A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei


szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre

Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia 2011

Apáthy Könyvek

Készült a Szülőföld Alap (595/2011) támogatásával

Lektorálta: dr. Hartel Tibor, dr. Pap Péter László, dr. Ruprecht Eszter, dr. Ujvárosi Lujza

© Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre, 2011

Borítóterv és műszaki szerkesztés: László Zoltán Universitatea „Babeş-Bolyai” Presa Universitară Clujeană Director: Codruţa Săcelean str. Haşdeu nr. 45-51 400371 Cluj-Napoca, ROMÂNIA Tel./fax: (+40)-264-597-401 E-mail: [email protected] http://www.puc.ubbcluj.ro/


A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése, költése és populációdinamikája a Gyergyói-medencében

Kósa Ferenc1 és Szabó D. Zoltán2

Cím/Address: 1Kísérleti Biológia Tanszék, Biológia és Geológia Kar, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Klinikák u. 5-7, 400006 Kolozsvár, Románia, [email protected]; 2Taxonómiai és Ökológiai Tanszék, Biológia és Geológia Kar, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Klinikák u. 5-7, 400006 Kolozsvár, Románia, [email protected]

Abstract – The White Stork (Ciconia ciconia) is the single bird species from Romania with detailed and precise information about historical distribution and nesting data. The national breeding population it is estimated to 5000-6000 breeding pairs, with 2000-2200 pairs breeding in Transylvania. In 2010 we surveyed the nest distribution and reproductive success of White Storks breeding in Gheorgheni Basin. The settlements were visited between 24-25 June when we noted the geographical coordinates, nesting support and number of youngs at every nest. The data are presented in a detailed table in order to facilitate future census work. From the 16 surveyed localities 15 had 63 storks nests, from which 54 were occupied (45 breeding pairs and 9 solitary breeders). With a reproductive success of 2.83 pairs/breeding pair the population seems to be stable. Similarly to the other regions of the country, the traditional nest supports are disappearing, 80.95% of nests beeing built on electric pylons and only 19.03% on chimneys, on barns and on roofs. Comparing historical data in the 1963-1973 period we found an overall decrease of -29.7% of breeding pairs. Since 1998 the number of the breeding pairs started to increase and in 2010 exceeded the 1963 values. Kulcsszavak – fehér gólya, Ciconia ciconia, elterjedés, fészkelési siker, számlálás.

Key words – White Stork, Ciconia ciconia, distribution, reproductive success, census.

Bevezetés A fehér gólya populációbiológiai szempontból talán a legjobban tanulmányozott madarak közé tartozik. Állományának felmérésére a teljes Palearktikumra kiterjedő nemzetközi gólyaszámlálásokat szerveztek 1934-ben, 1958-ban, 1974ben, 1984-ben, 1994-ben és 2004-2005-ben (Salmen 1980, Klemm és Salmen 1988, Schulz 1999b, Kósa 2005). Erdélyben a legrégebben rendszeresen felmért madárfaj. Romániai állományát 5000-6000 párra becsülik (Kósa 2005), Erdélyben mintegy 2000-2200 pár költ (Kósa 2001). Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy minél pontosabb és részletesebb adatokat gyűjtsünk a fehér gólya Gyergyói-medencei elterjedésére, fészkelő körülményeire és költésbiológiájára vonatkozóan. Ugyanakkor a jövőbeni populációdinamikai vizsgálatok számára egy olyan megbízható fészekadatbázist szeretnénk

216

Kósa és Szabó – A fehér gólya a Gyergyói-medencében közreadni, amely segítségével a fészkek évek múlva is egyértelműen beazonosíthatók lesznek. A fehér gólya európai állománya jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben: a nemzetközi számlálások kimutatták a nyugati és északi populációk hanyatlását (Schulz 1999b), míg a keleti populációk stabilnak vagy terjeszkedőnek mutatkoznak az utóbbi másfél évtizedben. Másik célkitűzésünk az volt, hogy a 2003-as és 2011-es évi adataink és az eddigi szakirodalmi adatok alapján felmérjük, hogy az utóbbi évtizedekben milyen populációdinamikai változásokon ment keresztül a Gyergyói-medencei fehér gólyaállomány. Anyagok és módszerek

