A gyilkosok még köztünk vannak Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

A gyilkosok még köztünk vannak „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fõvárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!” (Nagy Imre 1956. november 4-i rádióközleménye)

A

kettõskeresztnél emlékezett az önkormányzat és a politikai, társadalmi szervezetek közül azok, akik ma is kegyelettel és büszkeséggel gondolnak az 56-os harcokban részt vett és a megtorlásnak áldozatul esett hõsökre. A megemlékezõ beszédet T. Mészáros András polgármester mondta. Kiemelte többek között a következõket: „1956. október 23. a szabadság és a bátorság napja volt, az elnyomás, az üldöztetés felszámolására tett bátor kísérlet. November 4. viszont a terror, a bosszú, a több évtizedes elnyomás kezdetének a napja. ... A forradalom napjaiban a magyar nép az emberi szabadságért, a nemzeti szabadságért harcolt. Azért harcolt, mert soha többet nem akart rettegésben, fegyverektõl fenyegetve élni. Nem akart rendõrállamot, nem akart besúgókat, nem akart idegenszívû hatalmat. A rettentõ túlerõvel és árulással szemben a nemzet 1956-ban elbukott. De a magyar nép szabadságharca, végzetes sebet ütött az nemzetközi szocializmuson. ... Ezt üzente, s mutatta meg 1989, a vértelen forradalom, a rendszerváltoztatás. De voltak, akik nem értették meg ezt az üzenetet. Azt hitték, fél évszázad elég a felejtéshez, elég ahhoz, hogy elszunnyadjon a parázs. Az 56-os forradalom eltiprása után a hatalom megpróbálta cinkosává tenni a nemzetet. A hallgatást ajánlották a tisztázás helyett. A nyugalom látszatát a béke helyett. Cinikusan az akasztófák árnyékában ígért félelem nélküli életet. De annak az idõszaknak vége. Soha többet nem engedhetjük következmények nélkül maradni az árulást.” (Folytatás a 3. oldalon)

T. Mészáros András polgármester a áldozatok emlékmûve elõtt

Szovjet tankok Budapesten

Az 1956 áldozataira emlékezõ érdiek

Honlapunkra

BANNER elhelyezhetõ. www.erdilap.hu Várjuk megrendelésüket! [email protected]

A múltnak kútja élységes mély a múltnak kútja – így kezdi M Thomas Mann a József és testvéreit. A magyar múlt kútja is igen mély, a kollektív emlékezet többezer évre nyúlik vissza, és benne foglaltatik nem csak a Kárpát-haza, hanem Etelköz, Lebédia, Szkítia is. Azt gondolnánk, hogy az ezredévek elegendõek voltak ahhoz, hogy történelmünkrõl egységes elgondolás alakuljon ki, de sajnos távolról sincs így. A legtöbb nép szerves történelmeként tartja számon eredetmondáit, amelyekrõl tudja, hogy nem kell mindent szó szerint érteni. Hamar menekülõre kellene fognia Rómában annak, aki lesajnálná és mesének tartaná Romulus és Remus történetét, és kinevetné a lépten-nyomon látott, az ikreket szoptató anyafarkast. Pedig Róma lakója kétezer éves romok, mûemlékek között éli mindennapi életét, mégis, nem elég a kézzelfogható emlék, a lélek ennél mindig többet kíván. Jó példa erre keleti szomszédunk, Románia, ahol mesterségesen alkottak õstörténetet, beleszõve Rómát és a dákokat, mert jól tudják, csak annak a népnek van jövõje, amelyiknek múltja is van, és ha nincs, hát kreálni kell egyet. Ha a magyarság múltjáról beszélünk, eredetmondánkat sem szabad elfelednünk, mert Emese álma, a turul, a csodaszarvas szerves része történelmünknek, legalábbis azok számára, akik az országot hazájuknak érzik, nem csak lakhelyüknek, pénzkereseti forrásuknak. Azoknak, akik – minden nehézség ellenére – jobban szeretnek határainkon belül ébredni, mint New Yorkban vagy Dublinban, akik számára a népdal is jelent annyit, mint másoknak a rap vagy a hip-hop, akik hazafiak, nem internacionalisták, akik a magyar kultúrát is szeretik, nem csak a multikultúrát, akik nemzetiek, nem globalisták. Orbán Viktor nemrégiben azt mondta, hogy „a turul a magyarok õsképe, melybe mindenki beleszületik, mint a nyelvbe és a történelembe. Onnantól, hogy a világra jövünk, a mi hét törzsünk köt szövetséget, a mi Szent Istvánunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál, a turul madár pedig a most élõ, a már meghalt és a majd megszületõ magyarok nemzeti azonosságának jelképe”. Jött is „természetesen” rá a liberális válasz, melybõl kiderült, fel sem fogták, mirõl beszélt Orbán: „Én turult fogok tenyészteni otthon. Most, hogy egy új rendelet lehetõvé teszi a haszonállatok tartását ott is, ahol eddig önkormányzati rendelet tiltotta, nyilvánvalóan turulkeltetõ telepet kell nyitni. A turultojásokat kiteszem a balkonra, árpádsávos zászlóval gyöngéden betakarom, s miközben naphosszat a Kárpátia együttes dalait játszom nekik, izgatottan várom, hogy kikeljenek. ... Amikor meg már jól meghízott, fõleg a májára, levágom és nagyszerû pörköltet fõzök belõle.” (Dési János) Meg ez: „szögezzük is le, született bele a jó fene abba a madárba, sõt, sokan közülünk már a 21. századba születtek bele, s mindnyájan abban is élünk, dehogy a turul hasában vagy egyéb részében. S szeretnénk azt hinni, hogy sem a pogányság kora nem tér vissza, sem a 20. századnak az a szakasza, amikor a turul meg a vérközösség, a kárpáthaza meg a többi – gyilkos programokat takargatni hivatott – marhaság emelkedett az állami retorika vezérmotívumává. Mert az csak gyászt és fájdalmat, illetve mérhetetlen elmaradottságot hozott ennek az országnak, száz év mínuszt.” (Magyar Narancs) A mai idõk arról szólnak, erõs-e annyira gerincben és lélekben a magyarság, hogy nem hagyja megtörni magát, nem hagyja elpusztítani álmait, kiüresíteni lelkét, és a múlt tudatában nem adja fel jövõjét a balliberálisok által kínált egy tál lencséért. ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk november 29-én jelenik meg!

2

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

ÉRDI LAP

Konferencia Pest megyérõl

Ki érti ezt? Rettegõk libasorban

T

alán túl sokat foglalkozunk az inkább mezõgazdasági rovatba illõ libákkal és az azok körül forgó személyekkel, de mivel tudjuk, a média hatalom, így valahogy ellensúlyoznunk kell a balliberális médiumokban tavaszi zöldár-szerûen elõtörõ lelkesedést, mely az internacionálét szemrebegtetve éneklõ Bajnai Gordon feltûnése okán áraszt el minden felületet. Egy közvélemény-kutató intézet a múlt héten már azt találta mérni valahogy (biztosan a pesti belvárosban), hogy Bajnai Gordon ma a második legnépszerûbb politikus Áder János után, és mozgalma már megelõzi támogatottságban az MSZP-t. Rögvest támogató aláírásgyûjtésbe is kezdtek. A nyilatkozatot eddig csaknem száz demokráciaféltõ hivatásos rettegõ írta alá, köztük Bródy János zenész, Csákányi Eszter színmûvész, Dés László zenész, Eörsi László történész, Ferge Zsuzsa szociológus, Fischer Ádám karmester, György Péter esztéta, Hajós András zenész, Halmai Gábor alkotmányjogász, Heller Ágnes filozófus, Hernádi Judit színmûvész, Kõszeg Ferenc jogvédõ, Kulka János színmûvész, Lang Györgyi elõadómûvész, Majtényi László alkotmányjogász, Mélykuti Ilona újságíró, Mundroczó Kornél filmrendezõ, Parti Nagy Lajos író, Radnóti Sándor esztéta, Rajk László építész, Schilling Árpád rendezõ, Schweitzer József nyugalmazott rabbi, Tarr Béla filmrendezõ, Vásárhelyi Mária szociológus és Závada Pál író. Akinek déja vu érzése támadt eme nevek olvastán, nem téved: szinte hiánytalanul megtalálhatók a „demokratikus charta” támogatói között, mutatván, hogy nincs új a Nap alatt, vagyis a balliberális nem vész el, csak átalakul.

Csak a vak nem látja, hogy kik állnak Gordonka mögött (a gyengénlátók kedvéért a képen balról Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc és az MSZP pulpitusánál Bajnai Gordon). Ugyanazok az erõk, akik 1945-tõl 1990-ig proletárdiktatúrát gyakoroltak fölöttünk, majd 1994-tõl 1998-ig és 2002-tõl 2010-ig egy erõteljes fordulatot végrehajtva a globális nagytõke szolgálatába szegõdtek, és a több évtized verejtékével valahogy összetákolt magyar nemzetgazdaság értékeinek jelentõs részével a zsebükben most az utolsó csepp vért is ki akarják sajtolni belõlünk. 2002-ben és 2006-ban a Fidesz elrontott kampányokkal veszített. 2002ben azt gondolták, nem szükséges kampányolni, mert az eredmények önmagukért beszélnek – ez tévedés volt, az eredményeket igenis tudatosítani kell az emberekben, meg kell erõsíteni mindenkit abban a hitben, hogy négy évvel ezelõtt jól döntött, nincs oka a csalódásra, jó a megkezdett út, csak végig is kell rajta menni. 2006-ban az ellenkezõ véglet volt a hiba, a szomorú emberek a plakátokon, a „rosszabbul élünk, mint négy éve” feketesége, mert nem lehangoltságot, elkeseredést kell kelteni, hanem a kivezetõ utat megmutatni. Erre a hajóra próbál most felkapaszkodni a balliberális had, és bízva a kollektív amnéziában, olyan embereket, politikusokat próbál hitelesnek beállítani, akik igencsak óvatosan mehetnek ki a napra, annyi vaj van a fejükön. Az a társulat, akiknek rengeteget „köszönhettünk” 2002 és 2010 között, akiket kétharmados, elsöprõ lelkesedéssel küldött el magyar nép melegebb éghajlatra (nem akarom most Horn Gábor szavait idézni, amiket a sikeres – számukra persze éppenhogy sikertelen – népszavazás után mondott Gyurcsánynak), most álöltözetben próbál visszalopakodni. Bajnai, aki több évig Gyurcsánnyal karöltve munkálkodott eladósításunkon és elszegényítésünkön, most az utolsó év „feltett kéz” politikáját nagyszerû sikernek próbálja beállítani, magát pedig „szakértõnek” kinevezni. Az az adósságmennyiség, amit a hátunkra raktak nyolc év alatt, egyértelmûen az õ felelõsségük, és az utolsónak felvett óriási IMF-hitelt éppen napjainkban kell visszafizetni, tetézve egyébként sem apró-cseprõ bajainkat. Programjukból pedig a mai napig csupán annyit tudunk, hogy egyrészt Orbánt és a Fideszt el kell zavarni, másrészt nem szabad megterhelni a bankokat, mert csak akkor megy jól a gazdaságnak, ha jól megy a bankoknak, és természetesen õket kell elõször kiszolgálni. Fordítva ülnek a lovon, és ezen a feltett bohócsipka sem segít. VITRIO L.

Érden szervezett térségi egyeztetõ fórumot Pest Megye Önkormányzata. A cél az, hogy megalapozzák Pest megye eredményes felkészülését a következõ, 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusra.

A

fórum résztvevõit elõször, mint házigazda, T. Mészáros András köszöntötte, majd Szûcs Lajos, Pest megye elnöke mondott rövid üdvözlõ beszédet. T. Mészáros András elõadásában a megye általános helyzetét ismertette, és elmondta, hogy régóta szorgalmazza Pest megye különválását Budapesttõl, mert az a tapasztalat, hogy az uniótól megpályázható pénzek nagyobbik részét – a fejlettségi szinttõl eltérõen – Budapest viszi el. Pest megye rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a munkahelyteremtésre, az innováción és a vállalkozásokon alapuló erõteljes és fenntartható gazdasági fejlõdésre. Olyan jellemzõkkel bír, amelyekkel más térségek nem, és amelyeket igen nehéz mesterségesen létrehozni. Ez nem csak a fõváros közelségére, egyedi hatására igaz, hanem arra a regionális innovációs rendszerre, amely az egyetlen az országban, mert átlépi a kistérségek határait. Ugyanakkor nem mentes az országra jellemzõ strukturális problémáktól. A duális gazdaság, a versenyképességi problémákkal küszködõ vállalkozások, a termelékenységi elmaradás, a vidéki térségek, az agrárium a külsõ, valamint a közlekedési folyosók által közrefogott belsõ perifériák alapvetõ kihívást jelentenek a megyében. Pest megye minden tekintetben felzárkózó térség – konvergencia régió –, amelynek súlyosan hátrányos megkülönböztetést jelent, amennyi-

T. Mészáros András és Szûcs Lajos ben az unió legfejlettebb, versenyképességi régiói közé sorolják. Igen jelentõs támogatásoktól esik el – legalább negyedére csökken az elérhetõ forrás – és jelentõsen nehezebb feltételekkel lesz majd elérhetõ ez a keret a vállalkozások és közösségek számára. Ahogy a fórumon résztvevõ polgármesterek és a versenyszféra képviselõi egyöntetûen megállapították: érdemi változás nélkül a települések csak alvó városok lesznek. Gazdasági teljesítmény, adóbevételek és jövedelemtermelõ képesség, azaz megfelelõ gazdasági alap, erõforrás és bevétel nélkül esélyük sincs lépést tartani a határos térségekkel. Pest megyében ugyanis sok helyen még az alapvetõ közlekedési infrastruktúra sem megfelelõ a fõ- és az alsóbbrendû közutak hiánya, vagy rossz állapota miatt. A helyzetértékelés, valamint a fórumon elhangzottak alapján mindehez hozzátehetjük azt is, hogy mindez

Két kiállítás nyílt Érden E

gy idõben két kiállításmegnyitóra is sor kerül, egymástól nem meszsze. Pénteken 6 órakor nyílt a Városi Galériában Nagy Imre Gyula festõmûvész kiállítása, melyet Novotny Tihamér mûvészeti író nyitott meg,

ugyanakkor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban a Poly-Art hagyományos képzõmûvészeti kiállításának megnyitójára került sor. Itt Kubassek János, a Földrajzi Múzeum igazgatója mondta a megnyitó beszédet. Mind-

Kéri Mihály és Nagy Imre Gyula

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected], Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Cím: 8200 - Veszprém, Házgyári út 12., Felelõs vezetõ: Horváth Gábor - ügyvezetõ igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Fogadóórája minden pénteken 17-18 óra között. Ügyelet: 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579.

nem helyi jelentõségû, vagy kistérségi probléma. A Pest megyei feldolgozóipar, az export, a K+F és innováció nemzetgazdaságon belüli kiemelkedõ súlya, és a foglalkoztatottak létszáma (2012. II. negyedévében 511 ezer fõ) miatt a Pest megyei kistérségek felzárkózásának elmaradása esetén veszélybe kerülnek a munkahelyteremtéssel és a fenntartható gazdasági növekedéssel kapcsolatos nemzetgazdasági célkitûzések, valamint a következõ fejlesztési idõszak uniós forrásainak teljes körû felhasználása (abszorpciója). E tekintetben pedig figyelmeztetõ jel – mint az a helyzetértékelésrõl tartott elõadásokból és a hozzászólásokból is egyértelmûen kiderült –, hogy több kistérségben is megkezdõdött a feldolgozóipari, azon belül az elektronikai és jármûipari kapacitások felszámolása, illetve áttelepítése az ország más vidékére, valamint elmaradnak a beszállítói fejlesztések.

amellett, hogy örvendetes mindkét esemény, a szervezõk tekintettel lehettek volna az idõpontokra, annál is inkább, mert a két intézmény tulajdonképpen egy, a galéria is a mûvelõdési központ égisze alatt mûködik.

