A foglalkozás – egészségügyi szolgáltatók szakfelügyelete, ellenőrzési tapasztalatok
Dr. Brunner Péter
2010. szeptember 22.
Az egészségügyi törvény (1997/CLIV.) 120.§ Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiakban: belső minőségügyi rendszer), valamint a szakmai felügyeletet gyakorló szervezet minőségbiztosítási, minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere, továbbá a megfelelőségtanúsítás (a továbbiakban: külső minőségi rendszer) biztosítja.
1997. évi CLIV. törvény Az egészségügyről 123.§ (1) Az egészségügyi szolgáltatók és a szolgáltatások felett az egészségügyi hatóság szakmai felügyeletet gyakorol. (2)
A szakmai felügyelet keretében az egészségügyi hatóság feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint a szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése.
Jogszabályi háttér 1991. évi XI. törvény és 2006. évi 362. kormányrendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról A hatályos törvény írja elő az ÁNTSZ által ellátandó feladatokat. A Szolgálat - a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel - valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.
Jogszabályi háttér „A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, munka- és sugár-egészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat.”
Az egészségügyi szakfelügyelet szabályozása – – – – – –
1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1997.évi CLIV. törvény „Az egészségügyről” Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ megalapítása (Alapító okirat 2005. február 9.) „Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről” szóló 15/2005. (V.2.) EüM. rendelet megjelentetése Az országos, regionális, megyei és városi szakfelügyelők kinevezése 23/2006. (V. 18.) EüM. rendelete a vizsgálati és terápiás eljárásrend kidolgozásának, szerkesztésének és szakmai egyeztetése lefolytatásának eljárásrendjéről
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai irányelve a bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek fejlesztéséhez, – szakmai irányelve a klinikai audit végzéséhez, – szakmai irányelve az egészségügyi szolgáltató szervezetek belső minőségügyi rendszeréről, azok követelményeiről – Az Egészségügy Minisztérium közleménye a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok Kézikönyv (MEES 1.0) közzétételéről (Egészségügyi Közlöny, 2007. február 21.) –
ÁNTSZ szakfelügyeleti rendszerének szervezeti felépítése Országos tiszti főorvos Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Országos és regionális szakfelügyelő főorvosok
Megyei szakfelügyelő főorvosok Városi szakfelügyelő főorvosok
Regionális tiszti főorvos
Ápolásfelügyelet Védőnői felügyelet
Gyógyszerészeti felügyelet Országos tiszti főgyógyszerész
Kistérségi tiszti főorvos
A szakfelügyeleti rendszer felépítése Egészségügyi Min.
ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ
OEP
Országos és regionális szakfelügyelő főorvosok FEKVŐ- ÉS JÁRÓBETEG INTÉZMÉNYEK ALAPELLÁTÁS
Országos Szakmai Intézetek
Egyéb egészségügyi szolgáltatók
Megyei szakfelügyelő főorvosok
Regionális tiszti főorvosok
Megyei szakfelügyelő főorvosok
Városi szakfelügyelő főorvosok
Városi tiszti főorvosok
Városi szakfelügyelő főorvosok
Közvetlenül az ÁNTSZ alá rendelt szakfelügyeletek: ápolási, védőnői, gyógyszerészi
2005. február 9-én megalakult az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ. Feladata az egészségügyi szakfelügyeleti hálózat munkájának szakmai irányítása, koordinálása, felügyelete. A Központ az Egészségügyi Minisztériumnak a szakfelügyeleti rendszer állami feladatainak végrehajtásáért felelős alapintézménye.