A vizsgált terület – a Gyergyói-medence (románul Depresiunea Giurgeului) – a Maros felső folyásánál fekszik Romániában, Hargita megyében. Északnyugaton a Kelemen-havasok, északkeleten a Besztercei-hegység, keleten a Gyergyói-havasok, nyugaton a Görgényi-havasok ölelik körül a Maros 1298 km2 nagyságú felső vízgyűjtő medencéjét (Ujvári 1972). A vizsgált területet autóval jártuk be 2003 június 22-én és 2011 június 2425 között. A kiválasztott vizsgálati időszakban a fiókák már nagyok, jól megfigyelhetők, számuk általában már nem változik a kirepülésig, így megfelelő pontossággal megállapítható a költés eredményessége. A fészkek pontos földrajzi koordinátáit a fészek alá állva egy Garmin GPSmap 60CSx típusú GPS-sel határoztuk meg. Abban az esetben, ha a fészek megközelítése akadályba ütközött, akkor a fészekhez legközelebb eső megközelíthető hely koordinátáit mértük be. Valamennyi gólyafészket le is fotóztuk. Az adatokat egy előre megszerkesztett fészekadatlapra vezettük be, melyen feltüntettük: - az illető helységet ahol a fészek található; - a fészek pontos helyét (utcanevet, házszámot, oszlopszámot, földrajzi koordinátákat, tengerszint feletti magasságot); - a gólyapopuláció fennmaradása, védelme szempontjából fontos valamen�nyi költésbiológiai paramétert (fészkelő párok száma, fióka nélküli és fiókás párok száma, költési siker, elpusztult fiókák száma); - a fészektartó típusát (villanyoszlop, kémény, csűr, háztető vagy fa; villanyoszlop esetén ennek számát és a fészektartó állvány jelenlétét vagy hiányát); - a megfigyelés időpontját. Az állományfelmérés és költésbiológiai paraméterek rögzítése, az adatok feldolgozása és bemutatása az alábbi egységesített, nemzetközileg elfogadott módszer alapján történt (Schulz 1999a): H = Horst = fészkek össz-száma HE = Horst von Einzelstorch besetzt = magányos gólya által lakott fészek HPa = Horstpaare allgemein = költőpárok össz-száma (HPa = HPm + HPo + HPx) HPm = Horstpaare mit flüggen Jungen = fiókás költőpárok száma HPo = Horstpaare ohne flügge Junge = fióka nélküli költőpárok száma


HPx = Horstpaare mit x flüggen Jungen = ismeretlen számú fiókával rendelkező párok száma JZG = Gesamtanzahl flügger Junge in einem Auswertungsgebiet = repülős fiókák össz-száma JZu =Gesamtzahl umgebrachten Jungen = elpusztult fiókák száma JZa = Anzahl flügger Junge pro HPa = az összpár-számra vonatkoztatott átlagos fiókaszám (JZG/HPa) JZm = Anzahl flügger Junge pro HPm = a fiókás párokra vonatkoztatott átlagos fiókaszám (JZG/HPm) StD = Storchendichte = a gólyapárok sűrűsége 100 km2-re vonatkoztatva.

Gyergyóremete és Gyergyóalfalu helységekben a fiókákat alumínium- és műanyag gyűrűkkel jelöltük. A műanyag gyűrű előnye, hogy távcsővel, messziről is leolvasható számok vannak rajta (1. táblázat). Eredmények

Az általunk leellenőrzött 16 helységből 15 helységben 63 gólyafészket találtunk, amelybből 54 volt lakott (45HPa + 9HE) és 9 üres (uH) (1. táblázat). Az állományfelmérés során két helység maradt leellenőrizetlen (Orotva és Gyergyószentmiklós) és csak egy helységben nem találtunk gólyafészket (Marosfő). 2010ben a fiókás párok (HPa) száma 43 volt, ezekben összesen 122 fiókát (JZG) számoltunk. A fiókás párokra vonatkoztatott átlagfiókaszám értéke (JZm) 2,83 volt, míg az összpárszámra számolt átlagfiókaszám (JZa) 2,71. A fészkenkénti fiókaszám százalékos megoszlása a következőképpen alakult: az egy fiókás fészkek részaránya 11,62% volt, a két fiókás fészkekké 20,93%, a három fiókásokké 39,53%, míg a négy fiókás fészkekké 27,9%. Két pár esetében nem sikerült meghatározni a fiókák pontos számát (HPx = 2). Fióka nélküli párokat (HPo) nem regisztráltunk. A fészkek legnagyobb része (80,95%) villanyoszlopokra épült: 4 fészek középfeszültségű oszlopokra, 47 pedig alacsonyfeszültségűekre (1. és 2. táblázat). Utóbbiak között mindössze 13 darab, villanyoszlopokra kihelyezett, a madarak elektromos áramütés általi halálát megakadályozó fészekállványra épült fészket találtunk. A hagyományos fészekaljzatokra (kémény, csűr, templom, kripta) épült fészkek számaránya alacsony volt: 19,03% (1. és 2. táblázat). Tárgyalás

