•
• • • • •
••••••
.,
Beke Eva
A filmfelújítás
,
kalandja
Elég hozzá néhány porszem. Néhány porszem alászáll a légtérből. megpihen a filmszalagon. és az máris karcos lesz... Elég hozzá néhány fokos hőmérsékleti ingadozás. Néhány fokos eltérés az előírt hőmérsékletlől a raktárban (negatívok: S·C; pozitívok: lS·C), és a film bomlási folyamatai felgyorsulnak, színei kifakulnak, megnyúlik, összezsugorodík ... Elég hozzá egy kis gondatlanság, egy már nem igazán jó gép. Egy kis gondatlanság, és a film máris szakad. Lestrapált vágóasztalra vagy vetítőgépbe kerül - tovább karcolódik és szakad, karcolódik és szakad, karcolódik és szakad ... De végül is ennyi se kell. Ennyi se kell, mert a film nemcsak hatásában életszerű, hanem viselkedésében is. Születése után azonnal "öregedni" kezd, lassan elveszti eredeti jellemzőit, képességeit. Hihetetlenül érzékenyen reagál környezetére, gombafertőzéseket kaphat. De még ha a sors meg is óvja az effajta betegségektől, előbb-utóbb tönkremegy és elpusztul... A néző pedig dühöng. Dühöng a moziban, a filmklubokban és a tévé előtt. Kedvencei "zivatarban" mászkálnak. "dadognak" , "ugrálnak", .foltosak" , a filmtörténet klasszikus jelenetei hiányosak, sötétek, világosak, szánalmasan ro-
zogák - és még így sem teljesen erőtlenek. Nem akarom persze mindenáron dramatizálni a dolgot. Lehet, hogy a néző nem is dühöng, mert mindezt a régi filmek sajátjának véli, s talán éppen a kép karcossága indítja el benne a nosztalgiát. Az igazság az, hogy én vagyok bosszús. Igen, a néző gyanútlan. Bizonyára meg se fordul a fejében, hogy egy több évtizede készült filmet is élvezhetne eredeti minőségében, arra pedig végképp nem gondol, hogy Karády, Jávor, Gábor, Szirtes, Kabos, Bogart, Bergman, Garbo, Szmoktunovszkij, Szamojlova, Belmondo, Delon, Dean, Léaud, Cybulski, Olbrychski és a többiek is mind ki vannak téve a megsemmisülés veszélyének, hogy a filmművészet bármely örökérvényűnek kikiáltott alkotása láthatatlanná válhat. Szóval, én vagyok bosszús, mert tudom, hogy mi minden fenyegethet egy filmállományt; tudom, mi mindent lehet tenni ez ellen, és látom, hogy mostanáig alig tettünk valamit még a magyar' filmek megmentéséért, megfelelő színvonalú őrzéséért is. A Filmintézetben folyó filmfelújítási munkálatokat vezetem. S munkatársaimmal szinte naponta verjük a fejünk a falba a méregtőL De még így is csak nagyon kevesen értik, hogy nem túllihegni
akarunk egy ügyet, nem azért hisztizünk, mert féltjük a munkánkat. Mindenki mindenre gondol, csupán a valóságra nem, arra, hogya magyar filmállomány állapota enyhén szólva elkeserítő! A huszonnegyedik órában vagyunk! Még mindig nem késő, helyre lehetne hozni a mulasztásokat. De nem olyan anyagi és technikai feltételek között, melyek állandóan mmosegl kompromisszumokra kényszerítenek. Pedig ma már nem is olyan rossz a helyzet. 1989-ben a Filrnintézet kezdeményezésére, a szakma összefogásával létrejött A Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány az 1945 utáni híradó-, dokumentum- és játékfilmek felújítására, s mivel az 1961 utáni anyagok többségével nincs különösebb probléma, az alapítványi pénz egy részét háború előtti filmek gondozására is lehet fordítani. Abefizetésekért azonban évről évre meg kell küzdeni, ami nem csoda, hiszen sokak számára a filmmegőrzés fogalma abban merül ki, hogy fémdobozokat helyezünk el egy pincehelyiségben. Úgy látszik, a nemzeti kultúra csak akkor fontos, ha olcsó! Mindegy, az alapvető anyagi fedezet most már valahogy biztosítva lenne - azzal együtt, hogy idén például 6 millió forinttól esett el a filmfelújítás a Mozgókép Alapít-
...............................................
•••••••••
............................................... ...............................................
vány szakkuratóriumának ügyvi,.1 '.! ~ '~ t teli gondatlansága következtében. ................................................ XU fényszalag Az igazi fejtörést mégis az elavult felújítását. Tanulságos történet. géppark okozza. Nem egyszerűen arról van szó, hogy korszerűbb De legalább jól végződik. másoló- és trükkgépekre volna - Repülünk, Mari! - Ha a maszükség. A munka hatékonyságát gyar filmnek van klasszikus jelelegalább ennyire korlátozza, hogy netsora, Törőesik Mari és Soós Ima Fi1rn1aboratórium és bizonyos re szárnyalása a vásári körhintán értelemben a Filrnintézet kopírmú- feltétlenül az. Ezeket a képeket helye is szériagyártásra van beren- mindenki ismeri, azok is, akik a dezkedve. Ha csak egy szép új kó- teljes filmet sose látták. Így aztán piát kell lehúzni egy negativról - meg voltunk róla győződve, hogy nincs Semmi probléma. A restaurá- egy ilyen kulturális közkincs bálás, az aprómunka okoz nehézsé- zisanyagai nyilván megkülönbözget, mikor a negatívval is baj van, tetett figyelmet élveztek az évek és nyugodt körülmények között során, s csupán egy új pozitív kókéne kikísérletezni a sérülést kor- piát kell legyártanunk. Egy film csak akkor van valarigáló eljárást. Óriási dolog, hogy ez a gran- melyest biztonságban, ha az erediózus filmfelújítási program bein- deti kép- és hangnegatív mellett dulhatott nálunk. Hosszú távon egyéb tartalék bázisanyagokkal is azonban csak egy önálló kísérleti rendelkezik. Ezért az eredeti negalaboratórium létrehozásával érhe- tívról először készül egy speciális tünk el jelentős eredményeket. Ez nyersanyagú pozitív, a dubpozitív, persze megint pénz. Bár nem hi- amelyről aztán újabb negatíszem, hogy a tízmilliókkal dobá- vo(ka)t, dubnegatívo(ktz)t lehet lelódzó filmszakma ne tudná előte- húzni. Elvileg minden filmnek kelremteni, ha valóban fontosnak tar- lene hogy legyen legalább egy taná múltja átmentését a jövőbe. dubpozitív és dubnegatív kópiája. Na jó, nem kesergek tovább. In- A vetítésre szánt forgalmi pozitívok a dubnegatívról készülnének. kább elmesélem a
régi pozitiv negativ eredetű sérüléssel
régi pozitiv negativ eredetű karccal
Az eredeti negatívokat pedig páncélszekrényben kéne őrizni! A Tisztelt Olvasó talán nem is fogja elhinni, de ez a kis ismeretterjesztő passzus elsősorban nem neki, hanem a filmszakmának szólt. Nálunk ugyanis az eredeti anyagokról annyi másolat készülhetett, amennyi jólesett, a dubpozitívokat meg nyugodt szívvel levetíthették, ha éppen nem volt más a raktárban. Ezek után persze nem is értem, miért volt olyan megdöbbentő. mikor a Körhinta anyagainak feltérképezése során kiderült, hogy az eredeti negatívból az elfogadott 40 helyett már körülbelül 140 teljes hosszúságú lehúzás történt, ami gyakorlatilag tönkretette a legfőbb bázisszalagot. Az egyes pozitív kópiákon látható karcok is utaltak már a negatív sérüléseire, de arra mégsem voltunk felkészülve, hogy ez az anyag szinte használhatatlanná roncsolódott. roncsoló"Használha tatlanná
dott". Egy ilyen szókapcsolatnál mindenki a kép látványos bomlására, gombásodására gondol, de legalábbis hosszirányú szakadásokra, vagy méteres hiányokra. Jó, hát itt azért még nem tartunk. De az isten szerelmére, ettől most nehogy valaki megnyugodjon! A lényeg mindenképpen az, hogy az eredeti negatív olyan állapotba került, hogy nem lehet föltenni egy másológépre, mert félő, hogy az darabokra szaggatja. De miért? - tehetik fel sokan a kérdést. Nos, említettem már, hogy a film hihetetlenül érzékeny anyag, a filmtechnika nehézkességére pedig talán nincs is megfelelő jelző. A negatív minden felhasználásnál sérül. Bárrnilyen óvatosan bánnak vele, a felületi karcolódás elkerülhetetlen, egy-két szakadás is előfordul, és a ragasztásoknak néhány képkocka az ára. És aztán
itt van ez a kedves kis perforáció, a grafikusok kedvence, a film örök szimbóluma! Előszeretettel töredezik és szakadozik, márpedig nélküle a szalagot semmilyen gép nem tudja továbbítani. Ugyanez a helyzet, ha zsugorodás vagy nyúlás következtében megváltozik szabványmérete. A gépfogak nem találnak bele, s ilyenkor az anyagot nagyon súlyos károsodások érhetik. A perforáció,sérüléseit talpalássa! szokták javítani. A szakadás helyére ép perforációjú filmdarabkát ragasztanak. Ezt a célt szolgálja a celluxhoz hasonló, perforált perfix ragasztó is, amely vékonyabb, ám nincs kellő tartása. A Körhinta eredeti negatívja tehát olyan "apróságok" miatt vált használhatatlanná, mint a számtalan talpalás, ragasztás, az anyag eltérő mértékű zsugorodottsága. Márpedig más megfelelő bázisanyagunk nem volt a film megmentéséhez. Erről a negatívról kellett egy új, restaurált dubnegatívot gyártanunk.
