A földgáz végfelhasználói árváltozás okainak a bemutatása1 A jelen összeállítással szeretnénk érthetőbbé tenni a földgáz árával, ill. árváltozásaival kapcsolatos tényezőket. Az anyag az alábbi témákat foglalja össze:
I. II. III. IV.
I.
A kőolaj‐ és földgázárak összefüggése A dollár árfolyam változása és hatása a földgázárra Árszabályozási kérdések A hazai földgáz‐árváltozások magyarázata
A kőolaj‐ és földgázárak összefüggése
A földgázárak változásaival kapcsolatos hírekben – és az azok nyomán felmerülő kérdésekben – általában elhangzik, hogy a földgáz ára (vajon hogyan is) követi a kőolaj ár(változás)át. Ennek oka, hogy a közvélemény számára leginkább a kőolaj tőzsdei árváltozása követhető nyomon, másrészt ez ténylegesen hatással van azon kőolajtermékek árára, amelyek valóban közvetlenül befolyásolják a hosszú távú szerződéseken keresztül vásárolt hazai import földgáz árát. A földgáznak, mint egy piaci terméknek az ára azonban nem csak a hosszú távú hazai importtal összefüggésben jelenik meg a sajtóanyagokban, és a pénzügyi elemzők termékpiaci híradásaiban szereplő földgázár változása a legtöbbször egész más okokra vezethető vissza, mint egy hazai importár változás. A földgáz ára ugyanis a földgáz adás‐vételének módjától függően is változhat, és többféle számítási módja is létezik, ahogyan a kőolaj árának is, nem is beszélve a földgáz termékár különbözőségeiről gázminőség és kitermelési hely szerint. Csak egy példaként, az egyes gázvezeték elosztási pontokon (az ún. „HUB”‐okon, mint az osztrák Baumgarten gázelosztó központ) érvényesülő földgázárak teljesen más piacbefolyásoló erők, sokszor az egyes országok importszerződésekből származó, tényleges fogyasztói igénnyel azonban már le nem fedett földgázmennyiségek aktuális kereslete‐kínálata hatására alakulnak ki. Ezzel szemben az egyes hosszú távú kereskedelmi – import‐export – szerződésekben rögzített árképzési metodikák másként alakítják az árakat. Ezek alapján a különböző spot vagy származtatott kőolaj termékpiacokon kialakuló termékáraknak csak közvetett, és általában hónapokkal késleltetett hatása van az importszerződések szerinti földgázárra. A földgáz exportőrök és vásárlóik között fennálló szerződésekben ugyanis a földgáz árát a szerződésben rögzített képletek szerint számítják, és a különböző kőolajtermékek tőzsdei árváltozása csak a képletekben meghatározott módon befolyásolja a szerződéses földgázár alakulását. A hazai fogyasztók ellátását a hazai kereskedők jelenleg több földgáz importszerződéssel biztosítják. A legnagyobb hazai relációjú földgázexportőr az orosz fél, de a magyar földgázkereskedők rendelkeznek német és francia exportőrökkel kötött szerződésekkel is hazai fogyasztók ellátásbiztonságának növelése érdekében (ez utóbbi, nyugati relációjú szerződések jelentőségét az utóbbi években tapasztalható keleti importproblémák mutatták meg igazán). Ezek az importszerződések a földgáz importár meghatározására szolgáló képletben két kőolajtermék (a fűtőolaj és a gázolaj) árváltozását tartalmazzák. A különböző relációjú importszerződésekben szereplő képletek azonban nem azonosak és az importszerződések tartalma üzleti titkot képez, ezért a hatályos törvényi rendelkezések alapján nem hozhatóak nyilvánosságra. 1
Az összeállításban szereplő ábrákhoz a kőolaj adatok esetében az EIA Petroleum Navigator honlapján található adatok, a kőolajtermék adatok esetében a Platts adatai kerültek felhasználásra. Az adatok alapján végzett kalkulációkért a Platts nem vállal felelősséget.
