A genetikai potenciál növelésének lehetőségei a mangalica fajtában

TÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A ANGALICATENYÉSZTÉSBEN

A genetikai potenciál növelésének lehetőségei a mangalica fajtában Kusza Szilvia - Novotniné Dankó Gabriella - Jávor András Debreceni Egyetem AGTC

Debrecen, 2013. augusztus 17.


A sertés faj jellemzői

• • • •

a nagy genetikai változékonyság, a nagy reprodukciós kapacitás, a hatékony hústermelési képesség a jó alkalmazkodó képesség


Korábban az állatok környezete főleg természeti hatásoktól függött, míg napjainkban inkább a mesterséges környezeti tényezőktől. Az intenzív kultúrfajták a mesterséges technológia alkotta környezettel (épület,különböző berendezések, gépek, mesterséges klíma és padozatok, takarmányok, stb.) kerülnek rendszeres kölcsönhatásba, melyek igényeiket jobban kiszolgálják, miközben ellenálló képességük csökkent, de gazdasági értéküket jelentő termelőképességük viszont megnőtt.


A sertés jelentősége más állatfajjal szemben • Mindenevő • Multipara, szapora, 8-13 malac/fialás • Rövid vemhességi idő, évente 2,3 fialás • Gyors fejlődésű, 1 éves korra lefial • Nagy növekedési erélyű, (1 hónap alatt 5-szörös, 6 hónap alatt 100-szoros testtömeget ér el) • Egy anyaállat utáni vágóállat termelés 1600-2500 kg • Takarmány hasznosítása kiváló • Természetes és iparszerű környezethez egyaránt jól alkalmazkodik • Minden korban és testtömegben (8-300 kg) értékesíthető • Minden része hasznosítható • Könnyen tartósítható a húsa (sózás, füstölés, konzerv, töltelékáru, stb.) • Folyamatos árbevételt biztosít • Humán biológiai kutatások tárgya és eszköze


Mangalica fajta •

•

• • •

A fajta az 1880-as évek elejére alakult ki, amikor a gyáripar fejlődésével a bányászat, a folyószabályozás, az útépítés, stb. jelentős fizikai munkát követeltek. Az energiaforrást a fizikai dolgozók döntően a sertészsírral, szalonnával, illetve a sertéshússal fedezték. A mezőgazdasági lakosság is számottevő mennyiségű szalonnát és tartósított (füstölt) sertéshús terméket fogyasztott. A szerbiából behozott sumádia sertésekkel tudatos fajta átalakító keresztezéseket végeztek, a hazai alföldi zsírsertés, a bakonyi és a szalontai keresztezéséből született sertések kiváló zsírosodási hajlammal rendelkeztek. Öt színváltozat alakult ki, a szőke, a vörös, a fekete, a fecskehasú és a varos. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. A fajta tenyésztése a sovány sertéshús iránti kereslet következtében jelentősen visszaszorult az 1970-es évek kezdetéig, létszáma a Mangalica Tenyésztő Szövetség 1990-es megalakulásának köszönhetően napjainkra ismét növekvő tendenciát mutat.


Forrás: Állatteny. és Tak. Különszám 2009. október, MTA konferencia


Hazai jelentősége, felhasználása - génrezerv megtartása - exportáru - spanyol gasztronómiai érték a sonka, keresztezési partner a duroc, lapocka és comb Spanyolországba kerül, érlelési idő 30 hónap - biogazdálkodás - hazai fogyasztási igények kielégítése


Küllemi leírása • Gyaluforgács szerűen göndörödő szőrköntös takarja. • Három színváltozat: szőke, fecskehasú, vörös • A fej kicsi, a fülei nagyok és előre lógóak. A profilvonal enyhén homorú. A torokjárat széles, a toka nagy. • A nyak rövid, hengeres. • A törzs közepesen hosszú. • A hát egyenes, feszes, de nem ritka a pontyhát sem. • A mellkas dongás és mély. • A has közepesen nagy. • A váll és a far erős, telt, de csak közepesen izmolt. A far csapott. • A végtag rövid, finom csontozatú és szilárd. • A bőr és a körmök palaszürkék. • Csecsbimbók száma 5-6 pár.

Szőke mangalica

Vörös mangalica

Fecskehasú mangalica


Belső értékmérő tulajdonságok • tenyészérettség: későn érő, 1 éves kor után lehet tenyésztésbe venni • szaporaság: gyenge, 6 db, csecsszám 8-10 • agresszív, félti a malacait • választási idő 8 hét, 5-6 kg-os malactömeg • évente egyszer fiaztatják • hízlalási súly 105-120kg • expressz hízlalás  14-15 hónapos korra eléri a vágóérettséget • világ legjobb zsírtartalmú sertése, fehérárú arány 60% fölötti, zsír 80%, tepertő 10%, + víz • takarmányértékesítő képesség 4 kg/kg • színhús 37%

GENETIKA


James Watson és Francis Crick 1953. április 25-én publikálta elképzeléseit az élet egyik legfontosabb molekulája, a géneket hordozó dezoxi-ribonukleinsav szerkezetéről.

