A fenntartható fejlıdéstıl a CSR-ig (töredékek)
Fenntartható fejlıdés a XXI. század globális kihívása 2007. május 24. MTA
Perspektívák
CSR
Vásárló Alkalmazott Részvényes Társadalom
7.5% az adózatlan nyereségnek karitatív célokra
“meglopják a részvényeseket”
© The Center for Corporate Citizenship at Boston 2College
A technológia szerepe a fenntartható fejlıdésben
R. Carson Silent Spring
Johannesburg Az A fenntarftható Vita a ökohatékonyság Seattle Ökológiai Den Haag „Növekedés fejlıdési paradigma Riói fogalma Kyoto válság határairól”
62
70
72
87
80
92
97
99
90
00
A környezet korlátlan erıforrás
Vita a gazdaság és az ökológia viszonyáról
Megállapodás a technológia és ökológia viszonyát illetıen
Pozitív megközelítés
Negatív megközelítés
Haladó megközelítés
70 62
76
90
80 78 79 Amoco Cadiz
DDT crisis
A technológia oka a környezetkárosításnak, de a megoldása is a problémáknak
A technológia fenyegetés
A technológia tisztelete
Seveso
02
85 86
89
Mid ‘90
GMO SandozExxon Valdez Chernobyl
98
00 Danube
CFC 3
Környezetgazdaságtan és az üzleti világ
•80-es évek Pigou és Coase elmélete, törekvések az externáliák internalizálására
•70-es évek végéig •Csıvégi vagy reaktív környezetvédelem
•Ökológiai közgazdaságtan
•Tisztább termelés, ökohatékonyság
•1987 Fenntartható fejlıdés Üzleti etika •Intézményi közgazdaságtan, önkéntes kezdeményezések elmélete
•Fenntarthatósági jelentések •Vállalatok Társadalmi Felelıssége
4
Tekintsük a fenntarthatóságot „üzleti esetnek”. •
•
Dyllick és részben Porter is vállalati üzleti érdeknek, a költséghatékonyság és a versenyképesség részének tekinti a fenntarthatóságot, illetve annak jelentıs részét, és sürgetik a fenntarthatóság integrálását a vállalati stratégiába. Az utóbbi két-három évben, a vállalatok figyelme a környezeti dimenzióról áttolódott a társadalmi dimenziókra.
5
A hangsúlyeltolódás okai
A fejlett országokat nagyrészt elhagyták a környezetterhelı nehéziparok, és a megmaradt ipar, de a szolgáltató szektor nagy része is, bevezetette a környezetirányítási rendszereket. A „látványos” környezeti problémákat a gazdaság szereplıi nagyrészt megoldották, és a megoldás jelentıs üzleti haszonnal járt az energia megtakarítás, a hulladékkezelési költségek csökkenése, a jobb vállalati imázs indirekt hasznai miatt. A fenntarthatóság környezeti dimenziói terén már „csak” a fogyasztás környezetbarát átalakítása volna hátra. Ez alapvetıen ellenkezik a vállatok közvetlen stratégiájával, A hangsúlyeltolódást jól mutatja, hogy hazánkban ezelıtt fél évtizeddel a legjobbak környezeti jelentést adtak ki, két-három éve már megjelent néhány fenntarthatósági jelentés, és az újabb trendnek a CSR vagy „társadalmi felelısségi” jelentések irányába történı elmozdulás látszik
6
Friedman követıi 40 év után: „A jól irányított vállalatok szerepe az, hogy nyereséget termeljenek, nem pedig az, hogy megmentsék bolygónkat. Ne hagyjuk, hogy elkövessék azt a hibát, hogy összekeverik a kettıt!”[1] „A vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy kedvesek legyenek. A vállalatok igazgatóit törvények kötelezik arra, hogy a részvényesek érdekében cselekedjenek. ... Ez az oka annak, hogy a vállalatok társadalmi és környezetvédelmi kezdeményezései igazán nem léphetnek túl a marketing és zöldre mosás fázisán.”[2] [1] Wolf, M 2001 "Sleep-walking with the enemy" (Alva-járás az ellenséggel), London Financial Times, Május 16. [2] (2001) www.corpwatch.org
7
Kontinensenként eltérı vélemények
„Napjainkban a vállalati társadalmi felelısség, vagy vállalati filantrópia többnyire abban merül ki, hogy pénzt osztogatunk azoknak, akik nem szeretnek bennünket, és kapcsolatot próbálunk velük teremteni” – vélekedik Porter. Észak Amerika: „A vállalat célja az, hogy elegendı nyereséget termeljen, és hasznos legyen a társadalom számára. Ha egyszer „sikeresek” lettünk, akkor vissza tudunk adni.” Európa: „A továbbiakban már nem lehet egyszerően hallgatni.” Afrika: „Mielıtt felelıs vállalataink lehetnének, elıször felelıs kormányra lenne szükségünk.” Dél Afrika: „Ne akarják ránk erıltetni a nyugati elgondolásokat!” 8
A zöldülés mozgaztó rugói...
