EGYÉB HULLADÉKOK
6.8
A gépkocsiiparban felhasznált alumínium visszanyerése, az egyes visszanyerési stratégiák értékelése Tárgyszavak: alumíniumhulladék; autóipar; járműipar; újrahasznosítás; visszanyerés.
Alumínium és hulladékai az autóiparban Az autóipar egyike a legjelentősebb gazdasági ágazatoknak. Világviszonylatban a személygépkocsi-állomány mintegy 560 millió darab. 2004-ben 59,2 millió új gépkocsit gyártottak. Az EU-ban mintegy 150 millió gépjármű van üzemben, amelyből évente mintegy 10 millió darabot vonnak ki a forgalomból. Ennek körülbelül 7%-át egyszerűen a természetben hagyják és nem ártalmatlanítják. Ausztriában 2004-ben a személygépkocsik száma mintegy 5,58 millió volt. Ugyanebben az évben 402 850 új gépkocsit helyeztek üzembe. Valamennyi gépkocsi előbb vagy utóbb hulladékká válik, tehát gondoskodni kell ártalmatlanításukról. Az ügyfelek igényeinek növekedése és a gépkocsigyártó üzemek közötti verseny arra készteti a gyárakat, hogy számos személygépkocsialkatrészt megváltoztassanak és tökéletesítsenek. A gépjárműgyártó iparnak át kell gondolnia, hogy a jövőben milyen mértékben használja szerkezeti anyagként az alumíniumot, illetőleg a magnéziumot és az acélt. A könnyűfémeket ma már nem csak szerkezeti anyagként, hanem motor- és futómű-alkatrészként is használják. A gépkocsik anyagai, különösen a fémek és műanyagok újrahasznosítása mind fontosabb feladat. Az alumínium és magnézium újrahasznosítására alkalmazott jelenlegi módszerek távolról sem gazdaságosak, és környezetvédelmi szempontból sem optimálisak. Tekintettel a legújabb anyagfejlesztési eredményekre, amelyek következtében számos ötvözőelemet zúdítanak az újrahasznosítási körfolyamatba, törekedni kellene a passzív újrahasznosítási feltételek betartatására. Ezenfelül a technológiát is módosítani kellene az új követelmények kielégítése érdekében.
Miután az ipari országokban a jövőben egyre több szekunder fém fogja fedezni a fémigényeket, elengedhetetlen a mostani fémtechnológia felülvizsgálata. Az elavult gépkocsik növekvő mennyiségének hatását megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozni kell. Ezt figyelembe véve az EU meghozta a kiselejtezett gépkocsikra vonatkozó 2000/53/EG számú irányelvét, amelyet Ausztriában is beépítettek a hazai jogrendszerbe, és az 2002. november 6-án életbe lépett. A rendelkezés célja az elavult gépkocsik anyagának újrahasznosítása. Az ország köteles az erre vonatkozó kvóták betartását igazolni. A 2006-ra vonatkozó előírás szerint 85 %(m/m)-nak megfelelő mennyiséget kell újrahasznosítani, a 2015-re vonatkozó érték azonban már 95 %(m/m) lesz. A 85 %(m/m)-ból (ill. a 95 %(m/m)-ból) 80 %(m/m)ot (ill. 85 %(m/m)-ot újra fel kell használni vagy anyagként kell hasznosítani, 5 %(m/m) (ill. 10 %(m/m) termikusan hasznosítható. A fennmaradó 15 %(m/m) (5 %(m/m) termikusan ártalmatlanítható vagy depóniára juttatható. Az 1. táblázat foglalja össze a 2006-ra és 2015-re vonatkozó értékesítési kvótákat. 1. táblázat Az előírt újrahasznosítási kvóták Év
Újrahasznosítási kvóta, %(m/m)
Ártalmatlanítás, %(m/m)
anyagában
termikusan
2006
80
5
max. 15
2015
85
10
max. 5
Alumíniumfelhasználás az autóiparban Az utóbbi években a környezetvédelmi előírások megváltoztatása (pl. katalizátorok alkalmazása), az utasok biztonsága (légzsák, az ajtók megerősítése), valamint az ügyfelek kényelmi kívánságainak kielégítése következtében folyamatosan növekedett a gépkocsik tömege. Ez megnövelte az üzemanyag-fogyasztást (100 kg tömegtöbblet következtében 100 km-enként 0,3–0,5 literrel nő a fogyasztás). Ugyanakkor drágábbak lettek a futóművek, hogy a gépjárművek tömegének növekedése ellenére változatlanul jó legyen a gépkocsik futási dinamikája. A könnyű építésmód anyagainak (könnyűfémek, polimerek) felhasználása és egyidejűleg az új gyártástechnológiák bevezetése lehetővé tette mind a törvényhozási, mind a felhasználói igények kielégítését. Az