Hogyan? - Ez a kérdés nem maradt sokáig megválaszolatlan. Az eredeti negatív nagysebességű másológépre nem tehető fel, ez világos. A Filmlaboratóriumnak azonban van egy Oxberry trükkgépe, amely már nem ilyen válogatós. A negatívon levő javítások felújítása esetén ezen a készüléken bizonyára át tudna vánszorogni az anyag. A műszaki problémát megoldó eljárás azonban rögtön megoldhatatlannak látszó anyagi kérdéseket vetett fel. Ki ad erre a játékra 2 millió forintot, mikor egy átlagos filmfelújítás 300-400 ezer forint? Senki - válaszolta az intézeti vezetés, aztán mégis addig kilincselt,
amíg össze nem gyűlt a pénz Fábri Zoltán legendás filmjének megmentésére. Ezúttal a Mozgókép Alapítvány, az HBO és az MTV 2 mutatkozott segítőkésznek. Megkezdődhetett hát a film érdemi felújítása. A trükkgép "igé nyei" szerint új szélragasztások, talpalások kerültek a negatívra. El kellett végezni a hang-kép szinkronitását helyreállító pótlásokat is. llyenkor vagy üres, úgynevezett "vak" kockákkal pótolják a képanyag hiányzó részeit, vagy trükkeljárással az utolsó ép képkockát megsokszorozzák, "kimerevítik" az elveszett szakaszon. Ezekből a rövid betoldásokból a néző jó esetben semmit sem érzékel. Talán az elmondottakból is kiderül, milyen gigászi munkát igényelt az eredeti negatív kopírozásra való előkészítése. Persze maga a másolás is kínált érdekességet. A nagyszámú felületi karc kiszűrése miatt ugyanis folyade7c alatti másolásra volt szükség. Az eljárás lényege az, hogy kopírozás közben a képkapu egy részét feltöltik fo-
lyadékkal, melynek törésmutatója megegyezik a film hordozórétegének törésmutatójával. A kapun áthaladó fénysugarak így az egész képmezőben azonos módon törnek meg, és a hordozórétegen (a fényes oldalon) levő karcok láthatatlanokká válnak. Sajnos, az emulziós (matt) oldal felületi sérüléseivel szemben ez a módszer is tehetetlen. Nem tudom, milyen átkokat szórt a világra, a Körhintára a Filmlaboratórium Szobrász András vezette Trűkkosztálya, de kitartottak. Elkészült az új dubnegatív, s nem sokkal később már az erről lehúzott megtekintő pozitív kópiát fűzte intézetünk gépésze. Remegő térddel ültünk a vetítőben. de azért bizakodtunk. Ennyi munka, ennyi pénz nem veszhet kárba. És akkor. .. És akkor megjelent a vásznon egy fotográfiailag tiszta, de ...de helyenként furcsa, oldalirányú remegést végző mozgókép. A látvány katasztrófaélmény volt számomra. Képtelen voltam belenyugodni ebbe a felemás eredménybe. Hiába bizonygatták a labor mun-
katársai, hogy vége a játéknak, hogy nincs tovább, ezt az anyagot ennél egyenletesebben nem lehet mozgatni a trükkgépen, mert zsugorodott, a perforáció nem egészen szabványméretú és nincs már tartása, kétségbeesésemben makacsul kitartottam a másolás megismétlése, egy új dubnegatív legyártása mellett. Természetesen még fogalmam se volt, hogyan lehetne kiküszöbölni ezt az oldalirányú remegést. Egyszerúen csak éreztem, hogy kell lennie valamilyen megoldásnak. És igazam lett. A kopírozásnál bevett dolog, hogy minden tekereset az elejéről kezdve másolnak. Logikus, ott a startjel. meg különben is... A Körhinta felújításának kritikus szakaszában azonban valaki rájött, hogy ha egy szalagon nincs hangcsík. az elölről történő startolásnak semmi gyakorlati jelentősége. A tekereset a vége felől is ugyanúgy le lehet másolni. Akkor pedig a negatív szalagot meg lehet fordítani, s így a perforáció soha nem használt, nem terhelt oldala kerül a fogaskoszorúkra, valószínűleg megbízhatóbbá téve a filmtovábbitást... A kísérlet teljes sikerrel zárult. Bár a tekercseket a végük felől is borzasztó lassan, olykor szinte
kockánként lehetett csak átengedni a lrükkgépen, a kép oldalirányú mozgása megsZÚnt. Finomszem_ csés Kodak nyersanyagra megszü_ letett az eredeti nega tivval közel azonos minőségű, felújított dubnega tiv! Az erről készült új POzitiv kópiát 1992. december 27-én mutattuk be az Örökmozgóban. Hát ennyi a történet. Kicsit rnindig elérZékenyülök tőle. És a sok vita ellenére Csak egy dolgot tudok mondani Gyürey Verának, Paizs Jenőnek, més Györgynek, Révész Györgynének, Bauer Gabriel_ lának, Szobrász Andrásnak, Benyó Miklósnak, intézeti kollégáimnak és a laboratórium mUnkatárSainak: Köszönöm ... És ugye ... ugye fol tatjuk?! y Szóvat nagyon kéne egy kísérleti laboratórium ...
o
M
o
Dr. Erdélyi Gábor
Az Erkel hangfelújítása
Az Erkel felújítása már 1991 őszén elkezdődött. A filmnek megsemmisült vagy külföldre került a hangnegatívja. A rendelkezésre álló anyagok csupán az archívumokban fellelhető erősen rongálódott pozitív kópiák voltak. Már az első megítélő vetítéseknél körvonalazódott, hogy a munka igen nehéz lesz, a kópiák több részlete a használhatatlanság határát súrolta. A filmnek valamikor már volt egy felújítása, az ennek során született kópia azonban erősen eltért az eredetitől. A célkitúzésünk az volt, hogya restaurálás eredményeképpen a lehető legpontosabban tartsuk meg az eredeti film hangzását, hangképét, hangulatát és tartózkodjunk minden - ma a nyugati hanglemezeknél szokásos - módszer használatától, ami egy a mai kor technikáját és ízlését reprezentáló új mű létrehozását eredményezi. (Gondolok itt a sztereósított régi mono hangfelvételekre stb.) Az egész munkánál tisztelettel tekintettünk azokra, akik akkoriban hirnnuszunk születésének krónikáját annyi gondossággal és törődéssel filmre vitték. Meggyőződésem, hogy sajnos a mai magyar filmgyártás ezt a filmet nem volna képes előállítani. A film hangmérnöke, Rónai Gyula - e sorok írója nála kezdte tanulni a filmes hangmérnökséget - élete főművének tekintette az Erkelt. Rónai már nincs az élők sorában, ezért kötelességemnek tekintettem, hogy a filmhez úgy közelítsek, ahogy szeretném, hogy évek múltán majd az én filmjeimhez nyúljanak hozzá fiaink, lányaink az ő akkori technikájukkal. Sajnos a mi művészetünket nem kőbe faragták, amelyen nem fog
az idő, a filmszalagon a hang gyorsabban enyészik, mint gondoltuk. A kiindulási alapanyagokból a koncepciónak megfelelően a legelső kópiáról próbáltunk elindulni, amely még feltehetően az eredeti hangnegatívról készült. Csak akkor nyúltunk a többi alapanyaghoz, ha ezt végképp használhatatlannak ítéltük - ez a film két részleténél volt csak szükséges. A felújítás első periódusában többféle módszer körvonalazódott a filrnhang restaurálására. Aminél végül is kikötöttünk, az Erdélyország című filmünknél már használt módszer volt. A Filmintézetben kifejlesztett hangcsík lejátszóval a kópiákat átjátszottuk keskeny, 6.25-ös magnószalagra. Ez a lejátszóberendezés alkalmas arra, hogy a zsugorodás miatt elvándorolt hangcsíkot az elvándorolt moduláns helyén világítsa meg, és kis takarólemezekkel a nem használt vagy sérült területek lefedhetők legyenek. Ez a munka azért aprólékos, mert a film részletei más és más
beállítást igényelnek, és több átírásból kellett a legjobbat megtalálni. A film egykori munkatársai nagyon sokat segítettek ebben a szakaszban. Az eredeti kópiáról készített keskenyszalagos hangot a Mafilmnél egy Behringer single-endeá típusú zajcsökkentőn keresztül átjátszottuk perforált szalagra. Ez a készülék kellemesen csökkenti a film sustorgási zaját anélkül, hogy a magas hangokban csökkenést okozna. Az így átírt magnószalagot vágtuk vágóasztalon a több kópiából kialakított - feltehetően legteljesebbnek tekinthető - film munka kópiája alá. (Például a román feliratos, Bukarestből visszavásárolt filmkópiában nem volt benne a Dózsa-részlet, de lehetséges, hogy a filmnek eredetileg volt egy Dózsa nélküli verziója, ugyanis a hang és a képminőség fellelhetően megváltozott ezeknél a részeknél.) A film egyes dialógusainál, és a koloratúrszoprán áriáknál torzításokat észleltünk. ezért ezeken a
helyeken külön is megvizsgáltuk a hangcsíkot. A kritikus részletekről 9x12-es fényképfelvételeket készítettünk. Ez a laikusnak semmit nem mond, de a hanggörbén tisztán látszott, hogy a torzítások az eredeti hangnegatívon is rajta voltak, mert a hanggörbe csúcsai elérték a hangcsík határát és feltehetően túl is akartak menni. rajta. Az alávágott perforált hangszatagokat - azért a többes szám, mert két kópia hangját is alátettük - a keverőben hallgattuk le és kiválasztottuk, hogy melyik részlettel lehet jobb eredményt elérni. Az úgynevezett "keverés" ezeknek a
részleteknek az összefércelése, montírozása volt. A "keverésnél" került sor egy második filrnzajcsökkentési fázisra. Roland 4 sávos zajcsökkentővel kezeltük azokat a részeket, amelyek még így is zajosak voltak. A nagyon rossz részeknél - például 8. felvonás (Erkel és a felesége) dinamika kompresszor beiktatására is szükség volt. Rónai hangrnérnök vitatott - a mai kiváló berendezések birtokában már tarthatatlan - koncepciója volt, hogy a dialógfelvételeken nem használt dinamika szabályzót. A restaurálásnál ezeket a részeket nem lehetett elfogadhatóvá tenni e nélkül. A végső restaurált eredmény azt hiszem, jobb, mintha nem esi-
náltunk volna semmit. A közönség számára az Erkel "fogyasztható árucikk" lett. Az előzőekben jelzett "második út" az volt, hogy megpróbálkeztunk egy külföldi stúdiónál is megcsináltatni egy részletet. Kíváncsiak voltunk, mit tudnak ők elérni. A svájci Swarzfi!rntől viszszakapott minta eredménye, amelyet digitális szűrővel végeztek, rosszabbnak mutatkozott, mint a hazai hasonló. A probléma megoldásán való gondolkodás arra késztetett. hogy merőben új elvek mentén is megpróbáljunk elindulni. Sikerült összehozni egy baráti teamet a Számítástechnikai Kutatóintézet és a Itek Lézer Kft vezető szakembereivel, és létre is jött egy kísérleti filmátjátszó fej a Mafilm Audio Kft segítségével, amin sikeresen dolgoztunk fell méter filmet. A módszer ígéretes, de az Erkel nem tudta megvárni a kísérletsorozat
