A FOGYASZTÓBARÁT TANÚSÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A „FOGYASZTÓBARÁT” TANÚSÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A „FOGYASZTÓBARÁT” TANÚSÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA FRISSÍTVE: 2016.03.23.

—2—

TARTALOMJEGYZÉK A „FOGYASZTÓBARÁT” TANÚSÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................ 1 TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 I. A „FOGYASZTÓBARÁT” TANÚSÍTÁSI RENDSZER CÉLJA ÉS ALAPVETŐ TARTALMA ........... 4 II. A „FOGYASZTÓBARÁT” TANÚSÍTÁS ELNYERÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE – TANÚSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK .................................................................................................................. 5 1. FOGYASZTÓBARÁT ÜGYFÉLSZOLGÁLAT .......................................................................................................... 7 2. FOGYASZTÓI TUDATOSSÁGOT ÖSZTÖNZŐ TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER ................................................................ 7 3. HAZAI ELKÖTELEZETTSÉGŰ VÁLLALKOZÁS ..................................................................................................... 8 4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ FOGYASZTÓK VÉDELMÉT ÉS SEGÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ RENDSZER..................... 8 5. FENNTARTHATÓ FOGYASZTÁS, TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ............................................................. 9 III. A „FOGYASZTÓBARÁT” TANÚSÍTÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK SZERVEZETI KERETEI ................. 10 1. „FOGYASZTÓBARÁT” TANÚSÍTÓ TESTÜLET................................................................................................... 10 2. PROJEKTFELELŐS ........................................................................................................................................... 10 3. BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ....................................................................................................................................... 11 IV. A TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁS FOLYAMATA .............................................................................................. 12 1. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA............................................................................................................................. 12 2. A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK FOLYAMATA ............................................................................................. 12 2.1. A pályázati dokumentáció értékelése ..................................................................................................... 12 2.2. Helyszíni ellenőrzés ............................................................................................................................... 13 2.3. Döntés.................................................................................................................................................... 13 2.4. Jogorvoslat ............................................................................................................................................ 14 4. A TANÚSÍTVÁNY KIADÁSA, A VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG ENGEDÉLYEZÉSE .................................................... 14 5. A VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG VISSZAVONÁSA ................................................................................................ 14 V. A VÉDJEGYHASZNÁLAT SZABÁLYAI .................................................................................................. 15 1. A VÉDJEGYHASZNÁLAT SZABÁLYAI, VALAMINT A VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG IDŐTARTAMA ........................ 15 2. A VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG MEGSZŰNÉSE .................................................................................................... 15 3. A VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG MEGSÉRTÉSE, JOGOSULATLAN VÉDJEGYHASZNÁLAT........................................ 15 4. A VÉDJEGYHASZNÁLAT ELLENŐRZÉSE .......................................................................................................... 15 VI. „CONSUMER FRIENDLY TRADER” TANÚSÍTVÁNY ODAÍTÉLÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI ................................................................................................................................... 17 1. AZ ANGOL NYELVŰ TANÚSÍTVÁNY CÉLJA: ..................................................................................................... 17 2. A TANÚSÍTVÁNY ELNEVEZÉSE: ...................................................................................................................... 17 3. A „CONSUMER FRIENDLY TRADER” TANÚSÍTVÁNY ELNYERÉSÉNEK FELTÉTELEI .......................................... 17 4. A TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁS FOLYAMATA ............................................................................................................ 19 5. A TANÚSÍTVÁNY HASZNÁLATI JOGÁNAK IDŐTARTAMA ................................................................................. 19


—3—

6. A TANÚSÍTVÁNY HASZNÁLAT, ÉS A VÁLLALÁSOK BETARTÁSÁNAK UTÓELLENŐRZÉSE.................................. 19 VII. FÜGGETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI POLITIKA .......................................................................... 20 VIII. NYILVÁNTARTÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG ........................................................................................... 21 MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 22 1. TÖRVÉNYEK .................................................................................................................................................. 22 2. KORMÁNYRENDELETEK ................................................................................................................................. 23 3. MINISZTERI RENDELETEK .............................................................................................................................. 25


I.

