APAJ-ÜRBİPUSZTAI TERMÉSZETVÉDİ
VADÁSZTÁRSASÁG
ALAPSZABÁLYA
Kelt: 2012. november 24.
2
APAJ-ÜRBİPUSZTAI TERMÉSZETVÉDİ VADÁSZTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA
A Vadásztársaság tagjai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény), a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. év IV. tv. (Ptk.) 61-65 §-ai, valamint a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) rendelkezései az Apaj-ürbıpusztai Természetvédı Vadásztársaság alapszabályát az alábbiak szerint foglalták változásaival egységes szerkezetbe. A Vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és a Vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyver- és lıszertartásra, -használatra vonatkozó szabályzatok megtartásával, az erdı- és mezıgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet és természetvédelem elıírásai tiszteletben tartásával, a szakszerő és tervszerő vadgazdálkodással óvja a vadon élı állatokat, azok élıhelyét, jól mőködı egyesületi élettel tagjai részére kulturált vadászati lehetıséget biztosítson.
I. Általános rendelkezések A Vadásztársaság jellege és jogi helyzete
1.)
A Vadásztársaság neve:
Apaj-ürbıpusztai Természetvédı Vadásztársaság
A Vadásztársaság rövidített neve:
Apaji Vt.
Székhelye:
2347 Bugyi-Juhászföld
Hatóköre:
területi
2.) A Vadásztársaság a tagjai által önkéntesen létrehozott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezı egyesület, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A Vadásztársaság önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri. 3.) A Vadásztársaság elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységét csak a céljai megvalósítása érdekében, kiegészítı jelleggel végezhet.
3 A Vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei 3.) A Vadásztársaság joga, hogy: a)
a vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely kérdésben a vadászati érdekképviseleti szervezethez (szövetséghez) kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen,
b) a vadászati érdekképviseleti szervezethez tagfelvételi kérelmet elıterjesszen, felvétel esetén tagjai érdekében a szervezet tevékenységében – annak alapszabálya szerint – részt vegyen, c)
a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetıségeit elısegítı társulásnak, közös vállalkozásnak, alapnak tagja legyen,
d) tagjaira a jogszabályokkal és a taggyőlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban kötelezettségeket állapítson meg.
4.) A Vadásztársaság köteles: a)
a vadgazdálkodást és a vadászatot a mezı- és erdıgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet és természetvédelemmel összhangban gyakorolni, tagjai részére a vadászati lehetıséget biztosítani,
b) a vad életmódja folytán keletkezı károk megelızése érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása stb.) megtenni, c)
elımozdítani, hogy tagjai a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló jogszabályokban, a Vadásztársaság alapszabályában, valamint a szabályzatokban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a Vadásztársaság elıtt álló feladatok megvalósítását,
d) a jogszabály által ellenırzési joggal felruházott szervek ellenırzéseit segíteni, e)
a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elısegíteni,
f)
tagjai egyesületi életre nevelését elımozdítani.
A Vadásztársaság tevékenysége
5.) A Vadásztársaság az állam képviseletében eljáró vadászati hatóság által jóváhagyott tervekben (üzemterv és éves terv), valamint az éves terv részét képezı kilövési tervben foglaltakat köteles végrehajtani, e tevékenysége alapcél szerinti tevékenységnek minısül. A Vadásztársaság alapcél szerinti tevékenységének minısül tehát - egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319’08) - vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 0170’08) - gabonaféle termesztése (pl. vadföldmővelés) (TEÁOR 01.11’08) - egyéb nem évelı növény termesztése (pl. vadföldmővelés) (TEÁOR 01.19’08) - állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 0162 ’08) A Vadásztársaság nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyőlési, sem önkormányzati képviselıválasztáson jelöltet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
4 II. A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a tagsági jogviszony megszőnése
A Vadásztársaságba jelentkezık felvétele
6.) A Vadásztársaságba tagként jelentkezık felvételérıl az Intézı Bizottság elıterjesztése alapján a taggyőlés a kérelem benyújtása utáni 180 napos határidıt követı elsı taggyőlés teljes tagságának legalább 2/3-os többségi szavazatával (ideértve a megismételt taggyőlésen hozott határozatot is) köteles dönteni.