végét, így nem ezzel a módszerrel készült el. Ezzel párhuzamosan külföldi cégek ajánlatait kerestük a de-naiser, de-clicker hangtisztító eljárások tárgyában. Sajnos az angliai ajánlatok olyan drágák, hogy meg sem tudjuk próbálni használatukat. Az évek óta rendszeresen megrendezett AES kiállítások egyikén találkoztunk az angol CEDAR cég nevével, ahol régi hangfelvételek restaurálását vállalják, illetve olyan berendezéseket árusítanak. amelyek erre alkalmasak. Levélben felvettük a kapcsolatot velük, módszereikről és áraikról érdeklődve. A restaurálás témájában ők elsősorban a régi 78-as fordulatú hanglemezeknél akarnak piaci teret nyerni. Sok olyan cég van világszerte, akik az arhív hangleme-
zeket újra kiadják és próbálnak a minőségen javítani, illetve más felvételból ál-sztereo felvételt hoznak létre. Ennek a cégnek a digitális berendezése két hallható hiba csökkentését célozza meg. Ezeket a hibákat magyarra fordítva a lemez pattogásának és alapzajának. alapzúgásának csökkentéséről beszélhetünk. Külön berendezés ismeri fel az alapzajt és a sercegést, vagy pattogást. Az arhív hanglemezt valamilyen jó minőségű régi lemezjátszóval lejátsszák, ahol meg van választva a lejátszó tű mérete, hogy optimális eredmény szülessen. Az így kapott elektromos jelet digitalizálják és elemzik, aminek eredményeképpen a digitális minták részeiben felismerhetők és korrigálhatóak a hanghibák. A CEDAR zajcsökkentő és pattogás kivágó módszere az elektromos jel megmunkálásán alapszik. A mi véleményünk az, hogy ezzel ugyan
igen jó eredmények érhetők el, de alapvetőert hordozzák a hibákat, amelyek a hanghordozó sérüléseiból származnak. A mi gondolkodásunk olyan irányba kereste a probléma jobb megoldását, hogy a kifejlesztendő detektor már a lejátszás első pillanatában ne legyen érzékeny a hang sérüléseire. A film esetében ez az okfejtés oda vezetett, hogy kritika alá kellett vetnünk az eddigi fényhang lejátszási módszereket, és elméletileg más megoldás felé kellett néznünk. A film hanglejátszása ismert módon a futó filmszalag átvilágításával történik. A filmre eső keskeny fénycsíkot a filmszalagra exponált hangmoduláció a fotocella számára vagy lecsukja vagy kinyitja és átengedi a fényt. A hanggörbe lüktetésének megfelelő fénylüktetés adja a hangot. Ha a film nem zár és nyit megfelelően ahol zárni kellene a fényt, ott átengedi a karcolás miatt -, hiba kelet-
kezik a lejátszásban. De ez a lejátszás hibája, mert a filmen a hanggörbe hibátlanul rajta van, csak a film felületén (a fekete zónában vagy a fehér zónában) karcolás van. Ha olyan detektálási módszert tudunk kifejleszteni, ami kizárólag a hanggörbe változása ira a fekete és fehér mező határvonalának mozgására érzékeny, akkor már a detektorból nem jön ki ez a pattogás, zúgás stb. A hang-információ a filmcsíkon egy fekete és fehér terület határvonalának a helyfüggésébe van beleexponálva - míg a filmlejátszás ezt az információt a fehér területen áteső fény mennyiségével detektálja, amely terület a hanggörbe határvonalával változik. Ha olyan detektort készítünk, amely nem látja a fekete területet és a fehér területet, hanem csupán az átmenet helyének változására érzékeny, akkor "nem látjuk meg a filmen
keletkezett karcot, koszt stb.," csak a hasznos hanggörbét. Műszakilag megfogalmazva: az információ átvitele a fényhangoknál egy átmenet (differenciál értékmaximum) helyfüggésében van rögzítve, és hagyományos módon egy területen áteső fény mennyiségével (integrál értékével) detektáljuk, ami elméletileg is hibalehetőségeket hordoz magában. A fejlesztés (amit a SZTAKI és ITEK segítségével megpróbáltunk megvalósítani) arra irányult, hogy az ismert elektromos zajcsökkentési módszerek előtt már olyan detektálási módszert alkalmazzunk, amely a legteljesebben tartalmazza az eredeti hanginformációt, a detektor ne lássa a filmen lévő folytonossági hiányokat, hanem menjen végig ezen a hanggörbe határvonalon, és hozza le az eredeti információt a filmről. A kisérleti detektor a filmcsík 2 mm-es szélességét 4000 szeletkére bontja fel, ahol a sötétben és a világosban lévő szeletek nem adnak
jeleket, csak az átmenetükön ülő szeletke jelzi a változást, és mivel a hanggörbe folytonos, ez a szeletke az előző pillanathoz képest csak kissé mozdul el jobbra vagy balra a csíkon, így a detektor valóban csak az eredeti információt juttatja ki a filmről. A hanggörbe restaurálásának digitális módszerei lehetőséget adnak arra, hogy az eredeti felvétel hibáit, tulajdonságait kijavítsuk. Ma már ismertek azok a módszerek, amelyek segítségével megtalálhatjuk azt a görbevonulatot, amely az eredeti hangképben lehetett. Például ha a torzítás a hangcsík mechanikus vagy száradásbeli levágásából származott, az elvesztett görberészek a megmaradtakból visszaállithatóak. A hiba csak ott van, hogy a módszerek és fejlesztések provínciálisak maradhatnak, ha az anyagi forrásokat nem sikerül megtalálnunk egy hatékonyabb módszer felé. A számok sürgetnek. 9600 doboz hang, több mint 300 filmhangcsík vár feldolgozásra!
IIBACHMAN
16,.ükoI6.
nem 6pft6u,16rft6szo ~
I
ez 6n6klre 1.0
AI olerekel hoz 161re.Idegen penpektrv6kel
A plefonon mIIszk616 l6gy szempontjllll.
6rv6nye.fto
floelembe
klk. de ekkor legel6bb Nemo keplt6nyok"
v61elneko Senkik vegyunk vel6lNln
(Esterh6zy Nter
HII.q
bu".,..hoz
crmCirr6úb6lo)
A térítész BACHMAN,
Gábor; 'öt éve ncmlátlilJc 4f;1t;: gyárban:.. . , .:., Filmbén dolgoZó emlierkéntnem látsz, ettől 'függetlenül most hoztam gyáma~igy kétmillló forintos '~ítészt.~ ~grendelésL.A· Fugger.íu,XUSházépítészeti' desígil, terveit Reszítém,Király :Taroás bá,.rátoflu.nal, akit' szintén öt ~ve nem. láthatsz ~ fihngyilroan.·'O ,Csi,n~lia ennek a .~i'.I>i &:New .York-i.' g~da'gK~k a ~!l, :' és -egyéb ~d~~k.ellii!kcit: Velünk •. dolgCllik., eg.y. Rö.rcelános, VtÖ.a Ju. dlt,' ~" egy Söótr, György nevű ,e.mber, akl.stiittén -sokat tűnt fel a -'. nJn\gy~J'ban. Szóvál, itt vagyok; . csak masképpen. , em filmben, ~~ kiTdiS tlzeft 'is 'érint, mert köriil_belüí öt he énee nagyon maszk álok:..R filingytirlia, túl azon, IlOgy mQst,c:sin.á1tami>KY filmet,' tk ne• ~" :k,!",: (5 wt.t egy ilJten nihiles. ma. -: gamt"" YlJlő kétJw_erkiszállásom, "/unikor 'úgy valfllfltY elegem lett -az 'egésipól;-.ilzt valami. ; lyen., nőt'tünk fol, fi~m', 'TenaezétiSél te 'a ,~dyval tad .•.azlrl
GÁBORral beszélget Szabó Ildikó
....
a
most ne beszéljünk róla, hogy milyen okoknál fogva, kis~t a dologból, eltúnt az életből. Igy aztán az én életemben is megszakadt valami, ami vele nagyon jól működött. ,.a filmkészítés módja, vagy inkább a szintje. Meg a hétköznapi viselkedési normák és a film között mozgó, mit tudom én, hány dolognak való megfelelés minden recept nélküli azonossága élt ebben a kapcsolatban, ebben a generációban, Én tudom, hogy nagyon nehéz filmrendezőnek lenni, hiszen a film egy elég sokáig, hosszadalmasan készülő termék, és amikor valaki odakerül, hogy végre csinálhat valamit, a nagy készülés után, a nagy drukk közben könnyen kicsúszhat a kezéből minden, Nagyon kevesen alkalmasak erre a pályára.. .Állati nyomasztó, hogy a privát életedtől függetlenül rengeteg pénz áll a rendelkezésedre, ráadásul ott a veled szembeni elvárás, úgyhogy ha az igazságérzetedet. a hitedet nem tudod felpörgetni, akkor nagyon el tud csúszni a dolog. A Bódy Gábor köré szerveződő emberek ezt tudták, de az utánuk jövő filmes generáció valahogy sokkal kevesebb férfias energiával csinálgatja a dolgokat. Szóyal", most nem erős ez az egész, val~.f"· nagyon elgyöngült. A filmeseket mindig baromi
_"t7ére vették, holott úgy .
nem kapott zöld utat, amikor elkezdte volna csinálni a Videoantológiát. Én ennek eléggé tanúja voltam, mert szó volf benne egy építészeti szkeccsről, .és ha ez megvalósul, val~'iiJeg sokkal kQÍlnyebb lett volna azt az építészed. útat jámi, amelyet ma már csak egy pár emberrel, Rajk Lászlóval és Szalai TIbor barátomrnal taposok. Ez nem arra hajt, hogy tízmillió ember tetszését kivívja, hanem hogy önmagán belül hiteles és őszinte legyen, és körülbelül ezer embert érdekeljen, mert oly~~, Allogy itt a világ fedtmtasztikusabb folyóirataibtUf! a miíveidet nézegetem, úgy érzem, hogy azért te is építkeztél ebből a bi'zonyos film e/' ~bil ... f!. munkáúl nagy része gyakorlatrlag díszletként fogható fel. Hát igen, mert hÍl,Jtlegvalósul az a 86-os építészeti projekt, amit még a Gáborral találtunk ki, és megvalósul a Bauhaus-film, akkor kiderült volna, hogy az építészetnek vonulata, amely ;Dém.-.I~~;.cf.~~lgát komolyan.
i~~2.!~1~'~~=~~~
~;
l';VllUVR"U'j
a >Világegyik le~~ral1(aSZ[IK\JI-:-",,'-'
c E
'"
.s:::
"'"
III
szürkeállományu kat vesztett embereket valamilyen irányban, valamilyen A jÍ:ítékfilmjeibe miért nem építetértelemben 1'rovokálja. Azt valóte be ilyen szinten? ban nagyon jól érzed, hogy ehhez Hát amit velem csinált, 9ft' vjllaaz építészethez nekem a szerencse hogy nem sik.er:illt neki, ~tvQ folytán a Gábor adta meg a leheazért van egy, 'tévé-produJ
. ~zálloda abban volt az a szocreál ványt, amély a . .et-eurószálloda na tessék, nem jut paibb jellégzeteSSég~ ••.. sJ,Íritette eszembea címe...• magába; utána volt egy kisrealizHát ez az ... musféle irány, én legalábbis így Na mindegy, a lényeg az, hogy ezt nevezem, amit Huszárik csinált a filmépítészeti heroizmust Bódy zseniálisan - Hunyadr. Sándor, Gábor után azért segítették az akCsontváry és az art nou\>eau őszkori profik, akik azon a palettán szes egyéb dolgai a valóban profinak számítottak. A benne; de a '·Jfa.,rdgsFeri például megcsinálta a M6$ . seregeket, s ha valaki bárhol gon megnézi, hogy ab"6· ban s Attila mit produkált a Bódy J:Je el~*~' design .Iátvány ~zinljén, biztos, Psycheben. Ezt az ~'lItaWa na- ' ~ ,·hogy eldobja _ma~t. . gyon erősen továbópörgette Sán'_lÓ,f de akk;or, -,' dor Pál, aki hihetetlenül magas' , a -: -' ' 1í, szín,vonalra segítette á'4~tVánytervezest.. , De valahogy mégse volt vevő rád ... soha nem fotóztatta ki igazán a díszleteidet a fiL'fi;I~ib!ffl; Pillanat, pillanat ...az;~,,,:-o~',: mondjuk az LGT fogékony volt erre a dOlo~:m; dig a műfajban még nem zett igazán a galma. Utána,a~
, t das
'
',-'
rt'
.
