A Golden Hind építése

Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

A Golden Hind építése Hozzáadta: wercome 2005. február 27. vasárnap 10:40 Utolsó frissités 2007. szeptember 06. csütörtök 12:35

Mióta rátaláltam erre a honlapra, érlelõdött bennem a gondolat, hogy több mûanyaghajó után belekezdjek egy fahajó építésébe, de mindig halogattam, nem igazán tudtam, hogy is vágjak bele.

Azután felgyorsultak az események: ki tudtam alakítani otthon egy kis mûhelyecskét, valamint Siófokon (Hajómakettezõ Találkozó) nagyon sokat láttam, tanultam, és lendületemben úgy gondoltam, nem lehetetlen megépíteni fából egy hajót. Egy készlet vásárlását eleve elvetettem, mivel nagyon drágának találtam és a mûhely felszerszámozásával együtt túl sokba került volna, ezért egyértelmû volt, hogy teljesen saját készítésû lesz a makett.

Hosszas böngészés, töprengés után a Golden Hind elkészítése mellett döntöttem több ok miatt:

- Szép hajó, de nem túl nagy és bonyolult (csak 12 ágyú van rajta) - Elég részletes rajzot találtam (Mamoli) - Gyerekkorom egyik kedvenc témája volt a "Királynõ kalóza" - Nincsenek róla konkrét adatok, ezért egy bizonyos szabadságot kaptam a kidolgozására (szétnéztem: minden elkészített makett különbözik, ki tudja milyen volt az eredeti?!)

Tehát a Mamoli (1:53) rajza alapján kezdtem el. Furcsának találtam ezt a méretarányt, de kezdõként nem akartam belebonyolódni az átalakításba, ezek a rajzok már beváltak!?!

Minden szépen haladt, kivágtam a gerincet, a bordákat (4-es rétegelt lemezbõl), csak a kölcsönkért asztali dekopírfûrész ment tönkre (végül is ez várható és törvényszerû, ha kölcsönkérünk valamit!) és az alkatrészek összerakásakor kiderült, hogy a 10-es borda sem magasságra, sem szélességre, formára nem illik bele a környezetébe. Újat vágtam helyette és igyekeztem kiszobrászkodni a formát. Másodjára talán sikerült, majd a palánkozásnál kiderül. http://hajomakett.hu

Támogató: Joomla!

Generálás: 29 June, 2016, 05:38


Összeragasztás elõtt kiszabtam a fedélzeteket, mivel ezek is pozícionálják a bordákat. Itt is volt egy kis probléma: a kivágások nem az eredeti rajzban megadott helyre kerültek (a fotón jól látszik!). Gondoltam, hogy a nyomtatásnál változott a méretarány, de a hossz és a szélesség jó volt. A fedélzetekhez magam készítettem rétegelt lemezt, mivel sehol nem kaptam 1,5 vastagságút: két 0,7-es furnért száliránnyal keresztben összeragasztottam. Tudom, nem szabványos, mivel mindig páratlan számú lapnak kell lenni, de szerencsére nem húzódott el, tökéletesen lehetett vele dolgozni.

Itt csak nyersen feldobáltam a fedélzeteket, hogy látszódjon már valami!

Felavattam a körfûrészemet: feldaraboltam a "pallókat". A felsõbb fedélzetek alatti területeken le kell rakni deszkákat, mivel azok felragasztása után körülményes "bebújni". Középen végigvezettem, hogy a padlózat folyamatos legyen.

A hajó orr és far részénél tömör betéteket kellett felragasztani. Különösen az orrnál szenvedtem meg: alig mérhetõ, alig megfogható alakja van, végül kézbõl kinagyoltam, majd felragasztva adtam meg a végsõ formáját.

http://hajomakett.hu

Támogató: Joomla!



Így áll palánkozás elõtt.

