A "FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 1995"

A "FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 1995" c. konferencia ELŐADÁSAI

MISKOLC-TAPOL CA 1995. október 3-5.

A "FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 1995"

c. konferencia ELŐADÁSAI

MISKOLC-TAPOL CA 1995. ok1óber 3-5.

-l -

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

Köszönt ö Dr. Patvaros József: Jellegzetes fe.Jiódési szakaszok az ásványi nyersanyagok jövesztésére szolgáló fürási és robbantási technikában

3

Dr. Bohus Géza: A magyarországi filrástechnika és robbantástechnika legfontosabb fejlesztési feladatai

lO

Dr. Földesi János- Dr. Mészáros László: Robbantástechnológiák tervezése lakott területek közelében

20

Dr. Mészáros László: Mesterséges intelligencia alkalmazása robbantások tervezésére

26

Ing. Rudolf Ivan- Ing. Mikulás Beránek: A Szlovákiában használt fürási és robbantási eszközök

31

Dipl. Ing. Antonin Vojta- Dipl. Ing. Albert Matej: A robbantásos épületbontás perspeJ..."tivái

38

Dipl. Ing. Antonin Vojta- Dipl. Ing. Albert Matej: Panel épületek bontása

43

Dipl.lng. Walter Wemer: Magasépület robbantása Hamburgban

46

Dipl. Ing. Peter Rekas: A villamos és a nem villamos gyutacsok összehasonlítása

66

KrzysztofPietkiewicz: A NITRO NOBEL, a robbanóanyag-gyártás, a müszer- és techno!ógia fejlesztés innovátora

74

Prof. Dr.- Ing. Wolgang Thum: A J...iilfejtésijövesztö robbantások helyzete és fejlesztési irányai 76 Dr. Calvin J. Konya: Új robbanóanyagok és robbantási módszerek az Amerikai Egyesült Aliarnokban

98

Dr. Mueller Othmár: Robbantóanyagok alkalmazásával kapcsolatos peres elJárások igazságügyi szakénöi vonatkozásának sajátosságai

101

Lukács László: Ipari robbanóanyagok alkalmazásának lehetéségei a katonai gyakorlatban

l 07

Dipl. Ing. Johan Lick: Lézeres mérömüszer bevezetése köbányai falak felmérésére

119

-2-

Dr. Molnár László: A detonációs- és a lökéshul!árn frontok irányitásának néhány új módszere

122

Szalay András - Bérczes Imre: Robbantással plattírezott kétrétegű fémek alkalmazása kontak"t korróziós ártalmaknak kitett szerkezeteknél

123

Szalay András - Bérczes Imre: Salakkal szennyezett rézönteesek robbantásos darabolása újrakohósítás céljából 123 Papp József: Robbanóanyagok és gyutacsok együttszállíthatóságának vizsgálata

124

Dr. Kis Miklós: Miért indulnak a gyutacsok, és miért nem?

125

Gesztesi István: Tapasztalataink a Schafiler 601-es robbantógéppel

131

Dr. Bakai János- Dr. Földesi János- Gácsné Gacsályi Márta-Kléri István: Szeizmikus mérőeszközök fejlesztése és gyakorlati alkalmazásuk a GEOPOLITA Kft-nél

134

Gácsi József- Dr. Földesi János: Egy 100m-es üzemen kívül helyezett, romló állagú kémény robbantása

139

- 3 -

Jellegzetes fejlödési szakaszok az ásványi nyersanyagok . jövesztésére szolgáló fúrási és robbantási technilciban

Dr. Patvaros József, egyetemi tanár a műszaki tudomány doktora MISKOLCI EGYETEM Bányászati és Geotechnikai Tanszék Az ásványi nyersanyagok jövesztésére szolgáló fúrási és robbantási technikák szakmai-tudományos fejlődésében a következő jellegzetes korszakok állapíthaták meg:

- az alkalmazott anyagok, eszközök, módszerek és eljárások lassú, esetleges tökéletesedése, - egyes müveletek részleges gépesítése, - az egymáshoz térben és komplex gépesítése,

időben

szorosan kapcsolódó munkafolyamatok

- a munkafolyamatok integrálása részleges, illetve teljes automatizálással. A fúrórobbantó technika összekapcsolása a gépesített jövesztési megoldásokkal, - a roncsolandó anyag térbeli helyzetéhez és földtani adottságaihoz optimálisan alkalmazkodó fúrási és robbantástechnikai megoldások kiválasztása számítógépes szakértői rendszerek felhasználásával, - a fúrási-robbantástechnikai beavatkozásnak föleg a roncsolandó anyag tömbre korlátozása és a tágabb természeti környezet kíméletes igénybevétele, - a fúrás-robbantástechnikával és az ahhoz kapcsolódó környezetvédelemmel kapcsolatos költségek folyamatos karcsúsítása.

- 4 -

Jellegzetes szakaszok az ásvánvi nversanvagok jövesztésére szolgáló fúrási és robbantási technikában

Dr. Patvaros József egyetenn tanár a müszaki tudomány doktora Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék Az ásványi nyersanyagok jövesztésére szolgáló fúrási és robbantási technikák és technológiák egyes megoldásaira is érvényes az l. ábrán vázolt fejlődési (élettartam ) görbe. Ezen általános érvényűen a következő jellegzetes szakaszok állapíthaták meg, úgymint: I., Az inkubációs szakasz. amelyben egy egy lényegesebb újítás, találmány megszületik, kiérlelődik. Ez a tartomány gyalcran igen hosszú lehet, mert még a felhasználói környezet nem érett meg az új eredmény befogadására. II.,A !Nors fejlődés (elterjedés) szakasza.amikor egy új technikaitechnológiai megoldás látványos eredmények elérésével bebizonyítja az életképességét a létező hagyományos megoldásokhoz viszonyítva. III.,A telítődés szakasza. amikor a fejlődés lelassul s egy adott technika illetve technológia saját belső valamint a hiilső körülmények által meghatározottan egy maximális eredményt már nem tud tartósan túllépni, valamint megtartani. IV.,A lehanvatlási ( visszafeilődési) szakasz. amikor müszakigazdasági- környezetvédelmi okokból az újabb megoldásokkal az adott technika illetve technológia nem tud versenyezni, illetve lépést tartani. A fúrási és robbantási technikák és technológiák szakmai- tudományos két alapvető fejlődési lehetőség figyell1ető meg: a

fejlődésében

2. ábra szerint: - az egyikre adott felhasználási területen történő fokozatos kibővülés a jellemző, az eredő műszaki- gazdasági hatékonysági mutaiók egyenletes javulásávaL

- 5 -

- a másik megoldásnál egy adott felhasználási területen jelentkező hatékonyság növekedés más területekre is kisugárzik és ott ugyancsak lényeges javulási folyamatok megindulását indukálja. Természetesen szerenesés esetben a két alapvető fejlődési hatékonyság növekedés kombinációja is létrejöhet s ilymódon nem csupán lokális, de regionális eredmény javulás is bekövetkezbet A 3. ábra hoszabb fejlődési szakaszra vonatkozóan mutatja be a killönbözö fúrási- robbantAsi technikák és technológiák egyedi és átfogó fejlődési görbéit s az azok által jellemzöen elérhető teljesítmény maximumokat Innen megállapítható, hogy egy-egy fejlődési szakaszban adott feladatterület hatékony kiszolgálására többféle technikai- technológiai megoldás is létezhet, természetesen eltérő részaránnyaL Az is lerögzíthetö, hogy a meglévő hagyományos megoldásoknak kell megteremteni az új, fejlettebb technikák és technológiák kifejlesztésének és következetes kipróbálásának alapját. A kézitól a félig gépesített, majd a komplex gépesítésü valamint a részlegesen, illetve teljesen automatizált megoldásokhoz vezető technikaitechnológiai fejlődés alapvető célja a fúrás- robbantással kapcsolatban is kettős: - egyrészt a feladattól függö teljes ciklus időtartam lecsökkentése. - másrészt egy ciklust alkotó müveletek közötti SZÜllet idök minimalizálása, vagyis térben és időben azok minél folyamatosabban történő összekapcsolása. A felemlített feladatok minél eredményesebb megoldására ma már olyan számítógépes tervezési rendszerek léteznek, amelyek segítségével a roncsolandó anyag térbeli helyzetéhez és földtani adottságaihoz optimálisan alkalmazkodó fúrási és robbantási technikák és technológiák telepíthetők s az elért tényleges eredmények gondos kiértékelésével tovább fejleszthetök A számítógépes megalapozású korszeru fúrási robbantási technikák és technológiák alkalmazásával nemcsak a hagyományos müszaki- gazdaságibiztonsági, hanem a tágabb értelmü környezetvédelmi hatékonysági jellemzök is folyamatosan javíthatók a 4. ábra szerinti kölcsönhatások figyelembevételével. Kiválasztható az az eredő hatékonysági mezö, amelyen belül tevékenykedve a környezetvédelem egyTe szigorodó követelményei ésszerű ráfordításokkal a legeredményesebben kielégíthetök. Szétoszlathatók azok a téves b.Jedelrnek, hogy a legkorszerűbb technikai- tenhnológia megoldások is csak a természeti környezet indokolatlan megbolygatásával valósíthatók meg. EllenkezőJeg tevőlegesen is bebizonyítható, hogy még a kedvezőtlen környezeti adottságok is csupán az okosan megtervezett és felhasznált technikával és technológiával javíthatok meg eredményesen.

- 6-

Végezetül nem lehet eléggé kihangsúlyozni hogyazújabb még hatékonyabb fúrási és robbantási technikák és technológiák csakis egy állandó "tanulási folyamattal" fejleszthetök ki és tökéletesíthetök tovább. Ebben a "tanulási folyamatban" folyamatosan ki kell értékelni és figyelembe venni a saját eredményeket és tapasztalatokat, az adott területen tevékenykedő más hazai és külföldi partnerek egyetértésére vagy felülvizsgálatra késztet ö megállapításait. Természetesen a saját eredmények közzétételét, vagy mások eredményeinek átvételét és felhasználását minden esetben csakis a mémöki illetve a tágabb értelemben vett általános emberi etikai szabályok következetes betartásával szabad. Száz szónak is egy a vége a fúrási- robbantási technikák és technológiák továbbfejlesztésével kapcsolatos állandó tanulási folyamatokkal illetve igénnyel kapcsolatban is érvényes az, amit a középkori bányász közmondás következöképpen fogalmaz meg : " Tanulni soha, senunikor és senkitól nem szégyen." I- Inl;ubációs szakasz II- Gyors fejlődési szakasz III- Telítédési szakasz IV- Visszafejlődési szakasz

'\

\

\ l \

l l

l l \ \ to Müködési időtartarn [év]

l. ábra Eg)· adott fúrási technika és technológia

- 7 -

a., Adott felhasználási területen történő fokozatos kiteijeszkedés

(n-I)

b., Más felhasználási területekre történő kiterjeszkedés

n

Egy adott korszeru fúrási-robbantistechnikai rendszer

2

Új felhasználási területek

2. ábra A technikai és technológiai fejlődés alapvető tehetőségei a fúrási és robbantástechnika területén.

- 8 -

/ / o"';;;.// • ' l Teljes autamatizál' asu

'i>'~.

·'!..o~ r

'.1:.) l l autamatizá.l' asu ; • '>/ · Részleges , • l l

0 ~~<;<

.~'li

/

/

-

l

Komplex gépesítésü l

l

l

Félig gépesített/

l

Müködési idétartam [év]

3. ábra A fúrási-robbantási technikák és technológiákjellegzetes egyedi és általános fejlődési pályái.

- 9 -

Globálisan optimális hatékonysági mezö

hatékonyság

lCörnyezetvédebtü hatékonyság

4. ábra A korszeru fúrási-robbantási technikák és technológiák alapvető hatékonyság mezöi.

- 10 -

A magyarországi fúrástechnika és robbantástechnika legfontosabb fejlesztési feladatai

Dr. BOHUS Géza kandidátus, egyeterni docens (MISKOLCJ EGYETEM Bányászari és Geotechnikai Tanszék)

A felhasználói igények utóbbi években bekövetkezeTt változásának bernutatása után az elóadó ismerteti a kü/földi fejlesztési töreJ..·véseket és a legfontosabb felhasználói tapasztalatokat. Az igények és lehetáségek alapjánjavaslatokat tesz a fúrástechnika és a robbantástechnika különbözó felhasználói köre részére a sziikséges fejlesztések rnielóbbi elvégzésére. Az anyag- Js eszközellátás koordinálására, az egyes termékek tesztelésére az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottságának rendezvényeit és szakirodalmi tevékenységél ajánlja az érdeklódók figyelmébe. A magyarországi robbantástechnika fejlesztésében eltöltött csaknem három évtizedes munkám talán feljogosít arra, hogy felvázoljam a címben megfogalmazott feladatokat. A teljességre nem törekedhettem - tudom, több fehér folt maradt ezen ismertetőben. Számvetésnek, összefoglalónak és egyben vitaindítónak is szánom előadásomat .o\hhoz, hogy az alább felsorolt feladatok szükségességéröl bárki meggyözö'thessen, először a jelen hazai állapotokat és a külfóldi eredményeket is fel kell vázolnom. A mai hazai helyzet mindannyiunk előtt jól ismert, mert az elmúlt 6-8 év gazdaságpolitikájának eredménye - a bányászat legtöbb ágazatának visszafejlesztése, - a termelés polarizálódása, - a müszaki fejlesztési alapok összezsugoradása - és a hiánycikk - gazdálkodásról a kínálari piac felé való elmozdulás a szemünk elött zajlott.

- ll -

Eközben a hazai robbantástechnika elkötelezen fejlesztői köZÜl többen visszavonultak, nyugállományba kerültek vagy pályát változtattak (pl Benedek Dénes, Horváth Kálmán, Kirschner József, Koczor László, Szomolányi Gyula, Vajda László) - és megjelentek a külfóldi anyagokat és eszközöket kínáló cégek mögötti fejlesztő szervezetek (pl. Nitro Nobel, PBS, Schaffler, Westsprengtechnik). A robbantóanyag-gyártásban a 70-es évek közepén megindult erózió a mai napJ.!! nem állt meg. Megszünt hazánkban a primér robbanóanyagok gyártása, a dinamitok és a trotil előállítása. A:i egyre csökkenő mértékü Paxitgyártás fejlesztése vagy kiváltása más anyagokkal az új tulajdonosok eltökélt szándéka. A Nitrokémia Ipartelepek gyakorlatilag már nem tekinthető robbantóllll)'ag-gyártó bázisnak. Fejlödön viszont a Mechanikai Müveknél az alakos TNT-k gyártása, bővült a választék"Uk. Feltétlenül meg kell említeni a GEOil\TfORM egyre nagyobb szerepét a szénhidrogén-ipar igényeinek megfelelő robbantó eszközök fejlesztésében. Az A.'t....TDO-ellátás még zavartalan annak ellenére, hogy a :..eieti országrész alapanyagát szállító TVlC-ban hesrontették az ammoniumnitrát gyártását. Pedig ide települt az ANDO-V alapanyagát szolgáltató emulziógyártó üzem is. Nem hagyható figyelmen kívül a robbantási tevékenységek kereteit is behatároló Bányatörvény és Környezetvédelmi Törvény parlamenti elfogadása, a robbantási munkákat engedélyező és ellenőrzö bányahatóság átszervezése sem. Az utóbbi másfél évtizedben a fejlesztési munlcik egyre inkább a Miskolci Egyetemre koncentrálódtak. Az egyetemekkel szembeni restrikc1ós politika révén uonban ez a folyamat is megállt és egyre inkább a rugalmasabban vállalkozni tudó kis társaságok között oszlanak meg a feladatok A szakemberek képzését és továbbképzését a bányahatosag. a Miskolci Egyetem Továbbképző Központja és a "JOVEXPLO Kft fogja ossze. A Miskolci Egyetemen robbantástechnikai szakmérnökképzés indult -jövő össze! újabb évfolyaroot szerverunk. Megkezdödön a robbantási szabályzatok megreformálása is - de egyelőre a szakmát tömörítő szervezet, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Robbantástechnikai Szakbizottsága nélkül.

- 12 -

Pedig a vázolt körülmények egyértelmüen e szakmai szetvezet mind teljesebb mértél.:ü érdekérvényesítésér kivánják. (Időközben az Építéstudományi Egyesület Robbantástechnikai Szakosztályának érdeklődése a terrorizmus ellenes tevékenység felé fordult.) Az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottságának szakmai napjai, konferenciái és periodikája, a "Robbantástechnika" révén az egyetlen eröt jelenti ma a szakma összefogására, a kollégák tájékoztatására, a más területeken elért fejlesztési eredmények megismertetésére. A mintegy 350 fös tagságnak kb. egy harmada rendszeresen vállal részt az innovációs munkában. A fúrástechnika területén a változások hamarabb megindultak. Már régen megszünt a hazai perforátor és fúrókorona gyártás és jó tíz éve eldölt: hazánk sohasem lesz képes a l.:ülföldi fúrókocsikkal összemérhető tulajdonságú termékeket létrehozni. Az import viszont a bányászat súlyával együtt visszaszorult. A még kitartó termékmenedzserek kénytelenek javítással és alkatrészpótlással foglalkozni. A robbantástechnika látványos fejlö.dése az építmények bontása terén is megállt. Egyrészt ma már jobban meggondolják, hogy mit bontsanak le, másrészt csak akkor bontanak, ha építéshez kell a hely. Az építési kedv viszont még nem a régi. Nem szabad megfeledkezni azoknak a különböző leülföldi eredetű szerszámoknak és célgépeknek a megjelenéséről sem, amelyek számos helyen a robbantástechnika altemativáját nyújtják az épületbontó piacon. Több évig tartott, amig letisztult a bányászati (és általában a civil szférához tartozó egyéb ágazati) robbantások, valamint a katonai müszaki alak-ulatok közötti érdehiszony. Mára mindenki elött egyértelmüvé vált, hogy e két szakma békésen megélhet egymás mellett és mindkét fél javát szolgálja, ha megismerhetik és felhasználhatják egymás eredményeit. És mi történt a legutóbbi években külföldön? A "Fúrás-robbantástechnika - 1991" és - "1993." évi konferenciákon l,:ülföldi kollégál1ól ill. a más konferenciákon résztvevő mab')'ar szakembereken keresztül a legtöbben tájékozódhattunk az utóbbi é\tized

előadó

- 13 -

fejlesztési és gyakorlati eredményeiről. Ezért csak egy rövid összefoglalóban próbálom meg felvázolni a legfontosabb eredményeket. A bányászat súlya a fejlett országokban is csökkent. Az építmények bontásában is mind nagyobb részt vállalnak a gépek - elsősorban a hidraulikus erőátvitel fejlődésének eredményeként. Megfigyelhetö, hogy mind a gyártás, mind a kivitelezés terén csak a legjobbak maradtak talpon. Csaknem általános az a törekvés, hogy a robbanóanyag-gyárak végezzék a töltést és robbantást esetleg a fúrást is. A technológiák fejlesztése is az ö kezükben összpontosul. A gyutacs-gyártásban a nagy pontosságú, hosszú sorozatok iránt nött meg a kereslet A NOJ\TEL - és a hozzá hasonló - rendszerek pedig kitartóan nyomulnak be mindenhová, ahol a villamos gyutacsok poziciója gyengülni látszik. Érdekes módon a '80-as évek elején igéretes Magnadet-rendszer nem teijedt el a várt mértékben. Mind többen foglalkomak viszont a kumulációval és az egyre hatásosabb vágótöltetek kialakitésával. (A legjobb eredménynek a Biade-töltetek kialakítását tartom.) A hö- és vízállóság fokozásában nincs számottevő eredmény külföldön. (Sajnálatos, hogy a magyar eredményeknek alig van rekláma.) A robbanóanyagok közül továbbra is az Al'o"DO-féleségek a legnépszerűbbek A gyárak szeretnék elérni, hogy tiltsák be a helyszíni, saját keverést és csak ök gyárthassanak ilyen keverék-robbanóanyagokat Az utóbbi évek terrorista akciói azt sejtetik, hogy biztonsági okokból hamarosan a robbanóanyag-gyárak kerítésén belülre terelik az egyszerű robbanó keverékek eléállitását Ezzel viszont a robbanóanyagok legfőbb előnyeitől fosztják meg a felhasmálókat. A robbanózagyok iránti érdeklődés részint a fagyállásági problémák, részint az emulziós robbanóanyagok térhóditásával erösen lecsökkent. Az emulziós anyagoknál viszont még nem dőlt el a harc: az üveggyöngyös vagy a kgbubon:kos emulz!ók fogn::k nagyobb részt kapni a piacból? A poralakú ammonsalétromos robbanóanyagok rránti igényt főleg a kis kriti1.~ átmérö és a tetszés szerinti csomagolhatóság tartJ<. fenn. Csaknem egyeduralkodó szerepet töltenek be az építmények bontásánál ~agy hátrányukon, a nem megfelelő vízálláságon számos megoldással próbálkeztak segíteni, de az ipari megoldás még mindig várat magára. Hozzánk IS bekerült néhány ilyen termék, de a vízállóságuk körüli viták ma is fel-fellángolnak.

- 14 -

Kulfejtéseken elsősorban robbanózsinórt alkalmaznak, ami nálunk igazán soh:1 sem tudott meghonosodni. 1'\agyobb töltetű ( q > 40 g/fm) robbanózsinórokkal kőzetkímélö, szelvénytartó robbantások is végezhetők épp úgy, mint a merev, toldható csőtöltetekkeL V ágathajtásnál és alagútépítésnél a párhuzamos lyuktelepítés az uralkodó, sok fokozatú milliszekundumos késlt>ltetéssel. A l)'ukakat programvezérelt fúrókocsikkal fúxják. Ércbányákban, omlasztásos fejtéseknél "páncélóköl"-elven müködö kumulatív töltetekkel, vagy 'mozsárágyúk" segítségével választják le a veszélyt jelentő, lazán kötött nagy közetdarabokat. A >újtólég- és szénporrobbanás elleni küzdelembcn az általános bányászati munka- és technológiai fegyelem növekedésének mértékében oldják fel a robb:mtásokat szigorító korlf:.tokat. Egyre nagyobb töltetek, késlelterések választhaték és ma már egyáltalán nem tabu a "fordított" indítás sem. A sújtólégbiztos robbanóanyagok elsősorban a szelektív detonáció elvén müködnek, mert mind a hútösókkal, mind a védőköpennyel gyártott anyagok csak igen korlátozott jövesztőhatásra képesek. Külfejtéseken a területrobbantással szemben ma az oszlopos sorozatrobbantás van újra az érdeklődés középpontjában. Az így Jóvesztett közet szemcseszerkezete így sokkal jobban szabályozható, amihez fontos gazdasági érdek fűződik. A robbantólyukak átmérője Európában 100 ± 20 mm tartományban mozog. A lyukak átmérője a nagyobb falmagasság miatt (H=20 .. 25m) 72° Jlá csökkent (3: l-es rézsü). A J...iilfejtések számítógépes termelésirányító rendszerének fontos részét képezi a robbantási, törési és osztályozási paraméterek összehangolása. A szénhidrogének utáni lankadatlan érdeklődés maga után vonta a geofizikai J...-utatásokhoz, valarnint a !.."Utak tetmelésbeállításához és másodiagos kitermeléséhez szükséges robbantó szerkezetek fokozott fejlesztését. A szeizmikus mérések minőségét javító optimális töltetek kialakítására és alkalmazására sok kisérlet irányul. A rétegmegnyitás mélységének fokozása és a minél tisztább perforációs csatorna létesítése változatlanul jogos igény. Egyre inkább texjed - és e fejlesztési irányzat hazánkat sem kerülheti el - a TCP {Tubing Conveyed Perforating) módszer. E módszernél a robbantópuskát a termelöcsövei együtt építik be, a robbantás elvégzése után pedig a puska végleg a mélyfúrásban marad.

- 15 -

A kohászati robbantások szerepe csökkent. Ügyes gépekkel a szükséges mértékig segíthetö a kemencék bontása, a tapadványok eltávolítása. A nagy fémtömböket zárt robbantókamrában darabolják. A plattírozás terén további fejlődés figyelhető meg, anút a felhasmálandó fémekkel szembeni fokozott Ininőségi igény inspirál. A mélyhúzáshoz viszont egyre kevésbé igénylik a robbantástechnikát A különbözö rendeltetésű építmények bontásánál mind több célgép serénykedik. Számos eszközt fejlesztettek ki magas épületek robbantás nélkiili lebontására is - hangsúlyozva a fokozott környezetvédelmi szándékot. Viszont mérések sora bizonyítja, hogy a gépi és a robbantásos bontás teljes környezeti terhelése alig tér el egymástól. Egyre inkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy az építmény ledöntését, roskasztását robbantással, továbbapítását géppel kell végemi. Szaporodnak a panel-épületek robbantásos bontásában szerzett tapasztalatok is. A földmunkáknál már kuriózumszátnba megy a robbantástechnika alkalmazása. Pedig vannak olyan területek (pl. macsaras vidékek), ahol bármely technoJógiánál eredményesebben hasmálható. Hasonlóképpen egyre csökken a szerepe az erdő- és mezögazdaságban, de nö az erdörüzek meggátlásában, a lavinaveszély elháritásában. E koránt sem teljes felsorolás után talán ideje, hogy a címben megfogalmazott hazai fejlesztési feladatokról szóljak. A feladatokat szal1erületenként sorolom fel - önkényesen választon sorrendben. l. A fúrástechnika hazai fejlesztése a feladatokra Jegalkalmasabb géptípusok kiválasztására korlátozódhat. Jó lenne viszont, ha a nagyrészt fejlesztési munka nélkül maradt bányagépész szakemberek kimunkálnák az összehasonlítási kritériumrendszert és megbízható ajánlásokat tudnának tenni a J..ülönbözö feladatok ellátására alkalmas fúrógépek kiválasztására. A fúrószerszátnok optimális átmérőjében nincsenek már érdemleges viták. De kívánatos lenne, ha az egyre dráguló szerszámok élettartamának növelése erdekében a leggazdaságosabban hasmáiható fúrófejek kerülnének beszerzésre. (Javításukra pedig hazai bázist is létre kellene homi )

- 16 -

2. Robbantóanvag-gyártás és- forgalmazás '!\em tűrhető tovább a hazai robbantóanyag-gyártás fokozatos elsorvasztása. Ez mind a honvédelem, mind az ipar jól felfogott, közös érdeke. Egy kissé bövebben: feltétlenül meg kellene tartani egy primér robbanóanyag-gyárat és a robbantóanyag-gyártó kapacitás fenntartása ne csupán üzleti érdek legyen. A Paxit-féleségekre • ha kis mértékben is - a továbbiakban is szükség van. Fontosságuk miatt nem szabad csak importban gondolkodnunk. Az A.,""l"DO-féleségek használatának jelenlegi gyakorlatát meg kell tartani. Az emulzió-féleségek közül a jobb robbantástechnikai paraméterekkel rendelkező anyagat és a jobb szolgáltatást nyújtó szervezetet célszerű előnyben részesíteni. (Újra felhívom a figyelmet a közetnek megfelelő robbanóanyag-kiválasztási módszerek alkalmazásának fontosságára.) Szükségesnek tartom az indító töltetek választékának további bövitését és a közetkimélö, szelvénytartó robbantások alapfeltételét biztosító nagy töltetü (q::!: 40 g/fm) robbanózsinórok beszerzését. A villamos gyutacsokkal szembeni igény változatlan: kis villamos érzékenység, pontos késleltetési idő, hosszú sorozatok mind a rövid, mind a hosszú késleltetésü gyutacsokból, jó vezetékszigetelés és sorozatindíthatóság lehetőleg minden gyutacstipus között. Az eddigieknél nagyobb súlyt kell fel,:tetni a fokozott vízállóságra, a bő­ és nyomásállóságra. Egyértelműbbé kell tenni a vizsgálati módszereket, elsősorban a vízállóság, a gyutacs-érzékenység, a hőállóság, az ütésérzékenység és a mérgezö-gáz tartalom meghatározására. Új kombinált céltárg)Ta van szükség a nagyobb hatású, korszeru perforátorok összehasonlító vizsgálatához is. 3. Kúlfejtések (Talán meglepö, hogy nem a mélybányászattal kezdem. De tudomásul kell venni mindenkinek, hogy ma már a J..'Ülfejtéseké a prioritás a bányászatban a mélymüveléssel szemben· és ez még inkább így lesz a jövőben.) A J..'Ülfejtésekkel szemben egyre fokozódó környezetvédelmi követelmények és a földterület kisajáútásának növeJ..·vő költségei rniatt

- 17 -

- az eddigieknél szakszerübben és körültekintöbben kell a k'Ülfejtéseket irányítani, ·jobban kell hasznosítani a kitermelt ásványvagyont • és egyre nagyobb szakértelemmel, egyre jobb technikai feltételekkel rendelkező fúró- robbantó szolgáltató cégekre kell támaszkodni a jövesztéstechnikában. Javítani kell a technológiák tervezésének színvonalát • az eddigi tapasztalatok rendszerezésével és a számítástechnikai feltételek jobb kihasználásával. (Talán a jelen konferencia is hozzájárul a tapasztalatok átadásához.) 4. Mélvbánvászat Ércbányászatunk az erősen visszaesett termelésü bauxitbányászatTa és a még éppen müködö uránbányászatTa korlátozódik. A szénbányák is • 4-5 akna kivételével - 2 ... 8 éven belül beszüntetik termelésüket Dyen körillmények között fejlesztésről illuzóru:us lenne beszélni. Természetesen mindenütt, ahol fúrás-robbantással jövesztenek, csökkenteni kell a termelési költségeket és fokozni a munka blztonságát. Ennek kézenfekvő lehetöségei a következők: • a megmaradt bányák fúróeszközeinek fokozott karbantartása, egymás kisegitése tartalékalkatrészekkel, • a közetnek megfelelő robbanóanyag kiválasztása és alkalmazása, - az eredményesebb jövesztést garantáló • már kikisérletezett technológiák • következetesebb alkalmazása (nagyobb fogásmélység, hosszabb routacssorozatok, jobb fojtás használata, a típustechnológiák nagyobb gonddal való elkészítése, stb.), • a robbar.tóanyag - készletezés racionalizálása A sújtólégblztos robbantásoknál az elért rechr.ológiai fegyelem fenntartása lehet a cél \'ágathJjtásnál a közetkímélö technológiák alkalmazására n?.gyobb figyelmet kellene fordítani.

- 18 -

5. Geofizikai kutatás. mélvfúrás A már hivatkozott külföldi fejlesztési eredmények hazai alkahnazását a reménybeli új szénludrogén készletek megtalálása és mmél teljesebb mértékü Icitermelése indokolJa. A szakma magyar képviselöinek elemi érdeke, hogy a kutatási koncesszió! szerzett külféldi olajtársaságok az ö szolgáltatásaikat vegyék igénybe hazánkban. Ezért az eddigieknél is nagyobb figyelem fordul a Geofizikai Szaigáitató Kft és a GEOINFORM Kft fejlesztő tevékenysége felé. 6. Építménvek bontása A bezárt és más célra gazdaságosan át nem alalótható gyárak, üzemek elbontásra kerülnek. Nagy méretü vasbeton építmények bontása ma is robbantással a leggyorsabb és leggazdaságosabb. Természetesen, a robbantás! végző cégeknek is ki kell használnjuk a gépi bontás előnyeit ott, ahol a robbantás költségesebb vagy körülményesebb. A jövő a két technológia ésszeru kombinációjáé. Tovább kell pontosítani a technológiai paramétereket, megbízhatóbbá , a mainál jobban tervezhető,•é kell tenni a környezetvédelmet. Bátrabban kell alkalmazni a geotex"tiliás védelmet, pontosabban kell leírni a várható léglökést és repeszhatást előbb-utóbb

7. Különleges robbantások (Önkényesen ide sorolom a ritkán előforduló, de fontosságuk miatt nagy odafigyelés! igénylő robbantási feladatokat.) A kohászat gazdasági szerepének csökkenésével a "melegrobbantások" iránó igény is csökken. Viszont máig megoldatlan az egyszeru és biztonságos hőálló burkolat kialalótása. Az árvízvédelemnél és a jégtorlaszok elleni kiizdelemben valaha fontos szerepet tulajdonitottak a robbantástechnikának. A "vízálló" robbanóanyagok ismert problémái itt is zavart okozhatnak. Szükség volna egyszeru kábeltöltetgyártó berendezés készitésére és alkahnazásbavételére is.

- 19 -

A mezö- és erdögazdasági, valamint meliorációs célú robbantások "divatja" rég elmúlt. A robbantóanyagok drágulása tovább csökkenti az 1gényt. Érdemes volna pedig ezeket a technológiákat Jegalább leírni és archiválni • hátha más területen felhasmálhatók Jesmek az itt megszerzett tapasztalatok. A fémalakítás körében a plattírozásnak vannak szép eredményei hazánkban. A megkezdett utat célszem folytatni és a hazai eredményeket a J...iilföld előtt is minél szélesebb körben megismertetni.

E munkák végzésénél mindvégig figyelemmel kell lenni a biztonsági szabályokra. Remélhetöleg, az év végéig befejeződik az ÁRBSz átdolgozásának teljes folyamata és jövöre már a valós feltételeknek jobban megfelelö, egyértelmübb szabályok szerint dolgozhatu nk. Arra sajnos nem számithatunk, hogy újra létrejön egy olyan kutatóbázis, ahol a robbantástechnikát egységes szemlélet alapján, szarosan együttmüködö csoportok fejlesztik. Ebben a helyzetben elsősorban csak a külföldi eredmények adaptálására szorítkozhatunk. A kevés elkötelezett J.."Utató kényszerű elszigeteltségben, igen korlátozott anyagi és technikai feltételek mellett dolgozik. Az ö összefogásukra, eredmenyeik szélesköru terjesztésére is vállalkozik az OMBKE Robbantástechnikai Szakbizottsága - mely szervezet tagjainak továbbra is készségesen szervez programokat, terjeszt ismereteket és képviseli a szakmát mind itthon, mind a nagyvilágban.

- 20 -

ROBBANTÁSTECHNOLÓGIÁK TERVEZÉSE LAKOTT TERÜLETEK KÖZELÉBEN

Dr. Földesi János okl. bányarnérnök, a müszaki tudomány kandidátusa, egy.docens

Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék Dr• .Mészáros László okl. matematikus, tudományos munkatárs

Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék

A korábbi években a microCad és a Fúrás-robbantástechnika c. konferenciákon számos olyan számítógépes programot, rendszert mutattunk be, amelyek a robbantástechnikai egyes részterületein a tervezés tárnogatásra készültek. Ezeket a programokat és rendszereket egy olyan komplex rendszerbe integráltuk amelyben a tervezés egy kőbánya digitális térképére alapOZ\'a valóságos körülmények között végezhető.

Ez a rendszer a modem , a mai kornak megfelelő vállalati termelés-tervezési, termelés-irányítási, termelés-követési komplex rendszernek egy, a kőbányára és az agyaghányára vonatkozó részét jelenti. Kidolgozásában fontos szerepet játszott az a tény is, hogy hazánkban rövid időn belül valarnennyi termelő cégnél be kell vezetni az IS0-9000 -es európai szabványt. Ez azt jelenti, hogy hamarosan csak olyan termék lesz értékesíthető, amely a szabvány előírásainak megfelel. Megfelelő minöségü terméket azonban csak ügy lehet előállítani, ha pontosan ismeijük az alapanyagok minöségét is. A kifejlesztett RCAD Kőbányászari Tervező Rendszer moduláris felépítésü, szerkezetét az Lábra mutatja. A grafil.:us tervezés a CadKey 3.55 tervező rendszerre épül. Ez a rendszer kiválóan alkalmas ilyen típusú rendszerek fejlesztésére, ezen kiYül szárnos a kő- és agyagbányászatban előforduló müszaki tervezés valósítható meg a használatával ( pl szállítószalagok tervezése, gépészeti tervezések stb. ). A kőbánya grafikus tervezésekor elkészítjük a bánya digitális térképét, ez alapján a teljes térképezés megvalósítható ( 2.ábra ). Megfelelő plotter használatával szabványos M l :2000 alaptérkép, tentérképek készíthetök A digitális térkép azonban több a hagyományos térképeknél, itt bizonyos objeJ...'tlliilok 3 koordinátáYal jellemezhetöek, így a bánya 3D-s nézeteit is ellehet készíteni ( 3.ábra ).

- 21 -

RCAD Kőbányászati Ten·ező Kőbánya

Rendszer

Agyagbánya

Grafikus tervezés

Grafilnts tervezés

- térképezés M J:2000 -es alaptérkép terwérképek müvelési tervek - 3D-s ábrázolás

- térképezés M J:2000 -es alaptérkép tervtérképek müvelési tervek - 3D-s ábrázolás

Minöségbiztosítás

Minöségbiztosítás

-jalak minösitése

- /..-urar ó fúrások: nJ1lvánrarrása ábrázolása

Robbantási terv készítés -júrási terv - tOltési terv - késleltetési terv

- mérések n)?Ivánranása - minóségi térképek készítése:

:::~ 3

Robbantó anyagok kezelése Robbanó anyag. gyuracs: - szükséglet meghatározás - megrendelés - nJ.1lvántarrás

AI.P

- 3

3-

tartalom

alapján

AM,SM

Aprítás becslése -robbantás - rOrés - osztályozás

l

T

alapján

l. ábra

Ezen kívül l..iilönbözö tervtérképek, müvelési térképek készíthetök megfelelő nyomtató használatával. Külön ldemeljük, hogy színes nyomtatóval ( melynek ára ma már lényegesen nem drágább ) pedig teljes egészében ld lehet váltani a hagyományos térképészeti, tervezési munkákat.

