Ik!. sz.: Xl 5105-512015.
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú VÁROS POLGÁRMESTERE
Békéscsaba, Szent István tér 7.
Ügyintéző: Pataki Erzsébet, Dr. Bede Sándor, Dr. Tőgye Ildikó
Mell.: Hiv. sz.:
Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801
Telefax: (66) 523-804
E-mail:
[email protected] NYIL VANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2014. évi ellátásáról
Előkészítő:
Szociálpolitikai Osztály Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Békéscsabai Rendőrkapitányság
Véleményező:
Szociális és Egészségügyi Bizottság Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság Közművelődési,
Előterj esztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. május 21. napján tartandó nyilvános ülésére
Tisztelt Közgyűlés!
A gyermek- és ifjúságvédelem azt a tevékenységrendszert, jogszabályrendszert és intézményrendszert jelenti, amelynek célja a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségük megelőzése és megszüntetése, valamint azoknak a
gyermekeknek a helyettesítő védelme és a nevelésükről-gondozásukról
történő
gondoskodás,
akik hatósági intézkedés következtében kikerülnek vér szerinti családjukból. A gyermekvédelem jogi hátterét egymásra épülő koherens jogszabályrendszer biztosítja. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény 3. cikke értelmében a szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermekkel foglalkozó és védelmét biztosító intézmények, hivatalok és létesítmények működése megfeleljen az illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak, különösen a biztonság és az egészség területén, valamint ezek személyzeti létszámával és szakérteimével, továbbá a megfelelő ellenőrzés meglétével kapcsolatban.
2
Magyarország Alaptörvénye a XVI. cikkben rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A Gyvt. meghatározza a célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. A Gyvt. 2. § (1) bekezdése szerint a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek a törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. A fenti rendelkezés szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. A Gyvt.-vel összhangban került megalkotásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 35/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete azért, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve megállapítsa a feltételrendszert és az eljárási szabályokat. A gyermekvédelmi rendszer egy adott állam gyermekvédelmének leírására szolgáló kategória, magában foglalja a gyermekvédelem funkcióit, szabályait, megoldásait, szervezeteit. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerül ő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni támogatások és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.- ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A pénzbeli és természetbeni ellátások:
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermektartásdíj megelőlegezése, az otthonteremtési támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása.
3 A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:
az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése, a megelőző pártfogás elrendelése. A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak javítóintézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik.
A Gyvt. 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig - külön jogszabályban meghatározott tartalommal- átfogó értékelést készít, amelyet a közgyűlés megtárgyal. A beszámoló bemutatja a gyermekvédelem rendszerének helyi kialakítását, betekintést ad annak működésébe. A beszámoló tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 10. számú mellékIete tartalmazza. A Gyer. hatályos rendelkezései a települési önkormányzat számára, a Gyvt. 96. §-ának (6) bekezdésében előírt átfogó értékelés elkészítéséhez az alábbi tartalmi követelményeket határozzák meg: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, egyéb, a Gyyt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, és az ezzel összefüggő tapasztalatok. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.
4
7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). A fentiek alapján a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Békéscsabai Rendőrkapitányság együttműködésével elkészítettük a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót.
1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: Békéscsaba Megyei Jogú Város lakossága 2014. december 31. napJan 61 325 fő volt, amelyből (18420 fő) a lakosság 30 %-a tartozik a gyermek, ifjúsági, illetve fiatal felnőtt korosztályba a következő megoszlás szerint: 7451 fő Gyermek korosztály (0-14 éves korig): 4910 fő Ifjúsági korosztály (15-22 éves korig): 6059 fő Fiatal felnőtt korosztály (23-30 éves korig): 18420 fő Összesen: Békéscsaba demográfiai mutatói a 0-18 éves korosztály tekintetében az alábbiak szerint alakultak a 2008-2014. éves adatokkal összevetve: 2012 2013 2014 2011 életkor 2008 2009 2010 426 422 436 459 465 356 416 O 471 445 489 502 425 435 1 509 434 504 514 502 483 442 470 2 434 441 497 494 503 3 539 505 513 434 4 486 544 518 514 503 498 509 515 510 5 506 486 521 545 508 503 517 508 492 6 513 537 534 508 483 495 516 7 508 499 519 518 533 8 552 500 535 521 497 514 522 487 549 506 9 548 485 504 521 526 497 10 525 11 526 543 487 552 546 524 508 12 630 522 557 490 546 511 546 554 13 619 630 547 495 526 515 14 649 627 659 526 562 496 538 15 640 636 627 638 516 553 492 16 724 652 664 621 547 633 551 17 738 728 663 661 632 659 547 18 763 727 720 642 659 626 659 összesen 10881 10509 10454 10108 9951 9846 9700
5
Megállapítható, hogy 2014. évben a 0-18 éves korcsoportba tartozó személyek száma tovább csökkent (1,5 %-kal) az előző évi adatokhoz képest, azonban a csökkenés mérséklődött. A korcsoporthoz tartozó személyek száma az összlakosság számához viszonyítva 16 % volt.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: 2. 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága. Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos hatáskört Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere és Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője gyakorolja. A támogatások megállapítása során az érdemi döntések előkészítése és meghozatala, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály szervezeti struktúrájába tartoznak. 2014. évben a pénzbeli és természetbeni juttatások megállapításával kapcsolatos feladatokat egyéb feladatkörük mellett - tizenegy fő ügyintéző látta el. Az ügyintézők a képesítési előírásoknak megfelelő, többségében felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeztek. Az ügyintézőknek külön hivatali helyiség állt rendelkezésre az ügyfelek kulturált, ügyfélbarát fogadására. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2014. év folyamán 1.703 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az Önkormányzat 20.921.000,- Ft-ot fordított e kedvezmény biztosítására. A Gyvt. 2l/A. §- ára tekintettel természetbeli támogatásként, Erzsébet-utalvány formájában 20.717.600,- Ft került kifizetésre. 2014. évben 113 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem került elutasításra, amelynek egyik oka az volt, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladta a jogszabályban meghatározott összeget. A jogosultsági határt a jogalkotó nagyon alacsony szinten határozta meg, ezért nagyon sok, valóban nehéz helyzetben lévő rászorult család kéreimét kellett elutasítani. További elutasítási ok volt a vagyoni helyzet: A Gyvt. szerint vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy h) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a kérelemben megjelölt személyek együttesen vagy különkülön a fentiekben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
6
A Gyvt.-ben 2013. július 1. napjától bekövetkezett változása értelmében az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha aj nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be,vagy bj felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. Ezen jogszabályi ok miatt, több, 18. életévét betöltött rászoruló kéreimét kellett elutasítani a 2014. évben. A 2014. december 31-én nyilvántartott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok figyelembevételével a gyermekek száma a következő volt: 2
1
4 vagy 5
3
6 vagy
annál több
Összesen
gyermekes családok száma Családok száma egyedülálló
Ebből
szülő
511
311
122
42
5
991
369
160
53
14
2
598
A 2014. december 31-i állapotnak megfelelően nyilvántartott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, illetve fiatal felnőttek az alábbi korcsoportba tartoztak:
O-6
I
I
7 -14
15 - 18
I
19 -
329
I
119
éves
419
Gyermekek száma
I
I
836
Összesen
1 703
Az egy főre jutó családi jövedelem a következők szerint alakult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családoknál: családi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének fele, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének illetve annál több, felét nem éri de az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el Egy
139
főre jutó
901
az öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, illetve meghaladja
663
Összesen
1703
Az óvodáztatási támogatás A 2014. év folyamán 42 fő részére került megállapításra óvodáztatási támogatásra való jogosultság. Az Önkormányzat 470.000,- Ft-ot biztosított a támogatásra. 2014-ben óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem 2 esetben került elutasításra, amelynek mindkét esetben az volt az indoka, hogy a gyermek nem volt halmozottan hátrányos helyzetű.
