A FOGLALKOZTATÁS ÉS A KERESETEK 1996-BAN

A FOGLALKOZTATÁS ÉS A KERESETEK 1996-BAN LINDNERNÉ EPERJESI ERZSÉBET Az elmúlt években a munkaerőpiac mind méretét, mind struktúráját tekintve jelentős átalakuláson ment keresztül. A munkanélküliség megjelenése – tömegesen szűntek meg a munkahelyek –, majd a munkanélküliek számának gyors növekedése sokkhatásként érte a társadalmat. A döntően az 1990-es években bekövetkezett változások a munkaerőpiac erőteljes beszűkülésével jártak együtt. Munkaerőpiac, foglalkoztatás A munkaerő-felmérés1 adatai szerint 1996-ban 4345 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, 30 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban és 432 ezerrel kevesebben, mint 1992-ben.2 A gazdaságilag nem aktív népesség ugyanezen időszakban 511 ezer fővel gyarapodott, s tovább csökkent a foglalkoztatottaknak a népességen belüli – nemzetközileg is igen kedvezőtlen – aránya. A foglalkoztatottak száma 1996-ban 3 945 ezer volt, számuk alig változott az előző évihez képest.3 400 ezer munkanélküli keresett állást, valamivel kevesebb, mint 1995-ben. Mind a munkanélküliek száma, mind a munkanélküliség mértékét jellemző munkanélküliségi ráta (9,2 %) kisebb volt 1996-ban, mint bármikor az elmúlt 4 évben. Minden jel arra utal, hogy befejeződött a munkaerőpiac jelentős átrendeződése, és a munkaerő-piaci egyensúly a korábbinál alacsonyabb szinten stabilizálódott. A munkaerőpiacot azonban továbbra is tartós ellentmondások jellemzik. A munkanélküliek 54 százaléka egy éve vagy régebben nem tud elhelyezkedni. A munkakeresés átlagos időtartama az előző évi 16 hónapos szinten maradt. A tartós munkanélküliség által érintetteknek kevés reményük van arra, hogy újból beilleszkedjenek a munka világába, a munkanélküliként eltöltött idő növekedésével folyamatosan csökken az újra elhelyezkedés esélye. A munkaerőpiacon középtávon is fennmaradó problémákat jelzi az a tény, hogy a fiatalok (15–24 évesek) és a középkorúak (30–49 évesek) aránya igen ma1 A Központi Statisztikai Hivatal 5 éve, 1992-ben vezette be a lakossági összeíráson alapuló munkaerő-felmérést, amely a foglalkoztatás és a munkanélküliség nemzetközi szabványoknak megfelelő mérésére szolgál. 2 Mivel a csökkenés kisebb, mint a mintavételi hiba, a foglalkoztatás szintje 1995-höz képest nem változott. 3 A reprezentatív mintán alapuló lakossági munkaerő-felmérés szerint foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi jövedelemszerző munkát végzett vagy munkájától csak átmenetileg volt távol, és munkanélküli a 15– 74 éves korúak közül mindenki, aki nem tekinthető foglalkoztatottnak és a kikérdezést megelőző 4 hétben aktívan keresett állást.

LINDNERNÉ EPERJESI ERZSÉBET

466

gas a tartósan munkanélküliek között, azaz a jelenleg tartósan munkanélkülieknek mind nagyobb tábora az ezredforduló után is munkaképes korú lesz. A 15–24 éves munkanélküliek aránya mintegy 27 százalék, és e korcsoport munkanélküliségi rátája 15,7 százalék volt. Változatlanul nagyok a területi egyenlőtlenségek a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliségi ráta alapján 1996-ban Nógrád (15,9 %), Borsod-AbaújZemplén (15,8 %) és Heves (14,3 %) megyék munkaerő-piaci helyzete volt a legkedvezőtlenebb. 1. tábla

A munkaerőpiac alakulása A létszám (ezer fő)

Megnevezés

Gazdaságilag aktívak száma Ebből: foglalkoztatottak száma munkanélküliek száma Gazdaságilag nem aktívak száma

