A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek lemeztektonika (tk. 35 – 44. oldal)
2015.10.22.
FÖLDRAJZ
1
A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű , a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakba, (geoszférákba) rendeződtek. GEOSZFÉRÁK: 1. Levegőburok (atmoszféra) 2. Vízburok (hidroszféra) 3. Közetburok (litoszféra). 2015.10.22.
2
A Föld belsejének fizikája o
1. Geotermikus gradiens (100m 3 C) 2. A belső hő radioaktív anyagok (uranium, tórium) bomlásából származik. 3. A nyomás a mélység függvényében egyenletesen növekszik. 4. A sűrűség növekedése hirtelen változást mutat. 5. Bolygónkat mágneses tér veszi körül. (Mágneses deklináció) 2015.10.22.
3
Utazás a Föld középpontja felé A Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű: 1. Földkéreg 2. Földköpeny 3. Külső mag 4. Belső mag
2015.10.22.
4
1. Földkéreg Óceáni kéreg
Szárazföldi kéreg
Óceánok alatt. Vékonyabb, 7-11 km vastag. Felső része bazaltból, alsó része gabbróból áll.
Szárazföldek alatt. Vastagabb, 35-40 km vastag. Felső része gránitból, alsó része gabróból áll.
2015.10.22.
5
2. Földköpeny 2900 km húzódó felületig tart. Felső köpeny Legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny, asztenoszférának nevezzük.
2015.10.22.
Alsó köpeny Szilárd.
6
3. Földmag Külső mag (maghéj) 1800 km vastag. Folyadékszerűen viselkedik. Vas, magnézium alkotja. 4300 – 5000 oC
2015.10.22.
Belső mag Szilárd vas és nikkel. 5000 – 6000 oC
7
Kőzetburok A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, vagy litoszférát. Nem egységes, hanem hét nagy és sok kisebb táblára tagolódik. Ezek a lemezek az asztenoszférán úsznak. Asztenoszféra = Lágyköpeny, képlékeny, 250 km-ig tartó tartomány. 2015.10.22.
8
Kőzetburok Óceáni Óceánok alatt. 50 km vastag.
2015.10.22.
Szárazföldi Szárazföldek alatt 70-100 km vastag.
9
A kőzetburok lemezei A Föld legkülső vékony, szilárd gömbhéja, a litoszféra kőzetlemezekből áll, melyek teljesen beburkolják a Földet. Hét nagy és több kisebb kőzetlemez különböz-tethető meg, melyek állandó mozgásban vannak.
2015.10.22.
10
Kőzetlemezek 1. Eurázsiaia-, 2. Észak-amerikai-, 3. Csendes-óceáni (Pacifikus)-, 4. Dél-amerikai-, 5. Afrikai-, 6. Indoausztráliai-, 7. Antarktiszi- lemez. Kisebb lemezek: a) Arab-, b) Fülöp szigeti-, c) Nazca-, d) Karibi- lemez. 2015.10.22.
11
LEMEZTEKTONIKA A lemeztektonika az első olyan globális modell, amely a kőzetlemezek mozgását alapul véve magyarázatot ad az összes geodinamikai jelenségre (földrengések, vulkanizmus, hegységképződés stb.). A lemeztektonika modelljének megalkotásához vezető úton alapvető jelentőségű volt Alfred Wegener német meteorológus munkássága, aki kidolgozta a kontinensvándorlás elméletét. Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggő szárazulatot alkottak (Pangea), amely később összetöredezett és darabjai, a mai kontinensek jelenlegi helyükre sodródtak. 2015.10.22.
12
Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggő szárazulatot alkottak (Pangea), amely később összetöredezett és darabjai, a mai kontinensek jelenlegi helyükre sodródtak. 2015.10.22.
13
Az egyes lemezek eltérő sebességgel mozognak
2015.10.22.
14
A lemezszegélyek 3 fő típusa:
2015.10.22.
15
1. Egymástól távolodó (divergens) lemezek Az óceáni hátságok alatt a köpenyben a hőmérsékletkülönbség miatt konvektív oszlopok emelkednek fel és a kőzetlemezeknek ütközve szétáramlanak mindkét irányba, így szétrepesztik, majd magukkal szállítják, szétsodorják a litoszféralemezeket. Az asztenoszférából felnyomuló bazaltos köpenyanyag, a magma kitölti a lemezperemek közti rést, lehűl és óceáni kéreggé merevedik. Ezért a távolodó lemezszegélyeket gyarapodó vagy akkréciós szegélyeknek nevezik, az óceánközépi hátság az óceánok születésének és gyarapodásának helye. (pl.: Atlanti-hátság, Vörös-tenger)
2015.10.22.
16
2. Egymáshoz közeledő (konvergens) lemezek Lemeztípusoktól függően különböző események játszódnak le:
2015.10.22.
17
a) Óceáni és szárazföldi lemez ütközése Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a szárazföldi, ezért alábukik. A tengeri üledék felpréselődik a szárazföldi lemez peremére és hatalmas hegységrendszerek jönnek létre. Pl. Pacifikus – hegységrendszer (Andok). A két lemez ütközési vonalánál mélytengeri árkok keletkeznek. Pl. Jáva-árok
2015.10.22.
18
b) Két szárazföldi lemez ütközése A két kontinentális lemez között az óceáni lemez megsemmisül. A benne felhalmozódott üledék felgyűrődik, gyűrthegység-rendszerek keletkeznek. Pl.: Eurázsiai-hegységrendszer.
2015.10.22.
19
c) Két óceáni lemez ütközése Az egyik lemez a másik alá bukik, anyaga beolvad majd felszínre tör. Vulkáni szigetívek jönnek létre. Pl. Japán-szk. A szigetívek külső oldalán mélytengeri árkok képződnek. Pl. Japán-árok
2015.10.22.
20
3. Egymás mellett elcsúszó lemezek (pl.: a Szent András-vető Kaliforniában) Ezek egymással párhuzamosan mozognak, szegélyükön hatalmas vízszintes irányú vetődés alakul ki, amely mentén a lemezek egymás mellett elcsúsznak. Az ilyen lemezszegélyek felismerése nem könnyű feladat, mivel kőzetképződés vagy deformáció nem kíséri őket.
2015.10.22.
21
