I: 1
KOCKÁZATKEZELÉSI TERV ÖSSZEFOGLALÓ Nexium 10 mg gyomornedv-ellenálló granulátum belsőleges szuszpenzióhoz (OGYI-T-8256/09) Nexium 20 mg – 40 mg filmtabletta (OGYI-T-8256/01-06) Nexium 40 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz (OGYI-T-8256/07-08)
I: 1.1
A betegség epidemiológiájának áttekintése
I: 1.1.1
Gasztro-özofágeális reflux betegség
A betegség leírása A gasztro-özofágeális reflux betegség (GERD) egy olyan állapot, amikor a gyomortartalom felfelé visszafolyik a nyelőcsőbe (a szájüregből a gyomorba vezető cső). Ez a szivárgás – amit refluxnak neveznek –, irritálhatja a nyelőcsövet, és a GERD tüneteit és szövődményeit okozza. A GERD leggyakoribb tünetei a gyomorégés és a regurgitáció. A gyomorégés rendszerint a mellkasban érzett kellemetlen égő érzés. A regurgitáció jellemző módon az az érzés, amikor a gyomortartalom visszafolyik a gyaratba vagy a szájüregbe. A GERD leggyakoribb szövődménye a nyelőcsövet borító nyálkahártya gyulladása vagy károsodása, amit a gyomorból visszafolyó sav okoz, ezt az állapotot reflux nyelőcsőgyulladásnak nevezik. Gyakoriság és a betegség előfordulása Évente körülbelül a felnőttek 0,5%-ánál és a gyermekek 0,1–1%-ánál diagnosztizálnak GERD-et. Összesen körülbelül a felnőttek 10–20%-a és a gyermekek 1–8%-a számol be arról, hogy GERD-je van. A GERD-del élő egyének megközelítőleg 40%-ának van reflux nyelőcsőgyulladása. Kockázati tényezők A GERD az életkor növekedésével egyre gyakoribbá válik. A GERD gyakoribb az idős, mint a fiatalabb embereknél. A GERD kialakulásának esélye férfiaknál és nőknél egyforma. A GERD kialakulásának valószínűsége nő azoknál az embereknél, akiknek az alábbi betegségeik vannak:
hiátusz hernia vagy rekeszsérv, egy olyan betegség, amikor a gyomor felső része a hasüreget a mellüregtől elválasztó izmon (a rekeszizmon) keresztül betüremkedik a mellkasba.
a nyelőcső alsó szfinkterének a kóros működése, ami egy olyan, körkörös izomgyűrű a nyelőcső alsó részén (ahol a gyomorral találkozik), ami megakadályozza, hogy a gyomortartalom visszajusson a nyelőcsőbe.
olyan kórképek, amelyek lelassítják a gyomortartalom vékonybélbe történő ürülését.
elhízás (az egészséges testtömeghez képest), különösen akkor, ha a szervezetben lévő zsír a gyomor és a has környékén rakódik le.
1
korábbi fekély kialakulása a gyomrukban (gyomorfekély) vagy a vékonybelük első szakaszán (nyombélfekély), egy fekély, ami áthatol a gyomor vagy a bél nyálkahártyáján, és úgy néz ki, mint egy seb.
korábbi hasi fájdalom, irritábilis bélszindróma, mellkasi fájdalom, szívbetegség vagy tüdőbetegség (mint például az asztma).
Gyermekeknél a már a születéskor meglévő ideggyógyászati (az agyat vagy az idegeket érintő) betegségek vagy nyelőcsőbetegségek a GERD fokozott kockázatával járnak. A gyermekkori GERD növelheti a felnőttkori GERD kockázatát. Főbb terápiás lehetőségek A GERD elsődleges kezelése a savtermelés gátlása. A protonpumpa-gátlók (PPI-ok), mint például az ezomeprazol, gátolják a gyomorban a savképződést, ezáltal csökkentik a GERD tüneteit, és gyógyítják a reflux nyelőcsőgyulladást. A hisztamin-receptor blokkolók, mint például a ranitidin, csak részlegesen gátolják a gyomor savtermelését, ezért kevésbé hatékonyan szüntetik meg a GERD tüneteit, és gyógyítják meg a nyelőcsőgyulladást, mint a protonpumpa-gátlók. A hisztamin-receptor blokkolók és a savkötők (olyan hatóanyagok, amelyek semlegesítik a gyomorsavat), hatásosak lehetnek a kevésbé súlyos GERD-ben szenvedő betegek egy részénél. A prokinetikus szerek, mint például a metoklopramid és a domperidon fokozzák a belek mozgását. Ezeket egy protonpumpa-gátló mellé, kiegészítésként alkalmazhatják, olyan betegeknél, akiknek a tünetei csak részben szűntek meg a PPI-kezelésre, de alkalmazásukat korlátozzák a lehetséges mellékhatásaik. A betegek egy részénél a reflux-ellenes műtét és az endoszkópos kezelés mérlegelhető. Halálozás és egyéb betegségek A GERD nem befolyásolja a hosszú távú túlélést. A GERD leggyakoribb szövődménye a reflux nyelőcsőgyulladás. A GERD kevésbé gyakori szövődményei a nyelőcsőszűkület (egy kóros szűkület), a vérzés, valamint ritkán a a nyelőcső alsó szakaszának nyálkahártyáján kialakuló elváltozás (Barrett-özöfágusz ) és a nyelőcső rákos daganata. I: 1.1.2
A Helicobacter pylori-val összefüggő nyombélfekély
A betegség leírása A Helicobacter pylori (H. pylori) egy olyan baktérium, amelyik életben tud maradni a gyomorban. A H. pylori fertőzés fontos oka a peptikus fekélynek (a gyomor [gyomorfekély] vagy a nyombél fekélye [nyombélfekély]). A peptikus fekély mélyre terjedhet a gyomor- vagy a nyombél falában, és az erek károsodását okozhatja, ami a gyomor vagy a vékonybél vérzéséhez vezet. A peptikus fekély egy további, lehetséges szövődménye a gyomor- vagy a nyombél nyálkahártyájának kilyukadása (perforációja), ami a gyomor- vagy béltartalom hasüregbe történő kifolyásához vezet. Gyakoriság és a betegség előfordulása Évente megközelítőleg a felnőttek 0,04–0,06%-ánál diagnosztizálnak szövődménymentes nyombélfekélyt. Összesen a felnőttek körülbelül 2–4%-ának van nyombélfekélye. A nyombélfekélyes betegek megközelítőleg 60%-a fertőzött H. pylori-val.
