlagosan 15-16 éves korában (azok közül, akiknek már van valamilyen szexuális tapasztalata, 9,5%-uk 14 évesnél fiatalabb volt). A lányoknál ez némileg késıbbre tevıdik, mivel esetükben 9,4% szerzi meg elsı szexuális tapasztalatát 14 éves kora elıtt, szemben a fiúkkal, akiknél lényegesen gyakoribb (20,8%) a korai szexuális tapasztalatszerzés, saját bevallásuk alapján. Kutatásunk szempontjából azért érdekes ez a kérdéskör, mivel a szexuális tapasztalatok szerzése erıs szignifikáns összefüggést jelzett valamennyi legális és illegális szer (cigaretta, alkohol- és különféle drogok) kipróbálásával és rendszeres használatával, amint azt a következı (116. sz. ) táblázat is jelzi.

151

120. sz. táblázat A szexuális tapasztalatszerzés és az egyes egészségkárosító magatartásformák kapcsolata (%) (N=2213) szexuális szexuális a teljes minta tapasztalatokkal tapasztalatokkal átlaga rendelkezı fiatalok nem rendelkezık Már kipróbálta a dohányzást. Jelenleg is dohányzik. Szokott rendszeresen alkoholt fogyasztani. Volt már részeg (min. egyszer) életében. 14 éves kora elıtt részegedett le elıször. Hetente több alkalommal fogyaszt alkoholt. Kipróbált már valamilyen drogot. Rendszeresen eljár bulizni. Rendszeresen beül kocsmába/bárba a barátaival.

88,7 49,2 80,4 82,4 28,7 27,5 33,5 54,9 13,4

63,0 17,8 60,8 47,0 19,0 14,9 9,6 41,0 8,4

79,4 38,6 73,2 69,4 26,2 22,9 24,7 49,9 11,4

A feltüntetett adatokból jól látszik, hogy a szexuális tapasztalatot szerzı fiatalok jelentısebb hányada próbált már ki, illetve használ rendszeresen valamilyen legális egészségkárosító szert - különös tekintettel az alkalomszerő és a rendszeres dohányzásra – mint azok, akik még nem szereztek szexuális tapasztalatokat. Ami az illegális szerhasználatot illeti, kiderült, hogy a szexuális tapasztalatot szerzık 33,5%-a kipróbált már valamilyen drogot, szemben azokkal, akik még nem rendelkeznek ilyen jellegő élményekkel: közülük mindössze 9,6% használt már életében valamilyen kábítószert

(a

szignifikancia

vizsgálat

is

megerısítette

a

drogfogyasztás

életprevalencia értéke és a szexuális tapasztalatszerzés közötti erıs összefüggést).

Megkérdeztük

a

fiatalokat,

hogy

milyen

„iskolán

kívüli

rendszeres

tevékenységeket” végeznek. Ezek az iskola utáni szabadidıben végzett rendszeres elfoglaltságok szervezett keretek között folynak, ezért egyszerőbben különóraként emlegetjük ıket. A diákok 62%-a jár valamilyen különórára, 41%-uk egy, 21%-uk több különórát is látogat. Az, hogy egy diák végez-e valamilyen iskolán kívüli rendszeres tevékenységet, fıként attól függ, hogy milyen típusú képzésben vesz részt, mennyire iskolázottak a szülei (elsısorban az édesanyja), és attól, hogy szeretne-e továbbtanulni. Ezeken kívül,

152

a család anyagi helyzetével és – valószínőleg a jobb lehetıségeknek, szélesebb választéknak köszönhetıen – a lakóhely településtípusával is összefügg. A mintában tapasztaltnál nagyobb valószínőséggel járnak valamilyen különórára a gimnazisták, a magas végzettségő, illetve jómódú szülık gyermekei, azok a diákok, akik tovább szeretnének tanulni és az urbanizáltabb települések lakói. 121. sz. táblázat Az iskolán kívüli rendszeres tevékenységet végzık aránya (%) Képzés típusa

Anya iskolai végzettsége

Apa iskolai végzettsége

Szeretne-e továbbtanulni A család anyagi helyzete

A lakóhely településtípusa

gimnázium szakközépiskola

77 67

szakiskola/ szakmunkásképzı

36

legfeljebb 8 általános

42

szakma

54

érettségi

66

diploma

77

legfeljebb 8 általános szakma

41 58

érettségi

65

diploma

79

igen nem

65 34

szegények vagyunk

55

megszorításokkal kijövünk

56

elég jól kijövünk

66

jól élünk

74

község város

58 63

megyeszékhely

65

Budapest

77

A fiatalok által konkrétan megnevezett tevékenységeket kategóriákba soroltuk, összesen 6 csoportot alakítottunk ki. A leggyakoribb iskolán kívüli rendszeres foglalatosság a sport (különféle szakkörök, egyesületek keretében – ide soroltuk a táncot is) és a „fejlesztı-önképzı” órák látogatása. Utóbbi kategóriába olyan különórák kerültek, melyeken a fiatalok nem elsısorban az iskola követelményeinek való megfelelés érdekében vesznek részt, hanem valamilyen, az iskolán kívüli életben (is) hatékonyan hasznosítható ismeretet

153

szereznek. Elsısorban a nyelv- és számítástechnika órák, tanfolyamok kerültek ebbe a csoportba. A sportot és a fejlesztı órákat is a fiatalok 29-29%-a választja rendszeresen. Harmadik leggyakoribb tevékenység az „iskolához kapcsolódó” különórák látogatása. Ezek jellemzıen az iskolai elvárásokhoz való felzárkózást, illetve az iskolai elımenetelt segítik: ide kerültek a különféle korrepetálások, iskolai fakultációk, érettségi/felvételi elıkészítık. A diákok tizede jár ilyen órákra. A tevékenységek önálló kategóriájába kerültek még a mővészeti elfoglaltságok (7%), a hittanórák (2%) és – mivel a válaszadók sokszor nem adtak pontosabb információt – külön csoportot alkotnak a „különórák” is (7%). 33. sz. ábra A látogatott különóra típusa 50 40 30

29

29

20

10

7

10

7 2

0

fejlesztés, önképzés

sport

iskolához kapcsolódó

mővészet

hittan

"különóra"

A lányok átlagosan több különórára járnak, mint a fiúk, nagyobb arányban járnak fejlesztı/önképzı, illetve iskolához kapcsolódó különórákra, viszont kisebb valószínőséggel sportolnak. A fiatalabbak, a gimnazisták, a magasabb végzettségő apák gyermekei, nagyobb arányban sportolnak, járnak fejlesztı- és iskolához kapcsolódó különórákra, illetve többre, mint az idısebbek, a szakmunkás/szakiskolás tanulók, a kevésbé iskolázott szülık gyermekei. A budapestiek, a jómódú családból származók és a továbbtanulni szándékozók pedig gyakrabban sportolnak, illetve járnak fejlesztı típusú különórákra és többféle iskolán kívüli elfoglaltságuk van, mint a községben élıknek, a rossz anyagi körülmények között élı diákoknak, illetve a továbbtanulást nem tervezıknek. 154

122. sz. táblázat A különbözı különórákra járók aránya (%)

Nem Kor

Lakóhely településtípusa Család anyagi helyzete Apa iskolai végzettsége A képzés típusa Szeretne-e továbbtanulni

fiúk lányok 16 és fiatalabb 17 18 19 és idısebb község város megyeszékhely Budapest jól élnek elég jól kijönnek megszorításokkal kijönnek szegények 8 általános szakma érettségi diploma gimnázium szakközépiskola szakiskola/szakmunkás k. igen nem

155

sport

fejlesztı

38 23 35 30 24 29 27 26 31 42 38 31 24 17 13 24 33 36 33 29 22 Nincs szign. öf.

20 35 31 31 30 14 23 30 33 40 36 31 25 26 16 25 28 42 45 27 9 30 7

iskolához kapcsolódó 7 13 11 11 11 3 Nincs szignifikáns összefüggés Nincs szignifikáns összefüggés 7 9 10 16 13 12 3 Nincs szign. öf.

34. sz. ábra Hány különórát látogat? nem jár különórára

egy különórára jár

több különórára jár

ÖSSZES VÁLASZADÓ

38

41

21

NEM

40

fiúk

37

lányok

17

43 40

23

KOR

31

legfeljebb 16 éves

46

33

17 éves

24 23

44 41

18 éves

20

38 57

legalább 19 éves

33

11

TELEPÜLÉS TÍPUS

24

Budapest

29

27

34

megyeszékhely

38

város

25

41 43

község

22

40

16

41

ANYAGI HELYZET

29

jól élnek

44

35

elég jól kijönnek

28 24

42 44

megszorításokkal, de kijönnek

46

szegények

16

40 35

19

APA ISKOLAI VÉGZETTSÉGE

60

8 általános

43

szakma

diploma

42

36

érettségi

8

32 15

41

23

23

42

35

KÉPZÉS TÍPUSA

66

szakképzı /szakmunkás

34

szakközép gimnázium

8

26 45

23

21 31

46

SZERETNE-E TOVÁBBTANULNI

36

igen

42 67

nem

0%

22

10%

20%

30%

156

26 40%

50%

60%

70%

80%

7 90%

100%

XVIII. Mentális zavarok – szorongás29 „A szorongás határozatlan, lebegtet bennünket, mert a létezık összessége siklik ki a kezünkbıl, így nem marad támaszunk. A szorongás a semmit jeleníti meg.” (M. Heidegger)

A

szorongásos

zavarok

a

leggyakrabban

elıforduló

pszichiátriai

megbetegedések mind a lakosság körében, mind az egészségügyi ellátás keretein belül. A különbözı országokban végzett epidemiológiai vizsgálatok szerint a lakosság csaknem 1/4-énél alakul ki élete során valamilyen szorongásos zavar. A családorvosi rendelıkben megjelenı betegek 10%-ánál tárható fel a vizsgálat idıpontjában valamely szorongásos zavar kritériumait kielégítı tünetegyüttes, fıként a pánik zavar és a generalizált szorongás gyakori. A szorongásos zavarok jellemzıen a korai életévekben kezdıdnek. A tartósan fennálló szorongásos tünetek következménye lehet alkohol és/vagy drogfüggıség, esetleg dependencia, amely elfedheti az alapbetegség tüneteit, nehezítve annak felismerését. Szorongásos zavarban szenvedı betegeknél a populációhoz viszonyítva bizonyos szomatikus betegségek (kardiovaszkuláris, cerebrovaszkuláris) gyakrabban figyelhetık meg és rosszabb prognózist mutatnak.

A szorongás fogalmáról A szorongás része az alkalmazkodást szolgáló viselkedésminták széles skálájának, melyek nélkülözhetetlenek az ember túléléséhez a veszélyes világban. Veszélyt rejtı helyzetekben bizonyos fokú szorongás szükséges eleme az óvatosság felkeltésének. Az egyén szorongási szintje legtöbbször a helyzetnek megfelelıen és fokozatosan tolódik el azon a tudati skálán, amely az alvástól az éberségen keresztül a szorongásig és félelemig terjed, és viszont. Bizonyos esetekben azonban az emberek szorongásos válaszait létrehozó rendszer nem megfelelıen mőködik, vagy az események túlterhelik, ilyen esetekben szorongásos betegség alakulhat ki. Az egzisztencializmus megalapítója, a német filozófus Martin Heidegger szerint a szorongás a bizonytalan jövı, a megismerés bizonytalansága, ami 29

A fejezet szerzıje Kiss Judit

157

(döntéshelyzetben) tehetetlenségérzést okoz Freud terminológiája szerint, a normális félelem, ún. „szignál szorongás” a mindennapi élettel együtt járó hasznos és szükségszerő, bizonyos esetekben életmentı érzelmi állapot. Az ismeretlen potenciálisan veszélyes, ilyen helyzetben a fokozott éberség, a készenléti állapot lényeges a helyzet megítéléséhez, és a legmegfelelıbb magatartásforma, reakció megválasztásához. A tanulási folyamatban ugyancsak elengedhetetlen, képessé tesz arra, hogy élményeket győjtsünk, tudást halmozzunk fel, következésképp szakértelmet szerezzünk, önbizalmunkat, kompetenciánkat növeljük. A szorongás akkor kóros, ha az adott helyzet értékelése hibás, ha a reakció a tárgyhoz, vagy a helyzethez nem illı, ha az alkalmazkodást, a teljesítést akadályozza. A valós szorongás lényegében azonos a félelemmel, vagyis nem más, mint a valóságban bekövetkezı veszélyek elırejelzése. Szerinte ettıl különbözik az úgynevezett neurotikus szorongás, amely belsı, morális konfliktusok ellentmondásának a következménye. A viselkedéspszichológia (behaviourizmus) is a félelembıl származtatja a szorongás keletkezését. Ez az irányzat I. P. Pavlov orosz-szovjet fiziológus vizsgálataira rímelve azt tartja, hogy az emberi viselkedés a környezeti behatásokra adott válaszok feltételes reflexként való rögzülése. Így a félelmet veleszületett ösztönkésztetésnek, a szorongást viszont tanult, másodlagos ösztönkésztetésnek tartja, amelyet a félelemhez társított másodlagos ingerek, emlékek váltanak ki. Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy az egyén nem képes az adott helyzettel megbirkózni. A pánikbetegségben és pánikhelyzetekben mindent elsöprı erıvel lép fel a szorongás. Mindezek alapján a szorongásnak négyféle értelmezése lehetséges: 1. A "normál" szorongás a szervezet "riasztóberendezésének", vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. 2. A kóros szorongás esetén ezek a reakciók kellı ok nélkül vagy indokolatlan mértékben lépnek mőködésbe. 3. A szorongás, mint tünetcsoport számos, szorosan együtt járó testi-lelki tünet együttese, amely a legtöbb pszichés megbetegedésben elıfordul.

158

4. A szorongásról önálló betegségként akkor beszélünk, ha a fenti tünetcsoport önállóan fordul elı. A szorongásos állapotokat a "neurózisok" átfogó, hagyományos kategóriájába illesztjük. A gyermekek felnövekedése során a bánat, szomorúság, félelem és a szorongás érzelmeinek átélése és kifejezıdése is változik, fejlıdik. Gyermekek és serdülık emocionális zavarait és betegségeit elsısorban ennek a fejlıdésnek aspektusából kell értékelnünk és kezelnünk. A normál gyermeki fejlıdést életkor-specifikus szorongásos jelenségek kísérik. Csecsemınél a 6-8 hónapos korban megjelenı "idegenfélelem", kisgyermekkorban bizonyos gyermeki fóbiák, majd az iskoláskorúak teljesítményszorongása, vagy a serdülıkor bőntudati vagy hipochondriás jellegő félelmei átmeneti jelenségek,

amelyeket

csak

akkor

diagnosztizálhatunk

betegségként,

ha

intenzitásukban vagy idıtartamukban túlhaladják az életkori határokat. A szorongások ellen a gyermek különbözı módon védekezhet. A védekezés leggyakoribb formája a viselkedés

regressziója,

amikor

életkoránál

éretlenebb

viselkedési

formák

jelentkeznek, és ez a környezet részérıl fokozott védelmi magatartást vált ki. Egyes vizsgálatok szerint az iskoláskor elıtti idıszakban 10-15%-ban fordul elı depressziós hangulat, de legfeljebb 2%-nál diagnosztizálható depresszív zavar. Más kutatók arra keresik a választ, hogyan érzik magukat az iskolában a tanulók, illetve mi befolyásolja a hangulatukat. Eredményeik alapján a hátrányosabb társadalmi és gazdasági hátterő szülık gyermekei szoronganak jobban az iskolában, és a tanórákon sem érzik olyan jól magukat, mint a kedvezıbb státussal bíró szülık gyermekei. Az elemzéseik ugyanakkor arra is utalnak, hogy a tanárok az újabb tanításszervezési módszerek segítségével (szerepjátszás, kiselıadások tartása stb.) nagyobb „flow”érzést képesek elérni tanulóiknál, ami azért sem mellékes, mert az élménydús, élvezetes órákat a tanulók és egyben a tanárok sem érzik igazán tehernek. Kopp Mária és munkatársai 1983 óta négy alkalommal végezték el a Hungarostudy felmérést, amelynek segítségével a felnıtt magyar népesség testi és lelki egészségének – köztük a depressziós tünetegyüttesnek -, életminıségének változásairól is áttekintés nyerhetı. Ennek eredményei szerint 2002-ben a lakosság 27,3%-a enyhe, közepes vagy súlyos depresszióban szenved, ami az elızı évek adataihoz képest javuló

159

tendenciát jelez. A középiskolások lelki egészségére, mentális zavaraira vonatkozó, országosan reprezentatív felmérés nem készült az utóbbi idıben, ezért kutatásunk kérdıívében erre vonatkozó kérdéscsoport is szerepelt. Kutatási eredményeink A kutatás kérdıívében rákérdeztünk a fiatalok bizonyos típusú mentális problémáira is: az esetlegesen elıforduló szorongásos zavaraik vegetatív, pszichikai, pszichoszociális megnyilvánulásaira, mivel hipotéziseink között szerepelt - többek között – a szerhasználat és a szorongásos tünetek összefüggésére vonatkozó feltételezés is. A szorongás mérésére - a pszichiátriai gyakorlatban is mindennaposan alkalmazott -Taylor féle szorongás skála gyermekekre adaptált, 30 ütemet tartalmazó változatát alkalmaztuk (a megfogalmazott állításokkal való egyetértés, illetve elutasítás lehetıségei közül kellett választania a megkérdezetteknek). Az egyes kérdésekre adott (igen/nem válaszkategória) válaszokat pontoztuk, majd az összpontszámok

alapján

kategóriákat

képeztünk

a

szorongás

mértékének

meghatározására. A . sz. táblázat adataiból jól látható, hogy a megkérdezett válaszadók 32,2%-a vallotta magát bizonyos mértékben szorongósnak, míg 67,8%-ukra nem jellemzıek – saját bevallásuk szerint - szorongásos tünetek (válaszhiány: 11,6%). Nemi különbségek A továbbiakban megvizsgáltuk a szorongásos zavarok elıfordulásának releváns szocio-demográfiai háttértényezıit (nem, életkor, településtípus, családi státusz, kortárskapcsolatok), illetve a szerhasználattal való összefüggéseit. Ami a nemi különbségeket illeti, összességében a lányok 42,7%-a, míg a fiúk 17,2%-a mutatkozik szorongósnak, ami közepes erısségő szignifikáns összefüggést jelez a nem és a szorongásos zavarok között.

160

123. sz. táblázat Az egyes szorongás kategóriákba tartozók részarányai (%) (N=1955) A szorongás képzett kategóriái erısen szorong szorong nem szorong egyáltalán nem szorong

Fiúk

Lányok

%

3,2 14,0 52,4 30,4

14,7 28,0 45,0 11,8

10,0 22,2 48,3 19,4

Érdemes áttekinteni az egyes állításokra adott egyetértı válaszok megoszlásait is nemi bontásban (119. sz. táblázat), mivel ezek – két kivétellel: gyakori hasmenés és hajthatatlanság -

szignifikáns,

több (csillaggal jelölt) kategória esetén közepes

erısségő szignifikáns különbséget (φ>0,2) mutatnak a két nemhez tartozók között (a dılt betővel kiemelt állítások pozitív tartalmakat jelölnek). 124. sz. táblázat Az egyes állításokkal való egyetértés mértéke, nemenkénti bontásban (%) 30 Fiúk

Lányok

Teljes minta

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

gondjai miatt gyakran voltak álmatlan éjszakái 32,6 ritkán fordul elı, hogy félelmei vannak 54,1 gyakran vannak rossz álmai 12,1* gyakran vannak gyomorfájdalmai 15,3 keze gyakran remeg, amikor tennie kell valamit 17,3 néha hasmenései vannak 19,9 iskolai problémái gyakran gondot okoznak 34,2 könnyen hányás fogja el 4,0 gyakran elpirul 24,0* gyakran annyira felizgatja magát, hogy nem tud aludni 22,7 általában nyugodt, nehezen jön ki a sodrából 66,3 gyakran annyira nyugtalan, hogy nem bír sokáig egy helyben maradni 38,6 majdnem mindig jókedvő 78,0 nagyon nehezen tudja figyelmét a tanulásra összpontosítani 49,1 valami vagy valaki miatt majdnem mindig vannak szorongó érzései 20,8

49,3 48,8 33,4* 31,6 25,3 19,3 45,0 9,6 48,8* 35,5 48,5 52,2 74,3 43,0 35,7

42,4 51,0 24,6 24,9 22,0 19,5 40,5 7,2 38,5 30,2 55,8 46,6 75,8 45,6 29,6

16. 17. 18. 19.

gyakran észreveszi magán, hogy akármi gondot okozhat gyakran vannak olyan érzései, hogy semmi hasznát nem lehet venni másoknál sokkal szorongóbb nagyon könnyen sír

32,7 39,6 23,6 47,7*

29,0 34,7 20,3 31,2

30

23,6 27,7 15,7 7,8*

Az elemszám (N) változó értékő, mivel csak a kérdésre válaszolókat vettük figyelembe minden ütem esetén, a válaszhiány 1,7-3,2% között mozgott a 2213 fıs mintában.

161

20. elıfordul, hogy félt bizonyos dolgoktól/emberektıl annak ellenére, hogy azok nem árthatnak neki 21. gyakran hajthatatlan 22. jelentéktelen dolgokból is gyakran nagy ügyet csinál 23. könnyen zavarba jön 24. gyakran gondol arra, hogy legyızhetetlen nehézségek elıtt áll 25. gyakran gondol arra, hogy semmit sem lehet vele kezdeni 26. nagyon ideges 27. érzékenyebb, mint az emberek általában 28. az iskolai órák mindig sok feszültséggel járnak számára 29. gyakran olyan dolgokról álmodik, amelyeket inkább magában tartana

22,9

36,2

30,6

53,9 38,1 32,7* 29,4 18,6 20,1 29,6* 29,2 38,4

57,7 56,2 53,1* 41,0 29,2 28,4 52,9* 32,9 45,1

56,1 48,7 44,6 36,2 24,8 25,0 43,1 31,3 42,3

30. kevés az önbizalma

34,4

53,9

45,7

Az adatokból jól látszik, hogy a pozitív tartalmú kijelentéseket a fiúk választották nagyobb arányban, míg a negatívakat a lányok – kivétel nélkül. A kapott válaszok faktoranalízisével arra jutottunk, hogy az állításokkal való egyetértés alapján 5 kategóriába lehet sorolni a harminc állítást, amibıl az egyik tartalmazza a három pozitív tartalmú állítást (2, 11, 13), a további négy kategóriát tartalmuk alapján címkéztük fel a következıképpen (zárójelben az idetartozó állítások sorszáma szerepel): 1. vegetatív tényezık (1, 3, 4, 5, 6, 8, 10, 29): a szorongás szomatikus tünetei 2. mentális tényezık (14, 15, 16, 17, 18, 24, 25, 28): a szorongás lelki tünetei 3. egyéni szenzitivitás tényezıi (9, 19, 20, 23, 27, 30): a szorongás hátterében meghúzódó vagy annak következményeként fellépı zavarok 4. pszichoszociális

tényezık (7, 12, 21,

22, 26): a

szorongás társas

kapcsolatokban, mindennapos tevékenységekben megnyilvánuló zavarai A következı táblázatban (120. sz. táblázat) az egyes faktorok megjelenésének gyakoriságát jelenítettük meg nemenként, a különbségek még markánsabban kivehetıek lányok és fiúk között e tekintetben is. 31

31

Valamennyi különbség szignifikáns volt - φ>0,2-, ezért nem emeltük ki külön csillaggal.

162

125. sz.. táblázat A szorongásos zavarok egyes faktorainak gyakorisága, nemi bontásban (%)32 Fiúk

Lányok

Teljes minta

Vegetatív tünetek jellemzik.

