Vil´aggazdas´agtan II. – k´erd´esek ´es v´alaszok1 M2. Mik t´ amasztj´ ak al´ a az EU u ´j fejl˝ od´esi szakasz´ ara (illetve egy u ´j modell sz¨ uks´egszer˝ us´eg´ere) vonatkoz´ o elk´epzel´eseket a kilencvenes ´evek v´eg´en? (4) • a r´esek folyamatosan u ´jratermel˝ odnek, a kontinens struktur´ alis v´ als´ aga tart´ os probl´em´ anak t˝ unik • a 90-es ´evekben Jap´ an vonatkoz´ as´ aban megsz˝ unt a b´erh´ atr´ any • a termel´ekenys´eg tekintet´eben bizonyos ipar´ agakban Eur´ op´ anak jelent˝ os h´ atr´ anyai maradtak • u ´jonnan iparosodott orsz´ agok fel˝ ol j¨ ov˝ o egyre ´elesebb verseny ´es vil´ agpiaci kih´ıv´ as • Eur´ op´ aban a j´ ol´eti ´ allam reformj´ aval kapcsolatos vit´ ak A j´ ol´eti ´ allam megv´ed´ese nem a protekcionizmus eszk¨ oz´evel, hanem olyan struktur´ alis v´ altoz´ asokkal, amelyek l´enyege az er˝ oforr´ asoknak az u ´jonnan iparosodott orsz´ agok k¨ olts´egvet´es´enek nehezen ellen´ all´ o szektorokb´ ol a magas termel´ekenys´eg˝ u ´es tud´ asig´eny˝ u szektorokba t¨ ort´en˝ o´ atcsoportos´ıt´ asa. M4. Milyen okok id´ezik el˝ o a glob´ alis ´elelmiszertermel´es n¨ oveked´esi u ¨tem´enek lassul´ as´ at? (2) • a mez˝ ogazdas´ agi term˝ oter¨ ulet vil´ agm´eret˝ u zsugorod´ asa • energiak¨ olts´egek n¨ ovekv˝ o tendenci´ aja, f˝ oleg amikor a fejl˝ od˝ o orsz´ agok a fejlettek agrotechnik´ aj´ at pr´ ob´ alj´ ak bevezetni • az eddigi mez˝ ogazdas´ agi technik´ ak fokoz´ od´ o k¨ ornyezetk´ aros´ıt´ asa • ´ artorzul´ asok ´erv´enyes¨ ul´ese a mez˝ ogazdas´ agban M5. Mi a k¨ ul¨ onbs´eg a nemzetk¨ ozi v´ allalati nyersanyagkartell ´es a nemzetk¨ ozi termel˝ oi kartell k¨ oz¨ ott? • termel´esi kartell (kv´ otakartell): kv´ ot´ akat, kitermel´esi mennyis´egeket hat´ aroz meg • piackartell: a piacokat osztj´ ak fel • ´ arkartell: ´ arakat szabj´ ak meg M6. Milyen lehets´eges v´ alasztstrat´egi´ ak k´epzelhet˝ oek el olyan, a szak´ert˝ ok ´ altal is elismert s´ ulyoss´ ag´ u probl´em´ akra, mint pl. az u ¨vegh´ azhat´ as? Ismertesse a lehets´eges megold´ asok el˝ onyeit, illetve h´ atr´ anyait! (3) • Glob´ alis sz´enad´ o. Ahhoz, hogy hat´ekony lehessen, el´eg magasnak kell lennie – de a magas sz´enad´ o el˝ oid´ezheti
a fosszilis enerigaforr´ asokr´ ol fasz´enre, t˝ uzif´ ara, biomassz´ ara val´ o´ att´er´est, ami m´eg k´ arosabb. • Kibocs´ at´ asi enged´elyrendszer. • Ellens´ ulyoz´ o program, kompenz´ aci´ o elve, ad´ oss´ ag a term´eszet´ert program. M7. Mi az oka, hogy a nyersolaj ´ ara j´ arad´ek t´ıpus´ u? (2) • relat´ıv j´ arad´ek a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o kitermel´esi ter¨ uletek elt´er˝ o hat´ ark¨ olts´ege miatt (Ricardo) • abszol´ ut j´ arad´ek a kitermel´es egy vagy t¨ obb f´ azis´ anak oligopolisztikus jellege miatt M9. ´Irja le ´es ismertesse a nemzetk¨ ozi szolg´ altat´ as-´ araml´ as f˝ obb modelljeit! (5) ´ • Ugy megy v´egbe a szolg ltat´ as forgalma, hogy sem a termel´esi t´enyez˝ ok, sem az ig´enybe vev˝ ok nem v´ altoztatnak helyet. • Termel´esi t´enyez˝ o ´ aramlik, a szolg´ altat´ ast ig´enybe vev˝ o helyben marad. (A termel˝ onek a helysz´ınre kell mennie. A t´enyez˝ o lehet fizikai t˝ oke, ideiglenes migr´ aci´ o, u ¨zleti ´es financi´ alis t˝ oke.) • Az ig´enybevev˝ o v´ altoztatja hely´et, pl. turizmus. • Az ig´enybevev˝ o ´es a t´enyez˝ ok is ´ atl´epik a hat´ art. M10. Milyen kateg´ ori´ akba sorolhat´ ok a szolg´ altat´ asok nemzetk¨ ozi kereskedelm´et korl´ atoz´ o rendelkez´esek? (3) • szolg´ altat´ ast g´ atl´ o • sz¨ uks´eges t´enyez˝ ok ´ araml´ as´ at g´ atl´ o • ig´enybe vev˝ ok mozg´ as´ at g´ atl´ o
1. korl´ atoz´ ou ¨zleti gyakorlat I diszkriminat´ ıv ´ arak - piacra l´ep´es akad´ alyoz´ asa I
d¨ omping
inputelemek megszerz´es´enek meghat´ arozott inputforr´ asokhoz k¨ ot´ese 2. az ´ allam ´ altal ny´ ultolt v´edelem, t´ amogat´ as kedvezm´enyezetts´eg I protekcionizmus I
I
k¨ ozvetlen t´ amogat´ asok
I
u ¨zleti kock´ azat r´eszleges ´ atv´ allal´ asa
I
biztons´ agi garanci´ ak ny´ ujt´ asa
exportt´ amogat´ asok rendszere 3. objekt´ıv neh´ezs´egek, amelyekkel az u ´jonnan ´erkez˝ onek vagy felz´ ark´ ozni k´ıv´ an´ oknak szembe kell n´ezni I kutat´ asok v´ allalaton bel¨ uli fokozott internaliz´ al´ od´ asa I
I
term´ekciklusok ler¨ ovid¨ ul´ese
I
amortiz´ aci´ o felgyorsul´ asa
I I
I
m´eretel˝ ony¨ ok szellemi v´edelme
tulajdon
feletti
jogok
t˝ okeer˝ o, t˝ okesz¨ uks´eglet
M13. Mi´ert nehez¨ ult meg a technol´ ogiai ´elvonalba jut´ as illetve a m˝ uszaki tudom´ anyos lemarad´ as behoz´ asa? (2) • u ´j technol´ ogi´ ak kialak´ıt´ as´ anak fajlagos k¨ olts´ege magas • ´ allami szerepv´ allal´ as cs¨ okken´ese rosszabb keretfelt´eteleket teremt (a v´ allalati szf´era tev´ek´enys´ege is jelent˝ os) • r¨ ovidebb term´ek´eletg¨ orb´ek, gyors technol´ ogiai v´ alt´ as
emiatt
M11. Ismertesse a TNC beruh´ az´ asok f˝ obb ind´ıt´ekok szerinti csoportos´ıt´ as´ at! (5) 1. El˝ ony˝ ok megszerz´ese I er˝ oforr´ asszerz´es (term´eszeti t´enyez˝ ok feletti ellen˝ orz´es) I piacorient´ alt (piaci r´eszesed´es szerz´ese) I hat´ ekonys´ agn¨ ovel´es (tranzakci´ os k¨ olts´egek cs¨ okkent´ese, K+F kutat´ ob´ azis megszerz´ese) I strat´ egiai el˝ ony megszerz´ese 2. megl´ev˝ o el˝ ony¨ ok kihaszn´ al´ asa, megtart´ asa 3. neh´ezs´egek legy˝ oz´ese, aktu´ alis probl´em´ ak megold´ asa ´ aban M12. Altal´ milyen jellemz˝ o
M15. Milyen energiapolitikai v´ altoz´ asokat v´ altottak ki az olaj´ arrobban´ asok? (2) • hazai energiaforr´ asok fokozott felt´ ar´ asa, importf¨ ugg˝ os´eg cs¨ okken´ese
m´ odszereket alkalmaznak a TNC-k m´ ar megl´ev˝ o el˝ onyeik meg˝ orz´es´ere ´es u ´jak megszerz´es´ere? (6)
• alternat´ıv energiaforr´ asok kidolgoz´ asa (pl. nem konvencion´ alis er˝ oforr´ asok, nap, sz´el)
M14. Sorolja fel a technol´ ogia transzfer f˝ obb hordoz´ oit! (3) • technol´ ogiaintenz´ıv term´ekek k¨ ulkereskedelme • szellemi term´ekek (licencia, know-how) kereskedelme • k¨ ozvetlen k¨ ulf¨ uldi beruh´ az´ as • termel´esi kooper´ aci´ ok • strat´egiai v´ allalati sz¨ ovets´egek • nemzetk¨ ozi technol´ ogiai programok • inform´ al´ as (publik´ aci´ ok, k¨ onyvek, k´emked´es, szm´elyes tal´ alkoz´ ok stb.)