—4—

A „Fogyasztóbarát” Tanúsítási Rendszer célja és alapvető tartalma

Magyarország fogyasztóvédelmi politikájával szembeni elvárásként fogalmazódik meg, hogy a hatósági jogalkalmazás tekintetében a jogkövető magatartást preventív és alternatív eszközökkel is elő kell mozdítani. A feladat megvalósítása érdekében alakította ki és indította útjára a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) a „Fogyasztóbarát” Tanúsítási Rendszert, illetve a megkülönböztető jelölés elnyerésére vonatkozó részletes pályázati kereteket. A fogyasztóvédelem állami szereplőitől a fogyasztók elvárják nem csupán a jogszabályi rendelkezéseket megsértőkkel szembeni hatékony és következetes fellépést, hanem abban is segítséget várnak, hogy a jogsértők mellett azokra a vállalkozásokra is felhívják a figyelmet, amelyek tevékenységüket a hatályos előírásoknak megfelelően végzik, és amelyek – egyéb, fogyasztóvédelmi szempontból fontosnak ítélt kritériumok alapján – méltóak a fogyasztók bizalmára. A „Fogyasztóbarát” Tanúsítási Rendszer célja, hogy - a vállalkozások közül kiemelje és a fogyasztók figyelmébe ajánlja a jogkövető magatartáson túli eszközökkel a fogyasztók bizalmát és elégedettségét növelő és fenntartó cégeket, - a megfogalmazott kritériumok nyilvánosságra hozatalán és az eredmények kihirdetésén keresztül növelje a fogyasztói tudatosságot és a fogyasztói kultúrát, valamint - ösztönözze a vállalkozásokat a fogyasztók bizalmát és elégedettségét fokozó tevékenység végzésére, innovatív ötletek és megoldások kidolgozására, a fogyasztói kultúra és tájékozottság növelésére. A „Fogyasztóbarát” Minősítés feltételei között csupán az egyik és önmagában nem elégséges elem a jogszabályi kötelezettségek maradéktalan betartása, az embléma elnyeréséhez olyan többletelem igazolására van szükség, amely alkalmas arra, hogy az adott vállalkozást kiemelje az egyébként tisztességes cégek közül is.


II.

—5—

A „Fogyasztóbarát” Tanúsítás elnyerésének feltételrendszere – tanúsítási követelmények

A megfogalmazott célok alapján a minősítés odaítélésének minimumfeltételei, a tanúsítás alapvető követelményei a következők: - a „Fogyasztóbarát” Minősítés Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) Mellékletében felsorolt, a vállalkozás működését érintő jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés, amelyet a hatóság a pályázat benyújtását követően ellenőrizni jogosult; - a vállalkozás a békéltető testületnél általános alávetési nyilatkozatot tett; A pályázatban nem vehet részt, - akivel szemben a pályázat benyújtását megelőző egy évben a fogyasztóvédelmi hatóság jogerős marasztaló határozatot hozott; - akivel szemben a pályázat benyújtását megelőző egy évben más hatóság jogerős marasztaló határozatot hozott; - aki végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; - aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; - aki gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; vagy akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §a (2) bekezdés b), vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; - aki közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; - aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott; - aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig; - aki az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megsértésével illetve - aki a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási, vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított


-

-

—6—

és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, vagy o külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; o a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; aki korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított fizetési kötelezettsége 10%ot meghaladó részét, az ilyen határozatban megállapított fizetési határidőn belül nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett; aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti;

A feltételek között megfogalmazott más hatóságok között értendő különösen - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, - a Gazdasági Versenyhivatal, - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, - a fővárosi és megyei kormányhivatalok, - a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, - a területileg illetékes önkormányzati jegyzők. A minősítés odaítélése pályázati rendszerben működik, a sikeresnek minősített vállalkozás jogosultságot szerez a „Fogyasztóbarát” védjegy viselésére. A pályázat benyújtása nem jár díjfizetési kötelezettséggel.


—7—

A pályázatban részt vehet valamennyi kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet végző vállalkozás, amely megfelel a pályázati feltételeknek, és ezeket a pályázati dokumentációban igazolta. Pályázni az alábbi fő témakörökben lehet:

1. Fogyasztóbarát ügyfélszolgálat A pályázó olyan ügyfélszolgálati rendszert működtet, amely alkalmas a fogyasztói reklamációk gyors, hatékony és jogszerű elintézésére. A pályázatban be kell mutatni - a vállalkozás panaszkezelési szabályzatát, ennek hiányában a rendszer működésének leírását, - a jogszabályban rögzített kötelezettségekhez képest azt, hogy milyen határidőket vállal a vállalkozás a panaszok intézésére, - azt, hogy milyen többletszolgáltatásokat nyújt a vállalkozás a jogszabályi előírások teljesítésén túl (pl. cseretermék biztosítása, önként vállalt határidő túllépés esetén kompenzáció, stb.), - a reklamációkezelés során alkalmazott alternatív megoldások alkalmazásának feltételeit (természetesen a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló opciók jöhetnek csak szóba), - a reklamációk intézésével kapcsolatos adminisztrációból következő eredményeket (a panaszok helyszíni, illetve határidő előtti elintézésének arányát, amennyiben ilyennel rendelkezik, a vevőelégedettségi felmérés eredményeit), - esetleges pozitív fogyasztói visszajelzéseket.