új motor- és futómű-koncepciók optimális megoldása is kedvező hatással járt. Az utóbbi években az alumínium egyre több acélalkatrészt helyettesít. A könnyűfémet nemcsak a tömegcsökkentés érdekében alkalmazzák, hanem kedvező technológiai tulajdonságainak köszönhetően lehetővé teszi bonyolult szerkezeti elemek (szívócsövek, különböző házalkatrészek) előállítását öntödékben, ami gazdaságos megoldás. A gépjárműben felhasználásra kerülő alumíniumanyagok részaránya széles határok között változik, attól függően, hogy mekkora a jármű mérete, felszereltsége és ára. A 2. táblázat az új gépjármű-konstrukciók alumínium alkatrészeinek részarányát mutatja. 2. táblázat A járművekben felhasznált alumínium részaránya Gépjármű-kategória
Az alumínium részaránya, %(m/m)
Kisebb személygépkocsik
2–3,5%
Közepes személygépkocsik
3,5–8%
Nagy személygépkocsik (emelt árak) Mercedes E, Porsche, Audi A8
10–15% és a felett kb. 10% kb. 20% kb. 35%
Az alumínium a gépjármű valamennyi egységében felhasználható (motor, futómű, karosszéria, hajtómű, belső struktura). A 3. táblázat foglalja össze a gépjárműépítésben felhasználásra kerülő, legjelentősebb szerkezeti elemeket.
Az alumínium újrahasznosítása Az alapanyagok beosztása és minősége A szekunder alumínium felhasználását primer helyett a termelés gazdaságossági és környezetvédelmi szempontjai indokolják. Az alumíniumot egyre gyakrabban alkalmazzák szerkezeti anyagként, ezzel egyidejűleg a szekunder alumínium feldolgozása is fejlődik. A kiváló minőségű alumínium előállítása és az olvasztási folyamat kihozatalának optimálása érdekében fontos feladat a felhasznált alumíniumhulladék osztályozása ötvöző anyagok szerint. A friss hulladékot minden előzetes feldolgozás nélkül, közvetlenül az alumíniumkohászati üzemben ismét a betétbe adagolják. Minden más
hulladéktípus az olvasztási folyamat követelményeit kielégítő, munkaigényes előkészítési műveleteket (aprítás, mágneses szétválasztás, úsztatásos osztályozás, örvényáramos válogatás) igényel. A 4. táblázatban az egyes alumíniumtípusok újrahasznosítását megelőző feldolgozási műveletek áttekintése látható. 3. táblázat Alumíniumötvezetek egyes járműalkatrészekben Egység Motor
Hajtóműrendszer
Futómű
Alkatrész
Ötvözettípus
hengerfej
AlSi(6-17)Cu(3-4)
hengerfejfedél
AlSi9Cu3
forgattyúház
AlSi9Cu3
dugattyúk
AlSi12CuMgNi
más alkatrészek
AlSi9Cu3
csuklóstengely
AlMgSi/AlMgMn
hajtóműház
AlSi8Cu3
differenciálmű-ház
AlSi12(Cu)
kerekek
keréköntvény
AlSi7Mg
kovácsolt kerék
AlMgSi1
kovácsolt könnyített kerék
AlMgSi1
szalagkerék
AlMg2,7Mn
kerékfelfüggesztés
AlMgSi1 AlSi7Mg
fékberendezés
kormányszerkezet
tengely Karosszéria
külső alkatrészek szerkezeti elemek
féktárcsa
AlSi7Mg
fékdob
Öntvényötvözet
fékdugattyú
Sajtolható ötvözet
kormánymű
Öntvényötvözet
kormányorsó
AlMgSi1
kormányzárház
Öntvényötvözet
kormánykerék
Sajtolható, önthető ötvözet
első tengely
Öntvényötvözet
hátsótengely
Sajtolható ötvözet
sárhányó, fedél, ajtók
AlSiMg (6000) AlMg (5000)
4. táblázat Alumínium alapanyagok és -hulladékok típusai, illetve ezek újrahasznosítási módszerei Alapanyag-/ hulladéktípusok Friss hulladék 1. feldolgozási fokozat 2. feldolgozási fokozat
Régi hulladék Aprítási hulladék
Jellemzés
Újrahasznosítási módszerek
Olvadékkihozatal
tiszta, szennyezésmentes, ismert összetételű kezeletlen anyag (pl. lemezsajtolási, fűrészelési, darabolási hulladék) rétegelt anyag