1 Fogalmam sincs, hogy mindez micsoda ´ es honnan sz´ armazik – mik´ eppen a felt¨ untetett pontsz´ amok eredete is hom´ alyos sz´ amomra – de rem´ elem, hogy ennek ellen´ ere hasznos lehet. A megfogalmaz´ asokat nagyr´ eszt v´ altozatlanul hagytam, nehogy f´ elre´ ertelmezzem az elt´ evedt mondatt¨ ored´ ekeket. . . ezen fel¨ ul a sok f´ enym´ asol´ as k¨ ozben egy-k´ et sorv´ eg ´ es ilyesmi lecs´ uszott, ezek hely´ et – ha nem tudtam kik¨ ovetkeztetni – kipontoztam. Ha valaki tudja, honnan mi hi´ anyzik, vagy egy´ eb kieg´ esz´ıt´ ese van:
[email protected]
–1–
Vil´ aggazdas´ agtan II. – k´erd´esek, v´ alaszok • fogyaszt´ as cs¨ okkent´ese a forr´ asok takar´ekoskod´ as´ aval • komplex energiapolitika
megl´ev˝ o
M16. Milyen eszk¨ oz¨ okkel tudja az ´ allam a harmadik vil´ agban biztos´ıtani az olcs´ o ´elelmiszereket, ´es az olcs´ o ´el´elmiszerpolitika milyen c´elokat szolg´ al? • eszk¨ oz¨ ok I ´ elelmiszerek ´ allami ellen˝ orz´ese I ´ allami felv´ as´ arl´ as alacsony ´ aron, majd nagy haszonnal val´ o ´ert´ekes´ıt´es I ´ elelmiszerimport t´ amogat´ asa, t´ ul´ert´ekelt valuta I hazai ipari tev´ ekenys´eg jelent˝ os tarif´ alis v´edelme pl. m˝ utr´ agya • c´elok • infl´ aci´ o elker¨ ul´ese • olcs´ o munkaer˝ o el´er´ese M17. Mi´ert cs¨ okkent jelent˝ osen az ut´ obbi ´evekben a kitermel˝ o szektor v´ allalataiban az ¨ onfinansz´ıroz´ as (saj´ at t˝ oke / k¨ olcs¨ ont˝ oke ar´ anya)? (5) • Megn˝ ott az optim´ alis u ¨zemnagys´ ag, ez bele¨ utk¨ oz¨ ott a kitermel˝ o v´ allalatok saj´ at finansz´ıroz´ asi lehets´egeibe, ez´ert k¨ uls˝ o forr´ asokat vontak be. F˝ o m´ odszere a projektfinansz´ıroz´ as ´es l´etes´ıtm´enyfinansz´ıroz´ as. ´ finansz´ıroz´ • Uj asi lehet˝ os´egek v´ altak lehet˝ ov´e (nemzetk¨ ozi szervezetek, t˝ okeer˝ os v´ allalatok r´ev´en). • Ad´ ok n¨ ovel´ese a fejl˝ od˝ o orsz´ agokban a TNC-k k¨ olcs¨ onfelv´etel´et ¨ oszt¨ onzi. • Saj´ at t˝ oker´eszesed´es cs¨ okkent´et´evel a TNC m´ers´ekelni tudja a v´ allalkoz´ as kock´ azat´ at. M18. Milyen ´ all´ aspontok jelentek meg a II. vil´ agh´ abor´ ut k¨ ovet˝ o id˝ oszakban a nyersanyag vil´ agpiac m˝ uk¨ od´es´evel kapcsolatban? (4) • szab´ alyoz´ asra van sz¨ uks´eg, a szabad piac nem megold´ as • ´erdekcsoportok l´etrehozt´ ak az int´ezm´enyeket I meg´ allapod´ asok I OPEC • ´ allamegyezm´enyek, kistermel˝ ok ´es felhaszn´ al´ ok ´erdekei benne M19. Mi az azonoss´ ag ´es k¨ ul¨ onbs´eg a tcrm´eszeti forr´ asok malthusi ´es ricardoi sz˝ uk¨ oss´ege k¨ oz¨ ott? (2) • Ricardo: a b´ any´ aszat fejl˝ od´es´et a mez˝ ogazdas´ aghoz hasonl´ıtja, szerinte a gazdag lel˝ ohelyek kimer¨ ul´ese ut´ an gyeng´ebb hozam´ u b´ any´ akat vesznek m˝ uvel´es al´ a. • Malthus: a k¨ ozv´elem´enyt t¨ ukr¨ ozi, nem ??? n´epszaporulat mellett a f¨ old relat´ıv eltart´ ok´epess´ege, az er˝ oforr´ asok sz˝ uk¨ oss´ege • NeoMalthus: a f¨ old forr´ asainak, term˝ oter¨ ulet´enek korl´ atozotts´ ag´ ara hivatkoznak.
M20. A WTO-ba val´ o bel´ep´est k´erelmez˝ ok eset´eben milyen ´ervek / ellen´ervek hozhat´ ok f¨ ol a k¨ ul¨ onleges st´ atusszal vagy az ´ atmeneti id˝ o alkalmaz´ asa ´es azonnali teljes jog´ u tagk´ent val´ o felv´etellel kapcsolatban? (3) • kr´ onikus k¨ olts´egvet´esi hi´ any, belf¨ oldi megtakar´ıt´ as hi´ anya eset´en • pl. id˝ ot adnak (´ atmeneti (d´ ozzak) • 2 ellen´erv I instabilit´ as bevitele a rendszerbe I
m´ ar van 120 tag hosszabb folyamat
−→
vit´ ak,
M21. A k¨ ulgazdas´ agi nyitotts´ ag m´ert´ek´en t´ ul milyen t´enyez˝ oket vehet¨ unk sz´ am´ıt´ asba a kereskedelmi aszimmetria (f¨ ugg˝ os´eg) kimutat´ as´ ahoz? • export ´es import . . . (ter¨ uleti?) megoszl´ as´ at ´es ´ aruszerkezet´et • exportszektor rugalmass´ ag´ at • a nemzetgazdas´ ag szektoraival val´ o k. . . ´ agazati kapcsolatait, . . . • az import helyettes´ıthet˝ os´eg´et • a bels˝ o piac nagys´ ag´ at, szerkezet´et M22. Sorolja fel a nemzetk¨ ozi termel˝ oi kartell m˝ uk¨ od´es´enek felt´eteleit (5) • kereslet r¨ ovid- ´es hossz´ u t´ av´ u ´ arrugatlatlans´ aga • korl´ atozott helyettes´ıthet˝ os´eg • jelent˝ os termel´ek alacsony sz´ ama ´es magas r´eszesed´ese a termel´esben • a fogyaszt´ ok nem . . . (szervezett, jelent˝ os?) ellen´ all´ asa • k´epess´eg a megalkot´ as´ ara • ne legyen a kartellben ellent´et M23. Soroljon fel olyan u ´j beruh´ az´ asi form´ akat, amelyek r´ev´en a beruh´ az´ o tulajdonszerz´es n´elk¨ ul ellen˝ orz´esi lehet˝ os´egre tesz szert! • licenszszerz˝ od´esek ´es seg´elyek • menedzsmentszerz˝ od´esek • koncesszi´ os meg´ allapod´ asok • kulcsrak´esz u ¨zemekre szerz˝ od´esek • u ´gynevezett product meg´ allapod´ asok • l´ızingmeg´ allapod´ asok M24. Milyen t´enyez˝ ok j´ atszanak k¨ ozre a k¨ ulf¨ oldi k¨ ozvetlen beruh´ az´ asok kedvez˝ o hat´ as´ anak ´erv´enyre jut´ as´ aban? (2) • term´eszeti, k¨ ornyezeti, f¨ oldrajzi adotts´ agok • term´eszeti, adotts´ agok
k¨ ornyezeti,
• t´enyez˝ oell´ atotts´ agban k¨ ul¨ onbs´egek
f¨ oldrajzi megl´ev˝ o
• int´ezm´enyi rend • korm´ anyzati politika • piaci strukt´ ur´ ak, mechanizmusok megl´ete, t¨ ok´eletlens´ege, el´egtelens´ege
2 M25. Nevezzen meg legal´ abb ?, a technol´ ogiai r´es alakul´ as´ at jellemz˝ o mutat´ ot! (3) • termel´ekenys´eg sz´ınvonala, n¨ oveked´es • egy f˝ ore es˝ o K+F • cs´ ucstechnol´ ogiai ´ agazatok helyzete, r´eszar´ anya • szabadalmak fizet´esi m´erlege • nagyv´ allalati poz´ıci´ ok alakul´ asa • v´ allalkoz´ oi t˝ oke rendelkez´esre ´ all´ asa • kutat´ ok, Nobel-d´ıjasok sz´ ama • fels˝ ooktat´ asi int´ezm´enyekben tanul´ ok ar´ anya • munkan´elk¨ ulis´eg szintje • munkaer˝ opiacok alakul´ asa M27. Mit ´ert¨ unk az alatt, hogy a nemzetk¨ ozi integr´ aci´ o t¨ obb szint˝ u folyamat ´es hogyan ´ertelmezz¨ uk ezek viszony´ at? (2) • mikrointegr´ aci´ o: a v´ allalati szf´er´ aban zajl´ o integr´ aci´ os folyamat • makrointegr´ aci´ o: nemzeti / region´ alis / glob´ alis – az eg´esz t´ arsadalom, a nemzeti gazd´ alkod´ as szf´er´ ai k¨ oz¨ ott alakul ki • A folyamat a mikrot´ ol a glob´ alis fel´e halad ´es a komplex k¨ ulcs¨ onhat´ as jellemzi. M28. Ismertesse az ad´ oss´ agterhek enyh´ıt´es´et szolg´ al´ o, j´ or´eszt a nyolcvanas ´evek sor´ an sz¨ uletett elk´epzel´esek v´ altozatait! (6) • k´enyszerhitelez´es • ad´ oss´ ag r´eszleges elenged´ese • morat´ orium megad´ asa • ad´ oss´ agszolg´ alat id˝ oben val´ o meghosszabb´ıt´ asa • kondicionalit´ asok rev´ızi´ oja • fizet´esek nemzetk¨ ozi biztos´ıt´ asa • Baker vagy Brady terv 1. ad´ oss´ agfizet´esi k¨ otelezetts´eg jelleget v´ alasztja 2. a hitelez˝ o szem´ely´et m´ odos´ıtja 3. a tartoz´ asok illetve k¨ otelezetts´egek m´ert´ek´et v´ altoztat´ o technik´ ak • kamatbev´etelek t˝ ok´es´ıt´ese, index´ alt hitelek, ad´ oss´ aglecser´el´esi ´es ´ atv´ allal´ asi u ¨gyletek • ad´ oss´ ag visszafzet´esi k¨ otelezetts´egek ´ert´ekest´ese a m´ asodlagos piacon, illetve azok visszav´ as´ arl´ asa • ad´ oss´ agenyh´ıt´es, kamatcs¨ okkent´es M29. Milyen t´ıpus´ u nemzetk¨ ozi hitelez´esi, illetve p´enz¨ ugyi seg´elyez´esi kondicionalit´ asokat ismer? ´Irja le l´enyeg¨ uket! • Keresletrient´ alt kondicionalit´ as: a fizet˝ ok´epes kereslet cs¨ okkent´es´enek felt´etele, a k¨ olts´eget´esi kiad´ asok lefarag´ asa, valutale´ert´ekel´es, kamatl´ abemel´es eszk¨ ozeiel k´ıv´ anja a bels˝ o v´ as´ arl´ oer˝ ot az adott orsz´ agban korl´ atozni.
