A GENOTÍPUS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉK NYULAK VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA

15. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2003

A GENOTÍPUS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉK NYULAK VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA SZENDRŐ, ZS.,1 METZGER, SZ.,1 HULLÁR, I.,2 FÉBEL, H.,3 MAERTENS, L.,4 CAVANI, C.,5 PETRACCI, M.,5 RADNAI, I.,1 – BIRÓNÉ NÉMETH, E.1 1

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. 2 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest 3 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 2053 Herceghalom 4 Agricultural Research Centre-Ghent, Merelbeke, Belgium 5 Dept. Food Sci., Alma Mater Studiorum, University of Bologna, Olaszország [email protected]

ABSTRACT Effect of genotype and nutrition on the carcass traits of growing rabbits Pannon White rabbits selected for high (HIGH) or low (LOW) total body fat content were weaned at 4 weeks of age and fed three isocaloric diets (12.87, 12.83 and 12.84 MJ/kg DE respectively). Compared to the ad libitum fed group (H), the daily ration was reduced by 10% (M) and 20% (L). Proportional to the reduction of feed intake the nutrient density of diets were increased (crude protein: 17.5, 19.8 and 21.9%; crude fibre: 12.9, 13.4 and 14.7%, respectively). Thus, the energy intake was reduced while the intake of nutrients remained similar among the different experimental groups. The aim of the experiment was to study the effect of different energy intake (nutrition) on the carcass traits of growing rabbits selected for different body fat content (genotype). The effect of genotype was less definite than that of the nutrition. The selection for high body fat content improved the dressing out percentage significantly (58.2 and 57.3% in groups HIGH and LOW respectively; P<0.01), the ratio of the intermediate (16.3 and 15.9%, respectively; P<0.01) and hind parts of carcass to live weight (19.5 and 19.2%, respectively; P<0.05), and reduced the ratio of the full gastrointestinal tract to live weight (13.9 and 14.4%, respectively; P<0.01). Genotype had no significant effect either on the weight or the ratio of the perirenal fat to live weight. The reduction of energy intake decreased the live weight and all of the body parts significantly (P<0,001), but it had no effect on dressing out percentage. According to these results the dressing out percentage of rabbits selected for high body fat content is better than that of the rabbits selected for low body fat content when being in the same age and having the same body weight. In breeds susceptible to become fatty the reduction of energy intake can help to reduce the body fat content. But this reduction of energy intake is disadvantageous, because it reduces the body weight gain, and rabbits are able to reach the slaughter weight later.

BEVEZETÉS LÉVAI ÉS MILISITS (2002) TOBEC-módszerrel testzsírtartalomra folytatott eredményes divergens szelekcióról számoltak be. A közlemény alapján szignifikánsan eltérő zsírtartalmú két állomány alkalmas lehet a genotípus és a takarmányozás hatásának együttes vizsgálatára. Mivel a nyulak energiára esznek (vagyis a napi energiafelvételük bizonyos határok között állandó), az elfogyasztott takarmány mennyiségét annak energiaszintje határozza meg (MAERTENS, 1998). Ennek megfelelően az energiafelvétel – a már említett határok között – csak a takarmányfelvétel korlátozásával szabályozható. A vizsgálat célja a magas (HIGH) és az alacsony (LOW) testzsírtartalomra szelektált állományokon belül a magas (H), a közepes (M) és az alacsony (L) energia-felvétel vágási tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata, vagyis az, hogy hogyan változnak az eltérő zsírtartalomra szelektált állományok (genotípus) vágási tulajdonságai különböző energia-felvétel (takarmányozás) esetén.

37


A növendéknyulak termeléséről (súlygyarapodás, takarmányfogyasztás, takarmányértékesítés, kihasználási együtthatók meghatározása) egy korábbi közleményben számoltunk be (SZENDRŐ és mtsai, 2002). ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán, Pannon fehér nyulakkal végeztük. 28 napos elválasztást követően az állatokat zárt épületekben (hőmérséklet 1517 oC, megvilágosítás 16 óra), hízóketrecekben (500x330 mm, 2-3 nyúl/ketrec) helyeztük el, a légcsere túlnyomásos rendszerrel történt. A nyulakat LÉVAI ÉS MILISITS (2002) TOBEC-módszerrel megállapított testzsírtartalom alapján szelektálták. Minden nemzedékben a legjobb és a leggyengébb 16% nő- és 8% hímivarú nyulat választották ki. A kísérletben a 2. és a 3. generáció párosításából származó 76 HIGH és 42 LOW nyúl szerepelt. A takarmány táplálóanyag- és energiatartalmát az 1. táblázat tartalmazza. A H tápot a nyulak (n = 40) ad libitum fogyaszthatták, így ebben a csoportban volt a legmagasabb az energia-felvétel. A napi takarmányfogyasztás mérése alapján a másik két csoport az ad libitum mennyiség 90 (M, n = 35), illetve 80%-át (L, n = 43) kapta. A takarmányfelvétel csökkentésével arányosan növeltük a tápok táplálóanyag-tartalmát. Ily módon értük el, hogy az energia-felvétel tervezett csökkentésével párhuzamosan a táplálóanyag-felvétel nem különbözött számottevően az egyes csoportokban (2. táblázat). 1. táblázat A kísérleti tápok táplálóanyag- és DE-tartalma (Nutrient and digestible energy content of the diets)