12,5

28,4

21,7

Mentális tünetek jellemzik.

21,9

32,6

28,2

Fokozott szenzitivitás jellemzi.

10,5

36,9

25,9

Pszichoszociális zavarok jellemzik.

30,1

44,5

38,5

Érdemes

kiemelni,

hogy

a

vegetatív

tünetek

elıfordulási

gyakorisága

szignifikánsan magasabb a lányok esetében, vagyis szorongásos zavaraik nagyobb arányban manifesztálódnak szomatikus formában, mint a fiúk esetében (a másik három faktor esetében is szignifikáns különbségek adódtak a két nem között, de nem olyan mértékben, mint a vegetatív tényezık tekintetében). Vizsgálatunk kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek lakóhelye és életkora nem mutatott összefüggést a szorongásos megnyilvánulásokkal. Családi és kortárskapcsolatok A pszichológiai szakirodalom szerint a megfelelı családi légkör - mint a szocializáció elsıdleges közege - jelentıs protektív tényezı a mentális zavarok korai kialakulásának elkerülése tekintetében, ezért fontos a családon belüli viszonyok vizsgálata. A megkérdezett fiatalok 28,6%-ának nem élnek együtt a szülei, vagyis közel minden harmadik válaszadónk csonka családban él, közöttük 6%-kal nagyobb arányban találtunk szorongós gyerekeket, mint azok között, akik együttélnek szüleikkel (gyenge szignifikáns kapcsolat mellett). Megvizsgáltuk a szorongás és a kérdezettek családi státuszának összefüggéseit is, aminek alapján elmondható, hogy a válaszadó fiatalok családi státusza (a szülık iskolai végzettsége és a foglalkozási hierarchiában elfoglalt helye alapján képzett változó) és szorongásos zavaraik elıfordulása

tekintetében

nem

mutatkozott

szignifikáns

különbség,

ugyanez

elmondható a nevelési stílust illetıleg is. Egyedül a szülık iskolai végzettsége mutatott gyenge (nem lineáris jellegő) összefüggést a szorongás mértékével: a 8 általánost 32

Az elemszám (N) változó értékő, mivel csak a kérdésre válaszolókat vettük figyelembe minden ütem esetén, a válaszhiány 3,8-5,3% között mozgott a 2213 fıs mintában.

163

végzett szülık gyermekei szorongósabbak a szakképzett, illetve felsıfokú végzettségő szülık gyermekeinél. Ami viszont a családban elıforduló devianciák (drog- és alkoholfogyasztás, öngyilkossági kísérletek, családon belüli erıszak, stb.) számát és gyakoriságát illeti, pozitív összefüggés (φ>0,2) mutatkozott a fiatalok szorongásos zavarai és a családi devianciák száma között: minél nagyobb a devianciák száma, annál szorongósabbak, különös tekintettel a skála két végpontjára (erısen szorongók-egyáltalán nem szorongók). A kortárskapcsolatok minıségét illetıen arra a nem meglepı eredményre jutottunk, hogy azok a fiatalok, akik baráti körben töltik szabadidejük egy részét, kevésbé szorongósak, mint azok, akik azt vallották, hogy nincsenek barátaik. A párkapcsolatok tekintetében érdekes módon azt kaptuk, hogy a több éve partnerkapcsolatban élık szignifikáns mértékben szorongósabbak azoknál, mint akiknek rövidebb idıtartamú (1-2 hetes) kapcsolataik vannak. A korábbiakban kifejtésre került ifjúságcentrizmus-skála alapján képzett kategóriák tekintetében arra az eredményre jutottunk, hogy az ifjúságcentrista fiatalok szignifikánsan szorongósabbak, mint a felnıtt mintakövetık. Szerhasználati jellemzık Kutatásunk szempontjából legrelevánsabb szempont, a legális és illegális szerek kipróbálásának illetve rendszeres használatának összefüggése a szorongás mértékével, ezen belül is az egyes szorongásfaktorokkal. A legális szerek közül a dohányzás kipróbálása és a rendszeres dohányzás állt gyenge szignifikáns kapcsolatban a szorongásos problémákkal, azt kaptuk ugyanis, hogy a szorongós gyerekek 84,2%-a gyújtott már rá minimum egyszer életében és 43,4%-uk jelenleg is dohányzik, míg azok között, akik nem szoronganak 77,3% a kipróbálók aránya, illetve 35,6%-uk dohányzott a megkérdezés idıpontjában. Az alkoholfogyasztás prevalencia értékei (élettartam-, éves és havi prevalenciák), valamint az elsı lerészegedés ténye és életkora nem mutattak összefüggést a szorongásos jellemzıkkel. A legális szerek közül a nyugtatóhasználat mutatja a legszorosabb kapcsolatot a szorongás mértékébıl 164

képzett változóval: azoknak a fiataloknak, akik szorongósabbnak vallották magukat, a 14,5%-a

szed

bizonyos

rendszerességgel

nyugató/altatót/szorongáscsökkentı

gyógyszert, míg a nem szorongók között mindössze 3,7% ez az arány, ami közepes erısségő szignifikáns különbséget jelöl(φ>0,2). Sokkal egyértelmőbb a kapcsolat az illegális szerhasználatot illetıen, ott ugyanis azt találtuk, hogy a szorongós fiatalok 30,1%-a próbált már ki valamilyen illegális szert, míg azok esetében, akik nem szoronganak 22% ez az arány, amely gyenge szignifikáns különbségnek mutatkozott (φ<0,2). Ami a kipróbálás életkorát, az egyes drogfajták használatát, vagy a politoxikomániát illeti, nem adódtak különbségek a szorongás dimenziójában (az egyes cellákban lévı a kis elemszám sem enged teret valid következtetések levonására). Megnéztük, hogy etekintetben milyen különbségek vannak a baráti kör szerhasználatát illetıen, és azt kaptuk, hogy a szorongós gyerekek baráti körében 69,7% próbált ki valamilyen illegális szert, míg a nem szorongósak barátai között 60,1%, ez gyenge szignifikáns kapcsolatra utal (φ<0,2) a két változó között. Összefoglalásképpen tekintsük át az alfejezetben eddig tárgyalt eredményeket táblázatos formában, csillaggal kiemelve a szignifikáns különbségeket: 126. sz. táblázat A legális és az illegális szerhasználat összefüggése a megkérdezettek szorongásos zavaraival (%)33 Szorongósak Kipróbálta már a dohányzást.

84,2*

Nem szorongósak 77,3*

Jelenleg is dohányzik.

43,4*

35,6*

Szokott alkoholt fogyasztani.

72,3

74,3

Volt már részeg élete során.

71,5

68,8

Az elmúlt évben fogyasztott alkoholt.

90,4

91,6

Az elmúlt hónapban fogyasztott alkoholt.

64,5

69,8

Az elmúlt héten fogyasztott alkoholt.

20,5

24,2

Szed valamilyen rendszerességgel nyugatót/altatót.

14,5*

3,7*

A baráti körében van olyan, aki használt már illegális kábítószert.

69,7*

60,1*

Próbált már valamilyen illegális kábítószert.

30,1*

22,0*

6,4

5,7

Használt már többféle (legális és illegális) szert együtt. 33

Az elemszám (N) változó értékő, mivel csak a kérdésre válaszolókat vettük figyelembe minden item esetén, a válaszhiány 12-19% között mozgott.

165

Mindezeket az eredményeket ajánlatos lenne a prevenciós programok kidolgozása

kapcsán

figyelembevenni,

annak

érdekében,

hogy

a

fiatalok

sajátosságaihoz is igazodó, mentálhigiénés programelemekkel gazdagított tematikát állítsanak össze, amely különös gondot fordít a középiskolások lelki egészségének megırzésére, illetve a már kialakult mentális zavarok kezelésére és megszüntetésére az egyéni igények alapján.

166

Felhasznált irodalom 1. Annual Report on the State of the Drugs Problem in the European Union. EMCDDA 1995. 2. Antal Zoltán: Menekülés az életbe – Alkohológiai Füzetek 33. száma – Bp., 1977 3. Arató M.: Mindennapi szorongásaink. Grafit Kiadó, Budapest, 1998. 4. Bácskai E. (1995) Drogproblémák: Közelmúlt és jelen. Psychiatria Hungarica, 4. 369-376. 5. Bácskai E. - Gerevich J. (1997) Ifjúság és drogfogyasztás. Drogmegelızési Módszertani Központ és Ambulancia, Budapest. 6. Barcy Magdolna- Diósi Pál – Rudas János: Vélemények a másságról – elıítéletek a fiatalok körében – Bp., Animula 1996 7. Bíró Sándor dr.: Az önpusztító életmód – Bp., Melania, 1998 8. P. Bourdieu: A társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdése, Bp.1978. 9. Buda Béla dr.: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései – Bp., TÁMASZ, 1995 10. Buda Béla dr.: Szenvedélyeink – Bp., SubRosa, 1995 11. Buda Béla dr.: Alkohol és Szexualitás – Bp., Országos Alkohológiai Intézet, 1996 12. Buda Béla dr.: Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében – Bp., TÁMASZ 1998 13. Buda Béla: A megelızés és ártalomcsökkentés új perspektívai, in.: A kábítószerkérdés orvosi, jogi és társadalmi vonatkozásai, szerkesztette Fürst Zsuzsanna és Wenger Tibor 14. Csíkszentmihályi Mihály: A flow, az áramlat. pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

A

tökéletes

élmény

15. R. Dahrendorf: A modern társadalmi konfliktus, Bp. 1994. 16. Demetrovics Zs.: Drog és Disco Budapesten Bp. 1998 17. Demetrovics Zs. (2001) Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 167

18. Demetrovics Zsolt (2001) (szerk.) A szintetikus drogok világa. Animula, Budapest. 19. Drogokról… Tudni lehet - érdemes - kell. Drog Stop Budapest Egyesület. Budapest. 2000. 20. Elekes Zs.- Paksi B. 1996. A magyarországi középiskolások alkohol és drogfogyasztása ESPAD, Népjóléti Minisztérium. 21. Elekes Zs.1993. Magyarországi droghelyzet a kutatások tükrében. Országos Alkohológiai Intézet, Alkohológiai Füzetek 24. szám. Budapest. 22. Elekes Zs. 1999. Az önbevallásos vizsgálatok Magyarországon a kilencvenes években In.: Topolánszky Á. (szerk.) 1999. Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetrıl. Ifjúsági és Sportminisztérium, Kábítószerügyi koordinációért felelıs helyettes államtitkárság. Budapest. 23. Elekes Zs, Kábítószerek és a kábítószer-fogyasztás: Társadalmi riport 1992. Szerk. ANDORKA RUDOLF--KOLOSI TAMÁS--VUKOVICH GYÖRGY. TÁRKI, Bp., 1992. 318—33 24. Elekes Zs.- Paksi B.: A magyarországi Középiskolások drogfogyasztása, Bp. Népjóléti Minisztérium 1996

alkohol és

25. Elekes Zs. - Paksi B. (1996) A magyarországi középiskolások alkohol és drogfogyasztása. Népjóléti Minisztérium, Budapest. 26. Elekes Zs. - Paksi B. (1999) Fiatalok szenvedélyei?! Alkohol- és drogfogyasztás valamint dohányzás a budapesti középiskolások körében 1999-ben. Századvég, júl-aug. 53-73. 27. Elekes Zs. - Paksi B. (2000) Drogok és Fiatalok. Középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. ISMertetı sorozat 8. Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest. 28. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction: Jelentés az Európai Unió csatlakozó és tagjelölt országainak kábítószerhelyzetérıl, 2003 29. Fábián G. 1998. Az ifjúság helyzete Nyíregyháza városában. Kézirat. 30. E. Fromm: Menekülés a szabadság elıl, Bp.1993. 31. Dr. Funk Sándor: Fórum. Fundamentum, 2001/1.sz.,90-92.o.

168

32. Gábor Kálmán: Társadalmi átalakulás és ifjúsági korszakváltás, Educatio Füzetek 1996. 33. Gábor Kálmán (szerk.): Civilizációs korszakváltás és ifjúság Szeged, 1993. 34. Gyırfi Tamás: Drogfogyasztás és önrendelkezési jog. Fundamentum 2001./1. sz. 26-37.o. 35. Husak, N. Douglas: Semlegesség, autonómia, drogfogyasztás. Fundamentum 2001/1. sz. 5-7.o. 36. Hibbel B. – Anderson B. – Bjarnason T. – Kokkevi A. – Morgan M. – Narusk A. (1997): The 1995 ESPAD report, Stockholm 37. Elekes Zsuzsanna - Paksi Borbála (1999): Fiatalok szenvedélyei?! (Alkohol- és drogfogyasztás valamint dohányzás a budapesti középiskolások körében 1999ben) Századvég Új folyam 13. szám. 38. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl (ISMertetı) 1999. Az Ifjúsági és Sportminisztérium Szakmai Kiadványsorozata 39. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl (ISMertetı) 2001. Az Ifjúsági és Sportminisztérium Szakmai Kiadványsorozata 40. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl, 2003, GYISM 41. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl, 2004, ICSSZEM 42. Kábítószer: Közösségi probléma és az európai közösség, GYISM, 2003. 43. Kiss M. 1997. A drogfogyasztás elterjedésének fıbb jellemzıi Tolna megye középiskolás populációjára. Az egészségért Alapítvány. ??. 44. Kenderkönyv. TASZ Drogpolitikai Füzetek, 2001/2. sz. 45. Kopp Mária: Magatartástudomány és orvoslás a XXI. Században. Magyar Tudomány, 2003. 11. 46. Kökönyei Gy., Aszmann A., Szabó M.: A serdülık jól-létét befolyásoló tényezık. Egészségnevelés, 2002. 43. 49-56. 47. H. Marcuse: Az egydimenziós ember, Bp.1974. 48. Murányi I. 1996. Drogfogyasztás a Hajdú-Bihar megyei fiatalok körében. Hajdú-Bihar megyei ÁNTSZ, KLTE Szociológia Tanszék, Debrecen.

169

49. Murányi-Kovácsné-Kabainé (szerk.): A gyermekkori és serdülıkori személyiségzavarok pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 50. Murányi I.-Seres I. 1994. Lebegéshez nem kell pótszer.Drogfogyasztás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskolások körében. Nyíregyháza. 51. Nemzeti Jelentés, 1995. Kábítószer keresletcsökkentés 2. Magyarország. 52. Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma Visszaszorítása érdekében, 2001, ISM 53. E. A. Nadelmann: Józan drogpolitika, Forreign Affairs, 1998. 54. Németh Attila - Gerevich József (2000) Addikciók. Medicina Könyvkiadó. Budapest. 55. Oprics Judit – Paksi Borbála (1998): Fiatalok a drogról. Educatio 2. 56. Paksi B. 1996. Lehetıségek és problémák a magyarországi drogepidemiológiai kutatásokban Szenvedélybetegségek, 2. 57. Phare Project on Drug Information Systems Final Phase Subregional Report Central Europ. December,1998. 58. Paksi Borbála: Drogok és felnıttek, 2003, NDI 59. Pelle Andrea: Drog és társadalom. A legalitás és az illegalitás kérdései, in.: A kábítószerkérdés orvosi, jogi és társadalmi vonatkozásai, szerkesztette Fürst Zsuzsanna és Wenger Tibor 60. Pelle Andrea: A mellızött szabadság, avagy adatvédelem a drogpolitikában. Fundamentum, 2001/1. sz., 173-177.o. 61. Petraitis, J., Flay, B.R., Miller, T.Q.: Reviewing theories of adolescent substance use: Organizing pieces in the puzzle. Psychological Bulletin. 1995. 117. 67-86. 62. Pikó B.: Magatartáskutatás középiskolások körében: kockázatot növelı és egészséget védı tényezık a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás kialakulásában. Pszichológia, 1999. 19. 337-354. 63. Dr. Rácz József: A drogfogyasztó magatartás, Medicina- Budapest, 1988. 64. Dr. Rácz József és munkatársai: A drogkérdésrıl ıszintén, B+V Lap-és Könyvkiadó Kft.2000 170

65. Reitox Focal Point Austria: Networking in the Field of Demand Reduction 9. United Nations Office on Drugs and Crime: Developing an Integrated Drug Information System, Toolkit Module 66. Rácz József dr.: Fórum. Fundamentum, 2001/1. sz., 88-90.o. 67. Rácz József dr : Ifjúsági szubkultúrák és fiatalkorú "devianciák". Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp., 1989. 68. Rácz József dr.: Iskolai Mentálhigiénés programok – szakmai forrás sorozat – 1 – Bp. 1994 69. Rácz József dr.: Körkép a magyar nyelvő addiktológiai szakirodalomból – Bp. HIETE, 1998 70. Rácz József dr.: Ifjúsági (szub) kultúrák, intézmények, devianciák – Bp. Scientia Humana, 1998 71. Rácz József dr.: Addigktológia – Tünettan és intervenciók – Bp. HIETE, 1999 72. Rácz J dr. - Vingender I. (1999) A fıbb addikciók (alkoholizmus, dohányzás, drogabúzus) szerepe Magyarországon a morbiditásban-mortalitásban és a népesség fogyatkozásában. Statisztikai elemzés az Országgyőlés tájékoztatására. 1998. Országos Alkohológiai Intézet. Budapest. 73. Ritter Ildikó: Elterelés kábítószer-bőncselekmények esetén. Kriminológiai Tanulmányok, XXXVIII. sz., Bp., OKRI, 2001., 239-265.o. 74. Second Report on Sourches of Epidemiological Data Avaible to the Focal Points of the Central and Eastern European Country. 1998. 75. Simon R. 1997. Estimating Prevalence Using the Case-finding Method, an Overview in EMCDDA. Scientic Monograph Series No. 1. 76. Spéder Zsolt – Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna (1998): Anomie and Stratfication at the Beginning of the Nineties In: Social Report 1988 Edited by: Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György Budapest, TÁRKI Budapest, 77. Szabó M., Aszmann A, Kökönyei Gy.: Serdülıkorúak jól-léte és rizikómagatartása a családstruktúra és a nemi szerepek függvényében. Egészségnevelés, 2002. 43. 97-103.

171

78. Szádóczky E., Pap Zs., Vitrai J., Füredi J. : A hangulat és szorongásos zavarok elıfordulása a felnıtt magyar lakosság körében. Orvosi Hetilap, 2000. 141. (1) 17-22. 79. Taylor, J. A. : Apersonality scale of manifest anxiety. Journal of Abnormal and Social Psychology, 1953. 48. 285-290. 80. Tistyán L.- Füzesi Zs. 1999. Kábítószerfogyasztás a középiskolások körében. FACT Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs. 81. Török Tivadarné: Alkohol – Önsegítés – Tömegtájékoztatás – Alkohológiai Füzetek 15. 82. Th. Veblen: A dologtalan osztály elmélete, Bp. 83. J. Zinnecker: A fiatalok a társadalmi osztályok terében In: Civilizációs korszakváltás és ifjúság Szeged, 1993. 84. www.tasz.hu 85. www.droginfo.hu 86. www.drog.lap.hu 87. http://drognet.ww.hu/

172

MELLÉKLETEK

173

I. sz. melléklet: Javaslat: milyen lehet a hatékony prevenció?34 Az oktatási intézményekben egészségfejlesztési-drogmegelızési programok szükségesek, természetesen a résztvevı korcsoportok életkori sajátosságainak megfelelıen. Kiterjesztıen értelmezzük a drog-prevenció fogalmát, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a célcsoportot nem izoláltan kezeljük, hanem a tágabb társadalmi környezetet (pedagógusok, szülık, kortársak) is be kell vonni a megelızı munkába, minden esetben. Ha valóban fontosnak tartjuk a fiatal korosztályok egészségnevelését, mindenképpen velük együttmőködve, hozzájuk személyesen közeledve lehet eredményes a prevenció. A központilag szervezett kampányok és programok nem pótolhatják a fiatalok természetes életterében történı megelızı programokat. Ehhez mindenképpen az iskolarendszer látszik a legmegfelelıbb bázisnak, hiszen 16 éves koráig minden magyar fiatalnak oktatásban kell résztvennie. Éppen ez az az életkor (14 - 18 év) amikor az életkori sajátosságokkal összefüggésben megjelenhet a drogfogyasztás, egyenlıre a kipróbálás szintjén Az iskola mellett folyamatosan jelen kell lenni az ifjúságot tömegesen megmozgató rendezvényeken, szórakozóhelyeken és a helyi, közösségi médiában. Az iskolákon keresztül elérése a célcsoportoknak azért is szerencsés mert lehetıvé teszi a kortárscsoporton kívüli másik két célcsoport bevonását a prevencióba: a szülıket és a pedagógusokat. Mindhárom célcsoport sajátosan eltérı megközelítést tesz szükségessé. Ezek: − Fiatalok esetén: messze nem elegendı az elrettentés, vagy a csupán tényszerő információkat nyújtó felvilágosítás a különféle kábítószerekrıl. Ez utóbbi ad abszurdum kedvet kelthet a szerek kipróbálására, míg az elrettentésen alapuló megelızı programok egyrészt csak a leginkább konform viselkedéső fiataloknál hatékonyak. İk viszont feltehetıen egyébként sem próbálkoznának, másrészt ha 34

Szerzı: Pataki Zoltán

174

csupán riogatjuk a fiatalokat azzal, hogy ha kábítószereket használnak akkor függıvé válhatnak, romlik az iskolai teljesítményük, börtönbe kerülhetnek vagy különféle balesetek áldozataivá válhatnak (pl. mivel a drogok kereskedelme teljesen illegális, sohasem lehet tudni, hogy kitıl mit vásárolnak s így mi is az a szer pontosan amit szervezetükbe juttatnak) akkor - mindamellett, hogy mindez igaz lehet - ha valamilyen helyzetben mégis kipróbál valamilyen szert (pl. beleslukkol egy marihuánás cigarettába vagy bevesz egy speed tablettát) az így szerzett "tapasztalat" nyomán az elrettentı stratégia azonnal összeomlik. Hiszen nem vált függıvé (a szerek nagy része egyébként sem vezet feltétlenül a dependencia kialakulásához), nem halt meg, nem romlott a tanulmányi eredménye, nem csapott le rá a rendırség, stb. Sıt mindezekkel szemben igen jól érezte magát kortársai körében, feloldódtak az életkorával természetszerően együtt járó gátlásai, "valakinek" érezhette magát. Nos ha mindez bekövetkezik, akkor ezek után már bármit mondhat a fiatalnak bárki: egy szavát sem fogja elhinni! (Azt ugyanis sohasem szabad a megelızı munka során figyelmen kívül hagyni, hogy a kábítószerek fogyasztása egyéni szinten kellemes érzésekkel párosul, ezért is olyan nehéz hatékony prevenciós programokat kidolgozni) A hatékony prevenció ötvözi az elrettentı és információ nyújtó módszereket úgy, hogy volt drogfüggıket von be a munkába s nem ex catedra jelenti ki, hogy a kábítószerek használata hová vezet(het), hanem a megfelelıen kiképzett volt drogfüggık személyes sorsukon keresztül hitelesen mutatják be, hogy hová is juthat az elsı kipróbálás után bárki. (elmondva azt is, amit a legtöbb fiatal gondol: „velem ez úgysem történhet meg”, minden drogfüggı így gondolta ezt valaha) Ezek a beszélgetések lehetıség szerint minél kötetlenebbek és interaktívak legyenek, amikor alkalom nyílik szabadon kérdezni, reagálni az elhangzottakra, a külsı szakember szerepe a folyamatok kézbentartására irányul leginkább. Ez azonban önmagában még nem elegendı a hatékony prevencióhoz. A kábítószerekkel kapcsolatos interaktív foglalkozások a programok kisebb részét teszik ki. Sokkal hangsúlyosabb a személyiség és önismeret fejlesztése, valamint a különféle pszichodramatikus elemeket beépítı trainingek.