Vil´ aggazdas´ agtan II. – k´erd´esek, v´ alaszok • K´ın´ alatorient´ alt kondicionalit´ as: a hitelny´ ujt´ as beruh´ az´ asi programokhoz illetve struktur´ alis alkalmazkod´ asokhoz k¨ ot¨ ott. • N¨ oveked´esorient´ alt kondicionalit´ as: k¨ ulf¨ oldi beruh´ az´ asi t˝ oke beruh´ az´ ast, mag´ anszektor beruh´ az´ asainak serkent´es´et, a kereskedelem liberaliz´ al´ as´ at ´ırja el˝ o. ¨ • Osszevont vagy keresztkondicionalit´ as: m´ as hitelez˝ ok ´ altal szabott felt´etelek teljes´ıt´es´ehez k¨ ot¨ ott hitelny´ ujt´ as. M31. Milyen reag´ al´ asi lehet˝ os´egek mer¨ ultek fel a fejl˝ od´es hossz´ u t´ av´ u k¨ ornyezeti hat´ asaival illetve k¨ ovetkezm´enyeivel kapcsolatban, ´es azok k¨ oz¨ ul melyik felel meg legink´ abb a fenntarthat´ o fejl˝ od´es k¨ ovetelm´enyeinek? (2) • Teljes figyelmen k´ıv¨ ul hagy´ as. • Felismer´es, de nem hat´ekony cselekv´es. • Ut´ olagos, hat´ekony int´ezked´esek. • Megel˝ oz´es (ez a legmegfelel˝ obb). M32. Milyen h´ armas k¨ ovetelm´eny t´ amaszthat´ o a nemzetk¨ ozi monet´ aris rendszer reformja fel´e, ´es mi azok l´enyege? (3) ´ athat´ • Atl´ os´ ag I Korm´ anyok forr´ askezel˝ o gazdas´ agpolitikai int´ezked´eseinek ´ atl´ athat´ os´ aga I Az IMF korm´ anyokkal kapcsolatos l´ep´eseinek ´ atl´ athat´ os´ aga I mag´ anv´ allalatok p´enz¨ ugyi l´ep´eseinek ´ atl´ athat´ os´ aga • Sz´ amonk´erhet˝ os´eg • Mag´ anszektor bekapcsol´ od´ asa a v´ als´ agkezel´esbe M33. Ismertesse a szolg´ altat´ asok ter¨ ulet´en tev´ekenyked˝ o TNC-k koncentr´ aci´ oinak form´ ait! (3) A t˝ okekoncentr´ aci´ o ´es centraliz´ aci´ o a szog´ altat´ asok ter´en is gyorsan halad el˝ ore. A globaliz´ aci´ o k¨ ovetkezt´eben kialakult szolg´ altat´ asokban tev´ekenyked˝ o TNC-k a k¨ ovetkez˝ ok lehetnek: • egy ir´ anyban specializ´ alt • TSC (Transnational Service Conglomerate): t¨ obb egym´ assal ¨ osszef¨ ugg˝ o szolg´ altat´ o szektorban tev´ekenykedik, egy v´ allalat keret´eben • TIC (Transnational Integrated Conglomerate): az ipari ´es szolg´ altat´ asi tev´ekenys´egek sz´eles sk´ al´ aj´ at fogj´ ak ´ at. Ennek jelenlegi legjelent˝ osebb k´epvisel˝ oi a nagy erej˝ u jap´ an konglomer´ atumok, pl. Mitsubishi, Mitsui stb. M34. Milyen fontosabb p´enz¨ ugyi v´ als´ agt´ıpusok fordulnak el˝ o a vil´ aggazdas´ agban, ´es mi az egyes t´ıpusok l´enyege? (5) 2 gondolom
nyersanyag, ilyesmi
Az IMF a forr´ asokat illet˝ oen 4 t´ıpus´ u p´enz¨ ugyi v´ als´ agot k¨ ul¨ onb¨ oztet meg: • Valutav´ als´ ag: spekul´ aci´ o hat´ as´ ara. Kamatl´ abemel´esre illetve le´ert´ekel´esre k´enyszer´ıt. 1975 ´es `97 k¨ oz¨ ott 158 esetben volt valutav´ als´ ag. • Bankv´ als´ ag: a rossz (nem teljes´ıt˝ o) k¨ olcs¨ on¨ ok ar´ anya meghaladja a 20%-ot, a bankkonszolid´ aci´ o k¨ olts´egei magasabbak, mint a GDP 5%-a. • A p´enz¨ ugyi rendszer v´ als´ aga: a p´enzpiac m˝ uk¨ od´esi zavarai, amelyek a re´ algazdas´ agot is s´ ulyosan ´erintik. • K¨ ulf¨ oldi ad´ oss´ agv´ als´ ag: az orsz´ ag k´eptelen k¨ ulf¨ oldi ad´ oss´ againak teljes´ıt´es´ere. Ezek a v´ als´ agok region´ aliss´ a, s˝ ot, glob´ aliss´ a is gy˝ ur˝ uzhetnek.
3 7. Fel´ all´ıtj´ ak az EFTA Miniszterek Tan´ acs´ at, amely d¨ ont az u ´j EU-t¨ orv´enyek EFTA-ra val´ o kiterjeszt´es´er˝ ol. M38. Milyen okokb´ ol j¨ ohetnek l´etre ´es maradhatnak fenn egyenl˝ otlens´egek ´es aszimmetrikus f¨ ugg˝ os´egek a vil´ aggazdas´ agban? (4) • elt´er˝ o adotts´ agok • orsz´ agok k¨ oz¨ otti kapcsolatok, mint pl.: I m˝ uk¨ od˝ ot˝ oke, k¨ ulf¨ oldi tulajdon, aszimmetri´ ak, egyoldal´ u f¨ ugg´es2 I
kereskedelmi kapcsolatok
I
p´enz¨ ugy
I
technikai f¨ ugg´es
M35. Ismertesse az expanz´ıv k¨ ulgazdas´ agi strat´egia l´enyeg´et, lehets´eges v´ altozatait ´es alkalmaz´ asuk l´enyegesebb el˝ ofelt´eteleit. (4)
M40. A vil´ agmodellek milyen fejl˝ od´esi alternat´ıv´ akat mutattak ki v´eges term´eszeti er˝ oforr´ asok alapj´ an? ´Irja le az egyes lehet˝ os´egek l´enyeg´et! (4)
L´enyege a gyors ´es nagyar´ any´ u el˝ oret¨ or´es. a) extenz´ıv: a k¨ ulpiaci r´eszesed´es n¨ ovel´ese b) intenz´ıv: fajlagos t¨ obbletj¨ ovedelem szerz´ese A) ´ altal´ anos: minden viszonylat fel´e minden fontosabb ´erintkez´esi fel¨ uleten m´eg nagy orsz´ agok eset´eben sem alkalmazhat´ o B) szelekt´ıv: egy vagy n´eh´ any pontra koncentr´ alt
A n´epess´eg ´es az eltart´ ok´epess´eg ´es gazdas´ ag k¨ ozti viszony • folyamatos n˝ oveked´es I a fizikai hat´ arok nagyon t´ avol vannak ´es maguk is exponenci´ alisan n˝ onek
Felt´etelek: • a hazai gazdas´ agi h´ att´er tart´ osan adott (kapacit´ asok, tartal´ekok, nemzetk¨ ozi piaci poz´ıci´ o, v´ allalati menedzsment • nemzetk¨ ozi piacok elemz´ese biztat´ o • a kedvez˝ o piaci helyzet tart´ osnak ´ıg´erkezik
• overshoot ´es oszcill´ aci´ o I a jelz´esek vagy a v´ alaszok k´esleltetettek, vagy a korl´ atok kikezdhetetlenek, vagy gyorsan u ´jra´elednek
M36. Ismertesse az EGT l´enyeg´et, az erre vonatkoz´ o meg´ allapod´ as f˝ o elemeit! Mi siettette l´etrej¨ ott´et? Az egys´eges eur´ opai piac l´etrehoz´ asa siettette. 1994-ben j¨ ott l´etre 17 (12EU+5) taggal. Sv´ ajc n´epszavaz´ assal elvetette a csatlakoz´ ast. A meg´ allapod´ as f˝ o pontjai: 1. Az egys´eges Eur´ opai Piacot r´eszlegesen kiterjeszti az EGT-re (European Economic Area) is. De ez nem jelent v´ amuni´ ot az EFTA-val, ˝ ok megtartj´ ak v´ amjaikat. 2. Az EFTA nem cstlakozott k´es˝ obb a k¨ oz¨ os agr´ arpolitik´ ahoz. ´ 3. Allampolg´ arok szabadon mozoghatnak, szakk´epzetts´eget elismerik. 4. T˝ okemozg´ asok liberaliz´ altak. 5. Sok oktat´ asi, EU, kutat´ asi szab´ alyoz´ ast ´ atvesznek. 6. Az EFTA hozz´ aj´ arul a koh´ezi´ os alaphoz.