1996-ban

1992-ban

4344,8

4776,7

3944,7 400,1 3463,2

4332,5 444,2 2952,2

A munkanélküliek adminisztratív nyilvántartása4 szerint 1996. december végén 477,5 ezer munkanélküli volt, ami az elmúlt évben a legalacsonyabb regisztrált munkanélküli-létszámot jelentette. December végén 139,4 ezer fő kapott munkanélküli juttatást, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők száma pedig 211,6 fő volt. Az év folyamán nőtt a képzési programokban és a közhasznú foglalkoztatásban részt vevők száma. 1996-ban a munkaerő-felmérés adatai szerint a szűkebb értelemben vett foglalkoztatotti kategóriába (azaz a sorkatonák és a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők nélkül számolva) 3605 ezren tartoztak. Nagy többségük, 82 százalékuk gazdasági szervezetek, szövetkezetek vagy egyéni vállalkozók alkalmazásában állt, 2,2 százalékuk valamilyen szövetkezet, 4,2 százalékuk pedig egyéb típusú vállalkozás tagjaként dolgozott. A foglalkoztatottak 10,3 százaléka főállású vagy nyugdíjas egyéni vállalkozóként folytatta jövedelemszerző tevékenységét, a segítő családtagok aránya pedig 1,2 százalékra tehető. Az évközi intézményi munkaügy-statisztika az alkalmazásban állók szűkebb köréről – a 10 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél és a költségvetés finanszírozta intézményeknél dolgozókról – gyűjt adatokat. Az e körbe tartozók száma 2551,5 ezer volt 1996-ban. Bár a nemzetgazdaság egészét tekintve a foglalkoztatás szintje stabilizálódott, az intézményi statisztika megfigyelési körébe tartozó szervezeteknél a létszám csökkenése folytatódott, az alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma 7,5 százalékkal kisebb volt az előző évinél. A fizikai foglalkozásúak körében nagyobb (8,2 %), míg a szellemi foglalkozásúaknál kisebb (6,4 %) volt a létszámleépítés. Az alkalmazásban állók száma 1995-höz képest az elmúlt évben valamennyi nemzetgazdasági ágban csökkent, nemzetgazdasági áganként különböző mértékben. A legna4 A munkanélküliek regiszteréből készült statisztikát, amelynek elsősorban a pénzügyi tervezésben és finanszírozásban van fontos szerepe, az Országos Munkaügyi Módszertani Központ havi gyakorisággal teszi közzé.

A FOGLALKOZTATÁS ÉS A KERESETEK

467

gyobb mértékű létszámcsökkenés az építőiparban (23 %) és a kereskedelem, közúti jármű, közszükségleti cikk javítása, karbantartása gazdasági ágban (22 %) következett be, de 10 százalék körül csökkent a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; az ingatlanügyletek, bérbeadás és az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás gazdasági ágakban, valamint a fa-, papír-, nyomdaipari termék gyártása; a kohászat, fémfeldolgozás és az egyéb feldolgozóipar ágazatokban foglalkoztatottak száma is. 2. tábla

Az alkalmazásban állók létszáma 1996. I–IV. negyedévben Fizikai foglalkozásúak Ág, ágazat ezer fő

Mezőgazdaság, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, közúti jármű, közszükségleti cikk javítása, karbantartása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai Ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy és szociális ellátás Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: Költségvetés összesen

