A generális prevenció gyakorlati lehetőségei a Józsefvárosban

A generális prevenció gyakorlati lehetőségei a Józsefvárosban

Készítette: Szentiványi Lili Nóra r. ftőrm. BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság

Budapest, 2011. március 7.

I. Bűnmegelőzés

1. Gondolatok a Bűnmegelőzésről A társadalmi Bűnmegelőzés nemzeti stratégiája első prioritásaként határozta meg azon intézkedések szükségességét, amely a gyermek és fiatalkori bűnözés visszaszorítását célozzák. A megelőzés sohasem első lépés egy adott probléma kapcsán. Előbb a megelőzendőnek ítélt tevékenység, cselekedet jelenik meg. Aztán a problémával való foglalkozás mindig része volt a bűnözőktől való óvás, az egészségtelennek ítélt életmód elkerülése, a bűnmegelőzés és az egészségmegőrzés. Nem elég és egyben túl költséges a már elkövetett bűnt felderíteni sokkal költséghatékonyabb a törvénysértések megelőzésére való törekvés. Széleskörű társadalmi összefogás és együttműködés nélkül a megelőzés elképzelhetetlen össztársadalmi feladat. A Bűnmegelőzés esetén a rendőrség a rendvédelmi szervek szolgáltatják az információkat, melyeket a szociológia és pszichológia tudományával kiegészítve, az oktatás, nevelés eszközeit felhasználva juttatnak el a lakossághoz.

2. A Bűnmegelőzés fogalma és tevékenysége A Bűnmegelőzés a bűnözést kiváltó társadalmi folyamatokba történő külső beavatkozás. A Bűnmegelőzés fogalmát többféleképpen lehet értelmezni. A tágabb értelembe vett Bűnmegelőzés Gönczöl Katalin szerint: „…mindazon intézkedések összessége, amelyet a társadalom kohéziójának növelésére, az egyének és természetes közösségeik társadalmi kötelékeinek megtartására, a lazuló kötelékek erősítésére, végső soron a társadalmi integráció biztosítására irányul…”. A rendőrség Bűnmegelőzési célja a bűnelkövetővel és áldozattá válás megelőzése. A Bűnmegelőzési tevékenységnek két fő feladata van. Az egyik a rendőrség munkáját közvetlenül elősegítő feladatok, a másik a Bűnmegelőzés társadalmasításából adódó feladatok. A két feladat azonban egymástól nem elválasztható ugyanis a két tevékenység visszahat egymásra, eredményességük, hatékonyságuk egymásnak függvénye. A cél, hogy a két tevékenység összehangolt munkájának eredményeként, egy adott terepülésen az optimálishoz közelítsen a közbiztonsági helyzet, vagyis a lehető legkevesebb – főleg lakosság közeli – bűncselekmény, és kiemelt szabálysértés történjen, s ezzel egy időben

növekedjen a felderített ügyek száma, csökkenjen az áldozattá válás esélye, növekedjen a lakosság biztonságérzete. A megelőzés folyamatának három formáját különítjük el: 1. az elsődleges megelőzés vagy prevenció, mely a megelőzendő kóros folyamat elindulásának megakadályozása, 2. a másodlagos megelőzés, mely a már elindított kórfolyamat megállítása, 3. és a harmadlagos megelőzés, mely a kórfolyamat adekvált kezelése, gondozása. A rendőrség a ’90-es évek elején felismerte,hogy nem elég a bűnüldözés hagyományos eszközeivel felvenni a harcot a bűnözés terjedése ellen tenni kell valamit annak érdekében is, hogy a felnövekvő fiatal generációk személyisége oly módon fejlődjön, ami csökkenti a valószínűségét annak,hogy a bűnözés útjára lépjen, de annak is, hogy bűncselekmények sértettjeivé váljanak. A rendőrség a Bűnmegelőzés számos területen fejti ki tevékenységét: -

család-, gyermek- és ifjúságvédelem, drogfogyasztás- és kábítószer-bűnözés megelőzése, áldozatvédelem, eltűnés miatt körözött kiskorúak anyagainak revíziója, megelőző vagyonvédelem, környezetvédelem, közösségi életterek rendjének biztosítása (közterületi jelenlét), telefontanú program.

Az eredményes Bűnmegelőzés érdekében az Önkormányzat kiemelten illetékes irodái, a Közterület-felügyelet, a Gyámügy, a Családsegitő Szolgálat, az Egészségügyi Szolgálat, a Kulturális intézmények folyamatosan kell, hogy kommunikáljanak, és együtt kell működniük egymással és: -

a lakossággal, a polgárőrséggel, a kerületi oktatási intézményekkel, a kerületi pénzintézetekkel, a kerületi idegenforgalmi irodákkal, szállodákkal, a kerületben dolgozó biztonsági és biztonságtechnikai cégekkel, a helyi elektronikus és írott sajtóval.

Jogszabályi alapok: -

1949. évi XX. törvény az Alkotmányról, 1989. évi I. törvény az Alkotmány módosításáról, 1990. évi LXV. törvény a Helyi Önkormányzatokról, 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1997. évi CLIV. törvény az Egészségügyről, 1997. CLIX. törvény a Fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról, 1999. évi LXXV. törvény A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek ellen fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról, 32/2007. (OT. 26.) ORFK utasítás a Családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtása.

D.A.D.A. program

A D.A.D.A. Program 1992-es indítása óta hosszú és viszontagságos utat járt be. Új kor szellemét jelezte maga a döntés a bevezetésről. Annak felismerése, hogy a rendőrségnek “van keresnivalója” a fiatalok szervezett csoportjaiban, éspedig nemcsak a hagyományos, pusztán tájékoztatásra, informálásra szorítkozó, alkalomszerű rendőrségi osztályfőnöki órákkal, hanem egy jól felépített, pedagógiai tartalommal rendelkező, hosszú távú, komplex megelőzési program közvetítésével is. Programunk alapja az USA-ban, 1982-ben kidolgozott D.A.R.E. (Drug Abuse Resistance Education) program, melyet a los angelesi Iskolaszövetség és a helyi rendőrség közösen dolgozott ki és ma már valamennyi szövetségi államban működik. A D.A.R.E.-t a világ számos országa bevezette, mert nemzetközi összehasonlításban igen jó eredményeket ért el. A D.A.D.A. tehát ennek a Programnak a magyar viszonyokra adaptált, átdolgozott változata. A D.A.D.A. mozaikszó, amelyben a betűk jelentése: Dohányzás – Alkohol - Drog – AIDS. A fogalmak egymásutánisága nem véletlenszerű. A betűk sorrendje is követni igyekszik a fiatalok próbálkozásait és az ezek következtében jelentkező veszélyeket. A mozaikszó sorrendiséget jelez az érintettek számarányát tekintve is.

A teljes oktatási program nyolc tanéven át, 6-14 éves korig kíséri végig az általános iskolás tanulókat. A Program lényege, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok, illetve a helyi rendőrkapitányságok állományából, a feladatot önként vállaló, kiképzett, hivatásos rendőr meghatározott tematika és tananyag szerint havonta egy alkalommal – általában osztályfőnöki óra keretében – foglakozást tart a tanulóknak. Ezt a programot kizárólag rendőr oktathatja, mert ő olyan – rendőrségi gyakorlati tapasztalatokon alapuló – elsődleges, hiteles ismeretekkel áll a tanulók elé, melyeknek sem a pedagógusok, sem a szülők nincsenek birtokában. Oktató rendőreinktől megköveteljük az elhivatottságot, motiváltságot a feladat iránt, vizsgáljuk pszichológiai alkalmasságukat, a felkészítő tanfolyamon ellátjuk őket a nélkülözhetetlen kommunikációs, pedagógiai és szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Fontos eleme az oktatásnak, hogy a rendőr egyenruhában jelenik meg. A foglalkozások nem pusztán előadások, lényeges szerepe van a gyerek által “hozott” problémák megbeszélésének, a vitának, a szituációs,- és szerepjátékoknak. A D.A.D.A. készség-, képességfejlesztő, helyes önértékelésre nevelő, önbecsülést építő program. Célja, hogy a gyermekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és negatív befolyásolásokat. Ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét. Képesek legyenek ellenállni még a kortársaiktól érkező csábításnak, kínálásnak is, konfliktushelyzeteiket úgy oldják meg, hogy abból kikerülve ne érezzék vesztesnek magukat. A Program fő mondanivalója: tanuld meg a veszélyhelyzetet mindenkor FELISMERNI, a következményeket jól átgondolva helyesen DÖNTENI, ha kell ELUTASÍTANI, a neked ártó dolgokat, mindenképpen MONDD EL, hogy mi történt, és ha lehet, próbáld meg ELKERÜLNI az ilyen helyzeteket. A Programot oktató rendőrök feladata, hogy az oktatási anyag feldolgozásával olyan megoldási módokat, paneleket közvetítsenek a gyermekeknek, melyeket attitűdként személyiségükbe építve “éles helyzetben” már készségszinten, rutinszerűen alkalmazhatnak. A D.A.D.A. módszere a szituációs és szerepjáték, valamint az irányított beszélgetés. Az oktató rendőr a munkafüzetek feladatait a módszertani kézikönyv iránymutatásaival játékos, könnyen befogadható formában dolgozza fel a tanulókkal, a gyermekek egy-egy valóságos, vagy meseszerű élethelyzet páros, vagy csoportos eljátszásával, mintegy saját maguk vonják le a helyzetből adódó konzekvenciákat. A foglalkozásokat filmekkel színesítjük. Az oktatás meghatározott tananyag szerint folyik, eltérés csak a gyermekektől érkezett kérdésekből, reakciókból, illetve a helyi sajátosságokból adódhat. A D.A.D.A. Program fontos eleme a tanári karral és a szülőkkel való folyamatos és rendszeres kapcsolattartás, amely tantestületi üléseken, illetve szülői értekezleteken valósul meg. A kétirányú rendszeres kapcsolattartás egyrészt a Programmal, a végzett munkával kapcsolatos tájékoztatásra, továbbá a szülők vonatkozásában pedig arra terjed ki, hogyan

kapcsolódhatnak a D.A.D.A. tananyag egyes témakörei más tantárgyak anyagához. Ezen felül mind a szülők, mind a pedagógusok igénylik a drogokkal kapcsolatos Programon kívüli információkat is (pl. hogyan ismerheti fel, ha gyermeke drogot fogyaszt, hová fordulhat segítségért stb.). Ezekre a kérdésekre rendőreinktől választ kaphatnak.

A D.A.D.A. Program nem titkolt célja, hogy elősegítse a szolgáltató, polgárbarát rendőrség megteremtését és hozzájáruljon a hagyományosan negatív rendőrségkép megváltoztatásához. Közelebb hozza a testületet a társdalomhoz, a rendőr “oktató-segítő” szerepben jelenik meg, hozzájárulva ezzel, hogy mind a gyermekek, mind szüleik bizalommal forduljanak hozzá.

Az ifjúkori bűnözés tendenciái a legutóbbi években kedvezőtlen irányba mozdultak el, elsősorban a kiskorúakat érő bűncselekmények felé. Az áldozati kör - és ne felejtsük el, az elkövetők is - leginkább a fiatalkorúak vonatkozásában emelkedik, ezért felmerült annak igénye, hogy a szervezettszerű, iskolai biztonságra nevelő tevékenységet a középiskolások irányába is kiterjesszük. A most elkészült Program a középiskolás korú fiataloknak szól, célirányosan a 16-17 éveseknek. Az "ELLEN-SZER" a társadalomban fellelhető devianciák, káros hatások ellen készíti fel a fiatalt és nevéből adódóan megoldásokat, ha úgy tetszik védettséget, "ellenszer"-t is felkínál. A fiatalok az oktatókkal együtt keresik a kihívásokra a megoldásokat, alternatív lehetőségeket. Ez a Program célul tűzte ki, hogy a középiskolás korosztályt bevonva saját problémáinak felszínre hozásába, megismerésébe, az érzelmi nevelés kínálta eszköz-, módszer-rendszer felhasználásával törekedjen a fiatalok életminőségének javítására, nyújtson részükre segítséget abban, hogy egy biztonságos életmódot legyenek képesek kialakítani maguk számára. Fontosnak ítéljük, hogy ne a fiatalok helyett, hanem velük együtt gondolkodva, segítsük őket abban, hogy a rájuk leselkedő veszélyeket fedezzék fel, alakítsák ki azokat a mechanizmusokat, melyek segítik őket abban, hogy sikerrel vegyék fel a harcot azokkal a jelenségekkel szemben, melyeket el kívánnak kerülni. A Program nagy teret szentel annak, hogy a fiatalokat leginkább érő erőszakról, valamint a káros befolyásként is aposztrofálható drogokról pontos, hiteles képet kaphasson a célkorosztály. Továbbra sem mellékes, hogy a kamaszok hogyan, milyen attitűddel közelítenek a rendőrökhöz, a rendőrség munkájához. A nevelési munka eredményességét is befolyásolhatja, ha a rendőrségről, a rendőri munkáról nem megfelelő kép alakult ki a fiatalban, ezáltal az oktató rendőr nem válthat hitelessé, értékközvetítővé. Nevelési céljai: -

Önálló gondolkodásra nevelés Döntési képesség, aktivitás fejlesztése Társadalmilag helyes értékrend kialakítása Helyes önazonosság, önismeret Szociális képességek, készségek Szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítása

-

Fejlett együttműködési készség Tolerancia Szenvedélymentes életvitel Jogkövető életmód Helyes konfliktuskezelési technikák elsajátítása Alkalmazott nevelési módszerek: Ösztönzés Segítségadás Tények, jelenségek bemutatása Oktató személyes példája Beszélgetések, viták Közösségi tevékenységek Követendő egyéni és csoportos minták bemutatása Szituációs és szerepgyakorlatok

A tematika hét, egyenként összefüggő 2x45 perces foglalkozásból áll, melyet egyedi igényeknek megfelelően bővíteni lehet. A csatlakozás a helyi rendőri szerv (rendőrkapitányság) lehetőségeinek függvénye. A program költségei az iskolák részére jelenleg ingyenes, melyet az Országos Rendőrfőkapitányság biztosít. A 2010/11-es tanévben az alábbi 23 település 28 iskolájában fut a Program: Megye

Iskola

létszám

rendőr

Budapest (II.,V., IX., ker.)