• S alak´ u fejl˝ od´es I a n¨ ovekv˝ o gazdas´ ag azonnal ´es pontosan reagl a fizikai hat´ arokra, vagy I
a n´epess´eg vagy a gazdas´ ag k¨ uls˝ o korl´ atok n´elk¨ ul is korl´ atozza mag´ at
• overshoot ´es ¨ osszeoml´ as I a jelz´esek vagy a v´ alaszok k´esleltetettek, ´es a hat´ arok maguk is sz˝ uk¨ ulnek, ha ´ atl´epik ˝ oket M41. Ismetresse az 1973/74-es olaj´ arrobban´ assal kezd˝ od˝ o vil´ aggazdas´ agi fejl˝ od´esi szakasz saj´ atoss´ agait! (4) • n˝ ovekv˝ o egyens´ ulytalans´ ag, p´enz¨ ugyi zavarok • stagfl´ aci´ o • protekcionista feler˝ os¨ od´ese • FOK; struktur´ alis ” k´enyszere
int´ezked´esek igazod´ as”
• 3 vil´ ag differenci´ al´ od´ asa, UNGR k¨ ovetel´eseinek elhal´ asa • az alkalmazkod´ asra ad´ oss´ agv´ als´ aga
k´eptelenek
• aranydeviza-rendszer osszeoml´ ¨ asa ut´ ani bizonytalan monet´ aris viszonyok • o ¨kol´ ogiai ´es egy´eb glob´ alis probl´em´ ak el˝ ot´erbe ker¨ ul´ese • TTF m´ asodik szakasza tov´ abb n¨ ovelte a fejlett orsz´ agok el˝ ony´et
Vil´ aggazdas´ agtan II. – k´erd´esek, v´ alaszok M42. A k¨ ulf¨ uldi m˝ uk¨ od˝ ot˝ oke import˝ or sz´ am´ ara milyen kedvez˝ otlen hat´ asok mer¨ ulnek fel? (6) • T˝ oke´ araml´ as er˝ os aszimmetri´ aja eset´en I probl´ ema a befogad´ o nemzeti (gazdas´ agi) szuverenit´ asa szempontj´ ab´ ol egyoldal´ u technikai, piaci, p´enz¨ ugyi f¨ ugg˝ os´eg j¨ ohet l´etre helyi er˝ oforr´ asokat ellen˝ orz´ese al´ a vonja, helyi t˝ ok´et megfojtja gazdas´ agpolitik´ ara hat´ ast gyakorol (gazdas´ agi s´ uly, t˝ okeer˝ o, szakemberek stb. r´ev´en) k¨ ulkereskedelmi orient´ aci´ o hiteleket vehetnek fel vagy ny´ ujthatnak a korm´ any politik´ aj´ aval szemben rekl´ am stb. r´ev´en k¨ ozvetlen¨ ul befoly´ asolhatj´ ak a helyi fogyaszt´ ast Persze: hat´ asok mindig vannak, itt az aszimmetria volt a l´enyeg. • gazdas´ agi szerkezeti hat´ asok befoly´ asos struktur´ alis d¨ ont´esekre I f¨ ugg: nemzetgazdas´ ag erej´et˝ ol ´es I ´ allami politika t´ arsadalmi ellen˝ orz´es´et˝ ol • profitkivon´ as, v´ am ´es ad´ okedvezm´enyek ad´ asa • FDI-vel be´ araml´ o technol´ ogia nem megfelel˝ o vagy nehezen adopt´ alhat´ o. M´eg s´ ulyosabb hat´ as, hogy elsz´ıvja a legjobb munkaer˝ ot, birtokba veszi a helyi kutat´ asi eredm´enyeket. • Szervez´esi, menedzsment, kereskedelmi ismeretek ´ atv´etele is probl´em´ as – az ilyen ismereteket megszerz˝ o helyi szakembereket a v´ allalat elvonja. • k¨ ulgazdas´ agi orient´ aci´ ot egyoldal´ uv´ a torz´ıtj´ ak, g´ atolj´ ak a kapcsolatok diverzifik´ aci´ oj´ ara ir´ anyul´ o t¨ orekv´eseket • ´ allam a k¨ ulf¨ oldieknek ny´ ujtott t´ amogat´ assal diszkrimin´ alja a helyi v´ allalkoz´ okat, t´ ulkompenz´ alja a kock´ azatv´ allal´ ast • aszimmetrikus t˝ oke´ araml´ as – implicit elad´ osod´ as; felhalmozott k¨ ovetel´esek elindulhatnak kifel´e M43. Mit jelent a csal´ adnagys´ ag szab´ alyoz´ as´ anak u ´gynevezett mikro¨ okon´ omiai megk¨ ozel´ıt´ese? • A gyermeknevel´es k¨ olts´egein kereszt¨ ul hat: min´el dr´ ag´ abb a gyerek, ann´ al kevesebb kell bel˝ ole a sz¨ ul˝ oknek. A gyereket mintegy tart´ os fogyaszt´ asi cikknek ¨ tekinti. Osszetev˝ oi: I az anya munk´ aj´ anak hat´ ark¨ olts´ege I az iskol´ aztat´ as k¨ olts´egei I a lak´ ask¨ ults´egek n¨ oveked´ese a gyereksz´ ammal ¨ osszef¨ ugg´esben I az oktat´ as min˝ os´egi k¨ ovetelm´enyeinek n¨ oveked´ese 3 lehet,
M44. Melyek a nemzetk¨ ozi technol´ ogiatranszfer f˝ o csatorn´ ai? • technol´ ogiaintenz´ıv term´ekek k¨ ulkereskedelme • szellemi term´ekek (licensz, know-how) kereskedelme • k¨ ozvetlen k¨ ulf¨ oldi beruh´ az´ as • termel´esi kooper´ aci´ ok • strat´egiai v´ allalati sz¨ ovets´egek • nemzetk¨ ozi technol´ ogiai programok • inform´ alis (publik´ aci´ ok, k¨ onyvek, k´emked´es, szem´elyes tal´ alkoz´ asok stb.) M45. Mi a l´enyegi azonoss´ ag ill. k¨ ul¨ onbs´eg a term´eszeti er˝ oforr´ asok kimer¨ ul´es´et ´es a fejl˝ od´es fenntarthat´ os´ ag´ at hangs´ ulyoz´ o n´ezetek k¨ ozt? (2) • mindkett˝ onek fontos eleme az er˝ oforr´ asok j¨ ov˝ obeni rendelkez´esre ´ all´ asa, az ig´enybev´etel jelenbeli u ¨tem´enek fenntarthat´ os´ aga • de el˝ obbiek az er˝ oforr´ asok abszol´ ut hi´ any´ anak felmer¨ ul´es´ere mutatnak r´ a • ut´ obbiak ink´ abb a felhaszn´ al´ as sor´ an keletkez˝ o k¨ ornyezeti ´ artalmakat tartj´ek els˝ odleges korl´ atoz´ o t´enyez˝ onek M47. Ismertesse a nemzetk¨ ozi termel˝ oi kartell hat´ekony m˝ uk¨ od´es´enek fontosabb felt´eteleit (3) • kereslet ´es k´ın´ alat k¨ oz´ep- ´es r¨ ovidt´ av´ u ´ arrugalmatlans´ aga, nem agressz´ıv ´ arpolitika • . . . vil´ agforgalomban3 • sz´elesk¨ or˝ u kereslet ´es a fogyaszt´ okgyenge szervezetts´ege, esetleg a fogyaszt´ o orsz´ agok ny´ılt vagy hallgat´ olagos t´ amogat´ asa • kell˝ o szervezetts´eg a kartelliz´ al´ as kereszt¨ ulvitel´ere • az u ´j termel˝ okkel ´es a kartellmeg´ allapod´ ast megszeg˝ okkel szemben hat´ekony szankcion´ al´ as lehet˝ os´ege • az adott term´eszeti kincs, nyersanyag eltarthat´ os´ aga, t´ arolhat´ os´ aga M48. Hogyan ´ertelmezhet˝ o a term´eszeti t˝ oke ´ alland´ os´ ag´ anak koncepci´ oja a fenntarthat´ o fejl˝ ode´e´esel ¨ osszef¨ ugg´esben? (4) Az ¨ okol´ ogiailag fenntarthat´ o fejl˝ od´es koncepci´ oja azon nyugszik, hogy a term´eszeti t˝ oke ´ alland´ os´ ag´ at kell fenntartani, ami meg´ uj´ıthat´ o ´es nem meg´ uj´ıthat´ o kombin´ aci´ oj´ ab´ ol tev˝ odik ¨ ossze; tov´ abb´ a hogy ezek egym´ assal helyettes´ıthet˝ oek. • a meg´ uj´ıthat´ o er˝ oforr´ asok eset´eben a felhaszn´ al´ as u ¨teme nem haladhatja meg a regener´ aci´ ou ¨tem´et • a szennyez˝ oanyag-kibocs´ at´ as nem l´epheti t´ ul a term´eszet felsz´ıv´ o k´epess´eg´et
hogy itt egy vagy t¨ obb pont eg´ eszben kimaradt lapon a forr´ asokhoz” sz´ o szerepelt, de az m´ ar nekem is sok volt ” 5 Mikori ez az anyag? Ez aktu´ alis m´ eg? 4a
4 • a nem meg´ uj´ıthat´ o er˝ oforr´ asok eset´eben gondoskodni kell a meg´ uj´ıthat´ oakkal t¨ ort´en˝ o helyettes´ıt´esr˝ ol, kiv´ alt´ asr´ ol4 • a term´eszet ´eletfenntart´ o rendszer´et (kl´ıma) meg kell ˝ orizni M49. Ismertesse a bankf´ uzi´ ok fontosabb ind´ıt´ekait! (6) Versenypoz´ıci´ ok er˝ os´ıt´ese • optim´ alis m´eret˝ u p´enzint´ezet kialak´ıt´ asa (az ´ allam is ¨ oszt¨ onzi, az er˝ osebb nyelje le a gyeng´ebbet) • megfelel˝ o szerkezet kialak´ıt´ asa (megtakar´ıt´ asok eltol´ od´ asa a bet´etekt˝ ol az ´ert´ekpap´ırpiaci befektet´esek fel´e) • h´ al´ ozatok konszolid´ aci´ oja, fi´ okok osszevon´ ¨ asa (20–25%-os l´etsz´emcs¨ okkent´es) • kliensb´ azis sz´eles´ıt´ese (hostile takeover c´elja z¨ ommel a versenyt´ ars u ¨gyfeleinek megszerz´ese) • univerzaliz´ aci´ o ´es specializ´ aci´ o egyidej˝ u megval´ os´ıt´ asa: a jobban teljes´ıt˝ o u ¨zlet´ agak veszik ´ at a vezet˝ o szerepet a fuzion´ alt int´ezm´enyben • nemzetk¨ ozi f´ uzi´ ok, felv´ as´ arl´ asok h´ atter´eben gyakran nemzetk¨ ozi holdingok strat´egi´ aja ´ all, ezeknek bankok ´es biztos´ıt´ ot´ arsas´ agok maguk is r´eszesei A k¨ ozelm´ ult5 legakt´ıvabb f´ uzi´ oszervez˝ oje az ABN Amro Bank. Ez a tev´ekenys´eg a p´enz¨ ugyi szektorban a vil´ ag minden t´ers´ef´ere ´es u ¨zlet´ ag´ ara kiterjed. M50. Mi´ert nem v´ altak a kistigrisek az u ´jragyarmatos´ıt´ as t´ argy´ av´ a? (3) • Gazdas´ agpolitik´ ajuk tudatosan fejlesztette a gazdas´ ag eg´esz szerkezet´et ´es az emberi t´enyez˝ oit, elker¨ ult´ek a dualizmust, ami esetleg r¨ ovid t´ av´ u el˝ ony¨ oket biztos´ıthatott volna. A legfejlettebb ´es a t¨ obbi szektor k¨ oz¨ otti t´ avols´ ag nem n˝ ott, . . . u ´gy, hogy az ´ atlagsz´ınvonal mind jobban k¨ ozel´ıt az ¨ osszehasonl´ıt´ asul szolg´ al´ o jap´ an sz´ınvonalhoz. • Nem a Nagy Partner”, hanem a saj´ at ” ´erdekeiket k¨ ovett´ek (Jap´ annal egyeztetve: k¨ otel´ekrep¨ ul´es”) ” • Jap´ annak is ´erdeke a legfejlettebbek felemel´ese a saj´ at sz´ınvonal´ ara, hogy er˝ osebb´e tegye a centrumot. M51. Ismertesse a jap´ an t´ıpus´ u fejleszt´esi eszkal´ aci´ o” l´enyeg´et ´es ” eredm´enyeinek alapj´ at a h´ abor´ u ut´ an! (3)