m~ls~~~, ne~.
már pénz, illetve más mó'~'-:donéltek, és azért nem rosszul, ~ ~étmyiszemélyeskedés talán lehet, . ~:~ 'eÍvégre te nyerted az idei magyar
.-
Érdekes, .~ogy a Bódy filmjei közül, illetve hát az én filmes pályámon nem a Psych e, hanem a Kutya éji dala tört át érezhetően valamit, ez hatott a te generációd műkődésére, amelyben pedig igazán nem volt intenzív a részvételem, ebben látszik a legkevésbé, hogy dolgozott a Bachmann. De a Gábor itt tudott megteremteni egy olyan nyelvet, amelyik
, mert akik csinálták, nem voltak elég képzettek ahhoz, hogy egy-egy film irodalmi anyaga, meg egyáltalán, a kor irodalma képzőművészeti, zenei meg min~ denfajta más őrülete olyan egésszé ál~on bennük össze, mint Bódy Gaborban. A rendezés azért nem egy ?lyan baromi egyszerű dolog, mégiscsak
ha nincsen pénz, nincs semmilyen kűlső támaszték, csak én vagyok, önmagam, és ezért én állok már oda, mert nincsen színész, akiben megbízom. hogy eljátssza helyettem azt a pap s:ereplőt - az:ruta Gábor elképeszto:_ncsinált. Osszeszedte azt a legszűkebb baráti kört, amelyikben tényleg mindenki benne volt, aki fillérekért oda tudta adni az utolsó leheletét is, úgyhogy érezni lehetett, hogy ebből a dologból kijön valami, és ki is jött. Aztán figyeltem, ahogy ezt próbálták követni, mert p,ersze sokan próbálják követni. Allatira próbálják ... De baromi nehéz, amíg ez csak a felszínen történik. Nézem a magyar filmeket, és egy részük ben megdöbbenve látok ilyen Erdély Miklós meg Bódy Gábor beállitású képeket. Enyedi Ildikót például nagyon szeretem, és rendkívül kulturált filmrendezőnőnek tartom, de a filmjével pontosan ez volt a problémám, hogy annyira a Bódy Gábor és az Erdély Miklós keveréke lett, hogy végül is nem tudtam, ki az Enyedi lldikó. A film nem ön-
~o~~~!Y2~ ~!!~~X~l
használva kell összeraknod valamit, ami átütő. De ez így; megfelelő képzettség és érzék nélkül soha az életbe nem fog sikerülni. Számomra az említett filmek és társaik mind megrázó, szép alkotások, amelyeket el lehet tenni valamilyen helyre, de biztos, hogy nem lehet berakni őket a legjobb filmek közé.
magában zavart, hanem mint egy már létező minőség újabb, mit tudom én hányadik tálalása. Nem azért beszélek erről, hogy az Ildikó tehetségét megkérdőjelezzem, mert a filmje valóban kiemelkedett az akkori mezőnyből, csak nem azzal, hogy na, itt most kilépett egy új filmrendező, aki valami más nyelvet beszél. Nem, nem lépett ki új filmrendező, valaki baromi profin be tudta hajtani azt a dolgot, amiért mások egykor eltűntek, idézőjelben. Na most, van egy másik vonal, biztos megint rosszat fogok mondani, például a
Grunwalszky Ferenc-féle filmkészítési mód, ami a maga idejében ... ők ugye együtt kezdték a Gáborral. ..na, szóval, az valóban állati fontos volt, a BBS-ben ... azt hiszem, te is dolgoztál a BBS-ben, ami akkor egy magán ... illetve egy kis társaságnak a bulija volt,... Külön iskola volt. Külön iskola volt, hogy hogyan tudod a képet roncsolni, milyen
w :I:
U
> rn Q.
..Annyit érünk, amennyire megy velünk a kor· (BÓDY GÁBOR'
-
-"o
-
N
""ID••
..
-
'0
O u-
•••• <xl
--'" '"
•
ol
'OI 'OI
E
ol
O .c
••• cl >-
•
" ID -o
-
-o .(J ..: ..J
VIDI!O INSTALLÁCIÓ
..J
A p'rlzsl
aeorges
..:
Pompldou
I-
VI Z
-
O
Központ órzl.
w
->
O
A magyar kultur'lis korm'nyzat
megvétel
helyett aszemétdombra
Amszterdamb. és P'rlzsb.
B.chm.n
egy b.r'tJa kertjéból sdllitott.
kl.
szemiotikai őrületek re
vagy képes használni a filmet, komputer, undergroundzene és így tovább. Na most ezt lehet olyan mértékig fokozni, mint a Feri, akit változatlanul az egyik legintelligensebb magyar filmrendezőnek tartok, de hogy ez ennyire beszivárogjon a filmgyártásba, amit a Gábor a Kutya éji dalával lényegében már szintén elintézett... nem tudom ... valahogy nem értem, milyen alapon nyer ez ekkora tért ... most persze nem a publicitásra gondolok. Hát nem értik? Hát a filmnek még millió járható útja van! Az egyik lehetséges utat különben számomra éppen az jelenti; amit te csináltál, amiben végre nem másokat keresek, hanem egy film önmagához való igazságát. Hogy miről szól, hogy csinálták meg. És ilyenkor nem lehet arról beszélni, hogy ja, azért itt és itt hiányzik öt lámpa, meg kellene még negyvenkét helyszín meg ez meg az, mert erről hülyeség beszélni, különösen amikor ilyen költségvetések vannak. Egyről nem hülyeség beszélni, hogy valószínűleg minden korban, minden generációban vannak érzékeny emberek, akik rájönnek, hogy akármi van; akkor is csak arról akarok szólni, amit érzek. És aztán ha egy nagyon kemény nyersanyagon átjön ez a dolog; olyannyira, hogy már-már lágynak tűnik ez a nyersanyag, akkor valóban történt valami. Akkor el lehet mondani, hogy kezd kialakulni valami új... beszédstílus. De úgy nem alakul ki; hogy nézzük a dolgokat, nézünk másokat; meg áhrándozunk a múltról... Egyébként Bódy rúgta volna föl legelőször a port, ha látja, hogy elkezdik utánozni meg másolni, mert nem ez a lényeg. Senkinek nem kell senkit utánoznia. ... nem kell
erkölcsi iszonyú erővel nézegetn i az iskolákat; a filmeket ... Más kérdés persze a szakmai jellegű nézegetés, az egy privát dolog, és nyilván hülye, aki nem tájékozódik. De engem az állatira zavar, hogy mondjuk az utóbbi három évben ...most viszont nem fogok neveket mondani, mert tényleg akortársaimról van szó, akiket szeretek. nagyon jó leülni velük egy kocsmában, vagy , találkozni a Tilos az Avban, de hogy mondjam ... engem abszolút nem érdekel a Wim Wenders, a [armusch, a Tarkovszkij után; hogy hogyan készül el ennek a magyar változata. Tényleg nem érdekeL Nem érdekel, és nagyon szerencsétlennek tartom, hogy ezen ilyen állati nagy apparátusok dolgoznak. ..próbálnak valamit utolérni, ahelyett, hogy egy új igazságképre hajtanának. amit föl kéne tudni ismerni. Ez sehogy se jó, mert az ország olyan helyzetbe került kulturálisan ... bár épp egy galériában beszélgetek veled, mint művészeti vezető ...mindegy, szóval olyan helyzetbe került az ország, hogy most már végképp
kérdés,
hogy mire szórod el azt a nem létező, de még mindig rengeteg pénzt. Nézd, egy galéria azért egy viszonylag kis összegből megcsinálható, ehhez képest egy tizennyolc millió forintos magyar film költségvetése is óriási, amivel hihetetlen szellemi energiákat lehet mozgatni, ha vannak ...
Az egyik újság fotája alatt azt oluastam, hogy ...a cinikus szocialista-realista Bachman Gábor...ez egy meghatározó sűrítés volt az elmúlt évek során mindannyi unk életében ... Tehát az aczéli kultúrpolitika ...
Igen, na most...most óhatatlanul egy váltás van, amihez te azzal, hogy belevágtál egy ilyen galériadologba, pozitíven, tehát hittel állsz hozzá...én legalábbis így látom, mert különben otthon ülnél és rajzolgatnál ... Igen, mert.. .mert nem úgy vágtam bele, mint galériás ...Úgy vágtam bele, mint művész, aki most ugyan a filmmel nem foglalkozik, de a film összes, előnyét és eredményét élvezi. En szakmailag hihetetlenül sokat kapacitálok belőle, de a többiek is, akik itt vannak a galériában, nagyon közel állnak a filmhez, minden szegmentjéhez, úgyhogy bármelyik pillanatban alkalmasak lennének arra, még a jelenlegi anyagi lehetőségek mellett is, hogy segítsenek. Szóval az tuti, hogy
----
I I
I
I
, ,
I
I
I
• bUCIaPntI
FUOOER HAUS· ._ •• ..,..1113
-- --------,_. I ---l
-----------1-; " :, , I I , II I' I
,
, I , I I I
, I I
I
,,
/
·'Q9Z I I
----------
I I / /
I I I I II , , I , I
'
' '
/
I
/
I
én nem fogom föladni ... jó, ezt azt persze lehet, föl lehet adni a filmkészítést, föl lehet adni az építészetet, de az egészet, magát a művészetet föladni. az baromi nagy baromság, mert ezt az egyik legjobb dolog csinálni a világon. Aki mégis rinyál.. .Hát persze, nehéz ... Mindanfajta művésznek nehéz lenni. Talán azért egy kollektív csordaságban, én most már így hívom a filmezést, ez a nehézség valahogy jobban leosztódik. A sport is ilyen. A csapatjátékokban lehet lébecolni, egy egyéni sportban viszont ott állsz egyedül. Hát én részt vettem a csapatsportban, megtanultam mindenféle alá-, fölévágást, cselezést, voltam középcsatár, góllövő, és voltam nagyon alul is, minek is tagadnám. minden művésznek van ilyen periódusa. Én ezt mind vállalom. És most majd megint lesiklunk a hegytetőről tizenhárman. De már siklunk. .. Ami egyszer már nem jön vissza. Nem is hogy visszajöjjön. De azért tet meg egymást figyelni Mert aki nem figyel, vagy másiktól várja ezt el, az rosszul jár. Tehát először a többiek. Ugya gyunk. Ugyanolyan tak.. .Muszáj egymásra kodnunk a dolgokban. Konok elhatározás, hogy nálsz filmet, vagy csak adódik?
