A gyermekek úgy éreznek, ítélnek és cselekednek, miként azt azoktól látják, akiket szeretnek és becsülnek

A KEREKERDŐ ÓVODA SAJÁT ÓVODAI PROGRAMJA

KEREKERDŐ

 2 

„A gyermekek úgy éreznek, ítélnek és cselekednek, miként azt azoktól látják, akiket szeretnek és becsülnek.” (dr. Wlassics Gyula vallási és közoktatási miniszter, 1896)

KEREKERDŐ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 4 1.1. Az óvoda jellemző adatai ...................................................................................... 4 1.2. Helyzetkép: személyi és tárgyi feltételek .............................................................. 4 2. ÓVODAI PROGRAMUNK NEVELÉSRENDSZERE ................................................................. 6 2.1. Óvodánk nevelésfilozófiája .................................................................................... 6 2.2. Óvodánk célja ......................................................................................................... 7 2.3. Óvodánk funkciója .................................................................................................. 7 2.4. Óvodánk gyermekvédelmi feladatai ................................................................... 7 2.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ..................................... 10 3. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS FELADATAI ......................................................... 13 3.1. Egészséges életmódra nevelés............................................................................ 13 3.2. Érzelmi nevelés, szocializáció ............................................................................... 18 3.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés ............................................................................. 22 4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................ 25 4.1. Játék ........................................................................................................................ 25 4.2. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................. 27 4.3. Tanulás..................................................................................................................... 29 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ........................................................................ 32 5.1. A külső világ tevékenység megismerése............................................................ 32 5.2. Mese, vers ............................................................................................................... 36 5.3. Ének, zene, énekes játék ...................................................................................... 38 5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ............................................................................. 40 5.5. Mozgás .................................................................................................................... 42 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ................................................................................. 45 8. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI .................................................................. 47 9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ............................................................................... 48 10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS ........................................................................................ 51 11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK……………………………………………………………………...51 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................... 52 MELLÉKLET…………………………………………………………………………………………….54

 3 

KEREKERDŐ 1. BEVEZETÉS 1.1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Neve: Címe: Fenntartója:

Vezetője:

Kerekerdő Óvoda 1097. Budapest, Vágóhíd u. 35-37. Budapest Főváros IX.kerület Ferencváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Budapest, Bakáts tér 14. Szencz Mátyásné

1.2. HELYZETKÉP: SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Intézményünk Budapesten, Közép-Ferencvárosban található. Két épületrészen, 4000 m2-en, 382 férőhelyet biztosít az ide járó gyermekek számára. Csoportszobáink, mosdó- és öltözőhelyiségeink tágasak, világosak, meleg, otthonos légkört sugároznak. Uszodánk a gyermekek vízhez szoktatását, az úszás alapjainak elsajátítását, betegségek megelőzését, rendellenes testi fejlődés korrekcióját biztosítja. Mindkét épületben található tornaszoba, gazdag mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelve. Zenetermünk légköre zenei eszközökkel, hangszerekkel gazdagon felszerelve kiváló lehetőséget kínál a gyermekeknek zenei képességeik fejlődésére, élmények szerzésére. Kézműves műhelyünkben megismerhetik a népi kismesterségek technikáit. 9000 m2 alapterületű parkosított udvarunkat a gyermekek által is gondozott konyha és virágoskert, sziklakert díszíti. Az óvodánkat választó családok összetétele heterogén. Folyamatosan nő a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Jelen vannak a polgári értékeket képviselő értelmiségi és vállalkozó családok is. Az eltérő értékeket képviselő, az óvodánkba járó nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó családokkal szoros, együttműködő kapcsolatra törekszünk. Személyi feltételek 

Óvodánkban valamennyi pedagógus főiskolai végzettséggel, és speciális szakmai képzettséggel rendelkezik. Dajkáink 98%-a szakképzett;



Óvodánk ad helyet a gazdasági egységnek is, amely több kerületi intézmény gazdasági feladatát látja el;



Az ügyviteli teendőket óvodatitkár és könyvelő végzi;

 4 

KEREKERDŐ 

Uszodánkban szakképzett úszásoktató foglalkozik a gyermekekkel;



Az óvoda zökkenőmentes műszaki működéséről, ápoltságáról szakképzett kolléga gondoskodnak.

kertünk

Valamennyien folyamatosan képezzük magunkat, törekszünk módszertani, szakmai kultúránk, tudásunk fejlesztésére programunk eredményes megvalósítása és fejlesztése érdekében. Tárgyi feltételek 

Óvodánk berendezési tárgyai, felszereltsége praktikus, esztétikus. Előnyben részesítjük a természetes anyagokból készült használati és dísztárgyakat.



Játékainkat az életkornak megfelelően, biztonság, tartósság, célszerűség, tudatosság alapján vásároljuk, készítjük. Sporteszközállományunk korszerű, gazdag, a sokoldalú testi fejlődést szolgálja.



Szakkönyvtárunkat folyamatosan bővítjük; gazdag módszertani, pedagógiai, pszichológiai, közoktatásügyi könyvkínálat segíti az óvodapedagógusi, vezetői munkát.



Fejlett technológiánkkal (számítógép, fénymásoló, Internet, stb.) lépést tudunk tartani a XXI. század kihívásaival. Az elektronikus formában történő pedagógiai dokumentációk bevezetése érdekében internettel ellátott számítógépek állnak a pedagógusok rendelkezésére.



A dolgozók mentálhigiénéjének karbantartása érdekében „kondi szobát” alakítottunk ki. A sporteszközök mellett masszőr végzettségű úszó oktató kollégánk masszőr- szolgáltatásokat nyújt.



Gazdag hangszerkészletünkkel saját nemzeti értékeink mellett más népek kultúráját, zenei módszereit is közvetíteni tudjuk a gyermekek felé.



Udvarunk az EU-s szabványoknak megfelelő játékeszközökkel van felszerelve



A népi kultúra átörökítéséhez szükséges mesterségbeli szerszámok, anyagok, berendezések megtalálhatóak óvodánkban.

A környezetünk gondozásához, tágabb környezetünk megismeréséhez szükséges költségeket pályázatok útján igyekszünk megteremteni.

 5 

KEREKERDŐ 2. ÓVODAI PROGRAMUNK NEVELÉSRENDSZERE 2.1. ÓVODÁNK NEVELÉSFILOZÓFIÁJA A gyermekek nevelésében a családi nevelés döntő tényező, hiszen egész életen át tartó szokásokat, magatartásformákat alakít ki. A különböző kultúrájú családok eltérő módon viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. Óvodánk a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hoz létre, melyben tudatosan alakítjuk, segítjük, kombináljuk nevelő hatásainkat. Hiszünk abban, hogy 3 éves kortól az iskolába lépésig érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. Programunk az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelemmel dús élmények hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. A kisgyermek ismeretei bővülésével később érti meg, dolgozza fel, amit kapott és közben van hova visszakapcsolnia azokat. Erkölcsi, esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre késztetik. Gyermekközpontú nevelésünk ezáltal gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek. Célunk a gyermekek természetes megnyilvánulásaira, egyéni és életkori sajátosságaira építve tudatosan átörökíteni, közvetíteni az örök emberi értékeket. A gyermeknek a játék – mint fő tevékenységi forma – örömet és boldogságérzetet ad, melyben jól ötvözhető a természetszeretet, a néphagyomány-ápolás és a művészeti nevelés. Az „ünnepelni tudás” képességének alakításával szeretnénk elérni, hogy gyermekeink átérezzék az ünnepnapok „másságát”, a bensőséges összetartozás élményét. Nagycsaládias hangulatban, szerető, gondoskodó, befogadó és toleráns felnőttek jelenlétével biztosítjuk a gyermek számára személyiségük szabad kibontakozásának lehetőségét, valamint a szülői ház nevelésének folytatását, segítését.

 6 

KEREKERDŐ 2.2. ÓVODÁNK CÉLJA Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemgazdag óvodai élet szervezése, ahol a természetszeretet, a hagyomány és a művészet személyiségformáló erejével elősegítjük óvodás gyermekeink magyarságtudatának alapozást. 2.3. ÓVODÁNK FUNKCIÓJA –

Óvó-védő: szeretetteljes légkörben, a gyermekek fejlődését, fejlesztését segítő tevékenységekkel, megfelelő környezet és eszközök biztosításával, a spontán kíváncsiságra, gyermeki önállóságra és belső aktivitásra támaszkodva nevelünk.

–

Szociális: nevelésünk eredményeként a szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító fogadására, fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival egyaránt.

–

Nevelő és személyiségfejlesztő: óvodai nevelésünk gyermekközpontú. A gyermeki személyiség kibontakoztatását tapasztalatszerzésen alapuló, megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető tevékenységek segítségével biztosítjuk.

–

Értékmegőrző: nyitottá tesszük a gyermekeket elsősorban saját nemzeti kultúrájuk értékeinek befogadására. Különböző nemzeti, etnikai, vallási kisebbséghez tartozó gyermekeink kultúráját, szokásait tiszteletben tartjuk, lehetőség szerint megismertetjük a többiekkel.

2.4. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI „Szent kincs a gyermek teste, lelke, szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó, erős legyen.”

(Szemlei Ferenc) A gyermekeknek joga van a törvények adta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértése, gyermeki voltának elismerésére és képességeinek kibontakozására. A családdal együttműködve, a gyermekek személyiségét tiszteletben tartva törekszünk megelőzni, kiküszöbölni a

 7 

KEREKERDŐ fejlődésüket hátráltató tényezőket, feltárjuk annak okait, megvédjük őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, ellensúlyozzuk a veszélyeztető hatásukat. A prevenció érdekében a következő értékeket kívánjuk közvetíteni a nevelés folyamatában: 1. Etikai értékek- derűs, szeretetteljes légkör megteremtése: - szeretetteljes kapcsolat alakítása gyermek-gyermek, gyermek-óvodai dolgozó és gyermek-család között - modellértékű, megfelelő szociális érzékenységgel rendelkező pedagógus /elfogadás, tapintat, őszinteség, derű, megértés, tisztelet/ Ebben a légkörben érvényesülhet a gyermekek szabadsága, érzelmi biztonsága, önkéntessége, kíváncsisága, a javukat szolgáló korlátok – normák, szabályok – között. Ezáltal formálhatjuk magatartásukat, alakíthatjuk erkölcsi szokásaikat. 2. Az élet tisztelete, védelme: Az önellátó, egészségvédő képességek kialakításhoz a testi szükségletek kielégítése: higiéné, táplálkozás, mozgás, életritmus, öltözködés, edzés Ezáltal a lelki szükségletek kielégítését is elősegítjük: stressz mentes életvitelt, érzelmi biztonságot, nyugalmat. 3. Kognitív értékek: A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve olyan változatos tevékenységeket kínálunk, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetükről. Alapja: pedagógus műveltsége, szaktudása, hitelessége 4. Kommunikációs értékek Az anyanyelv az egyik legfontosabb értékhordozó. A szép magyar beszéd mellett nonverbális jelzéseink is segítik a megértést, az értékek befogadását. Minden óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Célunk: hátrányos helyzetű és veszélyeztetett családok segítése, prevenció

 8 

KEREKERDŐ Feladatunk: –

Bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása a szülőkkel;

–

óvodások befogadásának elősegítése, zökkenőmentes beilleszkedésének biztosítása;

–

a gyermekek és családok – lehetőségekhez képest – minél jobb megismerése;

–

szülői, gyermeki jogok és érvényesítésük ismertetése (törvények, szabályzatok);

–

tehetséggondozás, felzárkóztatás;

–

egyénre szabott tervezés, nyomon követés (személyiség lap);

–

a családok felvilágosítása támogatási lehetőségekről, az ezzel kapcsolatos jogszabályokról /jogok, kötelezettségek/;

–

együttműködés, segítő kapcsolat kiépítése az óvodai gyermekvédelmi felelőssel, Nevelési Tanácsadóval, Gyámhatósággal, Gyermekjóléti Szolgálattal;

–

gyermekbalesetek megelőzése.