Táplálóanyagok (Nutrients) DE (MJ/kg) (Digestible energy, MJ/kg) Szárazanyag (%) (Dry matter, %) Nyersfehérje (%) (Crude protein, %) Nyerszsír (%) (Crude fat, %) Nyersrost (%) (Crude fibre, %) Nyershamu (%) (Crude ash, %) N-mka (%) (N-free extract, %)

H 12,87 91,1 17,5 4,60 12,9 8,55 47,6

M 12,83 90,4 19,8 4,99 13,4 9,12 46,2

L 12,84 90,8 21,9 5,96 14,7 9,88 38,3

DE: emészthető energia; N-mka: nitrogén mentes kivonható anyag

A nyulakat 12 hetes korban, 24 órás éheztetés után vágtuk le. Lemértük az állatokat éheztetés előtt, majd közvetlenül a vágás előtt, illetve az elvéreztetés után (a vágás előtti, illetve a véreztetés utáni súlykülönbség a vér súlya). Ezután az állatokat lenyúztuk, lemértük a bőr, a lábvégek, majd az emésztőrendszer, a vesék és a máj súlyát. A meleg karkaszt (fejjel, szívvel, tüdővel, raktározott zsírral együtt mérve) 24 órára 4oC-os levegőkeringetésű hűtőszekrénybe tettük. Másnap lemértük a hűtött karkaszt (fejjel szívvel, tüdővel, zsírdepóval). Ezután kivettük a szívet a tüdővel, leszedtük a vállövi és a vese körüli zsírt, majd ezeket is lemértük. A darabolást BLASCO és mtsai, (1993) módszere szerint végeztük: levágtuk a fejet, majd 7. és a 8. hátcsigolya, illetve a 6. és a 7. ágyékcsigolya között a karkaszt elvágtuk és így kaptuk meg az elülső-, a középső- és a hátulsó részt. Kiszámítottuk az egyes testrészeknek a vágás előtti súlyhoz, a hűtött karkaszhoz (fejjel, szívvel, tüdővel, raktározott zsírral együtt) és

38


a referencia karkaszhoz (három karkaszrész összege – a fej, máj, vesék, szív, tüdő, és zsír nélküli hűtött karkasz) viszonyított arányukat. 2. táblázat A takarmányok emészthető táplálóanyag-tartalma, valamint a napi felvétel alakulása (Digestible energy content of the diets and the daily intake of nutrients)

Megnevezés (Name) Szárazanyag (Dry matter) Szervesanyag (Organic matter) Nyersfehérje (Crude protein) Nyerszsír (Crude fat) Nyersrost (Crude fibre) N-mka (N-free extract)

Emészthető táplálóanyagok (Digestible nutrients) g/1000 g táp felvétel, g/nap/nyúl (g/1000 g pellet) (intake, g/day/rabbit) H M L H* M* L* 627 610 597 85,3 72,0 62,1 584 566 549 79,4 66,8 57,1 131 153 172 17,8 18,1 17,9 39,2 43,2 51,9 5,33 5,10 5,40 26,5 26,9 29,4 3,60 3,17 3,06 387 367 290 32,6 43,3 30,2

N-mka: nitrogén mentes kivonható anyag; H*: ad libitum takarmányozott, M*: az ad libitum 90%-án takarmányozott, L*: az ad libitum 80%-án takarmányozott

Annak érdekében, hogy kiszámíthassuk az emészthető táplálóanyagok mennyiségét (2. táblázat) anyagcsere-kísérletet végeztünk. Az anyagcsere-kísérletet csoportonként hat, átlagosan 3,02 ± 0,22 kg testsúlyú, nőivarú, új-zélandi fehér nyúllal végeztük. Az állatokat egyedi anyagcsere-ketrecekben helyeztük el, 7 napos előetetést (ad libitum etetés minden csoportban) és 2x4 napos bélsárgyűjtési időszakot alkalmazva. A vizsgálat során páronként korlátozott etetés alkalmaztunk. Meghatároztuk a takarmány- és bélsárminták szárazanyag (MSZ ISO 6496:1993)-, nyershamu (MSZ ISO 5984:1992)-, nyersfehérje (MSZ ISO 5984:1992)-, nyerszsír (MSZ 6830-6:1984)-, nyersrost (MSZ 6830-7:1981)-, valamint adiabatikus bombakaloriméterrel azok bruttóenergia-tartalmát. Ezek birtokában kiszámítottuk a tápok táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségét és emészthetőenergia-tartalmát. A statisztikai értékelést kéttényezős varianciaanalízissel az SPSS 10.0 programcsomag segítségével végeztük az alábbi modell alapján Yijk = M + Ai + Bj + ABij + eijk Yijk = a k-adik megfigyelés az ij-edik kezeléskombinációban, M = átlag Ai = az A tényező i-edik szintjének hatása, az átlagtól való eltérésként kifejezve, Bj = a B tényező j-edik szintjének hatása, az átlagtól való eltérésként kifejezve, ABij = az A tényező i-edik szintjének és a B tényező j-edik szintjének kölcsönhatása, eltérés M + Ai + Bj –től, eijk = random hiba EREDMÉNYEK A genotípus (testzsírtartalomra irányuló szelekció) hatása A genotípus – vagyis a test zsírtartalmának növelésére vagy csökkentésére folytatott szelekció – hatását sokkal kevesebb tulajdonságban lehetett kimutatni (3. és 4. táblázat), mint a takarmányozásét (azaz az energia-felvétel korlátozásáét).