Nem, nem, és abszolút nem adódik úgy. Én szeretem a filmet, úgyhogy szívesen segítek. Persze nyilván kétfajta vélemény van velem kapcsolatban, hogy
összeférhetetlen ÜI szemét vagyok, meg hogy
állati jól lehet velem dolgozni. Nem tudom ... Általában a művészek ha jól csinálnak valamit, abban ~agyon hisznek. Én is így vagyok a saját tevékenységemmel. A szemétség itt azt jelenti, hogy az ember ragaszkodik az elképzeléseihez, amiből aztán rengeteg vita és konfliktus származik, de én sajnos akkor is csak ezt a fajta mentalitást tudom elfogadni. Olyan averzióim viszont nincsenek, hogy ha egy filmrendező engem fölkér valamire, akkor ne csináljam meg, mert én ennek meg ennek nem segítek. Más kérdés, hogy akármiben nem veszek részt. Az elmúlt években megkerésett Sőth Sándor, Gyarmathy Lívia, Ledniczky Márton és még néhány alkotó. Sajnánem tudtam
P~~~~~~~~l~~~~
dolog keresztűlvihető-e vagy sem. Elég hosszan húzódott például egy Gyarrnathy Lívia film.v.Kikötöttem, mert egy bizonyos időn túl az ember már ilyet is megtehet, hogy Király Tamással tudok együtt dolgozni, és ... mit tudom én, Kardos Sándorral, Med vigy Cáborral.. .jelen esetben Medvigy Gáborról volt szó. Na most hiába volt beírva a technikai forgatákönyvbe, hogy ilyen és ilyen mulató, egy csomó standard filmgyári recept, amiknek a felét még a Sándor Palival szed tük össze anno, amikor nagy divat volt a helyszínre járás, én váltig erősködtem. a Médvigy is mellettem volt, de hát a Lívia nem értette, hogy mit akarok a lepusztult orosz laktanyával. Aztán Lukáts Andor gyorsan megcsinálta, kurvára örült neki, és szerintem jó is lett a filmjében, bár a kritikusok szerint ilyen meg olyan, én akkor is azt mondom ... bár a filmrendezők csinálnának úgy filmeket, ahogy elsőre a Lukáts Andor.
>-
!!' '0
>CI
s:
i§ -ö ö IL
~
'W
-'< CI W
Z
< Z
alapján, ami visszajutott be. Mélységesen bor halála után léboejqj!l
e~r~~~~~e~~o~en~~ gondoltam például, hogy ezt a faszságot fogom csinálni, ezt a NA-NE galériát, de vészhelyzet van, és talán még mindig kétszázszor jobb, hogy én csinálom, mint ha valaki olyan, aki nem is érti, miről van szó. Különben nem olyan egyszeru ügy ez, nem mondhatnám. hogy minden pillanata felemelő. Valahogy úgy csinálom, hogy nyolcvan százalék művészet. húsz százalék bürokrácia. A nyugati világban is ez van. Meg kell tanulnunk
Ez a Fugger-ház mivel inspirált? A Fugger-ház életem egyik legnagyobb lehetősége a Psyche után. Azért inspirál, mert amit eddig csináltam építészként. abban. sok kényszeredett dolog volt. Tudod ... ez a NA-NE mondat, amit állandóan hallottam, hogy jó, nagyon jó, kurva jó, na de azért ezt mégse, azért egy picit.. .Na most ezt, amit minden művész hetvenszer megkap, hogy nagyon jó, de azért itt meg itt, addig lehet variálni, míg az egész munka totál érdektelenné nem válik, olyannyira, hogy már rá se ismersz. Én ezt a trükköt meg játékot eléggé ismerem, úgyhogy amikor azt hallom, hogy
na ne izélj már,
élk-
kor azt mondom, hogy na ne, ennyi, inkább hozzá se fogok. A Fugger-ház az egyetlen 1genyes megrendelésem ebben a kis korai kapitalizmust élő, újragazdagodó, keresztény, zsidó, szerb, sváb,
mert ott soha nem merült fel származás mint probléma. Pedig milyen nagy balhék lehettek volna ebből.. .De soha nem voltak. Valószínűleg azért, mert a film egy kozmopolita műfaj, és nem engedi, hogy ilyesmi fölmerüljön. hiszen akkor nem tud bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe. A filmgyártás nak eleve liberálisnak és kozmopolitának kell lennie, mert nem él meg másképpen. És akkor most itt van ez a kemény, nagyon kihegyezett kérdés, hogy
mitől
magyar ...
Attól magyar, hogy itt készül Magyarországon, őszinte lélekkel, és aki csinálja, az azt a fajta közeget és lelkiéletet próbálja visszaáramoltatni a dologba, amit a valóságban lát vagy megél. Pont. Én nem tudom követni ennek a témának a csűréseit. csavarásait. Mindenesetre az ember bolyong a világban, New Yorktól Párizson át Veleneéig rengeteg múzeumban megfordul, és ezek nem akármilyen múzeumok, mégis, hiába ér el sikereket, amelyek egzisztenciális sikerek is, hiába őrzik híres gyűjtemények a munkáit, azért marad benne valami keserűség, hogy jó, jó, itt meg ott már igen, de ebben a kis kurva országban még mindig nem ... Egy filmnél nagyon kell tudni tolerálni a különböző típusú em-
bereket. eltérő szinteket kell tudni összekapcsolni, és mikor megszületik a végeredmény, már nem lehet dumálni, hogy ezért ilyen meg olyan ... És az egész filmgyártás egy állam az államban-szerű kis hierarchia szerint épül fel. Számomra ez egy állati nagy iskola volt, amely megedzett mindenféle félretett indulattal szemben. Kifejezetten sokat köszönhetek a filmezésnek, és ezt a galériát most többek között éppen azért tudjuk csinálni, mert itt is ugyanazokra a képességekre szükségem, mint a
got, rögtön azt mondta,~I\'I:~.....:~j~!!1l! munkát maga fogja megcsinálni, és (miután egy megkezdett építkezésről volt szó) ami magának nem tetszik, azt mind szedje ki, őket nem érdekli, mennyibe kerül. Ehhez tudni kell, hogy itt négymillió forint értékben volt már letéve egy másfajta luxus. Na most ez azért egy olyan érzés volt, amit Michelangelóék élvezhettek ... Egy
olyan fokú bizalmat
kaptam, olyan fokú bizalmat, hogy alig voltam magamnál. mert szerettem volna maximálisan megfelelni, valami jó dolgot produkálni. És ebben a kívületi
Mégsem most dolgot, mert ~ hAl~tl-lm. Fugger ugyanis me~gnézt:e'"!MillWlkáit, és hát teljesen odavolt tőlük ... De ugyanezt tudom elmondani Vida Judit porcelán tervezővel, vagy Soós György grafikussal kapcsolatban is ... Tehát ez az egész nem úgy működött, hogy én bedobom a csapatomat. aztán elvisszük a nagy dohány t. Nem, Fugger mindent megnézett. És kellett neki. Számomra a legnagyobb örömöt az okozta, mikor megtudtam, hogy New Yorkban meg Párizsban járkálva is ott volt a hóna alatt a kis xeroxfüzet. hogy én rnit fogok Budapesten építeni.
Művészbarátairnmal úgy tekinthetünk rá, mint egy Medicire. Áll a háttérben, és finanszírozza azt a fajta művészetet, amire per pillanat se a hétköznapi ábrázolóművészet, se a film nem vevő, pedig a film mindig befogadta a mi őrültségeinket, attól volt annak idején annyira más, mint most. .. Milyen filmes kapcsolataid maradtak ... mindezek után? Az, hogy kelek, fekszem ... És az ágyam fölött ott van a kéy, amit BOOyGábor festett rólam. O biztos meg fog maradni. És nem csak nekem. Mert arról gondoskodom, hogya most tizenhat éves lányom unokáim is tudják meg, ki titkolni pedig valószínű, egy-két darabja ha tudnák, milyen nált a Gábor Berlin nem lett olyan nagy közkinccsé ve ez a dolog, függetlenül attól, hogy volt egy retrospektív sorozat az Ernst Múzeumban, ahol végül bemutatták BOOy műveit, de még mindig nincs kellően az ő helye a filmtörténet..Különben nagyon érdekes, hogya legszorosabb kapcsolatban JaQ~ Miklóssa! vagyok. Ó az egyfk leggyakoribb érdeklődő a Galériában, amitől mindig ledőbbenek. Én is szeretnék olyan öregember lenni, mint Ő. Csak bámulok, hogy milyen baromiul
~ja
élvezni
ezt a dolgot is, mennyire érzékeny, mennyire figyel mindenre. Jeles ~drással állati jókat szoktunk be"iRlgetni, de biztos nem tudnék vele dolgozni, na n~ szakmai ok 'l...Gothár ~o:el is szoktam alálkozni, de ~ szeretnék vele dolgozni, aminek szintén személyes okai váitnak ... Az et\lIftettek filmjeit per$l.e lfivéteL nélkül megnézem, mert-iazéi,.tezek, vagy aBereményi GéZ4fol. eW~ akik tudnak fil~ (sin mostanában csak a. te<:lilm igazán mellbe, végre valami rriást;. tam felkészülve. ÉS
meI
mindenki kussol, és az a sok férfi rendező nem emeli föl a szavát érted, én a pályán kívülről bekiabálok, de legalábbis írok neked egy szolidáris levelet, mert igazad van, és nekem ez a magatartás tetszik ... A legsötétebb depresszióban érkezett a leveled, úgyhogy nagyon jól jött. Akkor jó, bár mondom, az egész mögött semmi különösebb személyes motiváció nem volt, hiszen tékerestelek föl öt
van mögötte, amitől baromi idegesek. Te-
még llJindig. i,kábífhIsztl van; jó dolgokat követően, és nem magábaszállás ... Pedig elég so filmrendezőnek van lehetősége, ért nézem a tévét, készülnek Magyarországot bemutató sorozatok, látom a Közjátékot is, szóval nem kell azt mondani, hogy nincs a filmrendezőknek lehetősége. Van. Csak szerintem nem azt csinálják, amire van ... Állati nagy a kiils6 marginális erő, amit az egész hülye ország bevett a külfötdt árupolitikával ... ez a kis középszerű bécsi ízlés tombol az építészetben. ez a
kis buta
ui C ...J
a:
~ w
w a: LL
mert ez a nemzetközi nyelv, az igazság nyelve, előbb lesz érthető külíöldön. mint egy formai utánzat. Tudod, mi fáj nekem a legjobban?... az, hogy kidekkoltuk ezt a negl)ven évet, úgy, hOgl) egyfajta tehetség és értékrend sűrűsödött magunk körül, és akkor ... nagyon sokan a közvetlen barátaim, a partnereim, vagy egyáltalán csak a játszótársaim közül olyan gyorsan megváltoztak, árulók lettek és egy teljesen más értékrende; kezdtek el beszopni vagy utánozni .. Igen: ezen én is gondolkoztam, mert én is szenvedek ettől, és a Galériában dolgozó művészekben s,incs minden a helyén ... En például pillanatnyilag sokkal nagyobb légüres térben érzem magam, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. _. -, Azt hiszem, ezzel én ~ - y vagyok. A művészek tkljesen összezavarodtak a ... rendszerváltással, nevezzük mi is így. Valóban összezavarodtak, mert a művészetben nincs váltás, szóval,
de a~ért vannak bizonyos eskük, orVOSI eskü ... és művészi eskü is van. De hát a pénz! ... mert énnekem az az érzésem, hOgl) a pénz itt a... a pénz kezd a mozgatója lenni mindennek. Igen, és az a baj, hogy aki gyarló va?y hülye, az pénzzel még hűlyebb lesz. Ez tuti. Márpedig a mos~ani helyzetben nem olyan barorru nehéz sok pénzhez jutni. Állati becstelennek kell lenni, és föl kell dobni egy-két hülyeséget. .. S~óval, !lem egy nagy ügy ... Légures terben érzed magad, mint minden érzékeny ember, aki ezt az egészet csak úgy tudja elképzelni, ~ogy a ~nz~el jobb lesz a dolog, J?bban figyelünk majd, egymásra, es ,ha kell, segítünk. En végül is azert vagyok itt a Galériában hogy, ezt így kipróbáljam. Ho~ legalabb ez a szűk kör, akikre azt mondjuk, hogy zárt otthonokban csiná~ják a hülyeségeiket...hogy legalább ez a tizenkét ember ... És ez is nehéz,' Egy nagy filmes társaság~t
á, hát nem is
olyan, nem IS olyan jó kurva, nem is olyan jó punk, nem is olyan jó underground, nem is olyan jó skin~~ad, m~rt ... mert a belső hit rögto~ m:gIngott a pénz, a pompa remenyeben. A reneszánszban már átélték ezt a művészek, akkor a pápa vásároIta meg őket, de külőnben is mindig ilyenek voltak. A művészek. ..Jó, én persze belepusztulnék. ha nem lehetnék művész, és a barátaim nem művészek lennének. De azért a művészeknél hiú bb, és adott esetben gyávább ember nagyon ... szóval, nagyon kevés létezik.