Kubassek János

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

3

ÉRDI LAP

A gyilkosok még köztünk vannak

Ami túlteng P

(Folytatás az 1. oldalról) 1956. november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója, aminek célja a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a demokratikus rendszer felszámolása volt. A következõ napokban a világ felháborodva, ám tétlenül figyelte, ahogy a szovjetek páncélosaikkal megszállják Magyarország városait, lefegyverzik hadseregét, és hatalomra juttatják Kádár János Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányát. A Vörös Hadsereg támadását természetesen a forradalom hívei nem nézték tétlenül, Budapesten és az ország számos pontján elkeseredett fegyveres harc kezdõdött a szocialista szuperhatalom bevonuló erõivel szemben. November 4-én hajnali 4 óra körül aztán megkezdõdött a forradalom leverése: miközben az éterben elhangzott a Szolnokon ellenkormányt alakító Kádár János beszéde, majd Nagy Imre azóta híressé vált közleménye, a Vörös Hadsereg lefegyverezte a laktanyákban állomásozó egységeket, a felvezényelt páncélos hadtestek pedig bevonultak a városokba. Nagy Imre és a kormány tagjai – Bibó István kivételével, aki az utolsó pillanatig a Parlamentben maradt – reggel 6 óra után a jugoszláv nagykövetségen kerestek menedéket, 8 órára pedig a szovjetek már a Kossuth tér és a legfõbb közhivatalok õrségét is megadásra kényszerítették. Ezzel de facto a forradalmi kormány uralma véget ért. Természetesen a hadsereg lefegyverzése nem jelentette azt, hogy Magyarország népe belenyugodott a megszállásba: az október 23-a után vívott fegyveres harc felkelõi november 4-én hajnalban visszatértek az utcákra, és megpróbálták a lehetetlent, bátran szembeszálltak a több ezerszeres túlerõvel. Budapesten belül – többek között – a Széna téren, a Baross tér környékén, a korábban is forradalmi tûzfészeknek számító Corvin köznél, de Soroksáron és Pesterzsébeten is elkeseredett harc kezdõdött, ezzel egy idõben pedig a vidéki városok – egyebek mellett Pécs, Miskolc, Keszthely és Sztálinváros – polgárai szintén fegyvert ragadtak. Dunapentelén például a reguláris helyõrség látta el hadianyaggal a felkelõket. Az invázióval egy idõvel megkezdõdõ reménytelen szabadságharc rövid idõszakában a forradalmárok – fõleg a fõvárosban, a Dob utca, az Élessarok vagy a Corvin köz esetében – több napon át megtartották állásaikat a modern haditechnikát bevetõ szovjetek ellen. November 4-tõl a hónap végéig folytatódott a fegyveres ellenállás, de a szovjet túlerõ katonai gyõzelme sem tette befejezett ténnyé a forradalom leverését. A forradalomnak ebben a szakaszában – kisebb-nagyobb fegyveres harcok mellett – a harc új formáinak, a politikai ellenállás különbözõ módszereinek alkalmazása vált meghatározóvá. November 11-én aztán a küzdelem szimbolikusan is véget ért,

A harcok képei

A megtorlás élõ fegyverei: karhatalmisták vonulása ugyanis ezen a napon Nagy Imrét – és a kormány többi tagját – felmentették pozíciójából, és megkezdõdött a diktatúra restaurációjának idõszaka. A kádári megtorlás eszköztára igen változatos: megtalálható benne az ötvenes évekre jellemzõ konstruált koncepciós perek alkalmazása (Brusznyai-per, Földes per, Tóth Ilona-per, Nagy Imre-per) éppúgy, mint a tényállásában valós, de jogi megítélésében a nemzetközi és a magyar jog normáival szemben álló megtorló perek. Nem is szólva arról, hogy közben a hatalom gátlástalanul követett el büntetlenül háborús és emberiség ellenes bûntetteket. A kivégzettek pontos számáról ma is vita folyik: 229 fõtõl 453 fõig változnak a számok. De akármelyiket is tekintjük, ez többszöröse a Haynau által elrendelt 120 kivégzésének 1849 után, a háromszor akkora Magyarországon. A megtorlás, méreteit tekintve a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlása. 1957. dec. 17-i ülésen Kádár

„olyanfajta ember”-ekrõl beszél, akik a „bûnüldözõ szervek kezén vannak”, de Magyarországon nincsenek olyan viszonyok, amelyek lehetõvé teszik, hogy 40 000–50 000 ezer üljön állandóan börtönben. A börtönök kapacitása csak 18 440 fõ, ugyanakkor 1957. decemberre 25-26 ezer embert ítélnek el. Internálandó Kádár szerint 1 millió 100 000 ember! (a ténylegesen internáltak adatait ma sem tudjuk, de több tízezres nagyságrendû). Azokat, akik ma nosztalgiázva úgy gondolnak vissza a kádári idõkre, mint a nyugalom és bõség, biztos munka, biztos megélhetés korszakára, nem árt idõrõl idõre emlékeztetni arra, mekkora vérfürdõ árán jutottak a mai szocialisták elõdei a hatalomba. Azon is elgondolkozhatunk, hogy ha nincsenek „reformnácik”, miért vannak „reformkommunisták”? Miért fogadják el sokan a máig köztünk élõ gyilkosokat és jogutódaikat szalonképes politikusoknak, amikor a hasonszõrû nyilasoktól kirázza az embert a hideg?

Nem mi mondtuk... „Gyors öngól ... Bajnai Gordon rendkívül nehéz egyensúlyozásra vállalkozott. Úgy kell megszereznie az ellenzéki pártok és szavazóik támogatását, hogy közben mozgalmának a bizonytalanok óriási tömege számára is vonzónak kell maradnia. A mozgalom tegnap bejelentett országos aláírásgyûjtõ akciója önmagában jó ötletnek tûnik. Mint minden választáson induló szervezetnek, nekik is fel kell mérniük, hogy kik a támogatóik, kikre számíthatnak egy mozgósítási kampányban vagy plakátragasztóként és szórólapozóként. Az ellenben hatalmas öngól, hogy az elsõ száz, szimbolikusnak szánt aláíró között számos olyan figura található, akiknek a neve elválaszthatatlan az MSZP-SZDSZ koalíciótól és annak teljesen hiteltelenné vált hátországától. A neveket nem is szükséges kiemelni, a rendszeres újságolvasó azonnal be tudja azonosítani azt a legalább tucatnyi embert errõl a listáról, akiknek a neve hallatán azonnal kinyílik a bicska minden volt jobboldali szavazó zsebében.” (Véleményvezér) (A szerkesztõ megjegyzése: Ez a rovat természetesen csak arra szolgál, hogy megmutassa, mennyire nincs egységes baloldal, hogyan nyírják egymást, hogyan marakodnak a megszerzendõ koncért a balliberális önjelölt népvezérek.)

ár hete az egyik rádióban a nemzeti alaptantervvel kapcsolatos beszélgetés zajlott. Amolyan mellékmondatként elhangzott az is, hogy a Történelem Tanárok Egylete amiatt kritizálta dokumentumot, mert abban túlteng a nemzeti történelem és a honvédelem tematikája. Nem azt mondták, hogy valótlanságokat tartalmaz. Azt sem mondták, hogy félrevezeti a zsenge tanuló ifjúságot. Meg olyat sem mondtak, hogy valamelyik része nem való oda. Egyszerûen és sommásan azt kifogásolták, hogy a magyar oktatási rendben alaposan megismertetik majd a gyerekeket a nemzeti történelmünkkel, és netán még a hon védelmének fontosságát is valahogy közel találják hozni számukra. El ne feledjem, a Történelem Tanárok Egylete nem szlovákiai, vagy esetleg romániai illetõségû pedagógus szervezet. Nem, egyáltalán nem! Magyar pedagógus szervezetrõl van szó. Feltehetõen nem frissen létrehozott alakulat, és valószínûleg nem mostanában kezdték oktatói munkájukat. Jó pár éve ott vannak az osztályokban, oktatják a tanulókat a történelemre. (Reménykedjünk, nem nagyobbak, mint egy gittegylet.) Az is bátran feltehetõ, hogy nagyon akkurátusan ügyeltek mindig a munkájuk során arra, hogy ne tengjen túl óráikon a nemzeti történelemmel kapcsolatos információk mennyisége. Meg arra is, hogy alaposan rögzítsék a gyerekeknek történelmi bûneink sokaságát, nehogy olyan momentumokat találjanak abban, ami a nacionalizmust (fujjj) is képes felkelteni bennük. Valami miatt úgy látszik, a balliberális oldal gondolkodói számára egyre erõsebben szól a vészcsengõ. Jó érzékkel megszimatolták, megint fordul a világ kereke, és fontossá válik a nemzeti önérzet, az a tudat, hogy mi magyarok, bárhol is élünk a világban, összetartozunk, lelki egységben vagyunk. Rájövünk, hogy magyarnak lenni nem külsõségek, nem mindig genetika, vagy nyelvtudás, még csak nem is bõrszín (gondoljunk csak az egyiptomi 5-6 magukat magyarnak tartó falura), hanem lélek dolga. A Teremtõ úgy gondolta, megérdemli ez a nép, hogy megmaradjon, mert az Úr örömét leli mindenféle változatosságban, s szükség van erre a nyelvi, gondolkodásbéli különlegességre, amit magyarnak neveznek. A biodiverzitás még itt is nagyon fontos, mert az egyhangúság felé tartó világ útja végén saját temetõjébe fog jutni. Nem feloldódni kell egymásban, hanem a sokszínûségnek egymás mellett élni, egymásnak folyton inspirációt adni. A világ magyarjainak, annyi évtized elfeledettség után az anyaországtól gesztusokat kell kapni, szellemi, lelki vezetést, gazdasági, életviteli koordinációt. Igazi együttmûködést, ahol meghallgatásra kerülnek mind az akaratuk ellenére, mind pedig személyes okok miatt elszakadtak igényei, javaslatai, ötletei. Más szóval, tartalommal kell megtelnie a nemzet újra egyesítésének. Ebben a sorban nagyon fontos stratégiai állomások vannak. Ilyen a kettõs állampolgárság és a szavazati jog is. A közösségi oldalakon habzó szájú labancok rikácsolnak ellene, mint olyan napi politikai csibészség ellen, ami a regnáló anyaországi hatalom fennmaradásának a lehetséges záloga. Tessék mondani, hogyan lehetséges az, hogy a határon túliak szinte egységesen a polgári, nemzeti oldalt támogatják? Tudjuk jól a választ, kedves balliberális ellenzõk. Elment a vonat. Le tetszettek maradni arról, hogy Önöket tiszteljék, szeressék, elfogadják. Hisz Önök megtagadták õket. Nyilvánosan, az egész világon egyedül való módon, erre biztatták az anyaországi választókat is azon a szégyenteljes 2006 decemberei népszavazáson. Volt valaha egy együttes, KFT volt annak a neve. Az együttes frontembere, szellemi vezetõje, Bornai Tibor volt. Ma már csak a régebben születettek emlékeznek, mind az együttesre, mind pedig aszkéta arcú frontemberére. Valami miatt a Bornai úgy gondolta, neki is meg kell nyilvánulnia a nemzeti összetartozás kérdésében. Igen fajsúlyos területre sikerült neki betévednie, ami kapcsán véleményt mondott. Illetve írt valami sajtótermékben. Az aztán felkerült a facebookra. Ott mindenki, mindenkor, mindent megírhat. Ami nagyon jó, mert legalább lehet tudni, hányadán is állunk az illetõvel. No, a mi Tiborunk harci gitárjával nekirontott a meteorológusoknak. Mert azok nacionalisták a nyavalyások. A Tiborunk szerint. Ugyanis, amikor a közszolgálati tévében a Reisz Andris azt találja mondani, hogy Felvidék, vagy Kárpátalja, Pozsony, Kassa, vagy Ungvár – belerondít a jószomszédi kapcsolatokba. Mert a Kárpát-medence térképe elõtt a felhõk járását mutogatva a trianoni határokat nem veszi figyelembe. Ahogy azok a rohadt felhõk sem. Azok úgy általmennek Beregsuránynál a határon, mint a pinty. A Bornai meg azon borong, hogy esne nekünk, ha amazok meg ott Ukrajnában, vagy Szlovákiában elkezdenének ukrán, vagy szlovák megnevezésû magyarországi helységekre vonatkozó idõjárási prognózist mondani? Ma már biztosan van erre is valamilyen gyógyszer, vagy terápia. Csak elviszik rá a Tibort. Már csak ezért is, ne borzolja az idegeinket. Nem hagy azért mégsem nyugodni az a gondolat, hogy ugyan a Történelem Tanárok Egylete kijött a napra, megmutatta magát, tudjuk, mire számíthatunk részükrõl. Ezért akár tisztelet is jár nekik. De én attól tartok, sokkal többen vannak, akik még úgy szocializálódtak, hogy nekik feszt progresszívnek, haladónak kell lenni, a legfejlettebb társadalmi rend primátusát szem elõtt tartva kell a történelmet is tanítani. Ami meg polgári, nemzeti, meg még konzervatív is, hát attól mentsen meg az Isten. Illetve ilyen idejétmúlt, a klerikális reakciót erõsítõ kifejezést sem használnának – tán még egy fél disznóért sem. Nagyobb baj mindennél, hogy sokuk (akinek nem inge, fel ne vegye magára) tevékenységének a végterméke meg itt van csapatostul körülöttünk identitástudat, nemzetünk történelmének ismerete nélkül. Az ilyen lelkületû tanárok nevelték azokat, akiket könnyen be lehet csapni, riogatni a határon túlra rekedt nemzettestvéreinkkel. Hátha eljön még az az idõ, amikor egy jobb iskolába még pedellusnak sem alkalmaznak olyanokat, akik leszólják, megmorogják a nemzeti önazonosság erõsítését szolgáló tantervi programot. KOPOR TIHAMÉR

www.erdilap.hu www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu www.erd.hu www.erdicsatornazas.hu

4

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

ÉRDI LAP

Csatornázási tájékoztató fórum A

z érdi csatornahálózat kiépítésével kapcsolatosan szervezett tájékoztató fórumot 2012. november 5-én este a projekt irányító szervezete. A fórumon T. Mészáros András, Érd város polgármestere, Kovács Péter Barna a csatornázási projekt vezetõje és Simó Károly, az Érdi Csatornamû Társulat elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevõ lakosokat a munkálatok tervezett elõrehaladásáról, tapasztalatairól. Szó volt a rákötések és házi átemelõk szakszerû és biztonságos kialakításáról, szempontjairól is, valamint az utak helyreállításának kérdésérõl, illetve egyéb fontos és hasznos témákról. A szakemberek elmondták, hogy Érden összesen 24 ezer bekötés készül és ennek jelenleg már háromnegyede kész, vagyis 17 752 ingatlan köthetett rá eddig a csatornára. Folyóméterben ez azt jelenti, hogy eddig 193 539 méter csatorna már megépült. A fenti adatok is azt bizonyítják,

hogy a beruházás az országban is a legnagyobb csatornaprojekt, vagyis a maga nemében egyedülálló. Sok résztvevõ közös munkája eredménye lesz az, hogy érdiek gazdagodnak ezzel az infrastruktúrával. Polgármester úr kiemelte, hogy köszöni a lakosság eddigi türelmét, megértését. Kérve azt is, hogy ahogy eddig, úgy a jövõben is jelezze a lakosság a csatornázással kapcsolatos észrevételeit. Hiszen a munka a település

lakosságának készül, komoly garanciákkal, jelentõs szakmai háttérrel. A lakosok egyéni kérdéseiket a jelen lévõ ügyfélszolgálati munkatársaknak tehették fel, általános kérdéseikre pedig már magán a fórumon választ kaphattak. A tájékoztató fórum célja az érdi lakosság informálása, ezért e mostani egy folyamat kezdete, nem ez az utolsó alkalom, hogy a projekt kivitelezõi felé feltehetik a kérdéseiket.