7
2. 2. Egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra
vonatkozó adatok
Az Önkormányzat az alábbi, a Gyvt.-ben nem szabályozott juttatásokkal támogatja a rászoruló gyermekes családokat. a) Tanévkezdési támogatási 2014. évben 286 családban 485 gyermek részesült tanévkezdési támogatásban. Az Önkormányzat 2014. évben 2.425.010,- Ft-ot biztosított a támogatásra. b) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat Az Önkormányzat 2014. évben nem csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. A 2011. évben megállapított "B" típusú és a 2012. évben megállapított "B" típusú ösztöndíjak (4 fő) önkormányzati támogatására 2014. évben 108.000,- Ft összeg került átutalásra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelő számlájára. c) Felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj2 A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj helyett 2012. november 1. napjától az Önkormányzat felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjban részesíti azokat a fiatal felnőtteket, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű - nappali tagozatos - alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. 2014. évben 150 fő részesült felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíjban. Az Önkormányzat 9.770.000,- Ft-ot fordított erre a támogatásra. d) A családban
nevelkedő gyermekekre
tekintettel nyújtott önkormányzati segély
2014. január l-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. 2014. évben 376 család részesült ebben a típusú támogatásban, összesen 6.734.000,- Ft értékben. A családok 459 alkalommal, összesen 3.213.000,- Ft értékben pénzbeli juttatásban részesültek, továbbá 479 alkalommal, összesen 3.521.000,- Ft értékben természetbeni formában részesültek az ellátásban. 2. 3. A gyermekétkeztetés vonatkozó statisztikai adatok
megoldásának módjai,
kedvezményben
részesülőkre
A Gyvt. rendelkezései alapján gyermekétkeztetés esetén: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, A tanévkezdési támogatás mértékét, az igénylés feltételeit a Rendelet határozza meg. A felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj mértékét az igénylés feltételeit a Rendelet szabályozza. l
2
8
1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. ac) ad)
A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 3. melléklet 9. pontja alapján 2.640.000.000,- Ft állt rendelkezésre a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzat feladateIIátásának támogatására. A költségvetési törvény 76. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével - rendeletet alkotott a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátása támogatásának szabályozása érdekében. A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2014. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 20/2014. (III. 20.) EMMI rendelettel került kihirdetésre. A nyári gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a nyári időszakban folyamatosan, legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül napi egyszer meleg étkeztetést biztosítanak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kérelmet nyújtott be a szociális nyári gyermekétkeztetés biztosításának a támogatására. Az Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a 2014. június 6. napján kelt BEC/0l/541-4/2014. iktatószámú értesítése alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 7.831.560,- Ft támogatásban részesült a gyermekétkeztetés biztosításához. Az Önkormányzat 330 szociálisan rászorult gyermek étkeztetését 54 munkanapon keresztül (összesen 17.799 adag, 2014. június 16-tól 2014. augusztus 29-ig) biztosította a Gyermekélelmezési Intézmény közreműködésével a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ nappali ellátást nyújtó telephelyein. 3. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:
A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemeIt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai). A gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele és az ezzel összefüggő tapasztalatok.
9
A Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ gyermekjóléti központként látja el feladatait, önálló szakmai egységként (a továbbiakban: Gyermekjóléti Központ) az integrált intézmény keret,ein belül. Illetékességi köre Békéscsaba, Telekgerendás, Csabaszabadi, Kétsoprony, Ujkígyós közigazgatási területe. 3. 1. A Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatási feladatai: utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, készenléti szolgálat. Békéscsabán alapellátásban részesült gyermekek száma 747, védelembe vett gyermekek száma 64. A gyermekek veszélyeztetettségének okai: Az intézmény 2014. évben 110 veszélyeztetett gyermeket tartott nyilván. 46,36%-ban környezeti ok miatt (51 gyermek) 31,81%-ban magatartási ok miatt (35 gyermek) 2,72%-ban egészségi ok miatt (3 gyermek) 19,1%-ban anyagi ok miatt (21 gyermek) A Gyermekjóléti Központ l szociális válsághelyzetben lévő várandós anyával került kapcsolatba 2ü14-ben, számára lakhatási problémák miatt szükségessé vált a Családok Átmeneti Otthonának az igénybevétele. 79 fő átmeneti nevelésben lévő gyermek vérszerinti szüleivel állt kapcsolatban Gyermekjóléti Központ a beszámolási időszakban. A
jelzőrendszerrel
való
együttműködés tapasztalatai:
vonatkozóan elmondható, hogy az észlelő- és jelzőrendszerrel való együttműködés megfelelő, a jelzőrendszer aktív részese a problémák feltárásának és megoldásának. Gyakori a jelzőrendszer tagjával történő közös családlátogatás. Az esetlegesen felmerülő problémákat igyekeznek haladéktalanul megbeszélni, tisztázni. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai állandó meghívottjai az intézményben tartott esetkonferenciáknak, amelyekre 2014-ben 83 alkalommal került sor. A beszámolási
időszakra
Szakmaközi megbeszélésre 6 alkalommal került sor,
1. alkalom Témák:
2. alkalom Téma:
előre
meghatározott témákban:
"A gyermekvédelmi jelzőrendszerre vonatkozó jogszabályváltozásokról az új Polgári Törvénykönyv tükrében" "Változások az intézményünk gyermekvédelmi szakellátásában"
"A gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan bemutatása"
10
3. alkalom Téma: 4. alkalom Témák:
5. alkalom Téma: 6. alkalom Téma:
"A Családvédelmi Szolgálat bemutatása"
"Kapcsolati agresszió tapasztalatai a gyermekpszichiátriai ellátásban" " A fiatalok körében megjelenő erőszak a békéscsabai felmérés értékelésében" "Erő, vagy erőszak"- "Az agresszióháztartás lélektana" "A kapcsolati erőszak a krízisvonal során szerzett tapasztalatok alapján" "Tapasztalatok az iskolai erőszakról a bejelentések tükrében" "A távoltartással kapcsolatos tapasztalatok rendőri szemmel" "Kapcsolati agresszió a mediáció tükrében (a közvetítő szerepe)"
"A védőnői ellátásban történt változások"
"A Nevelési Tanácsadó és a bemutatása"
3. 2. A gyermekek napközbeni ellátása - a
Szakértői
Bölcsődei
Bizottság tevékenységének
ellátás
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a gyermekek életkorának megfelelően: a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás. A Gyvt. 94. § (1)-(2) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. Gyvt. 94. § (3) bekezdés d) pontja alapján a települési önkormányzat, amelynek területén negyvenezernél több állandó lakos él - egyéb ellátások mellett - köteles bölcsődét működtetni. A Gyvt. 42. § (1) bekezdése alapján a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Békéscsaba Megyei Jogú Városban jelenleg három önkormányzati fenntartású bölcsőde (260 férőhely) és egy vállalkozásban működtetett bölcsőde (42 férőhely) biztosítja a bölcsődés
11 koru gyermekek napközbeni ellátását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a bölcsődei ellátás mellett időszakos gyermekfelügyelet és a játszóház szolgáltatást is nyújt. Az önkormányzati fenntartású 3. sz. 6. sz. 8. sz.
Bölcsőde Bölcsőde
Bölcsőde
bölcsődék férőhely
megoszlása:
Békéscsaba, Wlassics sétány 4. Békéscsaba, Szigligeti u. 1. Békéscsaba, Pásztor u. 66.
132 férőhely 50 férőhely 78 férőhely
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1511998. (IV. 23.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 40. § (3) bekezdése alapján a bölcsődei csoportban, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - az NM rendeletben meghatározott kivétellel - legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Ennek megfelelően lehetőség volt arra, hogyabölcsődében a két évet betöltött gyermekeket nevelő csoportok férőhelyszámát 12-ről 14 férőhelyre emelje az önkormányzat. A férőhelyfejlesztéssel 16 új férőhely kialakítására volt lehetőség, ezzel az önkormányzati fenntartású bölcsődék férőhelyeinek a száma 260-ra emelkedett. Önkormányzati fenntartású bölcsődék férőhelyfeilesztése 2014. július 1. napjától: a) 3. sz.