2 Ugyanakkor szintén az Országgyűlés által alkotott törvényi előírások szerint korábban a közüzemi fogyasztókat, majd a hazai földgázpiac teljes megnyitását követően jelenleg az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználókat ellátó kereskedők földgáz forrásainak árát úgy kell megállapítani, hogy a „…hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget…”, illetve az vegye figyelembe „…az engedélyesi tevékenység végzésével felmerült a költségeket, befektetéseket és biztosítja ezek méltányos – az üzleti kockázatot figyelembe vevő – megtérülését…”. Ezeknek a törvényi előírásoknak a részletszabályait 2009. december 31‐ig a földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. (XII. 25.) GKM rendelet tartalmazta, jelenleg pedig ezt egyes részeiben már 2009. július 1‐től, teljes egészében 2010. január 1‐jétől felváltó, a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzésről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet tartalmazza. Ezek a jogszabályban rögzített import földgázár meghatározási szabályok a gyakorlati alkalmazhatóság és az átláthatóság érdekében, valamint a jogalkotási elveknek megfelelően egyetlen általános képlettel (1. Melléklet) próbálták/próbálják meg lefedni a különböző importszerződésekben szereplő képletek áralakító tényezőit. Ez nem túl bonyolult matematikai nyelven azt jelenti, hogy több hasonló meredekségű függvényre a jogszabály megpróbál egy átlagos meredekségű függvényt ráfektetni az árszabályozás általános érvénye, illetve a törvényi előírások egyidejű betarthatósága érdekében. Azaz a rendeletek szerinti képlet a fenti okok miatt konkrétan nem egyezett/zik meg egyik konkrét importszerződésben szereplő képlettel sem, azonban a földgázár szabályozásánál figyelembe veendő import földgázár szintjét egy jogszabályban rögzített általános képlet határozza meg, ahogyan ez a földgázpiac teljes megnyitása előtt, a hatósági földgázárak idejében is történt. Ez a jogszabályi képlet pedig a kereskedőnkénti importszerződésekben található képletekből adódó import földgáz árak átlagát adja eredményül (képlet szerinti földgázár, dollárban számítva – a forint/dollár árfolyam hatása nélkül). Ezeknek jogszabályokban megjelenő, mindenki által hozzáférhető, az importszerződések átlagfüggvényét leíró képleteknek a szakmai megalapozottságát vagy jogi relevanciáját eddig egyetlen szakmai vagy jogi grémium, illetve ágazati vagy fogyasztói érdekképviselet sem vitatta, illetve kérdőjelezte meg. Természetesen az árszabályozás szükség esetén csiszolásra, illetve a megváltozó piaci viszonyhoz való igazításra szorul, így ha a magyarországi importszerződések szerinti földgázár képletek, vagy a szerződéses alapfeltételek megváltoznak, akkor a hazai árszabályozásnak, ezzel egyidejűleg a jogszabály szerinti képletnek is ezekhez kell majd idomulnia. Annak érdekében tehát, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy miként függ össze a hazai felhasználásra kerülő import földgázmennyiség ára a kőolaj termékek áraival, ezeknek a jogszabályok szerinti képleteknek, illetve paramétereiknek az elemzése szükséges. Emellett fontos megérteni a képlet szerinti ár, az árszabályozás szerinti importár, és a végfelhasználói árban elismert importár fogalmát. A továbbiakban tehát ‐
képlet szerinti áron a fent hivatkozott árrendeletekben rögzített képletek szerinti földgáz árat értjük, amely megegyezik importszerződésekben található képletekből adódó földgáz árak átlagával, forintban megadott értékeknél a mindenkori forint/dollár árfolyamot figyelembe véve,
‐
árszabályozás szerinti import földgáz ár az árrendeletek alapján negyed évre előre rögzített forint/dollár árfolyamon számított, képlet szerinti földgáz ár (2009. júliustól nem különböztetjük meg a képlet szerinti és az árszabályozás szerinti földgáz árat),
3 ‐
a végfelhasználói árban elismert földgáz ár pedig az árszabályozás szerinti import földgáz árnak a felhasználók által ténylegesen megfizetett része (mint alább látható, ez a jogszabályban megállapított alacsony fogyasztói hatósági árak miatt olykor eltért az árszabályozás szerinti import földgázártól és a képlet szerinti ártól).
Az 1. ábra a kőolaj és a – földgáz importszerződésekben szereplő – két kőolajtermék tőzsdei árváltozását mutatja be az elmúlt 4 évre vonatkozóan (a 10 évre való visszatekintés a 2. Mellékletben található). 1. ábra
A kőolaj tőzsdei árváltozását a gázolaj ára általában „pontosabban” követi, mint a fűtőolajé, mivel a gázolaj felhasználását – és így árát – kevésbé befolyásolja a fűtési időszakokra jellemző szezonalitás. Az árváltozási jellemzők érzékeltetése kedvéért a 2. ábrán minden hónapra vonatkozóan az látható, hogy a kőolaj és kőolajtermékek ára hogyan változott az előző hónaphoz képest.
4 2. ábra
Bizonyos hónapokban a kőolajtermékek árváltozásának mértéke közel van a kőolajéhoz, míg bizonyos hónapokban akár ellentétes is vele. Nem fedezhető fel szezonalitás, periodicitás. Elemzők szerint ezek az árváltozások elsősorban a finomítói kapacitásoktól, a készletek nagyságától függnek, de akár olyan természeti katasztrófák is befolyásolhatják a kőolaj árát, mint például a Katrina hurrikán, ami komoly fennakadásokat okozott a kitermelésben. Mivel a földgáz árát alakító (az 1. Mellékletben bemutatott) képletben a két kőolajtermék árváltozása 50‐ 50%‐os súllyal van figyelembe véve, a gázolajnak a kőolajhoz hasonló árváltozásait többnyire tompítja a fűtőolaj árváltozása. Tovább nehezíti az egyértelmű összefüggés megállapítását a kőolajár és a földgázár között, hogy a földgáz árképletében az aktuális időszakot (időpontot) megelőző időszakok (képlettől függően félév, háromnegyedév, stb.) átlagárainak változása szerepel. Az importszerződések képleteiben szereplő változók definíciója, így a rendeleti képletek szerint is az adott időpontra számolandó földgáz árat a kőolajtermékek adott időpontot megelőző 9 hónapra vonatkozó átlagárának a bázis2 9 havi átlagárhoz viszonyított változása alakítja. Azaz a kőolaj árának pillanatnyi változása nem feltétlenül jelenik meg markánsan a földgáz árában, mivel a 9 havi átlag kisimítja a nagyobb változásokat. Az érdekesség kedvéért a 3. Mellékletben bemutatjuk azt is, hogy mi a hatása a kőolajtermékek áránál alkalmazott átlagolási időszak hosszának, és a jelenlegi emelkedő szakaszban egy hipotetikus importár modell szerint milyen áremelési hatásokkal járna a 9 hónapos átlagolási periódus csökkentése, és a spot árakhoz való közelítése. A 3. ábra a kőolaj és az import földgáz átlagos árát mutatja az elmúlt 4 évben. 2
Az 1. Melléklet képleteiben, a zárójelben szereplő konstansok az adott kőolajtermék 9 havi bázis átlagárát jelentik, USD/t‐ban
5 3. ábra
Az ábra alapján megállapítható, hogy 2009 folyamán ténylegesen lecsökkent a földgáz képlet szerinti ára (lásd 1. Melléklet). A 4. ábrán a kőolaj és földgáz árának USD‐ben számított százalékos változása látható az előző hónap árához képest, szintén a változások eltérő irányainak bemutatása érdekében. 4. ábra
6 Mivel a földgáz esetében a szerződések többségénél a negyedév első hónapjára dollárban megállapított ár a teljes negyedévben érvényben marad, csak negyedévente lehet a dollárban mért változást bemutatni. Az ábra jól mutatja, hogy kőolaj és a földgáz ára ugyanabban az időszakban, egymáshoz képest nem azonos mértékben és irányban változott. A fentiek alapján megállapítható, hogy van ugyan összefüggés a kőolaj és a hazai import földgáz ára között, de nincs egyértelmű (lineáris) megfelelés.