feldolgozás nélkül, beolvasztás fedősó nélkül feldolgozás nélkül, beolvasztás fedősó alatt vagy anélkül
>97%
aprítás, szennyezők légszérelése, mágneses szeparálás, szétválasztás ülepítéssel, beolvasztás fedősó alatt, vagy anélkül
>93%
lemezaprítási hulladék
lemezhulladék kiválogatása, mágneses kiválasztás, szétválasztás ülepítéssel, örvényáramos, mágneses kiválasztás a vas és a nemesacél további eltávolítására; beolvasztás fedősóval öntvényhulladék kiválogatása, mágneses kiválasztás, szétválasztás ülepítéssel, örvényáramos, mágneses kiválasztás a vas és a nemesacél további eltávolítására; beolvasztás fedősóval
>85%
aprított öntvényhulladék
>97%
86–92%
Forgácsok oxidokkal, köszörülési hulladékkal, hűtő-kenő közeggel szennyezett nem szennyezett
Salaklehúzási maradék szemcseméret: 30–10 mm szemcseméret: 110–1 mm Salaklehúzási maradék Lehúzási por szemcseméret: <1 mm
feldolgozás nélkül; beolvasztás fedősó alatt
85%
centrifugálva, szárítva, törött/vágott, rostált, tömörített; beolvasztás fedősó alatt
–95%
törött, beolvasztás fedősó alatt beolvasztás fedősó alatt
>80% csekély
A nagyméretű vasleválasztás következtében a mágneses frakció viszonylag nagy mennyiségű alumíniumot tartalmaz, ezért a mágneses frakciót ismét aprítják.
Autóroncsok újrahasznosítása A feldolgozási folyamat fő célja az idegen fémkomponensek, illetve a nemfémes anyagok leválasztása és a hulladék előkészítése beadagolható formára. A technológia megválasztását a hulladék fizikai adottságai és a szennyezők típusa, ill. mennyisége szabja meg. A laza állapotú vagy szilárdan kötődő szennyezőket mechanikus eljárással távolítják el. Szétválasztják egymástól – a fémes és a nemfémes anyagokat, – a könnyűfémeket és a nehézfémeket, – a különböző könnyűfémeket (alumínium és magnézium), – az alumínium- és magnéziumötvözetek különböző típusait. A minél tökéletesebb szétválasztás előfeltételét aprítással lehet biztosítani. A válogatás vizuálisan vagy a mechanikai–fizikai tulajdonságok alapján végezhető el. Az 5. táblázat az alumíniumot tartalmazó, különböző hulladéktípusokra alkalmazható szétválogatási módszereket mutatja. Előkészítés után kerül sor az olvasztásra. Rendkívül fontosak azok a reakciók, amelyek a fémolvadék és a kemencegázok, valamint a bekerült szennyezők között játszódnak le. A szekunder fém minőségét és a kihozatal mértékét az olvasztási és finomítási technológia megválasztása, továbbá a salakösszetétel, valamint a porképződés határozza meg. A termelési és a feldolgozási hulladékot, a szennyezettség mértékétől függően, alumíniumöntvényként hasznosítják. Az átolvasztott ötvözeteket képlékenyen alakítható anyaggá dolgozzák fel. Átolvasztásra elsősorban csak kismértékben szennyezett, gyengén ötvözött, képlékeny alakításból származó hulladék kerülhet. A betét előkészítése darabolással, esetenként tömörítéssel történik. Az olvasztást általában többkamrás kemencében végzik. Ezekben egyre gyakrabban beépítenek előmelegítő kamrát is, ahol a betétre tapadt szerves szenynyezés kiég. Forgókemencében és indukciós tégelykemencében is elvégezhető az olvasztás. Alumíniumkohókban általában nagyon szennyezett, oxidált hulladék (vegyes hulladék, salakkaparék) kerül feldolgozásra. Az olvasztást általában fedősó alatt, tüzelőanyaggal fűtött forgókemencében végzik. Egyre nagyobb a kevés fedősót felhasználó vagy anélkül üzemeltethető billenődobos vagy többkamrás kemencék jelentősége. Az újrahasznosítási koncepció kidolgozása szorosan kapcsolódik a gépkocsi konstrukciós irányelveihez. A gépjármű tervezésekor már eleve tekintettel vannak a takarékos anyagfelhasználás és a szerkezeti anyagok újrahasznosítása által támasztott követelményekre.