2
Kockázati tényezők A H. pylori fertőzés főbb útvonalai az emberről-emberre történő terjedés, valamint a fertőzött víz ivása. A nyombélfekély fő kockázati tényezői az idős kor, a H. pylori fertőzés, a kórelőzményben szereplő korábbi nyombél- vagy gyomorfekély, és a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása, mint például az ibuprofen, beleértve az acetilszalicilsavat is (aszpirin, ASA). Főbb terápiás lehetőségek A H. pylori fertőzés legfontosabb kezelése egy 7-10 napig tartó protonpumpa-gátló kúra, két antibiotikummal kiegészítve. A kezdeti kezelést követően azoknál a betegeknél, akiknek szövődménnyel kísért nyombélfekélyük van, a PPI-kezelés folytatása javasolt. Halálozás és egyéb betegségek A szövődménymentes fekélybetegségben szenvedő betegeknél a diagnózist követő évben a halálozási arány megközelítőleg négyszer magasabb, mint az átlagpopulációban. A halálozási arány magasabb a szövődményes fekélyben szenvedő betegeknél, beleértve a vérzést vagy a perforációt is. I: 1.1.3
A nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket kísérő peptikus fekély
A betegség leírása A nem-szteroid gyulladáscsökkentőket rendszerint az ízületi gyulladás okozta fájdalom és gyulladás hosszan tartó kezelésére írják fel. Az acetilszalicilsavat (aszpirint), ami szintén egy nem-szteroid gyulladáscsökkentő szer, írják fel a leggyakrabban a szív védelme érdekében. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők, köztük az acetilszalicilsav alkalmazása növeli a peptikus fekélybetegség kialakulásának a kockázatát. Gyakoriság és a betegség előfordulása Évente megközelítőleg a felnőttek 0,08–0,1%-ánál diagnosztizálnak peptikus fekélyt. Összesen a felnőttek körülbelül 4–6%-ának van peptikus fekélye. A peptikus fekélybetegség az esetek körülbelül 40–50%-ában potenciálisan a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (köztük az acetilszalicilsav) alkalmazásával hozható összefüggésbe. Kockázati tényezők A nyombél- és a gyomorfekély fő kockázati tényezői az idős életkor, a H. pylori fertőzés, a kórelőzményben szereplő peptikus fekélybetegség, valamint a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (köztük az acetilszalicilsav) alkalmazása. Főbb terápiás lehetőségek A hosszan tartó, nem-szteroid gyulladáscsökkentő kezelést igénylő betegeknél mérlegelni kell a H. pylori fertőzés vizsgálatát. Pozitív esetben a betegeknek kezelést kell kapniuk. Azoknak, a nem-szteroid gyulladáscsökkentővel összefüggő, peptikus fekélybetegségben szenvedő betegeknek, akiknek folytatniuk kell a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését, protonpumpa-gátló kezelés javasolt. Halálozás és egyéb betegségek Lásd I: 1.1.2 pont, Halálozás és egyéb betegségek. 3
I: 1.1.4
Peptikus fekély vérzés és ismételt vérzés
A betegség leírása A vérző peptikus fekély azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapot. Az első kezelés a vérzés megállítása endoszkópos terápiával (az endoszkóp egy vékony cső, aminek a végén apró videókamera van). Az első alkalommal vérző peptikus fekély kezelése után fennáll a további vérzés kockázata is. Gyakoriság és a betegség előfordulása Évente megközelítőleg a felnőttek 0,02–0,05%-ánál diagnosztizálnak vérző peptikus fekélyt. Az első alkalommal vérző peptikus fekély után a peptikus fekélyből eredő vérzés kiújulásáról a felnőttek akár egyharmadánál is beszámolnak. Kockázati tényezők A peptikus fekélyből eredő vérzés fő kockázati tényezői az idős életkor, a H. pylori fertőzés, a kórelőzményben szereplő peptikus fekély, valamint a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (köztük az acetilszalicilsav) alkalmazása. Férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki peptikus fekélyből eredő vérzés, mint nőknél. A további vérzés kialakulásának kockázatát növelő tényezők közé tartozik az idős életkor, a rossz egészségi állapot, a nagyméretű fekély, valamint a fekély elhelyezkedése. Főbb terápiás lehetőségek Az ismételt vérzés és a halálozás csökkentésének érdekében a nagy kockázatú betegeknél a sikeres endoszkópos kezelés után intravénás protonpumpa-gátló terápia (közvetlenül egy érbe beadva), majd napi egyszeri PPI tabletta/kapszula javasolt. Halálozás és egyéb betegségek Száz beteg közül megközelítőleg kilenc hal meg egy peptikus fekélyből eredő vérzést követő 30 napon belül. I: 1.1.5
