A GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI TANTERVE

A GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI TANTERVE 5–8. évfolyam

2008.

A GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2008.

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam

1. A TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJA, FELADATAI Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvetı célja és feladata a jövendı tanulmányokhoz szükséges és a felnıtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttmőködés érzését és élményét is. A nyelv és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelı, ezzel is az önismeretet elısegítı nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztı támogatása, az életkorra jellemzı érdeklıdés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önmővelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetıséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és idıben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra – a belépı tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmőfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elısegítı rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb az emberi kapcsolatokat megjelenítı, nagyobb lélegzető klasszikus mővével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi mőveltségét. A 7-8. évfolyam már a következı iskolafokozat tanulmányaira készít elı. A mővelıdés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elı kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi mőveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzık fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben.

1



2. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttmőködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bıvülı követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédmőfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezıinek megértése, az író, a mő és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelı tájékozottság a médiumok szerepérıl az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs mőfajok kifejezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelıen az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellı mélységő szövegértés az alapja az életkornak megfelelı tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetéső, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban elıforduló élıszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvetı helyesírási szabályok készségszintő alkalmazása. A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedıen fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó mőfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelı fogalmazásig, a szóbeli felelettıl a kiselıadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élıszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg-. és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelı íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentıs szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztı irodalom használatában, ismeretek az anyaggyőjtés és -rendezés módszerérıl, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeirıl. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedı feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi mővek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mő jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi mővek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megırzésére vállalt felelısséggel.

2



Az irodalomoktatás legfıbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalom-értés alapvetı feltétele a szövegelemzı eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegbıl, illetve a mő és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott mővekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetıséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerısítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló mővek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi mőveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai mőveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzıik tudatosítása; az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése különféle mőfajokban, más mővészeti ágakban. Az irodalmi mővek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlıdésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok elıadása. Az irodalmi mőveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerő irodalom szerepérıl, értékérıl, sajátos eszközeirıl is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt mővekrıl önálló véleményalkotásra buzdítsa ıket és a mővekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

3. ÓRATERV Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

4 óra

4 óra

3,5 óra

3,5 óra

1. Kommunikáció

10

10

12

12

2. Nyelvismeret

40

40

28

28

3. Szövegértés, szövegalkotás

10

10

10

10

4. Irodalomolvasás

50

50

45

45

5. Memoriter

5

5

6

6

6. Irodalmi kifejezésformák

5

5

12

12

7. Könyvtárhasználat

4

4

2

2

8. Dráma

2

2

5

5

9. Véleményalkotás, értékelés

—

—

5

5

10. Tanulási képesség fejlesztése; tanulási technikák

2

2

—

—

11. Íráskultúra, írástechnika

4

4

—

—

Szabadon felhasználható órák

12

12

2

2

Tematikus órák

4

4

2

2

148 óra

148 óra

129 óra

129 óra

Éves óraszám:

3



4. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 5. ÉVFOLYAM - Éves óraszám: 148 óra (nyelv: 74 óra, irodalom: 74 óra) BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK I. Kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplıinek, tényezıinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezıeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelıen. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. II. Szövegértés Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különbözı témájú mővek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejezı elıadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb mővekben. Az elıismeretet feltáró szövegszintő és a szójelentésre épülı szövegelemzı eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztı szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése váltogató olvasással, elıremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezıeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi mővekben. III. Szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztı olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülı szó-győjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetıségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás elıkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyzetrıl különféle szerkezeti megoldásokkal (egész–rész, közel–távol, részletezı–egybenlátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különbözı elbeszélı szerepében, mesei és valóságos helyzetekrıl, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). IV. Tanulási képesség Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztı irodalomban, az olvasott mővek, mőrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különbözı mőfajú, témájú szövegek megértéséhez, illetve megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezetı fülszöveg alapján, illetve átlapozással. Önálló ismeret-szerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttmőködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok győjtése a tanult anyag bıvítésére. Források azonosítása (szerzı, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekrıl. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése.

4



Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, mővészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Hangutánzó, hangulatfestı, azonos és hasonló alakú szavak győjtése; fogalmazási gyakorlatok a győjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmő szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és mőfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeibıl származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. V. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemzı gyakorlatok a mővekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklıdésére számot tartható alapvetı irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle mőfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikai gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplık kapcsolatának (egymásra hatásának, együttmőködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai mővekben, népköltészeti és mőköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott mővekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlıdés különféle formái, a túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsısorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrıl: szeretet, együttérzés, segítıkészség, félelem, bizalom, hála stb.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Irodalom TÉMAKÖR

TARTALOM

Népdalok, mesék

Négy-öt népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és mőmesék jellemzıi motívumai, fordulatai, hıstípusai. Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese (pl. Aesopus); klasszikus mesék: Grimm, Andersen; mai mesék: Lázár Ervin; különbözı népek meséi.

Petıfi Sándor: János vitéz

Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hıs, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés.

