A GÁZLÁMPA FÉNYÉBEN 150 ÉVES A SZEGEDI GÁZSZOLGÁLTATÁS
Légszeszgyár alapítás 1851. Február 6.: kereskedelem és ipargyakorlás szabaddátétele Szegeden (császári pátens határozata) 1863. Március 25.: szerződéskötés 30 éves koncesszió légszeszvilágításra, amely monopóliumot jelentett a légszesz gyártására is Gyáralapító: Ludwig August Riedinger, augsburgi gyáros, üzletember A Szegedi Légszeszgyár létesítése előtt 54 európai városban épített gázgyárat, (mint. Darmstadt, Würzburg, Regensburg, Passau, Freiburg, Ulm, (Németország), Zürich, St. Gallen, Luzern, Lugano (Swájc), Innsbruck, Salzburg (Ausztria), Laibach (Szlovákia), Ancona, Brescia, Mantova (Olaszország), Helsingfors (Finnország), Debrecen (Magyar Királyság)),
élete során 70 gázgyár fűződik nevéhez
2
Szerződéses feltételek „Riedinger L. A. vállalkozó a maga költségén fölépíti a légszeszgyárt minden hozzávaló épületekkel, s ehhez a várostól csak két lánc nagyságú térséget kér, a csöveket és a lámpákat mind a maga költségén állítja, kivéve az épületek belsejében készítendő világításhoz valókat, melyekhez csak a főcsőtől a házba nyúló 3 öl hosszú csövet adja, a többi vezetéket árjegyzék szerint, igen jutányos áron szállítja… L. A. Riedinger az építkezés tekintetében neki által adott térségen saját felelősségére és költségére - a helyben fennálló építés és egészség rendőri szabályok lehető megtartásával - a légszesz gyártás rendes és háborítatlan űzéséhez szükséges épületeket felállíttatja, s magát előre két légszesz tartó építésére kötelezi… E célra vállalkozó szükséges 400, azaz négyszáz lámpát, s minden azokhoz megkívántató szerelvényeket beszerzendi. A fent kitett lámpa mennyiségből 360, azaz háromszázhatvan függő, és 40, azaz negyven oszlopon álló lámpa leend. … A városi Tanács e fentebb kikötött 400 lámpa kivilágítására a vállalkozónak évenként legalább 620.000, szóval hatszázhúszezer órára terjedő égési időt biztosít… Meghatározott évenkénti 620.000, szóval hatszázhúszezer órára terjedő égési időhöz képest minden egyes órára a városi Tanács a vállalkozónak 2 1/2, két és fél krajcárt tartozik fizetni. Ha azonban a következő évben a városi Tanács részéről rendes világítási szükséglet képpen 800.000, szóval nyolcszázezer órára terjedő égési idő mutattatnék ki, akkor minden egy órára (2 ¼) két és egynegyed krajcár fog fizettetni. Ha pedig a rendes kivilágítási szükséglet évenként 1.000.000, szóval egy millió órára terjedő égési időre emelkedik, minden egy órától (2) két krajcár lesz fizetendő. … A légszeszgyár építéséhez és üzletéhez szükséges egész személyzetet a vállalkozó nevezi ki és fizeti. A lámpa gyújtóknak amennyire lehet helybeli lakosoknak és pedig olyanoknak kell lenni, kiket ily minőségben a városi Tanács is elfogad. Ezen lámpagyújtók bizonyos jeggyel ellátandók, melyről a közbiztonsági közegek által felismertethessenek. …
3
Légszesztermelés A fölépült gázgyár 4 db, egyenként 9 Goffin rendszerű retortát tartalmazó kemencével rendelkezett. A kemencék egyenként 150 kg szén kigázosítását tették lehetővé 1000-1100 fokon. A gáz égéshője 3800 kcal/Nm3 volt. A szegedi csőhálózat hossza az 1865-ös légszeszvilágítás bevezetésekor 5 km kiterjedésű volt.
4
Légszeszvilágítás Szegeden A Városi Tanáccsal kötött szerződés értelmében a cég 1865-ben a belváros területén 360 függő és 40 oszlopon álló lámpát állított fel, a szerződésben meghatározott utcákban. A légszeszlámpákkal történő közvilágítás a Belvárosban 1865. október 25-én indult meg. A külvárosokban továbbra is (az 1827-ben rendszeresített) olajlámpák látták el az utcák éjszakai világítását.