Zollinger–Ellison szindróma
A betegség leírása A Zollinger–Ellison szindróma (ZES) egy olyan betegség, amikor túl sok gyomorsav termelődik, ami peptikus fekélybetegséghez és annak szövődményeihez vezet. A Zollinger– Ellison szindrómát rendszerint egy, a hasnyálmirigyben vagy a nyombélben lévő, gasztrinómának nevezett daganat okozza. A Zollinger–Ellison szindrómába tartozik a hasmenés, a hányinger és hányás, a hasi fájdalom, valamint a GERD tünetei. Gyakoriság és a betegség előfordulása A Zollinger–Ellison szindróma egy ritka betegség. Évente kétmillió ember közül megközelítőleg egynél diagnosztizálnak Zollinger–Ellison szindrómát. A nyombélfekélyes betegek körülbelül 0,1%-ának van Zollinger–Ellison szindrómája. Kockázati tényezők A Zollinger–Ellison szindrómát jellemző módon akkor diagnosztizálják, amikor a betegek a 30-as éveikben járnak. A betegséget a gasztrinómák okozzák, amelyek a hasnyálmirigy vagy a nyombél olyan daganatai, amelyek nagy mennyiségben termelik a gasztrin nevű hormont, 4
ami túl sok gyomorsav termelődéséhez vezet. A gasztrinómák jelentkezhetnek szórványosan, vagy genetikai betegség részeként öröklöttek is lehetnek. Főbb terápiás lehetőségek A Zollinger–Ellison szindrómát olyan gyógyszerekkel kezelik, mint például a protonpumpa-gátlók, hogy csökkentsék a gyomrában termelődő sav mennyiségét, és ha arra lehetőség van, akkor a daganatokat műtéttel eltávolítják. Ha a daganatok nagyon szétterjedtek, és azokat műtéttel nem lehet eltávolítani, akkor előfordulhat, hogy kemoterápiát alkalmaznak. Halálozás és egyéb betegségek A Zollinger–Ellison szindrómát okozó gasztrinómák az esetek 10–30%-ában a szervezet más helyeire is átterjednek (áttétet adnak). A protonpumpa-gátló kezeléssel a 10 éves túlélés közel 100% az olyan betegeknél, akiknél nem vagy csak nyirokcsomó áttéteket ad a betegség, és 30% azoknál, akiknek májáttéteik vannak. A Zollinger–Ellison szindróma sav okozta és peptikus betegségeket eredményez, köztük peptikus fekélybetegséget és súlyos GERD-et. I: 1.2
A terápiás előnyök összefoglalása
Az ezomeprazol a protonpumpa-gátlóknak (PPI) nevezett gyógyszerek csoportjába tartozik. Úgy hat, hogy csökkenti a gyomor által termelt sav mennyiségét. A protonpumpa-gátlóknak, mint például az ezomeprazolnak, omeprazolnak, lanzoprazolnak, pantoprazolnak és rabeprazolnak fontos szerepük van a gyomorsavval összefüggő betegségek kezelésében, és ezekben a betegségekben jelenleg a legjobb terápiának tartják. A GERD/gyomorégés tüneteinek kezelésére szolgáló, egyéb gyógyszercsoportok a hisztamin-receptor blokkolók, mint például a ranitidin és a cimetidin, valamint a savkötők. Az első protonpumpa-gátló az omeprazol volt, amit több mint 20 évvel ezelőtt engedélyeztek. Az ezomeprazolt először 2000-ben engedélyezték, és azóta igen nagy tapasztalatot sikerül szerezni ezzel a gyógyszerrel. Az ezomeprazolt a gasztro-özofágeális reflux betegség (GERD) kezelésére alkalmazzák, ami egy olyan állapot, amikor a gyomorból visszafolyó sav gyomorégést és a nyelőcső (a garat és a gyomor között lévő cső) esetleges sérülését okozza. Az ezomeprazolt a GERD tüneteinek kezelésére alkalmazzák, ami lehetővé teszi a nyelőcső gyógyulását, és megelőzi a nyelőcső további károsodását. Olyan ritka betegségek kezelésére is alkalmazzák, amikor a gyomor túl sok savat termel, mint például a Zollinger-Ellison szindrómában. Az ezomeprazolt megfelelő, a H. pylori-t (az a baktérium, amiről azt gondolják, fontos szerepet játszik a gyomorfekély kialakulásában) elpusztító antibiotikumokkal együtt is felírják, a gyomorfekély gyógyulása és a peptikus fekély kialakulásának megelőzése érdekében. Az ezomeprazolról azt is kimutatták, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket (NSAID-ok, gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók, mint például az ibuprofen) szedő betegeknél csökkenti a gyomorfekély kialakulásának kockázatát. Ezért az ezomeprazol az ilyen, gyomorra gyakorolt mellékhatások megelőzésére is javallott az olyan betegeknél, akiket nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kell kezelni. Az ezomeprazolt alkalmazzák még az ismételt vérzés kialakulásának megelőzésére az olyan, vérző gyomorfekélyes betegeknél, akiknél a vérzés elállítására először endoszkópiát végeztek (a szájüregen/nyelőcsövön keresztül a gyomorba vezetett cső).