Természet, táj, szülıföld

Mitológiai és bibliai történetek. Petıfi Sándor: Az Alföld és még két vers. (pl. Petıfi: Szülıföldemen, Ady: Föl-földobott kı, Radnóti: Nem tudhatom, Juhász: Szeged) A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

Család, szülık, gyerekek

Arany János Családi kör címő verse, valamint más, a témához kapcsolódó - különbözı korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvő szépirodalmi és egyéb szövegek. (pl. Petıfi: Egy estém otthon, Petıfi: István öcsémhez, Móricz: Hét krajcár)

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélı mővekben

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, valamint más kapcsolódó szépirodalmi mővek és egyéb (pl. publicisztikai) mővek. A barátság, ellentét, felelısség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzıi: szerkezet, szereplık, helyszínek, a szereplık közti kapcsolatok.

5



Nyelvtan Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben

Alapismeretek a kommunikáció tényezıirıl. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) fı formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezıeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

A beszélt nyelv

A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A nyelv zeneisége, a hangutánzó és hangulatfestı szavak. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban.

Az írott nyelv

Az élıszó és az írott szöveg azonos és eltérı jellemzıi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori mőfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemzı írásmód.

A szavak jelentése és szerkezete

A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentéső szavak, rokon és ellentétes jelentéső, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Könyv- és könyvtárhasználat

Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlı és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz címő mőbıl, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. (pl. Petıfi Sándor: Az Alföld, Arany János: Családi kör, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Weöres Sándor néhány mőve)

Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció tényezıi, beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezıeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények, hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentéső, többjelentéső szó, rokon- és ellentétes értelmő szó, hangutánzó, hangulatfestı szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, mesetípusok, elbeszélı költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai mővek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetıpont, megoldás; cselekmény, helyszín; a szó szerinti és a metaforikus jelentés; képiség, ritmus, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felezı tizenkettes. (A felismerés és a megnevezés szintjén) Szerzık és mővek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petıfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; négy-öt népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. 6



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Minimális követelmények Irodalom A tanult irodalmi szövegek szerkezetének felismerése. A memoriter szöveghő felidézése. Az olvasott mővekben néhány alapvetı irodalmi téma felismerése. Az epikai és lírai mővek, a nép- és mőköltészet jellemzı vonásainak ismerete. Történetmondás személyes élményrıl, olvasmányról rövid fogalmazásban. Leírás készítése tájról, személyrıl. Tájékozódás a könyvtárban. Folyamatos hangos és néma olvasás. Nyelvtan A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés illemszabályainak ismerete. A nem nyelvi kifejezıeszközök használata a kommunikációs helyzetnek megfelelıen. Képesség a másolás, tollbamondás utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A magyar ábécé és a magyar helyesírás elveinek ismerete. A 'j' hang jelölése begyakorolt szókészletben. A rokon és ellentétes jelentéső szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. A gyakran használt szavak megfelelı helyesírása. Jártasság a lexikonok, szótárak használatában.

A továbbhaladás optimális feltételei Irodalom A minimális követelmények teljesítése. A tanult irodalmi szövegek kapcsán önálló véleményalkotás az olvasottakról (szereplık, tanulság, emberi kapcsolatok). Mőfaji és formai hasonlóságok és különbségek felismerése a tanult szövegekben. Nyelvtan Eligazodás és aktív részvétel az iskolai kommunikációs helyzetekben. A minimumként jelölt helyesírási tudnivalók tudatos alkalmazása. Rendszeres önellenırzés. Rendezett íráskép.

7



6. ÉVFOLYAM - Éves óraszám: 185 óra (nyelv: 82 óra, irodalom: 83 óra) BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Kulturált nyelvi magatartás A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttmőködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont elıadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelı kifejezés-móddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különbözı helyzetekben. Szövegértés Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különbözı témájú és mőfajú mővek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejezı elıadásával. Feladatok a szövegelemzés bıvítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, idırend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A mőfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult mőfaji jellemzık megnevezése. Szövegalkotás Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggı elmondása, idırendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézıpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetıpontos, idırendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekrıl; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerısökrıl, irodalmi hısökrıl. Külsı és belsı tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelı vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekrıl, olvasmányélményekrıl. Képzett igék, fınevek, melléknevek győjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a győjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. Tanulási képesség A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetıségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi mővekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi győjtımunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelı folyóiratokból, talált adatok célszerő, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A győjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, mősor-összeállításban). A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete A nyelvi rendszerrıl szerzett tudás alapján a szövegben elıforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemzı jegyeik összegyőjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelı alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

8



Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnıttek, próbatételek, szeretet, féltés, hısiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más mőfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különbözı mővészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplık megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélı mővek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi mővekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle mőfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mő szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok elıhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Irodalom Monda, rege, ballada

A mondatípusok. Három-négy magyar történeti monda (pl. a honfoglaláshoz és Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódó mondák); Kımőves Kelemen és még egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka; Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok /vagy más ballada/ A ballada mőfaji jellemzıi.