Vil´ aggazdas´ agtan II. – k´erd´esek, v´ alaszok • A megl´ev˝ o (kor´ abbi hadiipar) ´es ´ atvett iparok tov´ abbfejleszt´ese hat´ekony export´ agazatokk´ a, t¨ omegtermel´es ´ alapj´ an. Atvett licenszek ´ atdolgoz´ asa, hogy min´el egyszer˝ ubben, min´el nagyobb t¨ omeg˝ u term´ek el˝ o´ all´ıt´ asa ´es exportja v´ aljon lehet˝ ov´e. • ´Igy a jap´ an term´ekek (ipar´ agak, kezdve a textiliparral) ´eletg¨ orb´ei k´es˝ obb indultak, de r¨ ovidebbek ´es magasabbak, mint a nyugatiak, ez´ert az iparfejl˝ od´es r´esze (fed˝ og¨ orbe) meredekebb, mint az EU-´e ´es az USA-´e. Ez´ert a g¨ orbe ‘elker¨ uli’ metszi 6 az EU–USA g¨ orb´et. M53. A k¨ ozvetlen k¨ ulf¨ oldi t˝ okeberuh´ az´ as kapcs´ an hogyan j¨ on l´etre ´es minek k¨ ovetkezm´enye az u ´n. rejtett (implicit) elad´ osod´ as? Ha a t˝ oke csak be´ aramlik az orsz´ agba, az a m˝ uk¨ od˝ ot˝ oke-vagyon olyan gyarapod´ asa, amely az orsz´ ag roml´ o gazdas´ agi–politikai helyzete miatt egyoldal´ uan visszavonhat´ o, kimenthet˝ o.7 M56. Defini´ alja a transznacionaliz´ aci´ o ´es az internacionaliz´ aci´ o k¨ ozti l´enyegi k¨ ul¨ onbs´eget! • egy adott szektor termel´es´enek TNC ellen˝ orz´ese • egy adott szektor n¨ ovekv˝ o exportar´ anya
termel´es´enek
M57. Ismertesse a m˝ uszaki fejl˝ od´es mai szakasz´ ara jellemz˝ o hat´ekony K+F tev´ekenys´eg jellemz˝ oit! (7) 1. Alap ´es alkalmazott kutat´ as kapcsolata szorosabb. Alapkutat´ as v´ allalati ig´enyek alapj´ an. 2. Szervezetileg is ¨ osszekapcsol´ odnak. 3. N¨ ovekszik az alapkutat´ asi eredm´enyek v´edetts´ege. 4. Cs¨ okken a m˝ uszaki u ´jdons´ agok k¨ ovet´esi ideje: a kor´ abbi 7-8 ´ev helyett 2-4 ´ev. 5. M˝ uszaki fejleszt´es k¨ olts´ege n˝ o. N˝ o a K+F koncentr´ aci´ o: A) TNC-ben, B) n˝ o a k¨ olts´egvet´es szerepe ´es ir´ any´ıt´ asa. ´ term´ekek ´es elj´ 6. Uj ar´ asok intarnacionaliz´ al´ od´ asa (ellentmond´ asos: A) fokoz´ od´ o nemzetk¨ ozi egy¨ uttm˝ uk¨ od´es, er˝ os¨ odik a nemzetk¨ oziesed´es B) fokoz´ od´ o v´edetts´eg ig´enye). 7. K+F tev´ekenys´egben is fokoz´ odik a nemzetk¨ ozi specializ´ aci´ o, munkamegoszt´ as. ´ elj´ 8. Uj ar´ asok helyett u ´j innov´ aci´ os . . . 9. . . . B) Az u ´j m˝ uszaki elj´ ar´ asok felhaszn´ alhat´ os´ aga b˝ ov¨ ul; n¨ ovekszik a technikailag ´elenj´ ar´ o kisv´ allalatok 6 Szerintem
5
alap´ıt´ asa, ´eletk´epess´ege. C) K¨ ozvetlenebb a kapcsolat az egyetemek, kutat´ oint´ezetek ´es a v´ allalatok k¨ oz¨ ott.
• kereskedelmet b˝ ov´ıt˝ o: Hecksner– Ohlin-t´etel; c´el: forgalomb˝ ov´ıt´es; termel´esi t´enyez˝ ok . . .
10. Az u ´j technika k¨ ozvetlen¨ ul munkaer˝ o megtakar´ıt´ o. De k¨ ozvetett hat´ ask´ent n˝ o a foglalkoztat´ as (multiplik´ ator hat´ as). Egy cs´ ucstechnol´ ogiai munkahely 5–15 munkahelyet induk´ al k¨ ozepes ill. alacsony technikai szinten.
M61. . . . • . . . term´eszetesnek fogt´ ak fel • A kitermel˝ o TNC-k is ilyen ´ertelemben befoly´ asolt´ ak az ´ allamokat, az ´ allam m´eg az ´ arakat is mesters´egesen alacsonyan tartotta. • A hagyom´ anyos gazdas´ agi szab´ alyoz´ oeszk¨ oz¨ ok sokkal alkalmasabbak voltak az ell´ at´ as szab´ alyoz´ as´ ara, mint a kereslet befoly´ asol´ as´ ara.
M58. Az innov´ aci´ o milyen f˝ obb t¨ or´eneti csoportjait ismerj¨ uk? ´Irja le a jellemvon´ asaikat is! Minek min˝ os¨ ulhet a jelenlegi korszak ebb˝ ol a szempontb´ ol? (4) • fokozatos innov´ aci´ o a gazdas´ ag k¨ ul¨ on szektoraiban, egym´ ast´ ol f¨ uggetlen¨ ul • radik´ alis innov´ aci´ o, tudatos K+F tev´ekenys´eg a v´ allalati strat´egia ´es gazdas´ agpolitika szerves r´esz´ev´e v´ alik • u ´j technol´ ogiai rendszerek l´etrej¨ otte: t¨ obb ´ agazatot ´ atfog´ o, t¨ obb ter¨ uletre hat´ o. • u ´j m˝ uszaki–gazdas´ agi paradigma l´etrej¨ otte: a gazdas´ ag valamennyi r´esztvev˝ oj´ere hat (magas kutat´ asintenzit´ as´ u v´ allalat k´epes ´eletben maradni) • jelenlegi: u ´j technol´ ogiai paradigma, ´ atrendezi a vil´ aggazdas´ agi er˝ oviszonyokat M59. Mit ´ert¨ unk menek¨ ul˝ o ipar´ agakon ´es hogyan ´erintik az energia- ´es a nyersanyagfogyaszt´ as megoszl´ as´ at a vil´ aggazdas´ agban? (2) A munka-, a nyersanyag-, illetve az energiaig´enyes, valamint a fokozottan k¨ ornyezetszennyez˝ o ipari l´etes´ıtm´enyek kev´esb´e fejlett orsz´ agokba val´ o kitelep´ıt´ese. Eltol´ od´ ast id´ez el˝ o a term´eszeti er˝ oforr´ asok felhaszn´ al´ as´ aban az FOK jav´ ara. V´ arhat´ oan ezekben az orsz´ agokban az eddigin´el l´enyegesen gyorsabb fejl˝ od´esre8 ker¨ ul sor mind ezek felhaszn´ al´ as´ aban, mind a k¨ ornyezeti ´ artalmak fokoz´ od´ as´ aban. M60. Ismertesse a hagyom´ anyos gyarmati jelleg˝ u, a szubsztit´ uci´ os ´es a kereskedelmi forgalmat b˝ ov´ıt˝ o FDI-k megk¨ ul¨ onb¨ oztet´es´ere vonatkoz´ o´ all´ aspont l´enyeg´et! (3) • hagyom´ anyos gyarmati jelleg˝ u befektet´es: nyersanyagforr´ asok feletti ellen˝ orz´es megszerz´ese a c´el • szubsztit´ uci´ os elm´elet: kereskedelem dominanci´ aja (helyettes´ıt´es) – termel´est az export c´elorsz´ agba telep´ıtik (nem menek¨ ul˝ o ipar´ agakr´ ol van sz´ o); f˝ oleg fejlett orsz´ agok k¨ ozti beruh´ az´ as
M62. Az EU nyersanyag-politik´ aja (2) • vil´ ag legnagyobb ´ asv´ anyianyagfogyaszt´ oja • nincs egys´eges nyersanyag-politik´ aja I 1951-t˝ ol Sz´en- ´es Ac´elk¨ oz¨ oss´eg I 1957-t˝ ol Euratom • 70-es ´evek: energiav´ als´ ag M63. A 80-as ´evek k¨ ozep´en mi v´ altozott az olajexport´ al´ ok ´es -import´ al´ ok viszon´ aban? • alternat´ıv energiaforr´ asok el˝ ot´erben • keresleti oldal ereje nagyobb • az olajv´ als´ ag miatt akt´ıv energiapolitik´ at vezettek be az import´ al´ ok, az export´ al´ ok r´esz´er˝ ol viszont nagy beruh´ az´ asok t¨ ort´entek a kitermel´esi szektorban, ebb˝ ol k¨ ovetkez˝ oen t´ ultermel´es M64. Az EU mez˝ ogazdas´ agi politik´ aja • minden orsz´ agban azonos mez˝ ogazdas´ agi ´ arak • k¨ oz¨ oss´egen bel¨ uli termel´es abszol´ ot preferenci´ aja a k´ıv¨ ul´ all´ okkal szemben • mez˝ ogazdas´ agi programok k¨ oz¨ os finansz´ıroz´ asa M65. Az EU k¨ oz¨ os (k¨ uls˝ o) kereskedelmi politik´ aja int´ezm´enyes szerz˝ od´esben 1. 2. 3. 4.