3

175

3

Baranya (Pécs)

1

35

1

Bács-Kiskun (Kecskemét)

1

35

1

Békés (Békéscsaba 2)

2

70

2

Borsod-A-Z. (Miskolc 2)

2

70

2

Csongrád (Makó, Szeged)

2

105

1

Fejér (Székesfehérvár)

1

35

1

Győr-Moson-Sopron (Győr)

1

35

1

Hajdú-Bihar (Debrecen)

1

35

1

Heves (Eger)

1

35

1

Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok)

1

35

1

Komárom-Esztergom (Esztergom)

1

35

1

Nógrád (Szécsény)

1

35

1

Pest (Vác 2)

1

70

1

Somogy (Marcali)

1

35

2

Szabolcs-Szatmár-Bereg(Nyíregyháza)

1

35

1

Tolna (Tamási)

1

35

1

Vas (Szombathely, Kőszeg)

3

175

2

Veszprém (Balatonfüred)

1

35

1

Zala (Zalaegerszeg, Nagykanizsa)

2

70

2

Összesen:

28

1.190

27

A drogok világa

Az alkohol hétköznapi drog.

Alkoholfogyasztást követően vezetni tilos.

Az alkohol veszélyeit bemutató rajz.

Sör, bor, pálinka bár boltban kaphatók, ezek is drogok

Az alkoholmérgezés öntudatlan állapotot eredményezhet.

Talán Te is láttál már öntudatlanul szendergő embereket.

A cigarettának aktív és passzív fogyasztása egyaránt káros.

Cannabis

A heroin általában barna por alakjában kapható.

A fehér heroin ritka mint a fehér holló.

A heroint általában injekcióstűvel a vénába pumpálják. (Bár létezik más típusú fogyasztása is.)

Heroinos pakkok.

Sosem tudni mi van benne.

A heroin kémiai modellje.

Ázsiai ópiumszívók.

Heroinos szett.

Ópium gyanta

Egy kis darabka ópiumgyanta.

árús munka közben.

A megmetszett mákgubókból kiszivárog az ópium gyanta.

Egy keleti ópiumszívó a pipáját tömi.

A mák virága és termése.

. Keleti ópiumszívó nő.)

A mikro-tripp hatóanyaga színtén az LSD.

Az LSD molekula kémiai szerkezete.

Elefántos bélyegív.

Gésa Lány LSD bélyegek ívben.

Timothy Leary mintájú bélyegek ívben.

Albert Hofmann bélyegek ívben.

Bob Marley bélyegek ívben.

A bélyegek mintázata rendkívül változatos lehet.

Rózsaszín elefántok. (LSD bélyegek ívben

A kokain por a kokalevélből készül.

A kokaint fogyasztás előtt csík formában húzzák ki. A szlengben utcának hívják a csíkokat.

Kokain tömb.

A kokain port összetekert pénből is szokták felszívni.

A Coca-Cola megjelenésének évében még tartalmazott kokaint is.

Szállításra csomagolt kokain.

Egy kilós kokaintégla.

A kokain nem mindig por alakú. Néha összetapadva látható.

Egy masszív fogyasztó akár napi 3-4 gramm kokaint is elfogyaszt.

Kokain tároló gyógyszertári tégely. A kokain hatóanyaga gyógyszer alapanyag is.

Egy gramm kokain kereskedelmi ára 15.000-20.000 Ft.

A kokain kémiai modellje.

A kokain gyártás mellékterméke a Crack.

Oldószeres üveg.

Illékony vegyületek.

Csavarlazítós flakonok.

Kémai képlet. vissza a galériába

Drog Jog

Milyen esetben van feljelentési kötelezettségünk? 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Van-e a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége? Ki tud eredményesen segíteni? A Jogsegélyszolgálatról Kik fordulhatnak a TASZ-hoz? Melyek a tiltott kábítószerek? Számít-e egy konkrét ügyben a drog mennyisége? (A CSEKÉLY MENNYISÉG FELSŐ HATÁRA HAMAROSAN FELKERÜL) 7. Mi az az elterelés? 8. Milyen büntetésekkel fenyeget a törvény? 9. Mit tehet a rendőr? 10. Mit tehetsz, ha elkaptak? 11. Mi vonatkozik a fiatalkorúakra? 12. Elkaptak az utcán/aluljáróban/szórakozóhelyen fél gramm fűvel/speeddel/heroinnal a zsebemben/táskámban, most mi lesz? 13. Jó-jó, de mi az, hogy „csekély” mennyiség? 14. Kábítószer fajtája Hatóanyag mennyisége (gramm) 15. OK, csekély mennyiséggel kaptak el, és a végén megúszhatom a büntetést, de mi történik addig? 16. Hogy néz ki az elterelés a gyakorlatban? 17. Mi a helyzet azzal az esetleges kezeléssel, amit az ügyészi határozat meghozatala előtt kezdtem el? 18. Mi a helyzet akkor, ha elkezdtem ugyan a kezelést, de azt nem fejeztem be a vádemelés elhalasztásának egy éves időtartama alatt? 19. Bemutattam az igazolást, elfogadták, túl vagyok a dolgon. Most akkor van „priuszom”?

Tájékoztató pedagógusoknak, szülőknek Elterjedt az a tévhit, hogy a pedagógus köteles a rendőrséget értesíteni, ha tudomására jut, hogy diákjai kipróbáltak, használnak valamilyen illegális kábítószert.

1. Milyen esetben van feljelentési kötelezettségünk? "Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést; a feljelentés kötelező azokban az esetekben, amelyekben a feljelentés elmulasztása bűncselekmény. Minden hatóság és hivatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha

az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni." (Büntető eljárási törvény 122. §) A Büntető Törvénykönyv csak a súlyos államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés (Btk.150.§). Más bűncselekmények esetében nincs feljelentési kötelezettség, a hatóság értesítését az állampolgár belátására bízzák. Ha valaki nem tesz feljelentést, az természetesen nem minősül bűnpártolásnak sem. A hatóságok és a hivatalos személyek kötelesek feljelentést tenni, ha bármilyen bűncselekmény elkövetéséről tudomást szereznek. Azonban az iskolaigazgató, a pedagógus, a szülő nem hivatalos személy, az iskola nem hatóság. Az iskolának, a pedagógusnak, a szülőnek, az osztálytársnak nincs feljelentési kötelezettsége!ű 2. Van-e a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége? A tanári szakma alapvető etikai szabályai jogszabályi szinten még nem kidolgozottak, pedig az oktató éppen olyan felelősségteljes munkát végez, mint az orvos vagy az ügyvéd. A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában azonban már megjelent a pedagógusokra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó "Pedagógusetika - kódex és kommentár" című kiadvány, melyben a titoktartással kapcsolatban a következők olvashatók: A pedagógusoknak "nevelői tevékenységük közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettségük van. Ilyen információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatnak tovább, csakis olyan személyeknek, akik ezek birtokában várhatóan eredményesebben tudnak majd cselekedni, szintén a gyermek érdekében." A pedagógus a bizalmasan közölt információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatja tovább, olyan megoldás érdekében, mely segítséget jelent a tanuló számára. 3. Ki tud eredményesen segíteni? A kábítószer kipróbálása, alkalmi vagy rendszeres fogyasztása veszélyt jelent a gyermek számára. Lehet, hogy csak a kíváncsiság, a divat a kiváltó ok, de lehet, hogy komoly családi vagy egyéni probléma tünete a droghasználat. Ugyanakkor a kábítószerfogyasztás a magyar büntetőjog szerint bűncselekmény, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha az iskolában, vagy környezetében kábítószer átadása is történik, az átadó öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, akkor is, ha osztálytársak közötti ügyről, és nem drogkereskedésről van szó. Ha a rendőrség tudomására jut, hogy valaki kábítószert fogyaszt, köteles büntetőeljárást indítani. A rendőrség nem segítőként, hanem bűnüldözőként lép fel a kábítószerfogyasztóval szemben, eszköztárukban a motozás, házkutatás, előállítás, kihallgatás, vizeletvétel szerepel. A fogyasztó gyanúsított az eljárásban, a tanárt, osztálytársakat és a szülőt pedig tanúként hallgatják ki az ügyben.

Egy iskolai bejelentés nyomán indult büntetőeljárás után a diákok sem tanáraikkal, sem egymással nem fognak őszintén beszélni a kábítószerekkel kapcsolatos gondjaikról. Nem elég célozgatni, nyíltan kell beszélni a problémákról, ehhez pedig kölcsönös bizalom szükséges. Ha a diák teljesítményében, magatartásában negatív változást okoz a droghasználat, nem elég prevenciós előadások megszervezésével reagálni, hanem személyes beszélgetést, szakszerű segítségnyújtást is lehetővé kell tenni számára, a család bevonásával. Ha az iskola nem képes segíteni, célszerű olyan szakembereket, szervezeteket megkeresni, akik kellő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. A gyermekek és a tanárok érdekét egyaránt az szolgálja, ha nem a félelem diktálja lépéseiket. Ha a diákok nem fordulhatnak bizalommal nevelőikhez, elvész a hatékony segítségnyújtás lehetősége. Ha gyermekével vagy diákjával kapcsolatos további drogjogi kérdései vannak, vagy szeretné felvenni a kapcsolatot a lakóhelyéhez közel eső szakemberekkel, kérjük forduljon bizalommal munkatársainkhoz!

4. A Jogsegélyszolgálatról 1995 óta működő jogsegélyszolgálatunkon eddig közel 4000 ügyfélnek nyújtottunk jogi segítséget. Sokan csak a jogi helyzetet szeretnék megismerni, többek viszont súlyos alapjogsértés áldozataiként keresnek meg bennünket. Előfordul, hogy egy-egy ügyfél ügyvédjével jön el hozzánk konzultációra. Irodánkban ügyvéd munkatársaink fogadják az érdeklődőket és a segítségre szorulókat. Az egyszerűbb esetekben szóbeli tájékoztatást adtunk a jogszabályokról és szakmai tapasztalatainkról. Olykor - az ügy jellege miatt - más ügyvédet vagy jogvédő szervezetet ajánlunk a hozzánk fordulóknak. Számos esetben pedig a mi ügyvédeink vállalják a jogi képviseletet: védelmet a büntetőeljárásban, beadványok megírását a hatóságok részére, képviseletet a bíróságokon. Online jogsegély: [email protected]

5. Kik fordulhatnak a TASZ-hoz? Ingyenes jogi tanácsadást nyújtunk az alapvető jogaikban sérelmet szenvedett betegek és drogfogyasztók számára, valamint felvilágosítást adunk adatvédelmi ügyekben. A betegjogok terén a leggyakrabban az orvosi iratok kiadásával, a betegtájékoztatással és a kezelésbe való beleegyezéssel kapcsolatos kérdésekben keresnek meg bennünket. Vannak akiket pszichiátriai betegségük következményeként gondnokság alá akarnak helyezni, ez ügyben kérnek jogi képviseletet. Sokan kérnek tájékoztatást a drogfogyasztás büntetőjogi következményeiről, a droghasználók elleni eljárások során alkalmazott rendőrségi eszközökről és a gyógykezelés lehetőségéről. Emellett precedens jellegű ügyekben ingyenes jogi képviseletet is biztosítunk betegek, kábítószerfogyasztók, valamint adatvédelmi jogaikban sérelmet szenvedett személyek részére. 6. Melyek a tiltott kábítószerek? Drognak azokat az anyagokat nevezzük, melyek meg tudják változtatni a tudatállapotot. A legális drogok fogyasztása – kisebb-nagyobb korlátozásoktól eltekintve – nem tilos, közismert legális drog az alkohol, a cigaretta vagy a kávé.Az illegális drogok (kábítószerek) használata azonban bűncselekmény. A leggyakrabban használt tiltott drogok a marihuána és a hasis, a speed, az extasy, a heroin, a kokain és az LSD. Milyen magatartásokat tilt a Büntető törvénykönyv? • A kábítószer-fogyasztás Magyarországon bűncselekmény. Bár a „fogyasztás” kifejezés 2003. március 1-től kikerült a törvényből, a droghasználat továbbra is büntetendő, mert a megszerzés és a tartás változatlanul bűncselekmény maradt, mivel gyakorlatilag lehetetlen anélkül drogot fogyasztani, hogy azt előtte ne szerezze meg, vagy ne tartsa magánál az ember.