II.
A dollár árfolyam változása és hatása a földgázárra
Az import földgáz forintban kifejezett árának a van egy nagyon fontos további eleme a dollárban rögzíthető importárhoz képest, ez pedig a forint/dollár árfolyam nagysága. (Az importszerződések többségét dollárban kell fizetni, ennek megfelelően az import földgázért a kereskedő, illetve később a felhasználó által forintban fizetett árat a képlet szerinti földgázár és az árfolyam szorzata adja.) Az 5. ábrán bemutatjuk, hogy a képlet szerinti földgázár és az árfolyam hogyan változott az elmúlt 4 évben. 5. ábra
Az ábrán látható, hogy 2006 szeptemberétől a forint a dollárhoz képest folyamatosan erősödött, 2008 júliusában volt a legerősebb. Az árfolyamnak ez a kétéves erősödése (220 Ft/USD‐ről 147 Ft/USD‐re) 5 hónap alatt „eltűnt”, és a következő 3 hónap végére már az erősödést megelőző szint fölé emelkedett mintegy 10%‐kal. A 2009. júliusi földgáz modellváltás előtt és után a forint/dollár árfolyam eltérő módon került figyelembe vételre. Az új árfolyam‐számításról szóló összeállítást a 4. Melléklet tartalmazza.
7 A 6. ábra a dollár árfolyam és a kőolajár változását mutatja, amelyből láthatóak az ellentétes irányú változások is. 6. ábra
A 7. ábrán – az eddig leírtak összefoglalásaként – a kőolaj árat és a képlet szerinti, forintra átszámított import földgázárat hasonlítjuk össze. 7. ábra
8 A fenti ábrán az látható, hogy a kőolaj ára 2007 januárjától folyamatosan emelkedett 2008. júliusig. A kőolaj 2007. januári áremelkedése 2008. januárban jelent meg a földgázárban, míg a 2008. júliusi csúcs 2009 márciusában éreztette hatását. Tehát arra az esetlegesen felmerülő kérdésre, hogy 2009. év elején miért nem jelent meg a képlet szerinti földgázárban a kőolaj árának csökkenése, a fentiekben választ is adtunk.
III.
Árszabályozási kérdések
Miért kell használni a „képlet szerinti” jelzőt a földgázár előtt? Korábban a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény rendelkezéseit végrehajtó, a földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. GKM rendelet rendelkezett arról, hogy a képlet szerinti földgázárból az adott negyedéves időszakra számított – árszabályozás szerinti – földgázárat az ármegállapítást megelőző és követő negyedév – tényleges és várható – földgázáraival kell meghatározni, és arról is, hogy a nem tény árfolyamok esetében mely időszaknak az árfolyamát kell figyelembe venni az ármeghatározás során. Ez további átlagolást, tompítást jelentett az alkalmazandó földgázárak megállapításánál. Ezeknek a rendelkezéseknek a „kiegészítése” volt az a szintén a 105/2005. GKM rendeletben rögzített szabály, hogy az átlagolások és a várható adatok alkalmazása miatti, a rendelet alapján számított és a tény értékek közötti különbségek számszerűsítésére a következő időszakban utóelszámolást kellett végezni a nagykereskedőnél felhalmozódott bevételek vagy hiányok kiegyenlítése érdekében. Ezt a szerepet töltötte be az import korrekciós (ún. „ik”) tényező. Ezt, az eredetileg kizárólag az árszabályozási rendelkezésekből következő várható és tényleges adatok közötti eltérés kezelésére szolgáló korrekciós tényezőt később politika arra is használta, hogy a rendeleti árszabályozás szerint egyébként indokoltnak minősíthető földgázár‐változást nem az árszabályozásnak megfelelő mértékben, hanem annál alacsonyabb szinten vegye figyelembe a fogyasztói árban, az importköltség többlet utólagos elismerése mellett, illetve később a rendeletben foglalt szabályozás módosításával már egyáltalán ne vegye ezt figyelembe, utólagos elismeréssel sem. A 8. ábra mutatja be a képlet szerinti, az árszabályozás szerinti és a végfelhasználói árban elismert földgázárat (2009. júliusig).