Bölcsőde
férőhelyének
módosítását 132
(Békéscsaba, Szigligeti u.!.) 48
férőhelyének
módosítását 50
(Békéscsaba, Pásztor u. 66.) 74
férőhelyének
módosítását 78
(Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) 122
férőhelyre,
b) 6. sz.
Bölcsőde
férőhelyre,
c) 8. sz.
Bölcsőde
férőhelyre.
Az Önkormányzati fenntartású bölcsődék statisztikai kimutatása 2014. Sorszám: 1.
2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10.
Megnevezés: Férőhelyek
száma (fő): Nyitvatartási napok száma: Beíratott gyermekek száma (fő): Teljesített gondozási napok száma: Beíratott gyermekek számához viszonyítva (%): Normatíva elszámolás alapja: Időszakos gyermekfelügyelet: Beíratott gyermekek száma az év utolsó napján: Napi átlag gyermeklétszám: Gondozott sérült gyermek:
3. sz.
6. sz.
8. sz.
Bölcsőde:
Bölcsőde:
Bölcsőde:
132 242 27747 21363 90,36 %
50 242 11787 9330 95,48 %
78 242 16430 12371 89,27 %
260 242 55964 43064 91,70 %
24353 54
10409 --44
14039 55
48801 54 210
39 ---
51 ---
178 ---
III
88
---
---
Összesen:
3. 3. A gyermekek átmeneti gondozása:
A Családok Átmeneti Otthonát 8 család (20 felnőtt, 15 gyermek) vette igénybe, a gondozási napok száma: 5012. A szobák kihasználtságának tekintetében az arány más és más volt.
12 Az 1. szoba esetében 96,6 O/o-os (31 napig üres), a 2. szoba esetében 94,6 %-os (20 napig üres), amíg a 3. szoba 93,8 O/o-os (22 napig üres), míg a 4. szoba tekintetében 99,75 %-os (l napig üres), az 5. szoba esetében 78°IÓ-os (l5 napig üres) és a 6. szoba tekintetében 100% - os kihasználtság mutatható ki. A bekerült családok közül kettő halmozottan hátrányos helyzetű volt. A családi összetételeket tekintve a 8 családból 3 volt egyszülős család, 3 család élt házasságban, 2 család élettársi kapcsolatban. Képzettségüket, végzettségüket tekintve alacsony szint tapasztalható, legáltalánosabb a 8 osztályos általános iskolai végzettség, illetve voltak olyan szülők, akik szakmával is rendelkeztek. Érettségizett, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező bentlakó 2014 évben nem volt. A bekerülés is különböző okokból történt. A legjellemzőbb ok a lakásprobléma volt, amely összekapcsolódott a hajléktalanná válás veszélyével. Egy esetben elégtelen lakáskörülményekkel is találkoztak a szakemberek, ahol, a család nem tudta fizetni az albérleti díjat. Öt esetben fordult elő, hogyabekerült család valamely felnőtt tagja munkaviszonyból származó bevétellel is rendelkezett. Két család felnőtt tagjai közfoglalkoztatásban dolgoztak. Nagy számban volt tapasztalható a szülők részéről életvezetési, pénzbeosztási és gyermeknevelési probléma. 2Ü14-ben 3 esetben találkoztak szenvedélybetegséggel. A Családok Átmeneti Otthona engedélyezett férőhelyeinek a száma: 22 fő, ellátási területük Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Telekgerendás, Újkígyós. Gondozás • • • • •
időtartama szerint:
O-3 hónap: 4-6 hónap: 7-10 hónap: 11-12 hónap: 12 hónapnál hosszabb ideig:
3 felnőtt + 6 gyermek (2 család) 2 felnőtt + 1 gyermek (l család) 4 felnőtt + 5 gyermek (2 család) 2 felnőtt + 1 gyermek (1 család) 2 felnőtt + 3 gyermek (2 család)
Gyermekek Átmeneti Otthona: a gondozás keretében a gyermekek részére teljes körű ellátást biztosít. 2014-ben 15 gyermek volt elhelyezve az otthonban, ez 11 családot érintett. A gondozási napok száma 1909 nap.
Ellátottak száma kor • O-3 év: • 4-5 év: • 6-13 év: • 14-17 év:
szerint: 1 gyermek 10 gyermek 4 gyermek
A bekerülés főbb indokai: felügyelet hiánya miatt 3 esetben, családi konfliktus miatt 7 esetben, a gyermek magatartási problémái miatt 4 esetben, valamint a gyermek saját kérésére 1 esetben.
Az átmeneti gondozásban részesültek adatai a gondozás
• • • • •
O-3 hónap: 4-6 hónap: 7-10 hónap: 11-12 hónap: 12 hónapnál több:
5 gyermek 9 gyermek 1 gyermek
időtartama szerint:
13
Helyettes szülői hálózat: A családok átmeneti otthona és a gyermekek átmeneti otthona mellett 5 fő helyettes szülő 13 férő hellyel áll rendelkezésre a gyermekek átmeneti gondozására. 2014-ben egy gyermek sem részesült átmeneti gondozásban helyettes szülőnél. Speciális szolgáltatási feladatok: Az utcai és lakótelepi szociális munka lehetővé teszi azoknak a látóterületen kívül maradt tanköteles korú gyermekeknek az elérését, akik napközben iskolán kívül tartózkodnak, valamint azok elérését, akiknek már megszűnt a tankötelezettségük, de még nem nagykorúak. 2014-ben 4 gyermek vonatkozásában volt teendő ezen a területen. Kapcsolattartási ügyelet szombaton délelőttönként, illetve hétközben hétfő, szerda, pénteki napokon igény szerint működik, összesen heti 10 órában, ennek keretében lehetőséget biztosítanak a külön élő szülőnek, vagy nagyszülőnek, továbbá átmeneti nevelés esetén a vérszerinti családnak a gyermekkel való kapcsolattartásra. A tavalyi évben 36 gyermek kapcsolattartási ügyében 18 család vette igénybe ezt a szolgáltatást. Kórházi szociális munka keretében a szülészeti-nőgyógyászati osztályon és a gyermekosztályon, szociális munkát igénylő szolgáltatást végeznek a munkatársak, amely különösen a gyermekek elhanyagolásának, bántalmazásának megelőzésére, szükség esetén beavatkozásra terjed ki. Hetenként, meghatározott napokon történik látogatás a békéscsabai kórházban. A tavalyi évben nem történt konkrét intézkedés a feladatellátás során. A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetben történő azonnali segítség vagy tájékoztatás nyújtása. A szolgálatot egy állandóan hívható telefonszám biztosításával szervezték meg. A tavalyi évben 34 esetben nyújtott segítséget a szolgálat. A hívások jellemzően szülő-gyermek közötti konfliktus, gyermek engedély nélküli távozása, serdülőkori problémák miatt érkeztek, azonnali beavatkozásra nem volt szükség. Egyéb szolgáltatások: A gyermekjóléti munkacsoport prevenciós célzatú szabadidős tevékenységeit 222 gyermek vette igénybe (kézműves foglalkozások, csoportfoglalkozások, rendezvények).