175

A dramatikus elemekkel dolgozó csoportfoglalkozás a középiskolai drogprevenciós programba illeszkedve, a drogokkal kapcsolatos elméleti információk interaktív feldolgozását követıen a következı célokat szolgálja:35 • Lehetıséget teremt a drogokhoz főzıdı viszony körüljárására, megfogalmazására. • Célja a droghasználattal kapcsolatos döntéshelyzetek, a döntést befolyásoló, a racionális döntést segítı és akadályozó tényezık megvizsgálása szituációs játékok segítségével. (kortárscsoport, a családi minta, az önértékelés és más pszichológiai tényezık szerepe,

a

következmények,

az

ár/haszon

mérlegelés,

az

alternatívák

figyelembevételének képessége stb. a döntésben) • Hétköznapi szenvedélyeink (a pozitív szenvedély) megértésével közelebb vinni a fiatalokat a szenvedélybetegségek mechanizmusának mőködésének megértéséhez, felismerve a határt a szenvedély és a szenvedélybetegség között. • Beindítani az igényt az egészséges önismeretre, felkelteni az érdeklıdést egy késıbbi személyiségfejlesztı, esetleg kortárssegítı csoportban való részvételre. A személyiség protektív faktoraira (érzelmi intelligencia, megküzdési stratégiák) és ezek fejleszthetıségére irányítani a figyelmet. • Annak a tudatosítása, hogy a droghasználat elkerülhetı, saját döntés eredménye, amely döntésben adott esetben hozzáértı segítség is kérhetı. A módszerbıl adódóan a foglalkozások rugalmasan az adott csoport igényei, érdeklıdése, hozott problémái szerint alakulnak, a csoport tapasztalatainak, érintettségének megfelelıen. A következı csoportvázlat így csupán tájékoztató jellegő: • Keretek, csoportszabályok ismertetése. • Ismerkedés csoporton jelenlévıkkel, játékos kapcsolatteremtés, feszültségoldás. • Ráhangolódás a témára – hétköznapi szenvedélyeink. • Droghoz főzıdı viszony – székszociometria. • Dramatikus játék, a csoport által választott helyzet(ek) megjelenítése, feldolgozása. (pl. Döntés, Nemet mondani, Drogos a suliban, A barátaim szívnak, Mit csináljak,ha…, Hogyan segíthetek…) 35

Az alább következı programvázlathoz nyújtott segítségéért külön köszönet illeti Kardos Edina pszichológust, a Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drog-centrum munkatársát.

176

• Levezetı közös mozgás, rajzolás vagy zenélés. • A csoport lezárása. Az eddig elértek gyakorlása pszichodramatikus formában elsısorban az "Érintések" improvizációs színpad mentalhigiénikus szakembereinek segítségével. Olyan helyzetgyakorlatok végzése melyek segítik az elutasítás gyakorlását. célkitőzés: az eddig "tanultak" átültetése a gyakorlatba szituációs játékok segítségével, és a csoportfoglalkozások lezárása. − szülık bevonása esetén két részbıl tevıdik össze a prevenciós munka: 1. hiteles információk nyújtása a kábítószerekrıl, ami azért rettenetesen fontos, hogy a szülı tudjon kommunikálni gyermekével és ne a gyermek világosítsa fel szüleit, hanem fordítva. Az egyes szerek ismertetésén túl fel kell hívni a figyelmet a veszélyekre és eloszlatni a drogokhoz és fogyasztókhoz főzıdı mítoszokat. FONTOS: senki ne képzelje, hogy az ı gyermekével ez nem történhet meg (mármint az, hogy droghasználóvá esetleg függıvé válik). Drogfüggıkön illetve családjaikon végzett vizsgálataim alapján állíthatom, hogy nincs olyan szisztematikusan felismerhetı és szociológiailag jól körülírható családtípus, amely úgymond drogfogyasztókat "termelne ki" magából, s éppen ennek az ellenkezıje is igaz: nincs

olyan

szociológiailag

leírható

családtípus

amely

megvédene

a

drogfogyasztástól! Ezek tények és NEM A SZÜLİ HIBÁJA HA A GYERMEKE KÁBÍTÓSZERT HASZNÁL! 2. a szülık felé irányuló prevenciós munka másik fontos eleme, hogy miként vehetı észre a gyermek drogfogyasztása (lehetıleg minél hamarabb) és mi a teendı. MINDEN

ESETBEN

SZAKEMBERHEZ

KELL

FORDULNI,

EZ

A

PROBLÉMA CSALÁDON BELÜL A MEGSZOKOTT MÓDSZEREKKEL NEM MEGOLDHATÓ! − pedagógusok esetén: az iskola hajlamos az ilyen típusú problémákkal küzdı diákjaitól megszabadulni, sıt tudomásom szerint - sajnos - az iskolák túlnyomó többségében ez a "megoldási mód" kizárólagos. Ezzel azonban a probléma nem oldódik meg! és a problémás fiatalokat titkolózásra kényszeríti, s igyekeznek tanáraik elıtt titkolni problémáikat. Ezen a 177

szemléleten

mindenképpen

változtatni

szükséges.

Tapasztalataim

szerint

a

pedagógusok nagy része a szülıkhöz hasonlóan nem rendelkezik valódi ismeretekkel a droghasználat mibenlétét illetıen. Esetükben viszont lehetıség van - hiszen valamennyien felsıfokú végzettségőek - tudományos igényő ismeretátadásra, s így el lehetne érni, hogy a gyakorló pedagógusok ne laikusként közelítsenek e kérdéskörhöz. Röviden így tudnánk vázlatszerően összefoglalni a sikeres és megoldható drogprevenciós munka lényegét. Ehhez járulna még a programok befejezése utáni hatásvizsgálat.

178

II. sz. melléklet: A minta alapeloszlásai prevenciós/kontroll csoport

Valid

prevenciós kontroll Total

Frequency 1650 563 2213

Percent 74,6 25,4 100,0

Valid Percent 74,6 25,4 100,0

Cumulative Percent 74,6 100,0

osztály

Valid

11 12 13 Total

Frequency 1099 1063 51 2213

Percent 49,7 48,0 2,3 100,0

Valid Percent 49,7 48,0 2,3 100,0

Cumulative Percent 49,7 97,7 100,0

milyen típusú osztályba jár

Valid

gimnázium szakközépiskola szakiskola/szak munkásképzı Total

Frequency 748 931

Percent 33,8 42,1

Valid Percent 33,8 42,1

Cumulative Percent 33,8 75,9

534

24,1

24,1

100,0

2213

100,0

100,0

születési év

Valid

Missing Total

82 83 84 85 86 87 88 89 Total System

Frequency 1 13 41 144 716 936 329 2 2182 31 2213

Percent ,0 ,6 1,9 6,5 32,4 42,3 14,9 ,1 98,6 1,4 100,0

Valid Percent ,0 ,6 1,9 6,6 32,8 42,9 15,1 ,1 100,0

179

Cumulative Percent ,0 ,6 2,5 9,1 41,9 84,8 99,9 100,0

a kérdezett kora

Valid

Missing Total

15,00 16,00 17,00 18,00 19,00 20,00 21,00 22,00 Total System

Frequency 2 329 936 716 144 41 13 1 2182 31 2213

Percent ,1 14,9 42,3 32,4 6,5 1,9 ,6 ,0 98,6 1,4 100,0

Valid Percent ,1 15,1 42,9 32,8 6,6 1,9 ,6 ,0 100,0

Cumulative Percent ,1 15,2 58,1 90,9 97,5 99,4 100,0 100,0

korcsoportok

Valid

Missing Total

- 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves vagy több Total System

Frequency 331 936 716 199 2182 31 2213

Percent 15,0 42,3 32,4 9,0 98,6 1,4 100,0

Valid Percent 15,2 42,9 32,8 9,1 100,0

Cumulative Percent 15,2 58,1 90,9 100,0

életkor a prevenciós program idején

Valid

Missing Total

13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 19,00 20,00 Total System

Frequency 2 329 936 716 144 41 13 1 2182 31 2213

Percent ,1 14,9 42,3 32,4 6,5 1,9 ,6 ,0 98,6 1,4 100,0

Valid Percent ,1 15,1 42,9 32,8 6,6 1,9 ,6 ,0 100,0

Cumulative Percent ,1 15,2 58,1 90,9 97,5 99,4 100,0 100,0

a kérdezett neme

Valid

Missing Total

fiú leány Total System

Frequency 921 1287 2208 5 2213

Percent 41,6 58,2 99,8 ,2 100,0

Valid Percent 41,7 58,3 100,0

180

Cumulative Percent 41,7 100,0

á. lakóhely teltípusa

Valid

Missing Total

község város megyeszékhely Budapest Total System

Frequency 684 819 519 126 2148 65 2213

Percent 30,9 37,0 23,5 5,7 97,1 2,9 100,0

Valid Percent 31,8 38,1 24,2 5,9 100,0

Cumulative Percent 31,8 70,0 94,1 100,0

LAKHOL

Valid

Missing Total

szülıknél kollégium albérlet rokonoknál intézet máshol Total System

Frequency 1926 230 8 17 4 18 2203 10 2213

Percent 87,0 10,4 ,4 ,8 ,2 ,8 99,5 ,5 100,0

Valid Percent 87,4 10,4 ,4 ,8 ,2 ,8 100,0

Cumulative Percent 87,4 97,9 98,2 99,0 99,2 100,0

Kikkel él együtt

Valid

Missing Total

ép család csonka család újra struktúrált család Total System

Frequency 1566 437 179 2182 31 2213

Percent 70,8 19,7 8,1 98,6 1,4 100,0

Valid Percent 71,8 20,0 8,2 100,0

Cumulative Percent 71,8 91,8 100,0

Kikkel él együtt

Valid

Missing Total

nukleáris család kiterjedt család Total System

Frequency 1884 283 2167 46 2213

Percent 85,1 12,8 97,9 2,1 100,0

181

Valid Percent 86,9 13,1 100,0

Cumulative Percent 86,9 100,0

szülei együtt élnek-e

Valid

Missing Total

együtt élnek nem Total System

Frequency 1576 624 2200 13 2213

Percent 71,2 28,2 99,4 ,6 100,0

Valid Percent 71,6 28,4 100,0

Cumulative Percent 71,6 100,0

miért nem élnek együtt

Valid

Missing Total

elváltak édesanya nem él édesapa nem él egyéb ok Total System

Frequency 466 31 108 28 633 1580 2213

Percent 21,1 1,4 4,9 1,3 28,6 71,4 100,0

Valid Percent 73,6 4,9 17,1 4,4 100,0

Cumulative Percent 73,6 78,5 95,6 100,0

életkor szülık válásakor

Valid

Missing Total

,5 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 18,0 19,0 Total System

Frequency 6 31 30 34 27 26 40 22 31 18 32 20 36 29 30 25 22 20 4 1 484 1729 2213

Percent ,3 1,4 1,4 1,5 1,2 1,2 1,8 1,0 1,4 ,8 1,4 ,9 1,6 1,3 1,4 1,1 1,0 ,9 ,2 ,0 21,9 78,1 100,0

Valid Percent 1,2 6,4 6,2 7,0 5,6 5,4 8,3 4,5 6,4 3,7 6,6 4,1 7,4 6,0 6,2 5,2 4,5 4,1 ,8 ,2 100,0

182

Cumulative Percent 1,2 7,6 13,8 20,9 26,4 31,8 40,1 44,6 51,0 54,8 61,4 65,5 72,9 78,9 85,1 90,3 94,8 99,0 99,8 100,0

édesapa munkaviszonya

Valid

Missing Total

Frequency állandó munkahely 1576 alkalmi munka 85 munkanélküli 61 GYES/GYED/gondoz 3 htb 2 nyugdíjas 38 tartós beteg 139 Total 1904 System 309 2213

Percent 71,2 3,8 2,8 ,1 ,1 1,7 6,3 86,0 14,0 100,0

Valid Percent 82,8 4,5 3,2 ,2 ,1 2,0 7,3 100,0

Cumulative Percent 82,8 87,2 90,4 90,6 90,7 92,7 100,0

nevelıapa munkaviszonya

Valid

Missing Total

állandó munkahely alkalmi munka munkanélküli htb nyugdíjas tartós beteg Total System

Frequency 141 12 5 1 5 9 173 2040 2213

Percent 6,4 ,5 ,2 ,0 ,2 ,4 7,8 92,2 100,0

Valid Percent 81,5 6,9 2,9 ,6 2,9 5,2 100,0

Cumulative Percent 81,5 88,4 91,3 91,9 94,8 100,0

édesanya munkaviszonya

Valid

Missing Total

Frequency állandó munkahely 1622 alkalmi munka 39 munkanélküli 79 GYES/GYED/gondoz 67 htb 179 nyugdíjas 19 tartós beteg 132 Total 2137 System 76 2213

Percent 73,3 1,8 3,6 3,0 8,1 ,9 6,0 96,6 3,4 100,0

183

Valid Percent 75,9 1,8 3,7 3,1 8,4 ,9 6,2 100,0

Cumulative Percent 75,9 77,7 81,4 84,6 92,9 93,8 100,0

nevelıanya munkaviszonya

Valid

Missing Total

Frequency állandó munkahely 23 alkalmi munka 1 munkanélküli 1 GYES/GYED/gondoz 5 htb 1 nyugdíjas 3 tartós beteg 2 Total 36 System 2177 2213

Percent 1,0 ,0 ,0 ,2 ,0 ,1 ,1 1,6 98,4 100,0

Valid Percent 63,9 2,8 2,8 13,9 2,8 8,3 5,6 100,0

Cumulative Percent 63,9 66,7 69,4 83,3 86,1 94,4 100,0

az apa foglalkozása

Valid

Missing Total

szakképzetlen fizikai szakképzett fizikai mg.-i fizikai alacsonyan képzett szellemi diplomás szellemi mg.-i diplomás vezetı vállalkozó Total System

Frequency 235 739 72

Percent 10,6 33,4 3,3

Valid Percent 13,4 42,0 4,1

Cumulative Percent 13,4 55,4 59,5

95

4,3

5,4

64,9

270 18 109 220 1758 455 2213

12,2 ,8 4,9 9,9 79,4 20,6 100,0

15,4 1,0 6,2 12,5 100,0

80,3 81,3 87,5 100,0

az anya foglalkozása

Valid

Missing Total

szakképzetlen fizikai szakképzett fizikai mg.-i fizikai alacsonyan képzett szellemi diplomás szellemi mg.-i diplomás vezetı vállalkozó Total System

Frequency 118 640 13

Percent 5,3 28,9 ,6

Valid Percent 6,8 36,9 ,8

Cumulative Percent 6,8 43,7 44,5

313

14,1

18,1

62,6

455 3 79 112 1733 480 2213

20,6 ,1 3,6 5,1 78,3 21,7 100,0

26,3 ,2 4,6 6,5 100,0

88,8 89,0 93,5 100,0

184

édesapa iskolai végz

Valid

Missing Total

kev. mint 8 ált. 8 ált. szakmunkás szakközépisk. technikum gimnázium fıiskola egyetem Total System

Frequency 11 99 703 380 188 135 231 205 1952 261 2213

Percent ,5 4,5 31,8 17,2 8,5 6,1 10,4 9,3 88,2 11,8 100,0

Valid Percent ,6 5,1 36,0 19,5 9,6 6,9 11,8 10,5 100,0

Cumulative Percent ,6 5,6 41,6 61,1 70,7 77,7 89,5 100,0

nevelıapa iskolai végz.

Valid

Missing Total

kev. mint 8 ált. 8 ált. szakmunkás szakközépisk. technikum gimnázium fıiskola egyetem Total System

Frequency 1 9 68 32 16 12 17 13 168 2045 2213

Percent ,0 ,4 3,1 1,4 ,7 ,5 ,8 ,6 7,6 92,4 100,0

Valid Percent ,6 5,4 40,5 19,0 9,5 7,1 10,1 7,7 100,0

Cumulative Percent ,6 6,0 46,4 65,5 75,0 82,1 92,3 100,0

édesanya iskolai végz.

Valid

Missing Total

kev. mint 8 ált. 8 ált. szakmunkás szakközépisk. technikum gimnázium fıiskola egyetem Total System

Frequency 23 214 452 466 78 332 420 159 2144 69 2213

Percent 1,0 9,7 20,4 21,1 3,5 15,0 19,0 7,2 96,9 3,1 100,0

185

Valid Percent 1,1 10,0 21,1 21,7 3,6 15,5 19,6 7,4 100,0

Cumulative Percent 1,1 11,1 32,1 53,9 57,5 73,0 92,6 100,0

nevelıanya iskolai végz.

Valid

Missing Total

kev. mint 8 ált. 8 ált. szakmunkás szakközépisk. technikum gimnázium fıiskola egyetem Total System

Frequency 2 1 9 11 1 5 7 4 40 2173 2213

Percent ,1 ,0 ,4 ,5 ,0 ,2 ,3 ,2 1,8 98,2 100,0

186

Valid Percent 5,0 2,5 22,5 27,5 2,5 12,5 17,5 10,0 100,0

Cumulative Percent 5,0 7,5 30,0 57,5 60,0 72,5 90,0 100,0

Hány éves koráig fiatal az ember?

Valid

Missing Total

16,0 17,0 17,5 18,0 18,5 19,0 20,0 20,5 21,0 22,0 22,5 23,0 23,5 24,0 25,0 25,5 26,0 27,0 27,5 28,0 28,5 29,0 29,5 30,0 31,5 32,0 32,5 33,0 34,0 34,5 35,0 36,0 37,0 37,5 38,0 39,0 40,0 42,0 42,5 43,0 45,0 47,5 48,0 49,0 50,0 55,0 58,0 60,0 62,0 65,0 66,0 Total System

Frequency 28 21 1 125 1 14 94 1 15 28 4 14 1 33 221 1 24 29 4 70 2 52 1 540 1 16 8 22 4 1 216 5 3 4 21 14 212 2 3 5 34 1 1 5 70 7 1 8 1 1 1 1991 222 2213

Percent 1,3 ,9 ,0 5,6 ,0 ,6 4,2 ,0 ,7 1,3 ,2 ,6 ,0 1,5 10,0 ,0 1,1 1,3 ,2 3,2 ,1 2,3 ,0 24,4 ,0 ,7 ,4 1,0 ,2 ,0 9,8 ,2 ,1 ,2 ,9 ,6 9,6 ,1 ,1 ,2 1,5 ,0 ,0 ,2 3,2 ,3 ,0 ,4 ,0 ,0 ,0 90,0 10,0 100,0

Valid Percent 1,4 1,1 ,1 6,3 ,1 ,7 4,7 ,1 ,8 1,4 ,2 ,7 ,1 1,7 11,1 ,1 1,2 1,5 ,2 3,5 ,1 2,6 ,1 27,1 ,1 ,8 ,4 1,1 ,2 ,1 10,8 ,3 ,2 ,2 1,1 ,7 10,6 ,1 ,2 ,3 1,7 ,1 ,1 ,3 3,5 ,4 ,1 ,4 ,1 ,1 ,1 100,0

187

Cumulative Percent 1,4 2,5 2,5 8,8 8,8 9,5 14,3 14,3 15,1 16,5 16,7 17,4 17,4 19,1 30,2 30,2 31,4 32,9 33,1 36,6 36,7 39,3 39,4 66,5 66,5 67,4 67,8 68,9 69,1 69,1 80,0 80,2 80,4 80,6 81,6 82,3 93,0 93,1 93,2 93,5 95,2 95,2 95,3 95,5 99,0 99,4 99,4 99,8 99,9 99,9 100,0

Hány évesen:elköltözni

Valid

Missing Total

15,0 16,0 17,0 17,5 18,0 18,5 19,0 19,5 20,0 21,0 21,5 22,0 22,5 23,0 23,5 24,0 25,0 26,0 27,0 27,5 28,0 29,0 30,0 35,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 4 9 11 1 145 1 136 1 346 82 2 242 3 231 1 192 508 77 27 1 40 3 34 1 17 2115 98 2213

Percent ,2 ,4 ,5 ,0 6,6 ,0 6,1 ,0 15,6 3,7 ,1 10,9 ,1 10,4 ,0 8,7 23,0 3,5 1,2 ,0 1,8 ,1 1,5 ,0 ,8 95,6 4,4 100,0

188

Valid Percent ,2 ,4 ,5 ,0 6,9 ,0 6,4 ,0 16,4 3,9 ,1 11,4 ,1 10,9 ,0 9,1 24,0 3,6 1,3 ,0 1,9 ,1 1,6 ,0 ,8 100,0

Cumulative Percent ,2 ,6 1,1 1,2 8,0 8,1 14,5 14,6 30,9 34,8 34,9 46,3 46,5 57,4 57,4 66,5 90,5 94,2 95,5 95,5 97,4 97,5 99,1 99,2 100,0

Hány évesen:szerelmes

Valid

Missing Total

8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 16,5 17,0 17,5 18,0 19,0 20,0 21,0 21,5 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 30,0 35,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 7 4 37 15 50 58 221 301 435 1 345 1 274 53 181 17 1 19 14 7 23 1 4 1 8 1 31 2110 103 2213

Percent ,3 ,2 1,7 ,7 2,3 2,6 10,0 13,6 19,7 ,0 15,6 ,0 12,4 2,4 8,2 ,8 ,0 ,9 ,6 ,3 1,0 ,0 ,2 ,0 ,4 ,0 1,4 95,3 4,7 100,0

189

Valid Percent ,3 ,2 1,8 ,7 2,4 2,7 10,5 14,3 20,6 ,0 16,4 ,0 13,0 2,5 8,6 ,8 ,0 ,9 ,7 ,3 1,1 ,0 ,2 ,0 ,4 ,0 1,5 100,0

Cumulative Percent ,3 ,5 2,3 3,0 5,4 8,1 18,6 32,8 53,5 53,5 69,9 69,9 82,9 85,4 94,0 94,8 94,8 95,7 96,4 96,7 97,8 97,9 98,1 98,1 98,5 98,5 100,0

Hány évesen:szex

Valid

Missing Total

12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 17,5 18,0 18,5 19,0 19,5 20,0 21,0 22,0 22,5 23,0 24,0 25,0 26,0 28,0 30,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 12 22 124 268 523 440 3 417 1 88 1 130 10 16 1 12 10 15 4 1 4 23 2125 88 2213

Percent ,5 1,0 5,6 12,1 23,6 19,9 ,1 18,8 ,0 4,0 ,0 5,9 ,5 ,7 ,0 ,5 ,5 ,7 ,2 ,0 ,2 1,0 96,0 4,0 100,0

190

Valid Percent ,6 1,0 5,8 12,6 24,6 20,7 ,1 19,6 ,0 4,1 ,0 6,1 ,5 ,8 ,0 ,6 ,5 ,7 ,2 ,0 ,2 1,1 100,0

Cumulative Percent ,6 1,6 7,4 20,0 44,7 65,4 65,5 85,1 85,2 89,3 89,4 95,5 96,0 96,7 96,8 97,3 97,8 98,5 98,7 98,7 98,9 100,0

Hány évesen:keresni

Valid

Missing Total

16,0 17,0 18,0 19,0 19,5 20,0 20,5 21,0 21,5 22,0 22,5 23,0 24,0 24,5 25,0 25,5 26,0 27,0 27,5 28,0 29,0 30,0 35,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 11 19 88 73 2 331 1 94 1 248 2 218 217 1 535 1 109 36 1 43 5 57 3 20 2116 97 2213