- 22 -

2.ábra A kőbányákban a l'lltatófúrások alapján a közetek tényleges minöségét nem lehet megállapítani hiszen ha pl. 2 fúrás távolsága 200 méter, akkor egy fél méter vastag agyagréteget a 2 fúrás között semmilyen számítási módszerrel nem lehet meghatározni. Ezért a köbányában a közetek minősítésére egy 1-5 osztályozást vezettünk be . Ezt az osztályozást a művelés alatt álló fal bármilyen részére meg lehet adni ( pl. 3.ábra ). Az osztályozás mintavételezés és kiértékelés eredményeként történhet. A falak osztályozása és a robbantási tervek alapján dol"UUDentálható, hogy mikor, milyen minöségü kö lett jövesztve. A köbányában a robbantási terv elkészítését teljes egészében elvégzi a rendszer. A terület kiválasztása után csak az alapvető robbantási paramétereket kell megadni ( ezekre is javaslatot tesz a rendszer a közet tulajdonságai alapján ). A rendszer meghatározza a lyukak telepítését és eikésziti a fúrási ter\'et.

- 23 -

3.ábra A kiválasztott robbanóanyagok alapján kiszámítja a szükséges mennyiségeket lyukanként és elkészíti a töltési tervet. A késleltetési terv kialakítására számos lehetőség van a teljesen egyedi ( minden lyukra külön megadott gyutacsok alapján ) a teljesen automatil"Us kialakításig. A rendszer a robbantó anyagok szükségleteinek meghatározása alapján a megadott szállítónak címezve megrendelést készit, majd a felhasználást követöen az anyagokat dátum szerint mennyiségben és értékben tárolja, nyilvántartást vezet róluk. Ez alapján bármikor havi bontásban és összesítve lekérdezhetöek a felhasznált rnennyiségek és a költségek. A lerobbantott közet egy technológiai láncra kerül, melyben J..iilönbözö törö, örlö és osztályozó berendezések vannak. A termelés szempontjából fontos az így szétválogatott végtermékek összetételének és mennyiségének az ismerete. Egy-egy végtermék ( frakció ) kihozatala fugg a robbantási, törési és osztályozási paraméterektőL A rendszer ezért tartalmaz egy olyan modult, melyben a technológiai lánc megadható, és amely ( a J\1iskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai, valamint Eljárástechnikai tanszékei által végzett J.."Utatások alapján ) viszonylag pontos becslést ad a várható kihozatalokra.

- 24 -

Az agyagbánya grafikus tervezése a köbányához teljesen hasonló ( 4.ábra ). A minöségbiztosítás szempontjából in a k'1ltató fúrásoknak fontos szerepe van, hiszen az agyagbányák általában "jól" meg Jenek k'1ltatva, azaz a fúrások elég sürün helyezkednek el. A rendszer ezért tartahnaz egy olyan rnodult, mellyel a kutató fúrások adatait rögzíteni lehet, valarnint grafi.I."Us fúrási adatlap készíthető el . A rrúnőség pontos meghatározásához azonban itt IS szükség van rrúntavételezésekre, ezért a rrúntavételezések helyét, valarnint a rnért értékeket a rendszerben l..iilön tárolni lehet. A lmtató fúrások és a rrúntavételezések értékei alapján rrúnöségi térképeket lehet készíteni a bánya bármely részéről, bármilyen szintjéről ( 4.ábra ). A rrúnőségi térképek készülhetnek az Si02, Fe203, A1203 tartalmak alapján, vagy a számított SM, AM értékek alapján.

4.ábra

- 25 -

A rendszer általános bemutatása után a következőkben rö\~den ismertetjük, hogy k'"illönleges helyzetekben Iniként támogatja a robbantás tervezését. Külfejtésekben gyakran kell lakott területekhez igen közel végezni a robbantást. llyenkor elöfordul, hogy a közeli házal...1ól való távolság naponta változik( 5.ábra), ezért a megfelelő robbantási technológia kialakítása minden alkalommal sok számítást és tervezést igényel. Az RCAD rendszerben, rniután a tervezés a tényleges körülmények között folyik, lehetőség van egyfajta szeizmikus térkép be\~telére, azaz a környező épületek felmérésével több ponthoz hozzá lehet rendelni a maximális rezgési sebesség értékét A rendszer ezeket az értékeket figyelembe veszi, ezek alapján meghatározza a l 00 rns-on belü1 felrobbantható legnagyobb töltet tömeget és a késleltetési rendszert ezalapján automatil."USan határozza meg.

l

t

,.l

Ji: i' l

l

l ~"\ l

l

\ 5.ábra

- 26 -

.\lESTERSÉGES 1:\TELLIGE:\CL-\ ALK.-\L~l-\L~S.-\ ROBB.-\.\T..\SOK TERVEZÉSÉRE

Dr. lv/és:.áras Lás:Jó okl. matematikus, tudományos munkatárs Miskolci Egyetem Bányás:ati és Ceatechnikai Tans:ék

Készült az OTKA. F014130 kutatási téma alapján Épitményeink. ipari létesítményeink nagy része egy bizonyos idő elteltével ela\ul, használhatatlanná válik. Elkerülhetetlen a bontásuk, amely történhet kézi erőve~ gépekkel vagy robbantássaL A robbantástechnikát több évtizede alkahnazzák sikeresen építmények bontására. Elterjedése nag)fokú temelékenységének és alacsony költségigényének tulajdonítható. Különösen az építőipari bontások területén bizonyult gazdaságos eljárásnak. A robbantástechnika alkalmazása nem csökkent az építőipari gépesítések miatt, ugyanis a különleges feladatok megoldására igen sokszor csak a robbantás aLlcahnazható. Egy-egy l,.iilönleges feladat elvégzése azonban fokozott követelményeket állít a robbantási szakemberek elé. Az ösztönös gyakorlati munkát mindinkább a robbantástechnika tudományos ismereteken alapuló, a korszeru számítástechnikai eszközöket felhasználó tervezésnek kell felváltani. Egy épület robbantásának tervezésekor a jelenleg is szokásos eljárás az, hogy a tervező először az épületet elemekre "bontja", azaz felméri anyag és méret szerint az alapokat, falakat, födémeket stb. Ezt követően a szükséges elemek robbantását megtervezi kiilön-kiilön. .A.z egyes épületelemek robbantásának tervezését szakirodalomban megtalálhatjuk, a probléma viszont az, hogy ezek túlságosan specifikusak, így külön eljárás van pl. egy tégla fal esetén ha vízszintes ljukakkal vagy ha fiiggöleges lyukakkal lehet fúrni. Ezért korábban már készitettünk egy olyan számitógépes rendszert, amelyben a jelentösebb elemek robbantási tervezése elvégezhető.

- 27 -

Ezek az elemek a következők: l. Szabadon álló tégla és betonfal (vízszmtes lyukak) 2. Egyik oldalon szabadon álló tégla és betonfal (\izszintes lyukak) 3. Beton padló és beton lemezek (függőleges lyukak fv<=0.4m) 4. Szabadon álló tégla és betonfal (fiiggőleges lyukak fv<=2m) 5. Egyik oldalon szabadon álló tégla és betonfal (fiiggőleges. lyukak fv<=2.0m) 6. Tégla és beton alapok (fiiggőleges l)ukak fv <=2 méter) 7. Tégla és beton alapok (fiiggőleges lyukak fv >2 méter) 8. Szabadon álló tégla falak (vízszintes lyukak) 9. Egyik oldalon szabadon álló tégla falak (vízszintes lyukak) 10. Téglafal sarkai azonos vastagságú falak eseteben ll. Téglafal sarkai J...iilönbözö vastagságú falak eseteben 11. Tégla és beton pillérek és oszlopok (vízszintes lyukak) 13. Szabadon álló vasbeton fal (vízszmtes lyukak) 14. Szabadon álló vasbeton gerendák (fiiggőleges lyukak) 15. Vasbeton födém J 6 Egyik oldalon szabadon álló vasbeton fal (vízszintes lyukak) 17. Vasbeton aljzatok és lapok 18. Szabadon álló vasbeton fal (fiiggőleges lyukak fv <=l méter) 19. Egyik oldalon szabadon alló vasbeton fal(fiiggőleges lyukak :fv<=l m) 20. Vasbeton alapok (fiiggőleges lyukak fv <= l méter) 21. Vasbeton falak és alapok (fiiggöleges l)ukak fv > l méter) 11. Vasbeton pillérek és oszlopok (vízszintes lyukak ) 23. Szabadon álló boltív (résrobbantás oromnál) 14. Egy oldalon szabadon álló boltív (résrobbantás oromnál) 25. Szabadon álló boltív (résrobbantás oromnál+ívnél) 26. Egy oldalon szabadon álló boltív (résrobbantás oromnál+ívnél) 27. Szabadon álló félköríves boltív teljes robbantás 28. Egy oldalon szabadon álló félkörives boltív teljes robbantás 29. Szabadon álló félköríves boltív (résrobbantás oromnál-dvnél) 30. Egy oldalon szabadon álló félköríves boltív (résrobbantás oromnál·Hvnél) 31. Köralakú kémény, tégla, fb <0. 15m. (döntés ) 31. Kór alaJ...-ú kémény. tégla fb < 0.15m, (rövidített döntés) 33. Kór alaJ...il kémény. tégla fb 0.25m, (döntés ) 38. Kór alaJ...il kémény. tégla, fb > 0.25m. ( röviditett döntés ) 39. Kör alaJ...il kémény, tégla fb > 0.25m, (önmagába omlasztás) 40. Kör alaJ...il kémény, nsbeton, fb <0. 15m , (döntés) 41. Kór alakú kémény, vasbeton. 0.1:'\m<=fb <=O 25m. ( döntés )

- 28 -

41. 43. 44. 45. 46.

Köralakú kémény, vasbeton. 0.2:'ím< fb , ( döntés ) Szögletes kémény és torony. tégla, (döntés) Szögletes kémény és torony, tégla, (rövidített döntés ) Szögletes kémény és torony, tégla, ( önmagába omlasztás) Szögletes kémény és torony, ,·asbeton, ( döntés )

A felsorolásból is látható, hogy ha két épületelemnek bár a mérete ugyanaz, a funkciójától, anyagától, fúrhatóságától függően különböző robbantási technológiát kell alkalmazni. Ezén a programban a 46 lehetőség közül kell kiválasztani a megfelelőt, ezek egy része látható az l.ábrán.

l. ábra

Ezek után megpróbáltuk a technológiákat rendszerezni, és egy olyan számítógépes rendszen készítettünk, amelyben már típus szerint, majd anyag, fúrhatóság szerint lehet az elemet megadni és így a megfelelő technológiát kiválasztani. A program egy-egy részletét mutatja a 2. és a 3. ábra. Ez a rendszer már több lehetőséget tartalmaz, azonban úgy ítéltük meg, hogy tökéletes megoldást csak egy szakénői rendszer kidolgozása jelenthet. Egy ilyen szakénői rendszer kidolgozása nem azt jelenti, hogy a már kidolgozott rendszen átújuk \"alamelyik szakénői alaprendszerbe. Egy szakénői rendszemek nemcsak mechanil"USaa! kell elvégezni a számításokat, "gondolkodnia" kell, csak annyit kell kérdeznie a kezelötöl amennyire éppen szüksége '"an, a lehetséges megoldások közill önállóan kell a legjobbat kiválasztania.

- 29 -

rol-···-,.··-+f:,us'ii\.ti.ACY,sBIÍ91,cM. DAT Tipusok

(•) ( ) ( ) ( ) ( )

Adat ,______..;•.;;,;-~

Fala)< Alapok F"ödémek Boltlvek Kémén~ek

& torn~ok

Ok

l

Kilép

1

l

.•..• ..J

2.ábra

(i];;;";;;;;;;;;;;.....;•···-- E':''i:isiNi:AC i~BD91,éfi". DAT ... Tipusok Falak Tipus Szabadon áll6 An~a~a

Té~la Fü~~~leges

Furás iranya Apr i tás Azonosit.ó: Hossz U..stagság Magasság

AC~'";i"--;.-;.;.;;;";;;'';.";.'·;.··---··,

Tdrés

......

c...-1 (A)

CB) CC>

5.78 3.88

2.38

Grafika

3.ábra

l

l

Darabszám =

Ok

l

1

Kilép

l

l

- 30 -

Tanszékiinkön már több probléma megoldására alkalmaztuk sikeresen a Level 5 Object szakértői alaprendszert. ezért ezt a problémát JS ezzel kívánjuk megoldani. Ez a rendszer kétirányú probléma megoldást tesz lehetövé. A szabályok elkészítése során választhatjuk az elöre-láncolási technikát, mely a ha ez történik akkor utána ezt kell cselekedni típusú feladat, vagy -a hátra-láncolási technikát mely a ha ezt akarom tenni, akkor elöször ezt kell elvégezni típusú feladat. A Level 5 Object rendszer nagyszerüsége éppen abban mutatkozik meg, hogy az alapszabályokat kell csak elkészítenünk, a vezérlési szerkezetet ezek alapján és a rendszer működése közben szerzett információk szerint saját maga állítja elő. A k-utatási feladatunk 4 évre szól, ebben az évben a robbantási technológiák összegyűjtését és rendszerezését végeztük el. Az összegyűjtést már az előző számítógépes rendszerek elkészítésekor részben elvégeztük, most újabb technológiákkal egészítettük ki. A rendszerezés! most másként kellett elvégezni, hiszen az információk összegyűjtését és rendszerezését részben a szakértői rendszerre kell

bízni. A következő év feladata lesz ezek alapján a szakértői rendszer azon részének elkészítése, amely az egyes épületelemek robbantási paramétereit meghatározza. Ezt követően tervezzük a rendszer kiegészítését oly módon, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét a rendszerbe illesztjük, ezáltal a robbantás környezetében található, védendő objek.-tumok alapján a rendszer az egyes épületelemekre meghatározza a teljes robbantási technológiát, azaz a késleltetési rendszer kialakítására is javaslatot tesz. Végül a rendszer teljessé kívánjuk tenni olyan értelemben, hogy komplex létesítmények robbantásának tervezésére alkalmas legyen, azaz ne csak egyes elemek robbantásának technológiáját tervezze meg, hanem az elemek robbantási sorrendjét és a teljes késleltetési rendszert is határozza meg.

- 31 -

A SZLOVÁKIÁBAN HASZNÁLT FÜRÁSI ÉS ROBBA)';TÁSI ESZKÖZÖK Ing. Rudolf/VAN- Ing. Mikulás BERANEK. Slovenská spoloénost' pre trhacie a vftacie práce, B. Bystrica, Slovensko

Az elöadók a leghasználhatóbb eszközökkel foglalkoznak a fúrási technikában (kézi fúrókalapácsok, fúrókocsik, fúrógépek és agregátok k.illföldi gyártásból, fúrószerszámok, stb.) és robbantástechnikában (robbanóanyagok, gyutacsok, nemvillamos iniciálás, stb.) és a robbantástechnikai segedeszközök, a fúrások és a fojtások gépesített töltése, robbantógépek, segédeszközök a villamos iniciálás részére, stb. Mindezeket az érc- és nemércek bányászatában, valamint a külszini bányászatban vizsgálják. Az elöadás célja a magyar szakközönség tájékoztatása a szlovák szervezetek technikai és anyagi felszerelésének állapotáról, melyek jelentösen befolyásolják a robbantási munkák eredményességét.

- 32 -

I ..""lg. RuC:l.!' :Y.L::~ - I.fJg. ~.:i}:ulá~ E.::·F.i!·:-E!:, Sl:>Yen[l:c:.. s;;o:JC:.~:):::t

pre ~rhecie a vftacie ~~áce, Eans1:á E~strica, Sl~''ensk~.

PO::~tV .!.!Jt ?·28ST5IEI:?:Y

v?: J. CEJ

':'::CE!7Il:-':! P. ~?i-:.ACEJ ~;::EJ::i:~ V Jr:G.L;-

:·~IZJ.CI.AC:B :\A SL~V~NSl~J.

Útl:>::: t::>r;t::> !)l'iSDeYkU j~ ::>t::>Zná::.i t racanl:ú ::>Ctornú V~­ r~jnos"t s nsji':aste~sie o:m::iveny!T.i ;Jrostrieckar:i \·rtacej a tri:ecej tectn.:.k;y pri "::e! be lozísl: u?:i tk;:,vych mrest;:,v na Sl;:,vensku.

Slovenská spo1ocnost ~á d;:,brÚ a pr;:,spesnú sp;:,luprácu s Jc::::>rr.:u k::>!Lisiou pre trhacie práce ;:>ri ODS!~ z I.~Bkolca, l:tcrá sp::>civa v::> vzájomnej v-:~n:ene odb::>rn:lk::>v z ::>tlasti tr.hacich ;::rác na ocb::>rnych pocujatiact aleb::> plenár~·ch zasednutiach, eleto prektické ná\"~evy v organizáciach. Vzh:.'adom na túto skutocn::Jsf covolili sr:e si pre V~s priorevit tent::> príspevok s tym, aty s~e Vás p::>drotnejsie otozn~ili ::> steve technicl:éh;:, a rr.ateriálneh;:, V:'-'bavenie ;:,rganizácii pri v:?k;:,ne trl':acích ;:>rác pri i:azbe loZísk -...zi tk::>vjch ne!'ast::>v na Slove:1sk;;, Sl:-ve.>1sko je zná:l:e sYojou tohat::>s-::ou l:lHsk r:lznyc.h uti tkovvch nersst:>v /uhlie; rucy- ?:elezn~, rucn~; nerucy- :r:agnez.:.t, C~l::m:it, vé.;>enec; s iné/. Tiet:> sa ~e.Zili a -:aZi~ e.~:> ;.:>Czem.JJ.:h~ tak ej ~:>vrc.hJvY:u sp5s:bJ:t. V sJ.C3S:l::>m :>bC:>C:í sa r6e;;rieznivo prejzv·;,je 1;.tl::~vanie ta:1skiCne aj jSta:né~:> prier:ys~u, ej 11á ;:egatí\·r..y 5~ped aj na v:~'k:>n t.:-h3cich ::,r1c, nsjm8 . .~ r'.JCn:>:n e neruC=;:,:n t.a..r~ictve. Na;:>r-iek ~ejtJ sl:'.Jt)C.r::sti,\? n:!n <~.:Js ti s:r:e C::>sietli v:... ilikej:=.ce , ..ysleCl::v· p:-·i t~::i:r::>l::giac!: C::>b~~vania za ?Oz::>ci t:-!:ecích p::-:ác. ':iet~ ús;->ecry se C:>siatli .....-Cnl:a nasaé.z:Jva~iu a zavétzanit: naj~:>CernejSic!': t'!chn:)l:>gi:í \-r-:.sc-ict ;JrSc - \?Ttací=i v:>z=i s s~~rava~i ~irie= z:> zatrenitia at:> na;r. Atlss C:>~c~, E5hl!r, :'a-r.r"=:k, :Int;;ers:>ll 1=a.:1C, :.::>nt:;te~t, ?.aus!;err s :::)C. :'ak-

rietenie

;~e

ich

~at~~snie

~tchs~!z~va~,;~

:--~z.:.t :.r !":':2!.. ~ ::r::x:'s::oc:·~ a

Cs. ls.:.~.

s~3s~:J~,

nee:~k:rick4

- 33 -

k~n

l

~r~ecict

~J~=~=i

~rác r:z6~~~~e:

n~

~~ L)Q k[ ;Ju~i:!j

tr:. ::~:ci3c!": v

s..:.vislc~

10 }:g, ?ráce

~ri

tr~sci~

:~ts~i~y,

~=~~c~ =al~ho ~J:satu

;ri

ta!t·e tJ

~Jvrc±~~~ej

zS.S:.éYbe a \iZ-!t1::.r t;:,vé:r-e::s!:~ :~:>::ir.}'·- neC

jprEve

t~rénu n~d

100 kg,- v

s~vislej

zás~&vt~

~ad 30 kg, h~r~ce ~~!váezky ~ad 30 kg t~~avin,et~./. :ie~: ~r~ce Y~(r:::>r:~"'.;ejú

:e!'l strel:r::s~st!"i s ;>ríslu~;:f~ ~~~évr. . cr:izt - tr::-J:;cie pr1ce ~9léno rozsehu slt~~ technickj vedjei ::>dstrelov - tr~scie ;ráce ve:.'l:éb::> r:nsahu.

:i9j~astej~ie c::>:yvacie :nedc.v ~ri hltin.'1:J::: C:>i:yva::í sú: mec.l:s:üz:>vané vystupk::>v·:f c::>t.yvanie s::: ;:aklzds:-"im v:-·rút:.arHfh::> ~~:estJru základk~u ~o~~c~u trhaclcr. p~ác ~~lS~~ 3j ve~k~h~ r~z­ sa.!::u, d:-·b.Yvanie :::tv:::ren::>u l.:n~::>r::m s :;:J::>enc.haní::l i tv::>renéh::: v;"dobytél:::: pr i~ s ::>ru s .=:.=-dvazn::O:n je ho U!l'el:::n zavalení:r: - vy~::::návevú se trr,acirr:i prácami aico ::2aléh::> tak i Ye:..'kéh::: r:::zsatu, IEedziotz:;r:>vy alet::> ::::ecziet.á~.r.y zával - tri::ecie ;r~ce :..;al{h::> rozsahu a CalSie verianty.

?ri blbin.~om O::>byvani pre vrtenie vrtJV raznych s::::~r::>v, a ~rie::::erov sa ~ejcastej~ie :;:J::>uzivajú r5zne zahrenicné vrtecie súoorevy ren::>rr:::>ve.n<-ch l~iriem ako Atlas C::>:;:JC::>, Ta::rr:::ck, Ir.ge::-s:::ll Rand a injc.h: 3:J.l! 21, Al!.rr:ak litini Jwr:b:::, ?VS l, VS-l E, ESK 10J-2ii.2 a ;:>:>d. Priemer p:>Uzivenych kríbvyc.h eleb::> p::;:bik:::~;ch k::>~Jniek /vo vacsine orípad::>v firiem Coro~ant, Atlas Copco, E:::art aleb::> Fagersta/ je 40 az 60 ~, vrty su rovn::>bezná alebo vej&r:::vite urniestnené v priest::>re k v::>:'nej pl::>che.

cizok

Reziace práce sa ~::>najú: :rhacin:i prács.rr:.i r:aléh::> r:::zsahu co profilu 10 n: 2 /rucn~l, trhscírr:i prácami ve:Ckého r:::zsatu ;.aö lO @ 2 az G:> G0-70 n: 2 profilu ~echanizova~~m razenim. Pr i rucn::>m reze ni sa

p:::;;ziva~:í

vrtacie l:laci va

n=

22 l

v:f!"~b::>k Per:::>n KTiv::>klS.t - CR/ ;; ant!.vytraCn:>u ~uk::>vBt:n;, ?rie-

mer

v:~vrt::>v

k&.naö~k:~',

.:>

36 az 45 :r:n:, z!ibmy zbie.!::eve - klin::>v.\1 elet::: prb.rr:,·hitke asi d'J 2,0 m.

- 34 -

r!aCer.ia v ;:>:-e\·át_nej ::::ere zarJranit':1ej v)-r:>b3', aleb:> ~=~!!t-in:)vanej v~iroi;)y /s:.evetnic:vé k:>n~t.rukcie/, ek:> napr. ?l\;; 2 .4 s vftacin:i k:!.aC.i\"S!!.i v::s 45, V!:s sc, ~v1~2 so /':.iE t:> 1:.la5iva - tEZké san~-~4 s-J nasa.dZ:)Va!'lé ej na vftscie s'dpr3\·~, pr·e ~afbu/, slet:> !jC: aJ s :>be :>bny;ri klacii V 81!: i. .)be sú -,rev;y su cvojremer"né. !i ele j je t:> vrtací -..•:>z Bo::J:r.er ül-J::l s v~tacími klE:::i v aJT, i E3C 12:> :? , ví:s S:l l vo z má tri rame::.á/, jecn:>rer.;e;u:.y Ingersol1 ?.s.nd a ca:.'"' ie. :.Criemery vrt::Jv o: j ( ~ d:> 55 z::m. ?ou::íva.:ul. sú buc zt.ie.havé zélomy, prev1écajú pri&me zé.l:~y s p:>s:upo:n co 4 az 5 -· ~r-~ta

p~d~tkn·~-t:,

Ze :)::'Í rezeni tJli nf;saóetlé a skúEané aj Y~tac:i~ jed.::::.:ky s t;ydreulic'c'z::i vrtecími klaciva:r.i E7I:s 12:>,

klady ich zaveder.ie je

~i.::i;tálne.

V ubol'nom ts!'..ictve sa trhacie !)!'áce J:aláh:> ::-nsah'..l -..;;::lst-

.Ö".ljú "Jri c,b:~~vani ztytk:r·.r·;~ch ;>ilier:>v utlia :r-e t:H~:)U 1:-,:-.:Jr:>"\ania V::-st1.lpk~-v ~ zerá~l:e,

.c:::>st :ístu;:>ku v

-.:stupk:>~

zará~e

v zaráZke a djt.::;,·anie :1:::

cel~ ~:'1c­

s li!::vicscbu b:>cnéh:> pEiera. :: nav!'tá-

vaniu ,ryvrt:>v ~!.. ie~!!'"..l 42 rr=. sa ~~u~i'Vaj1 ruCn9 ele!-:tri::Lé ITtacie 1:ledivt V:J J:;4 a vzduct~·~.'é ?L'tl E?. El a VK 22, ,,.~!r·:)to~ z ~eskej :r·Eputlik:';. ~~Zba pri p:>vrc!"!:>von: C:-tJvs.ni sa vyk:>náva ne-.jC'3stejSie trt.sci~i ;:>!'~carri ve~kéh:>

r:>zsahu technol:>gia=i: plo~~~'ch ocstresl·ebo faZ~t:né p:-áce, c~~:::v:~=i ,:,Cstrfl::i ~€Cno­ =-sC~v~tmi s ~::>Cv~tanim :;lEb:> C·\'"::>jreC:>vé, E-let:> ye_tn:'=:i oCs't.~e~i. ~~nej sa p::>uZivaj~ k:>~~r~vé ~Cstrely, ne:=2 ~ iaZk~ prlstu?n~m teréne ?re vft cie m€cta~iz~i. Cas~~ sa jeCn~tliv~ :~chnol~gie kl:l1:binujú l Clon::>"t"é s k:>l!l:>r:>vyl!i alet::J :lonové s patnyl!i :>cstrelrti/. 1:>7 ;:·re

:>~\'érko,·é

V rr:ensích prev8d:kac.h f:a E~!:u

tzv. raC::>vY:ri

t~Z:í

t::-::scír:i pr?.ca!!i rr.aléi::::J r:-z-

~Cst!'~ln:i.

?!'! n&\"r~ávanie ~eCn::>tliv:'!ch Yrt:r·\1· ;-re p:-vrchové C:)b~:va.­ nie sa pouZivejl! vfte~i! sú;>rav:'.. !'"'::>";3Cn:l rezr..é, na;;r. l.r::: ?J, Sl\S SO a cl /z C:es!:ej reputlik~:/, 2ausl:err 80 a 120, f:; E:.i.tler e.leb:> príklepné ROC 701, BVB 25 fy Atlas C:>pco, FVSF. 150 a iné, s V:Jnke~Si:r.i san~,. .~;!!:i ~neu!:etick~'!:Í e.leb::> t~yC::-aulick:h:i yf:ací::.i

- 35 -

t:lcti,~~i. ?Tie::e:-y vrt:.v :>C. t.O C:> 12:) ~ r5zne~ c.ir...:~· a Úk.l::>nu

":::s::y

/zóvisia :>Ö

sttt:ly/. U cieY.t,~·.:c.b p:v!"'C!"J:>v:\:cr.~ ,.f~acicli sú-

prev sa p~~rivsjj ~ie! p~~~rná v~tacie l:la~iva ~YP~

E:

8~ a 110

?re pripacné druh~tné r~z~:j~vanie nac~err~'ch kus~v sa p:>uzivej1 !'Ui.:né \rrtecie l:leciva \'K 15 aleb:> ~lJ~ 22, ;:>ripadne :::>::-1l:>!enych n&l~zi. 2. :rhacie pr&ce Vyk:>n~vacie

t::-hacich ;rác

~a

jecn:>llivJch

prev~ózkech

sa

riaci: -

technol:>gicl:Yr: pr~c

;~:>jékt:>:!

ve~kéh~ !'~zsetu,

techn:>l~&i:ty~ p:>stup~m r~zsahu,

~aktiez

pre

::>Cst:r-elu

~re

vSetk;r :>Ct::>rn:>sti :.rhacich

a t::-tecich préc pre trhacie pr&ce

pri~luené

~&léh:>

~ób~rn:>sti.

C::>b:(va::i a ra::eni, v ui~li Ci povrcnovo: ~'~jvani sa ;~ufivaj1 nej~ss:ej~ie nasleeuj1ce ~r~s­ triEdky e p:>::3c.~:y trtacej tecbrü}:y: :K v::t::>n:I trhacich préc

a./

:)Ti

~rr. avi.-:y

!)::-'e ~::>C=e1!.:1é ~Jb~Jvs:~ie e ra:enie cc.nsk:,~ch Ci!l v ruCéc.h, neruCác!"l pripaC.ne i:1~:ct ::ereEt:>v ;Jlastické :!"!!aY!.!ly :an1,;,t..:t 1, :~.r:~:Lit 2, :SE.:lu:it G~:>:'ex ?, sy;.~é :Ja? 2 /!s~r:>c!~e=:/ ::e?-::~-i.~ /:::r.:J Cbe:r.l::) St~é.~sl:e/, Jt=:,~si ~ ;>r·e r~:::Ct::t ;.:.:lo~, - ;re ~~v~c~::>vé ~~t~vE~ie plas~ické ~snutit l, ~an~t!~ BeJ~ex /:r~ p:>Cin !)rip. ·:rut:>~r.. .á r:z:;J:>~:"va~:.~.< 2-l.eb::> s~·;:Lé ?:>l~r:it r 30 a2. e t~ . .i ( 5/!S2:', :Ja? l /I~ t~Jc!"~ert/, ::.e?-:J:::-s, 1:exi ~:.ost /~~(i:::>\'é nSl'J7l:';~/, e"Z:1J..zná tr!":evina S!.:::.r.:L: ::>/!:.':l:> cr~~=k:;./, _")!"i~. Perr:~r::ex r l9 z rc::z Psr·C:;.t.ice ~~:> i CgJ.§ie.

- 36 -

:e?-.S.:.:c-s-S /ICt:::.t Vest::r~/, :':'lztu~~:.,· C. e / ..;l,Cu t.~~"t..i(~:s/ p:·'! p--:",;.i.i:it so r~;Js::.r;iC:>Ll C·. l elet.., ~:e1~tr.lck~i::r. ~9:.r.;i}:::>::: SO-~nti, - .Z:4!E!lekt!'!cké r~zt.v.~l:y H:;;~L /~véCE:!:~/, :::>:~:-::L !Y~:J-c;;e=~:> ?.

z~~::!::>Y-2

a

!::":r!SE~C:í:

tlesk~vica/

c./

/Iönet Vestini, Np 12.

?.~z.r.Etnice

eb R::.r. :, P.!: C l l JZTJ tini, FJ:D /Cevs S-::upeva/ a :·::::; 01/L.;.:il:uJ.áS Sl:>vensk:)/, l:F.AE 1200 /;·re ut.l!e/, EaR 2a /Butné stevt;v Y.~sice/, rozr.e t:.-·.::Jy Sce:sf.!'ler ek:) Sre p::eu=atické nal:ijenie náb~:)var.ycb trha•.'in d:l ;>rie:c:~=u 3~ :r.:r. Y8Céie ~ri!~ery sa nati:ajú ~..:(;r-te aleb::> v:>::n~Í!t p&C:>zr. v:;:-F.tejú ich ?er!.":::>!l l:riv~klát. ET ..~J;oL, ?~~'!' A!;JL /~védsb/ sw 40 a 10-::> /R:D Jesennü-C:v a ~:·:zu? 3 /F.! ?ritram/ pre ne.bájerüe sypkjch tr.h:avin typu dusicnen ~:)n."ly a ;:>alivo, zh:)t:lV:lVer,.Ych na xtieste sp:Jtreby eleb:l prie!!':-.•selné. lia na.!Liesá,·anie tycht:l sa p:luZ:í-.;ejú t:iesacie za:::-iadenia n:IX .I.NOL !/2\.t, - E zarladenie ne v:rr:Jbu a nai:ijanie eirulzny~h tr:navin D,yn:) Chemk:l. e./ :l€. ~atn.1 pom5cky pre trhecie práce, ak:) meracie pristr:)je na digitáln:lm principe /DIG~HM aleb:l DO 200/2000/ aleb:) rucick:)vé /1:x 10 a ll/ pre r::.eranie rnnetn,Ych sieti, zaiuk:Jvacie piSt:)le p:::-e upchávar.ie vrt:Jv, \'edenia pre elei::tricky r:Jznet, rözne skúsobné pristroje a p~d. ?nne.menávame, ~e sa xr.52u pou~ i vet ej calSie tu neuvádza."lé pr:Jstriecky, pret:)ze sú p:)uzivané v !!'ens~m rozsahu. Ide i :) niekt:Jré calSie trheviny VCHZ Percutice, natíjaele zarladenie ,;J:'e netijer:ie ne pY!'Chu, Sa:!:OSV:lrné mal:ké upc.hávl:;)' a celSie.

- 37 -

/telte v~~cnc~v a d:>l~~it~v/ trhavin;:· 12E 200 ~g , elektrická :-:nbusf.y 1500 ks, lD:;:::, 500

~:s.

- .SI..2\Sr;sz2 ~~.t:·3:E:I:=-~v~ Z.~V')tY, e.s. ,J!lSeva, t:"havin~' 2J~.·JOC l:g,

.e

z :..~t:> {.·J ;; 3-a?, r:)zt-~~sky ~le~- tr!.cké 35.JOO ks a tlesl::>Yica 1i~l2 20.000 tm • S12V!·.:. .~G, a.s., :.,....:::enlk, trl:.eYÍ!l:)' 54.10:> !:g, z t='ho Da? lf..():) l:e 1 r~zt:.~l:y z~::i.h:>·.•é :.7:;.JCO i:s, ele.ktr.:.cké 15.000 J.:s a tles-

- ~uz:;~:;~:É E.rl:·::S, s. ~· S!JEF:I~, l~irn1 Slená, tl--ha.viny 3!.4. 7:>·~ "-& z t:>J::~ ::e? 7é.S:JO kg, ele:O:tricl::4 r~::!:rJ~ky jJ'i .4:JO ks.

- 38 Dipl.

Ing. Antonin VOJTA

Dipl. Ing. Albert MATEJ Bundesrepublik Deutschland

Tschechische Republik

Kar>.n c ie At>b:-uch.methoce Srrenge:l heute noc!"! mi t a:::eren Abbruch tech:1c1ogien konkurie:'en ? Pers;'ekti ven ~ethode

.:€!' A:.~:-'..:c::­

Sprengen.

Die ..;bbruchl:lethoce Sprengen war jah::-elang ei;;e cer Sie ermeglichte ei~e schnel~e, -.;::t;eflllirliche und preiswerte Lic;_uidatio!l ";nbrauch;)ar geworcener Objekte. Eine stür::ische Entwicklt:.ng :J:achte diese ;,:ethoce besoncers ~a ch dem zwei ten Wel tkrieg ct1::-ch. I;;;. \'e::-gleich zu a~ceren Verfa!:ren bietet sie folge!:.:e Ver~auptabbruchtechnolcgien.

tei~e

:

E.Jte Zert:""~.::e:""u.ng ~€:- 3a'tJwerke so,

.:. c-:.:-s.ns;'crt

1.::1C ~.·:ei terverarbei tung

Cass Cie Au~Ja.Cu.~g,

Cer-

;.~,;.te~ia~

i-=::.

so~o:--:.

~r~olg€n ke~~en,

- sofc:"'tiger grosser ~~:"' k~:'zzeitige

!.~assenf'e11,

3eeintrachti~~ng

Cer

U~geb~~g.

:::las~na!"'..=en,

hcher ~~nteil S:;:rengens,

:·:~~e

:.:1

6e~ ~a~e~rbeit

bei te:"'

7c:-~ereitu~g

~es

ven :1et:ge~-a\.lte:1, msssi ..~. en Stahlb~to:-..l:o;:st:--uk~ic::~:: ::f!chs ter !~achbarsc~s:'t S.r!Ce:--e C~jekte, dür~nw~~Cige

- 39 -

St~~lbetcnkühltürme

unter

begre~zte~ Beöing~gen :~

Inöustriebetrieben usw. liquicieren. In ~ar.chen L~dern ist aber in letzter Zeit eine Abschwenkung von dieser lO:et.'lode zu bemerken. Andere Abbruchmethoden erzielen langsam das Ubergewicht. In meinem kurzen Beitrag machte ich mich mit den Gründen dieser Erscheinung be~assen und öarauf Antwort geben, ob die Abbruchmethode Sprengen noch mit den \?eiteren Abbruchtechnologien konkurenz~ahig ist.