Ledaraboltam a palánkokat, ez persze csak a töredéke az egésznek. Még csinálnom kell csavaros szorítókat és meg kell ennem egy vagdalthús konzervet.

Elkészítettem a szorítókat a palánkozáshoz, nem igazán látszik a képen, hogy a szegeken M1,2-es menet van. O1-es furatba kézzel be lehet csavarni és meglepõen erõsen tartja a palánkot.

Mivel az oldalpalánkozástól tartottam legjobban, alig vártam, hogy elkezdjem, de ismét el kellett halasztanom, mivel rájöttem, elõször a hajó hátsó felületét és a gerincet kell burkolni, mivel ezekre rátakarnak a palánkok.


Támogató: Joomla!



Elkezdtem végre a palánkozást és mondhatom könnyebben ment, mint gondoltam. A képen láthatóak a szorítók munka közben. A palánkokat vegyes módszerrel hajlítottam, az orrnál a konzervdobozos, gázégõs technikával, vagyis melegítéssel formáltam, ezután 10 percig áztattam vízben, így könnyebben lehetett a bordákhoz és az elõzõ palánkokhoz igazítani.

Ebben az állapotban van jelenleg, végre látom, hogy kezd gömbölyödni a hajótest

Igyekszem precízen felrakni a palánkokat, mivel nem szeretnék még egy réteget rátenni, talán sikerül is, mivel hamarosan elérem a vízvonalat, amely alatt festve lesz, így ott már jobban lehet javítani, gittelni.

Mivel a mûhelyem fûtése csak félig megoldott, mínuszos idõ estén nem érdemes bemelegíteni, ezért olyan alkatrészeket vettem elõre, melyeket a lakásban is lehet csinálni.Nekikezdtem az ágyúkhoz, a kocsi oldalának profiljára martam egy lécet és ezt szeletelve kaptam meg az oldallapokat.


Támogató: Joomla!



A kerekeket szintén szeletelõs módszerrel készítettem kis esztergált csövekbõl, a tengelyekhez körtefából fûrészeltem léceket, majd csiszolva kerekítettem le a végeket. Láthatóak a feldarabolt oldallapok is.

Az ágyúcsöveket egy esztergályos kollégám "gömbölyítette", mivel 8+4 ágyúról van szó, nem akartam ennyiért öntögetni. Szépen megcsinálta, de mielõtt valaki bejelentkezne, elárulom, hogy a végére elég nyûgös volt.

Íme a prototípus, egy 24 lb-s ágyú.

Mivel hideg van, elkészült a többi kocsi is, már csak az ágyúcsöveket lefogató vasalásokat kell megcsinálnom.


Támogató: Joomla!



Elkezdtem az ajtókat és ablakokat, itt szerelmesedtem bele a körtefába! Fûrészelni is jól lehet (0,5x1 mm-es léceket is vágtam már), de ezeket az íveket szinte pillanatok alatt csiszoltam ki: nem tört, nem hasadt. Végre a Szuperinfó is jó valamire: A kereteket összeállításnál az újságra is leragasztottam, így lett egy kis alapja, az ajtólap léceit is összetartja, azért Szuperinfó, mert ez elég vékony papír.

Az ablakok végül több rétegbõl állnak: alapja az újság, ezután ismét egy vékony papírlap következik sárgára festve (mondjuk, hogy Sir Francis Drake térképet tanulmányoz gyertyafénynél!), majd egy átlátszó mûanyag lap (üveget imitálva), a rácsozat pedig mûanyag szunyogháló, egy kicsit rombuszosra húzva metál szürkével lefestve.

Az ajtók és ágyúk vasalatát, egy borosüveg zárófóliájából készítettem, mely 0,15mm vastag alumínium, ezt nagyon könnyû volt darabolni, hajlítgatni, például a sarokvas 0,5-ös rézdrótra van tekerve, így ha külön csináltam volna meg az ajtólapot, akár nyílna is. A szegecseket (vagy csavarokat?) egy legömbölyített hegyû biztosítótûvel domborítottam az alumíniumba hátulról, majd elölrõl egy kicsit kiegyengettem, festettem, felragasztottam a helyére. Itt említem meg, hogy ez a fotózás nem megy túl jól, elõszeretettel készítek homályos képeket, itt meg kék a matt fekete vasalás!