5
Tulajdonváltás és részvénytársaság 1868-ban Riedinger tárgyalásokat kezdett a Magyar Általános Hitelbankkal a gázgyár eladására A szegedi légszeszgyár épületei és berendezései az akkori kor technikai és tudományos színvonalán álltak, sőt még talán e tekintetben felül is múlták a pesti és a bécsi légszeszgyárakat. A gyár akkori felszereltsége mellett 15 millió köbláb légszesz volt előállítható. A szakértők véleményére hivatkozva a bank és L.A. Riedinger megegyeztek a 300.000 forintos vételárban. Ezen kívül megállapodtak még abban, hogy L.A. Riedinger úr 5 évre 24.000 forint tiszta jövedelmet kap amellett, hogy nem adta el az összes részvényét (300 db-ot megtartott.).
A légszeszgyár formális átvétele 1868. október 1.-én történt meg. A gyár 1869. április 19.-től Szegedi Légszeszvilágítási részvény-társulat formában működik tovább. 6
Szeged víz alatt 1879. március 12-én éjfél után fél kettőkor Szeged városát, és így természetesen a légszeszgyárat is elöntötte az árvíz. A gyárépületek és a gépek a szilárdságuknak köszönhetően, a több mint négy hónapon keresztüli, három méter magasságú, álló víznek ellenálltak, kisebb károkkal vészelték át a nagy árvizet. „Szeged volt, Szegednek lennie kell. Szeged szebb lesz, mint volt” 1878-ban a légszeszfogyasztás 8.523.600 köbláb volt. A város területén összesen 419 utcai és 3125 belső láng égett, Mégpedig a színházban 191, városi épületekben 95, Back gőzmalomban 172, vendéglőkben, kávéházakban, bor- és sörcsarnokokban 530, társas helyiségekben 333, stb. A gyárban a lángok gyújtásával 25 ember foglalkozott. A légszesz előállítására leginkább oravicai és sziléziai szenet használtak, évente 10.000 métermázsát, amiből 10.000.000 köbláb légszesz, 6.000 métermázsa koksz (pirszén) és 450 métermázsa kátrányt állítottak elő
7
Gáz- és villanyvilágítás versenye 1893. Francia befektetések erősödése a Magyar Királyság területén Charles Georgi (francia bányatulajdonos, vasgyáros, több magyarországi gázgyár vezérigazgatója) megvásárolja a Szegedi Légszeszvilágítási Részvény Társulatot 1893. Szeged Szabad Királyi Város tanácsa koncessziós pályázatot hirdetett a város légszesz- és villamos világítására 1893. December 1.: 40 éves koncessziós szerződés megkötése (1895-1935) a Szegedi Légszeszvilágítási Részvény Társulattal - 1.600 utcai gázlámpa - 100.000 Watt teljesítményre villamos lámpa - 29 utcai ívlámpa - Városi Színház - Kultúrpalota - Kass Vigadó
8
Auer égő – újra versenyképes a légszeszvilágítás 1894. Carl Auer von Welsbach tökéletesítette gázégőjét 1894. Magyar Gázizzófény Részvénytársaság fióktelepet létesít Szegeden A tökéletesített Auer égő negyedszázadra biztosította a légszesz versenyképességét Szegeden a villanyvilágítással szemben.
9
Központi Gáz- és Villamossági Rt 1899. Az 1881. évi ipartámogatási törvény lehetőségeinek kihasználására osztrák érdekeltségek erősödése a magyar gázgyárak megszerzésére 1900. December 24.: az Magyar Általános Hitelbank érdekeltségébe tartozó Központi Gáz- és Villamossági Rt. megvásárolja a Szegedi Légszeszvilágítási Részvény Társulat 5010 részvényét (83,5% többségi tulajdon) A légszesz-világítási társaság a tulajdonváltását követően még mindig a légszeszvilágítást preferálta, de már érzékelhetővé vált, hogy a villanyvilágítás és villamos energia erőátviteli célokra való felhasználásának háttérbe szorítása a jövőben már nem lesz lehetséges.
10
A légszeszvilágítás újabb reneszánsza Szeged Város mérnöki hivatala 1909-ben kidolgozta a város közvilágítási tervét.