Eredményükért 1962-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak.

A DNS-manipulálási eljárások annak a rendkívül intenzív kutatási tevékenységnek az eredményei, amely az 1950-es években indult el világszerte. Az egyik komoly nehézség, amellyel az újonnan születő molekuláris biológia szembe találta magát az volt, hogy a természetben rengeteg gén található ugyanazon a DNS molekulán. Az 1960-as években, miközben azt tanulmányozták, hogy bizonyos baktériumok miként szereznek ellenálló képességet a bakteriofág-fertőzéssel szemben, kutatók arra figyeltek fel, hogy a fertőző vírus DNS-ét a baktériumok képesek felszabdalni. A vágási helyek szabályos rendben, bizonyos szekvenciaszakaszoknál voltak. A vágást végző enzimeket restrikciós endonukleázoknak nevezték el, más néven restrikciós enzimeknek is szokás őket hívni.

A DNS-molekulát szekvenciaspecifikusan hasító enzim, a restrikciós endonukleáz


A sertés kromoszómagarnitúrája

• Az elmúlt évtizedekben számos gént vagy génhez köthető genetikai markert sikerült azonosítani, amelyek gazdaságilag fontos tulajdonságokat befolyásolnak. • Ezek használatával nagyobb szelekciós előrehaladást lehet elérni, különösen olyan tulajdonságok esetén, amik hagyományos módszerekkel nehezen fejlesztetők. • Ezek közé tartoznak az alacsony örökölhetőséggel rendelkező tulajdonságok, a fenotípusosan nehezen mérhető tulajdonságok, vagy azok, amelyek csak későbbi életszakaszban vagy csak az egyik nemben fejeződnek ki.

•


A genomkutatások fő céljai • Termelési tulajdonságokat befolyásoló gének azonosítása

Piaci igényeket kielégítő, egészséges, termelékeny, betegségekkel szemben ellenálló állatok tenyésztése


Sertés genomkutatás

Nemzetközi konzorcium (40 tag), 60 millió $ Több mint 650 gén és 1500 marker ismert (>90%-a a genomnak ismert) Emberi összetett tulajdonságok vizsgálatánál fontos szerepe van (elhízás, szív és érrendszeri betegségek) Evolúciós szempontból: főemlősök és rágcsálók között

Fotó: Agricultural Research Service, USDA


Tulajdonságok Szaporaság, Hústermelési tulajdonságok Vágási tulajdonságok Stresszérzékenység stb.

Azonosított gének, gyors géntesztek


Szaporaság ösztrogén  fontos szerepe van a reprodukciós folyamatokban; hatását az ösztogén receptoron (ER) keresztül fejti ki meishan (kínai sertés) ösztrogén receptor (ER) génben pontmutáció  A, B allélok „B” allélt a meishan-on kívül csak a nagyfehér sertésben találtak, Angliában


Az ER genotípusok szaporodási tulajdonságokra gyakorolt hatása meishan keresztezett kocaállományokban ER genotípus

AA AB BB Hatás Additív Dominancia

első fialás össz. született malac

első fialás élve született malac

összes fialás össz. született malac

összes fialás élve született malac

10,1 11,4 12,4

9,1 10,5 11,4

11,0 12,4 12,5

10,1 11,5 11,7

1,2 0,2

1,2 0,2

0,9 0,7

0,8 0,6

Az ER genotípusok szaporodási tulajdonságokra gyakorolt hatása nagyfehér vonalakban ER genotípus

AA AB BB Hatás Additív Dominancia

első fialás első fialás összes fialás össz. született élve született össz. született malac malac malac

összesf ialás élve született malac

9,5 9,9 10,7

8,7 9,2 9,9

9,8 10,4 10,7

9,0 9,5 9,9

0,6 -0,2

0,6 -0,1

0,5 0,2

0,5 0,0

Forrás: Fésüs et al. 2000: Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben


Hústermelőképesség • Myogenin (MYOG) –  izomrostképzésben van szerepe  9-es kromoszómán található,  pontmutáció  AA, AB, BB genotípusok; BB esetén kedvezőbb volt a születési súly, súlygyarapodás (kg/nap), carcass súly, színhús súly

• Leptin (obesity, Ob)  leptin fehérje a zsírsejtekben szintetizálódik,  18-as kromoszómán található

• A-FABP4 (adipocyte fatty-acid binding protein), H-FABP (heart fatty-acid binding protein) gének  izomzat zsírtartalmának alakulását befolyásolhatják  A-FABP4 a 4-es, a H-FABP a 6-os kromoszómán található • Stb.