A Gyergyói-medencei fehér gólya fészkelőállományát az általunk tanulmányozott két évben (2003 és 2010) 39 és 45 pár alkotta. Ez a ~470 költőpárra becsült székelyföldi gólyaállomány (Kósa, nem publikált adat) ~8,29-9,57%-nak felel meg. A Gyergyói-medencében a gólyák kizárólag településeken költenek. A gólyafészkek eloszlása a vizsgált területen nem egyenletes (1. táblázat): legnagyobb számban a medence magasabban fekvő, középső és déli részein találhatók. A gólyák által gyéren lakott régió a medence északi része. A fehér gólya Gyergyói-medencei védelme, fennmaradása és jövőbeni

217

Gyergyóalfalu (Joseni)

Güdüc (Ghiduţ)

Galócás (Gălăuţaş)

Borzont

Borzont

Borzont

Borzont

Borzont

Borzont

Borzont

Borzont (Borzont)

Helységnév (Localities)

Joseni1

Ghidut1

Galautas1

Borzont9

Borzont7

Borzont6

Borzont5

Borzont4

Borzont3

Borzont2

Borzont1

Fészekazonosító (Nest identifier)

46.699.623

46.767.826

46.911.320

46.696.481

46.695.660

46.694.538

46.692.271

46.691.053

46.689.530

46.689.044

46.687.290

Földrajzi szélesség (Latitude)

25.486.058

25.514.148

25.407.900

25.465.699

25.455.540

25.447.745

25.438.149

25.433.012

25.426.587

25.424.515

25.417.110

Földrajzi hosszúság (Longitude)

737

746

700

736

736

750

754

761

765

765

783

T.sz.f. magasság (Altitude) (m)

HPm3

HE

uH

HPm4

HPm3

uH

uH

HPm2

HPm3

HPm1

uH

Költési adatok (Breeding data)

E2

E0

K

E0

CsT

E2

E2

E0

E2

E0

E0

Fészektartó típusa (Nest support)

fészekkezdemény

gyárkémény

Megjegyzések (Observations)

1. táblázat. A Gyergyói-medence fehér gólya fészkei 2010-ben (költési adatok: uH – üres fészek, HE – magányos gólya által lakott fészek, HPm1-4 – költőpár 1-4 fiókával; fészek aljzat: E0 – villanyoszlop tartóaljzat nélkül, E2, E4 – villanyoszlop 2- vagy 4 lábas tartóaljzattal, EK – középfeszültségű villanyoszlop, K – kémény, CsT – csűr fészektartóval, T, TT – háztető tartóaljzattal vagy tartóaljzat nélkül; a földrajzi szélesség és hosszúság decimális koordináta fokokban van kifejezve) / Table 1. List of White Stork nests in the Giurgiu Basin in 2010 (breeding parameters: uH – unoccupied nest, HE – nest with one bird, HPm14 – stork pair with 1-4 fledglings; nest support: E0 – electric pylon without artificial support, E2, E4 – electric pylon with 2 or 4 legged artificial support, EK – middle voltage electric pylon, K – chimney, CsT – barney with nest support, T, TT – roof without and with nest support; latitude and longitude are expressed in decimal degrees)

218 Kósa és Szabó – A fehér gólya a Gyergyói-medencében

Joseni12

Gyergyócsomafalva (Ciumani)

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Ciumani1

Joseni9

Joseni8

Joseni7

Joseni5

Joseni4

Joseni3

Joseni2

Joseni16

Joseni14

Joseni13

Joseni11

Gyergyóalfalu

Gyergyóalfalu

Joseni10


Gyergyóalfalu


46.685.711

46.703.573

46.702.422

46.701.137

46.701.775

46.702.673

46.703.569

46.703.079

46.702.303

46.695.533

46.701.485

46.714.799

46.702.145

46.703.491


25.514.280

25.490.041

25.514.298

25.496.480

25.495.390

25.495.148

25.492.787

25.491.569

25.503.600

25.510.699

25.495.006

25.498.359

25.497.814

25.487.850


757

738

751

742

775

763

760

730

758

742

767

744

764

750


HPm3

HPm4

HPm3

HE

HPm4

HPm3

HPm3

HPm4

HPm4

HPm2

HPm4

HPm2

HPm4

HPm2


E0

E0

E0

CsT

E0

E0

E0

E0

E0

E2

E0

E0

E0

E0


fiókák meggyűrűzve




új, fiókák meggyűrűzve

új




219

Ciumani13

Gyergyóditró

Gyergyóditró

Gyergyóditró

Gyergyóditró

Gyergyóditró (Ditrău)