4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területén végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alakalmával tett megállapítások bemutatása: 2014. április 2-án a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala BEC/Ol/11504/2013. számú végzése alapján egy szakértő szakmai ellenőrzést végzett az akkor még Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ keretén belül működő Gyermekek Átmeneti Otthonában. Az
ellenőrzéskor
készült jegyzőkönyv összességében az alábbiakat állapította meg:
A Gyermekek Átmeneti Otthona a működéshez szükséges dokumentációval (alapító okirat, szakmai program, SzMSz, munkaköri leírás, működési engedély, végzettségeket igazoló
14 dokumentumok) rendelkezik. Az intézmény szakmai programja megfelel aRAlA. § (l) bekezdésében foglaltaknak. A személyi és tárgyi feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A lakók szobái, a közös helyiségek megfelelően tiszták, rendben tartottak. A gyermekek elhelyezése, teljes körű ellátása megvalósul, az átmeneti elhelyezés idejére megfelelően biztosított felügyeletük, nevelésük, gondozásuk. A dolgozók képesítése megfelel a 15/1998. (V. 30.) NM. rendelet 2. sz. mellékletében előírtaknak. A szakmai munka megfelelő, a dokumentáció igényes, alapos, áttekinthető, naprakész. 2014. szeptember 25-én a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala helyszíni hatósági ellenőrzést tartott a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ keretén belül működő gyermekjóléti szolgálatnál.
Az
ellenőrzéskor készült jegyzőkönyv összességében
az alábbiakat állapította meg:
A tárgyi feltételek megfelelnek a 1511998. (V. 30.) NM. rendelet 29. §-ban foglaltaknak. A személyi feltételek, a családgondozók végzettsége, a gondozottak száma megfelel a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (V. 30.) NM. rendelet 1. és 2. sz. mellékletében meghatározott irányszámoknak. A gyermekjóléti szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat, a szociális valamint egészségügyi alapellátások rendszeres kapcsolatot tartanak fenn - az intézmény integrált szervezeti formája miatt is -, az ellátási formák között átjárhatóság biztosított. A szolgáltatások összehangolásával a kliensek komplex ellátására nyílik lehetőség. A gyermekjóléti szolgálat működteti az észlelő és jelzőrendszert. A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat részéről az ellátással, jogokkal kapcsolatos tájékoztatás - a 15/1998. (V. 30.) NM. rendelet 8. § - ának megfelelően - megtörténik. A "Gyermekeink védelmében" elnevezésű adatlap-rendszer megfelelő adatlapja kitöltésre kerül - a 23511997. (XII. 17.) Korm. rendelet szerint. A családgondozásban részesülő gyermekek esetében az ellátással kapcsolatos tájékoztatás és az adatlapok vezetése megtörténik a 15/1998. (V. 30.) NM. rendelet 8. és 10. § - ában foglaltak szerint. A gyermekek átmeneti gondozása - helyettes szülői ellátás - biztosított. A gyermekvédelmi tanácskozás minden év március 31-ig megrendezésre kerül a 15/1998. (V. 30.) NM. rendelet 15. § (7) bekezdésének megfelelően. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében évente hat alkalommal esetmegbeszélésre kerül sor a 1511998. (V. 30.) NM. rendelet 15. § (3) bekezdés b) pontja szerint. A gyermekek védelembe vételére történő javaslattételt megelőzően - szükség szerint - esetkonferencia megiartására is sor kerül. A gyermekjogi képviselőről szóló tájékoztatás jól látható helyen kifüggesztésre került. Kiemelt ellenőrzési szempont a gyermeki jogok érvényesülése, miszerint a családgondozás során a gyermekjóléti szolgálat a gyermek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával jár el. Esetmegbeszélés alkalmával a jelzőrendszeri tagok a módszertani útmutatót megkapták, annak érdekében, hogy a munkájuk során a gyermeki jogokat fokozottan érvényesíteni tudják. A gyennekjóléti szolgáltatás ellátásának megkezdésekor megtörténik a tájékoztatás a Gyvt. 2. fejezete szerinti jogokról, kötelezettségekről, valamint a 1511998. (V. 30.) NM. rendelet 2. §-a alapján a gyermekjogi képviselő nevéről és elérhetőségéről. 2014. augusztus 4-én a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala BEC/0l/335-12/2013. iktatószámú 2014. évi ellenőrzési terve alapján - két tárgyban jogszerűségi ellenőrzést tartott a jegyzői gyámhatóságnál.
15 A vizsgálat tárgya a települési önkormányzat jegyzői, és közös önkormányzati hivatal jegyzői feladat- és hatáskörébe tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vonatkozó, Gyvt. és a Gyer. 2013. április 1. napjától hatályos nagykorú jogosultakat érintő pénzbeli ellátásra, korábban kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot érintő eljárások vizsgálata.
Az ellenőrzéskor készült jegyzőkönyv összességében az alábbiakat állapította meg: A Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ajogszerűségi ellenőrzés során a szúrópróbaszerűen kiválasztott I. fokú gyámhatósági ügyiratok alapos áttanulmányozását követően arra az álláspontra jutott, hogy a Ket. 115. §-ban foglaltak szerint felügyeleti intézkedést nem foganatosít. Jogszabálysértések olyan estekben fordultak elő, amelyek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat érintenek. A vizsgálat tárgya a 2013. augusztus 1. és 2014. március 31. napja közötti időszak alatt az Erzsébet utalványok igénylésére, biztosítására, kézbesítési módjára, illetve azok visszaváltására vonatkozó eljárás jogszabályban előírt teljesülésének vizsgálata. Az
ellenőrzéskor
készült jegyzőkönyv összességében az alábbiakat állapította meg:
A jegyzői gyámhatóság ügyiratkezelése szabályszerű volt. A Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a jogszerűségi ellenőrzés során a szúrópróbaszerűen kiválasztott az Erzsébet utalványok igénylésére, biztosítására kézbesítési módjára, illetve azok visszaváltására vonatkozó eljárása során megállapította a Gyer. és Gyvt. szerint meghatározottak telj esülését.
5. Jövőre
vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések)
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja a hatékony és a szubszidiaritás elvén működő szociálpolitika. Az Önkormányzat a szociális és a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások tekintetében egyaránt a szükségleteken alapuló, egymásra épülő, az öngondoskodásra késztető, fejlesztő szolgáltatási rendszer kiépítésére törekszik. Ezen ellátórendszer kiemeit célja a családok, gyermekek védelme, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A rendelkezésre álló eszközrendszer segítségével olyan, a családot támogató gyermekjóléti rendszer működtetése a cél, amelyben az egyes ellátási formák egymásra épülnek, ezzel is növelve a rászoruló gyermekek esélyegyenlőségét, a támogató rendszer hatékonyságát. A gyermekvédelem területén biztosítani kell a gyermek (lehetőleg vérszerinti) családban történő nevelkedését elsősorban a megelőzést, illetve a családba való visszakerülést - az állami, önkormányzati, (esetenként civil) szervezetek hatékony együttműködésével kell biztosítani. Az eszközrendszer működése során alapelv, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni, és a gyermeket a családi kömyezetéből kizárólag anyagi okból nem lehet kiemelni. A gyermekek védelme olyan - a társadalom számára is - kiemeit jelentőségű terület, amelynek folyamatos korszerűsítése, jobbítása, a megváltozott igényekre és körülményekre történő gyors reagálása valamennyi társadalmi szereplő egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen.