.

Das erhOhte Interesse ~~ anderen Abbruc~ethoden ist aus ~olgenden Gründen entstanden : - durch die Entwicklung verschiedener leistungs~~'liger Saumaschinen únd Ger!!. te und der verbrei te ten l~~glich­ keiten diese bei Abbrucharbeiten einzusetzen, " - durch die Sesorgnisse der Okolegen um den Umweltschutz die Wirr~~g von Staub und Lll.rm bei Spreng~gen, - weil anspruchsvolle Sprengungen nur er~ab:ene ~~d hochquali~izierte Fachlaute durch~~ren können. Neue leistungsfll.hige :óaschinen ersetzen n~Tl besoncers H~Tldabbrucharbeiten und erniedrigen den Anteil von Handarbeit bei dieser Tll.tigkeit. Durch die Spren~~g erfolgt die ZerstOrung des Objekts in einem Augen~lick. Bei der Auflösu~g der Kcnst~uktion ko~t es zur Entstehung kleiner Staub~artikel. :'ie !Cer.ge des Staub' s wird vor allem bestimr;t curch cie GrOsse des abgebrochenen Objekts und curch seine Konstruktionsweise, nicht eber durch die gew~lte Aobruch~ethode. Ein grundsll.tzliches ~oblem ist die ~ntstehu4g von Staub in der Abhll.ngigkeit von der Zeit. Bei schrittweisem Auseinanderne~en ist die ~enge des Staub's pro Zeiteinheit kleiner, wirkt allerdings wll.hrenö der ganzen Zeit des Abbruchs eines Objekts. Bei dér Sprengung ist cie Staubentwickl~~g a~ einige wenige Augenblicke beschr~nkt. Der höhere sofortige Staubwert bei cer S~ren­ gung cient als ?.auptarg~ent für Umweltschützer, cie diese ~echnologie oft ablehnen. Eeutzutage haben wir aller-

- 40 -

cings eine wirksame l.:ethode zur Hane, die ci e Ausbreitung ven Staub in cie D~gebung des S;.rengcrtes er~clg­ reich verhindert. Sie besteht in der vollstancigen Verhüllung des Objekts mit miteinancer verbuncenen Streifen tec~~ischer Textilie. Sie ist cie Voraussetzung cazu, cass Sprengarbeiten auch weiterhin eine ~~i­ verselle Technologie f[hig bleiben, enderen Abbruchtechnologien zu konkurrieren. Ein weiterer Grund Sprengarbeiten abzulehnen, sinc extrem schwierige Beöingungen, in denen man die Abbrucharbeiten realisiert. Es handelt sich dabei ~ Bedroh~g ö er Umgebung durch cen Spli tterflug, 1.l.C c en dyn~ische::'l Stoss beim Sturz cer Konstruktion oöer um Platzm~~gel für den Sturz cer abzubrechenden Konstruktion. Jetziges !\i ve au der Sprengtec!""''"'ik schafft es allerCings, au ch ci e schwierigs~en ralle erfolgreich zu lesen. Der Splitterflug bei cer Sprengung ist ein unvermeidlicher 3egleiteffekt dieser ~echnolo[ie. Relatív ein:fach kBl"..nen wir inn verhincern durch ;..bdecken C.es :·estruktionsschnittes. Im Felle cer 5enutzu.'1g von tec!::nischen Textilien zur Vermeidung von Staubfall, verhi::'ldert ciese auch den Splitterflug in cie ~cgebung. !en cynamischen Stoss bei:t Sturz cer Kc::'lstruktic::'l kennen wir berechnen. nas Ergebr.is -.ergleichen wi::- mi t Werten, welebe Cie !·Jo::-m CSN" zul!!sst 1:-nc entscheicen ~ber :1otwe!1C.ige

I,:ass:la.!"'~en.

h;eiste!'ls ha::Cel t. es sic!'l

~

Ce::

Schutz u.~terirdisc!:er Lei tungen - i'lasser, Kanalisa tien, Gas, Strom- eder :'elephonkabel. Zu:- D~;:fune des c;ynamischen Stosses ~eicht in den meisten F~llen eine Scf.ic~t poresen !.:aterials, eas ati die Sturzt::asse aufgeschüt:et wird. :Eine wei tere 'h'irksa.me

von

Me.ssna.~x:.e

ist die 3enutzur:g

Durch Cie ·;;anl g!bstige:" Ve:-cer Ladungen, verlar.ge::-n wir cen Stu:-z ce:: Kcr.str~ktion a~f einen l~'"lgeren Zeitabscr~itt -bis auf lülliseJ!:1J..'"lder.z~ndern.

zBgeru~g

1000

I:.S,

- 41 -

ras schwerwie~endste ~inöernis bei cer ~eali­ sierur:.g ven Abbr~c:harbeite!'l ist üblicherwe-ise cer ?latz=angel in öer Umgebung ces abzubrechence!'l Objek~s. I:ieser beeir.i'lusst auf eine entscheicende V:eise öen hrbeitsprozess. Durch Verschiebung des Dest~Jktions­ schnittes in eine besti~te HBhe erzielen wir die Verkürzung eines Schornsteinsturzes. In der CSFR ~~r­ den s~~ornsteinsprengungen realisiert, deren Destruktionsschnitt in einer EBhe von bis zu 20 m über dem U~gebungsniveau plaziert wurde. Wenn wir die Verschüttung einer Strasse vernindern wollen die in Q~ittel­ barer N~e des Abbruchobjekts liegt, verschieben wir öen Destruktionsschnitt in diesem ~eil der abzubrechenöen Konstruktion wiederum hBher, in der Regel auf das !;i ve au des ersten Stock' s. Bei gUnstiger VerzBgerung ce:- Laöungen bildet eas nichtaufgelBste :r.:auerwerk des :Ercgeschosses ein wirksa.n:es Hincernis gegen den .Fall cer Kcnst:-uktion in die Q~erv~nschte ~icht~ng. rie Lenkung des Konstruktionssturzes mit Hilfe ce:- VerzBgerung cer :adungen ist allgemein bekannt Durch die Verstrebung der Teile der Ko:1struktion, deren LadQ~gen frUher aktiviert sind mit dene:1, deren :La dungen mi t Versp~tu.'"lg ak ti vie rt sinc, e::-ziel en wir eine ceutliche ~r~~hung ce:- verlangten ~enh~ng. 3eim Abbruch von Objekten im

~eihenbau

becienen

·.n:: ur:s der vollst!L'"lCit;en J.btrennung cer abzureissen-

cen Kcnstruktion von cem Cbjekt, das erhalten werden soll. ?alls nt!>tig, benut:en 'sir proviscrische Stützl.".Sg

cer lesen Teile, cie cie verschiedenen :eile ces Cbje~ts t:-ennen, in cer ~egel ~it ~olz, eas beseitigt wird E:eichzeitig ~it cer S~~en~~g öes abz~brechencen Objekts. ce~ !!:assnar.cen, cie es e:-:nBgliauch unter schwierigsten 3edin8L~gen auszuf~~:-en. Ir~e Ausführung verl~~ft allerdings genügend e :=:rfa..~~..t.'"lgen. ;:;ie k~'"ln .ca.'1 abe r wirklich nur öurch praktische T~tigkeit erla;gen.

Dies sind <:inige

c!:en,

Abb~ucharbeiten

- 42 -

f~einer

::.eir.ung nach ist deZ' !-iau;;tg="J.nd, de:- eas

:::-esse :für a;"lce:-e Abbruc!wer!ahren bewirkt, d'=r :::::-:'ahr.,.;.nge!l

r::.. t

Sprt:ng,;.r:gen un te!"'

:.~ar,gel

In~e:'­

ar,

erschw~rten öeCi:1~;.r:ge:1

unC die Ca:'aus en~springenCe Angs~ vc~ event. e~tst~~e~Cen 3esch1!.öigu..-:.ge:l der anliegencen Ob jek te. r.:i t den versince:-ten Anteil an Abbrucharbeiten durc~ Spren6~g, ver=~ndern sich auch die MBglichkeiten neue Erf~~rungen zu e:-werben ~~d eas professionelle Niveau des Spreng?ersonals zu erhöhen, welches bei ko~plizierten Sprengarbeiten er:fo:::-cerlich ist. :'ie beschriebene Si tuatien 'beei:ú'lusst gJ.eichzei tig die Stancpunkte der Auftraggeber unc Aufsichtsergane, die aus öesorgnis ver eventuellen 1~isser:fclg und Sch!!den, lieber andere Arbeitsvorg~e w!!hlen. ~ie a~geführte Meinung best!!tigen die Erfa~r~-:.gen aus de:- CSF?-. In der Vergangenheit bestaod hier eine sehr erschwerte Situation bei Anschaffungen ven leistungsf~igen, spezialen 3aumaschinen und Ger!!ten. Dieser Zusta~d f~hrte dazu, öass fast alle Abbrucharbeiten auf die Sprengtechnik orientiert waren. Nun ::-ealisieren wi:- bei uns .~.bbr'.lcharbei-

te:1 scC.!'lel!., ungef~h~lich ~~c ökol·:)gisch rein mi t 5;-rengsto~f praktisch ohne Einschran~~ng. Unse~ Spre~g~e~sonsl

hat genügend Erfah~~ngen mit Cer gen unter allen 3ecingur~en. Xacl-1

ob;je~tiYer

Durchf~~ru~g

von

3egu.tac::-:ur:g Cer Ver- 11::C

s~~eng~~­

!,;a~!: teil~,

ich Cavon über~eugt, Cass die A~CruchmethcCe S~~e~ee~ a::.ch wei ter::i:J. c:i t allen a:ldere:l Abb:"uchtechr:clog:.e:l e~­ ~clgreicn konkurieren kar~~. In manc~en F~llen be:m Abbruc~ von ~ochhauser~, Türmen unC Indust~ieschor~ste:~e~, bei 3au:en aus 3eton und Stahlbetcn, ~assiven Kcnstruk~icnen :i~

/wie

Grun~auer~ ~~ter Masc~ine~ ~~C Eehalter~/ ~~c

i~

allen F~llen, bei Cenen es nicht ~Oglich ist anCere :ech::.clcgien ~•::uwencen und sel'::lst7e:-st~"'1C.lich auch bei cer 3eseitigung von Naturkatastrop~en, bleibt die Abbruc~~ethoCe Spre~gen als eir.zige Al:ernative.

- 43 Dipl.

Ing. Antonin VOJTA

Dipl.

Tschechische Bepublik

Ing. Albert HATEJ

Bundesrepublik Deutschland

1-.EE.R.OCB VON OB.JEKTEI; .AUS FERTIG'l'EILEN J;,.~.7l ;..:l!an~

Cer f'tlnfziger

Ja!"l~.e

\o."U=Ce

rni~

Ce:n Auf!:iau vc::

~ic:l::.­

aus Fe=tig~eilen begcnne~. Diese ~etho~e wais~ c~­ strittig mehrere Vorte~le auf, cie ver allem in cer Schnelligkeit Cer 3auarbeite~ bestehen. Dcrt, ~o Cie Fertigtai~~==­ steller (z~7. Onterschieö von der Lage in der enemaligen CS!~) sic~ ~en Fcrde=ungen der Arc~i:ekten anpaEten, wc=den beme=-: ke~swerte Ergebnisse erreicht. Nu~ wenigen ka~ jeöoch zu cieser Zeit ins BewuGtsein, caB einmal die Zeit heranko~7.t, ~o diese Bauten aus unterschieölichen Gründan heraus a~se=ro­ chen werden rnüssen. Ihre Lebensdauer wuröe zur Zeit cer Errichtung auf huncert Jahre geschatzt. Inwie~eit diese Vcraussetzung real ist, wird uns die Zukunft zeigen. ge~i~den

Die 3ntscbeidenden Dedingungen für das rationelle Abtragen von Objekten ist die Zerstörung cer 5tabilitit der senkrechten Kcnstrukticnsteile, die den Einsturz des Eacwerkes zur Fclce haben. Die oew!lnschte ::irkung i<ar.n :nittels Sprengtechni~; öurch den Ei;satz ~er Stahl:nasse, schweren ~bbruchham­ ~e=s, ~e~cnbrechers oöer öurch U~=eissen der GabauCe ~i~tels Stanlseilen erreicht werden. ~~ effektivs~en und sich,=s~;n is~ jaeoch die Ausbildung der fü: den Einst~rz nctwentigen ~=e~nschnitte mit Hilfe der Sprengtechnik. Die sank:echten Bauteile von traCiticnell e=richte~en Ge~a~­ ö.en bes~e!"len maist aus Zieoel::,aue~;e.rk, Cie horizo::talen T~a;kc~struktionen ~eisten; acs Eolz, Stahltrtlsern ffiit z:eseleinlagen bzw. aus S~ahlbeton. ~ie Stabili~§: bei Ce~ klassisch gemauerten Gebaucen wirc durch cen ZiegelsteinverbanC u~d die in der Norm vcrgesch.rie=E~en S~anlbetc~=i~;e e.rreicht.

Die Traskor.struktionen tei Skelett=a~~en =estehen vo~iegenC aus eine~ S~ahlbe~on- bzw. s:ahlrahmen. ~ie Decken u~C T=ager ~erCe~ e~en!alls als S~a~lbeton- bzw. Stahlkcns~r~ktic~en aus;e~ilCet. Ve=tikale ~nd herizentale ;auteile bei den Fertigte~lbauten werden aus Cen i~ Fer~igteilwe=k her;es~ell­ ~en Tsilen montiert. Diese Fe=~i;~eile we:ten ~ei de: Mcc~a;e i~ 3auwe=k ~iteinaneer tracend ve=schweiEt sc, eaB sich eie erfcröerliche Stabili~at cér au:z~bauenden :ertigteil~on­ st:uk~ion s=gibt. :ie ~ers~ell~ng von nct;;ené~;e~ ~=en~schnitte~ ist bei~ A~t:age~ von Ziegelmaue:werkbauten ve=htiltniss~ass!g ei~fac~. Es geht Ca~~i um Syste~e von geger.seitig ~itwir~enCen =c~=­ lcchla~~~gen. ~ach erfolster Sp=engc~g t=it~ ein scfc=:i;e= .Einstt.:=z ein.

~ie

Fall=icht~n;

Ces

abzu:.rage~Cen

c=:jekt.es

:{ann d\:.=ch Cie ?ositicn éer r·re::.nsc~nit.t.e U!"lC C~e \;ahl C.es Ve=zöge=c~~sineervalls cier Z~nCer gut gesteuert weréen. a~nliche s~ele~t~auten

Eine

Situation liegt beim S?rengen von Sta~lbetcn­ ver. f.ier muE cie vertikele Tragi
- 44 -

minóes~ens auf volle E:dgeschosshehe ze:stör~ we=~~n. :~!olse des nach der Sprengung d&rch den Ei~sturz des Obje~tes ~e=­ ~=sac~~~r. Cyna~ischen StaEas ke~~: es zur wi:ksa~en Ze=s:e~aa;rechten Kons~rck~io~steile. Auch in Ciesc~ =all fallrichtung durc~ ~=en~schnitthöhe ~~e é~e Verzöcerunc zwisc~~, Cen Zünte~n ~e~ ~~~enc1a~·~~-e­

runs Ce= ka~h die Wahl de: gereselt

eie

\o..'ercen.

-

.. _.

·

-

._ -

-!"'-

• --

--··-= ··

~ine kc~?lizier~e Situation is~ b~i~ Abtrag~~ ven s~~~ls~;­ lette~ 9egeben. Stahlkcnstrukticnen wurden meistens f~r =ie Errichtung von Inöustriecbje~ten verwenöet. FCr die Eerrstellung von notwendigen Trennschn~cten ist sehr ~ichtig cie

richtige Verbereitung öer Stahlp;ofilen curch Erennschneicen. Cie ko~pliziertesten Situationen fincet ~aP. jedech in cer Regel beim Abtragen von Fercigteilbauten ver. Die Rau~zelle~­ Kcnstrukticn ist auEercrccntlic~ stabil. Ihre Sta=ilita~ h~ngt jedech wesentlic~ von cer Festigkeit cer Schweieverbind~ngen a~, rnit denen die einzelnen 7eile verbur.ce~ ~~~~. Sinc die SchweiBungen mangelha~t ausgeführt oder ist cure~ Cie Al:eru~g Cer Kcnstr~ktion bereits sta=ke Xcr:ossio~ Ce= Verbindungen eingetreten, kann eine Schwachung unc Ver~i~ce­ ru~g éer Stabilit~t in besti~~ten Teilen éer ~cnstruktion cie Felge sein. ~;e~n es ru~d um das abzutragende Gebacce a~sreichenCen :=eiraum ;ibt., kann eine Sprengung leicht realisier"; ;.;erCer:. J.~,a~ muE nu= C.ie ]Jlza'lil Ger Trennschr.it.te \;e:;.igste::s b~s z~.::::- ~=e::e Cer De~ke über de~ Erégeschcss, ~ei Eoc~ba~";en ~it me~= 2ls sec~s o~erseschossen auch höher a~sfCh=a~. Eei ?latz~a~se!, ~o Qan een Fall ~er abzc~rngenee~ Xcnst:uktlons~eile k=c=~i­

nieren rnuS, ist auch éie richtige Kahl cer Ver:ögerungsintervalle zwischen öen einzelnen Laéungen von wesentlicher 3eceutung für öen Erfclg der Sprengung.

ver ~urze~ s:an~en "-• ver Ce= Ac!gabe, i~

~u=~ov

l'c=C!:iöbmen ein Z\•d~:lf;eschcssi;es Fer~i.;tei~-:·c::.~:=­ =~t eine: GrunC:issfl~c~e ven 32~ x l4~ ze s;:e~;e~.

:!.:1 ~i~~e

Die GecauC.ehehe be':.rug .;Q!':l t:::C. Ce=

\:.!r,!;au~e

Rat:::i C.es z·; a=::-..:-

O~je~tes ca. 18000 ~c=ik~ete:. ~s hanC~l~e s~c~ ~~ ein ~·ich~~a'.:.s, \velches !ü= Scv:e:~sc-lda:e~ a1.;s Ce:1 ~r. Ce:= ::::.:~ali~en ~:~ e:zeugte~ Fer~ig~e~le~ se=a~t w~rce. Die A~~a~­ ·nanC!e=:ig-=.eile waren 50 C;:l, C.ie ~;a::C.elele::"'e!'l:e =.es A:.:.:=~s­ s:hac~:es und des Treppe~hauses ~O =~ ~~e T=e~~~an~ele~e~~e

:ra;enCen

25 c~:: cick. !\a ch Ra"'!l&:ig der Cb j ek te

w;; r ce ci e E!1tscheic;;:;g ge-:rc:: e:;, éieses Cbjekt durch Sprengtechnik abzurei5en. ~it ~ieser Technclosie kör.nen wir a~f C:e ?=aktische Erfahr~~g v~n h~néerten Sp:eng~~gen zurCckg~ei!an. Meiste~s gi~g es je~cc~ Cabei u.~ gemauer-te Objei
=e=

- 45 -

~~fcru~d des ceringen A~s~ances des P.aus s zu den vcrhancenen ~ac;bargebiu~~n rnuBte die Sp:engcns iufe st e~a~t gepla~t we=den. Das Hcchhaus war nur 10 ~ vo~ Ge ic~e des S~adta=­ chives und nur 20 m vo~ Neubau eines Alters~ei~es en~:e=n~. !~ Absta~= ven lS ~ lag Cie Gaslei~~~g. ~~= Ciese EeCi~~~~­ mu~te Cas S?rengungskcr.ze?~ ge~au abgesti~~t ~erde~.

sen

- Der Eaupttre~~schnitt wurde auf valle F.öhe Ces ErC;eschcsses und des ersten Obergeschosses geführt;

- der Eilfstrennschnitt wurde auf volle

?.ö~e

Ces zweiten unC Critten

Obergeschossas; jedech nur i~ Bereich der ~rennwande, des Treppenhauses und des Aufzugschachtes - jedech nur innerha1b der AuEenwande qeführt; - für eas Treppenhaus una cen Aufzug5chach~ wurden die niedrigsten Zünderzeitstufen verwendet; -

c~e weiteren Zünderzeitstufen wurden an der Stirnseite öes Gebaudes in Ric~tung des Falles eingesatzt;

Cie letzte~ ZC~Czeitstufen wu=Cen an Cer Ecke Ces abz~~ra­ genden Objektes in eer Ni~e ees Stadta:chives eingesetzt. Sie Eohrlcchlinge ~n de~ AuE~~~latte~ betruc 30 ern (bei 0,1 kg LaCung), Cie Echrlochlange~~i~ ~=ep?enba~s und i~ A~!z~s­ schachten~eraich 18-20 c~ (~i~ 0,05-0,1 kg ~a=~~g). ~ie Eohrlochlangen in den ?:enn~inden wa:en 12-24 cm (~ei 0,03 ~; Laeung). Spren;u~s ••~ree~ 7.238 Ech=~ngen a~sg~fChrt c~C Ca~ei Sprensstc!f sowie 7338 Zü~Ce= mit Cen Zeitstu!e~ l-lS (Ve:zege=cngsintarvall je 23 ~s) ei~gesetz~. Für eie S;ren;ung wur~e ei~ Zü~~;arit Ua:~e Schaffler Typ 83a ver~~c~at.

:ur Cie ~14

k~

une Ec~:a=beiten ~au~r~en :~ei ?~c~ate. ~adea=beiten na~m~n er~i 7ag~ i~ ~nsprucn. ~ie E?rans~n; wurde von der Fi=~a Vanko in Li~e:ec ~~rchse!f~rt. =!e

:ie

Vcrbarei~~n;s-

- 46 -

Walter WERNER Am Hang 2 52223 Stolberg Hochhaussprenguna in Hamburg l. Das Objekt Ein 1965 erbautes 80 m hohes Bürogebaude war abzubrechen. Das Gebaude mit einern Grundriss von 23,80 x 23,80 m und einern au~en liegenden Treppenhaus von 5,50 x 3,25 m hatte ein Volumen von fast 46.700 cbm umbautem Raum und eine Masse von fast 18.000 t. Es handelte sich um eine Stahlbetonskelett-Konstruktion mit einern Aussteifungskern in der Mitte und dem auEen liegenden Treppenhaus. Das Gebaude hatte einschlieBlich Keller 24 Etagen. Im Gebaude war viel Asbest verbaut worden und mehrere Sanierungen waren notwendig gewesen. 2. Das Ul"\feld 2.1 Das geografische Umfeld Das Gebaude war einmal das Wahrzeichen der Reeperbahn gewesen. Es hatte die Hausnummer l. Die weltbekannte StraEe lief 35 m von der Au~enkante entfernt, die anderen StraBen 40 - 45 m. In allen StraBen waren Versorgungsleitungen vorhanden. Die problematischste Leitung war das über 100 Jahre alte gemauerte Stammsiel mit 3 m Durchmesser, welches etwa 40 m seitlich in 20 m Tiefe lag. Dieses Siel entsorgt gro~e Bereiche von Hamburg. Es war aufgrund seines Alters in einern schlechten Bauzustand. Ein Zusa~~enbruch dieses Sieles hatte verbeerende Folgen für Hamburg nach sich gezogen. Die U-Bahn fuhr 80 m vom Hochhaus ~ntfernt. Das nachste Gebaude war ein Hotel in 68 m Entfernung. 2.2

~as

pol~tische

Umfeld

Nicht minder problembeladen war das politisebe Umfeld. Wegen der nicht sorgfaltig durchgeführten Asbestsanierungen wurde nur von einer "Asbestruine" gesprochen. Wegen der gesamten Verkaufsabwicklung stand der Senat im politiseben Kreuzfeuer. Wir als Abbruchunternehmer bekamen genügend Querschláger ab. Die geplante Sprengung wurde zweimal verschoben, zuletzt nur eine Stunde vor Beginn der Ladearbeiten. Glücklicherweise hatte die "Hafenstraí!>enszene" - obwohl nur l km Luftlinie entfernt, kein :nteresse an diesem Komplex.

- 47 -

3.

Abb~uchalternativen

Der Abbruch eines solch hohen G~báudes in dieser exponierten Laqe ware natúrlich auch rnit anderen Abbruchverfahren denkbar. Ein Herunterschlaqen mit~einer Fallkugel war aber aus sicherheitlichen Oberlequnqen nicht machbar, ein Rúckbau mit Kleingeraten von Etage zu Etage hatte jeden zeitlichen und kosténmáSigen Rahmen gesprenqt. Eine Sprengunq war also die beste Wahl. Fúr ein Kippen des Gebáudes in voller Lánqe reichte der Platz nicht ganz - es fehlten mindestens 20 m. Zum anderen waren auch erhebliche Erschütterungen aufqetreten, was wegen des Starnmsieles nicht sein durfte. Die Methode der Wahl war ein Vertikalkollaps - ein "In sich Zusammenbrechen" - des Gebaudes. Dies ist bei einern derartigen Gebáude in Deutschland bislang noch nie durchgeführt worden. Die Planung wurde zusa~~en mit dem Planungsbüro Or. Melzer aus Oresden ausqeführt. In vielen Gespráchen wurde die Sprengstrategie erarbeitet. Das Erdqescho3 und die folgenden Obergeschosse J, 6 • 10 , 14 , 17 und 20 bildeten die Sprenqebenen. Zusátzlich wurden die Trappenhauser im l., 8. und 12. OG zur Sprenqung vor~ereitet. Nach Gespráchen mit dem Prüfstatiker wurden dann noch die Saulen im Keller und im 1. Obergescho3 gesprengt. 6 - 8 Hitarbeiter stemmten 4 Monate lang Schlitze und gro3e Offnungen und bohrten ca. J.OOO Löcher von 0,16 - 1,60 m Tiefe. 4. Das Zündsystern Fúr die Ladaarbeiten waren bei einern Einsacz von 8 Sprengberechtiqten und 10 erfahrenen Helfern J Tage vorqeplant. Es mu3 bedacht werden, da3 der Weg :um 20. Obergescho$ mühsarn war, denn der Aufzug war von Anfang an au3er Setrieb. Das ~"t fúr Arbeitsschutz hatte 3edenken wegen Frühzündungen durch Slitzeinschláge - sch1ie3lich war das Hochhaus das alle anderen überragende Gebaude. Man hátte über die Wirkung der Aluminiumfassade und der aewehrung als Faraday'schér Kafiq diskutieren können, aber wir entschlossen uns zum Einsatz von OYNASHOC. Aufgrund der űbersichtlichkeit in den ein:elnen ~tagen wurde eine Zündunq mit Rinqleitung verwendet. Das Zündverfahren wurde :usammen mit dem Sprengtechnischen Oienst der Oynamit-Nobel ~G erarbeitet. Der Einsacz bei einern solchen ?rojekt war auch fúr diesas System eine Pre~iere. Die Wánde der Trappenhauser ~onnten nicht lanqsseitiq gebohrt werden. Deshalb gab es ~a. 1.500 kurze Löcher ( 0,16 m tief) im Abstand von 0,20 m. sie wurden mit 20 g Gelamon 40 und Sprenqschnur 12 q geladen. Ourch eine Leitschnur wurden sie verbunden.· Schwedische Plastikklipse erleichterten diese Arbeit ungeme in. Insqesamt wurden ca. 100 kg qelatinöse Sprenqstoffe und ca. 80 kg Sprenqschnüre von 12 q, 20 q und 40 q Ladegewicht je Meter (meist als Ladung in den Innenwandenl verbraucht.

- 48 -

Die Zündfolge wurde lange kontrovers diskutiert. Ursprünglich sollte der Ablauf im obersten GeschoB (20. OG) beginnen und mit 0,25 bis 0,5 Sekunden Verzögerungen nach unten ablaufen. Dies h~tte einen "Hammereffekt" erzeugt, was eine gute Zertrümmerung des Haufwerkes zur Folge gehabt h~tte. Dies w~re aber mit gröBeren Erschütterurlgen verbunden gewesen, was wiederum Ángste wegen des Stammsieles hervorrief. Es wurden dann Kurzzeitzündern so eingesetzt, daB die Zündfolge auf allen Etagen gleich von innen nach au~en ablief, w~hrend alle Etagen gleichzeitig durch elektrische Momentzünder initiiert wurden. Vielleicht h~tte man besser von Etage zu Etage wenigstens elektrische Kurzzeitzünder verwendet. Es h~tte einen geringeren Luftschall und Knall gegeben. Aber es war ja schlieBlich Neuland. Die 33 elektrischen Zünder für das redundante System wurden erst am Sonntagmorgen von nur 4 Leuten angebracht. Hinsiehtlich der Widerst~nde und des Isolationszustandes gab es keinerlei Probleme. 5. SicherunasmaBnahmen Die Sprengetagen wurden mit Maschendraht und 2 - 3 Lagen Vlies ( 400 g/qm) verhangt. Die ursprünglich um die Pfeiler gestellten Ballen aus Mineralwolle, die noch im Geb~ude lagen, muBten wegen Krebsbedenken wieder entfernt werden. Der Absperradius wurde auf 200 m festgelegt. 240 Polizeibeamte riegelten diesen Bereich schon 2 Stunen vorher perfekt ab.Die 80.000 Zuschauer wurden ohne Schwierigkeiten auf Distanz gehalten, obwohl die Sprengung schon seit Monaten das Medienereignis in Hamburg war. 5 Fernsehstationen, 4 Rundfunksender und ~indestens ein halbes Dutzend Zeitungen belagerten uns und wollten Informationen (übrigens die Lieblingsírage lautete: Was roachen Sie, wenn es schief geht ?) . 6. Die Sprenqung Die 3,5 Als der

Sprengung wurde pünktlich um 13.00 Uhr ausgelöst. In nur Sekunden sackte der Riese vom Billerntor in sich zusamrnen. sich der Staub verzogen hatta, wurde der absolute Erfolg Sprengung sichtbar: der Schuttkegel ma~ gerade mal 12 m.

7. Auswirkunaen 7.1 Staub Natürlich gab es eine groBe Staubwolke. Sie zog aber mit dem Regen und dem starken Wind davon ohne Sch~den anzurichten. Was sich wahend der Vorbereitungen als árgerlich erwiesen hatte, zeigte nun seine positiven Seiten. Der Regen spülte alles fort.

- 1;9 -

7.2 Detonationsknall Die an den Innenwanden des Treppenhauses anliegenden Sprengschnüre - ca. 500 m der 12 g Schnur = 6 kg - welebe gleichzeitig gezündet wurden, verursachten einen deutlichen Detonationsknall. Ihm fielen mehrere Scheiben zum Opfer. Dieser Teil des Zündssystems ist verbesserungswürdig. 7.3 Erschütterungen Die Erschütterungen blieben noch deutlich unter den von Dr. Melzer vorhergesagten Werten.Es gab keine Erschütterungsschaden. Das ist auch eine Folge des Vertikalkollapses, bei dem das fallende Gebaude sein eigenes Fallbett aufbaut. Der positive Effekt ist, daB die Massen mit der gröBten Fallhöhe auf das gröBte Polster treffen und somit eine enorme Dampfungswirkung eintritt.

MeBstelle

En tfernung

Prognos e !Dr. Melzer)

Messung

-------------------------------------------------------Hotel Imperi al 4,5 (W)mm/s 78 m 9,2 mm/s Hotel Imperi al

85 m

Stammsiel

55

Stammsiel Oberflache

55 :n

16,3 l!llll/S *

18,4 (W) mm/s *

Oberflache Gelande

45 :n

16,3 m.-n/ s *

7,2 (Kl mm/s *

Wohnhaus

90 m

ln

(K) = Messung Ing.-Büro Dr. Ke be

9,2 l!llll/S

4,5 (K)I!llll/S

13,1 l!llll/ s

7,9 !K)mm/s

7,1 l!llll/S

5,0

(j\)

mm/s

(W)= Messung Fa. Werner GmbH

• Die Erschütterungsprognosen für diese Entfernungen bezogen sich auf Leitungen und nicht auf Oberflachenmessungen. Sie müssen deshalb relativiert betrachtet werden. Weiterhin ist anzumerken, daS die Erschütterungsprognosen auf der Zündfolge mit der Zeitverzögerung von 2,5 Sekunden von oben nach unten fuEten. Da die Werte dieser Prognosen schon ausreichend waren, wurde auf eine Neuberechnung verzichtet, obwohl nur eine Verbesserung ( wie auch eingetreten) zu erwarten gewesen ware. Die unterschiedlichen Entferungsangaben in diesem Referat beruhen darauf, daB z.T. die Entfernungen ab Gebaudemitte (bei den Erschütterungsmessungen), z.T. ab AuEenkante Gebaude gemessen wurden.

- 50 -

7.4 Steinflug Die Abdeckung gegen Steinflug durch doppelte und dreifaebe Vliesmatten mit Maschendraht ~rwies sich als absolut zuverlissig. Zu erwáhnen ist, daS die Pfeiler ca. 1,50 m nach innen standen, sodaS die Vliesplanen diesen Abstand zu den Betonbrocken hatten. Die Bilder belegen deutlich, daS es in diesem Bereich zu keinern Steinflug gekommen ist. Der Versuch, das Treppenhaus in der obigen Weise abzudecken, scheiterte am Sturm. So wurde mit den vorgesetzten Waschbetonplatten ( 0, 15 m Dickel vorlieb genommen. Auch diese "Abdeckung" erwies sich als ausreichend. Der Steinflug beschránkte sich in diesem Bereich auf die Nahzone von 50 m ohne Schadenstiftung. S.Sprenoerfolg Das Gebáude sackte ohne eine Schráglage senkrecht und ohne Verzögerung innerhalb von 3,5 Sekunden in sich zusammen. Der Sprengerfolg war überragend. Der Schuttkegel maS nur ca. 12 m Höhe. Die Betonteile waren voll zertrümmert. Nur 3 Wochen spáter begannen die Lockerungsspregnungen an den Fundamenten. Auch diese Arbeiten waren nach gut 2 Wochen abgeschlossen. Allerdings muS erwáhnt werden, daS der Arbeitsgemeinschaftspartner 10 Geráte von 20 - 75 t und weitere 10 Lkw angefahren hatte. 9. Resümee Diese Sprengung hat gezeigt, da~wir auch in Deutschland Hochhaussprengungen aus eigene::,-Kraft und mi t eigenen Mi t te ln erfolgreich durchführen kö~nen. Einige Anregungén von auslandischen Kellegen sind vefarbeitet worden, ~r letztlich ist diese Arbeit mit eigenen Kráften durchg~ührt worden. Wichtig bei solchen Objekten sind eine sorgfáltige Planung durch den Sprengunternehmer und den Statiker und vor allem die Umsetzung dieser Planung vor Ort. Möglich ist dies nur mit einer ausreichend groSen und eingespielten Mannschaft erfahrener Mitarbeiter. Daher gilt mein Dank meinen Kellegen und meinen Mitarbeitern, die durch engagierten Einsatz und gewissenhaftes Arbeiten diesen Erfolg überhaupt erst möglich gernacht haben. Der problemlose Ablauf dieser spektakuláren Sprengung wird sich sicherlich sehr positiv bei zukünftigen Abbrüchen auswirken. Sprengen ist ein Abbruchverfahren mit Zukunft.

- 52 -

~\

:ll

Cl

':' (>

\t··· ,L"-~

\'('t_~>

- 53 -

\~oc.~~ö.Ms

~~"'-~o·-pe~,

4:. . . cfsc.~q_ w.

;12/9lf

--- -to

{o

-- -----

--

A1. OG.

OG.

)4.

? ri

..; 1..!)

Jo.

OG.

o

""', M ,c

N C'9

---

__;..-

------ '·

---- -----__ ----------------_:::;::::-

2o. OG.

~

........._

- -

-

oc

3.oG-

).. oc,.

tG J< G

- 54 -

MaEstab: ca. 1

o

.

Ifi

140

Ifi

l

;Leitschnur 12 g/m 16-20

;16-20

g/m 8

16-20

8

J

16-20

\16-20 23,80

Zündanlage

1 •::lelttrische Zünder l - 20~ Zeitstufen der DTiiASHOC-Kurzzeitzünder

-

s~-

\

- 56 -

- 58-

l

Objekt: llochhaus 24 x 24 m und 80,05 m hoch a 46.100 cbm umb. Raum = 15.000 t Schutt Zeitpunkt: Sonntag, den 19.2.1~95

um lJ.OO Uhr

Sprengstoff: 100 kg Ammonqelit und 80 kg Sprengschnüre in J.OOO Bohrlöchern Zündsystem: Kombiniertes System mit 1.500 Dynashoc ZOndern in Ringleltung und JJ Homentzündern im llauptgebiude und Leitschnur zOndung (12g) im Treppenhaus( 1.500 weitnre Ladungeni Zeitbedarf: Vorbereitung •l llonate Einbringen der Sprengladungen: Zusammensturz: 4 Sekunden

1 Tage

Hi tarbei ter: 12 SpretJgberech t ig te und 10 llineure ."

Zuschauer:

80.000

C> l

- 61 -

Wal:er We::r:er.

We:-ner C.rr:.b.H. Nf.r.:e't .:=övetEét;i

r:c::tiS.:sasbg. l.

Az objektum

A bont~si feladat egy 1965-ben epült SO m magas irodahaz robbantasa. Az épület alapterülete 23.8 * 23.8 m, küls& 5.50 * 3.25 m-es lépcsöhizzal, belsö tere 46 700 köbméter, teljes tömege lS OOO tonna. tp!tesi m6dja: vasbeton vizes konstrukcib

köz~ppen

merev!tS

l~pcs5~~=

es külsö lepcsöhiz. Az épületbe sok aszbesztet épitettek be, ezért sok kézi bont~s ls szüksegesé vllt. 2. A környezet 2.1. Geografiai környezet Az épület maga az ismert Reeperbahn

ismertetöjele az

l . s.zé.mJr,al. Az ismert utca 35 m-re volt az épii.lettöl,

mis utclk 40-45 m-re. Hinden utca kö:müvezetekes. A legproblematikusabb ezek közül a 100 evnel idösebb falazott főcsatorna, mely az epülettöl ~O m-re, 20 m mAlységben vol t vezetve. .1-. csatorna Hamburg nagy részét szolg~lta, beomllsa belittatatlan következményekkel

j~rt

volna~

A

f&ldalatti

vasut SO m-re volt az

Apülettöl. A legközelebbi epDlet, mely sz,lloda, 66 mre.

2.2. Politikai környezet A politi~ai kSrfrlm&nyek sem veltak I~Z5!s~k. A nem gondosan ~ivitelezett aszbesztszanal~s miatt egysze-

rilen csak aszbesztcsödröl beszéltek.

Az

adis-veteli

bonyo11tasok miatt a szenatus po!itíkai Ye::e~zt:üz~en volt. Mi, mint ~ontlsi v!llakoz6k, ke:e~ztbe~ev5k~nt

jelentkeztfink. halasztottik,

A tervezett rDbbantlst kétszer is ellegutol~!ra

a

t~lt6s

megkez~'se

elött

kett& 6rlval. Szerencsére a "kiköt&i szinigbróa" nem mutatott érdeklődest a robbantls irint, annak ellenere, hogy a haj6zlsi ut csak l km-re volt. 3. Bontasi alternativlk Az ilyen exponll t helye

lev ö bor. t ls eseten tern,esze-

teEen m&s bonti~i m6dok a is gondoltak. Golyb:~ssal t5rt&nö sz~tbontisza b :tons~gi okok miatt nem lehe-

- 62 -

te t gondolni, emelet!&l emelet:e ':alb bont's a ke!eteke id&ben is k~lts~gben meghalladta. A =~btan~As v~~t c egjobb valaEztas. Az Apulet eldöntéséhez a hely nem vclt elegendö, legalabb 20 m hi~nyzott, masreszt ezesetben a tekintelves rezgisek a f&csatornira nem voltak megengedhetők. A ~i­ lasztott rredszPr az önmagiba rogyasztas. lett, nelyet épületre Nemetors4agban eddig még nem probaltak ki. A tervezést Dr. Meltzer tervezesi irod!jav~l (Drezda) közösen végeztük, és sok megbesze~és utan jött létre a tervezési stratégia. A földszint, a 3., 6., 10., 17. es a 20. emel~t kepezte a robbantasi sikoY.at. Ezen klvü: a lepcsöhaz 1., 8. es 12. emelete is robbantasra került. A sztatikusokkal való megbe~zeles utan robbantasra kerültek a pillerek a pinceben és az elsö emeleten 1s. Negy honapon keresztül E-8 munkis~nk képezett ki nyilasokat es réseket, és furt Y.b. 3 OOO lyuY.at, m~lyek 0.161.60 m melysegüek voltak.

4. Az inditasi rendszer robbantemester es 10 seged~unka5 3 napig terveztfik. Figye1~mbe kcll~tt vPr~ni, hogy az e~eletekre vale feljutMs tör3lm~nyes volt, hiszen a littek a bontis krzdLtétöl nem üzemeltek. A munkavédelmi hivatal különösen aggódott a villamcsapasbel bekövetKezö nem kivant inditas lehetösege miatt. Ennek ellenkezöjeröl a betonba Apitett aceiszilak es dZ err.elyek aluminium fedese miatt létrejött Faraday-kalitka elvevel sem tudtuk kell6en öket meggyözni, igy végülis a DynashocY. ind!tas melle'.:t dönt5ttünk. Az attek ... nt;.etöség kedveert az egyes emeleteket gyujtib szempontJitel körvezetAknek Apitettük ki. A gy~jtl! moa~6t a Dynam.t Nebe~ AG. &obbantlEi ~zakszolgl:ata~al kö~Esen dolgoztuk ki. A gyujti~i rendsz~r ilyrn helyen val~ beveze'.:ése szintAn prerei~r volt.

A tölteshez ta~t6

~

munktj~t

A lepcséhlzat c~ak a falra nerölege~en lehetrtt furnl. Az 1500 db. o.:G m mely (20 * 20 cm csztasl lyuk5k 20 g Gtlamon ~O robbanóanyaggal t~ 12 g/m-es robb~nozsintr­ ral lettek töltve, ~s vezető robbanezsinbrral bsszekötve. A svtd plasztikklipsz ezt a munkat rendKivül megkönnyitette. összesen 100 kg zsclatinizalt robbanóanyagot és 80 kg robbanozsinort haszniltunk fel, melyek méterenklnti sulya 12, :o es ~O g volt. A belsö falak töltetei közül sok czehbfl a robbanozsinorokbtl al:t.

- 63 -

Az id8z! tEt hos =~n vitat uk. Eredetleg a 120. eme et) EZ ntröl lef lt 0.25 - 0.5

legrnag~Eabb ~isodperces

~éslelte ~ssel k vintuk a efutAst. Ez azonban ''kalspics effektushoz vezttett ''olna 1 mely a t5:~el~k to-

vlbbapröz6dlsat szolg6lta volna. Az effektus n~gy szeizmikus jeleket eredményez, mely rnelyet a föcsatornara nem lehetett megengedni. Végül is rövidkesleltetesü gyutacsokat helyeztünk el ugy, hogy az :dözltes minden emeleten egyforman bentről kifele halladjon, ezaltal minóen emeletet pillanat hatasu villamos gyutaccsal indltottunk. Talan jobb lett volna emeletröl emeletre rövidkes!eltetesü gyutacsot hasznalni, mely kisebb legnyomast es hangot eredményezett volna. Ez azonban uj kisérleti rnunkat kivint volna. A 33 villamos gyutacsot lkettös indltlsl szornbat reggel 4 fö helyezte el. Az ellenallas es a szigetelesek nem okoztak semmilyen problemat. 5. Biztonsegi intézkedesek A robbantasi felületeket kerltésfonattal ts 2, 3 reteg fllzzel (~00 g/qm) teritettek le. A pillérekre helyezett mügyapot ballkat, amelyek m6r helyükön voltak, el kellett tavolitani rlkkeltönek vélt hatisuk rniatt. Az utlezaras sugara 200 rn volt, rnelyet 240 rendörségi alkalmazott 2 ora alatt perfekt elvégzett. A 80 OOO ntzöt minden nehézség nélkül ebben a tlvolslgban sikerült tartani, annak ellenére, hogy honapcken keresztül a robt~ntls a medl~k közeppontjlban volt. öt TV ado, négy rld!o ado ts legallbb feltucat napilap szlllt meg bennünkt informaciökért (a leggyakoribb "sziveskerdes"

volt: ''Mit tesz, ha hib&zott?''). 6. A robbantes A robbantis pontban 13 6rakor megtörttnt, ts 3.5 ffilsoöperc alatt a Millern Kapu 6riasa önmagiba omlott. ~~int a por eloszlott, a robbantes jo eredrotnye azonnal letszott: a tömelektup 12 m magas. 7.

Környeze~i

hatisok

7.1. Porhatis Természetesen nagy porfelhö keletkezett.

Ez

azonban

- 64 -

gyorsan eltúnt az esövel ts az erös szelle ~emmilyen !:art nem okozva. Ami az Elöktszlttsr.tl me! gktnt jelentkezett, most seg!tstgBnkre volt. Az sö mindent elmosott. 7.2. LtgJ.öY.ts A ltpcsöhaz belsö falán elhelyezett rob~anozsinor (kb. 500 m * 12 g/m = 6 kg), mely egyidöben indult, jelentös ltglökest vé.l tot t ki. Emmiatt több te.bla tönk!ement. Az indit!s ezen modjin tehlt javitani kell. 7.3. Szeizmikus rezgesek A rezgesek egyertelmBen Dr. Meltzer lltal prognosztizilt trtekek alatt maradtak, es nem okoztak karokat. Ez annak köszönhetö, hogy a leesö epúlet!eszek saját törmelekkupjukra estek, a legnagyobb esesi rnagassagu tömeg a legmagasab~ törmeltkkupra esett. Mtrtsi hely Hotel !mperial Hotel !mperial Fócsato=na Föcsatorna felillet Utca felület Lakohaz

*

Tilivolsig m 78 85 55

;.s

45

so

Prognozis Me rt tr(Dr.Meltzer) tek ek mm/s mm/s 9.2 LS (W) 9. 2 4.5 (Kl 7.9 (K) 13.1 18.4 on 16.3* 7.2 (Kl 16.3* 5.0 (K) 7.1

K: Mernöki Iroda Dr. Kebe. W: Werner G.m.b.H. A rezgesprognozis ezekre a tivolsigokra nem a felületre vonatkoztak, hanem a vezetekre. Eztrt ezt figyelembe kell venni. A prognozis arra az esetre vonatkozott, amikor az omlas fentröl lefele törtint volna. Mivel ezek az trtekek is kielegltöek voltak, uj szarnitast nem vtgeztünk, csak korrekciot. A különbözö tavolsagadatok ebben a referátumban abbel adodnak, hogy a tavolsagot nem az epHlet közeppont;iatol, hanem az epHlet legközelebbi szeletöl mtrtBk.

7.4. Veszelyes mertekü szilankhat!s A szilankhatas ellen a duplin vagy triplan hasznalt fllz (hazankban geotextil) keritlsfonattal kombinálva abszolut ;ionak bizon}'Ult. Megemlltendö, t,ogy a tamaszto pi:trek 1.5 m-rel kifele llltak, ezáltal a flizlapok a betonbakokon voltak. Innen sem!nilyen szilank nem került ki. A lepcs6hlz hasonló letakarAsat megakadllyozta a vihar. Ezert itt betonip lapokat hasznaltunk (vastagsága: 0.15 m). Ez a takaras is elegendö volt. A szilan!:t.atas ;.o m-en belül maradt.

- 65 -

~rE:et ~a~!t rna~~.b~ rogyo~t !d~:!t~s n~lk rn~sod~erc alatt idöz~tés ~élt~:, an~él~61, mer~e is el ment vo:na. Az e:edrniny megnyer

Az

törmeltkkup 12 rr magas volt. összetö!tek.

A

betonr~szek

l kb. 3.5 ogy vEl~­ volt. A tElJe~!n

Csak a rotbantist k6vet5 hirern htt mulva kezd6dt~k a lazitb rabbantasok az alapoY.on. Ezek is k&t hét clE:t elkt?szü2te:Y.. Meg kell emliteni, hogy a rnünkapartner tiz nsgy20 - 75 tonnis - géppel és tcvibbi tiz t~herautöval vonult fel a törmelék elszillitas~ra. 9. Következtetések Ez a munka egyértelmBen rirnutatott arra, hogy Németorszlgban magas hlzak robbantlsos bont~sa sajit er5vel elv~gezhetö. Néh,ny elképz~l~s, rnely szerint kü:fSldi ko!léglk bevonisa is szük~6ges, elmaradt. Az ilyen objektumoknil nagyon fontos a villalkoz6 és a sztatikus együttes tervezése, es mindenek el6tt ezek helyi viszonyokra val6 ltültetése. Hindez ccak kell6 szamu es jol képzett munkatirsakbol illő csapattal lehets~ges, ezért köszönettel tartozom Y.ollégai~~ak és munkatarsaimnak, akik kivellő hc•z::lilllssal es kc·rii!tekintö munk~val ehhez a s!kerhez hozz~j!rultak. !nnek a robbantisn2k a problémamentes lefutisa nyi vin ~ozitiv ir!~yban hat 5 j5v5beni bont!sok=a, ezAr a r~bbantls~s bontls a jSvö bontasi eljirislnak tLk nthetS.

- 66 -

Dipl. Ing. Peter REKAS, Schaff/er and Co. Wien, Aus=tria Die elektrostatische Sicherheit der elektrischen Zünder ist so hoch, da!.?. schon der heute empfindlichste Zünder, namlich der F-Zünder, gegen alle in der Praxis bekannten Einflüsse sicher ist. Für Streuströme bis zu 4 A sind P-Zünder sicher. Seit ihrem ersten Einsatz auf Tunnelbaustellen und im Hochgebirge vor fast 40 Jahren ist kein Unfall durch Fremdstromeinwirkung bekanot geworden. ZUNDER

TYP

BRWF TZMSF MIZF40 MIZF20 BRWP TZMSP MIZP 80 MIZP40

ART STREU· (Empfindlichkeit STROM· Momentod. SICHER Verzögerung nS" BIS A Schlagwettersicher) Moment 0,6 Unempfindlich Zeitzímder Yz s 0,6 Unempfindlich Millisek. Zünder 40ms 0,6 Unempfindlich Millisek. Zünder 20ms 0,6 Unempfindlich Moment 4 Hochunempfindlich Zeitzünder Yz s 4 Hochunempfind!ich Millisek. Zünder 80ms 4 Hoct1unempfindl1ch Millisek. Zünder 40ms 4 Hochunempfind!ich

SICHERE ZÜNDUNG

IMPULS KElNE ZÜNDUNG mJ/Ohm

1,75

8

1,75

8

16

gelb l rot

18

1,75

8

16

18

1,75

8

16

25

1100

2 500

25

1100

2 500

25

1100

2 500

25

1100

2 500

ge:b/ dunkelarün gelb l hellgrün dunkelb!au /weill dunkelblau l rot dunkelb!au l hellblau dunkelblau

MASCHINEN· Zi.JNDER· ZEIT· IMPULS DRAHT· STUFE SICHERE FARBEN ZÜNDUNG mJ/=Ohm 16 gelb/weill

18

18 18 18

l dunke!,g_rün

MIZP20

Milóisek. Zünder 20ms Hochunempfindlich

4

25

1100

2 500

d~onkelblau

l hellgn;n

18

- 67 -

Von ihrer Bauart ist die Zeitstufenzahl elekirischer Zünder begrenzt. D1eser Nachteil kann heute m1t Hilfe von Mehrkreiszündmaschinen teilweise ausgeglichen werden. Das groBe Vertrauen in die elektrische Zündung beruht einersails auf der hohen Quai1tat der Zünder, dem hohe~ Stand des Wissens über die Zündtechnik und der lntensitat, mit der dieses Wissen dem Anwender übermitte!t wird, andererseits aber auch auf der Tatsache, daB elektrische Zündkreise einfach und mit hoher Zuverlassigkeit gemessen und geprüft werden können. Einen weiteren wichtigen Verteil wird das elektrische Zündsystem auf absehbare Zeit bieten: Elektrische Zünder werden immer b11liger sein als elektronischa und nichtelektrische. D'e Markteinführung der nichtelektrischen Zünder schlieBt die letzte Lücke der Zündtechnik. SHOCK-STAR-Zünder kOnnen z. B. in unmittelbarer Náhe von Gleisen elektrifizierter Bahnen und unmittelbar unter Hochspannungsleitungen eingesetzt werden. Problemlos ist das Zünden in leitf8higem Gestein, wo es bei elektrischer Zündung nicht immer einfach ist, Nebenschlüsse zu vermeiden. Das Argument jedoch, Zünden mit nichtelektrischen Zündem sei einfacher als Zünden mit elekfrischen Zündem, ist nur teilweise richtig. Aliein die Tatsache, daB eine nichtelektrische Zündanlage nicht meBtechnisch überprüft werden kann, bedeutet, daB mit sehr greBer Sorgfalt gearbeitet werden muB.

2

- 68 -

LANGZEITZÜNDER MS/HS Die Serie SHOCK-STAR Langzeitzünder hat insgesamt (mit der Stufe O) 25 Zeitstufen. Stufe 0-10 je 80 ms lnterva!l, Stufe 10-14 je 100 ms Intervall und von 1524 je 500 ms IntervalL Diese Serie eignet sich speziell für den Tunnelbau. SHOCK-STAR MS..ZUNDER Zeitstufe MS-Verzög.-zeit

o 1 2 3 4 5 6

Moment MS- 80 MS-160 MS- 240 MS- 320 MS-400 MS-480

7 8 9 10 11 12 13 14

MS- 560 MS-640 MS-720 MS- 800 MS- 900 MS-1000 MS-1100 MS-1200

l Zeitstufe Total

o

SHOCK-STAR HS..ZÚNDER Zeitstufe MS-Verzög.zeit o Moment

1 2 3 4 5

6 1

MS-500

2

MS-1000

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

MS-1500 MS-2000 MS-2500 MS-3000 MS-3500 MS-4000 MS-4500 MS-5000 MS-5500 MS-6000

7 8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Die eigent11chen Verteile nichtelektrischer Zünder l sgen darin, dar1 sich ihre VerzOgerungszeiten bei entsprechendem Kuppeln über Oberflachenzünder addieren. Auf diese Weise lassen sich mit nur einer einzigen ze;tstufe unendlich viele jeweils verzögerte Ladungen zünden. Ladesaulen lassen s.ch in nahezu unbegrenzter Weise mit zusatzlichen, redundanten Zündem spaterer Zeiistufen versehen. Das gilt ebenso für Teilladesaulen. OBERFLACHENVERZÖGERER Oberflachenverzögerer sind nichtelektrische Zwnder mit stark verminde:ier Grundladung. Die AI-HJ'se betindet sich in einern Kunststoffblock. Diese VerzOgerer werden mit 9 ms, 17 ms, 25 ms, 42 ms, 100 ms, und 200 ms VerzOgerungszeit geliefert. ln den Kunststoffblöcken können mehrere Anzündschlauche befestigt werden.

- 69 SHOCK~TAR~BERFLACHENVERZÖGERER

Zeitstufe 0(9) 17 25

Farb-Code Schlauch/Biock grün/grün oelb/oelb rosa/rot

Zeitstufe 42 100 200

Farb-Code Schlauch/Biock we '1/weil1 biau/schwarz biau/schwarz

Das SHOCK-STAR-UNl-STAR-System erlaubt Zündanlagen, diesich in ihrer Vieitalt mit gröl1tmöglicher Erschütterungsminderung allen abbautechnischen Bedingungen anpassen lassen. SHOCK~TAR-UNI-5TAR

Bei diesem System handeit es sich um eine Kombination eines Kurzzeitzünders von 300 ms mit einem Oberflachenverzögerer An jedern Schlauchende betindet sich ein Zünder. Der Kurzzeitzünder mit 300 ms kommt ins Bohrlochtietste und der Oberflachenzünder, der sich im Kunststoffbleck befindet, wird wie auf der Skizze mit dem nachsten UNI-STAR-SET zusammenge-klemmt. Dieses System ermöglicht einfaches, schnelles und sicheres Arbeiten. 250/17 ms 250125 ms 250/42 ms

300/25 ms 300/42 ms

Nichtelektrische Zünder sind auch 1deale Zündm1ttel zum Grabensprengen. Ein wichtiger Verteil der nichtelektrischen Zünder ist die erleichterte Lagerha:tung, weil bedeutend weniger Zertstufen als bei den anderen Zündverfahren bevorratet werden müssen.

Nachteilig gegenüber anderen Zü:1dern ist das durch die Anzündschlauche bedingte gröl1ere Verpackungsvelumen. Dies ist auch ein Grund für deuilich höhere Fertigungskesten. SHOCK-STAR ist ein vielseitig anwendbares Zündsystem, das neben den elektrischen Zündern einen wichtigen Platz einnehme!'l wird D1e Vieitalt seiner Anwendungsmöglichkeiten ste:lt hehe Anferderungen an den Sprengberechtigten. Entsprechend sergfaltige und umfassende Ausbildung ist jedech tür ein neues Zündverfahren erforderlich. Die neue Zündtechnik mit ihren vieitaltigen Verfahren und die Sprengtechnik insgesamt steilen hehe Ferderungen an Sicherheit, Umweltschutz und Wirtschaftlichkeit. Sie kommen nicht aus ohne Sprengberechtigte und Unternehmer, welche die Möglichkeiten dieser Technik umfassend nutzen.

- 70 -

Peter

Reka~.

SchaffJer

~~d

Co. Wien.

A~~ztr!a.

A villamcs gyutacsok el~ktzcs:atikus biz~oss~~a c!van nagyi hogy a ma hasznilatcs !e;~r:~kenyebb ~ gyu~e­ csok minden gyakorlatban elktpze!hetS befoly~5sal szemben biztensagos. KObor a!:am..'l"1:l szerr.ben a ? gyutacsok 4 A-!g érzéketlenek. Hintegy 40 éves bevezetése bta az alaguthajtAsban és a magas hegyekben végzett robbantisoknil nem ismert olyan baleset, mely k6borAram reiatt jött volna létre.

Felépitésük miatt a villamos gyutacsok idözitési fot:c-zatsz~ma korH.tozott. Ezt a hitrf..nyt több};c•rös robbantbgéppel részben kompenzilni lehet. A villamos gyujtls melletti nagy bizalo~ abban rejlik, hogy a gyutacsok kivillo minösegüek, a gyuj~esi technika ismerete magasfoku, mellyel a felhasznllok rendelkezneY., masreszt tény, hogy a villamcs körök egyszerüek, po~tosan rnérhetök es vizsgilhat6k. A villamc-s inditisi rendszerek tc-vlbbi elönye, hogy belithato ideig a villamos gyutacsok ol~s6btak lesznek, rnint az elektronikus es a nem villamos gyutacsok. A nem villa~cs gyutacsok piaci b~vezet~se az utolsb rést is bez~rta az indit~~i technik!ban. A Shock-Star gyutacsokkal pl. robbantist lehet végezni a villamositott v6ginyok vagy nagyfeszültstg6 vezetekek közvetlen közeliben. Probléma rn~ntes az inditis n~gy vezet5képessegü közeteknel, ahol a villamos inditls nem minC~g problE-ma mt:nte~., Y.ülC·n6~.en a ~.huntC·lC~des mi:tt. Az az 'rv, hogy nem villamosan ~yujta~i e;yszer6bb, rr::.nt a villamos gyujtl:, csak reszben i;az. J.z az egyetlen t~ny, hogy a nem villamos h~ll~:atot m~r~s­ technik2ilag &tvizsg&lni nem lehet, azt vonja maga utln, hogy nagyon gondosan kell dolgozni. ~S/HS

hosszuidej6 gyujtasok

A Shock-Star hosszuidej6 inditisi szeria (a O. fokozattalJ 25 idö!okozatu. A 0.-10. fokozat 80 ms !nterallumu, a 10.-14. fokozc.t 100 ns, és a 15.-:2-L f<:>ko::at idc·z! tési }:ülönbsege 500 ms. Ez a s::ér i a kiilör:ösen alagut ~pittsn~l haszn&lhatb. A nem

villa~os

gyujtls

~Ej~tos

el&nye

ab~an

van, hogy

A Schaffler and Co. eeg villamos gyutacsai Gyutacs tipus

BRWF TZHSF 111

ZF 40

MIZF 20 BRWP TZHSP HIZP 00 MIZP 40 l1IZP 20

1rzekenyseg idözltes

Pillanat hat as u érzeketlen 112 5 idö:l.l te Lt érzeketlen 40 ms ldözltett érzeketlen 20 ms ldözl tett érzeketlen P i Hanathatas u nagyonérzéketlen 112 5 idözltett nagyonérzekellen ou ms idö:d tett nagyonérzéketJen 40 ms idözl tett nagyonezeketlen 20 ms idözltett nagyonérzéketlen

Kobo~: aram Nincs Van gyujtas A-ig

Impulzus Ninc5 Van

l . 7 !i

8

16

0.6

l. 75

8

16

0.6

l. 75

8

16

l . 75

Fof.ozal sz am

gyujtas mJIOhm

0.6

0.6

Vezetek sz in

o

16

4

25

ll OO

250 0

4

25

ll OO

250 0

1

25

1100

250 0

4

25

ll OO

250 0

4

25

1100

250 0 0

sargal fehér sar <Jal vörös s~rgal

sötétzöld sargal vilagoszöld sötétkékl fehér sötétkékl viiagoskék sötétkékl viiagoskek sötétlleki sötélzöld sötétkékl vili\goszöld

10 Hl l(l

10 Hl

18

l lJ

_, ,_.

- 72 -

a sajAt i gyutacs ol: kozat veg t öl tetek dithatok,

özitesi intervallum megnövelhetö a felületi al. Ezzel a modsze~rel egyetlen gyutacsfoelen sok, öe idöz~tett töltetet indlchat. A szinte kerlatlan modon egymast követöen inés ez érvényes osztott töltetekre is.

Shoci:-Star ms gyutacs ok Sho~k-Star hs gyutacs ok Fokozat !öé,zi tes Idézités FoY.ozat Fokozat ms sz am sorszam ms sorszam

o

pillanat

o

1 2 3 4 5 6

BO

l 2 3 4 5 6

160 240 320 400

HO

o

pillanat

500

l 560

7 8

6~0

720 800 900

9

10 ll 12 13 H

l

OOO

l 100 l 200

7 8 9

10 ll 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

2

l

OOO

3 4

l

500

5 6 7 8 9 10 ll 12

2 2 3 3 4 4

OOO 500

OOO 500

OOO

:,c o

:, OOO 5 500 6 OOO

Felületi idözitök A felületi idézitök olyan nem villamos gyutacsok, melyek töltete erösen redukalt. Az Al h6velyeket m6anyag blokkban helyeztek el. Az idézitök 9, 17, 25, 42, 100 es 200 ms k~sleltetésü~k. A m6a~yag blokkban több inditbcsó rögzithetö.

- 73 -

Shock-Star felületi idözitök Idöfokozat Szinkod rns csó/blokk 42 zöld/zöld 100 sarga/sarga 2 DO rozsaszin/vörös

Idöfokozat

ms 9 17 25

Szinkod csó/blokk fehér/!eh~r

kek/fekete kek/feke:e

Shock-Star-Uni-Star Ennél a rendszernel egy rövid idözitésü 300 rns-es gyutacs kombinalhato a fel~leti idözltökkel. Minden felületi idöz~tö végén egy gyutacs talalhato. A 30C ms idözitesü gyutacs a felületi idözltöböl kivezetve a lyuk melyére kerül és egyben a következö felületi idözltöhöz is. A rendszer egyszerü, gyors, biztonsagos. Lehetséges kombinaciok: 250/17 ms 250/25 ms

250!42 ms 300/25 ms

300/42 ms

Ez a rendszer pl. idealis erok robbantasra. Nem utolsó elöny, hogy a robbantóanyag raktarban neT. szükséges sok fokozatot tartani, mint minden mas robbantasi eljarasnal. A h!tranya a villamos robbantasokkal szemben, hogy tekintélyes mennyiségü gyujtocsövet kell raktarozni. Ez is egyik oka a nyilvanvaloan nagyobb költsegeknek. A Shock-Star sokoldaluan alkalmazhato gyujtasi rendszer, mely a villamos ind!tas mellett a saj&tos helyét felveszi. Felhasznalesi sokoldalusaga elöny a robbntastechnikaban. Megfelelö és alapos kiképzést azonban az uj gyujtasi mod bevezetésére szükségesnek tartunk. Az uj gyujtasi technika sokoldalu alkalmazhatosagaval és a robbantasi technikaval együtt nagy lepest jelent a biztonsag, környezetvédelem és gazdasagoss&g szempontj&bol. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a robbantasi szakemberek és vallalkozök a technika lehetöségeit atfogoan kihasznaljak.

- 74 -

"NITRO NOBEL- The Technology and Blasting Tecbnique Innovator"

KrzysztofPietkiewicz Area Manager Eastem Europe Nitro Nobel, Alfred Nobel's first company, was founded in 1864, and since then it has been one of the leading corporations in the world in teh development and manufacture of products for modern rock blasting techniques. New product systems and applied technologies have greatly iluproved customer safety and increased profitablility, while simultaneously roaking Nitro Nobel the company with the most complete range of commercial explosives in the world. Commercial explosives

Nitro Nobel has very substantia! experience in rock blasting. Ever since the company was founded, great accumulated know-how has provided the source of a v.~de assortment ofhighly efficient explosives rroducts. Nitro Nobel's product range includes nitroglycerine based, emulsion, water-gel and powder explosives. The products art available in cartridge, pipe and plastic film charges, and cover a \vide range of dimensions incloding bulk form. Some products are even pumpable straight into the borehole. Well-known product names such as DynamexTM, Emulite~. GuritTM and PrillitTM all stand for tradition, progress and quality. These products are used "~th success in all conceivable types of rock blasting operations throughout the world. Initlation systems It \vas Alfred Nobel's initial detonator, illvented in the 1860's, that made the rapid development in blasting technique possible.

Since that time Nobel's invention has been greatly refined by Nitro Nobel, Among other things, this has resulted in the patented non-electric initiation system Nonel®. Nitro Nöbel also system, an electric initiation system incJuding biasting machines instruments.

and developed unique, world make the VAand measuril1g

- 75 -

Sales of technology Nitro Nobel has long experience in tbe manufacture of commercial explosives and initiation systems. Intensíve research and development has Jaid the foundation for the succesful sales of technology and plan ts for the manufacture of explosives and detonators. The development of new emulsion technology for the manufacture of Emulitell has made it possible to build mobile and stationary plants that are adapted to the end-user's specille requirements. Nitro Nobel can also provide product analyses, feasibility studies and comprehensive blasting service and technical support. Technology sales also include charging equipment within the tieid ofblasting operations. Charging equipment An important aspect of Nitro Nobel's development philosophy is to simplify and improve efficiency in ali forms of blasting work. A number of special products have been developed to achieve this in the tieid of charging technology. Along with underground trucks, charging robots and cartridge chargers, also special equipment for ANFO charging: is available.

Nitro Nobel's know-how in charging techniques has made it possible to produce rational charges with simple equipment for small rounds. The same know-how allows for very large, advanced blasting operatioÍl, with optimal charges and the precise amount of explosives in the appropriate place in the round.

- i6 -

Stand und Entwicklungstendenzen in der Gewinnungssprengtechnik über Tage

Prof. Dr.-Ing. W. Thum GeschAftsfOhrer der WESTSPRENG SPRENGSTOFFE + SPRENGTECHNIK GmbH Kalkwerkstr. 75-77 57413 Finnantrop

- 77 -

ln halt: Zusammenfassung Einleitung Emulsionssprengstoffe Entwicklungen in der Bohrtechnik und ihre Auswirkungen auf die Sprengtechnik 4 Stand der Gewinnungssprengtechnik in Deutschland 5 Entwicklungstendenzen und Sedautung der DIN 4150 (Teil 2) für die Sprengtechnik 6 Abbautechnische MaBnahmen 6.1 Reduzierung der Lademengen je Zündzeitstufe 6.2 Einführung zusAtzlicher Zündsysteme 6.3 6.3.1 Nichtelektrische Zündung 6.3.2 Mehrkreiszündung 6.3.3 Elektronischa Zündung 6.4 Sprengtechnische MaBnahmen 1

2 3

Zuaammenfassung ln der vorliegenden Ausarbeitung werden die Entwicklungen der übenAgigen Bohrtechnik der letzten 10 Jahre sowie der EinfluB von Bohrungenauigkeiten auf die Sicherheit und die Erschütterungsemissionen von Gewinnungssprengungen diskutiert und die Notwendigkeit einer exakten Vermassung des Verlaufes von Bohrlöchern begründet. Durch eine zunehmende Sensibilisierung der Manschen gegen Beeintrflchtigungen ihrer LebenssphAra jeglicher Art und die lautende Verschartung der lmmissionsschutzvorschriften werden fúr siedlungsnahe Steinbruchbetriebe einerseits eine schArtere Überwachung und Kontrolle der Bohrgenauigkeit und der Vorgabe, andererseits einschneidende Eingriffe in die Abbautechnik unabdingbar sein. Die zu!Assigen und zumutbaren Belastungen von Manschen durch Erschütterungen nach DIN 4150 Teil 2 zwingen, bei stranger Auslegung, zu einer Reduzierung der Ladernenge je Zündzeitstufe deuilich unter diejenigen Warte, die nach Teil 3 der DIN 4150 bis heute m6glich sind und überwiegend als Genehmigungsgrundlage dienten. Wenn eine Reduzierung der Ladernenge je Zündzeitstufe aus Gründen des Erschütterungsschutzes ertorderlich ist, bleibt meist nur noch eine Unterteilung der Wandhöhe, sofern nicht eine Unterteilung der Ladung eines Bohrloehas in Verbindung mit neuen Zündtechniken !lngewandt wird. Diese Vertahren werden deshalb in Zukunit zunehmende Verbreitung finden. Summary The following work discusses the developments in above greund drilling technology over the fast 10 years and the influence of drilling accuracy on the safety and the vibration emissions from blasting; it states the ressons for the need for exact measurament of the course of boreholes. Due to the incressing sensitivity of people to any type of harm to their living space and the constant intensification of the imrnission protection regulatiens it is essential for operations close to house areas to have stricter monitoring and control of the drilling accuracy and the burden on the one hand, and far reaching involvement with the excavation technology on the other. When strictly interpreted, the permissible and reasonabla vibration to which people can be exposed as delined in DIN 4150 part 2 is forcmg the amount of charge per ignition delay interval betow !hose values being possible in aceordanea w1th DIN 4150 part 3 and which are the basis for approvals. If a reduction of the amount of charge per ignilion delay interval is required to preveni vibration the only remaining option is usually to subdivide the face height, unless the charge in a borehole is subdivided and used in conjunction with new ignition techn1ques. This new method will therelore beceme more and more widely used in the future.

- 78 -

2

Einleltung

Die Einführung und Verbreitung der Emulsionssprengstoffe und der Hydraulikbohrverfahren können als die bemerkenswertesten Neuerungen der Gewinnungstechnik über Tage innerhalb der letzten zehn Jahre bezeichnet werden. Der stetig steigende Einsatz von Emulsionssprengstoffen hat zu einer weiteren Substitutien herkömmlicher, geletinőser Sprengstoffe geführt. Damt! war zum einen eine deutliche Erhöhung der Sicherheit im Umgang mit Sprengstoffen, und zum anderen eine genereile Verbreitung loser Sprengstoffe und den entsprechenden M:schladesystemen verbunden. Eine Rationalisierung der Ladaarbeit sowie sprengtechnische und auch wirtschaftliche Verteile waren durch Ausfüllen des gesemten Bohrlochquerschnittes mit Sprengstoff und einer dadurch erhöhten Ladedichte die Folge. Der starke Kostendruck der vergangenen Jahre auf die Betriebe der Steine- und Erden-lndustrie erforderte die Einführung von hydraulischen Bohrmaschinen. Dadurch sliegen zwar die Bohrleistungen, aber ebenso die SicherheitsnsiKen stark an. Die zwangslliufig entstehenden Bohrungenauigkeiten ertorderten die Einführung exakter Vermessungs- und Überwachungsmethoden für Sprenganlagen zur Vermaidung von Steinflug und Minimierung von Sprengerschütterungen. Gleichzeitig mu13ten für die Hydraulikbohrmaschinen neue technische Möglichkeiten gefunden werden, Bohrlöcher vordergründig richtungsgenau aber ebenso mrt hoher Bohrleistung, zu erstellen. Die Gewinnungsbetriebe sind neben einern starken wirtschaftlichen Druck zur Kostenminderung, einern stetig steigenden Umweltbewul3tsein der Bevölkerung und einer weiteren VersehAriung der gesetzlichen Verschriften für den Abbau von Rohstoffen zusatzlich einern immer starker werdenden Druck zur Reduzierung der von der Gewinnung verursachten Emissionen ausgesetzt. ln diesem Zusammenhang spieit besonders die DIN 4150, Erschütterungen im Bauwesen, mit ihrem Teil 2, Einwirkungen auf Manschen in Gebfwden, eine bedeutende Rolle. Sie zwingt siedlungsnahe Gewinnungsbetriebe entweder zur Einführung neuer Lade· und Zündtechniken undieder zur Anderung ihrer Abbautechnik. 3

Emulslonssprengstoffe

lm Gegensatz zu herkömmlichen Sprengstoffen sind Emulsionssprengstoffe (ebenso wie ANCSprengstoffe) explosivstofffrei und nicht explosionsgefahrlich, sondern ledigi:ch explosionsfahig. Bereils durch den fehlenden Explosivstoff in der Sprengstoffmatrix konnte ein beachtlicher Zugewinn an Sicherheit für Transport und Handling erreicht werden. Es ergab sich deraufhin erstmalig die Möglichkeit, neben der stationaran Herstellung von patreniertem Sprengstoff, die Komponenten des Sprengstoffes erst an ihrer unmittelbaren Verwendungsstelle mit fahrbaren Mischladesystemen zu mischen und herzustellen. Sprengstoff entsteht sornit erst unmittelbar vor oder wahrend des mechanisierten Ladevorganges und damil erst so spat wie arbeits· und sicherheitstechnisch wünschenswert. Bei Emulsionssprengstoffen handeit es sich um mehr oder weniger einfache Mischungen aus den Hauptkomponenten Sauerstofftrager(n) (meist Ammoniumnitrat - AN ·) und Brennstoff(en) (meist Mineralöl). Durch den fehlenden Explosivstoffgehalt ist eine Sensibilisierung diesar Mischung auf anderem Wege erforderlich. Für ihre Detonationsfahigkeit w1rd ein bestimmtes, in der Matrix tein verteiltes Hohlraumvolumen benötigt, welches entweder durch Zugabe von Microhohlkugeln, oder durch chem•sche Gasbildner (Chemical Gassing) erzeugt werden kann. Emulsionssprengstoffe bieten im Vergleich zu herkömmlichen Sprengstoffen eine Vielzahl von Vorzügen. Besonders hervorzuheben sind zusatzliche Verteile betreffend Arbeits-

- 79 sicherhe1t, Transport und Sprengtechnik, der Emulsionssprengstoffe, die mit speziallen Mischladefahrzeugen hergestelit und mit Chemical Gassing vor Ort sensibilsiert werden: Geringere Zündempfindlichkeit (sprengkapselunempfindlich) durch Variationsmöglichkeiten in ihrer Zusammensetzung. Sehr geringe Empfindlichkeit gegen mechanische und thermische Fremdeinwirkungen. Sprengschwaden mit sehr geringen toxiseben Bestandteilen durch Verwendung von Aohstoffen mit sehr guten physiologischen Eigenschaften. Spatmöglichste Sprengstoffherstellung: Sprengstoff entsteht erst beim Ladevorgang. Durch die Verfahrenstechnik bedingt, sind bei einer Havaria nur geringe Mengen Sprengstoff detonationsfahig. Mechanisierung der Ladearbeiten. Kein Sprengstofftransport nach GGVS über Offeniliebe StraBen. Logistisebe Verteile durch Einsperung viefer Arbeitsvorgange bei der Herstellung, Lagerung und dem Umschlag von Sprengstoffen. Genngstrnöglicher Kentakt des Manschen mit Sprengstoff. Einsperung von Verkaufs- u:1d Transportverpackungen gemaB der Abfallvermeidung im Sinne der TA-Abfall. Dichteregulierung durch Verwendung des Chemical Gassing's. Durch den hydrostatischen Druck der Ladesaule wird dort die höchste Sprengstoffdichte erreicht, wo der Sprengwiderstand am grOBten ist, namlich im Borlochtiefsten. 4

Entwlcklungen ln der Bohrtechnik und lhre Auswlrkungen auf die Sprengtechnik

Nachdem sich d1e pneumalisct-en Bohrverfahren noch weil bis in die SOer Jahre in der Steine- und Erden-lndustrie behaupteten, haben sich inzwischen hydraulische Bohrverfahren, hauptsachlich wegen hőheren Bohrleistungen und geringeren Energiekosten, durchgesetzt. ln den Gewinnungsbetrieben der deutschen Steine- und Erden-lndustrie werden im wesentlichen zwei Bohrverfahren angewandt l Drehbohrverfahren· Bei diesem Vertabren sind zur Zerspanung des Gesteins, je nach dessen Festigkeit, sehr hohe Vorschubkrafte von 2 bis 3.5 t je Zoli Bohrkronendurchmesser erforderlich. Dementsprechend muB die Masse des Bohrgerates für das Anbohren senkrechter BohrlOeher nochmals das Zwei- bis Dreifaebe der normalen Vorschubkraft betragen. Bei geneigten BohrlOebern 1st der Betrag noch höher, zusatzlich beeintrachtigt ein Teil des Bohrwiderstandes die Standfest1gkeit des Gerates nachteilig, welches zu Vibrationen und erhOhtem VerschleiB an der Vorschublafette und dem Gerill insgesamt führen kann. Horizontale Bobrungen sind mit diesem Bohrverfahren technisch nicht mOglich. D1ese Nachteile führten in der Praxis dazu, daB das Drehbohrverfahren nur in relat:v weichen, kalkreichen und relatív quarzfreien Sed,mentgesteinen verbreitet ist. Wegen der hohen Betriebsmasse und der damil verbundenen Unbeweglichkelt dieser Gerille sowie des vergleichswe1se hohen Kapitalaufwandes, ist diesas Bohrverfahren nur in GroBbetrieben der Kalk- und Zementindustrie anzutreffen, die für diese Gerille eine hehe ze1t•che Ausnutzung garantieren kOnnen. Zunehme11d werden diese durch sehr le1stungsfahige Schlagbohrmaschinen verdrangt. Schlagbohryerfahren· lm Vergleich zum Drehbohrverfahren betragen die ertorder2 lichen Vorschubkrafte be1m Sct>'agbohrverfahren nur etwa ein Zehntel. Dementsprechend sind diese Bohrgerate leichter konstruiert t.nd dadurch mobiler einsetzbar. Verbreitet sind zwei Möglichkeiten zur Energieeinleitung in das Gestein: AuBenhammer- und lmlochhammer-Bohrgerate. Wahrend mit der AuBenhammerbohrtechnik in der Aegel höhere Bohrleistungen erreicht werden, eignet sich die lmlochhammerbohrtechnik besonders für

- 80 -

das Niederbringen tiefer, richtungsgenauer Bohrlöcher. Hydraulische AuBenhammerbohrgerate erreichen im Durchmesserbereich von 90 bis 1 1 O mm Bruttobohrleistungen von 30 mlh und mehr, selbst lmlochhammerbohrgerate können bei Betriebsdrücken von 20 b&s 25 bar noch bis zu 25 mlh erbohren. Entsprechend der Bohrleistungen verhalten sich auch die Bohrmeterkosten (Abb. 1).

....:UNATIK.AUSS!NHANWER

BOHRB&RKErTSitQD

Abb. 1:

Netto-Bohrfortschritt und Sohrmeterkosten verschiedener Bohrverlahren (links). Vergle:ch der Bohrmeterkosten für A~;3en- und lmlochhammerbohrgeráte (rechts).

Aus wirtschattlichen Gründen werden die AuBenhammerbohrgerate von vielen Betrieben bevorzugt Die drastische ErhOhung der Bohrleistung lührte gleichzeitig zu einer Erhöhurg des Grades und des Umfanges von Bohrungenauigkeiten, welches besonders n der EinfC:hrungsphase dieser hochleistungsfahigen hydraulischen Bohrgerats zu vermehrten Ste:nfugunfallen führte. Die aus sprengtechnischer Sieht wichtigsten Bohrfehler und .hre Ausw.rkungen sind in der Abbildung 2 dergestelit Die Ursachen für die Bohrlehler können v&elfállt:g sein. Neben unbedingt vermeidbaren Handhabungsfehlern be1m Ansetzen, Auwchten, Anbohren und Zentrieren, die ott aus Sorglosigkeit und Unerfahrenheit resullleren, kommt es be1m Sohren immer wieder zu einern sehr geláhrlichen gekrümmten Bohrloch(ln-S•ch)verlauf, meistens verursecht durch ein schrages Durchbohren von Sch•cht- und Absonderungsflachen. Erst spát setzte sich die Einsicht, besonders bei den Bohrgerateherstellern, durch, daB sehr hohe Bohrleistungen unter keinen UmstAnden zu Lasten der Bohrgenauigkeit führen dúrfen und mcht nur die Quan!Jtat, sondem auch die Qualitlit von Bohrlöchem ganz entscheidend &St Besonders durch den nachdrücklichen Einsatz der Sprengstoffherste!ler und Sprengtechnikanwender, konnte eine Sensibilisierung für Bohrungenauigkeiten und dem verrangigen Streben nach einer hőheren Richtungsgenauigkeit von Bohrlóchem erreicht werden. Daraus entstanden folgende technische Hillsmittel zur Verbesserung der Bohrgenauigke:t Elekronische Einrichthilfen für Bohrlalette und Bohrgerát Anbohrautomatik Bohrautomatik, Spülluftautomatik

- 81 -

Verandarungen am Bohrgestange: Erhöhung der Steifigkeit durch Verwendung von Sohnohren Durchmessererhöhung von 1 3/4" (45 mm) auf 2" (51 mm) Führungsbohrrohre Führungsbohrkronen Die bisher ausgeübte Praxis der Bohrlochüberwachung war zur exakten Feststellung der nunmehr erheblichen R•chtungsungenauigk811en ungenügend und führte zur Einführung von zeitgemiil3en Bohrlochvermessungssystemen. Diese sind in der Lage, entweder die Fu13vorgabe (z. B. DIADEME-System) direkt, oder aber den gesam:en Veriauf des Bohrloehas mit Angaben der Abweichungen in bezug zur Sollllnie (BORETRAK o. a.) zu er1assen. Eine absolute Sicherheit gegen Steinflug ist erst dann gegeben, wenn der gemessene Veriauf des Bohrloehas in Bezug zur Bruchwandausbildung unter Errniniung der genauen Vorgabe zu jeder Bohrlochtiefe und der genaue Seitenabstand zu benachbarten Bohrlöchern bekanni ist. Beim Ladavergang der Bohrlöcher mul3 das Bewu13tsein über die wichtigsten Entstehungsmöglichkeiten von Steinflug unbedingt verhanden sein, diese sind überwiegend zu geringe Vorgaben, entweder verursecht Wandausbrüche oder ln-Sich verlaufene Bohrlöcher, und/oder Nichteinhalten der ertorderlichen Besatzhöhe.

1 Falseher Ansatzpunkt 2 Fehler in Neigung undloder Azimut 3 Abwe•chungen innerha!b des Bohrloehas 4 Falscha Bohrloch!ange 5 Verengte, verlorene oder ausgelessene Bohrlócher

3

0

2,6

3,4,5

-r7-I::M-7"':"~.eo"7"":~7"':"-i....>tlh-~,...,.-<:l;-.,.-,.,--

1 Ful3vorgabe nicht einwandfreJ geworten 2 Übermlll3ige Erschütterungen!Unterladung

3 ÜberrnA3ige Erschútterungen/ Vorderunte Wandlu!3

eratsachliche Poshion des Bohrloehas im Wandlul3 O Geplant e PosifJOn des Bohrloehas im Wandlul3

ErschUtterungswellenüberlageru~g

4 Steinlluggefahr/Nichteinhattung der Vorgabe 5 Material zu l ein 6 Material zu grob

Abb. 2: Bohr1ehler und Beispiele zu ihren Acswirkungen. Mit Ein!Jhrung und konsequenten Anwendung des aus Scho::Jand stamme'lden MDL-Vermessungssystems konnte ein deutlicher Beitrag zur Vermaidung von Steinflug erreicht werden. Dieses System besteht aus einern Lasertheodolithen (OUARRYMAN) und e nem Bohrlochvermessungsgeriit (BORETRAK) sowie entsprechender Soltware zur Auswertung und graphischen Darstellung. Die Kosten fúr eine komb;~Herte Bruchwand- u~d Bohrlochvermessung werden schon alieine durch die gesteigerte Sicherhe:t bei Gewinnungssprengungen gerechtlertigt, welches sich in der deutlichen Abnahme von Ste.nllugunfall~;n nJederschlagt.

- 82 -

Diese müssen zum Schutz von Personen. fremden Sachgütern aber auch von Betriebsmitteln der Gewinnungsbetriebe unbedingt verm1eden werden. Durch das lmmissionsschutzgesetz ist der ausreichende Schutz der Allgemeinheit und der Nachbarschaft vor schádlichen Umwelt· einflüssen, sonstigen Gefahren, erhebhchen Nachte•len sowie Beilístigungen zwingend vorgeschrieben. Zu den erheblichen Nachteilen záhlen insbesondere die Gefahr für Leib und Leben durch Steinfiug, aber auch die Beschriinkung der persOnlichen Freihei! von Grundstücksnutzern durch zeitweisas Betretungsverbot des Grundstückes wiihrend der Sprengzeit. 5

Stand der Gewlnnungssprengtechnfk in Deutschland

Die Gewinnungstechnik in Westdeutschland ist aus wirtschaftlichen und topograph1schen Gründen nach wie vor durch hohe Bruchwiinde von 20 bis 30 m gekennzeichnet. Als Stan· dardsprengverfahren kommt die Einreihensprengung, in Hartsteinbetrieben zume;st mit Sohlschüssen, zur Anwendung. ln Betrieben m1t genngen Wandhöhen oder ohne Erschüt· terungsprobfeme werden auch Zweireihensprengungen durchgelührt. Die zumeist geneigt gebohrten Bohrlöcher haben übl•cherweise Durchmesser zw1schen 89 und 115 mm, nur wenige Betriebe arbeiten m;t genngeren oder gröBeren Durchmessern b1s z. B. 150 mm. Die Gewinnungstechn'k in Ostdeutschland ist hingegen überwiegend durch geringere Wand· höhen bis maximal 20 m gekennzeichnet. Auch die Bohrlochdurchmesser !agen zumindest in der Hartsteinindustrie niedriger, gleichen sich aber mit zunehmender Verbreitung mederner Bohrverfahren an den Weststandard an. ln Mittelde~,;tsch'and sind die Sprenganlagen durch· weg gröBer, es werden zum Teil noch Mehrreihen- und Fllichensprengungen durchgelührt. Auch der spezilischa Sprengstoffaufwand liegt in der Hartstein.ndustrie höher, da im aligemeinen ein fe~nstückigeres Hautwerk benöt,gt w1rd. 6

Entwlcklungstendenzen und Bedeutung der DIN 4150 {Tell 2) für die Sprengtechnlk

Die Entwicklungstendenzen der Gewinnu~gssprengtechnik werden heu:e vermehrt durch die Anforderungen aus dem Arbeits-und Umweltschutz bestimMt. So wird z. B. aus Gründen des Arbeitsschutzes ei!'le Vermaidung von Soh!bohrlöchern angestrebt. Aus immissionsschutzrechtlichen Gründen ist eine absolute Verhinderung von 51€ rfl.Jg über die Eigentumsgrenzen hinaus und eine Reduzierung der Erschütterungen zum Schutz benachbarten Wohngebiiude und der Lebensqualitat der Anwohner erforderlich. Bei der Durchführung von Gewinnungssprengungen entstehen zwangslii~,;fig Erschütterungsund Geriiuschemissionen, da sich die Gesamtenergie der Sprengstoffumsetzung aufteilt in einen Energieanteil, der in sprengtechnisch gewünschte• Form zur Ablösung, Zerkleinerung und zum Auswurf e.1er best mmten Gesteinsmasse verbrauchi wird, aber auch einr.m nicht unerheblichen Anteil an Verlustenergie. Neben einem k:einen Antei!, der als kinetische, thermische und akustische Energie (Luftschall) in dor Atmosphii·e verloren geht, wird der gröBte Anteil der Verlustenerg•e en das anstehende Gestein abgegeben und von diesem als e!astische Wellen in Form von spürbaren Erschütterungen (Körperscha!l) abgegeben. Deshalb ist das zentrale Thema fúr die Steine- ;,md Erden-lndustrie die Begrenzung der Sprengerschütterungen auf ein MaB, daB durch die DIN 4150 Erschütterungen im Bauwesen vergegeben ist. lm Vergleich zu dem bisher überwiegend angewandten Teil 3 diesar Norm, verpflichtet der als Verschárfung anzusehene Teil 2, Einwirkungen auf Manschen in Gebáuden, zur Einhaltung von Schwi'lggeschwindigkeit am Fundament von etwa 2 bis 3 mrnls. Wie aus der Abbildung 3 hervorgeht, sind zur Einhaltung d1eser Werte entsche1dende Verándarungen in der Gewinnungssprengtechmk der Steine- und Erden-IndusiTie erforderlich, die hauptsachlich eine Reduzierung der Ladernenge je Zündzeitstufe zur Folge haben müssen.

- E3 -

~

m

~

~

~

~

~

~

~

~

ENTFERNUNG CrnJ

Abb. 3: Diagramm zur ErrnittJung der entfernungsabhángigen l"lOchsten Ladernenge pro Zündze•tstufe. 6. 1

Abbautechnlsche MaBnahmen

Von zentraler Bedeu:ung lür die Sicherheit und Wirtschaftlichkeit von Gewinnungsspren· gungen 1st die BruchwandhOhe. Mit Abnahme der WandhOhe kann gleichzeitig auch e1ne Re· duzierung der Ladernenge Je Zündze;tsMe erfolgen. Für eine mOglichst groBe WandhOhe sprechen die geringeren Gewinnungskosten, die mit Abnahme der WandhOhe überproportional ansteigen, da z. B. Problembereicha wie der FuB· und Besatzbereich unabhángig von der WandhOhe sind, ihr Anteil an de-n Gesamtvolumen der Sprengung aber entsprechenc grOBer ist. Gleiches gilt lür den Anteii an Bohrmetern, der lür die Bereicha Unterbohrung und Besatz ertorderlich ist. Bei geringeren WandhOhen entfállt zudem e1n groBer Teii des Selbstzerkleinerungseffektes, der beim Herunterfa!len des Haul· werkes bei hohen Bruchw~den entsteht. Diese Gesichtspunkte lühren dazu, daB der ffn e1n gleichwertiges Haulwerk erlorderliche spezilischa Bohr- und Sprengstollaulwand mit abnehmender Wandhöhe steigt und sich negativ auf die Kostenentw1cklung auswirlet (Abb. 4). GEWII
tOO
"'i

'~l O.~ ..l

u;

,,,.,.,.J

·---

2', C15 11SO•J.) ----

0.51 ,",.,.,

-x-------- ---2

C.SC 1100•:.)

30 W~NOHÖHE tmJ

1 Grauwacke (devonisch) 2 Muschelka!k (Tr.as) Abb. 4: Gewinnungskosten in Abhá11gigkeit der WandhOhe lür zwei La:;lerstattentypen.

- 84 -

Mit zunehmender Wandhöhe stehen den Vorteilen auch erhebliche Nachteile gegenüber: 1. Steigende Ladernenge pro Zündzeitstufe (Bsp. Tabelle 1) als eine für die Umwelt maBgebliche Grö8e 2. Zunahme der Bohrungenauigkeiten. Dadurch erhöht sich d;e Erschütterungs1ntensit~t. z.B. durch Verlaufen der Bohrlöcher nach hinten, hervorgerufen durch gröBere Verspannungswirkung oder durch seitliches Zusammenlaufen zweier benechbarter Bohrlöcher m1t Gefahr einer Oberlagerung Steinfluggefahr durch Verlaufen der Bohrlöcher nach vorne oder Zusammenlaufen zweier benechbarter Bohrlöcher Nacharbeit an der Soh le oder Notwendigkeit von Sohlschüssen 3. Wachsende Unfallgefahr durch Steinfali beim Bohren, Nachcrbeiten oder Ladaarbeiten von Sohlbohrlöchern

Wandhöhe Ladereule Lademenae loatroniertl orozentual Lademenae (lose. z.B. Emulsionssorenostoffe\ prozentual

lm) lm) !ka\

1 o 8.6 46

18.6 1 o1

28.5 155

(%\

100 69 100

220 149 216

228

(kg) ( ~.

\

2

o

3

o

337 330

Tabeile 1: Steigende Lademengen je Bohrlech (D;Jrchmesser 90 mm) in Abhangigkeit verschiedener Wandhöhen Bei Betrieben mit sehr starken Erschütterungsproblemen ist u. U. sogar eine Anderung der Abbaunchtung in Erwl!gung zu z;ehen, wenn diese direk1 auf die zu schützenden Objek1e zulauti und dieses die Ausbreitung starker E.rschiJtterungswellen durch ungünstige VerspannungsverM.Itntsse im Gebirge beg;:,nstigt 6. 2

Reduzlerung der Lademengen je Zündzeltstufe durc h Ladungstellung

Als eine Alternative zur Unterteilurg der Bruchwa~dhőhe stel:t sich für eine Einhaltung der ErschCtterungswerte gemaB Te. 2 der DIN 4150 eine Unterteilung der Ladung im Boh•loch in mehrere Teilladungen dar, die ,".ve ~ durch ausreichend bemescenen Zw.schenbtsatz voneinender getrennt sind. Dteses in NeraameriKa antwickelte 1Jnd als Deck Loadmg bekannie Sprengverfahren wird in Deutsch.and a.s modifizienes Grol3bohrlochsprengverlahren bezeichnet, welches al1erdings nur mit &:!'ler Ausnahmegenehmigung von der UVV Sprengarbe:ten angewandt werden dari (Abb. 5). Bei einer Reduzierung der Lademengen je Zündze tstufe erweist sich, sowohl bei 3 ir er Unterteilung der Bruchwandhöhen als auch durch Ladungste1:Jng, die bagrenzte Anzahl der zur Verfügung stehenden Zündzeitstufen als besonders hinderlich. Bei VerwendJng herkömmlicher elek1rischer Zündung stehen durch e1re Kombination von einem Momentzünder, 20 ms- und 30 ms- Kurzzeitzündern nur 25 Zündzeitstufen zur Verfügung. Bei einer Autteilung der Ladesaule tn zwei Abschnitte können nur maximal 12 BohrlOeher mit emer Sprengung (ohne Redur.danz) abgetan werden. Diese Verkleineru:1g der Sprenganlagen führt autamatisch zu einer hőheren Anzahl vo11 Sprengungen. Der beabsichtigte Effek1 e :1er momentan geringeren Erschütterungsbelastung für den Manschen wird durch die Zunahme der Haufigkeit von Bell!stigungen wieder aufgehoben. 6. 3

Einführung zusiitzllcher Zündsysteme

Die nachfolgend aufgeführten Zündverfahren ermöglichen den Einsatz einer gro5en bis praktisch unbegrenzten Anzahl von Zündzeitstufen. Die Anwendung dieser Verfahren kann

- 85 -

z. T. mit erhöhtem Planungsaufwand und hohen Kosten verbunden sein und erfordert insbesondere einen hohen Stand an Sachkenntnis. 631

Njchtelektrjsche ZOndung

Das bekannteste und weltweit am meisten verbreiteste nichtelektrische ZOndsystem ist das schwedische NONEL-System. Der ZOnder wird durch eine ZOndflamme gezOndet, die sich in einem dOnnen Kunststoffschlauch m1t innen aufgesprOhter Explosivstoffschicht mit etwa 2000 m/s ausbreitet. Verschiedene Verzögerungszeiten der ZOnder werden durch phyrotechnische Zusatze, Ahnlich der e!ektrischen ZOnder, erreicht. Eine Erweiterung der Verzögerungszeiten ist durch den zusatzlichen Einsatz von 8/ockverbindern und Variationen in der SchlauchiAnge möglich. 8/ockverbinder enihalten ebenialis Verzögerungselemente unterschiedlicher GróBen {l 7 oder 25 ms u. a.) und werden auBerhalb des Bohrlochs mit den AnzOndschlliuchen aus dem Bohrloch verbunden. ln der Abbildung 5 ist beispielhalt eine Auslegung fOr eine ZOndung mit geteilter LadesAule dargestellt, wobei die unterste Ladesaule jeweils zuerst gezOndet wird. Je Bohrlech werden nur zwei verschiedene ZOndzeitstufen benötigt, die Verzögerung zwischen den beiden Ladungsteilen betrAgt demnach 21 ms. Durch die verwendeten Blockverbinder mit ihren AnzOndschiAuchen ergibt sich ein ZOndzeitabstand zwischen den Bohrlöchern von 28 ms. FOr die patronierten Ladungsteile ist aus sicherheitstechnischen GrOnden jeweils ein redundanter ZOnder eingeplant Bei der Planung soleher ZOndaniagen gilt ~:.s im besonderen eine Überschneidungsfreiheit der ZOndzeitpunkte zu vermeiden, wobei die fertigungsbedingten ZOndzeittoleranzen zu berOcksichtigen sind. Bei zu Grunde gelegten Toleranzen von ca. 10 ms ergibt sich fOr die Be1spiel· planung in der Abbildung 5 eine gewisse Unsicherheit, ob die Ladesaule gemaB der Planung von unten oder aber durch den redundanten ZOnder von oben gezOndet wird. Planungsfehler soleher ZOndaniagen können zum einen durch Überlagerung kurz aufeinanderfolgender seJS· mischer Wellen hohe ErschOtterungsmaxima u!'ld zum anderen ein Abscheren von Teilen der Ladasaulen bei kiOftiger Lagerstattenausbildung zur Folge haben.

Abb. 5: Ladungsteilung mit nichtelektrischem ZOndverfahren, ausgelegi als redundante ZOndung mit Sprengschnur, wobei der unterste Ladungsteil zuerst deton1ert.

- 86 -

Mit dem mchtelektrischen Zündverfahren ist systembdingt eine unbegrenzte Zahl von Zündverzögerungszeiten bei weilgebender Überschneidungslreiheit, e1nlacher Handhabung vor Ort und geringen Kosten mögilch; schwierige Sprenganlagen bedürlen der sorglalltigen Plan ung. 632

Mehrkrejszündung

Mehrkreiszündmaschinen wurden bereils vor 20 Jahren in den USA für das Sequentia/ Blasting eingeführt. Diese Zündmaschinen bes:tzen zwischen zwei und zehn elektrisebe Zündkreise, die in einstellbaren zeitlichen Folgen zwischen O und 999 ms in 1 ms-Schr.tten gezOndet werden können (Abb. 6). Bei Benutzung der vorhandenen Zündzeitstulen ist eine Steigerung der Zündverzögetungen um ein Vieifaebes möglich. Allerdings ist eine Überschneidungslreiheit der Zünde• nur dann gewahrle1stet, wenn die Zündkre1sverzögerung gröBer gewiihlt wird als die Brennzelt des letzten Zünders 1m Kreis vorher.

l. Zundmasc~ine ll. Verbindungskebel lll. Klemmbren fúr die

Zundkreise Abb. 6: Schematische Darstellung des Mehrkreiszündsystems. 6.3 3

Eleklronische ZOndung

fo.lit den 60 zur Verfügung ste"enden Zündze:tstulen können in der Rege! auch bei einer Ladungsteilung ausreichend viele Sprengschüsse gezündet werden. Vortei'~aft ist die hohe ZOndgenau.gkeit von 1 ms u11d damil die ÜberschneidLngsl•eireit sowie die Möglicrkeit zur Programm1erung be10ebiger Zündzeiten. Nachteile sind der hohe Preis und das 'ür die Handhabung erforderliche, speziell geschu;te Perso"lal.

6. 4

Sprengtechnische MaBnahmen

Ein besonders wichtiger Parameter lür die Höhe der in einer bestimmten Entlernung enistebenden Erschütterungsin:ensitat 1st der Einspannungsgrad emze:ner Sprengiadungen. D1eser wird sowohl durch geometrische und zündtechnische Faktoren als auch durch den spezifischen Sprengstoflautwand bestimmt. Besonders Unterbohrungen verstarken die Erschütterungsirtensitiit. Soll auf ei"l Unterbobren der Sohle verzichtet werden, sind in der Regel kostenintensivere Sprengverfahren w1e z. B. Sprengen mit zusiitzlichen Sohlschüssen oder abschr·ttweises Sprengen mit separatem Nachho/en der Sohle erforderiich. Steinbruchbetnebe, die standig mit Beschwerden von Nachbarn übe r seh r starke ErschOtterungen zu kiimplen haben. praktizieren sogar erfolgreich das separate Nachho/en der Sohle mit zusatzlicher Unterteilo.mg der Ladesaule.

- 87 -

Bevor Anderungen im Sprengverfahren vorgenommen werden, solile eine optimale Abst•mmung der Vorgabe zum Bohrlochseitenabstand sow1e der ZOndzeitverzögerung zwischen den SchOssen und SchuBreihen erfolgen. ln den jeweitigen Steinbruchbetrieben ist hierfOr eine umfangreiche MeBdatenerfassung bei durchzufOhrenden Versuchssprengungen sehr híifreich. Besonders hat sich hierfOr die Ertassung der emittierten ErschOtterungen im Steinbruch selbst bewlihrt, die eine Analyse der ErschOtterungsentwicklung jeder Sprengladung mit entsprechender Software ermöglicht. Auch durch den gezieJten Einsatz der digitalen Bildverarbeitung in Verbindung mit (Hochgeschwíndigkeits-) Videokameras und MeBinstrumenten zur Ertassung der Detonationsgeschwindigkeit im Bohrloch sind die genauen ZOndzeitpunkte einzelner Sprengladungen und deren energetische Wirkung auf das Werfen der Vorgabe in bezug auf die Entwicklung und die Hőhe der Auswurtgeschwindigkeit, die anschlieBende Lage des Haufwerks sowie den erreichten Zerkleinerungsgrad feststellbar. KOrzere Verzögerungueiten fOhren dazu, daB das Haufwerk höher liegt, weniger gut herausgeworfen wird und verorsachen gröBere ErschOtterungen sowie einen hőheren DetonationsknaH. lm Hinblick auf erschOtterungsminderndes Sprengen sind möglichst groBe ZOndzeitverzögerungen zwischen den SchOssen anzustreben, die wiederum die Gefahr des Abschlagens von SprengschnOren und Ladesliulen erhöhen. Bedeutungsvoll ist auch die Höhe des spezilischen Sprengstoffaufwandes. Ein hoher spezifischer Sprengstoffaufwand verursecht nicht nur hohe Kosten, sondern kann auch zu einer Erhöhung der Steinfluggefahr, besonders bei hohen Bruchwlinden, !Ohren. Ist dieser zu niedrig, können hohe Erschotterungsintensitliten die Folge sein. Auch die ZOngsungsart der Sprenganlage hat auf die energetische Wirkung der Sprengladungen und die entstehenden Emissionen groBen EinfluB. Durch starkes Drlingen der Sprengstoffherste!ler ist eralmaiig die ZOndung aus dem Bohrlochtiefsten in die neue UVV-Sprengarbei1en VBG 46 vom Oktober 1994 aufgenommen worden. Sowohl aus der französischen als auch aus der amerikanischen und australischen Literatur ist bekannt, daB durch die ZOndung aus dem Bohrlochtiefsten Erschütterungsminderungen bis zu 30% möglich sind. Allerdings ist auch durch die UW weiterhin die Verwendung von Sprengschnur Ober die gesamte Ladesliule zwingend vorgeschrieben, obwohl sich diese durch seitliche lnitiierung der Ladesiute negativ auf die energetische Umsetzung des Sprengstoffes auswirkt. ln LadasAulen mit patronieriern Sprengstoff bleibt die Sprengschnur zweifelsohne aus SicherheitsgrOnden auch weiterhin zur vollstAndigen lnitiierung der gesemten Ladesiute unabdingbar. SachgemABen Ladevorgang vorausgesetzt, sollte allerdings aus energetischen GrOnden bei Verwendung von losen ANC- bzw. Emulsionssprengstoffen auf die Sprengschnur verzichtet werden, da eine durchglingige Ladesiute und dadurch eine vollstAndige Detonation in Verbiodung mit einer redundanten ZOndung sicher gewlihrleistet ist. Diese echte ZOndung aus dem Bohrlocht•efsten ist z. Z. nur mit e..1er Ausnahmegenehmigung durch die Steinbruchs-Berufsgenossenschalt unter bestimmten Umstlinden möglich. ln den Steinbruchbetrieben, die seit langerem diese ZOndungsan mit Ausnahmegenehmigung anwenden, sind durchweg sehr positive sprengtechnische Erfahrungen gernacht worden, welches auch durchweg aus dem nicht europliischen Ausland bestlitigt wird. Dort wird die ZOndung aus dem Bohrlochtiefsten schon seit vielen Jahren auch zur ZOndung von GroBbohrlöchern eingesetzt.

- 88 -

A külfejtéses robbantástechnika jelenlegi helyzete és fejlődési irányai'

Prof Dr.-Ing. W Thum, Westspreng G.m.b.H. Xémet S:ovetségi Köztársaság l. Összefoglalás

Jelen munkában diszkutálják a Jegutolsó l O év fúrástechnikai fejlesztését és ennek kihatását a fúráspontosságra, a rezgésimisszióra mint biztons:lgi problémára, mely azon alapszik, hogy szükségessé vált a fúrólyukak lefurásának ekzakt meghatározására, az emberek n:wel-.."vö érzékenysége életterükkel szemben, az mrissZiós védelemre vonatkozó előirások kiélcsedése elengedhetetlenül megköveteli egyrészt a fúrás- és előtét pontosságának kontrollálását, másrészt lényegbevágó beavatkozást a jöveszréstechnikába. A DIN 4150 2 része szelint az emberekre még megen?edh.;!tö és rezgések miatt erős a kényszer a fokozatonként töltetnagyság redukálására, jelentösen az alá az értékek al::., amel) et ma még a D& 415 0 3. része megenged. eh~selhető

Ha rezgésvédelem miatt a töltetnagysag ~sökkentésére szükség van, :a gyakran csak a falak osztásával érhető el, hacsak egy fúrólyuk tölteténe:~ osztásával és új indítási techniká\al nem kívánják ezt. Ez az eljárás a :övcben széles elterjedésre szálnithat

2. Bevezetés Az emulziós rcbbanóanyagok és a hi dr ... uliJ.:us fúrási eljárás eltc1edé~t: a l.:ülfejtéses robbantástechnika jelentős megujulasát Jel::nti Az emulziós rob~anóanyagok ntl\ekvö felhaszr:i!asa a zselatJ..DJ.zált robbanóanyagok helyettesítését is magával hozta. Ezzel lényegesen növekedett a robbanóanyagok kezelésének biztonsága, egyúttal magával hozta az ömlesztett robbanóanyagok és a keverő berendezések eltei]t:dését. Következménye lett a töltési munka racionalizálása és ugyanígy a robbantástechnikailag és gazdaságilag is előnyként jelentkező teljes lyukkitöltés és ezáltal megnövelt töltéssürüs•·g.

' Forditona: Dr. KlS Mlk:os

- 89 -

Az elmúlt években a kö- és ásványüzemekre gyakorolt erős költségnyomás sziikségessé tette a hidrauli.J..."Us fúrógépek bevezetését. Ezáltal növekedtek a fúrási teljesítmények, csökkentek azonban a biztonsági rizikófak1orok. A kényszerítően jelentkező fúrási pontosság magával hozta a szórásveszély csökkentésére és a robbantási rezgések minimalizálására vonatkozó egz.ak"t mérési módszerek bevezetését. Ezzel egyidőben a hidraulilms fúró,€-épek új technikai lehetöségét is kidolgozták, mellyel iránypontos, de nagy teljesítmények érhetök el.

A termelő üzemekre a költségcsökkentés irányába ható nyomás mellett, nagy nyomást gyakoroltak a bánya környezetében lakók környezetvédelmi szempontokból, amely ismét az ásványjövesztésre vonatkozó törvényes előírások kiéleződéséhez vezettek, ezen keresztül nyomást gyakoroltak ismételten a bányákra a jövesztés során előálló imissziók csökkentésére. Ebben az összefüggésben különösen a DIN 4150 - rezgések az építőiparban- a 2. részbehatások épületen belül tartózkodó emberekre - volt jelentős. Ez arra kényszerítette a lakott települések közelében müködö üzemeket, hogy új töltési és indítási módszert és/vagy új jövesztéstechnikát vezessenek be.

3. Emulziós robbanóanyagok Ellentétben a hagyományos robbanóanyagokkal, az emulziós robbanóanyagok (ugyanígy az ANDO) nem tartalmaznak primer robbanóanyagot, ezért nem robbanásveszélyesek, csupán robbanóképesek Mivel a robbanóanyag összetételéből hiányzik a primer robbanóanyag ezért szállítás és kezelés szempontjából jelentős biztonság érhető el. Ez adta az első lehetőséget, hogy a tOltényezett robbanóanyag előállítása mellett mozgó keverő rendszerrel a robbanóanyaget a felhasználás közvetlen környezetében lehessen előállítani. A robbanóanyag a mechani.J..."Us töltés miatt csak akkor keletkezik, amikor ezt a munka és biztonságtechnika kívánja. Az emulziós robbanóanyagok többé-kevésbé egyszerű keverékei az oxigénhordozó (többnyire ammoniumnitrát-AN - ) és az égő (többnyire ásványolaj) anyagolmak. A hiányzó robbanóanyag miatt a szenzibilizálás más úton történik. A robbanóképesség elérésére meghatározott mennyiségü, a robbanóanyagban finoman elosztott üreg sziikséges, mely lehet rnikroszemcsés gömbökből, vagy kémiai gázképzőből (Chemical Gassing).

A hagyományos robbanóanyagokkal szemben az emulziós robbanóanyagok számos előnnyel bírnak. Ezek közül is ki kell emelni a kezelési biztonságot, a szállítási és robbanási biztonságot, h.'Ülönösen azoknál a robbanóanyagoknál, melyeket speciáJisan a keverőkocsiban állítottak elö és a felhasználás előtt szenzibilizáltak Chemical Gassing eljárással:

- 90 -

* Kicsi indítási érzékenység (gyutacsérzéketlen ), és variációs összetételben

lehetőség

az

*Érzéketlenség mechanikus és tűzi behatásokkal szemben * A füstgázokban igen kicsi toxikus hatású gázmennyiség, ezáltal nagyon jó fiziológiai hatás * Az utolsó pillanatban elöállított robbanóanyag - a robbanóanyag a töltés közben áll elö, - ezáltal veszély esetén csak kis mennyiségü robbanóanyag van a helyszínen * A töltési munka mechanizálható * Nem történik a GGVS (ADR-nek robbanóanyag szállítás az utakon

megfelelő

Németország-i

előírás)

szerint

* Logikai következmény: sok munkafogás megtakaritása az elöállitásnál, tárolásnál, rakodásnál. A lehető legkevesebb kontaktus ember és robbanóanyag között * Megtakaritások a csomagoló anyagoknál, kiilönösen a hulladékkezelésnél *

Sűrűség beállítás Cbemical Gassing eljárással lehetséges. A hidrosztatik-us nyomás miatt a legnagyobb sűrűség ott érhető el, ahol a legnagyobb a közetelJenállás - vagyis a lyuktalpon

4. Fúrástechnikai fejlesztések és ezek hatása a robbantástechnikára A 80-as évekig elteijedt pneumatik-us fúrástechnikát a hidraulikus váltotta fel Németországban a nagyobb fúrásteljesítmények és kisebb energiaköltségek miatt. Fúrástechnikailag két eljárás ismert:

1./ Forgatva fúrás A közet tönkretételéhez szilárdságától függöen 2-3,5 t/col nyomás kell a fúrókorona átméröre vonatkoztatva. Ennek megfelelöen a fúrógépek súlya gyakran kétszer-háromszor nagyobb, mint a normális előtoló erő. Döntött lyukaknál ez az érték még nagyobb kell, hogy legyen a fúrószár ellenállás miatt, mely a lyuk állékonyságra kedvezőtlen. Vízszintes fúrásra ez az eljárás technikailag lehetetlen. A hátrányok miatt relatíve puha közeteknél használható. A gép nagyságamiatt a kihasználási fok magas kell, hogy legyen.

- 91 -

2./ Ütve fúrás A forgan·a fúráshoz viszonyítva csak tized előtoló erö s:zükséges. Ezért az ilyen gépek könnyebbek és mozgékonyabbak. Két lehetőség van az energiaközlésre: ráverö kalapács és merülö kalapács. Mivel ráverő kalapáccsal nagyobb fúrásteljesítmények érhetök el, a merülö kalapácsok gyakorlatban csak akkor használatosak, ha nagy lyukmélységre és nagy pontcsságra van s:zükség. Ráverő kalapáccsal 90-ll O mm átmérőnél elérhető a 30 mlh teljesítmény, vagy még ennél is több, míg merülö kalapács esetén 20-25 bar nyomásnál 25 mlh fúrható. A fúrási teljesítményeknek megfelelően alakulnak a fúrási költségek is (l. ábra). Gazdasági megfontolások alapján a ráverö kalapácsos gépek váltak be sok üzemben. A fúrási teljesítmények drasztil-'lls növekedése magával hozta - h.iilönösen a bevezetési stádiumban - a fúrási pontosság visszaesését, mely h.illönösen veszélyes repeszhatáshoz vezetett. A fúrási hibák oka számos lehet. A Jegtöbbször felismerhető kezelési lllba a kezdésnél jelentkezik: szögbeállításnál, túlfúrásnál és központosításnál gondatlanságból, nem odafigyelésböJ és szakértelem hiányából, gyakran megesik furatok egymásba fúrása, vagy a rétegek mentén furatferdülés. Robbantástechnikailag hibás fúrásokat a 2. ábra mutat. Eléggé későn jelentkezett az a felismerés - különösen a fúrógép gyártóknál - , hogy a fúrási mennyiség mellett a fúrt lyukak minósége is fontos. Különösen a robbantóanyag gyártók és felhasználék nyomására volt csak elérhető, hogy érzékeljék a fúráskezdés és a fúrási szög pontosságának fontosságát. Ezáltal vált lehetövé, hogy a növeljék a fúrás pontosságát:

következő

technikai segédeszközökkel

* Elektronil-'Us lafetta és fúrógép beállítás • Túlfúrási automatika • Fúrási automatika és öblítő levegő automatika *Változtatások a furószáron: - merevítés növelés fúrócsövek alkalmazásával -átmérő növelés 3/4"-ról (45 mm) 2"-ra (51 mm) • Vezető fúrócső • Vezető fúrókorona

- 92 -

A lyukak átvételének gyakorlata egyértelműen arra mutatott, hogy a pontatlanságok nem megengedhetö, a.nU a ma használatos fúrólyuk ellenőrzö rendszerek fejlesztését vonta maga után. Ezekkel (pl. Diademe) lehetövé vált a lyuktalp meghatározása, vagy a teljes lyuk lefutása és eltérése a kívánttól (B oretrack és mások). A Skóciából származó MDL bemérési rendszer konzekvens használatával lényegesen lecsökkent a veszélyes mértékü szilánkhatás. Ez a rendszer laterteodolitból (Quaryman és Iyukbernéró készülékböJ (Boretrak) és a hozzá kapcsolódó softverböl és grafikus megjelenitésböJ áll. A kombinált készülék költsége már a megnövekedett biztonságban megtérül, Illivel személyek, idegen és üzemi eszközök védelmét szolgálja. 5. A jövesztési számitástechnika helyzete Németországban Nyugat-Németországban gazdasági és topográfiai alapokon a robbantástechnikát a magas, 20-30 m-es falak jellemezték Általános volt az egysoros robbantás kemény közethen aláfúrás nélkül. Ennél alacsonyabb falak esetén, vagy szeizrnik'l.ls probléma mentes bányáknál te!Jedt el a kétsoros robbantás. A többnyrre ferde furatok átmérője 89-115 mm volt és csak kevés hányánál fúrtak ennél kisebb, vagy nagyobb átmérövel, pl. 150 mm-rel Kelet-Németországban J. falmagasságet a 20 m jellemezte. Csak kemény közetek esetén alkalmaztale kisebb furatármétöt, azonban eg)Te jobban alkalmazkodnak a német standardokhoz Közép-Németországb:m a robbuntási berendezések nagyobbak, részben többsoros vag)' terü!etrobbálltásokat viteleznek ki Kemény közetek esetén a specifikus felhasználás á!talában nagy, Illivel finomszemcsés készletre van szükség. 6. Fejlesztési tendenciák robbantástechnikára

és

a

DIN

4150

(2.

rész}

hatása

a

A robbantástechnika fejlesztési irányát a munka- és :;cmyezetvédelem határozza meg. ilyen irányzat például az aláfúrás elhagyása. Az lilllSSZJók csökkentése érdekében a szilánkhatás abszolut biztos elmaradása a bányate!ken kivül, és a szeizmikus rezgések redukálása a bánya környezetében lakók életnivójának emelésére. A jövesztő robbantásoknál létrejönnek rezgések és hanghatásol-., Illivel a teljes energiát csak részben tudjuk a klvánt célra használru, tehát apritásra és kivetésre, és ezen kivül is vannak veszteségek. A :kinetik'lls, almsztilms és termilms veszteségek mellett tekintélyes rész adódik át a közetnek rugalmas hullámforma alakban, és ezáltal térbeli hullámok keletkeztek. Központi temaja lett a kö- és ásványbányászatnak a rezgesek, a DIN 4150 "Rezgések az épitö-

- 93 -

iparban" szabványon keresztül. Ezen szabvány eddig használt 3. része mellé megjelent a 2. rész is. Emberekre való hatás épületen belül - mely a rezgéseket mintegy 2 ... 3 mm/s értékre korlátozta. Mint az a 3. ábrából felismerhető, a kö- és ásványbányászatban változásokat kellett létrehozni, mely fóleg a gyutacs fokozatonként felhasználható töltetnagyság redukálásából következik.

6.1. Jövesztéstechnikai feltételek Központi jelentőségű biztonságtechnikai-, gazdasági-, és jövesztéstechnikai szempontból a falmagasság. Csökkentésével a fokozatonkénti töltetnagyság is csökken. Viszonylag nagy falmagassághoz kis jövesztési költség tartozik, amely a falmagasság csökkentésével nem arányosan nö, mivel a problémás fojtási szakasz és láb fiiggetlen a falmagasságtól, ezért ennek aránya a teljes térfogathoz viszonyítva lényegesen nő. Ezzel egyidőben nö a ki nem használt fojtási szakasz, valamint a túlfúrás. Kis falmagasságoknál csökken a "magát feldarabolódási effektus"-rész, amely a magas falak esetén a leesésböJ származik. Ez a szemlélet arra vezet, hogy ugyanazon minőségü készlet eléréséhez sZÜkséges specifikus fiírás és robbanóanyag sZÜkséglet csökkenő falmagassággal nő, és igy negatívan hat ki a költségalakulásra (4. ábra). Növekvő

falmagassággal előnyök és hátrányokjelentkeznek

1.1 Növekvő töltet (lásd táblázat), amely rossz a környezetre

2.1 Csökkenő fiíráspontosság, ezáltal nő - a rezgésintenzitás, pl. hátra irányuló lyuknál a beszaritás nagyobb, vagy összefürt lyuknál együttrobbanás - szilánkbatás veszélye előre vagy egymás felé irányuló lyukaknál - utárobbantás sZűksége a lábnál, vagy aláfiírás. 3.1 Növek'Vő balesetveszély leeső kő miatt a fal alatti munkáknál

- 94 -

I. táblázat

Növel.."'•ő

töltet/lyuk (90 mm átmérönél) falmagassággal

Falmagasság Töltethossz Töltet (töltényezett) Arányosirva Töltet {ömlesztett) Arányosirva

m m kg

% kg

%

10 8,6 46 100 69 100

20 18,6 101 220 149 216

növekvő

30 28,5 155 337 228 330

Olyan Uzemeknél, ahol szeizmil...'Us problémák vannak irányforditással valami kevés elérhető. 6.2. A fokozatonkénti töltetnagyság csökkentése osztott töltetekkel A falmagasság csökkentésének alternativ lehetősége azon céllal, hogy a DIN 4150 2. rész előirását betartsuk, a fúrólyukba kerülö töltetek osztása több résztöltetre, jól méretezett közbenső fojtással. Németországban ez a módszer, melyet É-Amerikában fejlesztettek ki és mint Deck Loading robbantási eljárás vált ismertté, melyhez módositani kellett az UVV robbantási előirásokat (ÁRBSz-nek megfelelő) (5. ábra). Ahhoz, hogy a fokozatonkénti töltetnagyságot redukálni, illetve a falmagasságot csökkenteni lehessen osztott töltetek segitségével, a gyutacsok fokozatszáma is határt szabott. A kereskedelemben kapható pillanathatású, 20 és 30 ms késleltetésü gyutacsokkal együtt is csak 25 fokozatszám volt összeállitható. Ha csak három résztöltetTe kivánjuk a töltetet osztani, akkor is 12 lyuk robbantása válik lehetövé. Ez automatilmsan a robbantások számának növeléséhez vezetett. A lakosság zavarása tehát azzal, hogy kisebbek lettek a rezgések, de gyakoribbak, alig csökkent. 6.3. Járulékos gyújtási rendszerek bevezetése A következökben ismertetésre kerül egy gyakorlatilag végtelen fokozatszámú eljárás. Az eljárás alkalmazása nagy tervezési ráfordítást és nagy költségeket kiván, ugyancsak magasfoh.li ismereteket igényel. 6.3.1. Nem elek-tromos gyújtás Ismert és világrnéretekben elterjedt nem elek"tromos gyújtás a svéd NOl\TEL-rendszer. A gyutacsokat gyújtóláng indítJa, mely egy vékony müanyagcsöben terjed és nagyon vékony robbanóanyag réteget tartalmaz, melynek detonációs sebessége 2000 rn!s. A kiilönbözö késleltetés piroteclmikai elegyekkel érhető el, ugyanúgy, nlint villamos gyutacsoknáL A késleltetési ioö

- 95 -

szélesitése azáltal érhető el, hogy a csöveket blokkcsatlakozón keresztül késleltetjük, vagy a cső hosszával befolyásoljuk. A blokkcsatlakozó szintén tartalmaz késleltetőt, melynek értéke J..illönböző (17 vagy 25 ms), és a lyukba vezetett szál ezzel inditható.

Az 5. ábrán példaként osztott töltetek inditási módja látható, ahol az alsó töltetek elősZÖr indulnak. Furatonként csupán két különböző késleltetésü gyutacs szükséges, ezért az egyes töltetek közötti időkülönbség 21 ros. A használt blokkcsatlakozók a lyukak között 28 ms időkülönbséget hoznak létre. Biztonsági okok miatt redundáns inditás történik (2,5,10 ms a töltetek végénél pótlólag- ha egyik inditás nem müködik). Az ilyen robbantókOr tervezésénél kikilszöbölhető a késleltetések átfedése, ha a türéshatárokat is figyelembe vesszük. Alapul szolgáló türés kb. l O ros, mely azt jelenti, hogy az 5. ábra szerinti terv bizonytalanságet rejt abban a tekintetben, hogy az egyes töltetek alulról vagy felülről indulnak. Az ilyen bizonytalanság gyorsan egymást követő szeizmikus hullámok szuperpoziciója miatt nagy rezgési sebesség maximumokat eredményezhet, nagypados kifejlődésü kőzet esetén fennáll a töltet elmetszésének veszélye. A NONEL- eljárás rendszerszem alkalmazásával korlátlan késleltetési idő hozható létre átfedésmentesen, egyszeru kezelés lehetséges a helyszinen, ezáltal a költségek csokkentbetök; nehéz robbantásnál gondos tervezés szükséges.

6.3.2. Többkörös gyújtás Többkörös robbantógépek már 20 év ismertek az USA-ból, melyet az l!n. Sequentia! Blasting eljárásra vezettek be. Ezek a robbantógépek kettötöl tíz kör indítására alkalmasak, amelyek közOtt a késleltetés O és 999 ms közt beállitható l ros lépcsővel (6. ábra) A robbantógéppel mintegy négyszeres fokozatszám növelés érhető el. Az átfedés csak akkor zárható ki, ha a körök késleltetési ideje nagyobb, mint az utolsó kör gyutacsának gyújtási ideje.

6.3.3. Elektronikus gyutacsok Amintegy 60 idöfokozattal rendelkező sorozat elegendő a robbantásokhoz. a nagy, l rns-os pontosság, ezért kizárt az atfedés, továbbá az, hogy programozható bármilyen késleltetési idő. Hátránya a magas ár és az, hogy kezelésükhöz speciáJisan iskolázott személyek kellenek. Előnye

- 96 -

6.4. Robbantástechnikai intézkedések Fontos paraméter egy töltetnagyság megállapítására vonatkozóan, hogy a megadott távolságban lévő építményre milyen rezgések engedhetők meg. A töltetnagyságot ezen kívül meghatározzák még a geometriai és indítástechnikai paraméterek, továbbá a specifikus robbanóanyag sziikséglet is. Különösen a túlfürások növelik a rezgésintenzitást. Ha az aláfürást el kívánjuk hagyni, általában sziikség lesz utólagos lábrobbantásra, vagy a láb utólagos lefejtésére robbantással. Olyan köbányáknál, ahol a robbantásokat a lakott település Iniatt vissza kell fogni, eredményes a k'Ülön, utólag végzett lábrobbantás amelynél a tölteteket osztják Mielött a robbantástechnológiát megváltoztatnánk, meg kell határozni az optimális előtét - lyuktávolság arányt, és ugyanígy a lyukak közötti és sorok közötti idözítési különbségeket. Valamely bányában, ha erre sziikség van, a sok mérési adat és az ehhez tartozó kisérleti robbantások segítséget adnak. Kulönösen ide tartozik, hogy a bánya a kibocsátott rezgéseket ismerje. Ezek analízisél1ez megfelelő softwarek sziikségesek. Ide tartoznak a digitális feldolgozású, nagysebességü videokamerák és mérőmüszerek, melyekkel a lyukban mérhetünk detonációsebességet, amellyel a pontos időzítés megállapítható, meghatározható az energetikai hatás az előtét kivetésére, magasságára és sebességére és végül a készlet eThelyezkedésére és darabozottság:~ fokára. Rövidebb késleltetési idők arra vezetnek, hogy a készlet magasabb lesz, kevésbé kivetett és nagyobbak Jesznek a rezgések, ugyanígy a hanghatás is. Rezgéscsökkentett robbantásoknál lehetőleg nagy fokozatszámot használjunk, mely a töltet vagy robbanózsinór elnyírásához vezethet. Nagyon jelentős a specifikus robbanóanyag sziikséglet ismerete. Nagy specifikus feThasználás nemcsak a költségeket növeli, hanem növeli a szilánkhatás veszélyét, k'Ülönösen magas falak esetén. Ha tul kicsi, nagyok lesznek a szeizmilms rezgések. Az indítási mód kihatással van a töltetek energetikai viselkedésére és az imissziókra. A robbantóanyag-gyártók erős nyomására először - csak 1994. ok1óberében a VBG 46 alapján \'ált lehetövé a lyuktalpról való indítás, annak ellenére, hogy francia, amerikai és ausztrál irodalom alapján már ismert volt, hogy a lyuk'talpról való indítás 30 %-kal is csökkentheti a rezgéseket. Annak ellenére, hogy a robbanózsinór oldalsó indítást hoz létre, mely energetikailag nem kívánt, továbbra is szigorúan előírták a robbanózsinór használatát

Olyan töltetnél, ahol a töltetoszlop tőltényezett robbanóanyagból áll, a robbanózsinór kétség kívül a teljes töltet i.rllciálását elősegíti. Szakszerüen elkészített tölteteknél, legyen az akár ru.m1101lnÍtrát-dieselolaj keverék, va;;.y

- 97 -

emulziós zagy, a robbanózsinór elhagyható, mivel a folyamatos töltetoszlop teljes detonációba vihető, ha az redundáns gyújtásra előkészített.

Az igazi lyuktalpról való indítás a kőbányászati szakszervezet kiilön engedélyével meghatározon körülmények között kivitelezhetö. Olyan kőbányákban, ahol hosszú idő óta ezzel a különengedéllyel robbantanak, igen jó robbantástechnikai tapasztalatokkal rendelkeznek, melyet nem európai államokban is megerősítenek, ahol a nagyrobbantásokat is sok éve lyuh'talpról történő indítással végzik.

- 98 -

hidraulikus

ráYerő

pneumatikus

kalapács

ráYerő

nagynyomású

kalapács

merillő

kalapács (25 bar)

forgatYa fúrás kisnyomású Bérköltség

merülő

kalapács (10 bar)

Dologi költség

fúrási teljesítmény

m

Eszköz költsége

fúrhatósági index

mészkő

Merülő

kalapács (12 bar)

Merülő

kalapács (25 bar)

RáYerő

kalapács

l. ábra Netto fúrási teljesítmények és a fúrt méter költsége különböző fúrási eljárásnál

Összehasonlító méterköltség rá\'erő és merülő kalapácsos fúrógépeknél

2. ábra Fúrási hibák és kihatásuk l. Rossz kezdéspont 2. Hibás lyukdőlés 3. Lyukferdülés 4. Rossz fúráshossz 5. Lyukelzáródás l. Lá b bennmarad 2. Túl nagy rezgés (alultöltés) 3. Túl nagy rezgés - egymásra szuperponált rezgések 4. Szilánkhatás yeszélye - túl kis előtét 5. Túl finom szemcsés készlet 6. Túl nagy szemcsés készlet

3. ábra A fokozatonként felhasználható töltetnagyság becslésére szolgák diagram

- 99 -

y tengely töltetnagyság/fokozat

Vi-és a képlet (BGR- törvényes előírás) vi-max. rezgési sebesség DIN 4150 (3. rész szerint) L - töltet fokozatonként R- távolság 4. ábra

Jö,·esztési költségek a falmagasság függvényében két közefre

Jövesztési költség (y)

Falmagasság (x)

l. Devon szürke márga

2. Triász mészkő

5. ábra Töltetosztás NOl'"'EL-eljárással redundáns indításra (robbanózsinór, ahol az alsó töltet elsőnek indul) 6. ábra A többszörös gyújtás tematil.-us rajza I. Robbantógép

II. Csatlakozó kábel III. Csatlakozó kapocssor a körökböz

- 100 -

ÚJ ROBBANÓANYAGOK ÉS ROBBANTÁS! MÓDSZEREK AZ AMERIKAI EGYESCLT ÁLLAMOKBAN

RECENT DEVELOPMENTS by Dr. Calvin J. Konya Precision Blasting Services, USA INTRODUCTION When we trace the recent developments of commercial explosives we find that slurry or water ge!s came on the scene in the late 1950's and became popular m the 1960's and 1970's. ln approximately 1977 a new family of explosives came into use which were somewhat different than the water gels and these were ca!led emulsion explosives. Emu!sion explosives proved superior to water gel explosives in most characteristics. They have a higher dalonation velocity, higher energy, higher density, were not electrically conducted, could be used at temperatures below 40" F and were Iess sensitive to 1nitiaton thereby being the safest of ali commercial blasting agents. Emuisiens !end to be a viscous fluid. Under some applications a viscous fluid is more advantageous than a rigid cartridge. For example, when it is the intent to fully load the biasthole by cutting an emulsion package and dropping it into the biasthole the emulsion wil: fu:ly occupy the hole. This can be of great advantage that more energy is placed into the blasthole, blastheles can be dri:led further apart thereby reducing the blasting costs. By having blastheles drilled further apart the number of primars and init.ators per cubic yard of material produced will be decreased. Under some circumstances however, the user would li:..e to have a ma:erial which is rigid or semi-rig id in the cartridge. There a re instances when one would like to keep the explos;ves in the original shape or cut cartridges and only use a fraction of t..,e cartridge. This cannot be eas::y done w:th emulsions. For a number of years, explosive manufacturars have been trying to make a produci that would have the best characteristics of an emulsion as weil as that of a water gel. ln other words, an emulsion that cou:d become rigid. cross-l1nked emu!sion.

Th:s new produci is called a

- 101 -

CHARACTERISTICS OF CROSS-LINKED EMULSIONS This new produci is a water resistant blend of emulsion and ANFO which is cross-linked to give it rigidity. These products are suitable for surface applications in both large and small diameter wet holes. The product has the follawing advantages.

1.

Maintains its shape where the package is cut or slit.

2.

It has a loading density ideal for sinking in wet blastholes.

3.

The cross-linked emulsion allows clean easy handling and loading.

4.

There are non-cap sensitive formulations for small diameter holes.

5.

Offered in a wide variety of packages and sizes.

SPECIFICATIONS The explosive at the present time comes in two varieties. One is aluminized and the other is not. Follawing is a table which gives the characteristi.cs of the product.

SPECJFJCATIONS

Non-a Iuminized

Density

Avai:able

Relative

Relative

Sorehol e

Ve loeitt

(gm/cc)

Energy

Weight

Bulk

Pressure

(m/sec)

(caVgm)

Strength 1

Strength

(Katm)

(ft/sec)

734

0.82

1.28

1.15

1

32

5100 16600

5%Aiuminum

1.17

904

1 01

1.45

37

5400 17600

Minimum Recommended Booster: 112 pound (227 grams) cast primer 1

2

ANFO = 1.00 at density 0.82 gm/cc Calculated as ideal detonation velecity

- 102 -

SUMMARY

The cross-linked emuisiens are the newest addition to the family of commercial explosives.

These products produce high energy and have ali the performance

characteristics needed by the user. The development of cross-linked emuisiens is just another example that market forces are responding to a need in the explosives industry.

- 103 ROEBANTÓA1ITA GCK AIY..AL" t;.ZÁSÁYJ..l l~A!'CSnA TOS ERES ELJP.RJ.SCK IGAZSP.GUGYÍ SZAK:E31t·I VO!SAGJu.

!lr.techn.:r..:OELLER OTil!Uüt, :Budapest, az Igazságügyi l[Uszaki Szakértői Intézet igazgatója, állandó igazságJgyi mérnök-szakértó E~r az utóbbi néb~ny évben a bányászati tevékenységek és körJkben végzett robbantások, valamint az épitési beruházások l utépités, épületbontás, alagutépités, stb./ visszafogása, sót megszünése folytán csökkent a binyakárok, a különbözó müszaki területeken : ~.vitdezett robbantások hiánya Itiatt e baleseti tipusok miatti peres ügyek száma, a robbantóanyagok alkalmazásával összefüggő perekben szükségessé vált, váló igazságügyi müszaki szakértói tevékenység sajátosságai értékelbetók, összefoglalhatók. Az eléadás nem kiván foglalkozni a robbantóanyagok bünös célu alkalmazásának aspektusaival, e terület szakértói tevékenységével. Az eléadás bangsulyozni kivánja, hogy a bányakárok, a robbantásokkal összeruggésbe hozott elváltozások, károk jelentős része nem kerJlt volna peresitésre, ba a kivitelezők a müveletek előtt gendos környezeti állagvizsgálatokat,felvételezéseket, álla~ot­ rögzitéseket végeztek volna. E költségek bőven megtérültek volna a perek, a jogviták elmaradásával. Utalni sztikséges erre, begy a kár-perek ugyancsak leröviditheték lettek volna, ba megfelelő jogi felvil~gcsit?.s esetében az u.n. előzetes birósági szakértéi bizcnyitást fokozettan igénybe vennék a pereskedni ki-

vánék.

A m8r fclyó peres eljárásek szakértói vizsgálatainak egyik problei:latikus rés.ze a "megismételbetetlenség" a rebbantások tekintetében. Az u.n. kismértékü prébarobbantások, ellenérző mik~orobben­ tásck helyességét, tizenyitó erejét sokszor tagadják, támadják. t'gyancsak lényeges a ezal~értói tean;ek képzése az ilyen perek esetében. :2ebizonyosoöott, '!Jegy Mnyászati, é:~=itészeti, talajmehanikai, szeizmolégiai szakértói mé.rné:i'kcsapa t egyesi tett szakvéleményei egyértelmlibben elfogadásra kerJlnek, r~nt csak eg~yik szakterület szakértője ál tal kés zi tett vélemér..ynél, különöser.: az épületk€~ck esetében.

- 104 R(li:.l\hJ\'TÓ.ANYAGOi{ J,U:fll.l.'.AZÁSÁVAL J;:p.fCSOLA ros PERES ELJÍ:RIÍSOK IGAZSAG;.,3YI SZJ,hiJHCí VOHA 'DXZAS!IJ:t.r. SAJA rossJ.GAI.

Dr. techn.f.VELLER OTIIJ!.ÁR 1 :Budapest, ez Igazságüt;Yi J,::.iszaY.i Szakértói Intézet /BIMKt.I/ igazgatója, ?.llando igazságügyi mérnök-szakértó. i~azsá~Jgyi szakértőkre, a szakértők tevéke~ssé8ére részletes korn~ny, ~Iletve igazságügyminisztériumi rendelkezesek vonatkoznak. Az ujabb jogszabályok ezerint igazságügyi szakértő csak az lehet, akit a megelőző eljárás eredménye alapján az Igazságügy-

Az

minisztérium felvesz jegyzékébe. rhorábban ez a megyei biróságok jogköre volt./ Az igazságügyi szakértők névjegyzéke számitógépes adatbázisban található, kikereehető többek között ez illetékes biróságokon is. Az igazságügyi szakértők jegyzékébe való kerülésnek komoly feltételei vannak. Az Igazságügyminisztériumnál kapható a vonatkozó kérdóiv és nyilvántartólap, valamint a benyujtandó eló~etes követelmények. Á teljesség igénye nélkül: Részletes /szakmai/ önéletrajz, legalább felséfoku végzettség, kivánatos a tudományos fokozat, ill. szakterületi szakmérnöki /diplomautáni/ oklevél, az addi~i szakmai müködés leirás, publikációk jegyzéke, az adott szakertói területre vonatkozó specifik~ciók, erkölcsi bizonyitvány, oklevélm~solatok, az illetékes megyei biróság véleménye, stb. Á benyujtott· dokwr._entációt még több szervezet vizsgálja meg s végső pozitiv állásfoglalna után kerülhet sor e jegyzékbevételt megelőző eskütételre. Áz igazsá~gyi szakértők dijszámitását külön, időnként aktualizált igazaagligyi dijrendeletek szabályozzák. A robbantóanvagok alkalmazásával kancselatos i~zsá~gyi szakértói tevékenység több területre ter~edhet ki. Eltekintve a kriminalisztikai vonatkozásoktól /házilagos robbanóanyagyártás, robbantásos marénylet helyszini vizsgálata, robbanóanyegeltulajdonitások következményi értékelése, stb./ a szekértőket szakvélemény adására adott esetben "elsőként" a rendórség rendelheti ki ipari robbantásokkal kapcsolatban is. Ilyen esetek: főként külszini rcbbantások esetleges katasztrofális környezeti /épület-/ kárai; épületrobbantásokkal kapcsolatos sulyos munkebalesetek; helyszini vagy körzeti robbantóanyagraktárak /feltételez~etően/ nem akaratlagos robbanási eseményei ; más robbantási tevéke~ssé­ gekkel összefüggő munkabalesetek /pl. tusl:órobbantás, sziklaba tározás, stb./. Jelenleg vitatott körülmé~ynek számit az u.n. hatósági szakértők igénybevétele. Sok esetben hivatalból jelen kell lennie a helyszini, esemény utáni vizsg21stnál pl. ez Országos t~unkaügyi és l~:.mkabiztonsági Főfelügyelet illetékes szervének, a Magy.ar·~ányászati Hivatal kompetens ezervének és adott esetben más hatóságok képviselőinek is. E szervezetek, hatóságok többnyire vizsgálati következtetéseiket szakvéleményi forrnában jelenitik meg, sok esetben a hatósági képviselő maga is /lehet/ igazságügyi szakértő~ Wbb esetben azonban a birósági perszakban ez egyes felek /pl. a vádlott, pl. az alperes vagy a felperes/ egyrészról kifogásolják, hogy a "ha tésági vizsgáló" nem igazságügyi szak ér-

- 105 -

tó, a peres eljárában mégis "szakvéleményként" szerepeinek megállapitásai s szorgalmazzák, hogy a biróság rendeljen ki ujabb, most már igazságügyi szakértőt. A másik perbéli kifogásként az is jelentkezett már, hor,y a "hatósági vizsgálÓ" adott esetben korl4tozott objektivitásu lehet. Ha ugyanis az adott hatóság a bekövetkezett esemé~~el kapcsolatos tevékenység körében engedélyező, ellenőrző, felügyelő szerapkörben is eljár, akkor a későb­ bi vizsgálat során esetleges saját mulasztásait igyekszik elhallgatni. E témával foglalkozott már a Legfelsőbb Biróság és a Legfőbb Ugyészség is. Álláspontjuk rugalmas; a későbbi perszakaszban a biróság feladata, hogy az igazság objektiv kideritésére milyen további bizo:cyi tási eszközöket /pl.szakvéleményeket, tanuvallom4sokat, okmányok beszerzését , stb./ tartja szükségesnek és elengehetetlennek. A robbantóan.va~rok alkalmazásával kancselatos peres eljárások igen sokrétűek lehetnek~ Csak néhány lehetőséget érdemes kiemelni. A bünteti\' eljárásben sulyos sérülésekkel, halálesetekkel, nagy károk okozásával kapcsolatban van szükség szakértőre a felelősség megállapitásának alátnmasztására. A gazdasági nerekben szerepelhetnek a robb~~tási tevékenységgel kapcsolatos szerzódés-szegések, határidő viták, elmaradt haszon vitatása. A nol~rári neres el~ár&.sok körébe tartoznak az épületkérek okozása l helyreállitás, kártérités, felelósségcegoszlás, stb./, beleértve a bányakárok~t, a vizháztartás módosulÁsával kapcsolatos jogvitákat is. A munkaügyi perekben sokszor szerepeltek a robbantásokkal kapcsolatos /esetleges/ fegyelmi eljárások kifogásolása, a munkáltató és a munkavállaló közötti kártéritési jogviták, a munkáltató-TUnkeválleló-társadalombiztositás közötti egészségügyi szolgáltatási költségekkel kapcsolatos perek. Bár az utóbbi néhány évben a bányászati tevékenységek és körükben végzett robbantások, valamint az épitési beruházások /utépités, épületbontás, alagutépités, stb./ visszafogása, sót megszünése folytán csökkent a bányakárok; a különbözó müszaki terJleteken kivitelezett robbantások hiányamiatt e baleseti tipusok miatti peres ügyek száma, a multbéli és a kisszámu jelenlegi tapasztalatok kiértékelhetók~ Feltehető, hogy a gazdasági élénkülés révén ism~t megjelenbetnrk a robbantóanyagok alkalmazásával kapcsoletos tevékenységek száma s igy minden intézkedés ellenére szükségessé válhat igazságJgyi szakértők igénybevétele. Pl. a Hungária Eiztositó felkészült erra, s biztositási szolgáltat~sai közott szerepelnek a robbantás i kivi ·.elezésekkel kapcsola tos ak is; hiszen

- 106 -

minden körültekintés ellenére is felléphetnek pl.épületkárok. A tapasztalatok ezerint a robbantásokkal kapcsolatosan leginkább a környezeti hatásokkal összefüggő peres eljárásokben igénylik leginkább igazságügyi szakértők közremüködését. Az előadás nem kiván foglalkozni a többször előfordult "bányakár vagy álbányakár" vitával, mert ez a kérdéskomplexum megfelelő módon megoldható~ A robbantási tevékenységekkel összefüggő környezeti károk /pl. épületkárok, süllyedések, vizháztartási változások, stb~/ jelentős része nem került volna percsitésre, ba a kivitelezők a müveletek előtt ~ondos környezeti Állagvizsgálatoket, felvételezéseket /rajzi, fényképészeti, videozási módon/ ~llapotröBzitéseket végeztek volna; Sajnos, részben rosszul értelmezett "költségkimélés" miatt mellőzték ezeket a vizsgálatokat vagy csak felületesen végezték el azokat. Nyilvánvaló, ha megfeleleen dokumentált előzetes felméréseken /tehát az érintett objektumok kezelői, tulajdonosai által is igazolteni a robbantási rotiveletek előtt jelenlévő repedéseket kisérelnék meg peresiteni vagy kártéritést igényelni, akkor ezek a kisérletek eleve kudarcra lennének itélve. Az előzetes felmérések költségei bőven megtérülhetnek a perek, a jogviták elmaradása révén. Az természetesen más kérdés, hogy igen költséges és hosszadalmas szekértói vizsgálat is kideritheti az elváltozások tényleges okát. /Egyik, már szinte "klasszikus példa" az, amikor a szakértők egy tatarozott épületen állitólag a robbantásból adódó repedéseket vizsgálták. A repedésekbe belefolyt homlok za ti fes ték bizonyi tot ta a "cseles" kisérletet, de a tatarozás szakszerütlenségét is./ Sajátos magyar módszer a mindentron való pereskedés is. Holott most is fennáll az a lehetőség, hogy a pereskadni kivánó először az elsófuku biróságnál előzetes szakértói bizonvitást kér. Ez esetben a biróság hivatalból igazságügyi szakértót rendel ki az elváltoz1s vizsgálatára, okának megállapitására. Ez a szakértói vélemény tehát nem "h".agánszakértói vélemény" és a későbbi, esetleges birósági elj4r4sban mint birósági szakvélemény szerepel~Az előzetes bizonyitásnak az az előnye is megvan, hogy a pereskadni kivánó a tények birtokában eldöntheti, hogy valóban "érdemes-e pereskeöni" vat;Y egyál talR"n mi t peresi t? Ha ugyanis a szakÉrtói \~zsgálat azt /is/ megállapitja, hogy az adott ház Épitési jellege /nem megfelelő talajmélység, koszoru nééküliség, stb./ is kötrem:.iködött a kárképben, akkor "olcsóbb" korlátozott kárigényt bejelenteni~ A megfelelő jogpropaganda sokat segithet a perek

- 107 -

számának csökkentésében, a perek egyszerűbbé tételében. J.íindebból ltövetkezik, hoQT a környezettel, az "é:pi tett környezettel"kapcsolatos hatások, károk, elváltozfsok szakértói véleményeinek elkészítése nem egyszemélyi feladat. A tapasztalet azt mutatta, hogy a teljeskörü feltárás, bizonyitás érdekében szakértói teamek kénzése és munkája elenrsedhetetlenül szüksé~res; /Az, hogy egy szakértói team hány főből, milyen kompetenciákból álljon, az adott feladattól függ./ Nem elég csak "bány._.ászati", csak "robbantási" szakértói egyszemélyes munkája. Különösen épületkárok esetében bizonyosodott be, hogy bányászati, építészeti, talajmebanikai, statikai, szeizmológiai mérnb~csapat egyesitett szakvéleményeit a peres felek /és a biróság/ egyértelműen elfogadják s többnyire nem is vitatják~ A robbantásokkal kepesolatos peres eljárások szakértói vizsgálatainak egyik problel:le.tikus része a "megismételhetetlensé~<"• Az adott kárkövetkezményü robbantás mégegyszer, ugye.nugy, ugyanott /esetleg több méterrel ·odébb/ nem hajtható ujra végre; Az u.n. kiemértékU próbarobbantások, ellenőrző mikrorobbantások extrapolálásának helyességét , bizonyitó következtetéseit sokszor vitatják. /Egy "rezgéskárt okozó" teherautót többször is meg lehet "sétálterni" és rezgéseit mérnii'/ Ilyen esetekben gondosan ügyelnio"k kell a szakértőknek a tudományos,számitásos méciszerek kifejtésére és alkalmazására is; Sokszor vitatják a rezgésmérő müszerek mérési valódiságát. pontosságát;Ugyelni kell,hogy a müszerek bitelesitettek legyenek. A helyszini méréseknél célszerű a peres feleknek erre utalni és sokszor igen meggyőző volt a mérómüszerek müködésének megmagyarázása utalva e: esetleges sajátosságokra /logaritmikus skálabeosztásra, stb./. Az emb•r;" érzékelés csalóka jellege és az objektiv mérés közötti különbségra is szükséges felhivni a figyelmet; A szakértőknek ügyelniök kell arra, hogy különösen nagyobb számu objektumot ért károk,elváltozások esetében a helyszini szemléken szükség esetében már előzetesen gondoskodjanak rendőrségi védelemról. Sajnos, vannak precedensek, melyeknél teljesen szakszerütlenül épület házak gazdái a szakértőket tettlegesen fenyegették annak érdekében,bogy "állapítsák meg sulyos káraikat, melyeket a bánya okozott"; Van amikor hangerővel kivánnak bizonyitéket pótolni a méréseknél. /A szakértő tanukihallgatásokra nem jogosult!/ A vázoltak csak izelitőt adtak a robbantásokkal kapcselatos igazságügyi szakértói tevékenység köréból.

- lOB -

7.usarnmenfassung. Die Ei .enarton der .erichtlichcn Sachverat~ndi .enttiti keiten ~m l'.usarnmen ang mit der A:nwend'..lnB von Exp osivstof en. Dr.Ing.Othmar JnUELLER, Budapest, Direktor des Technischen Gerichtssachverstöndigoninstitutes, attindiger gerichtlicher Ingenieursachverstandiger. Im Beitrag werden nur die Tatigkeiten im Zusammenhang mit der zivilen, nicht aber der kriminellen Explosivstoffanwendung behandelt~ Obzwar in letzterar Zeit die bergbaulichen T.atigkeiten stark reduziert wurden und auch die Bauinvestitionen /z.E. Straasenbau, Demolierung, TUnnelbauten, usw./ stark zurückgingen, ist es zweckmasaig die bisherigen Erfahrungen der Ge~ichtssachveratan­ digen zusijmmenzufasaen ~ Die mit den erwahnten Gebieten zusammenhangenden Sprengarbeiten sind auch sehr reduziert und deshalb ~ibt es auch wenig solcherartiger Prozesse. Es ist aber zu hoffen, aass tdt der Umstrukturicrung der ?/irtschaft auch die Bautatigkeiten und auch die Sprengarbeiten wieder im wacbsenden r~sse vorkommen werden. Der Author weist auf einige Eigenartigkeiten hin: Dei Sprengschaden ist das objektíve Gutschten nicht durch Einzelpersonen, sonder durch die Arbeit eines Sachverstandigenteams gewahrleistet /Eau-, Bergbau-,Erdmechanik-,Seismologie- usw. Sachverstandige./ Auch könnten viele Prozesse wegfallen, wenn vor den Sprengarbeiten eine eingehende Umwelt-/Gebaude-, Objekt-/ bestandsaufnahme vor sicb genommen ware~ Auch besteitt das Problem der "Unwiederholbarkei t" einer Sprengung; die Probe-/lvlikro-/sprengungen werden oft beanetendet als Deweis~ Auch muss sorgfaltigst auf die ven?endeten Meaagerate und Verfebren geachtet weröen. IrodaTom : BUN'IADI,:F.-!>lJELLER, O. - SAJIDS,G.: Akut épületkárok iga:..ságügyi és katonai müszaki szakértói megi tél és e. /nlSZI-ÉTE-KHTT közös rendezvény, 1995.februá.r 15~,r.udapest./ Az D.lSZI 2/1995 sz.közleménye~ LIDELLER, o.: Az igazságligyi müszaki épitész-s:..akértó tevékenysége ~z akut épületkárokkal kapcsolatos peres eljárásokban. EGSZI Gyorsjelentés, Budapest, 1990.23.sz. 28-32~o. r.IDELLER,O.: A hazai peres ejárá'sok alapján e bányakárok és a környezetvédelem összefüggéseiról. - n:.szi tájékoztató az i~azságügyi épitéez•szakértók számára ezervezett megyei tajértekezletekhez, 1993-1995~ . BUliTADI,P.: Az akut épületkárok szakértői vizsgálata.- Epitóvilág, Budapest, 1993. 7-S.sz. 46-48~o~ l.IADARAS, G.: Egy épülatkatasztrófa helyreálli tás i, szervezési tanulságai. -Magyar Építőipar, Budapest, 1994.7-8.sz~262-265.o~ r.~ELLEn,o.: Az ipari robbantások és más behatások rezgési és egyéb hatásaira vonatkozó, az igazságügyi müszaki szakértói gyakorlatban felhasználható szakkönyvek és szakcikkek jegyzéke. I - IX~ - Budapest, n~SZI bibliográfiai sorozat, 19831994~

Wertermi ttlung durch Riese gescbadigter Gebaude~/Repedé­ sekkel károsult épületek értékmegállapitása./- Der Sachverstandige, Eonn, 1995~ 4.sz~ 8-9.o~

J.l.A:mn.E,l'l;:

- 109 -

IPARI ROSSANOANYAGOK

A~KALMAZASANAK

LEHETOSÉGEI

A KATONAI GYAKORLATBAN Lukács Lászlo egyetemi adjunktus, a hadtudomány kandidátusa MH Zrinyi Mikl6s Katonai Akadémia,

A

rendszerváltást

követöen

M~szak1

tanszék

hazánk hasonlO helyzetbe

került, mint az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követöen : a honvédelm1 szükségletek biztositásahez elengedhetetlen katonai

robbanóanyagok

bázissal, nem

sem

rendelkezünk.

földröl

gyártásához sem megfelelö nyersanyag

pedig a szükséges kapacitásúgyártó üzemekkel A készletek - egy b1zonyos határlg - kül-

beszerezhetök,

egy

konfliktus helyzet kialakulását

követöen viszont nincs biztesiték arra, hogy ezek a

csa~ornák

továbbra lS nyitottak maradnak. A robbantással végrehaJtandó katanal feladatokat elemezve

arra

a

biztositasán

megállapitásra juthatunk, hogy a harc belül

a legnagyobb

mennyiség~

m~szaki

robbanoanyagot a

földrobbantasak végrehajtására alkalmazzák
ilyen

helyzetnek

munkák

során

megfelelöen

nyersanyagokb6l,

olyan ipari robban6anyaggal, mely a nagy

mennyiségben,

döntöen

haza1

hazai gyártóbázison állithato elö. Egy -az

1970-es években lefolytatott - NATO kisérlet szerint, a földrobbantasi munkák során a robbanOzagyok és az emulz16s robbanoanyagok sokkal nagyobb hatásfokúaknak blzonyultak, ugyancsak v1zsgált TNT vagy C-4.

m1n~

az

Az alábblakban - többek közott haza1 Kiserletl roocantdsok

tapasztala~al

ro~banóanyagoK,

Eiöszbr cokkal

szemoen

1lyen

~lCPJön cél~

vlzs~alJuK ~~masz~ott

-elemzem

ö

naza1

gyá~tásu

l?arl

felhaszn~lhatoságát·

mes, melvek a katona1 robbanóanvas~ec1ál1s

ternek az lPari robbancanyagoketel:

kove~el~enyek,

melyek el-

- 110 -

kémlal

-fokozat~

stab1l1tas : a roobanoanyagok leg-

alabb 10 évlg felnasznaiható allaPotban kell hogy maradJanak (a fél vagy egy évente vegrehaJtandO csere a kczpontl készleteknel - anyag1 megfontolások m1att lS - elképzelhetetlen); - nagyfokú kal

érzéketlenség a kulsö, mechanikal hatások-

szemben: nem csak utésre, de még a

l~vedék

becsaPOdasara

sem robbanhatnak fel; - gyutacslndithatosag : a tolteteknek fel kell robbanniuk a 8-as erösségu gyutacs robbanásának hatására; - vizállóság :

m1vel

a robbanóanyagok tarolása során

ugyanúgy m1nt a felhasználáskor, elöre nem látható, kedvezötlen

kulsö

feltételek

is fennállhatnak, a robbanóanyagoknak

ellent kell állnluk ezen hatásoknak 1s; - szélsOséges hömérségleti viszonyok között lS muk~dö­ képesnek kell maradniuk: m1vel a harccselekmények mlnden évszakban

folyhatnak,

elöforduló

igy

legalacsonyabb

a robbanóanyagoknak is a várhatóan és

legmagasabb

hömérségleten is

rabbannluk kell; - könnyu n1ncs

adagolhatóság

lehetöség

szerkezeti tösége és katonai

es

szerelhetöség : a harcban

a mérleg alkalmazására; ugyanakKor az egyes

elemek robbantásánál a toltet könnyu felhelyezhefelerösithetösége is lényeges szempont; ezért a

robbanoanyagok rendszerint meghatarczott tömegu töl-

tetek formáJában kerülnek legyártásra; - megfelelö

br1zanc1a :

a

katonai robbanóanyagok az

esetek

Jelentös részében foJtás nélkül, ún· szabadon felfek-

tetett

toltetekként keruinek felhasznalasra; a rob-

bantandó céltárgy lehet fa, fém, kö, beton, vasbeton ugyanúgy, mint p]. talaj; ezért a közepes vagy nagy hatóereJu brizans éS

robbanoanyagokat alkalmazzák a katonai gyakorlatban,

ezek közül lS azokat, melyek a fenntebb vázolt követelmé-

nyeknek megfelelnek· A

katanal

robbanóanyagokkal

szemben támasztott ezen

kovetelményeknek elég kevés robbanóanyag tud teljes egészében

- lll -

megfelelnl· A v1lag haoserege1ben veze~ö nelven áll a katanal felnasznalas tek1nteteben a trotli
alkotórészekéntl, tovabba az utóbbl ldöben- elsosornyugat1 hadseregekben - elterJedtek a hexogén, tetr1l

ten

alapanyag~


robbanóanyag keverékek

hexotol stb. l. Ugyanakkor - mjnt arra mar a bevezetésben lS utaltam a

múszakl

része hato: köz et kovet~l

bjztositásl feladatok, robbantassal végrehaJtandó

két - egymástól élesen elhatárolhato - teruletre bonta szerkezet1 elemek, valam1nt a fold-,

illetve sz1klas

robbantására. A két feladat alapvetöen más Jellemzöket meg a robbanOanyagtOl· Mig a szerkezeti elemek rob-

bantásakor

aránylag

nagy

hatoereJú, br1záns robbanóanyagra

van szukség, addig a foldrobbantásnál a robbanóanyag toló hatását,

nagy

~unkavégzö

kéPességet vesszuk lgénybe· Az lPari

robbantástechnlkai gyakorlatban, az 1lyen Jellegű robbantásoknál kulönbozö robbanóanyagokat alkalmaznaK és ezt nem lS elsösorban a ;azdaságossag lndokolJa, hanem a kivánt eredmeny mjnél tökéletesebb elérése. Vegyuk a trot1lt !m1nt a legelterJedtebb

es csaknem mjnden feladatra használt- katanal

robbanóanyagot), jelenleg

még

es

a

PAXIT családot, mint a Peremartonban

gyártott ammonsalétromos iparl robbanOanyagot.

Hasonlitsuk ossze detonácjósebességuket, faJlagos gáztérfogatukat és végul munkavegzö kepességuket a Trauzi-préba alapJán. Detonácjósebesség (m/s) faJlagos gázterfogat
nem

eredményeket véletlenul

TNT

PAX IT

PAXIT4

690 0

3 500

4000

620 300

930

960

350

360

osszehasonlitva

azt

látjuk, hogy a

olyan elterJedt robbanóanyag, h1szen

nagy detonáclósebessegehez,

vl~zonylag

nagy

munka~egzö

ke~es­

seg parosul (a durranóhlgany detonaclósebessége Pl· hlaba 5400 m/s, ha a Trauzl-prOba erdemenye csak 130 cm=>· Ugyanak-

- 112 -

kor a Pa~lt esetében Jelentösen kedvezöbb a ~aJlagos géztérfogat és a Trauzi-prOba eredménye, vagy1s lehet hogy a pa~1t nem de

1;azán

~ém

hatásos Pl·

szerkezetl elemek robbantásához,

talaJban valO alkalmazása, megfelelö fojtással lehet hogy

JObb, a hatalmas tolóhatás kovetkeztében. A

továbbiakban

v1zsgáljuk meg néhány haza1 gyártású,

vagy gyártásra tervezett ipar1 robbanóanyag elönyös és hátrányos

tulaJdonságait,

a

szemponJából
honvédségi

célú

felhasználhatosás

tekintettel a fent emlitett spec1ál1s

A PAXIT honvédségi felhasználásának lehetösége: A robbanóanvag elönyös tulaldonsáaai: - olcsó, döntöen haza1 alapanyagú <átlag 80 %-a ammonlum-nltrátl, elöáll1thatóság; - még meslévö hazai gyártóbázis; -könnyu adagolhatóság < 0.1 és 1.0 kg-os töltenyek és 25 kg-os ömlesztett k1szerelésl; - földrobbantásnál

a

~úrt

lyukak és aknakamrák könnyu

es gyors betolthetösége; - kezelése nem 19ényel - a honvédségi robbantásl klképzéshez képest- spec1ális szakértelmet; - gyutacslnd1tható

robbanóanyag;

- kezelesb1ztos robbanóanyag; - vesszukség esetén, megnevelt trotil tartalom mellett felhasználható löszerek, aknák töltésére lS• A robbanóanyag hátrányos tulaJdonsáaal: -rövid tárolhatóság

<6 hónap), ebböl eredöen kozpontl

készletek képzésére nem mesfelelö; - nedvességre

erösen érzékeny, ezért csak száraz lyu-

kakban, szaraz 1döJárás1 viszonyok kezott alkalmazható; - v1zes lyukakban való esetleges alkalmazása esetén a vizhatlan csomagolás kulön ldöt 19ényel, es még m1no1g ~enn-

- 113 -

~ll

a

be~zás,

igy a toltet

Kbvet.kezt.et~sek:

részben felel tott

~llvamaraa~$~nak

a

PAX!T

veszélye.

robbanóanyag

csal~d

meg a katona1 robbanóanyagokkal szemben

csak

t.~masz­

kovetelményeknek. Bár haza1 alapanyagokból, haza1 gyér-

tóbáZlson, olcsón, nagy tomegben elöéllitható, rov1d térolhatóségl

lOeJe

kbzpont1 készletek képzését nem tesz1 lehetövé miatt a 6 havonkéntl csere nem elképzelhe-


tö. kulonbsen hogy egy 1lyen

katona1 klképzesre va-

menny1s~g

ló elhasznélása lehetetlen, az ipar Jelenlegi állaPotában Pedlg a polgár1 életbe való v1sszaforgatása sem realltás). Nedvességgel múkbdö

robbanóanyagra van szükség. A a

vatiz~clóJa

csak

érzékenysége felhasználását erösen korlá-

s~embenl

a harctevékenységek során kulsö hatásoktól fuggetlenül

to~za,

haza1

gyártás

kormánygarancla

eseten

gyártóu~em

várható pri-

folytatását kétségessé teszi, lehetséges

bármilyen tervezés

megkezdése• Az ANDO honvédséqi felhasználásának lehetöséae Az szat

1par1

robbanóanyagok feJlödésének három fö szaka-

figyelhetJuk

megJelenésével Az

meg századunkban. Az elsö szakasz az

ANDO


felfedezese 1lletve

a

haJóban

az Amer1kai Egyesült

Franciaorsz~gban

1947-ben bekevetkezett két M1ndkétszer

AND~

kezdödött.

~llamokban

egyaránt

hatalmas robbanáshoz kapcsolódik.

szállitott ammón1um-n1trát robbant fel,

tároló paplrzsákok megygyulladása kbvetkeztében• A vlzsgá-

lat

klderltette, hogy az erösen hlgroszkóPikus ammónlum-n:t-

rát

védelmére,

mely

tbbb m1nt 6000 t 1gencsak

met=.

és

petróleumszármazékból

állt·

Osszesen

1lyen anyag robbart fel, melynek detonáclóJa

felkeltette a robbanóanyag1par1 szakemberek figyel-

Ennek

-dizelolaj néven

m1ntegy 0·8-1.0% adalékanyaget alkalmaztak,

paraff1nból

eredményeként Keverek,

1smernek

melyet

szuletett meg az EuróP~ban

ammónlumnltr~t­

ANDO, Amerikában ANFO

Cmlvel az USA-ban "fuel o1l" a gázolaJ nevel.

- 114 Az ANOD meglepöen JÓ munkavegzö képessegröl te~~ ~anu­ blzonyságot a föld- és szlklaroobantások terule~én. A 94 1. amm0n1um-n1trátból és 6 X gázolaJbOI állo ANOD, trotil-egyenértéke

egyes

szaklrodalmak szer1nt 0.92

(~),

termeszetesen

csak lefoJtva és földrnunkékra vonatkozóan. Ez Kulönósen akkor ertékelhetö

komolyan ha f1gyelembe vesszük, hogy az Amerlká-

ban még alkalmazott d1namit ugyanezen értéke 0.9

=.

Az ANOD elönvös tulaJdonsáoa1: - m1nden beszerezhetö;

alkotoresze hazai v1szonyok kezott és olcsón

- elöallitasa

akar helyszini bekeveréssel megoldható,

Pl• ammOnlum-nitrát matrágya és gázolaj felhasználásával kezzel, vagy esetleg egy betonkeveröben; - foldrobbantás esetén munkavegzö képessége nem sokkal marad el • trotilétól, igy a robbanóanyag felhasznalas mérteke lS kedvezö;

- 60 mm tóltetátmérö fölött robbanása tökéletes, maly a honvédseg által alkalmazott fúróeszközeknek megfelel; - sem gyártása, sem felhasználása nem 1gényel kulón szakér~elmet;

- külsö

f1zika1 hatásokra erzeketlen, csak lnditótol-

tettel iniciálható, mely nagymértékben biztonságossá tesz1 úgy a tárolását, mint a szallitásat és felhasználását; - m1vel az alkotóreszek kulon-külón nem m1nösúlnek roobanoanyagnak, igy helyszinl bekeverese esetén nem fenyegetl Pl • a robbanóanyag raktárat, egy ellenséges tüzerseg1, le91 vagy akár d1verz1ós cselekmény eseten roobanás; - mivel alkotórészei

nem robbanoanyagok, igy azok tá-

rolásl és örzes1 szabálYal is egyszerObbek; - a fúrt lyukak töltese gyorsabb laz anyag

egyszerűen

beonthetö, söt akár szivattyuzhatól, m1vel a furatot laknakamrát) tökeletesen kltólti, javul a tóltetk1használás1 tenyezö pl. a TNT préstestekhez képest, igy akár egyenertékOve lS

válhat

foldrobbantásoknál az ANDO a trotillal·

- 115 -

Az

-

ANDO

hátr~nyos

~ekevert

3 hónap),

tulaJoons~g~l

állapotban

tarolhatOsé;l ldEJE rov1d

<max.

igy nem Készletezhetö;

- nedvessegre

erösen erzékeny, csak szaraz

~elyen

ta-

rolható, és száraz lyukba tolthetö, külonben robbanásl tulaJdonságait elveszitl; a

- ha nem gyarllag tiszta amm0n1um-n1trátot nasználunk gyártáshoz hanem mQtrágyat, Ggy annnak felület1 bevonata

következtében az anyag nem lesz kéPes felvenni a m1n1malisan % gázolajat la felesleg egyszerQen kicsoro; belölel.

s.s-6.0

igy v1szont a bekevert ANDO robbanási tulaJdonságal csókkennek, továbbá a nem tokéletes égés kóvetkeztében mergezö nltrOzus

gá~ok

szabadulnak fel.

csak

Kovetkeztetések: ANDO honvédségi robbanóanyagként az részlegesen használható fel. Elönye, hogy min1mél1s kl-

kéPzéssel a Magyar Honvédség katonái eredményesen használhatnák fbldrobbantásJ feladatok végzésére, saJát támpontJaikban, védökórletelkben, száraz idöJárá•l és talaj vJszonyok kozott. Az olcso és helysz1nen elöáll1tható robbanóanyaggal, hatalmas mennyiségQ

drága és esetleg nem lS pótolható trot1l takarit-

ható meg. Robbanózagy honvédségi felhasználásának lehetösége Az

ipari

szazadunkban

robbanóanyagok feJlödésnek második szaKasza

az

robbanózagyok

1550-es évek megJelenésével.

második felében kezdödbtt, a

A robbanózacy elönvós tula1donsáca1 olcso, elöállithatósag

dontö

tobbsegében

hazai

alapanyagból való

lamenny1ben a pr1vatizációs folyamat eredmé-

nyeként az Gj tulaJdonos e termék magyarországl gyártása mellett dönt>; - vizállóság lakár vizzel telt lyukba

lS

beszivattyuz-

- 116 -

- m1vel csak 1ndito toltettel san

térolh~to.

szall1tnsto es

- helyszinen

lnlclálhato, blztonsago-

felhasznélh~to;

JS bekeverhetö,

igy a tárolás es szalli-

tás ANDO-nál emlitett elönyel ebben az esetben Js fennállnak; - kezelése kulbn szakértelmet nem l9ényel, igy a foldrobbantásl

feladatok végzésére a MH hJvatásos állomanya egy-

szeru felkész1tés után, eredményesen tudná felhasználn•; -a

furt

lyukakba könnyen tolthetö akár kezzel, akár

SZlvat.tyuval;

- a lyukat tokéletesen kJtoltl, 1gy toltetklhasználási tényeZöJe JObb a trotll Préstestekénél •

A robbanózagy hátránvos tulajdonsácAl

oc

4

alatt

megdermed és blzonytalanul, negativ

hömerségleti tartományban egyáltalán nem detonál. áramot vezeti, ez hlbás v1llamos hálózatnál áll-

- az

vamarad&st okozhat.

Következtetések: a robbanózagy eredmenyesen robbantásl

feladatok

oc

!magyarországi gyártasa

használható robbanóanyag lenne a foldvégzése során. Alkalmazasának egyeduli

korlátJa

a +4

alatti hömérségleten való nem megfelelö de-

tonáclós

kepesség. Az e feletti hömérségletl

kbrulmény~k

kb-

zbttl alka:mazása mellett szólna hazal nyersanyagokból, nazal gyártóbázlson körülmenyek tárolhatóság

való, olcso, tomeges elöállithatósága, a v1zes kozotti

felhasználás

lehetösége, a blztonságos

és felhasználás, a kulönös szakértelmet nem ko-

vetelö gyakorlatl tevékenység, az aknakamrák gyors feltolthetösége lkézzel vagy szlvattyúvall, é s - megfelelö talaJVlszonyok esetén - akár a toltet vizzel való foJtásának lehetösége lmint szintén ldöcsökkentö tényezöl · Emulziós hetösége

robbanóanyag honvédségi felhasználásának le-

- 117 -

Az lParl roobanoanyagok feJlödésének Marmadlk szakasza századunkban

az

emulz10s robbanóanyagok megjelenésével kez-

dödott· Az USA-can 1964-ben robbanóanyagot, de az 1gaz1

mutatták robbanás

be az elsö emul~lós ezen a teruleten a

80-as évek eleJén következett be. Ezt 1gazolJa az a tény, hogy az emulz1ós robbanóanyagokkal kapcsolatban 1959-1983 között

benyújtott

több

m1nt 70 szabadalomból 40-nél többet

1981 é5 1983 között Jegyeztek be Az

emulziós

2 •

robbanóanyagok hatalmas sikere a polgári

robbantástechnikában felkeltette a katonai robbantás1 szakemberek figyelmét is. Az 1970-es évek végén, az utakon létes1tendö müszaki zárak k1alak1tási lehetöségeinek vizsgálata során, a NATO szakemberei különféle robbanóanyagokkal kisérleteztek. A földrobbantások során többek között összevetették a

C 4-et, az ammonsalétromos (hagyományos> robbanóanyagokat,

a

robbanózagyokat

és az emulziós robbanóanyagokat. A próba-

robbantások tapasztalatai a következö eredményeket hozták :

az

1. Az árkok és tölcsérek létesitésére a legkedvezöbbek emulziós robbanoanyagok és a robbanózagyok voltak, egy-

részt

a

tábori korülmények között1 egyszerübb alkalmazásuk,

másrészt

a

trot1l

és C-4 robbanóanyagokhoz képest kevesebb

robbanóanyag felhasználás <'l miatt. 2.

Az

közvetlenül

emulziós

robbanóanyagokat és robbanózagyokat,

a robbantás elött, a helyszinen keverték be spe-

cialis

keverö-töltö

egyböl

a fúrt lyukba, vagy aknakamrába töltötték, Jelentösen

gépkocsikban, és szivattyú segitségével

csökkentve ezáltal az akadályok létrehozására forditandó eröés idöszükségletet. 3.

Az emulzios robbanóanyagok és

terjedelmében közvetlenul seob

kltoltötték

a

robban~zagyok

telJes

fúrt lyukakat éS aknakamrakat,

azok falához s1mulva, ezáltal - valan1nt az erö-

brlz&ns hata:ú robtanOanycgokéhoz

kepest nagyobb munka-

- 118 -

em~lz10s

Az

-

való

oOntCen

elOnyes tulaJdonséqal

alaPanyagból,

r.aza1

gyartó baz1son

olcsó és tomeges eleallithatosag; az

tarolas

eghajlatl

v1szonyoktOl fuggetlen

és felhasználás: az emulz1ós roobanoanyag vlzhatlan,

ANDO-hoz 30 %-ban keverve az lS vizhatJanná válik; -25

az és

ro~~anoanvacok

hazél

+

ac

35 •C közott b1ztonsagosan használható;

- biztonságos tárolhatosag, kezelhetöség amig az emulz1óba n1ncs belekeverve a szenz1b1lator, az emulzió gazolajként tárolandó sem v1hetö;

és

szállltandó, detonác1ó0a robbanással

- robbantása soran mergezö gázok nem keletkeznek

Coxl-

gén egyenlege negativ); - elektrosztat1kus feltöltödesre erzeketlen, az áramot nem vezetl, 1gy nem megfelelöen szigetelt elektromos hálózat eseten sem fenyeget a töltet állvamaradasának veszélye; -a nem

hosszú

veszélyes,

1de1g tarolt es

klkrlstalyosodot~

emulz1ó

"megsemmlsltése" normál ANDO-ba való bekeve-

réssel és száraz lyukba való betoltéssei megoldható, lgy környezetszennyezö hulladék nem keletkez1k lszemben más robbanóanyagok égetéses

megsem~lsitésével>

•

Az emulz1ós robtanóanvacok hátranvos tulaJdonsácal - enulz1ós

robbanóanyag-ANDO

keverék készltésekor, a

mezögazdasagi célra gyártott szemcsés amm0n1um-n1trát lmútrágyal feluletkezelö anyagal bontJék az ilyen keverék csak röv1d ideig tárolható.

emulz1ót, ezért az

Következtetések: az ANDO-V emulz10s robbanóanyag tökéletesen oöntö

megfelel

a honvédségl célú földrobbantásoknál, mert

tobbségében olcsó, haza1 gyartású nyersanyagokból, ha-

zal gyartóbázlson eleal11tva elözetes készletezés nélkul rendelke=esre áll. A robbanóanyag m1nden teklntetben megfelel a

- 119 -

spec1ál1s

nonvédségl elö1rásoknak,

gyarorszagon

Jellemzo

felhasználható,

~gym1nt:

v1zhatlan, a Ma-

osszes meteorolOg1a1 v1szonyok kezott

k0lsö mechan1ka1 hatásokkal szemoen érzéket-

len,

b1ztonságosan

akár

harctéri viszonyok kezott lS· Használatát megkbnnyitl a

helyszini

tárolható,

szállitható és alkalmazható,

bekeverés lehetösége, tovabbá <megfelelö segedesz-

közek alkalmazása eseténl a robbantások elökészitésének ldöigénye lS csökken. K1mondottan kornyezetbarat robbanóanyag, melynek sem robbanásakor, sem esetleges megsemmisitésekor nem

keletkezik

állománnyal

káros

szemben

melléktermék· spec1ál1s

A

robbantásokat végzö

felkészültséget

nem igényel

alkalmazása. Egy ország honvédelmének biztositása összetett, bonyolult feladat mely megköveteli a pol1tika1, gazdasági, katonai érdekek megfelelö megjelenitését és ósszehangolását· A függetlenség klmondásat kbvetö ünnepi Pillanatok után következnek a keserves hétkcznaPok, am1kor azt a feltételrendszert is létre

kell

hozni, mely b1ztositJa ennek a fuggetlenségnek a

megtartását· A honvédelmi kiadások állandó alaszinten tartása lehet egyesek szemében POZltivum, de

hossz~táv~

csony egy

konfliktus

szulja

magát.

meglévö mely

olyan

k1hatása1t

Pillanatban

az

kirobbanása esetén Jóvátehetetlenül megboszDolgozatomban probl~mára

tekintve látszik·

a Magyar Honvédségnél Jelenleg

kivántam a figyelmet rá1ranyitan1, sokkal A

messzebb mutat, mint elsö

robbanóanyag hiánya nem csak az

utász gondJa, nélküle n1ncs tüzérség, nincs eröditésl éPitmeny es nem robbanó muszaki zár, de meg az egyszeru lövész katona sem tudJa kézlgránátJa segitségével megtartani egyszeru tüzelöállását a tamadó ellenséges

gyalogsággal szemben. A

keresése során elvégzett elemzesekkor megprObáltam végig megmaradni a realitások talaJán, csak olyan lehetöségeket vizsgálva, melyek alkalmazásának m1nden feltetele már ma is ki~t

adott. A nemzetközi katonai taPasztalatokat ls f1gyelembe veve, a hazai honvedség1 es polgári szervek és szakemberek rovld idön bel0l orvosolhatJák ezt a ma még valós problemat.

- 120 Felhasznalt 1rodalom: l· Dr. Bohus G.- Horváth L·- PaPP J.: IPar1 technlka <MOszaki Konyvkiado, Buoapest, 1983-J 2· Baron V.L. - Kantor B.H. : Tehnyika vzrüvnlh rabot v SzSA technolOgiája az USA-ban>

roooan~ás­

tehnolcglJa


3. Te~tbook of Mil1tary Medlcine, Part I . - Warfare, Weaponry and the Casualty
Hadv1seles, fegyverzet es a sérülések)


tes Army Institute for Surgical Research, San Anton1o,

Te~as,

1991.) 4. Military e~Plos1ves and propellants study guide
ellát.o~t­

ságának helyzete, es egy úJ robbanóanyag alkalmazásának lehetösége a MH mOszaki csapatalnál
s. bilnüh

PolJakov I. -

dorogah

l-Il.

v.:

IlJenko IMQszaki

Zagrazsgyeny1jana avtomo-

zárak az autOut.akonl


bezsnoe voennoe ooozreny1e, 1992/1-2.> 7. Köhler J. - Meyer R. sed

:

E~Plosives

-

Fourt.h,

revl-

and extended edition IRobbanOanyagok - Negyedlk át.dolgo-

z ot. t. és bövit.ett kladásl
külszinl robbantások taPasztalatai

I~H

SZCSP Muszaki

fönbksége továbbképzésére készitett elöadás, BaJa, 1993.) 9. H.T.I.: RobbanO anyagok, pOtrobbanó anyagok <Magyar Katanal Szemle S.füzet., Budapest., 1932·> 10. Lukács Lászlo: A magyar honvédségnél alkalmazott robbantásl eljárások es robbanóanyagok legfontosaob részteruletel feJlödésének v1zsgálata es a továbbfeJlesztés Javasolt 1ránya1 - kandldátusi értekezes IZrinyl Miklos Katonai Akademla, Budapest., 1995.)

- 121 -

Dynamit Nobel Wien GmbH. Sprengtechnischer Dienst Johann LICK

EINSATZ DES LASER-VERM!:SSUNGSINSTRJI'.ENT FüR BRUCh~ANDVERMESSUNGEN IN STEINBRÜCHEN

Die gesetzlichen Ferderungen im Umfeld von Sprengungen werden immer umfangreicher. Ein Abbau von Gestein durch Sprengungen ohne Rücksichtnahme auf Anrainer ist kaum mehr durchführbar. Demzufolge müssen des öfteren empfindliche Einschrankungen beim Abbau zur Kenntnis genommen werde~. Um unseren Kunden ein optimales Service bieten zu können, aber auch um rationellere, exaKtere, kurzfristigere Sprengvorschlage bzw. Sprengschemen erstellen zu können, wurde von Dynam1t Nobel ~ien für den Sprengtechnischen J1enst das Pulsar-Profil-System angeschafft. Kurze Beschreibung des MeGgerateprogrammes der Fa. IBED-Lasertechnik: IBEOs LASERTECH~IK ermöglicht optoelektronische Distanzmess~ngen über groGe Entfernungen auf Reflektoren und auch reflektorlose l~essungen auf verschiedenartige natürliche Oberflachen. !'essen ohne Reflektor. basiert auf dem l·lessen :ter lichtlaufzeit von Laserpulsen zum zielpunkt und zurück. Jie diffuse Rückstreuung der Lichtpulse wird mit extrern schnellen und empfindlichen Empfangern gemessen. Die Zeitmassung in Picosekunden liefert Entfernungsmessung im mm-Bereich. Varteile des Verfahrens sind:

* Hehe Reichweite bei

~·oessung

auf Reflektoren bis 20 km

* Hehe Reichweite auf natürliche

Zi~le

bei reflektorlaser

Messung bis über 1000 m

* Extrern hehe

* Schnelle

~leGraten

reflt~torlcse

Erotfernungsmessung auf die Abbauflache

* Automatische Umrechnung in Horizontalabstand und rlöhendlfferenz * Einfache Profilmassung über die Abbruchflache Lange Zeit hat (ich der Tagbau und der Steinbruch dem Automatisierungstrend entzogen, weil die E'rforderlichen Sensoren zur Umgebungserfassung nicht varhanden waren.

- 122 -

Ausdruck eines Profiles:

l

l

.!' {l

\

\

\. \

l j l

t

i

l

í \

i

_...,/

Sc~

le l; 150.

Dr An9le

OYNAMIT ~OBEL W!ENI

0.00. Planned 8yrden 3.00

Das aufgezeigte MeG-System bietet Möglichkeiten, die weit über den bislang bekannten, technischen Stand hinausgehen. Diese neuen Sensoren und Sensorsysteme basieren auf neuester La~~rmeGtechnologie und ermöglichen im Bereich des offenen Tagebaues und Steinbruches neue Rationalisierschritte bei gleichzeiter Erhbhuno der Sicherheit bei der Durchführung von Sprengungen. Ich hoffe, mit meinen E~pfehlungen einen Beitrag zum Veranstaltungsmotto "Gesundheits- und Umweltschutz bei Sprengarbeiten!" geleistet zu haben und wünsche Ihnen für die künftige Sprengarbeit ein recht herzliches ~ GLÜCK

AUF l

ú

- 123 -

La~e!ts

m~z&rnfiszer

bevez~ttse

k&b~nyai

falak

fe.:mE-:re.st5-1:t: Johann Lick. Dynamit Ncbel Wien G.n .. b.H. nikai Szolgilat. Auszt!ie.

Rcbb~nt&~~e~h­

A robbantisi területekre vonatkoz& t&rvtnyes elö!risok egyre terjedelmesebbek. Robbantisos közetjöveszttst végezni a robbantisi hatirok figyelembevetele nélkül ma mlr alig lehet. K&vetkeztsként egyre gyakratban kell trztkeny korlitozisokat tudomisul venni. Ahhoz, hogy vevőinknek optimalis szervizlehetöseget tudjunk nyujt;.ni, ugyanakkor racicnalis ts naprakesz robbantisi ajinlisokat, illetve semikat tudjunk adni, a Dynamit Nobel Wien Robbantastechnikai Szelgalata bevezette a pulzlr-profil rendszert. A merömüszer rövid le!risa az IBEO-Lasertecnika ctgt61: < Az IBEO-Lasertechnika lehetöve teszi az optoelektrotechnikai tivolsigmtrtst reflektorral nagy tivolsigokban, vagy reflektor nelkfil k&l&nftle terrneszetes felületekröl valo viss:::averödtssel. < A reflektor nélküli merts azon ala~szik, hogy mArjük a laserimpulzustol kapott feny futasidejet a celpontig es vissza. A diffcz !tnyviszaverödest extrern gyors es trztkeny vevö veszi. A pikoszekundumos idömtrts milimtter pontosslgu tivolsigmtrtst tesz lehetövé.
- Nagy hat6tivols!g: természetes -

c~l

esetén

reflektor ntlkül 1000 m-ig. Extrern nagy mtrtsi felbontis. Gyors reflektor nelküli tavolsagmerts bt...'"lyafelc,n Automatikus atsz~lt&s horizontllis tbvolsigra es m:ga~~agkülönbs~gre. Egyszer& profil~trts blnyafalon. a

-

A kflfejttseket ts köbenyikat hosszu ideig visszatartotta az automatizalastol az, hogy a s:::fkseges szenzorok a felületek felvetelére nem voltak k~s:en. A vizo!t mtrtsi rendszer m6dszert ad arra, hogy az edd!g ismert ts követett technikai illapotb6l kiltpj~nk. Az uj s:enzo: és szenzorrendszer, mely az uj lasertechnikan alapszik, lehetöve te~z!, hogy a jelenlegi ~62fejteseken is k5~inyikban uj rac!on&lis ltpest tegyünk, egy!dejüleg ~ robtantisok b!:tonsiglt is növeljEk. Remelve, hogy hozzb.jb.rulok ahhoz az O!"Jajhoz, rr::Jye a blnyA~:at kiv&n: ~Egé~zs~gés k5rnyezetvéde1ern a cbbantistechnikaban~, ts egyben a ro~tantlsi ~unka hoz k!v&nok sok sikert 's j~sze:encs•t.

