A Földtudományok Doktori Iskola témavezetőinek témakiírási javaslatai Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Süli-Zakar István: 1. Határok- és határon átnyúló kapcsolatok a Kárpát-medencében és az EU keleti határai mentén Az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése. Különösen fontos a határok két oldalán lévő városok, megyék együttműködése. A jövőben kiemelkedő szerepet kapnak az EU keleti külső határai (pl. magyar-ukrán határ). A magyar nemzet számára összenemzeti szempontból is jelentősek a trianoni határ két oldalán lévő kapcsolatok erősítését megalapozó kutatások. 2. Terület- és településfejlesztést megalapozó térszerkezeti kutatások Magyarország európai uniós tagságával különleges hangsúlyt kaptak a terület- és településfejlesztést megalapozó társadalomföldrajzi kutatások. A városok, kistérségek, megyék és régiók, valamint a rurális térségek vizsgálata, különösen országunk periferikus térségeiben nélkülözhetetlen. Ezek a kutatások alapozhatják meg a vizsgált földrajzi térségek és önkormányzatok sikeres pályázati tevékenységét, felzárkózásuk és versenyképességük sikerét. 3. Geopolitikai változások a globalizálódó világban Globalizálódó világunkban új formában jelentkeznek azok az etnikai, vallási, civilizációs és szociális problémák, amelyek korábban is a regionális társadalomföldrajz hagyományos témáinak számítottak. Napjainkban azonban ezek a kérdések fokozódó intenzitással és megújult tartalommal jelentkeznek: egyrészt a civilizációk összecsapása, az észak-dél konfliktusa, valamint az éhezés és a nemzetközi migráció tükrében.
Teperics Károly: 1. A terület- és településfejlesztés humán erőforrásai Napjainkban egy település-megye-régió legfontosabb földrajzi energiájának az ott élők képzettsége, tudása, vállalkozási és újítási hajlandósága számít. A humán erőforrások lettek a legfontosabb telepítő és versenyképességi tényezők. Kelet-Magyarországon vizsgáljuk az egyetemek-főiskolák, elsősorban a Debreceni Egyetem szerepét a humán erőforrások "termelésében".
Kozma Gábor 1. A rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági átalakulás vizsgálata valamelyik magyarországi térségben A rendszerváltás után a magyarországi térségek megváltozott társadalmi-gazdasági és politikai viszonyok között találták magukat, amely nagymértékű alkalmazkodást kívánt tőlük. A kutatás keretében a különböző területi szinteken megfigyelhető demográfiai, gazdasági, politikai átalakulások elemzésére, az ágazati és a területi jellegzetességek között kapcsolatok feltárására kerülhet sor. 2. Az önkormányzatok rendszerváltás utáni tevékenységének elemzése A rendszerváltás hatására a magyarországi önkormányzatok előtt álló lehetőségek jelentős mértékben kibővültek, ugyanakkor felelősségük és feladatuk is nagymértékben megnőtt. A kutatás keretében a legfontosabb cél az önkormányzatok új viszonyok közötti munkájának a vizsgálata, amely például kiterjed az önkormányzati gazdálkodás területi különbségeinek elemzésére, a terület- és településmarketing különböző eszközeinek az alkalmazására stb. 3. A regionális politika új jelenségei a rendszerváltás után A rendszerváltás következtében (elsősorban az 1990-es évek második felétől) a magyarországi területfejlesztés teljesen új viszonyok közé került. Megnőtt a területi szervek jelentősége, az általuk elosztható pénzek összege, majd az új évezredben az Európai Uniós csatlakozás tovább növelte a terület fontosságát. A kutatási keretében sor kerülhet a területfejlesztési dokumentumok és intézmények vizsgálatára, a hazai és Európai Uniós regionális politikai támogatások felhasználásának elemzésére, hatásuk bemutatására.
A Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Lóki József: 1. Belvíz-veszélyeztetettség vizsgálata alföldi mintaterületeken A belvízhez kapcsolódó, napjainkig összegyűlt történeti adatok (pl. térképek, feljegyzések) elemzése, számítógépes feldolgozása. Az elmúlt évtizedek során távérzékelési módszerekkel (űrfelvétel, légifotó) gyűjtött adatok kiértékelése. A kiválasztott mintaterületek domborzati viszonyainak modellezése. A belvíz szempontjából meghatározó domborzati elemek morfológiájának pontosítása terepi mérésekkel.