Arany János: Toldi

Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A fıszereplı összetett jelleme: próbatételek, bőn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, elıadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Hısök a történetmondás mőfajában

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidézı írói eszközök, ismétlıdı motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az idımértékes verselés.

Képek és formák a költészetben

Legalább tíz lírai alkotás elemzése különbözı korokból. (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetébıl). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre (pl. Ballasi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petıfi Sándor, Arany János, Szabó Lırinc, Ady Endre, Weöres Sándor).

Szóbeli és írásbeli szövegmőfajok fıbb ismérvei

A nézıpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerőbb dialogikus formák, dramatikus népszokások.

Nyelvtan Páros és kisközösségi kommunikáció

A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezıeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.

9



A szavak jelentése és szerkezete

A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzıi, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmezı; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belılük képzett melléknevek helyesírásának egyszerőbb esetei.


A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek fıbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzıi. A könyvekbıl győjtött adatok rendezésének alapvetı ismeretei.

Memoriter Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; egy ballada; hat-nyolc vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet az Egri csillagokból.

Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötı, névutó, névelı, kötıszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzık; jelentésmezı; állandósult szókapcsolatok, sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék; Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: mőnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézıpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; idımértékes verselés, hexameter, rímelhelyezkedés fıbb fajtái; Szerzık és mővek: Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Kımőves Kelemen és még egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mő (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A továbbhaladás minimális feltételei Irodalom Különbözı mőfajú és témájú szövegek értı és értelmes felolvasása. Rövid, tárgyszerő beszámoló a feldolgozott mővekrıl: szerzı, cím, téma, mőfaj. Az epikai mővekben a cselekmény alakulásának szerkezete: alaphelyzet, bonyodalom, tetıpont, megoldás. A lírai mővek formanyelvének felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés készítése olvasmány vagy személyes élmény alapján.

Nyelvtan A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) alkalmazkodó beszédmód. A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök helyes használata az élı beszédben. A szövegben a szavak szófajának felismerése, a szófajok jellemzıinek ismerete.

10



A továbbhaladás optimális feltételei Irodalom Az olvasmánytartalmak összefüggı ismertetése idırend, ok-okozati összefüggése bemutatásával. Beszámoló készítése önállóan, megadott témáról. Véleményalkotás az olvasott mővek szereplıinek jellemérıl, a mőben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Olvasmányokhoz kapcsolódó információk győjtése a könyvtárakban. Jártasság a szótárak és lexikonok használatában.

Nyelvtan A tanult helyesírási tudnivalók tudatos alkalmazása. Rendszeres önellenırzés. A magyar nyelv szófaji rendszerének ismerete.

Helyesírási követelmények a 6. osztály végén A tanév tantervi anyagában meghatározott helyesírási tudnivalók közül az életkornak megfelelı írásgyakorlatban (tollbamondás, anyanyelvi és irodalmi feladatok megoldása, fogalmazás, más tárgyak írásbeli feladatai): — a köznév és a tulajdonnév kezdıbetője — a melléknevek és fokozott melléknevek írása — betővel és számjeggyel írt számnevek, a keltezés — a névmások, a ragozott személyes névmások és mutató névmások — a többes számú és a birtokos személyjeles névszók — az ige körébıl: az alanyi és a tárgyas ragozású, a múlt idejő és a jövı idejő, a feltételes és a felszólító módú igealakok írása — az igekötı egybeírása, különírása — a gyakori határozószók írása — az igenevek írása — a személynevek írása — az intézmények nevének írása — a címek írása — a földrajzi nevek írása