A nyílászárók készen.


Támogató: Joomla!



Sok fenékszivattyút láttam mostanában a lapon, így nem maradhattam le. Errõl csak annyit, hogy természetesen körtefából készült, rusztikus tölgy pácolással.

Egy kis egyveleg a méretek érzékeltetésére.

Továbbra is a lakásban végezhetõ munkálatokat folytattam, elkezdtem a díszítõelemek faragását. Körtefát használtam, indigóval felmásoltam a mintát egy vékony lécre, körbevágtam, majd felragasztottam egy falapra Technocol Rapiddal, mivel ilyen kicsi darabokat nehéz lett volna kézben megmunkálni. Olyan ragasztót kellett választanom, ami a faragás közben elég merev, de a munka után sérülésmentesen le tudom választani az "alkotásom". Azért a Technocolt választottam, mert emlékeztem, hogy a vízben elengedi a felületeket, az elsõ esetben azonban rájöttem, hogy valóban könnyedén le tudtam szedni a segédlapról a faragványom, de a vizet felszívta és eldeformálódott (megdobta magát). Szoknom kell még a fát! Ezek után nem áztattam, szikével vágtam le, könnyedén, mivel ez a ragasztó nem lesz túl kemény, inkább gumiszerû marad.

Igazából nem is faragtam, mivel csak néhány esetben használtam vésõt, hanem pici marókat használva egy Proxxon fúró-, marógéppel alakítottam a formákat.


Támogató: Joomla!



Itt vannak az apróságok nyersen, néhol egy kicsit egyszerûsítve: pl. Anjou liliom.

Ez itt a hátsó rész összerakva. A címerrel megküzdöttem, az állatábrázoláson még van javítani való (napocskafejû oroszlán, kenguruszerû sárkány!!!!!)

A festéssel talán javult valamicskét a címer. Messzirõl jobban néz ki!

Idõközben még befejeztem a fõfedélzet pallózását és beburkoltam a mellvédek belsõ oldalát.


Támogató: Joomla!



Folytatódott a palánkozás, de az alsó résznél már szögeltem a palánkokat, mivel majd fehérre lesz festve, ki tudom "gittelni" a lyukakat. Mivel kis szöget nem találtam, gombostûbõl gyártottam, jó volt, csak óvatosan kellett kalapálni, mert ha acél volt, könnyen tört, ha vas, könnyen elhajlott. Mûanyagból vágtam kis alátéteket, hogy a szögek ne süllyedjenek bele a fába.

Kész lett a palánkozás! Nekem hosszú menetnek tûnt! Már az elõzõ képen is látszik, hogy készítettem egy általános lefogatólapot, 14-es kazánlemez telefúrva M6-os menettel, így bármit le tudok rögzíteni csavarokkal. Jól vizsgázott, mivel a súlya miatt nem mozdult el még a szegelés közben sem és stabilan fogta a hajót.

Itt látszódnak a szögek helyei, illetve alul már egy kicsit elnagyoltam a palánkok illesztését tudván, hogy festve lesz.

Az utasítás alapján palánkozás után le kell vágni a fedélzet fölé érõ bordákat, kicsit tartottam tõle, ezért ezeken a részeken a palánkok éleit is beragasztóztam, hogy ne essen szét, mikor kivágom a bordákat. Elõször vízszintesen kis fûrésztárcsával sûrûn bevagdostam, majd szikével könnyen le lehetett vágni a palánkról, kis maróval igazítgattam meg a végén.


Támogató: Joomla!



Ilyen lett, most jön majd a belsõ borítás és a padlózat.