5. táblázat Alumíniumtartalmú alapanyag feldolgozására szolgáló osztályozási módszerek áttekintése Szétválasztás Szétválasztási elv
Szétválasztási tulajdonságok
Berendezés
Kézi válogatás
küllem, alak, szín, nagyság, tömeg (mágnesesség)
kézzel, markolóval
Nem- Nehézfém– Könnyűfém – Al/Mg könnyűfémes– fém fémes +
+
kódolás
Al/Mgötvözet
(+)
+
+
Automatikus válogatás
kisugárzás
osztályozó szalag nagyfrekvenciás vagy lézeres gerjesztéssel
+
+
+
+
Osztályozás rostával
darabméret, sűrűség
rostás gép, rostás golyósmalom
+
(+)
(+)
(+)
Légszérelés
sűrűség
levegős ülepítés, szétválasztás, légszérelés
+ + +
(+) +
Hidraulikus osztályozás
sűrűség
hidraulikus ülepítés és osztályozás
+ + +
(+)
Mágneses osztályozás
Villamos osztályozás
permeabilitás, szuszceptibilitás, villamos vezetőképesség
mágneses válogató, örvényáramos válogató
dielektromos állandó, permisszivitás
koronakisüléses válogató
+
+
(+)
+ +
+
+
+
+
A koncepció figyelembe veszi, hogy a felhasznált szerkezeti anyag mekkora hányadának visszanyerésére van lehetőség. Ugyanakkor figyelembe kell venni a piaci költség- és árviszonyokat. Az 1. és 2. ábra a kiselejtezett gépkocsik anyagának lehetséges újrahasznosítási folyamatait mutatja, kezdve a káros anyagoktól való mentesítésen, a szelektív szét-
szerelésen, aprításon, osztályozáson keresztül az értékesítési lehetőségekig. roncsautó káros anyagok (fékolaj, olaj, kondenzátorok) eltávolítása
por
a szerkezeti elemek szétszerelése
aprítóberendezés
zúzás hőkezelés, pirolí-
eltávolítás
műanyagok
vas
mágneses szeparátor
szilárd maradékok
hasznosítás szitálás
maradék gázok
pirolízisolaj
a maradék gázok tisztítása
kezelés
textíliák
kalapácsos malom
optikai szétválasztás kézi szétválasztás
Mg, Al, műanyagok öntött alumínium hasznosítás
műanyagok
ülepítéses szétválasztás, sűrűség: 2 kg/dm3 ülepítéses szétválasztás, sűrűség: 3 kg/dm3
fémes
12 mm-nél finomabb
12 mm-nél nagyobb szemcseméret mosás
kezelés alacsony hőfokon
ejtés
légszeparátor
örvényáramú szeparátor
hasznosítás (eltávolítás, elégetés)
nehéz fémek
Al, Mg
borító csatlakozás
örvényáramú szeparátor
hasznosítás
tiszta fémek (Cu, Pb, Zn, Ni, sárgaréz)
vegyes fémfrakció hasznosítás
1. ábra Kiselejtezett gépkocsik mechanikai feldolgozási technológiája Az újrahasznosítási koncepció optimálási kritériumai: – költségoptimálás (energiaoptimálás), – kvótaoptimálás.
