A Coloroid színrendszer, a komplex színharmónia-elmélet és az UNESCO Nagoya-i «The Global Action Programme» (Globális cselekvési terv GAP) a Pápai Esterházy kastély 2015. május 19 És Új utakon a holisztikus gondolkozástól a hiperkomplex gondolkozás filozófiája Az Elviselhető Humanista Fejlődés felé. Veszprémi MTESZ székház 2015. május 20
©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
A fenntartható fejlődés összefüggései
Térben
Globális Kontinentális Nemzeti Regionális Lokális
Időben
Dinamikus Fenntartható Visszafordítható Visszacsatolható Hiperkomplex
Sajátosságai
Rendszer: Több kritérium Dinamikus Egyetemes Többféle
Térben
Globális Kontinentális Nemzeti Regionális Lokális
Térben
Globális Kontinentális Nemzeti Regionális Lokális
©Prof. Turchany Guy
A rendszer határa
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
A Fenntartható fejlődés és az UNESCO-UNITWIN bevezetés Az elemző gondolkodási modell
©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015 . május 19
A mai társadalom, vagy a vágyak ördögi köre
©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
A Fenntartható fejlődés és az UNESCO-UNITWIN, múltjáról és jövőjéről Ivan ILLICH néhány gondolata a fenntartható fejlődésről: a sebesség idővesztéshez vezet, az egyének, akik lemondtak jogaikról áldozatai lesznek a mega-gépezeteknek , amelyek meghatározzák helyettük mire vágynak és mire van szükségük, a kritikus gondolkozás az egyetlen ami kivezethet a társadalom mai abszurd helyzetéből, egy konviviális (szívélyes) társadalom nem egy szakosodott szervezet, hanem a egyén szolgálatában áll, egy konviviális társadalomban az eszköz van az emberért és nem fordítva, ahogy kialakulnak a szakmák, orvoslás, iskola, stb, párhuzamosan elvesznek a népi és tradicionális ismeretek, Végül Ivan Illich megkérdőjelezi a nyugati civilizációt és annak elsőbbségét a más helyi civilizációkkal és kultúrákkal szemben. 1968 után azt gondolhattuk, hogy a diáklázadások a társadalmi fejlődés és célok teljes átgondolásához fognak vezetni. ©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015 . május 19
A Fenntartható fejlődés és az UNESCO-UNITWIN, múltjáról és jövőjéről. Sajnos a 70-es években éppen az ellenkezőjét tapasztalhattuk. Az ultra liberalizmus vette át a főszerepet. Melynek fő célja nem volt más, mint a növekedés és a velejáró fogyasztás egyesek hasznára. A gazdaság főszerepe még az államhatalom elosztó és szolgáltató szerepét is kezdte csökkenteni, mi több az Európai Unió létrehozásával eltűnt a Közöséggel együtt a federalista gondolatnak még a csírája is A Jean-Claude Juncker által fémjelzett európai bizottság,ha szóban nem is, de a realitások terén teljes mértékben a fogyasztói társadalom szolgálatában áll. Pan Csia-hua, a Kínai Tudományos Akadémia fenntartható növekedéssel foglalkozó intézet igazgatója szerint „Kormányunk nem mondhat le arról, hogy 1,3 milliárd kínai életmódját az európai szinthez közelítse” „Ha lenne több földünk talán kísérletezhetnénk és megkockáztathatnánk, hogy nem fordítunk százmilliárdokat a felmelegedés megfékezésére, hátha nincs rá szükség. Ha néhány évtized múlva mégis kiderülne, hogy a Föld lakhatatlanná vált, akkor legfeljebb átköltöznénk egy másikra” (Joseph Stiglitz). ©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
A Fenntartható fejlődés és az UNESCO-UNITWIN, múltjáról és jövőjéről A fenntartható fejlődés fogalmának fejlődése-út egy oximoron felé? « Club of Sustainable Development » A fenntartható fejlődés: mítosz vagy valóság? Turchany Guy, Beranek László, Füleky György, Magyari-Beck István, Turcsányi Károly = Valóság 2004
1978
Római Club célja a globális problémák - politikai, társadalmi és kulturális, környezetvédelmi, technológiai, ... - átfogó, multidiszciplináris és hosszú távon elemzése. Lehetőségek és veszélyek. «A növekedés határai» Alapítók: Aurelio Peccei és Alexander King.