Percent ,5 ,9 4,0 3,3 ,1 15,0 ,0 4,2 ,0 11,2 ,1 9,9 9,8 ,0 24,2 ,0 4,9 1,6 ,0 1,9 ,2 2,6 ,1 ,9 95,6 4,4 100,0

191

Valid Percent ,5 ,9 4,2 3,4 ,1 15,6 ,0 4,4 ,0 11,7 ,1 10,3 10,3 ,0 25,3 ,0 5,2 1,7 ,0 2,0 ,2 2,7 ,1 ,9 100,0

Cumulative Percent ,5 1,4 5,6 9,0 9,1 24,8 24,8 29,3 29,3 41,0 41,1 51,4 61,7 61,7 87,0 87,1 92,2 93,9 94,0 96,0 96,2 98,9 99,1 100,0

Hány évesen:szakma

Valid

Missing Total

16,0 17,0 18,0 18,5 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 23,5 24,0 24,5 25,0 26,0 27,0 28,0 30,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 15 24 455 2 238 374 75 290 261 3 189 2 130 26 5 4 2 25 2120 93 2213

Percent ,7 1,1 20,6 ,1 10,8 16,9 3,4 13,1 11,8 ,1 8,5 ,1 5,9 1,2 ,2 ,2 ,1 1,1 95,8 4,2 100,0

192

Valid Percent ,7 1,1 21,5 ,1 11,2 17,6 3,5 13,7 12,3 ,1 8,9 ,1 6,1 1,2 ,2 ,2 ,1 1,2 100,0

Cumulative Percent ,7 1,8 23,3 23,4 34,6 52,3 55,8 69,5 81,8 81,9 90,8 90,9 97,1 98,3 98,5 98,7 98,8 100,0

Hány évesen:házasodni/együtt élni

Valid

Missing Total

17,0 18,0 19,0 19,5 20,0 21,0 22,0 22,5 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 27,5 28,0 28,5 29,0 29,5 30,0 31,0 32,0 32,5 33,0 34,0 35,0 36,0 37,0 38,0 40,0 42,0 45,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 7 16 10 1 81 33 99 4 123 151 531 227 130 2 221 1 28 1 290 1 14 3 11 5 40 2 1 2 11 1 1 58 2106 107 2213

Percent ,3 ,7 ,5 ,0 3,7 1,5 4,5 ,2 5,6 6,8 24,0 10,3 5,9 ,1 10,0 ,0 1,3 ,0 13,1 ,0 ,6 ,1 ,5 ,2 1,8 ,1 ,0 ,1 ,5 ,0 ,0 2,6 95,2 4,8 100,0

193

Valid Percent ,3 ,8 ,5 ,0 3,8 1,6 4,7 ,2 5,8 7,2 25,2 10,8 6,2 ,1 10,5 ,0 1,3 ,0 13,8 ,0 ,7 ,1 ,5 ,2 1,9 ,1 ,0 ,1 ,5 ,0 ,0 2,8 100,0

Cumulative Percent ,3 1,1 1,6 1,6 5,5 7,0 11,7 11,9 17,8 24,9 50,1 60,9 67,1 67,2 77,7 77,7 79,1 79,1 92,9 92,9 93,6 93,7 94,3 94,5 96,4 96,5 96,5 96,6 97,2 97,2 97,2 100,0

Hány évesen:gyerekvállalás

Valid

Missing Total

15,0 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 25,5 26,0 27,0 27,5 28,0 29,0 29,5 30,0 31,0 32,0 32,5 33,0 34,0 35,0 36,0 37,0 38,0 40,0 41,0 45,0 47,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 2 2 2 3 14 18 24 50 87 273 2 251 212 2 298 103 1 394 39 66 3 30 16 84 14 6 5 22 2 1 1 76 2103 110 2213

Percent ,1 ,1 ,1 ,1 ,6 ,8 1,1 2,3 3,9 12,3 ,1 11,3 9,6 ,1 13,5 4,7 ,0 17,8 1,8 3,0 ,1 1,4 ,7 3,8 ,6 ,3 ,2 1,0 ,1 ,0 ,0 3,4 95,0 5,0 100,0

194

Valid Percent ,1 ,1 ,1 ,1 ,7 ,9 1,1 2,4 4,1 13,0 ,1 11,9 10,1 ,1 14,2 4,9 ,0 18,7 1,9 3,1 ,1 1,4 ,8 4,0 ,7 ,3 ,2 1,0 ,1 ,0 ,0 3,6 100,0

Cumulative Percent ,1 ,2 ,3 ,4 1,1 1,9 3,1 5,5 9,6 22,6 22,7 34,6 44,7 44,8 59,0 63,9 63,9 82,6 84,5 87,6 87,8 89,2 90,0 94,0 94,6 94,9 95,1 96,2 96,3 96,3 96,4 100,0

Hány évesen:állás

Valid

Missing Total

15,0 16,0 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 23,5 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 28,5 29,0 30,0 32,0 33,0 35,0 36,0 37,0 40,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 6 11 6 30 58 211 103 230 258 1 287 497 179 63 87 1 15 45 4 1 2 2 1 3 23 2124 89 2213

Percent ,3 ,5 ,3 1,4 2,6 9,5 4,7 10,4 11,7 ,0 13,0 22,5 8,1 2,8 3,9 ,0 ,7 2,0 ,2 ,0 ,1 ,1 ,0 ,1 1,0 96,0 4,0 100,0

195

Valid Percent ,3 ,5 ,3 1,4 2,7 9,9 4,8 10,8 12,1 ,0 13,5 23,4 8,4 3,0 4,1 ,0 ,7 2,1 ,2 ,0 ,1 ,1 ,0 ,1 1,1 100,0

Cumulative Percent ,3 ,8 1,1 2,5 5,2 15,2 20,0 30,8 43,0 43,0 56,5 79,9 88,4 91,3 95,4 95,5 96,2 98,3 98,5 98,5 98,6 98,7 98,8 98,9 100,0

Hány évesen:rendszeres cigi

Valid

Missing Total

10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 18,0 18,5 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 27,0 28,0 29,0 30,0 33,0 35,0 36,0 40,0 44,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 11 3 19 36 95 163 170 107 134 1 25 78 6 7 6 4 20 2 2 2 21 1 2 1 15 1 1072 2004 209 2213

Percent ,5 ,1 ,9 1,6 4,3 7,4 7,7 4,8 6,1 ,0 1,1 3,5 ,3 ,3 ,3 ,2 ,9 ,1 ,1 ,1 ,9 ,0 ,1 ,0 ,7 ,0 48,4 90,6 9,4 100,0

196

Valid Percent ,5 ,1 ,9 1,8 4,7 8,1 8,5 5,3 6,7 ,0 1,2 3,9 ,3 ,3 ,3 ,2 1,0 ,1 ,1 ,1 1,0 ,0 ,1 ,0 ,7 ,0 53,5 100,0

Cumulative Percent ,5 ,7 1,6 3,4 8,2 16,3 24,8 30,1 36,8 36,9 38,1 42,0 42,3 42,7 43,0 43,2 44,2 44,3 44,4 44,5 45,5 45,6 45,7 45,7 46,5 46,5 100,0

Hány évesen:önállóan szórakozni

Valid

Missing Total

10,0 11,0 12,0 13,0 13,5 14,0 15,0 15,5 16,0 16,5 17,0 18,0 19,0 19,5 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 28,0 30,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 10 8 33 105 1 404 514 2 533 1 242 147 31 1 43 5 5 4 1 1 3 1 4 42 2141 72 2213

Percent ,5 ,4 1,5 4,7 ,0 18,3 23,2 ,1 24,1 ,0 10,9 6,6 1,4 ,0 1,9 ,2 ,2 ,2 ,0 ,0 ,1 ,0 ,2 1,9 96,7 3,3 100,0

197

Valid Percent ,5 ,4 1,5 4,9 ,0 18,9 24,0 ,1 24,9 ,0 11,3 6,9 1,4 ,0 2,0 ,2 ,2 ,2 ,0 ,0 ,1 ,0 ,2 2,0 100,0

Cumulative Percent ,5 ,8 2,4 7,3 7,3 26,2 50,2 50,3 75,2 75,2 86,5 93,4 94,9 94,9 96,9 97,2 97,4 97,6 97,6 97,7 97,8 97,9 98,0 100,0

Hány évesen:kiprób. drogot

Valid

Missing Total

12,0 13,0 14,0 14,5 15,0 16,0 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 29,0 30,0 31,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 3 13 56 1 109 182 104 116 22 70 8 4 6 1 7 1 3 4 2 10 1 1260 1983 230 2213

Percent ,1 ,6 2,5 ,0 4,9 8,2 4,7 5,2 1,0 3,2 ,4 ,2 ,3 ,0 ,3 ,0 ,1 ,2 ,1 ,5 ,0 56,9 89,6 10,4 100,0

198

Valid Percent ,2 ,7 2,8 ,1 5,5 9,2 5,2 5,8 1,1 3,5 ,4 ,2 ,3 ,1 ,4 ,1 ,2 ,2 ,1 ,5 ,1 63,5 100,0

Cumulative Percent ,2 ,8 3,6 3,7 9,2 18,4 23,6 29,5 30,6 34,1 34,5 34,7 35,0 35,0 35,4 35,5 35,6 35,8 35,9 36,4 36,5 100,0

Hány évesen:lerészegedni

Valid

Missing Total

12,0 13,0 14,0 15,0 15,5 16,0 16,5 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 29,0 30,0 40,0 ilyen nem történhet Total System

Frequency 32 74 262 328 1 419 1 199 200 39 44 6 6 3 3 4 1 1 2 1 7 2 448 2083 130 2213

Percent 1,4 3,3 11,8 14,8 ,0 18,9 ,0 9,0 9,0 1,8 2,0 ,3 ,3 ,1 ,1 ,2 ,0 ,0 ,1 ,0 ,3 ,1 20,2 94,1 5,9 100,0

199

Valid Percent 1,5 3,6 12,6 15,7 ,0 20,1 ,0 9,6 9,6 1,9 2,1 ,3 ,3 ,1 ,1 ,2 ,0 ,0 ,1 ,0 ,3 ,1 21,5 100,0

Cumulative Percent 1,5 5,1 17,7 33,4 33,5 53,6 53,6 63,2 72,8 74,7 76,8 77,1 77,3 77,5 77,6 77,8 77,9 77,9 78,0 78,1 78,4 78,5 100,0

Hány évesen:elköltözni

Valid

Missing Total

15,0 16,0 17,0 17,5 18,0 18,5 19,0 19,5 20,0 21,0 21,5 22,0 22,5 23,0 23,5 24,0 25,0 26,0 27,0 27,5 28,0 29,0 30,0 35,0 Total System

Frequency 4 9 11 1 145 1 136 1 346 82 2 242 3 231 1 192 508 77 27 1 40 3 34 1 2098 115 2213

Percent ,2 ,4 ,5 ,0 6,6 ,0 6,1 ,0 15,6 3,7 ,1 10,9 ,1 10,4 ,0 8,7 23,0 3,5 1,2 ,0 1,8 ,1 1,5 ,0 94,8 5,2 100,0

Valid Percent ,2 ,4 ,5 ,0 6,9 ,0 6,5 ,0 16,5 3,9 ,1 11,5 ,1 11,0 ,0 9,2 24,2 3,7 1,3 ,0 1,9 ,1 1,6 ,0 100,0

200

Cumulative Percent ,2 ,6 1,1 1,2 8,1 8,2 14,6 14,7 31,2 35,1 35,2 46,7 46,9 57,9 57,9 67,1 91,3 94,9 96,2 96,3 98,2 98,3 100,0 100,0

Hány évesen:szerelmes

Valid

Missing Total

8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 16,5 17,0 17,5 18,0 19,0 20,0 21,0 21,5 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 30,0 35,0 Total System

Frequency 7 4 37 15 50 58 221 301 435 1 345 1 274 53 181 17 1 19 14 7 23 1 4 1 8 1 2079 134 2213

Percent ,3 ,2 1,7 ,7 2,3 2,6 10,0 13,6 19,7 ,0 15,6 ,0 12,4 2,4 8,2 ,8 ,0 ,9 ,6 ,3 1,0 ,0 ,2 ,0 ,4 ,0 93,9 6,1 100,0

Valid Percent ,3 ,2 1,8 ,7 2,4 2,8 10,6 14,5 20,9 ,0 16,6 ,0 13,2 2,5 8,7 ,8 ,0 ,9 ,7 ,3 1,1 ,0 ,2 ,0 ,4 ,0 100,0

201

Cumulative Percent ,3 ,5 2,3 3,0 5,4 8,2 18,9 33,3 54,3 54,3 70,9 70,9 84,1 86,7 95,4 96,2 96,2 97,2 97,8 98,2 99,3 99,3 99,5 99,6 100,0 100,0

Hány évesen:szex

Valid

Missing Total

12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 17,5 18,0 18,5 19,0 19,5 20,0 21,0 22,0 22,5 23,0 24,0 25,0 26,0 28,0 30,0 Total System

Frequency 12 22 124 268 523 440 3 417 1 88 1 130 10 16 1 12 10 15 4 1 4 2102 111 2213

Percent ,5 1,0 5,6 12,1 23,6 19,9 ,1 18,8 ,0 4,0 ,0 5,9 ,5 ,7 ,0 ,5 ,5 ,7 ,2 ,0 ,2 95,0 5,0 100,0

Valid Percent ,6 1,0 5,9 12,7 24,9 20,9 ,1 19,8 ,0 4,2 ,0 6,2 ,5 ,8 ,0 ,6 ,5 ,7 ,2 ,0 ,2 100,0

202

Cumulative Percent ,6 1,6 7,5 20,3 45,1 66,1 66,2 86,1 86,1 90,3 90,3 96,5 97,0 97,8 97,8 98,4 98,9 99,6 99,8 99,8 100,0

Hány évesen:keresni

Valid

Missing Total

16,0 17,0 18,0 19,0 19,5 20,0 20,5 21,0 21,5 22,0 22,5 23,0 24,0 24,5 25,0 25,5 26,0 27,0 27,5 28,0 29,0 30,0 35,0 Total System

Frequency 11 19 88 73 2 331 1 94 1 248 2 218 217 1 535 1 109 36 1 43 5 57 3 2096 117 2213

Percent ,5 ,9 4,0 3,3 ,1 15,0 ,0 4,2 ,0 11,2 ,1 9,9 9,8 ,0 24,2 ,0 4,9 1,6 ,0 1,9 ,2 2,6 ,1 94,7 5,3 100,0

Valid Percent ,5 ,9 4,2 3,5 ,1 15,8 ,0 4,5 ,0 11,8 ,1 10,4 10,4 ,0 25,5 ,0 5,2 1,7 ,0 2,1 ,2 2,7 ,1 100,0

203

Cumulative Percent ,5 1,4 5,6 9,1 9,2 25,0 25,0 29,5 29,6 41,4 41,5 51,9 62,3 62,3 87,8 87,9 93,1 94,8 94,8 96,9 97,1 99,9 100,0

Hány évesen:szakma

Valid

Missing Total

16,0 17,0 18,0 18,5 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 23,5 24,0 24,5 25,0 26,0 27,0 28,0 30,0 Total System

Frequency 15 24 455 2 238 374 75 290 261 3 189 2 130 26 5 4 2 2095 118 2213

Percent ,7 1,1 20,6 ,1 10,8 16,9 3,4 13,1 11,8 ,1 8,5 ,1 5,9 1,2 ,2 ,2 ,1 94,7 5,3 100,0

Valid Percent ,7 1,1 21,7 ,1 11,4 17,9 3,6 13,8 12,5 ,1 9,0 ,1 6,2 1,2 ,2 ,2 ,1 100,0

204

Cumulative Percent ,7 1,9 23,6 23,7 35,0 52,9 56,5 70,3 82,8 82,9 91,9 92,0 98,2 99,5 99,7 99,9 100,0

Hány évesen:házasodni/együtt élni

Valid

Missing Total

17,0 18,0 19,0 19,5 20,0 21,0 22,0 22,5 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 27,5 28,0 28,5 29,0 29,5 30,0 31,0 32,0 32,5 33,0 34,0 35,0 36,0 37,0 38,0 40,0 42,0 45,0 Total System

Frequency 7 16 10 1 81 33 99 4 123 151 531 227 130 2 221 1 28 1 290 1 14 3 11 5 40 2 1 2 11 1 1 2048 165 2213

Percent ,3 ,7 ,5 ,0 3,7 1,5 4,5 ,2 5,6 6,8 24,0 10,3 5,9 ,1 10,0 ,0 1,3 ,0 13,1 ,0 ,6 ,1 ,5 ,2 1,8 ,1 ,0 ,1 ,5 ,0 ,0 92,5 7,5 100,0

Valid Percent ,3 ,8 ,5 ,0 4,0 1,6 4,8 ,2 6,0 7,4 25,9 11,1 6,3 ,1 10,8 ,0 1,4 ,0 14,2 ,0 ,7 ,1 ,5 ,2 2,0 ,1 ,0 ,1 ,5 ,0 ,0 100,0

205

Cumulative Percent ,3 1,1 1,6 1,7 5,6 7,2 12,1 12,3 18,3 25,6 51,6 62,6 69,0 69,1 79,9 79,9 81,3 81,3 95,5 95,6 96,2 96,4 96,9 97,2 99,1 99,2 99,3 99,4 99,9 100,0 100,0

Hány évesen:gyerekvállalás

Valid

Missing Total

15,0 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 25,5 26,0 27,0 27,5 28,0 29,0 29,5 30,0 31,0 32,0 32,5 33,0 34,0 35,0 36,0 37,0 38,0 40,0 41,0 45,0 47,0 Total System

Frequency 2 2 2 3 14 18 24 50 87 273 2 251 212 2 298 103 1 394 39 66 3 30 16 84 14 6 5 22 2 1 1 2027 186 2213

Percent ,1 ,1 ,1 ,1 ,6 ,8 1,1 2,3 3,9 12,3 ,1 11,3 9,6 ,1 13,5 4,7 ,0 17,8 1,8 3,0 ,1 1,4 ,7 3,8 ,6 ,3 ,2 1,0 ,1 ,0 ,0 91,6 8,4 100,0

Valid Percent ,1 ,1 ,1 ,1 ,7 ,9 1,2 2,5 4,3 13,5 ,1 12,4 10,5 ,1 14,7 5,1 ,0 19,4 1,9 3,3 ,1 1,5 ,8 4,1 ,7 ,3 ,2 1,1 ,1 ,0 ,0 100,0

206

Cumulative Percent ,1 ,2 ,3 ,4 1,1 2,0 3,2 5,7 10,0 23,4 23,5 35,9 46,4 46,5 61,2 66,3 66,3 85,7 87,7 90,9 91,1 92,6 93,3 97,5 98,2 98,5 98,7 99,8 99,9 100,0 100,0

Hány évesen:állás

Valid

Missing Total

15,0 16,0 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 23,5 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 28,5 29,0 30,0 32,0 33,0 35,0 36,0 37,0 40,0 Total System

Frequency 6 11 6 30 58 211 103 230 258 1 287 497 179 63 87 1 15 45 4 1 2 2 1 3 2101 112 2213

Percent ,3 ,5 ,3 1,4 2,6 9,5 4,7 10,4 11,7 ,0 13,0 22,5 8,1 2,8 3,9 ,0 ,7 2,0 ,2 ,0 ,1 ,1 ,0 ,1 94,9 5,1 100,0

Valid Percent ,3 ,5 ,3 1,4 2,8 10,0 4,9 10,9 12,3 ,0 13,7 23,7 8,5 3,0 4,1 ,0 ,7 2,1 ,2 ,0 ,1 ,1 ,0 ,1 100,0

207

Cumulative Percent ,3 ,8 1,1 2,5 5,3 15,3 20,2 31,2 43,5 43,5 57,2 80,8 89,3 92,3 96,5 96,5 97,2 99,4 99,6 99,6 99,7 99,8 99,9 100,0

Hány évesen:rendszeres cigi

Valid

Missing Total

10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 18,0 18,5 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 27,0 28,0 29,0 30,0 33,0 35,0 36,0 40,0 44,0 Total System

Frequency 11 3 19 36 95 163 170 107 134 1 25 78 6 7 6 4 20 2 2 2 21 1 2 1 15 1 932 1281 2213

Percent ,5 ,1 ,9 1,6 4,3 7,4 7,7 4,8 6,1 ,0 1,1 3,5 ,3 ,3 ,3 ,2 ,9 ,1 ,1 ,1 ,9 ,0 ,1 ,0 ,7 ,0 42,1 57,9 100,0

Valid Percent 1,2 ,3 2,0 3,9 10,2 17,5 18,2 11,5 14,4 ,1 2,7 8,4 ,6 ,8 ,6 ,4 2,1 ,2 ,2 ,2 2,3 ,1 ,2 ,1 1,6 ,1 100,0

208

Cumulative Percent 1,2 1,5 3,5 7,4 17,6 35,1 53,3 64,8 79,2 79,3 82,0 90,3 91,0 91,7 92,4 92,8 95,0 95,2 95,4 95,6 97,9 98,0 98,2 98,3 99,9 100,0

Hány évesen:önállóan szórakozni

Valid

Missing Total

10,0 11,0 12,0 13,0 13,5 14,0 15,0 15,5 16,0 16,5 17,0 18,0 19,0 19,5 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 28,0 30,0 Total System

Frequency 10 8 33 105 1 404 514 2 533 1 242 147 31 1 43 5 5 4 1 1 3 1 4 2099 114 2213

Percent ,5 ,4 1,5 4,7 ,0 18,3 23,2 ,1 24,1 ,0 10,9 6,6 1,4 ,0 1,9 ,2 ,2 ,2 ,0 ,0 ,1 ,0 ,2 94,8 5,2 100,0

Valid Percent ,5 ,4 1,6 5,0 ,0 19,2 24,5 ,1 25,4 ,0 11,5 7,0 1,5 ,0 2,0 ,2 ,2 ,2 ,0 ,0 ,1 ,0 ,2 100,0

209

Cumulative Percent ,5 ,9 2,4 7,4 7,5 26,7 51,2 51,3 76,7 76,8 88,3 95,3 96,8 96,8 98,9 99,1 99,3 99,5 99,6 99,6 99,8 99,8 100,0

Hány évesen:kiprób. drogot

Valid

Missing Total

12,0 13,0 14,0 14,5 15,0 16,0 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 29,0 30,0 31,0 Total System

Frequency 3 13 56 1 109 182 104 116 22 70 8 4 6 1 7 1 3 4 2 10 1 723 1490 2213

Percent ,1 ,6 2,5 ,0 4,9 8,2 4,7 5,2 1,0 3,2 ,4 ,2 ,3 ,0 ,3 ,0 ,1 ,2 ,1 ,5 ,0 32,7 67,3 100,0

Valid Percent ,4 1,8 7,7 ,1 15,1 25,2 14,4 16,0 3,0 9,7 1,1 ,6 ,8 ,1 1,0 ,1 ,4 ,6 ,3 1,4 ,1 100,0

210

Cumulative Percent ,4 2,2 10,0 10,1 25,2 50,3 64,7 80,8 83,8 93,5 94,6 95,2 96,0 96,1 97,1 97,2 97,6 98,2 98,5 99,9 100,0

Hány évesen:lerészegedni

Valid

Missing Total

12,0 13,0 14,0 15,0 15,5 16,0 16,5 17,0 18,0 19,0 20,0 21,0 22,0 23,0 24,0 25,0 26,0 27,0 28,0 29,0 30,0 40,0 Total System

Frequency 32 74 262 328 1 419 1 199 200 39 44 6 6 3 3 4 1 1 2 1 7 2 1635 578 2213

Percent 1,4 3,3 11,8 14,8 ,0 18,9 ,0 9,0 9,0 1,8 2,0 ,3 ,3 ,1 ,1 ,2 ,0 ,0 ,1 ,0 ,3 ,1 73,9 26,1 100,0

Valid Percent 2,0 4,5 16,0 20,1 ,1 25,6 ,1 12,2 12,2 2,4 2,7 ,4 ,4 ,2 ,2 ,2 ,1 ,1 ,1 ,1 ,4 ,1 100,0

Cumulative Percent 2,0 6,5 22,5 42,6 42,6 68,3 68,3 80,5 92,7 95,1 97,8 98,2 98,5 98,7 98,9 99,1 99,2 99,3 99,4 99,4 99,9 100,0

Kockázat: alkohol

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1491 405 237 2133 80 2213

Percent 67,4 18,3 10,7 96,4 3,6 100,0

Valid Percent 69,9 19,0 11,1 100,0

Cumulative Percent 69,9 88,9 100,0

Kockázat: öngyilk.kís.