5
Az ezomeprazol gyomornedv-ellenálló tabletta vagy kapszula formájában kapható, amit szájon át kell bevenni, vagy gyomornedv-ellenálló granulátumot tartalmazó tasakban, amit vízzel kell elkeverni, és szájon át kell bevenni vagy gyomorszondán át kell beadni. Az ezomeprazol erekbe adható injekció formájában is létezik, általában olyan helyzetekre, amikor az ezomeprazol szájon át történő bevétele nem alkalmazható vagy nem lehetséges. A gyomorfekély terápiás endoszkópia utáni ismételt vérzésének megelőzésére a kórházban 3 napig (72 órán át) ezomeprazol cseppinfúziót kell adni, amíg a szájon át végzett ezomeprazol-kezelés elkezdődik. Az ezomeprazol rendelhető felnőtteknek, valamint 1-11 éves (Nexium 10 mg gyomornedvellenálló granulátum belsőleges szuszpenzióhoz, Nexium 40 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz) és 12-18 éves gyermekeknek (Nexium 20 mg – 40 mg filmtabletta, Nexium 40 mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz). I: 1.3
A terápiás előnyökkel összefüggő ismeretlen tényezők
Az ezomeprazol előnyei bizonyítottak és igen jelentősek, és a vele kapcsolatos ismeretekben nincsenek fontos hiányosságok. I: 1.4
A biztonságossági aggályok összefoglalása
Ez a rész a fontos ismert kockázatokat, a fontos lehetséges kockázatokat, valamint a fontos hiányzó információkat foglalja össze, melyek meghatározása a következő: •
„Ismert kockázatok” azok az ismert mellékhatások, amelyek az ezomeprazol Alkalmazási előírásában és Betegtájékoztatójában szerepelnek. Azokat a mellékhatásokat, amelyeket a betegekre nézve a legsúlyosabbnak tartanak, a „Fontos ismert kockázatok” meghatározás alatt, az alábbi, 1. táblázatban kerülnek bemutatásra.
•
A „Fontos lehetséges kockázat” olyan állapot, ami összefüggésben lehet az ezomeprazollal vagy az ugyanabba a csoportba tartozó egyéb gyógyszerekkel, de amelynek esetén az összefüggést nem erősítették meg.
•
„Fontos hiányzó információ” az, a gyógyszer biztonságosságával kapcsolatos információ, amely a gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezésekor nem áll rendelkezésre.
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert?
Megelőzhetősége
A fehérvérsejtek hiánya (Agranulocitózis)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló agranulocitózis legfeljebb 1/10 000 embert érinthet. Akkor alakul ki, amikor a csontvelő nem termel elegendő, granulocitának nevezett fehérvérsejtet. A csontvelő a csontok belsejében található, vérsejteket termelő szivacsos anyag. Azoknál az embereknél, akiknek kevesebb a
Igen, a korai tünetek, mint például a váratlanul kialakuló fertőzések figyelésével.
6
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert? fehérvérsejtje, nagyobb a különböző fertőzések kialakulásának a kockázata.
Megelőzhetősége
Allergiás reakciók, köztük anafilaxiás sokk/reakció. (Túlérzékenységi reakciók, köztük anafilaxiás sokk/reakció)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló allergiás reakciók, köztük az anafilaxiás sokk/reakció legfeljebb 1/1000 embert érinthet. Olyan tünetekkel járhatnak, mint például: a hirtelen kialakuló sípoló légzés, az ajkak, a nyelv és a garat vagy a test duzzanata, bőrkiütés, ájulás vagy nyelési nehézség, attól függően, milyen súlyos a reakció.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az emberek nem szedhetik az ezomeprazolt, - ha allergiásak az ezomeprazolra vagy a gyógyszer egyéb összetevőjére.
Alacsony magnéziumszint a vérben. Hipomagnezémia
Az alacsony magnéziumszint gyengeséget, hányást, izomgörcsöket, remegést és a szívritmus megváltozását (szívritmuszavar) okozhatja. Azoknak a betegeknek egy részénél, akiknek alacsony a magnéziumszintje, alacsony lehet a vér kálium- és kalciumszintje is.
Előfordulhat, hogy a beteg kezelőorvosa meg akarja mérni a vérszinteket, ha a beteg az alacsony magnéziumszint bármilyen tünetét észleli.
Depresszió (Depresszió)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló depresszió legfeljebb 1/1000 embert érinthet. A depresszió különböző módon érinti az embereket, és nagyon eltérő tüneteket tud okozni. Ezek a szomorúság és reményvesztettség érzésétől kezdve, a korábban kedvelt dolgok utáni érdeklődés elvesztésén át a kifejezett sírhatnékig terjednek. A depressziós embereknél a szorongás tünetei is jelentkezhetnek. A depresszió más tüneteket is okozhat, mint például a folyamatos fáradtság, a rosszul alvás, az étvágytalanság és a szexuális vágy elvesztése, valamint különböző fájdalmak. Ezeknek a tüneteknek a súlyossága változó
Igen, a depresszió korai tüneteinek felismerésével.