Elkészítettem az állványt, mivel ez nem egy cirkalmas hajó lesz, kifejezetten egyszerûre alakítottam.

Állványon, bepalánkozva, még a végén hajómakett lesz!

Idõközben több más alkatrésszel is foglalkoztam, például a szellõzõrácsokkal.A képen balról jobbra követhetõ az elkészülés folyamata, ez teljesen egyezik a szakkönyvekben leírtakkal.

Az erkély is kész lett.

Ebben semmi különleges nem volt, össze kellett ragasztani a sok kis deszkát, lécet.Ez már be van pácolva, tehát a hajótest is ilyen színû lesz.

Izgatott, hogy fog kinézni, ezért ideiglenesen felraktam a faragásokat. Ez lesz hátul,


Támogató: Joomla!



és ez oldalt.

Felszegeltem, illetve ragasztottam a dörzsfákat a hajó oldalára, száradás után kihúztam a szegeket, és faszegeket (fogpiszkáló) ütöttem a megmaradt lyukakba. Amatõrködtem egy keveset, ugyanis felrakás elõtt a léceket szépen bepácoltam diópáccal, hogy sötétebbek legyenek, mint a hajótest. Az orrnál nagyon meg kellett hajlítani a dörzsfákat, ezért beáztattam vízbe. A képen keresztbe raktam egy szép sötét lécet, ilyen lett volna terv szerint, a hajón pedig látni, hogy úgy kiázott a pác, hogy még a testnél is világosabb. Egy kis plusz munka lett a dologból: maszkolás és ismét többszöri pácolás. A képen látni még, hogy a díszítõfestés sávját is kimaszkoltam.

Ilyen lett a festés, egyszerûsítettem az elõírt díszítésen, túl soknak találtam mind esztétikailag, mind munkailag. Ideiglenesen feltettem az erkélyt, ajtót, ablakot, hogy lássam, hogy fog kinézni a hátsó rész.

Az orr rácsozata.

Az orr falai maszkolás és festés közben. Itt kell megemlítenem, hogy a Tamiya maszkolószalag remekül bevált a fánál is. Felrakáskor bele kell nyomkodni a fa erezetébe, hogy ne tudjon aláfolyni a festék!


Támogató: Joomla!



A vízvonal alatti részt szórópisztollyal festettem, így elõtte maszkolószalaggal pontosan meghatároztam a festés vonalát, majd szigetelõszalaggal és újságpapírral becsomagoltam a nem festendõ részt.

Így szépen lefújtam fehérre. Látható két csavar a gerincen, ide két M3-as menetet fúrtam, ezzel lesz rögzítve a hajó a talpához, illetve a késõbbiekben még másra is használom ezeket a furatokat.

Idõközben elkészítettem néhány apró alkatrészt: bakokat, korlátokat, szellõzõrácsokat.

A hajó elkezdése óta úgy gondoltam, hogy egy fajta alkatrész lesz, amit biztosan meg kell vennem: a kötélfogószegeket. De megakadt a szemem ezen az esztergált fogpiszkálón, és az jutott eszembe, hogy ez nekem van elõnagyolva: le kell vágni a két végébõl, a fejrészen meg kell igazítani a rádiuszt, a másik végét pedig ki kell hegyezni. Ez a fogpiszkáló kb. 2,5 mm átmérõjû, így pont húzósan belement a Proxxon 2,35-ös patronjába, tûreszelõvel és csiszolópapírral könnyedén ki lehetett alakítani a végsõ formát. Az ötvenegynéhány darabot két délután megcsináltam.

A fedélzet egy része "berendezve".

A kisebb alkatrészek lakkozása, látszódnak a kis kötéltartó szemek is, melyeket rézdrótból hajlítgattam.


Támogató: Joomla!