Az érdi csatornázási program 2009. augusztus 1. óta folyamatosan zajlik. Érd dimbesdombos vidékén a kanyargós utcákban néhány ingatlan esetében már a tervezés során bebizonyosodott, hogy fekvésük egyedi adottságai miatt speciális, úgynevezett átemelõs bekötést kell alkalmazni a szennyvízelvezetésnél. Az átemelõs bekötés kapcsán több kérdés is érkezett a kivitelezõ szakemberekhez és a csatornázás mûszaki ügyfélszolgálatára. Ezekbõl válogattuk ki a leggyakoribbakat és kértünk rájuk választ a szakemberektõl.

Mit elõzhet meg, miért ad biztonságot? A normális üzemi mûködésen túl szerencsére nem sokszor, de elõfordulhat (például illegális csapadékvízbekötések miatt), hogy a szennyvízcsatorna hálózat valahol eldugul. Ilyenkor a szennyvíz feltorlódik a hálózatban és - a közlekedõ edények elve okán - ha vannak alacsonyabban fekvõ csatlakozó részei (vagyis alacsonyabban fekvõ ingatlanok), akkor ott önt ki a szennyvíz. Az átemelõ feladata - a normál mûködési elvezetés mellett - az is, hogy az ingatlant biztonságba helyezze egy ilyen esetleges szennyvíz elöntés alkalmával. Hiszen azon felül, hogy milyen kellemetlen-

Kedves Tóth Tamás! A

Házi átemelõk a biztonságos mûködésért

Mire szolgál maga a házi átemelõ? Miért van erre szükség? Az utcaszinthez képest mélyebb fekvésû terek elöntés veszélye elleni legbiztosabb véde-lem a megelõzés, az úgynevezett házi átemelõ alkalmazása. Az átemelõ használata akkor szükséges, ha a csatornázandó lakrész, lakószint mélyebben van, mint az utca szintje, így gravitációs elvezetéssel biztonságosan nem oldható meg a szennyvízelvezetés. Aki pillanatnyi pénzügyi elõny érzete miatt a tervezõk által elõírt átemelõ helyett mégis gravitációsan köt be, annak számolnia kell azzal, hogy elöntheti a visszaáramló szennyvíz.

Olvasónk írta

séggel járhat az, ha a szennyvíz elárasztja a házat, egy ilyen katasztrófa helyreállításának költségei meghaladják az átemelõ bekötés egyszeri költségét. Az átemelõ üzemszerû használata esetén tehát elöntésveszéllyel nem kell számolni. Esetleges meghibásodás esetén az átemelõhöz tatozó elektromos készülék jelez (fény- és hangjelzés), ha a szivattyú túlterhelt, vagy üresben jár. Mi történhet, ha a kivitelezõ megoldja átemelõ nélkül is a bekötést? A célunk az, hogy ahol csak lehet gravitációsan oldjuk meg a bekötéseket, azaz elkerüljük az átemelõ használatát. Csak mûszaki és biztonsági okokból írjuk elõ az alkalmazását. Az átemelõ kihagyása esetén a bekötõvezetéken túl a csövek lejtésszöge kisebb lesz az elõírtnál. Túl nagy nyomás esetén a szennyvíz egyszerûen visszaáramlik. Átemelõ helyett van, aki visszafolyás-gátló - más szóval visszacsapó szelep - használatán gondolkodik, de ezek a gravitációs szennyvízvezetékek esetében nem biztonságosak: eltömõdhetnek, a mûködésüket gátló anyagok kerülhetnek a rendszerbe. Saját felelõsségre bárki kihagyhatja az átemelõt, de ebben az esetben kár esetén magának kell állnia a kármentés költségeit, nem a közüzem a felelõs.

Mennyibe kerül? Egy egyszerû berendezés - akna, szivattyú és tartozékok – körülbelül összesen bruttó 100-140.000 Ft-ba kerül. Viszont ha egyszer beszerelték, egy négytagú család átlagos havi vízfogyasztásával kalkulálva körülbelül havi 2 kWh-nyi áramot fogyaszt. Ez a fogyasztó tarifájától függõen havonta 300-400 Ft nagyságrendû többlet áramköltséget jelent. Annak ellenére, hogy a csatornázás sok nehézséget és költséget jelent, egy érdi könyvelõ házaspár arról nyilatkozott, hogy eddig szippantós kocsi járt hozzájuk csaknem kéthavonta. Külön örülnek, hogy végre bekötik a csatornát, mert számításaik szerint a bekötés költségei után jóval kevesebbet kell majd fizetniük. Tervezik, hogy még többet spórolnak: az emésztõgödröt kifertõtlenítik és a kert locsolásához esõvíz tárolásra alkalmassá alakítják. A további felmerülõ kérdésekre az Alispán utca 4. szám alatt található Csatornázási ügyfélszolgálati iroda kollégái segítenek hétfõn 13:00-18:30, szerdán: 8:00-12:00 és 13:00-16:30 óra között. Online is elérhetõek az [email protected] email címen, illetve az alábbi telefonszámokon: 06 80 63 0036 és 06 23 223 061.

Tisztelt Mozgássérült Betegeink! Intézményünk Felsõ utcai bejárata mozgássérült betegek számára, különösen esõs idõben nehezen megközelíthetõ, ezért javasoljuk, hogy az Alsó utcai kapun hajtsanak be az Intézmény új épülete elõtti belsõ parkolóba. A régi és az új épületet összekötõ folyosó a Szent Klára gyógyszertár felõli oldalról akadálymentesen megközelíthetõ. A folyosó ajtaja egy kerekes székbõl is elérhetõ nyomógombbal nyitható. A folyosón jobbra fordulva találhatók a liftek, amikkel el tudják érni a Kartonozót, ill. az igénybe venni kívánt rendelést. Dr. Kõszegi Gábor fõigazgató, Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény

z ÉRDI LAP okt. 4-i számában érdeklõdésessel olvastam a „Lesz még szõlõ ...” c., cikkedet, amelyben, mint írod, érthetetlen számodra polgártársaid lehangoltsága. Mert, hogy ugye csak a szépet, a jót kellene meglátni. Most egy pillanatra tegyük fére a lehangoltságot kiváltó egyéb okokat, amiket bõven lehetne sorolni, és ragadjunk le csupán csak Érd „fejlõdését” bemutató írásod egy bizonyos részénél. Szót ejtesz a cikkben, hogy menynyi minden épül, létesül az országban, így Érden is. Felemlíted, hogy „megépült a csodálatos városközpont, Érd felsõ, Érd alsó és Érdliget peronok.” Nos, idáig érve a cikk olvasásában, nálam itt nyílt ki a bicska. Nem a leírtak miatt, hanem valami ekkor kezdett nagyon elgondolkodóvá tenni. Nem tudom, mikor jártál az említett állomásokon. Láttad-e, tapasztaltad-e, hogy ezek a viszonylag nem is olyan régen létesült objektumok, – amiknek valóban örülni kellene – máris milyen lepusztultságot mutatnak. Padok, hirdetõtáblák tönkretéve, összefirkálások, üvegtörések, szemét, stb. Mindenütt tömény vandalizmus nyomai jellemzik ezeket a létesítményeket. Sajnos ez jellemzõ Érdre, de majd mindenütt másutt is az országban. Hangulatromlást, lehangoltságot pedig nem csak az okozhat, hogy kevés a fizetés, nincs munkahely, a gyereket nem vették fel az egyetemre, ha igen magas a tandíj, nehéz a megélhetés, késik a busz stb., hanem az említettekhez hasonlók látványa is. Úgy látszik, Tamás, Te csak a szépet látod meg jártadban keltedben, legalábbis ez tûnik ki rózsaszín hangulatú cikkedbõl. De hát magad is tudod, a valóság azért más. Most csak egy példát ragadtam ki Érd vonatkozásában, amikor az állomások látványát vetettem fel, és ez az érdi ember lehangoltságának csak egyik komponense, a sok-sok említhetõnek csak egy kis szelete. Mindenki hangulatára nyomasztólag hat, amikor naponta látni kényszerül, hogy adóforintjaiból megépült közterek, parkok, mûtárgyak, kulturális létesítmények stb., alighogy átadásra kerülnek, rövid idõ múlva az államnak, az önkormányzatnak újra ki kell nyitni a bukszáját. Mert a vandálkodók, az

„erõs gyerekek” nem becsülve embertársai míves alkotásait, máris büntetlenül mindent tönkretehetnek. És itt felmerül, hogy politikacsináló „nagyjaink” a parlamentben, és az érdi kisparlamentben is, az állandó egymás piszkálása helyett miért nem olyan törvények megalkotásán, rendeletek létrehozásán fáradoznak, amelyek megfékezik az értelmetlen pusztításokat? Oda kellene hatni már végre, hogy a vétkesek (mert nem igaz, hogy sohasem lehet megfogni õket) komoly büntetéseket kaphassanak. Ne lehessen a közösséget megkárosító gazembereknek személyiségi jogaik mögé bújni. Teljes nevük és büntetésük legyen kiszerkeszthetõ a napilapokban, majd azt olvasva a többi is meggondolja, mielõtt kezet emel a közvagyonra. Arra, amit ugye megint csak az emberek adóforintjaiból lehet helyrehozni. Az államnak nem csak pénzt kell kiadni a károk helyreállítására, hanem pénzt beszedni is lehetne a magukról megfeledkezõ gazemberektõl. Ha nem tudnak fizetni, saját munkájukkal, vagy szüleik helytállásával állítsák helyre károkozásuk tárgyát. Summázva. Ha nem is állítható meg teljesen, de legalább valamelyest visszaszoríthatóvá kellene tenni, megálljt kellene parancsolni végre már a vandalizmusnak, s akkor talán ezzel párhuzamosan polgártársaid lehangoltsága is oldódhatna, rossz hangulatuk enyhülne. Ja, és szeretnék érdeklõdni, hogy áll a II, világháborús hõsi emlékmû ügye? Egy alkalommal magad mondtad, hogy nem szabad gagyi emlékmûvet létrehozni, nagyot, méltót, nemeset kell alkotni. Most meg úgy hallottam, hogy mindössze csak 10 mFtot szánna erre az önkormányzat. Hát ez édeskevés, már csak a sok név elengedhetetlenül szükséges felírása miatt is. Noha érthetõ, hogy ennél fontosabb dolgokra szükségeltetik Érd város pénze. De okos és hathatós, jól szervezett kampánnyal az érdi kisés nagyvállalkozók bevonásával, azok adományaiból biztosan össze lehetne még szedni ugyanennyit (10 mFt) és pályáztatás kiírásánál (ha lesz ilyen) ezt is be kellene kalkulálni. Jó egészséget kívánva, üdvözöllek: POKORNY FERENC

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

Az alpolgármester naplójából…

A siker nem maradhat el A S

ikerült! Sikerült bizonyítanunk, hogy hazánk új gazdasági modellje mûködõképes, jól szolgálja hazánk gazdaságának helyreállítását. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság november nyolcadiki országjelentése. Azt korábban is tudtuk, hogy a gazdasági világválság árnyékában is Magyarország államháztartási hiánya 2011 óta három százalék alatt van, és Magyarország az EU azon öt országának egyike, ahol ezzel párhuzamosan csökken az államadósság, ráadásul nálunk a legnagyobb mértékben. Az elmúlt hónapok nagy harca az volt, hogy bizonyítsuk, gazdasági modellünk támogatja az uniós célokat. Ha pedig ez így van, mentesülünk a túlzott deficit eljárás alól, és elérhetõvé válik az IMF hitel megálapodás. Mit is tartalmaz az Európai Bizottság országjelentése? Gazdasági adatokat, amelyek az ország gazdasági helyzetét jellemzik. Az országjelentés értelmében a magyar államháztartás hazai össztermékhez (GDP) viszonyított deficitje az idei 2,5 százalékról jövõre 2,9 százalékra nõ, ugyanakkor a GDP-arányos bruttó államadósság az idei 78,4 százalékról 2013-ban 77,1 százalékra csökken. A növekedés motorja az export, amelynek növekedési üteme a tavalyi 6,3 százalékról az idén 2,0 százalékra csökken ugyan, de jövõre már 4,5 százalékkal nõ. Negatívum, hogy a magánfogyasztás csökkenése várhatóan jövõre további 0,1%-kal fog csökkenni, a közületi fogyasztás bõvülése sem várható 0,1%nál nagyobb mértékûre, és a beruházások mértéke is jövõre 0,4%-kal csökken. (Megjegyzem, ez az elengedhetetlenül szükséges megszorítások természetes következménye.) Ugyanakkor a munkanélküliség csekély – évi 0,1%-os csökkenésével számolnak, és nem várható jelentõs mértékû infláció. A 2014. évi prognózis azt a negatívumot tartalmazza, hogy az ország GDP-hez viszonyított deficitje 3,5%-ra fog nõni, mindemellett pozitívum, hogy a GDP 2012-höz viszonyítva 1,6%-kal bõvül, a fogyasztás mértékének szerény növekedése és a munkanélküliség további csökkenése is várható. Meg kell jegyeznem a 2014. évet érintõ jelentésrõl, hogy ezt – Orbán Viktor szavaival – az ezzel most nem foglalkozunk kategóriába kell helyezni… olyan feltételezések, amelyeknek jelenleg semmilyen reális gazdasági alapjuk nincsen….Ma ezen a földgolyón egyetlen ember sincs, se Brüsszelben, se Budapesten, aki meg tudná mondani most, milyen lesz a 2014-es költségvetés. Mit jelent számunkra ez az országjelentés? Adataival alátámasztja azt, hogy hazánkkal szemben a túlzott deficit eljárás indokolatlan. Mindemellett alátámasztja kormányunk álláspontját, miszerint minden alapunk megvan a kedvezõ IMF-hitel megállapodásra. Mit jelentene számunkra az IMF-hitel? Orbán Viktor szavaival, az IMF-hitel nyilvánvalóan sokat segítene, mert súlyos válság gyötri Euró-

