A gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás elkerülhetetlen „Nem az amerikaiak mentik majd meg Európát” – mondta Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter Torontóban, a hét végén tartandó G8-ak és G20-ak értekezlete elıtt1. A lakosság 62 százaléka rossznak ítéli saját országa gazdaságának állapotát, az Ipsos felmérése szerint2. Egyre egyértelmőbben görög államcsıdöt áraz a piac, az ország csıdkockázatát mérı CDS hihetetlen ütemben kezdett emelkedni csütörtökön3, a válság egyre határozottabban veszélyezteti nemcsak az eurót, hanem magát az EU-t is4. A magyarok 53 %-a szerint összességében hátrányos a világ számára a globalizáció és 78 %-ának az a véleménye, hogy a kormányuknak sokkal határozottabban kellene szabályozniuk a nemzeti és multinacionális vállalatok tevékenységét – vagyis elvetik a neoliberalizmust – bár tájékoztatás híján nagy részük nem tudja, hogy véleményükkel ezt fejezték ki5. "Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dılhet a magyar dominó" – mondta Matolcsy György6. A még mindig megosztottaknak: Polgárhölgyek és Polgárurak! Elvtársak és Elvtársnık! Megvárhatjátok, hogy a G8-ak és a G20-ak ezen a hétvégén ismét bebizonyítják, hogy általános ígéretekben nem szőkölködnek, de megoldást nem adnak a világválságra, és – ahogyan a Guardien fogalmaz – nem tudják elvágni a gordiuszi csomót7. Megvárhatjátok, hogy a bankok megmeneküljenek, sıt megerısödjenek8, miközben az országok és az emberek koldusbotra jutnak9. Megvárhatjátok, hogy bekövetkezzék a „magyar dominó dılése”, ahogyan Matolcsy György nevezte a gazdasági válság társadalmivá válását (6. jegyzet)? Megvárjátok, amíg fejeteket a falba verve kénytelenek lesztek elismerni, hogy Orbán Viktor azt folytatja, amit Bajnai Gordon elkezdett, ahogyan Navrasics Tibor már elismerte (9/5 jegyzet), és amit a londoni elemzık megerısítettek10? Akkor is azt mondjátok, hogy harcolni csak valami ellen lehet (a Helytartótanácsban – Ti még így nevezitek, minden alap nélkül: Országgyőlésben – minden párt minden párt ellen), és fel sem merül bálványimádó agyatokban annak a lehetısége, hogy Önmagunkért is lehet (sıt: csak ezért lehet!) harcolni? Tehetitek azt, amit eddig, de ezzel sem saját érdeketeket, sem a Nemzet érdekeit nem szolgáljátok. A lényeget már látóknak, azaz a megosztottság jármának hiányától szegényeknek: Magyarok! Vegyétek észre, hogy a szocialista-kommunista rendszer azonos gyökerő a liberáliskapitalista rendszerrel, mert mindkettı osztályérdeket helyez az egyetemes érdek fölé, az elızı a proletariátus érdekét, az utóbbi a burzsoáziáét (nagypolgárságét), ahogyan azt a jelenlegi kormányt adó párt alapítói által is tisztelt Bibó István megállapította11. És vegyétek észre, hogy a két egygyökerő rendszer megosztással éri el akaratának érvényesülését, alkalmazva a legısibb diktatórikus eszközt: oszd meg és uralkodj rajta
- 2 (divide et impera), tehát diktatúra, még akkor is, ha a választók 34 %-ának szavazatával kétharmados többséget tud elérni, mint a jelenlegi kormány. És vegyétek észre, hogy a diktatórikus rendszerrel szemben mást is választhatunk. Hazugság az, amit el akarnak fogadtatni velünk, hogy a szocialista-kommunizmus bukásával nincs alternatívája a liberális-kapitalizmusnak! A diktatúra természetes ellentéte a közszabadság, amit a Szent Korona Értékrend ad az emberiségnek. Gyızıdjetek meg errıl, megismerve a közszabadságot a diktatúra helyére állító gondolkodási mód (paradigma) váltás alapjait! Vegyétek észre azt az elıkészítettséget, amit a Teremtı kegyelmébıl kapott értelem és érzelem kettıs egysége adott mindannyiunknak, amiben a gazdasági gondolkodási mód váltás alapja12, mint gyakorlati Rend éppúgy szerepel, mint annak alapját adó szellemi és társadalmi együttélésre (jogra) vonatkozó. Gyızıdjetek meg errıl, a http://szksz.com honlapon, a behíváskor induló honlap-bemutató videón elmondottak szerint! Most, amikor az erkölcsi alapról indult, gazdasági katasztrófával folytatódott és társadalmi elégedetlenséget elırevetítı válság a puszta létünket is fenyegeti, akkor látnia kell mindenkinek, hogy egy út van: az Egyistenhittel számunkra kijelölt út, ahonnan nem lehet máshova érni, mint a Szent Korona Országába, aki mintát ad az emberiségnek az emberi életre! Érezd, hogy ehhez adja Neked, nekem és mindannyiunknak a Magyarok Istene az erı, a megvilágosodás kegyelmét, mert ez a Teremtı akarata! Kelt Szegeden, 2010. Napisten havának 26. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája Az írás változatainak címei: A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100626.pdf Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz06012.pdf Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100626.html 1
Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy olyan politikát dolgozzon ki, amely legjobb lenne az európai országok számára. Arra a kérdése, vajon Európa szembesül-e egy japán stílusú stagnáció lehetıségével, ha folytatja adósságcsökkentı politikáját, Geithner kijelentette: "Európa képes ennek megakadályozására." (Nem az amerikaiak mentik majd meg Európát - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nem-azamerikaiak-mentik-majd-meg-europat-320053) 2
A G20-csúcsot beárnyékolja, hogy továbbra sem javul az állampolgároknak az egyes országok gazdasági helyzetérıl alkotott véleménye A legfrissebb Ipsos felmérés szerint a világ polgárai közül tízbıl négyen tartják a nemzetgazdaságuk állapotát aktuálisan "jónak". Azok az országok, ahol a saját gazdaság lakossági megítélése a legnagyobb mértékben romlott: Németország, Nagy-Britannia, Kína és Olaszország.
- 3 -
A konjunktúraindex 2007 áprilisában állt a legmagasabb értéken, amikor a válaszadók 66 százaléka tartotta “jónak” saját nemzetgazdasága állapotát, míg a legalacsonyabb értéket - 37 pontos zuhanás után - 29 százalékkal 2009 áprilisában, a világgazdasági recesszió mélypontján regisztrálták. A globális lakossági konjunktúraindex 2010 januárja óta gyakorlatilag változatlan, a lakosság 38 százaléka ítéli jónak saját országa gazdaságának állapotát - emlékeztet az Ipsos. (Ipsos: nem javult a világgazdaság állapotának megítélése - http://mti.hu/cikk/485939/) 3
Egyre egyértelmőbben görög államcsıdöt áraz a piac, az ország csıdkockázatát mérı CDS hihetetlen ütemben kezdett emelkedni csütörtökön. Persze a görögök húzták magukkal a többi PIIGS államot is: a portugál CDS délelıtt kéthetes csúcson 336,5 bázispontnál, a spanyol 269-nél járt. Szakértık szerint a mai hirtelen növekedést azok a kedvezıtlen makrohírek okozták, amelyek a korábban reméltnél jóval lassabb európai kilábalást vetítenek elıre. A szerdai szolgáltató- és feldolgozóipari adat, illetve a csütörtöki ipari rendelésállomány alakulását mutató számok ismét megerısítették a félelmeket, hogy Görögország, és esetleg más uniós államok nem tudnak majd eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. (Már nem kérdés a görög államcsıd? Brutális ütemben emelkedik a CDS http://ecoline.hu/piac/20100624_cds_gorog.aspx) 4
Az Európai Központi Bank (EKB) az euróövezeti megszorító csomagokban nem lát veszélyt a gazdasági növekedésre Az államháztartási hiányok csökkentésére irányuló minden intézkedés, amely a fogyasztók, a cégek és a befektetık bizalmát erısíti, jó a gazdasági kilábalás megszilárdítására, a munkanélküliség csökkentésére. (Az EKB elnöke szerint jelenleg a bizalom a kulcstényezı - http://mti.hu/cikk/485919/) A gazdaság bıvülését elsısorban az export hajtotta – ez a gyengülı eurónak köszönhetı -, míg a belsı fogyasztás stagnált, a beruházások pedig visszaesést mutattak. Mindez nem jelent sok jót a francia gazdaság jövıjét illetıen, a gazdasági növekedés továbbra is szerény maradhat: a Barclays elemzıi idénre 1,3 százalékos bıvülésre számítanak. (Csigatempóban bıvült a francia gazdaság - http://ecoline.hu/piac/20100625_francia_gdp.aspx) 5