39


A genotípus hatásának elemzésekor első helyen a vese körüli zsír alakulásával kell foglalkozni, hiszen a divergens szelekciótól elsősorban ennek változása várható. LÉVAI és MILISITS (2002) kísérlete szerint a test zsírtartalmának növelésére és csökkentésére folytatott szelekció hatékony, már az első generációban szignifikáns különbség alakult ki az abdominális (0,53 és 0,35 %) és a vállövi zsír arányában (0,24 és 0,19 %). Ennek ellenére a 2. és a 3. generációból származó HIGH és LOW csoportban sem a vese körüli zsír súlya, sem az aránya lényegében nem változott. Az okok keresése céljából mindhárom takarmányozási csoporton belül megvizsgáltuk az egyes genotípusokban a zsír mennyiségét. A vese körüli zsír súlya, valamint a testsúlyhoz és a hűtött karkaszhoz viszonyított aránya a H csoportban a HIGH és LOW nyulak sorrendjében 33,6 és 32,9 g, 1,21 és 1,19 % és 2,08 és 2,06 %, az M csoportban 26,8 és 13,6 g, 1,07 és 0,93 %, 1,83 és 1,63 %, az L csoportban 13,1 és 15,4 g, 0,55 és 0,64 %, illetve 0,96 és 1,11 % volt. Bár a HIGH és LOW nyulak közötti különbség egy esetben sem volt szignifikáns, de megállapítható, hogy a több energiához jutó nyulakban nagyobb volt a különbség, sőt az L csoportban még a sorrend is megváltozott. Az egyes testrészek súlyát vizsgálva (3. táblázat) az látható, hogy az alacsony testzsírtartalomra szelektált (LOW) csoportban a fej, az emésztőrendszer (P<0,05) és a vesék súlya (P<0,05) meghaladja a magas testzsírtartalomra szelektált (HIGH) állatok hasonló értékeit. A vágási kitermelés – bármilyen módon számolva – szignifikánsan (P<0,001 illetve P<0,01) jobb volt a HIGH, mint a LOW nyulakban (4. táblázat). A HIGH nyulakban ugyancsak szignifikánsan magasabb volt a középső (P<0,01) és a hátulsó rész (P<0,05) testsúlyhoz viszonyított aránya. A LOW csoportba tartozó nyulak esetében szignifikánsan nagyobb volt az emésztőrendszernek a vágás előtti testsúlyhoz (P<0,05), valamint a fejnek a hűtött karkaszhoz (P<0,01) viszonyított aránya, mint a HIGH csoport hasonló értékei. A szív és a tüdő hűtött karkaszhoz viszonyított aránya szintén a LOW csoportban volt kedvezőbb, de a különbség nem szignifikáns. A többi vágási tulajdonság független volt a genotípustól. A takarmányozás (energia-felvétel) hatása Az energia-felvétel korlátozása (3. táblázat) szignifikánsan (P<0,001) csökkentette az éheztetés előtti, a vágás előtti és a véreztetés utáni testsúlyt. Ennek következtében – a vér kivételével – valamennyi mért testrész tekintetében ugyanezt láthatjuk, azaz az energia-felvétel korlátozásával szignifikánsan (P<0,001 illetve P<0,01) csökkennek az értékek. Az energia-felvétel korlátozása nem befolyásolta a vágási kitermelést (4. táblázat). Akár a meleg, akár a hűtött karkasz súlyát viszonyítottuk az éheztetés előtti illetve utáni testsúlyhoz, az értékek függetlenek voltak a takarmányozástól.

