2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
1./8
A gépipari kivitel is nőtt, némileg Az év első öt hónapjában az export volumene mintegy 2,4, az importé pedig 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a kivitel – euróban – 33,7 milliárdot, a behozatal 30,6 milliárdot tett ki, az aktívum pedig 246 millió euróval haladja meg az előző év, hasonló időszakában regisztráltat. A forgalom forintban mért árszínvonala 2013. január–májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva importban 1,5%-kal, az exportban 0,6%-kal csökkent. A cserearány 0,9%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz, valamint a dollárhoz viszonyítva alig változott. A külkereskedelmi forgalom volumenindexei
Forrás: KSH (1988. év havi átlaga: 100)
Ami a részleteket illeti: a gépek és szállítóeszközök export- és importvolumene – azonos mértékben – 2,4%-kal bővült 2012. január–májushoz képest. A híradástechnikai hangrögzítő és -lejátszókészülék exportvolumene megközelítette, az importé meghaladta az egy évvel ezelőtti szintet. Továbbra is számottevő bővülés jellemezte a közúti jármű és – az autóipari beszállításoknak köszönhetően – a villamos gép, készülék és műszer kivitelét. Ezzel szemben az energiafejlesztő gép és berendezés kereskedelme nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet, bár az utóbbi két hónapban volumennövekedést regisztráltunk.
2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
2./8
Az első öt hónapban az export 76, az import 70 százalékát bonyolítottuk le az EU tagállamaival; a kivitel volumene 2,1, a behozatalé pedig 0,4 százalékkal volt több mint az előző év azonos időszakában. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben az export volumene 3,5, az importé 7,6 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
Ipari trendek a környező országokban Folytatódik a termelőipar gyors lábadozása Csehországban, Lengyelországban viszont megtört a lendület, Magyarországon pedig negatívba fordultak a kilátások - írja a Wall Street Journal.
2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
3./8
A tekintélyes lap cikkében felhasznált adatokat a beszerzési menedzser indexekből nyerték, hogy megállapítsák, miként teljesít a három gazdaság. A Citigroup egyik elemzője úgy értékelte, hogy az összesített kép alapján a három államban továbbra is törékeny, de javuló a perspektíva – idézte egy összeállításában a Klubrádió. A lengyelek ugyan várhatóan elkerülik a recessziót, a csehek és a magyarok ugyanakkor – eltérő mértékben ugyan, de – még mindig küszködnek. A csehek azonban már három hónapja a lendület jeleit mutatják, a magyaroknál ellenben a csökkenő kereslet miatt 50,8-ról 49 esett vissza az index, ami a második legalacsonyabb érték, amióta 1995-től kezdve mérik a menedzserek beszerzési hajlandóságát. Jó hír ugyanakkor, hogy Magyarország esetében javult az exportágazatok mutatója. Elemzők ezzel együtt megjegyzik: a júliusi adatok megkérdőjelezhetik, hogy az ország ki tud-e lábalni a válságból.
Kétéves csúcson az eurózóna feldolgozóipara A végleges adatok szerint az eurózóna feldolgozóipari szereplői jelentősen optimistábbak lettek júliusra. A Markit feldolgozóipari beszerzési menedzserindex értéke a 48,8 pontos szintről 0,3 pontig emelkedett. Az adat felülmúlta a 49,1 pontos elemzői konszenzust, illetve 0,2 ponttal az előzetes adatot is.
Két év óta az első növekedést mutató hónap volt a július ebben a szférában. A több éve recessziótól szenvedő euróövezetben már nem ez az első optimizmusra okot adó jel – emlékeztet a portfolio.hu. Például a munkanélküliség alakulása is kedvező volt a júniusra vonatkozó Eurostat publikáció szerint. Sőt, a gazdasági hangulatindex (ESI)
2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
4./8
is 15 havi csúcsra hágott a múlt hónapban. Bár a júniusi fogyasztás alakulása elmaradt a várakozásoktól Franciaországban, Németországban és Spanyolországban is, ettől függetlenül a júliusi feldolgozóipari adat egyértelműen a régió magához térését tükrözi.