16
A helyi ellátórendszer hatékony működéséhez a család, az oktatási, agyennekjóléti, gyermekvédelmi, az egészségügyi, a szociális intézményrendszer együttműködése szükséges. A gyermekvédelem - bár önálló szakterület - biztosítása mégis több diszciplína összefogását igényli. Az egyes szakterületek együttműködése mellett a jövőben is biztosítani kell a civil szervezetek, egyházak számára is, hogy aktívan részt vegyenek a gyermekvédelmi szolgáltatásokban. A különböző ellátási szintek területén szükség van a többszektorúság fejlesztésére, amely alkalmat ad az ellátások szükségletközelségének megteremtésére, továbbá az ellátási paletta szélesítésére, amely megfelel a gyermekek mindenekfelett álló érdekének. A gyermekek jogai és ezek védelme természetesen szorosan kapcsolódik a család védelméhez, a család állami, önkormányzati támogatásához, illetve a nőknek, mint anyáknak a védelméhez. A védelmi feladatok közigazgatási szinten való megjelenítése az a fórum, amely kellő időben és hatékonyan kezeli a gyermekek társadalmi leszakadásának megelőzése, megakadályozása kérdését. A központi és a helyi jogaikotás akarataként nyújtható anyagi támogatások - a legtöbb esetben - a segítség valódi és gyors eszközei. Az anyagilag nehéz helyzetbe kerülő gyermekek, családok ilyen formán történő támogatása a védelem egyik legfontosabb és legalapvetőbb funkciója. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekvédelmi rendszere változatlanul épít - a jövőbeli prevenciós elképzelések között - azokra a pénzbeli ellátásokra, amelyek mind a központi, mind pedig a helyi jogalkotói szándék határozott elképzelése mentén juttathatók el a veszélyeztetett családokhoz. Fontos a pénzbeli ellátások mellett a természetbeni juttatások preferálása, amely célzottabban képes a családok támogatására. Természetesen az anyagi eszközök szűkös forrása megszabja azokat a prevenciós határokat, amelyek a védelem ezen szintjén különös súllyal jelennek meg. A helyi jogalkotói akarat évenként érzékelhető pozitív szemlélete ugyanakkor a hatékonyabb felhasználást biztosító ellátások lehetőség szerinti bővítését - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - megfelelően közvetíti. Az új pénzbeli ellátások, jogintézmények segítik a gyermekek hatékonyabb védelmét. A prevenció fontos tényező. A megelőzésben a pénzbeli és természetbeni ellátások, az intézményi struktúra átlátható kialakítása, a gyermekvédelem szakembereinek körültekintő, alapos jogszabályi ismerete, a gyermekek mindenekfelett álló érdekének az egyes gyámhatósági intézkedésekben megjelenő tettenérése, a gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplőinek határozott hitvallása mind-mind egy jól felfogott, megvalósítható, egyetemes színvonalú gyermekvédelem képében realizálódik. Ezen értékek követését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekvédelmi rendszere messzemenően érzékelteti. Az ellátások, intézmények vonatkozásában - a bölcsődei ellátás és a családok átmeneti otthona ellátásának a kivételével - elmondható, hogy az igényeket kielégíti a jelenleg fennálló ellátórendszer. 2015. évre vonatkozóan továbbra is kiemelt szempont, hogy a prevenciós feladatok megvalósuljanak, amelyhez minden pályázati forrás megragadása kiemelt cél. A bölcsődei ellátás és a családok átmeneti otthona iránti igények kielégítése érdekében pályázati forrásból - szükséges célként megjelölni ezen ellátások férőhely-fejlesztését. Fontos, hogyagyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival a jövőben is jó legyen az együttműködés azért, hogy a felmerülő problémákra gyors és hatékony reagálás történjen. Ennek érdekében változatlanul szükséges rendszeres kapcsolatot tartani a jelzőrendszer tagjaival, hogy az eredményes munkavégzés szempontjából a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is működjön a kölcsönös munkakapcsolat.
17 A gyermekjóléti szolgáltatások vonatkozásában a jövőre vonatkozóan továbbra is cél, hogya
klienseik szükségletei minél inkább kielégítésre kerüljenek a szolgáltatásokkal. Mindent meg kell tenni a kiírt pályázati lehetőségek megragadása, és a sikeres programok lebonyolítása érdekében a jövőben is. A preventív feladatok megvalósítására is nagy hangsúlyt kell fektetni, mert a megelőzés kulcsfontosságú a gyermekvédelem területén.
6. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program) valamint a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekményekszámának, a bűnelkövetés okainak a bemutatása:
Szabálysértések A Szabálysértési nyilvántartás adatai szerint a kapitányság illetékességi területén - főként Békéscsaba városban - 30 fő fiatalkorú személyt vont szabálysértési eljárás alá, mint a szabálysértés elkövetőjét. Közülük 7 lány és 23 fiú volt. A szabálysértési ügyek túlnyomórészt bolti lopások voltak. A fiúk esetén a bolti lopások elkövetési tárgya legtöbbször csokoládé, vagy egyéb élelmiszer. A lányok kozmetikumot, ruhadarabokat tulajdonítottak el. Az elkövetések helye leggyakrabban áruházak - SPAR, TESCO, Media Markt -, ekkor az áruházak biztonsági szolgálatai tették meg a bej elentést. A cselekmények elkövetési értéke jórészt - főként élelmiszer és kozmetikum esetén - néhány száz forinttól maximum néhány ezer forintig terjed (alapesetben az értékhatár a szabálysértés és a bűncselekmény között 50.000,- Ft). Bűncselekmények
Nyilvántartásuk szerint 2014. évben 53 fiatalkorú személlyel szemben folytattak eljárást, 42 fiú és 11 lány esetében. Ezen korosztály által elkövetett bűncselekmények között 2014. évben is domináltak a vagyon elleni bűncselekmények (lopás). Egy-két esetben vált ismertté garázdaság, testi sértés, közokirat-hamisítás. Egy esetben történt közfeladatot ellátó személy elleni erőszak. A leggyakoribb lopások tárgya továbbra is mobiltelefon, kerékpár, főként áruházakból élelmiszer, kozmetikum volt, amelyek esetében az elkövetési értéket (nem biztos, hogy meghaladja az 50.000,- Ft-ot) és egyéb minősítő körülményeket is figyelembe véve a cselekmény bűncselekménynek minősül. Ilyenek pl.: ruhanemű,
I. II.
üzletszerűség: rendszeres jövedelemszerzés, sorozatos elkövetés, dolog elleni erőszak: áruvédelmi eszköz eltávolítása,
III.
megrongálása, közös helyiséget használó sérelmére elkövetett eltulajdonított dolog a közös osztályteremben.
lopás:
csomagolás osztálytárstól
18
Családon belüli
erőszak
A 32/2007. (OT.26.) ORFK utasításban meghatározottak alapján a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatokat 2014. év január 1. és december 31. nap közötti időszakban az alábbiak szerint hajtotta végre a Békéscsabai Rendőrkapitányság: (Az értékelő jelentés elkészítéséhez a RüBüTZSARU-NEü ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben rendelkezésre álló adatokat használták.) A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén a Közrendvédelmi Osztály munkatársai a fenti időszakban összesen 63 esetben (16 esetben a cselekmény során jelen volt gyermek is) intézkedtek családon belüli erőszak miatt (bejelentések alapján az ügyelet rendőri intézkedést foganatosíttatott "családi botrány" miatt). Minden esetben átirattal fordultak az önkormányzatokhoz, amikor családon belüli erőszakról szereztek tudomást. A családon belüli erőszak miatt Békéscsaba illetékességi területén a fent említett 44 bejelentés esetén a közrendvédelmi osztály munkatársai intézkedtek, 7 esetben közösen a bűnügyi szolgálat munkatársaival. A 44 esetben az intézkedések tekintetében a
következő
megoszlás tapasztalható (eset:
KMB/járőr/bűnügy):
Tettlegesség fizikai erőszak nélkül - fenyegetés, kiabálás stb. - (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenléte nélkül): 11/10/2 eset Tettlegesség fizikai erőszak nélkül - fenyegetés, kiabálás stb. - (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenlétével): 3/0/0 eset Tettlegesség fizikai erőszakkal (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenléte nélkül): 14/8/2 eset Tettlegesség fizikai erőszakkal (anyagi ok, szerelemféltés, italozás miatt) elkövetett (gyermek jelenlétével): 8/2/3 eset Az állomány a családon belüli erőszak körébe tartozó személy elleni erőszakos cselekmény elkövetése miatt - az értékelés napjáig - az alábbi intézkedéseket kezdeményezte: - előállítás: - elfogás: - biztonsági intézkedés: - szabálysértési feljelentés:
-büntető
feljelentés:
19 eset O eset O eset - veszélyes fenyegetés - rendzavarás - egyéb - könnyű testi sértés - súlyos testi sértés - kiskorú veszélyeztetése - egyéb
o eset O eset O eset
5 eset 4 eset O eset 10 eset
A kapitányság illetékességi területén a 2014. évben kezdeményezett eljárások során, családon belüli erőszak miatt 19 esetben kezdeményeztek előállítást.