40


3. táblázat A genotípus és a takarmányozás hatása a nyulak testsúlyának és testrészeinek alakulására Tulajdonság1 Létszám8 Éheztetés előtti testsúly9 Vágás előtti testsúly10 Véreztetés utáni testsúly11 Vér12 Bőr13 Lábvégek14 Emésztőrendszer15 Máj16 Vesék17 Meleg karkasz18 Hűtött karkasz19 Fej20 Vese körüli zsír21 Szív és tüdő22 Elülső rész23 Középső rész24 Hátulsó rész25 Elülső- középső- és hátulsó rész együtt (referencia karkasz)26 1

2

3

4

(Effect of genotype and nutrition on the weight of rabbits and their bodyparts) Energia-felvétel3 Genotípus2 HIGH LOW H M L Átlag4 SE Átlag4 SE Átlag4 SE Átlag4 SE Átlag4 SE 76 42 40 35 43 Testsúly (g)27 2684 26,7 2728 32,5 2932 c 33,5 2704 b 35,5 2479 a 34,4 c b 2530 24,9 2566 30,3 2751 31,3 2537 33,1 2355 a 32,1 2454 23,9 2488 29,1 2670 c 30,0 2458 b 31,8 2284 a 30,8 Az egyes szervek és testrészek súlya (g)28 75,1 1,74 77,9 2,11 80,0 b 2,16 75,1 ab 2,36 74,4 a 2,23 c b 378 5,82 385 7,08 437 7,31 379 7,74 329 a 7,50 91,2 1,00 93,0 1,22 98,2 b 1,26 90,2 a 1,33 87,7 a 1,29 5,14 6,26 377 b 6,46 352 a 6,84 349 a 6,62 350 368 63,0 1,05 62,5 1,28 67,8 b 1,32 60,9 a 1,41 59,5 a 1,35 0,23 0,27 18,8 c 0,28 17,2 b 0,30 16,4 a 0,29 17,1 17,8 1518 15,5 1515 18,9 1635 c 19,5 1519 b 20,6 1395 a 20,0 1473 15,2 1470 18,5 1589 c 19,1 1473 b 20,3 1353 a 19,6 126 1,17 129 1,42 136 c 1,46 126 b 1,55 120 a 1,50 24,6 1,42 24,2 1,72 33,2 c 1,78 24,8 b 1,89 15,4 a 1,82 19,7 0,36 20,5 0,44 22,1 b 0,45 19,6 a 0,48 18,5 a 0,46 387 4,20 389 5,11 423 c 5,28 388 b 5,58 353 a 5,41 412 4,81 409 5,85 440 c 6,04 410 b 6,39 381 a 6,19 493 5,26 492 6,40 525 c 6,61 491 b 6,99 461 a 6,78 1292 5

13,4

1290 6

1388 c

16,3 7

16,8

1290 b

1195 a

17,8 8

17,2

P Gen. hatás5 -

P Energ. hatás6 -

P G*E hatás7 -

NS NS NS

*** *** ***

NS NS NS

NS NS NS * NS * NS NS NS NS NS NS NS NS

NS! *** *** ** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***

NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS

NS

***

NS

9

Taits, Genotype, Energy intake, Mean, Effect of genotype, Effect of energy intake, Effect of genotype*energy intake interaction, Number of rabbits, Body weight before fasting, Pre-slaughter body weight, 11 Body weight after bleeding, 12Blood, 13Skin, 14Distal part of legs, 15Full gastrontestinal tract, 16Liver, 17Kidneys, 18Hot carcass, 19Commercial carcass, 20 Head, 21Perirenal fat, 22Heart and lungs, 23Fore part, 24Intermediate part, 25Hind part, 26Reference carcass, 27Body weight (g), 28Weight of body parts and organs ***: P≤0,001; **: P≤0,01; *: P≤0,05; a, b, c: az eltérő betűvel jelzett csoportok közötti eltérés P<0,05 szinten szignifikáns (a,b, c: different letters denote a difference statistically significant at the level of P≤0,05); HIGH: magas testzsírtartalomra szelektált (Selected for high body fat content) ; LOW: alacsony testzsírtartalomra szelektált (Selected for low body fat content); H: ad libitum takarmányozás (ad libitum feeding); M: az energia-felvétel 10%-os csökkentése (reduction of energy intake by10 per cent); L: az energia-felvétel 20%-os csökkentése (reduction of energy intake by20 per cent) 10

41


4. táblázat

A genotípus és a takarmányozás hatása a nyulak egyes testrészeinek arányára (Effect of genotype and nutrition on the ratio of body parts) 1

Tulajdonság

Meleg karkasz 8 Meleg karkasz 9 Hűtött karkasz10 Hűtött karkasz11 Vér12 Bőr13 Lábvégek14 Emésztőrendszer15 Máj16 Vesék17 Fej18 Vese körüli zsír19 Szív és tüdő20 Elülső rész21 Középső rész22 Hátulsó rész23 Fej18 Vese körüli zsír19 Szív és tüdő20 Elülső rész21 Középső rész22 Hátulsó rész23

