A GOODWILL CONSULTING KFT. ÜGYFÉLKÖRÉBE TARTOZÓ TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSÁRA NYITOTT ROMÁN TELEPÜLÉSEK CÂMPIA TURZII (ARANYOSGYÉRES) Aranyosgyéres, 1911-ig Gyéres municípium Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. 1925-ben hozták létre az azonos nevű falu és a tőle délkeletre fekvő, vele összeépült Gyéresszentkirály közigazgatási egyesítésével. Tordától tíz kmre kelet–délkeletre, az Aranyos jobb partján fekszik. A város központjában található a Paget-kastély, melyet John Paget építtetett az 1840-es években. 1848-ban a román felkelők elpusztították és csak 1855-re került ismét lakható állapotba. Ezután a magyar, majd román állami gazdaság székhelye volt, 1929 és 1958 között kísérleti mezőgazdasági állomás működött benne. Jelenleg a városi művelődési ház használja és éppen felújítás alatt áll. Legjelentősebb és legnagyobb hagyományú ipari üzeme az orosz tulajdonú Mechel sodronygyár.
BUTENI (BUTTYIN) Buttyin, 1910 és 1918 között Körösbökény falu Romániában, Arad megyében. Lakossága 2135 fő volt a legutóbbi népszámlálás alkalmával. Nevezetessége a Római katolikus templom, mely 1817-ben épült. Ezen kívül falumúzeumukban a népi hagyományok és eszközök tárlata található.
SĂCELE (NÉGYFALU) Négyfalu város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó településből jött létre. Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység „bejárati kapuját”. 32.000 hektárnyi területen fekszik. A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi. A városnak néprajzi múzeuma van, ahol az itteni szász hatásra létrejött csángó népviselet látható. 2000. június 6-án Négyfalut municípiumnak nyilvánították. Települései gazdag népművészeti
hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.
VALEA LUI MIHAI (ÉRMIHÁLYFALVA) Valea lui Mihai (Érmihályfalva) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén. Nyírábránnyal vasút és közút köti össze. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint Érmihályfalvának 10.438 lakosa van, amelyből 8832 magyar, 1340 román, 213 cigány és 23 más nemzetiségű. Nevezetességei Bocskai István mellszobra, a XX. század hőseinek és áldozatainak emlékműve, valamint az 1956-os "Érmihályfalvi csoport" emlékműve. Az 1871-ben épített, SzatmárDebrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az első világháború végétől Románia része volt. A II. bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.
COJOCNA (KOLOZS) Kolozs község Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Kolozsvártól 18 km-re délkeletre, a Mezőség nyugati szélén található a település. A valamikori sóbánya helyén levő sósfürdő, amelynek gyógyvizét reumatikus bántalmak és nőgyógyászati panaszok kezelésére javasolják. Nevezetessége a jó állapotban megőrződött Ortodox fatemploma, mely 1797-ben épült, valamint az 1808-ban épült római katolikus, Jézus Szíve templom. Itt található a Lapidárium az unitárius templom szomszédságában, itt 8 darab 17. és 18. századból származó sírkő valamint a Szent Imre templom néhány épen megmaradt köve van kiállítva.
SUPLAC (KÜKÜLLŐSZÉPLAK) A község Maros megyében, Erdélyben, a Kis-Küküllő partján található. Közigazgatásilag hozzá tartozik Héderfája, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta. A község a KisKüküllő partján, Dicsőszentmárton - Balavásár megyei út mellett, Dicsőszentmártontól megközelítőleg 20 km-re és Balavásártól pedig 16 km-re fekszik. 1992-ben 2548
hivatalosan bejegyzett lakosa volt. 2002-ben 2369 lakosa volt, amelyből 1092 magyarnak vallotta magát.
SĂVĂDISLA (TORDASZENTLÁSZLÓ) A falu és községközpont Romániában Kolozs megyében, Kolozsvártól 23 km-re délnyugatra fekszik. Lakossága a legutóbbi népszámlálás alkalmával 4497 fő volt. Érdekesség a Szent László pénz, ami nagy mennyiségben található a falu környékén, ezek megkövesedett nummulites kagylók, viszont a legenda szerint Szent László imája következtében kővé változott aranypénz. Június 27-én, Szent László napján itt tartják a Szent László napi kórustalálkozót, amely egész Erdély legrangosabb ilyen eseménye, és még Magyarországról is érkeznek ide fellépő kórusok. Ugyanitt látható a Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum is, amely Kalotaszeg teljes tárgyi néprajzát gyűjti.