A világ GDP-jének 75 százalékát képviselı 24 ország közel 19 ezer felnıtt lakosának megkérdezésével készült májusi kutatás szerint 66 százaléknyian vélik úgy, hogy összességében hasznos a világ számára a globalizáció. A magyarországi megkérdezetteknek azonban csak a 47 százaléka vélekedik így. Magyarországon a válaszadók 78 százaléka szerint fontosak a multinacionális vállalatok befektetései, 42 százalék viszont korlátozná e cégek befektetéseit. Az elınyök ellenére a világ lakosságának többsége szerint ezek az óriási, illetve külföldi vállalatbirodalmak nagyobb hatalommal bírnak, mint a kormányok, és túl nagy a politikai befolyásuk. A megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy a kormányuknak sokkal határozottabban kellene szabályozniuk a nemzeti és multinacionális vállalatok tevékenységét. Magyarországon 78 százalék az így gondolkodók aránya. Átlagosan 76 százalék úgy véli, hogy a kormányuknak kontroll alatt kellene tartani az alapvetı élelmiszerek és szolgáltatások árát. A magyar válaszadók 76 százaléka vélekedett így. (Ipsos: az emberek többsége elınyösnek tartja a globalizációt - http://mti.hu/cikk/486296/) 6
"Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dılhet a magyar dominó" (Matolcsy: az EU vezetése nem engedett a 3,8 százalékos hiánycélból http://eu.mti.hu/Pages/News.aspx?id=485507) 7
A kétnapos tanácskozáson elsısorban gazdasági kérdések szerepelnek a napirenden. A zárónyilatkozat egy pénteken kiszivárgott tervezete szerint a Húszak egyebek között azt szorgalmazzák majd, hogy "a lehetı leghamarabb" záruljon le a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) úgynevezett Doha Fordulója, amelyen 2001 óta folynak tárgyalások a nemzetközi kereskedelem elıtti akadályok felszámolásáról. A dokumentum nem nevez meg céldátumot a partnerek közti nézetkülönbségek miatt újra és újra megszakadó tárgyalások lezárására, de hangsúlyozza, hogy a G20 csoport valamennyi kész hozzájárulni a Dohai Forduló sikeréhez. Elemzık szerint hasonlóképpen alakulhat a végsı nyilatkozat is; nélkülözi majd a konkrétumokat, de hangsúlyozza az együttmőködés szándékát. Leginkább a válságból való kilábalás stratégiája osztja meg a Húszak társaságát. Az egyik oldal fı képviselıje az Egyesült Államok, amely a gazdasági növekedés ösztönzését helyezi e stratégia középpontjában, akár az államháztartási egyensúly rovására is, a másik oldalon pedig ott ál például Németország, amely gigantikus, 80
- 4 -
milliárd eurós megszorítással igyekszik helyreállítani az államháztartási egyensúlyt, akár annak árán is, hogy a takarékoskodás fékezi a növekedést. (Csúcsértekezletet tartanak a Húszak - http://mti.hu/cikk/486301/) Hogyan lehet úgy véghezvinni a fiskális megszorításokat, hogy az ne veszélyeztesse a globális gazdaság kilábalását a recesszióból – többek között erre a fogas kérdésre is választ keresnek a G20 államok vezetıi, akik a hét végén Kanadában győlnek össze. A befektetık kíváncsian várják, hogy a mérleg nyelve melyik irányba billen el. A konfliktus borítékolható: míg az Egyesült Államok a globális gazdaság további „mesterséges” élénkítése mellett érvel, addig az európai nagyhatalmak a fiskális szigor mellett törnek lándzsát. (Kanadában kell(ene) elvágni a gordiuszi csomót - http://ecoline.hu/piac/20100624_g20.aspx) 8
Soros szerint az euró nem egységes egészként jött létre, mivel a Maastrichti Szerzıdés csak a monetáris uniót teremtette meg, de elmulasztotta a politikai unió létrehozását. "Azzal, hogy ragaszkodik a pro-ciklikus politikájához, Németország magát az Európai Uniót sodorja veszélybe. Tudom, ez súlyos vád, de sajnos megalapozott" - mondta Soros György, aki az euró összeomlásának lehetıségét sem tartja kizárhatónak. A világgazdaság legnagyobb problémája az alacsony kereslet és a magas munkanélküliség. "Valójában Európában nem valutaválsággal és államháztartási válsággal állunk szemben, ahogy azt sokan gondolják, hanem a bankrendszer krízisével." Ha az európai bankrendszert rendbe tennék és feltıkésítenék, akkor nem lenne spanyol válság sem Nagytakarítás nélkül a bankrendszerben nem javulhat a helyzet. Egyetlen bank sincs rákényszerítve könyvei kitakarítására, holott "ennek elkerülhetetlenül meg kell történnie" (Soros: az euró eredendıen elhibázott konstrukció, az uniót Németország sodorja veszélybe http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/23/19/Soros_az_euro_eredendoen_elhibazott_konstrukcio_az_uniot.aspx Bár a