B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály
A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013.
Előadásom fő témája a mozgássérült gyermekek rehabilitációjának ápolási vonatkozása A fogyatékossággal élő gyermekek többségénél a legnagyobb kihívást és a legfontosabb célt, az adott gyermek mindennapi életvitelének, életminőségének javítása jelenti.
Gyermekkori rehabilitáció specifikációi életkornak megfelelő képességek kialakítása speciális ellátás biztosítása fogyatékossági folyamat kialakulásának megakadályozása, illetve lassítása tartósan vagy véglegesen károsodott gyermek képességének fejlesztése korai fejlesztés életkori sajátosságok figyelembevétele együttműködés fontossága – gyermekek esetén a szülő és a család megnyerése Team-munka fontossága
A gyermekek rehabilitációja a felnőttekétől eltérően nem elsősorban az elveszett képességek helyreállítását, hanem a képességek kialakítását jelenti. Az ő esetükben tehát habilitációról beszélünk. Rehabilitáció és habilitáció esetében is teammunkáról beszélünk.
Rehabilitációs Team
rehabilitációs szakorvos
Beteg, Család
Komplex rehabilitációt végző team-ben a nővér egyenrangú szerepet tölt be a team többi tagjaival. Ápolónő szerepe mégis különös, a legtöbb időt ő tölti a gyerekekkel, mert hosszú ápolási időt töltenek az osztályokon.
Ápoló szerepe a mozgássérült gyermekek rehabilitációjában Virginia Henderson, Dorothea Orem ápolási modellek, filozófiák alkalmazása Ápolási dokumentáció vezetése Ápolói tevékenység 4 féle ápolási módra csoportosítható: - alapápolás - kezelő ápolás - aktivizáló ápolás - kísérő ápolás Az ellátási rendszerek közül az individuális ápolás terén valósuljon meg - személyre szabott - „betegközpontú”
Osztályunkon ápolunk izomtónus rendellenességgel bíró csecsemőt szülési sérülés következtében neurológiai károsodás miatt járóképtelen gyereket fejlődési rendellenességgel, izombetegséggel bíró serdülőt polytraumatizációt szenvedett gyereket ortopédiai és traumatológiai műtétek után intenzív kezelésben részesülő gyereket tanulási és magatartási problémákkal küzdő krónikus belgyógyászati betegség miatt gondozott gyereket
Az ápolási gyakorlattal kapcsolatban felmerülő kérdések áttekintése és azok fontosságának hangsúlyozása a mozgássérült gyermekek rehabilitációjában, kiemelten a cerebralis paresis-el diagnosztizált esetekben
Anyag és módszer Vizsgálat helye: Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermekrehabilitációs Osztálya, Miskolc Vizsgálat időpontja: a 2007 és 2012 közötti időtartamot fedem le, BNO G8000, G8010, G8020, G8040, G8080 és G8090 diagnóziskódú esetek 6 éves időtartamainál FIM skála alkalmazása – 2012-es évre vonatkozóan (funkcionális függetlenség mérése)
Életkor szerinti megosztás Gyermekek életkora: 0-14 év Fiú átlagos életkor: 10 év Lányok átlagos életkor: 8 év Legfiatalabb 1,5 éves, legidősebb pedig 14 éves
Vizsgálati eredmények: BNO-kód
Megnevezés
Fiú (fő)
Lány (fő)
G8000
Spasticus agyi
69
42
26
8
3
1
0
1
0
1
44
10
bénulás G8010
Spasticus kétoldali bénulás
G8020
Csecsemőkori féloldali bénulás
G8040
Ataxiás agyi bénulás
G8080
Egyéb csecsemőkori agyi bénulás
G8090
Csecsemőkori agyi bénulás
Az osztályra kezelésre járó, illetve nem járó, cerebralis paresisben szenvedő gyermekek száma (fő)
26
Kezelésre jár Kezelésre nem jár
128
Az osztályra kezelésre járó, illetve nem járó, cerebralis paresisben szenvedő gyermekek száma (fő) 45 40
40
42 38 33
35 29
30
27
25
25
24
22
25 Kezelésre jár
19
20
15
Kezelésre nem jár
15 10 5 0
„n” érték: 339 fő 2007
2008
2009
2010
2011
2012
Átlagos FIM indexek 80
74
70 70 60 50
47
49 Rendszeres kez.
40
Nem rendszeres
30 20 10
4
2
0 Felvétel
Távozás
Különbség
Következtetések: Az eredmények értékelése alátámasztja: az önállóságra nevelés fontosságát a szakszerű ápolói tevékenységet a nevelés folytonosságához a család megfelelő együttműködését Önellátás javítja: az önképet, növeli az önbecsülést, sikerélményt és önbizalmat ad, pozitív hatást fejt ki az egyén önmagáról alkotott véleményére
Ápolónő feladata Az önállóságra nevelés fontossága és ennek a szemléletmódnak az elterjesztése mind a rehabilitációs osztályon történő ápolás, mind az otthoni ápolás alatt Együttműködés: ápoló, mozgássérült gyermek, a család között és team tagok között
Segédeszköz használatának megtanítása Szülők széleskörű tájékoztatása A kezelések folytonosságának fenntartása, az otthoni gyakorlása, akár a védőnő bevonásával Önellátás tanítás gyakorlása
Összegzés: A rehabilitációs team tagjainak szoros együttműködésével érhető el a gyermek önellátásának fokozása, mely eredményezheti az életminőség és az önbecsülés javulását, illetve az önkép kedvezőbb megítélését
„Az élet nem azon áll, hogy milyen jó kártyákat kapunk a sorstól, hanem azon, hogy egy rossz osztást jól játszunk meg” (Stevenson)
Köszönöm a figyelmet!
