A geotermikus energia hasznosítása és annak nehézségei. Előadó: Bakó Dániel ügyvezető Bakó- Kertészeti Kft

A geotermikus energia hasznosítása és annak nehézségei Előadó: Bakó Dániel ügyvezető Bakó- Kertészeti Kft.

A geotermikus energia hasznosítás Szentesen kezdődött  60-as, 70-es években megtörtént az a mérnöki csoda, hogy az 1500-2500 m talpmélységű termál kutak meleg víz kitermelése a fejlesztéseknek köszönhetően, folyamatos üzeművé válhatott

A 60-as évektől kezdődően a gazdaságos és környezetbarát termál energia felhasználás eredményeképpen Szentesen:  Termelőszövetkezetek és egyéb hasznosító szervezetek jöttek létre: Baromfi telepek Közintézmények Lakóépületek Szárító üzemek Balneológia Kertészetek

50 éves küzdelem a termálvízért, még sincs előrelépés  A termálvíz hasznosítás végnapjait éli, hiszen  A jelenlegi törvényi szabályozás dekoncentrált és visszatartó  A támogatási és finanszírozási rendszer hiányzik  A régen hiányzó ágazati reformok elmaradtak  A termesztő berendezések átlag életkora 40 év feletti

A Szentlászlói Fóliás Kertészek Szövetkezete     

20 hektáros magántulajdonú fóliás integráció A telep a 70-es években épült Tagolt, a fejlesztések többnyire elmaradtak 163 tulajdonos család Szekunder (másodlagosan hasznosuló) termálvíz fűtés a telepen (hőfok: 40-45C○)  A Bakó Kertészet ebből az egységből 1ha terület nagyságú  A termálvíz a hasznosítás végére stabilan 30 C○ alá csökken, így alkalmassá válik a létesített vizes élőhelyi elhelyezésre

A Bakó- Kertészeti Kft. tevékenysége  Több generációs (3) családi vállalkozás  Fő tevékenysége a termálvízre alapozott növényházi zöldséghajtatás  Termesztett főnövény a TV paprika, vagy ahogy sokan ismerik a szentesi paprika  Hosszú távú tervezés és fejlesztés

Bezzeg ha termálvizem lenne, tudnám mit kezdjek vele!!! 50-es évek

Korszerűen újjáépített termesztő berendezések

Izolált talajnélküli termesztés technológia hatásai  Kétirányú talajszennyezés és fertőzés megszűnt  Hozam és minőség növekedés 20-25kg/m2  95%-ban extra és I. osztályú minőség  hatékony öntözővíz hasznosítás: 1000 liter víz / 1 m2 / év

 szabadföld: 10kg paradicsom 5kg paprika  talajos fólia és üvegház: 25kg paradicsom 15kg paprika  talaj nélküli fólia és üvegház: 50kg paradicsom 25kg paprika

Biológiai növényvédelem  Telepített hasznos szervezetek alkalmazása. Ragadozó életmódot folytató rovarok, amik parazitálják a kártevőket. (garancia a szermentességre, hiszen hektáronként százezres költség a telepítés)

Forrás: Internet

Agrotechnológiai megoldások A kórokozók ellen automata:  szellőztetés  párásítás  árnyékolás  fokozott higiéniai követelmény

Értékesítés TÉSZ-en keresztül  Előnyök:    

Költség csökkentés Garantált eladás Korrekt partneri viszony Rész finanszírozás

 Hátrányok: 

A nagy tételes értékesítés nem mindig kedvez a jó árnak

Kihasználatlan potenciál

Új törvények nélkül a növekedés illúzió marad

Forrás:MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE

A termál kérdés nem elsősorban vízbázis kérdés  Részben az elmúlt évek csapadékos időjárásának köszönhetően, részben az Algyő térségi gázkitermelés csökkenésének, a szentesi kistérség számos termálkútja ismét pozitívvá vált, a 40 év folyamatos üzem ellenére

A vízkészlet rendelkezésre áll  Ésszerű, szabályozott és nem kizsákmányoló hasznosítás esetén hosszútávon fenntartható. A fűtési célú felhasználás nem egész éves folyamatos tevékenység. Éven belül van idő a regenerálódásra és a karbantartásra

Hazánk egyedülálló hidrogeológiai adottságokkal rendelkezik, 



„A Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál. A medencét jó hőszigetelő üledék, agyag, homok tölti ki, amely megakadályozza, hogy nagyhőmennyiség jusson el a földfelszínig, majd onnan a légkörbe. Mindezeknek köszönhetően a geotermikus gradiens 5°C 100 méterenként a világátlagnak számító3,3°C/100m helyett. A felszíni 10°C-os középhőmérsékletből kiindulva 1 km-es mélységben 60°C, 2 km mélységben 110°C a kőzetek várható hőmérséklete. Ez az érték a kőzetek hővezető képessége függvényében helyi anomáliákat mutat. A vízáramlások a hőkonvekció révén tovább módosítják a várható vízhőmérsékletet. Azután pótlódó csapadékvíz hűtő, és a kiáramló felszín alatti víz, fűtő hatást fejt ki.” (Domenico and Palciauskas, 1979, Tóthnál 1972 szerepel) „A hidrológiai körfolyamat hajtóereje a Nap hő és sugárzó energiája. A folyamatok mindig a csökkenő energia irányában történnek, az energia gradienssel ellentétes irányban. A Föld felszínén található nagy víztömegek, pl. az óceánvíz, felmelegedés révén magas energianívóra kerül és megindul a körfolyamat. Fokozatos energiavesztés révén a vízrészecskék az óceánba visszakerülve jutnak minimális energia szintre, ahol ismét feltöltődnek. A folyamat konzervatív, azaz a körforgalomban mozgó víztömeg emberi léptékkel mérve konstans, a ciklus során csak halmazállapot változás és a tározás formájának megváltozása történik. Ugyanakkor tudjuk, hogy geológiai időskálán vizsgálva a hidrológiai körfolyamatban cirkuláló víztömeg – a juvenilis vízhozzáadódás révén – fokozatosan nő. A víztömegek mozgása dominánsan egyirányú és ciklikusan ismétlődő.” (BEVEZETÉS A HIDROGEOLÓGIÁBA Írták: Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Prof. Dr. Tóth József)

