A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA

VILÁG- ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZET

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA

JÁBORCSIK BENCE 2015

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ......................................................................................................................... 3 2. A Globalizáció fogalma és fejlődéstörténete ................................................................... 5 3. Út egy integrált világ és gazdaság felé ............................................................................ 11 3.1 A szabad tőkeáramlás .............................................................................................. 14 3.2 A transznacionális és multinacionális vállalatok szerepe a világgazdaságban ........ 21 3.3 A globalizáció legfőbb gazdasági hatásai ............................................................... 25 4. Magyarország a globális világban ................................................................................. 26 4.1 Magyarország integrálódása a 2. világháborút követően ........................................ 27 4.2 Magyarország szerepe napjaink globális gazdaságában ......................................... 32 5. Transznacionális és multinacionális vállalatok szerepe a magyar gazdaságban a rendszerváltás után ...................................................................................................... 37 6. Összefoglalás ................................................................................................................. 44 Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 46

2

1. BEVEZETÉS Napjainkban egy olyan globális világban élünk, melynek két egymástól, több ezer kilométerre fekvő pontja között, mondhatni megszűnt a távolság. Évszázadokkal korábban, az ilyes fajta pontok közötti kapcsolatok létrejöttét felfedezéseknek nevezték, a mai világban ezt a távolságot egy kattintással áthidalhatjuk. A közös mindkettőben, hogy ez a két pont kölcsönösen hatással volt és van egymásra, csak míg a felfedezések hosszas előkészületeket és hónapokig tartó utazást, valamint emberéleteket követelt, mára ez a folyamat jóval felgyorsult és leegyszerűsödött, a távolság pedig lerövidült, leginkább a technológia folyamatos, soha nem látott gyorsasággal történő fejlődésének hatására. Azonban az emberek véleménye megoszlik arról, hogy a folyamatos fejlődés és maga a globalizálódás milyen irányba tereli az ország társadalmi, gazdasági helyzetét, valamint a mindennapos életünket. Természetesen nem mindegy, hogy milyen irányból közelítjük meg a témát, mivel nem csak gazdasági szempontok szerint lehet tárgyalni a globalizáció hatásait, mint ahogy én azt szakdolgozatomban választottam, hanem meg kell említenünk és fontos számításba kell vennünk a további társadalmi, természeti, technológiai és kulturális hatásokat is. Mérlegelnünk kell a globalizáció folyamatát és hatásait, hogy el tudjuk dönteni, világunk pozitív vagy negatív irányba mozdult el az idő során és hogy merre halad. Ez alapján kell át, esetleg újragondolnunk a jövőnket.

Ezért keresem arra a kérdésre a választ szakdolgozatomban, hogy milyen hatással van a globalizáció a magyar gazdaságra. Pontosabban, hogy milyen változásokon ment keresztül a magyar gazdaság az 1990-es rendszerváltást megelőző évektől kezdve napjainkig a globális világba és gazdaságba való integrálódás során. Ezt az alapvető gazdasági mutatók, de leginkább a szabad tőkeáramlás és a közvetlen külföldi befektetések alakulásával szeretném szemléltetni, valamint, hogy hogyan és minek köszönhető az, hogy Magyarország a tőkebefektetések célpontjává vált, miért éri meg egy külföldi vállalatnak Magyarországon beruháznia és természetesen milyen haszna vagy hátránya keletkezik a befektetőnek valamint a magyar gazdaságnak és szereplőinek. A magyar gazdaság alatt nem csak azt értem, hogy a hazai GDP pozitív vagy negatív irányban mozdul el ezen befektetések hatására, hanem azt is, hogy milyen piaci versenyhelyzet alakul ki a külföldi befektetők és hazai piaci résztvevői között továbbá figyelembe véve a munkaerőpiacon és 3

jövedelmekben történő változásokat. Ide sorolható a társadalmi és környezeti hatások is, melynek főbb kérdései: a migráció, társadalmi csoportok és kultúrák keveredése, környezetszennyezés és a fenntartható fejlődés is melyek mind valamilyen úton-módon hatással vannak és befolyásolják bármely állam gazdaságát, így hazánkét is. Napjainkban egy folyamatos verseny zajlik, mely legfőbbként a transznacionális, multinacionális vállalatok és a magyar termelők, kereskedők, vállalatok között élesedik ki. Hazánkban meglehetősen megoszlik a vélemény a multinacionális és transznacionális vállalatok hazai piacon való részvétele felett. Szeretném bemutatni, hogy ez a verseny milyen irányba tereli a magyar gazdaságot, hogy ezek a vállalatok jelenléte milyen hatásokkal járnak. Legyen szó a piaci versenyről vagy a munkavállalás, bérek alakulásáról valamint technológiai fejlődésről. Egy teljes képet szeretnék adni arról, hogy ezek a külföldi tőkebefektetések és maguk a multinacionális vállalatok leginkább mely gazdasági szektorokat veszik célba valamint, hogy Magyarország mely régiói élveznek előnyt ilyen téren s, hogy miért.

Összehasonlítás alapjául szeretném venni a visegrádi négyek országait, (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) valamint a további, meghatározó gazdasági szerepet betöltő országok gazdaságait, hogy képet kapjunk Magyarország pozíciójáról, helyzetéről, erősségeiről, gyengeségeiről. Elemzéseimet olyan gazdasági mutatók alapján szeretném végezni, mint a GDP, közvetlen külföldi befektetések, külföldi működőtőkeáramlás, valamint, hogy ezek az értékek milyen mennyiségben köthetőek multinacionális és transznacionális vállalatokhoz. Továbbá szeretném megvizsgálni, a jövedelmekben történt változásokat, valamint kitérni a migrációval, népességvándorlással kapcsolatos kérdésekre is.

4

2. A GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

„Azt mondják, hogy minden politika lokális. Azonban, egyre növekvő mértékben, minden lokális politikának globális következményei vannak. És ezek a globális következmények mindenütt visszahatnak a lokális élet minőségére.” (Kofi Annan, 1998)1

Napjainkig nincs olyan pontos megfogalmazás, amelyet világszerte egységesen lehetne használni a globalizáció definiálására. A társadalomtudomány egyik legvitatottabb témája közé tartozik, s amíg a választ keressük a pontos jelentésre, észre se vesszük, hogy mindennapjaink részévé vált a globalizáció s, hogy egyre inkább alakítja és befolyásolja a jövőnket. Természetesen megannyi különböző megközelítésből származó fogalommal találkozunk, legyen szó közgazdászról, szociológusról, íróról vagy a világ kereskedelmét befolyásoló gazdasági szervezetről, esetleg globális környezetvédelmi csoportokról. Olyan fogalmak közé tartozik, amelyet szinte minden tudományos területen fellelhetünk, mert azt valamilyen szinten befolyásolja és hatását fejti ki rá, legyen szó társadalomtudományáról, közgazdaságtanról, történelemről vagy geográfiáról. Ezen tudományos területeken belül tartalmazhatnak közös és persze eltérő pontokat is, valamint egymásra is kölcsönösen hatással lehetnek és befolyásolhatják egymást. Ha egy szóval kellene megfogalmazni a globalizáció jelentését, akkor talán a „nemzetköziesedés” szó lenne a legtalálóbb, amelyet a legtöbb globalizációt magyarázó gondolatokban, teóriákban megtalálunk, mint ahogy: a globalizáció több mint egyszerű gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem, a pénzügyek, a tőkeáramlás fokozódó nemzetköziesedése. (Scheiring – Boda, 2011) Inotai András úgy véli, hogy a globalizációnál jobb szót eddig nem sikerült találni arra, hogy a világméretű folyamatokat egy szóval össze lehessen foglalni. Mindent átfogó, azonban az egyes területeken igen eltérő is egyben. (Földes – Inotai, 2001)

1

A globalizáció kihívásai és Magyarország, Földes György – Inotai András

5

A másik, sokat használt, tőke szó központba helyezésével így fogalmazható meg: „...a kapitalista gazdálkodásnak a tőke által vezérelt világméretű kiteljesedése, a világgazdaság egységbe szerveződése”.2 A Világbank megfogalmazásában a globalizációi az egyes országok egymástól való kölcsönös függésének folyamatos növekedése, valamint a kereskedelem, a pénzügy, a társadalom és az ideológiák integrálódása egy, közös, globális kereskedelmi térben. A nemzetközi kereskedelem és a határokat átívelő befektetések áramlása a legfőbb eleme az egész integrálódásnak. (Scheiring – Boda, 2011) Azért is vehetjük egy bekezdés alá a globalizáció fogalmát és magát a fejlődéstörténetét, kialakulását, mert sokan úgy vélik, hogy a világ fejlődése során meghatározó fontosságú időpontok tekinthetőek a globalizáció kezdőpontjának, de beszélhetünk hosszabb időintervallumokról is, melyek magyarázatként szolgálhatnak a globalizáció kezdetére, definiálására, egészére. Joaquim Aguiar Immanuel Wallernstein a globalizáció kezdetét a nagy felfedezéseket, XVI-XVII. század nagy európai gazdasági hatalmak terjeszkedését tekinti. (Szilágyi) Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a globalizáció kezdete, alapja az alapvető kultúrák, szokások, nyelvek találkozása, összefonódása. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ezek a kulturális összefonódások már jóval a felfedezések előtti és jelen voltak. Azonban fontos megemlíteni, hogy 1492-ben a „a paradicsom meghódításával” egy addig nem látott nagyságú kereskedelmi színtér alakult ki. Az „Újvilágból” érkező nyersanyagok nagyban változtatták meg az új termékek iránti érdeklődést s ez által az országok közötti kereskedelem is gyökeres változásokon ment keresztül egész Európában, majd a termékek forgalma és az áruk cseréje egy egységes világgazdasági rendszer kialakulása felé vezetett s a kereskedelem egyre inkább kezdte átlépni a nemzeti és az európai határokat. Ezen határok leküzdése mögött nagyban a technológia fejlődése és a termékek iránti növekvő igénye állt, melynek kielégítése a magasabb termelési szintet követel meg. Ezen technikai és tudományos fejlődéseket a világháborúk, de leginkább az 1960-s évekre lehet tenni, mikor jellemző volt a nemzetek közötti technikai versengés, mely leginkább a hadiparban jelent meg. Ezzel a folyamatosan fejlődő és gyorsuló életmóddal pedig sikerült egy világméretű népességrobbanást is elérni.

2.

A globalizáció és hatásai, európai válaszok, 9.o.; Csáki György – Farkas Péter; Napvilág Kiadó, Budapest

2008.

6

(Forrás: UNTACD; saját szerkesztés) 1.ábra: A világ népességének növekedése 1800 és 2015 között

Az

első

ábra

mutatja,

hogy

hány

év

kellett

egy-egy

újabb

milliárdnyi

népességnövekedéshez. Világméretű népességrobbanásról leginkább a 20. század közepétől beszélhetünk, amikor is 15 év leforgása elegendő volt, hogy a világ népessége 1 milliárddal növekedjen. Amíg az a1800-as évéktől kezdve közel 120 évnek kellett eltelni ilyesfajta növekedésre, napjainkban ennek körülbelül a tizede a jellemző, hogy újabb egy milliárddal nőjön a világ népessége. Ez a fajta népességnövekedés szükségletnövekedéssel is jár és ezek kielégítésére folyamatosan növekvő, bővülő termelésre, előállításra van szükség. A kérdés mindaz, hogy hogyan tudja tartani a Föld, véges és egyre kimerülő kapacitásai a folyamatosan növekedő, mára már több mint 7 milliárd főt számláló népességet. Azonban az elmúlt 25-30 év technológiai fejlődésének köszönhető világunk teljesen új fordulatot vett. A távolságok rövidültek, szinte már-már „közvetlen közelinek” érezhetjük a világ másik pontját, melynek elérését az információ minden korábbinál gyorsabb terjedése teszi lehetővé. Ennek tudható be, hogy az internet és a világháló sokkal egyszerűbbé, simábbá és gyorsabbá tette a kommunikációt az üzleti világban is. Helmut Schmidt például az elmúlt évtizedben történt világgazdasági fejlődést nevezi globalizációnak s szerinte a technikai fejlődés, a közlekedés, a hírközlés, a kommunikáció, a kereskedelem, valamint a pénzmozgások modern lehetőségei változtatták meg a világot. (Ellwood, 2003)

7

Mára minden elérhető közelségbe került hozzunk, olyannyira, hogy reggel felkelünk egy svéd cég által gyártott ágyban, majd a német autónkban munkába menet a rádióból arról tájékozódunk, hogy milyen hagyományőrző ünnepet tartanak éppen Spanyolországban, majd megérkezünk munkahelyünkre, amely egy arab sejk kezében lévő amerikai multinacionális egyik leányvállalata, ahol a munkaidő alatt olasz kávét iszunk, ebédre pedig a sarki kínai étteremből szerezzük be az ételt. Majd a finn beszállítókkal való tárgyalást befejezve hazafelé egy angol szupermarketben vásárolunk be a hétvégére. A hosszú nap fáradalmait egy Kínában gyártott TV előtt pihenjünk ki, amiben éppen egy Amazonas part menti törzsről szóló dokumentumfilmet sugároznak. Persze ez a „kép” csak egy feltételezés, de amilyen egyszerűen ezt el lehet képzelni, olyan egyszerűen lehet valójában is ilyen életet élni, úgy, hogy észre sem vesszük, hogy akaratlanul is megannyi globális kultúrával, sokszínűséggel, hatással érintkezünk nap, mint nap.