19 Az 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (2) bekezdés f) pontja szerinti szabálysértés további folytatása miatt nem történt előállítás, őrizetbe vételre nem került sor.
A 2009. év október 1. napján hatályba lépett, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alapján 2014. évben 19 esetben kezdeményeztek ideiglenes megelőző távoitartást. A tett rendőri intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazása miatt a tárgyidőszakban panasz nem érkezett, az intézkedő rendőrök ellen erőszakos bűncselekmény nem történt. A családon belüli erőszak miatt foganatosított rendőri intézkedések kivétel nélkül magánházban, lakásnál kerültek foganatosításra. Az intézkedéseknélleggyakrabban rögzítésre került kiváltó okok: az alkoholos befolyásoltság különböző foka, illetőleg az évek óta tartó alkoholfüggőség, a korábban történt családi tragédiák miatti feszültségek, a családtagok közötti ellentétek, ebből fakadó válóperek, valamint a munkanélküliség miatti anyagi problémák. Az intézkedő rendőrök a helyszínen minden esetben felvilágosítják a résztvevőket jogaikról, az áldozatsegítés lehetőségeiről. A tapasztalatok alapján jól alkalmazták a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Szolgálata által készített, az áldozatok tájékoztatására szolgáló szelvényeket. Jellemző,
hogy az intézkedések során - főként a könnyű testi sértés vétség, valamint a zaklatás vétség megvalósulása esetén - a sértett fél magánindítványt nem tett az elkövető személlyel szemben. A sértettek úgy nyilatkoztak, hogy csupán az volt a céljuk, hogya hatóság tudomást szerezzen a cselekményről, de eljárást nem kívánnak kezdeményezni. Az intézkedések során 12 esetben éltek magánindítvánnyal, 4 esetben indult hivatalból eljárás. Az esetek többségében, amikor a rendőr megjelenik, az erőszakoskodó fél azonnal abbahagyja a törvénysértő magatartást és a rendőri felszólításnak eleget téve elmegy a lakásból valamint eláll a további erőszakos cselekményektől. A sértettek sokszor már akkor értesítették a rendőrséget, amikor a cselekmény lezajlott, és az elkövető a lakásból eltávozott. 2014-ben két család került a látókörükbe, ahol több cselekmény is történt: Békéscsabán 1 családnál két esetben, míg Csorváson l családnál 3 esetben kellett intézkedést foganatosítani. Az esetek elemzése során látható, hogy az erőszakos magatartás hátterében gyakran az alkohol hatása lelhető fel. 14 esetben biztosan regisztrálható volt az alkoholos befolyásoltság, ebből két esetben előfordult, hogy a veszekedő felek mindegyike, így a sértett is az alkohol befolyása alatt állt. Más stimuláló szer - kábítószer - használata nem merült fel. A kapitányság illetékességi területéhez tartozó 10 településen a helyi körzeti megbízottak már korábban feltérképezték, és számon tartják a veszélyeztetett családokat. Az adott településeken felvették a kapcsolatot a helyileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével. A körzeti megbízottak napi munkakapcsolatban állnak a hivatalok munkatársaival. A családon belüli erőszak megelőzésével kapcsolatosan az adott körzeti megbízott a helyi Polgármesteri Hivatal képviselőivel és a veszélyeztetett családok tagjaival közös megbeszélésen vett részt, ahol a családok életkörülményeinek javítása érdekében részükre nevelési tanácsokat és egyéb javaslatokat tettek.
20 A fent említett 63 bejelentés közül 16 esetben a cselekménynek kiskorú is részese volt, ezért adatlap megküldésével tájékoztatták az illetékes családsegítő szolgálatot. A tárgyidőszakban a Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén Gyámhivatal eljárásai során nem igényelt rendőri segítséget.
működő
A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén 2014. január 1. és december 31. közötti időszakban a 32/2007. ORFK utasításban foglalt, a családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó bűncselekmények közül nyilvántartásuk szerint az alábbiak vonatkozásában indult eljárás: bűncselekmények megnevezése
esetek száma
könnyű testi sértés súlyos testi sértés kiskorú veszélyeztetése tartás elmulasztása szexuális kényszerítés zaklatás magánlaksértés garázdaság becsületsértés
28 4 13 12 1 12 4 1
l
összesen:
76 eset
A fenti cselekmények esetén az felnőtt nő:
9
elkövetők
megoszlása az alábbi volt:
fő
felnőtt
férfi : fiatalkorú nő:
66 fő 1 fő
összesen:
76 fő
Az áldozatok között a következő megoszlás tapasztalható: gyermekkorú nő: fiatalkorú nő: felnőtt nő:
60 év feletti nő:
gyermekkorú férfi: fiatalkorú férfi: felnőtt férfi: 60 év feletti férfi: összesen:
4 fő 2 fő 47 fő
(ebből
17 könnyű, 2 súlyos testi sértés, 12 zaklatás)
7 fő 9 fő
1 fő 5
fő
1 fő 76 fő
A bűncselekmények leggyakoribb elkövetési helye a család lakóhelye, illetőleg az ahhoz tartozó bekerített hely. A cselekmények felderítésének legfőbb nehézsége továbbra is a feljelentés miatti retorzió, bűnismétléstől való félelem. Jelentős körülmény az is, hogya sértettek az eljárás következményeként tartanak attól, hogy a család anyagi biztonsága,
21
lakhatása veszélybe kerül (pl. hitelek és rezsiköltségek terhét az elkövetővel közösen vállalták, vagy kizárólagosan az elkövető viseli, mert az anya munkanélküli, vagy kevés a jövedelme). A cselekmények ismertté válásának jellemző módja - főként a gyermekeket érintő bűncselekmények esetén - hogy a feljelentést a családsegítő szolgálat, illetőleg a gyámhivatal, közeli hozzátartozó teszi meg. A vizsgált esetekben nem történt tettenérés (első rendőri intézkedés során), legtöbbször a cselekmény megtörténte után jelentették azt be. Főként a bűncselekmény megismétlődésétől való félelem, valamint az egzisztenciális problémák miatt nem élnek magánindítvánnyal. A bűncselekmények közül a könnyű testi sértés esetén volt leginkább jellemző, hogy miután a cselekmény a hatóság tudomására jutott, a sértett nem kívánt magánindítvánnyal élni, ezért a feljelentés elutasítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére került sor. Tekintettel a fenti körülményekre az elj árások során alkalmazták a tanúk adatainak zártan történő kezelését, illetve amennyiben lehetséges volt, a szembesítések mellőzését. Az áldozatok esetén törekedtek arra, hogy az elkövetőt a családtól elválasszák: ahol a törvényi feltételek adottak voltak és a kényszerintézkedés szükséges és indokolt volt, ott a büntetőeljárások során az őrizetbe vételt, az előzetes letartóztatást, illetőleg az ideiglenes megelőző távoltartást kezdeményeztek (2014-ben 19 esetben). A kapitányságon tevékenykedő D.A.D.A. (Dohányzás-Alkohol-Drog-AIDS elleni program), valamint ELLEN-SZER (a D.A.D.A. program kifejezetten a 16-17 éves korosztálynak szóló változata) oktatók egyik fő feladata, hogy az iskolai foglalkozásokon megismertessék a tanulókat azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével elkerülhető az áldozattá válás, valamint ismertetik azokat a lehetőségeket - szervezeteket, személyeket - akiktől esetleges áldozattá válásuk esetén segítséget kérhetnek. Az oktatók tevékenységüket, mintegy indirekt módon a szülők felé úgy végzik, hogy külön kérésre szülői értekezleteken is megjelennek, tájékoztatják a szülőket az általuk végzett munkáról. Így tehát a maguk részéről igyekeznek építeni azt a bizalmi viszonyt, amely elengedhetetlen a családon belüli erőszak feltárása során az áldozat és a hatóság, különösképpen annak egyes eljáró tagja között. időszakban
a nagyobb tömegeket vonzó rendezvényeken a Békés Megyei munkatársaival közösen vettek részt, személyes beszélgetések, szóróanyagok segítségével tájékoztatták a lakosságot a segítségnyújtási lehetőségekről. A rendőrkapitányságon a sértetteket az ügyekben eljáró nyomozó, illetőleg az áldozatvédelmi referens tájékoztatta a lehetőségekről. Békéscsabán a fenti
Rendőr-főkapitányság
A 32/2007. számú ORFK utasításban meghatározott bűnügyi feladatokra figyelemmel a fent részletezett cselekmények miatt indított nyomozások során az ügyek mielőbbi elrendelése megtörtént, amennyiben szükséges volt a magánindítványt haladéktalanul beszerezték, illetve azt a gyámhatóság megtette. Szakértői
vizsgálatok, kihallgatások alkalmával külön helyiséget - gyermekek esetén a gyermekmeghallgató irodát - használnak, törekednek a megfelelő környezet kialakítására, a nyomozási bíró bevonására. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, úgy kezdeményezik az elkövető előzetes letartóztatását. A megadott időszakban foganatosítottak.