A Vadásztársaság taglétszámának megállapítása
7.) A Vadásztársaság taglétszámát a jelentkezık és a lehetıségek összhangjában megteremtve – a jogszabály elıírásainak, a vadászterület nagyságának és vadeltartó képességének, valamint a Vadásztársaság elıtt álló feladatoknak a figyelembevételével – az Intézı Bizottság javaslatára a taggyőlés teljes tagságának 50 %-ot meghaladó többségi szavazatával (ideértve a megismételt taggyőlésen hozott határozatot is) állapítja meg.
A Vadásztársaság tagjai
8.) A Vadásztársaság tagja lehet minden olyan magyar és külföldi állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a vonatkozó jogszabályokban, az Alapszabályban, valamint a Házi Szabályzatban elıírt feltételeknek megfelel, írásban nyilatkozik belépési szándékáról, és arról, hogy az egyesület céljait és az alapszabálya és egyéb szabályzatai alapján a tagokat terhelı kötelezettségek teljesítését vállalja, valamint ezt követıen az Intézı Bizottság javaslatára a taggyőlés felvette tagjai sorába. 9.) A Vadásztársaságnak rendes és különleges jogállású tagjai lehetnek. A Vadásztársaság rendes tagjait – a tagsági jogviszonyból eredıen – a jogszabályban, az alapszabályban, a házi szabályzatban megállapított jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A taggyőlés különleges jogállású tagjai a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Pártoló tag lehet az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki/amely az egyesület tevékenységét idıszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja és az Intézı Bizottság pártoló taggá megválasztja. A tiszteletbeli tagot a taggyőlés választja meg e tagságra. Tiszteletbeli tag az a 70 éves kor fölötti, és legalább 20 éves tagsággal rendelkezı tag lehet, akit az egyesület az egyesületi célok elımozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. Tiszteletbeli taggá választható az az egyesületi tag is, aki idıs koránál, vagy személyi körülményeinél fogva közremőködési, munkavégzési kötelezettségeit már kellıen teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudná és arra érdemes, és ezen körülményeinél fogva a taggyőlés a tagdíjfizetési kötelezettség alól mentesíteni kívánja. A pártoló tagok az egyesület szerveibe nem választhatók, valamint az egyesület döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt, kötelesek betartani az egyesület alapszabályát és végrehajtani a taggyőlés és az ügyintézı szervek határozatait. 10.) A Vadásztársaság rendes tagjai: a)
részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) jogosultak a Vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a taggyőlés határozatainak megtartásával vadászni, c)
a taggyőlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek,
d) kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók, külföldi állampolgár tag esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı
5 személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, e)
a Vadásztársaság valamely szervének törvénysértı határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a másodfokon eljáró szerv, illetıleg a bíróság elıtt megtámadhatják,
f)
a Vadásztársaság irataiba betekinthetnek,
g) a taggyőlés napirendjére javaslatot tehetnek, h) rendes tag, valamint tiszteletbeli és pártoló tag felvételét kezdeményezhetik, i)
térítés ellenében – ilyen térítésnek minısül a befizetett tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulás – igényt tarthatnak a taggyőlés által megállapított vadászrészre (a juttatás elszámolásának rendje a Házi Szabályzatban kerül meghatározásra),
j)
a Vadásztársaság eszközeit a Házi Szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe vehetik, illetıleg használhatják,
k) a Vadásztársaságból a fennálló kötelezettségei, tartozásai teljesítése után az indok megjelölése nélkül kiléphetnek. Tagsági viszonyának szüneteltetését kérheti a teljes jogú tag legfeljebb kettıévi idıtartamra. A szüneteltetés ideje alatt az elsı évben tagdíjat nem fizet, a második évben 50 % tagdíjat kell fizetnie. A szüneteltetés teljes idıszaka alatt tagsági jogaival nem élhet. A szüneteltetés iránti kérelmet indokolással az Intézı Bizottságnak kell benyújtani, amely a következı ülésén dönt a kérelem elbírálásáról. A tagok kötelességei 11.) A Vadásztársaság tagjainak kötelessége a vadgazdálkodásra és vadászatra, a fegyver és lıszer tartására és használatára vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a taggyőlési és Intézı Bizottsági határozatokat, valamint a Vadásztársaság tisztségviselıinek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani. A Vadásztársaság tagja köteles továbbá: a)
a Vadásztársaság szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni,
b) a Házi Szabályzatban elıírt, valamint a taggyőlés és az Intézı Bizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni, vagy a munkáját a Házi Szabályzat szerint pénzben megváltani c)
a taggyőlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, egyszeri belépési díjat, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni, továbbá
d) a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak a megvalósítását, e)
mentesül a közösségi munka végzésének és a tagdíj megfizetésének a kötelezettsége alól a tiszteletbeli tag, továbbá a munkavégzés alól az a tag, aki a társaságnál 20 évi Intézı Bizottsági munkát, vagy gyakori szakértıi munkát végzett.