A világ pontosan a felé tart, hogy a mindennapjaink ilyen formában változzon meg, amivel apavetően nincs is gond, mert a változás elkerülhetetlen és az embert mindig is vonzotta az újabb és újabb dolgok feltárása, megismerése ezért is mondhatjuk, hogy ez a nyughatatlan szellem az, ami a globalizáció mozgatórugója. Sokan úgy gondolják, hogy ezt a technológia korszerűsítésével és a természeti törvények tudományos megértésével lehet a legtökéletesebbre fejleszteni, amivel aztán egy sokkal humánusabb és élhetőbb életteret lehet kialakítani, elérni. Az ilyesfajta jóléthez vezet hasonló módon a gazdasági globalizáció, vagyis az áruk és szolgáltatások országok közötti kereskedelmének kiterjesztése, ezáltal közelebb kerülhetünk egy kiegyenlítettebb, békésebb világhoz. Nemzedékek óta elfogadott nézet az, hogy a szabad kereskedelem és piac az, ami lehetővé teszi az eszmék és jogok szabad mozgását, s végül a globális integráció és a kultúrák közötti megértés egy határok nélküli világhoz vezethet. (Schmidt, 1999)

8

Tényezők és a döntési központok mobilizálása Nemzetállam

Regionális tömbök

Versenyképesség, tőkemozgások, piaci részesedés arányainak meghatározása

Globális terek

Intézményes szabályozás és hatalmi keretek nélküli struktúrák

Határok által bezárt tér

Államok közötti szövetségek

Tényezők mobilitásának területi ellenőrzése

Multilaterális egyezmények Szabad mozgások tere

(Forrás: http://www.inco.hu/inco7/global/cikk8h.htm, saját szerkesztés; Letöltés: 2015. április 20.) 2. ábra: Joaquim Aguiar - A globalizáció modellje

A 2. ábra azt mutatja, hogy egy nemzetállam lépésről-lépésre milyen szinteken keresztül tudja elérni a végső globális teret. Joaquim Aguiar a globalizáció kérdésével foglalkozó kutató az alábbi három területi részre bontotta fel a globális integrálódás folyamatát és fogalmazta meg az egyes „állomások” főbb tulajdonságait, melynek folyamata a nemzetállamokból kiindulva majd azok, regionális tömbökbe való olvadásán keresztül, egy közös, globális térbe való integrálódáson keresztül megy végbe. Magyarországra nézve ezt a folyamatot az alábbi módon írhatjuk le: a második világháborút követően szovjet megszállás és rendszer hatalma alatt egészen a rendszerváltásig egy határok által bezárt tér, ország és gazdaság képe volt a jellemző Magyarországra. A második a szintet 2004-ben sikerült elérni az Európai Unióba való csatlakozással. A továbbiakban az Unió országival szövetségek és többoldalú egyezmények jöttek létre, s lehetővé vált a tagállamok közötti szabad mozgás. A globális térbe való belépés és részvétel mára nagyban az Európai Unióba való csatlakozás egyik következménye, amely által megnyílt a kapcsolatteremtés a világ bármely ponjával.

Azonban a globális integráció felé tartó nagy igyekezetben nem vesszük észre, hogy a gazdasági termelés vált a globalizáció elengedhetetlen feltételévé, s globális kereskedelem 9

mellett egyre inkább háttérbe szorulnak a társadalmi célok, melyek egy közösségként működtetnek bennünket. Ezért van az, hogy mára egyre inkább mélyül a szakadék az országok, gazdasági és társadalmi szintek között, a közvetlen környezetünk pedig az összeomlás felé halad. Sikerült egy olyan globális gazdasági rendszert kiépíteni, amely önmagát tartja fent, miközben az alapvető emberi szükségletek háttérbe szorulnak, ezért, ha nem megy végbe egy gyors változás, akkor a globalizáció érzékelhető előnyeit el fogja nyelni az egyenlőtlenség és igazságtalanság egyre növekvő hullámai. (Ellwood, 2003)

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Földünk készletei végesek. Mihez vezet az egyes, meg nem újuló természeti források kimerülése, amely nélkülözhetetlen a beláthatatlan mértékben növekedő termelésnek, amit az emberiség számának soha nem látott növekedése nagyban befolyásol. A környezeti válság jelei a világ minden pontján már jelen van, a jövő kilátásai pedig egyre inkább csak elrettentőbbek. „A környezeti válságot a népességrobbanás, az egy főre eső termelés növekedése, valamint a környezetpusztító technológiák terjedése együttesen okozza. A globalizáció mindhárom területen döntő szerepet játszik.”3 Könnyen észrevehetjük, hogy képtelenség véges nagyságú és erőforrásokkal rendelkező bolygónkon a folyamatos és végtelen termelés. Ennek ellenére, ha a fejlettebb és gazdagabb országok folytatják és növelik fogyasztásukat, s ha a fejletlenebb országok folyamatosan átveszik a technológiai fejlesztéseket, igaz hogy valamivel kiegyenlítettebb életszínvonal alakulhat ki, s még nagyobb mértékben fog nőni a termelés ezáltal, beláthatatlan következményekkel kell szembenéznünk, ami nem más, mint egy olyan nyomás a bioszférára, amit az már rövidtávon se volna képes elviselni. (Lányi, 2007)

3

Fenntarthatóság és globalizáció - A globalizáció folyamata – Lányi András, 29.o.; L’Harmattan Kiadó,

2007.

10

3. ÚT EGY INTEGRÁLT VILÁG ÉS GAZDASÁG FELÉ A globalizáció ugyan valamennyi termelési tényezőre hatással van, azonban ezek a hatások közel sem azonosak, melynek okai lehetnek a különböző társadalmi, intézményi vagy jogi különbözőségek. Azonban az áruk világméretű áramlását mára egyre kevesebb akadály (pl.: vám) befolyásolja, de egyre több a nem vámjellegű akadályok (műszaki, környezetvédelmi, egészségügyi szabványok) száma és szerepe. A szolgáltatások terén is hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy egyes, mint például a pénzügyi szolgáltatások egyértelműen globális közegben működnek. A legnagyobb szerepet azonban egyértelműen a tőke és a munkaerő jelenti. Míg a tőke gyakorlatilag teljes szabadsággal és világméretű szintéren mozogható, addig a munkaerő mozgása korlátoltabb és nagyobb költség is jellemezi. A globalizáció nemcsak a világkereskedelem nagyságát növeli jelentősen, ami jóval gyorsabban nő, mint a világ GDP-je, hanem a szerkezetét is jelentősen átalakítja.

(Forrás: UNCTAD; saját szerkesztés) 3. ábra: A GDP (ezer Mrd. US $) alakulása 1980 és 2014 között

A 3. ábra a világ GDP alakulását mutatja, melyen jól látható, hogy a teljes érték valamivel több, mint a felét az egymás mellett, szinte azonos értékekkel rendelkező Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai teszik ki. Azonban fontos megemlíteni Kínát, amely az elmúlt évtizedben hatalmas növekedést produkált és nagyban megközelítette a továbbra is fej-fej mellett teljesítő Egyesült Államokat és az Európai Uniót.

11

(Forrás: IMF; saját szerkesztés) 4. ábra: Az első 20 ország, GDP (mrd. US $) szerinti rangsorolása, 1990 és 2014-ben

A 4. ábra két diagrammjainak adatai alapján elmondható, hogy 1990 és 2014 között körülbelül három- négyszeresére nőtt a GDP mennyisége az egyes országokban. Mind a két időszakban a többi országtól magas különbséggel az Egyesült Államok érte el a legmagasabb összeget, melyet Japán a második helyen, majd leginkább az európai országok követnek. Azonban fontos megjegyezni, hogy a 1990-es évhez képest, amikor Kína mindössze a 10. helyet foglalta el 404 ezer millárd dollárral, a 2014-es évre ennek közel a harmincszoros értékét érte el, s így került a második helyre, köszönhetően a rohamos léptékben növekedő termelésének, amit egy igen fejlett, a világon szinte páratlan fejlett technológai háttér és munkaerőállomány biztosít, valamint fontos, hogy Kina jelentős export kereskedelemmel és tőkberuházásokkal is jelen van a világpiacon. A másik ország amit fontos kiemelni az India, aki a legnagyobb értékben, hatszorosan növelte GDP értékét, aminek meghatározó oka szintén a technológia. Ezért is mondják manapság, hogy a világ egyik legfontosabb információs technológia szülőhelye India, s az ott kifejlesztett technológia legyártása pedig Kínában történik. (Molnár)

12

Azonban ami leginkább átrendezte a világgazdaságot, így a tőke, a technológia és a kereskedelmi áramlásokat, az a liberalizáció. „A termelési tényezők közül a globalizáció a legnagyobb, valójában forradalmi változást a tőke esetében hozta. Fordítva is fogalmazhatunk: a tőke profitált a legtöbbet az információs technológiai és az átfogó liberalizáció által táplált globalizációs folyamatból.”.4 Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a tőkebefektetések célpontja korábban a legnagyobb profitot ígérő területekre áramlott, mostanára azonban a kevésbé fejlett országok is egyre nagyobb szerepet kapnak és jutnak versenyképességhez, a feléjük irányuló befektetések révén. Azonban, amióta a kereskedelem meghatározó része vállalati, vagyis transznacionális vállalati tevékenységgé vált, az exportpiac mértéke gyengült. A jelenlegi helyzet kialakulása mögött azonban különböző, mondhatni egyéni és politikai érdekek húzódnak meg. A nyolcvanas évek meghatározó külpolitikai ideológiája a nemzetállami korlátok fokozatos felszámolása volt. A „kereskedelem határok nélkül” politikai program, melyek mögött diplomaták, nemzetközi szervezetek (WTO, OECD, IMF, Világbank), hatalmas érdekekkel rendelkező üzleti csoportok, országhatárokat átlépő multi- és transznacionális vállalatok munkálkodnak. (Lányi, 2007)

Be kell látnunk, hogy a kereskedelem liberalizációja nem egyenlíti, hanem még nagyobb egyenlőtlenséghez vezet az egyes régiók között és egyes országokon belül is. A világot mozgató hatalom egyre inkább egy pontban, a nemzetközi vállalatok, pénzintézetek kezében kezd összpontosulni, melyet lassan lehetetlen ellenőrizni. A gazdasági és politikai folyamatok előrejelzését az is megnehezíti, hogy egyes becslések alapján a gazdasági tevékenységek körülbelül harmada zajlik a szürke és fekete gazdaságban világszerte. A nemzetközi kereskedelem kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a világgazdaság egésze. A világgazdaságban mozgó pénztömeg közel a negyvenszerese az évente előállított termékek és szolgáltatások összértékének. Mindezt a szabadkereskedelmi rendszer teszi lehetővé.

4

A globalizáció kihívásai és Magyarország, 30.o. – Földes György – Inotai András; Napvilág Kiadó; 2001.