1980
Stockholmi konferencia és nyilatkozat
1984-87 Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága (CMED) Brundtland bizottság 1988
ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága. (CMED-Brundtland jelentés, „Közös jövőnk” (Our common future) » és a «fenntartható fejlődés» egy homályos megfogalmazás, melyet mindenki úgy értelmez, ahogy azt érdekei megkívánják. A Bizottság egy olyan, sok mindent magába foglaló, diplomatikus definíciót dolgozott ki, amely nem szolgál pontos információkkal a gyakorlati megvalósítást illetően.
©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
A Fenntartható fejlődés és az UNESCO-UNITWIN, múltjáról és jövőjéről. A fenntartható fejlődés fogalmának értelmezései. »Ez kicsit azt az érzést is keltheti bennünk, mintha Brundtland asszony és a bizottsági tagok egy olyan varázsszóra találtak volna, amely képes összehozni a lelkes, harcias környezetvédőket és a harmadik világ problémáira érzékenyeket azokkal a kormányzati bürokratákkal és vállalkozókkal, akik mindnyájan támogatják a másik fél növekedését « (Vaillancourt 1990: 21). A terminust időnként össze-vissza használják, rengeteg szakterület megalkotta saját fenntarthatóság-definícióját. A fenntartható fejlődés napjainkban nem azt az uralkodó szerepet játssza, amelyet a l’UICN, du PNUE et de la CMED Világ Stratégiái szántak neki, mi több soha nem integrálódott egy holisztikus, komplex, vagy hiperkomplex megközelítésbe. Miközben a gazdagok és szegények között tátongó szakadék egyre csak mélyül, a kormányok egyre nagyobb összegeket áldoznak katonai célokra, és a neoliberális felhangú gazdasági növekedés gyakran sodorja veszélybe a biodiverzitást és az emberiséget. »Szavaink így deformálódnak a kezeink között, a problémáinkat nehezen tudjuk definiálni, mindenki úgy játssza a játszmát, ahogy tudja, fittyet hányva a közös szabályokra.« D. de Rougemont ©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
A Fenntartható fejlődés és az UNESCO-UNITWIN, múltjáról és jövőjéről. Néhány gondolat a Riói nyilatkozat hivatalos változatához. A nyilatkozat angol változatában nehezen érthető és nehezen definiálható a « fejlődés » szó. Vajon mit érthettek a nyilatkozat szerzői „fejlődés” alatt? «Fejlődés vagy növekedés: ez itt a kérdés.» Megállapíthatjuk, hogy a « fejlődés/ development » kifejezés jelentése általában a vele együtt járó melléknévtől vagy a kontextustól függ: De lehetett volna «elviselhetőnek» is fordítani. A fenntartható fejlődés definíciói Öko-fejlődés (« Environmentally sound development ») Maurice Strong és Ignacy Sachs fogalma. egy rügy kibontakozik a kereskedelem és az ipar növekedése (fejlődése?) Másfajta fejlődés, avagy környezettudatos társadalom: A Dag Hammarskjöld, Kimon Valaskis, Edward Goldsmith ©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
Fenntartható fejlődés alapfogalma újragondolásának időszerűsége, az eddigi törekvések kritikája Fenntartható fejlődés a természetvédő tengely UICN, PNUE, FMN (WWF), FAO, UNESCO, Természetvédelmi világstratégia (SMC). A bioszférát és az emberi, anyagi, élő, és nem élő erőforrásokat úgy alakítjuk, hogy azzal megfeleljünk az emberiség igényeinek, és javítsuk életminőségüket. Fenntartható fejlődés – CMED Környezet és Fejlődés Világbizottság (CMED),«a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". Fenntartható fejlődés – A bolygó megmentése UICN, PNUE, FMN (WWF), A bolygó megmentése: Olyan fejlődés, amely úgy javítja az emberi közösségek életfeltételeinek körülményeit, hogy közben figyelembe veszi és tiszteletben tartja az ökoszisztémák teherbíró képességeit. A fenntartható fejlődés megvalósításának feltételei Young szerint, lásd 1992. Sustainable Investment and Resources Use. Parthenon-UNESCO és Turchany G. 1983 ORL Institute of the Federal Polytechnic, Zurich, Resource Management and Crises.