A hajótest, lakkozásra elõkészítve. Itt alkalmaztam az M3-as furatokat: egy kis tartólapot készítettem rétegelt lemezbõl, amelyre felcsavaroztam a hajót, a forgatható satuba befogva teljesen körbe tudom lakkozni, kivéve két kicsi foltot a gerinc alján, de ez utólag könnyen és láthatatlanul pótolható. Így nem kell több részletben lakkozni (festeni).

Megjött a segítségem: Renáta

A Proxxon gépemnek már régebben készítettem egy kis felfogatólapot, melyet már többször jól tudtam használni. Nem egy exkluzív kivitelû, de a célnak tökéletesen megfelel, például most a macskafejek végsõ kialakítására.

Rudakat esztergáltam, felszeleteltem, majd egy sablonban kifúrtam a macskafejeket, ugyanezzel az osztással belefúrtam egy hengeres szárba, mely befogható a kisgépbe, és kis csapocskákat ragasztottam bele. Ezekre felhúzva tûreszelõvel és csiszolópapírral alakítottam ki a körbefutó nútot és gömbölyítettem le a szemecskéket.

A jól bevált fogpiszkálós módszerrel pácoltam az alkatrészeket.

Készítettem egy kis hajlító készüléket, hogy egyformák legyenek a vasalatok, látható, hogy rézdrótból készült, a szemeket beletéve ónnal forrasztottam össze, majd reszeltem, csiszoltam, festettem.

Lefestve az összes "vas". Jobb oldalon a kormánylapát pántjai rézlemezbõl, alul az ágyúnyílás ablaktábláinak zsanérjai alulemezbõl (a már említett borosüveg zárófólia) készültek. http://hajomakett.hu

Támogató: Joomla!



A kormánylapát felszerelve.

Kész a fedélzet, minden felkerült a helyére.

Az árbócok a kosarakkal, melyekkel volt egy kis kalandom: a sok kis alkatrészbõl összeragasztottam, majd vizes páccal lekentem. Különösen a kerek korlátrész teljesen megdobta magát és szétesett az egész. Újra bepácoltam és két lap közé szorítva száradt meg, így megtartotta a formáját és lehetett újra összeragasztani.

Szobrász biztos nem leszek, de azért próbálkoztam. Ha valakinek nem világos, ez szarvastehénfej!

Felragasztottam a díszítéseket, valamint felkerültek a macskafejek.

Gyakorlatilag ezzel kész a hajótest, következik a kötélverés, a csigák készítése, a kötélzet felépítése, vitorlák varrása. Az elmaradt mentõcsónakot és horgonyokat azt hiszem, a végére hagyom.

Elkezdtem a kötélcsigák készítését a már jól ismert darabolós módszerrel: a lécek négy oldalába kb. 0,5 mm-es nútot martam, majd a körfûrésszel méretre vágtam. http://hajomakett.hu

Támogató: Joomla!



A Proxxonhoz csináltam csiszolótárcsákat, a megesztergált alapra kétoldalas ragasztószalagot tettem és erre ragasztottam fel a bõrkivágóval kibarabolt csiszolópapírt, így könnyen cserélhetõ a papír.

Egy egyszerû csiszolószerkezetet készítettem, hogy a csigák lekerekítései egyformák legyenek. A kis esztergált fejekbe nútok lettek marva ( minden mérethez 3-3 féle kell ), ezekbe belehelyeztem a csigákat és elforgattam a csiszolótárcsa elõtt. Szépen mûködött, egy szépséghibája volt: minden csigának hat oldalát kellett megcsiszolni. A vége felé már eléggé untam!

Ezek a legkisebb kötélcsigák körbecsiszolgatva. Ki hinné, hogy ez 167 db!!!

Csak nem tetszettek igazán a géppel lekerekített csigák, így kézben még körbegömbölyítettem mindet. Ezt azért is csináltam, mivel élesek maradtak a sarkok, és azt tapasztaltam, hogy pácoláskor szeret szõrösödni az éleken. Itt kell megjegyeznem, ennyi munka után, úgy látom soha nem fogok felnõni ahhoz, hogy szerelt csigákat készítsek, esetleg nyugdíjas koromban!