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Ditrau5

Ditrau4

Ditrau3

Ditrau2

Ditrau1

Ciumani9

Ciumani8

Ciumani7

Ciumani6

Ciumani3

Ciumani2

Ciumani14

Ciumani12

Ciumani11

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Gyergyócsomafalva

Ciumani10


Gyergyócsomafalva


1. táblázat. folytatás / Table 1. continuation.

46.809.036

46.799.969

46.801.949

46.804.973

46.813.091

46.673.025

46.673.000

46.665.925

46.674.999

46.677.849

46.678.810

46.681.019

46.674.159

46.664.451

46.668.471

46.669.945


25.509.787

25.498.091

25.498.172

25.494.588

25.493.879

25.494.075

25.499.339

25.481.207

25.493.400

25.519.939

25.516.479

25.517.435

25.528.107

25.510.401

25.488.298

25.490.786


768

754

741

749

762

738

735

750

756

762

752

738

748

739

744

741


HE

HPm3

HPm3

HPm4

HPx

HPm3

HE

HPm1

HPm1

HPm4

HE

HPm3

HE

HPm1

uH

uH


K

E0

K

K

E0

E0

E0

E4

E4

K

K

E0

EK

E0

E0

E0


blokk

2006-ban épült

minimum 1 fióka

új

új

tömbház tetején

kettős kéményen

új

új

új

új, kis fészek

új, kis fészek



Gyergyóújfalu

Gyergyóújfalu (Suseni)

Gyergyótekerőpatak (Valea Strâmba)

Gyergyószárhegy

Gyergyószárhegy

Gyergyószárhegy (Lăzarea)

Gyergyóremete

Gyergyóremete

Gyergyóremete

Gyergyóremete

Gyergyóremete

Gyergyóremete (Remetea)

Gyergyókilyénfalva

Gyergyókilyénfalva

Gyergyókilyénfalva (Chileni)


Suseni2

Suseni1

Valea Strimba1

Lazarea3

Lazarea2

Lazarea1

Remetea6

Remetea5

Remetea4

Remetea3

Remetea2

Remetea1

Chileni3

Chileni2

Chileni1


46.653.114

46.673.451

46.694.130

46.745.633

46.750.090

46.757.149

46.801.049

46.797.358

46.789.928

46.792.889

46.811.100

46.800.558

46.682.113

46.682.567

46.688.274


25.562.450

25.562.728

25.597.151

25.533.600

25.520.656

25.519.733

25.416.783

25.427.650

25.454.399

25.453.920

25.459.110

25.470.014

25.571.872

25.573.593

25.583.073


750

759

802

761

754

748

745

743

757

727

725

708

767

770

781


uH

HPm4

HPm4

HPm2

HPm3

HPm2

HE

HPm1

HPm3

HPm3

HPm2

HPm3

HE

HPm2

HPm2


T

E0

E0

E2

E4

E4

E4

E4

E0

K

EK

EK

E0

TT

EK


kriptán

Sáska-házon

templomon



221

Vasláb

Vasláb (Voşlobeni)

Várhegy (Subcetate)

Salamás

Salamás (Sărmaş)

Maroshévíz (Topliţa)

Gyergyóújfalu


Voslobeni2

Voslobeni1

Subcetate1 46.642.313

46.646.415

46.862.258

46.881.621

46.887.995

Sarmas1

Sarmas2

46.921.964

46.649.776


Moglanesti1

Suseni3


1. táblázat. folytatás / Table 1. continuation.

25.624.563

25.621.049

25.440.786

25.441.792

25.441.552

25.386.958

25.565.699


784

790

702

699

698

672

754


HPm3

HPm4

HPm3

uH

HPx

HE

uH


E0

E0

K

E0

E4

E0

E0


állomás épületén

félig lecsúszott fészek

Platoneşti

félig lecsúszott fészek Moglányban (Moglăneşti)

új, fészekkezdemény



223


2. táblázat. A fészekrakó helyek megoszlásának változása 1963 és 2011 között. Az 1963-as adatok között együtt szerepelnek a csűrre és tetőre rakott fészkek. / Table 2. Changes in nest site selection from 1963 to 2011 (Kováts 1968b and unpublished data from 1998 and 2003 by Kósa, Szabó, Kolumbán). In the 1963 data the nests built on barn and roof are not separated.