f)
a társaság személyi nyilvántartásában szereplı adatokban bekövetkezett változást az érintett tag köteles az Intézı Bizottság titkárának írásban haladéktalanul bejelenteni.
A tagsági viszony megszőnése
12.) A tagsági viszony megszőnik: a) kizárással, b) törléssel, c) kilépéssel, d) a tag halálával, valamint
6 e)
a Vadásztársaság jogutód nélküli megszőnésével.
13.) Kizárás csak fegyelmi határozattal, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követıen rendelhetı el. 14.) Az Intézı Bizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot, akit kizártak, továbbá azt, aki az elıírt vagyoni hozzájárulási, egyszeri belépési, tagdíjfizetési, vagy egyéb fizetési kötelezettségének önhibájából határidıre – majd az írásbeli felszólítás kézhezvételétıl számított 15 napon belül – nem tett eleget. A törlésrıl hozott határozatot 3 napon belül meg kell küldeni a törölt tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétıl számított 15 napos jogvesztı határidın belül a taggyőléshez fellebbezést nyújthat be, illetıleg a taggyőlés határozata ellen a kézbesítéstıl számított 30 napos jogvesztı határidın belül – ha a döntést törvénysértınek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz. 15.) A tagnak a kilépési szándékát annak idıpontja meghatározásával írásban kell bejelentenie az intézı bizottság elnökénél. A tagsági viszony ez esetben a kilépésrıl szóló nyilatkozatnak az egyesület Intézı Bizottságának elnöke általi átvétele napján szőnik meg. A kilépés idıpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az idıpontig fennálló kötelezettségeit teljesítenie, és azok teljesítését szükség esetén az Intézı Bizottság elnöke részére igazolnia kell.
Törlés, vagy kilépés esetén az egyszeri belépési díj a Társaság vagyonát képezi. Fegyelmi eljárás
16.) A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a Vadásztársaság Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
III. A Vadásztársaság szervezete
17.) A taggyőlés A Vadásztársaság legfıbb szerve a tagok összességébıl álló taggyőlés. A Vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal taggyőlést köteles tartani. Ezen kívül össze kell hívni a taggyőlést az Intézı Bizottság határozata alapján, az Ellenırzı Bizottság kezdeményezésére, továbbá a tagság egyharmadának kérésére az ok és cél megjelölésével, valamint ha a bíróság elrendeli. A taggyőlést a Vadásztársaság elnöke igazolható módon (faxon, e-mailen, postai úton stb.), írásbeli meghívóval, a hely és az idıpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót a taggyőlés idıpontját legalább 8 nappal megelızıen megkapja. A taggyőlésrıl hangfelvétel készül, a taggyőlési határozatokról jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, valamint a taggyőlés által megválasztott jegyzıkönyvvezetı és két hitelesítı ír alá. A taggyőlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint 50 %-a jelen van. A határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerő szótöbbség szükséges. A taggyőlés határozatait – az alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza, a jelenlévı tagok 50%-ot meghaladó szavazati aránnyal titkos, írásbeli szavazást rendelhetnek el bármely kérdésben. Szavazategyenlıség esetén a szavazás érvénytelen. A taggyőlésen minden tagnak egy szavazata van. A társadalmi szervezet természetes személy tagja szavazati jogát személyesen, vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt meghatalmazottja útján is gyakorolhatja. Ha a szabályszerően összehívott taggyőlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés idıpontját legalább 8 nappal megelızıen megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli idıpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.