rendőri
intézkedést
követően
ideiglenes hatályú elhelyezést nem
22
Kábítószerekkel kapcsolatos tapasztalatok A 2014. évet jellemzően meghatározta, hogy 2013. július 01. naptól hatályba lépett az új Büntető Törvénykönyv (a 2012. évi C. törvény), amely főként a 2014. év eleji módosításával igyekszik szankcionálni az ún. "dizájner drogokkal" kapcsolatos visszaéléseket. Másfelől a klasszikusnak mondható kábítószerek esetén a büntetőjogi szabályok szigorodtak, pl.: a fogyasztás önmagában önálló elkövetési magatartás lett, az elterelés lehetősége szűkült, minősített esetekben emelkedett a büntetési tétel. A fogyasztási mintázat átrendeződött, főként a fiatalok körében népszerűek a legálisként hirdetett és forgalmazott szerek, amelyek főként a már korábban is illegálisnak számító marihuána és amfetamin típusú szerek (speed, estasy) alternatívái. 2014-ben folytatódni látszott az a folyamat, amelynek során a már piacon levő szerek listára vétele - C lista, kábítószerek listája - megtörtént ugyan, viszont új szerek is folyamatosan jelennek meg. A tapasztalatok szerint a fiatalok ismeretei rendkívül hiányosak abból a szempontból, hogy minden pszichoaktív anyag az új Btk. szerint bűncselekmény tárgya. Sokkal lényegesebb azonban, hogy az új szerek rövid, közép és hosszú távú hatásai szinte ismeretlenek, az összetevők gyors változtatása miatt azonosításuk rendkívül nehéz, így fokozottan veszélyesek a fogyasztó testi épségére, életére. Prevenciós tevékenység Rendőrkapitányság
illetékességi területén 2014. évben is folytatták a tevékenységeket, mint a D.A.D.A, valamint az ELLEN-SZER program, oktatási tevékenységet, valamint az "Iskola Rendőre" programot. A 2014-es évben is fő feladatuknak tekintették, hogy a munkatársaik az iskolai foglalkozásokon megismertessék a tanulókat azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével elkerülhető az áldozattá válás. Ismertetették azokat a lehetőségeket - szervezeteket, személyeket - akiktől esetleges áldozattá válásuk esetén segítséget kérhetnek. Az oktatók 2014-ben is külön kérésre szülői értekezleteken is megjelentek, tájékoztatták a szülőket az általuk végzett munkáról. Így a maguk részéről igyekeznek építeni azt a bizalmi viszonyt, amely elengedhetetlen a családon belüli erőszak feltárása során az áldozat és a hatóság, különösképpen annak egyes eljáró tagja között. A Békéscsabai
rendszerszerű bűnmegelőzési
A tematikus oktatási programokon kívül 2014. évben az oktatási intézményekben meghirdették a "Szülők és a családok a rendőrség kiemelt partnerei a kábítószer bűnözés megelőzésében" (a továbbiakban: SZCSRP). A programban a kijelölt referens minden hónap első szerdáján a Békéscsabai Rendőrkapitányság épületében fogadóórát tart 14.00 és 15.00 óra között, valamint telefonos ügyeletet lát el minden hónap 1. és 3. csütörtöki napj án szintén 14.00 és 15.00 óra között. Továbbá az iskolákban az ott lévőkkel a megadott e-maii címen tud kapcsolatot tartani, ezen keresztül is segítséget nyújtva a pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak. 2013. évben a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács indította el a Középiskolai Bűnmegelőzési Tanácsadói Szolgálatot (IBT). Ennek során az adott középiskolában jelen van egy, a feladatra előzetesen felkészített rendőrtiszt, aki az iskola pedagógusaival együttműködve törekszik arra, hogy az iskolában előforduló jogsértéseket megelőzze. Amennyiben jogsértés történik, akkor az elsődleges intézkedéseket megteszi és értesíti a megfelelő rendőri szervet. Ezen túl az
23 ELLEN-SZER program tematikája alapján igény szerint az iskolában az osztályfőnöki órák keretében előadásokat tart. A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén 2014. évben október hónaptól 2 fő
lát el IBT szolgálatot a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola Trefort Ágoston, Zwack József, és Kós Károly Tagintézményeiben, valamint a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolában. Békéscsabán a nagyobb tömegeket vonzó rendezvényeken a Békés Megyei Rendőr főkapitányság munkatársaival közösen vesznek részt, személyes beszélgetések, szóróanyagok segítségével tájékoztatják a lakosságot a segítségnyújtási lehetőségekről. A rendőrkapitányságon a sértetteket az ügyekben eljáró nyomozó, illetőleg az áldozatvédelmi referens tájékoztatja a lehetőségekről. A sértettek részére a kért áldozatsegítési igazolásokat kiállítják, amennyiben azt igényelik, úgy segítenek az ügyintézésben is.