Év (Year)

1963 1998 2003 2011

Villanyoszlop (Electric pylon)

Kémény (Chimney)

Csűr (Barn)

Tető (Roof)

62,26%

18,86%

15,09%

3,77%

0%

72,55% 80,95%

54,28% 15,68% 12,69%

Összfészekszám (Total number of nests)

45,71%

7,84% 3,17%

35 53

3,92%

51

3,17%

63

3. táblázat. A fehér gólya fészkelőpárok (HPa) számának a változása a Gyergyói-medence helységeiben az 1963-2010 évek között. / Table 3. Changes in the number of the breeding pairs (HPa) of the White Stork in the localities of the Giurgiu Basin from 1963 to 2010. (Kováts 1968b, Munteanu 1976, Weber és Antal 1978, Szabó és Pap 1996, Kósa és mtsai. 2002 and unpublished data from the 1998 and 2003 years by Kósa, Szabó, Kolumbán)

Helység (Localities) Borzont (Borzont)

Gyergyókilyénfalva (Chileni)

Gyergyócsomafalva (Ciumani) Gyergyóditró (Ditrău) Galócás (Gălăuţaş)

Gyergyószentmiklós (Gheorgheni)

Gyergyóalfalu (Joseni)

Gyergyószárhegy (Lăzarea) Gyergyóremete (Remetea) Salamás (Sărmaş)

Várhegy (Subcetate)

1963

2 6 1

1973

1974

1995

1998

2000

2003

2010

4

3

9

7

7

6

5

7

3

11

9

6

7

1

1

1

2

1

1

2

11 7

5

Gyergyóújfalu (Suseni)

4

2

Vasláb (Voşlobeni)

1

1

Gyergyótekerőpatak (Valea Strâmba)