pát, és újabb válsághullám közeledik, ami negatív hatással lesz Magyarországra is. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban… Csak egy jó megállapodás elõnyös az ország számára, rossz nem jöhet szóba. Sikerünk alapja, a kedvezõ országjelentés megszületett, ám ez csupán alap. Olyan alap, amely pozitívan befolyásolja gazdaságunk fejlõdésének lehetõségét. A lehetõség tehát adott, de élni kell vele, a lehetõ legjobban kell élni! Az országjelentés alapján a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök elõteremtésére megvan a lehetõség, ám a pénzeszközök gazdaságos felhasználása óriási feladat, amelyben nem csupán a felsõ politikai vezetésnek van nagy szerepe és felelõssége, de az önkormányzatoknak legalább annyira. Fel kell tárni a pozitív gazdasági mérleget eredményezõ beruházási és fejlesztési lehetõségeket! Ez azonban csak az elsõ lépés. El kell készíteni a tanulmányterveket, és – ezt követõen – a megvalósításhoz szükséges dokumentációkat, majd az elõírt határidõn belül meg kell valósítani az elképzeléseket! Nem feledkezhetünk meg aktuális feladatainkról sem, az önkormányzatok adósságkezelésének és az oktatás átalakításának problémamegoldásáról, szociális kötelezettségekrõl, a nyugdíjak reálértékének megtartásáról, az oktatásról-nevelésrõl, az elesettek ellátásáról, és még sorolhatnám! Ismét Orbán Viktort idézem, ma már nem elég másolni a Nyugatot ahhoz, hogy sikeresek legyünk, mert aki ezt akarja tenni, az mélyebbre csúszik a válságban. Magyarország – bár a nyugati kultúrkör és az európai gazdaság része – akkor lehet sikeres, ha saját útját követi. Nagyok a feladatok, de ha jól teljesítünk, a siker nem maradhat el. A tét Magyarország jóléte, a magyarság jövõje, és ehhez keményen, tisztességesen, tudatosan és eredményesen kell dolgoznunk, mert dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. TÓTH TAMÁS

Felhívás betlehem készítésére

A

Szepes Gyula Mûvelõdési Központ betlehemes kerámia kiállítást rendez, melyre kiállítók jelentkezését várja. A kiállításra készülõ alkotások kapcsolódjanak a karácsonyi ünnepkörhöz, betlehemi jelenetet, annak szereplõit ábrázolják. A kerámiákat készíthetik a jelentkezõk egyénileg, de közösségi alkotások is bemutatásra kerülhetnek. Várjuk mûvészek és amatõrök, valamint mûvészeti iskolák, mûvészeti csoportok közös munkáját is. A kiállításra egy alkotó vagy alkotóközösség legfeljebb három népi- illetve iparmûvészeti jellegû, tárlóba illetve falra kihelyezhetõ kerámiaalkotást adhat be. Az alkotások beadási ideje: 2012. november 26-tól 28-ig (hétfõ, kedd, szerda) 8-18 óráig a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban (Érd, Alsó u. 9.). Bõvebb információ: Lukács Orsolya 23/365-490/102-es mellék.

5

ÉRDI LAP

A Magyar Szórvány Napja

Magyar Értelmezõ Kéziszótárnak, melyet az Akadémiai Kiadó jelentetett meg 1978-ban, 1308. oldalán ez áll: „szórvány fn 1. Népr Idegen nyelvterületbe (ill. más vallásúak közé) elszórtan beékelõdött, más nyelvû (ill. felekezetû) kisebb embercsoport. 2. Nyelvt Szórványemléknek nyelvemlék jellegû szava(i), Latinszöveg magyar ? ai.[- szór] ? emlék fn Nyelvt Vmely nyelvnek idegen nyelvû szövegbe ékelt szavaiból álló nyelvemlék.” Azok a magyarul beszélõ emberek, akik nagyon kis közösségekben élnek egy nagy közösségen belül, vagyis szórványban, össztársadalmi odafigyelést és cselekvést igényelnek. Fontosnak tatom, hogy néhány évvel ezelõtt, néhányan egyre hangosabban beszéltek a szórványban élõkrõl, míg végül 2010-ben tanácskozásra gyûltek össze Budapesten a magyar szórványban élõk érdekében, feltérképezték a problémákat és elindítottak a gondolatokból egy gyakorlatot. Legyen a Szórványmagyarság Napja 2011. évtõl minden esztendõ február hónapjának utolsó napja Magyarországon – ezt kezdeményezi 26, a külhoni magyarsággal foglalkozó magyarországi civil szervezet, amelynek képviselõi 2010 novemberében Budapesten tartottak a témában tanácskozást. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója a tanácskozás után közölte: ez a nap a különféle kulturális események, tevékenységek, szakmai programok révén a nemzet figyelmét a világban szétszórtságban, szórványban élõ magyarokra irányíthatja. Egyúttal azt is javasolták a magyar kormánynak, hogy a magyar uniós elnökség ideje alatt Magyarország kezdeményezze, hogy minden szökõévben – azaz négyévenként – legyen a szökõnap a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Napja az Európai Unióban. Ez a nap segíthet rávilágítani arra, hogy Európa egyik fontos és feladhatatlan adottsága az a multikulturalitás, amelyet a területén élõ nemzetek, nemzetiségek és etnikai csoportok gazdagítanak. A szökõnap egyúttal azt is szimbolizálja, hogy ezek a közösségek jelentik azt a többletet, amely Európát a kulturális sokszínûség kontinensévé teszi – mutatott rá Csete Örs.

Bethlen Gábor szülõháza Marosillyén 2011. január 20-án az MR1Kossuth Rádió adásában Demeter László háromszéki politikus, a székelyföldi Kovászna megye önkormányzati képviselõje, a Hunyad megyei szórványmagyarsággal kapcsolatot ápoló Kun Kocsárd Egyesület elnöke azt fogalmazta meg,hogy legyen november 15., Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napja a magyar szórvány napja. 2011-ben meg is tartották ezt a napot, és Marosillyén Bethlen Gábor szülõföldjén, a fenn maradt felújított bástyában. A bástya falán már 1909-ben a nagyenyedi diákok emléktáblát helyeztek el, hogy itt született Bethlen Gábor. A bástya túlélte az évszázadok viharait, és Böjte Csaba segítségével sikerült megmenteni és felújítani, és mára egy állandó kiállítást tekinthetnek meg az arra járók, amely Bethlen Gábor emlékét, szellemét õrzi. Bethlen Gábor 1580. november 15-én Marosillyén született, 16131629 között erdélyi fejedelem. I. Gábor néven megválasztott magyar király 1620-1621 között. A XVII. századi magyar történelem nagy jelentõségû egyénisége, az õ fejedelemsége alatti idõt „Erdély aranykora”ként ismerjük. Õseinek, a Neczpáli családnak Békés és Zaránd vármegyében voltak birtokai. Bethlen Farkas, az édesapja János Zsigmond hívására telepedett le Erdélyben. Az 1575-ös kerelõszentpáli csatában Báthory István oldalán vett részt Bethlen Farkas, és akkor érdemelte ki a marosillyei uradalmat. Bethlen Gábor édesanyja Lázár Druzsina

gyergyószárhegyi székely lófõ családból származik. Marosillyén 1580. november 15-én születik meg Bethlen Gábor, aki fejedelemsége idején a központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett, a gyulafehérvári udvarát politikai és mûvelõdési központtá fejlesztette. 1622ben református fõiskolát alapított, támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, vágya volt az ország békés egyesítése. November 15-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emlékének tisztelettel adózunk, mert neki határozott nagyszerû elképzelései voltak a magyarság jövõjét illetõen és tett is érte különösen a kultúra és oktatás terén. A Magyar Szórvány Napja november 15-e mindig emlékeztet bennünket teendõinkre és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemre és az Erdély aranykorára. Tiszta szívembõl remélem és hiszem, hogy a magyar szórványban élõk ügyét, az ott élõk hitét tudjuk erõsíteni, és ebben az is sokat jelent, hogy az évbõl van egy nap, november 15-e, mikor rájuk gondolunk, sokkal erõsebben és sokkal többen, úgy mondanám, hogy egységesen, s mint tudjuk az egységben az erõ. Az egységes szeretet, további erõt add,a szórványban élõknek, tudják november 15-én rájuk gondolunk, velük vagyunk, szellemünk ott lebeg. Németh László írja: „A magyar szellem és a magyar nép egymásra utaltabb, mint bármely nép s szellem: mert itt a szellemet csak a nép s a népet csak a szellem válthatja meg - az emberiségnek.” FEKETEGYARMATI SÁNDOR

Magyar szentek és boldogok N

ovember 13. egy kevéssé ismert dátum a naptárban, azonban érdemes megjegyezni: ez a Magyar szentek és boldogok napja. Az eredetileg november 6-i dátum az egyházmegyei ereklyék ünnepe volt, de a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1984-ben – figyelembe véve a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezéseit – egy héttel késõbbre bevezette a kanonizált mellett az ünnepnappal nem rendelkezõ szentek és boldogok ünnepét. Nem egy összeállítás kering az interneten, ahol a magyar szentek közé sorolnak olyan személyiségeket, mint például a 4. században elhunyt, Thébában mûködött Remete Szent Pál (a mindmáig egyetlen, magyar alapítású szerzetesrend névadója), a tours-i vagy pannóniai Szent Márton püspök (meghalt 397ben), illetve a Szent Gellértként megismert Giorgio Sagredo, Magyarország egyik elsõ keresztény fõpapja. Õk mindazonáltal vannak annyira ismertek, és tiszteletük is beágyazódott annyira, hogy megvan a naptárban az a hely, ahol megtaláljuk az õ ünnepnapjukat. Vannak azonban olyan szentek és boldogok, akik nem fértek be a kalendáriumba. Az általános iskolai tudás részét kellene, hogy képezzék az Árpád-házi szentek történetei. A nyugati keresztény királyságok közt is kiemelkedõ módon két korai uralkodónk életszentségét is elismerte Róma; elsõként az államalapító István királyét, másodikként pedig Géza fejedelem testvérének dédunokájáét, Lászlóét. Mellettük, illetve idõben köztük született az igen rövid életû Imre herceg (István fia), akit az egyház az ifjúság védõszentjeként tisztel. Az Árpád-ház késõbb is bõvelkedett még szent életû személyiségekben, közülük – a nemzetközi ismertség és népszerûség okán – kiemelkedik az alig 24 évet élt Szent Erzsébet.

Magyar szentek: Prágai Szent Adalbert (956–997), Szent Zoerard-András (? – kb. 1010), Zoborhegyi Szent Benedek (? – kb. 1013), Árpád-házi Szent Imre (kb. 1007–1031), Árpád-házi Szent István (967/969/975–1038), Szent Asztrik (?–1036/39), Szent Günter (kb. 955 – 1045) Szent Gellért (kb. 980–1046), Szent Beszteréd (?–1046), Skóciai Szent Margit (1047–1093), Árpád-házi Szent László (kb. 1040–1095), Árpádházi Szent Piroska (1080–1143), Szent I. Dávid (1084–1153), Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231), Árpád-házi Szent Margit (1242–1270), Prágai Szent Ágnes (1205–1282), Árpád-házi Szent Kinga (1224–1292), Toulouse-i Szent Lajos (1275–1297), Portugáliai Szent Erzsébet (1277–1336), Szent Hedvig (1373–1399), Kapisztrán Szent János (1386–1456), Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk (1588–1619), (1584–1619), (1582–1619). Boldogok: Boldog Sebestyén (950-70 közt –1007), Boldog Gizella (kb. 980–1050/60), Pécsi Boldog Mór (kb. 1000 – kb. 1070), Magyar Boldog Pál (kb. 1180–1241), Boldog Bánfi Buzád (?–1243), Esztergomi Boldog Özséb (kb. 1200–1270), Magyar Boldog Ilona (1200/1220– kb. 1270), Boldog Gertrúd (1227–1297), Árpád-házi Boldog Jolán (1235/39–1298), Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy (kb. 1260– kb. 1320), Boldog Csák Móric (kb. 1270–1336), Árpád-házi Boldog Erzsébet szûz (1292/94–1336/38), Boldog Bátori László (kb. 1420–1456 vagy 1484 után), Boldog Temesvári Pelbárt (kb. 1435–1504), Boldog IV. Károly király (1887–1922), Boldog Batthyány-Strattmann László (1870–1931), Boldog Salkaházi Sára (1899–1944), Boldog Apor Vilmos (1892–1945), Boldog Romzsa Tódor (1911–1947), Boldog Meszlényi Zoltán (1892–1951), Boldog Bogdánffy Szilárd (1911–1953), Boldog Scheffler János (1887–1952).

6

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

ÉRDI LAP

A beavatás Közelítések Hamvas Béla gondolkodásához – 16.