1

Elülső rész21 Középső rész22 Hátulsó rész23

Genotípus2

HIGH

Átlag4

H

L

P Gen. hatás5

Átlag4 SE Átlag4 SE 24 Vágási kitermelés (%) 0,23 0,27 55,8 0,28 56,2 0,30 56,3 0,29 56,6 55,6 *** 0,22 0,26 59,4 0,27 59,8 0,29 59,2 0,28 60,0 59,0 ** 0,23 0,28 54,3 0,29 54,5 0,30 54,6 0,29 55,0 53,9 ** 0,22 0,26 57,8 0,27 58,0 0,29 57,5 0,28 58,2 57,3 ** Az egyes szervek és testrészek vágás előtti testsúlyhoz viszonyított aránya (%)25 2,97 0,06 3,01 0,07 2,91 a 0,07 2,99 ab 0,08 3,15 b 0,08 NS c b 14,9 0,13 15,0 0,16 15,8 0,17 14,9 0,18 14,0 a 0,17 NS 3,61 0,03 3,63 0,04 3,58 a 0,04 3,56 a 0,04 3,73 b 0,04 NS 0,17 0,21 13,7 a 0,22 13,9 a 0,23 14,7 b 0,22 13,9 14,4 * 2,49 0,03 2,44 0,04 2,46 0,04 2,41 0,04 2,53 0,04 NS 0,68 0,009 0,70 0,01 0,69 0,01 0,68 0,01 0,70 0,01 NS 4,98 0,04 5,03 0,05 4,94 0,05 4,99 0,05 5,08 0,05 NS 0,95 0,05 0,93 0,06 1,20 c 0,06 0,97 b 0,07 0,66 a 0,06 NS 0,78 0,01 0,80 0,02 0,80 0,02 0,78 0,02 0,79 0,02 NS 15,3 0,08 15,1 0,10 15,4 b 0,11 15,3 b 0,11 15,0 a 0,11 NS 0,10 0,12 16,0 0,12 16,2 0,13 16,2 0,12 16,3 15,9 ** 0,11 0,13 19,1 a 0,13 19,4 ab 0,14 19,6 b 0,14 19,5 19,2 * Az egyes szervek és testrészek hűtött karkaszhoz (fejjel, szívvel, tüdővel, zsírdepóval mért) viszonyított aránya (%)26 0,06 0,08 5,86 a 0,08 8,60 a 0,08 8,84 b 0,08 8,55 8,78 ** 1,63 0,09 1,62 0,11 2,07 c 0,11 1,67 b 0,12 1,14 a 0,11 NS 1,34 0,02 1,40 0,03 1,39 0,03 1,34 0,03 1,37 0,03 NS 26,3 0,11 26,5 0,13 26,6 b 0,14 26,4 ab 0,14 26,1 a 0,14 NS 28,0 0,12 27,8 0,15 27,9 0,16 27,8 0,17 28,0 0,16 NS 33,5 0,12 33,5 0,14 33,0 a 0,15 33,4 a 0,16 34,1 b 0,15 NS A karkasz részeinek referencia karkaszhoz viszonyított aránya (%)27 29,9 0,12 30,1 0,15 30,5 b 0,16 30,1 b 0,17 29,5 a 0,16 NS 31,9 0,15 31,7 0,18 31,7 0,18 31,8 0,19 31,9 0,19 NS 38,2 0,11 38,2 0,13 37,7 a 0,14 38,2 b 0,15 38,6 c 0,14 NS SE

Átlag4

LOW

Energia-felvétel3 M Átlag4 SE

SE

P Energ. hatás6

P G*E hatás7

NS NS NS NS

NS NS NS NS

* *** ** *** NS NS NS *** NS * NS *

NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS NS

* *** NS ** NS ***

NS NS NS NS *** NS

*** NS NS

NS NS *

Traits, 2 Genotype, 3Energy intake, 4Mean, 5Effect of genotype, 6Effect of enrgy intake, 7Effect of genotype*energy intake interaction, 8Ratio of the hot carcass to liveweight before fastingt, 9Ratio of the hot carcass to pre-salughter body weight, 10Ratio of the commercial carcass to liveweight before fasting, 11Ratio of the commercial carcass to pre-slaughter body weight, 12Blood, 13Skin, 14Distal part of legs, 15Full gastrointestinal tract, 16Liver, 17Kidneys, 18Head, 19Perirenal fat, 20Heart and lungs, 21Fore part of the carcass, 21Intermediate part of the carcass, 23Hind part of the carcass, 24 Dressing out percentage (%), 25 Ratio of the body parts and organs to pre-slaughter body weight (%), 26Ratio of the body parts and organs to commercial caracss weight, 27Ratio of the body parts and organs to reference caracss weight 8 meleg karkasz aránya az éheztetés előtti testsúlyhoz viszonyítva; 9 meleg karkasz aránya a vágás előtti testsúlyhoz viszonyítva; 10 hűtött karkasz aránya az éheztetés előtti testsúlyhoz viszonyítva; 11 hűtött karkasz aránya a vágás előtti testsúlyhoz viszonyítva; ***,**,*, a,b,c, HIGH, LOW, H, M, L magyarázatát ld. a 3. táblázatnál (See annotation at table 3)