13

A szabadkereskedelem legfőbb elve, a diszkrimináció tilalma: „a helyi kormányok és törvényhozás nem tehetnek különbséget a különböző importőrök, illetve a hazai és a külföldi vállalatok között.” 5 Ez azonban „megöli” a piacon lévő versenyt az által, hogy tőkeerősebb, fejlettebb technológiával rendelkező országok és vállalatok behozhatatlan előnyökre tesznek szert. Megoldásként szolgálna például, ha beruházóknak és a multinacionális vállalatoknak meg kellene felelniük a fogadó ország törvényeihez, szokásaihoz. Munkajogi és környezetvédelmi megállapodásokat kellene kötni az ökológia és a társadalomi érdekek megóvása végett, valamint, hogy miután egy multinacionális vállalat a kapott kedvezmények felélése és a leányvállalatain keresztül történő profitkivonás után felszámolja vállalkozásait és odébbálljon. (Lányi, 2007)

3.1 A SZABAD TŐKEÁRAMLÁS A szabad tőkeáramlás egyik legfőbb következménye a közvetlen külföldi beruházások, FDI (Foreign Direct Investments) növekedése. „Ezeket a beruházásokat olyan hosszú távú befektetéseknek nevezzük, melyek, az egyik országban működő vállalat tartós érdekeltségét biztosítja egy másik országban gazdasági tevékenységet folytató vállalatban.”6 Melynek üteme a nyolcvanas évek közepétől folyamatosan növekedett a világon. A külföldi tőke megjelenésének és megmaradásának elengedhetetlen feltétele egy gazdaságban a kiszámítható és biztonságos jogi, politikai és gazdasági környezet, illetve a szakképzett, megfelelő munkaerő. A rendszerváltás után, különösképp a szocialista országok gazdaságában volt megahatározó szerepe a külföldi tőkének. A külföldi országokhoz képest csekély mennyiségben volt hozzáférési lehetőségük a világpiachoz, tőkében szegények voltak, valamint a technológiai fejletlenség is csak nehezítette a helyzetüket. A külföldi tőkebefektetések segítették hozzá leginkább ezeket az országokat ahhoz, hogy az addig rossz termelési struktúrát felváltsa egy sokkal korszerűbb rendszer, amely nem csak sokkal hatékonyabbnak mutatkozott, hanem ennek köszönhetően jöttek létre új munkahelyek, így alakult ki egy fejlettebb technológia és vált lehetővé a nemzetközi piachoz való integráció is.

5

Fenntarthatóság és globalizáció - A globalizáció folyamata – Lányi András, 33.o.; L’Harmattan Kiadó

6

(UNCTAD; ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája)

14

Javuló versenyképességi pozíció

FDI áramlás

Felzárkózás

(Forrás: Antalóczy K. - Sass M. (2002), Külgazdaság, 7.-8. szám - statisztikai elemzés, saját szerkesztés) 5. ábra: Magyarország helye a közép-kelet-európai működő-tőkebeáramlásban

Az 5. ábrán láthatjuk, hogy a tőkeáramlásnak milyen egymásra ható, körkörös folyamata van. A beáramló tőkének hatására javul a fogadó ország versenyképességi pozíciója, mely elősegíti a felzárkózási folyamatokat és így a gazdaságilag stabilabb ország, kedvezőbb befektetői célpont lesz, amely újabb tőkebefektetéseket eredményezhet.

Azonban a befektetések előtt az alábbi elméleti kérdéseket és vizsgálatokat érdemes elvégezni,

mint

például,

hogy

egy

országnak

milyen

feltételek

mellett

kell

tőkebefektetéseket eszközölnie. Vagyis érdemes figyelembe vennünk a tőkeimport ország piacának nagyságát, hogy milyen piaci résztvevők vannak jelen, továbbá, hogy milyen gazdasági szabályozásokkal és kereskedelmi akadályokkal kell szembenéznie az adott országnak. Az elméleti szempontok egyik fő alkotója az úgynevezett horizontális FDI modell, amely a termelés külföldre való kihelyezését veszi figyelembe. A külföldön történő termelés célja a külföldi piacokon való értékesítés akadályainak leküzdési, mint például a szállítási költségek, vámok, belépési korlátok. Vertikális FDI modell esetén a vállalat a termelési lánc elemeit különböző országokba telepíti ki. Ez leggyakrabban azon transz- és multinacionális vállalatokra jellemzőek, melyek a termelésüket és annak költségeit globálisan szervezi, profitját pedig globálisan optimalizálja. Ezáltal a teljes termelési folyamatot olyan módon darabolja fel, hogy a termelési fázisokat a leghatékonyabb előállítást biztosító helyszínekre helyezi ki. A tapasztalati megközelítés pedig azt a kérdést teszi fel, hogy a tőkeexportőr által képzett hatások hogyan befolyásolják mind a befogadó mind az exportáló ország gazdaságát és milyen hatással vannak továbbá az ország versenyképességére és jólétére.

15

Továbbá a külföldi közvetlen befektetések hatásai különböző hatásmechanizmusokon, úgynevezett „csatornákon" keresztül jutnak el a fogadó országokba. A hatások a fogadó ország gazdasági jellemzőitől, valamint a befektetett tőke és a befektetések fajtájától, jellegétől függően lehetnek pozitívak és negatívak egyaránt. Versenyhatások Pozitív: a külföldi jelenlét növelheti a hazai iparágban, régióban a piaci versenyben résztvevők számát. Újabb és/vagy jobb termékekkel fokozhatja a versenyt, szélesebb termékkínálatot, alacsonyabb árakat és nagyobb fogyasztói többletet eredményezhet. Negatív: a hatékonyabb technológiával termelő külföldi tulajdonú vállalatok kiszoríthatják a helyi piacra termelő hazai vállalatokat és ez munkahelyek megszűnéséhez vezethet, illetve a domináló külföldi jelenlét piaci koncentrációt okozhat, ami csökkenti a versenyt és a fogyasztói többletet. Tényezőkereslet változása Pozitív: nagyobb kereslet alakulhat ki adott gazdaságban kevésbé keresett erőforrástípusok iránt és a magas minőségi inputok iránti kereslet létrehozhatja az ilyen jellegű termékek piacát, amelyre a hazai vállalatok is termelhetnek. Negatív: a külföldi vállalatok bizonyos termelési tényezőkre (pl. alacsonyan képzett munkaerőre) vonatkozó kereslete alacsonyabb is lehet, mint a hazai vállalatoké, és ezzel munkanélküliség alakulhat ki.

Technológiai hatások Pozitív: A termelékenyebb külföldi technológiát ismerő képzett munkaerőt átveszi a hazai vállalat, példamutatás. (Csengődi)

16

A következő ábrán a közvetlen külföldi befektetések alakulását szeretném ábrázolni, a 2014-es évben elért legnagyobb GDP-vel rendelkező országok adatai alapján:

(Forrás: UNCTAD; saját szerkesztés) 6. ábra: A világ országainak közvetlen külföldi befektetéseinek (Millió US $) alakulása, 1990 és 2013között

A 6. ábrán egyértelműen kimagasló, azonban meglehetősen ingadozó értéket elérő Egyesült Államok érte el a legmagasabb befektetési értékeket 2014-ben. A 2007-es évig szorosan követő Egyesült Királyság a 2008-as gazdasági világválság hatására az Egyesült Államokkal együtt a legnagyobb csökkenést produkálta, azonban amíg az Egyesült Államoknak sikerült a helyreállás és az újabb növekedés elérése, az Egyesült Királyság országaiba áramló befektetések összege napjainkig csökkenő tendenciát mutat. A Kínába áramló befektetések a válság kevésbé érintette, így mára ő rendelkezik a másodig legnagyobb közvetlen külföldi befektetéssel. Fontos megjegyezni, hogy a 2000-es évek elején magas értékekkel rendelkező Németországot és Franciaországot mára sikerült Brazíliának megelőznie, s vezető európai országok értéke pedig mára Indiával hasonló értéket ér el.

17

1. táblázat: A világ országainak rangsorolása, közvetlen külföldi befektetések (Mrd. US $ )alapján, 2004 és 2013 között

2004

2006

2007

2008

Egyesült Államok (237) Egyesült Királyság (156)

Egyesült Államok (215) Egyesült Királyság (200)

Egyesült Államok (306)

3.

Államok Egyesült Királyság (177) Egyesül Államok Kína (60) (104) Egyesült Királyság (57) Franciaország (84)

Kína (72)

Hollandia (119)

4.

Belgium (43)

Kína (72)

Franciaország (71)

Kanada (116)

Kína (108) Egyesült Királyság (89 026)

5.

Ausztrália (41)

Németország (47)

Kanada (60)

Franciaország (96)

Spanyolország (76)

2009

2010

2011

2012

2013

Egyesült Államok (223)

Egyesült Államok (160)

Egyesült Államok (187)

1. 2.

2005

Egyesült (135)

Államok Egyesült Államok (198)

Belgium (193)

1.

Egyesült (143)

2.

Kína (114)

Kína (123)

Kína (121)

Kína (123)

3.

Kína (95) Egyesült Királyság (76)

Belgium (77)

Belgium (119)

Brazília (65)

Oroszország (79)

4.

Belgium (60)

Németország (65)

Brazília (66)

Szingapúr (61)

Brazília (64)

Forrás: UNCTAD; saját szerkesztés

Az 1. táblázat alapján elmondható, hogy magasan az Egyesült Államok érte el az elmúlt 10 évben a legnagyobb befektetési értéket, attól eltekintve, hogy a 2008-as válság hatására a befektetések összege közel a felére esett. A 10 év adatai alapján az is jól látható, hogy az első és az ötödik hely között folyamatosan, majd három-négyszeres az eltérés az értékek között. Kína folyamatos növekedési itt is jól látható, valamint Brazília elsők köze kerülése is. Kína, valamint további ázsiai országok valamint Brazília és India vált újonnan a kedvelt befektetési célpontok közé. A kérdés az, hogy ez minek köszönhető. Igaz, hogy a központban álló Egyesült Államokkal nagyon nehéz felvenni a versenyt, azonban az említett országoknak is megvannak a sajátosságai és azon kedvezményei, amivel magukhoz tudják csalogatni a külföldi befektetőket. Ezek az újonnan iparosodó országok eddig kiaknázatlan, azonban nagy piaccal rendelkeznek, egyre jobban fejlődő infrastruktúrára, oktatási rendszerre tesznek szert, s talán a legfontosabb, hogy a külföldi tőke kedvező gazdasági szabályozásának köszönhetik, hogy egyre inkább integrálódnak a nemzetközi kereskedelembe. Abban versenyeznek, hogy melyikük tud kedvezőbb feltételeket biztosítani a befektetők számára. Viszont fontos megjegyezni, hogy az említett országokban

egyre

erősebb

és

jelentősebb,

hazai

tulajdonú,

multinacionálisan

tevékenykedő cégek termelnek a világpiacra. Így történik az, hogy az országhatárokat átívelő, transznacionális tőke az egyes országok sajátosságainak révén áramlik az országba.

18

Azonban a transznacionális tőke egyrészt integrálja a világgazdaságot, másrészt viszont differenciáló hatása is van. Úgynevezett modernizáció hatására felzárkózást biztosít a fejlettebb országokhoz, azáltal, hogy a fejlett technológiájú, saját infrastruktúrát épít ki, kommunikációs hálózattal, gyárakkal. Azonban erősen differenciálja az egyes országokat, az által, hogy külföldi tőkebefektetések csak egyes, különböző régiókba áramlik az országokon belül és így nagy regionális eltérések lépnek felszínre. A közvetlen külföldi befektetések háromnegyede körülbelül 10 országba irányul. A fejlődő világba jut a 25%-a, továbbá a már említett országok mellett további ázsiai és latin-amerikai országokba.