Megkezdtem a kötélzet felszerelését. Mivel ez már csak kötél és cérna hulladékokkal jár, beköltöztem a szobába, így most már perfekt vagyok Balázs és Mónika showból, igaz csak rádiójáték szinten.

Az oldalkötélre a macskafejeket egy drótból meghajlított távtartó segítségével kötöttem fel, így mind egyforma távolságra került az alsó sortól.


Támogató: Joomla!



Így néznek ki a megfeszítés elõtt.

A hágószálak felkötéséhez egy szamárvezetõt használtam. Félelmeimmel ellentétben egész jól lehetett haladni a csomózással.

Így néz ki megfeszítve, hágószálakkal. Egy kis problémám volt, azt hiszem nem vertem elég szorosra a köteleket, így nagy volt a nyúlása, és most sem olyan feszes, mint ahogy szerettem volna.

És akkor jöttek a gondok: Az oldalkötél természetesen az ágyúnyílás közepére esett elöl, mindkét oldalon. Így újra kellett ragasztanom az ágyúkat szép ferdén, legalább arra is tudnak lõni!

Simán beleakadtam az egyik ágyúba, látható, hogy a rögzítõkötél jól szerepelt, megfogta az ágyúcsövet.

Az árbóckosár és a felsõ oldalkötelek

Az állókötélzet teljesen kész. Következnek a vitorlák ( egy-két mosogatásért biztos segít a feleségem!), mivel a futókötélzetet csak akkor tudom csinálni, ha a vitorlákat felkötözöm a vitorlarudakra.


Támogató: Joomla!



Nagy nehezen elkezdtem a vitorlák készítését, ugyanis ha egy új, teljesen idegen dologgal találkozom, akkor azt „jól meg szoktam gondolni”. A varrás is ide tartozik, nem gondoltam volna, hogy egyszer varrógép elé ülök! Kezdésként két napig a varrógépet próbálgattam: a gombok, kallantyúk mit változtatnak, milyen szoros féket érdemes használni, hogy kell befûzni az alsó és felsõ szálat, tudok-e egyáltalán egyenesen haladni…,stb.

Beszereztem a vitorlaanyagot, hogy milyet, ne kérdezzétek! Bementem a „rõfösboltba” és kértem a legvékonyabb, fehér vászonszerû anyagot, lényeg, hogy ne selyem vagy tiszta mûszál legyen. Végül persze megint kiderült, hogy mire kell ( már megnézegettek egyszer, mikor tolómérõvel mentem cérnát venni!), de azért segítettek és a készletbõl sikerült kiválasztani ezt a szerintem egész jó és kezelhetõ anyagot. Amint látható a vásznat kifeszítettem és pontosan felrajzoltam a körvonalat, a hajtásokat és a varrási vonalakat is. A dolog szépsége az volt, hogy a Mamoli vitorlák nélküli makettet készített, így nem volt vitorlarajz hozzá, ezért innenonnan összeszedegettem rajzokat, méricskéltem, tervezgettem…

Kiszabtam a vitorlákat, megcsináltam a függõleges összevarrások imitálását, ezeket elég gyorsan és egyenesen lehetett varrni. Ezután a vitorla szegéséhez visszahajtottam az anyagot és levasaltam.

A szegést eléggé a szélén kellett varrni, így a varrógép tappancsa és továbbítója hajlamos volt félrenyomni az anyagot, pedig ezen a részen látszik meg legjobban, ha nem párhuzamos a vitorla széle és a szegõvarrás. Ezért készítettem egy kis segédeszközt: egy fa lécre ( ami egyenes!) csiszolópapírt ragasztottam, ez jól tapad a vitorlaanyaghoz (mint a http://hajomakett.hu

Támogató: Joomla!



tépõzár).