Az Érdi Vigadó programjából November 19.-e 18,00 h-tól - 19,30 h-ig

Érdi Zeneiskola negyedév záró vizsgaelõadása gitártanszak Mindenkit szertettel várunk November 21.-e 17,00 h-tól - 19,00 h-ig

Bill-Bartel Zrt. nemzetközi programját bemutató elõadássorozat elsõ epizódja Nyilvános minden vállalkozás számára, hogy a finanszírozás világa, a banki, a pénzügyi tevékenység, valamint a meglévõ árukészletek és a szabad kapacitás lekötése problémát jelent. Ezekre ad választ remélhetõen ez a komoly múlttal és gyakorlattal egyaránt rendelkezõ cég bemutatkozó elõadása. Ingyenes állófogadás minden résztvevõ számára! Jelentkezés: [email protected] tel: 06-23-360143 November 24.-e 20,00 h-tól - 0,04 h-ig

Erzsébet - Katalin Bál az elsõ Vigadó - Bál Többféle menüsor választható Kitûnõ italok, nagy választékban Kemencés csodák Tombola éjfélkor A nyitótánc az Érdi Zeneiskola növendékeinek elõadásában Zene és tánc minden mennyiségben játszik: a RETRO zenék újkori képviseletében, a múltat visszaidézõ .... SÉTAHAJÓ Együttes Jelentkezés: [email protected] tel: 06-23-360143 4,000.-Ft/fõ December 8.-án 20,00 h-tól - 0,04 h-ig

Mikulás bál Többféle menüsor választható Kitûnõ italok választhatók Kemencés ételek Tombola éjfélkor Zene: Székely György és zenekara Meghívott vendégmûvészek színesítik a mûsort Jelentkezés: [email protected] tel: 06-23-360143 4,000.-Ft/fõ December 31.-e 21,00 h-tól - reggelig

BUÉK! Mindenkinek! Disznótoros, töltött káposzta, korhelyleves, lencse, virsli, ...... Pezsgõ, pálinka, sör, bor, minden szinten - szinte minden Mûsor: Zene, Tánc, Szórakozás, Tombola és Buli Tüzijáték! Jelentkezés: [email protected] tel. 06-23-360143 7,200Ft/fõ

„Beavatásnak nevezik azt az egyetlen aktust vagy folyamatot, amikor az ember leszûkült életének a határait áttöri, és a létezés többé-kevésbé egészét önmagában helyreállítja.” Életünknek van egy lehúzó, visszahúzó, regresszív folyamata is, mely, ha nem fejtünk ki ellenerõket, elhomályosítja, összezsugorítja a lelkünket. A megújító erõk éppen a beavatás folyamán léphetnek az életünkbe. A beavatás a normalitást állítja helyre azáltal, hogy kitágít felemel, egységet és rendet teremt. A beavatás nem veszélytelen aktus. A fals tudás megváltoztatásába, az egó lebontásába tönkre is lehet menni. Legjobb, ha a beavatás elsõ fokozatát mester segítségével tesszük meg. A mesterrel való találkozás az életünkben hatalmas jelentõségû élmény. Általa ébredünk rá a végsõ öszszefüggésekre, a távlatokra, a létezés teljes mélységére. A mester az, aki a küszöbön átsegít. Az eredmény sajátos. Nem lesz jobb az ember, marad éppoly gyarló, tévelygõ, mint volt. Mégis alapvetõen megváltozik minden. A beavatás éket

ver a mindennapi életet élõ bizonytalan, küzdõ ember és a lét teljes fényével látó ember közé, aki éppen ebben a kettõsségben válik eggyé. Képessé válik önmagát magasabb szempont szerint látni, vagy ami ugyanaz, mélyebb összefüggésben szemlélni. Azonban mégsem a felismerés, hanem annak erkölcsi következménye a legfontosabb. „A valóságot hiába ismerem fel, ha a következményeket az életemre nem alkalmazom. Minden beavatás realizálás.” Amire ráébredünk, azt az életünkben lépésrõl lépésre meg kell valósítanunk. Az embernek a beavatás által valódivá kell válnia. Valódi az, akiben nincs elfedettség, rejtõzés, hazudozás. A hagyomány ezt az embert igaz embernek nevezi. Pál apostol a beavatást megigazulásnak hívta. „Megigazulni annyi, mint mindabból a homályból és zavarból, nyugtalanságból és szétszórtságból, amit az emberben az életéhség kelt, tudatos elhatározással kilépni és lényének eredeti, fedetlen tisztaságában élni.” Nagyon fontos mozzanat, amit Hamvas az életéhséggel kapcsolatban

megvilágít. Milyen döbbenetes az, hogy az életéhség az, melynek kielégítéséhez oly sok képességet alakítunk ki – feleslegesen – magunkban. Amikor az életet önmagában valónak tekintjük, korlát nélkül habzsolni vágyjuk, akkor jön létre bennünk a szétszórtság, nyugtalanság, mohóság, tisztátalanság, az álarcok viselése. Ez az eltorzított tudat világa. A beavatás által ebbõl a szövevénybõl kilépünk. „A létezés kérdéseinek gyökeres megoldásába sem a tárgyi ismeret teljessége, sem pedig a látás és az értelmezés ereje nem vezet el. Erre egyedül az emberi élet lényegét megváltoztató, egyetlen, összpontosított mûvelet képes, amely az embert a megismerhetetlenbe beavatja, éspedig úgy, hogy az ember változásainak minden mozzanatáért személyes létének egész súlyával jótáll és azért felel.” (Kiemelés tõlem: B. Gy.) Az elsõ idézet Hamvas Béla: „J. D. vagy a beavatás” (Patmosz I.) a többi, az „Eksztázis” (Mérték füzetek 1.) címû esszékbõl valók. BAKA GYÖRGYI

VOTIN JÓZSEF: Múló napok hordaléka – 8. Írni annyit tesz, mint válogatni és elhallgatni. A naplóban, ahogy a versben is, megengedheti magának az ember, hogy hosszú csendet tartson, hogy félbehagyjon egy szót. Jean Guitton 2012. november 4., vasárnap Idén is vasárnapra esik november 4., mint 56 évvel ezelõtt. A kegyetlen megtorlás évtizedeinek hajnali ágyúdörgéssel ébresztõ kezdõnapja. Ma már persze „csak történelem”. Csakhogy: köztünk élõ történelem. Az árulók, a hóhérok, kiszolgálóik és a diktatúra haszonélvezõi ugyanúgy köztünk élnek, mint a kivégzettek, bebörtönözöttek, elmenekültek és itthon üldözöttek. És a leszármazottaik. Valaki rám szólt: miért kell ilyesmirõl beszélni?! Még mindig?! Egyszerû a válasz: azért, hogy ne érvényesüljön a hazug módon „puha diktatúrának” nevezett korszak elhallgató módszere, mert nem igaz, hogy amirõl nem beszélünk, az nincs. Nem csupán kell, hanem sokkal többet kellene beszélnünk, nem a véleményekrõl, hanem a tényekrõl. Mondjuk, a Kádár rendszerben a forradalom megtorlásaként kivégzettek számáról, összehasonlítva mondjuk, a ’48-as szabadságharcot követõ, minden történelemkönyvben emlegetett megtorlással. Avagy a kivégzettek, bebörtönözöttek szociológiai összetételérõl, korosztályi megoszlásáról, stb. És a megtorlás egyéb módjait még csak nem is említettem. Hol voltak, voltak-e közöttük és milyen arányban, reform kommunisták? 2012. november 10., szombat November eleje. Õsz. Közelítõ tél. Ez tény. „A tény, az tény, mondják elõszeretettel a felszínt mélységnek feltüntetõk. A tény, az tény —, de nem is több annál. Rettenetes, hogy a tényektõl nem ismerjük a valóságot!” — Pilinszky idézte Rilkétõl. Ma döbbentem rá, hogy immár majd’ húsz éve elhunyt az apám. (Azóta nem csak a

feleségem árva felnõtt.) A magam elmúlására önkéntelenül és ímmel-ámmal készülõdve rakosgatom, selejtezem az évtizedek alatt felgyülemlett sok lim-lomot. A „cédulákat”. Amelyek egy kvázitudományos érdeklõdés melléktermékeként egyre csak gyûltek, gyûltek. Az egyik lapra firkálva találtam ezt az elõzõ két mondatot. Az iskolában nem tanultunk sem Pilinszkyrõl, sem a német költõrõl. Róla is csak azóta tudok, hogy apám éjjeliszekrényén megláttam a kötetét. Szinte csak magyar irodalom volt a reálgimnázium tantervében az ötvenes években. Így õszidõn, mostanában, ha, akkor Berzsenyi Dániel, vagy Petõfi Sándor egy-két sora jut eszembe. Ilyenek: „Hervad már ligetünk s díszei hullanak, / Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”, vagy „elhull a virág, eliramlik az élet”. Még azt is megérinti, aki amúgy, akár fiatalsága, akár elbizakodottsága miatt, vagy mert nem mer, nem akar szembenézni mindnyájunk életének egyetlen biztos tényével, a halállal. Így vagy úgy, elõbb-utóbb mindenkit megérint a múló idõ. Érintése nem simogatás. Merevednek az ízületeink. Fel kell venni a szemüveget, ha el akarjuk olvasni az apró betûs használati utasításokat. (És még úgy sem biztos, hogy sikerül, olyan bolhabetûkkel tesznek formálisan eleget az elõírásoknak egyes gyártók, kereskedõk.) Azután már az újsághoz is szemüveg kell. Ha szólok hozzá, és mégsem mozdul a párom – az most már nem mindig a házastárs alkalmi süketsége miatt van. Ez már egyre inkább állandósul. Napról-napra nyûgösebbek vagyunk. Türelmetlenebbek. És egyre kevésbé értjük, mit és miért tesznek a fiatalok. Még nagyobb bajnak érezzük, hogy õk sem értenek minket. Gondjaink sem érdeklik õket. És közben szép lassan színesedik a fák lombja, majd lehullik. Látható életük véget ér, – de csak erre az évre. Ám haláluk nem végleges, tetszhalál, az életük lappangva átvészeli a telet s tavasszal újraélednek. Az ember reménysége viszont csak az örök élet ígérete. Csodálattal figyelem az állatokat, ahogy

felkészülnek a jövendõre. Menedéket készítenek, élelem tartalékot gyûjtenek, ösztöneiktõl vezérelve. Gondoskodnak, gondolkodás nélkül. Az ember nem csak felkészül, hanem vár is. Olyan élõlény, amely várja az eljövendõt. A várakozás emberi magatartás. Benne van az elõrelátás, a várható egyéni és közösségi szükségletek és lehetõségek felmérése. A várakozásunkban azonban értékítélet is van: az általunk legjobbnak gondolt állapot megvalósulását kívánjuk. És benne van a tervezés is, mit kell tennünk és mit kell elhárítanunk a cél elérése érdekében. Talán abból következik ez, hogy az ember olyan lény, amely még nem valósult meg egészen. Az ember a lehetõségei szerint van és a lehetõségek felé törekszik. Valahogy önmagát elõre hosszabbítja meg, amikor arra törekszik, ami még nincs. Így lesz a jövendõ várása, a jobb jövõben bízó remény az emberlétünk elidegeníthetetlen része. Azt írtam, hogy a jobb jövõben bízó ember. Mert nagyon, alapvetõen fontos, hogy milyen értéket állít valaki a várakozásának középpontjába. Itt is egy kettõsség, egy paradoxon van, mint az élet annyi más területén. Ránézésre úgy tûnik, hogy az emberek építik a jövõjüket, amikor megvalósítják a terveiket. Úgy látom azonban, hogy inkább a jövendõ építi az embert, mert az egyes személyek és a közösség életformája attól függ, hogy milyen jövendõ, illetve a jövendõ milyen szempontja irányítja, gyûjti össze a már meglévõ erõket a megvalósulásra váró lehetõségek felé. Legegyszerûbben a múlt tapasztalataira épül a jövendõ várása. A tél hideg volt, idejében gyûjtünk tüzelõt a következõ télre. Azonban ha csak a múlt tapasztalatai alapján gondoskodnánk az elõre látható szükségletekrõl, abban szinte nem lenne semmi kezdeményezõ önállóság, nem nyilvánulna meg a várakozásnak újat teremtõ aspektusa. A jövõ-várásnak magasabb szintje az, amikor az ember a tapasztalatai alapján arra készül, ami meghaladja a tapasztalatunkat.

Semmiféle elõzetes tapasztalattal nem rendelkeznek például az ûrjármûvek építõi, mégis kiszámítják, milyen viszonyoknak kell az ûrben megfelelnie a tervezett ûrhajónak. Sosem látott veszélyeket vetítenek elõre a jövõkutatók, a futurológusok, az emberiség és a természeti környezetben várhatóan bekövetkezõ változásokat jelezve – csak hát ki hisz nekik? Ámbár: az üvegház-hatás, a túlnépesedés, a mérhetetlen gazdagság és a tömeges szegénység egyre feszülõ ellentétérõl és következményeirõl már itt-ott kezdenek tapasztalataink gyûlni. Személyes tapasztalatok is. Van végül az eljövendõ várásának egy olyan szintje is, amelyikben az ember minden számítást és minden tapasztalást felülmúló módon arra vár, hogy túlélje a halálát. Minden kultúra számít a túlvilági életre. Számtalan elképzelés, számtalan eljárás, ajánlás létezett és létezik a halál utáni életre, a végleges jövõre – csak abban egyeznek meg, hogy a halál ténye nem az utolsó szó az ember számára, még abban a pillanatban is várnia kell az eljövendõ életet. Ilyen, vagy olyan formában. *** A tudás társadalmáról beszélünk. Több televízió mûsorában is rendszeresek az ismeretterjesztõ mûsorok. Azért a tévét említem, mert egyre kevesebben szerzik könyvbõl az ismereteiket, a tévé, internet és szóbeszéd – ezek a leggyakoribb ismeretforrások. Vagy ki tudja, hogy mik? Több emberrel is beszéltem mostanában, akik a közelgõ világvégérõl próbáltak meggyõzni. Vásárlásokkal készülnek a három napos sötétségre – és még tudom is én, mire. Meggyõzõdésük kikezdhetetlen, csökönyösen ragaszkodnak hozzá, mint az egykori agitátorok a brosúra szövegekhez. A „jobban tájékozattak” a maja naptár jóslatát emlegetik. Valamelyik nap megnézem, mi is az. De ma már nem.

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

7

ÉRDI LAP Tárlatvezetés a nagy magyar földrajzi utazók kiállításán 16.