7
- ha allergiásak a más protonpumpa-gátlókat tartalmazó gyógyszerekre (pl. pantoprazolra, lanzoprazolra, rabeprazolra vagy omeprazolra).
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert? lehet. Ha enyhébbek, akkor csak egyszerűen állandóan rosszkedvűnek érezheti magát, míg a legsúlyosabb depresszióban azt érezheti, hogy képes lenne öngyilkosságot elkövetni, és azt, hogy az élete nem ér a továbbiakban semmit.
Megelőzhetősége
A légutakat körülvevő izmok görcsös összehúzódása, ami légzési nehézségekhez vezet. (Hörgőgörcs)
A hörgőgörcs a légutakat körülvevő izmok összeszűkülése, ami nehézlégzéshez vezethet, és az ezomeprazol-kezelés alatt legfeljebb 1/1000 embert érinthet. Ez olyan tüneteket eredményezhet, mint például a hirtelen kialakuló sípoló légzés vagy a légszomj.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az emberek nem szedhetik az ezomeprazolt, - ha allergiásak az ezomeprazolra vagy a gyógyszer egyéb összetevőjére. - ha allergiásak a más protonpumpa-gátlókat tartalmazó gyógyszerekre (pl. pantoprazolra, lanzoprazolra, rabeprazolra vagy omeprazolra).
A máj fertőzése, a bőr és a szemek besárgulásával vagy anélkül (Hepatitisz sárgasággal vagy anélkül)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló májgyulladás, időnként sárgasággal vagy anélkül, legfeljebb 1/1000 embert érinthet. A hepatitisz egy olyan kifejezés, amit a májban zajló gyulladás (májduzzanat) leírására alkalmaznak. Vírusfertőzés eredményeként, vagy akkor alakulhat ki, amikor a máj káros anyagoknak, például alkoholnak vagy gyógyszereknek van kitéve. A májgyulladás kezdeti tünetei hasonlíthatnak az influenzáéhoz, közéjük tartozhat az izom- és ízületi fájdalom, a 38°C-os vagy magasabb testhőmérséklet (láz), a hányinger vagy hányás, a fejfájás, és alkalmanként a szemek és a bőr besárgulása (ikterusz). Ha a májgyulladás hosszú ideig tart, akkor a tünetek közé tartozhat az állandó, szokatlan fáradtság, a depresszió, a sárgaság vagy az általános rossz közérzet.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek az ezomeprazol szedése előtt vagy után azonnal el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak, ha sárgaságot észlelnek, vagy ha tudják, hogy súlyos májbetegségük van.
8
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert?
Megelőzhetősége
A máj elégtelen működése (Májelégtelenség)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló súlyosabb májbetegség, beleértve a májelégtelenséget is, legfeljebb 1/10 000 embert érinthet. Májelégtelenség akkor alakul ki, amikor a máj nagy része helyrehozhatatlanul károsodik, és a máj nem képes tovább ellátni a funkcióját. Ez súlyos állapot lehet, ami azonnali orvosi kezelést igényel. Legtöbbször a májelégtelenség fokozatosan, sok év alatt alakul ki. Ugyanakkor egy ritkább betegség, a heveny májelégtelenség néven ismert állapot gyorsan alakul ki (akár már 48 óra alatt is), és kezdetben nehéz lehet felismerni.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek az ezomeprazol szedése előtt vagy után azonnal el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak, ha sárgaságot észlelnek, vagy ha tudják, hogy súlyos májbetegségük van.
A májelégtelenség okozta agyi kórkép (Hepatikus enkefalopátia)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló hepatikus enkefalopátia legfeljebb 1/10 000 embert érinthet. A máj egyik legfontosabb funkciója, hogy eltávolítsa a vérből a nemkívánatos anyagokat (toxinokat). Ha a máj károsodik, és nem működik, akkor a vérben megnő a méreganyagok szintje. A vérben lévő toxinok májkárosodás miatti magas szintje hepatikus enkefalopátia néven ismert. A hepatikus enkefalopátia tünetei közé tartozik az izgatottság, zavartság, a tájékozódási zavar, izommerevség, izomremegés, nehezített beszéd és nagyon súlyos esetekben a kóma.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek az ezomeprazol szedése előtt vagy után azonnal el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak, ha sárgaságot észlelnek, vagy ha tudják, hogy súlyos májbetegségük van. A hepatikus enkefalopátia kórházi felvételt tehet szükségessé. A kórházban támogatják a szervezet működését, miközben gyógyszereket adnak a méreganyagok vérből történő eltávolítására.
Egy gyulladásos eredetű bőrbetegség, jellemző bőrelváltozásokkal (Eritéma multiforme)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló eritéma multiforme legfeljebb 1/10 000 embert érinthet. Az eritéma multiforme egy olyan típusú bőrreakció, ami viszkető, rózsaszínes-pirosas
Igen, a „céltáblaszerű elváltozások” korai tüneteinek az ellenőrzésével.