(Forrás: UNCTAD, saját szerkesztés) 7. ábra: Beáramló közvetlen külföldi befektetések (Mrd. US $) alakulása, 1990 és 2013 között

A közvetlen külföldi befektetések hosszú éveken keresztül a fejlett gazdasággal rendelkező országokba áramlott, hasonló növekedési és csökkenési tendenciát mutatva a világ teljes befektetéseihez hasonlóan, azonban a gazdasági világválság után a befektetések nagyobb mértékben áramlanak a (folyamatosan és nagy iramban) fejlődő gazdasággal rendelkező országokban, melynek értéke mára a teljes befektetések felét is meghaladja. A termelés és a tőke fontossága és mennyisége soha nem látott mértéket ért el napjainkra, a mai gazdaságra leginkább jellemző, hogy transznacionális vállalatok kezében van az uralom, s az egész világot behálózó méretei sokszorosan meghaladják a múlt század eleji monopóliumokat. Ezen vállalatok tevékenységei világméretűvé és globálissá váltak továbbá uralják a fontosabb gazdasági szektorokat és a nemzetközi kereskedelmet, meghatározó szerepet játszanak a fejlődő országok piacán, így alakulhatott ki, hogy a gazdasági tevékenység koncentráltabb és monopolizáltabb, mint valaha. (FARKAS, 2008)

19

2. táblázat: Regresszió számítás eredményei, a GDP és a közvetlen külföldi befektetések közötti kapcsolat szorosságának mérésére, 1990 és 2013 közötti adatok alapján

Ország

Korrelációs együttható ( r)

Determinációs együttható (r^2)

Magyarország

0,4076

0,1661

16,6%

Lengyelország

0,4606

0,2122

21,2%

Csehország

0,4074

0,1659

16,6%

Szlovákia

0,2423

0,0587

5,9%

Forrás: UNCTAD, saját számítás, szerkesztés

(Forrás: UNCTAD; saját szerkesztés) 8. ábra: Visegrádi országok közvetlen külföldi befektetéseinek (millió US $) és GDP (millió US $) alakulása, 1993 és 2013 között

A 8. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a közvetlen külföldi befektetések és a GDP között a közepestől gyengébb kapcsolat van (korrelációs együttható), mind a négy ország esetében. A számítások alapján Lengyelország közvetlen külföldi befektetéseinek volt a legnagyobb hatása, 21% (determinációs együttható) a GDP-re, amit a 10. ábra folyamatosan változó és kiugró értékei is jól szemléltetnek, úgy, mint Magyarország és Csehország szinte megegyező értékeit is, míg az alig változó befektetések mértéke, szinte stagnáló képet mutat Szlovákia esetében.

20

3.2

A

TRANSZNACIONÁLIS

ÉS

MULTINACIONÁLIS

VÁLLALATOK SZEREPE A VILÁGGAZDSÁGBAN „A globalizáció gazdasági meghatározottságú folyamat, a transznacionális vállalatok vezető szerepére épülő gazdasági- társadalmi rendszer.” 7 MÉSZÁROS (2008) Globális gazdasági rendszer csak globálisan cselekvő és megfelelő nagyságú szereplők révén alakulhat ki. A transznacionális vállalatok egyértelműen a globalizáció fő tényezői, a nemzetközi kereskedelemre és beruházásokra gyakorolt hatásukkal. A globalizáció és transznacionális vállalatok között szoros párhuzamot találunk,

annak

felfogásáról

és

kialakulásáról

alkotott

elképzelések

terén

is.

Kialakulásukról röviden, a XVI. században, azon nyugat-európai vállalatokra vezethetők vissza, melyek meghatározó szerepet játszottak az akkori gyarmatosítási folyamatokban, s fontos kereskedelmi tevékenységük végett nemzetközi gazdasági súlyuk jelentős volt. A Brit Kelet-Indiai Társaság és a Massachusetts Bay Company vállalatokat tekinti az első számú, meghatározó nemzetközi kereskedelmet folytató vállalatoknak. Azonban ezeket a mai transznacionális vállalatokhoz közel sem lehet hasonlítani, legfeljebb csak a nemzetközi működésük jellege miatt. Míg az akkor gyarmatosító vállalatok jelentős monopol hatalommal rendelkeztek, a mai multinacionális vállalatok korántsem tekinthetőek azoknak. A „kolonista” vállalatok legfőbb különbsége, hogy nem nagy tőkés vállalatok voltak, hanem feladatuk sokkal összetettebb volt, úgynevezett „állam volt az államban” – nyersanyag termelés koordinálása, adószedés, háború, további gyarmatosítás indítása. A mai transznacionális vállalatok alap ideálja a tőkén és a profiton alapszik, az anyaországi befolyás jóval kisebb az ő esetükben. A vállalatok nemcsak egyre inkább függetlenednek a nemzetgazdaságoktól, hanem tevékenységi körük is részben megváltozott, kibővült, olyan értelemben, hogy egy-egy vállalat ma már a banki tevékenységtől az autógyártásig sok ágazatban jelen van.

7

A globalizáció és hatásai – Európai válaszok – Mészáros Ádám; Csáki György – Farkas Péter; 37.o. –

Napvilág kiadó, 2008

21

E mellett, ezek a vállalatok rendkívül gyorsan változnak is, gondolok itt az egyes leányvállalatok felvásárlására, eladására. Jól látható, hogy a transznacionális vállalatok beruházásai valóban globális méretűekké váltak, nem csak egy-egy gyarmatbirodalmon belül terjednek ki. (Csáki – Farkas, 2008) A második világháborút követő két évtizedben a külföldi beruházásokat egyoldalúan az amerikai multinacionális vállalatok uralták, amikor az európai és Japán vállalatok is egyre nagyobb szerephez kezdtek jutni. Az 1960-as évektől kezdődően a bankok hatalmas pénzösszegekkel kezdtek el befektetni ipari termelésekbe és készletekbe. Ezek a befektetések járultak hozzá, hogy a vállalatok gyors és hatékony technológiai fejlődéseken mentek keresztül, hajózás, levegőben történő szállítás, valamint a számítógépes és kommunikációs fejlesztések még inkább felgyorsították a nemzetközi kereskedelmet és beruházásokat. Az 1900-as év elején mindössze 3 vezető cég volt jelen, összesen 500 millió dollár vagyonnal, 70 év elteltével több mint 300 vállalat volt jelen a nemzetközi piacon, melyek egyharmad egyenként több mint 1 milliárd dollár vagyonnal rendelkezett. Mellesleg a transznacionális vállalatok a világkereskedelem 70-80%-a felett átvették az ellenőrzést. 2000-re a vállalatok száma több mint 30 ezerre ugrott, melyek körülbelül 80%a ipari szektorban foglal helyet és körülbelül 200.000 leányvállalat felett van. 2005-ben érte el azt az értéket a világ termék- és szolgáltatásexportja együttesen, ami 12.641 milliárd dollár volt, míg a transznacionális vállalatok leányvállalatainak éves eladásai 22.172 milliárd dollár volt. A világkereskedelem egyértelműen a transznacionális vállalatok irányítása alá került, s így a XXI. század elején a globális világban többé már vagy alig mérhető valamint értelmezhető, hogy a GDP-ben mért vagy a külkereskedelemben kimutatott eredmény valójában kinek a „tulajdona”, illetve nyeresége, kinek, mely országnak, de nyugodtan mondhatnánk azt is, hogy mely vállalatbirodalomnak, gazdasági vagy pénzügyi hatalmi térnek a nyereségét, növekvő erejét jelenti. (Práger, 2008)

(Forrás: A Brief History of Transnational Corporations; https://www.globalpolicy.org/empire/47068-a-briefhistory-of-transnational-corporations.html; Letöltve: 2015.április 28.; A globális gazdaságon innen és túl – Práger László; AULA Kiadó Kft, 2008.)

22

Az alábbi ábra a FORTUNE – GLOBAL 500, 2014-es felmérése szerint, összbevétel alapján rangsorolja a multinacionális vállalatokat, valamint az előző évhez képest a teljes bevételben történt %-os változást mutatja.

(Forrás: FORTUNE – GLOBAL 500 - http://fortune.com/global500/, saját szerkesztés) 9.ábra: Az első tíz multinacionális vállalat teljes bevétel (mrd US $) szerinti rangsorolása, 2014-ben

Érdemes tudni ezekről a multinacionális vállalatokról, hogy a legjobb 10 közül a fele olaj, gáz vagy benzin termelésével és forgalmazásával foglalkozik, azonban az első helyezett a Wal-Mart Stores mégis egy 26 országban, közel 6000 bolttal jelenlévő kereskedelmi üzletlánc. A felsorolt tíz vállalat összbevétele 2014-ben körülbelül 3700 milliárd dolláros összeget ért el, ami a világ teljes GDP értének körülbelül 5%-át teszi ki és megközelítőleg annyi, mint Németország 2014-ben elért teljes GDP-je és közel húszszorosa Magyarország GDP-jének.

(Forrás: UNCTAD, saját szerkesztés) 10. ábra: A multinacionális vállalatok megoszlása kereskedelmi szektorok szerint, 2014-ben

23

Az előző, 10. ábrán is jól látható, az olaj, üzemanyag és/vagy gáz termelésével és forgalmazásával foglalkozó transznacionális vállalatok nagyságrendi fölénye, mely a teljes megoszlás majdnem 15%-t teszi ki. Őket követik a kereskedelemben motorgyártással és élelmiszer résztvevő vállalatok 10%-kal, majd szorosan nyomukban a gyógyszeripar és elektronikai eszközöket gyártó vállalatok.

(Forrás: UNCTAD, saját szerkesztés) 11. ábra: A multinacionális vállalatok megoszlása származási ország szerint, 2014-ben

A 11. ábrán jól látszik, hogy az Egyesült Államok itt is magas fölénnyel (23%), míg a meghatározó európai országok (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország) pedig a teljes megoszlás 50%-t teszi ki. Az ázsiai országok (Kína, Japán) mindössze 16%-kal van jelen.

24

3.3 A GLOBALIZÁCIÓ LEGFŐBB GAZDASÁGI HATÁSAI Az alábbi részben szeretném összegezni a globalizáció gazdaságra való hatásának fontosabb pontjait, valamint, hogy maga a világgazdaság az évek folyamán milyen változásokon ment keresztül, hogyan alakult át.

1) A világ összekapcsoltsága, melynek következtében a nemzetközi kereskedelem, pénzügyi tevékenységek globális szinten, az egyes nemzeteket áthidalva működnek. Ennek következtében ezek hatásai is globális mértékben fognak megmutatkozni, mint például a pénzügyi válságok. 2) Növekedési kényszer, amit a mai gazdaságpolitikára jellemző szabad piaci verseny okoz, valamint a gazdaság teljesítőképességének mérőszáma a bruttó hazai termelés, azaz a GDP, ami önmagában hordozza az állandó növekedési kényszert. A jelenlegi álláspontok szerint, az-az ország vagy vállalat működik rendesen, amelyik folyamatos növekedést tud eredményezni. Sokan úgy vélik, hogy már a gazdasági stagnálás is hanyatlásként tudható be. 3) Gazdasági homogenizáció, lényege, hogy az egész világon ugyanolyan gazdasági és kulturális trendek alakulnak ki. Mondhatni, egy egységes fogyasztói társadalom kialakítása a politika és a média csatornáin keresztül. Ezért van az, hogy a világ megannyi pontján ugyanazokat a boltokat, éttermeket találjuk, teljesen megfeledkezve országunk hagyományos kultúráit képviselő és termelési szokásairól. Ezáltal pedig a hazai termelők versenyképessége forog folyamatosan kockán, mely sokkal több akadályba ütközik, mint a szabad piaci kereskedelem előnyeit élvező külföldi transz- és multinacionális cégek és azok leányvállalatai. 4) Gazdasági polarizáció és jövedelembeli különbségek, a jövedelmek országok közötti átcsoportosulása okozza azt, hogy a gazdag emberek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lesznek. S ez a társadalmi szakadék egyre csak nő. A gazdagabb országokba folyamatos a jövedelemáramlás a szegényebb országokból, a hitelek és a kamatok visszafizetése végett, valamint az exportra termelő fejlődő országok világpiacnak való kiszolgáltatottsága miatt. (Molnár)