• Az illegális drogokkal kapcsolatos minden magatartás büntetendő. A megszerzésen és a tartáson kívül tilos a drogok előállítása, termesztése, kínálása, átadása, és az azokkal való kereskedés. A kínálást akár egy egyszerű kérdéssel, az átadást pedig már egy adag drog ingyenes továbbadásával is meg lehet valósítani. Ha valaki több embernek is ad drogot, akkor az forgalomba hozatalnak számít, ha pedig rendszeresen árusítja, akkor kereskedésért fogják felelősségre vonni. • Fontos tudni, hogy bizonyos eseteket szigorúbban büntetnek. Ha a drog átadása, kínálása, forgalomba hozatala vagy az azzal való kereskedés valamilyen „védett helyszínen”, vagy annak közvetlen közelében történik, a büntetési tétel jóval magasabb, mint ha máshol követik el a bűncselekményt. Védett helyszínnek számítanak az óvodák, általános– és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak, stb. • Az is szigorúbban büntetendő, amikor egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fiatalnak. • A törvény különbséget tesz alkalmi fogyasztók és kábítószer-függők között, az utóbbiak általában enyhébb büntetésekre számíthatnak. A büntetőeljárásban igazságügyi orvosszakértői vizsgálat alapján dől el, hogy ki melyik kategóriába tartozik.

7. Számít-e egy konkrét ügyben a drog mennyisége? A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségű anyagot találtak a gyanúsítottnál, vagy milyen mennyiségű droggal való visszaélést látott bizonyítottnak a bíróság. Három mennyiségi kategória van: csekély mennyiség, jelentős mennyiség, és a kettő közötti ún. alapeseti mennyiség. Az alábbi táblázat némi támpontot nyújthat a mennyiségek tekintetében: Marihuána termesztés esetében, ha kender növényt találnak, akkor hatóanyagtartalomtól, ivartól és mérettől függetlenül max. 5 db növény számít csekély mennyiségnek. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosánál több kábítószer.

8. Mi az az elterelés? A törvény szerint, ha valaki csak kisebb súlyú drogos bűncselekményt követ el, és részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos „drog-kezelésen”, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik elterelésnek). A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják, de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni. Az elterelést kábítószer-függők esetében drogfüggőséget gyógyító kezelésen, alkalmi droghasználók esetében kábítószer-használatot kezelő egyéb ellátáson, vagy felvilágosító-megelőző

szolgáltatáson való részvétellel kell teljesíteni. Elterelésre elsősorban akkor van lehetőség, ha valaki ellen személyes használatra szolgáló csekély mennyiségű drog megszerzése vagy tartása miatt indul eljárás. Egészen 2004. december 13-ig az a 21. évét meg nem haladott személy, aki közös drogozásnál kínált vagy adott át 18 éven alulinak kábítószert, szintén választathatta az elterelést, még akkor is, ha ún. védett helyszínen került erre sor. Az Alkotmánybíróság azonban eltörölte ezt a paragrafust, akárcsak a "közös fogyasztást" végrehajtó személyek elterelhetőségét. 2003. július 1-től, az új Büntetőeljárási törvény hatályba lépésétől az elterelésre a „vádemelés elhalasztása” nevű jogintézmény keretei között kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség lefolytatja a nyomozást, majd átadja az ügyet az ügyészségnek, ahol, ha az elterelés feltételei adottak (tehát a bűncselekmény olyan, hogy lehet elterelést alkalmazni, és az elkövető is vállalja a kezelést vagy a felvilágosító-megelőző tanfolyam elvégzését), egy évre elhalasztják a vádemelést. Ez alatt az idő alatt kell a gyanúsítottnak igazolnia a hat hónapos folyamatos kezelésen való részvételt. Ha az igazolást az egy év eltelte előtt benyújtják, az ügyészségnek azonnal meg kell szüntetnie az eljárást. Ha valakit elkap a rendőrség, akkor célszerű a kezelést minél hamarabb elkezdenie, nem kell feltétlenül megvárni a hivatalos ügyészi határozatot, mivel az addig elvégzett időtartamot is figyelembe kell venni. Sőt, ha az ügyészi szakig már netán teljesítette valaki a féléves elterelést, akkor vádelhalasztás helyett az eljárást meg kell szüntetni. Arról, hogy az elterelést hol kell elvégezni, illetve milyen intézményben lehet részt venni az elterelést megelőző állapotfelmérésen (azon a vizsgálaton, mely eldönti, hogy milyen típusú kezelésre kell mennie a gyanúsítottnak), az a hatóság köteles tájékoztatást adni, amely döntött az elterelés lehetőségéről (ügyészség vagy bíróság). Az állapotfelmérést végző, és az elterelő kezelést nyújtó intézmények listáját negyedévente az illetékes minisztériumok (Igazságügyi, GYISM, ESZCSM) is közzéteszik hivatalos lapjaikban. Ha a gyanúsított nem vállalja az elterelő kezelést, vagy vállalta, de nem tudja okirattal igazolni a hat hónap folyamatos teljesítését, akkor vádat emelnek ellene, ebben az esetben a bíróság vagy valamilyen intézkedést fog alkalmazni (megrovás vagy próbára bocsátás) vagy büntetést szabnak ki (pénzbüntetés, felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztés). 9. Milyen büntetésekkel fenyeget a törvény? Csekély mennyiséget megszerez, tart, előállít, termeszt, behoz, kivisz, átvisz: 2 évig terjedő szabadságvesztés (de elterelhető) Csekély mennyiséget. kínál, átad: 2 évig terjedő szabadságvesztés Védett intézményben és annak közvetlen környezetében kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szab. vesztés (csekély mennyiség esetén: 5 évig terjedő) Jelentős mennyiséget előállít, termeszt, megszerez, tart, országba behoz, innen kivisz vagy országon átvisz: 5-10 évi terjedő szabadságvesztés

Jelentős mennyiséget kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik: 5-15 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés 18. évét betöltött 18. alattinak átad, kínál, forgalomba hoz, kereskedik: 5-10 évig terjedő szabadságvesztés (csekély mennyiség. esetén: 5 évig terjedő szabadságvesztés)Van-e feljelentési kötelezettség, és mi a helyzet a titoktartási kötelezettséggel? A Büntető Törvénykönyv csak a súlyos pl. államellenes bűncselekmények esetében ír elő feljelentési kötelezettséget, ilyenek a hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés. Más bűncselekmények, pl. a kábítószerrel visszaélés esetében nincs ilyen kötelezettség, a hatóság értesítését az emberek belátására bízzák – kivéve természetesen azokat, akiknek titoktartási kötelezettségük van. Az iskolának, a pedagógusnak, az igazgatónak, a szülőnek, az osztálytársnak tehát nincs feljelentési kötelezettsége, és természetesen nem minősül bűnpártolásnak, ha valaki nem tesz feljelentést. Az iskolában dolgozó iskolaorvosra, védőnőre még szigorúbb szabály vonatkozik: őket más egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan (mentős, orvos, stb.) köti az orvosi titoktartás, így feljelentést/bejelentést nem tehetnek. A közoktatási törvény 2003-mas módosítása értelmében a pedagógusoknak is titoktartási kötelezettségük van a tudomásukra jutott diák-drogozással kapcsolatosan. Fontos tudni, hogy a rendőrség nem tehet különbséget „feljelentés” és „bejelentés”, vagy „segítségkérés” között. Ha valaki droggal kapcsolatban értesíti a rendőrséget, számíthat rá, hogy a büntetőeljárás meg fog indulni. A rendőrség ugyanis minden, a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt köteles kivizsgálni. 10. Mit tehet a rendőr? A rendőrnek joga van bárkit igazoltatni, gyanús viselkedés esetén ruházatát, csomagját, autóját átvizsgálni. Ha drogot, vagy akár csak egy használt pipát vagy fecskendőt találnak valakinél, akkor előállíthatják, házkutatást is tarthatnak, és büntetőeljárást indítanak ellene. A gyanúsított köteles szakértői vizsgálatnak alávetni magát, ez vizeletés/vagy vérvizsgálatot jelent. (Katéteres vizsgálatot azonban beleegyezése nélkül nem végezhetnek, a vizeletmintát így a gyanúsított ellenállása esetén nem lehet kikényszeríteni.) Az alkalomszerűen használt anyag gyorsabban kiürül a szervezetből, a rendszeres drogozás tovább hagy nyomot. Az amfetamin-származékok 2-5 napig kimutathatóak, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy-két hétig is árulkodik, rendszeres használat esetén tovább is, sőt hirtelen fogyás esetén a zsírsejtekben megbúvó THC molekulák ismét megjelenhetnek a vizeletben. A nagy mennyiségű folyadékfogyasztás gyorsítja a drogok kiürülését. Ha valaki nem gyanúsított, csak tanú, akkor nem köteles vizeletmintát adni, és 8 napon belül panaszt tehet az ügyészségen, ha sérelem éri. Tanúként mindenkinek igazat kell mondania, de nem köteles felelni az olyan kérdésekre, melyekre válaszolván magát vagy hozzátartozóját keverné bajba. Ez az oka annak, hogy tanúként senki sem kötelezhető

vizeletvizsgálatra, hiszen a minta adásával kizárólag önmaga ellen szolgáltatna bizonyítékot. Gyakori eset, hogy a rendőrség tanúként állít elő embereket a rendőrségre, és ott a vizeletminta adására „kötelező” jelleggel kerül sor. Azonban az ilyen mintaadást is „önkéntesnek” tekintik, ha valaki nem tiltakozik az eljárás ellen. Jó tudni, hogy a tanúknak is joguk van ügyvédet felkérni, aki a tanúkihallgatáson jelen lehet. Ha valaki járművet vezet, akkor – az alkoholszondához hasonlóan – a rendőrségnek joga van vele szemben drogtesztet alkalmazni.

11. Mit tehetsz, ha elkaptak? A rendőrség köteles mindenkivel közölni, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja. A gyanúsítás ellen panasszal lehet élni, amit a kihallgatáson kell jegyzőkönyvbe mondani. Minden gyanúsítottnak joga van hallgatni. Meg lehet tagadni a vallomástételt teljes egészében, vagy az egyes kérdésekre való válaszadást. Ha valaki gyanúsított, nincs igazmondási kötelezettsége, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Minden, amit mond, felhasználható ellene, még ha vissza is vonja. Ha őrizetbe veszik, megjelölheti, kit szeretne értesíteni. A rendőrségi kihallgatáson kötelező a megjelenés, és ez vonatkozik az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra is. Ha valaki több alkalommal nem jelenik meg a kihallgatáson, vagy a bírósági tárgyaláson, és távolmaradását nem tudja pl. betegséggel igazolni, akkor többnyire elfogatóparancsot bocsátanak ki ellene, és körözni kezdik. Minden büntetőügyben, az eljárás bármely szakaszában minden gyanúsítottnak joga van az ügyvédi védelemhez. Ez jelenthet saját meghatalmazott ügyvédet, vagy szükség esetén az állam által biztosított kirendelt védőt.

12. Mi vonatkozik a fiatalkorúakra? A magyar büntetőjog szerint 14 éves kor alatt senki sem büntethető, a jog a 14 és 18 év közöttieket fiatalkorúaknak nevezi. A fiatalkorúakra főszabály szerint ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a felnőtt korúakra. Van azonban néhány többletgarancia, mely az eljárás során védelmüket szolgálja. A fiatalkorúak rendőrségi kihallgatásáról törvényes képviselőjüket (ez legtöbbször szüleiket jelenti) is értesíteni kell, neki is joga van a kihallgatáson részt venni. Ezen kívül a fiatalkorúak elleni eljárásban kötelező az ügyvédi védelem, meghatalmazott védő hiányában a hatóság kirendelt védőt biztosít. Bírósági tárgyalás fiatalkorú esetében nem lehetséges ügyvéd nélkül, a rendőri szakaszban a gyanúsított ügyvédjét csak értesíteni kötelező, de ha az nem jelenik meg a kihallgatáson, és a gyanúsított nem ragaszkodik a jelenlétéhez, akkor védő nélkül is kihallgatható. Ha azonban a gyanúsított ragaszkodik ügyvédje jelenlétéhez, akkor ezt a rendőrség köteles figyelembe venni.