9
A májelégtelenség kórházi felvételt tehet szükségessé. A kórházban támogatják a szervezet működését, miközben gyógyszereket adnak a méreganyagok vérből történő eltávolítására, amíg a máj meggyógyul.
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert? foltokkal jelentkezhet, amelyeknek a rózsaszín-vörös gyűrűvel határolt világos közepe „céltáblaszerű elváltozásokra” emlékeztet. Ha az ok megszűnik, akkor gyakran a reakció 7–10 napon belül javul.
Megelőzhetősége
Súlyos bőrreakciók (Stevens-Johnson szindróma/Toxikus epidermális nekrolízis)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló Stevens-Johnson szindróma vagy toxikus epidermális nekrolízis legfeljebb 1/10 000 embert érinthet. A Stevens-Johnson szindróma (SJS) rendszerint lázzal, torokfájással és fáradtsággal kezdődik. Fekélyek és egyéb elváltozások kezdenek megjelenni a szájüreget és az ajkakat borító nyálkahártyákon, de még a nemiszervek és a végbélnyílás területén is. A szájüregben lévők rendszerint rendkívül fájdalmasak, amelyektől a beteg nem képes rendesen enni vagy inni. A szemek kötőhártya-gyulladása (kivörösödése és fájdalma) is előfordulhat. Megközelítőleg 2-3 cm-es kerek bőrkiütések terjedhetnek el az arcon, a törzsön, a karokon és a lábakon, valamint a talpakon. A reakció ezután súlyosabb formává alakulhat, ami a bőr felhólyagosodásával vagy lehámlásával kísért kivörösödésével jár. Súlyos felhólyagosodás és vérzés előfordulhat még az ajkain, a szemein, a szájában, orrában vagy nemiszervein. A toxikus epidermális nekrolízist a Stevens-Johnson szindróma súlyosabb formájának tartják.
Igen, a korai panaszok és tünetek felismerésével.
A veséken belül kialakuló gyulladás (Intersticiális nefrítisz)
Az ezomeprazol-kezelés alatt kialakuló intersticiális nefrítisz legfeljebb 1/10 000 embert érinthet.
Igen, a korai panaszok és tünetek felismerésével.
10
Ezek a súlyos bőrreakciók a sürgős kezelés miatt kórházi felvételt tehetnek szükségessé.
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert? Megelőzhetősége Az intersticiális nefrítisz egy olyan vesebetegség, amelyben a vesékben lévő csatornácskák közti terek vizenyősek lesznek (begyulladnak). Ez ronthatja a vesék működését. Az intersticiális nefrítisz enyhe súlyos vesebetegségeket okozhat, a heveny (hirtelen kialakuló) veseelégtelenséget is beleértve. A betegség tünetei közé tartozik a véres vizelet, a láz, a vizelet mennyiségének növekedése vagy csökkenése, a mentális állapotban bekövetkező változások (mint például az álmosság, zavartság és kóma), a hányinger, a hányás, a bőrkiütés, a test különböző területeinek duzzanata (például a bokáké), valamint a testtömeg növekedése.
A csípő, a csukló vagy a gerinc törése
Néhány populációs vizsgálat azt mutatta, hogy a protonpumpa-gátlók (mint például az ezomeprazol) alkalmazása a csontritkulás (oszteoporózis, az az állapot, amikor bizonyos csontok törékennyé válnak) következtében kialakuló csonttörések kockázatának kisfokú emelkedésével járnak. Ugyanakkor más, hasonló, populációs vizsgálatok nem találtak ilyen emelkedett kockázatot. Nem bizonyított, hogy az ezomeprazol csonttöréseket okoz.
Az ezomeprazol Betegtájékoztatójában egy arra vonatkozó utasítás van, hogy azoknak, akiknél oszteoporózist (csontritkulást) diagnosztizáltak, tájékoztatniuk kell a kezelőorvosukat.
Az ezomeprazol befolyásolhatja az alábbi gyógyszerek közül némelyik hatását, és az alábbi gyógyszerek közül némelyik hatással lehet az ezomeprazolra. Vérhígító gyógyszerek (Kölcsönhatás a warfarinnal vagy egyéb kumarin-származékokkal)
A warfarin hatása (a véralvadás gátlása) fokozódhat, ha az ezomeprazolt vele egyidőben veszik be. Ez fokozott vérzési kockázathoz vezethet.
11
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak vagy a gyógyszerészüknek, ha vérhígító gyógyszert szednek. Előfordulhat, hogy a beteg
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert?
Megelőzhetősége kezelőorvosának ellenőriznie kell a beteget, amikor ezomeprazolt kezd szedni vagy abbahagyja annak szedését.
Az epilepszia kezelésére alkalmazott gyógyszer (Kölcsönhatás a fenitoinnal)
Az ezomeprazol enyhén megemelheti a vér fenitoin-koncentrációját. Ez több, fenitoin okozta mellékhatás kialakulásához, például szédüléshez, rendezetlen izommozgásokhoz vagy szemmozgásokhoz, remegéshez, a májenzimek vérszintjének emelkedéséhez, valamint látászavarokhoz vezethet.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak vagy a gyógyszerészüknek, ha fenitoint szednek.