nem diszkriminat´ıv rendszer preferenci´ alis rendszer szabadkereskedelmi rendszer diszkriminat´ıv rendszer
M66. Mi´ert ncm alakult ki az egys´egesen integr´ alt vil´ agplac (milyen t´enyez˝ ok g´ atolj´ ak)? • vil´ agpiac viszonylag tagolt, nemzet´ allamok (180db) • ´ allamhat´ asok9 • region´ alis csoportosul´ asok • oligopolisztikus strukt´ ur´ ak • nincs integr´ alt egys´eges munkaer˝ opiac M67. Milyen interdependenci´ ak vannak a vil´ aggazdas´ agban? (3) glob´ alis interdependenci´ ak 1. nemzetk¨ ozi tulajdonjogok
ennek semmi ´ ertelme, de ez van a pap´ıromon, karakterr˝ ol karakterre. Fejtse meg valaki! a profitkivon´ as kamat jelleg´ et sem hagyn´ am ki, mindegy. 8 fen´ et fejl˝ od´ es, n¨ oveked´ es 9 nem hat´ arok?? 7 En ´
Vil´ aggazdas´ agtan II. – k´erd´esek, v´ alaszok 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
nemzetk¨ ozi kereskedelem szolg´ altat´ asok forgalma munkamegoszt´ as p´enz¨ ugyi kapcsolatok monet´ aris viszonyok technol´ ogiai munkaer˝ o´ allom´ any inform´ aci´ os
M68. GATS: l´enyege, mit jelent a pozit´ıv illetve negat´ıv list´ as elv el˝ onye? (3) • 1994 szolg´ altat´ asok liberaliz´ as´ asa • ... M69. Mi´ert m¨ ovekszik a nyersanyagtermel˝ o szektor beruh´ az´ asig´enye? • n¨ ovekszik a kitermel´es mennyis´ege, magas k¨ olts´eg˝ u b´ any´ ak kiakn´ az´ as´ ara ker¨ ul sor • nyersanyagok ir´ anti ig´eny n˝ o M73. Term´eklnnov´ aci´ o ´es technol´ ogiainnov´ aci´ ok egym´ assal val´ o osszef¨ ¨ uggesei ´es gazdas´ aggal val´ o kapcsolatuk • term´ekinnov´ aci´ o: u ´j term´ek piacra, u ´j kereslet kiel´eg´ıt´ese, megteremt´ese • technol´ ogiai: m´egl´ev˝ o termel˝ o. gazd´ alkod´ o tev´ekenys´eg – m´ as, hat´ekonyabb gy´ art´ as, v´eghezvitel (Schumpeter) M71. Mi az integr´ aci´ o regul´ aci´ os elm´elete? • liber´ alisok b´ır´ alata, szabad piac nem vezet integr´ aci´ os kiegyenl´ıt˝ od´eshez • integr´ aci´ o olyan politikai, gazdas´ agi szervezet, amely mivel elh´ ar´ıtja a piaci optimaliz´ aci´ o mesters´eges akad´ alyait, r´eszben optim´ alis gazdas´ agpolitik´ at alakit ki • Jan Tinbergen: nem csak a piacot, a gazdas´ agpolitik´ at is integr´ alni kell! M74. Milyen r´eseket hidalhat ´ at a k¨ ulf¨ oldi t´ akccxport? • a technikai szintek elt´er´esei • alacsony K+F a befogad´ o orsz´ agban M75. A t˝ okeexport˝ or orsz´ ag el˝ onyei. • er˝ oforr´ asok feletti k¨ ozvetlen ellen˝ orz´es • exportb˝ ov¨ ul´es k¨ ozvetlen beruh´ az´ asok r´ev´en • piacteremt´es lehet˝ os´ege hossz´ u t´ av´ u el˝ onyt jelent • javul az ¨ osszt˝ oke ´ert´ekes¨ ul´esi m´ert´eke • protekcionizmus kiker¨ ul´es´enek lehet˝ os´ege M76. Mik´ent ´ertelmezhet˝ o a nyersanyag energia fogalma k¨ ozgazdas´ agi – ´es nem geol´ ogiai – szempontb˝ ol? • k´eszletek a technol´ ogia ´es k¨ olts´eg f¨ uggv´enye • sok nyersanyag j´ arad´ek t´ıpus´ u • gazdas´ agi nyersanyagf¨ ugg˝ os´eg is v´ altozik
M77. A 70-es ´evekben mik´ent v´ altozott meg az energiaipar hagyom´ anyos rendszere? • olajv´ als´ ag • struktur´ alis ´ atalakul´ as • energia-intenz´ıv ipar´ agak hat´ekonys´ ag´ anak javul´ asa • alternat´ıv energiaforr´ asok miatt u ´j ipar´ agak • kev´esb´e energiaig´enyes ipar´ agak is el˝ ot´erbe ker¨ ulnek M79. T˝ okeexport ´ agazati ´es f¨ oldrajzi v´ altoz´ asa • 70-es ´evekig csek´ely t˝ okemozg´ as, munkaer˝ omozg´ as, USA mag´ ant˝ okebefektet´es • 70-es ´evekt˝ ol USA FDI lassul, EU n˝ o; EU-n bel¨ uli t˝ oke´ araml´ as feler˝ os˝ odik . . . M8?. . . . l´etre? (3) • single market • a teljes liberaliz´ aci´ ot, a bels˝ o piaci” ” viszonyokat k´epviseli • a v´ amokon ´es a mennyis´egi korl´ atoz´ asokon (v´ amuni´ o) t´ ul a nem v´ am jelleg˝ u korl´ atok teljes k¨ or˝ u le´ep´ıt´ese • az EK 1992-ben val´ osult meg M82. A horizont´ alis ´es vertik´ alis integr´ aci´ oval szerezhet˝ o el˝ ony¨ ok. (2) • horizont´ alis piacokra koncentr´ alsz • vertik´ alis termel´esi szinteket integr´ alsz • f¨ uggetlen´ıted magad a piaci ´ arakt´ ol M83. A transznacion´ alis integr´ aci´ o el˝ onyei. (2) • k¨ olts´eg-, kamatk¨ ul¨ onbs´eg kihaszn´ al´ asa • technol´ ogi´ ahoz jut´ as • nemzetgazdas´ agi szinten az optimaliz´ aci´ o nem lehets´eges M84. A nyersanyagig´eny cs¨ okkent´es´enek okai a fejlett orsz´ agokban. (2) • struktur´ alis v´ altoz´ as • technol´ ogia-intenz´ıv ipar´ agak • szolg´ altat´ asok n¨ oveked´ese M85. Az uruguay-i fordul´ o miben volt el˝ orel´ep´es? (5) • ny´ılt, ´ attekinthet˝ o kereskedelempolitika • vit´ as k´erd´esek t´ argyal´ ason • WTO l´etrehoz´ asa • ipari termel´es v´ amjainak 40%-os cs¨ okkent´ese • agr´ arterm´ekekre importv´ amok • ´ allami t´ amogat´ ast is ellens´ ulyoz´ o int´ezm´enyek l´etrehoz´ asa • kereskedelemtechnikai akad´ alyok le´ep´ıt´ese M86. Milyen l´enyegbe v´ ag´ o k¨ ul¨ onbs´egek vannak a kor´ abbi nemzetk¨ ozi monop´ oliumok ´es a mai TNC-k k¨ oz¨ ott? (Ut´ obbi milyen szakaszokon kereszt¨ ul alakult ki?) (3)