Roland Sterner ~
Allatszelidítők fénykörében
a porond
nem volt mivel összehasonlítania. A híradó- és dokumentumfilmekben sem volt soha természetes fény az érzéketlen filmnyersanyag és az objektív fénygyengesége miatt.
Domptörer i ljuskretsen Chaplin, bilaga till nr. 3/93, 4 _ 12.0.
Ingmar Bergman és Sven Nykvist majdnem huszonöt évig dolgozott együtt. Ez idő alatt mintegy húsz filmet készítettek, fotográfiai szempontból is jelentős alkotásokat. Roland Sterner operatőr most Bergman és Nykvist legismertebb közös filmjeit elemzi.
A tízes években a skandináv
A műtermekben felépített dísz-
film elsősorban a fény kreatív al-
letek világában az operatőri mun-
kalmazása miatt vált világhírűvé. A fény az elbeszélés fontos konpo-
ka olyan fototechnikai esztétikát képviselt,
amelynek
általában
nensévé vált. Victor Sjöström A ha-
semmi köze sem volt a valóság-
lál kocsisa című
filmjének (1920)
hoz. Természetesen voltak kivéte-
mai szemmel fe1tűnóen modem a
lek, de ezek a nagyszámú filmpro-
fénykezelése. A filmet Julius [aen-
dukció elenyésző részét képvisel-
zon fényképezte, az európai né-
ték.
mafilm
legkitűnőbb
operatőre,
Napjaink
filmalkotói
számára
Sjöström és Stiller állandó munka-
fontos elbeszélési komponens
a
társa. Szinte felfoghatatlan, ho-
fény. Jóllehet nem használják ki
gyan
ilyen
olyan intenzíven, mint a dialógust,
A fény mindig az egyik legfonto-
eredményeket a korabeli technikai
a díszletezést, vagy a jelmezt, de
sabb feltétele volt a fotónak és a
feltételek mellett.
mégis a filmalkotás fontos részévé
érhetett
el Jaenzon
filmnek. Az évtizedek folyamán
A húszas években a filmpro-
elsősorban az változott, hogy mi-
dukciók számának emelkedésével
ként alkalmazzák ezt a fontos esz-
speciális világítási stílus terjedt el.
közt a film elbeszélési módjában.
Egyre inkább futószalagon készül-
A fordulatban nagy része volt
A század elején - a film gyer-
tek a filmek, az operatőrök évente
Sven Nykvistnek, amikor a hatva-
mekkorában - a napfényt használ-
több film felvételénél dolgoztak,
nas évek elején néhány olyan fil-
ták fényforrásként, mert ez volt a
ezért természetes, hogy a régi be-
met készített Ingmar Bergmannal,
legerősebb, így legmegfelelőbb a
vált módszerekhez
amelyek forradalmasították a film-
lassú exponáláshoz. Az enteriőrö-
ha a rendezők, kreativitás hiányá-
fotográfiát,
ket a szabadban építették fel, hogy
ban, nem támasztottak különösebb
hogy műteremben is lehet szó rea-
maximális fényt nyerjenek. Ami-
igényeket. A korai hangosfilm ne-
!izmusról.
kor a tízes években elterjedt a ki-
hézkes technikája miatt szinte ki-
ideig tartott, amig általánosan el-
csit érzékenyebb film, már műte-
zárólag műteremben készültek a
fogadták
remben is lehetett forgatni. Kez-
felvételek - még a kűlsők is -, ki:
annyira meggyökeresedtek a régi
detben az üvegtető, később az erős
alakítva az egyre valószerútlenebb
szokások. Ráadásul a filmtechnika
szénlámpák biztosították a kellő
világítási
sem állt még a mai színvonalon.
megvilágítást.
azért fogadott el a közönség, mert
stílust,
folyamodtak,
amelyet
csak
vált. Mikor történt ez a változás, és mi volt az oka?
és
bebizonyították,
Meglehetősen
hosszú
ezt a fajta technikát,
Nykvisten és Bergmanon kívül
TÜKÖR
ÁLTAL
HOMÁLYOSAN
filmtől, mert
szép helyett igaz
mert lenni. Sven Nykvistnek negyvenedik
ez
már
a
filmje volt 1945-ös
debütálása óta. 1953-ban dolgozott először Bergmannal. amikor a Ft1természetesen mások is megpró-
részpor és ragyogás néhány enteri-
bálkoztak új operatőri alternatíva
őrjét fényképez te.
teremtésével a régi "szépfestészet-
1959-ben a Szt1zforrást fotogra-
tel" szemben. A francia újhullám
fálta árnyaltan és gazdag tónusok-
az ötvenes évek végén szakított
kal, de még egészen tradicionális
minden korábbi fotográfiai stílus-
stílusban. Az első különleges kí-
sal, és feleselő modorával megve-
sérlet a Tükör által homályosan for-
tett minden technikai tökéletessé-
gatásán történt 1960-ban, amelynél
get is. Kivételek itt is voltak, pél-
a kűlsők nagy részét alkonyatban
dául Henri Decae operatőri mun-
vették fel igen rövid idő alatt,
kája Truffaut Négyszáz
hogya
amely
anélkül
csapásában,
realista
stílusú,
hogy technikailag hanyag lenne. A Filmintézet 1964-ben alapított
speciális fényminőséget
megkapják.
A stúdiófelvételeket
ugyanakkor még mindig konvencionálisan
világították.
Bergman
Filmfőiskolája már legelső hallga-
Képek című könyvében elmondja,
tói között olyan operatőröket ne-
hogy Svennel együtt milyen gyak-
velt, mint Jörgen Persson, vagy
ran nevettek a film "nyúlós" vilá-
Lasse Svanberg, akik a hatvanas
gításán.
évek második felétől a nyomasztó
Stíg Björkman 1992-ben megje-
tradíciók nélküli, jellegzetesen rea-
lent, 'Három nap Bergmannal' című
lista stílusban dolgoztak.
interjú-kötetében
a rendező
így
nyilatkozott a Tükör által homályosanról: "A fotó egy korábbi kor-
szép helyett hitelesen
szak része. Ez után a film után kezdődött együttmúködésem Sven Nykvisttel. Csak ennyit mondtunk
Sven Nykvist azonban valameny-
egymásnak: Nem tudjuk így foly-
nyiüket megelőzte. Az 1961 októ-
tatni tovább."
bere és 1962 januárja között forga-
A következő film az Úrvacsora
tott Úrvacsorát katonai szolgálatom
volt. Vilgot Sjöman 'L 136 - Napló
idején láttam Uppsalában,
Ingmar
1963
Bergmannal'
című könyve
őszén. Már az első filmkockák
izgalmasan és rendkívül részlete-
megpillantásakor
raga-
sen eleveníti fel a rendező asszisz-
realiz-
tensi munkáját Bergman mellett.
musa. Az ötvenes évek közepétől
Sjöman ~ világítás problematikájá-
kezdve filmek tömkelegét láttam,
val is sokat foglalkozik. A film té-
magával
dott a fényalkalmazásának
és szorgalmas operatőri mányoztam.
amatőrfilmesként
munkájukat Az Úrvacsora
tanulazért
ütött el markánsan az összes előző
mája olyan radikális újításokat kívánt, ami komoly technikai kihívást jelentett. Sven Nykvist így nyilatkozott
Vilgot Sjömannak 1961 szeptemberében: "Ha azokra a trükkökre és fortélyokra gondolok, amiket évekig tanultam ..., hát egészen beleborzongok! Effektes pont-megvilágítások, és dupla árnyékok tömkelege a műterem falán. Oda nem illő ellenfények a szép női hajakon. Most vége mindezeknek! A fő tanítómester a valóság, amely mindenütt rendelkezésünkre áll, csak türelmesnek kell lenni és megfigyelni.
Most
sokkal
nagyobb
kedvvel tanulmányozom a valódi fényt, mint korábban, végre léteznek olyan filmfajták, amelyekkel finomabb nüanszokra vagyunk képesek." Az új filmnyersanyag. amiről Nykvist beszél, a Kodak DoubleX, fekete-fehér és 200 ASA érzékenységű. Ez közel két blende-fokozattal volt gyorsabb, mint a korábban használatos 64 ASÁ-s PlusX, de csak fele olyan érzékeny, mint napjaink szinesfilmjei. P.A. Lundgren díszlettervező a Filmstaden legnagyobb műtermében
építtette
fel az
Úrvacsora
templomát. A fény esése miatt a földet eredeti kőpadlóval burkolták. Nykvist kifejezett kérésére, az egész épület
fölé tetőt vontak.
hogy a legkevesebb fény se törhessen be felülről. Nykvistnek árnyék nélküli fényt kellett használni, hiszen az egész film egyetlen felhős nap alatt játszódik. Ehhez vagy indirekt, vagy szűrt fény szükséges. Utóbbit keretre erősített zsírpapírral biztosították. A forgatás előtt Nykvist egy egész napot eltöltött Dalarnában egy kis templomban, ahol megfigyelte a fényviszonyok változását, és erről fotósorozatot készített. Az elkészült filmen érezhető, hogy a lágy fény használata milyen szokatlan, és milyen nehéz volt megküzdeni
vele. Néhány
szekvenciában képről-képre válto-
ÚRVACSORA
rül az exponálás. A realizmus iránti elkötelezettség ellenére, a rendező és operatőre nem vetette el a világítás hirtelen, erőteljes és természetellenes növelését sem. A film egyik legdrámaibb jelenetében hirtelen előtör a nap, és megvilágítja az oltár előtt álló főszereplőket. Ezt egy a háttérben elhelyezett - ívlámpa segítségével oldották meg. Julia Hede interjújában Nykvist rámutat arra, hogy ma már kissé "múterminek" találja ezt a jelenetet, de akkor hely hiányában kompromisszumot kellett kötnie, és ezért választotta ezt a megoldást. Mivel azonban a fényviszonyok változása a film egyik meghatározó tényezője, az ilyen valótlanságon biztosan nem töprengenek a nézők.
a nehéz " , egyszeruseg Az új filmnyersanyag lehetőséget
adott Nykvistnek, hogy a korábbinál gyengébb fénnyel dolgozzon. de ugyanakkor gondokat is okozott számára ez a könnyebbség. A film egyik jelenetében, amelyet egy valódi templomban vettek fel, Sven nem bízott eléggé a film érzékenységében.
