A Gólem Az elektromos autó társadalma
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Ígéretes hetvenes évek 68-as párizsi diáklázadás megújhodásra készteti a francia társadalmat Az indusztrializáció korszakának és a mértéktelen szennyezésnek úgy tűnik vége Posztindusztriális társadalom háttérbe szoríthatja a fogyasztói társadalmat, minden státusszimbólumával együtt Lendület: társadalmi struktúra átalakítása
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Belső égésű motor A belső égésű motor elavult Indusztriális korszak terméke Szennyez Státusszimbólum Új korszakhoz, új jármű illik
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Elektromos autó
A társadalom megérett rá
Társadalmi mozgalmak erősek Posztindusztriális társadalom a küszöbön
A technológia megérett rá
Elektronikai telepek és Katalizátorok gyors fejlődése
Hétköznapi, egyszerű használati tárgy 90 km/h és környezetbarát
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Kiken múlik a megvalósítás?
EDF
CGE
Elektronikai multinacionális vállalat Elektromos motor, akkumulátor
Renault
Világ egyik legnagyobb energiacége Ötletadó, technológiai fejlesztő
Autógyártó cég (belső égésű motor!) Alváz, karosszéria
Kormány
Támogatás önkormányzatoknak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Vannak még más szereplők is! Cink-levegő akkumulátorok Ólomakkumulátorok Üzemanyagcellák Katalizátorok Elektronok
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Nem egy dimenziós történet!
Technológiai megvalósíthatóság
Politikai akarat
Platina katalizátor drága
Társadalmi szereplők igényei
A kormány, önkormányzatok támogatják-e
Gazdasági szempontok
Mérnöki képességek, elérhető ismeret
Mint a biciklinél már volt róla szó!
Mindenkinek megvan a helye, feladata A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Asszociációs láncok
Az elektromos autó „pusztán” egy technológiai vívmánynak tűnhet, ugyanakkor a társadalmi és technológiai folyamatok egy hatalmas hálóként határozza meg a történetet Az egész rendszer egy olyan hatalmas háló, amelyben heterogén elemek keverednek, asszociálódnak (pl. a katalizátorok az EDF „szövetségesei”) Minden szereplő, legyen ember vagy nem ember, folyamatosan „újraértelmezheti” magát és így az eseményeket (pl. ha a kormány mégsem támogatná a projektet, megváltozna a teljes háló) A technológiai és társadalmi tényezők a teljes innováció folyamatát áthatják A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Asszociációs láncok
A történet komplex, így a hálózatnak végtelen eleme lehet
Egyszerűsítés: az elemzést le kell szűkítenie, de minden pont egy újabb hálót jelenthet akár (pl. Renault helyzetfelmérése, az üzemanyagcellák tényleges működése) és új elem bármikor bevonható a történetbe Mellérendelés: az, hogy mit hogyan kötünk össze, adja az események koherenciáját
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Még mindig nem egy dimenziós a történet!
Mérnökszociológusok
A mérnökök is szociológiai vízióval rendelkeznek, amikor a termékeiket elhelyezik a szélesebb társadalmi kontextusban. Az új termék meghatározhatja a társadalmi környezetet, a mindennapi életet (pl. papírtérkép vagy okostelefon; bankba járás vagy bankkártya) Egy elektromos autó átalakítaná a várost (lassabb járművek, tömegközlekedés felértékelődése), az utakat (benzinkutak helyett töltőállomások), a légszennyezést, a mindennapokat (lassabb tempó) Az elektromos autó bevezetéséhez a társadalmat is át kell alakítani (megszűnnek a presztízsszimbólumok és az autó mítosza és nélkülözhetetlensége). Ha a társadalom nem alakul át, vagy nincs meg mögötte a politikai akarat, hiába valósítható meg technológiailag az adott termék, nem lesz sikeres, ha egyáltalán megvalósul A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Még mindig nem egy dimenziós a történet!