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1837 159 131 2127 86 2213

Percent 83,0 7,2 5,9 96,1 3,9 100,0

211

Valid Percent 86,4 7,5 6,2 100,0

Cumulative Percent 86,4 93,8 100,0

Kockázat: öngyilk. elköv.

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1876 174 68 2118 95 2213

Percent 84,8 7,9 3,1 95,7 4,3 100,0

Valid Percent 88,6 8,2 3,2 100,0

Cumulative Percent 88,6 96,8 100,0

Kockázat: nyugtató/altató

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1700 232 188 2120 93 2213

Percent 76,8 10,5 8,5 95,8 4,2 100,0

Valid Percent 80,2 10,9 8,9 100,0

Cumulative Percent 80,2 91,1 100,0

Kockázat: börtön

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1907 144 63 2114 99 2213

Percent 86,2 6,5 2,8 95,5 4,5 100,0

Valid Percent 90,2 6,8 3,0 100,0

Cumulative Percent 90,2 97,0 100,0

Kockázat: pszichológus/idegorv.

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1621 207 283 2111 102 2213

Percent 73,2 9,4 12,8 95,4 4,6 100,0

212

Valid Percent 76,8 9,8 13,4 100,0

Cumulative Percent 76,8 86,6 100,0

Kockázat: drog

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1822 181 117 2120 93 2213

Percent 82,3 8,2 5,3 95,8 4,2 100,0

Valid Percent 85,9 8,5 5,5 100,0

Cumulative Percent 85,9 94,5 100,0

Kockázat: verekedés

Valid

Missing Total

nincs tágabb család közvetlen család Total System

Frequency 1712 242 163 2117 96 2213

Percent 77,4 10,9 7,4 95,7 4,3 100,0

Valid Percent 80,9 11,4 7,7 100,0

Cumulative Percent 80,9 92,3 100,0

apa dohányzik-e

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 827 1353 2180 33 2213

Percent 37,4 61,1 98,5 1,5 100,0

Valid Percent 37,9 62,1 100,0

Cumulative Percent 37,9 100,0

anya dohányzik-e

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 764 1424 2188 25 2213

Percent 34,5 64,3 98,9 1,1 100,0

Valid Percent 34,9 65,1 100,0

213

Cumulative Percent 34,9 100,0

a szülık dohányoznak

Valid

Missing Total

apa dohányzik anya dohányzik mindkét szülı dohányzik egyik szülı sem dohányzik Total System

Frequency 415 352 412

Percent 18,8 15,9 18,6

Valid Percent 18,9 16,0 18,8

Cumulative Percent 18,9 34,9 53,7

1016

45,9

46,3

100,0

2195 18 2213

99,2 ,8 100,0

100,0

rágyújtott valaha

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1753 456 2209 4 2213

Percent 79,2 20,6 99,8 ,2 100,0

Valid Percent 79,4 20,6 100,0

Cumulative Percent 79,4 100,0

hány évesen gyújtott rá elıször

Valid

Missing Total

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Total System

Frequency 12 16 14 40 36 131 200 442 408 292 112 13 2 1718 495 2213

Percent ,5 ,7 ,6 1,8 1,6 5,9 9,0 20,0 18,4 13,2 5,1 ,6 ,1 77,6 22,4 100,0

Valid Percent ,7 ,9 ,8 2,3 2,1 7,6 11,6 25,7 23,7 17,0 6,5 ,8 ,1 100,0

Cumulative Percent ,7 1,6 2,4 4,8 6,9 14,5 26,1 51,9 75,6 92,6 99,1 99,9 100,0

jelenleg dohányzol-e

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 792 1259 2051 162 2213

Percent 35,8 56,9 92,7 7,3 100,0

Valid Percent 38,6 61,4 100,0

214

Cumulative Percent 38,6 100,0

milyen gyakran dohányzol?

Valid

Missing Total

naponta legalább hetente ritkábban nem dohányzom Total System

Frequency 687 89 92 922 1790 423 2213

Percent 31,0 4,0 4,2 41,7 80,9 19,1 100,0

Valid Percent 38,4 5,0 5,1 51,5 100,0

Cumulative Percent 38,4 43,4 48,5 100,0

milyen gyakran dohányzol?

Valid

Missing Total

naponta legalább hetente ritkábban Total System

Frequency 687 89 92 868 1345 2213

Percent 31,0 4,0 4,2 39,2 60,8 100,0

215

Valid Percent 79,1 10,3 10,6 100,0

Cumulative Percent 79,1 89,4 100,0

Hány szál cigit szív egy nap?

Valid

Missing Total

,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 7,0 7,5 8,0 9,0 10,0 10,5 11,0 12,0 12,5 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 18,0 20,0 23,0 25,0 30,0 32,0 35,0 Total System

Frequency 2 54 1 48 3 53 45 1 61 1 45 35 1 42 14 140 1 6 37 3 26 2 83 2 7 9 64 4 6 3 1 2 802 1411 2213

Percent ,1 2,4 ,0 2,2 ,1 2,4 2,0 ,0 2,8 ,0 2,0 1,6 ,0 1,9 ,6 6,3 ,0 ,3 1,7 ,1 1,2 ,1 3,8 ,1 ,3 ,4 2,9 ,2 ,3 ,1 ,0 ,1 36,2 63,8 100,0

Valid Percent ,2 6,7 ,1 6,0 ,4 6,6 5,6 ,1 7,6 ,1 5,6 4,4 ,1 5,2 1,7 17,5 ,1 ,7 4,6 ,4 3,2 ,2 10,3 ,2 ,9 1,1 8,0 ,5 ,7 ,4 ,1 ,2 100,0

216

Cumulative Percent ,2 7,0 7,1 13,1 13,5 20,1 25,7 25,8 33,4 33,5 39,2 43,5 43,6 48,9 50,6 68,1 68,2 69,0 73,6 73,9 77,2 77,4 87,8 88,0 88,9 90,0 98,0 98,5 99,3 99,6 99,8 100,0

Hogyan szerzett cigit a múlt hónapban?

Valid

Missing Total

nem cigizett boltban utcán más vette kért mástól idısebbtıl kapta magának sodorta bolt és utcai árus bolt és más vette bolt és kértem bolt és sodort utcai árus és kért kért és sodort bolt/utca/más vette bolt/más vette/kért bolt/kért/idısebbtıl kapta bolt/kért/sodort Total System

Frequency 579 643 37 14 88 20 10 7 1 11 4 2 2 1 2 1 1 1423 790 2213

Percent 26,2 29,1 1,7 ,6 4,0 ,9 ,5 ,3 ,0 ,5 ,2 ,1 ,1 ,0 ,1 ,0 ,0 64,3 35,7 100,0

Valid Percent 40,7 45,2 2,6 1,0 6,2 1,4 ,7 ,5 ,1 ,8 ,3 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 100,0

Szoktál-e alkoholt inni?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1610 590 2200 13 2213

Percent 72,8 26,7 99,4 ,6 100,0

Valid Percent 73,2 26,8 100,0

Cumulative Percent 73,2 100,0

Volt valaha részeg?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1522 671 2193 20 2213

Percent 68,8 30,3 99,1 ,9 100,0

Valid Percent 69,4 30,6 100,0

217

Cumulative Percent 69,4 100,0

Cumulative Percent 40,7 85,9 88,5 89,5 95,6 97,0 97,8 98,2 98,3 99,1 99,4 99,5 99,6 99,7 99,9 99,9 100,0

Mikor volt részeg elıször?

Valid

Missing Total

10 11 12 13 14 15 16 16 17 18 19 20 Total System

Frequency 2 3 36 90 265 415 1 427 218 44 6 3 1510 703 2213

Percent ,1 ,1 1,6 4,1 12,0 18,8 ,0 19,3 9,9 2,0 ,3 ,1 68,2 31,8 100,0

Valid Percent ,1 ,2 2,4 6,0 17,5 27,5 ,1 28,3 14,4 2,9 ,4 ,2 100,0

Cumulative Percent ,1 ,3 2,7 8,7 26,2 53,7 53,8 82,1 96,5 99,4 99,8 100,0

Milyen gyakran ivott a múlt hónapban?

Valid

Missing Total

egyszer sem 1-2X kb. hetente hetente 2X hetente 3-4X gyakrabban Total System

Frequency 698 977 332 104 33 29 2173 40 2213

Percent 31,5 44,1 15,0 4,7 1,5 1,3 98,2 1,8 100,0

Valid Percent 32,1 45,0 15,3 4,8 1,5 1,3 100,0

Cumulative Percent 32,1 77,1 92,4 97,1 98,7 100,0

Milyen gyakran ivott a múlt hónapban?

Valid

Missing Total

1-2X kb. hetente hetente 2X hetente 3-4X gyakrabban Total System

Frequency 977 332 104 33 29 1475 738 2213

Percent 44,1 15,0 4,7 1,5 1,3 66,7 33,3 100,0

Valid Percent 66,2 22,5 7,1 2,2 2,0 100,0

218

Cumulative Percent 66,2 88,7 95,8 98,0 100,0

Milyen gyakran ivott a múlt évben?

Valid

Missing Total

egyszer sem 1-2X kb.havonta havonta 2X havonta 3-4X gyakrabban Total System

Frequency 196 727 410 360 319 176 2188 25 2213

Percent 8,9 32,9 18,5 16,3 14,4 8,0 98,9 1,1 100,0

Valid Percent 9,0 33,2 18,7 16,5 14,6 8,0 100,0

Cumulative Percent 9,0 42,2 60,9 77,4 92,0 100,0

Van-e barátja, aki használt már drogot?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1365 836 2201 12 2213

Percent 61,7 37,8 99,5 ,5 100,0

Valid Percent 62,0 38,0 100,0

Cumulative Percent 62,0 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid

Missing Total

LSD marihuana heroin extasy hasis kokain speed crack legális szerek szipu gyógyszerek datura Total System

Frequency 22 891 8 107 5 7 78 1 3 1 5 1 1129 1084 2213

Percent 1,0 40,3 ,4 4,8 ,2 ,3 3,5 ,0 ,1 ,0 ,2 ,0 51,0 49,0 100,0

219

Valid Percent 1,9 78,9 ,7 9,5 ,4 ,6 6,9 ,1 ,3 ,1 ,4 ,1 100,0

Cumulative Percent 1,9 80,9 81,6 91,1 91,5 92,1 99,0 99,1 99,4 99,5 99,9 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid

Missing Total

LSD marihuana heroin extasy hasis kokain speed ópium morfium ketamin xtc crack máktea amphetamin legális szerek dopping szerek házi készítéső pótszerek szipu gomba gyógyszerek drog rush meszkalin Total System

Frequency 31 99 13 196 40 12 141 3 1 1 1 1 1 3 2 1 1 4 4 31 1 4 2 593 1620 2213

Percent 1,4 4,5 ,6 8,9 1,8 ,5 6,4 ,1 ,0 ,0 ,0 ,0 ,0 ,1 ,1 ,0 ,0 ,2 ,2 1,4 ,0 ,2 ,1 26,8 73,2 100,0

220

Valid Percent 5,2 16,7 2,2 33,1 6,7 2,0 23,8 ,5 ,2 ,2 ,2 ,2 ,2 ,5 ,3 ,2 ,2 ,7 ,7 5,2 ,2 ,7 ,3 100,0

Cumulative Percent 5,2 21,9 24,1 57,2 63,9 65,9 89,7 90,2 90,4 90,6 90,7 90,9 91,1 91,6 91,9 92,1 92,2 92,9 93,6 98,8 99,0 99,7 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid

Missing Total

LSD marihuana heroin extasy hasis kokain speed ópium crack máktea amphetamin szipu gomba gyógyszerek datura meszkalin Total System

Frequency 21 41 11 85 15 10 86 1 2 2 1 1 4 6 1 2 289 1924 2213

Percent ,9 1,9 ,5 3,8 ,7 ,5 3,9 ,0 ,1 ,1 ,0 ,0 ,2 ,3 ,0 ,1 13,1 86,9 100,0

Valid Percent 7,3 14,2 3,8 29,4 5,2 3,5 29,8 ,3 ,7 ,7 ,3 ,3 1,4 2,1 ,3 ,7 100,0

Cumulative Percent 7,3 21,5 25,3 54,7 59,9 63,3 93,1 93,4 94,1 94,8 95,2 95,5 96,9 99,0 99,3 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid

Missing Total

LSD marihuana heroin extasy hasis kokain speed morfium í-por ice por crack máktea amphetamin házi készítéső pótszerek szipu gomba gyógyszerek rush meszkalin Total System

Frequency 17 11 2 17 11 21 25 1 1 1 4 1 1 1 2 7 1 3 1 128 2085 2213

Percent ,8 ,5 ,1 ,8 ,5 ,9 1,1 ,0 ,0 ,0 ,2 ,0 ,0 ,0 ,1 ,3 ,0 ,1 ,0 5,8 94,2 100,0

221

Valid Percent 13,3 8,6 1,6 13,3 8,6 16,4 19,5 ,8 ,8 ,8 3,1 ,8 ,8 ,8 1,6 5,5 ,8 2,3 ,8 100,0

Cumulative Percent 13,3 21,9 23,4 36,7 45,3 61,7 81,3 82,0 82,8 83,6 86,7 87,5 88,3 89,1 90,6 96,1 96,9 99,2 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid

Missing Total

Frequency 4 1 2 1 4 3 3 2 2 1 23 2190 2213

LSD marihuana heroin extasy hasis kokain speed ketamin gomba datura Total System

Percent ,2 ,0 ,1 ,0 ,2 ,1 ,1 ,1 ,1 ,0 1,0 99,0 100,0

Cumulative Percent 17,4 21,7 30,4 34,8 52,2 65,2 78,3 87,0 95,7 100,0

Valid Percent 17,4 4,3 8,7 4,3 17,4 13,0 13,0 8,7 8,7 4,3 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid

Missing Total

LSD kokain speed herbal drogok crack Total System

Frequency 2 4 3 1 2 12 2201 2213

Percent ,1 ,2 ,1 ,0 ,1 ,5 99,5 100,0

Valid Percent 16,7 33,3 25,0 8,3 16,7 100,0

Cumulative Percent 16,7 50,0 75,0 83,3 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid

Missing Total

kokain speed szipu mervin datura Total System

Frequency 1 1 1 1 1 5 2208 2213

Percent ,0 ,0 ,0 ,0 ,0 ,2 99,8 100,0

Valid Percent 20,0 20,0 20,0 20,0 20,0 100,0

Cumulative Percent 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

melyik drogot használta a barátja

Valid Missing Total

heroin System

Frequency 1 2212 2213

Percent ,0 100,0 100,0

Valid Percent 100,0

222

Cumulative Percent 100,0

Próbált már ki drogot?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 542 1655 2197 16 2213

Percent 24,5 74,8 99,3 ,7 100,0

Valid Percent 24,7 75,3 100,0

Cumulative Percent 24,7 100,0

használt ópiát származékokat

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 4 514 518 1695 2213

Percent ,2 23,2 23,4 76,6 100,0

Valid Percent ,8 99,2 100,0

Cumulative Percent ,8 100,0

használt házikészítéső vagy pót szereket

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 15 503 518 1695 2213

Percent ,7 22,7 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 2,9 97,1 100,0

Cumulative Percent 2,9 100,0

használt legális szereket

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 5 513 518 1695 2213

Percent ,2 23,2 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 1,0 99,0 100,0

Cumulative Percent 1,0 100,0

használt lsd-t vagy más hallucinogént

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 26 492 518 1695 2213

Percent 1,2 22,2 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 5,0 95,0 100,0

223

Cumulative Percent 5,0 100,0

használt kokaint/cracket

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 7 511 518 1695 2213

Percent ,3 23,1 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 1,4 98,6 100,0

Cumulative Percent 1,4 100,0

használt marihuana-t

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 490 28 518 1695 2213

Percent 22,1 1,3 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 94,6 5,4 100,0

Cumulative Percent 94,6 100,0

használt rush-t

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 4 514 518 1695 2213

Percent ,2 23,2 23,4 76,6 100,0

Valid Percent ,8 99,2 100,0

Cumulative Percent ,8 100,0

használt gyógyszereket

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 5 513 518 1695 2213

Percent ,2 23,2 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 1,0 99,0 100,0

Cumulative Percent 1,0 100,0

használt hasist

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 35 483 518 1695 2213

Percent 1,6 21,8 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 6,8 93,2 100,0

224

Cumulative Percent 6,8 100,0

használt ecstasy-t

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 101 417 518 1695 2213

Percent 4,6 18,8 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 19,5 80,5 100,0

Cumulative Percent 19,5 100,0

használt speed-et?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 66 452 518 1695 2213

Percent 3,0 20,4 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 12,7 87,3 100,0

Cumulative Percent 12,7 100,0

használt sziput?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 6 512 518 1695 2213

Percent ,3 23,1 23,4 76,6 100,0

Valid Percent 1,2 98,8 100,0

Cumulative Percent 1,2 100,0

Hány évesen próbált ki drogot?

Valid

Missing Total

7 8 9 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Total System

Frequency 1 1 1 2 9 50 113 177 128 44 5 1 532 1681 2213

Percent ,0 ,0 ,0 ,1 ,4 2,3 5,1 8,0 5,8 2,0 ,2 ,0 24,0 76,0 100,0

Valid Percent ,2 ,2 ,2 ,4 1,7 9,4 21,2 33,3 24,1 8,3 ,9 ,2 100,0

225

Cumulative Percent ,2 ,4 ,6 ,9 2,6 12,0 33,3 66,5 90,6 98,9 99,8 100,0

hány évesen anyagozott elıször

Valid

Missing Total

14 évesen vagy korábban 15 évesen 16 évesen 17 évesen 18 évesen vagy késıbb Total System

Frequency 64 113 177 128 50 532 1681 2213

Percent 2,9 5,1 8,0 5,8 2,3 24,0 76,0 100,0

Valid Percent 12,0 21,2 33,3 24,1 9,4 100,0

Cumulative Percent 12,0 33,3 66,5 90,6 100,0

Használ: nyugtató

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente hetente 3-4X naponta Total System

Frequency 1708 96 24 7 4 8 1847 366 2213

Percent 77,2 4,3 1,1 ,3 ,2 ,4 83,5 16,5 100,0

Valid Percent 92,5 5,2 1,3 ,4 ,2 ,4 100,0

Cumulative Percent 92,5 97,7 99,0 99,4 99,6 100,0

Használ: oldószer

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente Total System

Frequency 1823 18 2 1 1844 369 2213

Percent 82,4 ,8 ,1 ,0 83,3 16,7 100,0

Valid Percent 98,9 1,0 ,1 ,1 100,0

Cumulative Percent 98,9 99,8 99,9 100,0

Használ: marihuana

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente hetente 3-4X naponta Total System

Frequency 1491 249 53 31 15 17 1856 357 2213

Percent 67,4 11,3 2,4 1,4 ,7 ,8 83,9 16,1 100,0

226

Valid Percent 80,3 13,4 2,9 1,7 ,8 ,9 100,0

Cumulative Percent 80,3 93,8 96,6 98,3 99,1 100,0

Használ: hasis

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente hetente 3-4X Total System

Frequency 1779 46 14 3 1 1843 370 2213

Percent 80,4 2,1 ,6 ,1 ,0 83,3 16,7 100,0

Valid Percent 96,5 2,5 ,8 ,2 ,1 100,0

Cumulative Percent 96,5 99,0 99,8 99,9 100,0

Használ: LSD

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X Total System

Frequency 1816 21 2 1839 374 2213

Percent 82,1 ,9 ,1 83,1 16,9 100,0

Valid Percent 98,7 1,1 ,1 100,0

Cumulative Percent 98,7 99,9 100,0

Használ: gombák

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente Total System

Frequency 1809 22 8 1 1840 373 2213

Percent 81,7 1,0 ,4 ,0 83,1 16,9 100,0

Valid Percent 98,3 1,2 ,4 ,1 100,0

Cumulative Percent 98,3 99,5 99,9 100,0

Használ: trip

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X Total System

Frequency 1830 5 2 1837 376 2213

Percent 82,7 ,2 ,1 83,0 17,0 100,0

227

Valid Percent 99,6 ,3 ,1 100,0

Cumulative Percent 99,6 99,9 100,0

Használ: ecstasy

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente hetente 3-4X Total System

Frequency 1738 71 26 9 4 1848 365 2213

Percent 78,5 3,2 1,2 ,4 ,2 83,5 16,5 100,0

Valid Percent 94,0 3,8 1,4 ,5 ,2 100,0

Cumulative Percent 94,0 97,9 99,3 99,8 100,0

Használ: speed

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente hetente 3-4X Total System

Frequency 1754 62 19 7 3 1845 368 2213

Percent 79,3 2,8 ,9 ,3 ,1 83,4 16,6 100,0

Valid Percent 95,1 3,4 1,0 ,4 ,2 100,0

Cumulative Percent 95,1 98,4 99,5 99,8 100,0

Használ: crack

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X Total System

Frequency 1833 5 1 1839 374 2213

Percent 82,8 ,2 ,0 83,1 16,9 100,0

Valid Percent 99,7 ,3 ,1 100,0

Cumulative Percent 99,7 99,9 100,0

Használ: kokain

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X Total System

Frequency 1828 9 3 1840 373 2213

Percent 82,6 ,4 ,1 83,1 16,9 100,0

228

Valid Percent 99,3 ,5 ,2 100,0

Cumulative Percent 99,3 99,8 100,0

Használ: heroin

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X naponta Total System

Frequency 1836 1 1 1 1839 374 2213

Percent 83,0 ,0 ,0 ,0 83,1 16,9 100,0

Valid Percent 99,8 ,1 ,1 ,1 100,0

Cumulative Percent 99,8 99,9 99,9 100,0

Használ: máktea

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente Total System

Frequency 1823 12 1 1 1837 376 2213

Percent 82,4 ,5 ,0 ,0 83,0 17,0 100,0

Valid Percent 99,2 ,7 ,1 ,1 100,0

Cumulative Percent 99,2 99,9 99,9 100,0

Használ: a.szteroid

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente hetente 3-4X naponta Total System

Frequency 1811 14 6 2 3 3 1839 374 2213

Percent 81,8 ,6 ,3 ,1 ,1 ,1 83,1 16,9 100,0

Valid Percent 98,5 ,8 ,3 ,1 ,2 ,2 100,0

Cumulative Percent 98,5 99,2 99,6 99,7 99,8 100,0

Használ: methadon

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X Total System

Frequency 1827 2 1 1830 383 2213

Percent 82,6 ,1 ,0 82,7 17,3 100,0

229

Valid Percent 99,8 ,1 ,1 100,0

Cumulative Percent 99,8 99,9 100,0

Használ: egyéb

Valid

Missing Total

soha ritkábban, mint havonta havonta 1-2X hetente hetente 3-4X naponta Total System

Frequency 1224 26 6 2 1 7 1266 947 2213

Percent 55,3 1,2 ,3 ,1 ,0 ,3 57,2 42,8 100,0

Valid Percent 96,7 2,1 ,5 ,2 ,1 ,6 100,0

Cumulative Percent 96,7 98,7 99,2 99,4 99,4 100,0

drogprevalenciák Frequency Valid

nem használt az elmúlt évben ritkábban mint havonta havonta 1-2-szer hetente hetente 3-4-szer naponta Total

Percent

Valid Percent

Cumulative Percent

1737

78,5

78,5

78,5

304 79 42 24 27 2213

13,7 3,6 1,9 1,1 1,2 100,0

13,7 3,6 1,9 1,1 1,2 100,0

92,2 95,8 97,7 98,8 100,0

drogprevalenciák

Valid

Missing Total

ritkábban mint havonta havonta 1-2-szer hetente hetente 3-4-szer naponta Total System

Frequency 304 79 42 24 27 476 1737 2213

Percent 13,7 3,6 1,9 1,1 1,2 21,5 78,5 100,0

Valid Percent 63,9 16,6 8,8 5,0 5,7 100,0

Használt már többféle szert együtt?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 127 1915 2042 171 2213

Percent 5,7 86,5 92,3 7,7 100,0

Valid Percent 6,2 93,8 100,0

230

Cumulative Percent 6,2 100,0

Cumulative Percent 63,9 80,5 89,3 94,3 100,0

Következmény:rendırségi eljárás

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 19 1447 1466 747 2213

Percent ,9 65,4 66,2 33,8 100,0

Valid Percent 1,3 98,7 100,0

Cumulative Percent 1,3 100,0

Következmény:bírósági eljárás

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 7 1459 1466 747 2213

Percent ,3 65,9 66,2 33,8 100,0

Valid Percent ,5 99,5 100,0

Cumulative Percent ,5 100,0

Következmény:szülıkkel konfl.