2. Fogyasztói tudatosságot ösztönző tájékoztató rendszer A pályázó kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a termékek értékesítésével, illetve a szolgáltatás igénybe vételével kapcsolatos valamennyi információ a lehető leghatékonyabb és legegyszerűbb módon eljusson a fogyasztókhoz. A pályázó mindemellett figyelmet fordít arra is, hogy a fogyasztói jogokról szóló tájékoztatáshoz a vásárló, illetve a szolgáltatás igénybe vevője a helyszínen hozzájuthasson. A rendszer igazolásához a pályázatban be kell mutatni - a vállalkozás által működtetett vevőtájékoztatói rendszert, kiemelve a jogszabályi kötelezettségen túlmutató elemeket (pl. alternatív árfeltüntetési megoldások, visszaellenőrzési lehetőség, könnyen hozzáférhető tájékoztatók, használati és kezelési útmutatók, stb.), - a fogyasztói jogokról, reklamációs és jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztató rendszer elemeit (plakátok, szórólapok, személyes tanácsadás akár külső szakértőkkel, stb.),


—8—

-

esetleges további, a tudatos vásárlásra, az egészséges életmódra vonatkozó, az egyes termékek gyártói által rendelkezésre bocsátott marketinganyagokat magában nem foglaló tájékoztató megoldásait. A termékekről és szolgáltatásokról, valamint a fogyasztói jogokról szóló tájékoztatás megléte konjunktív feltételei a sikeres pályázatnak.

3. Hazai elkötelezettségű vállalkozás Az NFH által korábban lebonyolított Fogyasztóvédelmi Konzultáció eredményei és a piaci tapasztalatok is azt igazolják, hogy a fogyasztók egyre nagyobb számban keresik az elsősorban hazai előállítású termékeket, az ilyen áruk felé való orientálódás akadálya ugyanakkor sok esetben a hozzáférhetőség hiánya. A sikeres pályázó mindehhez képest az átlagostól nagyobb arányban forgalmaz magyar termékeket, előnyben részesíti a hazai termelőket és beszállítókat, árukínálatában pedig elsősorban az ár-érték arányban is elérhető, minőségi termékeket helyezi előtérbe. A minősítés elnyerése érdekében a pályázó bemutatja - az árukínálatában szereplő termékek származási helyének arányát a teljes kínálathoz képest, - beszállítóinak arányát a tekintetben, hogy a késztermékek, illetve a helyben előállított termékek vonatkozásában milyen arányban veszi igénybe a hazai termelők és beszállítók szolgáltatásait, - az árukínálatban szereplő termékekkel kapcsolatos minőségi paramétereket, - a termékek széles körben való hozzáférhetőségét lehetővé tevő áralkalmazási gyakorlatát.

4. A kiemelt figyelmet igénylő fogyasztók védelmét és segítését szolgáló rendszer A fogyasztók teljes köréhez képest számos olyan réteg érdemel kiemelt odafigyelést, amelyek tagjai életkori, egészségi vagy fizikai korlátozottságuk okán nehezebben igazodnak el a vásárlási, szerződéskötési és egyéb folyamatokban. Bizonyos jogszabályi rendelkezések betartása is eredményezhet olyan többletelemeket, amelyek kiemelik az adott vállalkozást a piaci környezetükből. Mindezen célok mentén a pályázó bemutatja - a nehezebben tájékozódó, főként idős emberek információhoz való jutását elősegítő rendszereit (személyes útbaigazítás, nehezen olvasható felületek láthatóságát elősegítő eszközök rendszerbe állítása, stb.), - a fiatalkorúak kiszolgálásának korlátaira vonatkozó előírások betartását elősegítő rendszereket, illetve a tilalom mögötti okokat és érdekeket a fiatalok által is befogadható módon közlő tájékoztató anyagait, - a mozgáskorlátozottak közlekedését, az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutását elősegítő, – az akadálymentesítés minimumfeltételein túlmutató – megoldásait.


—9—

5. Fenntartható fogyasztás, társadalmi felelősségvállalás A fenntartható fogyasztás lényege – leegyszerűsített definíció szerint –, hogy az emberek úgy tervezhessék meg fogyasztásukat, hogy az a lehető legkevésbé jelentsen káros hatást a jövőbeli generációk számára, illetve a legminimálisabb környezeti ártalommal járjon. Az e szerinti felfogás szerint élő fogyasztóknak ugyanakkor szükségük van arra, hogy hozzájuthassanak olyan termékekhez, illetve olyan közegben vásárolhassanak, amelyek megfelelnek a minimális ártalom követelményeinek. Az ebben a körben pályázó vállalkozás bemutatja - a fenntartható fogyasztás fogalmi körébe tartozó megoldásait, legyen szó az árukészlet összetételében szereplő termékek e tekintetben releváns arányairól, a szállítási és forgalmazási folyamatokban alkalmazott, a környezeti terhelés csökkentését célzó eszközökről és folyamatokról, stb. A társadalmi felelősségvállalás követelményeinek megfelelően működő vállalkozás pályázatában – akár a fenntartható folyamatokhoz kapcsolódva, akár attól függetlenül – bemutatja, hogy - milyen folyamatokat alkalmaz annak érdekében, hogy a széles értelemben vett fogyasztók, a társadalom különböző rétegei, az üzletfelek, beszállítók, illetve az alkalmazottak érdekei minél magasabb szinten képviselve legyenek. Az e körben benyújtott pályázatok saját kezdeményezésekről és megoldásokról kell, hogy szóljanak, és nem kapcsolódhatnak a forgalmazott termékek gyártóinak CSRvagy marketingtevékenységének elemeihez. Pályázni nem csak már hosszabb ideje működtetett rendszerek bemutatásával lehet, hanem a pályázatban való sikeres részvétel érdekében bevezetni kívánt új elképzelésekkel is, ez esetben azonban a pályázó vállalja az elbírálás idejére már folyamatba helyezett rendszerek működésének kiemelt és többszöri hatósági kontrollját. A felsorolt pályázati lehetőségek nem jelentenek kizárólagosságot, a vállalkozások egyéb olyan innovatív megoldásokat, folyamatokat és eredményeket is bemutathatnak, amelyekről úgy vélik, megfelelnek a fogyasztóbarát jelző használatára vonatkozó általános kritériumoknak, azaz az alapvető, a fogyasztói elégedettséget, tudatosságot és/vagy kultúrát növelő célkitűzéseknek.