7 A másodszor összehívott megismételt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülés meghívójában a tagokat tájékoztatni kell a távolmaradásuk fenti következményeirıl. A taggyőlésen a tisztségviselık választásánál a jelölıbizottság által elıterjesztett összesített jelöléseken túlmenıen a jelöltre bármelyik jelenlévı tag is tehet javaslatot. A szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévı szavazásra jogosultaknak több mint 15 %-a érvényes szavazatának a támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles magánokiratba foglalt nyilatkozatban elfogadta. A megválasztott tisztségviselı az a jelölt lesz, aki a titkos szavazás során a taggyőlés szavazásra jogosult tagjai több mint 2/3-ának a szavazatát megkapta. Amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségő szavazatot, akkor ugyanazon a taggyőlésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani, ahol a korábbi szavazáson a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat, és az egyszerő szavazattöbbség dönt közöttük. A Vadásztársaság taggyőlése a választott tisztségviselıket 5 éves idıtartamra választja meg. Az idıközi választások ugyanennek a periódusnak a végéig jelentenek tisztséget. A megválasztott tisztségviselı visszahívását – a visszahívás okának megjelölésével – a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a taggyőlésnél. A taggyőlés a kezdeményezés benyújtásának idıpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az Intézı Bizottság javaslata és az érintett tisztségviselı meghallgatása után – titkos szavazással dönt a kezdeményezésrıl. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselı, mind a kezdeményezık, illetve a taggyőlés bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a törvényszék elıtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A taggyőlés hatásköre A taggyőlés a Vadásztársaságot érintı minden kérdésben dönthet. A taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a)
az alapszabály, a fegyelmi szabályzat és a házi szabályzat megállapítása és módosítása nyílt szavazással, 2/3-os többségi szavazattal,
b) az Intézı Bizottság, az ellenırzı bizottság, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak – titkosan, írásbeli szavazással, 2/3-os többségi szavazattal – 5 évre történı megválasztása, visszahívása, továbbá a választási idıszakban megüresedett tisztségeknek titkos, írásbeli szavazással való betöltése(a tisztségviselık visszahívásával egyidejőleg dönteni kell az új tisztségviselık megválasztásáról), c) a jelölıbizottság nyílt szavazással történı megválasztása (A jelölıbizottság elnökét és legalább két tagját, az újraválasztást megelızı taggyőlés választja meg. A jelölıbizottság elnökének és tagjainak a megválasztására a Vadásztársaság elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre bármely tag is jogosult. A jelölıbizottság a javaslatát a Vadásztársaság tagjai véleményének ismeretében teszi meg.), d) a Vadásztársaság éves költségvetésének a megállapítása és döntése a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében, e)
az Intézı Bizottság, az ellenırzı bizottság és a fegyelmi bizottság éves beszámolójának megtárgyalása elfogadása,
f)
a Vadásztársaság más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának a tagok 2/3-os többségi szavazatával történı a kimondása,
g) a pártoló tag kivételével a tagfelvétel, a tag kizárás elleni fellebbezése esetén döntés a tag kizárásáról, továbbá a Fegyelmi Szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása, h) az éves vadgazdálkodási terv, és ezen belül a kilövési terv megállapítása, i)
a nettó 2 mFt értéket meghaladó szerzıdések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb (nettó 2 mFt érték feletti) beruházásoknak a jóváhagyása,
j)
a tagdíj, az egyszeri belépési díj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és esedékességét, a kötelezı közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása,
k) a Vadásztársaság tagjainak közösségi munkára kötelezése,
8 l)
a Vadásztársasági tagok kiemelkedı munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselık jutalmának vagy tiszteletdíjának megállapítása,
r)
a vendéghívás lehetıségének és rendjének megállapítása a Vadásztársaság nevében és a tagokat illetıen,
s)
a vadászrész mértékének megállapítása,
t)
a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a taggyőlés hatáskörébe utal.
