A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai
Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus
A Fény Felé Alapítvány elnöke
A munkaerő-piaci helyzet változásával 1998-tól munkaerő-piaci szervezet megkezdte a foglalkozási rehabilitáció rendszerének kiépítését.
Honlap a szociális foglalkoztatásról: www.dolgoz6ok.hu
A szociális foglalkoztatás: az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása. Két fajtáját különböztetjük meg: a munkarehabilitációt és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást.
A munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője) és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján. A munka-rehabilitáció szolgálati időre jogosít, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása. Értelmileg súlyos akadályozottsággal élők, a halmozottan fogyatékos emberek, a krónikus pszichiátriai-, és szenvedélybetegségben szenvedők
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásnak arra kell ösztönöznie, hogy minden a foglalkozási rehabilitációban részt vevő személy olyan foglalkoztatásban részesüljön, ahol a megmaradt képességeit a lehető legjobban tudja hasznosítani, valamint az, hogy a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégző képessége, felkészüljön a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony.
A rehabilitációs foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás három elemből áll: bértámogatásból, költségkompenzációs támogatásból, a rehabilitációs költségtámogatásból.
A bértámogatás a munkabér és járulékainak 40-100 %-áig terjedhet, és nyújtható a munkába helyezéshez, illetőleg a munkahely megtartásához, foglalkozási rehabilitációhoz, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához. Költségkompenzációs támogatás azoknak - a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó – elismert és igazolt költségeknek a részleges megtérítése, amelyek egészséges munkavállalók foglalkoztatása esetén nem merülnének fel. A rehabilitációs költségtámogatás non-profit szervezetek számára nyújtható, ha olyan speciális élethelyzetben lévő személyek foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget, akiknek munkához jutási esélyei - a munkavégzést gátló egészségügyi körülményeik miatt rendkívül korlátozottak.
2007. év második félévétől tehát csak a munkaügyi központok által megállapított támogatás folyósítható. A jelenleg támogatott foglalkoztatók számára (a jogszabály kihirdetésétől kezdődően) több mint másfél év áll(t) rendelkezésre ahhoz, hogy felkészüljenek, a dotáció igénylésénél figyelembe vett munkavállalókat az új rendszerbe bejelentsék, és foglalkoztatásukhoz a támogatást az új szabályok alapján igényeljék.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók érdekeltségi rendszere 2007 NYÍLT MUNKAERŐ PIAC A foglalkoztatási törvény 41/A §-a szerint minden 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadó legalább 5 %-ban (kvóta) tartozik megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatni, ennek hiányában a hiányzó létszámra pedig rehabilitációs hozzájárulást fizetni. Ebben 2007-ben semmilyen változás nincs. A kvótából hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, ennek 2007 évi összege: 152 000 Ft/fő/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítő 2006. évi 34. szám). A munkaadó a hozzájárulásra negyedévenként a negyedévi foglalkoztatási arány alapján számított előleget tartozik fizetni.
Komplex rehabilitáció • 2007 évi LXXXIV Rjtv. A rehabilitációs járadékról. Hatály: 2008. jan. •
Az Rjtv. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a rehabilitáció részét képező szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, a rehabilitációs tervre vonatkozó rendelkezéseket.
• Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet
A rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2077/2007. (V. 9.) Korm. határozat 2. pontjának a) alpontjában foglaltak szerint a rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációja érdekében elő kell készíteni az igénybe vehető rehabilitációs szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet tervezetét.
A rehabilitációra ösztönző új ellátás (rehabilitációs járadék) bevezetésével, a munkaképességcsökkenést megállapító orvosszakértői minősítési rendszer helyébe lépő komplex (az egészségkárosodást, a szakmai munkaképességet, a rehabilitálhatóságot megállapító és az egyéni rehabilitációs szükségleteket feltáró) szakértői minősítési rendszer kiépítésével párhuzamosan megvalósulhat a foglalkoztatási, a szociális és az orvosi rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe illesztése, illetve bővítése.