1995. I–IV. negyedév százalékában

Szellemi foglalkozásúak ezer fő


Alkalmazásban állók összesen ezer fő


131,2 13,2 536,4 62,9 74,1

95,7 91,2 95,3 93,0 75,7

36,5 3,0 147,1 26,4 20,8

93,6 95,3 93,1 97,8 80,2

167,7 16,2 683,5 89,3 94,9

95,3 92,0 94,8 94,4 76,6

117,0 38,8 148,6

76,3 90,1 92,8

84,1 16,9 88,4

81,6 93,2 97,5

201,1 55,7 237,0

78,4 91,0 94,5

3,3 50,7

73,9 91,8

59,7 45,0

96,4 88,6

63,0 95,7

94,9 90,3

108,0 74,8 82,0

104,2 91,1 94,2

152,0 207,9 150,1

95,9 96,3 96,5

260,0 282,7 232,1

99,2 94,9 95,7

38,5

89,4

34,1

90,2

72,6

89,7

1479,5

91,8

1072,0

93,6

2551,5

92,5

293,6

95,8

543,4

95,4

837,0

95,6

Különböző mértékben csökkent a fizikai, illetve a szellemi foglalkozásúak száma. Így például a fa-, papír-, nyomdaipari termékek gyártása területén a szellemi munkakörben dolgozók száma 15,2 százalékkal csökkent, míg a fizikai foglalkozásúaknál a csökkenés nem érte el a 10 százalékot. Ellentétes irányban változott az építőipar területén a fizikai és a szellemi foglalkozásúak aránya: jobban (24,3 százalékkal) csökkent a fizikai létszám, mint a szellemi állományba tartozók száma (19,8 százalékkal). Az építőiparban különösen jellemző a nem szokásos foglalkoztatási formák (például a vállalkozói szerződéssel, polgári jogi szerződéssel foglalkoztatottak száma) terjedése elsősorban a szakmunkáknál, ugyanakkor a vállalkozások a szellemi munkaerő megtartására törekszenek. Az említett területek mindegyikén nőtt a megfigyelt szervezeti körön kívüli vállalkozások foglalkoztatási súlya. A lakossági munkaerő-felmérésből származó adatok szerint

468


ugyanis a kereskedelem, a közúti jármű, a közszükségleti cikk javítása, karbantartása gazdasági ágban 6 százalékkal, a fa-, papír-, nyomdaipari termék gyártásában 3, az építőiparban 0,2 százalékkal növekedett, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 2, az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásban 1,8 százalékkal visszaesett a létszám az előző évhez képest. Közel azonos, 3–5 százalékos mértékű létszámcsökkenés volt jellemző a mezőgazdaság, halászat, a posta és távközlés, az egészségügy és szociális ellátás, az oktatás gazdasági ágakban és a feldolgozóipar egészében. A vegyipar, a nemfém ásványi termék gyártása, a textília, ruházati, bőrtermék gyártása nemzetgazdasági ágazatokban átlagos (3–4 %) volt a létszámcsökkenés, míg a legkisebb mértékű a gépiparban volt, alig több mint 2 százalék. A költségvetési szférában dolgozók létszáma 4,4 százalékkal, mintegy 39 ezer fővel csökkent az elmúlt év során. A költségvetés által finanszírozott intézmények közül az oktatásban tevékenykedőknél volt a legjelentősebb létszámleépítés, a legkisebb mértékű pedig a közigazgatás és a kötelező társadalombiztosítás területén, ahol a létszám mindössze 0,8 százalékkal csökkent. A keresetek alakulása 1996-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a tíz főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 46 840 forint volt. A szellemi foglalkozásúak 62 310 forintot, a fizikaiak 35 310 forintot kerestek havonta. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 76,5 százalékkal haladta meg a fizikai foglakozásúak keresetét. A szellemi munkakörben dolgozók kereseti előnye 1995-ben a fizikai munkakörben dolgozókkal összehasonlítva 78,9 százalék volt. A szellemi foglalkozásúak kereseti előnye az elmúlt évben, ha csekély mértékben is (2,4 százalékponttal), de mérséklődött a fizikai foglalkozásúakkal szemben. A versenyszférában az átlagkeresetek az év folyamán 23,2 százalékkal nőttek. Az Érdekegyeztetési Tanács (ÉT) által ajánlott maximumnál (24 %) magasabb növekedés azonban csak néhány gazdasági ágban, ágazatban fordult elő. A gépiparban 24,2, a kereskedelem, közúti jármű, közszükségleti cikk javításában, karbantartásában 25,2, a szállítás, raktározás, posta és távközlésben 24,7, ezen belül a posta és távközlésben 26,5 a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásaiban 24,7, az egyéb megfigyelt ágakban pedig 25,9 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek. Az ajánlott átlagnál alacsonyabb növekedés főleg azokban az ágakban, ágazatokban fordult elő, ahol a keresetek eddig is alacsonyabbak voltak, mint a versenyszféra átlaga (például mezőgazdaság, halászat, élelmiszer-, ital-, dohánytermék gyártása, fa-, papír-, nyomdaipari termékek gyártása, építőipar), de a növekedés ezeken a területeken is jóval meghaladta az ajánlott minimumot. A versenyszférában a kereseteket a különböző érdekegyeztetési fórumokon kialakított bérmegállapodások szabályozzák az állam közvetlen befolyását csak a többségi állami tulajdonú vállalkozásoknál érvényesítheti. Ez utóbbiaknál a bruttó keresetek 22,7 százalékkal emelkedtek 1996-ban. Az alkalmazásban állóknak közel egyharmadát foglalkoztató költségvetési intézményekben dolgozók átlagkeresete 14,6 százalékkal növekedett, tehát lényegesen elmaradt a versenyszféra kereseteinek dinamikájától. A keresetek közötti különbség akkor is jelen-


