A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága Szekularizált állam és világnézeti semlegesség 1
2
Gondolat, lelkiismeret, vallás
3
Gondolat,
lelkiismeret, vallás
4
5
Gondolat, lelkiismeret,
vallás
6
A védett értékek Gondolkodás (szabad, befolyásmentes, értékelő – belső folyamat) Lelkiismereti meggyőződés kialakítása, pl. – Világnézeti (pl. idealista, materialista) – Politikai (pl. liberális, konzervatív) – Vallási (vallásos, vallásellenes, közömbös)
Vallás (rendszerbe foglalt, meghirdetett hitelvek, azokhoz igazodó magatartási szabályok, e szabályok megvalósulása) – Hitelv: a világ és az ember eredetére, rendeltetésére és kapcsolatára, az emberi test és lélek viszonyára, az emberek, illetve más élőlények halál utáni sorsára, a megismerhető világon túli legfőbb lény vagy lények létére és szerepére, a világmindenséget átható bizonyos természeti vagy természetfeletti erők, szellemek és törvényszerűségek lényegére és hatására, továbbá a vallási közösség (egyház) viszonyaira vonatkozó, a hitvalló, a vallásos emberek által elfogadandó és tiszteletben tartandó megállapítások összessége 7
Alkotmányjogi szabályozás az Alaptörvény előtt Alkotmány 60. § - gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága (tartalmi elemek), állam és egyház elválasztása (szekularizáció) PPJNE 18. Cikk, EJEE 9. Cikk EU Alapjogi Charta 10. Cikk (tartalmi elemek + el kell ismerni a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását) 1990. évi IV. törvény (Ltv.) 1997. évi CXXIV. törvény (Eft.) – egyházfinanszírozás 8
1990. évi IV. törvény jellege Szabadelvű egyházügyi szabályozás – a vallásüldözés, diszkrimináció és jogfosztottság évtizedei után Az állami befolyás minél teljesebb kiiktatása állt a középpontban Már az 1990-es évek elejétől támadások kereszttüzébe került A társadalom felkészületlensége a vallási sokszínűség ilyen mértékére Új vallási csoportok visszaélései Egyházak egyenjogúsága 9
Az AB gyakorlata 4/1993. (II. 12.) AB határozat - az állam világnézeti semlegessége, az állam és az egyház viszonya, állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem, volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésének (reprivatizáció) alkotmányossága 8/1993. (II. 27.) AB határozat - az egyházalapítás feltételei 10/1993. (II. 27.) AB határozat - szabad vallásgyakorlás, vallási ünnepek és munkaszüneti napok összefüggései 46/1994. (X. 21.) AB határozat - a katonai szolgálat, a polgári szolgálat és a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog összefüggései 39/2007. (VI. 20.) AB határozat - vallásszabadság és kötelező védőoltás 47/2009. (IV. 21.) AB határozat - alkotmányos követelmény, hogy az esküokmány nem tartalmazhat a köztisztviselő lelkiismereti, illetve vallási meggyőződésére utaló adatot 10
Alaptörvény VII. cikk - eredetileg (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat 11 sarkalatos törvény határozza meg.
At. VII. cikk – 5. módosítás után (2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre. (3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. (4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. (5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 12
Alaptörvény - preambulum „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.” Elkötelezettségre utal: – Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk … hazánkat a keresztény Európa részévé tette. – Valljuk, hogy … összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Zárósor: Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában… 13
Alaptv. további rendelkezései Közpénzügyi tárgyú törvények AB-felülvizsgálata a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság sérelme esetén lehetséges [37. cikk (4)] Megkülönböztetés tilalma – vallás védett tulajdonság [XV. cikk (2)] Honvédelmi kötelesség – fegyveres szolgálat megtagadható lelkiismereti okból, helyette fegyver nélküli szolgálat [XXXI. cikk (3)]
14
Az új törvényi szabályozás 2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 164/2011. (XII. 20.) AB határozat a 2011. évi C. törvény megsemmisítéséről (közjogi érvénytelenség) 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról (Ehtv.) 15
Az Ehtv. kiegészítései 2012. évi V. törvény: pontosítás – választópolgár, országos népi kezdeményezés, törvényes képviselő 2012. évi VII. törvény: 17 újabb egyházat ismert el a már elismert 14 mellett 2013. évi CXXXIII. törvény: Ehtv.módosítás a 4. At.-módosítás nyomán