Az OSzMK feladata A
gyógyító-megelőző
egészségtudomány megfelelő
működése,
ellátás mindenkori az
hatékony,
az
színvonalának
egészségügyi
ágazati
jogszabályok érvényesülésének elősegítése, a szakmai irányelvek, minőségi követelmények közvetítése és mindezek együttes megvalósításának ellenőrzése és folyamatos nyomon követése
A minőség fogalma az egészségügyben „Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, mely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában résztvevők által kinyilvánított és elvárható igények megvalósításának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le.” (EMIKK, 1995)
Egészségügyi minőségi rendszer (Donabedian után)
Minőségügyi rendszerek Külső minőségügyi rendszerek: (szakfelügyelet) Belső minőségügyi rendszerek: az intézetvezetés egyik nagyon fontos eszköze, szakmai belső ellenőrzési rendszer A minőségi rendszerek alapját jelenti a legjobbakkal való összehasonlítást jelentő benchmarking minőségirányítási módszer, a legjobb gyakorlat megismerése és általánossá tétele
A minőségügy (a szakfelügyelet is) • munkáját nem tudja ellátni az
egészségügyi szakma (struktúra és működés) monitorozása, hazai és nemzetközi összehasonlítás nélkül
• Ehhez adatokra, az adatok
elemzésére és értékelésére van szükség
Az egészségügyi ellátás minőségének legfontosabb komponensei Hatékonyság [efficiency] (technikai és allokációs hatékonyság) Eredményesség [effectiveness] Hatásosság [efficacy] Hozzáférés [accessibility] Időszerűség [timeliness] Folyamatosság [continuity of care] (szolgáltatáson belül és szolgáltatók között)
Méltányosság [equity] (azonos esélyű hozzáférés az egészségi állapottal indokolt szolgáltatáshoz) Biztonság [safety] Megfelelőség [appropriatness] (szakmailag indokolt ellátás nyújtása) Elfogadhatóság [acceptability] (betegjogok, ellátási környezet stb.)
Minőségfelügyelet
Struktúra
Folyamat
Eredmény
Minőségfelügyelet Struktúra
Folyamat
Szakmai irányelvek Minimumfeltételek Jogszabályok szigorú betartása Finanszírozás Belső minőségügyi Szakmai irányítás rendszer Szakhelyek Kompetenciák meghatározása
Eredmény
Dolgozók magas szintű egészségvédelme
Minőségfelügyelet Struktúra
Folyamat
Szakmai irányelvek Minimumfeltételek Jogszabályok szigorú betartása Finanszírozás Belső minőségügyi Szakmai irányítás rendszer Szakhelyek Kompetenciák meghatározása
Eredmény
Dolgozók magas szintű egészségvédelme
Minőségfelügyelet Struktúra
Folyamat
Szakmai irányelvek Minimumfeltételek Jogszabályok szigorú betartása Finanszírozás Belső minőségügyi Szakmai irányítás rendszer Szakhelyek Kompetenciák meghatározása
Eredmény
Dolgozók magas szintű egészségvédelme
Az egészségügyi ellátás folyamatai I. Fő folyamatok Az egészségügyi ellátás fő folyamatai közvetlenül az egészségügyi ellátáshoz kötődő folyamatok, a diagnosztikai, terápiás, ápolási, gondozási folyamatai. Másképp fogalmazva a fő folyamat az egészségügyi technológiák használatát, az ellátás során megtörténő események (preventív, diagnosztikus, terápiás, ápolási és rehabilitációs eljárások megválasztása és megfelelő, hatékony, hatásos, etikus, elfogadható, kivitelezhető, stb.) összességét jelenti. A folyamatba tartozik a beteg tájékoztatása is.
Az egészségügyi ellátás folyamatai II. Menedzsmenti folyamatok – Tervezés folyamatai – Szervezési folyamatok – Irányítási folyamatok – Vezetés folyamatai
Az egészségügyi ellátás eredménye Az egészségügyi ellátás eredményének négy fő kategóriája van: – Klinikai eredmények – Elégedettség – Gazdasági eredmények – Társadalmi kihatás
Klinikai eredmények A klinikai eredmény az egészségügyi szolgáltatások végső kimeneteként (outcome) a páciensek jelenlegi és/vagy jövőbeli egészségi állapotában bekövetkező változásokra vonatkozik. Az eredmény minőségét kifejező kritériumok vonatkoznak a gyógyulásra vagy állapotromlásra, a halálozásra, az életminőségre, illetve az egészségi állapot egyéb változására (pl. gyógyulási arány, túlélés, rokkantság, nem várt mellékhatások, tünetek enyhülése, sikeres rehabilitáció).