469

tős, ha kiszűrjük a közmunkán foglalkoztatottak létszámnövekedésének a kereseti átlagra gyakorolt hatását. 3. tábla

A bruttó keresetek a versenyszférában és a többségi állami tulajdonú vállalkozásoknál, 1996 Megnevezés

Versenyszféra

Ebből többségi állami tulajdonú vállalat

1 714,5 48 262 123,2

304,8 50 771 122,7

Alkalmazásban állók száma (ezer fő) Bruttó havi átlagkereset (forint) Bruttó havi kereset az 1995. évi százalékéban

A jellemzően költségvetés által finanszírozott három gazdasági ágban meglehetősen nagy szórást mutatott a bruttó keresetek alakulása. Az oktatásban dolgozók bruttó keresetei éves átlagban csak 11,8 százalékkal emelkedtek, annak ellenére, hogy a pedagógusok központi forrásból egyszeri keresetkiegészítésben és az év utolsó hónapjaiban jelentős összegű jutalomban részesültek. Az egészségügy és szociális ellátásban a keresetek növekedése 3,6 százalékponttal, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosításban pedig 8 százalékponttal5 haladta meg az oktatásra jellemző növekedést. A költségvetés kereseti indexei központi és helyi metszetben is jelentős eltérést mutatnak. A központi költségvetési intézményekben dolgozók keresetének emelkedése csak 1,2 százalékponttal maradt el az ÉT által ajánlott 19,5 százalékostól, míg az önkormányzati finanszírozású területeken csak 13 százalékos, az ajánlott minimális növekedés következett be. 4. tábla

A havi bruttó átlagkeresetek alakulása negyedévenként (10 főnél többet foglalkoztató szervezetek) 1995. év Állománycsoport

I.

II.

1996. év III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

negyedévében az éves átlag százalékában

Fizikai Szellemi Összesen

88,2 87,6

97,3 95,3

100,4 99,1

114,8 118,7

87,5 84,9

97,4 97,1

100,3 96,9

115,0 121,4

87,9

96,1

99,6

117,1

86,2

97,2

98,2

118,7

Az éves átlaghoz viszonyított negyedéves keresetek 1996. I. negyedévben 1–2 százalékponttal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben, s a bérkiáramlás – részben a költségvetési szféra reálfolyamatainak következményeként – a korábbinál erőteljesebb volt a IV. negyedévben. Az egyes munkavállalók keresetének alakulását az illető kora és iskolai végzettsége, a lakó-, illetve munkahelyének földrajzi elhelyezkedése, gazdasági ága és végül, de nem utolsósorban személyes adottságai is befolyásolják. 5 A különbség képzésekor a közhasznú munkán foglalkoztatottakat figyelmen kívül hagytuk, így a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás ágban a keresetek 19,8 százalékkal nőttek.


470

A keresetek az életkor függvényében növekvő tendenciát mutatnak, és a kor szerinti keresetstruktúra alakulását az iskolai végzettségben korcsoportonként meglévő különbségek is befolyásolják. Például a 15–29 éves korosztályban még alacsony a főiskolát, egyetemet végzettek aránya (11 %), így csak kevéssé érvényesül a magasabb iskolai végzettségűek „húzó” hatása a korcsoport átlagkeresetére. 5. tábla

A havi bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdasági átlag arányában kor és iskolai végzettség szerint, 1996* (százalék) Iskolai végzettség

15–29

30–39

40–49

50–54

55–59

60 évesek és idősebbek

Összesen

70,1 91,8 127,1 198,0 118,2

78,3 97,1 147,6 212,1 133,5

78,4 100,4 183,2 233,7 180,8

67,4 82,3 105,3 165,1 100,0

évesek

8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Középiskola Főiskola, egyetem Összesen

63,3 71,3 82,7 114,4 77,9

65,9 81,4 97,5 143,1 95,0

67,6 88,7 113,2 176,7 105,6

* Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ egyéni bér- és kereseti felvételéből származó adatok.