9 8. ábra
Az ábrából is leolvasható, hogy 2009 januárjában a tényleges import ár 110 Ft/m3 felett volt, árszabályozásilag 106 Ft/m3‐t lett volna indokolt elismerni, azonban az akkori jogszabályban rögzített hatósági fogyasztói ár csak 82 Ft/m3‐re nyújtott fedezetet. A hatósági fogyasztói árban elismert import földgázárat ugyanis úgy kaphattuk meg, hogy a rendszerhasználati díjakat (szállítás, tárolás, elosztás) és a kereskedelmi árréseket levontuk ténylegesen kihirdetett fogyasztói gázárból. A 2009. júliusi földgázpiaci modellváltás következményeként azonban a korábbi közüzemi szolgáltatókat felváltó, és a közüzemhez képest jelentősen leszűkített végfelhasználói kört ellátó egyetemes szolgáltatók már nem kötelesek a korábbi közüzemi nagykereskedőtől vásárolni a földgázt, és a korábbi fogyasztói hatósági árak is megszűntek, felváltva őket egy szolgáltatói ármegállapítással, és egy ezt ellenőrző, jogszabályban rögzítettek szerinti árplafont kalkuláló független hivatali árkontrollal. A közüzemi szolgáltatók földgáz forrásainak biztosításával egyidejűleg korábban a közüzemi nagykereskedő gondoskodott a téli időszak ellátását biztosító földgáztárolásról is, viselte kockázatait, és annak esetleges eredményhatásait is. Azonban 2009 júliusától, szintén a földgázpiaci liberalizáció következtében, az egyetemes szolgáltatás árszabályozásának részeként a jóval kisebb pénzügyi likviditással rendelkező egyetemes szolgáltatóknak kell már viselniük a tárolt földgáz költségének termék‐ és árfolyamkockázatát. Ennek a gazdálkodási‐finanszírozási problémának a kezelésére született az a megoldás, hogy a III. és IV. negyedévben a betárolt gáz árát 30 % ill. 40 %‐ban figyelembe veszi az árszabályozás szerinti földgázár (ez az ún. „tárolói hatás”), vagyis az import földgázár mellett a tárolt földgáz elismert ára is érvényesül (szintén a 29/2009. KHEM rendelet előírásai szerint).
10
IV.
A hazai földgázár változások magyarázata
1) 2009. július, földgáz importár Amikor a médiában a fogyasztói árban érvényesítendő földgáz importár‐csökkenésről beszéltek 2009 nyarán, akkor nagy valószínűséggel a képlet szerinti importár csökkenésére gondoltak, ami 2009. januárhoz képest 2009 júliusára valóban felére, mintegy 57 Ft/m3‐rel csökkent (a fenti 8. ábrán lila színnel). Az akkor hatályos rendeletben foglalt árszabályozás szerinti földgázár azonban 2009. januárban mintegy 9 Ft/m3‐rel alacsonyabb volt a képlet szerinti földgázárnál, ahogyan ez a 8. ábrán is látható (zöld színnel), ezzel tehát nem lehetett csökkenteni a felhasználói árakat. Tovább rontotta a teljes piacnyitás utáni egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók számára érvényesíthető árcsökkentési lehetőségeket, hogy az árszabályozás szerinti földgázárhoz képest a végfogyasztói árban elismert import földgázár (a 8. ábrán piros színnel) a 2009. januári időszakban további 23 Ft/m3 körüli összeggel volt alacsonyabb, tehát ezzel az összeggel szintén nem csökkenhetett a végfelhasználó árban elismert importár 2009. júliusra. Teljes mértékben jogos a felhasználók és a sajtómunkatársak által feltett kérdés, hogy a további 25 Ft/m3 körüli csökkentési lehetőség (a végfelhasználói árban elismert 82 Ft/m3 import ár 2009. januárban, és a képlet szerinti, 2009. júliusi 57 Ft/m3 import ár közötti különbség) miért nem következett be a végfelhasználói árban. Erre az alábbi felhasználói áralakítási tényezők adhatnak választ, amelyek függetlenek a földgáz, mint termék árának megállapításától. Az „ik tényező” szerepe az áralakulásban Ha figyelmesen nézzük a fenti 8. ábrát, akkor láthatjuk, hogy a 2009 júliusát megelőző időszakokban az árszabályozás szerinti földgázár, és a végfogyasztói árban elismert import ár jelentősen eltért, emiatt nagy volumenű ún. „kvázi ik hiány”, vagyis az árszabályozás szerint elismert, de az akkori végfogyasztói árban nem érvényesített nagykereskedői beszerzési importköltség halmozódott fel. Ennek a hiánynak a végfelhasználói árban elismerendő összegét a nagykereskedő anyavállalata és a magyar állam közötti tárgyalások során sikerült 66 milliárd forintra csökkenteni, többek között a tárolási tevékenység vizsgálatával. A 66 milliárd forint megfizetése érdekében 2009. júliustól 2009. októberig terjedő negyedévben egy igen jelentős, 17,56 Ft/m3‐t kitevő árelemet kellett minden felhasználónak – vagyis nem csak az egyetemes szolgáltatásban vételezőknek (lakosságnak és a többi jogosultnak), hanem összes hazai földgáz felhasználónak – fizetnie.3 Ez tehát a múltban keletkezett költségelemek utólagos rendezését jelenti. A kiegyenlítő elem bevezetése A 2009. júliusi végfelhasználói ár tartalmazott még egy tényezőt, az ún. „kiegyenlítő elem”‐et is, amely a múltban felhalmozódott költségek rendezése helyett előretekintő módon a 2010‐től várható áremelkedések hatását volt hivatott enyhíteni. A 2009. júliusi földgázár számítások készítésénél ugyanis a rendelkezésre álló földgázár prognózisok szerint 2009. októberben további árcsökkentés érvényesülhetett 3 Ez a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A. §‐a szerinti, ún. „pénzeszköz”. Az árakban történő figyelembe vétel jogszabályi hátterét a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól szóló 27/2009. (VI.25.) KHEM rendelet biztosítja.