alumínium
por
mag nélküli indukciós kemence
hulladékkezelés
eltávolítás
kamrás kemence
billenő kemence
forgókemence
sóval
kis sómennyiség
fedősósalak
só nélkül
kis sómennyiség
hulladék
fedősósalak
mechanikai feldolgozás
kezelés
hulladék eltávolítás
Al
hulladék eltávolítás
só
alumínium a salakból
finomító kemence Al
2. ábra Alumínium szerkezeti elemek hasznosítási módszerei A költségek és a kihozatal között exponenciális összefüggés van. Az alumíniumkészlet nem újul meg, tehát elvileg pazarlóan hasznosítják. Minél pazarlóbb a felhasználás, annál nagyobb a termék entrópiája, tehát annál energia- és költségigényesebb az újrahasznosítás. Bár az alumíniumot tiszta formában használják fel, és ezért könnyebben lehet begyűjteni (koncentrálni) vagyis visszaforgatni, azonban a 100%-os újrahasznosítás elvileg nem érhető el. Az újrahasznosítás csak csökkentheti a pazarlás
mértékét. Minél jobban megközelíti az újrahasznosítás mértéke a 100%ot, annál jobban emelkednek a költségek, elvileg a végtelenbe tartva. Az újrahasznosítási koncepció szempontjából ez azért fontos, mivel valamennyi folyamat (a feldolgozás és hasznosítás) veszteséges, ami növeli a pazarlást. Ennek ellensúlyozása és a kihozatal maximálása érdekében a veszteséget képviselő anyaghányadot ismét fel kell dolgozni.
Az újrahasznosítási koncepciók értékelése a használati érték elemzésének módszerével Ebben az értékelésben a gépjárműben felhasználásra kerülő alumínium alkatrészeket konstrukciós, folyamatorientált, gazdasági és ökológiai szempontok szerint megválasztott újrahasznosítási koncepció szerint kell értékelni. Értékelési kritériumokat a haszonérték-elemzés szolgáltat. A módszer előnyei a következők: – Az eljárás összehasonlítható értékelést tesz lehetővé, mivel valamennyi változat esetében azonos mértékben súlyozott, azonos kritériumokat alkalmaznak. – Az értékelés áttekinthető és könnyen elvégezhető. – A koncepcióknak nemcsak a végeredménye, hanem valamennyi kritériuma is összehasonlítható. – Az értékelés egyszerűen variálható (pl. a skálafaktor módosításával). Alumínium szerkezeti elemek újrahasznosítási koncepciójának kidolgozása – 1. alumínium-újrahasznosítási koncepció. Ebben a változatban az alumínium gépjármű-alkatrészeket ismét fel lehet használni. A járműveket egy szétszerelő sorra juttatják, ahol elvégzik a szétbontást, valamint az alumínium szerkezeti elemek anyagvizsgálatát és funkcionális ellenőrzését. Az ellenőrzés során meghatározott kritériumok alapján értékelik, hogy van-e lehetőség az alkatrész felújítására. Amennyiben erre műszaki vagy gazdaságossági okoknál fogva nincs lehetőség, akkor ezt a tiszta ötvözetet közvetlenül beolvasztásra küldik. Az, hogy egy feljavított alkatrész milyen mértékben alkalmazható újra, az ügyfelek elfogadási hajlandóságától függ. – 2. alumínium-újrahasznosítási koncepció. Ebben az esetben a gépjármű alumínium alkatrészeit leszerelik, szétválasztják a kép-
lékenyen alakítható és az öntött alkatrészeket, majd ezeket különkülön beolvasztják, finomítják és ötvözik. Ezzel a módszerrel akadályozzák meg a képlékenyen alakítható anyagok minőségének leromlását. A képlékenyen alakítható ötvözetek hulladékait többkamrás kemencében, redukáló atmoszférában, olvasztó fedősó alatt beolvasztják. Az alumíniumöntvények hulladékait, nagy ötvözőanyag-tartalmukra való tekintettel, olvasztó fedősó alatt, forgókemencében dolgozzák fel. Mindkét olvadéktípust hőntartó kemencében finomítják, ötvözik, ill. primer alumíniummal keverik. A keletkező hulladékot (pl. a fedősósalakot) feldolgozzák. – 3. alumínium-újrahasznosítási koncepció. Ennek a koncepciónak az esetében az elavult gépkocsit aprítják, majd feldolgozzák. A 2. koncepcióhoz hasonlóan az alakítható és az öntvényanyagokat egymástól