Szabó József: 1. Körszimmetrikus formációk és a vízhálózat kapcsolatai - különös tekintettel a földi impakt képződményekre A téma több szempontból közelíthető és több "kifutása " is lehetséges. Mindenképpen igényli a földi becsapódásos kráterek áttekintését és szerepük értékelését a felszíni morfológiában (akár naprendszeri kitekintéssel is). A vízhálózat rajzolattípusainak alapos feldolgozása és annak jellegzetességei a földi kráterek esetében további, még bizonytalan besorolású formációk genetikájának bizonyítására is hasznos adalékokkal szolgálhat. A morfológia nagyszámú, különböző származású körszimmetrikus alakzatot ismer a Földön. Ezek vízhálózatának összehasonlító vizsgálata általános geomorfológiai szempontból is tanulságos lehet, és mindenképpen előreviheti a becsapódásos kráterek azonosíthatóságának ma még sok kérdőjelet mutató problematikáját.
Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
Kerényi Attila: 1. A fenntartható fejlődés elmélete és gyakorlata A kiírt téma alapvetően elméleti kutatási feladatokat jelent a doktorandusz számára. Tudományos módszerekkel összehasonlító elemzéseknek kell alávetnie a különböző fenntartható fejlődési modelleket, s értékelnie kell azokat a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatások szempontjából. Ezután meg kell vizsgálnia legalább 8-10, különböző fejlettségű ország fenntartható fejlődési stratégiáját. Majd az elméleti elemzések és a stratégiák gyakorlati tapasztalatai alapján ki kell dolgoznia egy optimálisnak vélt fenntartható fejlődési modellt. 2. A környezeti tudat szintjének generációs eltérései Egy társadalom környezethez való viszonyának jövője alapvetően a társadalom tagjainak környezettudatos magatartásától függ. A témát választó doktorandusznak hazai minták alapján azt kell vizsgálnia, hogy a különböző korosztályok környezettudatossága mennyiben tér el egymástól. Kimutatható-e, hogy a fiatalabb generációk környezettudatosabban gondolkodnak és tevékenykednek, mint az idősebb generációk? Mindez hogyan hat társadalmi fejlődésünkre, a természet és a társadalom jövőbeli kapcsolatára?
Martonné dr. Erdős Katalin: 1. Egészségturisztikai kutatások Magyarországon Hazánk turizmusának egyik meghatározó turisztikai terméke az egészségturizmus, amelynek támogatására 2001-től hatalmas összegeket fordított az állam. 2007-2013. között további 100 milliárd Ft támogatás várható egészségturisztikai beruházásokra. A szolgáltatások minőségi javítása mellett, azok mennyiségi fejlesztése is erős hangsúlyt kap. Az esetenként gazdaságtalan működtetés, valamint termálvízkészletünk, ezáltal pedig tradicionális és prosperáló gyógyfürdőink veszélyeztetése miatt az egyre szaporodó egészségturisztikai létesítmények létjogosultsága vitatott. A kemény verseny összefogásra (klaszteresedés) és specializációra kényszeríti a piac szereplőit. A kutatás egy adott terület egészségturisztikai kínálat, kereslet, valamint potenciál elemzésére nyújt lehetőséget, illetve a hatékonyabb termékfejlesztést megalapozva feltárhatja az egészségturizmusban résztvevő vendégek utazási szokásait és preferenciáit.
Csorba Péter: 1. Tájökológiai kutatások egy hazai mintaterületen Az ökológiai szemléletű tájföldrajzi kutatások elsősorban a táji adottságok és a társadalmon tájhasználati igényeinek összehasonlításával foglalkoznak. Ennek során a kutatás irányulhat a tájhasználat történetére, a jelenlegi tájhasználati konfliktusokra, a táj teherbíró képességére a tájstabilitásra és a tájérzékenységére. 2. Tájszerkezeti kutatások hazai vagy európai mintaterületeken A tájak működésnek érzékeny indikátora a tájalkotó tényezők egymáshoz kapcsolódása, ill. ennek látható, külső tájszerkezeti leképeződése. A tájtényezők egymáshoz való viszonyát jelentősen befolyásolja az emberi tevékenység, ami a tájszerkezet legmarkánsabb alakítója. A tájszerkezet vizsgálata terepi és távérzékelési módszerekkel történik, aminek során tájmetriai adatokat kapunk, amivel jellemezzük a táj struktúráját.