Ráfodítva az anyagra és nekinyomva a tappancshoz leszorítóként és vezetõként is funkcionált, így óvatosan tolva egyenes és párhuzamos lett a varrás. Általában a vége fele szeretett volna kicsavarodni az anyag, de egy kis ellentartással irányba lehetett tartani.

Egy oldal be van szegve.

Megvarrva az összes vitorla, egy idõre elég volt a gépi varrásból! Nem vállalok öltönyt, kosztümöt!

A vitorla szegéséhez hozzátartozik a kötél felvarrása, ezt már kézzel öltögettem a TV elõtt, mint öreganyám a hímzést. Tulajdonképpen ez elég jól haladt, a rengeteg öltés ellenére is.


Támogató: Joomla!



Azt hiszem a füleket egy kicsit nagyra hagytam, legközelebb erre figyelnem kell, mert felszerelésnél idétlenül néznek ki.

Elmaradtam a dokumentálásban, itt már tulajdonképpen szerelésre kész a vitorla.Amikrõl nincs fotó: Csináltam egy kis lyukasztót (mint a bõrlyukasztó) 1 mm-es furattal, ezzel ütöttem ki a toldatvitorla és a vitorlarúd felkötéséhez szükséges lyukakat. Felkötöztem a toldatvitorlákat, majd így együtt kis idõre teába áztattam, hogy ne fehérek maradjanak. Ezután felcsomóztam a vitorlákat a rudakra, majd az elõre megkötözgetett csigákat is felszereltem.

A csigákat a hajóra is a megfelelõ helyekre felkötöztem, a vitorlák felszerelésénél már csak be kell fûzni a köteleket. Talán az egyik leglátványosabb folyamat lesz, mikor felhúzom a vitorlákat!

A hajó szinte már teljesen kész, de néhány apróság elmaradt. Az egyik a mentõcsónak, melyhez elég nehezen fogtam hozzá. Az interneten találtam elkészítési módokat, de néhány részletnél kétségeim voltak. Mindenesetre egy fenyõléc darabból kialakítottam a csónak formáját (ez is könnyebben ment, mint gondoltam!) és felcsavaroztam egy rétegelt lemezre, bejelöltem a bordák helyeit és kifúrtam akkorára, hogy a borda anyagát „szép húzósan” bele lehessen dugni.


Támogató: Joomla!



A bordákat elég kis ívekbe kellett hajtani, ezért mindent bevetettem: elõször beáztattam, majd az egyik oldalon beraktam a lyukba a borda egyik végét, forrasztópákával melegítve ráhajtottam a formára, becsúsztatva a másik oldali furatba, ezek tartják a helyén a bordákat. Az egyik félelmem az volt, hogy a végén a csónakot levágva a formáról szétugrik az egész, ezért a pákával jól megvasaltam, ezért látszik a pörkölõdés, de azért vigyáztam, hogy ne égessem el.

A palánkozást a legfelsõvel kezdtem, mert ez adta meg a csónak felsõ ívét. Egyébként végig körtefát használtam, 2x0,5 mm-es deszkákat.

Elkészült a palánkozás, egy-két helyen látni rést, fénycsíkot a lécek között, de remélem az egész hajó elvonja a figyelmet az apró hibákról.

Levágtam a csónakot a mesterdarabról és nagyon megkönnyebbültem, hogy nem nyílt szét, a palánkok (no meg a bordasütés) szépen megtartották a formáját.

Hatalmas lécekbõl készült a lábrács is, kis távtartókkal ragasztottam össze.


Támogató: Joomla!



A peremmel elszórakoztam, mire a megfelelõ ívekre meghajlítottam.

A kész csónak.