Szociológusok
Szociológusok és mérnökszociológusok
A társadalom életkörülményeit, lehetőségeit, szokásait meghatározza a techológiai környezet, amely körülveszi. Fogyasztói szokások, a státusszimbólumok, munkafeltételek stb. A fókusz különbözik a mérnököknél és a szociológusoknál, ugyanakkor a társadalom és a technológia figyelembevétele mindkét csoportnak nélkülözhetetlen
Hogyan látták a hetvenes években a fogyasztás dinamikáját a szociológusok? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Bourdieu vs Touraine
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Touraine és az osztályharc
Változik az osztályharc helyszíne
A korábbi osztályharcelméletek a termelés frontján játszódtak és a tőkéhez való hozzáférésen alapultak (proletároknak a saját munkaerejükön kívül nincs mit áruba bocsátani; a burzsoák rendelkeznek a termelőeszközökkel) Az új osztályharc a fogyasztók és a termelők között zajlik. Hatalmas konszernek a kutatóikkal és fejlesztőikkel önkényesen alakítják a tudományt és a technológiát, manipulálják a fogyasztói igényeket Az új osztályharc másik oldalán a társadalmi mozgalmak állnak, akiknek céljuk visszaszerezni az életük feletti irányítást a konszernektől. Bár széles körű társadalmi támogatottságot élveznek, csak rövidebb projektek megvalósítása jellemzi őket. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Bourdieu és a státusszimbólumok A konfrontáció nem uralkodó és uralt osztály között zajlik (szemben a touraine-i társadalomképpel). A társadalomnak sok szegmense van és a hatalmi harcok jellemzik ezek mindegyikét, stratégiai konfrontációk helyszínévé válhatnak (pl. politika, tudomány, fogyasztás). A szegmensek között alárendeltségi és csereviszony áll fent A hatalom megragadásához szükség van viszonyítási pontra. A domináns kulturális modell (a felső osztály) köré szerveződik az összes osztály: ez alapján határozzák meg magukat, különböztetik meg magukat a többiektől. Mindez a fogyasztás területén a leglátványosabb. A státusszimbólumok határozzák meg a résztvevők szerepét a társadalmi hierarchiában
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Villany vagy benzin?
Társadalmi lehetőségektől függ
Touraine világa egyezik a mérnökökével, sőt! Épp a technokraták és döntéshozók a társadalmi mozgalmakkal megegyező igényt fogalmaztak meg, így a konszernek által kiépített státusszimbólum megdöntésének esélye megnő Bourdieu szerint ugyanakkor megmaradnak a státusszimbólumok, így a number one szimbólum is, azaz a belső égésű autó. Ez a Renault-nak kedvezne, hiszen neki nagy költséget jelent az átállás A bourdieu-i modell önmagában még nem vetné el az elektromos autó bevezetését, abban az esetben, ha az státusszimbólummá tudna válni
Technológiai lehetőségektől függ
Ha a katalizátorok, üzemanyagcellák stb. nem működnek, drágák, nem készülnek el időben, akkor hiába kész a társadalom... A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Merre tovább?
Olajválság igazolni látszik a társadalmi víziót. 1972-re 7%, 1973-ra 24%, majd 1974-re 217% az olaj éves drágulása! Üzemanyag cellák fejlődése töretlen A társadalom számára elkerülhetetlen a változás
45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 1945
1950
1955
1960
1965
1970 1973 1974
Elég egy ellenállási pont, amely megtorpanásra késztetheti a pro
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Megtorpanási szakasz Háborús kifejezés, a nem várt ellenállási pontra utal. Hiába halad töretlenül egy háború, bármilyen apró rész a teljes gépezetet megállásra késztetheti Az elektromos autónál egyaránt kell a gazdasági-politika-társadalmi-technológiaistb. fronton jól teljesíteni. Ha az egyik elakad, az egész projekt elakad „Mint a gerillaháborúban, az ellenállás spontán és váratlan módon bukkant fel számos területen”
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Megtorpanási szakasz élesítve!
Katalizátorok megmakacsolták magukat
A platinával szemben ugyan sokkal olcsóbb Gyorsan szennyeződnek és hamar használhatatlanná válnak A tömegpiac esélye csökken, rövid távon nem találnak más olcsó helyettesítő megoldást EDF azonban még kitart és kutat
A Renault ellentámadásba lendül
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
A hetvenes évek vége...
Az olajárak mérsékelten 1978-ig csökkenni kezdenek
ez elég idő ahhoz, hogy a Renault fejlesztésekbe kezdjen
Reindusztrializáció
Kevésbé szennyező autókkal áll elő Új technológiával az árakat is alacsonyan tartja
A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