Posta József: 1. Savas extrakció hatására mobilizálódó fémek és a kötöttségi formák vizsgálata tiszai öntéstalajok példáján A téma keretében alapkutatás és metodikai jellegű vizsgálatok kerülnek megvalósításra. A vizsgálatok több kisebb mintaterületről begyűjtött talajmintákon történnek. A feldolgozás eredményeként meghatározható a fémek térbeli eloszlása (ehhez célszerűen nemcsak felszíni, hanem szelvényekből rétegenként begyűjtött mintákra is szükség van), valamint a címben megjelölt összefüggések feltárására is fény derül. Ez utóbbi során különböző töménységű savakkal kezelt és különböző expozíciós időnek kitett mintákból kioldódó fémmennyiségek
összehasonlítására kerül sor szekvens extrakció, illetve elektroultra-filtráció hatására mobilizálódott hányadokkal.
Csima Péter: 1. Földrajzi adatok hasznosítása és aktualizálása a térségi és a települési tervezésben Földtudományi adatok alkalmazásának elvei a térségi és a települési tervezésben. Különböző időkben és különböző témákban folytatott földrajzi kutatási eredmények aktualizálása a térségi és a települési tervezéshez. Ágazati tervek és szomszédos térségi, illetve települési tervekben lévő földrajzi adatok összehasonlító értékelésének módszere.
Szabó György: 1. Egy hazai, vagy határon túli település környezeti állapotának vizsgálata A kiválasztott település környezeti állapotának bemutatását a már meglévő adatbázisok felhasználása mellett, a saját mérésekkel szerzett adatok alapján kell elvégezni. Fel kell kutatni a település talajaival, felszíni és felszín alatti vizeivel, levegőminőségével kapcsolatos adatokat, emellett meg kell vizsgálni a környezetvédelmi infrastruktúra állapotát, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a szennyvíz gyűjtésének és kezelésének alakulását. Miután a meglévő adatbázisok gyakran nagyon kevés konkrét adatot tartalmaznak a településekről, a kutatás során talajmintákat és vízmintákat kell begyűjteni, melyek laboratóriumi elemzésével pontosabb kép nyerhető a település valós környezeti állapotáról. 2. A talajvíz szennyezettségének vizsgálata egy hazai település esetében A kutatás során először fel kell kutatni a településen található ásott talajvíz kutakat. Az ásott kutak vizének vizsgálata azonban nem ad megfelelő képet a talajvíz tényleges állapotáról, mivel a kutak vizének minőségét jelentős mértékben befolyásolja azok használata. Emiatt szükséges fúrt kutakat is telepíteni a település különböző pontjaira. A fúrt kutakból a szabvány szerinti mintavétellel biztosítható, hogy pontos képet kapjunk a talajvíz állapotáról. A kutak talppontjainak lézeres teodolittal történő bemérésével lehetőség van a talajvíztükör felületének megállapítására, ezzel meghatározható a talajvízáramlás iránya. A kutatás során fel kell mérni a településen található szennyező forrásokat, különös tekintettel az ásott és a fúrt kutak környezetére.
Dávid Lóránt: 1. Antropogén geomorfológiai vizsgálatok (bányászat, turizmus) Az antropogén geomorfológia vizsgálati körébe a létrehozott formák vizsgálata mellett az általuk kiváltott (felszíni) változások tanulmányozása és a természeti egyensúly felborulásával járó következményeik prognosztizálása, valamint a káros hatások kivédését szolgáló javaslatok megfogalmazása is beletartozik. Ez a téma- és feladatkör az antropogén geomorfológiának alkalmazott jelleget is kell, hogy kölcsönözzön, de úgy, hogy eredményei a
gazdasági-társadalmi feladatok megoldásának segítésén túl a környezet- és természetvédelmet is szolgálják. A bányászat technikai fejlődése a 19. századtól forradalmasította a kitermelő-tevékenységet és a különböző ásványi nyersanyagok kinyerése „bányászati tájak” kialakulásához vezetett el. A nyersanyagok bányászata során igen komoly felszínformálás zajlott, melynek vizsgálata környezet- és természetvédelmi kérdések sorozatát veti fel. Az általa kialakított formákat montanogén jelzővel illetik, és azt a kapcsolódó folyamatokra is alkalmazzák. A rekreációs célú turizmus és sport által érintett területek természeti környezetben nyomon követhető hatása számos tényező függvénye. Ebből következik, hogy bár a hatások típusa minden érintett területen hasonló, konkrét megjelenési formájuk, kiterjedésük és nagyságuk más és más lehet. Ugyanakkor a rekreációs turizmus és sportolás színterei általában komplexebb és sérülékenyebb környezetek (pl. szigetek, tengerparti területek, hegyvidéki területek).