25

4. MAGYARORSZÁG A GLOBÁLIS VILÁGBAN Hazánk szemszögéből vizsgálva a globalizáció kialakulását megállapíthatjuk, hogy a fejlettebb országokhoz képest később kezdődtek el a fejlődések, az új technológiai és gazdasági irányok kialakulása. A második világháború után szovjet kézre került Magyarország meglehetősen nehéz gazdasági helyzetbe került, a háborús pusztítások és a jóvátételi kötelezettségek miatt. Magyarország szépen lassan átvette a szovjet eszméket, mely nem jelentett mást, mint az ipari struktúra teljes átalakítása. Egyetlen cél volt, a lehető leggyorsabb iparosítás, legfőbbként a nehézipar területén és a termelés mennyiségének lehető legnagyobb növelése, továbbá a mezőgazdaság kollektivizálása. Ezáltal Magyarország az elszigetelt, nemzetközi együttműködésekből kimaradó államok közé került. Egyedül kellett megbirkóznia a megoldatlan problémák tömegével és a belső társadalmi feszültségekkel. Így nem jutott hozzá a globalizáció vívmányaihoz, viszont mellette el kellett viselni annak hatásait és következményeit. Ezért is tűnt egyszerűbb és gyorsabb megoldásnak a reformok helyett a gyors és biztos, nemzetközi pénzpiacon történő hitelfelvétel. Az 1970-es években Magyarország meglehetősen kedvező feltételek mellett jutott hitelekhez, így a külföldi adósság majd tízszeresére nőtt. Azonban az gyorsan kiderült, hogy ez hosszútávon nem járható út, mert a hitelek és a kamatok túlságosan is megterhelik a költségvetést. Az 1981-es évben komoly pénzügyi válság alakult ki Magyarországon s a teljes összeomlás elkerülés végett, a szovjet eszmékkel szoros ellentétben álló lépést hozott a magyar állam, vagyis belépett a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba is. Azonban a legnagyobb változást az 1989-90 között lezajló rendszerváltás hozta. 1990-es évek során a gazdaság túlnyomó része magánkézbe került s jelentős külföldi tőke érkezett az országba, így Magyarország is egyre nyitottabbá vált, a nemzetközi tőkeáramlás szerepe egyre inkább felértékelődött. Ezt a nyitottságot s a további integrálódást csak mélyítette, hogy hosszas tárgyalások és népszavazás után Magyarország, 2004-ben Európai Unió tagjává vált. (Földes – Inotai, 2001)

26

Mára a globalizálódás tekintetében integrálódásunk meglehetősen fejlett és előrehaladott. Ezt a nemzetközi tőkeáramlás, a nemzetközi szervezetek befolyásolása, üzleti szolgáltatások, pénzpiacok liberalizálódása, tette és teszi lehetővé. Összegezve, az egyes világszervezetek, az uniós tagság, a külföldi szektorok jelenléte okozta a magyar gazdaság világgazdaságba való integrálódását. Magyarország továbbra is rendelkezik azon adottságokkal, melyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a külföldi, más országban letelepedni és befektetni kívánó vállalatok hazánkat válasszák. Ilyen például a megfelelő innovációs környezet, infrastruktúra, jogi rendszer, a humán erőforrás, melyek nem utolsó sorban a külföldi vállalatoknak kedveznek leginkább. Továbbra is leginkább a nagyvárosi térségek a kedvelt célpontok a megfelelő emberi erőforrások és képzettség, valamint a nagyobb oktatási, fejlesztés és kutatási lehetőségeknek köszönhetően. A továbbiakban szeretném Magyarország helyzetét elemezni a globális és világgazdaság hatásainak alapján, hogy milyen hatásokkal volt és van napjainkra az országok közötti határok megszűnése, szabad tőkeáramlás valamint a transznacionális és multinacionális vállalatok Magyarországon való részvétele. Milyen következményekkel jár mindez, tekintve a kulturális, társadalmi, gazdasági életre. Milyen formában változtatja meg a hazai gazdasági és kereskedelmi helyzetet, versenyt a külföldről érkező befektetések, hogyan alakul át a piaci verseny a transznacionális vállalatok és a haza piaci szereplők között, milyen hatását fejti ki ez a humánerőforrásra és a jövedelmekre. Szeretném összehasonlítani Magyarországot egyrészt a Visegrádi négyek országaival valamint, hogy az országon belül, az egyes régiókra milyen hatását fejti ki a fentebb felsorolt gazdasági tényezők.

4.1 MAGYARORSZÁG INTEGRÁLÓDÁSA A 2. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐEN A második világháborút követően Magyarország nem saját érdekéből, hanem szovjet érdekek és hatására a KGST és a Varsói Szerződés tagja lett. Ugyanerre a sorsa jutott akkor Lengyelország és Csehszlovákia is. Már a világháború előtt is tetemes lemaradást mutató magyar gazdasági helyzet a szocializmus négy évtizedét tekintve csak tovább fokozódott. Azonban a történelmünkben hol a rendszer keretében, hol azt túllépve,

27

többször is történt kísérlet, a fejlett világhoz való visszatérésre. A történelem során a rendszerváltáshoz vezető úton az alábbi meghatározó pontokat érdemes megemlíteni:  az 1956-os forradalom;  a Nemzetközi Valutaalap- és Világbank-tagság (1982);  a nyitás gazdaságpolitikájának és gyakorlatának kezdete (1958);  a közvetlen rendszerváltás kezdete (1987);  a tényleges és visszafordíthatatlan rendszerváltás (1990). Az

1970-es

évek során történő világpiaci

átrendeződés

és

az

olajválság a

világkereskedelemtől teljesen elzárt Magyarországot még messzebb sodorta a fejlődő országoktól. A nyugati gazdaságok folyamatos gazdasági összekapcsolódása, ami legfőbbként a kereskedelemben mutatkozott meg, továbbá a technológiai fejlődések és az így növekvő információcsere, tudományos együttműködések és emberi kapcsolatok szélesedése egyre jobban láthatóvá tette a nyugati és az elzárt országok közötti különbségeket. A magyar gazdasági helyzet olyan szintű mélypontot ért el, hogy abból külső segítség nélkül szinte lehetetlen lett volna a gazdaságot helyreállítani. Az ország a külső hitelfelvételben látta a segítséget, s így jött létre Magyarország IMF tagsága 1982ben. Tekinthetjük ezt a pontot annak, hogy Magyarország már nem csak egy kiszolgáltatott és a világtól elszigetelt országként volt jelent. Azonban a kapott forrásokat rosszul felhasználó országban mondhatni, eltűnt a beáramló pénz. Az 1970-as évek végére a fogyasztói árak folyamatosan növekedtek, míg a reálbérek tartósan alacsony szinten álltak. Így alakult ki az emberekben a folyamatos gazdasági és életszínvonali romlás hatására még nagyobb elégedetlenség. (Práger, 2008) Fordulópontnak a már korábban említett 1982-es évet tekinthetjük, a nemzetközi pénzügyi szervezethez való csatlakozás révén, amikor a szovjet jelenlét mellett egyre erőteljesebbé vált az Egyesült Államok, vagyis az általa vezetett globális világ jelenléte. A terv, az állami szerep csökkentése és a nyitottság fokozása volt, valamint a liberalizáció és a külföldi transznacionális vállalatok közreműködésével történő privatizáció. Magyarország 1983 és 1989 között mintegy kétmilliárd dollár értékben, húsz világbanki kölcsönt kapott. A Világbank hiteleihez kötött különböző szabályrendszereket és célkitűzéseket is, melyek liberalizációt és külső piacok felé történő nyitásokat jelentett. Az első hitelek konkrét „világbanki programokra” kapta az ország, melyek között gabonaprogram, exportfejlesztés, közlekedési programok szerepeltek.

28

Egyértelműen kirajzolódik a rendszerváltás képe, melynek alapja a folyamatosan növekvő, ellenzék szerepe, a nemzetközi szervezetek, s az eddiginél sokkal nagyobb formában megjelenő transznacionális vállalati és pénzügyi tér. (Práger, 2008)

TULAJDON

NYITOTTSÁG

- állami tulajdon lebontása - szabad tulajdonváltás

- szabad belső piac - külső politikai és gazdasági reorientáció

BELSŐ TÉRVÁLTOZAT

NEMZETKÖZI MŰKÖDŐTŐKE A BELSŐ PIACON

RENDSZERVÁLTÁS

- munkavállalók

űű - kis- és középvállalatok

- transznacionális vállalatok és bankok

- oktatás, kultúra, egészség - életszínvonal

KÜLSŐ KORLÁTOK LEBONTÁSA

ÚJ KÜLSŐ KAPCSOLÓDÁSOK FOLYAMATA

- KGST - Varsói Szerződés

- Európai Unió - Nemzetközi Szervezetek

(Forrás: Práger László; 2008; A globális gazdaságon innen és túl, saját szerkesztés) 12. ábra: A gazdasági rendszerváltás főbb erővonalai

1989-ben az Első Magyar Alap keretein belül százmillió dollár felvételéről döntenek, a vegyipari

vállalatok

privatizációja,

áruházláncok

létrehozása,

magánosítások,

ingatlanügyletek, szállodaláncok és kórházak létesítése és privatizálása végett. A gazdasági és politikai eszmék már több mint egy évtizede formálódtak, 1989 végére letisztultak és egységesek lettek: nyitott társadalom, nyitott, liberalizáló gazdaságpolitika és gazdasági gyakorlat. Magyarország gazdasági helyzete a rendszerváltás idején: 1) „az állami vállalatok összes vagyonának könyv szerinti értéke: 2000 mrd. Ft (30 mrd. dollár); 2) a tulajdon vásárlására fordítható lakossági készpénz-megtakarítások összege nem több mint 20 mrd. Ft (300 millió dollár); 3) a költségvetés hazai adóssága körülbelül 1200 mrd. Ft (15 mrd. dollár); 4) A Magyar Nemzeti Bank külföldi adóssága mintegy 1400 mrd. Ft (15 mrd. dollár); 5) a közvetlen külföldi beruházások évi összege 1989-ben kb. 20 mrd. Ft (300 millió dollár).” 29

Azonban az eltelt több mint két évtized alatt érvényesültek a belső, szélesebb érdekek. Továbbá felerősödtek az egy-egy hatalmi körre koncentrálódó érdekek és váltak meghatározóvá. Ezekből valamint további tények sorából következtethető, hogy vannak olyan értékek, érdekek melyek további megerősítésre és folytatása szükséges. (Práger, 2008) Az alábbiakban szeretném felsorolni a rendszerváltást követő évtized alapvető jellegének meghatározóit:  fő szektorok (ipar, mezőgazdaság) arányának átalakulása, szolgáltatások térnyerése;  külkereskedelem szerkezeti változása, Európai Unió vonzáskörébe való átlépés;  piaci szereplők számának és összetételének változása, vállalatok és vállalkozások számának rendkívüli növekedése;  fokozatosan növekedő eladósodás;  tulajdonváltás: állami tulajdont felváltja a magántulajdon, privatizációs folyamatok, új tulajdonosi és hatalmi szerkezet;  új szerepet kapnak a külföldi transznacionális vállalatok és bankok a magyar gazdaságban;  eltérések növekedése: régiók, társadalmi rétegek, egyének közötti jövedelmi különbségek

Többek között ezek a folyamatok hatására változott meg a magyar gazdaság GDP-je, azonban további változásokat is eredményezett a gazdaságban, társadalomban, szociális helyzetben vagy tulajdonviszonyokban. Azonban egymaga a GDP vagy az egy főre eső GDP értéke és annak alakulása nem elegendő, hogy egyértelmű magyarázatot adjon, hogy hogyan teljesít az ország gazdasága a globális világhoz, az Unió országaihoz vagy egyes régiókhoz való felzárkózásban. Magyarország esetében a 15%-os GDP visszaesés nem egyedülálló a rendszerváltáson átment országok körében, mint például Romániáé melynek közel 50%-os vagy Bulgáriáé ahol megközelítőleg 40%-os visszaesést mértek a rendszerváltás utáni 5 évben. Fontos megjegyezni, hogy az akkori Csehszlovákia és Lengyelország mondhatni mérsékeltebb visszaesését annak köszönhette, hogy a piaci viszonyokra való átállás és változások már az 1980-as években elkezdődött, mint ahogy Magyarországon is. (Páger,2008; Csáki – Farkas, 2008)

30

(Forrás: KSH, saját szerkesztés) 13. ábra: Magyarország bruttó hazai termék változása (1960 = 100%);; saját szerkesztés)

Figyelembe véve azt, hogy egy teljes gazdasági rendszerváltás ment végbe és olyan átrendeződéseket hozott magával, melyeket visszaesés nélkül, mely a 13. ábrán látható, szinte lehetetlen lett volna végbe vinni. Továbbá az évek alatt a privatizációs folyamatok miatt a figyelem nem a termelésre, hanem a későbbi tulajdonrészesedésre irányult. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a KGST-országok között az árucsere forgalma megszűnt, mely akkoriban a teljes kereskedelem 60%-t tette ki. A KGST kiesését csak évekkel később tudta pótolni az Európai Unióba irányuló export.

Azonban csak az egy-egy országgal folytatott külkereskedelmi gazdaságot, a két ország között létrejött partnerkapcsolatokat és összekapcsolódást folyamatosan kezdték felváltani a transznacionális vállalatok által kialakított, új, szélesebb körű, nagyobb távolságokat áthidaló gazdasági kapcsolatok. Ennek hatására a magyar export 70-80 százalékát részben, vagy egészben külföldi tulajdonú vállalatok adták a XXI. század elején. Napjainkban az áruk mozgását egyre jobban átveszi a tőke szerepe, a tulajdonok mozgása. A külföldről érkező tőke pedig egyre inkább meghatározó szerephez jut és válik hatalmi tényezővé a fogadó ország szempontjából. (Práger, 2008)

31

4.2.