Távoli országok magyar orvosai, vadászai a tudomány szolgálatában Folyosónkon találhatók azoknak a távoli tájakon járt orvosainknak, természetbúvár és gyûjtõ vadászainknak a relikviái, akik trófeáikkal múzeumainkat is gyarapították és ezekbõl néhány szép darab nálunk tekinthetõ meg. Mészáros Kálmán, Sáska László orvosok Etiópiát és Tanzániát hozzák közelebb hozzánk, Kittenberger Kálmán és gróf Széchenyi Zsigmond szintén Kelet-Afrikában vadásztak, míg Molnár Gábor Amazóniában és Mongóliában szerzett élményeit tette közkinccsé könyveiben. Oroszlán, kafferbivaly, puma és különbözõ szarvú antilop trófeák néznek le ránk a falakról és nálunk látható egy egyagyarú elefánt agyara, amit Kittenberger Kálmán hozott haza . Mészáros Kálmán (1894-1971) az Almásy grófok gyulai vadászkertjének szomszédságában töltötte gyermekkorát és itt kialakult természettudományos érdeklõdése vezette õt az orvosi pályára. Miután itthon nem kapott állást, Afrikában próbált szerencsét. Elõször Franciaországon át Szomáliába ment, majd Abesszíniában (Etiópiában) talált munkát Godzsám tartomány fejedelmének szolgálatában. Részt vett a késõbbi császár, Hailé Szelasszié oldalán a trónharcokban, ápolta a négus sebesültjeit, amiért megkapta az egyik legmagasabb etióp kitüntetést, az Etiópia tiszti csillagának lovagja címmel járó arany érdemérmet. A fõvárosba való bevonuláskor a császár oldalán lovagolt. (Szelasszié császár a török Atatürkhöz hasonlóan nagy reformáló volt pl. eltörölte a büntetési módként alkalmazott csonkítást, bankot, kórházat, újságot hozott létre stb.) 1935-ben az olasz Mussolini hadseregének támadásakor Mészáros doktor Tanzániába költözött át, de innen két év után hazatelepült. Miként egyik fényképén láthatjuk, nagy vadász is volt, négy oroszlánt lõtt egy perc alatt. Mikor 1956ban a Nemzeti Múzeum Kittenbergergyûjteménye elégett, felajánlotta saját trófeáit. Sáska László (1890-1978) szülõvárosában Nagyenyed híres református kollégiumában tanult, majd orvosi diplomát szerzett. A trianoni

Sáska László szobra a múzeumkertben

béke után nem Erdélyben, hanem Isaszegen helyezkedett el s jó egy évtizedig itt praktizált. 1933-ban kivándorolt Mojzsis Máriával, "Pipikével" Afrikába. Elõször õ is Szomáliában, majd Abesszíniában telepedett le, ahol a már korábban ott élõ Mészáros Kálmán segítségével a császár vejének lett az udvari orvosa. Kapcsolatban állt Albert Schweitzerrel és Hemingwayvel, akinek fiát kigyógyította a maláriából. Mussoliniék támadásakor õt is olasznak vélték s rendelõjét kifosztották. Két év várakoztatás után megengedték áttelepülését Tanzániába. Természetbúvárként bejárta az egész országot és például összegyûjtött több mint száz orchidea fajt. Gyûjtõ munkájának dokumentációja nálunk található. Ötletességét mutatja a rinocérosz lábból készített dohánytartója, amely kiállításunkon látható. Arushában, halt meg, ott is temették el. Életem, Afrika címû könyvét Bukarestben jelentették meg. A magyar és a román nemzet is nagyra becsüli személyét. Szobra, Domonkos Béla érdi szobrászmûvész alkotása múzeumunk kertjében pantheonunk egyik remekmûve. Kittenberger (Katona) Kálmán (18841958) Néptanító volt, érdeklõdése alapján és jó preparátori képességének köszönhetõen vadászíró lett belõle. Egy évi fizetése terhére a Nemzeti Múzeum és a kultusztárca megbízásából természettudományos gyûjtés céljából csatlakozhatott Damaszkin Arzén földbirtokos 1903. évi keletafrikai vadászkirándulásához. Miután Damaszkin hazajött, õ egyedül folytatta a gyûjtõmunkát. Az elsõ világháború elõtt több ízben visszatért Kelet-Afrikába. Hátborzongató kalandja volt egy oroszlánnal, amikor puskája csütörtököt mondott és birkózásra került sor, amelynek során az állat Kittenberger egyik ujját letépte, amit - miután mégis le tudta lõni az állatot - haza küldött a Nemzeti Múzeumba, hogy lássák szorgos munkája bizonyítékát, a körme alá beivódott arzén sárga nyomát. Állatgyûjtés céljából az 1920-as években járt Kongó és Uganda területén is. Értékes gyûjteménye azonban 1956-ban tûzvészben elpusztult. Az elsõ világháború kitörésekor az angolok Indiába internálták. Hazatérése után Kovács Ödön barátja biztosította lakhatását Nagymaroson. Késõbb feleségül vette Kovács húgát. Szerkesztette a Nimród vadászújságot. (Nimród a magyar mitológiában Hunor és Magor atyja, a héberben pedig Noé unokája, a nyelveket összezavaró Bábel tornyának építõje) Kittenberger állatkert igazgatói álma nem valósult meg, de a veszprémi vadaspark ma az õ nevét viseli. Németes neve ellenére, amit õsei tiszteletébõl megõrzött, magyarságához ragaszkodott és nem lépett be az SS-be a világháború alatti német megszállás idején. Széchenyi Zsigmond gróf (1898-1967) vagyonánál fogva már több földrészen is vadászott és gyûjtött (Afrika, Alaszka, India). A múzeumalapító Széchényi Ferenc (aki még mindkét e-t ékezettel írta) ükunokája, Széchenyi István fivérének, Lajosnak dédunokája volt. Sárpentelei birtokukon már gyerekként is parafa dugós puskával játszott.

Kafferbivaly

Gróf Széchenyi Zsigmond Élvezetes stílusú könyvei a vadászirodalom csúcsát jelentik. Elsõ, 1928-ban tett afrikai szafariját megörökítõ könyve, a Csui!... címéül a párducot választotta. Lírai, sõt filozófusi hangon írt az alkonyattáji vadon néma csendjérõl: "Csend kell ahhoz, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallhassuk az örökkévalóság szavát. A csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erõ és el nem érhetõ bölcsesség rejlik a Csendben." Indiában maharadzsák vendégeként vadászott. Itteni élményeit a tigris ottani nevét választó, Nahar címû könyvében örökítette meg. A világháború utáni pártállami korszakban, a Rákosi rendszerben hortobágyi kitelepítés, majd a keszthelyi Helikon Könyvtárba való számûzetés jutott osztályrészéül. Mindezek ellenére 1956ban mégsem emigrált és amikor megkérdezték, hogy miért maradt itthon, így válaszolt: "A Zsiga ment is volna, de a Széchenyi nem hagyta." Molnár Gábor (1908-1980) élete álmát valósíthatta meg, amikor egy cipõboltos szponzor és egy muzeológus társaságában kijutott a brazíliai Amazóniába. Miután társai lebetegedtek és minden felszerelésüket pénzzé téve hazautaztak,

Elefántagyar Molnár csak magára számíthatott, de az Amazóniában maradás mellett döntött. Beállt Ford kaucsukfa ültetvényén telepvezetõnek, hiszen mezõgazdasági végzettsége volt és így teremtette elõ kutatásaihoz az anyagiakat. Itt azonban sorsát egy életre megpecsételõ baleset érte. Egyik indián munkása kezébõl kivett egy gyutacsos dobozt, hogy megsemmisítse, de megbotlott és a robbanástól szeme világát vesztette. Azonban ez sem vette el élet- és munkakedvét, sõt megsokszorozta azt. Megtanult gépelni és sorra írta különleges megjelenítõ erejû könyveit. Sõt felesége támogatásával Mongóliába is elutazott s vakon szerzett élményeibõl is könyvet tudott írni. Természettudományos gyûjtései és földrajzi leírásai nem annyira jelentõsek, inkább szépírói erényei alapján vált népszerûvé. Tudományos muzeális hagyatékát végakaratának megfelelõen Ajkán õrzik, ahol az árnyas fáktól ékes csingervölgyi temetõben, nagyszüleinél töltött boldog gyermekévei helyszínén nyugszik az utolérhetetlen akaraterejû író. KOVÁCS SÁNDOR

A Vörösmarty Mihály Gimnázium és a VMG Baráti Kör Egyesület 2012. november 24-én 17 órai kezdettel megrendezi az

ÖREGDIÁK NAPOT. A mûsorban, melynek kezdési idõpontja 18 óra, egykori és jelenlegi diákok vesznek részt. Szeretettel várunk a gimnáziumba! A belépõdíjat a jelenleg tanuló, nehéz sorsú diákok támogatására az Érdi Gimnázium Alapítvány számlájára fizeti be az egyesület. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik jövedelemadójuk 1%-át ebben az évben is az Érdi Gimnázium Alapítvány számára ajánlották fel. Felhívjuk az Öregdiákok figyelmét, hogy a tombolán lehetõség nyílik munkahelyek, vállalkozások népszerûsítésére a felajánlott, közzétett, kisorsolásra szánt termékekkel, továbbá arra, hogy a legnagyobb létszámban megjelenõ osztály tortát nyer.

Az érdi Irodalomkedvelõk klubja szeretettel meghívja Önt, kedves családját és barátait a Szepes Gyula Mûvelõdési Központba a 2012. november 16-án 17 órakor kezdõdõ

hármas könyvbemutatóra. FAZEKAS MAJOR GIZELLA: Csihold a szikrát! c. könyvét bemutatja: FAZEKAS ISTVÁN MÓCZÁR CSABA: Elfoglalt verssorok és NAGY SÁNDOR: Hatvanéves lettem címû kötetét ismerteti: SOMFAI ISTVÁN Közremûködnek a százhalombattai Kõrösi Cs. S. Ált. Isk. és AMI Orff Kamarazenekara, a Forrás Néptáncegyüttes táncosai, ének: NÁSZTOR ESZTER

8

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

Szlovákia diákszemmel

A

Fiatalok Lendületben Program keretében három ország hat különbözõ szervezetét képviselõ középiskolás, és egyetemista korú fiatalok vesz részt. Az emberjogi konferencia négy egymást követõ helyszíne, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és végül Belgium az Európa Parlament. Az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete a második helyszínen Szlovákiában járt az õszi szünet alatt, ahol az öt szeretet nyelvet is megtanultuk, hogy könnyebb legyen a jogok gyakorlása. 1. Az ajándékozás napja Reggel 8-kor indultunk, majd az Aggteleki cseppkõ barlangnál álltunk meg, egy másfél órás túrára ahol megismerkedtünk az ottani élõvilággal. Utána Kassa felé vettük az irányt ahol viszont terveinket áthúzva utolért minket az esõ. Nyolc óra felé a szállásunkra érve nagy szeretettel vártak bennünket, Szlovák és Lengyel barátaink. Vacsora után egy kedves gesztussal (kenyérrel és sóval köszöntöttek minket)ami ott egy tradicionális baráti üdvözlés. Mindezek után, elfoglaltuk szálláshelyünket. 2. A figyelmesség (lovagiasság) napja Reggel megcsodálhattuk szobáinkból, amit este késõi érkezésünk miatt nem láthattunk. Egész nap gyakorlatokat csináltunk a 'Compass' kézikönyvbõl, csapatokra bontva (amiben játékos, jogi, csapatépítõ feladatok szerepeltek). Ebéd után a síravai- tó körül tettünk egy sétát. Este volt egy party ahol csak fekete- fehér ruházatban jelenhettünk meg. 3. A dicsérõ szavak Korán reggel csinosan felöltözve indultunk Sobrance városházára a konferencia helyszínére. Meghallgat-

tunk több különbözõ jogokról szóló elõadást és érdekességként egy nõ elõadást tartott az ottani zsidók sorsáról. Hazafelé megálltunk egy helyi 'Artézi ' kútnál, ahol megkóstolhattuk a vizét. Este kaptunk egy kis szabad idõt az egyik plázában nézelõdni és ajándékokat vásárolni. Aznap még feladatokat kaptunk csapatonként, majd elkezdõdött a 'Retro party'. 4. Az ölelés (érintés) napja Reggel elindultunk Kassa fele, de útközben megálltunk a Csermely kisvasútnál, mely egy 5 és fél kilométeres hosszú túra volt. Utunk végén egy kis tisztás mellett az erdészlakban húztuk meg magunkat a hideg elõl. Vacsora után pedig elmentünk Kassára ahol tábláinkon a 'Free hugs' (szabad ölelés) szó jelent meg több nyelven (szlovák, lengyel, magyar, angol) és ezek segítségével az embereknek próbáltuk a napjukat szebbé tenni, 1 ölelés 1 pontot jelentett a csapatnak. Ezt is nagyon élvezte mindenki, talán az egyik legizgalmasabb feladat volt számunkra, hogy ezzel mosolyt csalhatunk még a szomorú emberek arcára is. Este az 'Oldies Parytn' kellett bemutatnunk a csapatonkénti táncokat és tervezett logókat. Ezt követte az összesítés és pontozás ahol eldõlt, hogy melyik csapat hányadik helyen végzett a listán. 5. A minõségi idõ napja Reggeli után megkapták a csapatok a jutalmukat és írnunk kellett egy beszámolót az itt eltöltött napjainkról. 10 óra körül könnyes búcsút vettünk lengyel és szlovák barátainktól. A határt átlépve Sátoraljaújhelyen megálltunk bobozni, ami Közép Európa egyik leghosszabb bob pályája. Várjuk a következõ találkozót. KOVÁCS BOGI ÉS GREGOR ALEXANDRA

Müller Péter Érden M

üller Péter köszöntõje: kedves érdi barátaim én tulajdonképpen nem elõadásokat tartok, hanem beszélgetek. Ezeknek a beszélgetéseknek van ugyan egy témája, de nem az a fontos. A fontos, hogy ihletett állapotban legyek, és megérezzem mindazt, ami akkor és ott a „levegõben lebeg”. Vagy más szóval: ami a lelketeket éppen foglalkoztatja. Egy elõadás mindig több, mint gondolatok és szavak átadása. Ezeket el lehet olvasni könyvekben is. Ha beszélek hozzátok, egész lényem adásba kerül, a gondolataim, az érzéseim, de legfõképpen az, amit nem is én adok, hanem nálamnál sokkal gazdagabb Erõk, melyeknek én csak az eszköze vagyok. Ti is inspiráltok. Azért hagyom égve a nézõtéri világítást, hogy lássam a szemeteket. Remélem, jól fogjuk érezni magunkat, egymással. MÜLLER PÉTER

2012. november 21-én (szerdán) 18 órakor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban Müller Péter: Beszélgetés szeretetrõl, szerelemrõl, szeretkezésrõl... Belépõ: 1700 Ft

ÉRDI LAP Don-kanyar 1. – Világpolitika és magyar külpolitika a két világháború között Alig negyed századdal az elsõ világháború fogalommá vált nagy csatái, Galícia, Doberdó, Isonzó után újabb nagy csata helyszíne került a magyar köztudatba. Don-kanyar, a 2. magyar hadsereg hõsi helytállásának és mérhetetlen szenvedéseinek helyszíne, egyben sok ezer katona végsõ nyughelye. Közeledve a nagy doni harcok 70. évfordulójához, öt részbõl álló, fõként magyar levéltári forrásokon alapuló cikksorozat igyekszik megvilágítani az események politikai és katonai hátterét, emléket állítva mindazoknak a magyar katonáknak, akik a második világháború harcaiban életüket vesztették.