A fiatalkorúak elleni eljárásban a rendőrségnek ki kell hallgatnia a gyanúsított gondozóját tanúként, de csak a gyermek neveltetésére vonatkozó kérdésekre kötelező válaszolni, az üggyel kapcsolatban azonban nem kell vallomást tenni. A törvény előírja környezettanulmány beszerzését is, ami a gyanúsított fiatalkorú otthoni életkörülményeiről szól. Ha a gyanúsított valamilyen oktatási intézményben tanul, és még nem múlt el 18 éves, iskolai jellemzést is be kell szerezni az iskolában tanúsított magatartásáról, tanulmányi eredményeiről, társaihoz és a közösséghez való hozzáállásáról. Ha az ügy tárgya ezt indokolja, és a nyomozóhatóság (rendőrség) vezetője hozzájárul, akkor a fiatalkorú kihallgatásán pedagógus nevelője is jelen lehet. Ez a lehetőség elsősorban akkor jöhet számításba, ha a törvényes képviselő nem él a jelenlét jogával a kihallgatáson. Kábítószer-fogyasztással kapcsolatos jogi kérdésekben ingyen segítséget kérhetsz a Társaság a Szabadságjogokért jogsegélyszolgálatától a 209-00-46-os telefonszámon. 13. Elkaptak az utcán/aluljáróban/szórakozóhelyen fűvel/speeddel/heroinnal a zsebemben/táskámban, most mi lesz?

fél

gramm

Az illegális kábítószerek megszerzése, tartása (termesztése, előállítása, behozatala, kivitele) Magyarországon bűncselekmény, és alapesetben 5 (öt) évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fentihez hasonló szituációkban azonban általában csekély mennyiségű kábítószerről van szó, ilyen esetekben pedig a büntetés felső határa már „csupán” 2 (kettő) év. Fontos tudni, hogy a fenti fenyegetettségtől függetlenül a magyar szabályozás ismeri az ún. „elterelés” intézményét, ami azt jelenti, hogy ha valakit csekély mennyiségű, saját (tehát nem eladási, átadási) célra tartott (termesztett stb. ) kábítószerrel kapnak el, úgy mentesül a büntetés alól, feltéve, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább 6 (hat) hónapig folyamatos – az állapotának megfelelő – kezelésben részesült egy erre jogosított egészségügyi szolgáltatónál.

14. Jó-jó, de mi az, hogy „csekély” mennyiség? A csekély mennyiség fogalmát a Büntető Törvénykönyv végrehajtási rendelete határozza meg az egyes kábítószerfajtákra lebontva. Eszerint a kábítószer csekély mennyiségű, ha annak (bázis formában megadott) tiszta hatóanyag-tartalma (fű esetében pl. a THC-tartalom) nem halad meg egy bizonyos, az adott kábítószerre jellemző értéket. Az egyes gyakoribb kábítószerek esetén ezek az értékek az alábbiak:

15.

Kábítószer

fajtája

Hatóanyag

mennyisége

1. marihuána, hasis

1

2. „extasy” (MDA, MDMA stb.)

1

3. amfetam n, metamfetamin:

0,5

4. LSD:

0,001

5. kokain:

2

6. heroin:

0,6

(gramm)

Hangsúlyozandó, hogy tehát nem a nálad talált anyag „bruttó” tömege irányadó, hanem az abban lévő tiszta hatóanyagé. 5 (öt) % THC-tartalmú fű esetében például a csekély mennyiség felső határának megfelelő mennyiségű hatóanyag 20 g marihuánában lesz kimutatható. Gyengébb anyag esetén értelemszerűen ennél több is beleférhet, erősebbnél pedig ennél kevesebb is elérheti a csekély mennyiség felső határát. A hatóanyagtartalmat egyébként laboratóriumi vizsgálattal állapítják meg az eljárás során. Kannabisz növény esetén további kisegítő szabály, hogy a mennyiség akkor csekély, ha a növényegyedek száma legfeljebb 5 (öt) db, függetlenül azok méretétől és potenciáljától. Nem árt, ha tudod, hogy a kábítószer jelentős mennyiségűnek számít, ha a benne található tiszta hatóanyag mennyisége az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja (a fenti 5 %-os példánál maradva tehát több mint 400 g füvet találnak nálad). A kettő közötti az ún. alapeseti mennyiség. A mennyiségnek a büntetési tétel nagysága miatt van jelentősége, illetve abból a szempontból, hogy alkalmazható-e az adott esetben elterelés.

16. OK, csekély mennyiséggel kaptak el, és a végén megúszhatom a büntetést, de mi történik addig? A büntetőeljárás természetesen megindul, hiszen formailag bűncselekményt követtél el. Maga az eljárás három szakaszra osztható: az első az ún. nyomozati szak (ezt a rendőrség végzi), ezt követően kerül sor – ha annak feltételei fennállnak – a vádemelésre (ez az ügyész dolga), végül a bírósági szakasz (tárgyalás) zárja a sort. A nyomozás során számítani kell arra, hogy behívnak kihallgatásra, vizeletmintát vesznek tőled, sőt, extrémebb esetekben (pl. ha a kereskedelem gyanúja is felmerül

veled kapcsolatban) házkutatást is elrendelhetnek. Fontos tudni, hogy mint gyanúsított nem vagy köteles arra, hogy az igazat mondd, sőt arra sem, hogy egyáltalán mondjál valamit. Talán utóbbi a legbölcsebb magatartás, hiszen bármi, amit mondasz bizonyítékként felhasználható ellened (vagy mondjuk a barátod ellen), és ezen az sem segít, ha egy korábbi vallomást később „visszavonsz”. Gyakran hallunk olyan esetekről, hogy a rendőrök lájtosabb vagy kevésbé lájtos lelki terrorral, megfélemlítéssel próbálnak kiszedni információkat eljárás alá vont fogyasztókból, azonban az ilyen protonáci tempónak nem kell bedőlni: ha hallgatsz, nem tehetnek veled semmit! A nyomozás végeztével az ügy az ügyészhez kerül, aki a nyomozás adatai alapján dönt arról, hogy vádat emel-e, avagy megszünteti az eljárást (esetleg további nyomozást is elrendelhet). Ő dönt arról is, hogy az adott esetben fennállnak-e az elterelés feltételei (csekély mennyiség, saját használat – emlékszünk, ugye). Amennyiben igen, úgy nyilatkoznod kell, hogy vállalod-e a kezelésen való részvételt, mert az elterelés önkéntes alapon működik (mondjuk az alternatívája – ami ugye a büntetés – „kissé” elrelativizálja ezen mivoltát). Amennyiben a feltételek fennállnak és te is vállalod, úgy az ügyész 1 (egy) évre elhalasztja a vádemelést veled szemben, és kezdődhet az elterelés. 17. Hogy néz ki az elterelés a gyakorlatban? A vádemelés elhalasztásáról az ügyésznek írásbeli határozatot kell hoznia, és azt részedre át kell adnia. Elvileg tájékoztatást is kell kapnod arról, hogy mely szolgáltatókhoz fordulhatsz, ez azonban gyakran elmarad. A legjobban teszed, ha ilyenkor tájékozódsz az akkreditált intézmények elérhetőségéről és letöltöd a budapesti és vidéki elterelést nyújtó kezelőhelyek listáját. Ha választottál, simán odamész a határozatoddal, és bejelentkezel kezelésre. Előfordulhat, hogy tele van a választott intézmény, vagy nem nyújt az állapotodnak megfelelő szolgáltatást, ilyenkor újabb után kell nézni. Maga a kezelés egyébként három formában zajlik attól függően, hogy függőnek, rendszeres használónak vagy csupán alkalmi fogyasztónak minősülsz. Ezt az adott kezelőhelyen egy ún. előzetes állapotfelmérés során fogják meghatározni, és eszerint fognak beosztani. A függők ún. „kábítószer-függőséget gyógyító kezelés”-ben, a rendszeres használók „kábítószer-használatot kezelő más ellátás”-ban, míg a kocadrogosok „megelőző-felvilágosító szolgáltatás”-ban részesülnek. A kezelés kéthetente átlagosan két óra elfoglaltsággal jár. Fontos, hogy a részvételnek folyamatosnak kell lenni! 30 (harminc) napnál hosszabb kihagyás a hat hónap megszakadásával jár, és kezdheted az egészet elölről, kivéve, ha valamely elháríthatatlan ok folytán (pl. baleseted volt) nem tudtál megjelenni. Utóbbi esetben a folyamatosság nem szakad meg, de a 30 napon túli időtartam a 6 hónapba nem számít bele!

A hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltató igazolást köteles kiállítani a részedre, amivel vígan elzarándokolhatsz az ügyészségre. 18. Mi a helyzet azzal az esetleges kezeléssel, amit az ügyészi határozat meghozatala előtt kezdtem el? A Btk. úgy szól, hogy az igazolást legkésőbb az elsőfokú bírósági ítélet meghozataláig kell megszerezni és bemutatni. Éppen ezért álláspontunk szerint minden olyan kezelés „ér”, ami az eljárás megindulását (a „lebukást”) követően indult (vagy folytatódott); ezt egyébként nemcsak jogi, hanem célszerűségi érvek is alátámasztják. Az ügyészség egy belső jogértelmezési döntés – melyet ehelyütt nem részleteznénk – eredményeképpen ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat meghozatalát követő időtartam számítható be, ezért ne lepődj meg azon, ha a korábbi kezelést az ügyész nem fogadja el, és vádat emel ellened annak ellenére, hogy összességében megvan a hat hónapod. Álláspontjuk helytelenségét mi sem támasztja alá jobban, minthogy ilyen esetben a bíróság a vádemelést követő első tárgyaláson megszünteti az eljárást veled szemben, amennyiben bemutatod az ügyész által el nem fogadott papírt. No comment… 19. Mi a helyzet akkor, ha elkezdtem ugyan a kezelést, de azt nem fejeztem be a vádemelés elhalasztásának egy éves időtartama alatt? Mint fent írtuk, a hat hónapos kezelésről szóló igazolást az elsőfokú bírósági ítélet meghozataláig kell prezentálni. Az egyéves „lauf” csupán segítség abban, hogy be tudd szerezni a papírt, de ha véletlenül kicsúszol belőle, és vádat emelnek ellened, az ítélet meghozataláig még mindig bemutathatod az igazolást. A vádemelés és az első tárgyalás között ugyanis többnyire hónapok telnek el.

20. Bemutattam az igazolást, elfogadták, túl vagyok a dolgon. Most akkor van „priuszom”? A hat hónapos kezelés teljesítése jogi szaknyelven egy büntethetőséget megszüntető okot eredményez, aminek eljárási vetülete az, hogy az igazolás bemutatását követően az eljárást megszüntetik veled szemben. A megszüntetett eljárás lényegében olyan, mintha nem is lett volna, ezt fejezi ki az is, hogy ilyenkor a bíróság – amennyiben a megszüntetésre a bírói szakban kerül sor – „végzést” és nem „ítéletet” hoz. „Priuszod” tehát nem lesz, nyugi (azaz nem fogsz szerepelni a büntetett előéletűek listáján, mivelhogy nem is lettél megbüntetve)!

II. Baleset-megelőzés

Tanácsok két keréken utazóknak A motorkerékpáros közlekedés biztonsága 1. Alapadatok A motorkerékpáros közlekedés napjainkban Magyarországon és kontinensünkön egyaránt a reneszánszát éli. Egyre többen közlekednek motorkerékpárral a közutakon, évről-évre növekszik a forgalomba helyezett motorkerékpárok száma, s ezzel – sajnálatos módon – kedvezőtlen tendencia tapasztalható a motorkerékpáros közlekedés biztonságának alakulásában. A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleménye szerint 2006. december 31-én a Magyarországon forgalomba helyezett motorkerékpárok száma összesen 130.355 db volt. A számadatok azt is mutatják, hogy az ezredforduló óta a motorkerékpárok száma folyamatosan nő. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett - alapvetően új motorkerékpárok számában még erőteljesebb tendencia mutatható ki. 2006-ben 12.031 db motorkerékpárt helyeztek először forgalomba, ugyanakkor 2004-ben a 2003. évinek (8.875 db) csaknem a kétszeresét, azaz 16.152. db-ot. Az újonnan forgalomba helyezett motorkerékpárok száma kedvezően hat a járművek átlagéletkorának az alakulására. Míg 2003-ban 16,3 év, 2004-ben 15,3 év, addig az elmúlt év végén már 14,6 év volt a hazai tulajdonú motorkerékpárok átlagéletkora. Ugyanakkor megjegyzésre szorul, hogy a kedvező tendencia ellenére ez az átlagéletkor még mindig magas.