Stresszérzékenység Szelekció iránya: vékony hátszalonna, nagyobb színhúsmennyiség  zsírtakaró védő hatása csökkent, érzékenyebbé váltak a környezeti stresszhatásra  elhulláshoz is vezethet  örökletes tulajdonság  Sertésnél a rossz húsminőségért a szélsőségesen alacsony testzsírtartalommal és magas színhússzázalékkal bíró állatokban kialakult génváltozatok felelősek. A kialakított fenotípus alapján Halothane (HAL) és a Rendement Napole (RN) génnek nevezték el őket.

A Halothan gén •

A Halothan gén hatásai már közel harminc éve ismertek a sertéságazatban. Ismerjük fennálló kapcsolatát a sertés stresszérzékenységével, a PSE vagy a DFD húshibákkal és a hátizom elhalással. Ennek a génnek tulajdonítható az alacsonyabb takarmányfelvétel, az alacsonyabb napi testtömeg-gyarapodás, a kisebb született és választott alomszám. • Későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a tüneteket egy, a vázizomban található fehérje (RYR1) megváltozása okozza, kialakulásáért a ryanodin receptorban (RYR1) bekövetkezett recesszív mutáció (CT) a felelős. Az elmúlt években a nagyobb tenyésztő cégek a Halothan gén jelenlétét rendszeresen vizsgálják a tenyészkanoknál, egyes nukleusz tenyészetekben a tenyészkocáknál is, és a pozitív egyedeket selejtezik, nem veszik tenyésztésbe.


T allél (stresszérzékeny) előfordulásának gyakorisága fajták Nagyfehér (Anglia) Nagyfehér (Csehország) Nagyfehér (Magyarország) Nagyfehér (USA) Lapály (Kanada) Lapály (Kanada) Lapály (USA) Lapály (Anglia) Lapály (Csehország) Lapály (Magyarország) Duroc (Kanada) Duroc (Kanada) Duroc (USA) Duroc (Magyarország) Pietrain (USA) Pietrain (Csehország) Pietrain (Magyarország)

Egyedszám 537 2699 4072 126 282 948 692 422 1198 2387 62 458 202 535 58 26 129

Gyakoriság 0,094 0,067 0,08 0,127 0,151 0,137 0,220 0,254 0,245 0,2 0,032 0,36 0,147 0,08 0,707 0,840 0,96

Forrás O’Brien és mtsai (1993) Dvorák és mtsai (1997) Fésüs és mtsai (1998) O’Brien és mtsai (1993) Houde és mtsai (1993) O’Brien és mtsai (1993) O’Brien és mtsai (1993) O’Brien és mtsai (1993) Dvorak és mtsai (1997) Fésüs és mtsai (1998) Houde és mtsai (1993) O’Brien és mtsai (1993) O’Brien és mtsai (1993) Fésüs és mtsai (1998) O’Brien és mtsai (1993) Bauerová és mtsai (1995) Fésüs és mtsai (1998)

Forrás: Fésüs et al. 2000: Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben

A Rendement Napole gén • Rendment Napole (RN) gén - savanyú hús” vagy „Hampshire-hatás” génnek is hívnak. • Az RN génnek nemkívánatos hatása van a feldolgozás minőségére. • A domináns gént hordozó egyedeknél: o alacsonyabb a hús pH-ja, o magasabbak a hús felületi és a belső reflexiós értékei, o rosszabb a vízmegtartó kapacitás, o nagyobb a sütési veszteség, o rosszabb a sózás és sütés utáni kihozatal.

A dystrophin génben lévő hiányosság okozza az új sertés stressz szindrómát

Vizsgálatok a mangalica fajtában • Idáig főleg hormonális vizsgálatok • Kevesebb genetikai vizsgálat

Az LH és a szteroid hormonok szekréciójának összehasonlító vizsgálata ovulációkor és ovuláció körüli időben mangalica és lapály süldőknél

A takarmányozás nem befolyásolja a szuperovulációs kezelés petefészek működésre gyakorolt hatását mangalica süldőknél


Az az elszigeteltség és azok a behatások, melyek a mangalica fajta kialakulásához hozzájárultak egy adott ősi európai vérvonalból


Különböző szín, különböző fajta????


Szolgáltatásaink • Származásellenőrzés, pedigré rekonstrukció • Genetikai diverzitás vizsgálat fajták, állományok között • Beltenyésztettség mértékének meghatározása • Termékazonosítás, termékeredet igazolás

E mail: [email protected]

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

A genetikai potenciál növelésének lehetőségei a mangalica fajtában

Recommend Documents