1

1 35

3 3

1 1 1 3 2

1

1

23

19

1

2 1 1

21

1 4 1

1 3 1

1 3 1

2 4 0

7

7

9

13

6

5

6

5

4 1 2 3 1 1

49

3 1 1 1 1 1

41

3 1 0 0 1 2

39

2 1 1 2 1 2

45

224

Kósa és Szabó – A fehér gólya a Gyergyói-medencében monitoringja szempontjából fontos az a tény, hogy mindössze öt helységben (Borzont, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró és Gyergyóremete) fészkel a medence állományának mintegy háromnegyede (~ 75,5%), vagyis 34 pár (1. és 3. táblázat)! A legtöbb pár Gyergyóalfaluban (13 HPa) és Gyergyócsomafalván (7 HPa) költ. Habár jelenleg a Székelyföldön található az erdélyi gólyaállomány mintegy 21-23%-a (Kósa, nem publikált adat), Kováts szerint a fehér gólya csak a XIX. század közepe körül kezdett el fészkelni e területen (Kováts 1968a és 1968b). Szerinte a terjeszkedés, betelepülés délről-északi irányba történt: a fehér gólya 1850-1880 között hódította meg Alcsíkot, 1890-1900 között Középcsíkot, majd 1920-1930 között megtelepedett Felcsíkon is (Kováts 1968a és 1968b). Kováts ezeket az adatokat szóbeli közlések alapján szerezte a helyi lakosságtól. Az északi irányú terjeszkedést azonban nagy mértékben valószínűsítik a XX. század eleji költési adatok is (1. ábra). Az 1906-1915-ös évekből a Székelyföld területéről 39 gólyafészkes helységet ismerünk. A század eleji elterjedési térképen (1. ábra) jól látszik, hogy a gólyafészkes helységek nagy része a Székelyföld déli részére (Háromszék és Erdővidék) esik, a Csíki-medencéből csak Csíkszentkirály, míg a Gyergyói-medencéből Ditró, Remete és Alfalu jelenik meg gólyafészkes helységnek. Szintén az északi irányú terjedést valószínűsítik a XX. század eleji gyűrűzési adatok is: a Schenk Jakab által 1909-ben Hídvégen gyűrűzött HGB 1257-es gólyát négy évre rá fogták vissza Alfaluban a gyűrűzési helytől 113 km-re északra (Salmen 1980, Cătuneanu 1999). Három Lügeten gyűrűzött gólyát később a gyűrűzési helytől észak, észak-nyugati irányokban fogtak vissza. Sajnos a pontos gyűrűzési és visszafogási adatok ebben az esetben nem ismeretesek (Cătuneanu 1999). Schulz szerint Közép-Európában a fehér gólya csak kivételesen fordul elő költő fajként 500 m felett (Schulz 1998). A Gyergyói-medence egyik érdekessége, hogy mind a 63 gólyafészek 690 m-en felüli tengerszint feletti magasságban található (1. táblázat). A legmagasabban fekvő fészek Gyergyótekerőpatakon található 800 m felett. Egy gólyapopuláció költési sikereit a JZa és JZm paraméterek értékei határozzák meg. Egy adott gólyapopuláció fennmaradásához szükséges becsült minimális JZa érték legalább 2,0 (Burnhauser 1983), míg a JZm érték legalább 2,5 kell legyen (Lakeberg 1995; Thomsen, Dziewiaty és Schulz 2001). A vizsgált terület átlag JZa és JZm értékei 2010-ben 2,71 és 2,83 voltak, tehát a kritikus értékek fölöttiek. További évek felméréseire lesz szükség ahhoz, hogy megállapíthassuk azt, hogy a régió gólyapopulációjának hosszú távú fennmaradása költésbiológiai szempontból biztosított-e vagy sem. A 2004-es romániai gólyaállomány felmérésének adatai alapján az ország gólyafészkeinek 83,51%-a épült villanyoszlopokra és csak 12,56%-a épületekre (kéményekre, csűrökre, tetőkre), illetve 3,49%-a fákra (Kósa 2005). Ha összehasonlítjuk a 2010-es Gyergyói-medencei felmérés eredményeit az országos átlagokkal akkor kiderül, hogy szinte hasonló arányban oszlanak meg a fészkek a villanyoszlopok és hagyományos költőhelyek között (1. és 2. táblázat): a fészkek 80,95%-a épült oszlopokra és csak 19,03%-a épületekre (fára épített fészket nem találtunk).

1. ábra. A fehér gólya székelyföldi elterjedése az 1906-1915-ös években a szakirodalmi adatok alapján (Schenk 1899, 1901, 1902, 1903, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1913, 1914, 1915) / Fig. 1. White Stork distribution in the Sekler Land between 1906-1915 based on literature data (Schenk 1899, 1901, 1902, 1903, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1913, 1914, 1915).


225

226

Kósa és Szabó – A fehér gólya a Gyergyói-medencében 4. táblázat. A fehér gólya populációdinamikája a Gyergyói-medencében. / Table 4. Population dynamics of the White Stork in the Giurgiu Basin from 1963 to 2011 (n – number of compared localities; Kováts 1968b, Kósa et alii 2002, Munteanu 1976, Szabó és Pap 1996, Weber és Antal, 1978, and unpublished data from the 1998 and 2003 years by Kósa, Szabó, Kolumbán)

Év (Year)

n

I (HPa)

II (HPa)