11



7. ÉVFOLYAM - Éves óraszám: 148 óra (nyelv: 74 óra, irodalom: 74 óra) BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs alapismeretek fejlesztése, bıvítése – vita: saját álláspont kifejtése, az ellenvélemények mérlegelése. Rugalmas alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerekhez, a témához (szándékkifejezés és hatáskeltés). Helyes hangképzés, a mondat és szövegfonetikai eszközök megfelelı alkalmazása. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód azonosságainak és különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása, a fogalmazási képesség fejlesztése a mindennapi kommunikációs helyzetekhez igazodva (rendezettség, igényesség, a mondanivaló szabatos megfogalmazása). Részvétel az irodalmi mővek közös feldolgozásában. Az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások összetettségének, valamint a nyelvi kifejezıeszközök ábrázolásában játszott szerepének elemzése, értelmezése (hasonlóságok és különbségek a mővek témája és a szerzık látásmódja között), jelentése különbözı mővekben. Egy–egy mő, részlet (dialóg vagy monológ) kifejezı elıadása: az érzelmek visszaadása, a szereplık közötti viszonyok érzékeltetése különbözı eszközök alkalmazásával. Szövegértés Mondatelemzés, szókincsfejlesztés különbözı mőfajú és rendeltetéső mővek szerkezetének és jelentésének feltárásával. A szövegelemzı eljárások bıvítése: az összetettebb logikai, jelentésbeli kapcsolatok felismerése, az eltérı álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása, s ezek alkalmazása a szóbeli és írásbeli fogalmazás során. A szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése. Kreatív gyakorlatok a szövegek kiegészítése, átalakítása, átírás hangnem és nézıpontváltással, különbségtétel a nyelvi közlések értelmezése között. A megértést biztosító néma olvasás, majd a szöveg megértését tanúsító szövegmondás, megjelenítés. Mővek és részletek felidézése: igazolva a szöveg megértését. Idézetek értelmezése, alkalmazása. Szövegalkotás Szövegalkotás szóban és írásban a tartalomhoz, a kommunikációs helyzethez illı nyelvi, stilisztikai eszközök felhasználásával. A véleménynyilvánítás nyelvi tudnivalói: tárgyszerőség, érvekkel alátámasztott saját álláspont képviselete, a bizonyítás és cáfolat, az ellenvélemény tisztelete. Vázlat készítése és felhasználása a hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselıadáshoz. Fogalmazási ismeretek Elbeszélés, leírás, levél tájleírással, elbeszélés csoportos jellemzéssel, ismertetés. A nyelv-tani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A tanult mondattani és szóalkotási ismeretekhez kapcsolodó helyesírási szabályok körének bıvítése és tudatos alkalmazása. Az önkontrollt fejlesztı hibajavítási gyakorlatok. Megbeszélés és párbeszéd az irodalmi mővek formájáról, a megismert tartalomról, a kifejezésformákról és a mővek hatásáról. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése (lexikonok, háttérirodalom felhasználása, az új információhordozók felhasználásának haszna és veszélyei). Könyvismertetés és ajánlás készítése. Mővek, részletek tartalom- és stílushő visszaadása epikus, illetve dramatizált formában. Tanulási képességek Beszédmővelési gyakorlatok. Jegyzet és vázlat készítése, az önálló ismeretszerzés képességének megerısítése. Idézés szóban és írásban. Önálló kutatás egy–egy megadott témához. Beszámoló, tudósítás készítése egy irodalmi alak életérıl, egy korszakról, eseményrıl, a lakókörnyezet irodalmi emlékeirıl korabeli dokumentumok, naplók, szakmunkák és visszaemlékezések felhasználásával. Érvek és példák győjtése a tantárgyi koncentráció és a könyvtári adatok segítségével, a források megfelelı kezelése, s az idézés alkalmazásával. A magyar nyelv életének rendszerének ismerete Az egyszerő mondat részeinek és szintagmáinak elemzése, értelmezése. Jártasság a mondattani elemzésben: a mondategész, a tagmondatok és a mondatrészek szerkezetének, jelentésének felismerése (az elsıdleges és a másodlagos jelentés megkülönböztetése). A mondatfajták és kifejezıeszközeik, mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmő mondatokkal.

12



Megfelelı íráskészség, olvasható, rendezett íráskép. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása, a Helyesírási kéziszótár használata az önellenırzésben, javításban. A szóalkotási módok ismerete: szóösszetétel, szóképzés, és a jelentés összefüggései. Az egyszerő mondat központozása. Helyesírás: az írásjelek mondatbeli szerepe, a tulajdonnevek és a belılük képzett melléknevek helyesírása, az egybe- és különírás. Memoriter: a koncentráló képesség, az emlékezet és az önbizalom fejlesztése. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott irodalmi mővek legfontosabb elemeinek: a helyzet, a helyszín, a szereplık – jellemek, érzelmek, gondolatok kapcsolata, indítékok felismerése, az összefüggések felfedezése és bemutatása. A lírai formanyelv változásai: a szerkezet, képiség, a verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése. Az idı- és eseményszerkezet az elbeszélı mővekben: a cselekmény elemei, fordulatok, a szereplı(k)–jellem(ek), hıs(ök), fıhıs(ök), mellékszereplı(k), jellemzés. A mő és hatása. Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai A megismert mőnemek, mőfajok, szóképek, stílusalakzatok felismerése, megnevezése, az olvasott mővek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerzı, mőfaj, téma. A mő szerkezete, az egyes szerkezeti elemek elkülönítése, szerepe, tartalma. Kompozíciós elemek és struktúra – tér és idı, az ábrázolási mód összefüggése a jelentéssel: túlzás, általánosítás, tipikus ábrázolás, a komikum tartalmi és nyelvi elemei. Párhuzamok keresése a különbözı mővészeti alkotások között. Improvizáció.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Irodalom Ritmus, kép, kifejezésmód, a líra alapformái

A kisepika mőfaji változatai

A regény változatai

Lírai alkotások a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalomból (a lírai szerkezet, a mőfaji sajátosságok, a versformák). Fogalmak: dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költıi levél, ars poetica pentameter, disztichon, versláb, jambus, trocheus, daktilus, anapestus, spondeus. Memoriter: a feldolgozott mővekbıl 6–8 vers. Példák a magyar és világirodalom különbözı korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése, a novella szerkezeti jellemzıi. Fogalmak: epika, anekdota, novella, értekezı próza. Memoriter: egy–egy tizenöt–húsz soros részlet. Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai, Mikszáth és mások mőveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (részletek). Fogalmak: regény, történelmi regény. Memoriter: egy - két alkotásból néhány soros idézet

Egy drámai mő feldolgozása

Legalább egy dráma (vígjáték, színmő) feldolgozása (lehetıleg megtekintése, majd az olvasott mő és az elıadás összehasonlítása).