11 volna a végfelhasználói árban, viszont 2010. januártól a prognózis már jelentős áremelést tartalmazott, pont a fűtési idényre, amikor a felhasznált földgáz mennyisége jóval magasabb. Így a várható 2010. januári áremelkedések mérséklésére a kormányzati döntés eredményeként további 4,3 Ft/m3 került beépítésre III. és IV. negyedévben a júliusi és októberi árba az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók számára, ami 2010. januártól viszont elszámolásra is került, vagyis árcsökkentő elemként érvényesült (lásd 11. ábra). Ezzel a magyar kormányzat próbálta a legnagyobb fogyasztási mennyiséggel jellemezhető téli fűtési időszakra kisimítani az előre kalkulálható áremelkedést. Ez a szociálisan rászoruló felhasználók szempontból ugyan releváns kormányzati intézkedés azonban közgazdasági és energetikai szempontból akár megkérdőjelezhető is lehet, hiszen téves árjelzéseket közvetíthet a felhasználók számára, és a reális folyamatoktól eltérő fogyasztásra ösztönözheti őket, továbbá a földgázpiaci modellváltás kapcsán a hazai jogrendszerben elvileg élesen el lett különítve a földgázpiaci szabályozás a szociális célzatú kormányzati intézkedésektől és jogszabályoktól. Ezen túlmenően megemlíthető, hogy ez a lépés egy olyan árszabályozási modellen kívüli, nehezen tervezhető egyedi elemet emelt be az egyetemes szolgáltatói ármegállapítás menetébe, amelynek a tényleges fogyasztási mennyiségek alapján történő elszámolása komolyabb árszabályozási problémákat is okozhat még a kalkulált és tényleges bevételi‐kiadási szolgáltatói adatok jelentős – akár százmillió forintos – eltérése esetén. Az árszabályozási év kezdetéből és a modellváltásból fakadó szabályozási hatások 2009. július az árszabályozási év kezdetét, és egyben a földgázpiaci modellváltást is jelentette. Az eredeti árszabályozás szerinti indexálás és a piaci modellváltás hatása együttesen további mintegy 3 Ft/m3 áremelést jelentett a piaci szerkezet megváltozása, a közüzem megszűnése következtében. Így bár 2009. júliusban a végfelhasználói árban elismert importár 57,1 Ft/m3 volt (a januári mintegy 82 Ft/m3‐hez képest), a fenti áremelő hatások (18+4+3=25) teljesen lefedték az árcsökkentési lehetőséget (a tizedesek kerekítésével számolva). 2) 2009. október 2009. októberre a földgáz importára már lassan elkezdett növekedni, így a végfelhasználói árban 2009. októberben 58,11 Ft/m3 földgázár került elismerésre, a tárolói hatás rendeletben foglalt képlet szerinti figyelembe vételével. Viszont a 66 milliárd forint hiány miatt fizetendő pénzeszköz összege 17,56 Ft/m3‐ről 3,14 Ft/m3‐re csökkent a végfelhasználó árban, amelynek a következtében végfelhasználói gázdíjat 10%‐kal lehetett csökkenteni, ellenben jogszabály‐módosítás következtében a pénzeszközt fizető felhasználói kör leszűkült, és a pénzeszköz fizetési időtávja kitolódott. 3) 2010. január 2010. januártól az árszabályozás szerinti indokolt földgázár 62 Ft/m3(a tárolói hatással); ehhez adódik a korábbi ik hiány miatt továbbra is fizetendő 3,14 Ft/m3; azonban a kiegyenlítő elemként 2009. II. félévében a felhasználóktól beszedett többlet pénzösszeg visszafizetése miatt 3,7 Ft/m3‐rel csökkenhetett az egyetemes szolgáltatási végfelhasználói ár a 2010. január‐április időszakra, a téli fűtési idény leghidegebb hónapjaiban;
12
emellett viszont a 2010‐ben induló új, négyéves árszabályozási periódushoz kapcsolódóan, a 2009. évben elvégzett költség‐felülvizsgálat eredményeként a rendszerhasználati díjak jelentősen megváltoztak, a lakosság számára összesen 6,4 Ft/m3‐rel nőttek, az előző árszabályozási ciklusban bekövetkezett beruházások és fejlesztések költségeinek a törvényi szabályozás szerinti indokolt mértékű elismerésének a hatására.