11
Szénellátási gondok Az I. világháború közepére (1916) az akadozó szénellátás miatt jelentősen korlátozni kellet a gáztermelést és a felhasználást is. Főzési célokra az eddig fogyasztott háromnegyedére korlátozandó. Fűtési célokra szolgáló gázkályhák azonnal leszerelendő mindazokban a lakásokban, ahol közönséges kályhafűtésre való áttérés lehetséges. A világítási célokra szolgáló gáz az eddigi mennyiségnek a felére korlátozandó, azonban úgy, hogy a havonkénti 22 köbméter minimális gázfogyasztás mindenki számára megmarad. A reklámvilágítást azonnal beszüntetik. Mulatóhelyek, kávéházak, a színház este 11 órakor zárandók. Az összes üzlet este 6 órakor, az élelmiszer és fűszerüzletek este 7 órakor zárni kötelesek. Az eképpen megállapított zárórák december 27-én lépnek életbe, és csupán december 31-e, Szilveszter napja lesz kivétel, amikor a zárórák betartása nem lesz kötelező
A szénellátási gondok évente előfordultak. A jó minőségű szenek hiányában előbb lignitből, majd bükkfa lepárlásából állítottak elő légszeszt. 1920 telének kezdetén rekvirált szénnel dolgozott a gázgyár és villanytelep, majd rövid ideig állt a szolgáltatás.
12
Gáz és villamos hálózatfejlesztés 1925-ben a következő fejlesztések valósultak meg: - két kemence átépítése, - egy épület felépítése a lámpagyújtogatóknak, - 1100 utcai lámpa csővezetékének kicserélése, - 600 lámpa javítása és új égőkel való ellátása, - 500 új lámpafej beszerzése és - 2000 közvilágítási lámpa automatikus gyújtóés eloltó berendezéssel való ellátása. Mindezek költségét 5 és fél milliárd koronára becsülték. A villany-közvilágítás területén még ezeknél is sokkal komolyabb fejlesztések voltak. - Szükség volt gép- és kazánház kiépítésére, - valamint gépészeti felszerelések modernizálására a központi telepen, (új turbina) - primerhálózat kiépítésére, egyes városrészek (Alsóváros, Móraváros, Rókus-városrész, Felsőváros, Újszeged) közvilágítási berendezéseinek fejlesztésére. Ezen költségeket 16.464.900.000 koronára taksálták.
13
Szolgáltatás fejlesztés 1927-től a Központi Gáz-és Villamossági Rt. Szegedi Légszeszgyára és Villamtelepe vezetése újabb és újabb felhasználási lehetőségekkel és azok reklámjaival kívánta megnyerni a lakosságot a gázfelhasználás növelése érdekében
14
Koncesszió kiegészítése 1930. A Salgótarjáni Kőszénbányák Rt. és a Bank für Electriche Unternemungen zürichi cég megalapította a Hungária Villamossági Részvénytársaságot. 1931. A Hungária Villamossági Rt. magába olvasztotta vagy érdekkörébe vonta a kisebb tőkeerejű, helyi villamossági cégeket, köztük a Központi Gáz- és Villamossági Rt.-t is. 1933. Koncessziós szerződés kiegészítése (az 1894. március 13.-i alapszerződés 1935. október 31.-én járt volna le), de kiegészítésre került és a koncesszió 1965. október 31.-ig kiterjesztésre került azzal, hogy - a gázgyár és villanytelep 1935-ben ingyenesen a város tulajdonába kerül - a telepet a Központi Gáz- és Villamossági Rt. kizárólagos és korlátlan használatba veszi - az Rt. évi 300.000 aranypengőt fizet a városnak, melynek fele Év 1934 1935 villamos szolgáltatással is Áramértékesítés (kWh) 5.817.212 5.849.973 kiválthatóvá vált Befolyt összeg (pengő)
1934. Bekapcsolásra kerül az 5000. villamos fogyasztó
Gázértékesítés (m3) Befolyt összeg (pengő)
1.566.883,31
1.590.290,70
1.754.177
1.698.654
431.283,65
428.558,51
15
1940-es évek 1940. Részesedést szerez a társaságban a Magyar Általános Kőszénbányák Rt. És a Magyar Általános Hitelbankkal és a Társaság Közlekedési Vállalatok Számára hatalmas trösztöt (TRUST) alkotnak. Társasági adatok (1940) - 27 alkalmazott, 63 munkás - 80.700 méter főcső, 1813 csatlakozó vezeték - közvilágítási gázlámpák száma 168 db Év