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 77 1390 1467 746 2213

Percent 3,5 62,8 66,3 33,7 100,0

Valid Percent 5,2 94,8 100,0

Cumulative Percent 5,2 100,0

Következmény:barátokkal konfl.

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 106 1361 1467 746 2213

Percent 4,8 61,5 66,3 33,7 100,0

Valid Percent 7,2 92,8 100,0

Cumulative Percent 7,2 100,0

Következmény:tanárokkal konfl.

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 33 1433 1466 747 2213

Percent 1,5 64,8 66,2 33,8 100,0

Valid Percent 2,3 97,7 100,0

231

Cumulative Percent 2,3 100,0

Következmény:egészségi probl.

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 49 1419 1468 745 2213

Percent 2,2 64,1 66,3 33,7 100,0

Valid Percent 3,3 96,7 100,0

Cumulative Percent 3,3 100,0

Következmény:elterelés

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 5 1461 1466 747 2213

Percent ,2 66,0 66,2 33,8 100,0

Valid Percent ,3 99,7 100,0

Cumulative Percent ,3 100,0

Következmény:ambuláns kezelés

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 5 1461 1466 747 2213

Percent ,2 66,0 66,2 33,8 100,0

Valid Percent ,3 99,7 100,0

Cumulative Percent ,3 100,0

Következmény:rehab. prog.

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 3 1458 1461 752 2213

Percent ,1 65,9 66,0 34,0 100,0

Valid Percent ,2 99,8 100,0

232

Cumulative Percent ,2 100,0

droghasználat következményei

Valid

Missing Total

jogi következmény társaskapcsolati köv. eü. következmény jogi és eü.-i jogi és társas eü.-i és társas mindhárom Total System

Frequency 10 98 21 1 8 27 3 168 2045 2213

Percent ,5 4,4 ,9 ,0 ,4 1,2 ,1 7,6 92,4 100,0

Valid Percent 6,0 58,3 12,5 ,6 4,8 16,1 1,8 100,0

Cumulative Percent 6,0 64,3 76,8 77,4 82,1 98,2 100,0

Melyik a legveszélyesebb drog?

Valid

Missing Total

egyik sem LSD marihuana heroin extasy hasis kokain speed ópium morfium nem tudom mindegyik crack máktea amphetamin legális szerek angyalpor dopping szerek szipu szintetikus szerek gomba methadon gyógyszerek datura Total System

Frequency 9 78 52 1141 58 30 390 30 1 2 8 30 56 4 1 2 1 5 9 1 3 8 1 1 1921 292 2213

Percent ,4 3,5 2,3 51,6 2,6 1,4 17,6 1,4 ,0 ,1 ,4 1,4 2,5 ,2 ,0 ,1 ,0 ,2 ,4 ,0 ,1 ,4 ,0 ,0 86,8 13,2 100,0

233

Valid Percent ,5 4,1 2,7 59,4 3,0 1,6 20,3 1,6 ,1 ,1 ,4 1,6 2,9 ,2 ,1 ,1 ,1 ,3 ,5 ,1 ,2 ,4 ,1 ,1 100,0

Cumulative Percent ,5 4,5 7,2 66,6 69,7 71,2 91,5 93,1 93,1 93,2 93,6 95,2 98,1 98,3 98,4 98,5 98,5 98,8 99,3 99,3 99,5 99,9 99,9 100,0

Melyik a legkevésbé veszélyes drog?

Valid

Missing Total

egyik sem LSD marihuana heroin extasy hasis kokain speed nem tudom mindegyik crack máktea legális szerek dopping szerek házi készítéső pótszerek szipu gomba gyógyszerek rush Total System

Frequency 64 28 1237 8 86 15 6 60 5 3 4 55 16 36 2 65 13 194 2 1899 314 2213

Percent 2,9 1,3 55,9 ,4 3,9 ,7 ,3 2,7 ,2 ,1 ,2 2,5 ,7 1,6 ,1 2,9 ,6 8,8 ,1 85,8 14,2 100,0

Valid Percent 3,4 1,5 65,1 ,4 4,5 ,8 ,3 3,2 ,3 ,2 ,2 2,9 ,8 1,9 ,1 3,4 ,7 10,2 ,1 100,0

Info:szülı

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 640 414 427 225 132 233 2072 141 2213

Percent ,0 28,9 18,7 19,3 10,2 6,0 10,5 93,6 6,4 100,0

Valid Percent ,0 30,9 20,0 20,6 10,9 6,4 11,2 100,0

234

Cumulative Percent ,0 30,9 50,9 71,5 82,4 88,8 100,0

Cumulative Percent 3,4 4,8 70,0 70,4 74,9 75,7 76,0 79,2 79,5 79,6 79,8 82,7 83,6 85,5 85,6 89,0 89,7 99,9 100,0

Info:testvér

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 1208 219 213 130 98 125 1994 219 2213

Percent ,0 54,6 9,9 9,6 5,9 4,4 5,6 90,1 9,9 100,0

Valid Percent ,1 60,6 11,0 10,7 6,5 4,9 6,3 100,0

Cumulative Percent ,1 60,6 71,6 82,3 88,8 93,7 100,0

Info:egyéb rokon

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 1303 265 211 102 56 69 2007 206 2213

Percent ,0 58,9 12,0 9,5 4,6 2,5 3,1 90,7 9,3 100,0

Valid Percent ,0 64,9 13,2 10,5 5,1 2,8 3,4 100,0

Cumulative Percent ,0 65,0 78,2 88,7 93,8 96,6 100,0

Info:barát

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 228 182 357 368 387 564 2087 126 2213

Percent ,0 10,3 8,2 16,1 16,6 17,5 25,5 94,3 5,7 100,0

Valid Percent ,0 10,9 8,7 17,1 17,6 18,5 27,0 100,0

235

Cumulative Percent ,0 11,0 19,7 36,8 54,4 73,0 100,0

Info:tanár

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 304 244 328 349 361 482 2069 144 2213

Percent ,0 13,7 11,0 14,8 15,8 16,3 21,8 93,5 6,5 100,0

Valid Percent ,0 14,7 11,8 15,9 16,9 17,4 23,3 100,0

Cumulative Percent ,0 14,7 26,5 42,4 59,3 76,7 100,0

Info:orvos

Valid

Missing Total

1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1055 209 164 161 130 317 2036 177 2213

Percent 47,7 9,4 7,4 7,3 5,9 14,3 92,0 8,0 100,0

Valid Percent 51,8 10,3 8,1 7,9 6,4 15,6 100,0

Cumulative Percent 51,8 62,1 70,1 78,0 84,4 100,0

Info:védını

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 1127 168 147 165 150 282 2040 173 2213

Percent ,0 50,9 7,6 6,6 7,5 6,8 12,7 92,2 7,8 100,0

Valid Percent ,0 55,2 8,2 7,2 8,1 7,4 13,8 100,0

236

Cumulative Percent ,0 55,3 63,5 70,7 78,8 86,2 100,0

Info:tévé

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 149 218 370 458 429 470 2095 118 2213

Percent ,0 6,7 9,9 16,7 20,7 19,4 21,2 94,7 5,3 100,0

Valid Percent ,0 7,1 10,4 17,7 21,9 20,5 22,4 100,0

Cumulative Percent ,0 7,2 17,6 35,2 57,1 77,6 100,0

Info:rádió

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 844 307 298 258 170 162 2040 173 2213

Percent ,0 38,1 13,9 13,5 11,7 7,7 7,3 92,2 7,8 100,0

Valid Percent ,0 41,4 15,0 14,6 12,6 8,3 7,9 100,0

Cumulative Percent ,0 41,4 56,5 71,1 83,7 92,1 100,0

Info:internet

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 939 183 212 218 186 303 2042 171 2213

Percent ,0 42,4 8,3 9,6 9,9 8,4 13,7 92,3 7,7 100,0

Valid Percent ,0 46,0 9,0 10,4 10,7 9,1 14,8 100,0

237

Cumulative Percent ,0 46,0 55,0 65,4 76,1 85,2 100,0

Info:újság

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 452 288 408 328 292 293 2062 151 2213

Percent ,0 20,4 13,0 18,4 14,8 13,2 13,2 93,2 6,8 100,0

Valid Percent ,0 21,9 14,0 19,8 15,9 14,2 14,2 100,0

Cumulative Percent ,0 22,0 35,9 55,7 71,6 85,8 100,0

Info:könyv

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 765 264 248 234 202 324 2038 175 2213

Percent ,0 34,6 11,9 11,2 10,6 9,1 14,6 92,1 7,9 100,0

Valid Percent ,0 37,5 13,0 12,2 11,5 9,9 15,9 100,0

Cumulative Percent ,0 37,6 50,5 62,7 74,2 84,1 100,0

Info:rendır

Valid

Missing Total

0 1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1 1282 111 123 96 144 285 2042 171 2213

Percent ,0 57,9 5,0 5,6 4,3 6,5 12,9 92,3 7,7 100,0

Valid Percent ,0 62,8 5,4 6,0 4,7 7,1 14,0 100,0

238

Cumulative Percent ,0 62,8 68,3 74,3 79,0 86,0 100,0

Info:pszichológus

Valid

Missing Total

1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1706 74 64 59 52 66 2021 192 2213

Percent 77,1 3,3 2,9 2,7 2,3 3,0 91,3 8,7 100,0

Valid Percent 84,4 3,7 3,2 2,9 2,6 3,3 100,0

Cumulative Percent 84,4 88,1 91,2 94,2 96,7 100,0

Info:volt függı

Valid

Missing Total

1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1247 86 93 113 118 369 2026 187 2213

Percent 56,3 3,9 4,2 5,1 5,3 16,7 91,5 8,5 100,0

Valid Percent 61,5 4,2 4,6 5,6 5,8 18,2 100,0

Cumulative Percent 61,5 65,8 70,4 76,0 81,8 100,0

Info:szocmunkás

Valid

Missing Total

1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1606 76 87 65 72 109 2015 198 2213

Percent 72,6 3,4 3,9 2,9 3,3 4,9 91,1 8,9 100,0

Valid Percent 79,7 3,8 4,3 3,2 3,6 5,4 100,0

239

Cumulative Percent 79,7 83,5 87,8 91,0 94,6 100,0

Info:kortárssegítı

Valid

Missing Total

1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1475 97 106 80 88 160 2006 207 2213

Percent 66,7 4,4 4,8 3,6 4,0 7,2 90,6 9,4 100,0

Valid Percent 73,5 4,8 5,3 4,0 4,4 8,0 100,0

Cumulative Percent 73,5 78,4 83,6 87,6 92,0 100,0

Info:egyházi személy

Valid

Missing Total

1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 1788 68 52 40 19 45 2012 201 2213

Percent 80,8 3,1 2,3 1,8 ,9 2,0 90,9 9,1 100,0

Valid Percent 88,9 3,4 2,6 2,0 ,9 2,2 100,0

Cumulative Percent 88,9 92,2 94,8 96,8 97,8 100,0

Info:egyéb

Valid

Missing Total

1 2 3 4 5 6 Total System

Frequency 540 6 7 5 4 40 602 1611 2213

Percent 24,4 ,3 ,3 ,2 ,2 1,8 27,2 72,8 100,0

Valid Percent 89,7 1,0 1,2 ,8 ,7 6,6 100,0

Cumulative Percent 89,7 90,7 91,9 92,7 93,4 100,0

Alkalmas:rendır

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 635 1558 2193 20 2213

Percent 28,7 70,4 99,1 ,9 100,0

Valid Percent 29,0 71,0 100,0

240

Cumulative Percent 29,0 100,0

Alkalmas:orvos

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 990 1202 2192 21 2213

Percent 44,7 54,3 99,1 ,9 100,0

Valid Percent 45,2 54,8 100,0

Cumulative Percent 45,2 100,0

Alkalmas:védını

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 252 1939 2191 22 2213

Percent 11,4 87,6 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 11,5 88,5 100,0

Cumulative Percent 11,5 100,0

Alkalmas:pszichológus

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 573 1618 2191 22 2213

Percent 25,9 73,1 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 26,2 73,8 100,0

Cumulative Percent 26,2 100,0

Alkalmas:volt függı

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1720 474 2194 19 2213

Percent 77,7 21,4 99,1 ,9 100,0

Valid Percent 78,4 21,6 100,0

Cumulative Percent 78,4 100,0

Alkalmas:szocmunkás

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 213 1978 2191 22 2213

Percent 9,6 89,4 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 9,7 90,3 100,0

241

Cumulative Percent 9,7 100,0

Alkalmas:pedagógus

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 289 1901 2190 23 2213

Percent 13,1 85,9 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 13,2 86,8 100,0

Cumulative Percent 13,2 100,0

Alkalmas:korttárssegítı

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 397 1794 2191 22 2213

Percent 17,9 81,1 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 18,1 81,9 100,0

Cumulative Percent 18,1 100,0

Alkalmas:drogosok szülei

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 947 1243 2190 23 2213

Percent 42,8 56,2 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 43,2 56,8 100,0

Cumulative Percent 43,2 100,0

Alkalmas:egyházi személy

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 72 2118 2190 23 2213

Percent 3,3 95,7 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 3,3 96,7 100,0

Cumulative Percent 3,3 100,0

drogprev:hasznos

Valid

Missing Total

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Frequency 138 128 269 223 226 476 1460 753 2213

Percent 6,2 5,8 12,2 10,1 10,2 21,5 66,0 34,0 100,0

242

Valid Percent 9,5 8,8 18,4 15,3 15,5 32,6 100,0

Cumulative Percent 9,5 18,2 36,6 51,9 67,4 100,0

drogprev:hiteles

Valid

Missing Total

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Frequency 187 139 249 262 236 351 1424 789 2213

Percent 8,5 6,3 11,3 11,8 10,7 15,9 64,3 35,7 100,0

Valid Percent 13,1 9,8 17,5 18,4 16,6 24,6 100,0

Cumulative Percent 13,1 22,9 40,4 58,8 75,4 100,0

drogprev:lógás

Valid

Missing Total

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Frequency 316 178 140 105 123 563 1425 788 2213

Percent 14,3 8,0 6,3 4,7 5,6 25,4 64,4 35,6 100,0

Valid Percent 22,2 12,5 9,8 7,4 8,6 39,5 100,0

Cumulative Percent 22,2 34,7 44,5 51,9 60,5 100,0

drogprev:kevés

Valid

Missing Total

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Frequency 235 125 216 170 208 470 1424 789 2213

Percent 10,6 5,6 9,8 7,7 9,4 21,2 64,3 35,7 100,0

243

Valid Percent 16,5 8,8 15,2 11,9 14,6 33,0 100,0

Cumulative Percent 16,5 25,3 40,4 52,4 67,0 100,0

drogprev:tanárok

Valid

Missing Total

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Frequency 737 212 233 109 48 53 1392 821 2213

Percent 33,3 9,6 10,5 4,9 2,2 2,4 62,9 37,1 100,0

Valid Percent 52,9 15,2 16,7 7,8 3,4 3,8 100,0

Cumulative Percent 52,9 68,2 84,9 92,7 96,2 100,0

drogprev:nem érdekel

Valid

Missing Total

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Frequency 610 149 181 136 75 274 1425 788 2213

Percent 27,6 6,7 8,2 6,1 3,4 12,4 64,4 35,6 100,0

Valid Percent 42,8 10,5 12,7 9,5 5,3 19,2 100,0

Cumulative Percent 42,8 53,3 66,0 75,5 80,8 100,0

drogprev:nem jó semmire

Valid

Missing Total

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Frequency 829 173 163 102 58 88 1413 800 2213

Percent 37,5 7,8 7,4 4,6 2,6 4,0 63,8 36,2 100,0

244

Valid Percent 58,7 12,2 11,5 7,2 4,1 6,2 100,0

Cumulative Percent 58,7 70,9 82,4 89,7 93,8 100,0

drogprev:jó hangulat

Valid

Missing Total

Frequency 221 137 295 223 235 296 1407 806 2213

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Percent 10,0 6,2 13,3 10,1 10,6 13,4 63,6 36,4 100,0

Valid Percent 15,7 9,7 21,0 15,8 16,7 21,0 100,0

Cumulative Percent 15,7 25,4 46,4 62,3 79,0 100,0

drogprev:semmi új

Valid

Missing Total

Frequency 817 164 147 66 70 153 1417 796 2213

nincs így 2 3 4 5 pontosan így van Total System

Percent 36,9 7,4 6,6 3,0 3,2 6,9 64,0 36,0 100,0

Valid Percent 57,7 11,6 10,4 4,7 4,9 10,8 100,0

Cumulative Percent 57,7 69,2 79,6 84,3 89,2 100,0

szeretne-e továbbtanulni

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 2092 109 2201 12 2213

Percent 94,5 4,9 99,5 ,5 100,0

Valid Percent 95,0 5,0 100,0

Cumulative Percent 95,0 100,0

milyen foglalkozást szeretne

Valid

Missing Total

szakképzett fizikai mg.-i fizikai alacsonyan képzett szellemi diplomás szellemi mg.-i diplomás vezetı vállalkozó Total System

Frequency 473 20

Percent 21,4 ,9

Valid Percent 26,1 1,1

Cumulative Percent 26,1 27,2

59

2,7

3,3

30,5

1203 24 20 11 1810 403 2213

54,4 1,1 ,9 ,5 81,8 18,2 100,0

66,5 1,3 1,1 ,6 100,0

97,0 98,3 99,4 100,0

245

Jövı megítélése

Valid

Missing Total

optimista pesszimista Total System

Frequency 1720 452 2172 41 2213

Percent 77,7 20,4 98,1 1,9 100,0

Valid Percent 79,2 20,8 100,0

Cumulative Percent 79,2 100,0

Tudás az osztályban

Valid

Missing Total

legjobbak között átlagos szerényebb Total System

Frequency 445 1601 142 2188 25 2213

Percent 20,1 72,3 6,4 98,9 1,1 100,0

Valid Percent 20,3 73,2 6,5 100,0

Cumulative Percent 20,3 93,5 100,0

iskolán kívüli tevékenység

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1384 812 2196 17 2213

Percent 62,5 36,7 99,2 ,8 100,0

Valid Percent 63,0 37,0 100,0

Cumulative Percent 63,0 100,0

Van-e baráti kör?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1963 236 2199 14 2213

Percent 88,7 10,7 99,4 ,6 100,0

Valid Percent 89,3 10,7 100,0

246

Cumulative Percent 89,3 100,0

napi tévézéssel töltött órák száma

Valid

Missing Total

,00 ,10 ,15 ,20 ,25 ,30 ,50 ,58 ,75 1,00 1,20 1,25 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 6,50 7,00 7,50 8,00 9,00 10,00 12,00 13,00 24,00 Total System

Frequency 73 4 2 1 5 1 117 1 2 420 1 1 118 545 88 312 30 192 17 111 10 51 2 21 1 19 5 16 2 1 3 2172 41 2213

Percent 3,3 ,2 ,1 ,0 ,2 ,0 5,3 ,0 ,1 19,0 ,0 ,0 5,3 24,6 4,0 14,1 1,4 8,7 ,8 5,0 ,5 2,3 ,1 ,9 ,0 ,9 ,2 ,7 ,1 ,0 ,1 98,1 1,9 100,0

Valid Percent 3,4 ,2 ,1 ,0 ,2 ,0 5,4 ,0 ,1 19,3 ,0 ,0 5,4 25,1 4,1 14,4 1,4 8,8 ,8 5,1 ,5 2,3 ,1 1,0 ,0 ,9 ,2 ,7 ,1 ,0 ,1 100,0

247

Cumulative Percent 3,4 3,5 3,6 3,7 3,9 4,0 9,3 9,4 9,5 28,8 28,9 28,9 34,3 59,4 63,5 77,9 79,2 88,1 88,9 94,0 94,4 96,8 96,9 97,8 97,9 98,8 99,0 99,7 99,8 99,9 100,0

kedvenc tv mősor

Valid

Missing Total

hír/dokumentum zene dél-am.-i sorozatok más sorozatok valóság/kibeszélı show-k/bulvár ismeretterjesztı sport szórakoztató mővész film quiz animáció erotika/sex/porno Total System

Frequency 74 72 69 653

Percent 3,3 3,3 3,1 29,5

Valid Percent 4,7 4,6 4,4 41,4

Cumulative Percent 4,7 9,2 13,6 55,0

212

9,6

13,4

68,4

49 116 163 2 91 61 17 1579 634 2213

2,2 5,2 7,4 ,1 4,1 2,8 ,8 71,4 28,6 100,0

3,1 7,3 10,3 ,1 5,8 3,9 1,1 100,0

71,5 78,8 89,2 89,3 95,1 98,9 100,0

Lakóhelyen:szórakozás

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 538 816 635 206 2195 18 2213

Percent 24,3 36,9 28,7 9,3 99,2 ,8 100,0

Valid Percent 24,5 37,2 28,9 9,4 100,0

Cumulative Percent 24,5 61,7 90,6 100,0

Lakóhelyen:sport

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 293 664 906 331 2194 19 2213

Percent 13,2 30,0 40,9 15,0 99,1 ,9 100,0

248

Valid Percent 13,4 30,3 41,3 15,1 100,0

Cumulative Percent 13,4 43,6 84,9 100,0

Lakóhelyen:tanulás

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 232 573 1002 380 2187 26 2213

Percent 10,5 25,9 45,3 17,2 98,8 1,2 100,0

Valid Percent 10,6 26,2 45,8 17,4 100,0

Cumulative Percent 10,6 36,8 82,6 100,0

Lakóhelyen:egészség

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 217 596 955 427 2195 18 2213

Percent 9,8 26,9 43,2 19,3 99,2 ,8 100,0

Valid Percent 9,9 27,2 43,5 19,5 100,0

Cumulative Percent 9,9 37,0 80,5 100,0

Lakóhelyen:munkavállalás

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 825 904 379 76 2184 29 2213

Percent 37,3 40,8 17,1 3,4 98,7 1,3 100,0

Valid Percent 37,8 41,4 17,4 3,5 100,0

Cumulative Percent 37,8 79,2 96,5 100,0

Lakóhelyen:ismerkedés

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 200 551 955 490 2196 17 2213

Percent 9,0 24,9 43,2 22,1 99,2 ,8 100,0

249

Valid Percent 9,1 25,1 43,5 22,3 100,0

Cumulative Percent 9,1 34,2 77,7 100,0

Lakóhelyen:otthonszerzés

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 550 858 621 159 2188 25 2213

Percent 24,9 38,8 28,1 7,2 98,9 1,1 100,0

Valid Percent 25,1 39,2 28,4 7,3 100,0

Cumulative Percent 25,1 64,4 92,7 100,0

Lakóhelyen:tömegközlekedés

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 508 669 773 241 2191 22 2213

Percent 23,0 30,2 34,9 10,9 99,0 1,0 100,0

Valid Percent 23,2 30,5 35,3 11,0 100,0

Cumulative Percent 23,2 53,7 89,0 100,0

Lakóhelyen:kulturális prog.