III.

— 10 —

A „Fogyasztóbarát” Tanúsítás odaítélésének szervezeti keretei

A pályázat elbírálásának feladatait az NFH intézményén belül létrehozott testületek, illetve szervezeti egységek látják el. Az NFH vezetőit és kormánytisztviselőit a „Fogyasztóbarát” Tanúsítási Rendszerben végzett feladataiért külön díjazás nem illeti meg.

1. „Fogyasztóbarát” Tanúsító Testület A „Fogyasztóbarát” Tanúsító Testület (a továbbiakban: Testület) felelős a tanúsítási rendszer működtetéséért, a pályázatok meghirdetéséért és az ellenőrzések koordinálásáért. A Testület feladata - a pályázat részletes feltételeinek kidolgozása, - a „Fogyasztóbarát” Minősítés Szabályzatának megalkotása, szükség szerinti módosítása, - a „Fogyasztóbarát” védjegy lajstromba vételére irányuló eljárás megindítása és a lebonyolítással összefüggő feladatok ellátása, - a projektfelelős kinevezése, - a Bíráló Bizottság tagjainak kijelölése, - a Bíráló Bizottság által hozott döntésekkel szemben benyújtott fellebbezések elbírálása, - a pályázat meghirdetésével és a rendszer működtetésével összefüggő kommunikációs és tájékoztatási feladatok irányítása, - a Tanúsítvány átadását célzó rendezvények koordinálása és megszervezése. A Testület elnöke: A Testület tagjai:

- az NFH főigazgatója - az NFH főigazgató-helyettese, - az NFH Stratégiai, Nemzetközi és Humánpolitikai Főosztályának vezetője.

2. Projektfelelős A projektfelelős az NFH kijelölt kormánytisztviselője. A projektfelelőst a Testület elnöke nevezi ki. A projektfelelős feladata: - a pályázat adminisztratív kereteinek biztosítása, - a pályázatok befogadása, - a pályázatok felterjesztése a Bíráló Bizottsághoz,


-

— 11 —

a pályázó értesítése , valamint a védjegy használatára vonatkozó Arculati Kézikönyv megküldése.

3. Bíráló Bizottság A pályázatok elbírálása, illetve a tanúsítványok odaítélése a Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata a Szabályzatban meghatározott eljárási szabályok és kritériumok alapján. A Bizottság tagjai: - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője, és/vagy az általa delegált kormánytisztviselője; - az NFH Hatósági és Jogi Főosztály főosztályvezetője és/vagy az általa delegált kormánytisztviselője, - az NFH Piacfelügyeleti Főosztályának főosztályvezetője és/vagy az általa delegált kormánytisztviselője, - a NFH Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályának főosztályvezetője és/vagy az általa delegált kormánytisztviselője, - az NFH Stratégiai, Nemzetközi és Humánpolitikai Főosztályának vezetője által delegált – kormánytisztviselője.


IV.

— 12 —

A tanúsítási eljárás folyamata

1. A pályázat benyújtása A pályázat benyújtására a pályázat meghirdetésétől számított két hónap áll rendelkezésre. A pályázatra való jelentkezés visszavonásig folyamatos. A pályázat benyújtásához mellékelni kell: - a pályázó cég bemutatását, illetve a jogszabályoknak megfelelő működést igazoló dokumentumokat (működési, szakhatósági engedélyek, stb.), - a tanúsítás minimumfeltételeinek való megfelelést igazoló – és a vállalkozás számára rendelkezésre álló – igazolásokat, - a pályázat tartalmát és részletes leírását, illetve annak bemutatását, hogy a pályázat alapjául szolgáló tevékenység hogyan elégíti ki a pályázat céljainak való megfelelést. A pályázat benyújtása kizárólag elektronikus formában történhet. Az elektronikus alapon történő pályázatot a [email protected] e-mail címre kell megküldeni.