MAGYARORSZÁG

SZEREPE

NAPJAINK

GLOBÁLIS

GAZDASÁGÁBAN Mára Magyarország részt vesz a globális világ gazdasági és politikai történéseiben. Tagja szinte valamennyi meghatározó, az egész világot átfogó szervezetnek, továbbá 2004-óta az Európai Unió tagállama. Részesedésünk a világkereskedelemben jóval nagyobb, mint a népesség, a terület vagy a gazdaság nagysága. Az 1990-es évek során a magyar gazdaság szerkezeti átalakulása legnagyobb mértékben a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek köszönhető. A befektetett tőke állománya és értéke az évek alatt folyamatosan nőtt. Ennek köszönhetően nőtt a hazai termelékenység szintje, technológiai modernizáció ment végbe, s mindezek újabb exportkapacitásokhoz segítették az ország kereskedelmét és új munkahelyek jöttek létre és összességében javult az ország pénzügyi egyensúlya.

(Forrás: OECD, saját szerkesztés) 14. ábra: Közvetlen külföldi befektetések (US $) alakulása Magyarországon 1990 és 2014 között,

Az közvetlen külföldi befektetések az 1990-es évek első felében látható nagy hangsúlyt kapnak, köszönhetően a rendszerváltás utáni gyors folyamatban zajló privatizációnak és felvásárlásoknak, 1991 és 1997 között a körülbelül 15 milliárd dolláros befektetések közel egy harmada folyt be a privatizáció keretein belül. Ezek közül a legnagyobb értékű felvásárlást a MATÁV, valamint gázszolgáltatók és tovább erőművek jelentették. A következő években, 2003-ban a Postabank, 2005-ben a Budapest Airport és az Antenna Hungária privatizációja volt. Kimagasló értéket 2005-ben az eredményezte, hogy a korábbi privatizációs felvásárlások ebben az évben koncentrálódtak. A legmagasabb értéket az ábra is jól mutatja, hogy 2012-ben érte el Magyarország, azóta azonban csak csökkenő tendenciát mutatnak az értékek. 32

A müködőtőke-áramlásokat tekintve a 90-es évek alatt közel 20 milliárd dollár tőke érkezett hazánkba. Az átalakuló közép- és kelet európai térségben ez az érték kimagasló a többi országhoz képest. A müködőtőke-áramlása meglehetősen felgyorsult, ez annak is a következménye, hogy a tőkeimportőr országoknak, beleértve Magyarországot is, megváltozott a befektetésekhez való hozzáállása. A korábbi beruházások korlátozását felváltotta azok ösztönzése és nőtt forrásokért való harc. Szeretnék

felsorolni

pár,

a

szakirodalomban

fellelhető

legfontosabb

befektetői

motivációkat, s az általuk érintett szektorokat Magyarországon, magyar példákkal az egyes befektetési típusoknál.  Paci orientált: A nagy piachoz való hozzájutás érdekében - Dunapack Rt., Henkel, Metro, Tesco.  Erőforrás orientált: Olyan erőforrásokhoz való hozzájutás, amely nem elérhető, vagy csak kedvezőtlenebb feltételek mellett a befektető országban – Audi.  Export orientált: Kedvező piacra jutási lehetőségek és/vagy olcsóbb termelés – Suzuki, Samsung, Audi.  Technológiai,

szervezeti

előnyökhöz

való

hozzájutás:

Fejlett,

speciális

technológiákhoz és menedzseri-szervezási ismeretekhez való hozzájutás – GETungsram, Teva-Biogal.  Hatékonyság orientált: Integrált termelési rendszerek létrehozása, termelési fázis kitelepítése arra a telephelyre, ahol az a leghatékonyabban végezhető – Opel, Audi, IBM, Ford, Philips, Nokia.  Versenytársat követő: A legfontosabb konkurenssel szemben a versenypozíció megvédése vagy annak erősítése – Coca Cola, Audi.  Kereskedelmi korlátok megkerülése: Zárt, vagy nehezen elérhető piacokra való bekerülés – élelmiszeripari ágazatok, közszolgáltatók.  De ide sorolhatóak még a monopol helyzet kialakításának érdeke, a fennálló kockázati lehetőségek szétterítése, a tranzakciós költségek minimalizálása vagy rövidtávú profitmaximalizálás is. Láthatjuk azt is, hogy egy-egy vállalati példa, mint például az Audi több helyen is szerepel, ami azt jelzi, hogy a motivációk egymást nem zárják ki, hanem azt mutatja, hogy a befektető többféle megfontolást is vezet egyszerre. (Antalóczy – Sass, 2000)

33

3. táblázat: A közvetlen külföldi befektetések összértéke (Milliárd US $) 2003 és 2013 között Magyarországon

Terület Világ Európai unió Fejlett országok Fejlődő országok Ázsia Egyesült Államok

Beáramló FDI 61,94 45,38 50,97 13,78 1,34 1,43

Kiáramló FDI 34,16 16,64 18,73 11,85 1,7 0,11 (Forrás: OECD; saját szerkesztés)

(Forrás: OECD, saját szerkesztés) 15 ábra: Közvetlen külföldi befektetések összértéke (Milliárd US $) 2003 és 2013 között Magyarországon

A 3. táblázat és a 15. ábra azt mutatja meg, hogy 2003 és 2013 között mely területekről, országokból érkezett Magyarországra a legtöbb közvetlen külföldi befektetés. Az adatok a 10 év alatt történt befektetések összértékét mutatja. Amíg a Magyarországra érkező befektetések értéke világ szinten meghaladja a 60 milliárd dollárt, addig a hazánkból külföldre történő befektetések értek mindössze a fele, az Európai Unióból pedig hármosz annyi befektetés érkezek, mint amennyit az Unión belül Magyarország befektet. A fejlődő országok terén azonban már sokkal kiegyelítettebb értékeket kapunk. A 16. ábrán pedig azokat az értékeket látjuk, hogy az elmúlt 10 év alatt melyik országból érkezett Magyarországra a legtöbb külföldi befektetés. Az első két helyen a Németország és Ausztria befektetéseinek összege jóval meghaladja a többi ország értékeit, azonban érdemes megjegyezni, hogy amíg Németország több mint 19 milliárd dollárral befektetésekkel volt jelen Magyarországon. A német befektetések legnagyobb százaléka az

34

elmúlt öt évben a Magyarországon beruházó és működő Audi Hungária, Bosch, Deutche Telekom, Siemens vállalataitól érkezett. Ezzel

ellentétben

hazánkból

mindössze

44

millió

dollár

befektetés

áramlott

Németországba, az Ausztriába áramló befektetések pedig még ettől is kisebb értéket, mindössze 238 millió dollárt érte el. Magyarország legtöbb külföldi közetlen befektetéseinek célpontja Belgium volt, melynek összértéke a tíz év alatt elérte a 4 milliárd dollárt. (Forrás: OECD)

(Forrás: UNCTAD; saját szerkesztés) 16 ábra: Közvetlen külföldi befektetések (millió US $) alakulása a Visegrádi országok adatai alapján, 1990 és 2013 között

A 16. ábrán jól látható hogy az akkoriban rendszerváltó országok közül, 1990-től 5 éven keresztül szinte minden évben Magyarországra érkezett a legnagyobb mértékben külföldről származó befektetés. Azonban ezt majd 10 éves stagnálás és csökkenés követte, míg a környező orszgok, Lengyelország és Csehország is megelőzte hazánkat. A 2008-as gazdasági válság hatásai mindengyik ország mutatóján jól látszik, ami után azonban újra hazánkba érkezett a legtöbb befektetés, amit újbóli csökkenő tendencia követett, a többi országhoz hasonlóan. Egyértelmű, hogy Magyarország gazdaságában mind a külföldi befektetések és a működőtőke-áramlások meghatározo szerepet játszanak. Ezzel lehet legintenzívebben felgyorsítani az ország gazdaságát, fejlődőését és javítani az alapvető társadalmi jóléten. 2010-ben ezen az úton befolylt beruházások értéke a GDP 30%-t, a teljes export 80%-ért

35

voltak felelősek, valamint továbbra is Németország a legnagyobb befektető hazánkban, melynek legangyobb százaléka az autóiparban és egyéb technológiai szektorban jelenik meg, mint például az Audi, a Mercedes vagy a Bosch.

A DUIHK (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara) felmérése szeirnt 2010-ben a „Mennyire vonzók a következő országok mint befektetési helyszínek?” kérdés alapján Magyarország a 4. helyet, míg 2012-ben már csak a 10. helyezést érte el. Fontos megemlíteni, hogy az első három helyezést a többi Visegrádi ország érte el, Lengyelország, Csehország és Szlovákia. A 2012. évi DUIHK-felmérés német vállalati véleményei

szerint:

kiszámítható

gazdaságpolitika

és

tervezhetőség

biztosítása,

jogbiztonság erősítése valamint a gazdasági növekedés, a versenyképesség növelése lenne a legsürgetőbb feladat az ország számára.

Azonban egy napjainkban megjelent cikkben, ami szintén a DUIHK felmérése alapján készült, a kérdés és a téma a korábbi felméréshez hasonló, vagyis, hogy milyennek találják a német befektetők Magyarország jelelenlegi helyztet, gazdaságát, újra befektetnének e hazánkban. A felmérésből az derül ki, hogy a beruházok 70% újra Magyarországot választaná befektetési célpontnak, a negatív válaszadók száma az elmúlt évekhez képest 10%-al nőtt, amíg Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Szlovákiában is a beruházók több mint 90%-a választaná újra az adott országot. Mindezen csökkenés mögött az állhat, hogy a beruházók a jelenlegi magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságával egyre kevésbé vannak megelégedve, gondolva itt a jogbiztonságra, korrupcióra és a közbeszerzések átláthatóságára, összességében a válaszadók majdnem 50%-a „rossz” kategóráiba sorolta be a jelenlegi kormány munkáját. (VÁPÁR, 2013; www.444.hu)

36

5.

TRANSZNACIONÁLIS

ÉS

MULTINACIONÁLIS

VÁLLALATOK SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN „ A globális gazdaságot leghangsúlyosabban a transznacionális vállalatok és bankok magyarországi jelenléte, gazdaságunkban betöltött meghatározó ereje testesíti meg, de közvetetten – nemzetközi szervezeteken, az integrációkon, nemzetközi egyezményeken keresztül – is megjelenik az erő.”8

Az erő, de ide sorolható a tőke, a technológia, a fejlettség, a nyugati országokkal való lépéstartás, melyre Magyarországnak legnagyobb szüksége volt a rendszerváltás idején, s az elkövetkezendő években. Addig nem látott gyorsasággal lepték el az országot a külföldi vállalatok és termékeik a hazai piacot és vette kezdetét egy új korszak. Ezért nem is meglepő, hogy a rendszerváltás idején az igen lepusztult gazdasággal rendelkező állam számára mentőövként jött a privatizáció. A külföldi magántulajdonosok hirtelen megjelenése tőkét és gyors korszerűsödéssel kecsegtettek az egész országra nézve. Szeretném az akkori folyamatot a Kőbányai Sörgyár példáján bemutatni. Vagyis jogos a kérdés, hogy South African Bewerynek akkoriban, miért kellett eladni a sörgyárat, mikor se exportot, se új munkalehetőségeket, se új sörgyártási technológiát nem hozott. Ha a magyar sörmesterek összeálltak volna és megfelelő tőkével rendelkeztek volna, talán maguk is meg tudták volna csinálni. Azonban napjainkban szinte a világ összes sörfajtát megvásárolhatjuk. Nem csak azokat melyek nagy tradícióval és kiváló termékekkel rendelkeznek, hanem azokat melyek akár több évtizedes, évszázados fejlődéssel alakították ki a belső folyamataikat a gyártást, a marketinget, management. A Kőbányai Sörgyár mesterei versenyezhettek volna a nemzetközi sörmesterekkel, azonban azzal a korszerű gyártási és vállalatirányítási technológiával nem rendelkeztek, amivel a boltokban hirtelen megjelenő konkurensei viszont igen. Ezt a technológiát és tudást egyik napról a másikra nem tudták volna megszerezni s a pénzhiányba vélhetően belebukott volna a sörgyár. A versenyben maradás egyik feltétele a korszerű berendezések. Azonban, hogy a vállalat értékesítése volt-e a legjobb döntés azt nem lehet állítani, de abban a helyzetben az volt a 8