Valid

Missing Total

nagyon rossz inkább rossz inkább jó nagyon jó Total System

Frequency 534 787 674 197 2192 21 2213

Percent 24,1 35,6 30,5 8,9 99,1 ,9 100,0

Valid Percent 24,4 35,9 30,7 9,0 100,0

Cumulative Percent 24,4 60,3 91,0 100,0

minden rendır rossz

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 256 770 979 182 2187 26 2213

Percent 11,6 34,8 44,2 8,2 98,8 1,2 100,0

250

Valid Percent 11,7 35,2 44,8 8,3 100,0

Cumulative Percent 11,7 46,9 91,7 100,0

ellenségeskedés fiatalokkal

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 377 812 749 234 2172 41 2213

Percent 17,0 36,7 33,8 10,6 98,1 1,9 100,0

Valid Percent 17,4 37,4 34,5 10,8 100,0

Cumulative Percent 17,4 54,7 89,2 100,0

a társadalom sokat tesz

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 399 882 814 73 2168 45 2213

Percent 18,0 39,9 36,8 3,3 98,0 2,0 100,0

Valid Percent 18,4 40,7 37,5 3,4 100,0

Cumulative Percent 18,4 59,1 96,6 100,0

vissza kell vágni

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 140 342 807 883 2172 41 2213

Percent 6,3 15,5 36,5 39,9 98,1 1,9 100,0

Valid Percent 6,4 15,7 37,2 40,7 100,0

Cumulative Percent 6,4 22,2 59,3 100,0

sokat köszönhet a szülıknek

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 23 59 317 1785 2184 29 2213

Percent 1,0 2,7 14,3 80,7 98,7 1,3 100,0

251

Valid Percent 1,1 2,7 14,5 81,7 100,0

Cumulative Percent 1,1 3,8 18,3 100,0

szülıt meg kell érteni

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 67 103 695 1319 2184 29 2213

Percent 3,0 4,7 31,4 59,6 98,7 1,3 100,0

Valid Percent 3,1 4,7 31,8 60,4 100,0

Cumulative Percent 3,1 7,8 39,6 100,0

felnıttek nem értenek

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 91 373 1087 634 2185 28 2213

Percent 4,1 16,9 49,1 28,6 98,7 1,3 100,0

Valid Percent 4,2 17,1 49,7 29,0 100,0

Cumulative Percent 4,2 21,2 71,0 100,0

saját tapasztalatra

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 522 752 702 208 2184 29 2213

Percent 23,6 34,0 31,7 9,4 98,7 1,3 100,0

Valid Percent 23,9 34,4 32,1 9,5 100,0

Cumulative Percent 23,9 58,3 90,5 100,0

barátaimtól többet tanulok

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 552 780 615 244 2191 22 2213

Percent 24,9 35,2 27,8 11,0 99,0 1,0 100,0

252

Valid Percent 25,2 35,6 28,1 11,1 100,0

Cumulative Percent 25,2 60,8 88,9 100,0

szülık beleszólnak

Valid

Missing Total

nincs így alig van így többé-kevésbé így pontosan így van Total System

Frequency 655 768 484 285 2192 21 2213

Percent 29,6 34,7 21,9 12,9 99,1 ,9 100,0

Valid Percent 29,9 35,0 22,1 13,0 100,0

Cumulative Percent 29,9 64,9 87,0 100,0

Csoporthoz:foci

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 416 464 945 322 12 17 2176 37 2213

Percent 18,8 21,0 42,7 14,6 ,5 ,8 98,3 1,7 100,0

Valid Percent 19,1 21,3 43,4 14,8 ,6 ,8 100,0

Cumulative Percent 19,1 40,4 83,9 98,7 99,2 100,0

Csoporthoz:diszkó

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 651 390 609 429 78 15 2172 41 2213

Percent 29,4 17,6 27,5 19,4 3,5 ,7 98,1 1,9 100,0

Valid Percent 30,0 18,0 28,0 19,8 3,6 ,7 100,0

Cumulative Percent 30,0 47,9 76,0 95,7 99,3 100,0

Csoporthoz:rock

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 217 363 670 751 106 56 2163 50 2213

Percent 9,8 16,4 30,3 33,9 4,8 2,5 97,7 2,3 100,0

253

Valid Percent 10,0 16,8 31,0 34,7 4,9 2,6 100,0

Cumulative Percent 10,0 26,8 57,8 92,5 97,4 100,0

Csoporthoz:rasszisták

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 78 122 349 1142 389 78 2158 55 2213

Percent 3,5 5,5 15,8 51,6 17,6 3,5 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 3,6 5,7 16,2 52,9 18,0 3,6 100,0

Cumulative Percent 3,6 9,3 25,4 78,4 96,4 100,0

Csoporthoz:szekták

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 11 61 382 1233 376 83 2146 67 2213

Percent ,5 2,8 17,3 55,7 17,0 3,8 97,0 3,0 100,0

Valid Percent ,5 2,8 17,8 57,5 17,5 3,9 100,0

Cumulative Percent ,5 3,4 21,2 78,6 96,1 100,0

Csoporthoz:környezetvédık

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 269 1179 548 104 23 30 2153 60 2213

Percent 12,2 53,3 24,8 4,7 1,0 1,4 97,3 2,7 100,0

254

Valid Percent 12,5 54,8 25,5 4,8 1,1 1,4 100,0

Cumulative Percent 12,5 67,3 92,7 97,5 98,6 100,0

Csoporthoz:computer

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 364 339 970 415 43 26 2157 56 2213

Percent 16,4 15,3 43,8 18,8 1,9 1,2 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 16,9 15,7 45,0 19,2 2,0 1,2 100,0

Cumulative Percent 16,9 32,6 77,6 96,8 98,8 100,0

Csoporthoz:kábítószer

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 93 89 439 1060 420 45 2146 67 2213

Percent 4,2 4,0 19,8 47,9 19,0 2,0 97,0 3,0 100,0

Valid Percent 4,3 4,1 20,5 49,4 19,6 2,1 100,0

Cumulative Percent 4,3 8,5 28,9 78,3 97,9 100,0

Csoporthoz:motor

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 451 833 704 142 17 20 2167 46 2213

Percent 20,4 37,6 31,8 6,4 ,8 ,9 97,9 2,1 100,0

255

Valid Percent 20,8 38,4 32,5 6,6 ,8 ,9 100,0

Cumulative Percent 20,8 59,3 91,7 98,3 99,1 100,0

Csoporthoz:punk

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 61 280 809 773 167 68 2158 55 2213

Percent 2,8 12,7 36,6 34,9 7,5 3,1 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 2,8 13,0 37,5 35,8 7,7 3,2 100,0

Cumulative Percent 2,8 15,8 53,3 89,1 96,8 100,0

Csoporthoz:anarchista

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 39 114 666 914 204 215 2152 61 2213

Percent 1,8 5,2 30,1 41,3 9,2 9,7 97,2 2,8 100,0

Valid Percent 1,8 5,3 30,9 42,5 9,5 10,0 100,0

Cumulative Percent 1,8 7,1 38,1 80,5 90,0 100,0

Csoporthoz:eu ellenzı

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 105 150 1063 588 107 129 2142 71 2213

Percent 4,7 6,8 48,0 26,6 4,8 5,8 96,8 3,2 100,0

256

Valid Percent 4,9 7,0 49,6 27,5 5,0 6,0 100,0

Cumulative Percent 4,9 11,9 61,5 89,0 94,0 100,0

Csoporthoz:party

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 757 548 625 180 24 23 2157 56 2213

Percent 34,2 24,8 28,2 8,1 1,1 1,0 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 35,1 25,4 29,0 8,3 1,1 1,1 100,0

Cumulative Percent 35,1 60,5 89,5 97,8 98,9 100,0

Csoporthoz:homo

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 20 125 1047 636 275 51 2154 59 2213

Percent ,9 5,6 47,3 28,7 12,4 2,3 97,3 2,7 100,0

Valid Percent ,9 5,8 48,6 29,5 12,8 2,4 100,0

Cumulative Percent ,9 6,7 55,3 84,9 97,6 100,0

Csoporthoz:feministák

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 40 162 911 599 118 294 2124 89 2213

Percent 1,8 7,3 41,2 27,1 5,3 13,3 96,0 4,0 100,0

257

Valid Percent 1,9 7,6 42,9 28,2 5,6 13,8 100,0

Cumulative Percent 1,9 9,5 52,4 80,6 86,2 100,0

Csoporthoz:vallásos

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 384 293 1137 237 66 38 2155 58 2213

Percent 17,4 13,2 51,4 10,7 3,0 1,7 97,4 2,6 100,0

Valid Percent 17,8 13,6 52,8 11,0 3,1 1,8 100,0

Cumulative Percent 17,8 31,4 84,2 95,2 98,2 100,0

Csoporthoz:hajléktalan

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 7 74 1069 877 69 51 2147 66 2213

Percent ,3 3,3 48,3 39,6 3,1 2,3 97,0 3,0 100,0

Valid Percent ,3 3,4 49,8 40,8 3,2 2,4 100,0

Cumulative Percent ,3 3,8 53,6 94,4 97,6 100,0

Csoporthoz:roma

Valid

Missing Total

én is ilyen vagyok tetszenek közömbösek nem tetszenek ellenségeim nem tudom, kik Total System

Frequency 46 68 799 774 442 39 2168 45 2213

Percent 2,1 3,1 36,1 35,0 20,0 1,8 98,0 2,0 100,0

Valid Percent 2,1 3,1 36,9 35,7 20,4 1,8 100,0

Cumulative Percent 2,1 5,3 42,1 77,8 98,2 100,0

Szülık jövedelmébıl

Valid

Missing Total

nagyon jól élünk elég jól kijövünk megszorításokkal szegények vagyunk Total System

Frequency 207 1151 749 69 2176 37 2213

Percent 9,4 52,0 33,8 3,1 98,3 1,7 100,0

258

Valid Percent 9,5 52,9 34,4 3,2 100,0

Cumulative Percent 9,5 62,4 96,8 100,0

zsebpénz rendszeressége

Valid

Missing Total

hetente kap havonta kap nem kap mindig kap, ha kér Total System

Frequency 700 496 343 636 2175 38 2213

Percent 31,6 22,4 15,5 28,7 98,3 1,7 100,0

Valid Percent 32,2 22,8 15,8 29,2 100,0

Cumulative Percent 32,2 55,0 70,8 100,0

kedvenc zenei irányzat

Valid

Missing Total

nincs/mindenevı party/techno/hause... disco/hip-hop komolyzene/népzene rock/punk/metal jazz/blues/raggie pop egyéb word/funky/rnb... rap/break Total System

Frequency 283 378 319 20 466 34 255 30 90 93 1968 245 2213

Percent 12,8 17,1 14,4 ,9 21,1 1,5 11,5 1,4 4,1 4,2 88,9 11,1 100,0

259

Valid Percent 14,4 19,2 16,2 1,0 23,7 1,7 13,0 1,5 4,6 4,7 100,0

Cumulative Percent 14,4 33,6 49,8 50,8 74,5 76,2 89,2 90,7 95,3 100,0

Mennyi idıt:házi feladatra

Valid

Missing Total

,00 ,01 ,30 ,36 ,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 6,50 7,00 7,50 8,00 9,00 10,00 10,50 11,00 12,00 13,00 14,00 15,00 16,00 16,50 17,00 18,00 19,00 20,00 21,00 22,00 23,00 24,00 25,00 26,00 27,00 28,00 30,00 32,00 32,50 35,00 37,00 38,00 40,00 44,00 45,00 48,00 49,00 50,00 55,00 59,00 Total System

Frequency 106 1 1 1 18 207 22 271 15 227 11 153 8 217 7 115 3 51 2 82 23 223 2 10 61 8 25 104 12 1 5 12 1 53 15 5 1 9 17 1 1 2 15 1 1 2 2 1 7 1 1 2 1 3 2 1 2149 64 2213

Percent 4,8 ,0 ,0 ,0 ,8 9,4 1,0 12,2 ,7 10,3 ,5 6,9 ,4 9,8 ,3 5,2 ,1 2,3 ,1 3,7 1,0 10,1 ,1 ,5 2,8 ,4 1,1 4,7 ,5 ,0 ,2 ,5 ,0 2,4 ,7 ,2 ,0 ,4 ,8 ,0 ,0 ,1 ,7 ,0 ,0 ,1 ,1 ,0 ,3 ,0 ,0 ,1 ,0 ,1 ,1 ,0 97,1 2,9 100,0

Valid Percent 4,9 ,0 ,0 ,0 ,8 9,6 1,0 12,6 ,7 10,6 ,5 7,1 ,4 10,1 ,3 5,4 ,1 2,4 ,1 3,8 1,1 10,4 ,1 ,5 2,8 ,4 1,2 4,8 ,6 ,0 ,2 ,6 ,0 2,5 ,7 ,2 ,0 ,4 ,8 ,0 ,0 ,1 ,7 ,0 ,0 ,1 ,1 ,0 ,3 ,0 ,0 ,1 ,0 ,1 ,1 ,0 100,0

260

Cumulative Percent 4,9 5,0 5,0 5,1 5,9 15,5 16,6 29,2 29,9 40,4 40,9 48,1 48,4 58,5 58,9 64,2 64,4 66,7 66,8 70,6 71,7 82,1 82,2 82,6 85,5 85,9 87,0 91,9 92,4 92,5 92,7 93,3 93,3 95,8 96,5 96,7 96,7 97,2 98,0 98,0 98,0 98,1 98,8 98,9 98,9 99,0 99,1 99,2 99,5 99,5 99,6 99,7 99,7 99,9 100,0 100,0

Mennyi idıt:(házi)munkára

Valid

Missing Total

,00 ,10 ,25 ,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 5,60 6,00 6,50 6,60 7,00 7,50 8,00 9,00 10,00 11,00 12,00 13,00 14,00 15,00 15,50 16,00 17,00 18,00 20,00 21,00 22,50 23,00 24,00 25,00 26,00 28,00 30,00 35,00 36,00 40,00 45,00 48,00 50,00 Total System

Frequency 279 2 1 46 385 27 420 10 215 3 134 2 178 3 1 57 1 1 37 1 54 6 81 1 13 4 12 15 1 5 1 2 25 7 1 1 6 3 1 1 8 2 2 5 1 3 3 2067 146 2213

Percent 12,6 ,1 ,0 2,1 17,4 1,2 19,0 ,5 9,7 ,1 6,1 ,1 8,0 ,1 ,0 2,6 ,0 ,0 1,7 ,0 2,4 ,3 3,7 ,0 ,6 ,2 ,5 ,7 ,0 ,2 ,0 ,1 1,1 ,3 ,0 ,0 ,3 ,1 ,0 ,0 ,4 ,1 ,1 ,2 ,0 ,1 ,1 93,4 6,6 100,0

Valid Percent 13,5 ,1 ,0 2,2 18,6 1,3 20,3 ,5 10,4 ,1 6,5 ,1 8,6 ,1 ,0 2,8 ,0 ,0 1,8 ,0 2,6 ,3 3,9 ,0 ,6 ,2 ,6 ,7 ,0 ,2 ,0 ,1 1,2 ,3 ,0 ,0 ,3 ,1 ,0 ,0 ,4 ,1 ,1 ,2 ,0 ,1 ,1 100,0

261

Cumulative Percent 13,5 13,6 13,6 15,9 34,5 35,8 56,1 56,6 67,0 67,2 73,6 73,7 82,3 82,5 82,5 85,3 85,3 85,4 87,2 87,2 89,8 90,1 94,0 94,1 94,7 94,9 95,5 96,2 96,3 96,5 96,6 96,7 97,9 98,2 98,3 98,3 98,6 98,7 98,8 98,8 99,2 99,3 99,4 99,7 99,7 99,9 100,0

Mennyi idıt:nem iskolai tanulásra

Valid

Missing Total

,00 ,50 ,55 ,75 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 6,00 7,00 8,00 8,50 9,00 10,00 12,00 13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 19,00 20,00 21,00 22,00 23,00 24,00 25,00 28,00 30,00 32,00 34,00 37,00 48,00 Total System

Frequency 579 20 1 1 337 15 353 8 210 4 97 5 123 61 26 26 1 12 55 6 2 4 12 3 2 2 1 11 4 2 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1995 218 2213

Percent 26,2 ,9 ,0 ,0 15,2 ,7 16,0 ,4 9,5 ,2 4,4 ,2 5,6 2,8 1,2 1,2 ,0 ,5 2,5 ,3 ,1 ,2 ,5 ,1 ,1 ,1 ,0 ,5 ,2 ,1 ,0 ,1 ,1 ,1 ,0 ,0 ,0 ,0 ,0 90,1 9,9 100,0

Valid Percent 29,0 1,0 ,1 ,1 16,9 ,8 17,7 ,4 10,5 ,2 4,9 ,3 6,2 3,1 1,3 1,3 ,1 ,6 2,8 ,3 ,1 ,2 ,6 ,2 ,1 ,1 ,1 ,6 ,2 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 ,1 100,0

262

Cumulative Percent 29,0 30,0 30,1 30,1 47,0 47,8 65,5 65,9 76,4 76,6 81,5 81,7 87,9 90,9 92,2 93,5 93,6 94,2 96,9 97,2 97,3 97,5 98,1 98,3 98,4 98,5 98,5 99,1 99,3 99,4 99,4 99,5 99,6 99,7 99,8 99,8 99,9 99,9 100,0

Szabadidı múlt szombaton

Valid

Missing Total

,00 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 6,50 7,00 7,50 8,00 9,00 10,00 11,00 12,00 12,50 13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 19,00 20,00 21,00 22,00 23,00 24,00 Total System

Frequency 42 23 1 71 1 52 5 95 4 170 5 146 3 56 3 141 14 260 5 171 1 10 23 30 32 3 43 4 60 1 14 3 626 2118 95 2213

Percent 1,9 1,0 ,0 3,2 ,0 2,3 ,2 4,3 ,2 7,7 ,2 6,6 ,1 2,5 ,1 6,4 ,6 11,7 ,2 7,7 ,0 ,5 1,0 1,4 1,4 ,1 1,9 ,2 2,7 ,0 ,6 ,1 28,3 95,7 4,3 100,0

Valid Percent 2,0 1,1 ,0 3,4 ,0 2,5 ,2 4,5 ,2 8,0 ,2 6,9 ,1 2,6 ,1 6,7 ,7 12,3 ,2 8,1 ,0 ,5 1,1 1,4 1,5 ,1 2,0 ,2 2,8 ,0 ,7 ,1 29,6 100,0

263

Cumulative Percent 2,0 3,1 3,1 6,5 6,5 9,0 9,2 13,7 13,9 21,9 22,1 29,0 29,2 31,8 32,0 38,6 39,3 51,6 51,8 59,9 59,9 60,4 61,5 62,9 64,4 64,5 66,6 66,8 69,6 69,6 70,3 70,4 100,0

Szabadidı múlt vasárnap

Valid

Missing Total

,00 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 7,00 8,00 9,00 10,00 10,50 11,00 12,00 13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 19,00 20,00 21,00 22,00 22,50 23,00 24,00 Total System

Frequency 45 20 2 76 3 85 3 117 5 170 4 164 52 159 20 228 1 7 192 11 18 41 32 10 39 4 71 1 11 1 4 510 2106 107 2213

Percent 2,0 ,9 ,1 3,4 ,1 3,8 ,1 5,3 ,2 7,7 ,2 7,4 2,3 7,2 ,9 10,3 ,0 ,3 8,7 ,5 ,8 1,9 1,4 ,5 1,8 ,2 3,2 ,0 ,5 ,0 ,2 23,0 95,2 4,8 100,0

Valid Percent 2,1 ,9 ,1 3,6 ,1 4,0 ,1 5,6 ,2 8,1 ,2 7,8 2,5 7,5 ,9 10,8 ,0 ,3 9,1 ,5 ,9 1,9 1,5 ,5 1,9 ,2 3,4 ,0 ,5 ,0 ,2 24,2 100,0

264

Cumulative Percent 2,1 3,1 3,2 6,8 6,9 11,0 11,1 16,7 16,9 25,0 25,2 33,0 35,4 43,0 43,9 54,7 54,8 55,1 64,2 64,8 65,6 67,6 69,1 69,6 71,4 71,6 75,0 75,0 75,5 75,6 75,8 100,0

Szabadidı hétköznap

Valid

Missing Total

,00 ,25 ,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 5,50 6,00 6,50 7,00 8,00 9,00 9,50 10,00 11,00 12,00 13,00 14,00 15,00 16,00 17,00 18,00 19,00 20,00 22,00 24,00 Total System

Frequency 70 1 14 202 51 358 17 281 14 213 13 208 7 153 3 48 108 26 1 100 3 51 6 12 22 10 11 11 5 11 2 38 2070 143 2213

Percent 3,2 ,0 ,6 9,1 2,3 16,2 ,8 12,7 ,6 9,6 ,6 9,4 ,3 6,9 ,1 2,2 4,9 1,2 ,0 4,5 ,1 2,3 ,3 ,5 1,0 ,5 ,5 ,5 ,2 ,5 ,1 1,7 93,5 6,5 100,0

Valid Percent 3,4 ,0 ,7 9,8 2,5 17,3 ,8 13,6 ,7 10,3 ,6 10,0 ,3 7,4 ,1 2,3 5,2 1,3 ,0 4,8 ,1 2,5 ,3 ,6 1,1 ,5 ,5 ,5 ,2 ,5 ,1 1,8 100,0

Cumulative Percent 3,4 3,4 4,1 13,9 16,3 33,6 34,4 48,0 48,7 59,0 59,6 69,7 70,0 77,4 77,5 79,9 85,1 86,3 86,4 91,2 91,4 93,8 94,1 94,7 95,7 96,2 96,8 97,3 97,5 98,1 98,2 100,0

van-e párkapcsolata

Valid

Missing Total

van volt volt is, van is sosem volt Total System

Frequency 668 866 301 351 2186 27 2213

Percent 30,2 39,1 13,6 15,9 98,8 1,2 100,0

Valid Percent 30,6 39,6 13,8 16,1 100,0

265

Cumulative Percent 30,6 70,2 83,9 100,0

leghosszabb kapcsolat idıtartama

Valid

Missing Total

több év 1év fél év 1 hónap 1-2 hét Total System

Frequency 397 308 503 384 187 1779 434 2213

Percent 17,9 13,9 22,7 17,4 8,5 80,4 19,6 100,0

Cumulative Percent 22,3 39,6 67,9 89,5 100,0

Valid Percent 22,3 17,3 28,3 21,6 10,5 100,0

szerzett már szexuális tapasztalatokat?