4) 2010. áprilistól várható 2010. áprilisra várhatóan a jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint megszűnik az árban a tárolói hatás (mivel ez csak a negyedik és az első negyedévben van); megemelkedik az olajtermékek tőzsdei jegyzésára; gyengülni látszik a forint árfolyama a dollárhoz képest; és mindenképpen megszűnik a kiegyenlítő elem visszafizetésének a felhasználói ár 2010. I. negyedévében érvényesülő csökkentő hatása. Ezek a hatások összességében a földgázár emelkedését okozhatják az előzetes becslések szerint, de ennek mértéke az egyes tényezők tényleges változásának hatására alakul majd ki. Az alábbi (9‐12.) ábrák a fentiekben bemutatott tényleges árváltozásokat szemléltetik. 9. ábra
13 10. ábra
A 11. ábra azt szemlélteti, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóktól 2009. július‐ decemberben beszedett, majd 2010. január‐március időszakban visszafizetett kiegyenlítő elem milyen felhasznált földgáz mennyiségekre érvényesül a fűtési időszakban (a 2010‐es földgázfogyasztás mennyiségi adatok becslések, ahogy fentebb is ismertetésre került, a kiegyenlítő elem tényleges elszámolása csak a tény mennyiségi adatok ismeretében válik lehetségessé).
14 11. ábra
A 12. ábra az árszabályozás szerinti import földgázárra a jogszabályok alapján terhelt további tételek alakulását mutatja be. 12. ábra
15 Az egyetemes szolgáltatási árváltozásokat árszerkezeti elemváltozásonként az alábbi táblázat mutatja összefoglalva.
2008. 2009. október július KSZ/ESZ árrés MSZKSZ díj Elosztás Szállítás, tárolás Mobilfinanszírozás Nagyker árrés Szabályozással kapcsolatos hatások összesen* Kiegyenlítő elem Ik Földgáz ár Földgázzal kapcsolatos hatások összesen** Mindösszesen ÁFA nélkül**
3,07 0,60 11,78 10,02 0,63 0,91
3,36 1,27 11,85 10,96 1,75 0,91
Változások Ft/m3 2009. 2009. 2010. 2009. 2010. július‐ október‐ január‐ október január 2008. 2009. 2009. október július október 3,36 5,74 0,29 0,00 2,38 1,40 1,87 0,67 0,13 0,47 12,08 16,62 0,07 0,23 4,54 11,05 12,78 0,94 0,09 1,73 1,75 1,75 1,12 0,00 0,00 0,91 1,12 0,01 0,00 0,21
3,09
0,45
9,33
‐8,02 0,00 3,89 ‐4,13
0,00 0,00 82,88
4,30 17,56 57,06
4,30 3,14 58,11
‐3,72 3,14 62,00
4,30 17,56 ‐25,82
0,00 ‐14,42 1,05
‐3,96
‐13,37
109,89 109,02
96,09
101,29
‐0,87
‐12,92
5,20
*: ezen sorokban a pozitív értékek áremelési nyomást, a negatív értékek árcsökkentési lehetőségeket jelentenek a szolgáltatók által az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók számára érvényesített árban **: Ez a Hivatal által elismerhető egyetemes szolgáltatási ár legmagasabb értéke (2010. áprilisra a rendelkezésre álló adatokból származó becslések alapján)
16 1. számú melléklet A földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. (XII. 25.) GKM rendelet szerinti földgázár képlet ie = 287,98 x (0,5 x fo/302,093 + 0,5 x go/541,562) usd ie
usd
:
fo:
go:
a rendelkezésre álló tény importárakat és a kőolajtermékekre vonatkozó világpiaci árelőrejelzéseket figyelembe vevő tárgyidőszaki importár előrejelzések alapján számított átlagos földgáz beszerzési ár a rendszeres árkorrekciós 3 javaslatokban, USD/em az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke USD-ben metrikus tonnánként, az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során. [Az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj árait a „Platts European Marketscan” tartalmazza a „European Assessments” FOB Med (Italy) „1 PCT” részben. Ha havi értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő Forward jegyzéseket kell alkalmazni.] A havi átlagár a napi legmagasabb, ill. legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke, USD/t A 0,2%-os kéntartalmú gázolaj (tüzelőolaj) havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke USD-ben metrikus tonnánként, az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során. [A 0,2%-os kéntartalmú gázolaj árait a „Platts European Marketscan” tartalmazza a „European Assessments” FOB Med (Italy) „gasoil.2” részben. Ha havi értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő Forward jegyzéseket kell alkalmazni.] A havi átlagár a napi legmagasabb, ill. legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke, USD/t
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzésről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet szerinti földgázár képlet
fg fgUSDA fo:
go:
USDA
= 14,426 × (0,5 × fo / 520,928 + 0,5 × go / 935,741)
import gáz ára, USD/GJ az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során USD/t-ban (3 tizedes értékre kerekítve), USD/t A havi átlagárat a Platts által publikált „1 PCT Fuel FOB Med Cargoes” napi „low” és „high” értékeiből külön-külön meghatározott (2 tizedes értékre kerekített) havi átlagok számtani középértéke adja. Ha a havi tény értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő (az aktuális negyedévet megelőző negyedév második hónapjának 15-e és a hónap vége közötti időszak banki napjain jegyzett) Forward árakat kell alkalmazni. A havi átlagár a napi legmagasabb, illetve legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke. a 0,1%-os kéntartalmú gázolaj havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során USD/t-ban (3 tizedes értékre kerekítve), USD/t A havi átlagárat a Platts által publikált „Gasoil 0.1 FOB Med” napi „low” és „high” értékeiből külön-külön meghatározott (2 tizedes értékre kerekített) havi átlagok számtani középértéke adja. Ha a havi tény értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő (az aktuális negyedévet megelőző negyedév második hónapjának 15-e és a hónap vége közötti időszak banki napjain jegyzett) Platts Forward jegyzéseket kell alkalmazni. A havi átlagár a napi legmagasabb, illetve legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke.