Feladataink a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak felismerése, kezelése érdekében: –

hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába járásának elősegítése;

–

problémákat okozó tünetek felismerése, szükség esetén szakember keresése;

–

hátrányok kompenzálása: tervkészítés, felzárkóztatás;

–

a gyermekek rendszeres óvodalátogatásának és hiányzásának figyelemmel követése, szükséges intézkedések megtétele;

–

hiányzással kapcsolatos adatszolgáltatás a jegyző felé /HHH/;

–

családok szociális támogatásokhoz;

–

családgondozási munkában való részvétel;

–

titoktartási kötelezettség betartása (gyermek adatainak védelme).

helyzetének

megfelelően

javaslattétel

Óvodánkban gyermekvédelmi felelős képviseli a gyermekek érdekeit, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti a gyermeki jogok, érdekek érvényesülését. Együttműködik a családokkal, a pedagógusokkal, a gyermekvédelmi szervekkel annak érdekében, hogy az óvoda kiküszöbölje a

 9 

KEREKERDŐ veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat, segítse a családokat jogaik érvényesítésében, ill. eljárjon minden, a gyermek védelme érdekében szükséges ügyekben. Gyermekvédelmi felelős feladatai: –

gyermekvédelmi tevékenység összehangolása az óvónők között:  éves terv készítése;  feladatterv készítése;  jogszabályváltozások figyelemmel kísérése, kollégák tájékoztatása;  óvónők felderítő tevékenységének segítése;  javaslattétel segélyezéshez;

–

nyilvántartás gyermekvédelmi esetekről (intézkedés, eredmény);

–

szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről, fogadóóráról, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények hatásköréről;

–

hatékony együttműködés a kerületi gyermekvédelmi felelőssel, Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhatósággal, Nevelési Tanácsadóval, rendőrséggel, szakemberekkel.

Munkájában a tapintat, meggyőzés, megértés, határozottság, következetesség, törvényesség és méltányosság vezérli. 2.5. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes.” (Thomas Gordon)

Az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek (valamilyen területen enyhe fokban sérült: látás, hallás, mozgás, beszéd, értelmi) együttes nevelése, beilleszkedése, fejlesztése egészségesen fejlődő társaival együtt. Óvodánkban teljes integráció valósul meg, vagyis az óvodai nevelés teljes ideje alatt a sajátos nevelési igényű gyermekek az épek csoportjában tartózkodnak. Tapasztalatunk, hogy a gyermekek elfogadják a „különbözőséget”, ahogy az óvónő beszél, játszik, ahogy megérinti, fogja a kezét, úgy fogják, úgy fogadják el a gyermekek is és ezen keresztül a szülők is.  10 

KEREKERDŐ A sajátos nevelési igényű gyermekek kisebb-nagyobb nehézségekkel küzdenek a társadalmi beilleszkedés terén. Pedagógiai törekvésünk célja, hogy hozzásegítsük a gyermekeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódáshoz, és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Ez a meghatározó szocializációs terep az óvoda. Az ép gyermekek is sokban különböznek egymástól, nevelésünk során figyelembe kell vennünk egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre ez fokozottan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő lemaradásuk mértéke, másrészt az is változó, hogy az elmaradás mely területeket érint jobban, melyeket kevésbé. Fontos elvünk a másik ember olyannak való elfogadása, amilyen. A kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása, a gyermekek egyéni különbözőségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia. Intézményünk fogadja a táplálkozási problémákkal küzdő gyermekeket. Orvosi javaslatra megfelelő étrendet biztosítunk. Célunk: esélyteremtés az életbe való beilleszkedéshez.: olyan alapvető életvezetési képességek elsajátíttatása,k amelyek szükségesek a közösségen belüli viszonylag önálló, illetve önálló élet eléréséhez Feladatunk: - kíváncsiságra, érdeklődésre, alkotási vágyra történő építkezés; - a gyermek számára optimális tanulási teljesítményvágy kialakítás / számára örömet okozó tevékenység/; - differenciálás: az egyes gyermek egyéni szükségleteihez igazított fejlesztési folyamat biztosítása; - erősségek, gyengeségek feltérképezése, erősségekre való építkezés; - gyermekhez legjobban igazodó eljárások, módszerek alkalmazása; - szülő és óvoda szoros együttműködése a beilleszkedés segítésében; - önkiszolgálásra, önállóságra szoktatás, ösztönzés; - diagnózisra épülő sokoldalú képességfejlesztés; - , akaraterő, alkalmazkodó képesség erősítése; - türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt nyújtó pedagógusi attitűd; - cselekvésbe ágyazott fejlesztés, nevelés; - kellő idő, alakalom biztosítása; - nagy mennyiségű, változatos ingerek biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében; - alapmozgások kialakítása, fejlesztése; - önkiszolgálás készségének fejlesztése; - kognitív funkciók fejlesztése; - eltérő terhelhetőség figyelembe vétele.

 11 

KEREKERDŐ Programunk: -átfogó, mert kiterjed a felmérésre, tervezésre, fejlesztési program elkészítésére, szolgáltatások koordinálására, - családra és közösségre építő: támogatjuk a szülői szerepet, a családi szokások beépülnek a gyermek készségfejlesztésébe Befogadó intézményként kötelességünk: - felvételi naplóban feltüntetni a szakértői bizottság nevét, címét, szakvélemény számát, kiállítás keltét, felülvizsgálat időpontját - minden év június 30-ig meg kell küldeni az illetékes bizottság részére annak a gyermeknek a nevét, akinek felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes - intézményváltozás jelzése a szakértői bizottság felé Szülőkkel való kapcsolattartás: - szülők lelki segítése /a racionális elfogadás támogatása/ - szülő-gyermek kommunikációjának támogatása

kialakulásának

Gyógypedagógussal való kapcsolattartás: - megismertetés a fogadó pedagógussal - tájékozódás a gyógypedagógus segítő szerepéről - a gyermek erős és gyenge oldalának közös elemzése - közös tervezés a fogadó pedagógus feladatait illetően - pedagógus hospitálási lehetőségének biztosítása a fejlesztésben - gyógypedagógus hospitálási lehetőségének biztosítása A gyermek csoportba való beilleszkedésének segítése: - csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermek természetes kezelése - segítségnyújtás lehetőségeinek megismertetése a csoporttársakkal - fogyatékos gyermek erősségeinek észrevetetése a többi gyermekkel Elvárások a gyógypedagógustól: - együtt működik és konzultál a pedagógussal - nyomon követi a gyermek fejlődését - kapcsolatot tart a szülőkkel - koordinálja a rehabilitációs foglalkozáson résztvevő szakemberek munkáját /pl. logopédus, pszichológus/ A pedagógus fejlesztési terve: - szervesen illeszkedik a saját nevelési programba - a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít - a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik

 12 

más

KEREKERDŐ - az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, Következetes - elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét - az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolódik Feltételek megléte Az épület, a gyermekek élettere /csoportszoba, öltöző, mosdó/ egyenlőre nem alkalmas arra, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadjunk /pl. ajtók akadálymentesítése, jobb és bal oldali kapaszkodó gyermekmosdó és wc mellé, stb. Mindennek felülvizsgálata és megvalósítása szüksége a fenntartó részéről, a törvényi előírásoknak megfelelően. /Melléklet: Eszközjegyzék/

3. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS FELADATAI 3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS „Én alig hiszem, hogy a test, még ha egészséges is, a maga kiválóságával jóvá tudná tenni a lelket. Fordítva: a jó lélek tudja csak a testet a maga erényével a lehető legjobbá tenni.” (Szokratész)

Célunk: a gyermek szükségleteinek kielégítése, mely hozzájárul egészségük védelméhez, jó közérzetükhöz és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Hagyományaink Nyúldombi vigasságok /kerületi szervezés, óvodai részvétel/ Zöldpont vetélkedő /óvodai szervezés, kerületi rendezvény/ 1.) Egészséges környezet Célunk: az otthonosság, komfortosság kialakításával a testi-lelki harmónia megteremtése.  13 

KEREKERDŐ Feladatunk: –

esztétikai hatásban gazdag élettér kialakítása, karbantartása;

–

anyagok, tárgyak újrahasznosítása;

–

környezetvédelmi szokások kialakítása;

–

környezeti higiénia igényének kialakítása;

–

felszerelés, bútorzat állandó tisztántartása;

–

rendszeres, alapos takarítás;

–

balesetveszély megelőzése;

–

családok bevonása díszítésbe, barkácsolásba a gyermekekkel együtt.

Feltételek megléte Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészségre nevelés hatékonyságát. Óvodánk bútorzata, helyiségei, felszerelése az óvodáskorra méretezettek. A csoporttokban elegendő hely és jó minőségű, többnyire természetes alapanyagú felszerelés áll a gyermekek rendelkezésére.

2.) Táplálkozás Célunk: az egészséges táplálkozáshoz szükséges feltételek megteremtése. Feladatunk: –

kultúrált étkezés, viselkedés kialakítása, illemszabályok elsajátíttatása;

–

ízlésformálás /terítés, étkezés/;

–

a gyermek étkezési szokásainak, kedvelt ételeinek, érzékenységének, esetleges undorának ismerete;

–

megfelelő idő biztosítása az étkezéshez;

–

szükség szerint megszervezése;

–

étkezésben jelentkező különbözőség elfogadtatása a társakkal;

különleges

étkezés

 14 

biztosítása,

körültekintő

KEREKERDŐ –

vitaminnap szervezése;

–

folyadékpótláshoz szükséges eszközök biztosítása.

Feltételek megléte A háromszori étkezéshez az ételt készen kapjuk. A HACCP alapján biztosítjuk az élelmezésügyi előírások betartatását. Napi és heti rendünk szerves része a vitaminnap, mellyel gazdagítjuk a táplálkozás vitaminbevitelét. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

étkezés közben kultúráltan viselkednek;

–

igénylik az asztal esztétikus rendjét;

–

helyesen fogják és használják az evőeszközöket;

–

természetes testtartással ülnek;

–

a konyhai eszközöket biztonsággal használják.