2003-2010

13

39

45

1963-1973 1973-2003

8 8

27 22

19 28

%

-29,70% 27,27% 15,38%

A fehér gólya villanyoszlopon való költése viszonylag újkeletű a Székelyföldön. Kováts Lajos 1962-1963-ban végigjárta a Gyergyói-, Csíki- és Kézdivásárhelyimedencéket, illetve Udvarhely környékét, de ekkor még egyetlen villanyoszlopra épült fészket sem talált (Kováts 1968a és 1968b). Weber és Antal 1973-as Hargita megyei felmérése sem jelez villanyoszlopra épült fészkeket (Weber és Antal 1973). Az első villanyoszlopra épült fészket Kohl István találta meg 1971-ben Várhegyen (Kohl 1980). Dan Munteanu a Gyergyói-medencéből, Gyergyószárhegyről jelez 1974-ben két villanyoszlopra épült fészket (Munteanu 1976). Ezután fokozatosan kezdett emelkedni a villanyoszlopokra épített fészkek részaránya a tanulmányozott területen (2. táblázat). A fehér gólya európai állománya jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben: az erős csökkenést enyhe, a mai napig is tartó növekedés követte mind Nyugat-, mind Kelet-Európa egyes országaiban (Schulz 1999b). Az állománynagyság ingadozását az európai költőterületen több tényező is befolyásolja: a táplálkozóterületek visszaszorulása, a március és június között esett csapadék mennyisége, a hőmérséklet, a fészkelőhelyek változása, áramütés stb. (Klemm 1983). A felmérésünket megelőző évekből (1963-2000), a kutatási területet kisebb-nagyobb mértékben lefedő állományadatokkal rendelkezünk amelyek ös�szevethetők a 2003-as és 2011-es évi adatsorainkkal (3. táblázat). A különböző időszakokra számított és a következőkben ismertetett százalékos állományváltozásokat úgy kaptuk meg, hogy egymáshoz viszonyítottuk az összehasonlítandó évek azon településeinek az össz HPa értékeit amelyekből mindkét évből álltak adatok a rendelkezésünkre. A Gyergyói-medencében az 1963-1973-as periódusra, a rendelkezésünkre álló nyolc helység összehasonlított adatsorai alapján, egy jelentős –29,7%-os állománycsökkenés mutatható ki (4. táblázat). A következő periódust (1973-2003) már az állománycsökkenés helyreállási folyamata jellemzi: az egyértelmű populációnövekedés az 1998-as évtől kezdődően figyelhető meg (3. táblázat). Az elmúlt hét évben (2003-2010) a további számnövekedésnek betudhatóan a költőpárok száma 2010-ben már meg is haladta az 1963-as évi értéket. A Gyergyói-medenceihez hasonló jellegű populációdinamikai változások voltak kimutathatók a kutatási területünkkel szomszédos Csíki-medencében, illetve a Háromszéki-medencében (Kósa és mtsai. 2002).


Következtetések A 2010-es állományfelmérés során a Gyergyói-medence 15 helységében összesen 45 pár gólya fészkelését jegyezhettük fel. Mindössze öt helységben költ a teljes állomány kb. 75,5%-a. A Gyergyói-medence valamennyi gólyafészke a ~700-800 m-es magassági övben található, ami tudtunkkal egyedülálló a maga nemében egész Európában. A Gyergyói-medencében a leggyakoribb fészekaljzatnak a villanyoszlopok számítanak. A fészkek 80,95%-a található villanyoszlopokon. Az első oszlopokra épített fészkek az 1970-es évek elején-közepén jelentek meg számarányuk fokozatosan növekedett. Mivel még mindig nagy számban találhatók fészektartó nélküli, villanyoszlopokra épített fészkek, folytatni kell a fészektartók kihelyezését. A költési sikert jellemző paraméterek értékei 2010-ben meghaladták a populáció fennmaradásához szükségesnek becsült minimális küszöbértékeket. A Gyergyói-medencei gólyaállomány 1963-1973 közötti nagymértékű (-29,7%) csökkenését, a kb. 1998-as évtől kezdődő populációnövekedésnek sikerült ellensúlyoznia. 2010-ben a fészkelőpárok száma már meghaladta a viszonyítási alapul szolgáló 1963-as évi értéket. Irodalomjegyzék

Burnhauser, A. (1983): Zur ökologischen Situation des Weiβstorchs in Bayern: Brutbestand, Biotopansprüche, Schutz und Möglichkeiten der Bestandserhaltung und -verbesserung. Abschlussbericht. Institut für Vogelkunde, Garmisch–Partenkirche. Cătuneanu, I. (1999): Istoricul cercetărilor efectuate pe teritoriul României asupra migraţiei păsărilor prin metoda inelărilor, până la înfiinţarea Centralei Ornitologice Române, şi fazele acesteia de dezvoltare în perioada 1939–1970. Societatea Ornitologică Română, Cluj–Napoca. Klemm, W. (1983): Zur Lage des Weiβstorchs (Ciconia ciconia) in der S. R. Rumänien. Ökologie der Vögel, 5: 283–293. Klemm, W., Salmen, H. (1988): Die Ornis Siebenbürgens. Beitrage zu einer Monographie der Vogelwelt dieses Landes. III. Böhlau Verlag, Köln–Wien, pp. 17–28. Kohl, I. (1980): Madártani megfigyelések Hargita megyében. Acta Hargitensia, 1: 463–478. Kováts, L. (1968a): A fehér gólya elterjedése Délkelet–Erdélyben 1962–63–ban. Aquila, 75: 231–258. Kováts, L. (1968b): Date asupra răspîndirii cocostîrcilor (Ciconia ciconia L.) în partea sud– estică a Transilvaniei. Comunicări de zoologie, 61–70. Kósa, F. (2001): Bestanderfassung des Weiβstorchs (Ciconia ciconia) in Rumänien im Jahr 1999. In: Kaatz, C. und Kaatz, M. (szerk.): 2. Jubiläumsband Weiβstorch – 2. Jubilee Edition White Stork, 8. u. 9. Storchentag 1999/2000. Staatliche Vogelschutzwarte im Landesamt für Umweltschutz Sachsen–Anhalt, Loburg, pp. 30–34. Kósa, F. és mtsai. (2002): Distribution, population size and dynamics of the White Stork (Ciconia ciconia L.) in the Upper and Middle Olt River Basin (Romania). In: Sárkány-Kiss, A. – Hamar, J. (szerk.): Ecological aspects of the Tisa River Basin, Pro Europa League & Tisza Klub, Târgu Mureş–Szeged–Szolnok, pp. 205–233. Kósa, F. (2005): Rezultatele recensământului berzei albe (Ciconia ciconia) în România în 2004. Migrans 7(2): 1–3. Lakeberg, H. (1995): Zur Nahrungsökologie des Weiβstorchs Ciconia ciconia in Oberschwaben (S-Deutschland): Raum-Zeit-Nutzungsmuster, Nestlingsentwicklung und Territorial-