17 2. számú melléklet
18 3. számú melléklet
Az átlagolási időszak hosszának növelése jelentősen kisimítja, és így tompítja a figyelembe veendő árváltozás mértékét (a hazai számítások jelenleg a háromnegyed éves időszakot alkalmazzák). A negyedéves átlagoláshoz képest a féléves időszakkal korrigált földgáz ár 20‐25 Ft/m3‐rel, a háromnegyed éves 30‐35 Ft/m3‐rel is eltérhet (200 Ft/USD árfolyamon). A bemutatott négy évben a háromnegyed éves követésű földgázár átlagosan 7 Ft/m3‐rel, a féléves átlagosan 3 Ft/m3‐rel volt alacsonyabb a negyedéves követésű földgázárhoz képest.
19 4. számú melléklet
A dollár árfolyam figyelembevétele 2009. július előtt és után 2009. július előtt a dollár árfolyam figyelembevétele a 105/2005 (XII. 25.) GKM rendelet alapján történt, július után pedig a 29/2009 (VI. 25.) KHEM rendelet szerint. A földgáz modellváltás előtt (105/2005. (XII. 25.) GKM rendelet) az árkorrekció időpontját megelőző második hónap 1‐15 napjának átlag árfolyama került alkalmazásra az egyes árkorrekcióknál. A 2008‐ban nyolc hónap alatt bekövetkezett közel 100 Ft/USD árfolyamváltozás felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szabályozás nem tartható. Két árkorrekciós időpontban is a figyelembe vett árfolyam 40‐50 Ft/USD‐vel elmaradt a tényleges árfolyamtól. 2009. júliustól a rendeleti szabályozás szerinti forwardok alapján megállapított árfolyam kerül alkalmazásra.
A hatályos árszabályozás szerinti, hosszú kormányzati egyeztetések alapján kialakult, és a 29/2009 (VI. 25.) KHEM rendeletben rögzített forward árfolyam számítási elvek szerepe, hogy az árszabályozásban alkalmazott negyedéves időszakokra a Ft/USD árfolyam alakulását becsülni lehessen. Az alkalmazott képlet az MNB középárfolyamon, a forinthoz kapcsolódó BUBOR, illetve a dollárhoz kapcsolódó LIBOR jegyzéseken, valamint azon az időponton alapszik, amely időpontra az árfolyamot becsülni szeretnénk, tartalmaz továbbá egy szintén kormányzati egyeztetéseken kialakult és jogszabályban rögzített, az eladási
20 árfolyam és a középárfolyam eltéréséből származó likviditási tényezőt, ami az MNB középárfolyam feletti tényleges deviza eladási árfolyamok többlet költségét tartalmazza a szolgáltatók számára. A földgáz‐kereskedelemben a kifizetések jellemzően a tárgyhót követő 18‐án történnek, ezért az árszabályozásban az árfolyamokat az adott negyedév hónapjait követő hónapokra számítjuk. Azaz például 2010. második negyedévére vonatkozóan a forward számításhoz kapcsolódó dátumok: május 18., június 18., illetve július 18.. A három időpontra számított forward árfolyamoknak a napok számával súlyozott átlagát vesszük figyelembe a díjszámítás során. A forward számítást meghatározott időszakban kell elvégezni, jogszabály szerint a negyedévet megelőző hónap 15. napját megelőző 30 nap jegyzéseit figyelembe véve. Azaz, szintén 2010. második negyedévére vonatkozóan, a február 15 – március 12. közötti időszak jegyzéseit (mivel az MNB devizaközép árfolyamok csak munkanapokon kerülnek közzétételre, így a március 15‐e nincs a számításban). A forward számítást első alkalommal a 2009. októberi árak számításakor kellett alkalmazni, ekkor a figyelembe vett időszak szeptember 1‐15. közé esett (a 29/2009 (VI. 25.) KHEM rendelet késői hatályba lépése miatt volt rövidebb az első időszak), ahogy ez a fenti ábrán is látható. Az ekkor számított árfolyam tényleges alkalmazása az előbbiekben leírtaknak megfelelően november 18‐tól 2010. január 18‐ig tart, ezt jelöli az ábrán a világoskék szaggatott vonal. Az árszabályozás szerint elfogadott forward árfolyam a tényleges (MNB) spot árfolyamnál magasabb volt. A 2010. januárra számított forward árfolyamnak az egyetemes szolgáltatók számára érvényes alkalmazási időszaka 2010. február 18‐án indul és 2010. április 18‐ig tart (narancssárga szaggatott vonal), amely viszont jelentősen alacsonyabb a spot MNB devizaárfolyamnál, így minden bizonnyal a tényleges piaci spot eladási árfolyamoknál is. (Az árfolyam emelkedés időszakában ez jellemző. ) Tehát az árszabályozás szerint 185 Ft/USD körüli árfolyammal kalkulálthoz képest a jelenlegi spot árfolyam 200 Ft/USD körül jár. Ha a korábbi, piacnyitás előtti árfolyam szabályozás szerinti tény költségekkel történő elszámolás megmaradt volna, akkor 2010. I. negyedévhez tartozóan