Meteorológiai Tanszék
Tar Károly: 1. A légköri erőforrások potenciáljának statisztikai szerkezete A magyarországi nap- és szélenergia statisztikai struktúrájának az éghajlatváltozással is kapcsolatos részletes feltárását a meteorológia állomások hosszú idejű mérési, megfigyelési adatsoraiból végzi a jelölt. A statisztikai modellek alapján a múltban megfigyelhető tendenciákból becsléseket ad a közeljövő hazai nap- és szélenergiájának potenciáljára. Ezeket az eredményeket összeveti az éghajlati forgatókönyveknek a magyarországi szél- és napsugárzási viszonyokra vonatkozó előrejelzéseiből levonható következtetésekkel. A kétfajta modell ismert időszakra vonatkozó verifikálásával összehasonlítja ezek megbízhatóságát. A vizsgálatok országos, regionális vagy lokális szinten történhetnek.
Szegedi Sándor: 1. Városklimatológia A kutatási téma célja a városok mikro- és mezoléptékű klímamódosító hatásainak bemutatása megismerése, kutatása. A klimatológiai skálák térbeli és időbeli jellemzői. A városklíma fogalma. A meteorológiai elemek változása a mezo- és mikroklimatikus térben. Alkalmazott számítási és mérési módszerek (a besugárzás időtartama, a horizontkorlátozás mértéke), terepi mérések. Városi sugárzási viszonyok, hősziget-effektus, városi cirkuláció. Budapest, Szeged és Debrecen városklíma kutatásai. Városi levegőszennyező anyagok és hatásaik.
Mika János 1. Egyes éghajlati alapfogalmak és jellemzési módok felülvizsgálata a klímaváltozás hatására Amíg nem szembesültünk az éghajlat egyértelmű, és nagy valószínűséggel ember okozta változásaival, addig észre sem vettük, milyen primitívek, s e változások jellemzésére nagyrészt alkalmatlanok az olyan alapvető éghajlati fogalmaink, mint az évszak, a napi ciklus, az éghajlati normálérték vagy az időjárási rekord. Az évszakokat ugyanis fix naptári, vagy csillagászati határokhoz kötjük, a napi ciklust csupán a szélső értékekkel jellemezzük, de ezek beállásának idejét az évszaktól és időjárási helyzettől függetlenül, azonosnak gondoljuk. Az éghajlati normálértéket 30 évből-, míg az időjárási rekordokat a rendelkezésre álló összes megfigyelésből származtatjuk. Márpedig, a változó éghajlatban eltolódni látszanak az évszakok, de ezt a tényt ezzel a közelítéssel nem tudjuk számszerűsíteni. Sok elem napi menetét már nagyon pontosan meg tudjuk határozni, s ebből az is látszik, hogy az időjárástól függően, akár több órával is eltérhet egymástól a szélsőértékek fellépése. Az éghajlati normálértékre előírt 30 év alatt pedig akkora a változás, hogy az már biztosan nem tekinthető ugyanannak az éghajlatnak. Egy-egy szélsőség bekövetkezésének pedig a klíma esetleg teljes változatlansága mellett is volna számottevő valószínűsége (N év adatához viszonyítva 1/N), illetve a változást a viszonyítási alappal, tehát az átlaggal és az e körüli eloszlással is követni kell, különben nem vesszük észre, hogy ami régen szélsőség volt, az mára (holnapra) csaknem átlagosan jellemzővé válik. A PhD értekezés küldetése egy vagy több ilyen alapfogalom számításokkal való, egyértelmű körüljárása legalább a Kárpát-medence térségében, de még jobb, ha tágabb földrajzi kitekintésben is. A meteorológiai adatok ehhez nagyrészt rendelkezésre állnak.