BUDUSLĂU (ÉRBOGYOSZLÓ) A község Romániában, Bihar megyében, Érmihályfalvától mintegy 20 km-re fekszik. Hozzátartozik Albis falu. Bogyoszló állítólag Boleszló váczi püspöktől, a leleszi prépostság megalapítójától vette nevét. Református temploma nagyon régi, tornyát 1848-ban építették újra. A 2002-es népszámlálás adatai alapján Érbogyoszlóban 1966 személy élt, míg 2007-es adatok szerint csak 1901.
HALMĂȘD (HALMOSD) Halmosd település Romániában, Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délnyugatra, a Réz-hegység keleti nyúlványai alatt, Szilágycseres és Detrehem között fekvő település. A fennmaradt néphagyomány szerint a község a magyarok bejövetelekor keletkezett. Nevezetessége Görög katolikus temploma, melyben anyakönyvet 1812-től vezetnek. A falu közelében található a Sipot völgyi vízesés, melyhez egy szép erdőn át vezet az ösvény. Nagy esőzések alkalmával csodálatos látvány a kb. 6 m magas vízesés. Így kis fürdő ellenében lentről is meg lehet csodálni a zuhanó, köveken
porladó vízsugarat. Jó időben, tiszta erdei levegőn, kellemes pihentető sétát jelent ez a kb. 1 órányi túra.
ȘOMCUTA MARE (NAGYSOMKÚT) Nagysomkút egy fiatal város Romániában Máramaros megyében, Nagybányától 25 km-re délnyugatra fekszik. A településen található római katolikus, görög katolikus, valamint református egyház is. A református parókia volt irodájában Szilágyi Domokos emlékszoba látható. A városban nyaranta népművészeti fesztivált tartanak.
ODORHEIU SECUIESC (SZÉKELYUDVARHELY) Székelyudvarhely megyei jogú város Romániában Hargita megyében, Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Hargita megye második legnépesebb városa. Székelyföld történelmi társadalomés művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül.
OZUN (UZON) Uzon falu Romániában, Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik. 2002-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román. Nevezetessége a Mikes-kastély, mely 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították. Több temploma, valamint udvarháza van. A Pünköstiudvarházat is itt találjuk, mely 1810 körül épült. Jelenleg itt van a községi könyvtár.
DITRĂU (GYERGYÓDITRÓ) Ditró nagyközség Romániában, Hargita megyében található, és Orotva tartozik hozzá. Két részből áll, amelyek neve Felszeg és Alszeg. A község életében a Marosnak csupán a tutajozás virágzása idején volt nagyobb jelentősége. Annál számottevőbb a Ditró patakának a szerepe, mely észak-dél irányba áthalad a településen és a vízellátás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el. Nevezetessége Barokk római katolikus Szent Katalin temploma, melynek 17. századi tornya 1653-ban épült, 1712-ben megmagasították, 1746 és 1757 között a templomot újjáépítették, egykor erődített fal vette körül. Mellette a 75 m magas 1908 és 1913 között épült neogótikus nagytemplom, a Gyergyói-medence legnagyobb kéttornyú temploma, mindez Románia második legmagasabb temploma.
SĂLĂȚIG (SZILÁGYSZEG) A Romániában, Szilágy megyében, a Szilágy-folyó mellett, Szilágycsehtől délre fekvő település. Szilágyszeg községközpont a Szilágy-patak völgyében a ZilahNagybánya főút mellett, a megyeközponttól 29 km távolságra, Szilágycsehtől 5 km-re. Közigazgatásilag hozzá tartozik Nyírmon, Désháza, Menyő és Nagyszeg. Szilágyszeg alatt ömlik a Nagy-Szilágyba a Sándorházi-patak, mely még Menyőben a Szilágy-patak nevet viseli. Ezt sándorházi Szilágynak, a másikat keresztúri Szilágynak nevezik a magyarok.
PRAID (PARAJD) Parajd község Romániában, Hargita megyében található. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A település Székelyudvarhelytől 38 km-re északnyugatra a KisKüküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik. A település egyik nevezetessége a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót
tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon. A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van. Fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben. A nemrég épített Áprily-emlékházban az érdeklődők a költő Parajdhoz fűződő életszakaszairól szerezhetnek információkat.