Termelés m3
1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946
1.539.060 1.520.270 1.597.000 1.575.400 1.793.500 1.883.830 2.182.480 2.466.750 2.032.210 148.050
Saját felhasználás m3 33.692 36.816 38.517 32.728 29.934 28.689 32.205 27.489 19.109 535
Gázszolgáltatás Háztartási Egyéb célú m3 Összesen m3 célú m3 627.837 672.204 1.300.041 672.565 645.072 1.317.637 762.296 611.731 1.374.027 812.535 552.016 1.364.551 955.354 569.530 1.524.884 1.022.664 607.016 1.629.680 1.149.491 734.181 1.883.672 1.412.496 809.039 2.221.535 1.096.257 681.101 1.777.358 Szénhiány miatt gáztermelés nem volt. 6.171 7.215 13.386
Gázveszteség m3
Évi átlagos felső fűtőérték kalória
205.327 165.517 185.406 177.471 238.132 226.111 266.053 218.026 238.143
3.973 3.972 3.971 3.971 3958 3970 3973 3959 3938
130.729
3676 16
Állami kézben a gázgyár 1946. Sorozatos áramkimaradások a szénhiány miatt 1947. Államosítják a Magyar Általános Hitelbankot 1948. Államosítják a Részvénytársaság Villamos Közlekedési Vállalatok Számára (TRUST) társaságot 1948. Február: Búcsú a gázlámpáktól 1948. Július 15.: Megalakul az Állami Villamosművek, amelybe beleintegrálják a szegedi villanytelepet 1950. Augusztus 23.: TRUST-ből való kiválással Szeged városi vezetéssel megalakul a Szegedi Gázmű Községi Vállalat 17
Megjelenik a földgáz 1954. Elkészül a gázgyár hetedik kemencéje (kemencénként 9 retorta), majd 1956-ban a nyolcadik kemence. 100 km gerinc és 150 km leágazó vezeték működik. Napi gázfelhasználás 15.000 m3. 1958-59. Földgázmezők megtalálása Pusztaföldvár, Hajdúszoboszló, Battonya 1959. Földgázlefejtő állomás építése Szegeden, 10% földgáz bekeverése a városi gázba 1959. Közel 10.000 gázfelhasználó a városban, a felhasználás 22.000 m3/nap , évi növekmény 600 fogyasztó, 1960. Az első középnyomású vezetékek üzembehelyezése Újszeged ellátására 1962. 20.000 m3-es gömbtartály a földgáz tárolására 18
Földgáz bekeverés 1967. Január: Szeged városa a NIM-nek átadja a Szegedi Gázmű Vállalatot. A NIM az OKGT-be integrálja a vállalatot 1967. Július: a Bács-Kiskum Megyei Gázmű Vállalat a Szegedi Gázműbe olvad. A gázmű új neve: Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 1968. Galambosi István, főmérnök vezetésével megtervezik és üzembe helyezik az első magyar gyártmányú vízgőzös és levegős földgázbontót 1972. PB töltőüzem építése Algyőn 1973. 260 Mm3 földgáz értékesítés, 44.300 földgáz fogyasztó, 270.000 PB fogyasztó 1973. Polietilén cső fektetése gázszállításra 19
Földgázátállás 1974. Október 8.: Megszűnt a városi gázgyártás
1975. Földgáz felhasználás megoszlása 300 Mm3 üzemek, 80 Mm3 háztartások 1981. 37.500 fogyasztó 1986. Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat 1988. 220.000 vezetékes földgázfelhasználó 20
Modernizáció 1990. Kiválás az OKGT-ből 1992. Részvénytársasággá alakul a DÉGÁZ 1995. Privatizáció. Új tulajdonos a Gaz de France 1996. Műanyagvizsgáló Laboratórium létesítése 1996. CNG Töltőállomás létesítése Szegeden 2006. Fúzióval létrejön az Égáz-Dégáz Zrt. 2.200 Mm3 értékesített földgáz 2007. Kiválással megalakul az Égáz Dégáz Földgázelosztó Zrt. 666 bekapcsolt település 22.900 km elosztóvezeték 2009. Bekapcsolásra került a 800.000-ik felhasználó
21
A társaság mai poziciója
22
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! XXIII. DUNAGÁZ Szakmai Napok Konferencia és Kiállítás, 2015. április 15-16. ,Visegrád
Tajti Péter ált. vezérigazgató 23