2. A motorkerékpáros közlekedés biztonsága az Európai Unióban A motorkerékpáros közlekedés előtérbe helyeződése és a motorkerékpárosok közlekedési magatartásának alakulása az elmúlt időszakban sajnálatos módon a közlekedésbiztonság kedvezőtlen alakulásával járt. Ez a jelenség úgy Magyarországon, mint Európa más országaiban is tapasztalható. Az Európai Közösségek Bizottsága 2006. februárjában jelentette meg az Európai Unió 2010-ig tartó közlekedéspolitikai koncepciójának, a „Fehér Könyv”-nek a félidős értékelését tartalmazó anyagot. A Bizottság közleményében megállapítható, hogy Európa közlekedésbiztonsági helyzete az elmúlt öt évben – néhány újtagállam kivételével – általában véve javult, ugyanakkor rendkívül aggasztó, hogy a motorkerékpárosokkal kapcsolatos közúti tragédiák száma nőtt. Ez az egyetlen úthasználói kategória kontinensünkön, melynek halálozási aránya növekedett, ellentétben az általános csökkenő tendenciával. A közúti halálozások számán belül a motorkerékpárosok aránya 1996-ig stabilan 9,5 % volt, ugyanakkor 2003-ban már elérte a 14 %-ot. 2000. és 2003. között a motorkerékpáros halálozások száma Európában 5,6 %-kal emelkedett, miközben a közúti balesetben meghalt személyek száma összesen 12 %-kal csökkent. Különösen kedvezőtlen a helyzet Olaszországban és Belgiumban, ahol a motoros tragédiák száma 40, ill. 39 %-kal nőtt, pozitív példa ugyanakkor Franciaország, ahol a kedvezőtlen tendencia – a közlekedésbiztonságot érintő általános reformokat követően – 2003-ban megfordult. Amennyiben a motorkerékpáros közlekedés biztonsága az elkövetkező években változatlan tendenciát mutat, úgy 2010-ben Európában három közúti tragédiából egy haláleset alanya motorkerékpáros lesz (ma hatból egy ez az arány).

3. A motorkerékpáros közlekedés biztonsága Magyarországon Magyarországon a motorkerékpárosok által okozott balesetek száma és a halálos balesetek aránya az elmúlt években sajnálatos módon kedvezőtlenül alakult. Míg 2001-ben – a „Fehér Könyv” bázisévében – 495 személysérüléses motorkerékpáros okozott közúti balesetet, addig 2006-ben már 875. Ezáltal – hat év függvényében – a növekedés mértéke 56,5 %-os. Az elmúlt évben 118 motorkerékpáros vesztette élet hazánk közútjain, azaz átlagosan számítva csaknem minden harmadik napon a motorkerékpározás áldozatot szed. A motorkerékpáros balesetek számának növekedésének számos oka van, de a legfőbb okot az emberi tényezőben, a járművezetői magatartásban kell keresnünk. A motorkerékpározás elterjedése – különösen Budapesten, a főváros környékén és a nagyobb városokban - minden bizonnyal összefügg a nagyvárosi közlekedés zsúfoltabbá válásával, s az átlagosan lassúbb haladási sebességgel. Ugyanakkor sajnálatos módon sok motorkerékpáros választja a „tiltott utat”, azaz a gyorsabb előrehaladás érdekében szándékos, s sokszor igen durva szabálysértések elkövetésétől sem riadnak vissza. Ezzel azonban fokozott közlekedésbiztonsági kockázatot jelentenek, veszélyeztetik saját maguk életét és testi épségét, továbbá a közlekedés többi résztvevőinek a biztonságát. Közúti baleset esetén a motorkerékpárosok jóval védtelenebbek a gépjárművekben ülő személyeknél, így a legapróbb hiba is beláthatatlan következményekkel járhat. A fokozott nagyvárosi veszélyhelyzetet jól mutatja, hogy az összes személysérüléses motorkerékpáros közúti baleset mintegy harmada Budapesten és Pest megyében történt. A motorkerékpáros balesetek legfőbb oka a sebesség nem megfelelő alkalmazása (aránya 50 % körüli). Második kiemelt baleseti ok az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak a

meg nem tartása (kb. 18 %), míg harmadik a szabálytalan előzés (11-12 %). Az ittasan okozott motorkerékpáros balesetek száma hullámzó, ugyanakkor növekvő tendenciát mutat, 2000-ben 77, 2004-ben 110, 2005-ben pedig 84 esetben volt a motorkerékpár vezetője szeszesitaltól befolyásolt állapotban (2006-os adattal még nem rendelkezünk). Elmondható, hogy 2005-ben minden tízedik motoros balesetet (az összes baleset 9,6 %át) ittasan okoztak. A motorkerékpározás idényjellegű közlekedési tevékenység, a szezon a tavaszi kellemes időjárás kezdetétől általában októberig tart. Ennek megfelelően alakul a motoros balesetek havi statisztikája is. Míg 2005 februárjában és decemberében 11, ill. 12. személysérüléses baleset történt, addig májusban 263, júniusban 252, júliusban és augusztusban 236, ill. 239 volt a közúti balesetek száma. A hét napjai vonatkozásában a legtöbb motorkerékpáros baleset – és tragédia – pénteken és szombaton történik, míg a napi órákra levetítve a 15.00 és 19.00 órák közötti időszakok a legveszélyesebbek.

4. Közúti ellenőrzések és a preventív tevékenység A motorkerékpáros közlekedés biztonságában tapasztalható kedvezőtlen jelenségek és tapasztalatok miatt az Országos Rendőr-főkapitányság 2006. májusában a motorkerékpárral és segédmotor-kerékpárral közlekedők fokozott ellenőrzését rendelte el. Az országos akció egy hónapja alatt a közutak mentén szolgálatot teljesítő rendőrök kiemelten ellenőrizték a kétkerekű motoros járművek közlekedését. Az akció sikeresen zárult. A 2006. május havi statisztikai adatok alapján összességében 10,2 %-kal kevesebb személysérüléses közúti baleset történt, azon belül pedig 30,2 %-kal csökkent a motorkerékpáros személyi sérülések száma. A pozitív eredményeket azonban beárnyékolja, hogy az intézkedések ellenére a halálos kimenetelű motoros balesetek száma mindössze eggyel csökkent, ami sajnálatos módon hűen érzékelteti e járművezetői kategória fokozott veszélyeztetettségét. A közlekedésrendészeti tevékenységgel kapcsolatban szükséges kijelenteni, hogy az intézkedések nem feltétlen a szankcionálásra irányulnak. A közlekedők segítése, a felvilágosítás és a baleset-megelőzési tevékenység ugyanúgy a munkánk szerves részét képezi. Kiemelt jelentőségőnek tartjuk a motorkerékpár vezetők megfelelő felvilágosítását, a fokozott veszélyhelyzetekre való figyelemfelhívást, mert a balesetek lekerülhetősége

alapvetően a járművezetőkön múlik. Nincs olyan rendőrség, mely képes lenne egy időben valamennyi járművezető magatartását felügyelni. Egy felelőtlen, meggondolatlan manőver, egy hirtelen gyorsítás és egy – a motorkerékpáros részéről még „elfogadhatónak tartott” – szabálysértés beláthatatlan következményekhez, tragédiákhoz, és emberi sorsok tönkremeneteléhez vezethet. Éppen ezért a hagyományos baleset-megelőzési tevékenységi formákon túl a rendőrség gyakran képviselteti magát a motorkerékpáros rendezvényeken, a motoros találkozókon, s esetenként olyan rendezvények szervezésére kerül sor, ahol a motorkerékpárosok kipróbálhatják vezetéstechnikai tudásukat, képességeiket. Az ORFK Országos Baleset megelőzési Bizottság támogatásával 2006. nyarán kerültek megrendezésre a „Hungarocart Motoros Napok”, melynek a mogyoródi Hungarocart Center és közvetlen környéke adott otthont. A rendezvény június, július és augusztus egy-egy szombati napján 10.00 és 24.00 óra között várta az érdeklődőket. A programok változatosak voltak: gerincét a mini-motoros verseny képezte, de sor került ügyességi-gyorsasági versenyre, motor szépségversenyre és ismert motorkerékpáros versenyzők élménybeszámolóira, melyek közlekedésbiztonsági tapasztalatok és tanácsok átadását is tartalmaztak. Végezetül: napjaink modern, nagy sebességre képes motorkerékpárjai tömeges szabadidő- és közlekedési eszközzé váltak, ugyanakkor e mozgékony járművek közlekedésének biztonsági kockázata átlag feletti. A motorkerékpárosok által okozott közúti balesetek számának visszaszorítása társadalmi érdek, mely szükséges ahhoz, hogy hazánk közlekedésbiztonsági helyzete kedvezően változzon. A közúti balesetek túlnyomó része megelőzhető, a tragédiák pedig – az egészségügyi esetektől eltérően – elkerülhetőek. Az eredmények eléréséhez pedig nem kell sok: csak egymás iránti tisztelet és jogkövető, „fair” közlekedési magatartás. Közlekedési jótanácsok – a biztonságos kerékpározásról Hazánkban a kerékpározás nagy népszerűségnek örvend! Tavasszal újra előkerülnek a

garázsból a kerékpárok, és a téli hideg után jól esik túrázni a kellemes friss levegőn. Mielőtt útnak indulnának, azonban ne feledjék, szükséges egy kis előkészület. Íme néhány tanács azoknak, akik kerékpárral, csoportosan vagy egyedül hosszabb utat terveznek. Ellenőrizzük a kerékpár kormányát, a világítóberendezéseket, a féket (külön az első-hátsó féket). Állítsuk be az ülést, figyeljünk arra, hogy ne legyen túl magas, mert pl. ha a

hirtelen fékezés után nem ér le a lábunk, könnyen felborulhatunk. Lopás ellen használjunk spirálbilincset. Túrázáshoz vigyünk magunkkal pumpát, tartalékizzókat, illetve egy esetleges defekt javításához szerszámot. Még a tökéletesen szervezett kirándulást is elronthatja, ha elromlik a kerékpár! A közlekedés minden résztvevőjére, így a kerékpárosokra is vonatkozik a „látni és látszani” biztonsági alapelv. Az esti szürkületben és éjszaka nagyon fontos hogy kerékpárunk megfelelően legyen kivilágítva. Az első és hátsó lámpa mellett helyezzünk az ülés alá fényvisszaverő- szélességjelző felszerelést és tegyünk a küllők közé fényvisszaverő lapot. Az autósok a nem megfelelően megvilágított kerékpárosokat nehezebben, később veszik észre, s ennek könnyen lehet baleset az eredménye. Testi épségünk megóvása érdekében viseljünk sisakot, és térdvédőt. Sisak nélkül a bukások és egyéb balesetek súlyos fejsérüléseket okozhatnak. Ügyeljünk a megfelelő öltözékre! Ajánlatos a hosszú szárú cipő, hosszú nem bőszárú nadrág. A kabáton legyen fényvisszaverő csík vagy viseljünk, feltűnő színeket. Ha esős időben kell útnak indulnunk, használjunk inkább sapkát, mint a kabátunk kapucniját. Az utóbbi ugyanis akadályozhat a látásban és kevésbé észleljük az oldalról érkező járműveket. A kerékpáros balesetek leggyakoribb oka az úttestre történő figyelmetlen kihajtás, valamint ezzel összefüggésben az elsőbbségadás elmulasztása. Sok baleset adódik továbbá a figyelmetlen irányváltoztatásból, valamint a haladási és kanyarodási szabályok megsértéséből is. A kerékpározás gyakorlati ismerete mellett, a közlekedési szabályok is fontosak. A január 1-jén életbe lépett KRESZ változások alapján bővültek a kerékpárosokra vonatkozó szabályok. A Jobbra bekanyarodni tilos, a Balra bekanyarodni tilos, a Mindkét irányból behajtani tilos, és a Behajtani tilos jelzőtáblák alatti kiegészítő táblán kerékpárt ábrázoló ábra van, a tilalom nem vonatkozik a kerékpárosokra. A Kerékpáros közvetett kapcsolat tábla esetében, ha a kerékpáros az útkereszteződésnél balra kíván továbbhaladni, akkor leszállva a kerékpárról, a keresztező menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő járművekhez kell besorolnia és az útkereszteződésben áthaladnia. A Kerékpárosok által is használható autóbusz-forgalmi sáv jelzőtábla azt jelenti, hogy az autóbusz-forgalmi sávon kerékpáros is közlekedhet, ha az út szélessége alkalmas arra, hogy egymás mellett biztonságosan elhaladjanak. Szintén az új Előretolt kerékpáros felálló hely balra bekanyarodó kerékpárosok számára nevű útburkolati jel. Ez azt jelenti, hogy a fényjelző készülékkel ellátott útkereszteződésben, az oda kerékpársávon érkező és balra bekanyarodni szándékozó kerékpárosoknak a piros jelzés alatt szabad a többi jármű elé besorolva felkészülni a továbbhaladáshoz. Higgyék el, könnyebb a balesetet elkerülni, mint a váratlan veszélyhelyzeteket megfelelően kivédeni. Fogadják meg ezeket az ajánlásokat annak érdekében, hogy kirándulásuk gondtalan legyen.