Stagnálnak az uniós ipari termelői árak Júniusban mind havi összevetésben, mind év/év alapon alig változtak az ipari termelői árak az Európai Unióban és az euróövezetben. A növekedés ugyanis 0,6, illetve 0,3 százalékod volt. Az adatok megfeleltek a szakértői várakozásoknak. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat azt jelentésében azonban felhívja a figyelmet arra, hogy három hónapja először volt termelői árnövekedés. Júniusban az előző havihoz képest Litvániában és Hollandiában csökkentek a legnagyobb mértékben a termelői árak (0,8, és 0,4 százalékkal). A legnagyobb havi szintű növekedés Észtországban (6,7 százalék) és Dániában (0,5 százalék) volt. Éves összevetésben, a legnagyobb mértékben Észtországban (14,2 százalék) és Romániában (4,9 százalék) emelkedtek a termelői árak júniusban. A legjelentősebb csökkenés Cipruson (2,1 százalék) és Lengyelországban (1,3 százalék) volt. Magyar adatok Júniusban az ipar belföldi értékesítési árai 0,2 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az éves árszint harmadik hónapja csökken, júniusban 0,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A visszafogott áralakulás egyrészt a gyenge konjunktúrával, másrészt az energiaárak esésével magyarázható.
GKI: ez még nem növekedési fordulat A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon technikai értelemben véget ért a recesszió, de növekedési fordulatról egyelőre nincs szó, a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi visszaesését idén lényegében stagnálás, minimális, 0-0,5 százalék közötti növekedés követi. A növekedés döntően abból fakad, hogy a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén összességében sokkal jobban alakulnak a természeti feltételek, s emiatt a mezőgazdasági GDP legalább 20 százalékkal nő. A fogyasztás ugyanakkor stagnál, a beruházás tovább csökken. Mivel a gazdaság bővülésének a mértéke csekély, így a foglalkoztatás terén is csak a közmunkaprogramok kiterjesztése miatt lehetséges a növekedés. A GKI meglátása szerint a kivitel határozottan élénkült, de a beruházások tovább estek. A foglalkoztatás az első öt hónapban az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában enyhén csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1,4 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. Kedvező és kedvezőtlen jelek tehát egyaránt érezhetők, a fejlődés határozott iránya azonban még nem rajzolódik ki.
2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
5./8
A gazdaságkutató 2013 egészére vonatkozóan 2,2 százalékos inflációt vár. A folyamatokat egymással ellentétes hatások, piaci és kormányzati döntések is erőteljesen befolyásolják. A kormány energiaár és közműszolgáltatás díj-csökkentő lépései jelentősen lefelé húzzák az inflációt, ugyanakkor az újabb és újabb kivetett adók begyűrűznek az árakba. A telefonadó, a közműadó, az e-útdíj, a tranzakciós illeték mind emelik a drágulás ütemét. A GKI ELŐREJELZÉSE
Forrás: GKI
Ugyanígy hat a július 1-től megemelt dohánytermék árrés. Piaci alapon jelentősen drágulnak az élelmiszerek, valamint az üzemanyagok. A piaci szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek viszont lassítják az átlagos áremelkedést. A kilátásba helyezett újabb 10 százalékos áram és gázár csökkentés e termékek súlyánál fogva éves szinten nagyjából 0,8 százalékponttal mérsékli az inflációt. Ugyanakkor a szeptemberi-októberi megvalósítás csak részben lesz érzékelhető az éves átlagban, hiszen csak 2-3 hónapot érint az idei évből. Az infláció ütemének idei csökkenése az államháztartás egyensúlyának alakítására egyértelműen negatívan hat.
2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
6./8
Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány végeredményben idén a GDP 3 százaléka körül - valahol a 2,7-3,4 százalékos sávban - alakul, vagyis kisebb elcsúszás valószínű a 2,7 százalékos hiánycélhoz képest. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80 százaléka körül lesz, az idei változás előjelét a forint év végi árfolyama és a kincstári tartalék nagysága dönti el.