Klinikai eredmények Az egészségügyi ellátás eredményének szélesebb értelemben vett definícióját hangsúlyozta. (Donabedien) Ezek szerint a jó eredmény magába foglalja a szociális és a pszichológiai funkciók növekedését is, a szomatikus és a fiziológiai javulás mellett. Tartalmazza továbbá a beteg magatartását, mint a megelégedettséget, a kezelés során megszerzett, az egészséggel összefüggő ismereteket, illetve az egészséges életvitelt.
Elégedettség - Betegelégedettség - Dolgozói, munkatársi elégedettség
Klinikai hatékonyság Annak mértéke, hogy egy klinikai beavatkozás egyéni vagy populációs szinten alkalmazva, elérik-e a kitűzött célt: – azaz megőrzik-e vagy javítják-e az egészséget és a rendelkezésre álló erőforrásokat figyelembe véve, elérik-e a lehető legnagyobb egészségnyereséget” (NHS Executive, 1996.)
Gazdaságosság értékelése - Minőség költsége - Társadalmi kihatás
Az egészségügyi ellátás minőségének mérése 1. Kritérium 2. Indikátor 3. Standard
Standard Az egészségügyi ellátás számára megfogalmazott teljesítendő elvárás, cél. - Leíró - Numerikus
Kritérium Az egészségügyi szolgáltatás elvárt, vagy megkívánt minőségét kifejező mérhető megnyilvánulás, amely kifejezi, hogy egy tevékenység hogyan valósul meg.
Indikátorok A minőségi indikátorok olyan számszerűsített adatok, melyek értékeik alakulásával utalnak az ellátás minőségére, a különböző ellátások minőségét összehasonlíthatóvá teszi, értékelésükkel következtetni lehet az egészségügyi ellátás minőségének alakulására és felhívják a figyelmet az egészségügyi ellátás hiányosságaira.
A minőség mérésének egyéb formái - Hatósági engedélyezési eljárás (ÁNTSZ) - Auditálás (külső és belső)
Minőségköltségek felosztása Minőségköltségek közé sorolható: -
A szolgáltatások szakmai minőségének biztosítása, - A minőségirányítási rendszer kialakítása és működtetése, a hibák felismerése a hibák javítása a hibák megelőzése - A nem megfelelő ellátás költségei.
Szakmai minőség biztosításának költségei 1.
2.
Korszerű, hatásos és hatékony egészségügyi technológiával elkerülhetők a felesleges további beavatkozások, és az eljárás is biztonságosabb lesz. Bár az új struktúra bevezetése költségbe kerül, a javuló folyamat hosszú távon alacsonyabb költséget és nagyobb produktivitást eredményez! A javuló minőség, a gyorsabb, biztonságosabb eljárások következtében nő a betegek elégedettsége, csökken a panaszok száma. Ennek gazdasági haszna is lesz, hiszen az elégedett betegek visszatérnek, emellett ha a szolgáltató jó hírét keltik, akkor más páciensek is felkeresik az adott szolgáltatót, mely növeli a bevételeket.
Gazdasági eredmények A minőségirányítási rendszer bevezetésének csak akkor van értelme, ha ez növeli az egészségügyi szolgáltató ismertségét, elismertségét. Az elismertség növekedése, a páciensek, illetve egyéb vevők bővülése várhatóan a bevételek növekedését is magával hozza. A gazdaságosabb működéshez azonban a bevételek növekedése még önmagában nem elegendő, a költségeket is figyelembe kell venni. Az egészségügyi szolgáltatók gazdasági eredményeinek értékelésénél nem lehet ugyanolyan szempontból értékelni, mint a termelő vagy a többi szolgáltató ágazatot. Az elsődleges cél ugyanis nem a bevételek növelése, hanem a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások hatékony felhasználása, tehát olyan gazdaságos működés, ami rendelkezésre álló erőforrásokból a maximális egészségnyereséget biztosítja.