Néhány hasznos jótanács kerékpározáshoz A kerékpározás mind vidéken, mind pedig nagyvárosainkban egyre elterjedtebb közlekedési forma, időtöltés. Annak érdekében, hogy e sport biztonságosan, a mindennapok során rutinszerűen legyen folytatható az alábbiakban néhány fontos jótanáccsal igyekszünk szolgálni a két keréken közlekedők számára: * mindig időben jelezze irányváltoztatási szándékát. A kézjelzés legyen egyértelmű, mások által pontosan, jól észlelhető * ha az irányváltoztatást nem tudja biztonságosan végrehajtani, inkább álljon meg, és engedje el a forgalmat * az eredeti haladási iránytól eltérő bármilyen manőver előtt győződjön meg arról, hogy nem kezdték-e meg előzését, és arról, hogy mások számára is egyértelmű-e az Ön szándéka * sötétben, korlátozott látási viszonyok között világítsa ki kerékpárját, használjon fényvisszaverő anyagokat ruházatán, illetve a kerékpáron * ha ön látja is a járműveket, nem biztos, hogy azok is látják Önt, ezért lehetőség szerint, amennyiben ezt a körülmények élhetővé teszik keresse a szoros vizuális kontaktust a másik közlekedő féllel * alapszabály, hogy: "a gépjárművezető nem ellenség, a közúti közlekedés nem háború, ebből következően a helyváltoztatás nem túlélési gyakorlat." * kerékpársávról a járműforgalom részére szolgáló úttestre balra bekanyarodni nem szabad. Ilyen esetekben a kerékpárról leszállva, azt tolva kell az úttesten áthaladni * a kerékpárral történő személyszállítás esetén a szállított gyermeket úgy kell elhelyezni a pótülésben, hogy a vezetőt ne akadályozza a vezetésben, és korlátozott látási viszonyok esetén NE TAKARJA EL a kerékpár lámpáit * a kerékpár kivilágításán túl a megfelelő fényvisszaverő anyagok helyes alkalmazása tovább növeli a biztonságot, de ezek NEM HELYETTESÍTIK a kerékpár lámpáit * az útkereszteződés előtt elhelyezett "Elsőbbségadás" és "Állj Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblák ugyanúgy vonatkoznak a kerékpárosokra is * a kerékpárosoknak is javasolt saját részükre az önképzés keretein belül - saját biztonságuk érdekében -foglalkozni a KRESZ szabályokkal, nyomon követni azok folyamatos változásait * a gyalogjárda elsősorban a gyalogosokért, az Ő zavartalan közlekedésük elősegítése érdekében épült, így annak használata jogszabályi kötöttségeken túlmenően toleranciát igényel mindkét közlekedő fél (a gyalogosok, és a kerékpárosok) részéről * ahol van kiépített kerékpárút, saját biztonságának szavatolása érdekében használja azt.

Számos tiltó szabály vonatkozik a kerékpáros közlekedőkre. Ezek közül megpróbáltuk a biztonságos közlekedés, az élet, testi épség megóvása szempontjából leglényegesebbeket egy helyre rendezni, melyeket az alábbiakban adunk közre:

Tilos többek között: - főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni, - elengedett kormánnyal kerékpározni, - kerékpárt más járművel, illetve állattal vontatni, - kerékpárral állatot vezetni.

Reméljük e néhány jótanács, és tiltó szabály megismerése segítségükre lesz abban, hogy a kerékpározás valóban sporttá, kellemes időtöltéssé váljon, és ne torkolljon tragédiába.

Tanácsok gyalogosoknak Tanácsok iskolásoknak! Bizonyára te is tisztában vagy azzal, hogy a mindennapos közlekedés óriási veszélyeket rejteget magában, ha nem vigyázunk, nem vagyunk elég körültekintőek és óvatosak. A te általános iskolás korosztályodat is gyakran éri - sajnálatos módon - közlekedési baleset. Ezért kérünk: 1. Inkább 5-10 perccel korábban indulj el az iskolába, hogy ne kelljen rohannod! 2. Körültekintés nélkül soha ne menj át az úttesten! 3. Kerüld azt, hogy álló jármű mögül, vagy takart helyzetből lépj le az útra. 4. Ne szégyelld megfogni szüleid kezét az úton való áthaladás közben. 5. Lehetőleg a kijelölt gyalogosátkelőhelyen (zebrán), ennek hiányában a legbiztonságosabb helyen menj át a túloldalra. 6. Az utca nem játszótér. Erről soha ne feledkezz meg! 7. Ha a gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék zöld fénye villog és már leléptél az úttestre, akkor szedd a lábad! Ha még azonban a járdán állsz, semmiképpen sem indul el! 8. Ha kerékpárral közlekedsz, ne feledkezz el az első illetve a hátsó világításról, valamint a kanyarodás előtt ne felejtsd el kezeddel jelezni szándékodat. 9. Tömegközlekedési járműveken való utazáskor kapaszkodj a balesetek megelőzése érdekében. 10. Ha az autóbusz, villamos és trolibusz ajtaja nyitva van, de a csengő hangját már hallod, ne szállj le illetve fel! Ne feledd! Édesanyád, édesapád és testvéreid mindig hazavárnak! Jótanácsok kisiskolások szüleinek 1. Azon az úton kísérjük rendszeresen iskolába a gyereket, amelyen később egyedül jár majd! 2. Ne a legrövidebb, hanem a legbiztonságosabb utat válasszuk! 3. Úttesten való áthaladáskor ragaszkodjunk gyermekünk kezének megfogásához! 4. Úgy indítsuk útra a gyereket, hogy sietség nélkül az iskolához érhessen legalább 5 perccel a becsöngetés előtt! 5. Többször gyakoroljuk vele az átkelést a bonyolultabb kereszteződésekben! 6. Feltűnés nélkül ellenőrizzük, hogy betartja-e a szabályokat, ha egyedül megy! 7. Sose várjunk a gyerekre az iskolakapuval szemben, az utca másik oldalán! 8. Ha lakott területen kívüli közutat is igénybe kell vennie, feltűnő vagy fényvisszaverő ruhadarabot viseljen! 9. A gyereket mindig a járda belső oldalán, az úttestől távol kísérjük. 10. Gyermekünkkel való közlekedéseink alkalmával életkori sajátosságainak megfelelően magyarázzuk el neki a legfontosabb közlekedési szabályokat és a jelzőtáblák jelentéseit.

Néhány hasznos tanács közlekedőknek

Létfontosságú a balesetek elleni védekezés! A közúti balesetek során több gyermek sérül, ill. veszíti életét autóban utasként, mint gyalogosként vagy kerékpárosként. 2002. január 1-jétől kötelező a biztonsági gyermekülés használata. o o

o o o

o

o o

Használja mindig a biztonsági övet, mely 2001. május 1-jétől a hátsó ülésen utazóknak is kötelező. Higgye el, nem szlogen, hogy életeket menthet! A lakott területen kívüli sebességhatárok felemelése nem indok a száguldásra. A legtöbb személyi sérüléses baleset abszolút és relatív gyorshajtásból következik be. A tolerancia, a defenzív magatartás, a türelem a másik közlekedő partnerkénti kezelése életeket menthet. A gépjárművezetők a jó idő beálltával számoljanak azzal, hogy egyre több kerékpáros vesz részt a közúti forgalomban. Sötétben, korlátozott látási viszonyok között ne feledje kivilágítani kerékpárját! Használjon fényvisszaverő anyagokat a jobb láthatóság érdekében. Ha Ön látja is a járművet, nem biztos, hogy azok is látják Önt. Mindig időben jelezze irányváltoztatási szándékát. A kézjelzés legyen egyértelmű, mások által jól észlelhető. Ha az irányváltoztatást nem tudja biztonságosan végrehajtani, inkább álljon mg és engedje el a forgalmat. Segédmotorkerékpárral mind lakott területen belül, mind lakott területen kívül kötelező a bukósisak használata! Ne feledje: a körforgalomban bent lévőnek mindig elsőbbsége van és a körforgalomba belépéskor nem, de kilépéskor minden esetben kötelező az irányjelző (jobb) használata.

Rendőrségi tapasztalatok az áldozati jogok érvényesüléséről, az áldozatvédelem helyzetéről 2009-ben. A bűncselekmények áldozataival való törődés, jogaik érvényre juttatása alapvető társadalmi érdek. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat a prioritások között jelölte meg az áldozatsegítést, az áldozatok kompenzációját, az áldozattá válás megelőzését. Az 1009/2004. (II. 26.) Kormányhatározat jogszabály-alkotási feladatként írta elő az áldozatok védelméről szóló törvény kidolgozását. 2006. január 1-jén lépett hatályba a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást). Ennek értelmében az áldozatsegítés feladatait a törvény hatályba lépését követően – úgy mint az érdekérvényesítés elősegítése, szakjogászi segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély, állami kárenyhítés, teljes körű tájékoztatás – elsődlegesen az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata végzi. Az áldozatsegítő szolgálatok tevékenységét az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I.6.) IM rendelet részletezi. A rendőrség és határőrség áldozatsegítő feladatait szabályozó 17/2007. (III.17) IRM rendeletben foglaltak maradéktalan végrehajtására az Országos Rendőrfőkapitány kiadta az 50/2008. (OT 29.) ORFK utasítást a rendőrség áldozatsegítő feladatairól, mely 2009. január 1jén lépett hatályba. E jelentés a hatályos norma rendelkezései értelmében, a megyei rendőr-főkapitányságok által készített részjelentések felhasználásával készült. A jelentés mellékletei a statisztikai adatok megismerése céljából kerültek csatolásra. A bűncselekmények áldozatai továbbra is elsősorban a fizikailag kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, embertársaikba túlzott bizalmat fektető, egyedül élők, valamint testi, szellemi adottságaik miatt hátrányban lévők közül kerülnek ki.

A bűncselekmények kialakulásának nagy részében a sértetti közrehatás szinte elengedhetetlen, azok nagy része be sem következett volna az áldozatok odafigyelésével, az alapvető vagyonvédelmi szabályok betartásával. A bűncselekmények megvalósulásában fentieken túl, nem egyszer szerepet játszott a vagyontárgyak kihívó mutogatása, óvatosság hiánya, esetenként a sértett provokáló magatartása, tudatmódosító szer általi befolyásoltsága.

Leginkább veszélyeztetett csoportok

2009. évben – annak ellenére, hogy a látencia még mindig igen magas – jelentősen megnőtt az ismertté vált női áldozatok száma (82.752/77.369)[1]. Ennek egyik oka lehet az is, hogy az elmúlt hónapokban mind az írott, mind az elektronikus média sokat foglalkozott a 2009. év októberétől életbe lépett – A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló – 2009. évi LXXII. törvénnyel. Ez nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bántalmazottak bátrabban fordultak segítségért a hatóságokhoz, amely következményeként egyre több családon belüli erőszak vált ismertté. A nők leginkább azon bűncselekmények áldozatává válnak, amelyeknél az elkövető a sértett gyengébb fizikai, pszichikai adottságát, függő helyzetét, nemiségét használja ki, feltételezve, hogy cselekménye elkövetésekor kisebb ellenállásba ütközik. Áldozattá válásuk leggyakoribb színtere a családi környezet. A cselekmények jelentős része évről évre a családon belüli erőszak kategóriába tartozik, ezek közül is leggyakoribb a testi sértés, erőszakos közösülés, garázdaság, zaklatás. Ezen bűncselekményeket elsősorban a jelenlegi házastárs, élettárs, elvált férj, közeli családtag követi el. Gyakran a sértett provokáló magatartása idézi elő a konfliktushelyzetet, mely nemcsak a magánlakásban, hanem gyakran szórakozóhelyen, alkoholos befolyásoltság alatt valósul meg. Azokban az esetekben, ahol az elkövető a családfenntartó, az áldozat számára ez visszatartó erő abban, hogy feljelentést tegyen, hiszen ennek megtörténte esetén veszélybe kerülhet létfenntartása az elkövető bosszúja miatt. Az elmúlt esztendőben ugrásszerűen nőtt a zaklatás miatt indított eljárások száma, amelynek sértettei döntően a volt élet-, vagy házastársak köréből kerültek ki. A megnőtt eljárásszámnak egyik magyarázata lehet, hogy az állampolgárok egyre szélesebb köre van tudatában annak, hogy a zaklatás 2008. óta bűncselekmény.

