A globalizáció és pénzügyi rendszer Dr. Vigvári András egyetemi docens
[email protected]
Tudnivalók a kurzusról • Szintetizáló funkció, átfogó témákról előadások.
• Vizsga írásban. • Tananyag: Előadások+ Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan, KJK-KERSZÖV I. fejezet, 3. fejezet 4. fejezet, 5. fejezet, 8. fejezet 10. fejezet . • Következő előadás: 02.13. 8-10-ig. Az EU közösségi költségvetésének új vonásai. • Helyszín: XXXVII. előadó
Mi a globalizáció? • • • •
Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.
Mi a globalizáció? • Jovitt: „új világrendetlenség”. A világ ügyeinek határozatlan, szabálytalan és önműködő karaktere, irányító centrum nélküli működés, „totális piac”. • Z. Bauman: A globalizáció nem több, mint a pénzügyi piacok működési logikájának kiterjedése az élet minden területére.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség • 1. Politikai-katonai. – A két pólusú világ megszűnése, – A gazdasági erőközpontok (tirád) mentén új hatalmi érdekek. – Nemzetállam leértékelődése.
• 2. Társadalmi. – A társadalmak hiararchiája megmarad, – Centrum és periféria helyett globális és lokális tényezők.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség • 3.Gazdasági. – Liberalizáció és dereguláció. Totális piac. – Nemzetközi vállalatok mellett globális vállalatok.
• 4. Kulturális. – Lokális kultúrák leértékelődése, – Egységesülés és kommercializálódás – A kultúra hordozó nyelv az angol.
A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 1. • Ókori birodalmak, háborúk, gyarmatok. • Középkori távolsági kereskedelem, azt támogató háborúk. • Cristóbal Colón, gyarmatosítás kezdetei, • Cecil Rhodes: „ Új földeket kell találnunk, ahonnan könnyen szerezhetünk nyersanyagokat, s ugyanakkor hasznosíthatjuk a gyarmatok bennszülött népességének olcsó rabszolgamunkáját. A gyarmatok lerakóhelyet is kínálnak a gyárainkban előállított termékfölöslegek számára.”
A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 2. • Az ipari kapitalizmus a 19. sz-tól a nemzetközi kereskedelem és a tőkeexport révén exportálta a tőkés viszonyokat a föld minden pontjára. Következmények: – Helyi társadalmak felbomlása, – Az európai civilizáció vívmányainak elterjesztése, – Interdependencia, amely aszimmetrikus.
A gazdasági fejlődés nemzetköziesedése 3. Indikátorok • Nyitottság: – Nemzetgazdasági szinten: export/GDP, – Világ export növekedése/világ termelés növekedése. (1913-as szint 1968-ban)
• Nemzetközi tőkeáramlás iránya – A tőkeexport a 19. század és a 20. sz. első felében fejlett országokból fejletlen országokba. – A 20. sz. közepétől fejlettből fejlettbe.
A Bretton Woods-i rendszer •
• • 1. 2. 3.
Stabil, de nem önszabályozó nemzetközi pénzügyi rendszer, rögzített árfolyamok, a tőkeáramlás kontrollja, a nemzeti gazdaságpolitikák. A $ kulcsvaluta. $ vs. bancor. 3 szervezet felállítása: Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világbank (Worldbank vagy IBRD) Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO). Később GATT, most WTO.
A korai globalizáció jellemzői- ami nem változott • A gazdasági fejlődéssel annak nemzetköziesedése. A helyi termelés, helyi közösségek leértékelődése. • A világgazdaság hierarchizáltsága. Ez nem egyszerűen fejlettségi kérdés. (a mobilitás egyoldalúsága) • Kulturális különbségek ezek versenye (zsidókeresztény, iszlám, keleti kultúrkörök)
A korai globalizáció jellemzői- ami változott • Az IT és a telekommunikáció minőségileg új helyzetet teremtett. – Időtér zsugorodásának jelensége – A gazdasági és pénzügyi folyamatok bizonytalansága nőtt – A kockázatok között a működési kockázat szerepe felértékelődött.
A korai globalizáció jellemzői- ami változott • Totális piac – liberalizáció és dereguláció. – Piaci kockázatok (ár-, árfolyam-, hozam) szerepe nőtt.
• Globális vállalatok. – „A vállalat azoké, akik befektetnek – és nem az alkalmazottaké, beszállítóké vagy a helyi közösségé, ahol található.” (Dunlap) – A vállalat tulajdonosai globálisak, mobilak, a működés externáliái lokálisak, helyhez kötöttek.