1996-ban a nettó átlagkereset 30 260 forint volt, ami az előző évihez képest 16,9 százalékos növekedést jelentett. Az egyes nemzetgazdasági ágak, ágazatok mind a nettó átlagkeresetek összegét, mind annak növekedési ütemét tekintve ebben az időszakban is nagy szóródást mutattak. A legmagasabb nettó átlagekereset (49 180 Ft) 1996-ban is a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai ágazatban alakult ki. Ezt követte a vegyipar (39 850 Ft), a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás (37 880 Ft), valamint a bányászat (36 670 Ft). A legkevesebbet változatlanul a textília, ruházati, bőrtermék gyártásában (21 890 Ft), az egyéb feldolgozóiparban (23 370 Ft), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (24 350 Ft) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban (24 480 Ft) dolgozók kerestek. Ugyancsak a nemzetgazdasági átlag alatti kereset volt jellemző az oktatásban (26 900 Ft), az egészségügy és szociális ellátásban (26 180 Ft) valamint az építőiparban (25 910 Ft). A fizikai foglalkozásúak nettó keresete (24 820 Ft) 18,1 százalékkal nőtt, erőteljesebben, mint a szellemi dolgozóké. A fizikai foglalkozásúak körében a legmagasabb átlagkereset a vegyiparban alakult ki. Az itt dolgozó fizikaiak átlagosan 33 140 forintot kerestek. Meghaladta a harmincezer forintot a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete a bányászatban (32 710 Ft), valamint villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás ágazatban (32 880 Ft) és a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai nemzetgazdasági ágban (30 960 Ft) is. Az ezeken a területeken dolgozó fizikaiak nettó keresete magasabb annál, amit az oktatásban (29 710 Ft), valamint az egészségügyi és szociális ellátásban (29 120 Ft) dolgozó szellemi foglalkozásúak kaptak kézhez. A teljes munkaidőben dolgozó szellemi foglalkozásúak havi nettó átlagkeresete nemzetgazdasági átlagban 37 570 forint volt 1996-ban, 15,3 százalékkal magasabb, mint egy


471

évvel korábban. E körben a legmagasabb fizetést a bányászatban (54 560 Ft) és a vegyiparban (53 930 Ft), valamint a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai gazdasági ágban foglalkoztatottak kapták. A nemzetgazdasági átlag alatt kerestek a szellemi munkakörben dolgozók a mezőgazdaságban és halászatban (33 270 Ft), a textil-, ruházati-, bőrtermék-gyártásban (35 440 Ft), az egyéb feldolgozóiparban (34 630 Ft), a szálláshely- szolgáltatásban, vendéglátásban (34 130 Ft), az oktatásban (29 710 Ft), valamint az egészségügy és szociális ellátás területén (29 120 Ft). A nettó átlagkereseteknek az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyított növekedése a fizikai dolgozók esetében 12,5 (közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás) és 21,1 százalék (gépipar) között szóródott. A szellemi foglalkozásúak esetében az oktatásban dolgozók csak 10,5 százalékos keresetnövekedést értek el, míg a legjelentősebb, 21,6 százalékos növekedés a posta és távközlést jellemezte. A költségvetési szférában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó havi átlagkeresetének növekedése a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb mértékű volt. 1996-ban az előző évhez képest az átlagkeresetek 13 százalékkal emelkedtek. Ennél nagyobb mértékű volt a havi átlagkereset növekedése a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás területén, valamint az egészségügy és szociális ellátásban. 6. tábla

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó és nettó átlagkeresetének alakulása 1996. I–IV. negyedév Ág, ágazat


Fizikai foglalkozásúak

Szellemi foglalkozásúak

forint


forint


29 679 50 888 38 280 50 979 31 257

118,3 118,2 121,7 122,7 116,8

35 073 60 102 47 178 62 525 38 407

117,4 118,4 121,6 123,1 118,0

29 279 26 124 41 678

121,8 121,0 122,3

67 030 54 839 67 556

124,0 117,2 124,9

45 463 35 267 51 513

125,2 120,1 124,3

47 583 31 604

114,8 122,8

90 338 72 247

124,4 125,4

88 759 51 733

124,7 123,9

35 276 23 129 26 566

113,4 116,9 117,3

66 081 44 196 43 046

119,5 110,3 114,8

53 523 38 996 37 530

116,6 111,8 115,6

33 237

121,5

62 830

118,3

47 857

119,8

35 305

120,9

62 309

119,3

46 837

120,4

29 479

115,7

51 176

114,4

43 882

114,6

forint


Alkalmazásban állók összesen

Bruttó kereset 54 398 116,9 101 708 117,1 79 225 122,6 89 634 121,9 64 371 117,6

(A tábla folytatása a következő oldalon.)