A OMMF- OSzMK közös foglalkozás - egészségügyi célellenőrzés eredményei 2008. Az OMMF és az OSzMK közös vizsgálata a foglalkozás egészségügyi, valamint a „vegyes” praxisok körében: A vizsgált szolgáltatók száma: 69 „Vegyes” praxis: 51% Fogl. Eü. Szolgáltató: 49% Ellátott munkavállalók száma: 2.025.986 fő Ellátott cégek száma: 96.824
Eredmények Foglalkozás egészségügyi feladatot ellátó orvos 2006. év 3398 2271 1127 2678 720
„vegyes” praxis fogl. eü. szolg. szakorvos nem szakorvos szakápoló
2009. év 2588 1568 1020 2431 157 2034
Egy orvos által ellátott munkavállalók száma
Kizárólag foglalkozás – egészségügyi ellátás 40 orvos - ellátottak száma 71.000 fő 1 orvosra jutó létszám: 1.800 fő „Vegyes” praxis 31 orvos – ellátottak száma 85.000 fő 1 orvosra jutó létszám: 2.700 fő Háziorvosi praxis létszám: 1.550 fő Jogszabály szerint 1200 (+20%) fő
Munkáltatók cégméret szerinti megoszlása Ellátott munkáltatók száma összesen N=55 nagyvállalkozás (250 fő felett)
2%
közepes vállalkozás (50-249 fő)
8%
kisvállalkozás (10-49 fő)
27%
mikrovállalkozás (1-9 fő)
63% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Ellátott munkavállalók összesen D” foglalkozásegészségi osztályban
N=1841
27%
C” foglalkozásegészségi osztályban
42%
B” foglalkozásegészségi osztályban
24%
A” foglalkozásegészségi osztályban
8% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
Személyi, tárgyi feltételek Személyi feltételek:
- foglalkozás-orvostan szakorvos
93% 90 %
A tárgyi feltételek adottak:
100 %
van: - foglalkozás-egészségügyi szakápoló:
Az előírt dokumentumok fellelhetők:
90 %
Munkaegészségügyi továbbképzésen való részvétel - orvos: 86% - ápoló: 75%
Munkáltató(k) felkérésére részvétel az alábbi feladatokban munkahigiénés előzetes vizsgálatban (létesítmény, munkahely, technológia) 73 % soron kívüli ellenőrzésekben (munkahely, egyéni védőeszköz, technológia), munkabaleset, vagy foglalkozási betegség, foglalkozással összefüggő megbetegedések miatt 73 % kockázatértékelésben 89 % az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározásában 89 % a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének írásos szabályozásában 87 %
Egyéb feladatok Átlagban, orvosi tanácsadás egyéni védőeszközökkel kapcsolatban: 35 Kémiai biztonsággal kapcsolatos feladat: 75 % Levegő szennyezettség mérést kezdeményeztek: 27% A foglalkozási rákkeltőkkel kapcsolatban: 34% A vonatkozó rendelet alapján átlagban munkakörhöz kötött védőoltások: 369 eset Közreműködtek a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi feltételeinek biztosításában: 85 % A sürgős orvosi ellátás megszervezésében: 77 % A munkahelyi elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében: 73%
A munkaköri alkalmassági vizsgálatok aránya 11%
egyéb záró
3%
soronkívüli
7%
időszakos
51%
előzetes
28% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Másodfokú vizsgálatra küldött munkavállalók aránya: 0,03 % ebből alkalmas minősítést kapott: 33 % Foglalkozási megbetegedés, vagy annak gyanúja: 10 % Fokozott expozíciós esetet: 10 % Kiegészítő szakorvosi vizsgálatra küldött munkavállalók aránya: 20 % ebből jogszabályban kötelezett: 72% Azon munkavállalók aránya, akiknek eltitkolt betegségére az alkalmassági vizsgálat után derült ki: 1,6 % (2496 fő)
Megállapítások I. A magyarországi munkavállalók foglalkozási ellátását egymást kiegészítve végzik a főállású foglalkozás egészségügyi orvosok és háziorvosok. Mindkét szolgáltatói forma jelentősen túl vállalja magát, ezért egyéb a munkaalkalmasságra irányuló tevékenység sérül. Erősíteni kell a két szolgálat közötti kommunikációt, szorosabb együttműködés szükséges (bizalom!).
Megállapítások II. Továbbra sem megoldott a szolgáltatás finanszírozása. Erősíteni kell a korszerű technikák (telemedicina) bevezetését és felhasználását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köszönöm Dr. Felszeghi Sára országos szakfelügyelő főorvos asszonynak és a megyei szakfőorvos kollégáknak kiváló munkájukat!