költségvetési megszorítások kapcsán egyre mélyebbek a nézetkülönbségek az EU és az USA között, a banki különadó tekintetében egyetértenek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban csak a G20 azon államai fejtenek ki ellenállást Brüsszellel és Washingtonnal szemben, amelyek pénzügyi szektorát megkímélte a válság, és így sok száz milliárdos mentıcsomagok összeállítására sem kényszerültek. London, a George Osborne pénzügyminiszter által közzétett megszorító költségvetés értelmében januártól vezetné be a bankadót, és évi kétmilliárd fontos bevételre számít annak révén, amely – az érintett pénzügyi szolgáltatók legnagyobb örömére – jóval elmarad az elızetes elemzıi várakozásoktól. (Népszerő a bankadó a G20 államai között - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/nepszeru-abankado-a-g20-allamai-kozott-320002) A bankszektor vonatkozásában egyelıre még vitatkoznak azon, mi legyen a banki adó vetítési alapja, az egyik opció szerint ez a hitelintézetek mérlegfıösszege lehetne. Kármán András Brüsszelbıl telefonon adott interjújában az MTI-nek elmondta: június 30-ig kell megállapodniuk a pénzintézeti szektor intézményeivel, így a hitelintézetekkel arról, hogy a banki teljesítmények közül melyik tételre vessék ki az adót, június 30-ig várhatóan megfogalmazzák az erre vonatkozó kormánydöntést. Azt is elárulta, hogy a bankszektor tagjainál az elızetes elképzelésekhez képest a mostani helyzet szerint három év helyett két évig tart majd az az idıszak, amíg a banki adó érvényben marad. Nyomatékosította: a kormány továbbra is úgy tervezi, hogy éves szinten 200 milliárd forint lesz a pénzintézeti szektorból beszedett külön adó nagysága. (Bankadó: formálódik a megegyezés a bankokkal, még vitatott a vetítési alap - http://mti.hu/cikk/486231/) A Bankszövetség Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek is elküldött levele szerint a bankadó több pénzintézetet veszteségessé tehet, a gazdaság növekedését fékezheti, aminek következtében megfoszthatja a költségvetést egy „messze nagyobb” bevételtıl. A bankadó miatt az elmúlt napokban az OTP-részvényeket a Bank of America Merrill Lynch, az UBS, a Deutsche Bank és a Citigroup is leminısítette. (Nem tetszik a magyar bankadó az Európai Bankszövetségnek http://ecoline.hu/piac/20100625_bankad_europai_bankszovetseg.aspx) 9
A forinteszközök jövıbeni teljesítményének kulcstényezıje lehet az eddigi gazdaságpolitika folytatása – vélik londoni felzárkózó piaci elemzık. Szerintük azonban a forint árfolyamkilengései a következı idıszakban szélesedhetnek „a politikai zaj” miatt.
- 5 -
(Folytatni kell ezt a gazdaságpolitikát - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/folytatni-kell-ezt-agazdasagpolitikat-320035) A piaci magatartást a G20 hétvégi találkozója elıtt visszarendezıdés jellemezte a biztonságos pozíciókba. A hangulatra még külön terhet rótt a görög szuverén adósságtörlesztés biztosításának rekordot döntı felára, ami ismét az euróövezeti pénzügyi rendszer stabilitási gondjaira terelte vissza a befektetık figyelmét. Az európai hitelkondíciók romlásával egyre fokozódik annak a veszélye, hogy egyes euróövezeti "perifériális" országoknak, Spanyolországnak, Portugáliának és Olaszországnak nehezére esik majd éppen esedékessé váló törlesztési kötelezettségeik teljesítése. (Széles tartományban ingadozott a forint - http://hvg.hu/gazdasag/20100625_forint) Az államháztartásért felelıs miniszternek a költségvetési irányelveket április 15-ig – az országgyőlési képviselık általános választásának évében legkésıbb június 30-ig – kell elkészítenie és a kormány elé terjesztenie, a költségvetési törvényjavaslat tervezetét pedig augusztus 31-ig, a választás évében legkésıbb október 15-ig. (Módosítanák az államháztartásról szóló törvényt - http://mti.hu/cikk/486048/) Gondjuk azzal van, hogy nem tudják, a huszonkilenc ponton belül mi mit jelent. mivel 2013-ig vezetné ki a kormány a rendszerbıl az adójóváírást, ebbe három minimálbér emelés "fér bele". Ezekkel, illetve a munkaadói járulékok esetleges csökkentésével két és fél, három éves átmenetben elérhetı, hogy