Ásvány- és Földtani Tanszék Balogh Kadosa: 1. Diagenetikusan átalakult agyagásványok K/Ar vizsgálata. A talajok és diagenetikusan átalakult kőzetek ásványai közül az I/S kevertréteges szerkezetek és az illit K/Ar vizsgálatának van sokoldalú jelentősége. Üledékes kőzetekben koruk a lehordási terület koráról tájékoztat, míg a diagenetikus átalakulás időbeli lefolyása az ebben a folyamatban keletkezett – különböző szemcseméretű – I/S és illit datálásával ismerhető meg. Ez a folyamat a szénhidrogének keletkezésével is kapcsolatos. Míg a kisfokú és nagyon kisfokú metamorfitok agyagásványainak hazai K/Ar vizsgálata az utóbbi két évtizedben eredményesen folyt, a diagenezis során képződött agyagásványok kronológiai kutatása nem kezdődött el. A kiválasztandó téma célja a diagenetikus folyamat korviszonyainak megismerése mellett a szükséges módszertani tapasztalatok megszerzése.
Pécskay Zoltán: 1. Harmadidőszaki mészalkáli vulkanizmus geokronológiai tanulmányozása a KárpátPannon régióban A választandó téma konkrét vulkáni szerkezetek vulkanológiai, geokémiai és geokronológiai rekonstrukciója, amelynek feldolgozása során módszertani fejlesztések lehetségesek (pl. minta előkészítés, műszerfejlesztés, stb.). Járulékos kívánalom a vizsgált régió elmélyültebb földtani ismereteinek elsajátítása.
Viczián István: 1. Vulkáni és üledékes területek fiatal képződményeinek komplex anyagvizsgálata A hagyományos terepi és mikroszkópi vizsgálatok mellett a hallgatónak el kell sajátítania a feladat megoldásához szükséges műszeres analitikai eljárásokat, ezeket célszerűen és reprezentatív módon alkalmazni a konkrét feladat megoldása és földtani értékelése céljából. Lehetőség szerint vizsgálja meg kutatási eredményeinek alkalmazott kimeneti lehetőségeit és gyakorlati hasznosíthatóságát. 2. Karsztok mállástermékeinek ásvány-kőzettani, geokémiai elemzése A hagyományos ásvány-kőzettani és műszeres analitikai vizsgálatok mellett a hallgatónak el kell sajátítania a feladat megoldásához szükséges egyéb módszereket (pl. izotóp geokémia, hidrogeokémia), ezeket célszerűen és reprezentatív módon alkalmazni a konkrét feladat megoldása és földtani értékelése céljából. Vizsgálandó, hogy a kutatás során nyert eredmények hogyan illeszthetők a regionális földtani képbe, melyek a kapcsolódó, megerősítő, vagy gyengítő tényezők, lehetnek e a kérdéskörnek gyakorlati hasznosítási lehetőségei.
Kozák Miklós: 1. Összehasonlító regionális és mikrotektonikai vizsgálatok a Bükkium és Gömörikum területén A hallgató rendelkezzen a terület földtani irodalmára vonatkozó tájékozottsággal és bizonyos helyismerettel. Igazodjon el a térség alapvető paleo-mezozóos litosztratigráfiai egységeinek rendszerében. A témakidolgozás keretében érdeklődésének megfelelően kisebb, vagy nagyobb területegységek kiválasztásával olyan modellegységeket kap feldolgozásra, amelyek szerkezetfejlődése tisztázatlan, vagy kérdéses, de alkalmas az összehasonlító elemzésekre és hozzájárulhat a regionális szerkezetmorfogenetikai egységek fejlődéstörténetének pontosabb rekonstrukciójához. Az értékelésnek lehetőleg legyen morfotektonikai vetülete is. 2. Állapotfelmérés, geopotenciál- és veszélytérképezés modellterületeken (ÉK Mo-on)
A pályázó a földtani térképezés gyakorlatának, a karsztos, vulkáni és fiatal üledékes térszínek geológiai jellemzőinek ismeretében lát neki természeti egységek (pl. vízgyűjtő, vulkáni komplexum, karsztos tömb), vagy közigazgatási-tervezési egységek (település bel- és külterület) címben foglalt adottságainak felvételezéséhez. Vizsgálja, hogy a földtani adottságok milyen szinten ismertek, hasznosítottak, figyelembe vannak e véve a területhasználat és a fejlesztési programok (infrastruktúra, energetika, vízbázis, értékvédelem, veszélymegelőzés, stb.) gyakorlatában és célkitűzéseiben. A változó léptékű ábrázolásnál differenciáltan tüntetendők fel a kockázati tényezők és veszélyforrások. Vizsgálandó, hogy a fejlett országok gyakorlata hogyan adaptálható a hazai viszonyokra. 