3.) Testápolás Célunk: a gyermekek egészségének védelme, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodás, tisztaságigény kialakítása. Feladatunk: –

a gyermekek késztetése szükségleteik, kívánságaik jelzésére, kifejezésére;

–

esztétikus, ápolt külső igényének kialakítása;

–

tisztaságigény kialakítása;

–

intimitás biztosítása (függönnyel eltakart WC);

–

a családok meggyőzése a mindennapos tisztálkodás és az otthoni fogápolás fontosságáról.

Feltételek megléte A mosdóhelyiségekben jelekkel ellátott tisztálkodási és fogápolási eszközök állnak rendelkezésre. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök segítségével kontrollálhatják a gyermekek jól ápoltságukat.

 15 

KEREKERDŐ A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

önállóan tisztálkodnak, fésülködnek;

–

vigyáznak a mosdóhelyiség rendjére, tisztaságára;

–

tisztálkodási eszközeiket rendezetten tartják a helyén;

–

igényük az rendszeres testápolás.

4.) Öltözködés Célunk: az öltözködés műveleteinek, sorrendjének elsajátíttatása, időjárás elleni védelem, ízlés, önállóság fejlesztése. Feladatunk: –

megfelelő időkeret biztosítása az mozdulatok, fogások elsajátításához;

öltözködés

gyakorlásához,

–

rendezett, esztétikus külső igényének kialakítása;

–

időjárás és öltözködés ok-okozati összefüggéseinek megláttatása, belsővé válásának segítése;

–

családok meggyőzése (naponta tiszta fehérnemű, célszerű a tiszta gyermeki önállósággal, óvodai élettel összhangban levő öltözék).

Feltételek megléte Minden gyermekcsoportnak saját öltözőhelyisége gyermekeknek saját jellel ellátott polca, cipőtárolója van.

van,

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

önállóan, megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek;

–

ruhájukat összehajtogatva teszik a helyére;

–

cipőjüket önállóan bekötik;

–

ha fáznak, ha melegük van, segítenek magukon;

–

észreveszik és javítják rendezetlen öltözéküket.

 16 

ahol

a

KEREKERDŐ 5.) Levegőzés Célunk: a szabadban tartózkodás igényének felkeltése, szabad mozgás feltételeinek megteremtése, a gyermekek edzése, ezzel a betegségek megelőzése Feladatunk: –

szabad mozgás biztosítása a gyermekek számára;

–

választható mozgásos játékok szervezése;

–

megfelelő mennyiségű és minőségű homokozó, játék és sporteszköz biztosítása;

–

udvari mászó eszközök karbantartása;

–

télen szánkózás, csúszkálás megszervezése;

–

zöld terület pótlása, gondozása.

Feltételek megléte Az óvoda udvara biztosítja a szabad mozgás, változatos tevékenységek lehetőségét. Sok a zöld terület, napfény és árnyék egyaránt biztosított a szabadban való tartózkodásra. Valamennyi homokozó felett korszerű árnyékoló van, mely a nap állásához igazítva minden szögben állítható.

6.) Pihenés, alvás Célunk: a szervezet nyugalmi állapotba hozatalával az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése a gyermekek szükségleteinek figyelembevételével. Feladatunk: –

megfelelő feltételek biztosítása;

–

zavaró belső és külső ingerek megszüntetése;

–

kellemes, nyugodt légkör biztosítása;

 17 

KEREKERDŐ –

fektetők és ágyneműk folyamatos tisztántartása;

–

fényszűrés, pihenés alatti levegőcsere;

–

a pihenés nyugalmának megteremtése mesével, zenével;

–

alvási szokások tiszteletben tartása;

–

a szülők figyelmének felhívása a szükségletekből fakadó napi alvásigényre.

Feltételek megléte A gyermekeknek jellel ellátott ágyneműjük és óvodai fektetőjük van. Az ágyakat napközben ágytartó szekrényben tároljuk.

3.2. ÉRZELMI NEVELÉS, SZOCIALIZÁCIÓ „Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani – De érteni akar Hogy közel legyen a szívdobogásunk.” (Birtalan Ferenc)

Az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását, ezért arra törekszünk, hogy a gyermekeket óvodánkban érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvodás gyermekben igen erős az érzelmi kötődés személyekhez, tárgyakhoz, helyzetekhez. Az óvónő, mint modell, alapjaiban érinti érzelmeit. A köztünk és a gyermekek között létrejött érzelmi kötődés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Érzelmi kapcsolat szükséges ahhoz is, hogy elvárásainkat megértse, befogadja. A társadalmi és egyéni értékek alakulása a nevelés folyamatában szokástól szokásig vezet: az érzelmeken vezet az akarati cselekvéseken át az értékes erkölcsi szokásokhoz, normákhoz. A gyermek így megtanul igazodni a változó világhoz, képessé válik az „új” szeretetére, a feladatok, döntések megfogalmazására, elfogadására. A morális fejlődés alapja az érzelem: egészséges erkölcs nem jöhet létre megfelelő érzelmi fejlettség nélkül. A szocializáció során feladatunk olyan

 18 

KEREKERDŐ normák, illemszabályok állítása a gyermekek, illetve gyermekközösség elé, melyek közvetve a felnőtt világba való beilleszkedést célozza. A szociális tanulás során biztosítjuk a belső motívumok (meggyőződés formálása, akarati tulajdonságok fejlesztése) alakítását a cselekvésben. Célunk: szeretettel teli, derűs, otthonos légkör megteremtése, melyben a gyermekek boldognak érezhetik magukat. Feladatunk: –

óvónő, dajka és gyermek harmonikus, bensőséges kapcsolatának erősítése;

–

a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet;

–

pozitív viselkedési formák alakítása – egyén és csoport, egyén és egyén között – együttműködésre építve;

–

pozitív minta adása;

–

pozitív értékelés;

–

nemzeti ünnepeinkhez való pozitív viszony alakítása;

–

családi értékek tiszteltben tartása;

–

jellemformálás, akarati tulajdonságok fejlesztése;

–

viselkedéskultúra alakítása: - pozitív minta: az óvoda valamennyi dolgozója részéről - modell értékű bánásmód, viselkedés, kommunikáció.

Érzelmi biztonság megteremtésének színterei: 1.) Ünnepek Az ünnepek – az érzelmi nevelés sajátos színterei – a mindennapoktól eltérő közösségi események. Ha a jeles napokat megelőző közös készülődésekben, az ünnep napján a gyermekeket körülvevő felnőttek magatartása, és a környezet jelzései (ünnepek jelképei) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös élmények a gyermekekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok másságát, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az „ünnepelni tudás” képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a család szemléletmódjára, bevonva őket a készülődésbe, ünneplésbe. Ünnepnapokon az egész óvoda „ünnepi ruhát” ölt. Esztétikai érzékformáló hatást nyújt az óvónők, társak látványa, és az összhangot  19 

KEREKERDŐ tükröző feldíszített csoportszobák, óvoda. Az ünnepnapok másságából fakadó ünnepi viselet ízlésformáló, hangulatfokozó élmény. A gyermek megtanulja, hogy az ünnepnaphoz más viselet, viselkedés illik. Az élmény nemcsak az összetartozás élményét erősíti, hanem az esztétikus környezet, öltözködés iránti igény is megalapozódik. Hagyományaink: a gyermeki élet ünnepei: Advent, adventi készülődés Mikulás Karácsonyi készülődés, Karácsony 48-as forradalom és szabadságharc Anyák napja Évzáró ünnepély Kerekerdei vigasságok – családi nap Születésnap és/vagy névnap /óvodai szervezés és rendezés/ Óvodás Gála /kerületi szervezés, óvodai részvétel/ Feladok: - ünnepelni tudás képességének alakítása; - ízlésformálás viselkedési, öltözködési, és díszítési mintaadással; - családok bevonása az előkészületekbe, ünneplésbe. 2.) Családlátogatás Az óvodába kerülő gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedést. Ennek mielőbbi megismerésére törekszünk, az óvodás gyermek együtt nevelése érdekében. Gyermekvédelmi intézkedés, ill. szülői igény esetén tervezünk családlátogatást. Célunk: a család számára oldott, megszokott környezetben történő beszélgetés, melynek során a gyermek neveléséhez, egészséges fejlődésének elősegítéséhez, személyiségi jogainak védelméhez nélkülözhetetlen információkhoz juthatunk.

 20 

KEREKERDŐ Feladataink: –

előítéletektől mentes közeledés a családokhoz;

–

segítőkész tájékoztatás, tanácsadás;

–

jegyzet készítése;

–

óvónői diszkréció.

3.) Ismerkedési délután Az óvodába lépés előtti héten ismerkedési alkalmat szervezünk az új gyermekeknek a leendő csoportszobában. Szeretettel és felkészülten várjuk a gyermekeket és szülőket. Együtt játszva, tevékenykedve megismerhetik leendő környezetüket, az óvónők pedig információkat szerezhetnek a gyermekek képességszintjéről, a társa kapcsolatteremtés szintjéről, érzelmi megnyilvánulásairól, beszédkészségéről, a szülő-gyermek kapcsolatáról, otthoni szokásokról, az óvodával kapcsolatos elvárásokról. Célunk: érzelmi biztonság feltételeinek megalapozása, a szülői bizalom megszerzése, a családtól való elválás megkönnyítése. Feladatunk: –

tárgyi feltételek megteremtése;

–

szeretetteljes, oldott légkör kialakítása;

–

meglepetés készítése az új gyermekeknek;

–

információk gyűjtése a családról, gyermekről.

4.) Beszoktatás A gyermek óvodai beilleszkedésének elősegítése nagyfokú tapintatot, türelmet igénylő feladat. Az óvodába lépést megelőzi az első szülői értekezlet júniusban. Ekkor a szülő ismerkedik az óvoda programjával, az óvoda adottságaival, tájékozódik arról, hogy gyermekének milyen lehetőségei vannak a zökkenőmentes beilleszkedéshez. Célunk: a gyermek az anyától, a családtól való elszakadást zökkenőmentesen élje meg, s a szülő érezze, hogy gyermeke a legjobb helyen van.

 21 

KEREKERDŐ Feladatunk: –

gondos felkészülés, ennek dokumentálása a beszoktatási tervben;

–

szeretetteljes fogadás, ismétlődő tevékenységek szervezése a biztonságérzet kialakulásához.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

szeret óvodába járni;

–

ismeri a viselkedés alapvető szabályait;

–

tisztelettudóan viselkedik a felnőttekkel, vigyáz saját és mások munkájának eredményeire;

–

ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit;

–

képes kívánságait elhalasztani, módosítani, ha erre szükség van;

–

konfliktus-helyzetekben képes társaival megoldást találni;

–

figyelmesen meghallgatja a felnőttek és társai mondanivalóját, kérését;

–

ki tudja mutatni és képes közölni érzelmeit adott helyzetben az óvodai szabályoknak megfelelően.