472

(Folytatás.) Fizikai foglalkozásúak

Ág, ágazat


forint


21 955 32 706 26 333 32 875 22 546

116,3 115,9 118,7 119,5 115,0

21 529 19 776 28 424

Szellemi foglalkozásúak

forint


Nettó kereset 33 362 112,0 54 558 111,1 44 920 116,8 49 630 116,1 38 142 113,5

24 475 36 669 30 373 37 880 25 913

114,7 115,0 117,8 118,7 115,2

118,5 118,0 119,6

39 344 34 127 40 154

118,1 114,0 119,8

29 166 24 346 32 882

119,7 116,9 120,2

30 957 22 825

113,3 119,5

49 875 41 569

117,7 118,8

49 176 32 108

118,0 118,6

25 013 18 331 20 346

112,5 114,7 115,4

39 566 29 711 29 117

116,1 110,5 113,6

33 633 26 902 26 181

114,1 111,7 114,2

23 614

118,0

37 430

113,5

30 440

115,5

24 818

118,1

37 567

115,3

30 262

116,9

21 826

114,1

32 807

112,8

29 116

113,0

forint


Alkalmazásban állók összesen

* A havi bruttó keresetek 1989 és 1996 között évente átlagosan 23,9 százalékkal növekedtek. 7. tábla

A havi bruttó és nettó átlagkereset, a fogyasztói árindex, valamint a reálkereseti index alakulása Év

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó

Fogyasztói árindex

Reálkereseti index

nettó Index: előző év = 100,0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996

128,6 130,0 125,1 121,9 124,9 116,8 120,4

121,6 125,5 121,3 117,7 127,3 112,6 117,4

128,9 135,0 123,0 122,5 118,8 128,2 123,6

94,3 93,0 98,6 96,1 107,2 87,8 95,0


473

Az évenkénti növekedési ütem enyhe mérséklődést mutatott az időszak során, mértéke különösen az utóbbi két évben esett vissza. Jelentős ütemkülönbség alakult ki a bruttó és a nettó keresetek dinamikája között. A nettó kereset emelkedése a bruttóénál szerényebb (évente átlagosan 20,3 %), ugyanis a bérből és fizetésből élők átlagos adóterhelése – 1994 kivételével – az időszak során növekedett. A fogyasztói árszint a nettó keresetek növekedését meghaladó mértékben emelkedett (évente átlagosan 25,6 százalékkal). Ennek következtében a bérből és fizetésből élők keresetének reálértéke évente átlagosan 4 százalékkal lett kisebb, ami a 7 év során öszszességében 26 százalékos csökkenést eredményezett. A vizsgált időszak első négy évét viszonylag mérsékeltebb különbség jellemezte, majd 1994-ben a reálkereset – részben a személyi jövedelemadó számítási szabályainak változása miatt – nőtt. 1995–1996-ban viszont a gazdasági stabilizációs intézkedések hatására a keresetek közel 17 százalékot veszítettek értékükből. TÁRGYSZÓ: Munkaerőpiac. Foglalkoztatás.

SUMMARY Radical transformation of the labour market during the past years has been completed by 1996, it has got stabilized on a lower level than before. Nevertheless the number of employees within the scope of the surveys of institutional statistics continued to decrease. The increase of gross average earnings in competitive sphere approached the maximum of the recommendations of the Council for Accomodating Interests. The increase of earnings in the budgetary sphere lagged significantly behind that of the competitive sphere. The decrease of real earnings, taking place for some five years, continued in 1996, however, it was of a smaller extent than in 1995.

A FOGLALKOZTATÁS ÉS A KERESETEK 1996-BAN

Recommend Documents