18.) A Vadásztársaság ügyintézı és képviseleti szervei: Az Intézı Bizottság, az Ellenırzı Bizottság, valamint a Fegyelmi Bizottság. Az Intézı Bizottság Az Intézı Bizottság a Vadásztársaság két taggyőlése közötti általános hatáskörő ügydöntı és végrehajtó szerve. Az Intézı Bizottság a taggyőlésnek tartozik felelısséggel. Az Intézı Bizottság elnökbıl, a két elnökhelyettesbıl, titkárból, vadászmesterbıl, természetvédelmi felelısbıl, valamint gazdasági felelısbıl áll. A Vadásztársaság bankszámlája feletti rendelkezési jog a Vadásztársaság mindenkori elnökét, gazdasági felelısét, valamint az Intézı Bizottság pénzintézethez bejelentett két tagját együttesen illeti meg. Bankszámla mőveletet a négy bejelentett aláíró közül kettı együttes aláírásával lehet indítani. Az Intézı Bizottság tagjait a taggyőlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelıen látják el. Kötelezı a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy tisztségviseléstıl eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki. A tagsági viszony megszőnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszőnik. Az Intézı Bizottság tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak.
Az Intézı Bizottság feladatai: a)
gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggı jogszabályok, szabályzatok, valamint a Vadásztársaság taggyőlése által hozott határozatok végrehajtásáról, ellátja a vadászmester szakmai felügyeletét,
b) összehívja a taggyőlést, c)
megtárgyalja és a taggyőlés elé terjeszti döntés céljából javaslatával a Vadásztársaságba jelentkezık felvételi kérelmét, dönt a pártoló tagok felvételérıl,
d) döntésre elıkészíti a taggyőlés elé terjesztendı mindazon ügyeket, amelyekben a döntés a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, e)
két taggyőlés közötti idıben irányítja a Vadásztársaság tevékenységét,
f)
a 14. pontban meghatározott esetekben törli a tagot,
g) dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat vagy a taggyőlés nem utal más szerv hatáskörébe, h) az IB a tagjai között saját hatáskörében, szükség szerint feladatokat csoportosíthat át, i)
elkészíti, illetve aktualizálja a Vadásztársaság mőködéséhez szükséges szabályzatokat.
Az Intézı Bizottság (IB) üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerő szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. Az IB ülésére a tárgyalt napirendi pontok függvényében tanácskozási joggal meghívható az Ellenırzı Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnöke, valamint a vadgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok tárgyalására tanácskozási joggal meghívhatók a hivatásos vadász/ok/. Az IB határozatképes, ha legalább négy tag jelen van.
9
Az IB ülést az elnök hívja össze az ülést megelızıen legalább 8 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgıs ügyekben az IB ülés rövidebb határidıvel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) történhet meg. Az Intézı Bizottság ülésérıl csak a napirendi pontokat és jelenlévıket tartalmazó jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a Vadásztársaság elnöke, helyettese, vagy a titkár ír alá. Az Intézı Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntésérıl az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 8 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) köteles értesíteni. Az Intézı Bizottság köteles a végzett munkájáról a soron következı taggyőlésen beszámolni, a honlapon az IB napirendi pontjait és határozatait 8 napon belül közzé kell tenni. Ha a szabályszerően összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés idıpontját legalább 8 nappal megelızıen megküldött írásbeli meghívóval 15 napon belüli idıpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni. Az elnök hatásköre és feladatai A Vadásztársaság vezetıje és törvényes képviselıje az elnök. A Vadásztársaság elnöke: a)
felelıs a Vadásztársaság törvényes és alapszabályszerő mőködéséért,
b) koordinálja az Intézı Bizottság tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a taggyőlés és az Intézı Bizottság határozataival összhangban legyenek, c)
a taggyőlés által adott felhatalmazás keretei között szerzıdéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a Vadásztársaság nevében,
d) gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot, e)
elnököl a taggyőléseken és az Intézı Bizottság ülésein,
f)
gondoskodik arról, hogy az Intézı Bizottság, az ellenırzı bizottság és a fegyelmi bizottság a taggyőlésen beszámoljon munkájáról,
g) gondoskodik a taggyőlés, az Intézı Bizottság által hozott határozatok végrehajtásáról, h) munkáltatói jogokat gyakorol, i)
gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot,
j)
szervezi az együttmőködést a mezı- és erıgazdasági nagyüzemekkel és termelıkkel, valamint más szervekkel,
k) intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyőlés vagy más szerv, illetıleg tisztségviselı hatáskörébe. Az elnökhelyettes/ek/ hatásköre és feladatai a)
akadályoztatás esetén az elnök helyettesítése,
b)
kapcsolatot tart a hatóságokkal, szakhatóságokkal, vadászati érdekképviseleti szervekkel, a kamarával, a vadászati, az erdészeti és a természetvédelmi kiadók és lapok szerkesztıségeivel,
c)
részt vesz a Vadásztársaság pályázatainak elkészítésében,
d)
egyéb feladatokat is ellátnak az elnök felkérése alapján.