Egy drámai mő feldolgozása

Fogalmak: vígjáték, komikum, helyzet- és jellem komikuma, humor, paródia, irónia. Memoriter: egy rövid részlet megtanulása.

13


Irodalom és kulturális élet a reformkorban


Olvasmányok a reformkor irodalmából. Írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Nyelv és irodalom. Az irodalom, a festészet, a zene közös vonásai a romantikában. Fogalmak: romantika, életérzés, nyelvkérdés. Memoriter: néhány mondat szószerinti idézése.

Nyelvtan Magán- és közéleti kommunikáció

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbözısége. A közéleti kommunikáció helyzetei és mőfajai. Fogalmak: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselıadás.

Az egyszerő mondat

Az egyszerő mondat és fajtái, szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikus jelentése. A mondattan nyelv- és nyelvhelyességi ismeretei. Fogalmak: a mondatfajták, a tagolatlan és a tagolt mondatok; a tı- és bıvített, illetve hiányos mondatok.

A szóalkotási módok

A szóösszetétel: az alá- és mellérendelı összetett szavak. A mozaikszók. A szóalkotás összefoglalása: szóképzés, szóöszszetétel. Fogalmak: szóösszetétel, ikerszók, mozaikszók, jelentéstömörítı összetételek, szóismétlés, szóképzés.

Helyesírási ismeretek

Az egyszerő mondat helyesírása (vesszı, gondolatjel, zárójel, kettıspont, pontosvesszı). A tulajdonnevek helyesírása: a tanult idegen személynevek, a többelemő földrajzi nevek, intézménynevek és a belılük képzett melléknevek. Az összetett szavak helyesírása. Az írott és a modern technikán alapuló dokumentumok felhasználása. Fogalmak: forrásmő, forrásjegyzék, hivatkozás, idézés.


S z e r z ı k é s m ő v e k (a kötelezı mővek) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint egy–két verse Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Kölcsey Ferenc: Hymnusz, Parainesis (részlet) Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mő Petıfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még egy–két mő Arany János: Szondi két apródja és még egy–két mő Jókai Mór: A kıszívő ember fiai vagy más mővei Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyıje és két–három novellája A kortárs magyar és világirodalom néhány alkotása.

14



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A továbbhaladás minimális feltételei 7. évfolyamon magyar nyelvbıl: Részvétel az iskolai kommunikációs helyzetekben, együttmûködés a beszédpartnerrel és partnerekkel. Hozzászólás, vitában való részvétel. Jártasság az egyszerő mondatok elemzésében, a tagmondatok és a mondatrészek szerkezetének felismerése. A mondatfajták megkülönböztetése, a szóalkotás módjainak ismerete. Olvasható, rendezett íráskép. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása.

A továbbhaladás optimális feltételei 7. évfolyamon magyar nyelvbıl: Eligazodás és aktív részvétel az iskolai kommunikációs helyzetekben (érvelés–cáfolat–bizonyítás gyakorlati alkalmazása, a saját vélemény karakteres megfogalmazása). Az egyszerő mondat fajtáinak, részeinek, szintagmáinak felismerése, megnevezése. A szóalkotás készségszintő ismerete és alkalmazása. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási tudnivalók alkalmazása egyre tudatosabban (központozás, az egybe- és különírás, a tulajdonnevek és a belılük képzett melléknevek helyesírásának készségszintő alkalmazása). Az önellenırzés rendszeres alkalmazása.

A továbbhaladás minimális feltételei 7. évfolyamon magyar irodalomból: A feldolgozott mővek legfontosabb ismérveinek megnevezése. A mővek szerkezetének, legfontosabb mővészi kifejezıeszközeinek felismerése. A szöveg megértését tanusító szövegolvasás. A mővek jelentése, a valóságos és az átvitt jelentés felismerése. A memoriter segítséggel történı felidézése.

A továbbhaladás optimális feltételei 7. évfolyamon magyar irodalomból: Irodalmi mővek feldolgozása: az emberi kapcsolatok, érzelmi viszonyulások összetettségének elemzése, értelmezése, a hasonlóságok és különbözıségek felismerése a mővek témája és a szerzık látásmódja között. Különbözı szövegelemzı eljárások ismerete és használata, érvek és ellenérvek alkalmazása szóban és írásban. Pontos és kifejezı szövegmondás a memoriterbıl. Kreatív szövegalkotás, önálló kutatás egy - egy témában. A megismert mőnemek, mőfajok, szóképek, stíluselemek felismerése és alkalmazása az elemzések, s az önálló munkák során. Hasonlóságok (párhuzamok) és különbségek felismerése a különbözı mővészeti alkotásokban.