3.3. ANYANYELVI és ÉRTELMI NEVELÉS „A szó ékszer. Édes, ékes, békességes Anyám szava gyöngyös, fényes Átadom, mint éket, ékszert. Izzon, égjen, ha beszélek!” (Kiss Dénes)

Az anyanyelvi és értelmi nevelés áthatja az egész óvodai életet, a szocializáció rendszerét. Óvodai nevelésünk során aktív cselekedtetéssel fejlesztjük az értelmi képességeket. A gyermek a differenciált bánásmód hatására jut el a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére. A gyermek beszédtanulását befolyásolja idegrendszere, a családi, bölcsődei és óvodai környezete. Az óvodába lépő gyermekek különböző szintű „anyanyelv-ismeret”-tel rendelkeznek. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek felnőtté válva tiszteljék, ápolják magyarságuk legfőbb kifejezőjét, szeressék a magyar nyelvet, a hazaszeretet egyik talpkövét.

 22 

KEREKERDŐ Célunk: oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik, aktív cselekedtetéssel eljut a szemléletes, a tapasztalaton alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig Feladatunk: - beszédészlelés, beszédértés fejlesztése; - kommunikációs képességek fejlesztése; – beszédaktivitás fokozása; – kognitív képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, stb., kreativitás/ – beszédhibák felismerése, megfelelő mintaadás; – logopédiai szolgáltatás működtetése; – beszélő magatartás kibontakoztatása; – spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése; – játékba ágyazott, változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése; – családokkal való együttműködés; – óvónők és nem pedagógus munkakörben dolgozók megfelelő beszédkultúrája. Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti a gyermek: – – –

önbizalmának fejlődését; szociális kapcsolatainak alakulását; a zökkenőmentes iskolai tanulás megkezdését.

Feltételek megléte: Gyermekeink „beszédes”, nyitott légkörben nevelkednek. Már óvodába lépéstől arra késztetjük őket, hogy egymás szemébe nézve, türelmesen és figyelmesen hallgassák végig a beszélőtárs mondanivalóját, tanulják meg és gyakorolják a társalgási beszélgetés szabályait. A kommunikációs készségek fejlesztésére tudatosan felhasználjuk a játékot. A napi tevékenységek során törekszünk arra, hogy természetes beszédszituációkat hozzunk létre, ahol a gyermekek beszélhetnek, feloldódhatnak és a gátlásosabbak is megszólalhatnak. Tudatosan és Kommunikáció során

tervszerűen gyűjtjük az anyanyelvi játékokat. a magatartás esztétikumát is elősegítjük: az

 23 

KEREKERDŐ illemszabályokat, a helyes viselkedést és a társas együttlét szabályait a mindennapi megvalósítás során gyakoroljuk. A családi nevelésre építünk, ezért szoros kapcsolatépítésre törekszünk (családlátogatás, fogadó óra, szülői értekezlet, egyéni beszélgetések). Az együttnevelés érdekében javasoljuk, hogy otthon: –

a magyar anyanyelv sajátosságainak megfelelően beszéljenek;

– – – –

minél többet beszélgessenek gyermekeinkkel; érdeklődjenek a gyermekeket érintő dolgok iránt; ne hagyjanak megválaszolatlan kérdéseket; biztosítsanak közös élményeket.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

a spontán és szervezett tevékenységekben aktívan vesznek részt;

–

alakulóban van problémafelismerő és megoldó képességük;

–

képes fogalmi gondolkodásra;

–

képesek figyelmüket összpontosítani;

–

bátran beszélnek;

–

élményeiket összefüggően képesek elmondani;

–

beszédészlelésük, beszédértésük fejlett;

–

gazdag szókinccsel rendelkeznek;

–

türelemmel meghallgatják egymást;

–

a nyelvi kifejezőeszközöket tudják variálni;

–

érthetően, tisztán artikulálnak;

–

folyamatosan kommunikálnak, jelzéseket alkalmazva;

–

változatos mondatszerkezeteket, mondatfajtákat használnak;

–

megfelelő hangerővel, hangsúlyozással, megérezve a magyar nyelv sajátosságait;

–

értik, használják a névmásokat, a névutókat, a jelen, múlt és a jövő időt.

 24 

kifejező

metakommunikációs

tempóval

beszélnek,

KEREKERDŐ 4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 4.1. JÁTÉK „Mindenben van jogom, hát játszom Föntről gyereknek, lentről embernek látszom.” (Ratkó J.)

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő, mással nem helyettesíthető, önkéntes tevékenysége, kreativitást fejlesztő , élményt adó tevékenység. A játék fejlődésével összefüggnek a gyermeki pszichikum alapvető változásai, a fejlődés egészének tükre. Benne tükröződik a mozgás, a szocializáció és a kognitív képességek fejlődése. A szabad játék során lehetősége nyílik a gyermeknek a tapasztalatszerzésre. Életük kellemesebb mozzanatait újra átélhetik, kielégítetlen vágyaik beteljesülhetnek, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik oldódhatnak. A feszültségoldás és az ebből fakadó öröm segíti lelki békéjük megteremtésété, belső harmóniájuk, nyugalmuk kialakulásáért. A játékban társas magatartásokat, szokásokat tanulnak meg /együttműködés, alkalmazkodás, problémák közös megoldása/, anyanyelvüket is egyre árnyaltabban, gazdagabban használják. Azzal, hogy a játék során kielégítjük igényeiket, szükségleteiket, az egyre fejlettebb szintű játék lehetőségét biztosítjuk /empátia, magabiztosság, önbecsülés, másik elismerése/. A játékban megtanulják a társadalmi érintkezés kultúránkban kialakult formáit. A játékban megismerhetjük a gyermekek adottságait, jellemvonásait, ismereteik gyarapodását, mindennapi élményeik feldolgozását, társas kapcsolataikat, érzelmeiket.

Célunk: boldog, derűs, vidám, félelemmentes légkör biztosításával a szabad, önfeledt játék, együtt játszás feltételeinek megteremtése. Feladatunk: –

esztétikus játékkörnyezet, ízlésformáló játékok biztosítása;

–

a gyermeki önállóság tiszteletben tartása, a szabad játék védelme;

–

feltételek biztosítása /hely, idő, eszköz, környezet/;

–

változatos ötletek, helyzetek, lehetőség biztosítása;

–

állandó élményszerzési lehetőség biztosítása;

–

egyszerű, teljesíthető szabályok kialakítása;

 25 

KEREKERDŐ –

társas kapcsolatok alakítása;

–

kreatív személyiségvonások kialakítása;

–

beszédkészség, metakommunikáció fejlesztése;

–

népi játékeszközök készítése;

–

újra hasznosítható felhasználása;

–

értelmi képességek fejlesztése.

és

fantáziaébresztő

anyagok

gyűjtése,

Gyakori játékfajták: gyakorló-, szerep-, konstruáló, szabályjáték Feltételek megléte A napirendben a legtöbb időt a játék kapja. A csoportszobákat úgy alakítottuk ki, hogy valamennyi játékfajtához megfelelő hely, légkör, eszköz és bútor álljon a gyermekek rendelkezésére. Játék-eszköztárunk gazdag, folyamatosan bővítjük, fejlesztjük készen vásárolt, illetve közösen készített kiegészítőkkel. Játékaink nagy része természetes alapanyagú, esztétikus, tartós, kreativitást fokozó. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

örömmel, elmélyülten játszanak;

–

társas kapcsolataikban együttműködők;

–

elfogadják társaik ötleteit, tiszteletben tartják a másik játékát;

–

betartják a szabályokat, elviselik a kudarcot;

–

logikai gondolkodásuk fejlett, képesek bonyolultabb szabályjátékok eljátszására is;

–

önállóan képesek játékaikhoz eszközöket készíteni;

–

képesek a tartalmas, kifejező párbeszédre;

–

szabálytudatuk fejlett, ehhez kialakult erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek (becsületesség, kitartás, türelem);

–

metakommunikációs jelzéseikkel képesek utánozni a megszemélyesített egyént szerepjátékukban.

 26 

KEREKERDŐ 4.2. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK „Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent amire képes, önállóan el is végezhessen.” (Rudolf Steince)

A gyermeki munka végzése során fontos tulajdonságokat fejlesztünk: kitartást, céltudatosságot, önállóságot, felelősségérzetet, fegyelmezettséget. A munka a gyermekeket erőfeszítésre készteti, sokoldalúan hat a motoros képességek fejlődésére. Sokszínű tapasztalatokat szereznek környezetükről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról. A munka eredményét a gyermekek maguk is látják, élvezik. Átélik az eredményes, jól végzett munka örömét, büszkeségét, sikerélményét. Célunk: az életre való felkészítés; a gyermeki munka megkedveltetésén keresztül a saját magukért és társaikért végzett tevékenység megbecsülésére, a munka szeretetére nevelés. Feladatunk: –

munka iránti tisztelet, eredmény megbecsülésének, fontosságának, hasznosságának tudati megalapozása;

–

munkakészségek, szokások kialakítása;

–

önálló munkavégzés lehetőségének megteremtése;

–

munkafajták fokozatos bevezetése;

–

a munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása;

–

balesetvédelmi szempontnak szerszámok, eszközök biztosítása;

–

óvónő és nem pedagógus munkakörben dolgozók részéről minta adása (rendszeresség, következetesség, alaposság);

–

szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése;

–

növény, állat, kert gondozása;

–

folyamatos, konkrét, reális fejlesztő értékelés;

–

társas kapcsolatok alakítása.

megfelelő

gyermek

méretű

Munkafajták 1. Önkiszolgálás: a gyermekek saját magukkal kapcsolatos tevékenysége. Fokozatosan elvárjuk az aktív részvételt, majd

 27 

KEREKERDŐ később a teljes megfelelően.