A titkár hatásköre és feladatai a)
a Vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás, a honlap mőködtetése,
b)
a taggyőlések és az intézıbizottsági ülések írásos anyagainak elıkészítése és a jegyzıkönyv vezetése,
c)
a tagnyilvántartás vezetése,
10 d) a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, taggyőlés elé terjesztése az Intézı Bizottság javaslatának ismertetésével, e)
az alkalmazottak munkaszerzıdéseinek, a (szerzıdéseinek) elkészítése és nyilvántartása.
Vadásztársaság
együttmőködési
megállapodásainak
A vadászmester hatásköre és feladatai a)
felelıs a Vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra, illetıleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért, megtartatásáért,
b) felelıs az éves vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés határidıben történı elkészítéséért, c)
gondoskodik arról, hogy társasvadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt,
d) gondoskodik – a hivatásos vadászok bevonásával – a vadászati létesítmények építésérıl és üzemben tartásáról, továbbá e munkákban a résztvevık tevékenységének irányításáról, illetıleg felügyeletérıl, e)
szervezi a vadkárok megelızését, a vad védelmét és ırzését, vadkár bekövetkezésének veszélyére felhívja az Intézı Bizottság figyelmét,
f)
irányítja és ellenırzi a hivatásos vadászokat,
g) a jelenléti ívek alapján utalványozza a bérelszámolás felé a hivatásos vadászok munkabérét, valamit az IBvel egyetértésben ütemezi és engedélyezi a hivatásos vadászok szabadságolását, h) rendszeresen ellenırzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját, i)
gondoskodik a vadászati törvényben meghatározott, a vadászattal és a vadgazdálkodással összefüggı nyilvántartások vezetésérıl,
j)
elıkészíti, szervezi és irányítja a bérvadásztatásokat,
k) orvvadászat, vagy annak gyanúja esetén eljár, és együttmőködik az illetékes hatóságokkal l)
felelıs az éves vadlétszám becslés elvégzéséért, gondoskodik a trófeák bemutatásáról, irányítja a kötelezı vadhús vizsgálat elıírásainak megtartását és a nagyvad azonosító jelek szabályszerő használatát,
m) vezeti a Vadásztársaságok hosszú távú ütemtervének nyilvántartási részét, n) gondoskodik a kiadott vadászrész név szerinti elszámolásáról, összesítésérıl a naptári évre vonatkozóan, o) ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
A természetvédelmi felelıs hatásköre és feladatai a)
a vadászok természetvédelmi ismereteinek bıvítése, gondoskodás a természetvédelmi elıírások megtartásáról, valamint megtartatásáról,
b) kapcsolattartás és együttmőködés a területileg illetékes természetvédelmi hatósággal és a nemzeti park igazgatósággal, c)
a Vadásztársaság gazdálkodásával és mőködésével kapcsolatos propagandafeladatok elıkészítése, és végrehajtása, kapcsolattartás a Vadásztársaság területén gazdálkodó szervekkel, illetıleg oktatási intézményekkel (iskolák, mővelıdési házak stb.),
d) a baleset megelızését szolgáló munkavédelmi oktatás évenkénti megszervezése, nyilvántartása, e)
a Vadásztársasági versenyek és más rendezvények megszervezése.