15



8. ÉVFOLYAM - Éves óraszám: 148 óra (nyelv: 74 óra, irodalom: 74 óra) BELÉPİ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Kulturált nyelvi magatartás A magán- és a közösségi kommunikáció tényezıi, funkciói, önellenırzés, a közlendı pontos megfogalmazása, mások közlésének megértése, véleményének tisztelete. Tömegkommunikációs mőfajok, a tömegkommunikáció szerepe és hatása. A nyelvi illem szabályainak betartása. A mővekben, alkotásokban megjelenı emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezése és megvitatása. Együttmőködés a társakkal a szituációs és szerepjátékokban, a dramatizálásban. Szövegértés A tömegkommunikációs mőfajok elemzése, jelentésük, hatáskeltı eszközeik felismerése, értékelése. A tájékoztató és a véleményt közlı mőfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár, riport, interjú, glossza. A különbözı szövegek elsıdleges és másodlagos jelentésének tudatos keresése. A mővészi kifejezésmód, stíluseszközök, valamint a mő jelentése és kifejezésmódja közötti összefüggés felismerése és alkalmazása. Szövegek vizuális elemzése, a fogalmak értelmezése. Szövegalkotás Szövegalkotási gyakorlatok szóban és írásban: ismertetés, könyvajánlás, kritika, kiselıadás az idézés alkalmazásával. Tapasztalatszerzés az alapvetı hivatalos iratok: kérdıív, nyugta, kérvény, önéletrajz megfogalmazásában. A véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt megfogalmazásban. Kreatív szövegalkotás: jellemzés hangnem- és nézıpontváltással, párbeszéd és monológ írása, különbözı szövegátalakítások, összehasonlítások. Érvek kifejtése a saját álláspont mellett, mások érveinek mérlegelése, illetve álláspontjuk cáfolata. Tanulási képességek Ismeretek, érvek, példák győjtése különbözı problémákról a könyvtári katalógus segítségével. Önálló problémafelvetés és kezelés a források felhasználásával. A tanult mővek közvetlen és tágabb kontextusa. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Mondatelemzési jártasság az összetett mondatok témakörében: az alárendelt és a mellérendelt mondatok valamint a szintagmák sorrendjének, a szintagmák szerkezetének felismerése, értelmezése, megnevezése. A magyar nyelv szórendje, a mondattani és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása. Az idézés és a párbeszéd írásmódja. A magyar nyelv történetérıl és e nyelv jellemzı sajátosságairól.

Helyesírási követelmények a 8. osztály végén:

a magánhangzók és a mássalhangzók idıtartamának a kiejtést követı jelölése a mondatrészek toldalékaiban, a névutókban és a határozókban, a szóelemzés elvének érvényesülése a tárgyragos, a határozóragos és a birtokos személyragos névszókban, a köznevekhez és a melléknevekhez kapcsolódó -val, -vel, -vá, -vé rag v mással-hangzójának teljes hasonulása, a névutós névszók és a határozószók különírása, illetve egybeírása, a vesszı szerepe az egyszerő mondatban (a halmozott mondatrészek, illetıleg a megszólítás elkülönítése vesszıvel),

16



az anyanyelvi órákon gyakorolt szókészlet körében: a családnevekhez járuló -val, -vel rag írása, valamint a személynevek, az intézménynevek, a címek, a földrajzi nevek írása, a j és a ly a szavakban, betővel és számjeggyel írt számnevek és a keltezés, az igealakok helyesírása: alanyi és tárgyas ragozású, jelen, múlt, jövı idejő, feltételes és felszólító módú.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata A népszerő irodalmi mőfajok hatáskeltı eszközei. Epikus mővek, drámai és filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Sémák felismerése a szórakoztató mőfajokban. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és az alkotói álláspont megértése. Az olvasott mővek alapvetı tényei, adatai, összefüggései, elhelyezés a korban és az alkotói pályán. A lakókörnyezet irodalmi emlékei. Az irodalmi kifejezésformák A szöveg hangzásának és írott képének összefüggései, a képvers és az illusztráció. A mővészi kifejezésmód és a stíluseszközök funkciói. Mőfajok, stílusalakzatok, szóképek. A magyar irodalom korszakainak jellemzıi (témák, kérdésfeltevések, a mővek fogadtatása és ismerete a saját korában és az utókor szemében). Adatgyőjtés és párhuzamok keresése az alkotásokban. A mővek összehasonlítása a könyvtári dokumentáció alkalmazásával. A kortársak alkotásainak megismerése, a kifejezıeszközök változásának felismerése.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Irodalom Az irodalom határterületén

Különbözı témájú mővek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerő, illetve lektőr irodalom hatáskeltı eszközei és értékelésük. Fogalmak: lektőr, sci fi, ponyva, fantasztikum.