önállóságot,

az

egyéni

fejlődési

ütemnek

2. Naposság: a naposi funkció gyakorlása során olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életében. A naposság feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel, ezért ezt a munkafajtát középső csoportos kortól, illetve a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten végeznek. Az egyes munkafázisokat fokozatosan vezetjük be, egyéni segítségnyújtással. 3. Kerti munka: óvodánk udvarán található konyhakert, sziklakert, virágágyás, fás és füves terület. Ezek gondozásába rendszeresen bevonjuk a gyermekeket (pl. udvartakarítás, homokgereblyézés, szemétgyűjtés). A gyermekek munkájuk gyümölcseként gyönyörködhetnek környezetük rendezettségében, tisztaságában, szépségében. 4. Alkalomszerű megbízatások: az óvoda és a csoport életében adódó olyan munkafeladatok, amelyeket a gyermekek alkalomszerűen végeznek. Ezen munkák egy része időről időre szabályosan ismétlődik, másik részük spontán adódik. Ezeket a munkákat szükségletekből, a munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport vagy egyes gyermekek végzik. Feltételek megléte A gyermekcsoportokban napos táblák találhatók, melyeken kifüggesztjük a megválasztott napos jelét. A ruházat tisztántartására napos kötények szolgálnak. A naposok végzik az étkezéssel kapcsolatos teendőket (terítés, asztalok leszedése), az asztalok környékének tisztántartását (söprés). Mindehhez, életkorhoz méretezett munkaeszközöket használnak. Segítenek a tanuláshoz szükséges eszközök előkészítésében, kiosztásában, helyrerakásában. A kerti munkához sok és jó minőségű kerti szerszámokkal rendelkezünk. A gyermekek segítenek a játékok javításában, üzeneteket továbbítanak, tárgyakat kérnek, átadnak. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

szívesen és önként vállalnak munkát;

–

megbízatásaikat kitartóan, alaposan, felelősséggel végzik;

–

a munkaeszközöket rendeltetésszerűen, biztonsággal használják;

–

szívesen díszítik, szépítik, rendezik környezetüket;

 28 

KEREKERDŐ –

igényük saját maguk és környezetük rendezettsége, tisztasága, ennek érdekében önállóan tevékenykednek;

–

alakul kötelességteljesítő képességük;

–

ismerik a munkavégzés fogásait;

–

a naposi munkát megfelelő feladattudattal, osztott figyelemmel, igényességgel végzik;

–

szívesen tevékenykednek a közösség érdekében örömszerzés céljából, illetve segítő szándékkal;

–

a szelektív hulladékgyűjtés igényévé vált;

–

az eredmény ösztönzi a gyermeket.

4.3. TANULÁS „Amit hallok – elfelejtem Amit látok – megismerem Amit csinálok megtanulom.” (kínai bölcsesség)

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységi és szervezeti formában valósul meg. valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek megismerési vágya, cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A tanulás nagymértékben befolyásolja a gyermekek világképének alakulását. Hatására tapasztalataik rendeződnek: pontosabbá válik észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabbá lesz figyelmük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére, megoldására. Célunk: a tapasztalatszerzés útjának biztosításával a gyermeki személyiség kibontakoztatása úgy, hogy a játék külső késztetésre folyamatos szándékos, megtanulni akaró, akaraterőt mozgósító tevékenységbe menjen át.

 29 

KEREKERDŐ Feladatunk: –

tudatos, tervszerű felkészülés;

–

a gyermek egyéni fejlettségének megfelelő feladatadás;

–

a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése;

–

a tanuláshoz szükséges motiváló, esztétikus, elsősorban természetes alapanyagú eszközök készítése, beszerzése;

–

természet kincseinek felhasználása;

–

felfedezés örömének biztosítása;

–

személyre szabott pozitív értékelés;

–

differenciált értékeléssel a gyermek önértékelésének fejlesztése.

Lehetséges tanulási formák az óvodában 1.) Spontán játékos tapasztalatszerzés – – – – –

önálló tapasztalatszerzés; önállóság, a belső és külső világ birtokbavétele; utánzás, modellkövetés; cselekvéses tanulás; szociális magatartásformák és kulturális értékek elsajátítása.

2.) Kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás – – – –

óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; cselekvéses tanulás; gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; gyakorlati problémamegoldás.

3.) Kötött tanulás – – –

a részvétel kötelező; problémahelyzet-teremtés, gyakorlati problémamegoldás; játékos problémamegoldások.

 30 

KEREKERDŐ Életkortól függő szervezett tanulás 3-4 évesek A szabad játékban megvalósuló spontán tanulási forma elsődlegességét meghagyva élünk a kezdeményezett tevékenységek lehetőségével. 4-5 évesek A spontán tanulás mellett biztosítjuk a kezdeményezett tevékenységeken való részvétel lehetőségét irányított megfigyelésen, tapasztalatszerzésen keresztül. 5-6-7 évesek A spontán tanulási formák, valamint a kezdeményezett tevékenységek mellett alkalmanként kötött tevékenységeket is szervezünk. A gyermeki fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére –

érzékelésük, észlelésük differenciálódik;

–

megjelennek akarati céltudatosság;

–

kialakul a szándékos figyelmük, rendelkeznek a felidézés, a bevésés és a fogalmi gondolkodás képességével;

–

önálló megfigyeléseket végeznek, a jelenségeket változásukban is felismerik;

–

logikus gondolkodásuk fejlett, következtetnek, ítéletet alkotnak;

–

felfedezik az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyokat;

–

képesek az önálló feladatvégzésre, kialakulóban van feladattudatuk, szabálytudatuk;

–

társas kapcsolataikra az együttműködés jellemző;

–

ellenőrzik saját tevékenységüket, ismerik értékeiket;

–

az eszközökre vigyáznak, megfelelően használják azokat;

–

élményeiket, tapasztalataikat önállóan, érthetően elmondják;

–

beszédük fejlett, képesek a tartalmas, kifejező párbeszédre.

tulajdonságaik:

 31 

kitartás,

önállóság,

KEREKERDŐ 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 5.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE „A világot nem őseinktől örököltük, Hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” (Környezetvédelmi Konferencia, 1992)

Környezeti nevelés A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. Gyermekeink léte, jövője függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alapozására, alakítására törekszünk. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok „közelsége” és a velük való tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek. A séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amelyek belsővé válása a természetben való kultúrált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként jelenik meg. Óvodai hagyományainkat az évszakok köré rendeztük. Ennek a folytonosságnak a lényege: mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés vágya motivál bennük, cselekvésre késztet. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyermekek életében, erősödik bennük a valahová tartozás érzése. Környezetismeret - család – óvoda – lakóhely - testrészek, egészségvédelem - természeti változások, jellemzők - évszakok megfigyelése, összefüggések, napszakok - növény- és állatvilág, természetsarok - közlekedés

 32 

KEREKERDŐ A természettel összefüggő hagyományok: Takarítási világnap /szeptember 23./ Szüret /őszi betakarítás/ Állatok világnapja /október 4./ Tökhét Víz napja /március 22./ Föld napja /április 22./ Madarak és fák napja /május 10./ /óvodai szervezés és rendezés/ Környezetvédelem /föld, levegő, víz, élővilág/ A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. A sokoldalú megfigyelések, óvó-védő tevékenységek eredményeként érzelmi alapon jutnak el a belátáshoz, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. Környezetalakítás /környezetesztétika, udvar, konyhakert/ Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. A gyermekek szívesen részt vesznek a csoportszoba rendjének helyreállításában, átrendezésében, az ünnepek előtti dekorálásokban, díszítésekben. Az udvaron, kertben segítenek, a csoportszobai élősarokban, természetsarokban aktívan tevékenykednek. Célunk: a természeti környezet iránt érzékeny, a társadalmi környezethez sokoldalúan alkalmazkodni tudó, a közvetlen környezetét tevékenyen befolyásolni, védeni képes gyermekek nevelése. Ehhez három feltétel szükséges: - közvetlen tapasztalás - érzelmi kötődés - megfigyelési folyamat Feladatunk: –

óvoda és tágabb környezet megismertetése;

–

folyamatos és alkalomszerű megfigyelések, tapasztalatszerzés biztosítása;

–

a természet iránti érzékeny, pozitív szemléletű óvónői modell;

–

hazánk művészeti, természeti nevezetességeinek megismertetése;

–

a magyar állat- és növényvilág megismertetése;

 33 

KEREKERDŐ –

környezetükért felelős életvitel megalapozása;

–

környezet- és természetbarát szemléletmód alakítása;

–

harmonikus, esztétikus környezet kialakítása, gondozása.

Környezetünk mennyiségi, formai és téri viszonyai A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika. Célunk: a környező világ mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása, lehetőség szerint természetes környezetben.

Feladatunk: –

matematikai tartalmú felfedezések lehetőségének biztosítása;

–

ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása;

–

logikus gondolkodás, problémamegoldó képesség fejlesztése.

Feltételek megléte A folyamatos alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tesszük, hogy a gyermekek maguk fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyelhetünk meg /kirándulások, séták/. Ezen alkalmakkor felfedeztetjük a környező világ matematikai összefüggéseit. Udvarunkban a gyermekek konyhakertet gondoznak, ahol megtanulják, hogy a növényeknek gondozásra, óvásra, és a természetet éltető erőire /nap, csapadék/ van szükségük. A munkafolyamatok során megtapasztalják, hogy az elvetett mag hogyan válik kifejlett növénnyé, és a természet körforgása révén az abból nyert mag újra növeszthető. A kerti munka által az évszakok váltakozásához kötött munkafázisokat is megismeri. Közvetlen környezetünk védelme érdekében őszi és tavaszi nagytakarítást szervezünk az udvaron. Épületen belül szelektív hulladékgyűjtők találhatók. A szétválogatott hulladékot séták alkalmával az utcai központi szelektív hulladékgyűjtőbe viszik a gyermekek.

 34 

KEREKERDŐ Játék-, eszköz- illetve használati tárgyak készítéséhez újrahasznosítjuk a felhasználható hulladékot. A csoportszobákban a mesterséges környezetben nevelhető élő állatok, növények életmódját, viselkedését, táplálkozását figyelhetik meg. A séták, udvari élet, kerti munka, élősarok gondozása átéléses élményt biztosít. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről;

–

ismerik a helyi hagyományokat, magyar népszokásokat;

–

ismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait;

–

a társadalmi és természeti környezetet megbecsülő, óvó, tisztelő magatartásformákkal, szokásokkal rendelkeznek;

–

felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat;

–

képesek mennyigések megállapítására, összehasonlítására, csoportosítására, becslésére;

–

matematikai alkalmazzák;

–

meg tudnak nevezni nevezetességeket;

–

ismerik lakóhelyük főbb nevezetességeit;

–

felismerik nemzetünk zászlaját, címerét;

–

térbeli tájékozódásuk alakulóban van;

–

képesek ok-okozati összefüggések megértésére;

–

matematikai ismereteiket tevékenységekben alkalmazzák;

–

képesek önálló véleményalkotásra.

tartalmú

ismereteiket hazai

 35 

növényeket,

tevékenységekben állatfajtákat,

táji

KEREKERDŐ 5.2. MESE, VERS „Minél jobban érted a másikat, annál könnyebben szereted, S minél könnyebben értenek téged annál jobban fognak szeretni.” (Montágh Imre)

Óvodánkban művészi értékű – elsősorban magyar – gyermekirodalmi alkotásokkal ismertetjük meg óvodásainkat, melyek pozitív életszemléletet formálnak, nyelvi fordulatai, népi kifejezései, néprajzi ismereteket közvetítenek. A népmesék pozitív jellemvonásokat alakítanak (bátor, igazságos, kitartó, hűséges). A gyermekeknek belső tartást, a jó utáni vágyakozás érzetét adják. A népi mondókák, szólások, népi jóslások hiteles megfigyeléseket közvetítenek a természeti és társadalmi környezetről, egyben nemes érzelmeket keltenek (gyengédség, lelki finomság, kultúrált beszéd és magatartás). A kortárs mesék, elbeszélések, meseregények az emberhez kötődő humánus értékek megismerését teszik lehetővé. Az irodalmi alkotások dramatizálása során fejlődik a gyermekek produktív fantáziája /szerep-adta lehetőségek – mimika, gesztus, jellemformálás/ és reproduktív készségük /beszédkészség – szöveg előadása/. A bábjátékban rejlő mozgatási lehetőség cselekvésre, tevékenységre inspirálja a gyermekeket. A báb kedvezően motiválja a megismerő tevékenységet, érdeklődést. A gyermek bábjátéka során következtethetünk a gyermekek érzelmi, értelmi világára, vágyaira, indulataira, szorongásaira. Az ismétlések, a dramatikus játékok, a bábozások lehetőséget nyújtanak az irodalmi élmény újra átélésre, az önálló, fantáziadús alkotásra. Célunk: művészi értékű irodalmi alkotásokkal a gyermeki személyiség sokoldalú formálása. Olvasásra nevelés. Feladatunk: –

népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése;

–

élménynyújtás, élő előadás;

–

művészi értékű anyagkiválasztás;

–

művészeti nevelés (szép iránti fogékonyság felébresztése, esztétikai érzelmek gazdagítása);

–

erkölcsi érzelmek formálása, erkölcsi értékek közvetítése;

–

humor és vicc eszköz tárának használata;

–

értelmi képességek fejlesztése;

 36 

KEREKERDŐ –

anyanyelvi nevelés: a nyelv hangzásélmény biztosítása;

–

mese-, versalkotás megteremtése;

–

belső képalkotás fejlesztése (kevés eszköz használata).

és

játékából

–mondás

fakadó

örömszerző

ritmus-

és

élményének

Hagyományunk: A magyar kultúra napja – Kerekerdei mesemondó találkozó /január 22./ /óvodai szervezés, kerületi rendezvény/ Feltételek megléte Az irodalmi élménynyújtást kötetlen formában szervezzük az erre kialakított helyen, délelőtt és délután folyamán bármikor, amikor a hangulat, a tevékenység, aktivitás lehetővé teszi. Más tevékenységekhez, fejlesztési célokhoz is kapcsoljuk az irodalomhallgatást, felidézést érzelmi töltés céljából. Az élményszerzés során kevés eszközt használunk, inkább támaszkodunk az óvónői előadás nyújtotta élményre, a gyermeki fantáziára, a beleélés képességére. Pihenés előtt minden nap mesélünk a gyermekeknek. Ilyenkor az anyagkiválasztás szempontja: az alváshoz szükséges nyugalom, hangulat, és szorongásoldás megteremtése. Lehetőség van az élményfeldolgozás különböző formáira. A dramatizálás eszközeit szabadon használhatják a gyermekek játékidőben. A bábok (életkorhoz igazodó bábfajták) bábtartókon találhatók. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

kérik, várják a mesemondást;

–

megszilárdultak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelei;

–

össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait (szövegértés);

–

kedvelt időtöltésük az ismert dramatizálása, ábrázolása;

–

ismernek magyar közmondásokat, szólásokat, szállóigéket;

–

vigyáznak a könyvekre, eszközökre;

 37 

mesei

motívumok

bábozása,

KEREKERDŐ –

szívesen mondogatnak hangulatukhoz kötődő verseket, mondókákat;

–

bátran, örömmel alkotnak saját mesét, mondókát, akár verset is;

–

ismernek népmesei, népi kifejezéseket.

5.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud, Játékot, zenét, örömöt. Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára, amit megkíván.” (Kodály Zoltán)

A közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A művészi értékű gyermekdalok, a népi játékok és mondókák, az élő énekes és hangszeres rendezvények felébresztik a gyermek zenei érdeklődését, zenei képességeik, kreativitásuk megalapozásához. Hangsúlyozzuk a népi gyermekjátékok értékközvetítő szerepét: a nyelvi- és szokáshagyomány közvetítését. A természettel való szoros együttélésből eredő népi dalos játékokkal, mondókákkal olyan együttjátszásokat teremtünk, amelyekben a gyermekek önkéntesen, lelkesen, magukat adva vesznek részt, így szinte öntudatlanul ízlelgetik népi hagyományaink sajátosan magyar jellegzetességeit. A művészeti nevelésen belül lehetőség nyílik a gyermek számára más népek zenei kultúrájának megismerésére (Orff zenepedagógia, óvodánkba járó más nemzetiségű gyermekek). Célunk: az éneklés megszerettetése, zenei alkotó kedv alakítása elsősorban népzenei örökségünk, és a klasszikus és kortárs zenei alkotások megismerésén keresztül. Hagyományaink Budapesti Zenei Fesztivál /fővárosi szervezés, óvodai részvétel/ Zenei világnap /október 1./ /óvodai szervezés és rendezés/

 38 

KEREKERDŐ Feladatunk: –

megfelelő zenei és érzelmi légkör megteremtése;

–

ének-zene-ritmus-mozgás egységének megalapozása;

–

zenei anyanyelv alakítása;

–

ölbeli játékok, népi gyermekdalok, népdalok, kortárs és klasszikus művészeti alkotások gyűjtése éneklés és zenehallgatás céljából;

–

zenei képességek fejlesztése;

–

mozgásfejlesztés;

–

esztétikus mozgáskultúra alakítása;

–

zenei eszközök és hangszerek megismertetése, használata;

–

természetes és újrahasznosított anyagokból hangszerek készítése óvónő és gyermek által;

–

zenei alkotókészség fejlesztése;

–

népi kultúra értékeinek közvetítése.

Feltétel megléte Óvodánk gazdag hangszerkészlettel rendelkezik. A népi hangszerek egy részét felnőtt és a gyermekek készítik. Zenetermünkben gazdag hangszerkészlet áll a gyermekek és óvónők rendelkezésére elsősorban magyar és mellette alternatív zenei élmények megteremtésére, zenei képességek fejlesztésére. Az óvodában, gyermekcsoportokban megtalálhatók a népi hangszerek /pl. köcsögduda, citera, nádsíp, stb./ és klasszikus hangszerek (furulya, klarinét, gitár). CD-készletünk főleg a magyar népi és klasszikus, a kortárs gyermekdalok köréből válogattuk. De megtalálhatók a világ klasszikus és ma élő nagyjainak zeneművei is, melyekkel a zenehallgatás, a tánc, a rendezvények, egyéb tevékenységek hangulatát emeljük, a gyermekek zenei ízlését formáljuk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: –

tisztán, életkoruknak megfelelő hangmagassággal énekelnek;

–

szívesen hallgatják, játszák saját népük és más népek dalait, játékait;

–

hallás- és ritmusérzékük életkornak megfelelően fejlett;

 39 

KEREKERDŐ –

önállóan, zenei érzékkel ritmushangszereket;

használják az egyszerűbb ütő- és

–

ismerik, használják és készítik az egyszerűbb népi hangszereket (dióhéjpengető);

–

egyszerűbb játékos néptánc mozgásokat ismernek, esztétikusan és jókedvvel járják;

–

önálló játékszervezésre képesek;

–

zenei képességeik életkornak megfelelően fejlettek.

5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA „Szeretném, …ha a gombnyomkodás, távvezérlés korában is lennének gyerekek és vidám felnőttek, akik örvendezve vennék tudomásul, milyen érdekességeket képes csinálni a két kezük.” (Csókos Varga Györgyi)

A vizuális nevelés rendszerébe tartozó tevékenységi forma szerves része az óvodai nevelés rendszerének, mely a gyermek aktív alkotó cselekedetei által valósul meg. Eszköze a látási, mozgási, tapintási információkra támaszkodó érzékletes tapasztalatszerzés, melyben a dolgok láthatótulajdonságaira, a térbeli, formai, színbeli jelenségekre, s ezek esztétikai viszonyaira irányul. A tevékenységek során alakítjuk a gyermekek vizuális ismereteit: élmények, tapasztalatok, fantázia megjelenítésének gazdagítását, képiplasztikai komponáló képességét. Arra törekszünk, hogy a gyermekek ábrázolása maradjon meg zömében spontán tevékenység, mely teljes szabadsággal épül be a többi tevékenységbe. A gyermekek tevékenységi vágyának kielégítését kívánjuk megvalósítani - meleg, oldott felnőtt-gyermek kapcsolattal - sokféle anyag, technika biztosításával - ötletadással A változatos, jó minőségű eszközökkel segítjük az önkifejezést, emelhetjük az elkészült művek esztétikai értékét. Fontosnak tartjuk a szülőföld múltjának, hagyományainak megismertetését., mely közelebb hozza a gyermekeket az értékeke megbecsüléséhez. A népi kultúra tárgyai a gyermekek érzelmeit áthatva épülnek be ízlésvilágukba. Az anyagok, termések gyűjtésével, azok felhasználásával képet alkothatnak arról, hogy a természeti környezet

 40 

KEREKERDŐ alkotásra késztető anyagokat kínál, és olyan örök értékeket hordoz, amelyet már elődeinknek is nyújtott. Ezáltal a gyermekek nyitottan, védőn és cselekvésre készen fordulnak környezetük felé. Célunk: az élmények biztosításával sokszínű alkotó tevékenység kibontakoztatása. Feladatunk: biztosítjuk: – az érzelemgazdag élményeket; – az alkotó tevékenység feltételeit; – a minőségi, esztétikus, biztonságos eszközöket; – a gyermeki munkában kifejeződő szubjektív esztétikai értékek meglátását; – a művészetek iránt való fogékonyság és esztétikai értékelő képesség fejlesztését; – népi kultúra közvetítését; – részletekre való odafigyelést (eszközök esztétikus elhelyezése, rendet szolgáló szokások kialakítása, megkezdett munkák befejezésére ösztönzés); - eszközök használatával különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival való megismertetés. esztétikai érzékenységre, nyitottságra, kreativitásra alapozva fejlesztjük: - a tér-forma-szín képzetet; - az alapvető képi kifejező eszközöket, ábrázolásmódot; - a vizuális képességeket; - a mozgást. Feltételek megléte Az óvoda, a csoportszobák esztétikusan vannak berendezve, díszítve. A változatos anyagokat, eszközöket nyitott polcon tároljuk, melyekkel a gyermekek szabadidőben bármikor alkothatnak. Sétákat, múzeumlátogatásokat szervezünk, ahol lehetőség nyílik a gyönyörködésre, rácsodálkozásokra, ízlésformálásra, a magyar és más népek kulturális értékeinek megismerésére. A természetben szervezett sétákon változatos „kincseket” gyűjtögetünk, melyeket a különböző tevékenységek során felhasználunk.