(Práger László – A globális gazdaságon innen és túl – 268.o.; AULA Kiadó, 2008)

37

leggyorsabb és legkényelmesebb megoldás. Viszont ami a Kőbányai Sörgyár esetében a pillanatnyi kényszer, rövidtávú gondolkozás, vagy részérdek megjelenése volt, a Lehel hűtőgépgyár szempontjából egészen mást jelentett. Egy gyár fejlesztését igen nehéz nyereségessé tenni, főleg akkor, ha nem zárt, hanem a verseny a boltokban, hasonló formában folyik, mint a sörök esetében. Ilyen területen a multinacionális vállalatok megkerülhetetlenek. Néhány nagy uralja a teljes világpiacot, azonban a termékek előállítása kevés helyen folyik, ahhoz képest, hogy a Föld bármely pontján jelen kell lennie a termékeivel. A Lehel eladása gazdasági kényszer volt, de egyben óriási lehetőség is, ami ebben az esetben tökéletesen sikerült kihasználni. Ezt az is alátámasztja, hogy a Jászberényben gyártott termékek körülbelül 95%-a exportra kerül. Ez nem csak, hogy javítja az ország mérlegét, hanem nő a munkahelyek és így ma több alkalmazott dolgozik az Electroluxnál, mintha az csak a magyar piacot látná el. Mindez a gyártási, minőségi színvonal és fejlődés beruházások nélkül csak nagyon nehezen és hosszú idő alatt lett volna elérhető. (VAHL, 2013) A multinacionális cégek többnyire a globalizált világgazdaságba kapcsolták be a Magyarországot. Az 1990-es évek közepétől meghatározó százalékban külföldi tőkével rendelkező vállalatok határozták meg a gazdasági fejlődést valamint döntő befolyásuk volt a foglalkoztatottság alakulásában A régióban mondhatni, hogy hazánk volt az első, aki nyitott a külföldi befektetők felé. A befektetők számára vonzó feltételeket tudott szolgálni az ország, mint például az áttekinthető és stabil jogi és liberális engedélyezési rendszer. A legfontosabba gazdasági és politikai rendszer is itt volt a legmegfelelőbb. A külföldi befektetők nagyvonalú adókedvezményekben és közvetlen költségvetési támogatásokban részesültek, ami nagyban piaci kockázatcsökkentő tényezőnek bizonyult. Mára azonban a magyar szabályozás már nem tesz ilyen különbséget külföldi és belföldi befektető között, hanem mindkettő ugyanolyan elbánásban részesül. A kilencvenes években a legnagyobb multinacionális vállalatoknak számító General Motors, General Electric, döntően meghatározta a későbbi folyamatokat. Ezt követően a pozitív tapasztalatok alapján tovább három autógyártó (Audi, Suzuki, Ford), majd elektronikai és számítástechnikai cégek (IBM, Philips, Nokia, Sony) továbbá háztartás, vegyipar és élelmiszeriparban érdekelt multinacionális vállalatok (Henkel, Nestlé, Unilever) beruházásai voltak meghatározóak. A gyógyszeriparban is számos zöldmezős beruházás ment végben, a világ egyik legnagyobb gyógyszergyára, a Galxo majd a Teva és a Sanofi vállalatain keresztül. (ANTALÓCZY) 38

4. táblázat: Közép-Európa első tíz vállalata árbevétel (mrd. EUR) alapján, 2013-ban Rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Vállalat PKN Orlen MOL SKODA AUTO Metinvest DTEK CEZ Energorynok Jeronimo Martins Polska PGNiG PGE

Ország

Ipar

Energia & Erőforrás Energia & Erőforrás Termékgyártás Termékgyártás Energia & Erőforrás Energia & Erőforrás Energia & Erőforrás Fogyasztói Lengyelország kereskedelem Lengyelország Energia & Erőforrás Lengyelország Energia & Erőforrás Lengyelország Magyarország Csehország Ukrajna Ukrajna Csehország Ukrajna

Árbevétel (mrd. EUR) 27,03 18,12 10,31 9,61 8,72 8,34 8,03

Bevétel változás (%) -5.8% -5,5% -1,4% -1,3% +8,9% -2,6% +0,8%

Előző éves rangsor 1. 2. 3. 4. 7. 6. 8.

7,8 7,62 7,15

+13% +11% -1,7%

12. 13. 10.

(Forrás: Deloitte – TOP 500, Central Europe, saját szerkesztés)

A 4. táblázatban a Deloitte által készített legnagyobb Közép-európai vállalatok közül az első tíz helyezett szerepel, árbevételük alapján rangsorolva. A táblázatban jelölt 2. helyen, a Magyarországon működő MOL található, mely nem csak a 2013-as és az azt megelőző évben érte el a 2. helyet, hanem azt már 2007 óta stabilan tartja. Az is jól látható, hogy az országok szerinti megoszlásban az első tíz vállalat közül négy Lengyelországban található, valamint, hogy az első és a tízedik vállalt árbevétele között majdnem négyszeres az eltérés. Az elmúlt évek során mindössze az Audi Hungáriának sikerült bekerülnie az első tíz közé a MOL mellett, 2007-ben, 5,9 milliárd euró árbevétellel, valamint a Nokia Komárom vállalatának sikerült a 11. helyet elérnie 2009-ben.

(Forrás: Deloitte – TOP 500, Central Europe, saját szerkesztés) 17. ábra: Közép-Európa 100 legnagyobb vállalata, iparág szerinti megoszlása, 2013-ban és 2007-ben

A 17. ábrák mutatják, hogy a vállalatok iparág szerinti megoszlásai az 5 év során milyen változásokon ment keresztül. Jól látható, hogy a fogyasztói kereskedelem szektor az, amely a legnagyobb százalékban csökkent és helyette majd háromszorosára nőtt a telekommunikációs és technológiai szektor szerepe, ami mellett a termékgyártás értéke is növekedést mutat. A 6%-os csökkenés ellenére továbbra is az erőforrások felhasználásával és az energia szektorban működő vállalatok érték el 2013-ban a legnagyobb, 42%-os arányt.

39

(Forrás: Deloitte – TOP 500, Central Europe, saját szerkesztés) 18. ábra: A Visegrádi országokban működő vállalatok átlagos mennyisége 2007 és 2013 között

A 18. ábra azt mutatja, hogy az adott országban az 5 év alatt átlagosan hány vállalat került be a 100 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalatok közé, 2007 és 2013 között. A vizsgált száz vállalatról elmondható, hogy 80%-ban a Visegrádi négyek országaiban működnek, ebből Lengyelországban a legnagyobb százalékban. 5. táblázat: A legnagyobb Magyarországon működő vállalatok árbevétel (mrd. EUR) szerint, 2013 és 2007ben Rangsor 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4.

Év 2013 2007 2013 2007 2013 2007 2013 2007

5. 5.

2013 2007

6. 6. 7. 7.

2013 2007 2013 2007

8. 8. 9. 9.

2013 2007 2013 2007

10. 10.

2013 2007

Vállalat MOL MOL AUDI Hungaria Motor Audi Hungária GE Infrastructure CEE Nokia MVM E.ON Földgázkereskedő Samsung Electronics Hungary Philips Magyarország Magyar Földgázkereskedő Magyar Telekom Magyar Telekom GE Hungary Mercedes-Benz Mfg Hungary MVM MVM Partner E.On Hungária TESCO-GLOBAL Áruházak Suzuki

Árbevétel (mrd. EUR) 18,12 10,32 5,85 5,9 5,18 nincs adat 3,09 3,11

Összesített rangsorban 2. 2. 16. 6. 20. 13. 42. 23.

2,28

64.

2,97

28.

2,26

66.

2,69 2,19 2,55

33. 72. 35.

2,09

74.

2,49 2,04 2,29

39. 76. 48.

2,04

77.

2,21

52.

(Forrás: Deloitte – TOP 500, Central Europe, saját szerkesztés)

40

A 2013-as és 2007-es évet összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a 2007-ben Magyarországon működő vállalatok egyrészt jobb helyet értek el az összesített ranglistán, köszönhetően annak, hogy magasabb árbevételt is tudtak elérni, mint a 2013-as adatok alapján rangsorolt vállalatok. A MOL kivétel ez elől, ő az egyedüli, aki tudta növelni árbevételeit miközben megtartotta pozícióját. Érdemes még kiemelni a 2013-as év nagy feltörekvőit, a Mercedes-Benz Mfg-t mely 127%-os árbevétel növekedéssel, ami magasan a legnagyobb elért érték volt az első száz vállalat között 2013-ban, érte el a 8. helyet a 230.-ról. Hasonló kiemelkedő növekedést mutatott az MVM Partner vállalata, a 123. helyről érte el a 77. helyet, 41%-os növekedéssel. Az iparági megoszlás alapján a termékgyártás és az energiaszolgáltatás szektora a meghatározó Magyarországon. A Magyarországon jegyzett összes tőke arányait vizsgálva, a külföldi tőke szerepe az 1992-es 8%-ról 5 év alatt majdnem 32%-ra nőtt. Ez a feldolgozóiparban 51%, a gépiparban pedig 59%-t jelentett. 1996-ban az összes nettó árbevétel 45%-t, a magyar export közel 70%-t adták. 1997-ben végzett felmérések kimutatták, hogy a rendszerváltást követő külföldi tőke és beruházások kedvezően hatott a magyar gazdaság teljesítményére, valamint kimutathatóan hozzájárult a foglalkoztatási helyzet javulásához. Így vették át folyamatosan a multinacionális vállalatok a nem csak a legfontosabb gazdasági jelenséget, hanem a társadalomra, politikára és kultúrára mért hatásuk is számottevően növekedett. Napjainkra azonban a politikát befolyásoló szerepük jelentősen csökkent, csak a számukra fontos, biztonságos befektetési környezet és a szabad tőkemozgás szerepét várják el. Ellenkező esetben kivonulásuk igen nagy veszélyekkel járnak. A „multik” azonban befolyásolják környezetüket is. Mára sok olyan magyar város van, melynek gazdasági képét ezek a betelepült vállalatok alakították egy fejlettebb és élhetőbb társadalmi szintre. Egyik ilyen példa Székesfehérvár, mely a rendszerváltás után hanyatló tendenciát mutatott, majd az oda települt IBM-nek és további vállalatoknak köszönhető az egyik legfontosabb székhelye lett a multinacionális vállalatoknak. De ide sorolhatjuk Szombathelyet vagy Győr városát az Audi vagy Miskolcot a Bosch és beruházásaival s a folyamatosan „szigetszerűen” terjeszkedő vállalatokat, melyek egyre inkább terjednek el Magyarország egyes pontjain.

41

Napjainkban azonban eléggé megoszlanak a vélemények a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban. Sokan úgy vélik, hogy a multik tették és teszik tönkre a hazai kereskedelmet, kiszorítják a hazai cégeket a piacról, s csak kiviszik országunkból a profitot. De közben bele se gondolnak, hogy a külföldi szupermarketekben vásárolnak, német műszaki cikkeket vesznek és használnak. A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisa szerint a multinacionális vállalatok legnagyobb arányban, 1996-ban voltak 12%-kal jelen a hazai gazdaságban s ez az adat folyamatosan csökken, azonban a multiknál dolgozó száma növekedett, amely a kétezres évekre 25%-ot ért el, s napjainkig ezen a szinten áll. Ebből következik, hogy a külföldi cégek nagyban befolyásoló szerepet játszanak a munkahelyteremtést nézve, azonban a foglalkoztatásban mégis a kis és közepes cégek a jelentősebbek. Egy-egy nagy multinacionális vállalat beszállítóin keresztül egy egész régióra kedvező hatással van, ellentétben azzal hiedelemmel, hogy saját környékén csak megöl minden más vállalkozást, mert a vizsgálatok alapján kimutatható, hogy ezen régiók gazdasági aktivitása folyamatosan nőtt. Az egyes régiókba ahová multik települtek be, négy év elteltével, már több mint 150%-kal volt több a bejegyzett vállalkozások száma, s további 100%-kal nőtt a kiskereskedelmi üzlet, szemben azokkal a régiókkal, ahol nem történt hasonló beruházás. Mindezek hatására ezekben a régiókban megközelítőleg 4%-kal csökkent a munkanélküliség szint.