jelentős, 15 Ft/USD körüli összeggel kellene elszámolni (lásd a fenti ábra) az engedélyesek javára. A fentiekből következik, hogy általánosságban ugyan forward számítás alapján megállapított árfolyam 4‐ 5 Ft/USD‐vel magasabb a forward számítás időszakában érvényes spot árfolyamnál, de az árfolyam tényleges alkalmazási időszakában (amikor az engedélyesek devizában fizetnek a földgázért) ez a különbség már nem releváns, mivel az árfolyam tényleges alakulásának a hatása érvényesül, ami pedig lehet pozitív és negatív egyaránt. A 2010. áprilisra számított forward árfolyam alkalmazása 2010. május 18‐án fog indulni, ezért ez a fenti ábrán nem látható. Az árfolyam számítás új rendszerének alkalmazásában egy átmeneti időszak is érvényesült, amikor az elhúzódó jogszabályalkotás miatt a felajánlási árral rendelkező kereskedők és egyetemes szolgáltatók 2009. III. negyedévre nem tudtak az árszabályozás szerint elfogadott forwardok alapján dollárt vásárolni, ugyanakkor az árfolyam figyelembevétele a forward számítás szerint történt. A tény árfolyam jelentősen csökkent az árjóváhagyáskor figyelembe vett forward árfolyamhoz képest 2009. III. negyedévben. Mivel a kereskedők hatályos rendelkezés hiányában nem a forwardok alapján vásároltak előre dollárt, a III. negyedévben az árban figyelembe vett és a tényleges árfolyam közötti különbség miatt a fogyasztók által megfizetett többlet 2009 IV. és 2010. I. negyedévben elvonásra kerül(hetet)t. Ezt követően azonban a rendeleti újraszabályozás alapján a forward árfolyamszámítás alkalmazása rögzített, így a jövőben a becsült forward árfolyamok és a ténylegesen érvényesülő spot árfolyamok közötti különbözet elszámolási lehetősége megszűnt.
21
Forward árfolyam számítási modellje: A rendelet szerinti időszak (aktuális negyedévet megelőző utolsó hónap 15. napja előtti 30 nap) minden napjától a várható fizetési napokra (aktuális negyed év második, harmadik és következő negyedév első hónapjának 18. napjaira) az alábbi képlettel számított árfolyamok likviditási tényezővel növelt értékének a fizetés szerinti hónapokra számított átlaga a várható értékesítési mennyiséggel súlyozva. forward számítás időszaka
aktuális negyedév
23
forward árfolyam =
1+
spot árfolyam
BUBOR
spot árfolyam: BUBOR:
napok száma bázis napok száma
100
*
LIBOR 100
1+
*
napok száma bázis napok száma
*
Magyar Nemzeti Bank (MNB) napi középárfolyam a negyedévet megelőző utolsó hónap 15. napját megelőző 30 napon, szorozva a likviditási tényezővel (2009. IV. negyedévre 1,0055) MNB által közzétett BUBOR fixingek (http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_statisztikak) → Első kifizetésre (aktuális negyed év második hónap 18‐a): 3 havi lejárat → Második kifizetésre (aktuális negyed év harmadik hónap 18‐a): 4 havi lejárat → Harmadik kifizetésre (aktuális negyed évet követő első hónap 18‐a) : 5 havi lejárat USD LIBOR kamatláb (megtalálható pl. a Reuters vagy bankok honlapján) → Első kifizetésre (aktuális negyed év második hónap 18‐a): 3 havi lejárat → Második kifizetésre (aktuális negyed év harmadik hónap 18‐a): 4 havi lejárat → Harmadik kifizetésre (aktuális negyed évet követő első hónap 18‐a) : 5 havi lejárat spot árfolyamok napjai és a kifizetés napja között eltelt napok száma 360
LIBOR: napok száma: bázis napok száma: Pl: augusztus 15‐én számítva a IV. negyedévre: forward árfolyam =
spot árfolyam
*
1+
BUBOR 3 havi 100
*
105 360
24
november 18‐ra
forward árfolyam = december 18‐ra
spot árfolyam
január 18‐ra
1+ 1+
100 LIBOR 5 havi 100
360 136 360
*
BUBOR 5 havi
136
*
100 LIBOR 4 havi 100
1+
105 360
*
BUBOR 4 havi
1+
*
*
spot árfolyam
spot árfolyam: BUBOR: LIBOR: napok száma: bázis napok száma:
forward árfolyam =
LIBOR 3 havi 100
1+
* *
166 360 166 360
MNB napi középárfolyam augusztus 15. és szeptember 15. között, szorozva a likviditási tényezővel (2009. IV. negyedévre 1,0055) MNB által közzétett BUBOR fixingek →Első (novemberi) kifizetésre: 3 havi lejárat →Második (decemberi) kifizetésre: 4 havi lejárat →Harmadik (januári kifizetésre): 5 havi lejárat USD LIBOR kamatláb (megtalálható pl. a Reuters vagy bankok honlapján) novemberi kifizetésre: 3 havi lejárat decemberi kifizetésre: 4 havi lejárat januári kifizetésre: 5 havi lejárat spot árfolyamok napjai és a fizetés napja között eltelt napok száma 360