2. A pályázatok elbírálásának folyamata A Bizottság a pályázatokat a benyújtott dokumentáció, a társhatósági igazolások és szükség esetén a helyszíni ellenőrzések eredményei alapján bírálja el. Az elbírálás időtartama a pályázat benyújtására nyitva álló határidő leteltétől számított 2 hónap. Nagyszámú pályázat, illetőleg a szükséges ellenőrzések lefolytatásának elhúzódása esetén a Bizottság a határidő legfeljebb 1 hónappal történő meghosszabbításáról dönthet.

2.1. A pályázati dokumentáció értékelése A Bizottság a benyújtott dokumentáció alapján értékeli a pályázatokat és hozza meg döntését. Az elbírálás során értékelt szempontok különösen: - a pályázat céljának, szellemiségének és tartalmának való megfelelés, - a pályázatban bemutatott tevékenység újszerű, innovatív jellege. Nem kaphat „Fogyasztóbarát” minősítést az olyan pályamunka, amelyben a bemutatott tevékenység a vállalkozás szempontjából jogszabályi előírás. Amennyiben a pályázat elbírálásához a Bizottság további dokumentumok bemutatását tartja indokoltnak, a pályázót – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Ha ezen


— 13 —

időtartam alatt a pályázó nem tett eleget hiánypótlási kötelezettségének, a Bizottság a pályázatot elutasítja.

2.2. Helyszíni ellenőrzés A pályázatot benyújtó vállalkozás üzletében a Bizottság helyszíni ellenőrzést kezdeményezhet a székhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál. A helyszíni ellenőrzésre nincs szükség, ha - a pályázó vállalkozás a pályázat benyújtását megelőző egy évben a jogszerű működésről szóló igazolást kapott (pozitív listán szerepel) és - az igazolás kibocsátása óta a visszavonásra okot adó körülmény (hatósági elmarasztalás, megalapozott panaszbejelentés) nem merült fel. A pályázó vállalja az előzetes értesítés nélküli ellenőrzés lehetőségét. A helyszíni ellenőrzés az általános közigazgatási hatósági eljárási szabályok szerint zajlik. Az ellenőrzés eredményéről a fővárosi és megyei kormányhivatal feljegyzésben, illetve a jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével tájékoztatja a Bizottságot. Amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzés során a jegyzőkönyvben jogszabálysértésre utaló tényeket rögzít, a hatósági eljárás jogerős befejezéséig a Bizottság a pályázat elbírálását felfüggeszti és erről a tényről a pályázót értesíti. A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárást lezáró jogerős döntésről a jogerős döntés másolati példányának megküldésével tájékoztatja a Bizottságot.

2.3. Döntés A Bizottság a döntését Jegyzőkönyvben rögzíti. AJegyzőkönyv tartalmazza: - az értékelési szempontoknak való megfelelést, - az elutasításra vonatkozó javaslat részletes indokolását. A Bizottság határozatképes, ha tagjai közül legalább 4 fő részt vesz a döntéshozatalban, amely konszenzus útján történik. A döntéshozatal - a résztvevők egyetértése esetén – történhet elektronikus úton is. Pozitív elbírálás esetén a tanúsításról a Bizottság Oklevelet állít ki, melyet az NFH főigazgatója aláírásával érvényesít. Elutasítás esetén a Bizottság végzésben tájékoztatja a pályázót az elutasításról. Az elutasító végzés nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerinti döntésnek, a jogorvoslatra jelen szabályzat előírásai irányadóak. Az elutasító döntést a Bizottság részletesen indokolni köteles.


— 14 —

2.4. Jogorvoslat A pályázó elutasítása ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásos fellebbezéssel élhet, melyet a Testület részére kell továbbítania. A fellebbezésben meg kell határozni az elutasító döntéssel szemben álló tényeket. A fellebbezés kivizsgálása és a szükséges intézkedés meghatározása, illetőleg a döntés meghozatala a Testület feladata. A Testület döntését a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül hozza meg és arról a Bizottság tagjait tájékoztatja.

4. A tanúsítvány kiadása, a védjegyhasználati jog engedélyezése A tanúsítvány kiadásáról a pályázót a projektfelelős értesíti és megküldi számára a védjegy használatára vonatkozó Arculati Kézikönyvet. A Tanúsítvány átadására, a Testület ünnepélyes, sajtónyilvános eseményt szervezhet, nagyszámú pályázó esetén a ceremóniák a fővárosi és megyei kormányhivatallal közösen a megyeszékhelyeken is történhetnek. A védjegyet csak, az Arculati Kézikönyvben előírt módon lehet felhasználni.

5. A védjegyhasználati jog visszavonása Amennyiben a védjegyhasználati jog jogosultja - a jelen szabályzatban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, - a jogosultság időtartama alatt a minimumfeltételek körében meghatározott követelményekkel ellentétes tevékenységet gyakorol, - a jogosultság időtartama alatt a kizáró ok megvalósulása következik be, - a jogosultság időtartama alatt a pályázatában foglaltakkal ellentétes tevékenységet gyakorol, a Testület a védjegyhasználati jogosultságot visszavonja. A visszavonásra és a jogorvoslatra az odaítélés eljárási szabályai irányadóak.