©Prof. Turchany Guy
Pápai Esterházy kastély 2015. május 19
Fenntartható fejlődés alapfogalma újragondolásának időszerűsége. Út a fenntartható fejlődés csődjétől az «Elviselhető Humanista Fejlődés» értékrendje felé. Hogy világosabbá tegye a terminus sokféle értelmezését, Villeneuve (1998) azt állítja, hogy a fenntartható fejlődés ...egy olyan fejlődés, amely egyaránt fenntartható, elviselhető és élhető az egyének, a közösségek, és az ökoszisztémák számára, hiszen hosszútávon önfenntartó. A fenntartható fejlődés tudatában van a jelenlegi növekedés és fejlődés korlátainak... » (Villeneuve 1998).
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Fenntartható fejlődés alapfogalma, az eddigi törekvések kritikája és újragondolásának időszerűsége A fenntartható fejlődésnek különböző érvényben lévő értelmezései vannak, de léteznek mindegyikre jellemző, közös alapértékek, Ennek értelmében ajánlott Egy olyan hozzáállás elsajátítása, amely egy humanistább, kulturáltabb, élhetőbb fejlődésre való törekvést fejezne ki, amely bizonyosság helyett inkább egy törekvést és egy célt fogalmazna meg. Olyan tudományos-filozófiai álláspont megtalálása, amely jobban képes igen összetett problémák kezelésére-megoldására, például a hiperkomplex gondolkozás meghonosítása révén. Annak az új iránynak a kijelölése, amelyik a « tartós fejlődést » az « elviselhető humanista fejlődéssé » alakítja, amely az univerzális ökoszisztéma elviselhető keretein belül, elsősorban az emberi fejlődést (biztonságot, jólétet, boldogságot) helyezi törekvései középpontjába. Egy térségi, regionális platform kidolgozása olyan felelős, pro-aktív stratégiával, amely a következők alapján célozta meg az élhetőség kérdéskörét: - a környezeti megállapítások integrálása a gazdasági politikák kidolgozásába - gazdasági fejlődés nem elhanyagolható feladata a társadalmi igazságosság - a fejlődés a mennyiségi gyarapodás mellett egy minőségi fejlődést is magában foglal tehát nem egyenlő a „növekedéssel”.
Veszprém, 2015. május 20
Fenntartható fejlődés alapfogalma, az eddigi törekvések kritikája és újragondolásának időszerűsége A gyakorlati megvalósítás stratégiájába olyan mutatókat és követési rendszereket kell belevenni, amelyek segítségével az elviselhető humanista fejlődést megcélzó lépések eredményeit vizsgálni tudjuk Megfogalmazni az elviselhető humanista fejlődés definícióját, amely összhangban van a megvalósítási stratégiával, figyelembe véve ennek a fajta fejlődésnek az alapértékeit, továbbá lehetővé tenni, hogy a helyi és térségi kezdeményezések ezt a fejlődési modellt kövessék. Társulni kell olyan, a társadalmi és gazdasági szektorban tevékenykedő párhuzamos csoportokkal, akik olyan célokat és olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon rokonságban állnak az elviselhető humanista fejlődéssel. (például a fokozatos csökkenés, társadalom- gazdaság- és környezet, gazdaságtan, a zöld iskolák, stb. területein) Az elviselhető humanista fejlődés fogalmának terjesztése, népszerűsítése, különös tekintettel megvalósításának konkrét alapelveire, sikeres vagy kudarcot vallott tapasztalatok keretein belül. Az elviselhető humanista fejlődésre fókuszáló környezetre nevelés elősegítése, gyermekek, vagy bármely más közönség részére. Annak kimutatása, hogy szükséges változtatni a társadalom értékrendjén és viselkedésén, aminek beláthatóan pozitív hatásai lesznek. Az előbbiekben taglalt felvetések megvalósítására egy világosabb és egyhangúbb fogalmat kezdtünk bevezetni : az « elviselhető humanista fejlődés »fogalmát.