LUGAȘU DE JOS (ALSÓLUGOS – ALSÓLUGAS – MAGYARLUGAS) A község Bihar megyében, a Partiumban, Romániában, a megye középső részén, a Sebes-Körös jobb partján helyezkedik el, Nagyváradtól kb. 32 km-re keletre. Itt található a Zichy kastély, melyet 2001-ben Európai Uniós pénzből felújítottak, így ma szállodaként működik. A „Gruiul Pietrii” tájvédelmi körzet része kb. 0,4 hektáron, valamint része egy mesterséges tó a Sebes-Körösön. A faluban található Ortodox és Görög-katolikus templom is. A lakosság nagy része a mezőgazdaságból él, sokan a közeli városokba járnak dolgozni (Nagyvárad, Élesd). A településen egy olasz tulajdonban lévő gomba és gyümölcsfeldolgozó üzem működik.
ORAȘU NOU (AVASÚJVÁROS) A település és községközpont Romániában, Szatmár megyében található, az Avasság központja. Az Avasság központja már a középkortól, s a környék legnagyobb és legjelentősebb települése a Tálna patak mellett. Nevezetessége a Református templom, mely a XV. században épült. Az 1717. évi tatárjáráskor leégett, de később rendbe hozták. A ráksaiak és ráksahegyiek együttes szavazata által 2010-ben, érvényes referendummal levált a két település, így Avasújváros ismét magyar többségű község lett.
IZVORU CRIȘULUI (KÖRÖSFŐ) A falu az azonos nevű község központja, Kolozs megyében Bánffyhunyadtól 6 km-re keletre fekszik. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak. Nevezetessége a Körösfői templom. A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagy
részben Umling Lőrinc festett. A templomban megtekinthető a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeg. A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét. Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres kalotaszegi település. Népművészetét az út menti kirakodóvásárban is megtekinthetjük.
ESTELNIC (ESZTELNEK) A falu Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre, a Nemere-hegység délnyugati előterében, az Esztelnek-patak völgyében fekszik. 2005-ig közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozott, azóta önálló. Hozzá tartozik a szomszédos Kurtapatak is. Erődített római katolikus temploma 14. századi, melyet a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek, majd 1635-ben bővítették és 1724-ben javították. 1977-ben a földrengéskor 14. századi freskótöredékek kerültek elő. A ferencesek zárdája az Alszeg és Felszeg között meglevő kápolna mellé épült 1677-ben, alapítója gr. Mikes Kelemen volt. A falu határában volt Jézus-forrás és a közelében volt kápolna 1730-ig híres búcsújáróhely volt, amikor a forrást egy árvíz betemette a kápolnát pedig elmosta. A Szacsvay-ház 1702-ben épült, a híres Szacsvay család ősi fészke volt. Szacsvay János emlékművét 1997-ben avatták fel.
ȘIMONEȘTI (SIMÉNFALVA) A falu Hargita megyében, Székelykeresztúrtól 7 km-re északkeletre fekszik, Székelyudvarhelytől pedig 21 km-re fekszik. Az AlsóNyikómente legnagyobb települése és községközpontja. 430-450 tengerszint feletti magasságban fekszik, belterülete 99 hektár. Nevét onnan kapta, hogy régi templomának Szent Simon volt a védőszentje, eredetileg Semjénfalva volt a neve. Egykori középkori temploma a többszöri átépítések során teljesen eltűnt. Unitárius temploma 1808 és 1811 között épült, déli bejáratán az 1586-os évszám olvasható. Tornya 1818-ból való, a középkori torony magasításával készült. Református temploma 1792-ben épült a Székely-kúria udvarán áll.
UNIREA (FELVINC) A község Fehér megyében, Nagyenyedtől 17 km-re északkeletre, a Maros jobb partján, a Keresztesmező déli szélén, a Létom patak mellett található. Az egykori, 1876ban megszüntetett Aranyosszék központja. A lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román és német kisebbség számaránya sem. A település 1901-ben elvesztette városi státuszát és átalakult nagyközséggé.
ORMENIȘ (ÜRMÖS) Brassó megyében, Brassótól 40 km-re északra az Olt bal partján fekszik. Az addig hozzátartozó Ágostonfalva 2004-től önálló község. Unitárius, ortodox temploma és római katolikus kápolnája van. A falu központjában levő kastély a hagyomány szerint I. Rákóczi György vadászkastélya volt. Határában a Töpe-patak völgyében barlang és kőfülke található.
MIHAI VITEAZU (SZENTMIHÁLY) Kolozs megyében, Tordától 5 km-re délnyugatra, a falut átszelő Bágyon pataknak az Aranyosba torkollásánál fekszik. Mészkő és Sinfalva tartozik hozzá. A települést 1910 után egyesítették Alsóés Felsőszentmihályfalva községekből. Az alsószentmihályfalvi református templom 14. századi gótikus eredetű, mai helyére 1667 és 1685 között költöztették. A falunak unitárius temploma és 1863-ban épített római katolikus sírkápolnája is van.