A HIV-fertőzés kezelésére alkalmazott gyógyszer (Kölcsönhatás az atazanavirral vagy a nelfinavirral)
Beszámoltak arról, hogy az omeprazol (egy másik protonpumpa-gátló) csökkenti a HIV-fertőzés kezelésére alkalmazott gyógyszerek, például az atazanavir és a nelfinavir koncentrációját a vérben. Ezért valószínűleg ez az ezomeprazollal is előfordulhat. Az atazanavir vérszintjének a csökkenése a HIV-fertőzött betegeknél a hatás csökkenéséhez vezethet.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak vagy a gyógyszerészüknek, ha HIV-fertőzés kezelésére alkalmazott gyógyszert, például atazanavirt vagy nelfinavirt szednek.
Szívbetegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek (Kölcsönhatás a digoxinnal)
Az ezomeprazol megnövelheti a vér digoxin-koncentrációját. A digoxin-szint megemelkedése több, digoxin okozta mellékhatás, például hányinger, hányás, valamint szívritmuszavarok kialakulásához vezethet.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak vagy a gyógyszerészüknek, ha digoxint szednek.
Egy kemoterápiás gyógyszer, amit a rákos daganatok és a reumás betegségek kezelésére alkalmaznak (Kölcsönhatás a metotrexáttal)
Az ezomeprazol megnövelheti a vér metotrexát-koncentrációját, különösen akkor, ha a metotrexátot nagy adagokban adják. A metotrexát-szint megemelkedése több, metotrexát okozta mellékhatás, például veseelégtelenség, csökkent vérsejttermelés, csökkent májfunkció, súlyos bőrreakciók, valamint tüdőbetegségek kialakulásához
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak vagy a gyógyszerészüknek, ha metotrexátot szednek.
12
1. táblázat
Fontos ismert kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert? vezethet.
Megelőzhetősége
Egy, a szervátültetésen átesett betegeknél alkalmazott gyógyszer (Kölcsönhatás a takrolimusszal)
Az ezomeprazol megemelheti a vér takrolimusz-koncentrációját. A takrolimusz-szint megemelkedése több, takrolimusz okozta mellékhatás, például fokozott fertőzési kockázat, fokozott koszorúér-betegség kockázat (a szív vér- és oxigénellátását biztosító kis erek szűkülete), vérszegénység, alacsony fehérvérsejt- és vérlemezkeszám, csökkent veseműködés, allergia és súlyos bőrreakciók kialakulásához vezethet.
A Betegtájékoztatóba majd belekerül egy arra vonatkozó utasítás, hogy az embereknek el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak vagy a gyógyszerészüknek, ha takrolimuszt szednek.
Egy, a vérrögképződés megakadályozására szedett gyógyszer (Kölcsönhatás a klopidogréllel)
Az ezomeprazol (és más protonpumpa-gátlók, mint például a lanzoprazol és az omeprazol csökkentheti a klopidogrél aktív részének a vérben lévő koncentrációját. Ez a vérrögképződést gátló képesség csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor, a betegeket érintő következményei még nem tisztázottak.
A Betegtájékoztatóban egy arra vonatkozó utasítás van, hogy az embereknek mindenképpen el kell mondaniuk a kezelőorvosuknak vagy a gyógyszerészüknek, ha klopidogrélt szednek.
2. táblázat
Fontos lehetséges kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert? (Beleértve az okot is, amiért azt lehetséges kockázatnak tartják)
Gyermekkori asztma (A savtermelést gátló gyógyszerek terhesség alatti alkalmazása és a gyermekkori asztma)
Az asztmát a visszatérő, sípoló légzéssel, légszomjjal, mellkasi szorító érzéssel és köhögéssel járó epizódok jellemzik. Néhány orvosi cikkben leírták, hogy a gyermek asztmás lehet, ha az édesanyja a terhesség alatt a gyomorsav kezelésére szolgáló gyógyszert szedett.
13
2. táblázat
Fontos lehetséges kockázatok
Kockázat
Mi az, ami ismert? (Beleértve az okot is, amiért azt lehetséges kockázatnak tartják)
A test szabályozhatatlan rángásait eredményező vázizom összehúzódások (Konvulziók/görcsrohamok)
A konvulziók/görcsrohamok tünetei változóak lehetnek. Gyakran egyes izomcsoportok hirtelen kialakuló, és akarattól független összehúzódásával és eszméletvesztéssel járnak. Ugyanakkor lehet egyszerűen csak a test egy részének átmeneti zsibbadása, rövid vagy hosszú ideig tartó memóriakiesés, a látás megváltozása, kellemetlen szag érzése, furcsa érzés a hasban vagy félelem és zavartságérzés.
3. táblázat
Fontos hiányzó információ
Kockázat
Mi az, ami ismert?
Gyermekek hosszan tartó kezelése
Az ezomeprazol alkalmazható gyermekeknél. Ugyanakkor a gyermekekkel végzett vizsgálatokban legfeljebb csak 8 hétig kezelték őket.