 41 

KEREKERDŐ Kézműves műhelyünkben kiváló lehetőség nyílik a népi kismesterségek megismerésére, a technikák gyakorlására. Eszközeink: égetőkemence, korongozó, formázó eszközök, szövőkeret, ráma, stb. Anyagaink: természet adta kincsek, agyag, gyöngy, csuhéj, stb. A gyermeki és felnőtt alkotások az óvodai „Kerekerdő Galéria” gyűjteményét gyarapítjuk. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: –

nyitottak esztétikai élmények befogadására;

–

biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit;

–

képesek színeket különböztetni;

–

képesek a színek hangulati hatásainak felfedezésére, érzékeltetésére;

–

formaábrázolásuk változatos: legfontosabb jegyek, jellemző formák hangsúlyozása;

–

emberábrázolásukban megjelennek a részletek, a legegyszerűbb mozgások jelzése;

–

fokozott önállósággal alkalmazzák az ismert népi és egyéb vizuális technikákat;

–

önállóan díszítenek tárgyakat;

–

nyitottak a modern technikák iránt;

–

ismerik a népi mesterségek eszközeit, anyagait, fogásait.

felismerni,

megnevezni,

azonosítani,

meg-

megkülönböztető

5.5. MOZGÁS „A szépség törvényei mozdulat, nemcsak harmonikus, hanem belső visszahat a művelőjére, a finomít és kultúrál.’

szerint megformált külső hatásában harmóniát is teremt, testben és lélekben (Berczik Sára)

1.) Mozgás, testnevelés A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Arra törekszünk, hogy sokrétűen elégítsük ki a gyermek

 42 

KEREKERDŐ mozgásigényét. Tudatosan segítjük a mozgás és az észlelési funkciók összerendeződését. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlesztésér, mint minden összerendezett mozgás alapjára. A mozgás jelen van az óvodai élet minden területén. A mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek anyagcseréjét, fokozza a teljesítő képességét. Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását, a mozgásszervek fejlődését. Alakítja a mozgásszokásokat, és a játéktudat szintjét. A mozgásos játékok erősítik az egymásra figyelést, az együttműködési készséget, leszoktat az önzésről. A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az egészséges versenyszellem. Fejlődik a gyermek kitartása, koncentráló- és állóképessége. A gyermek mozgásán keresztül ismeri meg a világot. A mozgásfejlesztés tartalma bővül a népi sportjátékok nyújtotta mozgásformákkal, melyeknek igazi terepe az udvar (szembekötősdik, ugróiskola, stb.). Célunk: a gyermeki szervezet egészséges fejlődésének elősegítése, természetes mozgáskedvének megőrzése. Feladatunk: –

egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele;

–

mozgásigény kielégítése;

–

testi képességek és fizikai erőnlét differenciált fejlesztése;

–

helyes testtartás kialakítása;

–

koordinált mozgás alakulásának elősegítése;

–

fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakítása;

–

az óvoda belső és külső helyi adottságainak kihasználása a mozgás érdekében;

–

társa figyelés ösztönzése;

–

kifejező mozgások fejlesztése (improvizációs, alkotó, értelmi, érzelmi tartalmak kifejező képessége).

A mozgáslehetőség területei –

szabad, spontán mozgás: a gyermek állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. Maga választja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett mozgásos játékban a gyermek önként vesz részt  43 

KEREKERDŐ –

szervezett testnevelés: tartalmát a természetes emberi mozgások, járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, egyensúlyozások, mozgásos játékok alkotják: 1. mindennapos testnevelés 2. kötött testnevelés

Feltételek megléte Óvodánk mozgásfejlesztő eszközök tekintetében kiválóan felszerelt. Mindkét épületben tornaszobával rendelkezünk. Az eszközkészletet és helyi adottságokat is figyelembe véve tervezzük a mozgásanyagot. A testnevelési foglalkozások minden csoportban kötöttek. Tavasztól őszig gyakran tartjuk a foglalkozásokat a szabadban. 2.) Vízhez szoktatás A vízhez szoktatás során hangsúlyozzuk a vízbiztonság megszerzését, a víz megszerettetését és a spontán aktivitás kialakítását. A vízhez szoktatás lazán irányított uszodai játékokból és egyszerű mozgások gyakorlásából áll, amit a gyermekek csoportban, úszóoktató segítségével hajtanak végre. A megfelelően megválasztott eszközökkel sok olyan mozgás kialakítását tesszük lehetővé, ahol a gyermekek utánzással, szabályok elfogadásával egyszerűbb, majd fokozatosan bonyolultabbá váló mozgások kivitelezését végezhetik. Célunk: egészséges, edzett, úszásérett gyermekek nevelése. Feladatunk: –

képességek fejlesztése (fizikai, pszichikai, szociális);

–

megfelelő eszközök biztosítása;

–

higiéniai feltételek megteremtése, betartása;

–

úszóoktató szakmai rátermettsége, felkészültsége;

–

szervezési feladatok (uszoda használatának beosztása, gyermekkíséret, öltözés, szárítás, felnőtt felügyelet).

 44 

KEREKERDŐ Feltételek megléte Óvodánk az óvodás életkornak megfelelő uszodával rendelkezik. Életünket úgy szervezzük, hogy valamennyi gyermekcsoport számára optimális időt biztosítsunk a víz megszerettetésére, vízhez szoktatására. A gyermekek (otthonról hozott) úszófelszereléssel rendelkeznek. Szakképzett úszóoktató foglalkozik a gyermekekkel. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: –

rendelkeznek az iskolába lépéshez szükséges testi képességekkel;

–

igényük a rendszeres mozgás;

–

mozgásuk összerendezett, megfelelő ritmusú;

–

kialakulóban van a személyi zóna ismerete;

–

képesek a térben tájékozódni;

–

ismerik, és biztosan használják a kézi szereket;

–

képesek társaikra figyelni;

–

megértik az egyszerűbb vezényszavakat;

–

vízben biztonsággal, örömmel mozognak;

–

képesek a víz alá merülni, egyszerűbb úszómozdulattal néhány tempót megtenni;

–

uszodai viselkedésüket bátor, de fegyelmezett magatartás jellemzi.

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE NAPIREND A kisgyermek óvodába lépéséig a családban kialakult napirend szerint él. Az óvodában töltött időt a családok napirendjének, a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembevételével tervezzük. Alapelvek: 1. Minden csoportnak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően kell alakítania saját napirendjét a többi csoporttal egyeztetve, életkoronként más-más pihenési idővel. 2. Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A tevékenységekre szánt időtartamot az óvoda nyitvatartási idejének  45 

KEREKERDŐ megfelelően tervezzük, figyelembe véve a tevékenységek közti harmonikus arányok alakítását. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A nyári időszakban az év közben már kialakított szabályok és szokások megtartásával, kötetlen formában változatos tevékenységeket biztosítunk. Lehetőség szerint növeljük a játék és a szabadban való tartózkodás idejét. Célunk: megfelelő óvodai életritmus, szokásrendszer kialakítása, mely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés alapvető feltétele. Feladataink: –

biztosítani a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét;

–

az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozás;

–

a tevékenységek szervezése oly módon, hogy a legtöbb időt játékkal töltsék a gyermekek;

–

a várakozási idő kiküszöbölése;

–

családi attitűd alakítása (esti televízió-nézés káros hatása, hétvégi napirend ajánlása, délutáni pihenés fontossága).

HETIREND A hetirend rendszerességét.

biztosítja

a

tevékenységek

tervezhetőségét,

A hetirend összeállításánál figyelembe vesszük: –

a tevékenységek tartalmának összeilleszthetőségét;

–

megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezését, szervezését;

–

a tevékenységekhez kialakított helyiségek használatának beosztását a csoportok között („A” épület: uszoda, tornaterem, kézműves műhely; „B” épület: zeneterem, tornaterem, uszoda, mozgásfejlesztő szoba);

–

a két egymás mellett lévő csoport tevékenységének összehangolását;

–

a gyermekek szabad játékát, hangulatát, kreativitását.

 46 

KEREKERDŐ 8. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAI Nevelőmunkánk hatékonysága és eredményessége érdekében pedagógiai dokumentumaink és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja közötti összhangra törekszünk. 1.) Működési terv Tartalmazza: – –

– – – –

a helyzetfeltárást (az előző év elemzését, értékelését); az új nevelési év feladatait (pedagógiai feladatokat, gyermekvédelmi feladatokat, munkaközösségi tevékenységet, felelősi rendszer megtervezését); a kapcsolattartást (külső és belső kapcsolatok, közélet); a nevelőmunka ellenőrzését, elemzését, értékelését; a tanügy-igazgatási feladatokat; a nevelőtestületi értekezletet, és egyéb szolgáltatásokat.

2.) Csoportnapló Tartalmazza: – – – – –

a gyermekcsoportok szokás- és szabályrendszerét; az eseménytervet (ünnepek, kirándulások, sportprogramok, rendezvények); az évszakoknak megfelelően a tevékenységi tervet; az összevont csoportok nyári életét; az időszakos értékelést és a további feladatokat, illetve az év végi éves értékelést.

3.) Felvételi és mulasztási napló Tartalmazza: – – –

a gyermekek személyi adatait; a felvétel és beíratás időpontját; a hiányzások számát.

4.) A gyermekek egyéni fejlődésének, fejlesztésének nyomon követése

 47 

KEREKERDŐ Tartalmazza: – az anamnézist; – az óvónők megfigyeléseit a gyermekről; – a fejlesztés várható menetét. Fontosnak tartjuk a szakmai dokumentumok felelősségteljes, pontos naprakész vezetését, figyelemmel követését, megvalósítását, folyamatos fejlesztését. Biztosítjuk az adatok védelmét és bizalmas kezelését. A szülők a gyermekkel kapcsolatos pedagógiai történésekről csak az óvodapedagógustól kaphatnak felvilágosítást!

9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 1.) Óvoda-Fenntartó-Oktatási Kulturális és Sport Iroda kapcsolata Célunk: óvodánk zökkenőmentes működésének biztosítása. Feladataink: – kölcsönös, korrekt információátadás; – naprakész feladatellátás. 2.) Óvoda-bölcsőde kapcsolata Célunk: bölcsődéből óvodába való zökkenőmentes váltás biztosítása. Feladataink: – kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a kerületi bölcsődékkel. 3.) Óvoda-óvoda kapcsolata Célunk: a pedagógiai információáramlás biztosítása. Feladataink: – a továbbképzések szervezése, lebonyolítása; – részvétel más intézmények szakmai rendezvényein; – az EU-s pályázatok figyelemmel kísérése. 4.) Óvoda-család kapcsolata Célunk: a kiegyensúlyozott partnerkapcsolatra törekvés.

 48 

KEREKERDŐ Feladataink: – a nevelési módszerek összehangolása a gyermekek egészséges fejlődésének érdekében; – nyitott, kölcsönös, kompromisszumkész kapcsolat ápolása. Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákat programunkból fakadó tartalmi sajátosságok gazdagítják. Folyamatosan tájékozódunk a szülők elégedettségéről, véleményéről, elvárásairól, és az ésszerű ötleteket beépítjük minőségfejlesztő munkánkba. Az együttműködés formái: – – – – – –

szülői értekezlet; fogadóóra; óvodai ünnepek; kirándulások (alkalmanként felkért szülőkkel tájmegismerés, hagyományápoló ismeretszerzés); szülői fórum; nyílt nap vagy videofelvétel (a szülők lehetőséget kapnak a nevelés folyamatába való betekintésre).