Ha egyszer elkezdek dolgozni…

Elõkapartam szerszámkészítõi múltamat, mikor elkezdtem a horgonyok készítését. Végre egy kis fém!!! Mint látható, több darabból készült, jó kis reszelési gyakorlat volt, szerencsére a rezet nem túl nehéz megmunkálni.

Az alkatrészeket cinnel forrasztottam össze, a nehézsége csak az volt, hogy néha három-négy kéz kellett volna!


Támogató: Joomla!



A forrasztás után megigazítgattam reszelõvel, megcsiszoltam és festettem. A fa abroncsait a nálam jól bevált boroskupakos alufóliából (lásd 2. rész) készítettem, ennek csak az a baja, hogy nehezen viseli el magán a festéket, fõleg az éleken.

Már csak a lámpa maradt. A rajz (ábra) szerint hatszögletû, ezért hatszög réz anyagból lett megesztergálva az alsó és felsõ része, az összekötõ elemeket 0,5-ös rézlemezbõl vágtam, reszeltem ki. Jó tûreszelõ és egy kis türelem kell hozzá, nagy mozdulatokat nem kell végezni!

Az ideiglenesen összerakott lámpa.

A kész lámpa lefestve, és ami nem látszik (bár jobban tudnék fotózni!), be van „üvegezve”.

Készítettem egy kis segédeszközt a kötélkötegek gyártásához: nagyon egyszerûen egy fadarabot kifúrogattam a szögek méretére (egy tizeddel nagyobbra, hogy kézzel ki lehessen húzni), betoltam a szögeket, rátekertem a kötelet, és matt lakkal bekentem. Száradás után a szögeket kihúzva, a kötél megtartja a formáját és elég jól egyben marad.

A tervrajz vitorla nélküli makettet ábrázol, így a vitorlakötelek lekötési helyeit ügyesen el is hagyták, így Petrofszky Zoltán javaslatára (siófoki találkozón) beépítettem plusz kötélfogószegeket és bakokat.

A mentõcsónak is bekerült a helyére, illetve láthatóak a kötélkötegek és a szintén ráadásként készített és beépített kötélfogó szarvak. http://hajomakett.hu

Támogató: Joomla!



Így aztán tele lett a fedélzet!

Hosszasan próbálkoztam a zászlók készítésével, be kell vallanom, az egész hajóépítésben ez fogott ki rajtam. Használtam textilfilcet, ilyen-olyan festéket, selymet, vásznat… Futott, nem volt egyenes, nem tetszett a színe… Feladtam!

Megcsináltam papírból, messzirõl nem olyan rossz, de ha egyszer találok megoldást, ki fogom cserélni. Amirõl nem írtam, az a futókötélzet készítése, de nem is tudok mit mondani róla, mivel logikus és szépen el kell vezetgetni a köteleket. Csak annyit, hogy elõször pillanatragasztóval rögzítettem a csomókat, ha egy kicsit több került rá, kifehéredett és egy gümõ keletkezett, így átálltam a higított matt lakkra, ezt beszívja a kötél és megkeményedik anélkül, hogy látszódna.

Egy közeli az árbóckosárról.

Van egy fényképész ismerõsöm, úgy gondoltam, megérdemli a hajóm, hogy normális minõségben meg legyen örökítve. Így aztán elvittem a „gyereket”! Íme néhány fotó a teljesen elkészült Golden Hind-ról.


Támogató: Joomla!



Bekerült a vitrinbe. KÉSZ!!!

Meg kell említenem, hogy valószínûleg soha nem kezdtem volna bele egy fa hajó készítésébe, ha nem találkozom ezzel a honlappal: rajzot, tanácsot, bátorítást kaptam, technikákat lestem el és találkoztam egy remek kis társasággal. Köszönet az egész legénységnek, különösen az admiralitásnak és Maszatomynak. (Köszönjük - a szerk.) U.I.: Elkezdtem a következõ hajóm építését: Mordaunt (1681)


Támogató: Joomla!


A Golden Hind építése

Recommend Documents