V.

— 15 —

A védjegyhasználat szabályai

1. A védjegyhasználat szabályai, valamint a védjegyhasználatijog időtartama A védjegyet csak az Arculati Kézikönyvben előírt módon lehet felhasználni. A védjegyhasználati jogot elnyert vállalkozás köteles kapcsolattartót megjelölni és erről az NFH-t értesíteni, illetve, ha a kapcsolattartó személyében bármilyen változás állna be, akkor azt jelezni. A védjegy használatát a Testület 2 év időtartamra engedélyezi. A jogosultság meghosszabbítását – a jogosultsági időtartam lejártát megelőző időpontban kiírt felhívás alapján – új pályázat benyújtásával lehet kezdeményezni.

2. A védjegyhasználati jog megszűnése A védjegyhasználati jog megszűnik - a Tanúsítványban rögzített időtartam lejár, - a védjegy használatáról a védjegyet elnyert vállalkozás bármilyen okból lemond, - a Tanúsítványt és a védjegyhasználati jogot a Testület a Szabályzat megsértése miatt visszavonja. - A védjegyhasználatot elnyert cég megszűnésével (ideértve a jogutódlással-, illetve a jogutódlás nélküli megszűnést is)

3. A védjegyhasználati jog megsértése, jogosulatlan védjegyhasználat A védjegyhasználati jogot megsérti a védjegyet elnyert vállalkozás, amennyiben - érvényes tanúsítvány nélkül használja a védjegyet, - a vállalkozással szemben jogerős hatósági elmarasztaló döntés meghozatalára kerül sor és a vállalkozás ezt követően is használja a védjegyet o az eljárás megindításának a Testület tudomására jutása esetén a védjegyhasználati jogosultságot a Testület felfüggeszti, o az elmarasztaló határozat jogerőre emelkedését követően a Testület a védjegyhasználati jogot visszavonja.

4. A védjegyhasználat ellenőrzése A Testület jogosult a hozzá beérkező panaszbejelentések kivizsgálását kezdeményezni a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál.


— 16 —


VI.

— 17 —

„Consumer Friendly Trader” tanúsítvány odaítélésének feltételei és eljárási szabályai

1. Az angol nyelvű tanúsítvány célja: Az angol nyelvű fogyasztóbarát vállalkozás tanúsítvány a határon átnyúló tevékenységet is folytató (azaz a magyar fogyasztók mellett európai uniós fogyasztókat is megcélzó) vállalkozásokra terjed ki. Az angol nyelvű tanúsítványra olyan magyar vállalkozások pályázhatnak, amelyek nemcsak magyar, hanem Magyarországon kívül az Európai Unió másik tagállamában, illetve Izlandon vagy Norvégiában lakóhellyel rendelkező (továbbiakban: külföldi) fogyasztók felé is rendszeresen nyújtják a szolgáltatásaikat, illetve amelyek forgalmának érzékelhető részét teszi ki a külföldi fogyasztók felé történő kereskedelmi tevékenység. Ilyenek lehetnek többek között a gyógyfürdők, hotelek, éttermek, webáruházak. A tanúsítvány elsődleges célja a külföldi vásárlók bizalmának erősítése.

2. A tanúsítvány elnevezése: Az angol tanúsítványon a „Consumer Friendly Trader” elnevezés szerepel.

3. A „Consumer Friendly Trader” tanúsítvány elnyerésének feltételei a)

Az angol nyelvű tanúsítvány használat elnyerésének alapfeltétele a magyar „Fogyasztóbarát Vállalkozás” védjegy használati jogosultság elnyerése.

b)

A pályázó kétséget kizáróan igazolja (például csatolt idegen nyelvű tájékoztató anyaggal, esetleg többnyelvű étlappal, erről készült fényképpel vagy egyéb hasonló módon) hogy a szolgáltatásait, illetve forgalmának


— 18 —

érzékelhető részét teszi ki a külföldi fogyasztók felé történő kereskedelmi tevékenység. Az "érzékelhető arány" teljesülését a Bíráló Bizottság jogosult eldönteni, illetve, annak igazolására egyéb igazolásokat és adatokat is bekérhet a pályázótól.