a nettó pozíciók ne romoljanak (Érdekegyeztetés: a kormány még mindig húzza az idıt http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/erdekegyeztetes-a-kormany-meg-mindig-huzza-az-idot-320054) Jövıre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kívánja szorítani a kormány az államháztartás hiányát, az idén pedig mindenképpen be kívánják tartani a még a Bajnai-kormány által tett 3,8 százalékos deficitcél-vállalást hazánk törekszik a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval kötött hitelmegállapodás meghosszabbítására, ugyanakkor a gazdaság fellendítése érdekében Magyarországon komoly szerkezeti változásokra van szükség. Ezek ütemezésérıl és irányáról meg kell állapodni az IMF-fel és az EU-val is. (Jövıre 3 százalék alá szorítanák a deficitet - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/jovore-3-szazalekala-szoritanak-a-deficitet-320014) Az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban dolgozó közalkalmazottak és nyugdíjasok tüntettek pénteken a román elnöki palota elıtt. a román média saját értesüléseire hivatkozva közölte: részben alkotmányellenesnek Hivatalos közlés még nem érkezett, de a Realitatea hírtelevízió, az Agerpres és a Mediafax hírügynökségek saját forrásokra hivatkozva úgy tudják, hogy az alkotmánybírák részlegesen alkotmányellenesnek nyilvánították a csomagot. A Realitatea hírtelevízió szerint a nyugdíjak nem fognak 15 százalékkal csökkeni, akárcsak a bírók és az ügyészek kiemelt nyugdíjai, viszont a közalkalmazotti bérek a kormány eredeti szándékai szerint 25 százalékkal csökkennek. (Tüntetık próbáltak bejutni a román elnöki palotába http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/tuntetok-probaltak-bejutni-a-roman-elnoki-palotaba-320057) Összeomlottak a tárgyalások az uniós törvényhozók, illetve a tagállamokat képviselı diplomaták között a fedezeti alapok ellenırzését célzó szabályozást illetıen. A spanyol uniós elnökség közlése szerint így lehetetlenné vált, hogy betartsák az eredeti, június végi határidıt. (Leállt a vita a piaci szabályozásról - http://www.vg.hu/kozelet/jog/leallt-a-vita-a-piaci-szabalyozasrol320003) Nicolas Sarkozy elnök eltökéltségét „tesztelték” tegnap a francia közlekedési szakszervezetek, amelyek a nyugdíjkorhatár 62 évre emelésérıl szóló kormányzati tervek ellen tiltakoztak. (Sarkozyt „tesztelték” a sztrájkolók - http://www.vg.hu/kozelet/politika/sarkozyt-teszteltek-a-sztrajkolok319985) A kormányzat a jelenlegi 60-ról a nyugdíjkorhatár 62 évre emelését, a közszférában dolgozók járulékának, valamint a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelését tervezi. (Csütörtökön ismét megbénul Franciaország http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/23/17/Csutortokon_ismet_megbenul_Franciaorszag.aspx)
- 6 -
10
A forinteszközök jövıbeni teljesítményének kulcstényezıje lehet az eddigi gazdaságpolitika folytatása – vélik londoni felzárkózó piaci elemzık. Szerintük azonban a forint árfolyamkilengései a következı idıszakban szélesedhetnek „a politikai zaj” miatt. (Folytatni kell ezt a gazdaságpolitikát - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/folytatni-kell-ezt-agazdasagpolitikat-320035) 11
Egy osztálynak lehet célja, hogy minél több profitot zsaroljon ki a kiszolgáltatott osztályokból, tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél nagyobb békességet és megnyugvást próbáljon a vele szemben álló osztályba beleplántálni, és tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél okosabban és simábban oldja meg saját osztálya majdani letőnésének a módját, folyamatát. Csak értelmi különbség van a legokosabb burzsoá osztályérdek és a legokosabb proletár osztályérdek felfogása között. (A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/713.html) 12
Önellátás - http://szkszhu.szksz.com/onellato.html Gazdasági paradigmaváltás: http://szkszhu.szksz.com/gazdparad01.html Gazdaság - http://szkszhu.szksz.com/gazdasag.html, http://szkszhu.szksz.com/gazdasag.pdf Államháztartás (költségvetés) - http://szkszhu.szksz.com/koltsegv.html, http://szkszhu.szksz.com/allamhaztart.pdf