•
•
•
Egy részük a társadalmi normákban látja a vállatok erıfeszítéseinek fı mozgató rugóját. Ez megnyilvánul a részvényesek, a vevık elvárásaitól kezdıdıen a szabályozás szigorúságán keresztül, a jogi és társadalmi felelısségig terjedı tényezıkben. (Ashford 1993, Steger 1993) A kutatók másik nagy csoportja a hangsúlyt kognitív és magatartási tényezıkre helyezi, mint a menedzserek és vezérigazgató értékrendje, karizmája, környezeti elkötelezettsége, morálja, hathatóssága stb. (Konar és Cohen 1993.) A harmadik csoport szerint az ipar „zöldülését” technológiai tényezık határozzák meg. Szerintük az innovációk sikerét, vagy kudarcát a technológiai lehetıségek léte vagy hiánya, az ellátási lánc mentén felhalmozódó ismeretek minısége, a gyártók és a végsı felhasználók kapcsolatának természete határozza meg. (Ashford 1993, Roome 1994) 9
A fenntarthatóság értelmezése
1. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tıke egymással helyettesíthetı. 2. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erıforrások idıben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. 3. És végül értelmezhetı a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlıség is.
10
Fenntartható (A,B,C) és nem fenntartható (D) fejlıdési pályák
Jólét A B C D idı
11
Kuznets 1971-ben •
•
•
Kuznets azt állította, még senki sem kérıjelezte meg, hogy a növekedés több jót eredményez, mint rosszat és, hogy a negatív hatások ellensúlyozásához a növekedés a technológiák segítségével megoldásokat is kínál. A ma már klasszikusnak számító közgazdász növekedés elmélete nagyrészt magában foglalja mindazt, amit az elmúlt harmincöt évben a kutatók, sokszor a növekedéselmélet kritikájaként, megfogalmaztak. „a modern technológia, amely a munka-megtakarításra összpontosít, alkalmatlan lehet azoknak az országoknak, amelyek óriási munkaerı felesleggel rendelkeznek, de hiányt szenvednek más tényezıkben, mint például a termıföld és a víz. A modern intézmények, amelyek a hangsúlyt a személyes felelısségre és a gazdasági érdekekre helyezik, alkalmatlanok lehetnek a hagyományos életvitelt követı mezıgazdasági társadalmakban, mint amilyenek a legtöbb fejlıdı országot jellemzik.” 12
Kuznets a modern gazdasági növekedés hat alapvetı jellegzetességét említette: 1971-ben
• • •
• •
•
Az egy fıre jutó nemzeti termék és a népesség a korábbinál sokkal gyorsabb növekedése a fejlett országokban, A munkatermelékenységnek a korábbinál sokkal gyorsabb ütemő növekedése, A gazdaság gyorsütemő szerkezeti változása, a mezıgazdaság háttérbe szorulása, és elıbb az ipar, majd a szolgáltató szektor elıretörése. A magánvállalkozás helyett a társaságok elıretörése és ezzel kapcsolatban a foglalkoztatási viszonyok változása, A társadalmi szerkezet és a hozzá kapcsolódó ideológiák gyors változása, A közlekedési és hírközlési technológiák segítségével a fejlett országok könnyedén elérhetik a világ más részeit, ami a világ egységesüléséhez vezet, A gazdasági növekedés ellenére, a világ lakosságának háromnegyede messze az alatt a szint alatt él, amit a modern technológiák alkalmazásával lehetséges volna számukra biztosítani 13
Inverz parabola alakú környezeti Kuznetz görbe (négyzetes közelítés) [1]
környezetterhelés
környezeti Kuznetz görbe
The Environmental Kuznetz Curve: a Survey of the Literature Simone Borghesi1 European University Institute November 1999
[1]
14
N alakú környezeti Kuznetz görbe (harmadik hatványú polinommal közelítve)[1]
környezetterhelés
egy fıre GDP
jutó
15
Inverz parabola alakú környezeti Kuznetz görbe, amelynél a környezetterhelés maximuma körüli értékeknek irreverzibilis vagy még ismeretlen következményei lehetnek.