16
Az Alkotmánybíróság döntése 6/2013. (III. 1.) AB határozat Az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. Az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése, önmagában e döntéshozatali eljárásnak az Országgyűléshez telepítése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. 17
Az EJEB döntése Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások v. Magyarország (2014.04.08., végleges 2014.09.09.) Az egyházak elismerése vagy annak megtagadása a politikai szituáció függvénye (OGY, politikai eljárás) Az állam, amikor az együttműködéshez partnert választ, nem járhat el diszkriminatív módon Azzal, hogy kevésbé szigorú bánásmód alkalmazása helyett megfosztották a sértetteket az egyházi státuszuktól, hogy politikai színezetű újraelismerési eljárásnak vetették alá az egyházakat, valamint, hogy a kérelmezőket a lehetséges együttműködés és a hitéleti tevékenységek támogatása terén a bevett egyházaktól eltérően kezelték, a magyar hatóságok nem tettek eleget a semlegesség követelményének. 18
Az Alkotmánybíróság ismét… 23/2015. (VII. 7.) AB határozat Eht. és vhr. egyes rendelkezéseinek nemzetközi szerződésbe ütközése (EJEB-döntésre figyelemmel) felhívta az OGY-t és a Kormányt, hogy 2015. október 15-ig tegyék meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket Az ellentét elvileg többféleképpen is kiküszöbölhető lehet: a) az ügyben vizsgált elismerési feltételek megváltoztatásával; b) úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jogalkotó a vallási tevékenységet végző szervezetek számára – a vizsgáltnál kevésbé korlátozó feltételekkel – is igénybe vehetővé teszi 19
Az alapjog
20
Jellemzők Alanya szerint emberi jog Kialakulása szerint első generációs jog (ld. vallásháborúk > első szabadságjogi küzdelmek) Funkció: szabadságjog Gyakorlás: egyénileg, közösségileg
21
Kapcsolatok Emberi méltósághoz való jog Kommunikációs jogok Információs önrendelkezés (különleges adat) Diszkrimináció tilalma Oktatáshoz való jog Hadkötelezettség
22
Tartalom Hit, meggyőződés szabadsága Kultuszszabadság Vallási egyesülési jog Vallási gyülekezési jog Lelkiismereti vagy vallási meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása és megvallása, továbbá annak megváltoztatása, illetve gyakorlása miatt senkit előny vagy hátrány nem érhet 23
Hit, meggyőződés szabadsága Vallás elfogadása, megválasztása; vallás megváltoztatása, elhagyása. A lelkiismereti meggyőződésre vonatkozó adatok különleges adatnak minősülnek. A 47/2009. (IV. 21.) AB határozat szerint eskütételnél kinyilvánított, meggyőződésre vonatkozó adat nem kezelhető. Állami hatóság által a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben az Ehtv. hatálybalépésekor nyilvántartott különleges adat kizárólag az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával továbbítható és hozható nyilvánosságra. A lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben a népszámlálás során nem kötelező jelleggel, azonosításra alkalmatlan módon gyűjthető adat. 24
Kultuszszabadság (vallásgyakorlás) vallás tanítása, gyakorlása; vallás tanulása (iskolai vallásoktatásban való részvétel); vallásos meggyőződés kinyilvánítása, kinyilvánításának mellőzése (hivatali esküben ennek megerősítése); a lelkiismereti és vallásszabadság joga kommunikációs eszköz útján is kifejezésre juttatható; a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni a lelkiismereti és vallásszabadság joga a rendvédelmi szerveknél, a Magyar Honvédségnél és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgálati jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során - a szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban - szabadon gyakorolható a szülőnek/gyámnak joga van ahhoz, hogy a felügyelete alá tartozó kiskorú erkölcsi és vallási neveléséről, oktatásáról döntsön, és arról gondoskodjon 25
Vallási egyesülési jog és gyülekezési jog Vallási egyesülési jog – a választott, elfogadott vallásnak megfelelő egyházhoz (vallási közösséghez) tartozás joga, – az „egyházalapítás” joga (törvény szerint), – vallási tevékenységet végző szervezet létrehozásának a joga. – Az egyházon belül gyakorolható jogosultságokat az egyház belső normái határozzák meg.