Jellemzőek még a nők sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, amelynek leggyakrabban a 25-60 év közötti korosztály esik áldozatul. Ennek legfőbb oka a sértettek figyelmetlensége, óvatlansága. A gyermekkorúak (5.056/5.877), valamint fiatalkorúak (7.246/7.631) sértetté válása a vizsgált időszak adatait tekintve országos viszonylatban csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére egyes megyei jelentések (például: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, KomáromEsztergom) ezen sértetti csoport számának emelkedéséről számoltak be. Kiskorú áldozatoknál az elkövetővel – többnyire szülő, családtag – szembeni kiszolgáltatottság, az életvitelből adódó veszélyeztetettség, védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapot, a kortársak negatív befolyásoló hatása, értéktárgyak mutogatása és az ehhez kapcsolódó vagyonvédelem elmulasztása, gyermekotthonokból történő szökések a legjellemzőbb sértetti magatartások az áldozattá váláshoz. A gyermekkorúakra jellemző, hogy a sérelmükre elkövetett bűncselekményeket igyekeznek eltitkolni, elhallgatni, csak nehezen nyílnak meg még a saját szüleik előtt is. Fiúknál az erőszakos bűncselekmények, lányoknál a nemi erkölcs elleni bűncselekmények a jellemzőek. E korosztály tagjai kiemelten érintettek a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében. Jellemző közreható áldozati magatartás, hogy nem vigyáznak értékeikre, nem egyszer hivalkodnak azokkal, így felhívják magukra a figyelmet. A sértettek második csoportját gyakran azon intézetből távol lévő gyermekek adják, akik a szeretethiány, a valahová tartozás érzése, valamint a pénzkereset miatt esnek a bűn csapdájába. A pénz miatt sok mindent elvállalnak, gyakran nemi erkölcs elleni bűncselekmény áldozatává válnak, mely jelentős változást eredményez a gyermek pszichés fejlődésében. A gyermekek áldozattá válása szempontjából ki kell még emelni a családon belül elszenvedett, különböző fokú és súlyú bántalmazásokat, amelyek látenciája igen nagy. Leggyakoribb deliktumok körébe tartozik a testi sértés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, személyi szabadság megsértése. Az elkövetők között magasabb a fiatalkorúak aránya, jellemző, hogy egyre erőszakosabbak, egyre agresszívebbek, gyakran élet kioltására is alkalmas eszközt birtokolnak. Az iskolás korosztály tekintetében gyakori a csoportos elkövetés, így erősebbnek, félelmet keltőbbnek látszanak, bátrabbak a cselekményeik megvalósításában. Gyakori körükben cselekményük súlyának téves megítélése, fel nem ismerése, mely hozzájárul ahhoz, hogy elkövetési magatartásuk gyakran agresszívabb mint a felnőtt korú elkövetőké.

A fiatalkorúaknál jellemző, hogy leginkább egymás sérelmére követnek el bűncselekményt. Az elkövetések hátterében sokszor a rosszul megválasztott baráti kör, az egymás előtti bizonyítási kényszer, a csoporton belüli rangsorban való pozíció kivívása, az egymás közötti versengés áll. A kiskorú, fiatalkorú elkövetőkre a kortársaik sérelmére elkövetett cselekmények, leginkább tárgyak rongálása, eltulajdonítása, állatok kínzása a jellemző. Gyakori a lopás, zsarolás, könnyű testi sértés, rablás, garázdaság. Elsősorban pénzt, mobiltelefont, MP3, MP4 lejátszót, márkás ruhákat tulajdonítanak el. Egyre gyakoribb, hogy a gyerekek a szülővel vagy más hozzátartozóval közösen követnek el bűncselekményeket. Az elmúlt évhez hasonlóan tovább terjed, erősödik az iskolai erőszak, mely már nem csak a fiatalkorúakat érinti, mint áldozati kört, hanem a pedagógusokat, szülőket, hozzátartozókat egyaránt. Az iskolákban megjelent agresszivitást a pedagógusok nem tudják kezelni, az áldozatok pedig a folyamatos megfélemlítés miatt próbálják ezt titokban tartani. Tipikus elkövetési helyszínek az oktatási intézmények, kollégiumok, szórakozóhelyek, ifjúsági szállások, nyári időszakban a strandok. Jellemző még, hogy a fiatalkorúak sérelmére hétvégi szórakozásuk alkalmával, a szórakozóhelyen vagy annak környékén követnek el bűncselekményt. Ezen esetekben igen gyakori, hogy az áldozatok alkoholos befolyásoltság alatt válnak erőszakos bűncselekmények áldozatává, ahol az elkövető elsősorban korosztályukból kerül ki. A számítástechnikai rendszerek terjedésével a gyermekkorúak és a fiatalkorúak olyan internetes oldalakat látogatnak, melyek személyiségük fejlődését negatív irányba befolyásolják, e mellett ezen oldalak az áldozattá - elkövetővé válás egy új lehetőségét hordozzák magukban. Az áldozattá válás szempontjából a 60 év feletti időskorúak csoportja – a kiskorúak mellett – a legveszélyeztetettebb. A 2009. évben országosan csökkent (36.715/37.883) a körükből kikerült áldozatok száma, amely eredményhez hozzájárult, hogy országos szinten kiemelten kezeltük az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzésének, visszaszorításának fontosságát. Az időskorúak sérelmére elkövetett deliktumuk legnagyobb része még mindig vagyon elleni bűncselekmény. Az elmúlt évben megnőtt a sérelmükre elkövetett erőszakos bűncselekmények, főleg rablások száma is. Ezen bűncselekmények helyszínei a sértett lakóháza, illetve a közterületek (park, utca). A rablásokat az elkövetői oldalról túlzott agresszió és erőszakosság jellemzi. Az elkövetők látszólag indokolatlanul súlyos sérüléseket váltottak ki, amellyel maradandó fogyatékosságot vagy a sértett halálát okozták. A területi jelentésekből megállapítható, hogy előfordult a „trükkös” lopás, vagy csalás észlelésekor, hogy az áldozatok ellenállásakor a vagyon elleni bűncselekmény akár a testi épséget is veszélyeztető bűncselekménnyé alakult át.

Az elkövetők ezen csoport sérelmére elkövetett bűncselekmények során azt használják ki, hogy az áldozatok jószívűek, hiszékenyek, egyedül élnek. Az óvatlanság, a túlzott bizalom még mindig gyakori áldozati magatartás. Az idős emberek korukból, egészségi állapotukból, életmódjukból, szokásaikból, hiszékenységükből adódóan könnyebben megtéveszthetőek. Idősek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél esetlegesen jó megjelenéssel, határozott fellépéssel idősek számára hihető, életszerű, az idősek mindennapjaiban szerepet játszó történetek (nyugdíj, földbérlet, villanyszámla, fa kivágás, eladás stb.) előadásával kívánnak az áldozatok bizalmába férkőzni. Az idősek gyakran maguk hívják, engedik be az elkövetőket lakásukba, ahol nem figyelnek értéktárgyaikra, készpénzükre. Figyelemfelkeltő, hogy a trükkös elkövetéssel megtévesztett sértettek között egyre többször megjelenik az 50-60 év közötti korosztály tagjai is, akik nem elszigetelten, nem egyedül élnek, és szellemileg, fizikailag sem hátrányos helyzetűek. Az idősek gyakran válnak besurranásos lopás áldozatává, melyhez nagymértékben hozzájárul a sértett közreható magatartása (nyitva hagyott kapuajtó, záratlan lakásajtó) is. Az ingatlancsalások jelentős hányadát is főleg idősek – jellemzően 60 éves kort meghaladó–, illetve gyakran alkoholista sértettek sérelmére követik el. A sértettek többnyire egyedül élnek, gyakran időskori szellemi leépülésben szenvednek, esetleg komoly mentális betegségük van. A fentiek miatt könnyen bírhatók rá arra, hogy a tulajdon átruházáshoz szükséges szerződést aláírják. Az elkövetők leggyakrabban járadéki jellegű szerződést írattak alá a sértettel, sokszor egyidejűleg a sértetthez költözve, ami azt eredményezte, hogy annak esetleges egyéb anyagi javait is megszerezték (pl. nyugdíj). A hazánkba látogató külföldi állampolgárok áldozattá válása csökkent (3.985/4.045) a 2008. évi adatokhoz képest. Esetükben az idegen környezet, a helyismeret hiánya, a nyelvi nehézségek jelentenek potenciális veszélyt az áldozattá válásban. A sértettek vonatkozásában elmondható, hogy a vagyon elleni bűncselekmények a jellemzőek az ellenük elkövetett jogsértések sorában, amelyek jelentős hányada a nyári idegenforgalmi időszakra koncentrálódik. Jelentősek a zseblopások, strandlopások, gépjárműből történő lopások, trükkös lopások, gépjárműlopások, az általuk vásárolt ingatlanok vonatkozásában a betöréses lopások. A testi vagy szellemi fogyatékkal élők csoportjába tartozókra jellemző, hogy önellátásra, saját ügyeik intézésére korlátozottan, vagy egyáltalán nem képesek, így fokozottan kiszolgáltatottak, veszélyeztetettek. Áldozattá válásuk mégsem jellemző, mivel többségük zárt, ellenőrzött életkörülményeket biztosító intézetben él. Elsősorban az a réteg a veszélyeztetett, aki semmiféle érdekképviseleti csoportba, vagy együttélési közösségbe nem tartozik. Körükben leggyakrabban a látásukban korlátozott egyéneknél fordul elő, hogy érzékszervi fogyatékosságukat kihasználva próbálják őket becsapni, megkárosítani.

Az értelmi fogyatékosok körében leggyakoribb veszélyeztető tényező az elkóborlás, eltűnés. Említésre méltó, hogy a fogyatékkal élők ingyenes utazásra, parkolási kedvezményre jogosító igazolványaikkal arra illetéktelenek gyakran visszaélnek. A hajléktalanok áldozattá válása kiszolgáltatottságuk, életkörülményeik miatt szinte törvényszerű. Jellemző, hogy a jogsértéseket a hajléktalanok egymás sérelmére követik el. Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a hajléktalanná vált emberek társadalomba történő beilleszkedését segítsük, megakadályozva azt, hogy bűncselekmények áldozatává, vagy elkövetőjévé váljanak. A sértetté válás szubjektív okai közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, felelőtlenség, figyelmetlenség, hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága segíti leginkább a bűnelkövetőket cselekményeik végrehajtásában. Testi sértések esetében gyakori az alkoholos befolyásoltság miatti agresszív, provokáló magatartás, sajnos egyre gyakoribb a motiváció nélküli, vagy bosszúból történő elkövetés. A fiatal korosztály tagjai gyakran hivalkodó magatartásuk következményeként váltak vagyon elleni bűncselekmények áldozatává.

A FEHÉR GYŰRŰ áldozatvédő szervezet tevékenysége

A magyar áldozatvédő szervezet, a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület a nyugat európai áldozatvédő szervezetek mintájára 1989 december 21.-én alakult és 1992 óta tagja aktív tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek. A kelet európai országok között elsőként alakult áldozatvédő szervezet, a magyar FEHÉR GYŰRŰ feladata, hogy konkrét és közvetlen támogatást ad, valamint segítséget nyújt a bűncselekmények – főleg a szociális helyzetük miatt rászoruló – áldozatainak és hozzátartozóiknak, anyagi, jogi, pszichikai és egyéb formában, továbbá kiáll és fellép a sértettek érdekeinek védelmében. A FEHÉR GYŰRŰ országos illetőséggel az érdekképviselet mellett, minden rászoruló áldozatnak – valamennyi bűncselekménytipus esetén - segítséget nyújt, amely sem tagsághoz, sem egyéb kötelezettséghez nem kötődik. Célunk továbbá, hogy segítséget adjunk abban, hogy az illetékes hatóságok, valamint a bíróságok mielőbb intézkedjenek a bűncselekmény következtében elszenvedett károk megtérítése, illetve csökkentése érdekében. A FEHÉR GYŰRŰ - az érdekképviseleten kívül – a következő segítséget adja a bűncselekmények rászoruló áldozatainak: emberi vigasz és személyes gondoskodás a bűncselekményt követően, díjtalan jogsegélyszolgálat a szorult helyzetben lévőknek anyagi támogatás, segítségnyújtás a hatóságoknál történő eljárásban, a bűncselekmények okozta károk megtérítéséért segítség a polgári bírósági eljárásban más szervezetek, illetve intézmények által nyújtott támogatás közvetítése Segítségnyújtás külföldieknek A FEHÉR GYŰRŰ az Európai Unió áldozatvédelmi elvárásainak megfelelően a hazánkban áldozattá vált külföldieknek az alábbi formában nyújt segítséget: emberi vigasz és személyes gondoskodás a bűncselekményt követően, tájékoztatás a magyar büntetőeljárás folyamatáról, díjtalan jogsegélyszolgálat, a szorult helyzetben levőknek anyagi támogatás, segítségnyújtás a hatóságoknál történő eljárásban, kivételes esetben még a feljelentés elkészítése is, segítség az ellopott úti- vagy személyes okmányok pótlásában, segítségadás a rokonokkal, barátokkal, illetve országuk külképviseletével való kapcsolatfelvételhez, szükség esetén a további itt-tartózkodáshoz segítség a szálláskereséshez, indokolt esetben díjtalan szállás-és étkezési lehetőség biztosítása,