A

z elsõ világháború jelentõs hatalmi átrendezõdéshez vezetett. Elvesztette hatalmát a Hohenzollern-, a Habsburg-, az Oszmán- és a Romanov-dinasztia, Oroszországban ezen felül kommunista diktatúra jutott hatalomra. Gazdaságilag meggyöngültek a gyõztes európai nagyhatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország is. Két nagyhatalom került ki megerõsödve a háborúból, az USA és Japán. Utóbbi kezdettõl fogva kényelmetlen vetélytársat jelentett az USA számára, mivel az amerikaiak csendes-óceáni hegemóniájukat féltették a dinamikusan fejlõdõ szigetországtól. Az 1929–33-as gazdasági világválság a nyersanyagfüggõ japán gazdaságot is hátrányosan érintette. Japán 1931-ben megszállta Mandzsúriát, akkora szeletet kihasítva ezzel a „kínai tortából” mint Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország területe együttvéve. Az amerikaiak az ázsiai japán térnyerés további megakadályozása érdekében erõsítették kapcsolataikat a Joszif V. Sztálin vezette Szovjetunióval, amely világforradalomra készült és határos volt Japánnal. 1931-tõl intenzív szovjetamerikai gazdasági kapcsolatok bontakoztak ki, amelyek keretében az USA modern technológiát, többek között hadiipari technológiát adott át a Szovjetuniónak. A Távol-Keleten erõsödött a feszültség Japán és a Szovjetunió között, ami a 30-as évek közepén majdnem háborúba torkollt. A japán probléma amerikai szempontból idõlegesen úgy oldódott meg, hogy 1937ben Japán 1945-ig tartó háborúba keveredett az USA, Anglia és a Szovjetunió által támogatott Kínával. A mindinkább kibontakozó szovjet-amerikai kapcsolatok fõ európai vesztese Németország lett, amelynek mindeddig elõnyös gazdasági és titkos katonai kapcsolatai voltak a szovjet rendszerrel. Sztálin megítélése szerint Európában a világforradalom legfõbb akadálya Németország volt, ezért annak elszigetelésére kellett törekedni. A szovjet-német ellentétekbe új elemet hozott 1933-ban Adolf Hitler nemzetiszocialista rendszerének hatalomra jutása, amelynek keleti hódító tervei megfeleltek a világforradalomtól tartó Anglia és Franciaország külpolitikai érdekeinek is. A Szovjetunió Európában és Ázsiában is igyekezett kihasználni erõsödõ helyzetét. A Kommunista Internacionálé (Komintern) szervezetei utasítást kaptak Moszkvából, hogy sztrájkok, szabotázsok révén igyekezzenek meggyöngíteni a kapitalista rendszert. A Komintern tevékenysége leginkább Japán és Németország ellen irányult, ezért 1936-ban a két ország megkötötte az antikomintern paktumot, amelyhez 1937-ben csatlakozott Olaszország is. 1938-ra Európában és Ázsiában annyi feszültség halmozódott föl, hogy abból könnyen egy nagy euró-

pai- vagy világháború robbanhatott ki. Magyarország a trianoni békediktátum (1920. június 4.) sokkját követõen igyekezett talpra állni. Gróf Bethlen István kormánya (1921. április 14. – 1931. augusztus 24.) jelentõs eredményeket ért el az ipar, az oktatás, az egészségügy, a tudomány és az infrastruktúra fejlesztése terén. A Horthy Miklós kormányzó nevével

ismert volt Horthy és Hitler rossz személyes kapcsolata, a fõ problémát azonban az jelentette, hogy Magyarország semleges kívánt maradni egy olyan Európában, ahol háborúra készült a Szovjetunió és Németország, s ebben mindkét felet támogatta Anglia és Franciaország. A gróf Teleki Pál földrajztudós és politikus által képviselt magyar semlegességi politika arra a világos fölismerésre épült, hogy Magyarország katonai ereje nem elegendõ egy újabb világháborúban való részvételre, amit minden bizonnyal ismét az USA gazdasági és katonai ereje dönt majd el. A semlegesség útjában állt, hogy Ausztria német bekebelezése (1938) óta Magyarország határos volt a Német Birodalommal, s mint a Balkán kapuja, gyorsan belekeveredhetett egy ott kialakuló konfliktusba. 1938 augusztusában Imrédy Béla kormánya (1938. április 14 – 1939. február 16.) nem kívánt csatlakozni Németország Csehszlovákia ellen tervezett támadásához, ami bizalmi válsághoz vezetett Berlin és Budapest között. Az 1938. november 2-i elsõ bécsi döntés tompítva a

fémjelzett konzervatív szellemiségû, parlamentáris rendszer mérvadó politikusai idegenkedtek a szélsõbaloldali és a szélsõjobboldali eszméktõl is. Magyarország fõ külpolitikai célja a Trianon elõtt Magyarországhoz tartozó, túlnyomórészt magyarok lakta területek lehetõleg békés úton való viszszaszerzése volt. Sztálin és a Komintern szempontjából azonban Magyarország fasiszta országnak számított. Szovjet terminológia szerint fasiszta volt minden olyan ország, ahol nem engedték mûködni a kommunista szervezeteket, márpedig Magyarország e tekintetben a Horthy-korszakban meglehetõsen konzekvens volt. A Szovjetunió vezetõ politikusai számára Magyarország ellenség volt, s ehhez a rossz viszonyhoz újabb probléma társult. 1938-ban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Szovjetunió igényt tart az akkor éppen Csehszlovákiához, Trianon elõtt viszont Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára. Nem volt túl jó viszony Magyarország és a hitleri Németország között sem. Konzervatív magyar politikai körökben terjedt az a vélemény, hogy a kommunizmus és a nemzetiszocializmus között csak az a különbség, hogy Szibériában hidegebb van. Köz-

német-magyar feszültséget, német és olasz segítséggel visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék déli részét. A maradék Csehszlovákia körül kialakult zûrzavart kihasználva a magyar kormány kísérletet tett Kárpátalja visszaszerzésére, ami élénk német és olasz tiltakozást váltott ki. A Szovjetunió Magyarországnak az antikomintern paktumhoz való csatlakozására hivatkozva fölfüggesztette Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat. Teleki igyekezett biztos információkat szerezni a várható világpolitikai eseményekrõl, ezért 1938 õszén több megbízható politikust és diplomatát küldött ki Észak-Amerikába. Közülük Szent-Iványi Domokos, korábbi washingtoni követségi titkár azzal a hírrel érkezett haza, hogy világháború lesz. Ennek a háborúnak csak két gyõztese lesz, az USA és a Szovjetunió, ellenben Anglia veszít világpolitikai szerepébõl. Ami a Szovjetuniót illeti, „területileg és ideológiailag” is szabadon hódíthat majd befolyási övezetében. A kapott információk megerõsítették Telekit abban, hogy Magyarország csak úgy vészelheti át a közelgõ világégést, ha képes lesz azon kívül maradni. PERGER ANTAL

Teleki Pál

A Klauzál Gábor Társaság közhasznú civil egyesület meghívja Önt és kedves Családját a KLAUZÁL GÁBORRÓL szóló elsõ érdi megemlékezésre. Idõpont: 2012. december. 1. szombat 15.00 óra Helyszín: Magyar Földrajzi Múzeum, 2030 Érd, Budai út 4. emeleti elõadóterem 15.00-15.10 Megnyitó: T. Mészáros András Érd Megyei Jogú Város Polgármestere Mit köszönhet hazánk Klauzál Gábornak” vetített képes elõadás 15.10-16.00 „M Klauzál életének és eredményeinek a bemutatásával a reformkortól, az 1848-as minisztériumon át a kiegyezésig. Elõadó: Dr Dobos Károly a Klauzál Gábor Társaság elnöke

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

Birkózás A

z Érdi Spartacus birkózó szakosztálya igen zsúfolt, de sikeres hétvégén van túl. 2012. Október 26-27-én, pénteken és szombaton, Dorogon a Kötöttfogású Diákolimpia III-IV. korcsoport országos döntõire került sor, szombaton, Kecskeméten a felnõtt szabadfogású- és nõi országos Bajnokság küzdelmei zajlottak, 28-án vasárnap szintén Dorogon az utánpótlás nõi csapatbajnokságot rendezték meg, párhuzamosan egy gyerek versennyel. Versenyzõink ezúttal is meghálálták az érdi városvezetés bizalmát, hiszen bajnokságokat nyertünk, ezüst és bronzérmeket, valamint értékes pontszerzõ helyeket értünk el. Dorog, Diákolimpia: A sötétedésbe nyúló versenynapok végén az érdiek az igen erõs mezõnyben két diákolimpiai bajnoki címnek, egy -egy ezüst és bronzéremnek, két ötödik- és két hetedik helynek örülhettek. Csak hab a tortán, hogy serdülõ korosztályban - csak egy pont különbséggel a Vasas mögött csapatpontversenyben is a dobogó harmadik fokára tudtunk állni. Eredmények: Diák korcsoport: 35 kg Váncza István I. 38 kg Berta Mike VII. 42 kg Buzás Patrik VII. Serdülõ korcsoport: 42 kg Nagy Krisztián V. 50 kg Kovács Bence III. 85 kg Lajsz Dominik I., Oláh Tamás II., Száraz Péter V. Kecskemét, Gladiolus Kupa, 2012. évi felnõtt szabadfogású és nõi országos bajnokság: 48 kg-ban Dénes Mercédesz eredményeihez és nevéhez mérten ellenfeleit - a miskolci Lugosit és a püspökladányi Nyíri Dórát - az elsõ menetben magabiztosan tussal gyõzte le és szerezte meg juniorként a felnõtt Országos Bajnoki címet. 51 kg-ban Lemák Dia - hosszabb külföldi tartózkodás miatt - csak néhány hetet tudott felkészülni. Döcögõsen kezdett, de a KSC-TFSE-és Éger Patrícia tussal, történõ legyõzésével sikerült a dobogóra felkapaszkodnia és Országos Bajnoki bronzérmet szerezni. A férfiak között a 84 kg 17 fõs mezõnyében Antunovits Laci szabadfogásban is kipróbálta magát, nem is akármilyen eredménnyel. Elsõként a Kõbánya SC versenyzõjét, Rögler Gábort verte két menetben, majd a hazai Bányi Olivér is hasonlóan járt. Az elõdöntõben a kaposvári Halasi Dániel ellen szintén az elsõ két menetben vívta ki a döntõbe jutást. A döntõben az elsõ számú szabadfogású válogatott, szombathelyi Veréb István várt rá, aki ellen Laci az elsõ menetet 2-0ra, a másodikat 4-0-ra veszített el meghajolva a nagyobb szabadfogású tudás elõtt - és szerezte meg a kötöttfogású Országos Bajnoki cím mellé a szabadfogásban az Országos Bajnoki ezüstérmet. Dorog, 2012. évi utánpótlás nõi csapatbajnokság, gyerek verseny: A reggeli hangulatrontó idõjárást még fokozta egy csapattagunk vírusos megbetegedésének rossz híre. Megfo-

gyatkozott - Váncza Ivett, Varga Lilien, Varga Fanni és Délceg Emese - összeállítású csapatunk mindezek ellenére kitett magáért, a végelszámolásnál – a körülményekre való tekintettel – a nagyszerû ötödik helyet sikerült megszereznie. A gyerek versenyen három gyõzelemmel Feik Lázár aranyérmet szerzett. Sumo. Prim Martin bronzérmes, Szelp Dénes ötödik a HongKong-i Sumo Világbajnokságon. Kínában, Hong-Kong-ban rendezték október 27-28-án a junior és felnõtt világbajnokságot. A szûk válogatott utazó keretbe két érdi sumósnak sikerült beküzdenie magát, -80 kg-ban junior korcsoportban Prim Martinnak, a felnõttek között -85 kg-ban Szelp Dénesnek. A Hong-Kong Island-en található sportcsarnokban szombaton a juniorok léptek a küzdõtérre, köztük -80 kg-ban Prim Martin. Elsõ mérkõzésén - orosz ellenfele ellen - egy szaltódobás közben sajnos kilépett, így nagyon nehéz helyzetbe került, de talpra állva a vigaszági mérkõzéseit holland és azeri ellenfelei ellen megnyerte. A harmadik helyért az elmúlt évi világbajnokot, a brazil Pinho Juniort legyõzve megszerezte a világbajnoki bronzérmet. Vasárnap Szelp Dénes lépett küzdõtérre -85 kg-ban. Az igen erõs mezõnyben elsõ két ellenfelét az ausztrál és thaiföldi versenyzõt legyõzve harmadikként a világ- és Európa bajnok bolgár Stiliyantól szenvedett vereséget. Vigaszágon legyõzte ugyan ukrán ellenfelét, de a harmadik helyért az azerit nem sikerült legyõznie, így az elõkelõ V. helyen végzett. Hét érem a tatabányai nemzetközi gyerek versenyrõl. 2012. november 3-án, szombaton a legifjabb birkózóink közül heten vettek részt a tatabányai József Attila iskola tornacsarnokában megrendezett nemzetközi gyerekversenyen.

9

ÉRDI LAP Kézilabda:

Szenzációs gyõzelem a Metz ellen ÉTV-ÉRDI VSE – Metz Handball: 37 – 31 Könnyen vettük az elsõ akadályt, de az már akkor is biztos volt, hogy ez csupán egyszeri alkalom volt és az EHFkupában nem adják ingyen a továbbjutást.

A

legjobb 16 közé jutásért, a 3. fordulóban már nincsenek erõnyerõk, itt már mindenki bekapcsolódik a küzdelmekbe. Így az elõzõ idény bronzérmese a Siófok KC is, aki oroszországi túrával kezdett. Természetesen nekik és a KEK-ben induló Vác, Békéscsaba párosnak is sok sikert kívánunk, valamint hosszú és eredményes nemzetközi kupaszereplést. Nekünk az elõzõ idényekben rendre BL szereplõ, a tavaszi rájátszásában azonban csak harmadik helyen végzõ, ezzel EHF-kupa induló, francia Metz Handball csapatát sorsolták. Ez abból a szempontból feltétlenül elõny, hogy Szabó Edina a francia bajnokság, a francia csapatok és játékosok jó ismerõje. Kiváló hangulat fogadta Budaörsön a csapatokat – a munkanap, a korai kezdési idõpont és a TV közvetítés ellenére most voltak a legtöbben a csarnokban. Villámgyors, modern erõkézilabdát játszik a Metz, minden poszton válogatott játékosokkal. Az elsõ percekben nem találtuk a francia szélsõk elleni védekezésünket, és a visszazárás sem mûködött hibátlanul. Szerencsére hamar rendeztük a sorainkat, 5-4-nél átvettük a vezetést. A vendégek hibáit jól használtuk ki, Janurik jól védett az érdi kapuban. Elsõ kiállításunknál egyenlített a francia csapat, de a félidõ közepén három góllal is sikerült meglépni. Elez és Bognár ellenállhatanul kézilabdáztak, Wolf hibátlanul lõtte a büntetõket, nagyszerûen játszottunk - nyolc perccel a szünet elõtt 15-10-et mutatott az eredményjelzõ. Ráadásul ezt a kü-

lönbséget, emberhátrányunk ellenére is tartani tudtuk. Az iram hatalmas volt, az apró hibákat pár pillanattal késõbb már francia gól büntette. Másfél minutummel a félidõ elõtt 18-16-ra feljött a Metz, de az utolsó két gól ismét a miénk volt. Remek támadásbeli teljesítményünknek köszönhetõen magabiztosan vezettünk a szünetben. Nehezen indultunk el a fordulás után, hiába volt Oguntoye védéseinek köszönhetõen több lehetõségünk is 5 góllal újra meglépni, a Metz lõtte az egyetlen gólt a 34. percig, amikor Szabó Edina idõt kért. Bognárt két perc alatt kétszer rántották le kiállítást érõen, állandósul a háromgólos különbség. Hiába védekeztünk többször passzívig, Liscevic lõtt nagyon messzirõl gólokat. A negyvenedik percben kivédekeztünk két támadást, hiába egészültek ki a szoknyás franciák, gyors találatokkal újra öt volt az elõnyünk. Továbbra is gyors, változatos és izgalmas volt az összecsapás, elõbb háromra jöttek a vendégek, majd a 48. percben, elõször a mérkõzésen hat góllal vezettünk (30-24). Rögtön

jött is Rác Sándor idõkérése, majd egy perc alatt lõttek kettõt a sárga mezesek. Egyre nagyobb küzdelem árán, az utolsó energiatartalékokat mozgósítva igyekeztük tartani az elõnyünket, több alkalommal is volt lehetõsége háromra zárkózni a franciáknak, de ezzel nem tudtak élni. Kivették támadásainkból emberfogással Kristina Elezt, Wolf irányított, Kovács Anna vállalkozott egyre többször eredményesen. Az utolsó percek már „csak”" a különbségrõl szóltak, ami a lefújás pillanatában lehetett volna a legnagyobb, ugyanis 37-30-ra vezettünk, vonal miatt azonban pár másodperccel a vége elõtt elvették és még egy idõntúli hetesre futotta a Metznek. Nagyszerû kézilabdát nyújtva, a szezon legjobb játékával, a meccsen végig vezetve gyõztük le a francia bajnokság élén álló ellenfelet. Most kell higgadtnak és összeszedettnek lenni. Úgy mehetünk Franciaországba, hogy esélyünk van a továbbjutásra. Rengeteg gól született, a védekezés döntõ jelentõségû lesz a visszavágón is.