Fokozódik a dráma az építőiparban A tavalyi második félév után, az idei első félévben ismét negatív rekordot döntött a megszűnő építőipari cégek száma – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató jelentéséből. Ám a romlás üteme lassult, a megrendelés-állomány és az alapítások száma pedig azt jelzi, hogy az építőipar túl van a nehezén. Az idén, az első félévében 2863 cég szűnt meg az építőiparban, így mostantól ez a hat hónap veszi át az ágazat legrosszabb féléve minősítést 2012 második félévétől, amikor 2794 céget töröltek. Az építőipar megrendelés-állománya ugyanakkor az állami beruházásoknak köszönhetően az utóbbi időben emelkedni látszik, ezért nem kizárt, hogy az adatok a következő két félévben javulást mutatnak majd. Az Opten - CFI mutató alapján ugyan az előző félévben 15 százalék körülire csökkent az építőipari fluktuáció, 2013 első félévében azonban visszaemelkedett az egy évvel korábbi 17 százalékot meghaladó szintre. (Az index az adott időszakban megszűnt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, így tömörítve egyetlen értékbe a fluktuáció mérőszámát.) „A válság és a jogszabályi változások következtében lezajlott tisztulási folyamatnak és a megrendelések újjáéledésének köszönhetően egy stabilabb beszállítói lánc alakulhat ki, ami kedvez az elmúlt éveket túlélő kisvállalatoknak” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte a kisebb vállalkozásokban sok tartalék már nem lehet, likviditási helyzetük zömmel katasztrofális, ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy a nagy állami munkákból származó megrendelések hogyan szivárognak le a kisebb vállalkozásokig. KILÁTÁSOK Ugyancsak módosíthatja a cégmegszűnési tendenciát, ha életbe lép az a szabályozás, amely a korlátolt felelősségű társaságok esetében emeli a minimális alaptőkét. „A működő cégeknek valószínűleg csak néhány év türelmi idővel kell eleget tenniük az új követelményeknek, ennek ellenére ez az intézkedés jelentős cégbezárási hullámot indíthat el, különösen egy olyan szétforgácsolódott és alultőkésített ágazatban, mint az építőipar” – mondja az Opten igazgatója. Javulást vetít előre a már megindult megszűnéssel végződő eljárások száma is. 2012 első félévében összesen 5295 felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés indult az ágazatban, fél évvel később a három eljárástípusból összesen 3673-at indítottak a cégbíróságok, míg 2013 első félévében már csak 2560-at tettek közzé. „Ez önmagában látványos javulást jelentene, de a messzemenő következtetésekkel még várni kell, mivel idén az első félévben a cégbíróságok munkáját jelentősen hátráltatta
2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
7./8
az alapító okiratok februári kötelező módosítása. Ez azt jelentheti, hogy a második félévben az ügyhátralékot ledolgozva ismét emelkedhet a megszűnéssel végződő eljárások száma” – véli az Opten igazgatója.
Nincs már bauxit-feldolgozás Magyarországon A Magyar Alumínium (MAL) Zrt. július végén befejezte a bauxit feldolgozást, amivel egy hét évtizeden keresztül végzett technológia szűnt meg Ajkán. Azzal, hogy Ajkán a minap befejeződött a bauxit feldolgozása, az ország utolsó helyén is megszűnt a bauxit feldolgozása timfölddé. A lépés ugyanakkor nem volt váratlan, a MAL által kidolgozott, és a bankkonzorcium által 2012 tavaszán jóváhagyott struktúraváltási programban az erre vonatkozó elképzelés már szerepelt – írja a Veszprém megyei online lap, a Veol.hu. Ajkán a csúcsidőszakban évi 1,5 millió tonna bauxitot dolgoztak fel hidráttá, illetve timfölddé. Az utóbbi két évtizedben a hidrát- és timföldtermelés a legjobb években is mindössze a 300 ezer tonnát közelítette. A 2009-es válságot követően kimagaslóan jó évnek számított, ha elérték a 200 ezer tonnás kibocsátást. A bauxit feldolgozás leállításának irányába mutatott az is, hogy a MAL idén februárban bezárta az utolsó működő bauxitbányáját Halimbán. Szegőné Kemerle Judit felszámolóbiztos azt mondta, hogy a végleges technológiai lépésre akkor került sor, amikor birtokában voltak annak a szerződésnek, aminek köszönhetően az ajkai gyár timföld- és hidrátalapanyag igénye középtávon biztosítottá vált. Hozzátette, a felszámolási eljárás célja, hogy annak végén egy vonzó, gazdaságosan működő, más számára is értékes vállalatot alakítsanak ki. Ma úgy látszik, az ajkai gyár a jövőben évi 9-10 ezer tonna piacképes késztermék kibocsátására lehet képes.