Az irodalom nagy témáiból

Regények, -részletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar-és világirodalom nagy témáit feldolgozó alkotásai körébıl (ifjúkor és felnıttkor, utazás, társas kapcsolatok alakulása, identitás) Fogalmak: naturalizmus, realizmus, dialógus, szatíra, parabola. Memoriter: néhány rövid részlet

A Nyugat elsı nemzedékének irodalmából

A Nyugat szerepe a szellemi életben. Szépirodalmi alkotások, esszék, stílusjegyek. Fogalmak: impresszionizmus, szimbolizmus, táj és líra Memoriter: öt–hat vers a feldolgozott mővekbıl

A dráma világa

Egy tragédia vagy vígjáték feldolgozása (megtekintés). Új törekvések bemutatása. Fogalmak: vígjáték, tragédia, drámai szerkezet, színpadi mő, rendezés és rendezıi felfogás.

Kortárs irodalom

A környezı államokban élı vagy az emigrációba kényszerült szerzık néhány alkotása. Nyelv és nemzet, kultúrnemzet. Regionális kultúra és irodalmi élet. A lakókörnyezet irodalmi emlékei. A kortárs írók és olvasók. Kitekintés a világra. Fogalmak: emigráció, kultúrnemzet, regionalizmus és a globalizáció. Memoriter: rövid részletek néhány mőbıl. 17



Nyelvtan A tömegkommunikáció

Tömegkommunikációs alapismeretek nyelvi szempontból a befogadó oldaláról. A tömegkommunikáció szövegmőfajai, eszközei, hatásuk. Fogalmak: hír, tudósítás, cikk, kommentár, kritika, glossza, interjú, riport, reklám, hirdetés, apróhirdetés.

Az összetett mondat

A mondatok szerkezete és a tagmondatok sorrendje. A többszörösen összetett mondat. Az alárendelı és a mellérendelı mondatok fajtái. A szórend a mondatban. A mondat és a szöveg viszonya. Fogalmak: mondategész, sajátos jelentéstartalmú mondat

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése

A nyelvi szintek: a mondat szerkezete és jelentése, szószerkezetek kifejezıeszközei, a szófajok rendszere, alaktani ismeretek, a magyar nyelv hangrendszere, mondatfonetikai eszközök. Fogalmak: szó, szóelem, egyszerő szó, alapszó, képzett szó, hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó.

Helyesírási ismeretek

Alapelvek, az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. Fogalmak: egyenes és függı idézet.

Kitekintés a magyar nyelv életére

Nyelvváltozatok és nyelvi normák napjainkban. Nyelvünk eredete, rokonsága. Nyelvünk típusa, hangtani, alaktani, mondattani sajátosságai.

Szövegmőfajok és kifejezési formájuk

A hivatalos iratok tartalmi, nyelvi és formai jellemzıi A véleménynyilvánítás szóbeli és írásbeli formája. Az idézés és az idézet. A paródia kifejezıeszközei. Fogalmak: nyugta, kérdıív, önéletrajz (változatok), kérvény, ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló.

Könyv- és könyvtár használat

A könyvtár tárgyi katalógusának használata, adatok győjtése. Fogalmak: katalógus, cédulázás, feljegyzés, jegyzet, forrásjegyzék, lábjegyzet, utalás.

S z e r z ı k é s m ő v e k (kötelezıen elolvasandó mővek): Ady Endre: Párizsban járt az ısz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers, Babits Mihály: egy–két mőve (Messze, messze), Kosztolányi Dezsı: egy–két mőve, vers és novella, Juhász Gyula és Tóth Árpád néhány alkotása, József Attila: Ringató és még három vers (az egyik lehet A Dunánál vagy az Elégia vagy a Levegıt! címő mő), Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részlet), Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig és egy–két novella, Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Radnóti Miklós egy–két verse, Négy–öt vers a mai magyar irodalomból, A világirodalom néhány alkotása,

Kiegészítõ anyag: Szemelvények a környezõ országok mai magyar irodalmából. Az emigrációba kényszerült magyar írók néhány munkája. 18



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A továbbhaladás minimális feltételei 8. évfolyamon magyar nyelvbıl: Tájékozottság a tömegkommunikációs mőfajokban, hatásuk ismerete, kritikus kezelésük. Az összetett mondatok alapvetı fajtáinak felismerése. Az összetett és képzett szavak felismerése. A helyesírási alapelvek alkalmazása, olvasható, rendezett íráskép. A magyar nyelv legfontosabb történeti emlékeinek ismerete. A hivatalos iratok formáinak és nyelvhasználatának megismerése.

A továbbhaladás optimális feltételei 8. évfolyamon magyar nyelvbıl: A tömegkommunikáció mőfajainak és szövegmőfajainak tudatos elemzése, használata és megértése. Az összetett és a többszörösen összetett, valamint a sajátos jelentéstartalmú mondatok fajtáinak felismerése. Tudatos törekvés a helyes szórend használatára. A leíró magyar nyelvtan rendszerének átfogó ismerete és alkalmazása. Nyelvünk történetének és fejlıdésének fıbb vonalakban történı ismerete. Rokonaink. A hivatalos iratok tartalmi, nyelvi és formai követelményeinek ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az önálló munkára való készség a nyelvi jelenségek megítélésében.