42


A karkaszon belül az elülső résznek a testsúlyhoz (P<0,05), a hűtött karkaszhoz (P<0,01) és a referencia karkaszhoz (P<0,001) viszonyított aránya a H és az L csoportok között szignifikánsan csökkent. A középső rész aránya független volt az energia felvételtől, ugyanakkor a hátulsó rész hűtött karkaszhoz viszonyított aránya szignifikánsan (P<0,001) nőtt. A vágás előtti testsúlyhoz viszonyítva nem változott a máj, a vesék, a fej, valamint a szív és a tüdő együttes aránya. A vér (P<0,05), a lábvégek (P<0,01) és az emésztőrendszer (P<0,001) aránya viszont szignifikánsan nőtt, míg a bőré (P<0,001) és a vese körüli zsíré (P<0,001) csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg a testrészek hűtött karkaszhoz viszonyított arányának vizsgálatakor is a fej kivételével, amely az Lcsoportban szignifikánsan (P<0,05) magasabb volt, mint a H-nyulak esetében. A genotípus (testzsírtartalomra irányuló szelekció) és a takarmányozás (energiafelvétel) interakciója A kezelések közötti interakció a középső rész hűtött karkaszhoz (P<0,001) és a hátulsó résznek a referencia karkaszhoz (P<0,05) viszonyított aránya esetén volt szignifikáns. A középső rész esetében a H csoportban a LOW, az M és az L csoportban a HIGH nyulak értek el magasabb értéket (P<0,05). A hátulsó résznél a H csoportban a HIGH (P<0,05), az M csoportban a LOW nyulakban kaptunk nagyobb arányt, az L csoportban az értékek megegyeztek. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A genotípus (testzsírtartalomra irányuló szelekció) hatása A genotípus kis (nem szignifikáns) hatása ellenére megállapítható, hogy a zsírosodás elsősorban a felvett energiától függ. Valószínűleg az energia-felvétel korlátozásával egy zsírosodásra hajlamos fajtában is jelentősen csökkenthető a raktározott zsír mennyisége. A genotípus a vágási kitermelést szignifikánsan befolyásolta, általában és minden takarmányozási csoporton belül a LOW nyulakban volt nagyobb a karkasz aránya. Ennek oka feltehetően a szöveti fejlődésben kereshető. A szövetek közül először az agyszövet, majd a csontok, az izom, végül pedig a zsírszövet fejlődik ki (CANTIER, 1969). Eredményeink alapján valószínű, hogy a nagyobb testzsírtartalomra szelektált nyulak egyben korábban érnek, így bennük gyorsabban történik a hús beépülése. Emiatt a vágási kitermelés jobb lehet, mint az alacsony testzsírtartalomra szelektált nyulaké, melyek feltehetően később érnek, és amelyekben lassabb a húsbeépülés. Természetesen ennek igazolására további kísérletek szükségesek. A takarmányozás (energia-felvétel) hatása Miután – a kísérleti tervnek megfelelően – a takarmánnyal naponta felvett táplálóanyagok mennyisége mindhárom (H, M, L) kísérleti csoportban hasonló volt (2. táblázat), ezek hatását nem szükséges elemezni. OUHAYOUN (1998) által összefoglalt irodalmi adatok szerint a takarmány fehérje- és rostszintje – a normális határok között – nincs hatással a legtöbb vágási tulajdonságra. Az energia-felvétel önálló hatását tudomásunk szerint eddig nem tudták vizsgálni, mert a növendéknyulak a takarmány energiaszintje alapján képesek napi fogyasztásukat szabályozni, „energiára esznek”, emiatt az energia-felvételben – különösen zsírkiegészítés nélkül – nincs különbség (MAERTENS, 1998). Emiatt a különböző