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1384 770 2154 59 2213

Percent 62,5 34,8 97,3 2,7 100,0

Valid Percent 64,3 35,7 100,0

Cumulative Percent 64,3 100,0

hány évesen szerzett szexuális tapasztalatokat

Valid

Missing Total

12 13 14 15 16 16 17 17 18 19 Total System

Frequency 12 28 148 303 1 511 3 274 55 8 1343 870 2213

Percent ,5 1,3 6,7 13,7 ,0 23,1 ,1 12,4 2,5 ,4 60,7 39,3 100,0

Valid Percent ,9 2,1 11,0 22,6 ,1 38,0 ,2 20,4 4,1 ,6 100,0

Cumulative Percent ,9 3,0 14,0 36,6 36,6 74,7 74,9 95,3 99,4 100,0

elmondja-e apának:szabadidı

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli Total System

Frequency 657 758 381 84 101 1981 232 2213

Percent 29,7 34,3 17,2 3,8 4,6 89,5 10,5 100,0

Valid Percent 33,2 38,3 19,2 4,2 5,1 100,0

266

Cumulative Percent 33,2 71,4 90,7 94,9 100,0

elmondja-e anyának:szabadidı

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli Total System

Frequency 1099 751 226 43 21 2140 73 2213

Percent 49,7 33,9 10,2 1,9 ,9 96,7 3,3 100,0

Valid Percent 51,4 35,1 10,6 2,0 1,0 100,0

Cumulative Percent 51,4 86,4 97,0 99,0 100,0

Megbeszéli:apával

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 346 539 721 242 116 1964 249 2213

Percent 15,6 24,4 32,6 10,9 5,2 88,7 11,3 100,0

Valid Percent 17,6 27,4 36,7 12,3 5,9 100,0

Cumulative Percent 17,6 45,1 81,8 94,1 100,0

Megbeszéli:anyával

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 871 718 416 81 35 2121 92 2213

Percent 39,4 32,4 18,8 3,7 1,6 95,8 4,2 100,0

Valid Percent 41,1 33,9 19,6 3,8 1,7 100,0

Cumulative Percent 41,1 74,9 94,5 98,3 100,0

Megbeszéli:testvérrel

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 500 496 494 330 128 1948 265 2213

Percent 22,6 22,4 22,3 14,9 5,8 88,0 12,0 100,0

267

Valid Percent 25,7 25,5 25,4 16,9 6,6 100,0

Cumulative Percent 25,7 51,1 76,5 93,4 100,0

Megbeszéli:nagyszülıvel

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 125 243 635 827 115 1945 268 2213

Percent 5,6 11,0 28,7 37,4 5,2 87,9 12,1 100,0

Valid Percent 6,4 12,5 32,6 42,5 5,9 100,0

Cumulative Percent 6,4 18,9 51,6 94,1 100,0

Megbeszéli:más rokonnal

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 73 213 642 864 164 1956 257 2213

Percent 3,3 9,6 29,0 39,0 7,4 88,4 11,6 100,0

Valid Percent 3,7 10,9 32,8 44,2 8,4 100,0

Cumulative Percent 3,7 14,6 47,4 91,6 100,0

Megbeszéli:párjával

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 808 454 173 314 43 1792 421 2213

Percent 36,5 20,5 7,8 14,2 1,9 81,0 19,0 100,0

Valid Percent 45,1 25,3 9,7 17,5 2,4 100,0

Cumulative Percent 45,1 70,4 80,1 97,6 100,0

Megbeszéli:baráttal

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 1096 691 216 53 15 2071 142 2213

Percent 49,5 31,2 9,8 2,4 ,7 93,6 6,4 100,0

268

Valid Percent 52,9 33,4 10,4 2,6 ,7 100,0

Cumulative Percent 52,9 86,3 96,7 99,3 100,0

Megbeszéli:tanárral

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 27 130 515 1050 273 1995 218 2213

Percent 1,2 5,9 23,3 47,4 12,3 90,1 9,9 100,0

Valid Percent 1,4 6,5 25,8 52,6 13,7 100,0

Cumulative Percent 1,4 7,9 33,7 86,3 100,0

Megbeszéli:osztályfınökkel

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 51 198 591 917 251 2008 205 2213

Percent 2,3 8,9 26,7 41,4 11,3 90,7 9,3 100,0

Valid Percent 2,5 9,9 29,4 45,7 12,5 100,0

Cumulative Percent 2,5 12,4 41,8 87,5 100,0

Megbeszéli:pszichológussal

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 34 55 111 1542 178 1920 293 2213

Percent 1,5 2,5 5,0 69,7 8,0 86,8 13,2 100,0

Valid Percent 1,8 2,9 5,8 80,3 9,3 100,0

Cumulative Percent 1,8 4,6 10,4 90,7 100,0

Megbeszéli:pappal

Valid

Missing Total

mindig többnyire ritkán soha nem érdekli ıt Total System

Frequency 28 36 128 1544 192 1928 285 2213

Percent 1,3 1,6 5,8 69,8 8,7 87,1 12,9 100,0

269

Valid Percent 1,5 1,9 6,6 80,1 10,0 100,0

Cumulative Percent 1,5 3,3 10,0 90,0 100,0

Hogyan nevelték a szülei?

Valid

Missing Total

nagyon szigorúan szigorúan engendékenyen nagyon engedékenyen Total System

Frequency 42 675 1296 143 2156 57 2213

Percent 1,9 30,5 58,6 6,5 97,4 2,6 100,0

Valid Percent 1,9 31,3 60,1 6,6 100,0

gyakran álmatlan

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 923 1255 2178 35 2213

Percent 41,7 56,7 98,4 1,6 100,0

Valid Percent 42,4 57,6 100,0

Cumulative Percent 42,4 100,0

ritka félalmek

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1094 1051 2145 68 2213

Percent 49,4 47,5 96,9 3,1 100,0

Valid Percent 51,0 49,0 100,0

Cumulative Percent 51,0 100,0

rossz álmok

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 534 1637 2171 42 2213

Percent 24,1 74,0 98,1 1,9 100,0

Valid Percent 24,6 75,4 100,0

Cumulative Percent 24,6 100,0

gyomorfájdalmak

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 539 1628 2167 46 2213

Percent 24,4 73,6 97,9 2,1 100,0

Valid Percent 24,9 75,1 100,0

270

Cumulative Percent 24,9 100,0

Cumulative Percent 1,9 33,3 93,4 100,0

remegı kéz

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 475 1687 2162 51 2213

Percent 21,5 76,2 97,7 2,3 100,0

Valid Percent 22,0 78,0 100,0

Cumulative Percent 22,0 100,0

hasmenés

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 423 1741 2164 49 2213

Percent 19,1 78,7 97,8 2,2 100,0

Valid Percent 19,5 80,5 100,0

Cumulative Percent 19,5 100,0

iskolai problémák

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 879 1290 2169 44 2213

Percent 39,7 58,3 98,0 2,0 100,0

Valid Percent 40,5 59,5 100,0

Cumulative Percent 40,5 100,0

hányás

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 157 2014 2171 42 2213

Percent 7,1 91,0 98,1 1,9 100,0

Valid Percent 7,2 92,8 100,0

Cumulative Percent 7,2 100,0

elpirul

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 832 1327 2159 54 2213

Percent 37,6 60,0 97,6 2,4 100,0

Valid Percent 38,5 61,5 100,0

271

Cumulative Percent 38,5 100,0

nem tud aludni

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 654 1512 2166 47 2213

Percent 29,6 68,3 97,9 2,1 100,0

Valid Percent 30,2 69,8 100,0

Cumulative Percent 30,2 100,0

nyugodt

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1205 953 2158 55 2213

Percent 54,5 43,1 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 55,8 44,2 100,0

Cumulative Percent 55,8 100,0

nyugtalan

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1009 1154 2163 50 2213

Percent 45,6 52,1 97,7 2,3 100,0

Valid Percent 46,6 53,4 100,0

Cumulative Percent 46,6 100,0

jókedvő

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1642 525 2167 46 2213

Percent 74,2 23,7 97,9 2,1 100,0

Valid Percent 75,8 24,2 100,0

Cumulative Percent 75,8 100,0

nehezen összpontosít

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 984 1176 2160 53 2213

Percent 44,5 53,1 97,6 2,4 100,0

Valid Percent 45,6 54,4 100,0

272

Cumulative Percent 45,6 100,0

szorong

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 638 1521 2159 54 2213

Percent 28,8 68,7 97,6 2,4 100,0

Valid Percent 29,6 70,4 100,0

Cumulative Percent 29,6 100,0

akármi gond

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 623 1527 2150 63 2213

Percent 28,2 69,0 97,2 2,8 100,0

Valid Percent 29,0 71,0 100,0

Cumulative Percent 29,0 100,0

semmi haszna

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 749 1409 2158 55 2213

Percent 33,8 63,7 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 34,7 65,3 100,0

Cumulative Percent 34,7 100,0

másoknál szorongóbb

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 438 1720 2158 55 2213

Percent 19,8 77,7 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 20,3 79,7 100,0

Cumulative Percent 20,3 100,0

könnyen sír

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 674 1487 2161 52 2213

Percent 30,5 67,2 97,7 2,3 100,0

Valid Percent 31,2 68,8 100,0

273

Cumulative Percent 31,2 100,0

fél emberektıl

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 659 1494 2153 60 2213

Percent 29,8 67,5 97,3 2,7 100,0

Valid Percent 30,6 69,4 100,0

Cumulative Percent 30,6 100,0

hajthatatlan

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1211 949 2160 53 2213

Percent 54,7 42,9 97,6 2,4 100,0

Valid Percent 56,1 43,9 100,0

Cumulative Percent 56,1 100,0

nagy ügyet csinál

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 1052 1107 2159 54 2213

Percent 47,5 50,0 97,6 2,4 100,0

Valid Percent 48,7 51,3 100,0

Cumulative Percent 48,7 100,0

zavarba jön

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 962 1194 2156 57 2213

Percent 43,5 54,0 97,4 2,6 100,0

Valid Percent 44,6 55,4 100,0

Cumulative Percent 44,6 100,0

nagy nehézségek

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 782 1377 2159 54 2213

Percent 35,3 62,2 97,6 2,4 100,0

Valid Percent 36,2 63,8 100,0

274

Cumulative Percent 36,2 100,0

semmit sem lehet vele

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 536 1622 2158 55 2213

Percent 24,2 73,3 97,5 2,5 100,0

Valid Percent 24,8 75,2 100,0

Cumulative Percent 24,8 100,0

nagyon ideges

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 541 1624 2165 48 2213

Percent 24,4 73,4 97,8 2,2 100,0

Valid Percent 25,0 75,0 100,0

Cumulative Percent 25,0 100,0

érzékenyebb

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 932 1228 2160 53 2213

Percent 42,1 55,5 97,6 2,4 100,0

Valid Percent 43,1 56,9 100,0

Cumulative Percent 43,1 100,0

iskola=feszültség

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 675 1480 2155 58 2213

Percent 30,5 66,9 97,4 2,6 100,0

Valid Percent 31,3 68,7 100,0

Cumulative Percent 31,3 100,0

álmok-magában

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 915 1248 2163 50 2213

Percent 41,3 56,4 97,7 2,3 100,0

Valid Percent 42,3 57,7 100,0

275

Cumulative Percent 42,3 100,0

kevés önbizalom

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 989 1173 2162 51 2213

Percent 44,7 53,0 97,7 2,3 100,0

Valid Percent 45,7 54,3 100,0

Cumulative Percent 45,7 100,0

Megmondta volna-e?

Valid

Missing Total

Frequency 456 1001 515 88 106 2166 47 2213

már mondtam igen valószínőleg igen valószínőleg nem biztos, hogy nem Total System

Percent 20,6 45,2 23,3 4,0 4,8 97,9 2,1 100,0

Valid Percent 21,1 46,2 23,8 4,1 4,9 100,0

Cumulative Percent 21,1 67,3 91,0 95,1 100,0

IFJÚSÁ_A

Valid

Missing Total

felnıtt-mintakövetık ifjúságcentristák egyik sem Total System

Frequency 603 447 1142 2192 21 2213

Percent 27,2 20,2 51,6 99,1 ,9 100,0

Valid Percent 27,5 20,4 52,1 100,0

Cumulative Percent 27,5 47,9 100,0

elköltözni otthonról

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 74 1997 2071 142 2213

Percent 3,3 90,2 93,6 6,4 100,0

Valid Percent 3,6 96,4 100,0

276

Cumulative Percent 3,6 100,0

szerelmesnek lenni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 1583 470 2053 160 2213

Percent 71,5 21,2 92,8 7,2 100,0

Valid Percent 77,1 22,9 100,0

Cumulative Percent 77,1 100,0

elsı sex

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 1508 567 2075 138 2213

Percent 68,1 25,6 93,8 6,2 100,0

Valid Percent 72,7 27,3 100,0

Cumulative Percent 72,7 100,0

elég pénzt keresni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 67 2003 2070 143 2213

Percent 3,0 90,5 93,5 6,5 100,0

Valid Percent 3,2 96,8 100,0

Cumulative Percent 3,2 100,0

elsı szakma

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 265 1803 2068 145 2213

Percent 12,0 81,5 93,4 6,6 100,0

Valid Percent 12,8 87,2 100,0

Cumulative Percent 12,8 100,0

házasodni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 15 2006 2021 192 2213

Percent ,7 90,6 91,3 8,7 100,0

Valid Percent ,7 99,3 100,0

277

Cumulative Percent ,7 100,0

apa/anya lenni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 4 1998 2002 211 2213

Percent ,2 90,3 90,5 9,5 100,0

Valid Percent ,2 99,8 100,0

Cumulative Percent ,2 100,0

rendes állásban dolgozni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 42 2033 2075 138 2213

Percent 1,9 91,9 93,8 6,2 100,0

Valid Percent 2,0 98,0 100,0

Cumulative Percent 2,0 100,0

cigizni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 674 245 919 1294 2213

Percent 30,5 11,1 41,5 58,5 100,0

Valid Percent 73,3 26,7 100,0

Cumulative Percent 73,3 100,0

önállóan bulizni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 1887 188 2075 138 2213

Percent 85,3 8,5 93,8 6,2 100,0

Valid Percent 90,9 9,1 100,0

Cumulative Percent 90,9 100,0

drogot kipróbálni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 518 194 712 1501 2213

Percent 23,4 8,8 32,2 67,8 100,0

Valid Percent 72,8 27,2 100,0

278

Cumulative Percent 72,8 100,0

lerészegedni

Valid

Missing Total

már igen még nem Total System

Frequency 1386 233 1619 594 2213

Percent 62,6 10,5 73,2 26,8 100,0

Valid Percent 85,6 14,4 100,0

Cumulative Percent 85,6 100,0

elköltözni otthonról

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1604 298 1902 311 2213

Percent 72,5 13,5 85,9 14,1 100,0

Valid Percent 84,3 15,7 100,0

Cumulative Percent 84,3 100,0

elsı szerelem

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1850 45 1895 318 2213

Percent 83,6 2,0 85,6 14,4 100,0

Valid Percent 97,6 2,4 100,0

Cumulative Percent 97,6 100,0

elsı szex

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1877 37 1914 299 2213

Percent 84,8 1,7 86,5 13,5 100,0

Valid Percent 98,1 1,9 100,0

Cumulative Percent 98,1 100,0

elég pénzt keresni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1596 309 1905 308 2213

Percent 72,1 14,0 86,1 13,9 100,0

279

Valid Percent 83,8 16,2 100,0

Cumulative Percent 83,8 100,0

elsı szakma

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1701 203 1904 309 2213

Percent 76,9 9,2 86,0 14,0 100,0

Valid Percent 89,3 10,7 100,0

Cumulative Percent 89,3 100,0

házasodni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1387 480 1867 346 2213

Percent 62,7 21,7 84,4 15,6 100,0

Valid Percent 74,3 25,7 100,0

Cumulative Percent 74,3 100,0

apa/anya lenni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1211 638 1849 364 2213

Percent 54,7 28,8 83,6 16,4 100,0

Valid Percent 65,5 34,5 100,0

Cumulative Percent 65,5 100,0

rendes állásban dolgozni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1536 372 1908 305 2213

Percent 69,4 16,8 86,2 13,8 100,0

Valid Percent 80,5 19,5 100,0

Cumulative Percent 80,5 100,0

cigizni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 804 53 857 1356 2213

Percent 36,3 2,4 38,7 61,3 100,0

280

Valid Percent 93,8 6,2 100,0

Cumulative Percent 93,8 100,0

önállóan szórakozni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1883 20 1903 310 2213

Percent 85,1 ,9 86,0 14,0 100,0

Valid Percent 98,9 1,1 100,0

Cumulative Percent 98,9 100,0

drogot kipróbálni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 641 21 662 1551 2213

Percent 29,0 ,9 29,9 70,1 100,0

Valid Percent 96,8 3,2 100,0

Cumulative Percent 96,8 100,0

elıször lerészegedni

Valid

Missing Total

fiatalhoz köti felnıtthöz köti Total System

Frequency 1480 21 1501 712 2213

Percent 66,9 ,9 67,8 32,2 100,0

Valid Percent 98,6 1,4 100,0

Cumulative Percent 98,6 100,0

szorongás skála

Valid

Missing Total

erısen szorong szorong nem szorong egyáltalán nem szorong Total System

Frequency 196 435 945 380 1956 257 2213

Percent 8,9 19,7 42,7 17,2 88,4 11,6 100,0

281

Valid Percent 10,0 22,2 48,3 19,4 100,0

Cumulative Percent 10,0 32,3 80,6 100,0

a közvetlen családban elıforduló devianciák száma

Valid

,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 Total

Frequency 1516 377 180 88 29 13 5 2 3 2213

Percent 68,5 17,0 8,1 4,0 1,3 ,6 ,2 ,1 ,1 100,0

Valid Percent 68,5 17,0 8,1 4,0 1,3 ,6 ,2 ,1 ,1 100,0

Cumulative Percent 68,5 85,5 93,7 97,7 99,0 99,5 99,8 99,9 100,0

a közvetlen családban elıforduló devianciák száma

Valid

egy sem egy kettı három vagy több Total

Frequency 1516 377 180 140 2213

Percent 68,5 17,0 8,1 6,3 100,0

Valid Percent 68,5 17,0 8,1 6,3 100,0

Cumulative Percent 68,5 85,5 93,7 100,0

rokoni körben elıforduló devianciák száma

Valid

,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 Total

Frequency 1279 470 250 129 51 24 7 3 2213

Percent 57,8 21,2 11,3 5,8 2,3 1,1 ,3 ,1 100,0

Valid Percent 57,8 21,2 11,3 5,8 2,3 1,1 ,3 ,1 100,0

Cumulative Percent 57,8 79,0 90,3 96,2 98,5 99,5 99,9 100,0

rokoni körben elıforduló devianciák száma

Valid

egy sem egy kettı három vagy több Total

Frequency 1279 470 250 214 2213

Percent 57,8 21,2 11,3 9,7 100,0

282

Valid Percent 57,8 21,2 11,3 9,7 100,0

Cumulative Percent 57,8 79,0 90,3 100,0

a család státusza

Valid

Missing Total

leszakadó réteg középréteg felsı réteg Total System

Frequency 433 1298 473 2204 9 2213

Percent 19,6 58,7 21,4 99,6 ,4 100,0

Valid Percent 19,6 58,9 21,5 100,0

Cumulative Percent 19,6 78,5 100,0

korábban volt e prevenció az iskolában

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 686 931 1617 596 2213

Percent 31,0 42,1 73,1 26,9 100,0

Cumulative Percent 42,4 100,0

Valid Percent 42,4 57,6 100,0

milyen szervezettel dolgoztak együtt

Valid

Missing Total

nonprofit forprofit állami vegyes Total System

Frequency 615 575 312 115 1617 596 2213

Percent 27,8 26,0 14,1 5,2 73,1 26,9 100,0

Cumulative Percent 38,0 73,6 92,9 100,0

Valid Percent 38,0 35,6 19,3 7,1 100,0

alkalmazott prevenciós módszer

Valid

Missing Total

kognitív módszerek vegyes kiscsoportos technikák Total System

Frequency 714 424 479 1617 596 2213

Percent 32,3 19,2 21,6 73,1 26,9 100,0

283

Valid Percent 44,2 26,2 29,6 100,0

Cumulative Percent 44,2 70,4 100,0

rendırség részt vett-e a programben nevesítve

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 278 1339 1617 596 2213

Percent 12,6 60,5 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 17,2 82,8 100,0

Cumulative Percent 17,2 100,0

az iskola pedagógusai részt vett-e a programben nevesítve

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 948 669 1617 596 2213

Percent 42,8 30,2 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 58,6 41,4 100,0

Cumulative Percent 58,6 100,0

iskolai drogstratégia aprogram elıtt

Valid

Missing Total

volt nem volt Total System

Frequency 721 896 1617 596 2213

Percent 32,6 40,5 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 44,6 55,4 100,0

Cumulative Percent 44,6 100,0

kortárs segítık részt vettek a programban

Valid

Missing Total

igen nem Total System

Frequency 153 1464 1617 596 2213

Percent 6,9 66,2 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 9,5 90,5 100,0

Cumulative Percent 9,5 100,0

szerepjáték/dramatikus módszerek

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 659 958 1617 596 2213

Percent 29,8 43,3 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 40,8 59,2 100,0

284

Cumulative Percent 40,8 100,0

vizuális/tárgyi szemléltetés

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 657 960 1617 596 2213

Percent 29,7 43,4 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 40,6 59,4 100,0

Cumulative Percent 40,6 100,0

kiscsoportos önálló munka

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 1054 563 1617 596 2213

Percent 47,6 25,4 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 65,2 34,8 100,0

Cumulative Percent 65,2 100,0

beszélgetés

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 162 1455 1617 596 2213

Percent 7,3 65,7 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 10,0 90,0 100,0

Cumulative Percent 10,0 100,0

frontális elıadás

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 1226 391 1617 596 2213

Percent 55,4 17,7 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 75,8 24,2 100,0

Cumulative Percent 75,8 100,0

visszautasítási technikák/konfliktus kezelés fejlesztése

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 424 1193 1617 596 2213

Percent 19,2 53,9 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 26,2 73,8 100,0

285

Cumulative Percent 26,2 100,0

önismeret-fejlesztés

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 1421 196 1617 596 2213

Percent 64,2 8,9 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 87,9 12,1 100,0

Cumulative Percent 87,9 100,0

egészségfejlesztéssel kapcsolatos tárgyi tudásátadás

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 1166 451 1617 596 2213

Percent 52,7 20,4 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 72,1 27,9 100,0

Cumulative Percent 72,1 100,0

drogokkal/fogyasztással kapcsolatos ismeretátadás

Valid

Missing Total

nem igen Total System

Frequency 559 1058 1617 596 2213

Percent 25,3 47,8 73,1 26,9 100,0

Valid Percent 34,6 65,4 100,0

Cumulative Percent 34,6 100,0

hányféle prevenciós módszert alkalmaztak

Valid

Missing Total

1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 Total System

Frequency 101 170 181 153 451 305 104 102 1567 646 2213

Percent 4,6 7,7 8,2 6,9 20,4 13,8 4,7 4,6 70,8 29,2 100,0

Valid Percent 6,4 10,8 11,6 9,8 28,8 19,5 6,6 6,5 100,0

286

Cumulative Percent 6,4 17,3 28,8 38,6 67,4 86,9 93,5 100,0

hányféle prevenciós módszert alkalmaztak

Valid

Missing Total

egy féle módszer 2-3 féle módszer 4-5 féle módszer 6-8 féle módszer Total System

Frequency 101 351 604 511 1567 646 2213

Percent 4,6 15,9 27,3 23,1 70,8 29,2 100,0

287

Valid Percent 6,4 22,4 38,5 32,6 100,0

Cumulative Percent 6,4 28,8 67,4 100,0