7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.): A civil szervezetekkel elsősorban pályázatok megvalósítása kapcsán történik együttműködés az Önkormányzat és a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ részéről, amely hatékonynak tekinthető a közös feladatok ellátása tekintetében. Az Önkormányzat 6 szociális alapszolgáltatást nyújtó civil szervezettel kötött ellátási szerződést, amelyek a szociális szolgáltatáson kívül szerepet játszanak a gyermekvédelmi ellátás egyes területein is. Az Önkormányzat pályázati eljárás keretében támogatja a szociális célú civil szervezetek programjait. Ezekben a programokban gyakran szerepelnek a gyermekeknek szervezett szabadidős programok, egészségfejlesztő, prevenciós programok, gyermektáborok stb. 2014. évben az alábbi programok megvalósítására került sor: Arany János Szabadidős Klub: Fiataljaink testi és lelki "állóképessége" érdekében szervezett bajnokság, Szent László Utcai Általános Iskola Diákönkormányzata: Hétvégi családi sportnap, Egyensúly AE Egyesület: "Egy gyerek nem csinál nyarat: Gyermeknap az Egyensúlynál", Kertvárosi Óvoda: "Egészséges életmódra nevelés a Kertvárosi Óvodában" program, Remonda Szabadidős, Lovas és Sportegyesület: Önfeledt kikapcsolódás a hátrányos helyzetű családban élő gyermekek és szüleik számára - program, Lencsési Közösségi Ház, Baba-mama Klub: Baba-mama nap, húsvét, anyák napi, mikulás és karácsonyi rendezvényt tartottak, Védőnői Szolgálat: Szenvedélyünk az egészség - vetélkedő (évente két alkalommal, ősszel és tavasszal kerül megrendezésre az általános és középiskolások számára); Nők egészsége - családok egészsége program Mezőmegyeren (egészségvédelmi előadások, szűrővizsgálatok),
Békéscsabai Egészséghét - 3 napos programsorozat a civil szervezetek, a Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó és a Békéscsabai Önkormányzat szervezésében,
24
a város majdnem minden iskolában rendeznek Egészséghét programot, általában tavasszal, a Lencsési lakótelepen pályázat keretében szervezett lakossági fórum, amelyen többek között egészségvédelmi, egészségfejlesztési és az egészségügyi alapellátással kapcsolatos előadások is elhangzottak, Lelki Egészség Világnapja: minden évben megrendezésre kerülő program, amelyet a Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó valamint a Dr. Baly Hermina Alapítvány szervez. A Békéscsabai Kábítószerügyi
Egyeztető
Fórum
A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozat felhatalmazása alapján jött létre. Az Országgyűlés a Nemzeti Drogellenes Stratégia 20132020, Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen alcímmel ellátott 80/2013. (X. 16.) OGY határozatot 2013. október 7-én fogadta el. A Nemzeti Drogellenes Stratégia legfontosabb célja, hogy a kereslet- és kínálatcsökkentési beavatkozások széles körű alkalmazása nyomán 2020-ra hazánkban jelentős mértékben szoruljon vissza a kábítószerhasználat. Szemléleti alapját az egészséget és a szermentes életformát alapértékként közvetítő, közösségerősítő felfogás képezi, míg a kezelés és ellátás vonatkozásában a felépülésközpontú megközelítést és a reintegráció fontosságát hangsúlyozza. A dokumentum rövid-, közép- és hosszú távú célként határozza meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (a továbbiakban: KEF) létrehozását, jogi és közigazgatási feltételeinek megteremtését a különböző közigazgatási szinteken. Békéscsabán drogprevenciós tevékenység az önkormányzat aktív támogatásával, szervezett formában 1993 óta működik. 1993-2001 között a Drogprevenciós Munkacsoport fogta össze a drogproblémával kapcsolatos feladatokat. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 25-én 33/2001. (1.25.) sz. határozatával hozta létre a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot. A KEF 2001. június 16án megalakult, és elkészítette a város drogstratégia tervezetét, amelyet a Közgyűlés 2002. július ll-ei ülésén megtárgyalt, s 345/2002 (VII. 11.) sz. közgyűlési határozatában az ezzel való foglalkozást kiemelt feladatnak tekintette, majd megtárgyalta és elfogadta 2006-ban annak módosított, felülvizsgált változatát. A stratégiai tervezetben megfogalmazott feladatok összehangolására, és az ehhez szükséges - évenkénti - költségvetési terv elkészítésére felkérte a Fórumot, amely azóta is folyamatosan (éves munkaterv alapján) végzi tevékenységét. A Nemzeti Drogellenes Stratégia elemeit felhasználva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve alakítják ki a saját stratégiájukat és a hozzá tartozó cselekvési tervet 2015. évben. A kábítószer-probléma Békéscsabán is csak közösségi összefogással oldható meg. A hazai stratégia fő céljai egymásra hatással vannak, és megoldásuk nem lehetséges csupán egyetlen intézmény által. A KEF az alábbiakban felsorolt tevékenységeivel igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma visszaszorításában alapvető fontosságú négy terület (közösség és együttműködés, megelőzés, gyógyítás és rehabilitáció, kínálatcsökkentés) szervezeteinek és intézményeinek munkáj ában: Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekszik, valamint koordinálja a városban zajló kábítószer-megelőző tevékenységet. Segíti az ártalom- és kínálatcsökkentés, valamint a gyógyítás és rehabilitáció területén tevékenykedő tagszervezeteket, helyi kezdeményezéseket. Segít a helyi erőforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplők tevékenységét, javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára, ajánlásokat fogalmaz meg az esetleges párhuzamosság elkerülése érdekében.
25 Támogatja a helyi kezdeményezéseket, valamint szakmai ajánlóként koordinálja és elősegíti az országos és egyéb pályázatokon való részvételt. Tevékenységével, szakmai munkájával kapcsolódik a regionális és országos programokhoz. Feltárja az adatokat, helyzetértékelést végez, feltérképezi a szükséges feladatokat, biztosítja az információáramlást. A KEF tagjai az együttműködési megállapodást aláíró önkormányzati, civil és egyházi szervezetek, intézmények.
különböző
helyi,
állami,
A Békéscsabai KEF tagszervezetei A tagszervezet neve 1. Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 2. Békéscsabai Rendőrkapitányság 3. Mi-Ertünk Prevenciós és Segítő Egyesület 4. Drogprevenciós Munkacsoport Táliber Alapítvány 5. 6. Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály 7. Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 8. Békéscsabai Kemény Gábor Közlekedési és Logisztikai Szakközépiskola 9. 10. Békéscsabai Kistérségi Eletfa Szociális Szolgáltató Központ 11. Egyensúly A.E. Egyesület 12. Békés Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály 13. Csabagyöngye Kulturális Központ, Patent Ifjúsági és Diákiroda 14. Mentálhigiénés Egyesület 15. Békéscsabai Keresztény Ifjúsági Egyesület 16. SOS Tini Telefonos Alapítvány 17. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály 18. Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagszervezetei arra törekedtek az elmúlt évben is, hogy a veszélyeztetett fiatalok számára olyan programokat biztosítsanak, amelyekaz oktatási intézmények lehetőségein túl - a szabadidőben is biztosítják az értékek hatékony közvetítését úgy, hogy a megfelelő információátadás mellett élményt is nyújtanak. Együttműködve, egymás munkáját megismerve, azt összeh,!ngolva jutnak el céljaik felé. Az együttes cselekvés, és a feladatok megosztása által tudnak előrébb jutni a prevenció, a kereslet-és kínálatcsökkentés, valamint a gyógyítás-rehabilitáció terén. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évtől a közgyűlés közművelődési, oktatási, ifjúsági és sport ügyekkel foglalkozó bizottságán keresztül - az ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközökből - évente külön összeget különít el a KEF éves működésére (programok, képzések, pályázatok). 2014. évben a KEF 2014. évi működésére (programok, képzések, pályázatok) 400.000,- Ft állt rendelkezésre. Az elkülönített támogatási összeg kezelését, a pályázatokkal kapcsolatos feladatokat 2011. évtől a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény látj a el.
26 A beszámoló záró gondolatai:
A Gyvt. tartalmában a gyermekekre és családjaikra irányuló szociális védelmet, ellátásokat szabályozza, viszont több annál, mint a rászoruló gyermekek védelme, alapvetően minden gyermek jólétét, megfelelő védelmét biztosítja. A megfelelő jogi szabályozás által megszabott mederben a társadalmi felelősségvállalás teszi a gyermekvédelmet élő valósággá. A társadalmi összefogás, a közös felelősségvállalás, a szocializációs környezet állandó stabilitásának biztosítása elengedhetetlen. A társadalom egyes szereplőinek a közös fellépése teremthet a gyermekek számára megfelelő védelmet, biztonságos társadalmi környezetet. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a gyermek nevelésében, célzott támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít számukra. A helyi rendszer további j ellemzőj e, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység az oktatási, egészségügyi és szociális intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok szoros együttműködésén alapul. Az elmúlt év intézkedései, elért eredményei visszatükrözik, hogy a helyi gyermekvédelem alapvető filozófiája a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a szükségleteken alapuló célzott támogatási rendszer működtetése és a veszélyeztetettség megszüntetésében a segítségnyújtás, együttműködés a családdal és a szakemberekkel. Az előterjesztést a szakbizottságok megtárgyalták, a bizottságok döntései a kerülnek ismertetésre.
közgyűlés
ülésén
A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egység: Szociálpolitikai Osztály. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg döntését.
HATÁROZATI JAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2014. évi ellátásáról szóló beszámolót megismerte és elfogadja. Felelős: Határidő:
Dr. Bacsa Vendel jegyző 2015. május 21.
Békéscsaba, 2015. május 18.
~~~:~Jeg.~z~~:
~
Pénzügyi:
0F~
.