környezetterhelés
B
A
O
„ÁRNYÉK ZÓNA” (ismeretlen és/vagy környezeti degradáció) ökológiai küszöb C
D
egy fıre GDP
jutó
16
Milyen játékot játszunk?
•
• • •
1944-ben több mint hatvan évvel ezelıtt jelent meg Neumann János és Oskar Morgenstern könyve: „Theory of Games and Economic Behavior” , amirıl csak a legszőkebb szakma emlékezett meg, pedig forradalmasította a közgazdasági gondolkodást. mégis a játékról még ma is mindenkinek az jut eszébe, hogy a játékban nyerni kell. a játékban az a legfontosabb, hogy tudjuk, hogy milyen játékot játszunk. a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatban újabban az jut eszembe, hogy vajon tudjuk-e, hogy mi az a játék, amit játszunk?
17
A zöldek és a gazdaság játékai
Megoldandó kérdések
Milyen játékra gondolnak a zöld NGONGO-k?
Mi volna a valós játék?
Bio-üzemanyagok
Megújuló energia, széndioxid emisszió csökkentése
Vidékfejlesztés, energiabiztonság
Autópályák
Kedvezıtlen hatások Természeti tıke csökkentése, értékvesztésének természetvédelem, pótlása
Kamionforgalom növekedése
A közúti közlekedés drágítása esetleg korlátozása
A logisztikai rendszeren belüli trade off-ok megváltoztatása (a készlettartás költségeinek csökkentése). 18
A GONDOSKODÓ „SZOCIALISTA” SZOLGÁLTATÓ TULAJDONOSBÓL A RÉGIÓ HATÉKONY SZPONZORÁVÁ VÁLT
Tulajdonosból
Támogató
Óvoda
Szakmunkásképzı iskolák
Állatkert
Sportesemények
Botanikus kert
Lakóközösségek
Sport stadion
Kulturális intézmények
”Sokirányú szolgáltató” 1990
”Aktív támogató, nyitott a további fejlesztési lehetıségekre” 2006 19
Sony csoport A Sony csoport társadalmi támogatási kiadásainak felhasználási szerkezete (2005) Oktatás, nevelés Mővészet/kultúra Egészségügy/ jólét Környezetvédelem Katasztrófa elhárítás/ Humanitárius támogatások Egyéb
A Sony csoport társadalmi támogatási kiadásainak területi megoszlása (2005)
1% 5%4%
Japán Kelet Ázsia
21%
47%
Észak Amerika Pan Ázsia Európa
22%
Latin Amerika
20
Multinacionális cég leányvállalatainak alkalmazottai egy meetingen beszélgetnek: Angol alkalmazott: - A prémiumomból elvittem a családot Hawaiira, kifizettem a kocsim részleteibıl a hátralékot, a maradékot pedig lekötöttem a bankban. Német alkalmazott: - Hasonlóan voltam én is, mi elmentünk a Kanári-szigetekre, vettem egy új kocsit, a maradékot pedig félretettem a gyerek egyetemi éveire. Magyar alkalmazott: - Én vettem egy pulóvert. Angol és a német: - És a maradék? Magyar: - Azt kipótolták anyámék.=
21
22