Ezen felül az alábbi kötelező vállalásoknak is meg kell felelnie a pályázónak:

a) Amennyiben a tanúsítványt elnyerő vállalkozás elutasít egy olyan fogyasztói panaszt, amelyet külföldi fogyasztó nyújt be hozzá, akkor a panasz elutasítását tartalmazó válaszlevelében a fogyasztó által is értett nyelven tájékoztatja a fogyasztót, hogy határon átnyúló panaszával a lakóhelye szerinti országban működő EFK-hoz fordulhat, és felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy ennek elérhetőségeit megtalálja az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (European Consumer Centres' Network) uniós honlapján, a http://ec.europa.eu/consumers/ecc/index_en.htm oldalon. Továbbá a panasz elutasítását tartalmazó válaszlevelet másolatban megküldi a magyar EFK [email protected] e-mail címére is.

b) Amennyiben a tanúsítványt elnyerő vállalkozás a magyar EFK-tól e-mail útján vagy levélben megkeresést kap, amelynek tárgya a vállalkozás kereskedelmi gyakorlatával összefüggő, olyan határon átnyúló fogyasztói panasszal kapcsolatos, amely esetében a fogyasztó külföldi, akkor az e-mail megérkezésétől, illetve a postai levél kézhezvételétől számított, legkésőbb 30 napon belül megküldi a panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott, részletes álláspontját tartalmazó válaszát a magyar EFK részére.

c) A tanúsítványt elnyerő vállalkozás a honlapján közzétett általános szerződési feltételek és a kereskedelmi tevékenysége végzésének helyén kihelyezett fogyasztói tájékoztatók valamennyi nyelvi verziójában tájékoztatja a fogyasztókat, hogy amennyiben elutasít egy fogyasztói panaszt, amelyet külföldi fogyasztó nyújt be, akkor a fogyasztó a határon átnyúló panaszával a lakóhelye szerinti országban működő EFK-hoz fordulhat, és felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy ennek elérhetőségeit megtalálja az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (European Consumer Centres' Network) uniós honlapján, a http://ec.europa.eu/consumers/ecc/index_en.htm oldalon. Ezzel kapcsolatban vállalja, hogy a tanúsítvány elnyerésétől számított 15 napon belül felveszi a kapcsolatot a magyar EFK-val ([email protected]), a tájékoztatás tartalmának előzetes egyeztetése érdekében. Az angol nyelvű tájékoztatás szövegét a magyar EFK bocsátja a vállalkozás rendelkezésére, a más idegen nyelven készülő tájékoztatásokat a vállalkozás készíti el és teszi közzé, a magyar EFK által készített


— 19 —

magyar nyelvű változat alapján, legkésőbb a fogyasztóbarát embléma elnyerésétől számított 40 napon belül.

d) A tanúsítványt elnyerő vállalkozás a fogyasztók részére elérhető módon folyamatosan hozzáférhetővé teszi, és kihelyezi a magyar EFK angol és magyar nyelvű fogyasztóvédelmi tájékoztató kiadványait. A kiadványokat közvetlenül a magyar EFK-tól vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal útján szerzi be, valamint jelzi a magyar EFK vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal részére, amennyiben a kiadványok utánpótlása szükséges.

4. A tanúsítási eljárás folyamata Az eljárás folyamata megegyezik a „Fogyasztóbarát” tanúsítási rendszer eljárásával. Az angol nyelvű változatra beérkezett pályázatok elbírálásánál a Bíráló Bizottság tagjainak létszáma kibővül a magyar EFK igazgatójának személyével.

5. A tanúsítvány használati jogának időtartama Az angol nyelvű tanúsítvány használatát a Testület 2 év időtartamra engedélyezi. A jogosultság meghosszabbítását – a jogosultsági időtartam lejártát megelőző időpontban kiírt felhívás alapján – új pályázat benyújtásával lehet kezdeményezni.

6. A tanúsítvány használat, és a vállalások betartásának utóellenőrzése A Bizottság jogosult a hozzá beérkező panaszbejelentések soron kívüli kivizsgálását kezdeményezni a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál vagy (különösen az ÁSZF tartalma tekintetében) a magyar EFK-nál. A magyar EFK a vállalások nem teljesítését saját észlelése alapján is közvetlenül jelezheti a Bizottság részére.

Amennyiben a pályázó nem egyidejűleg kívánja a magyar illetve az angol nyelvű tanúsítványt elnyerni, úgy lehetősége van a magyar nyelvű védjegy elnyerését követő bármely időpontban új pályázatot benyújtani az angol nyelvű tanúsítvány használatának elnyerésért.


— 20 —

VII. Függetlenségi és titoktartási politika Az NFH, a Testület, a projektfelelős és a Bizottság egyaránt maradéktalanul biztosítja a tanúsítás folyamatában a teljes függetlenséget és pártatlanságot az alábbiak által: - a tanúsítási tevékenység és az ezzel kapcsolatos adminisztráció nem diszkriminatív jellegű, a kérelmezők részére nem akadályozzák az igénybevétel lehetőségét - a tanúsítási tevékenység minden, az ágazati kritériumoknak megfelelő (kiskereskedelmi és vendéglátó) vállalkozás részére hozzáférhető, amennyiben a pályázata a feltételrendszernek megfelel, - a tanúsítási tevékenység csak a „Fogyasztóbarát” védjegy megszerzésére beadott tevékenységre vonatkozik, - a tanúsítási tevékenység folyamán az NFH és az elbírálásban részt vevő szervezeti egységek és testületek felelőssége a tanúsítás megadására, fenntartására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozik, - a részvétel feltételeit pártatlan, a szükséges felkészültséggel rendelkező szakemberek fogalmazzák meg és a Testület nyilvánosságra hozza azokat a kérelmező és a közvélemény számára, - a tanúsítási eljárásban részt vevő személyek szakértelme biztosítja a bizalmat a tanúsítás iránt, valamint azt, hogy a tanúsításról az értékelésben részt nem vevő személyek döntenek. - az NFH vezetői, valamint a tanúsításban résztvevő munkatársak, szakértők nem rendelkeznek semmilyen érdekeltséggel, mely befolyásolhatná a tanúsítási folyamat eredményeit. A tanúsítási folyamatban nem vehet részt olyan személy, aki a megelőző két évben bármilyen függőségi kapcsolatban (ide nem értve a hatósági eljárásban való részvételt) volt a pályázóval. (Titoktartási és függetlenségi nyilatkozat).