6 • a TNC-k nem felt´etlen¨ ul monop´ oliumok – lehetnek kis- ´es k¨ oz´epv´ allalatok is • alapvet˝ oen v´ allalkoz´ asstrat´egi´ ajuk ´es k¨ ulf¨ oldi beruh´ az´ asaik jellege is k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o K1. Ismertesse azokat a f˝ o t´enyez˝ oket, amelyek a hagyom´ anyos nyersantyagok (pl. f˝ obb f´emek) tart´ os vil´ agpiaci ´ a remelked´ese ellen hatnak! • fogyaszt´ as osszet´etel´enek ¨ megv´ altoz´ asa • term´ekek anyagtartalm´ anak cs¨ okken´ese (nyersanyag´ ar-emelked´es 1973 −→ anyagmegtakar´ıt´ as) • a term´ekek anyagtartalm´ anak v´ altoz´ asa (modern helyettes´ıt˝ o anyagok fokozott haszn´ alata) K2. Mik a GATT m˝ uk¨ od´es´enek alapelvei? 1. A diszkrimin´ aci´ o kiz´ ar´ asa a nemzetk¨ ozi kereskedelmi gyakorlatb´ ol. 2. A nem tarif´ alis kereskedelmi meg´ allapod´ asok felsz´ amol´ asa. 3. A nemzetek k¨ ozti vit´ as kereskedelmi k´erd´esek megold´ asa. 4. . . . K3. . . . • . . . nagyr´eszt jap´ an t˝ okekihelyez´esek. • Az iparfejl˝ od´es n´eh´ any fokkal a jap´ an fejl˝ od´esi szint m¨ og¨ ott halad. • A vil´ ag exportpiacain azokat a helyeket foglalj´ ak el, amelyeket a jap´ anok m´ ar szabadon hagynak. • Exportterm´ekeik ugyanazokkal a j´ o tulajdons´ agokkal rendelkeznek, mint a jap´en term´ekek, de ´ arfekv´es¨ uk alacsonyabb. K4. Mit jelent a jap´ an t˝ okekivitel (v´ allalkoz´ asok) n´egyes arculata? • tanul´ o v´ allalkoz´ asok • talajegyenget˝ o v´ allalkoz´ asok • tev´ekenys´eg-kiterjeszt˝ o v´ allalkoz´ asok • kapacit´ as-felszabad´ıt´ o v´ allalkoz´ asok K5. A termel´es felfut´ as´ anak els˝ o id˝ oszak´ aban az anyagfelhaszn´ al´ as gyors n¨ oveked´ese tapasztalhat´ o, amit viszonylag r¨ ovid cs´ ucsid˝ oszak k¨ ovet, majd pedig a felhaszn´ al´ as jelent˝ os visszaes´es´ere ker¨ ul sor. Ennek oka tudom´ anyintenz´ıv iparok fejl˝ od´ese, az infrastrukt´ ura ki´ep´ıt´es´enek n¨ oveked´ese. K6. Ismertesse az EU v´ allalati f´ uzi´ oj´ anak szintjeit ´es ind´ıt´ekait. 1940 szeptemberEben ´eletbe l´ep az EK miniszteri tan´ acs´ anak rendelete a f´ uzi´ ok szab´ alyoz´ as´ ar´ ol. A liber´ alisabb EK
Vil´ aggazdas´ agtan II. – k´erd´esek, v´ alaszok tag´ allamok az EK f´ uzi´ o kontrollj´ at ellent´etesnek tartj´ ak a szabad versennyel ´es az egys´eg´es szabadpiac l´etrehoz´ as´ aval. Az eur´ opai nagyv´ allalatok l´etrehozt´ ak k¨ oz¨ os strat´egiai szervezet¨ uket, az eur´ opai gy´ ariparosok kerekasztal´ at 4 t´ıpus´ u beruh´ az´ asi strat´egiai c´el fogalmaz´ odott meg: • defenz´ıv importhelyettes´ıt˝ o beruh´ az´ as • offenz´ıv importhelyettes´ıt˝ o beruh´ az´ as • reorganiz´ aci´ os importhelyettes´ıt˝ o beruh´ az´ as • racionaliz´ al´ o beruh´ az´ as K7. Mik az ´elelmiszer-vil´ agforgalom b˝ ov¨ ul´es´enek okai? • n´epess´eg-n¨ oveked´es • p´enzj¨ ovedelmek n¨ oveked´ese urbaniz´ aci´ o miatt • termel´es intenzit´ as´ anak n¨ oveked´ese K11. Milyen ellentmond´ asok, illetve negat´ıvumok mer¨ ulnek fel a lom´ei konvenci´ okkal kapcsolatban az APC orsz´ agok szempontj´ ab´ ol? • nem v´ altoztatt´ ak meg a r´esztvev˝ o orsz´ agok vil´ aggazdas´ agi helyzet´et ´es struktur´ alis probl´em´ ait: ad´ oss´ agv´ als´ ag, exportf¨ ugg˝ os´eg, marginaliz´ al´ od´ as • a konvenci´ okkal az EK jutott nagyobb piachoz • ...? K12. . . . . . . kedvezm´enyes felt´etelekkel ny´ ujtott k¨ olcs¨ on¨ ok, valamint p´enz¨ ugyi adom´ anyok (vissza nem t´er´ıtend˝ o) ´es t˝ okepiaci felt´etelek kedvez˝ obbek. Nemzetk¨ ozi hitelek: nem csak r´ aszorul´ o, hanem fejlett orsz´ agok is felvehetik t˝ okepiaci kamatokkal. K13. Az elm´eleti ´ all´ aspontok milyen f˝ obb csoportjait tartalmazza a vil´ aggazdas´ agi rend kritik´ aja sor´ an kibontakozott u ´n. post-keynesi forradalom” (szembehe” lyezve a klasszikus vil´ aggazdas´ agi elm´eleti t´etelekkel)? • elm´elet¨ uk alapja: kumulat´ıv egyenl˝ otlened´es ´es irreverzibilis folyamatok t´etele • r´ amutattak a vil´ agpiacon a partnerek egyenl˝ otlens´eg´ere • r´ amutatnak a k¨ ulkereskedelem visszavet˝ o hat´ asaira, a j¨ ovedelmek fejlett orsz´ agokba val´ o v´ andorl´ as´ ara • c´ afolt´ ak a technikai fejl˝ od´es egyenl˝ o lehet˝ os´egeire vonatkoz´ o t´etelt • r´ amutattak a t˝ oke perverz ´ araml´ as´ ara K17. Milyen versenyel˝ ony¨ uket biztos´ıt a TNC-k sz´ am´ ara a le´ anyv´ allalati rendszerrel kialak´ıtott horizont´ alis ´es vertik´ alis integr´ aci´ o? • horizont´ alis: piacszerz´es
• vertik´ alis: olcs´ obb K+F, k¨ olts´egcs¨ okkent´es, nyersanyagszerz´es K20. Milyen ´ atfog´ o c´elkit˝ uz´esek ´ allnak a v´ allalatok transznacionaliz´ al´ od´ asa m¨ og¨ ott? • lehet˝ os´eg piaci r´eszesed´es¨ uk n¨ ovel´es´ere, megl´ev˝ o biztos´ıt´ as´ ara • K+F tev´ekenys´eg cs¨ okkent´ese
k¨ olts´egeinek
• hi´ anyz´ o (anyaorsz´ agban nem l´etez˝ o) nyersanyagok megszerz´ese • olcs´ o munkaer˝ o K30. Milyen m´ odokon vesz´elyeztetik a TNC-k beruh´ az´ asai a befogad´ o orsz´ agok auton´ omi´ aj´ at? • kiszor´ıthatj´ ak a hazai v´ allalatokat a TNC-k • befoly´ ast jelenthetnek az orsz´ ag gazdas´ agpolitik´ aj´ ara, k¨ ulkereskedelmi kapcsolataira • meghat´ aroz´ o szerep az orsz´ ag exportstrukt´ ur´ aj´ anak kialak´ıt´ as´ aban • j¨ ovedelmek kivon´ asa az orsz´ agb´ ol • szakembereket vonnak el a nemzetgazdas´ ag m´ as r´eszeib˝ ol • az ´ allami t´ amogat´ as diszkrimin´ alja a helyieket • rejtett elad´ osod´ as K32. Ismertesse a term´eszeti er˝ oforr´ asokkal kapcsolatos statikus ´es dinamikus k´eszletfogalmak l´enyeg´et! ´ ekelje haszn´ Ert´ alhat´ os´ agukat! A statikus k´eszletek a term´eszeti er˝ oforr´ asok gazdas´ agosan kiakn´ azhat´ o r´esz´ere vonatkoznak, ezt a statikus tartal´ekindexszel m´erik, amelynek alapja, hogy a k´eszletek felhaszn´ al´ asi u ¨teme ´ alland´ o. A dinamikus k´eszletek a term´eszeti er˝ oforr´ asok fel nem t´ art, vagy felt´ art, de gazdas´ agosan ki nem haszn´ alhat´ o r´esze – erre vonatkozik a dinamikus tartal´ekindex. ...? K3?. . . . k¨ ovetett strat´egi´ aja a versenyt´ arsak piacral´ep´es´enek akad´ alyoz´ as´ ara, vagy h´ atr´ anyosabb piaci helyzetbe k´enyszer´ıt´es´ere alkalmazott m´ odszerek r´ev´en korl´ atoz´ o u ¨zleti gyakorlatot jelenti. Ilyenek: helyi v´ allalatokat s´ ujt´ o diszkriminat´ıv ´ arak alkalmaz´ asa, d¨ omping gyakorlata, egyes inputelemek beszerz´es´enek meghat´ arozott inputforr´ ashoz k¨ ot´ese, helyi v´ allalatok elz´ ar´ asa bizonyos helyi forr´ asokt´ ol, olcs´ obb importlehet˝ os´egekt˝ ol, az ´ atvitt illetve eladott technol´ ogia ´es szellemi javak felhaszn´ al´ as´ anak korl´ atoz´ asa.