3. Regionális geotermikus adottságok elméleti és gyakorlati kutatása. Hőellátó rendszerek telepítésének helyi és regionális adottságai, előzetes és kiviteli szintű tervezése konkrét létesítmények, települések, vagy kistérségek példáján. Elméletileg és gyakorlatilag vizsgálandó, hogy a geotermika ismert összefüggései mélyfúrási, geofizikai és egyéb tapasztalati úton szerezhető információk alapján mindenben megfelelnek e a várható értékeknek, vagy léteznek ezeket kedvező, vagy kedvezőtlen irányban befolyásoló módosító tényezők. 4. Ásvány-kőzettani és geokémiai vizsgálatok alkalmazási lehetőségei A hagyományosan ismert terepi, laboratóriumi, illetve műszeres vizsgálatok felhasználásával, azok léptékének és reprezentativitásának módosításával, feltárások, bányafejtések monitoring jellegű mintázásával oldunk meg vulkáni fáciesrekonstrukciókat. Archeometriai vizsgálatoknál cél az adott kultúrák eszközanyagának eredetazonosítása, megbízhatóságának elemzése, a közösség mozgásterének rekonstrukciója. A klasszikus módszerek kiterjesztése hogyan segíthet alkalmazott és környezetföldtani problémák megoldásában, veszélyelhárításban, másodlagos hasznosításban (salakok, pernyék, építőanyagok).
Rózsa Péter: 1. Műemléki és régészeti építőanyagok vizsgálata, archeometriai értékelése A téma kidolgozása elképzelhető egy adott, nagyobb léptékű műemléki vagy régészeti föltárása során előkerült különféle építőanyagok komplex földolgozásával, vagy több föltárás bizonyos építőanyag fajtájának összehasonlító vizsgálatával is. A minták vizsgálata során elsősorban a kőzettani, lehetőség és szükség szerint az építőanyagra vonatkozó műszaki elemző módszerek használatára kerül sor. Az eredményekből komplex, elsősorban archeometriai vonatkozású következtetéseket kell levonni. 2. Geológiai értékek föltárása, geológiai értékvédelem A disszertáció célja a dokumentálásra, védelemre és bemutatásra érdemes geológia értékek vizsgálata, elsősorban vulkáni hegységek területén. A vizsgálandó objektumok köre a természetes földtani vagy történeti/tudománytörténeti jelentőséggel bíró kibukkanásokat és
mesterséges (antropogén) föltárásokat egyaránt magába foglalhatja. Az eredmények értékelése során a természet- és tájvédelmi, területfejlesztési szempontú következtetések levonása is szükséges. 3. Vulkanológiai és kőzettani vizsgálatok a Tokaji-hegység területén A téma kidolgozása lehetséges egy kisebb területegység komplex vulkanológiaikőzettani vizsgálatával és értékelésével, vagy bizonyos kőzetek, kőzetfajták, vulkanológiai jelenségek átfogó, nagyobb területre kiterjedő vizsgálatával. Az elengedhetetlen terepi bejárások és fölvételezéseket követően komplex kőzettani-geokémiai anyagvizsgálat is szükséges.
Püspöki Zoltán: 1. A borsodi miocén széntelepes rétegsor vizsgálata, különös tekintettel az ichnofáciesek szekvenciasztratigráfiai helyzetére A jelölt a Borsodi medence széntelepes, sziliciklasztos rétegsorának jellemző feltárásain végez részletes szedimentológiai – őséletnyomtani vizsgálatokat, s az itt kapott eredményeket a közeli mélyfúrások adataival korrelálva vizsgálja a feltárásban tett következtetések érvényességének horizontális kiterjeszthetőségét. Elvárás olyan rétegtani – fáciestani összefüggések keresése, amelyek közelebb visznek a szedimentológiai folyamatok értrelmezéséhez ill. a Borsodi medence fejlődéstörténetének pontosabb rekonstrukciójához. A munkához őséletnyomtani vonatkozásban külső konzulensi segítséget nyújt Dr. Dávid Árpád paleontológus, főiskolai docens. A dolgozat nyelve lehet magyar, ill. angol. 1. Investigation of the coal bearing sequence in the Borsod Basin with special emphasis on sequence stratigraphic position of the ichnofacies The candidate has to perform detailed sedimentological and ichnological analyses on the characteristic outcrops of the coal bearing siliciclastic sequence in the Borsod Basin. The observations on the outcrops have to be correlated with the logs of neighbouring deep drillings thus demonstrating the opportunities of the extrapolation. Stratigraphic and sedimentological conclusions contributing a more detailed understanding of sedimentological processes and/or a more detailed description of the development of the Borsod Basin are required. The paleoichological aspect of the work, is supported by outer tutorial assistance from Árpád Dávid paleontologist, College Associate Professor. The language of the thesis may be Hungarian or English.