A gazdasági felelıs hatásköre és feladatai a)
intézi a Vadásztársaság gazdasági ügyeit, elkészíti a Pénzkezelési Szabályzatot, és felelıs a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok elıírásainak megtartásáért,
b) ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel kapcsolatos teendıket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja,
11 c)
ellenırzi a havi tagdíj beszedését, tagdíjfizetésrıl nyilvántartást vezet, három hónapi elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségérıl értesíti a Vadásztársaság elnökét,
d) elkészíti az Intézı Bizottsági beszámolónak a vagyonkezelésrıl szóló részét, e)
ellenırzi és irányítja a Vadásztársaság által alkalmazott pénzügyi, illetve könyvelıi feladatokat ellátó személyt,
f)
ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
Az Ellenırzı Bizottság A Vadásztársaság taggyőlése a Vadásztársaság tagjai közül elnökbıl és kettı tagból álló Ellenırzı Bizottságot választ, mely közvetlenül a taggyőlésnek felelıs. Az Ellenırzı Bizottság feladata a Vadásztársaság jogszabály- és alapszabályszerő mőködésének, valamint vagyonkezelésének ellenırzése. Ennek során a Vadásztársaságnál ellenırzi: a)
a taggyőlés, az intézıbizottság és a fegyelmi bizottság határozatainak végrehajtását, s általában a Vadásztársaság alapszabályszerő mőködését,
b) a Vadásztársaság terveinek a végrehajtását, c)
a költségvetés végrehajtását, a pénz- és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást;
d) véleményt nyilvánít az éves beszámolóról, e)
ellenırzi mindazon mőködéssel kapcsolatos dolgokat, amelyre az IB írásban külön felkéri.
Az Ellenırzı Bizottság jogosult a Vadásztársaság mőködésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységérıl évenként és mőködésének befejezésekor jelentést tesz a taggyőlésnek. Az Ellenırzı Bizottság hiányosság megállapítása esetén – annak jellegétıl függıen – az alábbi intézkedéseket teszi: a)
csekélyebb súlyú hiányosságokra felhívja a vizsgált szerv, illetıleg tisztségviselı figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra,
b) jogszabályt, alapszabályt, illetıleg a Vadásztársaság érdekeit sértı magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja a Vadásztársaság elnökét. Ha az Ellenırzı Bizottság tájékoztatása nem vezet eredménye, a taggyőlés összehívására tesz elıterjesztést. Ilyenkor a taggyőlést haladéktalanul össze kell hívni. A bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelızıen legalább 8 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgıs ügyekben az EB ülés rövidebb határidıvel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) történhet meg. A bizottság szükség szerint, de legalább évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent, határozatait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A bizottság ülésérıl a napirendi pontokat, a döntés/eke/t és jelenlévıket is tartalmazó jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a bizottság két tagja ír alá. A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntésérıl az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) köteles értesíteni. Az ülésekrıl készült jegyzıkönyvet a taggyőlés felé a bizottság elnökének ismertetnie kell. Ha a szabályszerően összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés idıpontját legalább 8 nappal megelızıen megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli idıpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.
12 A Fegyelmi Bizottság
A Vadásztársaság taggyőlése a tagok közül elnökbıl és kettı tagból álló Fegyelmi Bizottságot választ, amely közvetlenül a taggyőlésnek felelıs. A Fegyelmi Bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a hatáskörébe utalt fegyelmi határozatok meghozatala. Hatáskörére és eljárására a Fegyelmi Szabályzatban foglaltak az irányadók. A Fegyelmi Bizottság elnöke évente beszámol a taggyőlésnek a fegyelmi bizottság tevékenységérıl, valamint a Vadásztársaság fegyelmi helyzetérıl. A bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelızıen legalább 8 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgıs ügyekben az FB ülés rövidebb határidıvel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) történhet meg. A bizottság évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent, határozatait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A bizottság ülésérıl a napirendi pontokat, a döntés/eke/t és jelenlévıket is tartalmazó jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a bizottság két tagja ír alá. A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntésérıl az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, elektronikus úton) köteles értesíteni. Az ülésekrıl készült jegyzıkönyvet a taggyőlés felé a bizottság elnökének ismertetnie kell. Ha a szabályszerően összehívott ülésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, minden tag részére újból, a megismételt ülés idıpontját legalább 8 nappal megelızıen megküldött írásbeli meghívóval 30 napon belüli idıpontra ugyanazzal a tárgysorozattal megismételt ülést kell összehívni.