- 124 -

A DETONÁCIÓS- ÉS A LÖKÉSHULLÁM FRONTOK IRÁNYÍTÁSÁNAK NÉHÁl\'Y ÚJ MÓDSZERE Dr. MOLNÁR László kandidátus, az M.M. :::,peciális Gyára igazgatója

- 125 -

ROBBANTÁSSAL PLATTÍROZOTT KÉTRÉTEGŰ FÉMEK ALKALMAZÁSA KONTAKT KORRÓZIÓS ÁRTALMAKNAK KITETTSZERKEZETE~~L

SALAKKAL SZEN~TYEZETT RÉZÖJ\'TECSEK ROBBANT-ÁSOS DARABOLÁSA ÚJR.o\KOHÓSÍTÁS CÉLJ.ÁBÓL

SZAL4.Y András ügyvezető igazgató BÉRClES Imre robbantásvezető METALLTECH Kft, Budapest

- 126 -

ROBBANÓ~~AGOKÉSGYUTACSOK

EGYÜTTSZÁLLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

PAPP Józseffizikus, tud. főmunkatárs ROTECH Rt-Tatabánya

- 127 -

~!ERT

!NDULNAK A

GY~TACSOK,

tS HIERT NEH ?

Dr. Kis Hiklos. okl. fizikus. Taeger Technik kft.

1. Bevezetilos Mint ismeretes egy C t:apacitt.su kondenzatoros robbantogi!,p U(tJ feszültsegi!,nek lefutesa az R robbantoköri ellenállasen az ( 1)

U(t) = U(OJ*exp(t/RCJ

összefüggessel lrhato le. Az U(t) feszültseg hatasera keletkezö mu~kanak ~ rns-en belül legalabb 4, ill. 16 mWs/nnak kell lenni. Az elektromos munka lgy egy Ohrera: (2)

W(t) =

t

JT U(t)*i(t)*dt/R

ahol az integralasi hatt.r az a T idö, amlg a i.örön aram folyik. A gyutacs inditasat az izzcszal kb. soooc-ra vagy ennel magasabb hömtrsekletre vale emelkedese eredmtnyezi, ezert a (2) összefügges nem teljesen korrekt, helyette a (3)

W(t)

=l

s:r

U(t)*i(t)/R(t) * dt

összefüggest kellene vizsgalni, ahol R(t) nem ismert. A rabbantegtp müködestt egy belsö elektronika 4 rns-re korlatozza, mely azt eredmenyezi, hogy az RC tag miatt a robbantógep teljes energiaja nem hasznalhato ki. Tovabbi vesztesegeket eredmenyezhet, hogy a gyutacsok kötesi helye a földre kerülhet, ts az indlto aram egyresze elfolyhat. A hiba m!sik oldala az lgy kialakulo koboraram ves::ely. Ezeket a v:s::or:yokat szi!o.mltogtpes programmal, ill. egyszerü inditasi kiserJetekkel modelezni lehet.

2. Szam!tasok es rnodel kisérletek A (2) összefüggest szam!togtpes programmal vizsgaltuk egy C=lOO ~F kapacitasu UIOJ=1260 v feszültsegü robbantogepre. A W(t) függvtnyt tE0,04, 0.4 ts 4 ms idökre az 1. abran grafikusan lbrizoltuk. A prograrnot futtattuk vegyes k.:p:::solas esetere .is (2. abra). Ugyancsak szlmitogtpes p:ogramrr,al modele::tük a shuntölödest is. Ezek köziil kiemeltük azokat az ere~mtnye~et, mely a meg felrobbantható tc•rre (100\), ill. er.nek hlere vonatkc•zik (I. tabl.S.zat).

- 128 -

ind~tlsi t~fejjel es

Az

kisérleteket szerelt, normblerzekenyseg6 gyujaz utinna kapcsolt ellenalllssal vegeztik, igy modelezve a robbantó köröket. A II. tlbllzat azokat a kiserleteket tartalmazza, lnelyeknel a sorszam növe>:eöesevel az ellenlllist növelt&k. A III. t~bllzat ugyanilyen inditisi kisérletekre vonatkozik, de az ellenlllist öt-öt inditasi kisérlet utan csöHentettük. Az inditasi kisérletek között legfeljebb egy perc telt el egy sorozaton belül. A tovlbbi model kiserJeteket a IV. tlblazat tartalmazza.

3. A

sz~l.tasok

es kisérletek ertekelese

Az l.abran felvett szarnitasi eredmények alapjin fel kell tetelezni, hogy kis ellenallasu kör eseten a gyutacsok indulasa az izzoszal halmazallapot valtozaslval következik be, nagyDbb ellenallasok eseten az izzószalat a pirotechnikai elegy fokozódó égése szakitja el, egyezésben korlbbi vizsgalatokkal [1.]. Feltételezhető, hogy a mar nem elegendö inditas hataran a gyutacs idözltési hibaja rnegnö, mely mar eddig feltételezett biztonsagi (szeizmikus hatls, szillnk hatas) es technológiai nem kivanatos valtozlsokat eredményezhet !2.,3.,4.,5.]. Kivanatos tehat a gyutacsokat rninel nagyobb energiival indl.tani, rnely az RC tag csökkentesevel (a körök oszt!sa) elerhetö. Ilusztraciókent szelgiljon a 2.lbra minöen tovabbi magyar!zat helyett. Ez az eredmény azonnal több kérdest vet fel. Egyrészt, elegendö-e a nehanyszar lO~s idö a pirotechnikai elegy aktivalas!hoz - }:övetkezeskent r.em becs&lj&k-e tul a villlrnveszelyt -, mlsreszt, milyen is a kóboraram biztosslg, es végül, mi is történt egy megallt gyutaccsal? Jelenlegi ismereteink szerint a villamcsapast megelözö elekisülesekben 100A nagysagu aramok folyhatnak. Rövidre zart gyutacs eseten a rövidzar ltmeneti ellenallasat nehanyszar 0.01 n ertekre becs&lj&k. Ennek megfeleleen a rövidrez&rt gyutacsvezeteken a kisülesi aram kb. 99.5\-a, a gyujtofejen kb. 0.5~-a folyhat néhlnyszor lO~s idöig. Ezt az allapotot rnodelezi a IV.tablazat 1. es 2. kiserlete. Tehat a rövidrezart gyutacsvezetek sem ad biztonsagot, de cs6kken a nem kivant inditas veszélye. Mint korabban kimutattuk, a vilH.mcsapas miatti nem kivant inditas oka a shuntölödes es a villamcsapas rniatt bekövetkeze lepésfeszültség együttes hatasa is lehet [6.], modelje: rv. tablazat 5., 6. kísérlete. Egyertelmü, hogy a shuntöl6des kiküsz6bölesevel a veszély jelentösen csökkenthető.

- 129 -

l V. tablaz .. t 5. es 6. kistrlete a koborarambiztossag ktrdeset is felveti. Hint ismeretes a normal erzekenysegü gyutacsok Y.cborarambi~tossagat 180 rr~ egyenarammal vizsglljak. Ezt összevetve a II. tabllzat inditasi Y.iserleteivel a biztonsig kb. 1.8-szeresre adodik, mely nem tulzottan megnyugtató, Y.ülönösen akkor nem, ha a lll. tlbllzat alapjan belatjuk, hogy a gyujtoszal közeHben a pirotechnikai eleggyel mar 300 mA aram hatasara is valami törtenik. J>.

A nem kivant inditasok okat eddig a shuntölödesben mutattuk ki. Teny azonban, hogy robbantokörök elalllsa, rnely egyertelmüen a shuntölödesre vezethetö vissza, viszonylag ritka. Magyarazatul szelgiljon az I. tlblazat. A szaroltasi eredmények alapjan kizarhato az elallas normll erzek~nystgü gyutacsok eseten, ha a robbantógep terhelhetöstget legfeljebb 50%-ig hasznlljuk, es a közet ellenallasa ket robbantólyuk között merve legfeljebb 200n. Ez a feltetel a rabbantasok legalabb 95%-anal teljesül. Ez indokolja az elallasok elmaradasat, es nem az, hogy kizarjuk a shuntölödes lehetöseget. Erre utal az is, hogy ilyen jellegü elallast mindig megvaltozott idöjlrasi körülmenyek között tapasztalunk. Könynyen bellthato, hogy a shuntölödesböl bekövetkező elallas veszélye en gyutacsok alkalmazasaval jelentös mArtekben csökken. 4. A vizsgalatok gyakorlati következtetései

Nem lehet eleget ismételni, hogy a közvetlen villamcsapes miatt bekövetkez& nem klvl~t indltas ellen vedekezni nem lehet. Ugyancsak rellis veszélye van a lepésfeszültség es a shuntölödes együttes hatasa miatt bekövetkező nem kivant indltasnak, mely ellen a shuntölödes kizarasavai es en gyutacso~ együttes alkalmazasaval eredményesen védekezhetünk. ~telemszerüen vonatkozik ez a l:oboraramveszeJy merseklesere illetve kiküszöbölesere is. Kimutattuk, hogy shuntölödesböl szarmazo elllllsok alig vlrhatok, nagy teljesltmenyü robbantogep es en gyutacs hasznalata ezt a veszélyt meg tovabb csökkenti. A robbantokörök osztls~val az RC szorzat csökkenese miatt a robbantokörre juttathato energia növelhetö. Altalatan elmondhato, hogy a ma meg tapasztalhato idegenkedes az en gyutacso~ hasznalatitol egyre jobban biztonslgi kerde~e~et vet fel, es ezért, az idegenkedes ellenere Altalinos bevezetese biztonsagi okok miatt egyre jobban klvanatos.

- 130 -

5. !rc·dslorr:jegyzf:k

ll.) K5s H.: Villamos gyutacsok nak vi:sgAlata.

mechanizmusi-

::::obbanl!~

B.K.L. Binyiszat.

10?.p.l09-1!~.

(1976). ----- : Untersuchung des Explosionsmechanismus der elektrischen Zünder. Hitteilungen des ungarischen Fo::::schungsinstitutes für Be::::gbau. No.l9.p.l59-l€5. (1976).

!2.J Kis M.: A gyutacsok idöz~ttsi hibajanak hatasa a ::::obbantasok iltal keltett ::::ezgtshullimok sebesstgamplitudojira. 2510059114000. sz. Kutatasi rtszjelentts. K.B.F.I. 1979. !3.) Heinemeyer F., Röh P., Steiner U.: Aufbau und W.írkungweise des elektronischen Zündsystems de: Dynamit Nobel AG. Nobel Hefte. 54. p.103-108. !lS88). !~.) Thomas K.: Das Zünden von Gro8bohrlochsprengungen mit verbesserter Haufwerkzerkleinerung unter Vermelderung des Abschlagens von Sprengschnüren und mit verminderten Sprengerschütterungen. Nobel Hefte. ~,3. p.39-49. (1987). !5.) Kis M.: Vizsgalatok a fojtls szereperól ts viselkedtströl. B.K.L. Binylszat. 110. p.93.-100. ( 19 77). ----- :Etudes relatives au ::::ole et au compo::::te:nent du bourrage. Explosifs. No.2.1979. p.l59.-171. !6.] Kis M., Papp J.: A koboraram vedelem::::öl. Robbantastechnikai szakmai nap. 1981. Tatab&nya.

I. tlbl&zat Shuntölödts vizsgilat szarnitassal Közet Robbant6gtp ellenlllls(fl) terhelts(\) 50

lOD 200 500 l OOO :~o

100 200

100 lOD 100 100 lOD 50 50 50

Heglllls lehet:+; nem lehet:normAl 9yutacs

en gyütccs

+ + + + +

+ +

+ +

+

- 131 -

C=lOD~F;

R Ul l

!!. ta.::s.zct :ncltasi kis~~!etek. U(0)=l260V; T=Cms; W=UITl•/R•; i=U(T)/R

Inaltasi e:edmeny

l 600 3 200 3 400

t t t

+

3 800

+

+

"'(mWs/..
i

2.82 0.62 0.55

t t t

t

+

4 100

l rr~:. l

840 39~

371 332 300

D.H

0.38

!!!. tablezat. !nd!tisi kisérletek ugyanazon gyujtbfejen

R (lll

Inditasi

eredm~ny

i (mJ..)

o. 38 0.44

4 100 3 800 3 650 3 400

+

300 332

0.~9

345

0.55

371

!V. tf.blbzat. Inditasi kisérletek mls-mls elrendezesben Elrendezés

..;.

3.

Eredm&ny

0.3 rr~ szikraköz + 1400 n 0.3 mm szikraköz + 1500 n Hint 2. de a szikraköz rövidre-

+

+

+

t

::arva ~.

5.

Nedves talajon 10 cm tivolsag~an 0.5 cm• felületü tüskék leszu:va. A t6skektöl 2 cm-re a gyujt6fej ket vezeteke leszurva. Robbantbgep a tüskehez kapcsolva 780 n-on keresztül Hint 4., de a gyujt6fej vezet~k föld érintkezesi felület ketszeresere növelve

- 132 -

r

w

MV!.!,l

_SL._

lő

1 l

l

~ l,;

_.___

JO

LO.brQ,

f

Sro

ax.Eítc ~>< íDCO

R[SL] ____.IC_OC) ,...,..~ Rcl) Jy. iO\:lO ~l2)

fx iC Ql?

1\C~)

- 133 -

':".~~!:.!-ZT.~L.~':-2:.!!\J:

h.

s::-:J.. FF!.ER ..l...N~ CO. ?. OEEJ...!~TOC;!:P~VE:.

·_!;..'.,;>

8fl-:SS ':":?USU

Gesztesi !Etvln. Blnyatechnikus. Taeger Technik kft. 1. EHzmenye!:

Mint ism~retes a Robbantastechnikai Szakbizottsig k~­ rlbbi ~l~sein felmerültek a robbantogep ellatis probltmii. A Nitremix kft. a Schaffler ctggel egyetertesben a hazai felhasznll6knak felaj6nlotta, hogy a €61. tipusjelzes& gepet forgalcmba hozza. Az engedelyek elöktszltesevel es amüszaki adm!nisztci6val a Niromix kft. eegünket klvinta megbizni. A Magyar Binyiszati Hivatal jogelödjenel, az Orszigos Binylszati ?öfel&gyelösegnel (03!") lefolytatott tirgyali:.sc,k alap;iln elökesz!tett&k a szükseges dokumentlci6kat azokhez a vizsgllatokhcz, melyhez az OBF ragaszkodott. A vizsgliatok elökalkulllt költsigeit azonban serr a Nitremix kft. semmi vlllalni nem tudtuk, a Schaffler eegr~ !thlr!tani nem k!v&ntuk. A sikert~len t!~;yal!sok utln ugy döntöttünk, hogy kise:leti engedelyt kerünk

a Tstabinyai KerGleti E~rya~6szaki F~l6gyel5s~gt51 (KEF). Tizgyalbsaink ala~j&n a KBF csak a cs~cs!e­ szGlts'g és a villamos Ezil&:dslg vizsgi!atbhoz ragaszkodott. Hivel az ut6bbi vizsgilat a gep belsö elektronik6j6t megiteles&nk es mis infc:mlcibink alapvesztlyeztette, tllytkoztattuk a Schaffler ctg meg~i­ zottjit aggilyainkz6l. A c~g egy tovlbbi zobbantogt~ azonnal! k5lcs5nzés~v~l h~zzbjlrult a viz~g&latokhoz, rnag&za villalta a :o~bantög~p vizsgilat kSzbeni t5nkzemenetel~vel j&rb ~5ve~~ezm~~yeket. v~:em~nye szerint a xobbantbg~p ka~csair61 nem ~z6ks~ges az elektromos és elektzbnikus :tszt levllasztani, a gep a pr~~&t ki!llja. A viz~g~latokat az Ozcszl~nyi G'pjavlto kft. Sb-Rb Vizss!lo Allernasa vegezte el szil<.rnunkza kedvezö iron. A zobbantogep minden szetszeze:es TJ~
es

a vizsg!la-:o}:s;t ki!llta

nem volt

kirrutath~t6

sernmilyen Y..!-.=osoöes

rajta.

2. M&szaki adatek ~= t~re

c

obbant6gép je!2en=5it ze. A :cb~ant~J:~:~~ h

g 1

o~Cclan l~vö tB.bl~::: c:la ) a !l. t!.b2f:.zet!:·=n a juk.

h

.

t&b izatb5n foglatuk len&: ~sait s rcbban~&-

::an (

eh;;.t gya.ri ja\'c.s-

- 134 -

Ta~s~ztaltaink

& :~btant~g~p mi!l~en e!J;~p:elhet5

sze:int

banyabeli t&r6lmtny tözött m6tödöttpes marad t~!sö ts ~el­ sö felepittse miatt. Etesben •25 - -~oc hcmt:seklet hatlrok tö:ött mintegy szazetven robbantist vtgeztünk. Az tn !a SchaffJer ctg jelölésével Fl gyutacsokböl tSalakitett robbantökörök ellenlllisa lOR ls 400 A tözött vlltozott. Rendelleness~get

nem

t~pa~zt~ltunk.

Te~helhet5s~g~t

egy

esetben 1400A-cs kör indltlslva probaltuk ti, mely kb. 15\-kal meghalaeja a gylri javaslatot. A gyutacsok ~ara­ déktc::anul robbantak. Vegyes kapcso::.~.sra terhelhetöslgH fix 680A-os ellenillisok utAn kötött gyutacsotből kislakltott 10 db. pArhuzamosan kapcsolt körre vizsgiltuk. Ez a robbantisi tistrlet is eredmenyes volt. Hint reinden dinamoelektromos robbantögep, a 861-es tipusu is kézi müköetetésü. A pontos idöbeni inditashoz a gépet gurr.iharang ala rejtett nyomogembbal H.ttlk el (pl. szeizmikus mlres esetére visszaszlmlllissal). Talln egyetlen hibeja ebböl adoöik. Ha visszaszizr.Hlis::a kell indi tan i a robbantoglppel a kialakitott :obbantokört, a forgokart folyamatosan cllszerü ndködtetni, mivel mintegy Íel perc ala~t

2

belsö

el~ktronikin

k~:eszt61

a kendenziter !es:5lt-

slge annyira csökken, hogy az elektronika letiltja a robtanto impulzus kiao!sat, és a :obbantogép nem reükööik. A gép tölt5ttsege glimrr.lf:.rn;:an keresztül ellenc.rizhetö. A tultöltést a bels& elektr6nika korlitc:za mlg akkor is, ha a töltögener!tor forgat6karjit extrern gyorsan Íorgatjuk. Az osztrak elölrisok szerint végzett reinö~!tö vizsgilstok szerint sziz inditisi kisérlet ut~n sem viltozik a kiadott robbanteimpulzus iööbeni lefutisa, melyet az !ltalunk tapasztalt problémamentes

in~!t!~ok

ali-

t!mcszte:r~a};.

3.

Haszr.~:ati

biztonsag

Kint a vizsgilatokböl kiderült tög~p

bels&

~zigetelés't

a Schaffler cég a robban-

a~~yi:a

~61

oldott~

m~g,

hogy

reinden szétszerelés nélkül a kapcsokra aeott vizsgilo fe~=~lts~g pr6b,j&t ki!llta. Csup&n u~alunk r!, hogy tu~o­ rnlsunk szerint ezen szigetel~si p=bb&t a jelenleg fo:ga-

lc~rr:tan

levö

robbantO~E-pek

csak a :•e!s:.ö eleY.-:rc.mos

r~s::~k

levilasztisa utin !llt&k k!. A lOO~F-cs kondenzitor ~s ~z U=1260V !e~zG1ts'; ak~r emberi ilet k!c!t!s~ra is e!egenóö irnpulz~st ad. A m&r emlitett ~z!~~~el~s mellett bi:tonségot ad ez en az is, hogy a :cb~a~tbg'~ kap=saihcz a =~·~ba;;tC!öve é}: bef.ö":.E-Ee a:::.: es utan !J;ülC:·nö:en gy&:i

:~pfl5\'ez

k

ha~=~Al~ta

mellett)

hozz~f~:ni

ak!:

- 135 -

cssk egy ujjal s gyo:s kondenz~t r

Az elf=5 r~~=~en e~l~:ett az infit~s el&tt ebben ~ v~­ ~atkozi~ban ~ze enc~é~nek tartjuk. A kézi m:~&dte~é 6 felt5lt~s rn~att a :obbantbg'p gyakc::~til~g ~::andb n 6ze~~'sz, karb5ntart&st nem ig~nyel, nincs~~~k idasz kosEn cfei~l~~dS alkatr~szej. K61s5 !obusztuE fel~pl~­ ~e rniett e banyabeli viszonyok k5zött sem igenyel k61 nösebb gondo~kodest. l~h~t~tl~~.

kisal~st

I.

ti,.blazat.

A Schaffler and Co. cég 861-es tipusu robbant6;Apének m6szaki adatai A robtantogép kondenzatorinak kapacitasa: 100 ~F Csucsfeszült~ég gyiri adat: 1420 V mArt: 12EO V A tokozas anyaga: nagyszilardsagu Al ötvözet Szigetelés viz ellen: teljes vedettség Feltöltés: forgokarral Feltöltesi idö: kb. 0.5 perc Müködtetes: gumiharanggal vedett nyomogombbal Meretek: 230*250*155 mm. Suly: 9 kg.

A Schaffler and Co. cég 861. tipusu robbantogépének terhelhetösege SC•! DS kC·tés het ar eller.&.llas Cn)

No r mal gyutacs 1260

Farhuzar:1os l: öt es .2\ga k szS.ma Ellenaldb. las $l 2 l 010 3 960 4 910 5 860 810 E 7 760 B 710 9 660 20 flO

Cs:zesen ll 2 0 20 2 880 3 6~0 4 300 4 860 5 320 5 6 SO 5 9~0 6 J. OD

en gyutacs 580 ElJ. en~!-

C~!:Ze-

-"'265

!:·70

1 "c

a

:e!'l !l

2~0

750

220

HO 975 9 >SO S7 ::. 720

!95

160 125 90

- 136 -

Szeizmikus méröeszközök fejlesztése és gyakorlati alkalmazásuk a GEOPOLITA Kft.-nél dr.Bakai János- dr.Foldesi János- Gácsné Gacsályi Márta-Kléri István Egyre nagyobb súlyt fektetnek a környezeti károk elháritására és azok mérséklésére. Ez a tendencia vonatkozik a mechanikai rezgések okozta károsodásokra is, igy nő az igény a kOlOnbOzó rezgés források hatásainak pontos meghatározására A GEOPOLITA Kft. tevékenysége nagy részét az ilyen jellegü - külfejtések jövesztő robbantásai, közlekedés, gépek - okozta környezeti hatás felmérésére irányul Különleges mérési feltételeket igényelhet a kOlönbOzö célú robbantások hatásának megállapitását célzó mérések. Ezen robbantásoknál sok esetben a mérö- és a robbantóállomások köZOtt nem alakitható ki megfelelő kapcsolat, így a mérés időpontja csak nagyobb - akár néhány órás - idötartományban prognosztizálható. Nagyszámú mérés tapasztalatai alapján fejlesztettünk ki egy PC-re alapozott mérörendszert, amely e feladatokon túlmenően más geofizikai méréseknél is széleskörűen alkalmazható. A feldolgozó programok lehetőséget adnak komoly kutató munka elvégzésére is, de tartalmaznak olyan egyszerúen kezelhetö mérési lehetőséget, amellyel a helyszínen, közvetlenül a mérés után kapjuk meg a szabványok által megköveteh paramétereket (rezgéssebesség, jellemző frekvencia). A mérö rendszer a mérést és kiértékelést végző központi egységet és a hozzákapcsolható piezoelektromos érzékelöket tartalmazza A központi egység: hordozható, ffiM kompanbilis számitógépre alapozott 16 csatornás mérö egység. A mérés és feldolgozás programozható, szolgáltatásai tetszőlegesen bövithetők. A bemutatott kiépítés szolgáltatásai: Mérés:

- 12 bites (72dB-es) felbontás, - mérési frel..'Vencia: O - l OOkHz/az egyidejúleg használt csatornák száma. A két szélső határ érték 16 csatorna esetén max. 625 0 Hz, illetve l csatorna estén max. l 00 kHz,

- a mérendö csatornák száma és a mintavételezési frel..'Vencia szabadon választható a fent megadott határokon belül,

- 137 -

- csatornánkénti szoftveres erősítés szabályozás, - állitható mérési idő, - elő és utótriggerelési lehetőség, - több ezer egyidejilleg tárolható felvétel amely a mérési is magába foglalja

jegyzőkönyvet

-

A központi egység egy hordozható ffiM kompatibilis számítógépre alapozott 16 csatornás mérőberendezés. A programozható mérés és feldolgozás tetszőlegesen tovább bővíthető IMiái ... J

?"!

............----

~

~~51111/<

If)

:::::&J

U

f:iidi-.-

ttJ:_ _ _

...~

13 J"'.._l! Holt

'3

A berendezéssel az alábbi feldolgozások is:

-

J

végezhetők,

,lill!., !+J

akár a helyszínen

sebesség és elmozdulás fuggvények számíthatök a mért gyorsulás függvényből

-FIT - tetszőleges karal.1erisztikájú digitális szürés - a felvételek és a számított függvények tetszőlegesen ablakolhatók - a mért és számított eredmények grafikusan és digitálisan tárolhatók és megjelenithetök

- 138 -

- -----· i.-~ Ji -~

--~---""---

:

...

l ...-

.

t ......

._......._..........

~

~

.........

J~---J r•.-.~

. . f't1JI [Jp.ca.

lu~

- 139 -

Malimáis rezgéssebesség

o

1000

2000

3000

4000

IdO [ms]

X irányú rezgéssebesség értékek

IdO (ms]

Y irányú rezgéssebesség értékek

f C> D

o.6

t ~ A ~"~ 1'1~ .• .11 o .i"V"""'11\í"\fV. (\ "" . 1\ __.. o V / \VV <:JVvV vv

:tr o.2 E

~E

-g - -0.2 ~

~

T

0.4 T

~

1

2000

..........

=·o

u

3000

-0.4 t -0.6.:. IdO (ms]

Z i"ányú rezgéssebesség értékek

e

"...o

4000

IdO [ms]

- 140 -

Az érzékelök adatai: - mérési tartomány: 1-1 OOO Hz -súly: 350 g

Tartozékole - bordtáska - akkumulátor - minden érzékelőhöz 50 m kábel, dobon

A rendszer 32 csatornáig bővíthető. A bővítés a mintavételezési frekvenciatartományokat nem befolyásolja A szaftvert igények szerint változtathatjuk, pl. lehetőség van állandó üzemelésü monitorrendszerre, amely adott rezgésszint fölötti értékek esetén jelez, az adott érték paramétereit rögzíti. Továbbá megoldott a hosszú idejű mintavételezés, amelynek maximális hosszát a mintavételezési frekvencia, a csatornaszám és a háttértároló kapacitása szabja meg. Például: 15 csatornás mérésnél 2000Hz-es mintavételezés esetén egy órai felvételhez mintegy l 03 Mbyte szükséges. Az alapkiépítésú múszer háttértárolója 120 Mbyte-os, de ez 4 Gbyte-ig tetszőlegesen növelhető.

-

1~1

-

Egy 100m-es üzemen kívül helyezett, romló állagú kémény robbantása

Gácsi Jó=sef, a MIKEROBB Kft ügyve=etöje Dr. Földesi János, egyetemi docens Számos üzemen kívül helyezett ipari létesítmény állaga folyamatosan romlik a leállítást követően. Különösen feltűnő az állagromlás a tégJából épült gyárkéményeknéL Tapasztalat az is, hogy a bontásokat végzök nem mindig kapnak olyan szerkezeti rajzokat, amelyek a pontos geometriai adatokat tartalmazzák. Az előadásunkban szereplö eset~en ezzel nem volt probléma Az érc!ekességet az jelentette, hogy az üzemeltetés és állás eredményeként olyan vá:tozások következtek be a roncsalási sávban, amelyeknek ismerete nélkül nagyon kockázatos lett volna a feladat végrehajtása. Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy mely tényezök azok amelyeket feltétlenül meg kell vizsgálni, ha régóta üzemen kívül helyezett kéményt akarunk elbontani.

- 142 -

Egy100m-es üzemen kivül belvezett romló állagú kéménv robbantása

Gácsi József, a MIKEROBB Kft ügyvezető}e, Dr. F6ldesi János okl. bányamérn6k 1./ Bevezetés A RUDA-GIPSZ Bányászati és Feldolgozó Kft felkérése alapján a rudabányai vasércdúsító területén lévő, üzemen kíViil helyezett és folyamatosan romló állagú kémény robbantásos bontásátkérte a MIKEROBB Kft-től. Az elbontandó kémény méretei: - magassága: l 00 m; - a roncsolási szakaszon a téglafal vastagsága: l, 70 ro; - a béléstest vastagsága: 0,28 m; -a béléstest és a kéményfal közötti távolság: 0,1 m; - a roncsolási síkban a kémény átmérője: 8,5 ro. A legfontosabb geometriai méreteket és a kémény szerkezetét az l. és 2. ábrákon szemléltetjük. A tervezett döntési irányban a kéményhez csatlakozott egy füstcső torok is, melyet előzetesen elbontottunk A kémény tégla falazatát l m-ként acélgyürükkel erősítették meg. A kéményt adott helyre kellen dönteni, ann:~l~ érdekében, hogy a müködö gipszüzemhez a bejárás zavartalan legyen. A döntés irányát a helyszínrajzon bejelöltük.

- 143 -

2.1 Az alkalmazott robbantástechnológia főbb jellemzöi a iústcsö-torok robbantásánál

A kémény robbantásos bontását két lépésben végeztük el. Először eltávolítottuk a vasbeton és tégla béléssei ellátott füstcső torkot. A füstcső torok oldalfalainak és fedlapjainak robbantásához a 3. ábrán feltüntetett töltetszerkezetet használtunk (Az osztott töltetek alkalmazását a szigetelö anyaggal megosztott tégla és vasbeton szerkezetek indokolták.) Az alkalmazott robbantástechnológia legfontosabb jellemzöi az I. táblázatban láthatók.

A fustesö-torok előzetes eltávolításával a kémény falában keletkezett egy szabad felület, amelynek irányába, késleltetett gyutacsok alkalmazásával könnyebben lehetett a roncsalási zónát kialakítani. Meg kell jegyeznünk, hogy igen nagy szerencse volt az, hogy a fustesötorok a döntés irányában épült. A hosszú évek óta üzemen kívül helyezett kémény alsó részébe 3,0-3,5 m-ben a leülepedett pernye becementálódott. A becementálódott pernyét csak árokásóval lehetett megbontani. Abban az esetben, ha ezt a becementálódott pernyét a robbantás előtt nem távolítjuk el, akkor a kémény döntését nem tudtuk volna szabályozni. A kémény a kemény pernye dugóra felülve előre nem látható irányba dőlhetett volna, attól függöen, hogy melyik irányban a legkisebb szilárdságú a kémény. 3./ A kémény falazat és a béléstest robbantásánál alkalmazott technológia fö paraméterei Az alkalmazott technológiák fő paramétereit a 2. táblázatban tüntettük fel.

A helyszínrajz szerint a védendő objektumokat és azok távolságát a a 3. táblázatban tüntettük fel. A táblázat adataiból jól látható, hogy igen sok védendő létesítmény volt a kémény közelében. Ez azt jelentette, hogy a kéményt szigorúan a kijelölt helyre kellett ledönteni. kéménytől

Gondott kellett fordítani a repeszvédelerme is. A repeszvédelmet a :MIK.EROBB Kft ipari robbantásainál alkalmazott ún. szendvics védelemmel oldottuk meg, amely dróthálóból és geotextiliából késZÜlt. ,Érdekességként ernlitjük meg, hogy a kémény béléstestet belülről fúrtuk meg. Igy nagyon sok fúrást takarítottunk meg, hiszen nem kellett közel 2 m-es lyukakat fümi ahhoz, hogy a bélésfalat eléijük. A dilatációs hézagot sem kellett áthidalni. Minden töltet helyét pontosan ellenörizhettük, a villamos robbantóhálózat ellenállása is kisebb lett.

- 144 -

l. táblázat

Robbantási

Fedlap

Oldalfal

p.araméterek

beton

tégla

beton

tégla

Falvastagság [m)

0,30

0,25

0, 38

0,40

Elötét [m]

0,15

0,12

0,19

0,20

Lyukak közötti

0,30

0,30

0,30

0,30

0,30

0,30

0,30

0,30

0,50

0,50

0,75

0, 75

2

2

2

2

0,05

0,05

0,05

0,05

Lyuksorok száma [db]

16

16

15

15

Összes lyukszám [db)

480

480

388

388

Összes töltet tömeg

48

48

38,8

38,8

0,195

0,195

0,38

0,38

távolság [m] Lyuksorok közötti távolság [m] Lyulanélység [m] Osztott töltetek száma db Egy lyuk töltete [kg]

[kg] Osztott töltetek közöt-

ti fojtás hossza [kg]

A fiistcsö torok robbantásának robbantástechnológiai paraméterei

- 145 -

') táblázat -· Robbantási paraméterek Falvastae:sáe, fm l , [m] 1Lvukmélység, [m] Lvukak közötti távolság, [m] iLvuksorok közötti távolság, fm] ;Egy lvuk töltete, [kg] Lvuksorok száma, fdbl 1. Összes töltet tömee:e fkg l ~Késleltetési fokozatszám, [db] [Előtét

Összes gyutacsigény, [db] "Fokozatonként felrobbantott töltet tömege, i [kg] ~00

l

Robbantott szerkezet Kéményfal Bélésfal 1,70 0,28 0,85 0,14 1,50 0,18 0,70 0,30 0,60 0,30 0,80 0,05 5 2 3,0 48,0 3 l 20 PAG; 60PAG 20 RKG-2; 20 RKG-3 16 (P AG, RKG-2, 3 (PAG) RKG-3) 37

Összefoglalás

Az 1995. május 27-én 10 óra 15 perckor a jól tervezett és gcndosan kivitelezett robbantás eredményeként a kémény igen pontosan a kijelölt helyre dőlt.

Az l m-ként elhelyezett acélgyűrűk nem engedték széthullani a kéményt. A kémény csak egy helyen, az alsó harmadában tört el, ezért a kémény törmeléke hosszan (kb. l 00 m) terült el. A 4 m-es ejtési magasság eredményeként a kémény alsó része nagy tömbökbe maradt. A döntési irányban elhelyezett pemyéből és épületbontásból kialakitott "párna" intenziven csökkentette a kémény leeséséből eredő vibrációt. A repeszvédelem igen hatékonyan müködött. A megbízó, a kivitelező és tervező együtnnüködése példamutatóan jó volt.

- 146 -

..L ..L. ...L. ..... ....L ..l... ..L

,. ~

~l

~

,.. ~ ~ ~ ~ ~

~

r

Ir_

_1_.

Ol

oo'1

'

os~

~

r

~l "$. '

...."

o

"' '!Y

-c.

..o

""

- l4i -

600

2. ábra

- 148 -

Oldalfal töltetszerkezete

o . .

o ....

•

o

. o

0,38m

O,OSkg paxit 0,40m

Fedlap töltetszerkezete

l ". ..

o,

"

o

0, 175m

o

c

O'

O,OSkg paxit

~

~ "..

0,065m

~

c----h. l l l l ~ l l r

r

l l 1

() ()

'.

O, OSm

l l

0,30m

0, 195m

l 0,065m

l

0, 10m

3. ábra A füstcső torok robbantásánál a töltet szerkezete és elhelyezése

0,2 Sm

- 149 -

3. táblázat Védendö objel..1Wn

Távolság

Megengedett rezgési

[m]

sebesség [mm/s]

Gázfogadó állámás

55,0

2,0·1,3*=2,6

Iparvasút

25,0

50 ·1,7*=85

Fűtőépület

55,0

20 ·1,3*=26

Vagontöltö épülete

35,0

20·1,7*=34

Raktár

55,0

10·1,3*=13

Szennyví.z csatorna

12,0

20·2*=40

Esöví.z csatorna

12,5

20·2*=40

Vízvezeték

21,5

10 ·1, 7*=17

Telefonvezeték

12,5

50. 2*=100

* ARES:

2. táblá;ata alapjáll a .frel.:venciák figyelembevételével s:ámírva a megengedhető

sebességek s;or=ós:áma.

To;S5-92o.ME