7 K36. Ismertesse a nemzetk¨ ozi p´enz¨ ugyi kapcsolatok aszimmetri´ aj´ anak l´enyeg´et, form´ ait, valamint a nemzetk¨ ozi hitelez´esi kondicionalit´ asokat! • aszimmetria I az ad´ os orsz´ ag egyben hitelez˝ o-e? I nett´ o ad´ oss´ ag´ allom´ any m´erete I ad´ oss´ ag ¨ osszet´etele, felt´etelei I ´ eves ad´ oss´ agszolg´ alat nett´ o egyenlege I k¨ ulf¨ oldi p´enzforr´ asok ar´ anya a hazaihoz k´epest I mennyire diverzifik´ alt az ad´ os– hitelez˝ o viszony rel´ aci´ os szerkezete I mennyire esnek egybe a f¨ ugg˝ os´egi viszony aszimmetri´ ai I milyen c´ elra ford´ıtj´ ak a forr´ asokat • kondicionalit´ asok I keresletorient´ alt I k´ ın´ alatorient´ alt I n¨ oveked´esorient´ alt I ¨ osszevont vagy keresztkond´ıci´ o K39. Milyen t´enyez˝ ok j´ atszanak szerepet a k¨ ulf¨ oldi beruh´ az´ as v´ art kedvez˝ o hat´ as´ anak ´erv´enyre jut´ as´ aban? • term´eszeti, k¨ ornyezeti, f¨ oldrajzi adotts´ agok • t´enyez˝ oell´ atotts´ agban megl´ev˝ o k¨ ul¨ onbs´egek • int´ezm´enyi rend • korm´ anyzati politika • piaci strukt´ ur´ ak, mechanizmusok megl´ete, t¨ ok´eletlens´ege, el´egtelens´ege K41. Mik a bretton-woodsi rendszer viszonylagos eredm´enyei? • el˝ orel´ep´es a vil´ aggazdas´ ag int´ezm´enyi rendszer´enek ´es jogi szab´ alyoz´ as´ anak kialak´ıt´ asa ter´en • monet´ aris stabilit´ as meg˝ orz´ese • valuta´ arfolyamok kiigaz´ıt´ asa • multilater´ alis elveket (kereskedelem ter´en) szervezeti strukt´ ur´ aval eg´esz´ıtette ki K42. Milyen hi´ anyokat (gap) seg´ıthet cs¨ okkenteni, illetve ´ athidalni a k¨ ulf¨ oldi beruh´ az´ asi t˝ oke be´ araml´ asa? • technikai szintek elt´er´ese • alacsony K+F a befogad´ o orsz´ agban K43. Mi a k¨ ul¨ onbs´eg a harmadik vil´ agbeli ´es a fejlett orsz´ agok mez˝ ogazdas´ agi ´ arpolitik´ aja k¨ oz¨ ott? A fejlett orsz´ agokban kv´ ot´ akkal, v´ amokkal a mez˝ ogazdas´ agi ´ arakat a vil´ agpiaci ´ arak f¨ ol´e emelik ´es a termel´est a piaci egyens´ ulyi szint felett tartj´ ak . . . K??. . . . seg´ıtheti a bipol´ aris vil´ agrend megsz˝ un´ese a glob´ alis probl´em´ ak megold´ as´ at? Mert a glob´ alis probl´em´ akat egys´egesen lehet kezelni az eg´esz F¨ old¨ on, egys´egesen
Vil´ aggazdas´ agtan II. – k´erd´esek, v´ alaszok lehet koncepci´ okat kidolgozni ´es megoldani azokat. K55. Ismertesse a k¨ u¨ olgazdas´ agi strat´egia lehets´egez v´ altozatait, alt´ıpusait ´es azok l´enyeg´et! 1. expanz´ıv strat´egia (olyan gazdas´ agi h´ att´erre t´ amaszkodik, amely lehet˝ os´eget teremt a k¨ ulgazdas´ agi kit¨ or´es kifullad´ as n´elk¨ uli v´eghezvitel´ere) 2. k´ uszva teret nyer˝ o strat´egia (a kedvez˝ o k¨ uls˝ o felt´etelek csak lassan bontakoznak ki, a nemzetgazdas´ ag kit¨ or´esi er´enyei10 csak fokozatosan ´erlel˝ odnek meg) 3. er˝ ogy˝ ujt˝ o strat´egia (befel´e a k¨ ulgazdas´ agi sikert hoz´ o tejles´ıtm´enyek tov´ abbi megalapoz´ as´ ara, kifel´e a szerzett poz´ıci´ ok szil´ ard´ıt´ as´ ara helyezi a hangs´ ulyt) 4. poz´ıci´ ov´ed˝ o strat´egia (ha hosszabb t´ avon is ´erezhet˝ o m´ert´ekben megbillen az egyens´ uly a k¨ ulgazdas´ agi k¨ ornyezet k¨ ovetelm´enyei ´es a nemzetgazdas´ ag teljes´ıt˝ ok´epess´ege k¨ oz¨ ott, de a gazdas´ ag m´eg nem szenvedett el s´ ulyos csap´ ast) 5. akt´ıvan alkalmazkod´ o strat´egia (alkalmaz´ asa akkor, ha oly m´ert´ek˝ u a poz´ıci´ oveszt´es, amit a gazdas´ ag m´ ar nem k´epes kiheverni) 6. belet¨ or˝ od´es (amikor a politika m´ ar nem tud m´ as c´elt kit˝ uzni, mint a t¨ ort´enelmi l´ept´ekkel v´eglegesnek t˝ un˝ o degrad´ aci´ o m´ert´ek´enek cs¨ okken´es´et) K56. Ismertesse a TRIM l´enyeg´et! A kereskedelemmel kapcsolatos beruh´ az´ asi int´ezked´esek alatt a k¨ ulf¨ oldi k¨ ozvetlen t˝ okeberuh´ az´ as enged´elyez´es´ere, m´ert´ek´ere, ir´ any´ ara vagy m´ as felt´eteleire vonatkoz´ o ´es a k¨ ulkereskedelmi forgalmat, annak volumen´et, illetve ir´ any´ at is befoly´ asol´ o szab´ alyoz´ ast ´ert¨ unk. TRIP: szellemi tulajdonok kereskedelemmel kapcsolatos aspektusai.
8
K58. A k¨ ornyezetk´ aros´ıt´ as ´es a termel´esi forr´ asok t´enyleges k¨ olts´ege az ´ aruk szempontj´ ab´ ol mi´ert tekinthet˝ oek extern´ ali´ anak?
egyes¨ ul´ese egy bizonyos eg´eszbe. EFTA, NAFTA, CEFTA.
Mert nem jelennek meg t´enylegesen a k¨ olts´egek k¨ oz¨ ott. Az´ert, hogy az osszt´ ¨ arsadalmi j´ ol´et ne cs¨ okkenjen, a negat´ıv extern´ ali´ ak k¨ olts´egeit” bele kell ” venni a val´ os k¨ olts´egek k¨ oz´e ´es meg kell jelennnie az ´ arban. Az ´ıgy nyert pluszbev´etelt az extern´ alia kompenz´ al´ as´ ara kell ford´ıtani.
TNC v´ allalatok m˝ uk¨ od´ese t¨ obb nemzetgazdas´ agra terjed ki. Centraliz´ alt d¨ ont´eshozatali rendszer, (els˝ osorban az anyagazdas´ ag ´erdeke ´ altal meghat´ arozott) glob´ alis strat´egia alkalmaz´ asa. Mol, Opel, GE, LG.
K60. Mi az azonoss´ ag ´es a k¨ ul¨ onbs´eg a term´eszeti er˝ oforr´ asok malthusi ´es ricardoi sz˝ ok¨ oss´ege k¨ oz¨ ott? Az azonoss´ ag, hogy mindkett˝ o u ´gy gondolja, hogy term´eszeti er˝ oforr´ asok sz˝ uk¨ osek, kimer¨ ulhetnek. Malthus szerint katasztr´ ofa lesz, mert nem tal´ alhat´ o megold´ asa; Ricaro szerint . . . K61. . . . hajt´ oerej´enek? Bipol´ aris vil´ agrend felboml´ asa (mert a glob´ alis probl´em´ akat egys´egesen lehet kezelni az eg´esz F¨ old¨ on, egys´egesen lehet koncepci´ okat kidolgozni ´es megoldani azokat). K62. Egyet´ert-e azzal a kijelent´essel, hogy a globaliz´ aci´ os folyamat egyik k¨ ovetkezm´enyek´ent a nemzeti gazdas´ agpolitik´ ak mozg´ astere sz˝ uk¨ ul, a nemzetek szuverenit´ asa cs¨ okken? Igen, mert a nemzetgazdas´ agok k¨ ozeled´es´enek egyik felt´etele, hogy azok gazdas´ agpolitikai mozg´ astere sz˝ uk¨ ulj¨ on. K64. Ismertesse az integr´ aci´ o fogalm´ at ´es nevezzen meg 3, ma is ´el˝ o p´eld´ at! Az integr´ aci´ o leg´ altal´ anosabb megfogalmaz´ asban egyes¨ ul´esi folyamat, r´eszeknek eg´essz´e val´ o ¨ osszeolvad´ asa. Az integr´ aci´ o k´et vagy t¨ obb gazdas´ agi egys´eg
EU,
K65. Jellemezze a TNC v´ allalatokat, ´ırjon h´ arom magyarorsz´ agi p´eld´ at!
K67. Soroljon fel n´eh´ any elm´eleti megk¨ ozel´ıt´est, amelyek az integr´ aci´ o kialakul´ as´ aval foglalkoznak, ´es az egyiket jellemezze is! • liber´ alis iskola (klasszikus k¨ ozgazdas´ agtan t´etelei alapj´ an a szabadkereskedelem biztos´ıt´ asa; ´ aruk, szolg´ altat´ asok, termel´esi t´enyez˝ ok szabad ´ araml´ asa) I kommunik´ aci´ os ´es kooperat´ıv iskol´ ak • integr´ aci´ o ´es munkamegoszt´ as I munkamegoszt´ as elm´elete I interdependencia elm´ elete I konfliktuselm´ elet I t´ avols´ agelm´elet • integr´ aci´ o ´es makroszab´ alyoz´ as K68. Sorolja fel a II. vil´ agh´ abor´ u ut´ ani nemzetk¨ ozi rendszer gazdas´ agi int´ezm´enyeit, ´es az egyiket jellemezze! 11 • Eur´ opa kett´eszakad´ asa I 1949 – KGST I 1949 – Eur´ opa Tan´ acs, 1951 – Mont´ anuni´ o, 1957 – Euratom, 1960 – EFTA, 1967–68 – EK K70. Nevezze meg a vil´ aggazdas´ ag fejl˝ od´es´enek 6 szakasz´ at, ´es egy kiv´ alasztott szakaszt jellemezzen is! 1. merkantilist´ ak 2. gyarmati t´ıpus´ u nemzetk¨ ozi munkamegoszt´ as ...
10 es´ elyei?? 11 M´ as
a k´ erd´ es.
f¨ oldr´ eszek nem l´ eteznek? Szerintem ink´ abb a glob´ alis int´ ezm´ enyekre (ENSZ gazdas´ agi szervezetei, Vil´ agbank, ilyesmi) vonatkozik