elkülönítve kell beolvasztani. A fedősósalakot is beadagolják az aprítási könnyűfrakcióba. – 4. alumínium-újrahasznosítási koncepció. Az elhasználódott gépkocsi aprításra, majd a törmelék feldolgozásra kerül. Az alumíniumfrakciót a képlékenyen alakítható és az öntvényötvözetek szétválasztása nélkül, együttesen olvasztják. A maradékot (fedősósalak, aprítási könnyűfrakció) ismét fel kell dolgozni. Az öntvények és a képlékenyen alakítható ötvözetek közös beolvasztása miatt a keletkező fedősóhulladék mennyisége megnövekszik. Az alumínium-újrahasznosítás értékelési kritériumai Az újrahasznosítási koncepciók értékelésekor fontos, hogy a kritériumok egymástól teljesen függetlenek legyenek. A 6. táblázat mutatja a kritériumok beosztását kritériumcsoportokba és az egyes kritériumcsoportok egymáshoz viszonyított súlyozását. Az önkényesen megválasztott maximális adható érték (vagyis az értékelési skála nagysága) 100. Ezt az értéket négy kritériumcsoport között felosztják, a súlyozás a haszonértéknek felel meg. A haszonérték-elemzés eredményei A 3. ábrán látható a felsorolt újrahasznosítási koncepciók meghatározott haszonértékeinek grafikus feloszlása. A képlékenyen alakítható ötvözetek esetében a 2. és a 3. koncepció érte el a legnagyobb haszonértéket. Ezeknek a koncepcióknak fő előnye, hogy a képlékenyen alakítható ötvözeteket vissza lehet nyerni, ami megnöveli a termék használati értékét. Bár az öntött ötvözetek visszanyerése ennek a két koncepciónak az esetében ugyanolyan haszonértéket bizto-
sít, mint a 4. koncepció alkalmazásakor, azonban bizonyos öntvények (pl. kerékabroncs) szelektív leszerelése és az ötvözettípusok szerint végzett szétválasztás, valamint értékesítés révén növekszik ezeknek az ötvözeteknek a haszonértéke. 6. táblázat A kritériumok beosztása a kritériumcsoportokon belül Alkatrészjellemzők
Újrahasznosítási folyamatok
Gazdasági
Ökológiai
Méretek
leminősítés
személyzet
lehúzási salak
Sűrűség
fémveszteség a salaklehúzás következtében
műszaki berendezés
fedősósalak
Rétegelés
fémveszteség a fedősósalak miatt
energia
levegőt károsító anyagok
Szennyezések
mechanikai veszteségek a mechanikai feldolgozás miatt
logisztika
por
Kötési technológia
lehúzott salak feldolgozása
Szétszerelő szerszám
fedősó salak rétegvastagsága alkatrészek ára nyersanyag ára
7 500
használati érték
7 000 6 500 6 000 5 500 5 000 4 500 K1
K2 wa
K2 ca
K3 wa
K3 ca
K4
újrahasznosítási koncepció
3. ábra Az alumínium-újrahasznosítási koncepciók haszonérték-tartományai
A 3. koncepció előnyösebb, mint a 2. koncepció, mert a már meglévő berendezéseken hajtható végre. Viszont a 2. koncepció megfelelő teljesítménnyel működtethető leszerelő sorát először még meg kell tervezni, és jelentős ráfordítással létre kell hozni. Az 1. koncepció nagy haszonértéke azzal magyarázható, hogy feldolgozási és olvasztási technológiái nem veszteségesek. Azonban a módszer alkalmazásának előfeltétele az alkatrészek leszerelése szempontjából előnyös gépkocsi-konstrukció. A megvalósítás jelenleg tehát csak nagy ráfordítással oldható meg. A 4. koncepció tűnik a legkevésbé vonzónak. Bár ennek költségstruktúrája kedvező, a nagy technológiai veszteség hátrányos. Ezenkívül nem előnyös, hogy képlékenyen alakítható ötvözetek csak primer alumínium járulékos adagolásával állíthatók elő. Összeállította: Dr. Barna Györgyné Seebacher, H.; Sunk, W. stb.: Recycling von Alumínium in der Automobilindustrie. = ALUMINIUM, 82. k. 1/2. sz. 2006. p. 24–31. Europaweite Standards für das Aluminiumrecycling. = Aluminium, 80. k. 1–2. sz. 2004. p. 26–30. Holman, C.: Transport in the recycling equation.= Wastes management, 2002. 10. sz. p. 63–65. 2002.
BME OMIKK
LOGISZTIKA Kéthavonta az egértől a Boeingig.
[email protected] ▪ 061/ 457 53 22