227

228

Kósa és Szabó – A fehér gólya a Gyergyói-medencében verhalten. Ökologie der Vögel, 17: 1–87. Munteanu, D. (1976): Recherches ornithologiques dans la Depression de Giurgeu. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele naturii Bacău. 163–178. Salmen, H. (1980): Die Ornis Siebenbürgens. Beitrage zu einer Monographie der Vogelwelt dieses Landes. I. Böhlau Verlag, Köln–Wien, pp. 133–148. Schenk, J. (1899): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1898. Aquila, 6: 168-251. Schenk, J. (1901): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1900. Aquila, 8: 50-122. Schenk, J. (1902): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1901. Aquila, 9: 81-154. Schenk, J. (1903): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1902. Aquila, 10: 104-187. Schenk, J. (1905): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1904. Aquila, 12: 83-202. Schenk, J. (1906): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1905. Aquila, 13: 9-66. Schenk, J. (1907): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1906. Aquila, 14: 1-119. Schenk, J. (1908): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1907. Aquila, 15: 1-141. Schenk, J. (1909): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1908. Aquila, 16: 1-128. Schenk, J. (1910): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1909. Aquila, 17: 1-127. Schenk, J. (1911): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1910. Aquila, 18: 9-134. Schenk, J. (1913): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1912. Aquila, 20: 16-145. Schenk, J. (1914): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1913. Aquila, 21: 136-187. Schenk, J. (1915): Der Vogelzug in Ungarn im Frühjahre 1914. Aquila, 22: 9-61. Schulz, H. (1998): Ciconia ciconia White Stork. In: Ogilvie, M. (szerk.): BWP Update. II/2. University Press, Oxford, pp. 69-105. Schulz, H. (1999a): The 5th International White Stork Census 1994/1995 – Preparation, realisation and methods. In: Schulz, H. (szerk.): Weiβstorch im Aufwind? - White Stork on the up? - Proceedings Internat. Symp. on the White Stork, Hamburg 1996. NABU (Naturschutzbund Deutschland e.V.), Bonn, pp. 39–48. Schulz, H. (1999b): The world population of the White Stork (Ciconia ciconia) – Results of the 5th International White Stork Census 1994/95. In: Schulz, H. (szerk.): Weiβstorch im Aufwind? - White Stork on the up? - Proceedings Internat. Symp. on the White Stork, Hamburg 1996. NABU (Naturschutzbund Deutschland e.V.), Bonn, pp. 351–365. Szabó, D.Z., Pap P.L. (1996): Date privind recensămîntul berzei albe (Ciconia ciconia) în judeţul Harghita – 1995. Milvus, 3(1): 19–20. Thomsen, K.-M., Dziewiaty, K., Schulz, H. (2001): Zukunftsprogramm Weißstorch – Aktionsplan zum Schutze des Weißstorchs in Deutschland. NABU (Naturschutzbund Deutschland e.V.), Bonn. Ujvári, I. (1972): Geografia apelor României. Ed. Ştiinţifică, Bucureşti,. Weber, P., Antal, L. (1978): Rezultatele recensămîntului de berze (Ciconia ciconia L.) din împrejurimile munţilor Harghita în anul 1973. Studii şi Comunicări, Ştiinţe Naturale, Muzeul Brukenthal, 22: 393–402.

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

Recommend Documents