Örökléses jogutódlás iparjogvédelmi ügyekben A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az adminisztratív terhek csökkentésére törekszik azokban az iparjogvédelmi ügyekben, ahol a jogok átszállása a jogosult halála folytán következik be. Ennek érdekében tájékoztatást tett közzé az iparjogvédelmi ügyekben öröklés kapcsán megindított jogutódlási eljárás módszertanára. Ilyen esetben, ha a közjegyző hivatalból küldi meg a jogutódlás tényét igazoló hagyatékátadó végzést az SZTNH-nak, az SZTNH a jogutódlás tényét erre irányuló külön kérelem és igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül jegyezi be a lajstromba. Az SZTNH abban az esetben is eltekint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésétől, ha a jogutódlás tudomásulvételére irányuló kérelmet az örökös nyújtja be (csatolva hozzá a jogerős hagyatékátadó végzést is). Ezt a gyakorlatot a közjegyzői tevékenység közhatalmi jellege indokolja. Az iparjogvédelmi törvények alapján az SZTNH lajstromaiba saját döntése, más hatóság döntése vagy a bíróság határozata alapján tesz bejegyzést, illetve tünteti fel a védjegyeljárásokban bekövetkezett tényeket. A Hivatal a jogosult halála miatti jogutódlás esetén a közjegyzőt, mint „más hatóságot” kezeli és az iparjogvédelmi
2013-08-05
MAGEOSZ Hírek
8./8
lajstromba a megfelelő bejegyzést a közjegyző döntése alapján teszi meg. Ezt támasztja alá a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. §-ának (4) bekezdése, amely szerint a közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, valamint a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése, mely alapján a hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. Lényeges, hogy az SZTNH csak olyan hagyatékátadó végzés alapján veszi tudomásul a jogutódlás tényét, amelyben az érintett iparjogvédelmi ügyeket pontosan (ügyszámmal vagy lajstromszámmal) megjelölték – olvasható a tájékoztatóban.
Tízmilliókat tapsoltak el igazolatlanuk a kamarák A Magyar Agrárkamaránál (MAK) 67,9 millió, míg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK) 11,3 millió forint támogatás nem szabályszerű felhasználását állapította meg egy most zárult számvevőszéki. A vizsgálat a két kamara közfeladatainak ellátására fordított költségvetési támogatások és a gyakorlati szakképzést végző társaságok elszámolásainak szabályszerűségét tekintette át 2009–2011 között – mondta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. A vizsgált szervezetek között volt még a vidékfejlesztési, valamint a nemzetgazdasági tárca, 16 területi kamara, 87 gazdasági társaság, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Hivatal is. A vizsgálatok megállapították, hogy az MKIK és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara százszázalékos tulajdonában álló cégei által történt teljesítéseknél – 10,4 millió forint értékben – nem volt kontroll, mivel a kamara részéről az utalványozó, a cég részéről pedig a számla kibocsátója ugyanazon személy volt. Egyes esetekben a közfeladat ellátásához kapcsolódó megbízások és a munkakörökben megjelölt feladatok között átfedések voltak. A MAK 50 ezer forint, az MKIK 8,4 millió forint összegben kötött olyan megbízási szerződéseket munkatársaival, amelyek a munkaköri leírásaikban is előírt feladatokat tartalmaztak. A gyakorlati képzésben részt vevő 87 gazdálkodó szervezet ellenőrzésénél a szakképzési hozzájárulás bevallásánál és annak megalapozó nyilvántartásánál 50 szervezetnél tárt fel jogszabálysértést az ÁSZ. Így a vizsgált gazdálkodó szervezetek 57 százaléka volt jogsértő. A 87 vizsgált cégből 30-nál a foglalkozási naplók hiánya, illetve hiányos vezetése miatt nem volt igazolt a tanulók gyakorlati foglalkozásokon való rendszeres részvétele. Ezek a szervezetek 2,1 milliárd forintot számoltak el nem jogszerűen szakképzési hozzájárulási kötelezettségük csökkentésére, és ennek eredményeképpen 848,8 millió forintot igényeltek vissza – tette hozzá.