43


energiaszintű takarmányt ad libitum fogyasztó csoportok vágási eredményei általában megegyeznek (LEBAS és mtsai, 1982; FERNÁNDEZ és FRAGA, 1992, BATTAGLINI és mtsai, 1995, XICCATO és mtsai, 1998). Csak néhány olyan közleményt találtunk, amelyekben a takarmánykorlátozás mértéke a mi kísérletünkben alkalmazotthoz hasonló volt és a teljes hizlalási időszakra kiterjedt. SCHOLAUT és mtsai (1978) az egyik kísérleti csoportnak választástól 3,2 kg-os testsúly elérésig az ad libitum 80%-át, CHRIST és LANGE (1997) választás és 3 kg-os testsúly között 80, illetve 70%-át adták. JEROME és mtsai (1998) az egyik csoportban választás és 70 napos kor között ugyancsak 80% tápot adtak, míg egy másikban a nyulakat naponta 8 órán át engedték az etetőkhöz és így a napi fogyasztásuk 17%-kal csökkent (83%). Kísérletünkkel – amelyben a vágási kitermelés egyik csoportban sem változott – ellentétben mindhárom szerző legalább az egyik kezelésnél szignifikáns, a másiknál tendenciaszerűen csökkenő értéket kapott. XICCATO (1999) több kísérlet összefoglalt eredményei alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy a takarmánykorlátozás hatására romlik a vágási kitermelés. OUHAYOUN (1998) szintén úgy találta, hogy romlik a vágási kitermelés, ha a nyulak takarmánykorlátozása az ad libitum 85%-ánál szigorúbb. Szerinte ennek oka, hogy a takarmánykorlátozás következtében csökken a karkasz súlya, ezáltal relatíve nagyobb lesz az emésztőrendszer aránya. Az ellentmondó eredmények alapján feltételezhető, hogy bár az energia-felvétel csökkenése miatt a nyulak növekedése lelassul (SZENDRŐ és mtsai, 2002), ez nem jár együtt a vágási kitermelés (a karkasz testsúlyhoz viszonyított arányának) csökkenésével. Úgy tűnik, hogy a szakirodalomban szereplő romló eredmények a takarmány más összetevőinek egyidejű hiányával magyarázhatók. OUHAYOUN (1998) szerint a fehérje:energia arány növekedésével javul az állatok súlygyarapodása, nő a vágási kitermelés és a zsír mennyisége. Kísérletünkben a fehérje:energia arány 10,2 és 13,4 g/MJ között változott, amely tartományban XICCATO (1999) szerint nincs hatása a vágóértékre és a többi vágási tulajdonságra. A karkasz elülső részének aránya – eredményeinkhez hasonlóan – CHRIST és LANGE (1997) vizsgálata szerint is csökkent. A középső rész aránya – csakúgy, mint saját adataink szerint – SCHOLAUT és mtsai (1978) kísérletében sem változott, ugyanakkor CHRIST és LANGE (1997) a korlátozott csoportban szignifikáns növekedést tapasztaltak. Kísérletünkben a hátulsó rész aránya SCHOLAUT és mtsai (1978), valamint CHRIST és LANGE (1997) adataival megegyező mértékben nőtt. A többnyire hasonló eredmények szerint a karkasz egyes részeinek aránya attól függetlenül változott, hogy a korlátozással csak az energia, vagy más táplálóanyagok felvétele is csökkent. A vágási veszteségek legnagyobb részét az emésztőrendszer teszi ki. Kísérletünkben ennek súlya a takarmánykorlátozással szignifikánsan csökkent, ezzel szemben JEROME és mtsai (1998) vizsgálata szerint az etetési idő napi 8 órára történő korlátozásának hatására szignifikánsan nőtt. OUHAYOUN (1998) szerint ez azzal magyarázható, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget esznek meg a nyulak és nő a táp áthaladási ideje. Emiatt relatíve nő a telt emésztőrendszer és a kisebb súlygyarapodás ellenére viszonylag gyorsabb a korán kifejlődő szervek, így az emésztőrendszer növekedése. Véleményünk szerint logikusabb az emésztőrendszer súlyának az energia-felvételtől független csökkenése, mivel a korlátozva etetett nyulak kevesebb takarmányt fogyasztanak (SZENDRŐ és mtsai, 2002), ennek következtében az emésztőrendszer és annak tartalma is kisebb. Ezzel együtt azonban – a korlátozás hatására bekövetkező súlycsökkenés miatt – nő a testsúlyhoz viszonyított aránya.