Túlvilágíttatta
a
helyszínt, ami nem tetszett Bergmannak, ezért megismételte a felvételt a műteremben. A korabeli kritikák nem méltányolták túlzottan a film világítási technikáját. Nyilvánvalóan még a filmszakma sem fogta fel, hogy
SUTTOGÁSOK
ÉS SIKOLYOK
mekkora erőfeszítés rejlett az operatőri munka mögött. A hatvanas évek svéd filmjeiben általában még mindig úgy világítottak, mint harminc évvel korábban. Csak 1970 körül kezdett el érvényesülni az a realista operatőri stílus, amely a régi "tablókat" helyettesítette. A nagy
műtermek
korszaka lejárt, és generációváltás történt a filmszakmában. Egyre inkább elterjedt a színesfilm, teljesen más feltételeket követelve, mint a fekete-fehér film fényekre és árnyékokra épülő hatása. A hatva-
bakká váltak, távol volt már az
ben hozták
meg gyümölcsüket.
ban tudtak közlekedni a kűlső aj-
nas évek második felében sikeres
előző évek szürke és szemérmes
Bergman mindenesetre egy ideig
tókon keresztül, amit a műterem-
fekete-fehér és színes filmek is ké-
fotográfiai stílusa.
nem forgatott színes filmet.
ben nehéz lett volna kivitelezni a
szültek, természetesen különböző
Az 1965 nyarán forgatott Persa-
díszlet-háttér miatt. A fő problé-
gátlástalanul
nát, szinte a színesfilm elleni láza-
mát most az jelentette, hogy a bel-
megvalósítással. A hetvenes évek
szemérmetlenek leszünk. Más szó-
dásnak is felfoghatjuk, hiszen ez a
sők világítása jól illjen a külsők
elején Svédországba is megérke-
val "filmes kielégülésnek" nevez-
hatvanas
fényerősségéhez, de Nykvist rend-
zett az új technika: halogénIámpák
hetnénk ezt az érzést, tény, hogy
sebb,
helyettesítették az öntöttvasból ké-
még ma is boldogsággal tölt el, ha
európai filmje. A legérzékenyebb
szült nehézkes fényszórókat, ame-
rágondolok. Egyszeruen hatalmas
fekete-fehér film minden előnyét maximálisan
világítási
technikával,
és
képi
"A Csend forgatásánál Svennel elhatároztuk,
hogy
fekete-fehér
kívül tapasztaltan oldotta meg ezt a feladatot is. Julia Hede interjújában Nykvist
lyekkel speciálisan lágy fényt is
nagy élvezet volt számunkra
itt
úgy emlékezik, hogy azt a jelene-
elő lehetett állitani. Leggyakrab-
Csend forgatása." (Idézet Bergman
Nykvist: a kontrasztok és a szürke
tet, amelyben Elisabet éjszaka be-
ban a 200-400 ASA érzékenységű
Képek című könyvéből)
árnyalatok filmművészetileg legtö-
megy Alma hálószobájába, a mű-
A Csend nemzetközi viszonylat-
kéletesebb visszaadásának lehető-
teremben vették fel, egy nehéz
fekete-fehér filmet használták, de
a
évek egyik legjelentő-
legművészibb
kihasználta
1968 körül megjelent egy új szí-
ban is igen jelentős film. Fotográ-
ségét. 1963 és 1965 között további
drapériákkal elfüggönyözött helyi-
nesfilm is dupla érzékenységgel. A
fiailag Nykvist sokoldalúságának
három fekete-fehér filmet fényké-
ségen
rendezők a valósághűség kedvéért
bizonyítéka, hiszen egészen más
pezett más rendezőkkel. még to-
ugyanis nehezen kivitelezhetőnek
kivonultak
képi stílust teremtett, mint korábbi
vább csiszolva technikáját.
találták annak a technikai fogás-
a műtermekból,
bár
meg kell jegyezni, hogy néhány év múlva
ismét
nyugodtabb
visszaköltöztek forgatási
a
feltételek
miatt.
filmjeiben.
keresztül.
A
helyszínen
Az Úrvacsoraban a műteremben
nak az alkalmazását, hogy füsttel
először
felvett jelenetek jobban sikerültek,
érjék el a beszűrődő hajnali fény
együtt színes filmet, Azok az asszo-
mint az eredeti helyszínen készül-
látszatát. Nykvist elmesélte, hogy
nyok címmel. Nykvist az ötvenes
tek, a Personaban
viszont éppen
megtöltötték füsttel a műtermet, amely az ebédszünet alatt egyen-
1964-ben
készítettek
Bergman és Nykvist együttmű-
évek elejétől fényképezett már szí-
fordított volt a helyzet. A nyári
ködése a Csend című filmmel foly-
nes filmeket, így ismerős volt szá-
hétvégi ház enteriőrjeit műterem-
letesen szétterjedt, majd felvették a
tatódott 1962-ben. Itt teljesen más
mára a probléma. A film technika-
ben építették fel; el is kezdték itt a
jelenetet.
stílust választottak, hiszen ennél a
ilag kitűnőerr sikerült, de tartalmi-
felvételeket, de a Farö szigetén fel-
Mivel Liv Ullmann szerepe telje-
filmnél a "kegyetlen fénynek" az
lag nem értékelte kellően a kritika.
vett jeleneteknél kiderült, hogya
előzőeknél jóval nagyobb szerep
Nykvist számára mindenesetre jó
belsőket is szebben lehet a helyszí- segítségével tud ta felerősíteni azo-
jutott. (Bergman nyilatkozataiból
lehetőséget teremtett arra, hogy a
nen fényképezni. Nagy szerepe
kat az érzelmi reakciókat és kifeje-
tudjuk,
színes film különbözö
technikai
lett a világításban a kiszámíthatat-
zéseket, amelyeket a szerep meg-
egyik főszereplője a nap.) A film
fogásait kitapasztalja. Vizsgálódá-
lan, természetes fénynek is. Az
követelt. A nappali fény karaktéré-
kontrasztjai
sai valójában a következő évtized-
eredeti helyszínen a színészek job- nek variációit is kihasználta a jele-
hogy lidérces álmainak jóval hangsúlyosab-
sen néma volt, Nykvist a világítás
filmmel. 1968-ban, a Szenvedély
majd a Suttogások és sikolyok követ-
kűlsők fényerőssége a napsütés, a
forgatásán is felmerült ez a problé-
kezett, amelynek 1971 őszéri kez-
borús idő és az alkonyi között vál-
ma.
dődtek a felvételei.
netek tartalmának
erősítésére, a
takozott. Bergman így nyilatkozik a Képekben:
dolgoztunk
Bergman a Képekben megemlíti,
Svennel színesfilmre. Első alka-
hogyan keletkezett a film ötlete.
"Most
másodszor
lommal teljesen a könyvekre tá-
Régóta élt a gondolataiban egy
maszkodtunk, most azonban elha-
kép, amelyben a szürke reggeli
Personával és később a Suttogások
tároztuk, hogy olyan színes filmet
fény és a piros szín játszotta a fő-
és sikolyokkal olyan messzire jutot-
csinálunk, amilyen még soha sem
szerepet.
tam, amennyire csak lehetett; hogy
volt. Három év után forgattam
1988-ban, az Amerikai Filminté-
"Ma úgy ítélem meg, hogy a
szabadon nyúltam olyan néma tit-
megint együtt Svennel. Úgy érez-
zetben. Nykvist egy beszélgetés
kokhoz, amelyeket csak a filmmű-
tem, hogy kiújult a gyomorfeké-
során részletesen elmesélte, ho-
vészet emel a felszínre."
lyem, Sven pedig ismét szédült,
gyan említette neki először Bergman az ötletét:
Nykvist a Personát követően két
mint korábban. Olyanok voltunk,
színes filmet készített Hans Ab-
mint két tébláboló bolond, néze-
ramsormal 1967-ben, őszintén szól-
gettük az elkészült felvételeket. és
Ingmar ezt mondta nekem négy-
va nem a legjobb eredménnyel.
nagyon gyűlöltük őket." (Idézet a
szemközt: Ez nem volt valami jó
Úgy tűnik, annyira hozzászokott a
Bergman Bergmanrot címú interjú-
film, .de a következő egészen más
fekete-fehér film érzékenységéhez,
kötetből - 1970)
lesz. Mikor kapom meg a forgató-
hogy nehezen birkózott meg az akkoriban csak 50 ASÁ-s színes-
Két újabb színes film, Az Érintés és a Csalétek (r: Torgny Wickman),
"Az
Érintés
bemutatója
után
könyvet? - kérdeztem. Még nem tudom, egyelőre csak egy ötletem
van ... Évek óta látok magam előtt
ja-e adni a vörösnek azokat az ár-
maximálisan a film érzékenységét
földi ajánlatot kapott. Már 1971-
egy tágas szobát, hajnali négy óra
nyalatait. amelyeket Bergman el-
azáltal, hogy minimális világítást
ben is forgatott külföldön, egy
van, kicsit beszűrődik a pirkallat
képzelt.
használ, Nykvist így válaszolt:
Spanyolországban készített ameri-
"Ha valaki túl sok fényt hasz-
kai produkcióban. A filmet John
három asszony ül a szobában. Az
felvétel készült:
a
nál, szétrombolhatja az egész at-
Huston kezdte, majd Richard Fle-
egyik a tűzzel foglalatoskodik, a
sminkekről. a kellékekről. A forga-
moszférát. Mivel szeptemberben
itscher fejezte be. Az eredmény
másik köt, a harmadik könyvet ol-
tás helyszíne egy Mariefred köze-
és októberben forgattunk, csak 11
egy meglehetősen drága, de jelen-
vas. Igen - mondtam, de mi törté-
lében fekvő, enyhén
nik ezután? Nincs tovább - vála-
kastély volt, amelyet Bergman el-
szolt Ingmar -, gondolod, hogy
képzelésének megfelelően tudott
Nykvist zseniálisan oldotta meg
képes vagyok filmet írni erről az
berendezni. A hajnali és reggeli
a szín és a fény problémáját, az
fárasztó körülmények között, a vi-
fénye. A falak bordós-pirosak, és
Ezt követően mindenről próbaa
ruhákról.
omladozó
és 15 óra között használhattunk
téktelen film lett. A The Dove címú
kinti, természetes fényt."