I: 1.5
A kockázat-minimalizálásra irányuló további intézkedések összefoglalása biztonsági aggályok szerint
Nincsenek a kockázat-minimalizálására irányuló további intézkedések. I: 1.6
Engedélyezést követő fejlesztési terv
4. táblázat
Folyamatban lévő és tervezett, kiegészítő farmakovigilancia vizsgálatok/farmakovigilancia tevékenység
Vizsgálat/ tevékenység
Célok
Vizsgált Státusz biztonságossá (tervezett, gi aggályok elkezdődött )
Az időközi vagy a végső vizsgálati jelentés benyújtásának dátuma (tervezett vagy aktuális)
Az ezomeprazollal kezelt gyermekek időbeni követése D9612N00014 D9612N00016 (Epidemiológiai vizsgálatok)
Az ezomeprazolt és az egyéb, savtermelést gátló gyógyszereket alkalmazó gyermekek jellemzése és összehasonlítása. A két csoport biztonságossági profiljának összehasonlítása.
Gyermekek hosszan tartó kezelése
Tervezett eredmények 2015-ben.
14
Elkezdőd ött
A savtermelést gátló gyógyszerek terhesség alatti alkalmazásának és a kisgyermeknél kialakuló asztma megfigyelése. D9612N00018 (Epidemiológiai vizsgálat)
Annak értékelése, hogy ha az anya a szülés előtt protonpumpa-gátlókat (például ezomeprazolt) vagy egyéb, a savtermelést gátló gyógyszereket szed, nő-e a gyermeknél az asztma kockázata.
A savtermelést gátló gyógyszerek terhesség alatti alkalmazása és a gyermekkori asztma
Tervezett Tervezett kezdete eredmények 2013-ban. 2014-ben.
A savtermelést gátló gyógyszerek és a görcsrohamok közötti kapcsolat elemzése. D9612N00017 (Epidemiológiai vizsgálat)
A görcsroham előfordulásának értékelése az embereknél, általában. Annak értékelése, hogy nő-e a görcsroham kialakulásának kockázata, ha a betegek protonpumpa-gátlókat (például ezomeprazolt) és egyéb, a savtermelést gátló gyógyszereket szednek.
A savtermelést gátló gyógyszerek alkalmazása és a görcsrohamok
Tervezett Tervezett kezdete eredmények 2013-ban. 2014-ben.
Vizsgálatok, melyek feltételei a forgalomba hozatali engedély megadásának A fenti vizsgálatok közül egyik sem feltétele a forgalomba hozatali engedély megadásának. I: 1.7 5. táblázat Verzió
A Kockázatkezelési tervben idővel bekövetkező változások összefoglalása A Kockázatkezelési tervben idővel bekövetkezett, főbb változások Biztonságossági aggályok
Megjegyzés
Dátum (az engedélyezés időpontja)
Fontos felismert kockázatok 8
2012. március 19.
„Hipomagnezémia”
A hipomagnezémia a „Fontos felismert kockázatok” közé került.
8.1
2013. február
„A csukló, a csípő vagy a gerinc törése”
A csípő, a csukló vagy a gerinc törése a „Fontos felismert kockázatok” közé tartozik. Az ezomeprazol Alkalmazási előírásában a nem gyakori, gyógyszer okozta mellékhatások közé került (ajánlás alapján).
Fontos felismert és lehetséges kockázatok
15
5. táblázat
A Kockázatkezelési tervben idővel bekövetkezett, főbb változások
Verzió
Dátum (az engedélyezés időpontja)
Biztonságossági aggályok
Megjegyzés
Nincs
2009. november
„Kölcsönhatás a nelfinavirral”
A „Kölcsönhatás a nelfinavirral” a fontos felismert kölcsönhatások közé került.
Nincs
2009. november
„Kölcsönhatás a klopidogréllel”
A „Kölcsönhatás a klopidogréllel” a lehetséges kölcsönhatások közé került, és az EU (Európai Uniós) Kockázatkezelési terv is tartalmazza.
7
2011. április 15.
„Kölcsönhatás a digoxinal”
A „Kölcsönhatás a digoxinnal” a „Fontos felismert kölcsönhatások” közé került.
8
2012. március 19.
„Kölcsönhatás a metotrexáttal”
A „Kölcsönhatás a metotrexáttal” a „Fontos felismert kölcsönhatások” közé került.
8
2012. március 19.
„Kölcsönhatás a takrolimusszal”
A „Kölcsönhatás a takrolimusszal” a „Fontos felismert kölcsönhatások” közé került.
8
2012. március 19.
„Kölcsönhatás a klopidogréllel”
A „Kölcsönhatás a klopidogréllel” a „Fontos felismert kölcsönhatások” közé került.
„Konvulziók/ görcsrohamok”
A „Konvulziók/ görcsrohamok” a „Fontos lehetséges kockázatok” közé kerültek.
Fontos felismert kockázatok 8
2012. március 19.
16
5. táblázat
A Kockázatkezelési tervben idővel bekövetkezett, főbb változások
Verzió
Dátum (az engedélyezés időpontja)
Biztonságossági aggályok
Megjegyzés
8.1
2013. február
„A savtermelést gátló gyógyszerek terhesség alatti alkalmazása és a gyermekkori asztma”
A savtermelést gátló gyógyszerek terhesség alatti alkalmazása és a gyermekkori asztma a „Fontos lehetséges kockázatok” közé került.
„Gyermekek hosszan tartó kezelése”
A „Gyermekek hosszan tartó kezelése” a „Fontos hiányzó információk” közé került.
Fontos hiányzó információk Nincs
2007. november 14.
17