Veszprém, 2015. május 20
Kárpátmedencei UNESCO-UNITWIN hálózat tervezete, előnyök és kockázatok La définition et le contenu du développement humaniste supportable. Un projet de développement humaniste supportable selon Sachs (initiateur du concept d’éco-développemen
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Kárpátmedencei UNESCO-UNITWIN hálózat tervezete, előnyök és kockázatok A lokális cselekvés elsőbbsége. Megvalósításának alapvető támpontja az „AGENDA 21” című dokumentum a Riói Konferencia (1992) egyik legfontosabb konkrét eredménye. Azokat a lényeges világproblémákat tárgyalja, amelyekkel az emberiség a 21. században szembe kell nézzen. Ugyanakkor tartalmazza azokat a szempontokat is, amelyek figyelembe vételével megvalósíthatók a szociálisan, gazdaságilag és környezetileg fenntartható (elviselhető humanista) fejlődést biztosító intézkedések is. A Local AGENDA 21 (Helyi cselekvési terv a XXI. századra) 28. fejezete : egy kezdeményezés a helyi hatóságok támogatásáról az AGENDA 21 megvalósításában. Hatáskörei : 28.1 Az Agenda 21-ben megfogalmazott problémák megvalósításához a helyi társadalmak és hatóságok mozgástere olyannyira szétágazó, hogy nélkülük a cselekvési terv megvalósíthatatlan. Ők azok, akik a legközelebb állnak a lakóssághoz és azok problémáihoz. 28.2 A megjelölt célok a következők : mindegyik szerződő fél vállalja, hogy 1996-ig a legtöbb önkormányzat ismerteti és létrehoz „Helyi Agenda 21” cselekvési terveket, ©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Kárpátmedencei UNESCO-UNITWIN hálózat tervezete, előnyök és kockázatok A lokális cselekvés elsőbbsége Helyi csekvési tervek a 21. századra (Local Agenda 21) Az Agenda 21 megvalósításában a regionális és önkormányzati szervek központi szerepet kapnak, mert: 1. A helyi közösségekhez közelebb vannak, könnyebben elérhetőek, mint a központi kormányzat 2. Szabadabbak a gazdasági döntések meghozatalában. 3. Egy régió, vagy település saját elhatározásból bevezetheti a helyileg megfelelő környezeti normát, új megoldást alkalmazhat vagy nevelési programokat indíthat. 4. Hivatalos és strukturált kapcsolatot teremtenek a helyi közösség és a központi kormányzat, azaz más települések lakossága között. 5. Az adminisztrációnak azon a szintjén helyezkednek el, ahol a dolgok valójában megtörténnek.
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Helyi csekvési tervek a 21. századra (Local Agenda 21) eszközrendszere
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Új utakon a holisztikus gondolkozástól a hiperkomplex gondolkozás filozófiája felé
Veszprém, 2015 május 20
A holisztikus gondolkozás
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
A holisztikus gondolkozás
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Új utakon a holisztikus gondolkozástól a hiperkomplex gondolkozás filozófiája felé
Komplex rendszerek
Egyszerű rendszerek
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Hiperkomplex gondolkozás filozófiája
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
Hiperkomplex gondolkozás / példa Társadalom
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
UNESCO-UNITWIN Frankofón hálózata Újabb kihívás az UNESCO fenntartható fejlődés oktatásának évtizede után The Global Action Programme (GAP)
A Nagoya-i »World Conference on Education for Sustainable Development« elfogadta a FF oktatási program új keretek között való folytatását. A konferencia referense, Michel Ricard professzor Úr a Bordeaux-i egyetem volt rektora és a francia nemzeti fenntartható fejlődés létrehozója, megkezdte a GAP oktatása egyetemi hálózatának szervezését, új céllal és formában. Ricard professzor Úr mint az európai régió felelőse, az új kihívásnak eleget teendő, új hálózatot tervez létrehozni. A Digitális Egyetem Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés kara keretében az "Oktatás, képzés és kutatás a fenntartható fejlődésért" tanszékén. A hálózatban való magyar részvétel egyetemi és oktatási struktúrájának egyik alapja kellene, hogy legyen, ami egybecseng a «MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE» irányába tett erőfeszítésekkel.