vitorlás-film 1974-ben készült Gregory Peck produkciójában, nagyon
egy képről? Azt válaszoltam. hogy
fényviszonyok
tanulmányozása
eredményt első Oscar-díjával jutal-
lág különböző tengerein. Nykvist
bárki nem tudna erről filmet csi-
miatt Nykvist néhány alkalommal
mazták, a legelső Oscarral a svéd
tanácsára valódi helyszíneken for-
nálni, de te biztosan tudsz."
a kastélyban éjszakázott. Az Ame-
filmfotográfia történetében.
gattak műterem
A munka kezdetekor kipróbál-
rikai Filmintézetben feltett egyik
A Suttogások és sikolyok nemzet-
ták, hogy a színesfilm vissza tud-
kérdésre, hogy miért használja ki
közi sikere után Nykvist több kül-
és háttérvetítés
helyett. Első Amerikában készült filmje
ÁLDOZATHOZATAL
nekem. Magam szerettem volna
film forgatásának kezdetén felme-
a rendező. Angliából szerződtetett
világítani, és a kamerát kezelni.
rülő problémákról is beszélt, azok-
speciális effekt-szakértőket.: mivel
Mindig
ról a vitákról. amelyek közte és
a ház teljes leégésére mindössze
szágban, és most is ez a módsze-
Tarkovszkij
nyolc perc állt rendelkezésre.
rem, mert csak így kontrollálha-
Nykvist
tom megfelelően a felvételeket.
lyozta, milyen fontos, hogy ő ma-
Megkérdeztem az amerikai opera-
ga kezelje a kamerát, hogy az álta-
így forgattunk
Svédor-
között
állandóan
folytak.
azt hangsú-
a ház rosszul égett
tőrt, hogy melyik jelenetet fogom
la világított jeleneteket saját maga
én felvenni. Nagyon jó jelenetet
vegye fel. Tarkovszkij a kamera
Az esemény jól ismert, később
kaptam, és el is kezdtem a mun-
mögött helyezkedett el, és úgy
gyakran emlegették svéd filmes
kát. Másnap folytatni akartam, de
instruálta
szakmai körökben, ezért érdemes
a
színészeket,
hogy
az előkészületek közben úgy érez-
egész idő alatt a kamerába nézett.
Nykvist
tem, hogy valaki figyel. Kisvártat-
Nykvist, aki egyébként nagyon to-
nünk:
va meg is szólított a férfi, aki a
leráns, ezt nagyon irritálónak ta-
szakszervezet képviselője volt, és
lálta, és megemlítette a rendező-
Chicagóból érkezett. - Sven, lát-
saját szavaival felidéz-
"Egy álló hétig ismételtük a jelenetet. Eldöntöttük,
hogy nem
nek. Tarkovszkij erre azt válaszol-
napsütésben vesszük fel, ezért haj-
tam, hogy tegnap felvettél egy je-
ta, hogy a Szovjetunióban mindig
nali kettőkór keltünk, és előkészí-
lenetet - fordult hozzám. - Igen,
így dolgozott, egyébként is na-
tettük a jelenetet, hogy közvetle-
nagy élvezettel csináltam, és azt
gyon gátlásos, és nehezen tud di-
nül napkelte előtt kezdjük a forga-
a Preitü Baby volt, Luis Malle ren-
hiszem, hogy jól sikerült - vála-
rekt módon instrukciókat adni a
tást. A felvétel közepén azonban
dezésében, 1975-ben. Az Amerikai
szoltam. Erre ő emeltebb hangon
színészeknek.
A képkompozíció
jelezte az asszisztensem. hogy a
Filmintézetben
így
folytatta: - Ez nem jelenti azt,
inspirálja őt, és a kamerába nézve
kamera egyre gyorsabban süllyed.
emlékezett vissza az első forgatási
hogy folytathatod. mert nem vagy
jobban ki tudja magát
fejezni.
Felkeléskor az az érzésem támadt,
napra:
amerikai opera tőr. Ha még egy je-
Nykvist megértette és elfogadta
hogy ma valami váratlan dolog
lenetet fel mersz venni, kidobunk
ezt a módszert, de Tarkovszkij az
fog történni, ezért elhelyeztem egy
az országból."
ismétlések során már egyre keve-
másik felvevőgépet is a sín köze-
sebbet nézett a kamerába.
pén. Azt mondtam, hogy cserélje
az
operatőr
"Megérkeztem a felvétel helyszínére, egy New Orleans-i hotelbe, amelyben a film bordély-miliő-
Arra a kérdésre, hogy Bergman-
jét felépítették. Soha életemben
nak és Malle-nak hasonló nézetei
Ezt követően azt a problémát
ki gyorsan a kamerát, ami har-
nem láttam még ennyi filmes ko-
voltak-e a világításról. Nykvist el-
mesélte el Nykvist, amely a film
minc másodperc alatt meg is tör-
csit együtt. Otthon két Volkswa-
mesélte, hogyan jutott el az indi-
zárójelenetének forgatásakor
állt
tént, és folytathattuk a felvételt.
gen buszunk van csak, itt pedig
rekt fényalkalmazásához az Úrva-
elő. A ház leégését egyetlen hosz-
Senki sem vette észre a karnera-
egy egész háztömb körbe volt vé-
csoraoan,
és később ugyanezt a
szú snittel kellett felvenni, amely-
cserét, mindenki nagyon bóldog
ve autókkal és buszokkal. Ez na-
módszert alkalmazta színes filmje-
ben a kamera egy száz méter
volt, hogy milyen jól ment min-
gyon imponáló volt, más dolgok
iben is.
hosszú sínen mozgott. Ezen a jele-
den. A felvétel viszont így sem si-
neten már tíz év óta gondolkodott
került, mert valamilyen technikai
viszont egyáltalán nem tetszettek
Nykvist az Áldozathozatal
című
probléma
támadt ezzel a géppel
is.
fényképezte szágban.
Sajnos nem volt már annyi pén-
Nykvist
Franciaor-
Azt a feladatot
hogy dokumentum
kapta,
jellegű felvéte-
zünk, hogy újra felépítsük a házat.
leket készítsen
a főszereplőkkel.
Hosszú vitákat folytattunk Erland
amelyeket a prágai szovjet bevo-
[osephsonnal,
bemutatták
több évtizedes
mai tudásukat.
szak-
ykvist második
ven éve alatt hatalmas
technikai
fejlődést élt át, a negyvenes évek
Oscar-díját érdemelte ki operatőri
nehézkes
műtermi
technikájától
munkájával.
kezdve a kilencvenes
évek érzé-
Nykvist és Bergman együttmű-
keny színesfilmjéig, a borotvaéles
nulásról készült eredeti dokumen-
ködése az egyetemes filmtörténet
objektívekig és a hangtalan kame-
hogy a
tum-felvételek közé kellett bevág-
egyik legalkotóbb szimbiózisa volt
rákig. De a legtökéletesebb techni-
Filmintézet tud pénzt szerezni Ja-
ni. Ezek általában 16 mm-es feke-
rendező és opera tőr között. Koráb-
ka önmagában
pánból. hogy még egyszer felve-
te-fehér anyagra készültek, de volt
ban meglehetősen esetleges volt az
filmet irányítani, ellenőrizni, ural-
ilyesmi. Orson Welles és Gregg
ni kell.
a film másik produ-
cerével. Úgy gondoltam,
hessük a jelenetet. Megkérdeztem
köztük
Tarkovszkij tól, hogy nem tudná-e
Nykvist így emlékszik vissza erre:
megváltoztatni
a koncepcióját, és
8 mm-es keskenyfilm
is.
,,35 mm-es anyagra forgattunk,
Toland mindössze gatott közösen.
egy filmet for-
bár ez éppen az
semmit sem ér. A
A mai filmnyersanyag és a videokamerák nagy fényérzékenysége
több kamerával felvenni a záróje-
és ezt 16 mm-esre kopíroz tuk. A
Aranypalgár.
Mike Nichols és Ro-
ellenére sem lehet teljesen világítás
lenetet. hiszen megint közbejöhet
dubnegatívot
bert Surtees is csak egy jelentős
nélkül dolgozni. A legtöbb filmes
valami, és harmadszor
alkotó ma nem törekszik a valóság
több lépésben készí-
már nem
tettük, amíg el nem értük a régies
filmet
épithetjük fel a házat. Tarkovszkij
hatást. Ezután ismét 35 mm-esre
esetben egy kreatív rendező inspi-
pontos
beleegyezett,
nagyítottuk
ráita
nak, felerősítenek. kiemelnek vagy
így két sín t építet-
a filmet. Azt hiszem,
készített a
együtt.
tapasztalt
operatőröket.
tünk a kamerák kocsizásához. Egy
az eredmény egészen jó lett, min-
Együttműködésük
napig
végül
denesetre tanulságos volt, hogy ré-
folytatódott.
egészen egyformán mozgott a két
gi filmanyagot ilyen módon is fel
Bergman
felvevőgép. Másnap reggel éppen
lehet használni.
el akartuk kezdeni a jelenet forga-
mindössze négy perces, de mi egy
tapasztalat
tását, amikor
egész hónapig dolgoztunk
amikor összetalálkoztak.
gyakoroltunk,
míg
előbukka nt a nap.
Az egész jelenet vele a
Mindkét
azonban
nem
ykvist esetében
mindkettőjüknek
már tizenötéves
Fokoz-
stilizálnak. A nézők - fantáziájuk szabadon
és
reprodukálására.
engedésével
-
szinte
maguk is a film alkotójává válnak. Az elmúlt tíz évben
ykvist a
mögött,
legkülönbözőbb
műfajú filmekben
Bergman
közreműködött,
Troell Hurrikán cí-
volt a háta
így vall a Képekben: "Ha valamiért
mű
katasztrófafilmjétől
kezdve a
tovább.
hiányzik számomra a filmezés, az
Woody Allen-filmekig.
Legutolsó
Így még jobban sikerült a felvétel.
a Svennel való közös munka." A
munkája
Laterna Magicaban pedig ezt írja:
Chaplin
... "a világ egyik legjobb operatőre.
volt, amelybe mindketten ötven év
Együttműködésünket
szakmai tudását fektették. Nykvist
Tarkovszkij
kétségbeesett,
intettem, hogy folytassuk
de én
Látható, hogya nap megvilágítja a házból kitóduló füstöt, amely fantasztikus árnyékokat Nagy szerencsénk
lyoni laboratóriumban."
konstruktív szimbiózis
vet a földre. volt a nappal,
Bergman
és
ykvist
huszonöt
a bizalom és
a biztonság jellemezte.
Richard életét
Attenborough
feldolgozó
filmje
éha szo-
stílusa továbbra is vonzza a kö-
pedig csak a véletlennek köszön-
éves együttműködése
közel húsz
morkodom amiatt, hogy már soha
zönséget, és a világ minden táján
hettük."
filmet eredményezett.
Az 1983-as
többé nem fogunk együtt dolgoz-
inspirálja a fotósokat és az opera-
ru."
tőröket.
Phil Kaufman A lét elviselhetetlen könnyűsége
című
filmjét 1988-ban
és
Alexander
a
csúcspont,
amelyben
mindketten
Fanny
befejező
Sven
ykvist működése
negy-
Czakó Ágnes fordítása