EGY ÉVESEK LETTÜNK!

Legfiatalabb érdi birkózó palánták nagy akarással vágtak neki a küzdelmeknek, sorozatban aratták a gyõzelmeket, néhányan most érezték meg igazán a küzdelem és a gyõzelem ízét. A késõ délutánba nyúló nagy létszámú verseny végén minden versenyzõnknek sikerült dobogóra állnia - bár egy-két bírói tévedés az érem színébe került - és átvenni a kiharcolt arany-, ezüst és bronzérmeket és az ehhez járó ajándékcsomagot. Eredmények: 21 kg Feik Lázár II. 23 kg Virág Henrik I. 25 kg Tót-Suszt Ádám II. 29 kg Metzl Milán II. 33 kg Virág István III. 35 kg Tót-Suszt Tamás III. 42 kg Riskó Dávid III. TAR MIHÁLY

Felhívás Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata kézmûves kereskedõk jelentkezését várja a Városi Karácsonyi Vásárra (helyszín: Érd, Fõtér, sétálóutca) Jelentkezni Krasznai Tímeánál lehet, telefon: 06 30 625 8006 A vásár december 15-24. között tart. Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

Minden cég pillanatában eljön az a nap, amikor elmondhatja magáról, hogy egy éve üzemelünk teljes erõbedobással. Ez nem csak egy ember, hanem a vállalkozások életében is nagy nap. Most az érdi Oread Speedfitness Stúdió érte el ezt a fordulót, erre emlékeznek: Az elmúlt egy év csodálatos volt. Rengeteg jó embert ismertünk meg, ezerféle igénnyel és vággyal, és akadnak bõven, akikkel már-már baráti viszonyt ápolunk. Csodálatos érzés látni, ahogy a kezdeti nehézségeket leküzdve mind vendégeink, mind mi is sokat fejlõdtünk. Köszönetet mondunk nektek, mert nélkületek nem lehetnénk itt, nem szerezhettünk volna még több ismeretet rólatok, a siker elérésének ezerféle útjáról, de még magáról a speedfitnessrõl se. Nektek köszönhetõen mi is látjuk azt az irányt tisztán, amit veletek és a speedfitness-el képviselni tudunk. Hazudnánk, ha azt mondanánk, nem voltak buktatók az elmúlt évben, de nincs olyan akadály, amit nem lehet leküzdeni, és a csapatunk azért küzdött eddig is, hogy ezeket a falakat sorra vegye és lerombolja, hiszen valljuk, hogy a sors azért állít minket mindenféle jó és rossz helyzetbe, hogy tanuljunk belõle. És bennünk megvan a bátorság, hogy úgy vizsgáljuk objektívan a magunk tévedéseit, mintha azokat valaki más követte volna el. Könnyezve állunk itt a meghatottságtól, mert eltelt egy év veletek. Nekünk ajándék az, hogy minket választottatok, de mi lehetne az amivel tudnánk ezt viszonozni? Sokat töpreng-

tünk, hogy mivel lepjünk meg titeket kedves vendégeink, és titeket, akik ezután váltok majd azzá. Aztán megszületett a gondolat, ahogy egy évvel ezelõtt is. Az ajándék, amit tõlünk kaptok: egy teljesen új és önálló még exkluzívabb stúdió, amit teljesen a Ti igényeitekre szabunk. Mert hála nektek, ezt is meg tudjuk valósítani. Nem kell sokkal messzebb utazni majd értünk, de ezt a pár száz méter plusz távolságot ígérjük, megháláljuk, teljesen átalakított árrendszerrel és plusz szolgáltatásokkal, illetve még aktívabb törzsvendég rendszerrel. Viszont amíg berendezkedünk az új stúdióba egy pár napos szünetet kérünk tõletek, hogy aztán újult erõvel és még sikeresebb jövõképpel állhassunk neki az újabb évnek. Nem szaporítva tovább a szót: november 15.étõl szeretnénk újra a rendelkezésetekre állni, Érden a Béga utca 2. szám alatt levõ exkluzívabb és egyedi árrendszerû, bejelentkezés alapján mûködõ Speedfitness stúdiónkkal. Bár az új stúdióban sajnos Kitti már nem lesz velünk, köszönjük neki az eddigi munkáját, és további szép sikereket kívánunk neki. Várunk hát Titeket kedves régi, új és leendõ vendégeink. Bejelentkezés a már megismert telefonszámon lehetséges: 06 20 41 33 600 KÖSZÖNJÜK NEKTEK: Oread Speedfitness Stúdió És természetesen mi is Boldog születésnapot kívánunk, és sok sikert az új helyhez:)

10

ÉRDI LAP

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

IV. Delta Mix Kupa

O

któber 28-n a Bólyai általános iskolában rendezte IV. Delta Mix versenyét a Delta Röplabda Sportegyesület. Mondhatni a legerõsebb mezõny gyûlt össze e verseny történetében. Szoros szetteket, kiélezett meccseket játszottak a csapatok. Az elsõ mérkõzésen máris a késõbbi második és harmadik helyezett játszott és ehhez méltán 1:1es állással fejezõdött be a meccs és csak a pontok döntöttek a végsõ eredményrõl. A terem hõmérséklete igen hûvös volt a mérkõzések hangulat azonban forrósította a levegõt. Az utolsó csoport meccseknek is jelentõsége volt, hiszen a csoporton belüli helyezések még a végén is nyitottak voltak. A hetedik helyért a Hálótársak játszottak a Hidegzuhany nevû csapattal, ahol szintén 1:1 volt a mérkõzés eredménye és csupán 2 pont döntött a végsõ sorrendrõl. Ez sajnos nem a Hálótársaknak kedvezett, így õk zártak a 8. helyen és a Hidegzuhany lett a 7. Az ötödik helyért a Mechanika játszott a Duna-Delta ellen. A Duna-Delta érdekessége, hogy a Deltás lányok és az elõzõ szezonban még a Deltában, most viszont már a Dunaferrben játszó fiúk és két edzõjük, Pálfy Zoltán illetve a szülés után visszatérõ Dömötör-Mátrai Beáta alkotta. A nap végére elfáradtak a Duna-Deltások, a Mechanika jobban koncentrált és rutinból a végjátékban pontosabban játszott. Így 6. lett a DunaDelta a Mechanika pedig 5. A bronzéremért az All In és a KM csapatok játszhattak. Küzdelmes, nagy ütésváltások jellemezték a játékot, amibõl a KM jött ki gyõztesen. A döntõben egy összeszokott csapat játszott egy az utolsó pillanatban összeállt gárda ellen. Ez meghatározta a mérkõzés végkimenetelét, hiszen döntõ pillanatokban az összeszokottság pontokat hozott az Ennyinevû csapatnak. Nagy labdamenetekkel, kemény ütésekkel, harcias, de mégis mosolygós játékkal ért véget a IV. Delta Mix kupa. A végsõ gyõzelmet, a kupát, az aranyérmet, a három üveg pezsgõt és a banánt az Ennyinevû alakulat nyerte. Második helyen a Jónyárvárrája végzett. Gratulálunk a gyõzteseknek és jó felkészülést a 2013 perc röplabda versenyre, ami 2013. január 4-5-6-n lesz. Ezt a versenysorozatot immár ötödik éve rendezi meg az egyesület. Az érdekessége, hogy mindig az aktuális évnek megfelelõen annyi percet röplabdáznak január elsõ hétvégéjén, amilyen évet írunk. Vár minden sportbarátot január elején a Körõsi sportcsarnokába a Delta Röplabda Sportegyesület.

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu [email protected]

Sudoku Megfejtésként hét betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése a ''BARÁTOK" A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Kovács Pálné, Érd 2. Kiss Jenõ, Érd 3. Dr. Nagy Ervin, Budapest „Sudoku” játékunk Gratulálunk nekik! szerkesztõje Firenzében Õk részt vesznek bemutató játékon a sorsoláson!

Szennyvízszállítás 24 órán belül A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen

Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Cserépkályha, kandalló, kemenceépítés, átrakás. Hujber László +36 30 394-4246 • Tûzifa kemény hasított eladó! 11.500 Ft/m3 (1mx1mx1m ömlesztve). 4 m3 rendelése esetén a kiszállítás díjtalan. Tel: 06-70/425-3900, 06-20/35163-60. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel:06-30 9476 036 • FINOM GYÜMÖLCSLÉ! 100%-os natúr préselt almalé és õszilé 5 literes kiszerelésben megvásárolható! Tartósítószert és hozzáadott cukrot nem tartalmaz! Csupa csupa vitamin! Tel: 30/2721769 / www.finomgyumolcsle.hu. • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 06-20-317-3363. • Költöztetés, teherfuvarozás, garanciával! Bútorszállítás, házhoz szállítás bel- és külföldön. Mizsei István, 06 30 200-1426, www.mizseifuvar.hu. • Beépített szekrények, konyhabútorok, kiegészítõk beépítése, javítása. Hétvégén is! Tel: 06-30-5170013. • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csõtörések megszüntetése. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • SZIPPANTÁS! TO-NO Bt. várja megrendelésüket! Megbízható, udvarias személyzet, pontos munkavégzés! Tel: 06/23-363-166 vagy 06/20-9220-246. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával, KEDVEZMÉNYES ÁTEMELÕ RENDSZEREK. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361-464, 06-30-995- 6217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap! EGÉSZSÉGÜGY • Dr. Szalai Ilona belgyógyászati magánrendelésére bejelentkezés Tel.:06 30 832-0056. Érd, Fehérvári út 32/b., www.fundabel.hu.

ÁLLÁS • Diósdi forgalmas szépségszalonba kozmetikust és masszõrt keresünk. Érd.: 06 20 911-2045. • Nagyon precíz, önállóan dolgozni tudó személyt keresünk Diósdra heti 2-3 napra számítógépes munkára, pl. honlap frissítés, reklámkészítés, interneten való terjesztés, adminisztráció. [email protected], 06-20/968-2954. MUNKÁT VÁLLAL • Egyetemi végzettségû magyar- történelem- társadalom- és állampolgári ismeretek szakos középiskolai tanárnõ részmunkaidõs vagy óraadói állást keres Érden és környékén vagy dél-budai középiskolában. [email protected], 06 20 371-7346. INGATLANT KÍNÁL, KERES • 47 m2 felújított lakás Százhalombattán a városközpontban eladó. Irányár: 8.5 millió forint. Tel.: 06 70 381-5382. • Érden kiépített környezetben a Cankó utcában 800 m2 építési telek reális áron eladó. Tel.: 06 20 9648-629. • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Kiadó! Érden, jó helyen 40 m2-es kis ház. Házasok vagy barátok jelentkezzenek. Ugyanitt szép szoba kiadó fiatalembernek vagy lánynak. Érdeklõdni: 06 70 776-2885. • Különálló albérlet kiadó MartonvásárErdõháton. 25 000.-Ft + rezsi. Tel.: 06 20 424-8502. OKTATÁS • A „Zene Hangjai Énekiskola Érden” folyamatos felvételt hirdet számos könnyûzenei mûfajban, óvodás, iskolás, középiskolás és felnõtt korúak számára. Várok minden zenét kedvelõ lányt, fiút, hölgyet, urat akik tehetséget és szereplési vágyat éreznek magukban ,hogy szebbé és színesebbé tegyék az életüket. Felkészítés az aktuális tehetségkutató versenyekre: X-faktor, Megasztár, The Voice, Csillag születik. Meghallgatások idõpontjai: november 17. és 27. 11 órától kezdõdõen, elõzetes idõpont egyeztetés a 06 30 699-3170 telefonszámon. Üdvözlettel: Harai Erzsébet diplomás zenetanár.

• VENNÉK! Villannyal mûködõ kukoricadarálót, és üstházat üsttel. 06 20 393-5563 -számon. • Eladó! Kormányozható szánkó, szobabicikli, légpuska, irhabunda, Kodak fényképezõgép, parabola beltéri egysége. Tel.: 06 70 523-8122.

AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP Tel.: 06 30 682-1390.

TÁRSKERESÉS • Társközvetítõ iroda fényképes adatbázissal, diszkréten, hogy önnek is legyen társa! Azonnali ügyintézéssel, személyre szabott segítséggel várjuk irodánkban! Tel: 06-30-217-5151.

KÉSZÜLJÖN AZ ÜNNEPEKRE! Ajándékozza meg otthonát HIDEGET IS KIZÁRÓ black out függönyökkel. Ön kiválasztja - mi elkészítjük.

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 Tájékozódjon FACEBOOK oldalunkon: Méteráru, rövidáru, lakástextil. web: www.fuggonybolterd.hu A BARÁTKOZZUNK nyugdíjas klub továbbra is várja az érdeklõdõket, minden hónap utolsó KEDDJÉN a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban 15 órától. Klubvezetõ: Péter Tamásné (Emõke).

RÉGISÉG • Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 20 388-8983. EGYÉB

• Svédmasszázs, FLABéLOS (alakformálás), Cellulit masszázs, Sheavaj Parkvárosban. Gondoljon idejében a Karácsonyra, adjon masszázsbérletet szeretteinek! www.sved-masszazs.info, Fényezõ u. 128. 06 (20) 808-1007 (erotikamentes).

• Régi dunyhákat, párnákat veszek magas áron. Tel.: 06 20 221-0716 • Termelõi kiárusítás! 6 féle téli almából és körtébõl 80-140.-Ft -os áron. Cím: Érd, Bagoly u. 87. Tel.: 06 20 423-0379

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 1618. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:

12

X. évfolyam 22. szám • 2012. november 15.

ÉRDI LAP

Hirdessen az Érdi Lapban!

Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.

Nyomtatott és elektronikus formában megjelenésünk, példányszámunk biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az ÖN hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az ÖN hirdetése egy olvasó elérésére akár 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen elkészítjük hirdetését! Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu [email protected]

Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78