2. Negyedidőszaki alluviális rétegsor szekvenciasztratigráfiai modellezése a Nyírségben (ÉK Magyarország) Az Észak-Alföldi régió e szennyezésérzékeny vízbázisának minél pontosabb hidrogeológiai modellezéséhez elengedhetetlen a rétegsor korrelációs szintjeinek a lehető legtöbb módszerrel történő azonosítása és térképezése. A szekvenciasztratigráfia kibővített
fogalomrendszere az eddigi tapasztalatok alapján lehetővé teszi a nyírségi rétegsor kulcshorizontokkal (SB, MFS) történő tagolását és az egyes rendszer egységek (LST, TST, HST) azonosítását. A rendelkezésre álló információk elsősorban a területre eső (nem egyenletes térbeli eloszlású!) vízkivételi művek rétegsorai és geofizikai szelvényei, melyek egy része már digitális formában is rendelkezésre áll, az adatbázisa kiegészítése a doktorjelölt feladata. A rétegtani értelmezést és modellt litológiai alapú modellek egészíthetik ki. A dolgozat nyelve lehet magyar, ill. angol.
2. Sequence stratigraphic analysis of the Quaternary alluvial sequence in the Nyírség (NE Hungary) The identification of the key surfaces with most of the available methods, and the regional mapping of these surfaces are essential from the aspect of the exact hydrogeological modeling of the vulnerable water basis of the Northern part of the Great Hungarian Plain. The extended nomenclature of the sequence stratigraphy, according to our recent experiences, makes it possible to dissect the entitled sequence by key surfaces (SB, MFS) and the identification of the sequence tracts (LST, TST, HST). The available data are the logs of the water mining deep drillings (the spatial distribution is not homogeneous!), a part of which is digitalized already, however, the completion of the database is required in the frames of the PhD work. The stratigraphic interpretations can be completed by lithological models. The language of the thesis may be Hungarian or English.
3. Máza-Dél – Váralja-Dél, Komló kutatási terület alsó jura széntelepes rétegsorának szekvenciasztratigráfiai modellezése (Mecsek-hg. DNy Magyarország) A jelölt feladata a több mint 60 mélyfúrás által harántolt, közel 400 m vastag széntelepes rétegsor szekvenciasztratigráfiai értelmezése, a kulcs-horizontok azonosítása, a rendszer egységek jellemzése, ezen keresztül a telepazonosítások újraértékelése, vezér- és kísérőtelepek azonosítása (a rétegsorok egy része digitálisan már rendelkezésre áll). A rendelkezésre álló anyag a mélyfúrások adattári dokumentációja, a Pécs-Vasasi magraktár rendelkezésre álló anyagai ill. a tervezett paraméterfúrás maganyaga, esetenként, analógiák alapján nem túl távoli feltárások rétegsorai. A doktori munkával szemben elvárás minimum a rétegtani egységek dátumvonalhoz igazított 3D modellezése, a tektonikai értelmezési problémák megoldásának elősegítése, sikeres szerkezetföldtani megoldás esetén a földtani modell 3D megjelenítése. A dolgozat nyelve lehet magyar, ill. angol. 3. Sequence stratigraphic analysis of the lower Jurassic coal bearing siliciclastic sequence in the area Máza-Dél – Váralja-Dél, Komló (Mecsek Mts. SW Hungary) The work of the candidate is the sequence stratigraphic analysis of the nearly 400 m thick coal bearing siliciclastic sequence penetrated by more than 60 deep drilling, by identification of the key surfaces, description of the systems tracts and thus reinterpretation of the coal seam correlations, identification of the main and associated coal seams (a part of the deep drillings is digitalized already). The available data are the well logs (and detailed
descriptions) of the deep drillings, core samples stored at Pécs-Vasas and those of the planned parameter deep drilling and the materials of outcrops not far from the researched area. The 3D modeling of stratigraphic units at least related to any datum horizon, the contribution of the tectonic interpretations and, in the case of successful structural geological interpretation, a development of a complete 3D model is required. The language of the thesis may be Hungarian or English.