A termál kérdés nem elsősorban környezetvédelmi kérdés  Hiszen a létesített vizes élőhelynek köszönhetően természeti érték jön létre, vizes élőhely formájában  A részben szabad vízfelület rekreációs célokat szolgál  A bel és árvízvédelmi rendszert szolgálja szükség esetén

A termálkérdés elsősorban Nemzetgazdasági kérdés  Világ viszonylatban is egyedülálló nemzeti kincs  Az egyetlen olyan megújuló energiaforrás ma, ami olcsóbb a fosszilis energiától  A termálvíz sohasem lesz nemzeti kincsünk, ha a mélyben hagyjuk, csak ha felhozzuk és hasznosítjuk

Valójában nem akarunk mást, csak Élni a Hazánk adta erőforrássokkal   

1. Napfény 2. Emberi erőforrás 3. Termálenergia

1-09

1. Napfény

Kiemelkedően magas a napsütéses órák száma

2010-es besugárzási diagram Szentesen

2010-03-09

2010-05-09

2010-07-09 napok

2010-09-09

2010-11-09

2. Emberi erőforrás

A vidék eltartó képessége azaz a foglalkoztatottság folyamatosan csökken

unkanélküliség alakuása 2007-től 2011-ig a szentesi kistérségben összesen egyetem főiskola gimnázium

Oszlop B Oszlop C Oszlop D Oszlop E Oszlop F

technikum

szakközépiskola szakiskola

kásképző iskola általános iskola

nosnál kevesebb 0

500

1000 Fő

1500

2000

2500

3000

3500

3. Termálenergia

A termál mint gazdasági költség csökkentő  1m2 növényház fűtési költsége Fosszilis energiával Termálenergiával

~3500 Ft/m2/év ~ 700 Ft/m2/év

 1 liter kiszárított víz önköltsége (kukorica) Fosszilis energiával Termálenergiával

~70 Ft/l ~13 Ft/l

 Egy 130 lég m3-es lakás fűtési költsége Fosszilis energiával Termálenergiával

~177 ezer Ft/lakás/év ~106 ezer Ft/lakás/év

E három erőforrás optimális kihasználása, olyan előnyhöz juttatja hazánk élelmiszer termelését, aminek eredményeképpen a vidéki élet és a magyar mezőgazdaság ismét emelkedő pályára áll.

Összhangban a kormányzati szándékkal  Új Széchenyi Terv:

 Széll Kálmán Terv:

 Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció – 2020

Termál-komplex Átfogó, azonnali a termelést védő és támogató törvényi szabályzás

Adók, járulékok, bírságok és a visszasajtolási kényszer megszüntetése A termálvíz kitermelés  Hatóságilag koordinált és ellenőrzött vízkitermelés, ezáltal a vízadó réteg védelme. A termálvíz hasznosítás  Többszintű hasznosítás a felhasználás hőigényétől függően, záró felhasználás a létesített vizes élőhely, ami természetvédelmi értéket képvisel, valamint hálós elrendezésük esetén alapegységévé válhat a bel és árvízvédelmi rendszernek is. A termálvíz elhelyezés  A záró felhasználást követően csatorna kapcsolattal folyóvizeink vízkészletét gyarapíthatja. A termelés és a piac szabályzása  A kedvezőbb hasznosítás eredménye a szabad piacion realizálódik felvásárlási ár formájában.  Ezért kellenek azok a szabályzók, amik ellenőrizhetővé és irányíthatóvá teszik az egész termelési folyamatot, lásd pl.: biológiai növényvédelem, import, ÁFA mérték, elfolyó termálvíz elhelyezés.

 A XIX. Század közepén az akkori természetitársadalmi és gazdasági viszonyok mellett a terület települései a népességmegtartó képességük felső határához közeledtek. (Dobány Z. 2000.)  A folyószabályozások ezen az állapoton kívántak javítani, ugyanis a meglévő művelt területek nagysága már nem volt elegendő a megnövekedett igények kielégítéséhez. (Bertalan László)

Nagy tervek nagy döntések 1846. augusztus 27. Tisza-völgy ármentesítésének vízi- és közúthálózatának kiépítésének kezdete 

  

Az árvíztől védett területek nagysága a Tisza völgyében meghaladja a Hollandiában védett területek nagyságát, csaknem háromszorosa a Pó-völgyében védett területeknek. Fok gazdálkodás helyett öntözéses gazdálkodás Nőtt a vidék eltartó képessége Európai viszonylatban is elismert mérnök és szakember képzés

Mi a vidéken élő emberek nem akarunk mást, mint élhető környezetben élni és dolgozni. Mi helyben maradunk nem akarunk elmenni sehová, és higgyék el mi magunknak és gyermekeinknek rosszat sosem akarnánk. 50 év bizonyíték pedig elég ahhoz, hogy ésszerű döntést hozzunk és tudjuk mi jó nekünk. Hiszen a: „Vidék a vidékieké”

„A föld melege az ember melege.” Dr. Fejér László

Csupán ezt szeretnénk azért, hogy a vidék valóban arra a fejlődési pályára állhasson, amit már régóta megérdemel.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet

Várom kérdéseiket