5.) Óvoda-iskola kapcsolata Célunk: biztosítása.

az

óvodából

az

iskolába

való

zökkenőmentes

váltás

Feladataink: – lehetőség biztosítása a tanítónők részére az óvodai nevelésbe való betekintésre; – szülői értekezlet szervezése tanköteles korú gyermekek szüleinek (iskolára való alkalmasság szempontjai, iskolák bemutatkozása); – nagycsoportosok részére iskolai órák látogatásának szervezése. 6.) További szakmai kapcsolatok – – –

– – –

Pedagógiai koordinátor: pedagógiai munka segítése; Kerületi mentorok: nevelési területeken szakmai tanácsadás, gyakorlati bemutatók; Nevelési Tanácsadó: magatartási és tanulási problémákkal küzdő gyermekek, nevelési gondokkal küzdő családok és pedagógusok segítése; Logopédus; Szakértői Bizottság; Gyermekjóléti Szolgálat;

 49 

KEREKERDŐ – – – –

Gyámügyi Hivatal; Szakorvosi ellátás; Óvoda orvosa, védőnője; Kulturális intézmények: természetvédelmi területek, múzeumok, színházak, hangversenyek.

 50 

KEREKERDŐ 10. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS 1. A saját óvodai program a módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján változott, mely a fenntartó jóváhagyása után 2010. szeptember 1-vel lép hatályba. A saját óvodai program felülvizsgálata 4 évente történik. A saját óvodai program módosítása: - törvényi, jogszabályi változások - fenntartói feladatváltozás - minőségfejlesztési eredmények - nevelőtestületi kezdeményezésre /50%+1fő szándéka alapján/ - személyi, tárgyi feltételek változása során történik 2. A saját óvodai program hiteles másolata bármikor megtekinthető a vezetői irodában.

11. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Kerekerdő Óvoda nevelőtestülete 2010. március 8-án elfogadta a saját óvodai programot. ………………………………………. óvodavezető A Kerekerdő Óvoda szülői közössége 2010. március 4-én véleményezte a saját óvodai programot. ………………………………………… Szülői közösség képviselője

 51 

KEREKERDŐ FELHASZNÁLT IRODALOM 1.)

1993. évi többször módosított törvény a közoktatásról Magyar Közlöny 89.sz.

2.)

Módosított 137/1996.(VII.28). Kormányrendelet az Óvodai nevelés Országos alapprogramjáról

3.)

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. OKKER, Bp, 1997.

4.)

Egyezmény a gyermekek jogairól ENSZ Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp, 1990.

5.)

Babik Ildikó: Zenei játékok óvodások számára OVIZUÁL, Bp, 2003.

6.)

Balogh Tibor: Lélek és játék Akadémiai Kiadó, Bp, 1991.

7.)

Dr. Buchernáné-Faustné: Néphagyományőrzés az óvodában HOGYF EDITO Kft., Bp, 1998.

8.)

Dr. Dankó Ervinné: Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában OKKER, Bp, 2000.

9.)

Dr. Dankó Ervinné: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Flaccus Kiadó, Bp, 2003.

10.) Dr. Fejes Erzsébet: Mesélő természet Alex-typo Kiadó, Bp, 1994. 11.) Dr. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék CALIBRA, Bp, 1993. 12.) Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1997. 13.) Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztő játékai OKKER, Bp, 1998. 14.) Perlai Rezsőné: Az óvodáskor viselkedéskultúrája OKKER, Bp, 1999. 15.) Dr. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata Fővárosi Egészségnevelési Központ, Bp, 1981. 16.) Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások Planétás Kiadó, Bp, 1997.

 52 

KEREKERDŐ 17.) Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában FER-co Kft., Bp, 1991. 18.) Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 1992. 19.) ZÖLD OVI Tisza Klub Környezetvédő Szervezet Szolnok, 1997.

 53 

KEREKERDŐ Melléklet ESZKÖZJEGYZÉK A törvény által meghatározott alapeszközökkel felszerelt óvodánk.

Eszközök, felszerelések csoportszoba tornaszoba logopédiai-, egyéni fejlesztő szoba játszóudvar óvodavezetői iroda gazdasági iroda óvodatitkári iroda nevelői szoba könyvtárszoba felnőtt öltöző felnőtt WC gyermeköltöző gyermek mosdó konyha moslék tároló óvodai fektető gyermekszék gyermek asztal fényvédő függöny szőnyeg játéktartó szekrény polc fektető tároló

felnőtt asztal felnőtt szék

és

mennyiség 12 2 1-1

megjegyzés

épületenként

9000m2 1 2 1 1 1 1-1 épületenként 3-3 épületenként 12 12 1-1 épületenként 1-1 épületenként csoportszoba gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám figyelembe vételével ablakonként 1 csoportonként minimum 1nagy, 1 kicsi 1 beépített szekrény minden csoportban beépített szekrényben ágyszámnak megfelelő mennyiség 20 60

 54 

KEREKERDŐ edény és evőeszköz tároló szekrény kerti pad babaház homokozó takaróponyva mozgásfejlődést eszközök

segítő

1

csoportonként/beépített szekrényben vagy külön játszó udvar 12 4 12 12 udvar részenként legalább 2 irodák

íróasztal szék telefon fax számítógép nyomtató iratszekrény öltöző szekrény öltözőpad törülköző tartó fogmosó-pohár polc fali tükör fésűtartó törülköző abrosz takaró

5 5 2-3 épületenként 2 B épületben 2-6 épületenként 3 4 gyermeköltöző, mosdó 1 gyermekenként gyermeklétszám figyelembevételével 1 gyermeklétszám figyelembevételével tartó gyermekenként 1-1 1 2-2 2

mosdónként csoportonként felnőtt és gyermeklétszám szerint asztalonként gyermeklétszám figyelembevételével felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök mosógép 2 centrifuga 1 vasaló 1 vasalóállvány 1 szárító állvány 2 takarító eszközök 1-1 csoportonként kerti munkaeszközök 1-1 ásó, kapa, gereblye,seprű hűtőgép 1-1 épületenként porszívó 1-1 2 csoportra

 55 

KEREKERDŐ mozgásos-,szerep,konstruáló,szabályjátékok, dramatizálás,bábozás, népi kismesterségek eszköze ének, zene, énekes játékok eszközei

játékok, játékeszközök gyermekcsoportonként a gyermekek létszámának, óvodai nevelési programnak 30% megfelelően

gyermekcsoportonként a gyermekek létszámának megfelelően értelmi képességeket és gyermekcsoportonként a a kreativitást fejlesztő 30% gyermekek létszámának eszközök megfelelően anyanyelvi fejlesztő gyermekcsoportonként a játékok, könyvek 30% gyermekek létszámának megfelelően ábrázoló tevékenység gyermekcsoportonként a eszköze gyermekek létszámának megfelelően környezetünk gyermekcsoportonként a megismerése gyermekek létszámának, óvodai nevelési programnak megfelelően munka jellegű gyermekcsoportonként a tevékenységek gyermekek létszámának megfelelően nevelőmunkát segítő egyéb eszközök televízió 1 CD-s magnó 1 2 csoportonként diavetítő 1-1 épületenként vetítővászon 1-1 épületenként étel-mintavétel készlet 1-1 mentőláda 1-1 gyógyszerszekrény 1-1 munkaruha 2-2 váltás felnőttenként védőruha 1-1 vízforgató kezelőnek, dajkának tűzoltó készülék

 56 

KEREKERDŐ Testi fogyatékos gyermekek befogadásához, fejlesztéséhez következő berendezési tárgyak, eszközök beszerzése szükséges.

eszköz neve

mennyiség megjegyzés Bútorzat gyermekszék gyermekmozgássérült, látás-, és értelmi létszám fogyatékos esetén állítható szerint 1 magasságú, lábtartóval és ülőkével gyermekasztal gyermekmozgássérült, látás-,és értelmi létszám fogyatékos esetén állítható szerint 1 magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvodai fektető gyermekmozgássérült esetén kemény létszám ágybetétek, decubitus matrac szerint 1 egyéni szükséglet szerint. Látás-, és értelmi fogyatékos esetén védőszegély /rács/ Szárazföldi mozgásfejlesztő eszközök: tatami szőnyeg 1 egyensúlyozó tárcsa 1 kapaszkodóval billenő talp 1 ülőlabda 2 roll labda 1 ultrakönnyű labda 1 tüskelabda 4 masszírozó henger 4 szivacslabda 4 babzsák 5 rugalmas karika 6 csörgő labda 1 súlylabda 2 fejlesztő játékok érzékelő párnácska 1 kalapáló játék 2 végtelen hurok 1 speciális olló 5 hurkos marokolló /bal ill. 1-1 jobbkezes /

 57 

a

KEREKERDŐ Vízi mozgásfejlesztő eszközök 2 5 10 5 5 5

vízi járda úszódeszka szivacs játék úszógumi labda tornakarika

Speciális rendelkezünk:

feladataink

megnevezés égetőkemence; elektromos korongozó; kis méretű szövőkeret nagy méretű felvetős szövőkeret hímzőkeret agyagformázó szerszámok

ellátásához

a

következő

mennyiség megjegyzés Kézműves műhely 1 1 30 3

A épület A épület A épület A épület

20 20

A épület A épület

Tornatermi felszerelés bordásfal zsámolyok padok karikák kötelek óriás labdák gólyalábak focikapuk kosárlabda palánkok magasugróléc gördeszkák úszódeszkák labdák hajszárítók

5+10 6+6 4+5 10+20 12 15 2-8 pár 1-1 pár 3 pár 1-1 7 Uszoda 12 3 4

 58 

épületenként A+B A+B A+B A+B

A+B A+B épületenként

A épület fogyóeszköz A épület

eszközökkel

KEREKERDŐ Hangszerek harangjáték hanglapok nagydob alt xilofon hangszerkészlet (xilofon) üstdob+ütő csörgőkarika száncsengő triangulum castanyetta agogó fa+fém rumbafa xilofonlapok (szétszedhető) békasor+állvány basszus metalofon rumba csörgő kolomp különböző cintányér kínai fadob szoprán xilofon kéthangú fadob harangjáték – alt csörgődob cabasa harangsor gíró tramboline Wesco készlet rugós deszka bady roll greiswald tornaszer henger sárga-kék + tartó Bola kiegészítő tornakészlet

4 25 1 1 6 1 2 8 10 3 2 2 pár 1

B épület B épület B épület B épület

1 3 pár 4 7 pár + 2 álló 3 1 2 1 3 2 1 2 Fejlesztő sporteszközök 1+3 A+B épület 1 B épület 3 B épület 3+5 A+B épület 1 B épület 1 B épület 1 pár B épület

 59 