IV. A Vadásztársaság alkalmazottai
19.) A Vadásztársaság, amennyiben megszerzi egy adott vadászterületen a vadászati jogot, a hatályos jogszabályokban elıírt számú hivatásos vadászt alkalmaz. A hivatásos vadász feladatait az Intézı Bizottság határozatai szerint végzi. Közvetlen irányítását és ellenırzését a vadászmester látja el. A hivatásos vadász jogait, kötelességeit, alkalmazásának és eljárásának részletes szabályait a Munka Törvénykönyve, a Vadászati törvény, valamint a „Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata”, a munkaszerzıdése és az Intézı Bizottság által elfogadott munkaköri leírása állapítja meg. 20.) A Vadásztársaság a hivatásos vadászokon kívül egyéb feladatok ellátására más személyeket is alkalmazhat.
V. A Vadásztársaság gazdálkodása, pénzforrásai és vagyona
21.) A Vadásztársaság vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Vadásztársaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Vadásztársaság a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységeit folytathatja, míg gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak annyiban folytathat, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységeit nem veszélyezteti. A Vadásztársaság bevételei:
13 a)
tagdíjak és a tagok vagyoni hozzájárulásai,
b) az egyszeri belépési díj, c)
alapcél szerinti tevékenységekbıl származó bevételek,
d) gazdasági-vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek, e)
hitelek, kölcsönök, támogatások, adományok,
f)
a pénzintézeti befektetési tevékenységbıl származó bevételek,
g) egyéb bevételek. A Vadásztársaság költségei, ráfordításai: a)
alapcél szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, c)
a Vadásztársaság mőködéséhez szükséges költségek,
d) egyéb költségek. A Vadásztársaságnak ingó- és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok és a szabályzatok keretei között önállóan rendelkezik. Az egyszeri belépési díj, az éves tagdíj mértékérıl, befizetésének módjáról, esedékességérıl, határidejérıl a taggyőlés dönt. A Vadásztársaság vagyona csak vadgazdálkodási, vadászati vagy ezeket elısegítı célokra használható fel a taggyőlés határozata alapján. A Vadásztársaság nyereségét sem közvetlenül, sem közvetetten a tagok között felosztani nem lehet. A pénzgazdálkodása és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi elıírások rendelkezései az irányadók.
VI. A Vadásztársaság megszőnése
22.) Megszőnik a Vadásztársaság, ha: a)
a legfıbb szerv döntése alapján átalakul,
b) a legfıbb szerv a feloszlásról határoz, c)
a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenırzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszőnteti, vagy megállapítja megszőnését, e)
a fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
A b.)-e.) pontban foglaltak esetén a Vadásztársaság jogutód nélkül szőnik meg. A b.) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, míg a c.)-d.) pontban foglalt esetekben kényszervégelszámolást kell lefolytatni. A végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárásra a Civil törvényben szabályozott eltérésekkel a 2006. évi Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vadásztársaság fizetésképtelensége esetén a Civil törvény eltéréseivel az 1991. évi XLIX. tv. rendelkezései az alkalmazandóak. A legfıbb szerv nem dönthet a feloszlásról, amennyiben a Vadásztársasággal szembeni végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. A Vadásztársaságnak a jogutód nélkül történı megszőnése esetén a hitelezıi igények kielégítése után megmaradt vagyon a Vadásztársaság taggyőlése által az alábbi rendezı elvek szerint meghatározott módon kerül felosztásra a rendes tagok között.