A korai globalizáció jellemzői- ami változott • Nemzetállami szuverenitás csökkenése. – Gazdasági, (pénzrendszer-jegybanki függetlenség pénzpolitikai „lefegyverzés”, liberalizációgazdaságpolitikai „lefegyverzés”) – Katonai, nem tud egyedül védelmet biztosítani, – Politikai, önálló társadalompolitika feltételei nincsenek, – Kulturális Σ makro integráció (OECD, IMF, NATO, EU, NAFTA)
A „PIACOK” elvárásai- a Washingtoni konszenzus 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
– fiskális fegyelem, – a közkiadások prioritásainak megváltoztatása, – privatizáció, – a gazdaság egészében, de különösen a közmű, és pénzügyi szektorban dereguláció, – az adózási bázis kiszélesítése, – külkereskedelmi liberalizáció, – pénzügyi liberalizáció, – külföldi működőtőke belépésének liberalizációja, – exportösztönző árfolyampolitika, – a tulajdon biztonsága.
A korai globalizáció jellemzői a pénzügyi rendszer nézőpontjából • A monetáris rendszer meghatározó szerepét a pénzügyi piacok uralma váltotta fel. (jegybanki függetlenség) • Az arbitrázs és spekuláció szerepének növekedése • Derivatív ügyletek szerepének növekedése. • Pénzügyi szolgáltató konglomerátumok
A globális kormányzás kezdetei 1. • A gazdaság koordinációs mechanizmusai (Polányi Károly, Kornai János) – Reciprocitás, alturista – Piaci koordináció, – Redisztribúció – Erőszakos koordináció (háború, bűnözés)
A globális kormányzás kezdetei 2. • A koordinációs mechanizmusok szerepének változása a kapitalizmusban: – Laissez-fair kapitalizmusban a piaci koordináció uralkodik, állami újraelosztás 10% alatt. – „A nagy átalakulás” – redisztribució szerepe nő, 40-50 %-os állami újraelosztás, – Globalizáció – piaci koordináció a húzó folyamatokban
A globális kormányzás kezdetei 3. • A globális gazdaságban ellentmondás feszül az intézményesített döntéshozatali keretek és a döntésekhez és végrehajtásukhoz szükséges eszközök termelése, elosztása és fogyasztása között. A szupralokális integráció szükségessé tette a folyamatok felügyeletének, irányításának aszimmetrikus jellegét. • Három terület: nagyvállalatok, pénzügyi piacok, közpénzek felhasználása.
A globális kormányzás kezdetei 4/a. • Nagyvállalatok irányításának új paradigmája: corporate governance. (COSO, Cadbury Committees) • Testületi irányítás (reciprocitáselvének, az érdekbeszámításnak megjelenése, stakeholders. stakeholders • Önszabályozó belső kontrollok= internal controls.
A globális kormányzás kezdetei 4/b. • Bankválságok, Bázeli tőkeegyezmény 1988. További pénzügyi intézményi válságok. • ENRON. PARMALAT ügy
A globális kormányzás kezdetei 5/a. • Pénzügyi piacok, 1994. Mexikói válság, „a baj a globális kormányzás hiánya.” • 1997-1998. Ázsiai Kistigrisek, majd Oroszország. IMF: „új pénzügyi architektúra fontossága”. • IMF és BIS szerepvállalása, verseny a világ monetáris hatósága szerepért, a pénzügyi stabilitás előtérbe kerülése.
A globális kormányzás kezdetei 5/b. • A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére tett szupranacionális erőfeszítések: – Pénzmosás, OECD, IMF, – Bankválságok, BIS, Bázel I./b. és II. – Fertőzések elkerülése, se jegybankok felvigyázó funkciója
A globális kormányzás kezdetei 6. • A közpénzügyi rendszer szerepének felértékelődése, a közpénzekkel kapcsolatos kockázatok. – OECD, adózás és közpénzügyi menedzsment, PUMA – INTOSAI tevékenysége,
A globális kormányzás kezdetei 7. • Nemzetközi standardok: • Számviteli standardok: IFAC a koordinálója a nemzetközi üzleti és kormányzati számviteli standardok kidolgozásának. IFRS vs. GAAP. • Ellenőrzési standardok: INTOSAI és CIA.
A globális kormányzás kezdetei 8. • Regionális és globális koordinációs szervek – G8, EU, NAFTA,
• Nemzetközi intézmények, amelyek nem elszámoltathatók. – OECD(világ népességének 1/5-ét képviseli) – WTO, – IMF, BIS, EKB
• „Demokratikus deficit”
Javaslatok • Tobin-adó- a globális kormányzás költségeinek ésvagy a szegény országok megsegítésének forrása. ATTAC • A tőkeliberalizáció megszüntetése.