Vallási gyülekezési jog – A vallás másokkal együttesen, szertartások útján is gyakorolható. – Az egyházi rendezvények, körmenetek nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá (Gytv. 3. § b) [Nem terjed ki a törvény hatálya] a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre 26
Vallási tevékenység (Ehtv.) „olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja” Önmagában nem vallási tevékenység: politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai, gyógyászati, gazdasági, vállalkozási, nevelési, oktatási, eü, karitatív stb. tevékenység 27
Állam – objektív intézményvédelem Be nem avatkozó semlegesség (de nem tétlenség vagy közömbösség) – Elvont, minden vallásra alkalmazható általános szabályok (állami egyházjog) – A szabad kommunikáció biztosítása – Tudatos választás lehetővé tétele (pozitív vallásszabadság) – Pluralizmus védelme – plurális vallási közösségek rendszerének létrehozása – Szabályozott kompromisszum vallás és vallástalanság között, más alapjogok védelme
28
Korlátozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható (szükségesség, arányosság) Ehtv. szerint – különleges jogrend: Alaptv. 57. cikke nem sorolja fel (vagyis különleges jogrendben korlátozható) Emellett az AB a korlátozást az ún. „összehasonlító teherpróba” tesztje szerint is vizsgálja. Ez arra keres választ konkrét ügyben, hogy az alkotmányos demokrácia keretei között az egyének valamely csoportja mentesülhet-e olyan általános kötelezettséget tartalmazó törvény alól, amely adott csoporthoz tartozók számára lelkiismereti, vallási meggyőződésükre tekintettel többletterhet jelent. Az igényelt kivétel akkor alkotmányos, ha a) szoros összefüggésben áll valamely hittétellel, vallási szertartással és b) nem jár mások (adott vallási közösséghez nem tartozók) jogainak sérelmével. Ld. 39/2007. (VI. 20.) AB határozat – kötelező védőoltás 29
Törvényi korlát Vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát
30
Az állam és az egyház viszonya
31
„Modellek”
Világnézetileg Világnézetileg elkötelezett állam semleges állam Azonosul, vagy összefonódik adott ideológiával, világnézetet képviselő szervezettel, pl. Totalitárius állam Vallásilag elkötelezett állam (egyház és állam viszonyában személyi és intézményi átfedés)
Államegyház Radikális elválasztás Együttműködő elválasztás Támogató semlegesség 32
A világnézetileg semleges állam… a) b) c) d) e) f) g) h) i)
Nem foglal állást hitelvi kérdésekben Nem azonosul egyetlen világnézettel sem Nem dönt az egyház belső szervezetéről, működéséről és egyéb belső ügyeiről Egyházi előírások nem érvényesíthetők állami kényszerrel Nincs szervezeti összefonódás Nincs irányítás / felügyelet Nincs adóbehajtás Egyház belső döntései nem peresíthetők állami bíróság vagy más hatóság előtt Nem oszlathatja fel – csak törli, ha bizonyos feltételek bekövetkeznek
33
A magyar modell Vallási közösség („egyház”) Az OGY által elismert egyház = bevett egyház Ehtv. melléklet Közjogi jogalanyiság Sajátos elismerési eljárás Privilégiumok: SZJA 1%, iskolai hitoktatás, helyi adók alóli mentesség, termőföld-forgalmi kivételek…
Vallási tevékenységet végző szervezet (VTVSZ) Egyesületekre vonatkozó szabályok (Civiltv.) az Ehtv.-ben foglalt eltéréssel Magánjogi jogalanyiság Szűkebb körű állami támogatás, együttműködés a társadalmi támogatottság függvényében 34
Az állam és az egyház viszonya 1. Magyarországon az állam és a vallási közösségek különváltan működnek – Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre. – A vallási közösség hitelvei, belső szabálya alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. – A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre. 35
Az állam és az egyházak viszonya 2. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködhet a vallási közösségekkel (az együttműködésről az OGY dönt, akivel együttműködik: bevett egyház) – A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, közcélú tevékenységet ellátó vallási közösséggel a Kormány megállapodást köthet – A vallási közösségek tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott közcélú tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcsolódó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti – Állam külön is elismeri Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét (Ehtv. preambulum)
36
A vallási közösségek jogi helyzete
37
Egyházalapítás 1990-2011 között Az egyházat a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette, ha 1. az egyházat legalább 100 természetes személy megalapította, 2. az egyház az alapszabályát elfogadta, 3. az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, és 4. az alapítók nyilatkoztak, hogy az általuk létrehozott szervezet az egyház kritériumainak megfelel 38
VTVSZ Fogalma egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése.
Létrejötte Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba Kizárólag természetes személyek alapíthatják (10) Vallási tevékenység végzése céljából
39
Bevett egyház A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja. A bevett egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik. Az egyházi jogi személy (= bevett egyház + annak belső egyházi jogi személye) az általa vagy intézménye útján ellátott közcélú tevékenysége után a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult. 40
Egyházként való elismerés A VTVSZ egyházként való elismerését a szervezet képviselője kezdeményezi a miniszternél Miniszter dönt a feltételek fennállásáról (jogász, vallástudós, szociológus szakértők, 60 nap) Az OGY vallásügyi bizottsága a miniszter döntése alapján törvényjavaslatot VAGY a feltételek (ld. alább) hiányában határozati javaslatot nyújt be OGY támogat: Ehtv. mellékletét módosítja (sarkalatos) OGY nem támogat: OGY határozat, indokokkal 1 éven belül nem kérhető ismételten az elismerés Jogorvoslat – Miniszter döntése ellen bírósági felülvizsgálat – OGY döntése ellen AB (csak törvényességi szempontból vizsgál, Abtv. 33/A. §) 41
1) 2) 3)
4) 5) 6)
7)
8) 9)
elsődlegesen vallási tevékenységet végez tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van legalább 100 éves nemzetközi működés VAGY 20 éve, szervezett formában működik Magyarországon ÉS a lakosság 0,1%-át elérő taglétszám ( KSH) belső szabályzatát elfogadta ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta (kijelölte) képviselői nyilatkoznak: a szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más jogait és szabadságát tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot a szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel együttműködési szándéka, képessége bizonyított
Feltételek
Miniszter vizsgálja
OGY vizsgálja 42
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
43