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
UNESCO-UNITWIN Frankofón hálózata The Global Action Programme (GAP) Globális cselekvési program
Egy jobb jövő ma kezdődik! Ezt hirdeti a politikai és gazdasági elit - a római klubtól a klímakonferenciákon át - lassan több mint 40 éve! Sem a politikai szólamok, vagy megállapodások, sem a pézügyi ösztönzők, sem a technológiai áttörések nem válaszoltak megfelelő hatékonysággal az elöttünk álló társadalmi, demográfiai, vagy éppen klimatikai kihívásokra. Teljes mértékben felül kell vizsgálni a gondolkodásmódunkat és újragondolni humán értékrendünket, kapcsolat rendszereinket és az ökoszisztémával való gazdálkodásunkat. Egy igazságos, békés és az ökológiai rendszer által elviselhető társadalmat kell kiépítenünk, melyben a gazdaság az ember szolgálatában erősíti a társadalmi egyenlőséget és az egyéni kibontakozás lehetőségét, ahogy a maják mondták »a jó élet« alapjait kell leraknunk. Az idevezető út már az óvodában kezdődik, ahol nem az egymás közötti konkurenciára és teljesítményre, hanem az egymás közötti együttműködésre, szolidaritásra és az ökoszisztéma szolgáltatásainak tiszteletben tartására nevelik a jövő társadalmát.
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
UNESCO-UNITWIN Frankofón hálózata Globális cselekvési program Új megközelítés Az oktatásnak kulcsszerepe kell legyen az új, emberközpontú társadalom kialakításában és egy mindenki számára jobb jövő építésében. A folyamat már ma kezdődhet, ha képesek leszünk - már az óvodától az egész életen át való tanulásig - felcserélni oktatási módszertanainkat és a karteziánus megközelítéstől elindulunk egy holisztikus, majd komplex gondolkodás felé. Az új megközelítés alapja az UNESCO által meghonosított »A hét megalapozó ismeret az oktatás jövőjére« Edgar Morin filozófus műve, melyet az alábbiakban lehet összefoglalni, 1. A tudás hiányosságai és Achilles-sarkai: pontatlanságok és illúziók. Mentális, intellektuális, érvelési és paradigmatikus vakságok és hibák. Imprinting és szabványosítás, a tudomány és tudás bizonytalanságai, az embereket jobban foglalkoztatja a birtoklás, mint a létezés. A véletlen és végül a tudás bizonytalansága. 2.Az alapelvek a releváns ismeretek. A tudás jelentősége (pertinenciája) különböző kontextusban, valamint globalitásában, többdimenziósságában, kontextusában. Antinómiájában. Az alapvető kérdések, diszjunkciók és zárt specializációk szétválasztásának csökkentése. A téves racionalitások elkerülése
©Prof. Turchany Guy
Veszprém, 2015. május 20
UNESCO-UNITWIN Frankofón hálózata Globális cselekvési program 3. Az emberi sors oktatása. Az emberi gyökerek és azok elvesztése. Kozmikus, fizikai, földi, humán feltételek az életképességhez. Egység-kettősség. A visszacsatolások agy-elme-kultúra, értelem-érzelem-indulat végül egyén-társadalom-faj, ciklusában. Emberi egység és sokféleség. Az egyéni és a szociális területek. A kulturális sokszínűség és az egyének pluralizmusa. Épelméjű és tébolyult. Homo komplex. 4. A Föld identitása. A globális korszak. A XX. század öröksége. A halottaink öröksége. Az atomfegyverek. Új veszélyek, biológiai, informatikai... A modern korszak halála. A remény. A politikai és más ellen-áramlatok hozzájárulása a közjóhoz. 5. Szembenézni a bizonytalanságokkal. Történelmi bizonytalanságok. Kreatív és romboló bizonytalanságok. Szembenézni a reális, tudásbeli, ökológiai és cselekvési bizonytalanságokkal. Kockázat – elővigyázat ciklusok. 6. A fenomének megértésének oktatása. A dolgok összefüggéseinek értelmezése. Oktatás az értelmezést meggátló akadályok elkerülésére. Az egocentrizmus értelmezése. Ethnocentrizmus és socio-centrismus. Redukáló szellemiség. A megértés etikája. A jóhiszeműség. 7. Az emberiség etikája. Az egyén és társadalom ciklus. Demokrácia és komplexitás. A demokrácia jövője. Az egyén és a faj. A földi állampolgárságra való oktatás. Az emberiség, mint egy bolygó sorsának alanya azaz elszenvedője. ©Prof. Turchany Guy