kivételes esetben jogi képviselet biztosítása a hatóságok előtti eljárásban, más szervezetek, illetve intézmények által nyújtott támogatás közvetítése szükség esetén segítségnyújtás a hazatéréshez ( kivételesen anyagi vonatkozásban is) visszautazást követően a büntetőeljárás követően további menetének figyelemmel kísérése, az utógondozás érdekében az állampolgársága szerinti nemzeti áldozatvédő szervezet értesítése a bűncselekményről és a kapott segítségnyújtásokról, a felsorolt segélynyújtási formákon kívül az egyesület mindent megtesz annak érdekében, hogy az áldozattá vált külföldi elkerülje a másodlagos áldozattá válást. Az anyagi jellegű szolgáltatásokra csak a viszonossági elv alapján van lehetőség, vagyis azon országok polgárai kaphatnak támogatást, ahol a magyar látogató/turista is segítségre számíthat. Ettől méltányosságból két esetben lehet eltérni: az egyik eset, ha az áldozattá vált külföldi valósággal kilátástalan helyzetbe került – a másik esetben pedig a rendőrség, vagy nyomózó hatóság kérésére akkor, ha a büntetőeljárás teszi indokolttá a sértett további itttartózkodását. A rendőrség bűnmegelőzési szolgálatának munkatársai alapvető feladatuknak tekintik az áldozattá válás elkerülésének elősegítését, a sértetti oldal erősítését. Ennek érdekében a területért felelős áldozatvédelmi referensek folyamatosan figyelemmel kísérik a bűncselekmények alakulását, (kiemelt figyelmet fordítva a gyakorivá váló, vagy ezzel a veszéllyel fenyegető deliktumokra), az elkövetési módszereket, a kiemelt célcsoportok érintettségét. Az áldozattá válás megelőzése érdekében tett intézkedések a megyékben az aktuális bűnügyi helyzetre tekintettel, külön intézkedési tervek alapján kerültek végrehajtásra, úgymint trükkös lopások, lakásbetörések, gépjárműlopások -feltörések felderítése, idősek áldozattá válásának megelőzése, kábítószer-bűnözés megelőzése, töltőállomások védelmének megszervezése, vagyonvédelem az év végi ünnepek alatt. A 2009-es évben valamennyi területi szerv kiemelt figyelmet fordított az idősek védelmére, áldozattá válásuk elkerülésére, felvilágosításukra. Ennek érdekében rendszeresen éltek a helyi írott és elektronikus sajtó nyújtotta tájékoztatás lehetőségével ajánlások, cikkek, riportok formájában. A bűnmegelőzési osztályok referensei személyes találkozó keretében felvették a kapcsolatot a történelmi egyházak vezetőivel az idősek védelme érdekében. A megkeresést a vezetők, illetve azok képviselői pozitívan fogadták, ígéretet téve arra, hogy ajánlásainkat híveik mind szélesebb köréhez eljuttatják. Reményeink szerint e kapcsolatfelvétellel el tudjuk érni a lakosság azon rétegét is, akik az istentiszteletet autentikus forrásnak tekintik. Csongrád és Békés, Bács-Kiskun megyében új elemekkel bővülve folytatódott a tanyaprogram a külterületeken élők biztonságának fokozása érdekében. Komárom-Esztergom megyében, Tatabányán 50 db nagyméretű figyelemfelhívó vagyonvédelmi tábla került elhelyezésre a város közterületi parkolóiban. A táblák hatékonysága már az első félév statisztikai adatai alapján is mérhető volt, mikor is az előző évhez képest 60%-kal csökkent Tatabányán a gépjármű feltörések száma.

2009-ben Nógrád megye bűnmegelőzési osztálya Bűnmegelőzési Stratégiát dolgozott ki a Nógrád Megyei Gyermekvédelmi Központ irányítása alá tartozó valamennyi intézmény(10) számára. A stratégia egyik célja a nevelők bűnmegelőzési és a drog-prevenciós módszerek hatékony alkalmazására történő felkészítése, valamint tájékoztatása volt, másik célja a kiskorúak nevelése, tájékoztatása annak érdekében, hogy ne váljanak sem bűncselekmények elkövetőivé, sem áldozataivá. A Vas megyei RFK bűnmegelőzési osztályának munkatársai 2009. tavaszán felkeresték a szombathelyi lakásszövetkezetek elnökeit, akiket a lakásbetörések megelőzésének lehetőségeiről tájékoztattak, továbbá az erre a célra készített szóróanyaggal látták el őket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében „Mit tegyünk és mit ne tegyünk az otthonainkat ért támadások esetén?” valamint „Szépkorúak biztonságáért” címmel, nagyrészt idős korúak sérelmére megvalósuló „trükkös” lopások megelőzésére készítettek kiadványt, amelyhez prevenciós DVD anyag is készült. A Tiszafüredi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 2009. tavaszán „Nyújts a kezed” elnevezésű program keretén belül az időskorú személyek bűncselekmények áldozatává válásának megelőzése érdekében olyan megelőzési tervet dolgozott ki, amely elősegítheti az időskorúak sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos illetve vagyonelleni bűncselekmények megelőzését. Ugyancsak Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Szolnoki Rendőrkapitányság és a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezésében, „Akarod látnia valóságot?” címmel filmet készítettek a fiatalok számára, amely a diszkó-balesetekre és annak megelőzésére kívánja felhívni a nézők figyelmét. Heves megyében kiadványt szerkesztettek "Jog a biztonsághoz" és "Biztonsági terv" címmel, amely a Gyámhivatal segítségével került kiosztásra a városi gyámhivatalok és gyermekjóléti szolgálat munkatársai részére. Ezekben a kiadványokban összefoglalták, mit kell és mit lehet tenni abban az esetben, ha már valaki áldozattá vált, valamint hogyan kerülheti el az áldozattá válást, tervezheti meg a saját biztonságát. A trükkös lopások megelőzése, visszaszorítása érdekében a Győr-Moson-Sopron megyében található valamennyi pihenőhelyen táblák elhelyezésével jelezték, hogy a területet kamera figyeli. A Csongrád Megyei RFK Bűnmegelőzési osztálya megelőzési programja hatékonyságának növelése érdekében új kommunikációs csatornaként a helyi döntéshozókkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében 2009 januárjában, PoliceMail néven információs hírlevelet indított, amelyben havi rendszerességgel aktuális bűn- és baleset-megelőzési információkat közöl a lakossággal. 2009 tavaszán az országban elsőként Charlie angyalai néven zsarublogot indítottak, amely a helyi médium online oldalán (www.delmagyar.hu) kapott felületet, és ezzel rendszeres megszólalási lehetőséget. A sajátos rendőrnapló a proaktivitás jegyében azonnalos reagálást tesz lehetővé a bekövetkezett bűncselekményekre. Békés megyében a megelőzési szolgálat munkatársai felvették a kapcsolatot a fogyatékkal élők megyei intézményeivel, és felvilágosító, tájékoztató előadásokat tartottak a sértetté, áldozattá válás megelőzése érdekében.

BAZ megyében az Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszeren („ELBIR”) keresztül a megelőzési szolgálat fontos áldozatvédelmi tájékoztatásokat juttatott el a célcsoportokhoz. Jelentős előrelépésként könyvelhették el, hogy a címlistájukat sikerült bővíteniük az ország valamennyi polgármesteri hivatalának, megyei pedagógiai intézeteknek és rendőrkapitányságának e-mail címével, így összesen már kb. 6.000 végpontra juttatják el hírleveleiket. Baranya megyében a megelőzési szakemberek felvették a kapcsolatot a megyei ÁNTSZ illetékesével, felajánlották részükre, hogy a felnőtt háziorvosi rendelők váróhelyiségében megelőzési szóróanyagot helyeznek el, melyet nagy örömmel fogadtak. A megyében 2008. évtől bevezetett és elektronikus úton terjesztett Általános Iskolai Hírlevél kéthavonta nyújt bűn- és baleset-megelőzési információkat valamennyi alapfokú oktatási intézmény számára. A patikák elleni támadások megelőzése érdekében felvették a kapcsolatot a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Baranya Megyei Szervezetével, és rendszeres tájékoztatót tartanak a patikák tulajdonosainak a biztonságuk fokozása érdekében. A prostitúció megelőzése érdekében folytatódott a megye „Biztos, hogy ezt akarod?” című megelőzési programja. Ennek keretében iskolákban, lakásotthonokban, nevelőotthonokban tartanak e témával foglalkozó előadásokat. Filmvetítéssel, azt követő beszélgetéssel hívják fel a figyelmet a prostitúció veszélyeire. 2009. januártól öt alkalommal készítettek lakossági tájékoztató levelet, amely rövid, közérthető formában foglalkozik az aktuális témákkal. A Baranya Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője együttműködés keretében vállalta, hogy a levelet mind a 126 kisebbségi önkormányzat részére kinyomtatja, s továbbítja. Eddigi témáik voltak: uzsorakölcsön, falopás, alkalmi lopás, gyermekvédelem. A Székesfehérvári Rendőrkapitányságon a szállodai kapcsolattartó rendszer 2003. évben került kialakításra, melynek során a Bűnügyi Osztály egy tisztje, mint összekötő, közreműködik a szállodák és a rendőrség közötti közvetlenebb kapcsolattartásban, a turistákat érintő esetleges figyelemfelhívásban. A turisztikai idényben felkeresik a szállodákat, panziókat, ahol a szállodák által kijelölt összekötőkkel frissítik az elérhetőségüket, valamint tájékoztatják a szállodákat a területre jellemző bűncselekményformákról, és azok elkerülésének lehetőségeiről. Ismertetőket készítenek a szállóvendégek részére. Mind a központi, mind a területi, helyi szervek bűnmegelőzéssel foglalkozó munkatársai a 2009. évben is nagy hangsúlyt helyeztek azon információk átadásának fontosságára, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására. Ezt a célt szolgálták a lakosság körében nagy számban tartott előadások, tanácsadások, bemutatók, bűnmegelőzési programok, képzések is. Az eljáró kollégák minden esetben kiemelt figyelmet fordítottak a másodlagos áldozattá válás megelőzésére, melynek fontossága elsősorban a családon belüli erőszak áldozatainál, valamint kiskorúak eltűnése kapcsán érvényesül.

A Magdolna Negyedben működő Bűnmegelőzési Programot is bemutatták az Európai Bűnmegelőzési Hálózat küldöttsége tagjainak a Belügyminisztérium munkatársai. A delegáció felzárkóztató, bűnmegelőzési programokat tekintett meg, majd a Kesztyűgyárba is ellátogatott. Miután 17 pályázó tagállam között végül második helyezést ért el a Magdolna Negyed Program (MNP) Bűnmegelőzési programja, a helyszínen vizsgálták működését az Európai Bűnmegelőzési Hálózat munkatársai. A közösségi házban tartott sajtótájékoztatón ifj. Erdősi Sándor kutatási programvezető elmondta: 2008 nyarán kezdtek szociális és bűnmegelőzési programba a környéken. Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat minden évben díjazza a legjobb programot, a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. 2010-ben pályázott, és a Belügyminisztérium döntése alapján képviselhette Magyarországot az európai megmérettetésen - fejtette ki. Erdősi elmondta, a programban egyebek mellett hajléktalanoknak és drogfogyasztó fiataloknak segítenek, és szakembereket hívnak meg általános iskolai osztályfőnöki órákra. „Valószínűleg azért kaptuk meg az elismerést, mert nagyon összetett programot dolgoztunk ki.” – mondta Horváth Dániel projektvezető. A programot kétmilliárd forintnyi uniós és egymilliárd forint egyéb forrásból valósították meg - magyarázta. A célok közül kiemelte a lakhatási körülmények javítását: a fejlesztések mintegy 400 lakást érintettek. Schanz Judit, a közösségi ház vezetője elmondta: tavaly év végéig minden foglalkozásuk ingyenes volt, jelenleg az önkormányzat finanszírozza a működésüket, de a programjaik 95 százaléka továbbra is díjmentes. Gyerekeknek egyebek mellett kézműves- és fotós foglalkozásokat, sportedzéseket szerveznek, míg a felnőtteket az álláskeresésben, az

önéletrajz- és motivációs levélírásban segítik, valamint a jezsuiták segítségével oktatják az általános iskolából kimaradt felnőtteket - fejtette ki. Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat tanácskozásának résztvevői három program közül választhattak: a Magdolna negyed mellett megismerhették a Pártfogó Felügyelői Szolgálat által működtetett Jóvá Tett Hely közösségi foglalkoztató készségfejlesztő és reintegrációs programjait, valamint az MH Líceum Alapítvány által fenntartott Zöld Kakas Szakközépiskolát, ahol problémás diákokat oktatnak.

Kispesti Bűn- és Áldozattá válási Megelőző Program A Kispesti Rendőrkapitányság, a Kispesti Gyermekjóléti Központ és a Kispesti Munkásotthon és Művelődési Ház kidolgozott egy komplex bűnmegelőzési programot. A program egy társasjáték keretében kívánja a prevenciót megvalósítani. A komplex bűnmegelőzési program (KIABÁL nevű társasjáték) célja az áldozattá válás és bűnelkövetés megelőzése. A program célcsoportja, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével a 7-8. évfolyamos diákok. A társasjáték a következő témákat öleli fel: bűnügy, áldozattá válás, iskola/szabadidő, drog.

A játék szakszerű levezetéséhez a jelentkezők egy 3 napos (3 x 5 óra + gyakorlat 2 óra) képzés keretén belül elsajátíthatják a témakörökhöz kapcsolódó információkat. A képzésen a szakemberek egy módszertani füzet kapnak a társasjáték mellé segítségül (amit Oláh László r. őrnagy, a BRFK Bűnmegelőzési osztályvezető lektorált), ezt a későbbiekben is használni tudják a játék önálló levezetése során. A képzés és a társasjáték ingyenes!

A komplex bűnmegelőzési program eredményeként várjuk, hogy a kerületi gyermek és ifjúság korcsoport körében csökken az áldozattá válás, illetve bűnelkövetés száma.