Ami viszont nagyban eltér egy multinacionális és egy belföldi vállalat között az, az egy főre jutó termelékenység. Amíg egy multinál dolgozó egy év alatt körülbelül 15 millió forint hozzáadott értéket termel, addig egy haza vállalat dolgozója mindössze 5 milliót. A GDP szempontjából tehát a meghatározó arányt 60%-t a multinacionális vállalatok termelik meg. Tehát ezekből az következik, hogy a multinacionális vállalatok termelékenyebbek, gyorsabban nőnek, nagyobb a foglalkoztatás és a munkabér szintje, ők fizetnek a legnagyobb mértékben adót és a körülöttük lévő régióra is fejlesztő hatással vannak. A Magyarországon jelen lévő külföldi vállalatokat két csoportra lehet bontani: egyikük, mely a legmodernebb technológiai háttérrel rendelkezik és hatalmas értékben végez export tevékenységeket míg a másik csoportba azok tartoznak, akik csak a hazai költségelőnyök kihasználása végett vannak jelen és mondhatni bérmunkát végeznek.

42

A két típus között azonban érdekes különbségek alakultak ki, míg a „bérmunkát” végző vállalatok árbevételei csak a fele a fejlet technológiát alkalmazó vállalatokkal szemben és export értékük is hasonló, a foglalkoztatottaik száma mégis harmadával több. (Chikán, 2014) „Nem kérdéses, hogy a multik helyzete alapvetően változtatta meg a honi gazdaságszerkezetet, versenyviszonyokat, mára megkerülhetetlenné váltak. Általános értékeléseket esetükben viszont nehéz tenni, miután egyes piacok, ágazatok nagyon eltérőek egymástól, így cégeket nem nagyon lehet összehasonlítani. Az viszont vitán felül áll, hogy a multinacionális vállalatok teljesítménye messze az átlag felettinek mondható, s a náluk megjelenő hatások tovagyűrűznek más, velük akár távoli kapcsolatban álló cégek felé is.” 9

_______________________________________________________________________________________ 9

(Chikán Attila - Forrás: http://nol.hu/gazdasag/vilagazdasag-konferencia-a-gatakat-le-kell-epiteni-

1495549; Letöltés: 2015.05.01.

43

6. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a globalizáció milyen hatással van Magyarország gazdaságára. Ezt meghatározni, kiszámolni azonban nem lehet csupán a mai, aktuális statisztikai adatok alapján. Továbbá fontos szerepe van annak is, hogy mely éveket, évtizedeket esetleg évszázadokat vizsgáljuk meg, mint ahogy azt sokan teszik, ha magára a globalizáció fogalmára szeretnének pontos választ kapni. Nem csak, hogy évszázadokat vesznek alapul, hanem napjainkhoz képest mindezt évszázadokkal korábbi ponthoz, eseményhez kötik. Ezért is jelent kihívást az, hogy egy pontos és egységes magyarázatot, fogalmat adjunk a globalizáció definiálására és nem csak azért, mert valaki az „Új Világ” meghódítását, vagy a nagy ipari forradalmat esetleg az elmúlt 30 év technológiai fejlődését veszi alapul, hanem azért is, mert oly sok különböző területről lehet megközelíteni és vizsgálni a globalizációt, és ami talán még fontosabb, annak a hatásait. Legyen szó közgazdászról, geográfusról, történészről, íróról, festőről vagy a hétköznap emberéről, mindegyikük más-más értelemben közelíti meg a témát. Akkor sem leszünk könnyebb helyzetben, ha eldöntendő kérdést teszünk fel magunknak, hogy pozitív vagy negatív hatással jár a globalizáció. Személy szerint nem tudnám egyoldalúan azt válaszolni, hogy pozitív, de úgy vélem, hogy egy közgazdász, aki gazdasági szempontok, mutatók megvizsgálása után kellene, hogy döntés hozzon, szintén bajban lenne a válasszal. Nem azért mert a gazdasági mutatók és a kapott eredmények alapján nem tudná azt mondani, hogy pozitív, hanem azért mert mellette megannyi más, kulturális, társadalmi, környezeti hatással jár a globalizáció, melyek számításba vétele után lehet, hogy másként vélekedne.

A globalizáció egyik alap gondolata a liberalizáció, gazdaságok és kereskedelmek közötti akadályok és korlátok megszűntetése vagy csökkentése, melynek hatására a világon kialakult a szabad tőkeáramlás. Ezért is döntöttem úgy, hogy leszűkítem a kört, a közvetlen külföldi befektetések vizsgálatára, melyek a szabad tőkeáramlás terén fontos szerepet játszanak, valamint a transznacionális és multinacionális vállalatokra, melyek a legjobban szemléltetik ezeket a befektetéseket. Ezen belül a rendszerváltás idejétől napjainkig tartó időintervallumot vettem alapul.

44

Az így történt vizsgálatok és kimutatások alapján megállapítható, hogy mind a külföldről érkező befektetések, mind a multinacionális vállalatok hatással voltak és napjainkban is hatással vannak országunk gazdaságára. Ezt a következtetést abból vontam le, hogy a rendszerváltás előtt a liberális gondolkozástól, a nemzetközi piactól, fejlett technológiától elszigetelt Magyarország a nyugati eszmék átvétele után nem csak gazdaságilag, technológiailag, hanem társadalmilag és kulturálisan is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Persze egyből fel lehetne hozni azokat a dollár milliárdokat, melyek támogatásként szolgáltak a gazdaság megerősítésére és a gyorsabb integrálódás végett, amik azonban a mai napig hatalmas államadóságot jelentenek az ország számára. De hasonlóan vitatott példaként és hatásként lehet megemlíteni a multinacionális vállalatokat, amelyek sokak szerint csak, ellehetetlenítik a hazai piaci termelőket, vállalatokat és szereplőket. Azonban elképzelhető lett volna-e Magyarország számára kitörni és felvenni a versenyt a nyugati országokkal azon támogatások nélkül, melyet azok a világgazdasági intézmények nyújtottak, melyek mondhatni a globalizáció szülöttjei. Vagy elképzelhető lett volna nem csak a fejlett technológiát átvenni, hanem magát azokat az előállított termékeket megvásárolni azon multinacionális vállalatok nélkül, amelyek napjainkig folyamatos gazdasági növekedést nyújtanak az országnak, általuk elérhetőek a naprakész, legmodernebb technológiák, a kutatási- és fejlesztési programjuknak köszönhetően magasabb szintre fejlődhet a magyar gazdaság és társadalom és nem utolsó sorban új munkahelyeket teremtenek. Véleményem szerint, az ember természetéből kiindulva, a folyamatos növekedési vágy az új dolgok megismerése, annak megszerzése, beállítottság miatt elkerülhetetlen volt a globalizálódás, nemzetköziesedés, integrálódás vagy ki hogyan nevezi. Valamint egy lokális döntés melynek lehet, hogy csak lokális, de lehet, hogy az egész világra kiterjedő hatása lesz, mindig rendelkezni fog pozitív és negatív hatással. Így a külföldi befektetések és a multinacionális vállalatok szerepe és jelenléte is mindig vonzani fog maga után egy pozitív vagy negatív hatást. A kérdés csak az, hogy az elmúlt évek, évtizedek, évszázadok tapasztalatai, „hatásai” alapján sikerül-e levonnia a következményeket és tanulni azokból az emberiségnek és el tudja-e érni a jövőben, hogy a világ bármely pontján hozott döntés a lehető legkisebb negatív hatást okozza.

45

IRODALOMJEGYZÉK  Földes György – Inotai András (2001); A globalizáció kihívásai és Magyarország; Napvilág Kiadó, Budapest.  Scheiring Gábor - Boda Zsolt (2011); Globalizáció és fejlődése; Új Mandátum Könyvkiadó.  Világbank hivatalos weboldala: Forrás: http://www.worldbank.org/depweb/beyond/beyondco/beg_12.pdf - Letöltés: 2015.04.23.  Szilágy István - Európai integráció, globalizáció, regionalizmus; Forrás: http://www.inco.hu/inco7/global/cikk8h.htm#9, Letöltés: 2015.05.01.  Wayne Ellwood (2003); A globalizáció; Tények lényeg - HVG Könyvek; HVK Kiadó Rt., Budapest, 2003.  Helmut Schmidt (1999); A globalizáció; Európa könyvkiadó, Budapest 1999.  Lányi András (2007); Fenntarthatóság és globalizáció - A globalizáció folyamata; L’Harmattan Kiadó, 2007.  Csengődi Sándor; Vállalatgazdasági Tudományos és Oktatási Alapítvány - KözépKelet Európai országok termelékenységére és versenyképességére, Forrás: http://www.matud.iif.hu/2012/01/11.htm, Letöltés: 2015.04.20.  Molnár Balázs - A globális gazdaság hatása a magyarországi kis- és középvárosok és térségeik társadalmi-gazdasági fejlődésére; Mintaterület: Közép- dunántúli régió; Forrás: http://tgf.elte.hu/upload/doktori/molnarbalazsdisszertacio.pdf, Letöltés: 2015.04.26.  Farkas Péter (2008); A globalizáció és hatásai; Európai válaszok; Napvilág Kiadó  FORTUNE – GLOBAL 500, 2014 – Forrás: http://fortune.com/global500/; Letöltés: 2014.04.22.  Práger László (2008); A globális gazdaságon innen és túl; AULA Kiadó; 2008.  Antalóczy Katalin – Sass Magdolna (2000); Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon; Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. május (473-496. o.)  Vápár József (2013); A német működőtőke-befektetések Magyarországon; Tér és Társadalom, 27.év. 1. szám, 2013.

46

 www.444.hu - Tíz ábra arról, hogy mennyire katasztrofálisnak látják Magyarország teljesítményét

a

nálunk

befektető

német

üzletemberek,

Forrás:

http://444.hu/2015/04/14/a-nalunk-befekteto-nemet-uzletemberek-lesujtovelemennyel-vannak-orbanek-kormanyozasarol/; Letöltés: 2015.05.02.  Vahl Tamás (2013); A zsiráf nyaka – Mit hoztak a multik Magyarországra? – Libri Kiadó  „Minden

negyedik

magyarnak

multitól

jön

a

fizetése”

–

Forrás:

http://www.hrportal.hu/c/minden-negyedik-magyarnak-multitol-jon-a-fizetese20140203.html; Letöltés: 2015.05.01.  Chikán Attila - Multinacionális cégek Magyarországon: a gátakat le kell bontani; Forrás:

http://nol.hu/gazdasag/vilagazdasag-konferencia-a-gatakat-le-kell-epiteni-

1495549; Letöltés: 2015.05.01.  Deloitte

–

TOP

500,

Central

Europe,

Forrás:

http://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/deloitterol/articles/deloitte-kozep-europaitop-500.html, Letöltés: 2015.05.03.

47

SUMMARY In my thesis I set up a question about that what kind of effects the globalization has on the Hungarian economy. First of all I tried to define the meaning of the globalization what is not an easy case because there is no unified definition for it what is possible to use all around the world. Next to many different description we can say the globalization means that more and more country depend on the other, the borders between the countries has started to disappear and the world is on the way to reach an integrated and common market and trading policy. Another word what I used is the liberalization. The role of that to cancel all the barriers between the different countries. It follows by the foreign direct investments and the multinational and transnational companies which is the best to illustrate these types of investments. That is why I chose these two topics to find the answer for my question. At the same time I used the period after the change of regime until today. After the survey I can say that the globalization had and still has effects on the Hungarian economy. I made these conclusions after that the spread of the ideas from the western countries totally changed Hungary. Before the change of the regime Hungary was a totally isolated country from the world trade and new technological developments too. Thanks for the western countries not only the economical life, the whole society and the cultural views reformed. The question is right when people talk about the billions of dollars what Hungary got to make a stronger basis for its economy and to be able to integrated faster and what is a huge amount of public debt. But how would it possible to the reach the same level of economy and trade without these supports. At the same time the question of the multinational companies also divided for two parts. One part of the society says that these companies cause an impossible situation against the national companies and producers. While they do not reflect of that these companies makes possible for the country to reach a higher level of economy, production and development and the technology would never be the same developed without these companies which also create a high amount of new working places too.

48