44


A vese körüli zsír súlya és aránya – eredményeinkhez hasonlóan – minden vizsgálat szerint (SCHOLAUT és mtsai, 1978; CHRIST és LANGE, 1997; JEROME és mtsai, 1998) csökkent. Ennek elsődleges (vagy kizárólagos) oka az energia-felvétel csökkenése, hiszen kísérletünkben hasonló változást figyeltünk meg, mint amikor az összes táplálóanyag felvétele korlátozva volt. A bőr testsúlyhoz viszonyított aránya SCHOLAUT és mtsai, (1978), valamint CHRIST és LANGE (1997) kísérletében kevésbé csökkent, mint saját vizsgálatunkban. Ennek magyarázata lehet, hogy az idézett szerzők azonos testsúly eléréséig nevelték a nyulakat. A korlátozva etetett nyulakat így idősebb korban vágták le, és emiatt több lehetett a bőr alatti zsírszövet, mint esetünkben, amikor a kísérletet azonos kor elérésekor fejeztük be. Ellentétes eredményeket kaptunk a máj súlyának vizsgálatakor is. Kísérletünkben mindkét korlátozott csoportban kisebb májat találtunk. Ezzel szemben CHRIST és LANGE (1997) vizsgálatában kissé, de nem szignifikánsan, SCHOLAUT és mtsai (1978) szerint jelentősen nőtt a máj súlya. OUHAYOUN (1998) több irodalmi adat értékelése alapján megállapította, hogy a máj arányának változása a korlátozás módjától függ. Úgy tűnik azonban, hogy azonos korlátozás esetén is lehet különbség, attól függően, hogy a kísérletet azonos kor vagy azonos testsúly elérésekor fejezik be. KÖVETKEZTETÉSEK A magas testzsírtartalomra szelektált nyulak vágóértéke azonos életkorban és testsúlyban jobb, mint az alacsony testzsírtartalom alapján kiválasztott társaiké. Ez feltételezhetően arra vezethető vissza, hogy a legnagyobb vágási veszteséget jelentő emésztőrendszer testsúlyhoz viszonyított aránya ezen állatokban kisebb. Az ilyen típusú nyulak tehát kedvezőbbek lehetnek a vágóhidak számára. Egy zsírosodásra hajlamos fajtában az energia-felvétel korlátozásával csökkenthető a test zsírtartalma. Az energia-felvétel korlátozása – az emészthető táplálóanyagok azonos szintje mellett is - hátrányos, mert csökken a nyulak súlygyarapodása, és így később érik el a vágósúlyt. A magas vagy alacsony testzsírtartalomra irányuló szelekció általában nem befolyásolja a testsúlyt és az egyes szervek, illetve szövetek súlyát. A jövőben érdekes lenne annak vizsgálata (bizonyítása), hogy a test zsírtartalmának növelésére folytatott szelekcióval valóban azokat a nyulakat választják-e ki, amelyek - a nagyobb mértékű elzsírosodással párhuzamosan - gyorsabban érnek, vagyis az izom intenzívebb beépülése is korábban kezdődik, miáltal jobb a vágási kitermelésük. Ezt látszik alátámasztani, hogy ezekben az állatokban nőtt a – két legértékesebb (húsosabb) testrész – karkasz középső és hátulsó részének testsúlyhoz viszonyított aránya. Köszönetnyilvánítás: A kísérlet az OTKA TS 044743 sz. pályázat támogatásával valósult meg. IRODALOM BATTAGLINI B.M., CASTELLINI C., LATTAIOLI P. 1995. Effect of sire strain, feeding, age and sex on rabbit carcass. World Rabbit Sci., 3.1. 9-14. BLASCO A., OUHAYOUN J., MAESOERO G. 1993. Harmonization of criteria and terminology in

rabbit meat research. World Rabbit Sci., 1.1. 3-10. CANTIER J., VEZINHET A., ROUVIER R., DAUZIER L. 1969. Allomètrie de croissance chez le lapin (Oryctolagus cuniculus). 1 – Principaux organes et tissus. Ann. Biol. Anim. Bioch. Biophys., 9. 5-39.

45


CHRIST B., LANGE K. 1997. Einfluss restriktiver Fütterung auf die Mastleistung und der Schlachtköperwert von Jungmastkaninchen. 10. Arbeitstatung über Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere, Celle, 113-117. FERNÁNDEZ C., FRAGA M.J. 1992. The effect of sources and inclusion level of fat on growth performance. J. Appl. Rabbit Res., 15. 10711078. JEROME N., MOUSSET J-L., MESSAGER B., DEGLAIRE I., MARIE P. 1998. Influence de differentes mèthodes de rationement sur les performances de croissance et d’abattage du lapin. 7èmes Journ.Cunicole, Lyon, 175-178. LEBAS F., LAPLANCE J.P., DROUMENG P. 1982. Effects de la teneur en ènergie de l’aliment chez le lapin. Variations en fonction de l’age des animaux et de la sèguence des règimes alimentaries. Ann. Zootech., 31.3. 233-256. LÉVAI A., MILISITS G. 2002. Einfluss des nach der TOBEC-Methode bestimmten Fettgehaltes bei kaninchen auf die Wurfleistungen und Körperzusammensetzung der Nachkommen. Arch. Tierz., 45.4. 403-411. MAERTENS L. 1998. Fats in rabbit nutrition: A review. World Rabbit Sci., 6. 3-4. 341-348. OUHAYOUN J. 1998. Influence of the diet on rabbit meat quality: in de Blas C., Wieseman

46

J. The nutrition of the rabbit. CAB Publishing, University Press, Cambridge, 177-253. SCHOLAUT W., LANGE K., SCHLÜTER H. 1978. Der Einfluss der Fütterungsintensität auf die Mastleistung und die Schlachtköperqualität beim Jungmastkaninchen. Züchtungskunde, 50.5. 401-411. SPSS FOR WINDOWS 1999. VERSION 10.0, COPYRIGHT SPSS INC. SZENDRŐ Zs., METZGER Sz., FÉBEL H., MAERTENS L., CAVANI C., PETRACCI M., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I. 2002. A genotípus (zsírosodási hajlam) és a takarmányozás (energia felvétel) hatása a növendéknyulak termelésére. 14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 147-155. XICCATO G. 1999. Feeding and meat quality in rabbits: A review. World Rabbit Sci., 6.2. 75-86. XICCATO G., COSSU M.E., TROCINO A., QUEAQUE P.I. 1998. Influence dz rapport amidon/fibre et de l’addition de graisse en post-sevrage sur la digestion, les performances zootechniques et la qualitè bouchère du lapin. 7èmes Journ. Rech. Cunicole, Lyon, 159-162.

A GENOTÍPUS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉK NYULAK VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA

Recommend Documents