A továbbhaladás minimális feltételei 8. évfolyamon magyar irodalomból: A tanult mővek legfontosabb jellemzıinek és értékeinek, szerkezetének és jelentıségének felismerése. A Nyugat elsı nemzedéke munkásságának megfelelı elhelyezése a magyar iroda-lomban. Epikus és lírai alkotások mővészi értékeinek felismerése. Tájékozódás a kortárs magyar irodalom jelentısebb alkotóinak mőveirıl. A mő és a kor, a mő és az alkotója viszonyának felismerése. A mővek elsıdleges és másodlagos jelentésének kutatása. A mővészi és a szórakoztató irodalom megkülönböztetése.

A továbbhaladás optimális feltételei 8. évfolyamon magyar irodalomból: A legfontosabb tanult alkotások értelmes feldolgozására való képesség, egyéni vélemény megfogalmazása, a saját álláspont szakszerő védelme. A Nyugat elsı nemzedéke tagjainak ismerete, sokoldalúságuk és törekvéseik elismerése, s ennek bizonyítása. A különbözı stílusirányzatokban való eligazodás és a mővészi kifejezıeszközök felismerése. A különbözı témájú mővek irodalmi értékeinek, hatásuknak és jelentıségüknek az igazolása. Tájékozottság a környezı országok magyar irodalmának néhány fontos alakjáról és a világirodalom legjelentısebb alkotásai közül néhányról. Tájékozottság a lakókörnyezet irodalmi emlékeirıl. Igény az olvasásra.

TEMATIKUS ÓRÁK Az intézmény tanulmányi munkájába szervesen beilleszthetık a külsı helyszíni órák részben valamely nagyobb iskolai akcióhoz vagy a tanulmányi kiránduláshoz kapcsolódóan. A tematikus órák anyaga része a tanév irodalmi, nyelvi és kultúrtörténeti eseményeinek. 5. évfolyam: 4 óra, 6. évfolyam: 4 óra A tematikus órák keretében meglátogatjuk a kerülethez kötıdı írók, költık lakhelyeit. Ellátogatunk a Petıfi Sándor Irodalmi Múzeumba.

19



7. évfolyam: 4 óra, 8. évfolyam: 4 óra 7. évfolyamon: A reformkor emlékei; A márciusi ifjak nyomában (Petıfi, Jókai); Látogatás az irodalmi múzeumba; Országgyőlési tudósítások (Mikszáth) 8. évfolyamon: A tematikus óra helyszínének jelentısége (Ady); Az Üllıi út az irodalomban; A Boncza család és Pestszentlırinc

5. A TUDÁSSZINT ELLENİRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJAI folyamatos szóbeli és írásbeli ellenırzés órai aktivitás tematikus ellenırzés tesztek versenyeken való részvétel iskolai ünnepélyeken, hagyományırzı rendezvényeken való részvétel Iskolai értékelésünk három fı formája: 1. Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás tanév elején, témakör elején. A tanár tájékozódását szolgálja, ezért nem osztályozzuk. A tanulók szóbeli értékelést és útmutatást kapnak. 2. Formáló, segítı értékelés célja: korrekció, a továbbfejlesztés irányának meghatározása. A tanulók osztályzatot és/vagy szöveges értékelést kapnak. 3. Szummatív értékelés célja: az adott idıszakban elért tudásszint összegzése (témazáráskor, félévkor, évvégén). A tanulók osztályzatot és szóbeli értékelést kapnak. Tudásszinten a tanulók által elsajátított ismeretek, készségek, jártasságok mennyiségét és minıségét értjük. Az anyanyelvi képzésben a következı sajátos tudásszinteket különítjük el: a ráismerés a reprodukció és megértés az alkalmazás a megismerı (alkotó) alkalmazás szintje

6. TANESZKÖZÖK Magyar nyelv:

tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, Magyar helyesírás szabályai, Magyar értelmezı kéziszótár

Magyar irodalom:

tankönyv, füzet, feladatlapok, a házi olvasmányokat tartalmazó könyvek, lexikonok 20



7. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM OM Kerettantevek, 2000, 2004 (Forrás: Internet – www.om.hu) Nemzeti Alaptanterv 2003 (Oktatási Minisztérium 2003) Az alapfokú nevelés–oktatás kerettantervei (Dinasztia Kiadó. Budapest, 2000) A Gulner Gyula utcai általános iskola Pedagógiai Programja és tantervei (1997, 2001, 2004) Az Integrált magyar nyelvi és irodalmi program elsı és második szakaszának HELYI TANTERVE 1–8. osztály.

A kerületi szakmai munkaközösség ajánlásai.

Ballér Endre: A Nemzeti Alaptantervtıl az iskolai nevelı–oktatómunka tervezéséig (Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 1966) A helyi tanterv készítésétõl a tanítási óráig (Szerkesztık: Hunyady Györgyné és M. Nádasi Mária. Budapest, 1966. Budapesti Tanítóképzı Fõiskola Továbbképzı Füzetek 2) Trencsényi László: Minıségbiztosítás a pedagógiai programban (Okker Kiadó)

21

A GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM HELYI TANTERVE

Recommend Documents