— 21 —

VIII. Nyilvántartás és nyilvánosság A tanúsított vállalkozásokról a szóló nyilvántartás vezetéséről, valamint az NFH honlapján való közzétételről, a jogosultság visszavonásának esetén eltávolításáról a projektfelelős gondoskodik.


— 22 —

Melléklet Jogszabálylista Törvények: • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • •

1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról


• • • • • • • • • • • • •

— 23 —

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. évi CXIV. törvény a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról 2013. évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról

Kormányrendeletek: • • • • • • • • • • • •

89/1988. (XII. 20.) MT rendelet a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a légi személyszállítás szabályairól 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségeiről 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól


• • • • • • • • •

• •

• •

• •

• • • • • •

— 24 —

25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről 261/2008. (XI. 3.) Korm. rendelet a vízi személyszállítás feltételeiről 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet az utazási szerződésről 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 186/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről 23/2011. (III. 08.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységről 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erõforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásáról 307/2012. (X. 29.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott egyes bírságokról 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól


•

• • •

•

• •

— 25 —

39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet a kozmetikai termékekről 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 354/2013. (X. 7.) Korm. rendelet a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről 530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a fogyasztói csoportokról 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

Miniszteri rendeletek: • • • • •

• • • • •

•

56/1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség étékeléséről 20/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő melegvíz-kazánok hatásfok-követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról 51/1999. (IX. 10.) GM rendelet a gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők műszaki követelményeire, forgalomba hozatalara és üzembe helyezésére vonatkozó előírásokról 65/1999. (XII. 13.) GM rendelet egyes átlag feletti pontosságú súlyok műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről 75/1999. (XII. 21.) GM rendelet a kristályüveg termékek címkézéséről 78/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 6/2000. (II. 25.) GM rendelet egyes közepes pontosságú hasáb és henger alakú súlyok műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 6/2001. (III. 19.) GM rendelet a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről


• • • •

• • • • • • • • •

• • • • • • • •

— 26 —

40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 4/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási fényforrások energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 5/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási villamos hűtőszekrényekre, fagyasztószekrényekre és ezek kombinációira vonatkozó energiahatásfokkövetelményekről és megfelelőségük tanúsításáról 6/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási kombinált mosó-szárító gépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 9/2002. (X. 17.) ESzCsM rendelet a cumik és cuclik egészségügyi követelményeiről, valamint a forgalmazás feltételeiről 12/2002. (III. 14.) GM–KöViM–KöM együttes rendelet az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatainak közzétételéről 55/2003. (IX. 4.) GKM rendelet a fénycsőelőtétekre vonatkozó energiahatékonysági követelményekről 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 87/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási villamos sütők energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási Iégkondicionáló berendezések energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól 111/2003. (XI. 5.) FVM–GKM–ESZCSM–KvVM együttes rendelet a géntechnológiai módosításnak tekintendő, valamint annak nem minősülő eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságokról 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről 19/2004. (II. 26.) FVM–ESzCsM–GKM rendelet az élelmiszerek jelöléséről 27/2004. (IV. 24.) ESzCsM rendelet a testtömegcsökkentés céljára szolgáló csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználásra szánt élelmiszerekről 35/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESzCsM–GKM rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól


• • • • • •

• • • • •

• • •

• • • • •

• •

— 27 —

71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet az elektromágneses összeférhetőségről 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet a mutatványos berendezések biztonságosságáról 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM rendelet az előre csomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről 15/2008. (II. 15.) FVM rendelet, mely a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjéről 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről 3/2009. (II. 25.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetési tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről 33/2010. (V. 13.) EüM–FVM együttes rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatos egyes szabályokról 30/2011. (VI. 28.) NFM rendelet a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet az egyes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet a gyártmánylapról 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól 34/2014. (X. 30.) NGM rendelet az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről 53/2014. (XII. 13.) NFM rendelet az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról

A FOGYASZTÓBARÁT TANÚSÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents