A felvidéki magyarlakta települések helységnévváltozásainak vizsgálata

A felvidéki magyarlakta települések helységnévváltozásainak vizsgálata

Szakdolgozat Földtudományi alapszak Térképész - Geoinformatikus szakirány

Készítette: Szabó Miklós TémavezetŊ: Faragó Imre tanszéki mérnök

Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest, 2010 1

Tartalom 1. A szakdolgozat témája, célja .................................................................................................3 2. A Felvidék településszerkezetének kialakulása ......................................................................5 2.1. A Felvidék etnikai képének alakulása, településeinek létrejötte ......................................5 2.2 A településszerkezetet befolyásoló tényezők ...................................................................8 3. A rendszeres hivatalos névadás (Törzskönyvezés) ............................................................... 10 4. A trianoni békediktátum után (1920-38).............................................................................. 14 5. Az első bécsi döntés és következményei (1938-45) .............................................................. 19 6. A második világháború következményei (1945-90) .............................................................. 22 7. Az 1990-es évektől napjainkig ............................................................................................. 26 7.1. A szlovák közigazgatás 1990 után ................................................................................. 28 7.2. Az 1990. évi törvények ................................................................................................. 29 7.3. Az 1994-es táblatörvény ............................................................................................... 30 7.4. A településnevek problémája ....................................................................................... 34 8. Összegzés............................................................................................................................ 35 9. Melléklet használati útmutatója, kiejtési szabályok betűrendes felsorolás szerint ............... 37 10. Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 39 11. Köszönetnyilvánítás........................................................................................................... 41

2

1. A szakdolgozat témája, célja Dolgozatomban a trianoni békeszerzŊdés után elcsatolt felvidéki, magyarok által lakott települések helységnévváltozásainak alakulását követtem figyelemmel. Európa kisállami zónájában, így Kárpát-medencében is az utóbbi két évszázadban gyorsan változtak a nevek, fŊleg a helységnevek. A térség viharos történelme során számtalan terület, település cserélt gyakran gazdát. A területváltozások pedig mindig együtt jártak a hivatalos nyelv és ebbŊl fakadóan a településnevek módosulásával. Trianon egyik nyelvi következményéként a határon túlra került régiók természet- és társadalomföldrajzi nevei, így helységnevei is gyakorlatilag kikerültek a magyarországi standardizálás hatókörébŊl. Az utódállamok saját szempontjaik alapján megalkották, alakították államnyelvű földrajzi terminológiájukat, egyúttal részben a korábbi magyar neveket is megváltoztatták, sŊt a múlt század folyamán, egy-egy területen többször is sor került más-más szempontokat figyelembe vevŊ névrendezésre, gyakorlatilag a települések átkeresztelésére. A Felvidék esetében egy-egy település neve akár 3 alkalommal is megváltozhatott a határmódosulások következtében, és ekkor még nem vettük figyelembe azokat a helységeket melyek esetében bizonyos idŊkben megengedett volt a kisebbségi nyelvhasználat is, ezáltal a településnek egyszerre több neve is használatban volt. A térség mai helységneveinek összegyűjtése tehát a tájékozódás alapfeltétele, különösen azért mert a már említett változások sokszor áttekinthetetlenek. A települések helységnévváltozásainak általános bemutatásán túl, a közigazgatásbeli változásokra is hangsúlyt próbáltam fektetni, mert ezek sok esetben összefüggésben vannak a települések átkeresztelésével. A helységnévváltozások több szakaszban történŊ, csak néhány példát felvonultató bemutatása után, éppen ezen áttekinthetetlenség megszűntetése érdekében igyekeztem a teljesség igényével összegyűjteni azon településeket, amelyek névalakjában az említett idŊintervallumban valamilyen változás történt.

3

„Mi kell még...? Nem volt elég a hétpecsétes Békeokmány, az ingyen kapott ősi föld...? Nem volt elég a sebtében meghúzott országhatár, kertek végében a málnabokor mögött? Kevés volt talán, a lehullott utcatábla, átköltött térkép, eldőlt szobor...? „ / Ruttkay Arnold: Nem volt még elég...? /

4

2. A Felvidék településszerkezetének kialakulása 2.1. A Felvidék etnikai képének alakulása, településeinek létrejötte

A Felvidék településszerkezete hosszú történelmi fejlŊdés eredménye. A jelenlegi településhálózat, illetve a legfontosabb városok létrejötte a magyar középkorba tekint vissza, így túlnyomó többségük elnevezésének gyökereit is ekkor kell keresnünk. (Dolgozatom terjedelmének korlátai miatt a településszerkezet [ill. a településnevek változásainak] áttekintése csak 1913-tól kezdŊdŊen, napjainkig lehetséges, az ezt megelŊzŊ idŊszak történéseit, csak említés szintjén vázolom fel.) A mai szlovák városhálózat fejlŊdése két nagyobb szakaszra, azon belül kisebb egységekre osztható. Az elsŊ szakasz a magyar történelem szerves részeként zajlott. Ez idŊ alatt az itt élŊ különféle nyelvű, vallású és kultúrájú népekkel (magyar, német, ruszin, lengyel, zsidó, szerb, cseh, román, olasz stb.) élt együtt egy növekvŊ lélekszámú, még kialakulatlan nyelvű szláv népesség, mely több, egymástól erŊsen eltérŊ nyelvjáráshoz tartozott. A XVII-XVIII. századtól kezdŊdŊen ezek a népek fokozatosan elkezdtek szlovákká válni. A szlovák identitás megerŊsödése csak Csehszlovákia megalakulása (1918. okt.) utánra tehetŊ (ezt

a csehszlovák

kisebbségpolitika szavatolta). A szlovák nép nemzetté válása késŊn indult folyamat volt. Ez a folyamat nem tudott olyan politikai szintre emelkedni, amely a szlovák népcsoport által többségében lakott területeknek a magyarok által is elfogadott elkülönülését tudta volna elérni, ahogy a cseh- és morvaországi németek, valamint a többségi csehek és morvák elkülönülését el tudta fogadni az ott élŊ népesség. Mivel a lassúbb szlovák nemzetfejlŊdés elsŊsorban az egységes szlovák nyelv kialakításával volt elfoglalva, csak a nyelvi viták közben fölmerült település-említések segítségével tudunk következtetni arra, mely helységeket tartották nemzetük számára kiemelkedŊ jelentŊségűnek. A szlovák történeti mitológia elsŊként Nyitrát említi, mint a Nagymorva Birodalom keleti, második legjelentŊsebb központját. A magyar történelem 1526-ig tartó európai jelentŊségű virágkorában a korabeli Felvidéken Pozsony, Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártfa, valamint a bányavárosok, Selmecbánya, 5

Besztercebánya és Körmöcbánya kaptak városi jogokat. Ezen kívül tudjuk, hogy Zsolnán Lajos király privilégiuma tette lehetŊvé, hogy a németekkel egyenjogú polgárok lettek az ott lakó szlávok (a mai szlovák történetírás szerint szlovákok), akiknek a kiváltságlevél arányos képviseletet is biztosított a városi tanácsban. A szlovák történeti hagyomány szerint Zsolnán kívül etnikailag szlovákká vált a XV. századra Rózsahegy, Trencsén, Vágújhely, Szakolca, Nagytapolcsány. (Kováč 2001, 45) Az állítás határozottságával szemben kételyeket okozhat az, hogy Mátyás király a felvidéki városokkal és fŊurakkal cseh nyelven levelezett. Az oszmánok 1541-es elŊrenyomulása miatt északra menekülŊ magyarok hirtelen beköltözése zavarokat okozott a városok igazgatásában. ErrŊl tanúskodik I. Ferdinánd dekrétuma, amely elrendelte, hogy a város vezetŊje évenkénti váltással mindig más nemzetiségű legyen, német-szláv (szlovák)- magyar. A Felvidék keleti részén szervezŊdŊ evangélikus egyház központja Szepesváralja lett szláv (szlovák) vezetŊkkel. A XVII. század közepétŊl kezdett megjelenni egyes városok ügyintézésében — a fent említett kezdemények után — a német mellett a nyugati szlovák nyelvjárás. A XVIII—XIX. század fordulóján, a magyar nemzeti mozgalom föllendülése idején indult meg a szlovák nemzet nyelvi mozgalma is. Mivel a szlovák nyelvi mozgalmak a papi szemináriumokban szervezŊdtek, Pozsony és Nagyszombat lett mind a katolikus, mind az evangélikus szlovák papi értelmiség központja. Világinak mondható központ lett Pozsony mellett LŊcse, Késmárk, Selmecbánya, Eperjes. A szlovák nemzeti mozgalom területi központja még a XIX. század elsŊ felében sem kristályosodott ki, amit jelez, hogy néhány evangélikus pap által 1842-ben megírt Szlovák felségfolyamodványban a szlovák nyelvi tanszéket Pesten szerették volna fölállítani. 1920-as békeszerzŊdés elŊtt a mai Szlovákiának nem volt nyoma a magyar történelemben, azonban mindig is voltak különféle nemzetiségek által ritkábban vagy sűrűbben lakott területek. A szlovákok esetében éppen ezért érdemes az Ŋ saját maguk által készített elsŊ, tehát 1861-es dokumentum terület-meghatározását használni, együtt a magyarok által is elfogadott Felvidék kifejezéssel. Ennek a dokumentumnak a fontosságát a szlovák tudományosság is kiemelkedŊnek tartja (Zelenák 2002). A felsorolásban szerepeltek a „legtisztább‖ szláv vármegyék: Trencsén, Árva, Turóc, Zólyom, Liptó, Szepes, és Sáros, valamint azok a vármegyék, ahol területileg megkülönböztethetŊ módon éltek egymás mellett a magyarok és a szlovákok. Ezek a vármegyék Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Torna, Abaúj és Zemplén. Ez 6

utóbbiakat alkalmasnak tartották arra, hogy elkülönítsék bennük közigazgatási határral a két nemzetiséget vagy úgy, hogy új vármegyékké szervezik nemzetiség szerint Ŋket, vagy úgy, hogy a határos szláv vármegyékhez csatolják. Azonban ez a tervezet is elismeri, hogy még a legtisztább szláv lakosú vármegyékben is „a magyar és a szláv nemzetiség egymásra van halmozva‖ olyan mértékben, hogy lehetetlen a szláv nemzetnek egy külön felsŊ-magyarországi szláv kerületet (hornouhorské slovenské okolie) elfogadtatnia (Szöveggyűjtemény 2003, 423—430). A szlovák nemzet fŊ szálláshelye valóban a korabeli Felvidék 16 (Abaúj- Torna összevonása után 15) vármegyéje volt, de — fŊleg a törökök kiszorítása után — az egész országban jelen voltak. A legkevesebben közülük Erdélyben és Horvátországban éltek. Az 1880-as népszámlálás szerint Magyar Királyságban 1 864 529 szlovák anyanyelvű lakost regisztráltak. Létszámuk 1900-ra 2 008 744 fŊre növekedett, de ezt követŊen csökkenni kezdett, mert 1910-ben 1 967 970 fŊt írtak össze. Ennek a létszámnak 83,62% - a, azaz 1 672 228 fŊ élt a memorandumban megnevezett vármegyékben, beleszámítva a három törvényhatósági jogú város (Pozsony, Kassa, Selmecbánya) népességét is. 1920. június 4-én a trianoni békeszerzŊdésben Csehszlovákiához került 61 633 négyzetkilométernyi terület elcsatolásával, mesterségesen megszakították az addig szervesen együtt összekapcsolódó településszerkezetet. Szlovákiát illetŊen tényként lehet és kell is megállapítani, hogy egy sikeres modernkori honfoglalás tanúi lehetünk, amennyiben az átvett országrészbŊl, a FelvidékbŊl egy teljesen új államot hoztak létre, amely új állam határain belül saját maguk alkotta regionális egységek alakultak ki. A többségében szlovákok által lakott magyarországi települések akkor váltak politikai értelemben fontos tényezŊvé, amikor a pánszláv eszmeiség jegyében a cseh politikusok saját törekvéseik megerŊsítése érdekében kezdték a szlovák nép egyenjogúsítását is fölvállalni. Ennek a politikának a helyességét az 1920-as békeszerzŊdés igazolta. Tomáš Masaryk vette észre, hogy a nagyhatalmi logika alapján lehet a csehek és a szlovákok számára területeket követelni (jelentŊs gazdasági élettér, katonailag jól védhetŊ határok), amely követelések megértŊ fülekre találtak a békediktátumokat létrehozó nagyhatalmak körében, hiszen a teremtett cseh-szlovák állam az Ŋ területszerzŊ logikájuk tükörképe volt. Csehszlovákia létrehozásával világossá vált, hogy a szlovák nemzetté válás lassú folyamat, emiatt a szlovák nemzet önrendelkezése föl sem merülhet az új állam szervezetének kialakításakor. „Szlovákia 7

odacsatolt terület szintjére jutott, annak minden államjogi következményével együtt‖ (kiemelés az eredetiben: Zelenák 2002). A települések, köztük a városok kialakuló rendszere az új, egységes állam építésének általános igényei szerint formálódtak és nem a szlovákok helyi, saját igényei szerint. A szlovák érdekek az egységes csehszlovák érdekeknek alárendelten valósultak meg. Az önigazgatás feloldódott az új állam demokratikus parlamenti (törvényhozói) és igazgatási

(végrehajtói)

működésében,

amely

a

többségi

szavazás

elvének

gyakorlásával elfojtotta, azaz egyszerűen leszavazta a kisebbségi, köztük a szlovák (és magyar) igényeket is. A rendszer torz volta nyilvánult meg abban, hogy Csehszlovákia politikai tagozódása nemzeti alapon, nemzeti pártok formájában valósult meg, amely már a kezdetektŊl magában hordta az új állam szétesésének lehetŊségét. Ennek a jelenségnek a közigazgatásra gyakorolt hatását a szakirodalom föltárta (Kocsis 2002).

2.2 A településszerkezetet befolyásoló tényezők Egy ország településszerkezete sok tényezŊtŊl függ. A legfontosabbak közé tartozik a földrajzi helyzet, a természeti viszonyok, a történelmi fejlŊdés, a népesedési viszonyok. Szlovákia esetében kiemelkedŊ befolyása van a településrendszerre a természeti viszonyoknak és a földrajzi fekvésnek. Az ország a szárazföldi Európa vízválasztóján fekszik az Északnyugati-Kárpátokban, a Pannon-medence északi részén. Ez befolyásolja döntŊ mértékben geopolitikai helyzetét is. Szlovákia domborzata nagyon tagolt, jelentŊs magasságkülönbségek mérhetŊk területén. Legalacsonyabban fekvŊ tája a Bodrogköz, ahol a tengerszint feletti magasság 94 méter körül van, míg a legmagasabb a Magas Tátra, ahol a Gerlachfalvi-csúcs 2655 méter magasra nyúlik. Mivel az ország területének 71,7%-át a Kárpátok foglalják el és csak a maradék terület, azaz 28,3% alföld, mondhatjuk, hogy az ország meghatározó domborzati eleme a hegyvidék. Ez meghatározza, döntŊen befolyásolja a települések elhelyezkedését, méretét, belsŊ szerkezetét, az építési módokat és a benne lakók megélhetési lehetŊségeit is. Emiatt nagy jelentŊsége van a hegyek közti völgykatlanoknak, ezeknek a hegyekben alföldi funkciója van. Túlnyomórészt e területeken és az alföldi tájakon összpontosul a gazdasági tevékenység, beleértve a mezŊgazdaságot, az ipart, a közlekedést, és itt vannak a lakóövezetek is. A legfontosabb közlekedési folyosók és városövezetek a Vág és a Hernád folyók völgyében találhatók. E két völgyfolyosó köti 8

össze — a FelsŊ- Garam-vidék mellékágával — a két felvidéki nagyvárost, Pozsonyt és Kassát is. A hegyvonulatok nehéz közlekedési akadályokat jelentenek, ez különösen a múltban volt érvényes, amikor az elzártság miatt elkülönülŊ etnikai, kulturális régiók jöttek létre. Velük a néprajz foglalkozik. A szlovák nyelv három fŊ nyelvjárása is a három fŊ felvidéki területhez kötŊdik. A köztük lévŊ nagy különbségeket a szlovák nemzetegyesítŊ mozgalmak törekedtek csökkenteni, amit nehezített, hogy kezdetben a cseh nyelvet tekintették mintát adó kultúrnyelvnek, a szlovák nyelv kiművelt alapnyelvének. A földrajzi és nyelvi tagoltság közti összefüggést jól érzékelteti, hogy a három fŊ nyelvjáráson belül a szlovák nyelvnek 33 nyelvjárását különböztetik meg (Stolc 1968). Szlovák kutatók számításai szerint az ország összes településének (3080) 33,2%-a (1022) alföldi tájakon található. Az alföldeken túlnyomó a nagy lélekszámú településtípus, emiatt a településsűrűség kicsi (17,4/100 km2). A települések elhelyezkedésükben alkalmazkodtak a felszínhez, a domborzathoz. Tipikus a települések kialakulása a dombvidék és az alföld találkozásánál, a folyók hordalékkúpján, az alföldek peremén, a hegyek lábánál. Ez a jellegzetes településtípus figyelhetŊ meg a Kis-Kárpátoktól keletre a Vág és a Nyitra folyó alsó szakaszának völgyében, a Csallóközben. Az ország területének 71,7%-át a Kárpátok adják, itt található a települések túlnyomó többsége, 2058 település, ami az összes település 66,8%-a és bennük él a népesség 58%-a. Mindez aláhúzza a kistelepülések fontosságát. A domborzat tagoltsága ezeken a tájakon döntŊ fontosságú, amihez alkalmazkodtak a települések is. Két táj- és településövezetre bontható a Kárpátok vidéke. Az egyik a völgykatlanok vidéke, amelyek 16,5%-át adják az ország felületének. Bennük található a települések 30%-a (924). A jellegzetesen kis települések sűrűbben fekszenek (11,4/100 km2). A városok száma is magas ezekben a völgyekben, eléri az összes város 38%-át, bennük a városi lakosság 41%-ával. A legsűrűbben a Vág folyó középmagas völgykatlanja lakott. A másik tájegység a hegyvidék, ami a Kárpátok nagyobb részét (55,1%) adja, de a magas településszám (1134), ami az összes település 36,8%-át jelenti, végül is a terület nagyságához képest rendkívül alacsony településsűrűséget ad (4,2/100 km2). Ezeknek a településeknek a többsége a magasan fekvŊ völgyekben sűrűsödik (Očovský— Bezák—Podolák 1996).

9

3. A rendszeres hivatalos névadás (Törzskönyvezés)

1873-ban már megjelent az elsŊ magyarországi hivatalos helységnévtár, de egyes helységeknek számos neve volt, több helységnek pedig ugyanaz volt a neve, ami a XIX. sz. végén már gondokat okozott a vasúti és a postai forgalomban. A helységnevek fontossága minden kétséget kizáróan csak ekkor, a XIX. század második felében, illetve a századfordulón nŊtt meg.

A magyar helységnevek esetében

a legfontosabb, máig ható standardizálásra a XIX. század végén és a XX. század elején került sor. A helységnév ―igazolja‖ az illetŊ nemzet Ŋshonosságát az adott területen. Ezért hajtották végre 1998-tól 1912-ig már a magyar nevek egységesítését is és sok falunak magyar nevet adtak, hiszen a tiszta nemzetiségi falvak közül soknak nem volt akkorra használatban lévŊ magyar neve. Ennek oka a török hódoltság alatti pusztulásban kereshetŊ. Igen sok település nyomtalanul tűnt el és az elnéptelenedett területeket többnyire nem magyar népesség foglalta el, az új településeknek is Ŋk adtak nevet. Ez azonban a Felvidék esetében nem mondható el ebben az összefüggésben. Ott az igen nagy számban, a hegyvidékekre betelepülŊ szláv (szlovák) lakosság miatt találhattunk több olyan települést is, melynek a magyar lakosság hiányában nem volt magyar neve. A hivatalos nevek hiányában többféle változat alakult ki, köztük szlovák falvak nevének fonetikus magyar átírása is. Pl. Telgárt szlovák falu magyar neve szintén Telgárt volt, de ezt magyarosították GaramfŊre, ugyanígy Polomkát Garamszécsre stb. ElsŊdleges szempont volt, hogy a már akkor jelentŊs zavarokat okozó paronimákat és homonímákat felszámolják. Az egy település – egy név alapelv figyelembe vételével megvalósított névrendezés 1898–1912 között négy megye kivételével (Árva, Liptó, Fogaras és Hunyad) az akkori Magyar Királyság teljes területén lezajlott. E folyamat eredményét rögzítette az 1913-as helységnévtár. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság a helységnévrendezés során az ország valamennyi településnevét megvizsgálta. Javaslatára a belügyminiszter a korábbi kötŊjelezés helyett 2693 név egybeírását határozta el, 227 névben egyéb helyesírási, hangjelölési

módosulás történt,

végül

megváltoztattak,

lefordítottak,

jelzŊvel

differenciáltak, stb. 4435 nevet. Korábban használt neve fenntartásáért fellebbezett 1117 helység, a törzskönyvbizottság ötletétŊl eltérŊ új nevet akart 547 település, de a bizottsági ötlet vált véglegessé, 631 esetben viszont a helyi képviselŊtestület vagy a 10

megyei törvényhatóság új javaslatát hagyta jóvá a belügyminiszter. 163-szor az is elŊfordult, hogy a bizottság ugyan fenn akarta tartani a korábbi nevet, helyi kezdeményezésre azonban új nevet törzskönyveztek. A munkában nyelvészek, földrajzosok, történészek vettek részt. A Bizottság sorra vette az egyes vármegyéket, minden település nevének elŊforduló alakjait, helytörténeti és névtörténeti kutatásokat végzett, mindenhol bevonva a helyi elöljárókat és hozzáértŊket a munkába. A kutatások után a Bizottság javaslatot tett a település új nevére és ezt a belügyminiszter aláírása szentesítette. A már említetteken kívül a rendezés szempontjai közé tartozott még, hogy az új név ne tartalmazzon idegen betűt, elavult írásjelet, helyesírása magyar, vagy magyaros, magyarul jól kiejthetŊ legyen. „A törzskönyvezés által létrehozott magyar településneveket, mint magyar szóalkotással, a magyar nyelv normái szerint keletkezett neveket minden tekintetben a magyar nyelvkincs részének kell tekintenünk. Ennek következtében e nevek a hivatalos bevezetés után használt, vagy mellŊzött voltát figyelmen kívül hagyva, de esetlegesen a magyar névhasználatban bekövetkezett változásait figyelembe véve a magyar nyelvű térképi névrajzban használni kell. A törzskönyvezés folyamata és hatalmas feltáró munkája magyar nyelvi és földrajzi szempontból, a hagyományok figyelembe vételével, rendszerbe foglalta a magyar helységneveket. Kijelölte azt az elvi irányt, amelyet azóta is követ a magyar helységnévadás és helységnév-fejlŊdés. Mivel természetföldrajzi és magyar történeti szempontból a Kárpát-medencét egységes tájegységnek kell tekintenünk, ezt történeti-néprajzi kötŊdésünk is alátámasztja, szükséges, hogy a mára már politikailag széttagolt terület magyar településneveit ápoljuk és korrelációjukat a névhasználat során szem elŊtt tartva mindvégig megvalósítsuk. E célok maradéktalan megvalósítása, mivel a helységnevek jórészt a térképeken kerülnek a nagyközönség elé a magyar kartográfusok feladatát is képezik.‖ (Faragó)

11

A törzskönyvezéskor történt névváltoztatások fŊbb típusai

• Korábbi név változatlanul hagyása Pozsony -> Pozsony (Pozsony) • Név alaptagjának változtatása • Helyesírási változtatás [227] Borschi -> Borsi (Zemplén) Kásó -> Kasó (Zemplén) • Hangzásbeli átalakítás [460] Balogd -> Bologd (Abaúj-Torna) Kálaz-> Kalász (Nyitra) • Helyettesítés [185] Leleszpolyán-> Bodrogmező (Zemplén) Bárbura -> Borbála (Hont) • Történeti névváltozat felelevenítése [451] Aranyidka -> Aranyida (Abaúj-Torna) Turzovka -> Turzófalva (Trencsén) • Idegen nevek lefordítása [375] Zsihlava -> Csalányos (ţihl’ava=csalán) (Nógrád) Orehova -> Dióska (orech=dió) (Ung) • A név jelzői tagjának változtatásai • Jelzővel való differenciálás [1243] Horváti -> Tornahorváti (települési~) (Abaúj-Torna) Gecse -> Hernádgecse (víznévi~) (Abaúj-Torna) • Jelző kicserélése [200] Legenyemihályi -> Alsómihályi (Zemplén) Krasznahorkahosszúrét -> Várhosszúrét (Gömör és Kishont) • Jelző lefordítása [11] 12

Krajnó-Csarnó -> Végcsarnó (kraj=vég, határ) (Sáros) • Jelző átalakítása [9] Bodókő-Váralja -> Boldogkőváralja (Abaúj-Torna) Szent-Mihályfa -> Szentmihályfa (Komárom) • Jelző elhagyása [156] Nagyfajkürt -> Fajkürt (Bars) Siposamadékarcsa -> Amadékarcsa (Komárom) • Elemkicserélés [22] Kisszecse -> Felsőszecse (Bars) Abaújtihany-> Hernádtihany (Abaúj-Torna) • Kombinált változtatások [1641]: Az előzőekben bemutatott eljárások nagyon változatos variálását és együttes alkalmazását jelentette.

13

4. A trianoni békediktátum után (1920-38)

Trianon után a névterület és az államterület helyzete alapvetŊen megváltozott. A kompakt névterület alig harmada maradt az államterületen belül. A magyar szent korona országainak területe az I. világháború elŊtt 325 411 km2 volt. A trianoni békeszerzŊdés (1920. jún.4.) ebbŊl a tekintélyes területbŊl mindösszesen 93 073 km2 –t hagyott meg, vagyis a területek nem sokkal több, mint egynegyedét, pontosan 28,5%-ot. Ha csak magát az anyaországot vesszük Horvát-Szlavónország nélkül (282 870 km2), az anyaország területének is csak alig egyharmada maradt a trianoni határok között. A trianoni békediktátum nyelvi és mennyiségi szempontból hatalmas változást hozott a települések,

településnevek

fejlŊdésében.

A

magyar

államterület

harmadára

zsugorodásával a települések jelentŊs része kikerült a magyar igazgatás alól. Mindössze 20 olyan törvényhatóság maradt, 10 vármegyei és 10 városi, amelynek területe érintetlen maradt. Ezek a vármegyék Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém, Heves, JászNagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Borsod, Békés, Hajdú. Az épségben megmaradt

városok

pedig

Pécs,

Székesfehérvár,

GyŊr,

Sopron,

Baja,

HódmezŊvásárhely, Budapest, Kecskemét, Miskolc és Debrecen. A Felvidék mind az elcsatolt területek nagyságában, mind az elcsatolt települések nagy számában jelentŊs veszteségeket szenvedett, így jelentŊsége igen nagy. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a területelcsatolások széttördelték a magyar nyelv- és névterületet és ez az oka a határon túli magyar helynevek használatában megfigyelhetŊ nagyfokú variabilitásnak és bizonytalanságnak is 1920 után. A Magyar Királyság területére vonatkozó korábbi magyar államközpontú névadást az utódállamok szintén államközpontú és természetesen más szempontokat érvényesítŊ névadása követte. Az elsŊ világháború után megalakult Csehszlovákiában a települések hivatalos „csehszlovák‖ nevének megállapítására az 1920. évi 166. számú törvény, illetve az azt végrehajtó

324/1921-es

kormányrendelet

alapján

került

sor.

Eszerint

a belügyminisztérium minden település számára „csehszlovák‖ nevet állapított meg. Az olyan települések

számára

azonban,

amelyekben a kisebbségi

állampolgárok

számaránya meghaladta a 20%-ot, kisebbségi nyelvű helységnevet is jóváhagyhatott. A csehszlovák, azaz gyakorlatilag szlovák név megállapítása többféle módon történt, 14

de sok esetben tulajdonképpen a település magyar (vagy német) nevét csak egyszerűen fonetikusan átírták szlovákra. Ha korábbi forrásokból adatolható volt szláv név, az vált a település szlovák nevévé Léva (1773: Lewicze->) Levice Fülek (1786: Filakowo)-> Fiľakovo Köz- vagy tulajdonnévi tagot lefordították Kövecses-> Štrkovec Köz-vagy tulajdonnévi tagot átírták Zsigárd -> Ţigard Tardoskedd -> Tardošked Néhány település esetében engedélyeztek csak magyar nyelvű és magyar helyesírással írt neveket is Bögellő Süly A szabályozás

során

sokszor

a magyarországi

törzskönyvezéskor

megállapított magyar nevet módosították 1. Rendszerint

elhagyták,

esetleg

megváltoztatták

a megkülönböztetŊ elŊtagot Komáromszentpéter -> Szentpéter Nemesabony -> Nagyabony 2. A magyarosított név helyett pedig a szláv eredetű nevet vezették be Özörény -> Gömörhorka Bodrogmező -> Polyán

15

A trianoni békeszerzŊdés után Csehszlovákia volt magyarországi részein még 2 évig fennmaradt a megyerendszer. Megmaradt az összes történelmi megye, csak azokat a megyéket olvasztották be más megyékbe, melyeknek csak apró részei kerültek Csehszlovákiához. Ezek a következŊk voltak: Moson megye Dunán inneni része Pozsony megyéhez, a Csilizköz Komárom megyéhez (elŊtte GyŊr megye), Esztergom megye Dunán inneni része pedig szintén Komárom megyéhez került. Ezt a felosztást mutatja a 1. ábra.

1. ábra (Komárom vármegye térképe) Forrás: Gönczy Pál

A csehszlovák törvényhozás már 1920. február 29-én megszavazta az új közigazgatási rendszert, amely felszámolta a történelmi vármegyerendszert, azonban a 16

törvény hatálybalépését a kormány hatáskörébe utalták. Az új közigazgatási rendszer (ezt mutatja a 3. ábra) hatálybalépésérŊl (1923. január 1.) a 310/1922. sz. kormányrendelet gondoskodott. Az új rendszert a kormány annak ellenére bevezette, hogy Szlovákia-szerte heves tiltakozások kísérték, a magyarok és szlovákok egyhangúlag bírálták az új rendszert. Ennek két fŊ oka volt, a kormányzat megszüntette az évszázadok óta bevált megyerendszert és 6 úgynevezett nagymegyét - nagyzsupát hozott létre. A nagyzsupák élén a belügyminiszter által kinevezett zsupán (megyefŊnök) állt. A megyei képviselŊ-testület megválasztásánál pedig a kormány meghagyta magának azt a jogot, hogy a hat szlovákiai nagymegye megválasztott képviselŊ-testületének egyharmadát feltöltse kinevezett képviselŊkkel. Ezzel a joggal a kormány az 1923. évi Ŋszi önkormányzati választások után mind a hat nagymegyében élt is. Ezt a rendelkezést a törvény elfogadásánál azzal indokolták, hogy ezáltal megakadályozható, hogy esetleg a magyar képviselŊk kerüljenek többségbe a megyei képviselŊ-testületekben. Ennek a valószínűsége azonban rendkívül csekély volt, mert a nagymegyék úgy voltak kialakítva, hogy a magyar népesség mindenütt kisebbségben legyen. A nagyzsupák kialakítása annyira természetellenes volt, hogy nem is maradhatott fenn sokáig, ezért már 1928-ban megszüntették Ŋket. A prágai parlament 1927. júliusában fogadta el a közigazgatási reformtörvényt. Ám a járások, amelyekre a nagyzsupák fel voltak osztva, tovább éltek. A járások száma 77 volt, és határaik többékevésbé megegyeztek a régi magyarországi szolgabírói járások határaival. Külön járást képezett Pozsony és Kassa városa. A 77 járásból a homogén magyar tömböt a 19 déli járás foglalta magába. EbbŊl tizenhárom járásban volt a magyarok aránya 50% fölött, további hétben pedig 20-50% között (az 1930. évi népszámlálás szerint). A tizenhárom 50% feletti magyar részaránnyal bíró járás a következŊ volt: Dunaszerdahely, Komárom, Tornalja, Párkány, Zselíz, Királyhelmec, Somorja, Feled, Ógyalla, Galánta, Szepsi, Nagykapos és Vágsellye. A 20-50%-os magyar részaránnyal rendelkezŊ járások pedig a következŊk voltak: Rozsnyó, Korpona, Érsekújvár, KékkŊ, Léva, Losonc és Verebély. 1927-ben a prágai parlament elfogadott még egy, a településekkel kapcsolatos törvényt. EttŊl az évtŊl kezdve volt érvényben a magyar és német települések kétnyelvű megnevezése is. Így fordulhatott elŊ, hogy a törzskönyvezés, illetve az elsŊ bécsi döntés után Dunaszerdahelyként ismert településnek 1927-tŊl volt egy szlovák és egy 17

kisebbségi nyelvű (magyar) neve is: Dunajská Streda és Duna-Szerdahely vagy Rimaszombat: Rimavská Sobota és Rima Szombat; Ipolyszalka: Salka, Szalka. Természetesen ez csak néhány település volt a sok közül, a felvidéki települések esetében, megannyi példát tudnánk még felhozni.

18

5. Az első bécsi döntés és következményei (1938-45)

A Pesti Hírlap rendkívüli melléklete írja 1938. november 6-án: "A húsz év után Magyarországhoz visszakerülő Felvidéket akkor is boldog örömmel ölelné keblére az anyaország, ha ez a visszatérő országrész sivár és terméketlen pusztaság volna.” 1938. november 2-án az elsŊ bécsi döntés eredményeként visszakerült Magyarországhoz a Felvidék déli, túlnyomóan magyarok lakta sávja, a Somorja-SzencGalánta-Érsekújvár-Verebély-Léva-Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó-Kassa-UngvárMunkács vonalig (2. ábra).

2. ábra (A Csonka-Magyarország közigazgatási térképe 1939 [ a térképen már a Kárpátalja visszafoglalása utáni állapot látható.]) Forrás: M. KIR. HONVÉD TÉRTÉPÉSZETI INTÉZET, 1939 19

Így a Magyarország területe 11 927 km² -rel, lakossága 1 027 450 fŊvel nŊt. A megmaradt, Pozsonytól Ungvár közeléig elnyúló, túlnyomóan hegyekkel borított Szlovák Köztársaság fennállását a náci Németország szavatolta. Az új magyar-szlovák államhatár csupán néhány helyen tért el az etnikai határvonaltól. Pozsony és Nyitra környékén jelentŊs számú magyarság maradt Szlovákia területén, Érsekújvár és Verebély, valamint Jolsva és Kassa környékén pedig több szlovák falu került át Magyarországhoz. A 3,5 millió Szlovákiában a szlovákon kívül 60 ezer fŊs magyar, 70 ezer fŊs német és 100 ezer fŊs zsidó kisebbség maradt. Az érintett területek visszacsatolása után végzett 1938 decemberi összeírás szerint a visszatért lakosság 84,4 %-a vallotta magát magyarnak. Az 1938-45 közötti szlovák közigazgatási beosztás a megkisebbedett országot 6 tartományra (kraj) osztotta: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Garam, Tátra, Sáros-Zemplén. Ez a beosztás részben a régi magyar vármegyékhez, részben pedig az 1923-as nagymegyékhez igazodott; a megyeszékhelyek szerepét Pozsony, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Liptószentmiklós és Eperjes töltötték be. 1938-as határtól északra jelentŊsebb magyar lakosság csak Pozsony, Nyitra és TŊketerebes körzetében maradt. A szlovákiai magyarok központjának szerepét Nyitra töltötte be. A Magyarországhoz csatolt országrészek visszatértek a magyar államszervezet keretébe, de komoly belsŊ közigazgatásbeli határmódosulásokkal. A katonai közigazgatást 1938. dec. 22-én váltotta fel a polgári közigazgatás, amellyel egy idŊben a visszacsatolt területeken is újból bevezették a vármegyerendszert. A kisalföldi rész Komárom (Ekkor bŊvült ki a Dunától északra esŊ Csallóközzel, 4. ábra), Nyitra és Pozsony k.e.e vm. , Bars és Hont k.e.e. vm. és a közigazgatásilag újra egységes Esztergom vármegye keretébe szervezték; Érsekújvár és Léva ekkor lépett elŊ megyeszékhelyé. Nógrád, Gömör és Kishont, Abaúj - Torna, Zemplén és Ung vármegyék kisebb módosításokkal visszakapták elcsatolt magyarlakta területeiket.

20

A visszatért területeken is visszaállították a törzskönyvezéskor született magyar neveket, de több esetben szükséges volt új név adása, mivel idŊközben új települések alakultak. Ezek a törzskönyvezés elvei szerint születtek meg. Volt azonban néhány kivétel is, pl.:

törzskönyvezés utáni név nem magyar hangzású, így magyaros hangzásút adtak neki: Nádossec-Abaújnádasd (Abaúj) a Trianon utáni szlovák nevet valamilyen oknál fogva nem változtatták meg: Abaújrákos-Rákoš (Abaúj) Hangzásbeli átalakítás: Bölzse-Bélzse (Abaúj)

21

6. A második világháború következményei (1945-90)

A csehszlovákiai kisebbségek sorsa a második világháború után tragikusra fordult. Az újjáalakult csehszlovák állam legelsŊ megnyilvánulásai, így Eduard Beneš elnök dekrétumai, röviden a Beneš-dekrétumok között szerepelt a nem szláv nyelvű etnikumok, azaz a németek és a magyarok kollektív bűnösségének elve, illetve a szláv nemzetállam megteremtésének szándéka. Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következŊ idŊszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. Ezek közül valószínűleg Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet automatikusan megfosztotta Ŋket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekrŊl, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. LehetŊvé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. A felsoroltakon kívül a dekrétumok következményei közé tartoztak még a lakosságcsere, az ezt elŊidézŊ deportálások, valamint a „visszaszlovákosítás‖ folyamata is, amely azt jelentette

a

csehszlovák

értelmezés

szerint,

hogy

az

elŊzŊ

századokban

elmagyarosodott szlovákoknak lehetŊséget adtak visszatérésükre az anyanemzethez. A reszlovakizáltak visszakaphatták állampolgárságukat, kihúzták Ŋket a deportálásra és áttelepítésre kijelöltek listájáról és visszaadták elkobzott tulajdonukat. A felvidéki magyarok jelentŊs része végül beadta a derekát, hiszen belátták, hogy az állampolgárság hiányával járó teljes kiszolgáltatottság milyen nagy veszélyt jelent. 719 településrŊl összesen 423 264-en kérték a szlovák nemzetiség megadását, ebbŊl összesen 326 679 személyt nyilvánítottak szlováknak. Így is mintegy négyszázezer magyar maradt a csehszlovák állam területén, akiket a kormány eleinte ki akart toloncolni Magyarországra, majd mivel terveit végleg 22

szétfoszlatta a párizsi békekötés 1947. február 10-én, komplett tervezetet dolgozott ki a magyarság széttelepítésére és asszimilációjára nézve. Ez azonban a kommunisták hatalomátvétele után már nem valósult meg. 1945-ben újjáalakult Csehszlovákia, már Kárpátalja nélkül. A régi, 1923-as járások újraszervezŊdtek, a megyék azonban nem. A második világháborús vereség következtében Magyarország Trianonban megvont határai álltak vissza, de az 1947-es párizsi béke még három települést, a Moson megyei Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnt Csehszlovákiának ítélte meg. 1947-ben a párizsi béke Csehszlovákia határait Magyarország és Lengyelország felé az 1937-es vonalon állapította meg. Egy 1948. június 11-én napvilágot látott rendelet célja Dél-Szlovákia etnikai képének megváltoztatása, magyar jellegének eltüntetése volt. A 946. számú rendelettel összesen 710 település nevét változtatták meg, amelyek nagy része a magyar nyelvterületen volt. Egyúttal megszüntették a magyar és német nyelvű települések 1927 óta érvényben lévŊ kétnyelvű megnevezését is. A települések nevének megváltoztatása újdonságnak számított a szlovák nacionalizmus eszköztárában, hiszen az elsŊ köztársaságban általában a magyar nevek hagyományos szlovák változatát, pl. a Rimavská Sobota (Rimaszombat), Košice (Kassa), Rožnava (Rozsnyó), Bes (BŊs), vagy újonnan alkotott szlovák fordítását, pl. Veľký Meder (Nagymegyer) használták, és 1927-tŊl a hivatalos szlovák helységnév mellett feltüntették a magyar nevet is. Az 1948-ban kihirdetett belügyi rendelet értelmében viszont a magyarosnak tűnŊ településneveket

teljesen

megváltoztatták.

Az

új

szlovák

hivatalos

nevek

megalkotásakor egyértelműen a valóban „szlovákos‖ nevek létrehozása volt a cél. Ezt többféleképp érték el: Az új név alapja gyakran a régi nyersfordítása volt: Ňárad -> Topolovec (topoľ = nyár) Pozsonyeperjes -> Jahodná (jahoda = eper) Somodi -> Drieňovec (drieňov = som)

23

Sokszor minden logikát nélkülözŊ fantázianeveket találtak ki: Sinyér -> Svinice Úzor, Úszor -> Kvetoslalov

Magyar településeket neves szlovák személyiségekrŊl nevezték el1 : Párkány -> Štúrovo Tornalja -> Šafárikovo BŊs -> Gabčíkovo Ennek ellenére sok az a magyar település, amely neve megmaradt eredeti, esetleg annak szlovák helyesírással írt formájában: Bátka-> Bátka Padány-> Padáň

A kommunisták hatalomra kerülése és az 1948. májusi alkotmány elfogadása után, 1949 januárjától ismét új közigazgatási rendszer lépett életbe Csehszlovákiában, így Szlovákia területén is. Újfent kialakult hat másodfokú közigazgatási egység, csak most már nem megyéknek hívták Ŋket, hanem kerületeknek. Ezek a következŊk voltak: Pozsony, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes, Kassa. A kerületek nagyon hasonlítottak az 1923-as nagyzsupákra. Az új Pozsonyi, Nyitrai és Besztercebányai kerület például nem sokban különbözött a régi Pozsonyi, Nyitrai és Zólyomi nagyzsupától. Egyetlen kerületen belül sem kerültek a magyarok többségbe. A kerületeket járásokra osztották, melyek nagyjából megegyeztek a korábbiakkal, 1

A személynévadás egyéb esetei közül kiemelkedik a szlovák gyakorlat, mely a szlovák történelem és kultúra jeles személyeiről elsősorban magyarlakta településeket nevezett el nyilvánvaló politikai szándékkal: a helységnevek elszlovákosításán túl azt a téves képzetet is keltik ezáltal, hogy a szlovák történelem ezen alakjainak e városokhoz köthető munkássága is. Így Feled-et (1920: Feledince) Janko Jesenský szlovák író (1874–1945) után nevezték el Jesenské-nek, Diószeg-et (1920: Veľký Diosek, Malý Diosek) pedig Andrej Sládkovič (1820–1872) evangélikus pap és költő után Sládkovičovo-nak, stb.

24

azonban a nagyobb területű járásokat kisebbekre osztották. Emiatt az 1923-as felosztás 79 járásával szemben 1949-ben 92 járás alakult, beleértve Pozsony és Kassa várost is. Dél-Szlovákiában, a magyarlakta vidéken is alakultak új járások. Ezek a következŊk voltak: a Szenci, a Nagymegyeri, az Ipolysági és a Füleki. Annak ellenére, hogy a járások száma a magyarok által lakott területen hárommal növekedett, a magyar többségű járások száma mégis csökkent, méghozzá 13-ról 7-re. Ennek oka a második világháború után jelentkezŊ, a fentiekben már említett „reszlovakizációban‖ és kitelepítésekben keresendŊ. 1960-ban nagyszabású központosítást hajtott végre a kormány, illetve a kommunista párt vezetŊsége. A tartományokat párosával összevonták: így alakult meg a Pozsony székhelyű Nyugat-Szlovákia, a Besztercebánya központú Közép-Szlovákia és a Kassa székhelyű Kelet-Szlovákia tartomány. A negyedik tartományi egység Pozsony fŊváros lett (1968-tól), míg Kassát járási jogú várossá nyilvánították. A tartományokon belül továbbra is fennmaradtak, de összevonva és a korábbinál jóval kisebb számban a járások. Számuk 35-re csökkent. A járások tekintetében ez a felosztás egészen 1996-ig érvényes volt, míg a kerületek 1990-ben megszűntek.

25

7. Az 1990-es évektől napjainkig

3. ábra (Szlovákia közigazgatási térképe) Forrás: Stiefel

1989 után a magyarlakta területeken indult spontán folyamatok részeként a korábban erŊszakosan összevont községek szétváltak (az 3. ábra a mai állapotot mutatja), az önkormányzatok pedig arra törekedtek, hogy az 1948-ban bevezetett szlovák név helyett újra az 1920-ban megállapított, a magyar névhez jobban hasonlító szlovák hivatalos neve legyen a helységnek. 1990-ben a parlament jóváhagyta néhány település névváltoztatási kérelmét (pl. Čalovó-ból így lett újra Veľký Meder vagy Šafárikovo-ból Tornaľa), késŊbb azonban a névváltoztatás egyre nehezebbé vált. Így az „össztársadalmi‖ érdekre való tekintettel és az érvényes helyi népszavazás ellenére a szlovák törvényhozás elutasította jó néhány önkormányzat (például Párkány) ez 26

irányú kérelmét. Mivel a település-összevonások, illetve szétválások akár kettŊnél több települést is érinthettek, e neveknél nagyfokú variabilitás figyelhetŊ meg. Különféle médiumokban gyakran szerepel a már régen nem önálló településrészek neve is, ezek pedig a távolabb lakó magyarok számára teljesen ismeretlenek. Külön problémát jelentenek a nevükben azonos utótagot tartalmazó falvak, amelyeket a magyarországi törzskönyvezést követŊen egyesítettek. Ezeknél az 1994-es jegyzékben szereplŊ magyar név rendszerint egyelemű (az utótaggal azonos), magyarországi források azonban (a magyar névadási szokásoknak megfelelŊen) rendszerint a nagyobb település nevét közlik. Ilyen például az 1961-ben Kálna nad Hronom néven egyesített Kiskálna és Nagykálna, amelynek az 1994-es jegyzék szerinti magyar neve Kálna, a SEBŉK-féle szótárban viszont a Kálna nad Hronom mellett a Nagykálna név szerepel, különbözŊ szlovákiai szövegekbŊl pedig mindkettŊre van számos példa. Valamivel bonyolultabb a helyzet Valice község esetében: ezen a néven 1971-ben Alsóvály, Felsővály és Gömörmihályfalva községeket egyesítették (a legutolsó 1990 után kivált), az 1994-es jegyzékben Valice magyar neve Alsóvály, SEBŐK-féle helységnévtár elsŊ kiadásában a Felsővály, a második kiadásban az 1994-es jegyzékkel összhangban az Alsóvály név szerepel, illetve mellette mint egyéb magyar név a Vály.

HAJDÚ-MOHAROS – az

említett állásfoglalás vonatkozó pontjától (8. pont) eltérŊen a Vály névalakot közli. Szlovákiai írott szövegekbŊl a jelenlegi egyesített község említésekor mindhárom névváltozat – Vály, Alsóvály, Felsővály – adatolható.

27

7.1. A szlovák közigazgatás 1990 után

Az 1990. évi 472. számú törvény 1991. január 1-jei hatállyal újból átalakította a szlovák közigazgatást. Megszűntette a három kerületet, azonban a járásokat (egészen 1996-ig) meghagyta. A közigazgatás decentralizálása keretén beül a járásokat és a járási jogú városokat 121 körzetre (obvod) osztotta. Ezután 1996-ban lépett érvénybe új közigazgatási szabályozás, melynek keretein belül az ország területét 8 kerületre és 79 járásra osztották. A kerületek határainak kijelölésénél egyértelmű szempont volt az, hogy a magyarok részaránya mindenhol 30% alá kerüljön. Ennek érdekében a 90%-ban magyarlakta Csallóköz lakosságát, három (pozsonyi, nagyszombati és nyitrai) kerülethez csatolták, míg a korábbi magyar többségű tŊketerebesi járást a szlovák többségű magymihályi járásba, a rimaszombati járás magyarlakta részét pedig az újonnan létrehozott nagyrŊcei járásba olvasztották. Legutóbb pedig 2001. július 4-én fogadott el a szlovák parlament a közigazgatási reformmal kapcsolatos törvényeket. A kormányjavaslatban szereplŊ 12 megyés és 12 önkormányzatos felosztás helyett a 8 megyés és 8 megyei önkormányzatos változatot választották. Ez folytatta azokat a „hagyományokat‖, amelyeket a Merčiar-kormány teremtett meg, amely semmibe vette az ország természetes régióinak határait, a gazdasági, földrajzi, történelmi, kulturális és etnikai körülményeket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a törvény elfogadása a szlovákiai magyarság ellen is irányult, mert így nem alakult ki olyan közigazgatási egység, melyben a magyarság statisztikai többsége létrejött volna.

28

7.2. Az 1990. évi törvények

A kilencvenes években a nyelvhasználatra vonatkozó törvényalkotást két tendencia jellemezte: az egyik a szlovák nyelvnek, mint a nemzeti és állami szuverenitás jelképének használatát terjesztette és erŊsítette, a másik irányzat a kisebbségek nyelvhasználati jogainak törvényi szintű (és nagyrészt nemzetközi nyomásra elfogadott) szabályozása jelentette. Szlovákiában a rendszerváltozás után hozott elsŊ törvények egyikének célja éppen a nyelvhasználat szabályozása volt. Az 1990. évi 428. számú nyelvtörvény hivatalos nyelvként a szlovákot határozza meg. Ez számtalan dolgot érintett a természetes és jogi személyek hivatalos kapcsolattartásától kezdve a közokiratok kiállításáig, de ami jelen dolgozatban fontos, a településeket és azok részeit, valamint a közterületeket szlovák nyelven jelölik. Az 1990-es elsŊ nyelvtörvény rendelkezései kijelölték a szlovák nyelv használatának területeit, ugyanakkor expressis verbis, nem tiltják más nyelv vagy nyelvek használatát. A gyakorlatban azonban ezeket a megállapításokat tiltásként kell értelmezni. Ladislav Pittner akkori belügyminiszter képviselŊi interpellációra válaszolva törvényellenesnek minŊsítette a kétnyelvű hivatalos feliratokat, bélyegzŊket, utcanévtáblákat és helységnévtáblákat. Az útkarbantartó vállalatokat utasították a rendszerváltozás

után

spontán

módon

kihelyezett

magyar

helységnévtáblák

eltávolítására. Az 1990. évi nyelvtörvény 1995-ig, az úgynevezett államtörvény becikkelyezéséig maradt hatályban, szellemisége azonban a késŊbbi jogi szabályozást is

meghatározta, egyes rendelkezési a nyelvhasználatot

törvényekben is felbukkannak.

29

szabályozó késŊbbi

7.3. Az 1994-es táblatörvény

Az elsŊ világháború után Csehszlovákiához, majd Szlovákiához került magyar lakosságú települések szlovák és magyar neve a múlt század folyamán többször is változott. A legutóbbi szabályozásra 1994-ben került sor, amikor mintegy 500 településnek állapítottak meg (a szlovák hivatalos név mellett) magyar nevet is. Ezek közül mintegy 100 neve eltér az utolsó magyarországi standardizáláskor (1898-1912) megállapított névtŊl. Ennek következményeként szlovákiai magyar szövegekben egyegy település neve két (esetleg három) változatban is elŊfordul. 1993-94-ben a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetközi nyomásra (az ország Európai tanács felvételével kapcsolatban) három olyan törvényt is elfogadott, melyek a kisebbségek

számára

aránylag

kedvezŊen

szabályozzák

a

személy-

és

helységnévhasználatot. Szlovákiában a magyar településnevek nyilvános használatáért vívott hosszú politikai csatározást a települések kisebbségi nyelvű megjelölésérŊl rendelkezŊ 1994. évi 191. számú törvény (az ún. Táblatörvény [a harmadik fontos jogszabály]) zárta le. A törvény értelmében a település kezdetét és végét jelzŊ közúti jelzŊtáblán, kisebbségi nyelven is megjelölik azokat az önálló jogállású településeket, ahol az adott kisebbséghez tartozó lakosság számaránya eléri a 20%-ot. A törvény melléklete tartalmazza a kisebbségi nyelveken megjelölhetŊ települések jegyzékét, ebben azonban nem szerepelnek azok a települések, amelyeknek szlovák hivatalos nevét valamely szlovák személyiség nevébŊl hozták létre2(4. ábra Gabčikovo).

2

A személynévadás egyéb esetei közül kiemelkedik a szlovák gyakorlat, mely a szlovák történelem és kultúra jeles személyeiről elsősorban magyarlakta településeket nevezett el nyilvánvaló politikai szándékkal: a helységnevek elszlovákosításán túl azt a téves képzetet is keltik ezáltal, hogy a szlovák történelem ezen alakjainak e városokhoz köthető munkássága is. Így Feled-et (1920: Feledince) Janko Jesenský szlovák író (1874–1945) után nevezték el Jesenské-nek, Diószeg-et (1920: Veľký Diosek, Malý Diosek) pedig Andrej Sládkovič (1820–1872) evangélikus pap és költő után Sládkovičovo-nak, stb.

30

4.

ábra (Bős település kezdetét jelző tábla) Forrás: Faragó Imre

A jegyzék ―magyar‖ részében 489 településnév szerepel, a magyar neveknek mintegy ötöde (azaz száznál több) vagy nem egyezik az adott település utolsó hivatalos magyar nevével, vagy olyan település neve, amely a második világháború után alakult. Hivatalos iratokon, pecséteken, térképeken azonban a kisebbségi helynevek nem használhatók.3 Egy korábbi elképzelés szerint a településeknek csak akkor lehetett volna (zárójelben) megemlíteni a magyar nevét, ha az a szlovák név tükörfordítása. Itt válik különlegesen fontossá a dél-szlovákiai településnevek gyakori átkeresztelése, különösen, ha egy személyrŊl nevezik el a várost. Ha életbe lépett volna a fenti szabály, akkor pl. Párkányt csak Štúrvárosként lehetne nevezni magyarul Szlovákiában. A szabályozásba nem vonták be a szlovákiai magyar nyelvészeket, a rendezés alapját a köztársasági elnöki hivatal és a szlovákiai magyar pártok által készített és a lakossági észrevételek alapján pontosított településnév-jegyzék képezte. A település lakosai helyi népszavazással dönthettek településüknek a törvény mellékletében 3

Tájékoztató a szlovákiai kisebbségi helységnevekről hozott törvényről. Összeállította Földi Ervin. (Kézirat. Készült a Földrajzinév-bizottság 20. ülésére, 1995. május 25.)

31

szereplŊ kisebbségi nyelvű megnevezésének a megválasztásáról, illetve ha ilyen megnevezés nem szerepelt a mellékletben, meghatározhatták településük kisebbségi nyelvű megjelölését. A népszavazás akkor volt érvényes, ha azon a külön jogszabály szerint szavazásra jogosult lakosságnak több mint a fele részt vett. A döntés akkor elfogadottnak minŊsítéséhez a részt vevŊ helyi lakosok 80%-ának érvényes támogató szavazatára volt szükség. A véleményezéssel megbízott, szlovák szakemberekbŊl álló ad hoc terminológiai bizottság a régi megyeneveket és a folyóneveket tartalmazó elŊtagok eltörlését javasolta, vagyis lényegében visszatért az elsŊ világháború utáni névrendezéskor is érvényesülŊ ideológiához, amely a kiegyezés utáni, magyarosítónak minŊsített politika és általában a történelmi Magyarország elutasításán alapult, ezért is ellenezték a szlovák nyelvészek és történészek az egész Magyar Királyság területére tekintettel

megállapított

elŊtagokat

tartalmazó

neveket.

A bizottsági

javaslat

elfogadhatatlan volt a magyar pártok számára, ezért a jegyzék végleges formáját a politikai egyeztetések során nyerte el (l. Zalabai szerk. 1995: 199–201). A kompromisszumok eredményeként a megyenevet tartalmazó elŊtagot nagyrészt törölték, több esetben azonban megmaradt például a tájegységnévként értelmezhetŊ Csallóköz-, Gömör- és Hont- elŊtag. A folyónévi elŊtagot néhány esetben meghagyták, máskor viszont nem, pl. Vágkirályfa, de Farkasd (korábban: Vágfarkasd). Néhol pedig az írásmód változott (pl. Mucsény -> Mucsiny).

Szlovákiai magyarlakta település nevével magyarországi szakemberek csak a MÁV felkérésére foglalkoztak. A tárcaközi földrajzinév-bizottság 1993-as 16/222-es határozata szerint szükségtelen a szlovákiai Slovenské Nové Mesto 4 területén fekvŊ vasútállomásnak magyar nevet adni, a 16/223 számú határozat értelmében pedig ―a szlovákiai Komárom vasútállomásának magyar nevében a Bizottság nem foglal állást‖. Két évvel késŊbb a bizottság már olyan értelmű határozatot hozott, hogy Komárno (azaz a szlovákiai Komárom) magyar neve Révkomárom legyen (l. a 20/279 határozatot). A névadási hátteret világítja meg Földi Ervinnek, a bizottság elnökének az 4

Slovenské Nové Mesto (5. ábra) község 1918-ben jött létre Sátoraljaújhely területén a vasútállomás, Kiskarlapuszta és Nagykarlapuszta Csehszlovákiához való elcsatolása révén, ezért a törzskönyvezéskor nem is volt magyar neve, sőt az első Csehszlovák Köztársaság idejében sem. Az 1994-es jegyzékben Újhely néven szerepel. Magyarországi források különbözőképpen tüntetik fel: Sebők László (1990: 67) a Karlatanya nevet közli, egyes térképeken a Tótújhely szerepel. Szlovákiai magyar szövegekből a Szlovákújhely is adatolható.

32

Élet és Tudományban publikált cikke, amelyet a Révkomárom név használatát bíráló olvasói levél kapcsán írt. Eszerint a két Komárom megkülönböztetésére gyakorlati okokból volt szükség, s a megkérdezett személyek szerint a szlovákiai magyarok használják a Révkomárom nevet (Földi 1998). Az 1995. évi államnyelvtörvény 3.§ (3) bek. d) pontja értelmében a településeket és egyéb földrajzi, helyi megnevezéseket államnyelven tüntetik fel, kivételt ez alól az 1994.évi 191. törvény rendelkezései jelentenek.

5. ábra (Újhely település kezdetét jelző közúti jelzőtábla napjainkban)

33

7.4. A településnevek problémája

A szlovák név használatának elŊírása jellemzŊ a településnevekben is. Az 1999. évi kisebbségi nyelvhasználati törvény 2. § (5) pontja értelmében közigazgatási szerv megjelölését a hivatali épületeken elhelyezett táblán a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni, a közigazgatási szerv nevében pedig rendszerint szerepel a település neve is. Ezzel kapcsolatban egy belügyminisztériumi utasítás (Usmernenie MV SR 1999) szerint mind szlovák, mind kisebbségi nyelvű táblán az adott település nevét csak szlovákul lehet feltüntetni, mivel az 1994. évi 191.sz. törvény értelmében a kisebbségi nyelvű megjelölés csak a települések elején és végén elhelyezett közúti jelzŊtáblákon használható. Egy másik utasítás (Usmernenie MV SR 2000) szerint a járási hivatalok, az anyakönyvi hivatalok, illetve kirendeltségeik épületén elhelyezendŊ, az adott intézmény kisebbségi nyelvű megnevezését tartalmazó tábla, de a megnevezésben a hivatal kisebbségi nyelvű megnevezése és a település államnyelven neve szerepelhet, pl. JÁRÁSI HIVATAL KOMÁRNO. A belügyminisztérium mindkét esetben azt az érvelést alkalmazta, hogy a településeknek egy nevük van, ezt jelenleg a Szlovákia területi beosztásáról rendelkezŊ 1996. évi 221. számú törvény mellékleteként kiadott jegyzék tartalmazza (ezek természetesen szlovák nyelvűek), a kisebbségi nyelvhasználati törvény pedig az adott hivatal kisebbségi nyelvű megjelölésérŊl beszél. Ha azonban a nyelv oldaláról közelítjük meg a kérdést, nyilvánvaló, hogy a földrajzi nevek a nyelv szókészletének szerves részét képezik, és bármilyen szöveg megalkotásakor az adott nyelv szabályai szerint kell eljárnunk. A magyar helyesírás szabályai szerint magyar szövegben a Magyarország határain kívüli helységnevek megnevezésére magyar neveket, vagy ha van ilyen magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk. A szlovák helyesírási szabályzat is így rendelkezik, ezért idegen nevű szövegek hivatalos szlovák fordításában bizonyos idegen helységneveket szlovákos formában írnak.

34

8. Összegzés Dolgozatomban a Felvidéki településnevek változásait követtem figyelemmel. A felvidéki települések a térség viszontagságos történelme miatt akár háromszor is a szomszédoshoz kerültek, ezzel elŊidézvén a hivatalos nyelv és a települések helységneveinek a megváltozását. Éppen ezért egy-egy település nevének megállapítása nem egyszerű feladat. A köztudatban sokszor nem az adott település hivatalos neve él. A térség mai helységneveinek összegyűjtése tehát a tájékozódás alapfeltétele, különösen azért mert a már említett változások sokszor áttekinthetetlenek. Szakdolgozatom alapvetŊ célja ezeknek a bizonytalanságoknak a megszüntetése volt. Dolgozatom elsŊ részében a településszerkezet általános jellemzŊitŊl kezdve, annak történetiségén át, egészen a településszerkezetet befolyásoló tényezŊkig bemutattam a Felvidéket. Ezek után munkám a településátnevezések hátterének és azok ideológiájával folytattam. Mindezeken kívül fontosnak tartottam még megemlíteni a közigazgatásbeli változásokat is, mert úgy véltem ezek sok esetben, még ha nem is közvetlenül, de közre játszottak egy-egy település átkeresztelésében, s a térségben megfigyelhetŊ változásokat teljes mértékben csak ezek ismeretében tudjuk megérteni. Az általános leírások után készített mellékletként megtalálható szótárban egészen a törzskönyvezés elŊtti idŊszaktól kezdŊdŊen napjainkig megtalálhatóak a felvidéki települések nevei, valamint rögzítettem azt is, hogy egyes települések mikortól, esetleg mettŊl meddig tartoztak egy másikhoz, vagy épp többen együtt összeolvadtak, ezzel megalakítván egy újabb települést. Ezen települések nagy száma miatt (aprófalvas településszerkezet a jellemzŊ) „csak‖ az I. bécsi döntés eredményeként visszakapott területek (zömében Csehszlovákia, pontosabban az akkor már autonóm Szlovákia déli része) névanyagának változásával foglalkoztam. Azért ezzel, mert az egymás után átrajzolt határok közül ez volt az, amelyik a legnagyobb mértékben megegyezett az etnikai határral. Ezzel az összefoglaló táblázattal úgy gondolom az elŊzetesen megfogalmazott célokat, tehát a helységnevekben jelentkezŊ áttekinthetetlenséget sikerült megszűntetnem. Munkám azért tartom különösképp fontosnak, mert ez idáig nem jelent meg az egész Felvidéket részletesen feldolgozó magyar nyelvű szótár. Kutatásaim során sok más könyv mellett fŊleg a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában megtalálható „Magyarország történeti helységnévtára‖ című sorozat kézikönyveit használtam fel fŊként, mivel úgy véltem ezek elég megbízhatók ahhoz, 35

hogy a munkám, a témájából adódó nívót elérje. Többször bukkantam ellentmondásos adatra, fŊleg az 1938-as neveket illetŊen, ilyen esetekben az 1939-es helységnévtárat vettem mérvadónak.

36

9. Melléklet használati útmutatója, kiejtési szabályok betűrendes felsorolás szerint A szakdolgozatom mellékleteként elkészített Excel-táblázatban megtalálható minden olyan településnek a névváltozata, melyet az elsŊ bécsi döntés során Magyarországhoz csatoltak, azonban ma Szlovákiához tartozik. A települések felsorolásánál az elsŊ szintet a vármegyék alkotják betűrendben, a második szintet pedig a települések legutolsó hivatalos magyar nevei (ezek javarészt az1938-as nevek) szintén betűrendben. A települések összes névváltozatát megadtam a törzskönyvezés elŊtti névtŊl kezdŊdŊen napjainkig. A táblázat elsŊ oszlopában tehát a már említett legutolsó hivatalos magyar név találhatóak, rögtön a következŊ oszlopban pedig, hogy melyik vármegyében található az adott település. A harmadik oszlopban egy 1898-tól korábbi, tehát a törzskönyvezést megelŊzŊ név. Ezek közül néhány olyan települést is van, amelynek mezejében „-‖-t találunk. Ilyen az esetben olyan településrŊl van szó, melynek nem volt neve az adott idŊpontban, tehát késŊbb alakult. A negyedik oszlopban találjuk a törzskönyvezett nevet (a törzskönyvezett nevek elŊször az 1913-as helységnévtárban

jelentek

meg).

Ezután

pedig

sorban

megfigyelhetjük

a

helységnévváltozásokat 1920, 1927, 1938, 1945, 1948-ban. Az ez utáni idŊszakban nem volt jellemzŊ a települések neveinek megváltozása, azonban az utolsó elŊtti oszlopban feltűntettem azokat évszámmal együtt, melyek kivételek ez alól. A szótárban fellelhetŊ egy oszlop melyben az 1948-as szlovák név magyar jelentését tüntettem fel. Az egzakt fordítás csak néhány esetben volt kivitelezhetŊ, illetve több esetben csak a szó felismerhetŊ, melybŊl a település kapta a nevét. Ezeket döntött betűkkel jelöltem. Végezetül az utolsó oszlopban azt találhatjuk meg, ha egy települést hozzárendeltek egy másikhoz, vagy több település egyesülésével létrejött egy új.

37

Az idegen nyelvű településnevek könnyebb kiejthetŊsége érdekében készítettem egy kiejtési szabályokat tartalmazó táblázatot is. A kiejtési szabályokat a Földrajzi Világatlasz alapján készítettem el. A megadott hangalakok az eredeti kiejtéshez legközelebb esŊ magyar hangokat jelentik.

szlovák magyar betű

hang

ä č d ď i (mgh elŊtt) ľ ň ô s š ť v y

i

ý

i

ž

zs

38

10. Irodalomjegyzék Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik, Lilium Aurum Könyvkiadó, KomáromDunaszerdahely, 2002 Dr. Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása I-II. , Budapest, 1934 Gyurgyík László: A szlovákiai magyarok társadalomszerkezete a 90-es ávekben Magyarok Szlovákiában V. kötet. Lelkes Gábor: Régiók és gazdaság, Somorja, 2008. Mária Homišinová: Az etnikai közösséghez való tartozás determináló hatása a szlovák többség és a szlovákiai kisebbségek tagjainak viselkedésére, Társadalomtudományi Szemle, XI. évfolyam 2009/1, Somorja Szabómihály Gizella: A szlovák nyelvpolitika és a kisebbségek anyanyelv-használati lehetŊségei és törekvései, Romániai magyar jogtudományi közlöny Lanstyák István - Szabómihály Gizella: Magyar nyelvtervezés Szlovákiában, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2002 Lanstyák István – Menyhárt József: Tanulmányok a kétnyelvűségrŊl II.,Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004 Zalabai Zsigmond: Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A „táblaháború‖ és a „névháború‖ szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990-1994, Pozsony, 1995 Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén. Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA RKK. Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború közöttNostra Tempora, 15. Faragó

Imre:

A magyar

névhasználat

változásai

a Kárpát-medencét

térképeken, Budapest, 2001 Hajdú-Moharos József: Magyar Településtár, Budapest, 2000

39

ábrázoló

Fábián Pál - Földi Ervin - HŊnyi Ede: A földrajzi nevek helyesírása, Akadémiai kiadó, Budapest, 1998 Horváth Ildikó - Telekiné Nagy Ilona: Csilizköz földrajzi nevei, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2000 Milan Majtán: Názny obcí slovenskej republiky, Veda vydavateľstvo slovenskej akadémie vied Pozsony, 1998

Internetes források: http://www.hidlap.hu/ http://www.felvidek.ma/ http://magyar.sk/szmw.asp http://www.foruminst.sk/ http://obce.info/

40

11. Köszönetnyilvánítás A szakdolgozat megírásában nyújtott hathatós segítségéért, valamint a szakdolgozatom témájában készült, a felvidéki helységnévtáblákat ábrázoló képeiért szeretnék köszönetet mondani Faragó Imre tanár úrnak. Köszönettel tartozom Lelkes Györgynek, amiért szakdolgozatom témájában való kutatatásaim során segítséget nyújtott, több forrást rendelkezésemre bocsájtott. Köszönettel tartozom továbbá Verebiné Fehér Katalinnak, hogy mindig készségesen segített az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének Térképtárában, Horváth Ildikónak és Szekerka Józsefnek a szakdolgozatom során felmerülŊ egyéb problémák megoldásáért.

41

Nyilatkozat Név: Szabó Miklós ELTE Természettudományi Kar. Szak: Földtudományi BSc ETR azonosító: SZMPAIT. ELTE Szakdolgozat címe: A felvidéki magyarlakta települések helységnévváltozásainak vizsgálata

A szakdolgozat szerzŊjeként fegyelmi felelŊsségem tudatában kijelentem, hogy a dolgozatom önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelŊ idézés nélkül nem használtam fel.

Budapest, 2010.05.14. Hallgató aláírása

42

Legutóbbi hivatalos magyar név

Vármegye

Törzskönyvezés elŊtti Törzskönyvezett név név

1920

1927

1938

1945

1948

1948-as név magyar fordítása

KésŊbbiekben

Egyesült v. megszűnt

Abaújnádasd

Abaúj-Torna

Nádasd

Nádossec

Nádošť

Nádošť

Abaújnádasd

Nádošť

Trstené pri Hornáde

Nádas a Hernádnál

Trstené pri Hornáde

-

Abaújrákos

Abaúj-Torna

Rákos

Abaújrákos

Rakoš

Rákoš

Rákoš

Rákoš

Rákoš

Rákoš

-

Abaújszakaly

Abaúj-Torna

Szakaly

Abaújszakaly

Sokolany

Sokoľany

Abaújszakaly

Sokoľany

Sokoľany

Sokoľany

-

Abaújszina

Abaúj-Torna

Szina

Abaújszina

Šeňa

Seňa

Abaújszina

Seňa, Szina

Seňa

Seňa

-

Áj

Abaúj-Torna

Aj, Háj

Áj

Háj

Háj

Áj

Háj

Háj

Áj

Háj

Ájfalucska

Abaúj-Torna

Falucska

Ájfalucska

Hačava

Hačava

Ájfalucska

Hačava

Hačava

Ájfalucska

Hačava

1964-90 Háj Turňa nad Bodvou-hoz tartozott -

Alsócsáj

Abaúj-Torna

Alsó-Csaj

Alsócsáj

Niţný Čaj

Niţný Čaj

Alsócsáj

Niţný Čaj

Niţný Čaj

Alacsony tea

Niţný Čaj

-

Alsóhutka

Abaúj-Torna

Alsó-Hutka

Alsóhutka

Niţné Hutky

Niţná Hutka

Alsóhutka

Niţná Hutka

Niţná Hutka

Alacsony kohócska

1986 Hutky, 1990 Niţná Hutka

1986-90 Niţná Hutka+Vyšná Hutka=Hutky

Alsólánc

Abaúj-Torna

Alsó-Láncz

Alsólánc

Niţný Lánc

Niţný Lánc

Alsólánc

Niţný Lánc, Alsó-Lánc

Niţný Lánec

Niţný Lánec

-

Alsómislye

Abaúj-Torna

Alsó-Mislye, Niţní Myssla

Alsómislye

Niţná Myšľa

Niţná Myšľa

Alsómislye

Niţná Myšľa

Niţná Myšľa

Alacsony gondolat

Niţná Myšľa

-

AlsótŊkés

Abaúj-Torna

Alsó-TŊkés

AlsótŊkés

Niţný Tejkeš

Niţný Tejkeš

AlsótŊkés

Niţný Tejkeš

Niţný Klátov

Alacsony tŊkés

Niţný Klátov

-

Aranyida

Abaúj-Torna

Aranyidka

Aranyida

Zlatá Ida

Zlatá Idka

Aranyida

Zlatá Idka

Zlatá Idka

Arany Iduska

Zlatá Idka

1907-tŊl Rieka Zlatá Idka-hoz tartozik

Balogd

Abaúj-Torna

Bologd

Balogd

Bologda

Bologd

Bologd

Bologd

Blaţice

Blažiť = boldogít

Blaţice

-

Bárca

1968-tól Barca, Košická Nová Ves, Myslava, Poľov, Šaca, Ťahanovce, Vyšné Opátske, 1976-tól Kavečany, Krásna nad Hornádom, Lorinčík, Šebastovce Košice-hez tartozik

Baška

-

Bárca

Abaúj-Torna

Alsó Barcza

Bárcza

Bárcza

Bárcza

Bárca

Bárca

Bárca

Baska

Abaúj-Torna

Baska

Baska

Baška

Baška

Baska

Baška

Baška

Sokoľ = sólyom

Basácska


Vármegye

Bernátfalva

Abaúj-Torna

Bernáthfalva, Bernátowá

Beszter

Abaúj-Torna

Bocsárd

Abaúj-Torna

Bodoló

Bódvavendégi

Abaúj-Torna

Abaúj-Torna


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Bernátfalva

Bernatovce

Bernátovce

Bernátfalva

Bernátovce

Bernátovce

Bernátfalva

Bernátovce

1961 Bernátovce+Buzice+Košťany +Všechsvätých=Valakily

Beszter, Bisstar

Beszter

Byster

Byster

Beszter

Byster

Byster

Bystrý = gyors

Byster

1964 Byster+Zdoba=Sady nad Torysou

Bocsárd

Bocsárd

Bočár

Bočar

Bocsárd

Bočar

Bočiar

Bočiar

1961-90 Sokoľany+Hutníky=Bočiar

Budulov

1986-tól Budulov Moldava nad Bodvou-hoz tartozik;1873 Malý Budulov+Veľký Budulov=Budulov; 1986-90 Mokrance Moldava nad Bodvou-hoz tartozik-hoz tartozik

1991 Nová Bodva

1964-91 Hosťovce nad Bodvou+ Chorváty a Turnianska Nová Ves= Nová Bodva

Bodoll

Bodvavendégi

Bodoló

Bódvavendégi

Bodolov

Bodvaves

Bodolov

Vendégi

Bodoló

Bódvavendégi

Bodolov

Vendégi

Budulov

Hosťovce nad Bodvou

Bódva feletti Vendég

Bölzse

Abaúj-Torna

Hárombölzse

Bölzse

Belţa, Belša

Belţa

Bélzse

Belţa

Belţa

Belţa

1877 Stredná Belţa+ Šándorova Belţa+ Vyšná Belţa=Belţa

Búzafalva

Abaúj-Torna

Buzafalva

Búzafalva

Buzice

Buzice

Búzafalva

Buzice

Buzice

Buzice


Buzinka Buzita

Abaúj-Torna Abaúj-Torna

Buzinka, Buzýnka Buzita, Buzyce

Buzinka Buzita

Buţinka Buzita

Buzinka Buzita

Buzinka Buzita

Buzinka Buzica

Buzinka Buzica

1943-tól Šaca-hoz tartozik -

Csécs

Abaúj-Torna

Nagy-Csécs, Cţéč

Csécs

Čečejovce

Čečejovce

Csécs

Buzinka Buzita Čečejovce, Csécs

Čečejovce

Čečejovce

-

Csontosfalva

Abaúj-Torna

Csontosfalva

Csontosfalva

Košťany

Košťany

Csontosfalva

Košťany

Košťany


DebrŊd

Abaúj-Torna

Jászódebröd

DebrŊd

Debrač

Debrad´

DebrŊd

Debrad´

Debrad´

-

Enyicke Eszkáros

Abaúj-Torna Abaúj-Torna

Eniczke, Haniczka Szkáros

Enyicke Eszkáros

Haniska Skaroš

Haniska Skároš

Enyicke Eszkáros

Debrad´, DebrŊd Haniska Skároš

Haniska Skároš

Haniska Skároš

-

FelsŊcsáj

Abaúj-Torna

FelsŊ-Csaj

FelsŊcsáj

Višný Čaj

Višný Čaj

FelsŊcsáj

Višný Čaj

Višný Čaj

-

Košťany

Višný Čaj

FelsŊ tea


Vármegye


FelsŊlánc

Abaúj-Torna

FelsŊ-Lancz

FelsŊmislye

Abaúj-Torna

FelsŊtŊkés


KésŊbbiekben


Višný Lánec

1964 Perín+Chym=PerínChym; 1991-tŊl Vyšný Lánec Perín-Chym-hez tartozik

FelsŊ gondolat

Vyšná Mišľa

-

FelsŊ tŊkés

Vyšný Klátov

-

Ďurkov

Ďurkov

-

Hodkovce

Hodkovce

Hodkovce

-

Hernádcsány

Čaňa

Čaňa

Čaňa

-

Geča

Hernádgecse

Geča

Geča

Geča

-

Gyňov

Hernádgönyű

Gyňov

Gyňov

Gyňov

-

1920

1927

1938

1945

1948

FelsŊlánc

Višný Lánc

Višný Lánc

FelsŊlánc

Višný Lánc, FelsŊ-Lánc

Višný Lánec

FelsŊ-Mislye, Wyssní Myssla

FelsŊmislye

Vyšná Misla

Vyšná Mišľa

FelsŊmislye

Vyšná Mišľa

Vyšná Mišľa

Abaúj-Torna

FelsŊ-TŊkés

FelsŊtŊkés

Vyšný Tejkeš

Vyšný Tejkeš

FelsŊtŊkés

Vyšný Tejkeš

Vyšný Klátov

Györke

Abaúj-Torna

Györke, Djurkov, Gyurkow

Györke

Ďurkov

Ďurkov,Györke

Györke

Ďurkov,Györke

Hatkóc

Abaúj-Torna

Hatkócz, Hatkowce

Hatkóc

Hadkovce

Hodkovce

Hatkóc

Hernádcsány

Abaúj-Torna

Csany

Hernádcsány

Čaňa

Čaňa

Hernádgecse

Abaúj-Torna

Gecse

Hernádgecse

Geča

Hernádgönyű

Abaúj-Torna

Gönyű

Hernádgönyű

Gyňov

Hernádtihany

Abaúj-Torna

Abaújtihany

Hernádtihany

Ťahanovce

Ťahanovce

Hernádtihany

Ťahanovce

Ťahanovce

Ťahanovce

1968-tól Barca, Košická Nová Ves, Myslava, Poľov, šaca, ťahanovce, Vyšné Opátske, 1976-tól Kavečany, Krásna nad Hornádom, Lorinčík, šebastovce Košice-hez tartozik

Hernádzsadány

Abaúj-Torna

Zsadány, Ţadany

Hernádzsadány

Ţdáňa

Ţdaňa

Hernádzsadány

Ţdaňa

Ţdaňa

Ţdaňa

-

Hilyó

Abaúj-Torna

Hilyó, Hylow

Hilyó

Hýlov

Hýľov

Hilyó

Hýľov

Hýľov

Hýľov

-

Hím

Abaúj-Torna

Hym

Hím

Him

Him

Hím

Him

Chym

Chym


Idabukóc

Abaúj-Torna

Bukóc

Idabukóc

Bukovec

Bukovec

Idabukóc

Bukovec

Bukovec

Bukovec

-

buk = bükk


Vármegye

1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Izdoba

Abaúj-Torna

Zdoba

Izdoba

Zdoba

Zdoba

Izdoba

Zdoba

Zdoba

Dísz

Zdoba

1964 Byster+Zdoba=Sady nad Torysou

Jablonca

Abaúj-Torna

Jabloncza

Jablonca

Jablonica

Jablonca

Jablonca

Jablonca

Silická Jablonica

Szilicei Almás

Silická Jablonica

-

Jánok

Abaúj-Torna

Jánok

Jánok

Janov

Jánok

Jánok

Jánok

Janík

Janík

-

Jászó

Abaúj-Torna

Jászó, Joss, Jooss, Jásow

Jászó

Jasov

Jasov

Jászó

Jasov, Jászó

Jasov

Jasov

1950-tŊl Jasovský Podzámok Jasov-hoz tartozik

Jászómindszent

Abaúj-Torna

Jászó-Mindszent, Podproč

Jászómindszent

Poproč

Poproč

Jászómindszent

Poproč, Mindszent

Poproč

Poproč

-

Jászóújfalu

Abaúj-Torna

Jaszó-Újfalu, Nowáčany

Jászújfalu

Novočany, Novačany

Nováčany

Jászújfalu

Nováčany

Nováčany

Nováčany

-

Jászóváralja

Abaúj-Torna

Pizendorf

Jászóváralja

Jasovské Podhradie

Jasovský Podzámok

Jászóváralja

Jasovský Podzámok

Jasovský Podzámok

Jasovský Podzámok

1950-tŊl Jasovský Podzámok Jasov-hoz tartozik

Kassaújfalu

Kavocsán

Kenyhec

Abaúj-Torna

Abaúj-Torna

Abaúj-Torna


Kassa-Újfalu, Neudorf, Nowá Wes

Kavocsán

Kenyhecz

Kassaújfalu

Kavocsán

Kenyhec

Košická Nová Ves

Kavečany

Keňhec

Košická Nová Ves

Kavečany

Kehnec

Kassaújfalu

Kavocsán

Kenyhec

Košická Nová Košická Nová Ves Ves

Kavečany

Kehnec

Kavečany

Kechnec

Jászó

Kassa Új Falu

1968-tól Barca, Košická Nová Ves, Myslava, Poľov, šaca, ťahanovce, Vyšné Opátske, Košická Nová Ves 1976-tól Kavečany, Krásna nad Hornádom, Lorinčík, šebastovce Košice-hez tartozik

Kavečany

1968-tól Barca, Košická Nová Ves, Myslava, Poľov, šaca, ťahanovce, Vyšné Opátske, 1976-tól Kavečany, Krásna nad Hornádom, Lorinčík, Šebastovce Košice-hez tartozik

1990 Kechnec

1964-85 Kechnec+Milhosť=Hraničná pri Hornáde;1986-92 Seňa Milhosť-hoz tartozik


Vármegye

1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Kisida

Abaúj-Torna

Kis-Ida, Malá Ida, Idka

Kisida

Malá Ida

Malá Ida

Kisida

Malá Ida

Malá Ida

Kis Ida

Malá Ida

-

Koksóbaksa

Abaúj-Torna

Koksó-Baksa, Bakssa

Koksóbaksa

Kokšov

Kokšov-Bakša

Koksóbaksa

Kokšov-Bakša

Kokšov-Bakša

Kokšov-Bakša

-

Komaróc

Abaúj-Torna

Komáróc

Komaróc

Komárovce

Komárovce, Komáróc

Komaróc

Komárovce

Komárovce

-

Körtvélyes

Abaúj-Torna

Körtvélyes

Körtvélyes

Hrušov

Hrušov

Körtvélyes

Hrušov

-

Lengyelfalva

Abaúj-Torna

Lengyelfalva, Polánka

Lengyelfalva

Poľanka

Polianka

Lengyelfalva

Polianka

Košická Polianka

-

Makranc

Abaúj-Torna

Makráncz, Makranec

Makranc

Makrance

Mokrance

Makranc

Mokrance

Mokrance

Mokry = vizes, nedves

1990 Mokrance

1986-90 Mokrance Moldava nad Bodvau-hoz tartozik

Méhész

Abaúj-Torna

Méheszke, Mihyska

Méhész

Mech

Mihyska, Méhész

Méhész

Mihyska, Méhész

Včeláre

Méhészek

Včeláre

1964 Dvorníki+Zádiel+Včeláre=Zá dielské Dvorníki

Milhosť

Milá host = Kedves Vendég

1993 Milhosť

1964-85 Kechnec+Milhosť=Hraničná pri Hornáde;1986-92 Seňa Milhosť-hoz tartozik

Myslava


Olšovany

-

Paňovce

-

Peder

-

Miglécnémeti

Abaúj-Torna


Migléc

Miglécnémeti

Migléc

Migléc

Miglécnémeti

Komárovce, Komáróc Hrušov, Kértvôlyes

Migléc

Hrušov

Körtés

Košická Polianka Kassai Lengyelke

Miszlóka

Abaúj-Torna

Miszloka, Teutschendorff, Mizlawa

Ósva

Abaúj-Torna

Ósva

Ósva

Olšovjany

Oľšoviany

Ósva

Oľšoviany

Olšovany

Pány

Abaúj-Torna

Pány, Páňowce

Pány

Paňovce

Paňovce

Pány

Paňovce

Paňovce

Péder

Abaúj-Torna

Péder

Péder

Pedrov, Pididre

Péder

Péder

Péder

Peder

Miszlóka

Myslava

Myslava

Miszlóka

Myslava

Myslava

Mysel = gondolat

Pán=Úr


Vármegye

Perény

Abaúj-Torna


Perény, Perýňa

Pólyi

Abaúj-Torna

Poly, Polyi, Polow

Regeteruszka

Abaúj-Torna

Reste

Abaúj-Torna

Regethe-Ruszka, Ruskow Reste

Rudnok

Abaúj-Torna

Rudnok, Rudna, Rudník

Perény

1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Perény, Perina

Perín

Perény

Perín

Perín

perina=dunyha

Perín


Poľov


Ruskov

-

Rešica

-

Rudník

-

Pólyi

Poľov

Poľov

Pólyi

Poľov

Poľov

Regeteruszka

Ruskov

Ruskov

Regeteruszka

Ruskov

Ruskov

Reste

Reste

Reste, Rešta

Reste

Reste, Rešta

Rešica

Rudnok

Rudno

Rudník

Rudnok

Rudník

Rudník

Rus = Orosz

Ruda = Érc

Saca

Abaúj-Torna

Sácza, Ssáca

Saca

Šaca

Šaca

Saca

Šaca

Šaca

Šaca


Semse

Abaúj-Torna

Semse, Ssemssa

Semse

Šemša

Šemša

Semse

Šemša, Semse

Šemša

Šemša

-

Somodi

Abaúj-Torna

Somodi

Somodi

Šomody

Šomody, Somodi

Somodi

Šomody, Somodi

Drienovec

Drienovec

-

Szádalmás

Abaúj-Torna

Almás

Szádalmás

Jablonov

Jablonod nad Turnou

Szádalmás

Jablonod nad Turnou

Jablonod nad Turnou

1973 Jablonov nad Torňou

-

SzádelŊ

Abaúj-Torna

SzádellŊ

SzádelŊ

Zadiel

Zádiel

SzádelŊ

Zádiel, SzadelŊ

Zádiel

1964-90 Zádielské Dvorníky, 1990 Zádiel

-

Szádudvarnok

Abaúj-Torna

Udvarnok

Szádudvarnok

Dvorníky

Udvarnok, Dvorníky

Szádudvarnok

Udvarnok, Dvorníky

Dvorníky

Dvorníky

1964 Dvorníki+Zádiel+Včeláre=Zá dielské Dvorníki

Torna feletti Almás

Udvarosok


SzentlŊrincke

Széplakapáti

Vármegye

Abaúj-Torna

Abaúj-Torna


LŊrincke

Széplak-Apáthi, Opácka, Opátská

SzentlŊrincke

Széplakapáti

1920

Lorinčík

Opácka

1927

Lorinčík

Opátska

1938

SzentlŊrincke

Széplakapáti

1945

Lorinčík

Opátska

1948


Lorinčík

Opátska

opát = apát

KésŊbbiekben


Lorinčík


Opátska


Szepsi

Abaúj-Torna

Sepsi, Moldau, Moldawa

Szepsi

Moldava

Moldava nad Bodvou, Szepsi

Szepsi

Moldava nad Bodvou, Szepsi

Moldava nad Bodvou

Bódva feletti Moldva

Moldava nad Bodvou

1986-tól Budulov Moldava nad Bodvou-hoz tartozik;1873 Malý Budulov+Veľký Budulov=Budulov; 1986-90 Mokrance Moldava nad Bodvou-hoz tartozik-hoz tartozik

Szeszta

Abaúj-Torna

Szeseka

Szeszta

Cestice

Cestice, Szeszta

Szeszta

Cestice, Szeszta

Cestice

Cesta = út

Cestice

-

Torna

Abaúj-Torna

Tárnoka, Torna, Ternowka, Trnowka

Torna

Turňa

Turna nad Bodvou

Torna

Turna nad Bodvou

Turna nad Bodvou

Bódva feletti Torna

1964-90 Turnianske Podhradie, 1990 Turňa nad Bodvou

-

TornagörgŊ

Abaúj-Torna

GörgŊ

TornagörgŊ

Hrbov, Hrhov

Hrhov, GergŊ

TornagörgŊ

Hrhov, GergŊ

Hrhov

Hrhov

-

Tornahorváti

Horváty, Horváti

Horvátok

1991 Chorváty

1964-91 Hosťovce nad Bodvou+Chorváty a Turnianska Nová Ves= Nová Bodva

Bódva feletti Torna

1991 Turnianska Nová Ves

1964-91 Hosťovce nad Bodvou+Chorváty a Turnianska Nová Ves= Nová Bodva

Ţarnov

-

Tornahorváti

Abaúj-Torna

Horváti

Tornahorváti

Horvátík

Horváty, Horváti

Tornaújfalu

Zsarnó

Tornaújfalu

Abaúj-Torna

Torna-Ujfalu

Tornaújfalu

Turňa

Turna nad Bodvou, Torna

Zsarnó

Abaúj-Torna

Zsarnó

Zsarnó

Ţarnov

Ţarnov, Zsarnó

Chorváty

Turna nad Turna nad Bodvou Bodvou, Torna

Ţarnov, Zsarnó

Ţarnov


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Šebastovce


Čata

1974-90 Pohronský Ruskov Čata-hoz tartozik

Zsebes

Abaúj-Torna

Zsebes, Sebes

Zsebes

Ţebeš

Ţebeš

Zsebes

Ţebeš

Šebastovce

Csata

Bars

Csatta

Csata

Čata, Csata

Čata, Csata

Csata

Čata, Csata

Čata

Ágó

Bars

Aghó

Ágó

Agov, Ágó

Agov, Ágó

Ágó

Ágó

Ágó

Ágó

1942-től Agov Nýrovce-hez tartozik

Aha

Bars

Aha, Ohaj

Aha

Horný Ohaj

Horný Ohaj, Aha

Aha

Horný Ohaj

Horný Ohaj, Aha

Horný Ohaj, Aha

1975-től Dyčka, Horný Ohaj Vráble-hez tartozik

Alsógyőröd

Bars

Alsógyőrőd

Alsógyőröd

Dolný Ďúrad

Dolný Ďúrad

Alsógyőröd

Dolný Ďúrad

Dolný Ďur

Dolný Ďur

1960 Dolný Ďur+Horný Ďur+Rohožnica= Veľký Ďur

Alsópél

Bars

Alsó-Péll, Unter-Pill, Dolní Pil, Dolní Pjal

Alsópél

Dolný Pial

Dolný Pial

Alsópél

Dolný Pial

Dolný Pial

Dolný Pial

-

Alsószecse

Bars

Nagyszecse

Alsószecse

Dolná Seč, (Dolná) Seča

Dolná Seč, Alsószecse

Alsószecse

Dolná Seč, Alsószecse

Dolná Seč

Dolná Seč

-

Alsóvárad

Bars

Alsó-Várad, Dolní Wárad

Alsóvárad

Dolný Várad, Alsó-Várad

Dolný Várad, AlsóVárad

Alsóvárad

-

-

-

1944 Dolný Várad+Horný Várad=Tekovský Hrádok

Barsbaracska

Bars

Baracska

Barsbaracska

Baračka, Barsbaracska


Barsbaracska


Bardoňovo

Bardoňovo

-

Barsbese

Bars

Bese

Barsbese

Beša, Bese

Beša, Bese

Barsbese

Barsbese

Beša

Beša

1895-től Šetétkút, 1938-92 Jesenské Beša-hoz tartozik

Barsendréd

Bars

Barsendréd

Barsendréd

Ondrejovce, Endréd

Ondrejovce, Endréd

Barsendréd

Ondrejovce, Endréd

Ondrejovce

András/Endre

Ondrejovce

1892 Malé Ondrejovce+Veľké Ondrejovce+Držľany =Ondrejovce

Barsfüss

Bars

Füss

Barsfüss

Fíš

Fíš

Barsfüss

Fíš

Trávnica

Tráva = fű

Trávnica

-

Cseke

Bars

Cseke, Čžáka

Cseke

Čaka, Čeka

Čaka

Cseke

Čaka

Čaka

čakať =várni

Čaka

Csiffár

Bars

Csiffár, Čžifáry

Csiffár

Čifáre

Čifáry, Csiffár

Csiffár

Csiffár

Čifáre

1976-90 Telince Čifáre-hez tartozik

Csata/csapat

Alsószécs

Čifáre


Vármegye

Ény

Bars

Fajkürt

Bars


Ény, Iny, Iňa

Nagyfajkürt

Ény

Fajkürt

1920

1927

1938

1945

1948

Iňa, Eňa

Iňa, Ény

Ény

Iňa, Ény

Iňa

Fajkürt

Dedinka, Fajkurt

Fajkurt

Dedinka, Fajkurt

Dedinka


Falvacska/Falucsk a

KésŊbbiekben


Iňa

1927-ben Jesenské függetlenedik Iňa-tól

Dedinka

1895-1937 és 1960-tól Hurbanovce Dedinka-hoz tatozik

Fakóvezekény

Bars

Fakó-Vezekény, Wozokany

Fakóvezekény

Vozokany

Plavé Vozokany

Fakóvezekény

Plavé Vozokany

-

-

1990 Medvecké (1945-ben függetlenedik Tekovské Lužianky-tól) Plavé Vozokanyhoz tartozik

Felsőgyőröd

Bars

Felsőgyőrőd

Felsőgyőröd

Horný Ďúrad

Horný Ďúrad

Felsőgyőröd

Horný Ďúrad

Horný Ďur

Horný Ďur


Felsőhutka

Bars

Felső-Hutka

Felsőhutka

Vyšné Hutky

Vyšná Hutka

Felsőhutka

Vyšná Hutka

Vyšná Hutka

Vyšná Hutka

1986-90 Nižná Hutka+ Hutky= Vyšná Hutka

Felsőpél

Bars

Felső-Péll,Ober-Pill, Horní Pil, Horní Pjal

Felsőpél

Felsőpél

Horný Pial, Felső-Pél

Horný Pial

Horný Pial

-

Felsőszecse

Bars

Kisszecse

Felsőszecse

Horná Seč, (Horná Seča)

Horná Seč, FelsőSzecse

Felsőszecse

Horná Seč, Felső-Szecse

Horná Seč

Horná Seč

-

Felsővárad

Bars

Felső-Várad, Horní Wárad

Felsővárad

Horný Várad, Felső-Várad

Horný Várad, Felső-Várad

Felsővárad

-

-

-

1944 Dolný Várad+Horný Várad=Tekovský Hrádok

Horný Pial, Felső- Horný Pial, FelsőPél Pél

Felső kohócska

Felsőszécs

Hölvény

Bars

Hölvény, Hulwinky

Hölvény

Hulvienky, Hulvinka

Hulvinky, Hölvény

Hölvény

Hulvinky, Hölvény

Hulvínky

Hulvínky

1965-től Hulvínky, Tekovské Lužianky(1945-től Medvecké Tekovské Lužianky-hoz tartozik) Tekovské Lužany-hoz tartozik

Hull

Bars

Húl, Hull

Hull

Húl

Hul

Hull

Hul

Hul

Hul

1976-90 Vlkas Hul-hoz tartozik


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Kisgyékényes

Bars

Gyékényes

Kisgyékényes

Dekeneš

Dekeneš

Kisgyékényes

Dekeneš

Rohožnica

Gyékényes

Rohožnica


Kiskálna

Bars

Kis-Kálna, Kalnica

Kiskálna

Malá Kalnica

Kálnica, Kis-Kálna

Kiskálna

Kálnica, KisKálna

Kálnica

Kálnica

-

Kiskoszmály

Bars

Kis-Koszmál, Malé Kozmálowce

Kiskoszmály

Malé Kosmalovce

Malé Kozmálovce, Kis-Koszmály

Kiskoszmály

Malé Kozmálovce, Kis-Koszmály

Malé Kozmálovce

Kis kozmál

Malé Kozmálovce

1986-95 Tlmače Malé Kozmálovce-hez tartozik

Kisóvár

Bars

Óvár

Kisóvár

Ovárky, Kis-Óvár

Ovárky, Kis-Óvár

Kisóvár

Ovárky, KisÓvár

Starý Hrádok

Öreg várkastély

Starý Hrádok

-

Tekovské Šarlužky, Kis- Tekovské Lužianky Salló

1965-től Hulvínky, Tekovské Lužianky(1945-től Medvecké Tekovské Lužianky Tekovské Lužianky-hoz tartozik) Tekovské Lužany-hoz tartozik

Kissalló

Bars

Mezőkissaló

Kissalló

Malé Šarluhy

Tekovské Šarlužky, Kis-Salló

Kissalló

Lekér

Bars

Lekér, Leker

Lekér

Lekýr, Lekér

Lekýr, Lekér

Lekér

Lekýr, Lekér

Čajakovo

Čajakovo

-

Léva

Bars

Léva, Lewentz, Lewice

Léva

Levice, Léva

Levice, Léva

Léva

Levice, Léva

Levice

Levice

1976-tól Kalinčiakovo és Malý Kiar, 1986-tól Čankov és Horsa Levice-hez tartozik

Lüle

Bars

Lule, Lula

Lüle

Lula

Lula

Lüle

Lula

Lula

Lula

-

Málas

Bars

Nagymálas, Kismálas

Málas

Málaš, Málas

Málaš, Málas

Málas

Málaš, Málas

Málaš

Málaš

-

Marosfalva

Bars

Maroschfalwa

Marosfalva

Marušová, Marosfalva


Marosfalva


Marušová

Marušová

1968-tól Marušová Nový Tekovhoz-tartozik

Mellek

Bars

Melek

Mellek

Melek

Melek

Mellek

Melek

Melek

Melek

-

Mohi

Mochovce, Mohi

Mochovce

1960 Kálna+ Kálnica= Kálna nad Hronom; 1990-től Mochovce Kalná nad Hronomhoz tartozik

Mohi

Bars

Mohi, Mochowce

Mohi

Mochovce, Mohi Mochovce, Mohi

Mochovce

Marusné


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Nagykálna

Bars

Nagy-Kálna, Kalnica

Nagykálna

Velká Kálnica

Kálna, Nagy-Kálna

Nagykálna

Kálna, NagyKálna

Kálna

Kálna

1960 Kálna+ Kálnica= Kálna nad Hronom; 1990-től Mochovce Kalná nad Hronomhoz tartozik

Nagymánya

Bars

Nagy-Mánya, Welká Máňa

Nagymánya

Veľká Máňa

Veľká Máňa, NagyMánya

Nagymánya

Veľká Máňa, Nagy-Mánya

Veľká Máňa

Veľká Máňa

1962 Malá Maňa+ Veľká Maňa= Maňa

Nagyod

Bars

Nagyod

Nagyod

Naďod

Naďod, Nagyod

Nagyod

Vyšné Nemecké

-

Tekovské Lužany

1965-től Hulvínky, Tekovské Lužianky(1945-től Medvecké Tekovské Lužianky-hoz tartozik) Tekovské Lužany-hoz tartozik

Naďod, Nagyod Vyšné Nemecké

Felső német

Nagysalló

Bars

Nagy-Sarló, NagySalló, Welké Ssarluhy

Nagysalló

Velké šarluhy

Tekovské šarluhy, Nagy-Salló

Nagysalló

Tekovské šarluhy, NagySalló

Nagysáró

Bars

Nagy-Sáró, NagySárócz, Welké Ssárowce

Nagysáró

Velké Šarovce

Velké Šarovce, Nagy-Sáró

Nagysáró

-

-

-

1943 Malé Šarovce+ Veľké Šarovce= Šarovce; 1958-tól Veselá Šaroce-hez tartozik

Nemesoroszi

Bars

Nemes-Oroszi

Nemesoroszi

Oros za Hronom

Oros, Oroszi

Nemesoroszi

Oros, Oroszi

Kukučinov

1973 Kukučínov

1962-től Malý Pesek Kukučínov-hoz tartozik

Nyír

Bars

Nyír

Nyír

Nir

Nírovce, Nyír

Nyír

Nyiragó

Nýrovce

Nýrovce

Ohaj

Bars

Nagyóhaj, Kisóhaj

Ohaj

Dolný Ohaj

Dolný Ohaj

Ohaj

Dolný Ohaj

Dolný Ohaj

Dolný Ohaj

Oroszka

Bars

Kisoroszka

Oroszka

Oroska, Oroszka

Oroska, Oroszka

Oroszka

Oroska, Oroszka

Pohronský Ruskov

Rendve

Bars

Rendwe

Rendve

Rendva

Rendva

Rendve

Rendva

Szencse

Bars

Szentse

Szencse

Senča

Senča

Szencse

Szodó

Bars

Szodo

Szodó

Sudovce

Sudov, Szódó

Tajnasári

Bars

Kistajna, Nagytajna

Tasnasári

Tasnasári

Tajná

Tekovské Lužany

Tekvica = tök, lužniak = kocsányos tölgy

Garam utáni oroszi

1942-től Agov Nýrovce-hez tartozik -

Pohronský Ruskov

1974-90 Čata Pohronský Ruskov-hoz tartozik

Radava

Radava

-

Senča

Svätuša

Svätuša

1960 Belek+ Svätuša= Podhájska

Szodó

Sudov, Szódó

Svodov

Svodov

1967-től Mikula, 1976-tól Svodov Želiezovce-hez tartozik

Tajnasári

Tajná

Tajná

Tajná

-

Titkos


Vármegye


Tild

Bars

Tild, Teldincze

Töhöl

Bars

Tőre


KésŊbbiekben


Telince

1976-90 Telince Čifáre-hez tartozik

Tehla

-

Turá

Turá

1888-tól Malá Turá Turá-hoz tartozik; 1899-1957 Veselá Turá-hoz tartozik

Nový Tekov, ÚjBars

Nový Tekov

Nový Tekov

1968-tól Marušová Nový Tekovhoz-tartozik

Valkház

Valkáz

Vlkas

Vlkas

1976-90 Vlkas Hul-hoz tartozik

Mýtne Ludany, Vámos-Ladány

Vámosladány

Mýtne Ludany, Vámos-Ladány

Mýtne Ludany

Mýtne Ludany

-

Vráble

Vráble, Verebély

Verebély

Vráble, Verebély

Vráble

vrabec = veréb

Vráble

1975-től Dyčka, Horný Ohaj Vráble-hez tartozik

Zseliz

Želiezovce

Želiezovce, Zseliz

Zseliz

Želiezovce, Zseliz

Želiezovce

železo = vas

Želiezovce

1967-től Mikula, 1976-tól Svodov Želiezovce-hez tartozik

Zsemlér, Žemláre, Žemláry

Zsemlér

Žemliare, žemliarovce

Žemliary, Zsemlér

Zsemlér

Žemliary, Zsemlér

Žemliare

Zsemlér/zsemlés

Žemliare

-

Bars

BesenyŊ

ZsitvabesenyŊ

Bešeňov, BesenyŊ

Bešeňov, BesenyŊ

ZsitvabesenyŊ

Bešeňov, BesenyŊ

BesenyŊ

BesenyŊ

-

Zsitvagyarmat

Bars

Zsitvagyarmat

Zsitvagyarmat

Žitavské Ďarmoty

Žitavské Ďarmoty, Zsitvagyarmat

Zsitvagyarmat

Žitavské Ďarmoty, Zsitvagyarmat

Žitavce

Žitavce

-

Béla

Eszergom

Bela

Béla

Belá pri Varíne

Belá

Belá

Belá

Belá

Belá

-

Bény

Eszergom

-

Bény

Bíňa, Bény

Bíňa, Bény

Bény

Bíňa, Bény

Bíňa

Bíňa

1995 Malá Bíňa+Veľká Bíňa=Bíňa

Gyiva

Eszergom

Gyiva, Gyéva, Diwa, Déwa

Gyiva

Deva

Diva, Gyiva

Gyiva

Diva, Gyiva

Diva

Diva

1976 Diva Šarkany-hoz tartozik

Bajta

Esztergom

Bajtha

Bajta

Bajtava, Bajta

Bajtava, Bajta

Bajta

Bajtava, Bajta

Belá

Belá

-

Bart

Esztergom

Bart

Bart

Bart

Bart

Bart

Bart

Bruty

Bruty

-

1920

1927

1938

1945

1948

Tild

Teldínce

Teldince, Tild

Tild

Teldince, Tild

Telince

Töhöl, Těhel, Těhla

Töhöl

Tehla, Töhöl

Tehla, Töhöl

Töhöl

Tehla, Töhöl

Tehla

Bars

Kistőre, Nagytőre

Tőre

Turá, Tőre

Turá, Tőre

Tőre

Turá, Tőre

Újbars

Bars

Újbars, Nowý Těkow

Újbars

Nový Tekov

Nový Tekov

Újbars

Valkház

Bars

Nagy-Valkász

Valkház

Valkáz

Valkáz

Vámosladány

Bars

Ladány, Ludany

Vámosladány

Ludany

Verebély

Bars

Verebély, Wrablě, Vrablany

Verebély

Zseliz

Bars

Zeliz

Zsemlér

Bars

ZsitvabesenyŊ

Tégla

Vlk= farkas

Biela = fehér

Biela = fehér


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Bátorkeszi

Esztergom

Bátorkesz

Bátorkeszi

Bátorová, Bátorovce

Bátorove Kesy, Bátor Keszi

Bátorkeszi

Bátorove Kesy, Bátor Keszi

Vojnice

Vojna=háború

1992 Bátorove Kosihy

-

Búcs

Esztergom

Búcs

Zólyombúcs

Buča

Budča

Budča

Budča

Budča

Budča

-

Dunamocs

Esztergom

Dunamócs

Dunamocs

Dunamócs

Moča, Mócs

Dunamocs

Moča, Mócs

Moča

Moča

-

Ebed

Esztergom

Ebed

Ebed

Ebed

Ebed

Ebed

Ebed

Obid

Obid

1975-túl Obid Šturovo-hoz tartozik

Érsekkéty Farnad

Esztergom Esztergom

Kéty Farnád

Érsekkéty Farnad

Érsekkéty Farnád

Kéť, Kéty Farnád

Érsekkéty Farnad

Kéť, Kéty Farnád

Kvetná Farná

Virágos

1992 Keť Farná

-

Karva

Esztergom

Karva

Karva

Karva

Karva

Karva

Karva

Kravany nad Dunajom

Duna feletti krava =tehén

Kravany nad Dunajom

-

Kéménd

Esztergom

Kéménd, Kamendín

Kéménd

Kamendín, Kéménd

Kéménd

Kamendín, Kéménd

Kamenín

Kameň = kő

Kamenín

-

Kicsind

Esztergom

Kicsind

Kicsind

Kicsind

Kičind, Kicsind

Kicsind

Garam feletti kicsi

Malá nad Hronom

-

Kisújfalu

Esztergom

Kis-Újfalu

Kisújfalu

Kisújfalu

Nová Vieska, KisÚjfalu

Kisújfalu

Nová Vieska, Kis-Újfalu

Nová Vieska

Újfalucska

Nová Vieska

-

Köbölkút

Esztergom

Köbölkút

Köbölkút

Köbölkút

Köbölkút

Köbölkút

Köbölkút

Gbelce

Gbelce

-

Kural

Esztergom

Kuraly

Kural

Kuraly

Kuralany

Kural

Kuralany

Kuraľany

Kuraľany

-

Leléd

Esztergom

Leled

Leléd

Lelid

Leléd

Leléd

Leléd

Leľa

Leľa

-

Libád

Esztergom

Libád

Libád

Libád

Libád

Libád

Libád

Ĺubá

Ĺubá

-

MagyarszŊgyén

Esztergom

Magyarszölgyén

MagyarszŊgyén

MagyarszŊgyén

Seldín, Szölgyén

SzŊgyén

Seldín, Szölgyén

Svodín

Svodín

1925 NémetszŊgyén+ MagyarszŊnyén = SzŊgyén

Muzsla

Esztergom

Musla

Muzsla

Muzsla

Muţla, Muzsla

Muzsla

Muţla, Muzsla

Muţla

Muţla

-

Nagyölved

Esztergom

Nagy-Ölved, NagyEölved

Nagyölved

Veľké Ludince, Nagy-Ölved


Nagyölved


Veľké Ludince

Veľké Ludince

-

Nána

Esztergom

Nána

Nána

Nána

Nána

Nána

Nána

Nána

1990 Nána

1960-90 Nána Šturovo-hoz tartozik

NémetszŊgyén

Esztergom

Németszölgyén

NémetszŊgyén

NémetszŊgyén

Seldín, Szölgyén

SzŊgyén

Seldín, Szölgyén

Svodín

Svodín

1925 NémetszŊgyén+ MagyarszŊnyén = SzŊgyén

Sárkányfalva

Esztergom

Sárkány

Sárkányfalva

Šarkany

Šarkany, Sárkányfalva

Sárkányfalva

Šarkany, Sárkányfalva

Šarkany

Šarkany

1976 Diva Šarkany-hoz tartozik

Abafalva

Gömör

Abafalva

Abafalva

Abovce

Abovce, Abafalva

Abafalva

Abovce, Abafalva

Abovce

1990 Abovce

1975-1990 Abovce és Riečka Kráľ-hoz tartozik

Kičind, Kicsind Malá nad Hronom

močarina = mocsár

Sárkányok


Vármegye


AjnácskŊ

Gömör

AjnácskŊ, HajnácskŊ

Almágy

Gömör

Alsóbalog


Hajnácka

-

Gemerský Jablonec

-

-

-

1943 Niţný Blh + Vyšný Blh = Veľký Blh

Polina, Alsófalu

Polina

Polina

-

Niţná Káloša, Alsó-Kálosa

Niţná Kaloša

Niţná Kaloša

1964 Niţná Kaloša+ Vyšná Kaloša= Kaloša

-

1926-73 Bakta függetlenedik Rimavská Sobota-tól; 1948-tól Tomášová, 1975-tŊl Dúţava, Mojín, Niţná Pokoradz, Vyšná pokoradz, 1976-tól Zacharovce Rimavská Sobotahoz tartozik

1927

1938

1945

1948

AjnácskŊ

Hajnácka

Hajnácka

AjnácskŊ

Hajnácka

Hajnácka

Almágy

Almágy

Jablonica

Almád, Almágy

Almágy

Almád, Almágy

Gemerský Jablonec

Gömör

Alsó-Balog, AlsóBallog

Alsóbalog

Niţný Blh

Niţný Blh, AlsóBalog

Alsóbalog

-

Alsófalu

Gömör

Alsófalu, Polina, Polinow, Dolina

Alsófalu

Polina, Polinov, Dolina

Polina, Alsófalu

Alsófalu

Alsókálosa

Gömör

Alsó-Kálossa, NagyKálossa

Alsókálosa

Dolné Kálošovo, Niţná Káloša

Niţná Káloša, Alsó-Kálosa

Alsókálosa

Alsópokorágy

Gömör

Alsópokorágy, Magyarpokorágy

Alsópokorágy

Dolná Pokoradz

Niţná Pokoradz, Alsó-Pokoradz

Alsópokorágy


KésŊbbiekben

1920

Niţná Pokoradz, Alsó- Niţná Pokoradz Pokoradz

Gömör Almágy

Alsóvály

Gömör

Vály

Alsóvály

Niţné Valice

Niţné Valice, AlsóVály

Alsóvály

Niţné Valice, Alsó-Vály

Niţné Valice

Niţné Valice

1971 Gemerské Michalovce+ Niţné Valice+ Vyšné Valice= Valice; 1990-ben Gemerské Michalovce és Vyšné Valice függetlenedik Valice-tŊl

Andrási

Gömör

Patsa

Andrási

Paca

Paca

Andrási

Paca

Paca

Paca

-

-


Bakti

Gömör

-

-

1926 Bakta, Bakti

1926 Bakta, Bakti

Bakti

Bakti

Bakta


Vármegye


Balogfala

Gömör

Balogfalva

Balogiványi

Gömör

Balogpádár


KésŊbbiekben


Blhovce

Blhovce

-

Ivanice, Iványi

Ivanice

Ivanice

-

Balogpádár

Padarovce, Pádár

Padarovce

Padarovce

-

Balogtamási

Tomášovce, Tamási

Tomášovce

Tomášovce

-

Vieska nad Blhom

-

Barca 1965 Bôrka

-

Bátka

1892 Dolná Bátka+ Horná Bátka= Bátka; 1964-tŊl Dulovo Bátka-hoz tartozik

1920

1927

1938

1945

1948

Balogfala

Blhovce

Blhovce, Balogfala

Balogfala

Blhovce, Balogfala

Iwanyi

Balogiványi

Balogiványi

Ivanice, Iványi

Balogiványi

Gömör

Pádár

Balogpádár

Padarovce

Padarovce, Pádár

Balogtamási

Gömör

Tamási

Balogtamási

Tomáška, Tomášovce

Tomášovce, Tamási

Balogújfalu

Gömör

Újfalu

Balogújfalu

Vieska

Baraca Barka

Gömör Gömör

Baracza Barka

Baraca Barka

Borica Borka

Vieska nad Blhom, BalogÚjfalu Barca, Baraca Borka

Bátka

Gömör

Alsóbátka és FelsŊbátka

Bátka

Batka

Bátka

Balogújfalu Baraca Barka

Bátka

Tamásfalva

Vieska nad Falvacska Balog Blhom, Balog- Vieska nad Blhom felett Újfalu Barca, Baraca Barca Borka Borka

Bátka

Bátka

Beje

Gömör

Beje, Behýnce

Beje

Behynce

Behynce, Beje

Beje

Behynce, Beje

Behynce

-

1963-tól Králik, 1971-tŊl Behynce (1808-tól Trsťany Behynce-hez tartozik) és Starňa Tornaľa-hoz tartozik

Bellény

Gömör

Belény

Bellény

Belín, Belíň, Belian

Belín

Bellény

Belín

Belín

Belín

-

Béna

Gömör

Bena

Béna

Beňa, Biena

Béna

Béna

Béna

Belina

Belina

-

Beretke

Gömör

Beretke, Beretka

Beretke

Beretka, Berítka

Bretka, Beretke

Beretke

Bretka, Beretke

Bretka

Bretka

-

Berzéte

Brzotýn, Berzetin

Berzéte

Brzotín, Berzéte

1990 Brzotín

1960-tól Nadabula,1960-90 Čučma, 1976-1990 Brzotín, Jovice, Kruţna Roţňava-hoz tartozott

Kerešovce, KŊrös

BerzétekŊrös

Kerešovce, KŊrös

Kruţná

1990 Kruţná


Berzéte

Gömör

Berzéthe, Berzetín

Brzotín, Berzéte

Brzotín

BerzétekŊrös

Gömör

KŊrös

BerzétekŊrös

Kerešovce, Kerešov

Cakó

Gömör

Cákó

Cakó

Cakovo

Cakov

Cakó

Cakov

Cakov

Cakov

-

Csíz

Gömör

Csiz

Csíz

Cíz

Cíz, Csíz

Csíz

Cíz, Csíz

Cíţ

Cíţ

-

Csoltó

Gömör

Nagycsoltó

Csoltó

Coltová

Coltovo, Csoltó

Csoltó

Coltovo, Csoltó

Coltovo

Coltovo

-

Krúžok = kör


Vármegye


Csomatelke

Gömör

Csoma

Deresk

Gömör

Détér


KésŊbbiekben


Camovce

Camovce

-

Drţkovce, Deresk

Drţkovce

Drţkovce

-

Détér

Détér

Gemerské Dechtáre

Gemerské Dechtáre

-

Dobfenek

Dobfenek

Dobfenek

Dubno

Dubno

-

Dubovec, Dubovce

Dubovec

Dobóca

Dubovec

Dubovec

Dubovec

-

Dulovec

Dulovo, Dulháza

Dúlháza

Dulovo, Dulháza

Dulovo

Dulovo

1892 Dolná Bátka+ Horná Bátka= Bátka; 1964-tŊl Dulovo Bátka-hoz tartozik

1920

1927

1938

1945

1948

Csomatelke

Coma

Coma, Csoma

Csomatelke

Coma, Csoma

Deresk, Drsskowce, Drţkowce

Deresk

Drţkovce

Drţkovce, Deresk

Deresk

Gömör

Deter

Détér

Detiar

Détér

Dobfenek

Gömör

Dobfenék

Dobfenek

Dubenec

Dobóca

Gömör

Dobócza, Dubowec

Dobóca

Dúlháza

Gömör

Dulháza

Dúlháza

Gömör Détér

Dúsa

Gömör

Dusa

Dúsa

Dúţava

Dúţava, Dúsa

Dúsa

Dúţava, Dúsa

Dúţava

-


Egyházasbást

Gömör

Egyházas-Bást

Egyházasbást

Bašta

Kostolná Bašta, Egyházas-Bást

Egyházasbást

Kostolná Bašta, Egyházas-Bást

Kostolná Bašta

1964 Nová Bašta

-

Eszkáros

Gömör

Szkáros

Eszkáros

Skaroš

Skároš

Eszkáros

Skároš

Skároš

Skároš

-

Feled

Gömör

Feled, Feledince

Feled

Feled, Veladín

Feledince, Feled

Feled

Feledince, Feled

Jesenské

Jesenské

-

FelsŊbalog

Gömör

FelsŊ-Balog, FelsŊBallog

FelsŊbalog

Vyšný Blh

Vyšný Balog, FelsŊ-Balog

FelsŊbalog

-

-

-

1943 Niţný Blh + Vyšný Blh = Veľký Blh

FelsŊfalu

Gömör

Felfalu

FelsŊfalu

Chválová

Chvalova, FelsŊfalu

FelsŊfalu

Chvalova, FelsŊfalu

Chvalova

Chvalova

-

FelsŊkálosa

Gömör

FelsŊ-Kálossa, KisKálossa

FelsŊkálosa

Horné Kálošovo, Vyšná Káloša

Vyšná Káloša, FelsŊ-Kálosa

FelsŊkálosa

Vyšná Káloša, FelsŊ-Kálosa

Vyšná Kaloša

Vyšná Kaloša

1964 Niţná Kaloša+ Vyšná Kaloša= Kaloša

FelsŊrás

Gömör

Rás

FelsŊrás

Vyšné Rášovo, Horný Ráš

Rašice, Rás

FelsŊrás

Rašice, Rás

Rašice

Rašice

-

Jeseň = ősz

chváliť = dicsérni


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


1971 Gemerské Michalovce+ Niţné Valice+ Vyšné Valice= Valice; 1990-ben Gemerské 1990 Vyšné Vslice Michalovce és Vyšné Valice függetlenedik Valice-tŊl;1995tŊl Gregorovce Vyšné Valicehez tartozik

FelsŊvály

Gömör

FelsŊválybikszög

FelsŊvály

Vyšné Valice

Vyšné Valice, FelsŊ-Vály

FelsŊvály

Vyšné Valice, FelsŊ-Vály

Vyšné Valice

Hanva

Gömör

Hamva

Hanva

Hanava

Chanava, Hanva

Hanva

Chanava, Hanva

Chanava

Chanava

-

Harkács

Gömör

Harkács

Harkács

Hrkác

Hrkác, Harkács

Harkács

Hrkác, Harkács

Hrkác

Hrkác

1960 Hrkác+ Šankovce= Gemerská Ves

Harmac

Gömör

Harmacz

Harmac

Hrmavec

Harmac

Harmac

Harmac

Chrámec

Chrámec

-

Hárskút

Gömör

Hárskút

Hárskút

Lipovník

Lipovník

Lipovník

Lipovník

Lipovník

Lipovník

-

Hubó

Gömör

Hubo

Hubó

Hubovo

Hubovo, Hubó

Hubó

Hubovo, Hubó

Hubovo

Hubovo

-

Jánosi

Gömör

Jánosi, Janossowce

Jánosi

Janošovce

Janošovce, Jánosi

Jánosi

Rimavské Janovce

-

Jéne

Gömör

Jene

Jéne

Jená, Jeny

Jéne

Jéne

Janošovce, Jánosi Jéne

Janice

Janice

-

Jeszte

Gömör

Jeszte, Jestice

Jeszte

Jestice

Jestice, Jeszte

Jeszte

Jestice, Jeszte

Jestice

Jestice

-

Rimavské Janovce

Magas valec=henger

Hársas

Rimai jánosi

Jólész

Gömör

Jólesz

Jólész

Jolés

Jólész

Jólész

Jólész

Jovice

1990 Jovice


Jolsva

Gömör

Jólsva

Jolsva

Jelšava

Jelšava

Jolsva

Jelšava

Jelšava

Jelšava

-

Jolsvatapolca

Gömör

Jolsvataplóca

Jolsvatapolca

Jolsvatapolca

Jelšavská Teplica

Jelšavská Teplica

Jelšavská Teplica

1964 Gemerský Milhosť+ Jelšavská Teplica= Gemerské Teplice

KecsŊ

Gömör

KecsŊ

KecsŊ

Kecovo

Kecovo, KecsŊ

KecsŊ

Kecovo, KecsŊ

Kecovo

Kecovo

-

Kerekgede

Gömör

Kerékgede

Kerekgede

Hodejka

Hodejovec, KerekGede

Kerekgede

Hodejovec, Kerek-Gede

Hodejovec

Hodejovec

-

Kisgömöri

Gömör

Kisgömör

Kisgömöri

Gemercek, Gemercok

Gemercek, KisGömöri

Kisgömöri

Gemercek, KisGömöri

Gemercek

Gemercek

-

Kiskovácsvágása

Gömör

Kovácsvágás

Kiskovácsvágása

Gemerská Kovácová

Kovácová, Kovácsi

Kiskovácsvágása

Kovácová, Kovácsi

Kovácová

Kovácová

-

Kisperlász

Gömör

Perlász

Kisperlász

Prihradzany

Prihradzany

Kisperlász

Prihradzany

Prihradzany

Prihradzany

-

Jelšavská Teplica Jelšavská Teplica


Vármegye


Kispeszek

Gömör

Kis-Peszek

Kispeszek

Kisvisnyó

Gömör

Visnyó

Kisvisnyó

Višňové, Višňová

Kövecses

Gömör

KŊvecses

Kövecses

Krasznahorkavár Krasznahorkaváralya alja

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Kispeszek

Malý Pesek, Kis-Peszek

Malý Pesek

Malý pes = Kis kutya

Malý Pesek

1962-tŊl Malý Pesek Kukučínov-hoz tartozik

Višňové, Visnyó

Kisvisnyó

Višňové, Visnyó

Višňové

Meggyes

Višňové

-

Štrkovec

Štrkovec, Kövecses

Kövecses

Štrkovec, Kövecses

Štrkovec

Kövecses

Štrkovec

-

Krásna HorkaPodhradie, Krásnohorské Podhradie

Krásnohorské Podhradie, Kárszna-HorkaVáralja

Krásnohorské Podhradie

Széphegyi Váralja

Krásnohorské Podhradie

-

1920

1927

Malý Pesek, Kis- Malý Pesek, KisPeszek Peszek

Krásnohorské Podhradie, Krasznahorkaváralja Kárszna-HorkaVáralja

Krasznahorkaváralja

Gömör

Kuntapolca

Gömör

Kuntaploca

Kuntapolca

Kunová Teplica

Kunova Teplica, Kun-Tapolca

Kuntapolca

Kunova Teplica, KunTapolca

Kunova Teplica

Kunova Teplica

-

Lekenye

Gömör

Lekenye

Lekenye

Lekenye

Lekeňa, Lekenye

Lekenye

Lekeňa, Lekenye

Bohúňovo

Bohúňovo

1924-tŊl Tiba Bohúňovo-hoz tartozik

Lévárt

Gömör

Levárt

Lévárt

Gemerské Leváre

Lévárt

Lévárt

Lévárt

Strelnice

1993 Leváre

-

Lice

Gömör

Licze, Licynec

Lice

Licince, Licynec

Licince

Lice

Licince

Licince

Licince

-

LŊkös

Gömör

Lökösháza

LŊkös

Lekeška, Lékáška

Levkeška, LŊkösháza

LŊkös

Levkeška, LŊkösháza

Levkuška

Levkuška

-

Magyarhegymeg

Gömör

Magyar-Hegymeg

Magyarhegymeg

Madarské Záhorany

Uhorské Zahorany, Hegymeg

Magyarhegymeg

Uhorské Zahorany, Hegymeg

Dolné Zahorany

Dolné Zahorany

-

Méhi

Gömör

Méhi

Méhi

Mechy

Mehy, Méhi

Méhi

Mehy, Méhi

Vcelínce

1973 Vcelince

-

Melléte

Gömör

Melléthe, Mellát

Melléte

Mellát, Mellata

Mellata, Melléte

Melléte

Mellata, Melléte

Mellata

Mellata

-

-


MezŊtelkes

Gömör

Majom

MezŊtelkes

Mojim

Majom

MezŊtelkes

Majom

Mojín

LŊterek

Lev = oroszlán

Včela = méh


Vármegye


Miglészpataka

Gömör

Miglész

Mikolcsány

Gömör

Naprágy


KésŊbbiekben


1920

1927

1938

1945

1948

Migleszpataka

Miglés

Migles

Migleszpataka

Migles

Gemerský Milhosť

Mikolcsán

Mikolcsány

Mikulcany, Mikolcany

Mikolcany

Mikolcsány

Mikolcany

Mikolcany

Mikolcany

1964 Mikolčany+ Nováčany= Gemerský Sad

Gömör

Napragy

Naprágy

Naprad

Naprad, Naprágy

Naprágy

Naprad, Naprágy

Neporadza

Neporadza

-

Nemesmartonfala

Gömör

Martonfala

Nemesmartonfala

Martinovce, Martinová

Martinová, Mártonfala

Nemesmartonfala

Martinová, Mártonfala

Martinová

Mártonné

Martinová

-

Nemesradnót

Gömör

Radnót

Nemesradnót

Radnovce

Radnovce, Radnót

Nemesradnót

Radnovce, Radnót

Radnovce

Radnót

Radnovce

-

Osgyán

Gömör

Osgyán, Oţdany

Osgyán

Oţdany

Oţdany

Osgyán

Oţdany

Oţdany

Oţdany

1786-tól Šranky Oschgyan vagy Ozdanicz-hoz tartozik

Otrokocs

Gömör

Otrokots

Otrokocs

Otrokoc

Otrocok

Otrokocs

Otrocok

Otrocok

Otrok = szolga

Otrocok

-

Özörény

Gömör

Horka

Özörény

Horka

Gemerská Horka, Gömör Horka

Özörény

Gemerská Horka, Gömör Horka

Gemerská Horka

Gömör kiserdő / hora = erdő

1965-Gemerská Horka

-

Páskaháza

Gömör

Paskaháza

Páskaháza

Pašková

Pašková, Paskaháza

Páskaháza

Pašková, Paskaháza

Pašková

Pašková

-

PelsŊc

Gömör

Pelsüc

PelsŊc

Plešivec

Plešivec, PelsŊc

PelsŊc

Plešivec, PelsŊc

Plešivec

Plešivec

-

PelsŊcardó

Gömör

Ardó

PelsŊcardó

Ardovo

Ardovo, Ardó

PelsŊcardó

Ardovo, Ardó

Ardovo

Ardovo

-

Rakottyás

Gömör

Rakotyás

Rakottyás

Rokytník, Rokytáš

Rokytník, Rakottyás

Rakottyás

Rokytník, Rakottyás

Rokytník

1990 Rakytník

-

Rekenyeújfalu

Gömör

Rekenye, Rekenyeújfalu, Rekeňa

Rekenyeújfalu

Rekeň, Rekeňa

Rekeňa

Rekenyeújfalu

Rekeňa

Rakovnica

Rakovnica

-

Rimapálfala

Gömör

Pálfala

Rimapálfala

Pavlova Ves, Pavlovce

Pavlovce, Pálfala

Rimapálfala

Pavlovce, Pálfala

Pavlovce

Pavlovce

-

Rimasimonyi

Gömör

Simonyi

Rimasimonyi

Šimonovce

Šimonovce, Simonyi

Rimasimonyi

Šimonovce, Simonyi

Šimonovce

Šimonovce

-

Rimaszécs

Gömör

Rima-Szécs

Rimaszécs

Siac, Secovec

Rimavská Sec, Rima Szécs

Rimaszécs

Rimavská Sec, Rima Szécs

Rimavská Sec

Rimavská Sec

-

1964 Gemerský Milhosť+ Gemerský Milhosť Jelšavská Teplica= Gemerské Teplice


Rimaszombat

Rimatamásfalva

Vármegye

Gömör

Gömör


Rima-Szombath, Stephanopolis, GroßSteffelsdorf, Rymawská Sobota

Tamásfalva

Rimaszombat

Rimatamásfalva

1920

Rimavská Sobota

Tomašovce

1927

Rimavská Sobota, Rima Szombat

Tomášová, Tamásfalva

1938

Rimaszombat

1945

Rimavská Sobota, Rima Szombat

1948

Rimavská Sobota

Rimatamásfalva

Tomášová, Tamásfalva

Roţňava


Rimai szombat

-

KésŊbbiekben


-


-


Roţňava


Rudná

-

Rozsnyó

Gömör

Rosnyó

Rozsnyó

Roţňava

Roţňava, Rozsnyó

Rozsnyó

Roţňava, Rozsnyó

Rozsnyórudna

Gömör

Rudna

Rozsnyórudna

Rudník

Rudná

Rozsnyórudna

Rudná

Rudná

Runya

Gömör

Runya, Runíca, Rumnice

Runya

Runya

Rumince, Runya

Rumince

Rumince

-

Sajógömör

Gömör

Sajó-Gömör, Gemer

Sajógömör

Gemer

Gemer, Gömör

Sajógömör

Gemer, Gömör

Gemer

Gemer

Sajóháza

Gömör

Nadabula

Sajóháza

Nadabula

Nadabula

Sajóháza

Nadabula

Nadabula

Nadabula


Sajókeszi

Gömör

Sajó-Keszi

Sajókeszi

Kesovce, Kosihy

Kesovce, SajóKeszi

Sajókeszi

Kesovce, SajóKeszi

Kesovce

Kesovce

-

-


Sajókirályi

Gömör

Királyi

Sajókirályi

Rumince, Rumince, Runya Rumnice, Runice

Králik

Králik, Királyi

Sajókirályi

Králik, Királyi

Králik

Érces

Kiskirály / Nyúl


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Sajólénártfalva

Gömör

Lénártfalva

Sajólénártfalva

Linkartovce

Linhartovce, Lénártfalva

Sajólénártfalva

Linhartovce, Lénártfalva

Lenartovce

Lénártfalva

Lenartovce

-

Sajólenke

Gömör

Lenke

Sajólenke

Lenka

Lenka, Lenke

Sajólenke

Lenka, Lenke

Lenka

Lenke

Lenka

1882 Niţná Lenka+ Vyšná Lenka= Lenka

Sajórecske

Gömör

Recske

Sajórecske

Recka, Riecka

Riecka, Recske

Sajórecske

Riecka, Recske

Riecka

Folyócska

1990 Riecka


Sajószentkirály

Gömör

Szentkirály

Sajószentkirály

Svätý Kráľ

Svätý Kráľ, SzentKirály

Sajószentkirály

Svätý Kráľ, Szent-Király

Svätý Kráľ

Szentkirály

1964 Kráľ


Starňa

-


Sajósztárnya

Gömör

Sztárnya

Sajósztárnya

Starňa, Starná

Starňa, Sztárnya

Sajósztárnya

Starňa, Sztárnya

Sánkfalva

Gömör

Sánkfala

Sánkfalva

Šankovce

Šankovce, Sánkfalva

Sánkfalva

Šankovce, Sánkfalva

Šankovce

Šankovce

1960 Hrkác+ Šankovce= Gemerská Ves

Serke

Gömör

Scherke, Sirkowcze

Serke

Zirkovce

širkovce, Serke

Serke

Širkovce, Serke

Širkovce

Širkovce

-

Söreg

Gömör

Söreg

SŊreg

Sireg

SŊreg

SŊreg

SŊreg

Šurice

Šurice

-

Süvete

Gömör

Süvette

Süvete

Šivetice

Šivetice

Süvete

Šivetice

Šivetice

Šivetice

-

Szádvárborsa

Gömör

Borzova

Szádvárborsa

Borzová, Boršová

Borzová

Szádvárborsa

Borzová

Silická Brezová

Szilicei nyíres

Silická Brezová

-

Szalóc

Gömör

Salócz, Salowec

Szalóc

Solovec, Salovec

Salovec, Szalóz

Szalóc

Salovec, Szalóc

Slavec

Sláva = ünnep

Slavec

1960-tól Vidová Slavec-hez tartozik

Szilice

Gömör

Szilica

Szilice

Silica, Silice

Silica, Szílice

Szilice

Silica, Szílice

Silica

Silica

-

Szútor

Gömör

Szutor

Szútor

Sútor

Sútor, Szútor

Szútor

Sútor, Szútor

Sútor

Sútor

-

Tajti

Gömör

Tajti

Tajti

Tajty

Tajty, Tajti

Tajti

Tajty, Tajti

Tachty

Tachty

-

Tornalja

Tornaľa, Tornalja

1990 Tornaľa


Tornaalja

Gömör

Tornallya

Tornalja

Tornaľa

Tornaľa, Tornalja

Šafárikovo

Starý - öreg


Vármegye


Uzapanyit

Gömör

Uza-Pányit, Panita, Panitowa

Várgede

Gömör

Vár-Gede, Hodejow, Hodjejow

Várhosszúrét

Gömör

Krasznahorkahosszúr ét

Velkenye

Gömör

Vigtelke

Zádorháza


Uzovská Panica

-

1964-1990 Uzapanyit Rokytíkhoz tartozott

Hodejov, VárGede

Hodejov

Hodejov

1959-ben Čierny Potok függetlenedett Hodejovec-tŊl

Várhosszúrét

Krásnohorská Dlhá Lúka, Várhosszúrét

Krásnohorská Dlhá Lúka

Széphegyi Hosszúrét

Krásnohorská Dlhá Lúka

-

Veľkyňa, Velkenye

Velkenye

Veľkyňa, Velkenye

Vlkyňa

Veľký = nagy

Vlkyňa

-

Vichtelka, Vchtelka

Vidová, Vidtelke

Vigtelke

Vidová, Vidtelke

Vidová

Vidová

1960-tól Vidová Slavec-hez tartozik

Zádorcie

Zádor

Zádorháza

Zádor

Zádor

Zádor

-

1927

1938

1945

1948

Uzapanyit

Panitová

Uzovská Panita, Uza-Panyit

Uzapanyit

Uzovská Panita, UzaPanyit

Várgede

Hodejovo

Hodejov, VárGede

Várgede

Várhosszúrét

Dlhá Lúka

Krásnohorská Dlhá Lúka, Várhosszúrét

Velkenye

Velkenye

Veľkyňa, Veľkaňa

Gömör

Végtelke

Vigtelke

Gömör

Zádorháza

Zádorháza

Zeherje

Gömör

Zeherje, Zacharowce, Zahorowce

Zeherje

Zacharovce

Zacharovce, Zeherje

Zeherje

Zacharovce, Zeherje

Zacharovce

Zsór

Gömör

Zsór

Zsór

Ţor, ţiar

Ţiar, Zsór

Zsór

Ţiar, Zsór

Ţiar

Dolný Feďvernek, Alsófegyvernek Dolný Feďvernek Alsó-Fegyvernek

Alsófegyvernek

Hont

Alsó-Fegyvernek

Alsószemeréd

Hont

Alsó-Szemeréd, Dolní Semerovce

Alsószemeréd

Apátújfalu

Hont

-

Apátújfalu


KésŊbbiekben

1920

Dolné Dolné Semerovce, Semerovce, AlsóAlsó-Szemeréd Szemeréd

Opatovce

Opátovce-Nová Ves, Apátújfalu

1926-73 Bakta függetlenedik Rimavská Sobota-tól; 1948-tól Tomášová, 1975-tŊl Dúţava, 1990-Zacharovce Mojín, Niţná Pokoradz, Vyšná pokoradz, 1976-tól Zacharovce Rimavská Sobotahoz tartozik

Ţiar

-

Alsófegyvernek

Alsófegyvernek Alsófegyvernek

Alsófegyvernek

1944 Dolný Feďvernek+Horný Feďvernek=Feďvernek(1948 Zbrojníky)

Alsószemeréd

Dolné Semerovce, Dolné Semerovce Alsó-Szemeréd

Dolné Semerovce

-

Apátújfalu

Opátovce-Nová Opátovská Nová Ves, Apátújfalu Ves

Opátovská Nová Ves

1902 Opatovce+Nová Ves= Opatovská Nová Ves


Vármegye


Bátorfalu

Hont

Bátorfalu, Bátorowá

Bori

Hont

Bussa


Bátorová

-

Borovce

-

Bušince

Bušince

-

Čebovce, Csáb

Čebovce

Čebovce

-

Csánk

Čankov

Čankov

Čankov

1976-tól Kalinčiakovo, Malý Kiar, 1986-tól čankov, Horša Levice-hez tartozik

Kosihovce, DacsóKeszi

Dacsókeszi

Kosihovce, Dacsó-Keszi

Kosihovce

Kosihovce

-

Demändice, Demanová

Demandice, Deménd

Deménd

Demandice, Deménd

Demandice

Demandice

-

Egeg

Hokovce, Hochovce

Hokovce, Egeg

Egeg

Hokovce, Egeg

Hokovce

Hokovce

-

ErdŊszelestény

Záhorce, Záhora

Záhorce

ErdŊszelestén

Záhorce

Záhorce

Záhorce

1907-tŊl Selešťany Záhorcehez tartozik

FelsŊfegyvernek

Horný Feďvernek

Horný Feďvernek, Felsú-Fegyvernek

FelsŊfegyvernek

1944 Dolný Feďvernek+Horný Feďvernek=Feďvernek(1948 Zbrojníky)

Horné Semerovce

-

Horné Turovce

-

1927

1938

1945

1948

Bátorfalu

Bátorová, Bátorovce

Bátorová, Bátorfalu

Bátorfalu

Bátorová, Bátorfalu

Bátorová

Bori

Vágbori

Borovce

Borovce

Borovce

Borovce

Borovce

Hont

Busa

Bussa

Bušince

Bušince, Bussa

Bussa

Bušince, Bussa

Csáb

Hont

Csab, Cţebowce

Csáb

Čebovce

Čebovce, Csáb

Csáb

Csánk

Hont

Csánk

Csánk

Čankov

Čankov

Dacsókeszi

Hont

Keszihóc

Dacsókeszi

Kosihovce, Kosihy

Deménd

Hont

Deménd, Děmandice

Deménd

Egeg

Hont

Egeg, Hochowce

ErdŊszelestény

Hont

ErdŊmeg

FelsŊfegyvernek


KésŊbbiekben

1920

Hont

FelsŊ-Fegyvernek

FelsŊszemeréd

Hont

FelsŊ-Szemeréd, Horní Semerovce

FelsŊtúr

Hont

FelsŊtur

FelsŊtúr

Horné Túrovce

Horné-Turovce, FelsŊ-Tur

FelsŊtúr

Gyerk

Hont

Gyerk, Hrkowec, Hrkowce

Gyerk

Hrkovce, Gyerk

Hrkovce, Gyerk

Gyerk

Hrkovce, Gyerk

Hrkove

1998 Hrkovce

1980-98 Hrkovce Šahy, 1980tól Preseľany nad Ipľom, 1986tól Tešmák Šahy-hoz tartozik

Gyürki

Hont

Gyürki, Jurkowce, Djurkowce, Gyurkovce

Gyürki

Ďurkovce

Ďurkovce, Gyürki

Gyürki

Ďurkovce, Gyürki

Ďurkovce

Ďurkovce

-

Horné Horné Semerovce, FelsŊszemeréd Semerovce, FelsŊFelsŊ-Szemeréd Szemeréd

FelsŊfegyvernek

FelsŊfegyverne FelsŊfegyvernek k

Borókás

FelsŊszemeréd

Horné Semerovce, Horné Semerovce FelsŊSzemeréd HornéTurovce, FelsŊ- Horné Turovce Tur


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Helemba

Hont

Hellemba, Helemba, Hellenbach

Helenba

Helenba

Helenba

Helenba

Helenba

Chľaba

Chleba = kenyér

Chľaba

-

Hévmagyarád

Hont

Magyarád

Hévmagyarád

Maďarovce

Maďarovce

Hévmagyarád

Maďarovce

Malinoves

Málnafalva

Malinoves

1964-tŊl Malinovec Santovkahoz tartozik

Hontfüzesgyarmat

Hont

Füzesgyarmat

Hontianske Ďarmoty, FüzesGyarmat

Hontfüzesgyarmat

Vrb = veréb

Hontianska Vrbica

-

Hontkiskér

Hont

Kiskér

Hontkiskér

Maly Kiar, (Malý) Kýr

Malý Kiar, KisKér

Hontkiskér

Malý Kiar, KisKér

Malý Kiar

Malý Kiar

1976-tól Kalinčiakovo, Malý Kiar, 1986-tól čankov, Horša Levice-hez tartozik

Hontvarsány

Hont

Varsány

Hontvarsány

Varšany

Varšany

Hontvarsány

Varšany

Kalinčiakovo

Kalinčiakovo

1976-tól Kalinčiakovo, Malý Kiar, 1986-tól Čankov, Horša Levice-hez tartozik

Horváti

Hont

Horváthi, Horwátice

Horváti

Chorváty, Horváti

Chorvatice, Horváti

Horváti

Chorvatice, Horváti

Chorvatice

Chorvatice

1962-tŊl Chorvatice Tupá-hoz tartozik

Inám

Hont

Inám

Inám

Inám

Inám

Inám

Inám

Dolinka

Ipolybalog

Hont

Ipoly-Balog

Ipolybalog

Balog

Balog

Ipolybalog

Balog

Blh nad Ipľom

Ipolybél

Hont

Bél

Ipolybél

Bielovce, Belovce

Bielovce, Bél

Ipolybél

Bielovce, Bél

Bielove

Ipolyfödémes

Hont

Födémes, Fedýmeš

Ipolyfödémes

Fedýmeš, Födémes


Ipolyfödémes


Ipeľské Úľany

Ipolyharaszti

Hont

Haraszti

Ipolyharaszti

Chrastince

Chrastince, Haraszti

Ipolyharaszti

Chrastince, Haraszti

Chrastince

Ipolyhidvég

Hont

Hidvég

Ipolyhidvég

Hidvég

Hidvég

Ipolyhidvég

Hidvég

Ipeľské Predmostie

Ipolykeszi

Hont

Ipoly-Keszi, Kosihy

Ipolykeszi

Ipolské Kosihy

Kosihy nad Ipľom, Ipoly-Keszi

Ipolykeszi

Ipolykiskeszi

Hont

Kiskeszi

Ipolykiskeszi

Hontianske Hontfüzesgyarma Ďarmoty, Füzest Gyarmat

Malé Kosihy, Kis- Malé Kosihy, KisKeszi Keszi

Ipolykiskeszi

Hontianske Ďarmoty, Füzes- Hontianska Vrbica Gyarmat

Völgyecske

Dolinka 1951 Balog nad Ipľom

-

Biely - fehér

Bielove

-

Ipeľské Úľany

-

Ipeľské Predmostie

-

Ipolyhíd elŊtti

Kosihy nad Ipľom, Ipoly- Kosihy nad Ipľom Keszi Malé Kosihy, Kis-Keszi

Malé Kosihy

-

Malé Kosihy

-


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Ipolynagyfalu

Hont

Nagyfalu

Ipolynagyfalu

Veľká Ves

Veľká Ves nad Ipľom, Nagyfalu

Ipolynagyfalu

Veľká Ves nad Ipľom, Nagyfalu

Veľká Ves nad Ipľom

Ipoly feletti nagy falu

Veľká Ves nad Ipľom

-

Ipolynyék

Hont

-

Ipolynyék

Nekyje, Nekynce

Nekyje, Nyék

Ipolynyék

Nekyje, Nyék

Vinica

SzŊlŊ/szŊlŊhegy

Vinica

1902 Dolné Nekyje+Horné Nekyje=Nekyje

Ipolypásztó

Hont

Ipoly-Pásztó, Pastuchow

Ipolypásztó

Pastuchov

Pastovce, Pásztó

Ipolypásztó

Pastovce, Pásztó

Pastovce

Pastovce

-

Ipolyság

Hont

Ipoly-Ság, Sság, Ssahy

Ipolyság

Ipolské šiahy

Šahy, Ság

Ipolyság

Šahy, Ság

Šahy

Šahy


Ipolyszakállos

Hont

Ipolyszakállas

Ipolyszakállos

Sakáloš, Szakállos


Ipolyszakállos


Ipeľský Sokolec

Ipeľský Sokolec

-

Ipolyszalka

Hont

Szalka

Ipolyszalka

Soloková, Salka

Salka, Szalka

Ipolyszalka

Salka, Szalka

Salka

Salka

-

Ipolyszécsényke

Hont

Ipolyszécsénke

Ipolyszécsényke

Sečenka, Sečánka

Sečianka, Szécsénke

Ipolyszécsényke

Sečianka, Szécsénke

Sečianky

Sečianky

-

Kelenye

Hont

Kelenye, Kleinen, Kleňany, Kleňanky

Kelenye

Kleňany

Kleňany, Kelenye

Kelenye

Kleňany, Kelenye

Kleňany

Kleňany

-

Kiscsalomja

Hont

Kiscsalomia

Kiscsalomja

Malá Čalomija, (Malá) Čalumina

Malá Čalomija

Kiscsalomja

Malá Čalomija

Malá Čalomija

Kisgyarmat

Hont

Kis-Gyarmath

Kisgyarmat

Ďarmotký

Ďarmotký, KisGyarmat

Kisgyarmat

Ďarmotký, KisGyarmat

Sikernička

Sikernička

-

Kisölved

Hont

Kis-Ölved, KisEölved

Kisölved

Malé Ludince, Kis-Ölved

Malé Ludince, KisÖlved

Kisölved

Malé Ludince, Kis-Ölved

Malé Ludince

Malé Ludince

-

Kistompa

Hont

Tompa

Kistompa

Tompa

Tompa

Kistompa

Tompa

Tupá

Tupá

1962-tŊl Chorvatice Tupá-hoz tartozik

Kistúr

Hont

Kistur

Kistúr

Dolné Túrovce, Malé Túrovce

Dolné Turovce, Alsó-Tur

Kistúr

Dolné Turovce, Alsó-Tur

Dolné Turovce

Dolné Turovce

1967 Dolné Turovce+Stredné Turovce=Veľké Turovce

KŊvár

Hont

Kóvár

KŊvár

Koláre

Koláry, Kolár

KŊvár

Koláry, Kolár

Koláry

1979 Koláre

-

Leszenye

Hont

Leszenye, Lesenece, Lesenica

Leszenye

Lesenica, Lesenice

Lesenice

Leszenye

Lesenice

Lesenice

Ipoly Solymos

-

Tompa

-


Vármegye


Lontó

Hont

Lonthó

Lukanénye

Hont

Nagycsalomja

1920

1927

1938

1945

1948

Lontó

Lontov, Lontó

Lontov, Lontó

Lontó

Lontov, Lontó

Lontov

Luka-Nénye, Něnince

Lukanénye

Ňánince, Lúka Ňanince

Nenince, Nénye

Lukanénye

Nenince, Nénye

Nenince

Hont

Nagycsalomia

Nagycsalomja

Veľká Čalomija, (Veľká) Čalumina

Veľká Čalomija, Nagy-Csalomija

Nagycsalomja

Nagypeszek

Hont

Nagy-Peszek

Nagypeszek

Veľký Pesek

Veľký Pesek, Nagy-Peszek

Nagypeszek

Veľký Pesek, Nagy-Peszek

Veľký Pesek

Palást

Hont

Alsó-Palást, FelsŊPalást

Palást

Palást

Plášťovce, Palást

Plášťovce

Sirák

Hont

Sirák, Szirák, Ssirákow, Syrákow

Sirák

Ţirkovce, Širkovce

Širákov, Sirák

Sirák

Širákov, Sirák

Szalatnya

Hont

Szalatnya, Slatina

Szalatnya

Slatina

Slatina, Szalatnya

Szalatnya

Szelény

Hont

Alsó-Szelény, FelsŊSzelény

Szelény

Selany

Selany, Szelény

Szete

Hont

Szette

Szete

Setich, Szete

Terbegec

Hont

Terbegec, Terbussowce

Terbegec

Tergenye

Hont

Tergenye

Tesmag

Hont

Zalaba


KésŊbbiekben


Lontov

-

1992-tŊl Kostolné Nenince Nenince-hez tartozik

Veľká Čalomija, Nagy- Veľká Čalomija Csalomija

-

Veľký Pesek

1960-tól Trhyňa+Veľký Pesek=Sikenica

Palást

Plášťovce

-

Širákov

široký = széles

Širákov

-

Slatina, Szalatnya

Slatina

Ingovány

Slatina

-

Szelény

Selany, Szelény

Selany

1973 Seľany

1863-1902 Alsószelény és FelsŊszelény

Setich, Szete

Szete

Setich, Szete

Kubáňovo

Kubáňovo

-

Trebušovce, Terbušovce

Trebušovce, Terbegec

Terbegec

Trebušovce, Terbegec

Trebušovce

Trebušovce

-

Tergenye

Trgiňa

Trgyňa, Tergyenye

Tergenye

Trgyňa, Tergyenye

Trhyňa

Trhyňa

1960-tól Trhyňa+Veľký Pesek=Sikenica

Tesmág

Tesmag

Tešmák

Tešmák, Tesmág

Tesmag

Tešmák, Tesmág

Tešmák

Tešmák


Hont

Zalaba

Zalaba

Zalaba

Zalaba

Zalaba

Zalaba

Zalaba

Zalaba

-

Kassamindszent

Kassa

Koksómindszent

Kassamindszent

Košický Micent

Všechsvätých

Kassamindszent

Všechsvätých

Všechsvätých

Mindszent

Všechsvätých

1961 Bernátovce+ Buzice+ Košťany+ Všechswätých= Valaliky

Apácaszakállas

Komárom

Apácaszakálas

Apácaszakállas

Apácaszakállas

Apáca-Szakállas

Apácaszakállas

ApácaSzakállas

Opatovský Sokolec

Apát solymos

Opatovský Sokolec

1960-tól Opatovský Sokolec Okoč-hoz tartozik

Plášťovce, Palást Plášťovce, Palást


Vármegye

Bagota

Komárom

Bagotta

Bajcs

Komárom

Bajcs

Bélvata

Komárom


Bélvatta


Bahotá

Bahotá

1971-tól Bahotá Hurbanovohoz tartozik

Bajč

Bajč

1873-ban Bajcs függetlenedett Bohatá-tól

Vojtechovce

1960 Vojtechovce+ Eliašovce+ Tonkovce (1940tŊl Malý Mager Tonkovce-hez tartozik; 1955-tŊl Bellova Ves függetlenedik Tonkovce-tŊl)= Nový Ţivot

1882 Hradná Bodza+ Zemianska Bodza = Bodza; 1971-94 Holiare (1940 Dolný Gellér+ Horný Gellér = Gellér) Bodza-hoz tartozik; 1926-ban Lipové, 1990-ben Bodzianske Lúky függetlenedik Bodza-tól

-

Zlatná na Ostrove

1873-tól Veľký Lél Zlatá na Ostrove-hez tartozik

1927

1938

1945

1948

Bagota

Bagota

Bagota

Bagota

Bagota

Bajcs

Bajcs

Bajč

Bajcs

Bajč, Bajcs

Bélvata

Bogya

Komárom

Várbogy, Nemesbogya

Csallóközaranyos

Komárom

FelschŊ-Aranyos, Alschó-Aranyos

Csícsó

Komárom

Csícsó

Csícsó

Ekecs

Komárom

Ekesch

Ekel

Komárom

Hetény

Bélvata

Bél-Vata

Bélvata

Bél-Vata

Vojtechovce

Vojtech = Béla

Boďa, Bogya

Bogya

Zlatná na Ostrove, Aranyos

Csallóközaranyos

Csícsó

Číčov, Csicsó

Csícsó

Ekecs

Ekecs

Ekeč, Ekecs

Ekecs

Ekeč, Ekecs

Okoč

oko = szem

Okoč

Ekell

Ekel

Ekel

Ekel

Ekel

Ekel

Okoličná na Ostrove

okolo=körbe ostrov=sziget

Okoličná na Ostrove

-

Komárom

Heteny

Hetény

Hetín, Hetény

Hetín, Hetény

Hetény

Hetín, Hetény

Chotín

Chotín

-

Hodzsafalva/1939-tŊl Zsemlékes

Komárom

-

-

-

Hodţovo

Hodzsafalva/1939-tŊl Zsemlékes

Hodţovo

Hodţovo

1954 Lipové

1926-ban Bodza és Tôň fggetlenedik Lipové-tól

Imely

Komárom

Imöl, Imel

Imely

Imel

Imel, Imely

Imely

Imel, Imely

Imel

Imel

-

Izsa

Komárom

Izsa, Issa, Iţa

Izsa

Iţa, Iša

Iţa, Izsa

Izsa

Iţa, Izsa

Iţa

Iţa

-

Bogya

Bogya

Csallóközaranyos Csallóközaranyos

Boďa, Bogya


KésŊbbiekben

1920

Bodza

Zlatná na Zlatná na Ostrove Ostrove, Aranyos Číčov, Csicsó Číčov

Aranyossziget

Číčov

1960-tól Opatovský Sokolec Okoč-hoz tartozik


Vármegye


Izsap

Komárom

Izsáp, Isap

Keszegfalva

Komárom

Kolozsnéma

1920

1927

1938

1945

1948

Izsap

Izsap

Iţap, Izsap

Izsap

Iţap, Izsap

Iţop

Keszegfalu

Keszegfalva

Keszegfalva

Keszegfalva

Keszegfalva

Keszegfalva

Kameníčany

Komárom

Kolosnéma

Kolozsnéma

Klíţska Nemá, Kolozs-Néma


Kolozsnéma


Klíţska Nemá

Komárom

Komárom

Comaromium, Komárom, Kommorn, Komárno

Komárom

Komárno

Komárno

Komárom

Komárno

Komárno

Komáromcsehi

Komárom

Cshi

Komáromcsehi

Čahovce,Čechy

Čechy, Csehi

Komáromcsehi

Čechy, Csehi

Čechy

Komáromfüss

Komárom

Füss

Komáromfüss

Komáromfüss

Fiš, Füss

Komáromfüss

Fiš, Füss

Trávnik

Komáromszentpéter

Komárom

Szentpéter

Komáromszentpé ter

Svätý Peter

Svätý Peter, Szent-Péter

Svätý Peter, 1961Dolný Peter

Svätý Peter, SzentKomáromszentpéter Péter


KésŊbbiekben


Iţop

1976-tól Iţop Veľký Mederhez tartozik

Kameň = kő

Kameníčany

-

Nemá = néma

Klíţska Nemá

-

Komárno

1979-tŊl Nová Stráţ Komárnohoz tartozik

Csehek

Čechy

-

tráva = fű

Trávnik

-

1990 Svätý Peter

-

Kurtakeszi

Komárom

Kurta-Keszi

Kurtakeszi

Kurtakeszi

Krátke Kesy, Kurta-Keszi

Kurtakeszi

-

-

-

-

1926-ban Šrobárová függetlenedik Macelová-tól; 1942 Krátke Kesy+ Marcelová= Marcelove Kesy; 1956-ban Patince függetlenedik Marcelove KesytŊl

Lak

Komárom

Lak

Lakszakállas

Lakszakállas

Lak

Lak

Lak

Sokolce

soko1=sólyom

Sokolce

1940-tŊl Sokolce Turský Sokolec-hez tartozik

Madar

Komárom

Madár

Madar

Madar

Madar

Madar

Madar

Modrany

Modrý = kék

Modrany

1926-38 és 1951-tŊl Mudroňovo függetlenedik Modrany-tól


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


-

1926-ban Šrobárová függetlenedik Macelová-tól; 1942 Krátke Kesy+ Marcelová= Marcelove Kesy; 1956-ban Patince függetlenedik Marcelove KesytŊl

Marcelháza

Komárom

Marcelház

Marcelháza

Marcelháza

Marcelová, Marcelháza

Marcelháza

-

-

Martos

Komárom

Martosch

Martos

Martos

Martoš, Martos

Martos

Martoš, Martos

Martovce

Martovce

1968-ban Vrbová nad Váhom függetlenedik Martovcétól

Megyercs

Komárom

Megyercs

Megyercs

Megyercs

Mederč, Megyercs

Megyercs

Mederč, Megyercs

Čalovec

Čalovec

-

Nagykeszi

Komárom

Nagy-Keszi

Nagykeszi

Nagykeszi

Veľké Kosihy, Nagy-Keszi

Nagykeszi

Veľké Kosihy, Nagy-Keszi

Veľké Kosihy

Veľké Kosihy

1898-tól Malé Kosihy Veľké Kosihy-hez tartozik

Nagymegyer

Komárom

Megyer, NagyMegyer

Nagymegyer

Veľky Meder, Nagy-Megyer


Nagymegyer


Čalovo

1990 Veľky Meder

-

Nemesócsa

Komárom

Nemesolcsa

Nemesócsa

Zemianská Oča,

Zemianská Olča, Nemes-Olsca

Nemesócsa

Zemianská Olča, NemesOlsca

Zemianská Olča

Zemianská Olča

-

Nešlusa

Komárom

Neszluzsa

Neszlény

Nešlusa

Nešlusa

Nešlusa

Nešlusa

Nešlusa

Nešlusa

-

Ógyalla

Komárom

Ó-Gyálla

Ógyalla

Stará Dala, ÓGyalla

Stará Ďala, ÓGyalla

Ógyalla

Stará Ďala, ÓGyalla

Hurbanovo

Hurbanovo

1971-tól Bahotá Hurbanovohoz tartozik

Örsújfalu

Komárom

Dunaújfalu

Örsújfalu

Örsújfalu

Nová Stráţ, ÖrsÚjfalu

Örsújfalu

Nová Stráţ, Örs-Újfalu

Nová Stráţ

Nová Stráţ

1979-tŊl Nová Stráţ Komárnohoz tartozik

Perbete

Komárom

-

Perbete

Perbeta

Perbete

Perbete

Perbete

Príbeta

Príbeta

-

Szilas

Komárom

Szilas

Szilas

Szilas

Szilas

Szilas

Szilas

Brestovce

Brestovce

-

Újgyalla

Komárom

Uj-Gyálla

Újgyalla

Nová Ďala, Új Gyalla


Újgyalla


Dulovce

Dulovce

-

Balony

Komárom

Ballony

Balony

Balony

Baloň, Balony

Balony

Baloň, Balony

Baloň

Baloň

-

Csiliznyárad

Komárom

Nyárad

Csiliznyárad

Csiliznyárad

Čilizský Ňárad, Csiliz-Nyárad

Csiliznyárad

Čilizský Ňárad, Csiliz-Nyárad

Topoľovec

1990 Ňárad

-

-

Új Ŋr

Nyárfalva


Vármegye

Csilizpatas

Komárom


Patasch

Csilizpatas


KésŊbbiekben


1920

1927

1938

1945

1948

Csilizpatas

Pataš, Patas

Csilizpatas

Pataš, Patas

Pastúchy

1990 Pataš

Csilizradvány

Čilizská Radvaň, Csiliz Radvány

Čilizská Radvaň

1960 Čiliţská Radvaň

-

Jurová

-

Radvaň nad Dunajom

-

Csilizradvány

Komárom

Radvány

Csilizradvány

Csilizradvány

Čilizská Radvaň, Csiliz Radvány

Dercsika

Komárom

Derczika

Dercsika

Dercsika

Dercsika

Dercsika

Dercsika

Jurová

Dunaradvány

Komárom

Radvány

Dunaradvány

Dunaradvány

Radvaň nad Dunajom, DunaRadvány

Dunaradvány

Radvaň nad Dunajom, DunaRadvány

Radvaň nad Dunajom

Kulcsod

Komárom

Kulcsód

Kulcsod

Kulcsod

Kulcsod

Kulcsod

Kulcsod

Klúčovec

Medve

Komárom

Medve, Weisskirchen

Medve

Medve

Medve

Medve

Medve

Meďvedov

Meďvedov

-

Szap

Komárom

Sap

Szap

Szap

Szap

Szap

Szap

Palkovičovo

1990 Sap

-

Bolgárom

Nógrád

Bolgárom

Bolgárom

Bolgáry

Bulhary, Bolgárom

Bolgárom

Bulhary, Bolgárom

Bulhary

1992 Bulhary

1988-92 Bulhary Fiľakovohoz tartozik

Bolyk

Nógrád

Ipoly-Bolyk

Bolyk

Boľkovce

Boľkovce, Bolyk

Bolyk

Boľkovce, Bolyk

Boľkovce

Boľkovce

-

Csákányháza

Nógrád

Csákányháza

Csákányháza

Čakanová

Čakanovce, Csákányháza

Csákányháza

Čakanovce, Csákányháza

Čakanovce

Čakanovce

1955 Ratka függetlenedik Čakanovce-tól

Csalár

Nógrád

Cschalár

Csalár

Čeláre

Čeláry, Cselár

Csalár

Čeláry, Cselár

Čeláry

1973 Čeláre

-

Ipolykér

Nógrád

Kiskér és Nagykér

Ipolykér

Kiarov

Kiarov, Ipoly-Kér

Ipolykér

Kiarov, IpolyKér

Kiarov

Kiarov

-

Ipolynyitra

Nógrád

Ipoly-Nyitra, Nitra

Ipolynyitra

Nitra

Nitra, Nyitra

Ipolynyitra

Nitra, Nyitra

Nitra nad Ipľom

Nitra nad Ipľom

-

Ipolyvarbó

Nógrád

Várbó

Ipolyvarbó

Ipolyvarbó

Vrbovka, Varbó

Vrbovka

Vrbovka

-

Ipolyvisk

Nógrád

Visk

Ipolyvisk

Viška, Viškovce

Vyškovce, Visk

Ipolyvisk

Vyškovce, Visk

Vyškovce nad Ipľom

Vyškovce nad Ipľom

-

JelsŊc

Nógrád

JelsŊcz, Jelssowec

JelsŊc

Jelšovec

Jelšovec, JelsŊc

JelsŊc

Jelšovec, JelsŊc

Jelšovec

Jelšovec

-

Kétkeresztúr

Nógrád

Kiskeresztúr és Nagykeresztúr

Kétkeresztúr

Malý (Kerestúr), Velký Kerestúr

Kerestúry, Kétkeresztúr

Kétkeresztúr

Kerestúry, Kétkeresztúr

Sväté Kríţe

1954 Nové Hony

-

Kismúlyad

Nógrád

Mulyadka

Kismúlyad

Múlaď

Mulaďka

Kismúlyad

Mulaďka

Muľka

Muľka

1973-tól Muľka Trebeľovcehez tartozik

Korláti

Nógrád

Krizse

Kiskereszt

Kríţe

Kríţe

Kríţe

Kríţe

Kríţe

Kríţe

-

Vrbovka, Varbov Vrbovka, Varbó

Juraj = György

Kulcsos

Bolgárok

Csákányfalva

Szent Kereszt

Klúčovec


Vármegye

Losonc

Nógrád


Losonc

Kislosonc

Losoncz-Apáthfalva, Losoncapátfalva Opátowá

1920

1927

1938

1945

1948

Lošonec

Lošonec

Lošonec

Lošonec

Lošonec


Opátovce, Opátová

Opátová

Losoncapátfalva

Opátová

Opátová

Apátfalva

Medveshidegkút

Studená

Studená, Hidegkút

Medveshidegkút

Studená, Hidegkút

Studená

Hideg

Miksi, Mikussowce

Miksi

Mikušovce

Mikušovce, Miksi

Miksi

Mikušovce, Miksi

Nógrád

Mucsény

Mucsény

Mučiň

Mučin, Mucsiny

Mucsény

Nagydaróc

Nógrád

Nagy-Darócz, Weľké Drawce

Nagydaróc

Veľké Dravce

Veľké Dravce, Nagy-Daróc

Óbást

Nógrád

Ó-Bást

Óbást

Stará Bašta

Panyidaróc

Nógrád

Pányidaróc

Panyidaróc

Pinc

Nógrád

Pincz, Pincyna

Ragyolc

Nógrád

Rapp

Losoncapátfalva

Nógrád

Medveshidegkút

Nógrád

Hidegkút

Miksi

Nógrád

Mucsény

KésŊbbiekben


Lošonec

1976-90 Lošonec Smolenicehez tartozik

1888-tól Lučenský Tuhár, 1966-tól Opátová, 1966-92 Mikušovce, 1971-90 Vidiná, 1988-90 Pinciná Lučenec-hez tartozik

Studená

-

Mikušovce

1993 Mikušovce

1966-92 Mikušovce Lučenechez tartozik

Mučin, Mucsiny

Mučin

Mučin

-

Nagydaróc

Veľké Dravce, Nagy-Daróc

Veľké Dravce

Veľké Dravce

1936-39, 1957-tŊl Buzitka függetlenedik Veľké Dravcetól

Stará Bašta, ÓBást

Óbást

Stará Bašta, ÓBást

Stará Bašta

Stará Bašta

-

Pani Darovce

Panitské Dravce, Panyit-Daróc

Panyidaróc

Panitské Dravce, PanyitDaróc

Panické Dravce

Panické Dravce

-

Pinc

Pinciná

Pinciná

Pinc

Pinciná

Pinciná

Pinciná

1988-90 Pinciná Lučenec-hez tartozik

Ragyólcz, Radowce

Ragyolc

Radovce

Radovce, Ragyolc

Ragyolc

Radovce, Ragyolc

Radzovce

Radzovce

1960-ban Šiatorská Bukovinka függetlenedik Radzovce-tól

Nógrád

Rapp

Rapp

Rapovce, Rapovec

Rapovce, Rapp

Rapp

Rapovce, Rapp

Rapovce

Rapovce

-

Rárósmúlyad

Nógrád

Rárósmúlyad

Rárósmúlyad

Rároš-Muladka

Rároška-Muľaď, Ráros-Mulyad

Rárósmúlyad

RároškaMuľaď, RárosMulyad

Muľad

Muľad

-

Szécsénykovácsi

Nógrád

Szécsény-Kovácsi

Szécsénykovácsi

Kováčovce

Kováčovce, IpolyKovácsi

Szécsénykovácsi

Kováčovce, Ipoly-Kovácsi

Kováčovce

Kováčovce

1898-tól Peťov Kováčovcehez tartozik

Terbeléd

Nógrád

Terbeléd, Terbelowce

Terbeléd

Terbeľovce

Terbelovce, Terbeléd

Terbeléd

Terbelovce, Terbeléd

Trebeľovce

Trebeľovce

1973-tól Muľka Trebeľovcehez tartozik


Vármegye


TŊrincs

Nógrád

Törints

VecseklŊ

Nógrád

Vilke


KésŊbbiekben


Trenč

Trenč

1973-90 Trenč Veľká nad Ipľom-hoz tartozik

Večeklov, VecseklŊ

Večelkov

Večelkov

-

Vilke

Velika nad Ipľom, Vilke

Velika nad Ipľom

Velika nad Ipľom

-

Ţelovce, Zsély

Zsély

Ţelovce, Zsély

Ţelovce, Zsély

Ţelovce, Zsély

1973 Ţeľovce, 1981 Ţelovce

Galša

Galša, Galsa

Ipolygalsa

Galša, Galsa

Holiša

Holiša

-

AlsószŊllŊs

Dolný Síleš

Dolný Síleš

AlsószŊllŊs

Dolný Síleš

Dolný Vinodol

Dolný Vinodol

1960 Dolný Vinodol+Horný Vinodol= Vinodol

Andód

Andód

Andód

Andód

Andód

Andód

Andove

Andove

-

Nyitra

Bán-Keszi

Bánkeszi

Bankesi

Bánovská Kesa

Bánkeszi

Bánovská Kesa

Bánov

Bánov

-

Nyitra

Csornok, Cţornok

Csornok

Čornok,Černok

Černík

Csornok

Černík

Černík

Černík

-

1920

1927

1938

1945

1948

TŊrincs

Terinč

Trenč, Törincs

TŊrincs

Trenč, Törincs

VecseklŊ, VicseklŊ

VecseklŊ

Večeklov

Večeklov, VecseklŊ

VecseklŊ

Nógrád

Vilke, Wilka, Welika

Vilke

Veliká

Velika nad Ipľom, Vilke

Zsély

Nógrád

Zsély, Ţelowce

Zsély

Ţelovce

Ipolygalsa

Nógrád

Galsa

Ipolygalsa

AlsószŊllŊs

Nyitra

AlsószŊlŊs

Andód

Nyitra

Bánkeszi

Csornok

Veľký -> Velika / Nagyipolyfalva

Dolný=alsó víno=bor

Čierny=fekete černica=szeder

Egyháznagyszeg

Nyitra

Egyházszeg

Egyháznagyszeg

Naďseg

Kostolný Sek

Egyháznagyszeg

Kostolný Sek

Kostolný Sek

Templomi vágás

Kostolný Sek

1976-tól Kostolný Sek és Nitriansky Hrádok; 1976-1990 Úľany nad Ţitavou Šuranyhoz tartoznak

Érsekújvár

Nyitra

Érsek-Újvár, Neuhäusel, Nowé Zámky

Érsekújvár

Nové Zámky

Nové Zámky, Érsek-Újvár

Érsekújvár

Nové Zámky, Érsek-Újvár

Nové Zámky

Új Várak

Nové Zámky

-

FelsŊszŊllŊs

Nyitra

FelsŊszŊllŊs

FelsŊszŊllŊs

Horný Síleš

Horný Síleš

FelsŊszŊllŊs

Horný Síleš

Horný Vinodol

Horný=felső víno=bor

Horný Vinodol

1960 Dolný Vinodol+Horný Vinodol= Vinodol

Kalász

Nyitra

Kálaz

Kalász

Kálaz

Kalaz, Kalász

Kalász

Kalaz, Kalász

Klasov

Kalászos

Klasov

-

Kisvárad

Nyitra

Várad

Kisvárad

Malý Várad

Malý Várad

Kisvárad

Malý Várad

Nitriansky Hrádok

Nyitrai vár

1976-tól Kostolný Sek és Nitriansky Hrádok; 1976-1990 Nitriansky Hrádok Úľany nad Ţitavou Šuranyhoz tartoznak


Vármegye


Komját

Nyitra

Komjáth

Magyarsók

Nyitra

Nagycétény

Nagyhind


KésŊbbiekben


Komjatice

Komjatice

1935-tŊl Štefanovičová, 1936tól Rastislavice Komjatice-hez tartozik

Šók, Sók

Šók, Sók

Šók, Sók

1947-tŊl Šók Selice-hez tartozik

Veľký Cetín, Nagy-Cétény

Veľký Cetín

Veľký Cetín

-

1920

1927

1938

1945

1948

Komját

Komjatice

Komjatice

Komját

Komjatice

Magyarsoók

Magyarsók

Maďarský Šok

Šók, Sók

Magyarsók

Nyitra

Nagy-Czétény, NagyCzitény, Groß-Zitin, Welký-Citín

Nagycétény

Velký Citýň

Veľký Cetín, NagyCétény

Nagycétény

Nyitra

Nagy-Hind, AlsóHind, Welké Hindice

Nagyhind

Weľké Hyndice

Weľké Hyndice, Nagy-Hind

Nagyhind

Nagysurány

Nyitra

Nagy-Surány, Welké Ssurany

Nagysurány

Veľké Šurany

Šurany

Nagysurány

Šurany

Šurany

Šurany

1976-tól Kostolný Sek és Nitriansky Hrádok; 1976-1990 Úľany nad Ţitavou Šuranyhoz tartoznak

Negyed

Nyitra

Nedĕď

Negyed

Neded

Neded, Negyed

Negyed

Neded, Negyed

Neded

Neded

-

Nemesdicske

Nyitra

Dicske

Nemesdicske

Dyčka

Dyčka, Dicske

Nemesdicske

Dyčka, Dicske

Dyčka

Dyčka

1975-tŊl Dyčka , Horný Ohaj Vráble-hez tartozik

Nemespann

Nyitra

Pann

Nemespann

Paňa

Paňa, Pann

Nemespann

Paňa, Pann

Paňa

Pani = Nő Panna = Szűz

Paňa

-

Nyitrakiskér

Nyitra

Kiskér

Nyitrakiskér

Malý Kýr

Malý Kýr, Kis-Kér

Nyitrakiskér

Nyitrakiskér

Milanovce

Milan

1992 Veľké Kýr

1942 Malý Kýr+Veľké Kýr=Nitrianskz Kýr

Nyitramalomszeg

Nyitra

Malomszeg

Nyitramalomszeg

Malomseg

Mlynský Sek

Nyitramalomszeg

Mlynský Sek

Mlynský Sek

Malomi vágás

Mlynský Sek

1960 Mlynský Sek+Ondrochov=Lipová

Nyitranagykér

Nyitra

Nagykér

Nyitranagykér

Veľký Kér

Veľký Kér, NagyKér

Nyitranagykér

Nyitranagykér

Milanovce

Milan

1992 Veľké Kýr

1942 Malý Kýr+Veľké Kýr=Nitrianskz Kýr

Özdöge

Nyitra

Özdöge

Özdöge

Ezdeg

Izdeg

Özdöge

Izdeg

Mojzesovo

Mojzesovo

-

SzelŊce

Nyitra

SzelŊce, Selice

SzelŊce

Selice

Selice, SzelŊce

SzelŊce

Selice, SzelŊce

Selice

Selice

1947-tŊl Šók Selice-hez tartozik

Weľké Hyndice, Nagy- Veľké Chyndice Hind

1976 Chyndice, 1992 Veľké Chyndice


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Szentmihályúr

Nyitra

Szentmihályur

Szentmihályúr

Svätý Michal

Svätý Michal nad Ţitavou

Szentmihályúr



Zsitva feletti Szent Mihály

1956 Michal nad Ţitavou

-

Tardóskedd

Nyitra

Tarosked, Tardosked

Tardóskedd

Tardošked

Tardošked, Tardosked

Tardóskedd

Tardošked, Tardosked

Tvrdošovce

Tvrdý=kemény

Tvrdošovce

1951-túl Jatov Tvrdošovcehez tartozik

Tornóc

Nyitra

Tornocz

Tornóc

Tornok

Trnovec nad Váhom, Tornóc

Tornóc

Trnovec nad Váhom, Tornóc

Trnovec nad Váhom

Trň=tüske a Vágon

Trnovec nad Váhom

-

Tótmegyer

Nyitra

Tót-Megyer

Tótmegyer

Slovenský Meder

Slovenský Meder, Tót-Megyer

Tótmegyer

Slovenský Meder, TótMegyer

Palárikovo

Palárikovo

1808 -tól Kerestúr Palárikovohoz tartozik

Vágfarkasd

Nyitra

Farkasd

Vágfarkasd

Farkašd

Farkašd, Farkasd

Vágfarkasd

Farkašd, Farkasd

Vlčany

Vlk=farkas

Vlčany

-

Vághosszúfalu

Nyitra

Hosszúfalu

Vághosszúfalu

Dlhá nad Váhom

Dlhá nad Váhom, Vág-Hosszúfalu

Vághosszúfalu

Dlhá nad Váhom, VágHosszúfalu

Dlhá nad Váhom

Dlhá=hosszú a Vágon

Dlhá nad Váhom

-

Vágsellye

Nyitra

Sellye

Vágsellye

Šaľa nad Váhom, Šaly

Šaľa, Sellye

Vágsellye

Šaľa, Sellye

Šaľa

Šaľa

1786-tól Hetméň, 1960-tól Veča Šaľa-hoz tartozik

Vágvecse

Nyitra

Kis-Vecse et NagyVecse, Alsó-Vecse et FelsŊ-Vecse

Vágvecse

Veča

Veča, Vecse

Vágvecse

Veča, Vecse

Veča

Veča

1786-tól Hetméň, 1960-tól Veča Šaľa-hoz tartozik

Vajk

Nyitra

Vajk

Vajk

Vajka

Vajka nad Ţitavou

Vajk

Vajka nad Ţitavou

Vajka nad Ţitavou

Vajka nad Ţitavou

1960 Martinová+Vajka nad Ţitavou=Lúčnica nad Ţitavou

Zsitvafödémes

Nyitra

Födémes, Fedýmeš

Zsitvafödémes

Ţitva Fedýmeš

Fedýmeš nad Ţitavou

Zsitvafödémes

Fedýmeš nad Ţitavou

Úľany nad Ţitavou

1990 Úľany nad Ţitavou

1976-1990 Šurany-hoz tartozik

Zsitvamártonfalva

Nyitra

Martonfalu

Zsitvamártonfalv a

Mártonfalu

Martinová, Mártonfalva

Zsitvamártonfalva

Martinová, Mártonfalva

Martinová

Mártonné

Martinová

1960 Martinová+Vajka nad Ţitavou=Lúčnica nad Ţitavou

Csúz

Nyitra és Pozsony (Komárom)

Czuz

Csúz

Čuz

Čúz, Csúz

Csúz

Čúz, Csúz

Dubník

Tölgyes

Dubník

-

Jászfalu


Jaszfalu

Jászfalu

Jásová, Jásovice

Jásová, Jászfalu

Jászfalu

Jásová, Jászfalu

Jásová

1996 Jasová

-

Kamocsa


Kamocsa

Kamocsa

Kamocsa

Kamoča, Kamocsa

Kamocsa

Kamoča, Kamocsa

Komoča

Komoča

-

Vajka Zsitva felett


Vármegye

1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Kisbaromlak


Baromlak

Kisbaromlak

Baromlak

Baromlak

Kisbaromlak

Baromlak

Branovo

Brána = kapu

Branovo

-

Komáromszemere


Szemere

Komáromszemer e

Semer

Semerovo, Szemere

Komáromszemere

Semerovo, Szemere

Semerovo

Smer=irány

Semerovo

-

Kürt


Kürt

Kürt

Kürt

Kerť, Kürt

Kürt

Kerť, Kürt

Strekov

Strek=fröccs, fröccsenés

Strekov

-

SzimŊ


SzimŊ

SzimŊ

SzimŊ

Zemné, SzimŊ

SzimŊ

Zemné, SzimŊ

Zemné

Zem=föld

Zemné

-

Újlót


Nagylót

Újlót

Nový Lot

Lót

Újlót

Lót

Veľké Lovce

Lov=vad / Lovec = vadász

Veľké Lovce

-

1940 Jányok

Pozsony

-

-

-

-

1940 Jányok

Janíky

Janíky

Janíky

1940 Dolné Janíky+ Búštelek= Janíky

Lehnice

1940 Malý Lég+ Veľký Lég+ Sása= Lehnice; 1951-ben Blahová függetlenedik Lehnice-tŊl; 1960-tól Masníkovo Lehnice-hez tartozik

1990 Povoda

1940 Čenkovce+ LidérTejed+ Pódafa= Póda-Tejed; 1960-90 Povoda Kútniky-hez tartozik

1940 Lég

Pozsony


-

-

-

-

1940 Lég

Lég

Lehnice

1940 Pódatejed

Pozsony

-

-

-

-

1940 Pódatejed

Póda-Tejed

Povoda

Albár

Pozsony

Albár

Albár

Albár

Dolný Bar, Albár

Albár

Dolný Bar, Albár

Dolný Bar

Alsó bár

Dolný Bar

1888-tól Malý Bar, 1960-90 Mad Dolný Bar-hoz tartozik

Alsónyárasd

Pozsony

Alsó-Nyárasd

Alsónyárasd

Alsónyárasd

Dolný ňaraţd, Alsó-Nyárasd

Alsónyárasd

-

-

-

-

1940 Dolný Ňáraţd+ Horný Ňáraţd= Ňáraţd

Alsószeli

Pozsony

Alsó-Szélly, Dolní Saliby

Alsószeli

Dolné Saliby, Alsó-Szeli

Dolné Saliby, AlsóSzeli

Alsószeli

Dolné Saliby, Alsó-Szeli

Dolné Saliby

Dolné Saliby

-


Vármegye


Amadékarcsa

Pozsony

Siposamadékarcsa

Amadékarcsa

Bacsfa

Pozsony

Bácsfa

Bacsfa

1920

1927

Amadékarcsa, Amadekovské Siposamadékarcs Korčany, Amadéa Karcsa

Bacsfa

Bačfa, Bacsfa

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Amadékarcsa

Amadekovské Korčany, Amadé-Karcsa

Amadeovské Kračany

1973 Amadeho Kračany

1940 Amadeho Korčany (1882-tŊl Šipošovské Korčany Amadeho Kračany-hoz tartozik)+ Kolstolné Korčany+ Kynceľove Korčany+ Moravské Korčany+ Pinkove Korčany= Amadeho Korčany

Bacsfa

Bačfa, Bacsfa

Báč

Báč

-

Blaţov

1940 Heďbeneéte (1808 Beneéte+ Heďéte= Heďbeneéte)+ Töböréte= Kútniky; 1960-tól Bloţov, 1960-90 Povoda ( 1940 Čenkesfa+ Lidértejed+ Pódafa= Povoda) Kútniky-hez tartozik

1960 Mierovo

1936-40 és 1951-tŊl Hviezdoslavov függetlenedik Mierovo-tól

Balázsfa

Pozsony

Balaschfa

Balázsfa

Balázsfa

Blaţov, Balázsfa

Balázsfa

Blaţov, Balázsfa

Blaţov

Béke

Pozsony

Beke

Béke

Béke

Béke

Béke

Béke

Sklenárovo

BögellŊ

Pozsony

BögellŊ, BögöllŊ

BögellŊ

BögellŊ

BögellŊ

BögellŊ

BögellŊ

Boheľov

Boheľov

-

BŊs

Pozsony

BöŊs

BŊs

BŊs

Beš, BŊs

BŊs

Beš, BŊs

Gabčíkovo

Gabčíkovo

-

Csallóközkürt

Kerť na Ostrove, Csallóköz-Kürt

Csallóközkürt

Kerť na Ostrove, Csallóköz-Kürt

Ohrady

Kerítések

-

-

Szigetnádasd

Trstená na Ostrove

-

Trávnka

1976-90 Macov Trnávka-hoz tartozik

Csallóközkürt

Pozsony

Kürt

Csallóközkürt

Csallóköznádasd

Pozsony

Nadasd

Csallóköznádasd

Csallóköznádasd, Trstená na Nádasd Ostrove, Nádasd

Csallóköznádasd

Trstená na Ostrove, Nádasd

Trstená na Ostrove

Csallóköztárnok

Pozsony

Tránok

Csallóköztárnok

Tárnok, Csallóköztárnok

Csallóköztárnok

Trávnka, Tárnok

Trávnka

Trávnka, Tárnok

Üvegfalva


Cséfalva

Csenke

Vármegye

Pozsony

Pozsony


Cscheffa

Csenke,Csönke

Cséfalva

Csenke

1920

Cséfalva, Cséfa

Csenke

1927

Cséfa

Csenke

1938

Cséfalva

Csenke

1945

Cséfalva

Csenke

1948

Čechová


Cseh (nőnem)

Čenkovce

KésŊbbiekben


Čechová

1940 Beketfa+ Kostolná Gala+ Stará Gala+ Póšfa = Gala; 1960-tól Budín (194060 Malá Budafa+ Veľká Budafa= Budafalva(1948-tól Budín) és Čechová(1940-tŊl ČentŊfa echová-hoz tartozik) Holice-hez tartozik

1993 Čenkovce

1960-93 Čenkovce+ Rastice(1956-ban Hurbanova Ves függetlenedik RasticetŊl)+ Maslovce= Zlaté Klasy; 1993-ban Čenkovce függetlenedik Zlaté Klasy-tól

CsölösztŊ

Pozsony

CsölesztŊ

CsölösztŊ

CsölösztŊ

Čilistov, CsölösztŊ

CsölösztŊ

Čilistov, CsölösztŊ

Čilistov

Čilistov

1808-tól Gančháza, 1960-tól Čilistov, 1976-tól Mliečno (1940-tŊl Bučuháza és Kráľovianky Mliečno-hoz tartozik) Šamorín-hoz tartozik

Deáki

Pozsony

Deáki, Diákowce

Deáki

Deakovce

Diakovce, Deáki

Deáki

Diakovce, Deáki

Diakovce

Diakovce

-

Doborgaz

Pozsony

Doborgáz

Doborgaz

Doborgaz

Dobrohošť, Doborgaz

Doborgaz

Dobrohošť, Doborgaz

Dobrohošť

Dobrohošť

Dunajánosháza

Pozsony

Jánosháza

Dunajánosháza

Jánošovce

Janovce, Jánosháza

Dunajánosháza

Janovce, Jánosháza

Janovce

Jánovce

-

Dunakisfalud

Pozsony

Kisfalud

Dunakisfalud

Dunakisfalud, Kisfalud

Vieska, Kisfalud

Dunakisfalud

Vieska, Kisfalud

Vieska

Falvacska

1990 Vieska

1966-90 Orechová Potôň Vieska-hoz tartozik

Dunasáp

Pozsony

Sáp

Dunasáp

Šáp

Šáp

Dunasáp

Šáp

Dedinka pri Dunaji

Duna melletti falucska

1960 Dedinka pri Dedinka pri Dunaji Dunaji+Nová Ves pri Dunaji= Nová Dedinka


Vármegye


1920


KésŊbbiekben


Dunajská Streda

1808-tól Nemešseg, Stredská Nová Ves, Felserská Nová Ves, Bašatejed, 1863-tól ElŊtejed, 1960-tól Malé Blahovo és Mliečany Dunajská Streda-hoz tartozik

Dunatorony

1943 Zonc Tureň-hez tartozik

Tureň, Torony

Dunatorony

Dunatorony

Dunatorony

DunatŊkés

TŊkés

DunatŊkés

TŊkés

Dunajský Klátov

DunatŊkés

Dunajský Klátov

1960-90 Dunajský Klátov Jahodná-hoz tartozik

Dunaújfalu

Dunajská Nová Ves

Nová Ves pri Dunaji, DunaÚjfalu

Dunaújfalu

Nová Ves pri Dunaji, DunaÚjfalu

Nová Ves pri Dunaji

Duna melletti új falu

Nová Ves pri Dunaji

1960 Dedinka pri Dunaji+Nová Ves pri Dunaji= Nová Dedinka

Éberhardt

Éberhard

Eberhardt

Eberhart

Eberhart

Eberhart

Malinovo

Málnás

Malinovo

1936-ban Zálesie függetlenedik Malinovo-tól

Fehéregyház

Pozsonyfehéregy ház

Biele Kostoly, Bielý Kostol

Biely Kostol

Biely Kostol

Biely Kostol

Biely Kostol

Fehér templom

1993 Biely Kostol

1974-1992 Trnava-hoz tartozik

Masníkovó

1940 Malý Lég+ Veľký Lég+ Sása= Lehnice; 1951-ben Blahová függetlenedik Lehnice-tŊl; 1960-tól Masníkovo Lehnice-hez tartozik

Tomášov

1913-38 Studené (1938-tól Most pri Bratislave-hoz tartozik Studené), 1913-tól Madarás Tomášov-hoz tartozik; 1936-ban Miloslalov függetlenedik Tomášov-tól

Dunaszerdahely

Dunatorony

Pozsony

Torony, Turňa

Dunatorony

Turňa

DunatŊkés

Pozsony

TŊkesch

DunatŊkés

Dunaújfalu

Pozsony

Duna-Újfalu, Neudorf, Nowá Wes

Eberhart

Pozsony

Egyháza

Pozsony

Pozsony

1948

Dunajská Streda

Szerdahely

Fél

1945

Dunajská Streda, DunaSzerdahely

Pozsony

Pozsony

1938

Dunaszerdahely

Dunajská Streda, Dunajská Streda, Duna-Szerdahely Duna-Szerdahely

Dunaszerdahely

ElŊpatony

1927

ElŊ-Patony

Féll

ElŊpatony

Fél

ElŊpatony

Feilendorf

ElŊ-Patony, Predná Potóň

Fél

ElŊpatony

Fél

ElŊ-Patony, Predná Potóň

Fél

Masníkovó

Tomášov

Dunai Szerda


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Felbár

Pozsony

Fel-Bár

Felbár

Felbár

Horný Bar, Felbár

Felbár

Felbár

Horný Bar

FelsŊ bár

Horný Bar

1960-tól Šuľany, 1960-88 Bodíky Horný Bar-hoz tartozik

FelsŊszeli

Pozsony

FelsŊ-Szélly, Horní Saliby

FelsŊszeli

Horné Saliby, FelsŊ-Szeli


FelsŊszeli


Horné Saliby

Horné=felső

Horné Saliby

-

FelsŊvámos

Pozsony

Vámosfalu

FelsŊvámos

FelsŊvámos, Vámosfalu

Horné Mýto, FelsŊVámos

FelsŊvámos

Horné Mýto, FelsŊ-Vámos

Horné Mýto

FelsŊvám

1990 Horné Mýto

1960-90 Horné Mýto+ Trhová Hradská= Trhové Mýto

Gomba

Pozsony

Gomba

Nemesgomba

Gomba

Gomba

Gomba

Nemesgomba

Hubice

Gomba/gombácsk a

Hubice

-

Guta

Pozsony

Gutta

Gúta

Gúta

Guta

Guta

Guta

Kolárovo

Kolárovo

-

Hegy

Pozsony

Hegy

Hegy

Hegy

Hegy

Hegy

-

-

-

1943-tól Hegy Čierny Brodhoz tartozik

Hegybeneéte

Pozsony

Hegybeneete

Hegybeneéte

Hegybeneéte

Hegybeneéte

Hegybeneéte

-

-

-

-

1940 Heďbeneéte (1808 Beneéte+ Heďéte= Heďbeneéte)+ Töböréte= Kútniky; 1960-tól Bloţov, 1960-90 Povoda ( 1940 Čenkesfa+ Lidértejed+ Pódafa= Povoda) Kútniky-hez tartozik

Hegysúr

Pozsony

Hegy-Súr

Hegysúr

Šúr

Hrubý Šúr, HegySúr

Hegysúr

Hrubý Šúr, Hegy-Súr

Hrubý súr

Hrubá=vastag

Hrubý súr

-

Hidaskürt

Pozsony

Hidas-Kürth

Hidaskürt

Hidaskürt

Mostová Kerť, Hidas-Kürt

Mostová Kerť, Hidas-Kürt

Mostová

Hidas

Mostová

-

Hódi

Pozsony

Hodi

Hodi

Hody

Hody

Hody

Hody

Búcsú

Hody

1960 Hody+ Nebojsa+ Štefánikovo Galanta-hoz csatolják

Hódi


Vármegye


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Illésháza

Pozsony

Illésháza, Illyésháza

Illésháza

Illésháza

Illésháza

Illésháza

Illésháza

Eliášovce

Eliáš = Illés

Eliášovce


Jóka

Pozsony

Kisjóka és Nagyjóka

Jóka

Jóka

Jelka, Jóka

Jóka

Jelka, Jóka

Jelka

Jelka=női szlovák név

Jelka

1960-tól Nová Jelka Jelka-hoz tartozik

Királyfa

Pozsony

Királyfa, KönigsEiden, Königs-Aden, Králowá

Királyfa

Kráľová, Kráľová pri Senci

Kráľová

Királyfa

Kráľová

Kráľová

Királyi (nőnem)

1960 Kráľová pri Senci

1863-tól Opátsky Krmeš, 1943-tól Krmeš Kráľová pri Senci-hez tartozik

Kráľovičove Kračany

1940-tŊl Etreho Korčany, Jastrabie Korčany, Kľúčiarove Korčany, Lesné Korčany (1808-tól Damazérske Korčany Lesné Korčany-hez tartozik) Kráľovičove Kračanyhez tartozik

Kráľov Brod

-

Királyfiakarcsa

Pozsony

Királyfiakartsa

Királyfiakarcsa

Királyrév

Pozsony

Királyrév

Királyrév

Kráľovicove Királyfiakarcsa Korčany, KirályfiaKarcsa

Králová

Kráľov Brod, Királyrév

Királyfiakarcsa

Kráľovicove Korčany, KirályfiaKarcsa

Kráľovičove Kračany

Királyrév

Kráľov Brod, Királyrév

Kráľov Brod

Királyi gázló/átkelŊhely

Kisbudafa

Pozsony

Kish-Budafa

Kisbudafa

Kisbudafa

Malá Budafa, Kisbudafa

Kisbudafa

-

-

-

-

1940 Beketfa+ Kostolná Gala+ Stará Gala+ Póšfa = Gala; 1960-tól Budín (194060 Malá Budafa+ Veľká Budafa= Budafalva(1948-tól Budín) és Čechová(1940-tŊl ČentŊfa echová-hoz tartozik) Holice-hez tartozik

Kislúcs

Pozsony

Kislucs

Kislúcs

Kislúcs

Lúč, Kis-Lúcs

Kislúcs

Lúč, Kis-Lúcs

Malá Lúč

Kis sugár

Malá Lúč

1960 Malá Lúč+ Veľká Lúč= Lúč na Ostrove


Kismácséd

Vármegye

Pozsony


Kis-Macséd

Kismácséd

1920

1927

Malý Mačad, KisMácséd

1938

Kismácséd

1945

Malý Mačad, Kis- Mácséd

1948

Malá Mača


Kis macska

KésŊbbiekben


Malá Mača

1863-1943 Diosek szétbomlott Malý Diosek és Veľký Diosek-re; 1986-tól Malá Mača Sládkovi4ovo(korábban Diosek)-hez tartozik

-


Kismagyar

Pozsony

Kis-Magyar, KleinMagendorf

Kismagyar

Kleinmagendorf

Malý Mager, KisMagyar

Kismagyar

-

-

Kisudavrnok

Pozsony

Kisch-Udwarnok

Kisudavrnok

Kisudavrnok

Malé Dvorníky, Kis-Udvarnok

Kisudavrnok

Malé Dvorníky, Kis-Udvarnok

Malé Dvorníky

1990 Malé Dvorníky

1960-90 Veľké Dvorníky+ Malé Dvorníky= Dvodníky na Ostrove

Macháza

Pozsony

Maczháza

Macháza

Macháza

Macov, Macháza

Macháza

Macov, Macháza

Macov

1990 Macov

1960-90 Macov Trnávka-hoz tartozik

Magyarbél

Pozsony

Magyarbél

Magyarbél

Magyarbél

Madarský Bél, Magyar-Bél

Magyarbél

Madarský Bél, Magyar-Bél

Velký Biel

Velký Biel

1960-tól Malý Biel Veľké Biel-hez tartozik

Magyardiószeg

Pozsony

Magyardiószeg

Magyardiószeg

Madarský Dióseg, Velký Dióseg

Velký Diosek, Nagy-Diószeg

Nádszeg

Pozsony

Nádszeg

Nádszeg

Nádszeg

Nádszeg

Nádszeg

Nádszeg

Trstice

Nagybodak

Pozsony

Nagy-Bodák, NagyBodágh

Nagybodak

Nagybodak

Bodak

Nagybodak

Bodak

Bodíky

Nagyborsa

Pozsony

Nagyborsa

Nagyborsa

Hrubá Borša, Nagy-Borsa


Hrubá Borša, NagyBorsa


Hrubá Borša

Velký Diosek, Nagy- Velký Diosek, Diószeg Nagy-Diószeg

-

Nagy Fehér

1863-1943 Diosek szétbomlott Malý Diosek és Velký Diosek, Nagy- Veľký Diosek-re; 1986-tól Diószeg Malá Mača Sládkovi4ovo(korábban Diosek)-hez tartozik

Velký Diosek, Nagy-Diószeg

Trst=nád

Hrubá=vastag

Trstice

-

1988 Bodíky

1960-87 Bodíky Horný Barhoz tartozik

Hrubá Borša

1808-tól Stredná Borša, 1877tŊl Malá Borša hozzá tartozik


Vármegye


Nagyfödémes

Pozsony

Nagy-Födémes, Welký Fedýmeš

Nagylúcs

Pozsony

Nagymad

Pozsony

1920

1927

1938

1945

1948

Nagyfödémes

Velký Fedýmeš, Nagy-Födémes

Velký Fedýmeš, Nagy-Födémes

Nagyfödémes

Velký Fedýmeš, NagyFödémes

Veľké Úľany

Nagylucs

Nagylúcs

Nagylúcs

Velká Lúč, NagyLúcs

Nagylúcs

Velká Lúč, Nagy-Lúcs

Velká Lúč

Nagy-Mád

Nagymad

Nagymad, Mad

Mad

Nagymad

Mad

Mad


Nagy sugár

KésŊbbiekben


Veľké Úľany

1937-38 és 1945-76 Nové Osady Veľké Úľany-hoz tartozik

Velká Lúč

1960 Malá Lúč+ Veľká Lúč= Lúč na Ostrove

1990 Mad

1960-90 Mad Dolný Bar-hoz tartozik

Nagymagyar

Pozsony

Groß-Magendorf, Nagy-Magyar

Nagymagyar

Grossmagendorf

Velký Mager, Nagy-Magyar

Nagymagyar

Velký Mager, Nagy-Magyar

Rastice

Rastice


Nagypaka

Pozsony

Nagy-Páka, GroßKapeln

Nagypaka

Veľká Paka, Nagy-Paka

Velká Paka, NagyPaka

Nagypaka

Veľká Paka, Nagy-Paka

Veľká Paka

Veľká Paka

1940-tŊl Čukorská Paka és Malá Paka Veľká Paka-hoz tartozik

Nagyszarva

Velká Sarva, NagySzarva

Nagyszarva

Velká Sarva, Nagy-Szarva

Rohovce

Rohovce

1989-93 Kyselica Rohovcehez tartozik (1940-88 Kyselica Vojka nad Dunajomhoz tartozik)

Nagyudvarnok

Nagyudvarnok

Veľké Dvorníky, Nagy-Udvarnok

Nagyudvarnok

Veľké Dvorníky, NagyUdvarnok

Veľké Dvorníky

Nagyudvarnok

1990 Veľké Dvorníky

1960-90 Veľké Dvorníky+ Malé Dvorníky= Dvodníky na Ostrove

Veľký Aboň, NagyAbony

Nemesabony

Veľký Aboň, Nagy-Abony

Veľké Blahovo

Nagyboldogfalva

Veľké Blahovo

-

Hodos

Nemeshodos

Hodos

Vydrany

Vidrás

Vydrany

-

Nagyszarva

Nagyudvarnok

Pozsony

Pozsony

Sarwa, Nagy-Sarwa

Nagy-Udwarnok

Nagyszarva

Nemesabony

Pozsony

Nagyabony

Nemesabony

Nemesabony, Nagyabony, Kisbarányos, Molnárháza

Nemeshodos

Pozsony

Hodosch

Nemeshodos

Nemeshodos, Hodos, Cucháza, Zsigmondháza


Vármegye


Nemeskajal

Pozsony

Kajal

Nemeskosút

Pozsony

Nemesnebojsza

Németbél


KésŊbbiekben


Kajal

-

Kosútok

Košúty

-

Nebojsa

Ne félj

Nebojsa

1960 Hody+ Nebojsa+ Štefánikovo Galanta-hoz csatolják

Velký Biel

Nagy Fehér

Velký Biel

1960-tól Malý Biel Veľké Biel-hez tartozik

Malý Diosek, KisDiószeg

1863-1943 Diosek szétbomlott Malý Diosek és Veľký Diosek-re; 1986-tól Malá Mača Sládkovi4ovo(korábban Diosek)-hez tartozik

1920

1927

1938

1945

1948

Nemeskajal

Zemanský Kajal

Kajal

Kajal

Kajal

Kajal

Kosút

Nemeskosút

Zemanské Košúty

Košúty, Kosút

Nemeskosút

Košúty, Kosút

Košúty

Pozsony

Nebojsza

Nemesnebojsza

Zemanská Nebojsa

Nebojsa

Nemesnebojsza

Nebojsa

Pozsony

Németbél

Németbél

Németbél

Nemecký Bél, Német-Bél

Németbél

Nemecký Bél, Német-Bél

Németdiószeg

Pozsony

Németdiószeg

Németdiószeg

Nemecký Dióseg, Malý Dióseg



Padány

Pozsony

Nagypadány

Padány

Padány

Padány

Padány

Padány

Padáň

Padáň

1786-tól Malý Padáň Padáňhoz tartozik

Papkörmösd

Pozsony

Nagykörmösd, Papkörmösd

Papkörmösd

Papkörmösd

Krmeš

Papkörmösd

Papkörmösd

Papkörmösd

Papkörmösd

1863-tól Opátsky Krmeš, 1943-tól Krmeš Kráľová pri Senci-hez tartozik

Pénteksúr

Pozsony

Pintek-Súr, KleinSchur, Malý Ssúr

Pénteksúr

Malý Šúr

Malý Šúr, PéntekSúr

Pénteksúr

Pénteksúr

Pénteksúr

Pénteksúr

1943-tól Malý Šúr Kostolná pri Dunaji-hoz tartozik

Pered

Pozsony

Pered

Pered

Pered

Pered

Pered

Pered

Tešedikovo

Tešedikovo

-

Pozsonyboldogfa

Pozsony

Boldogfa

Pozsonyboldogfa

Matka Boţia, Boldogfa


Pozsonyboldogfa


Matka Boţia

1960 Boldog

-

Pozsonycsákány

Pozsony

Csákány

Pozsonycsákány

Kleiterdorf, Knitteldorf

Čakany, Csákány

Pozsonycsákány

Čakany, Csákány

Čakany

Čakany

-

Pozsonyeperjes

Pozsony

Eperiesch

Pozsonyeperjes

Bratislavský Eperješ

Eperjes

Pozsonyeperjes

Eperjes

Jahodná

Jahodná

1960-90 Dunajský Klátov Jahodná-hoz tartozik

Pozsonyvezekény

Pozsony

Wezekény

Pozsonyvezekény

Vezekény

Pozsonyvezekény

Vozokany

-

Réte

Pozsony

Réte, Rete, Reca

Réte

Réca, Réte

Vozokany, Vezekény Réca, Réte

Reca

-

Sárosfa

Pozsony

Sárosfalva, Sárosfa

Sárosfa

Sárosfa

Blatná na Ostrove

-

Blatná na Ostrove,Sárosfa

Réte Sárosfa

Malý Diosek, Malý Diosek, KisKis-Diószeg Diószeg

Vozokany, Vozokany Vezekény Réca, Réte Reca Blatná na Ostrove,Sárosf Blatná na Ostrove a

Jézus Anyja

Epres

Sárossziget


Sík Abony

Vármegye


Sík Abony

1920

Sík Abony

1927

Malý Aboň, SíkAbony

1938

Malý Aboň, Sík-Abony

1948


Malé Blahovo

KésŊbbiekben


Malé Blahovo

1808-tól Nemešseg, Stredská Nová Ves, Felserská Nová Ves, Bašatejed, 1863-tól ElŊtejed, 1960-tól Malé Blahovo és Mliečany Dunajská Streda-hoz tartozik

Pozsony

Kisabony, Síkabony

Somorja

Pozsony

Somorja, Samaria, Sancta Maria, Sommerein, Sumerein, Ssamorýn

Somorja

Šamorýn

Šamorin, Somorja

Somorja

Šamorin, Somorja

Šamorín

Šamorín

1808-tól Gančháza, 1960-tól Čilistov, 1976-tól Mliečno (1940-tŊl Bučuháza és Kráľovianky Mliečno-hoz tartozik) Šamorín-hoz tartozik

Süly

Pozsony

Süll

Süly

Süly

Süly

Süly

Süly

Šuľaný

Šuľaný

1960-tól Šuľany, 1960-88 Bodíky Horný Bar-hoz tartozik

Szemet

Pozsony

Szemeth, Semethdorf

Szemet

Szemet

Szemet

Szemet

Szemet

Kalinkovo

Kalinkovo

Szenc

Pozsony

Szempc, Szenc

Szenc

Senec

Senec, Szenc

Szenc

Senec, Szenc

Senec

Senec

-

1960 Michal na Ostrove

1940-60 Čečínska Potôň (1960 Michal na Ostrove Horná Potôň-hoz tartozik) Michel na Ostrove-hez tartozik

Szentmihályfa

Svätý Michal, Szent-Mihályfa

Svätý Michal

Taksonyfalva

Takšoň, Taksony

Matúškovo

1990 Matúškovo

1932-tŊl Šefanikovo függetlenedik Matúškovo-tĺ

Tallós

Tallós

Tallós

Tomášikovo

Tomášikovo

-

Tósnyárasd

Jazerný ňáraţd, Tós-Nyárasd

Tósnyárasd

Jazerný ňáraţd, Tós-Nyárasd

Topoľnica

Topoľ=nyárfa

Topoľnica

-

TŊnye

Tône, TŊnye

TŊnyeistál

-

-

-

-

1808-tól Hídvég, 1940-tŊl Horný Štál és Tône Dolný Štálhoz tartozik

Szentmihályfa

Pozsony

Szent-Mihályfa

Szentmihályfa

Szentmihályfa

Taksonyfalva

Pozsony

Taksony

Taksonyfalva

Tallós

Pozsony

Tallós

Tallós

Tallós

Tósnyárasd

Pozsony

Tósnyárasd

Tósnyárasd

TŊnyeistál

Pozsony

Tönye

TŊnye

Svätý Michal, Szent-Mihályfa

Sík Abony

1945

Takšoň, Taksony Takšoň, Taksony

Szent Mihály


Vármegye

Újhelyjóka

Pozsony

Újhelyjóka

Úszor

Pozsony

Vága

Pozsony

Vajasvata

Pozsony


1920

1927

1938

1945

1948


KésŊbbiekben


Újhelyjóka

Újhelyjóka

Nová Jelka, Újhely-Jóka

Újhelyjóka

Nová Jelka, Újhely-Jóka

Nová Jelka

Nová=új

Nová Jelka

1960-tól Nová Jelka Jelka-hoz tartozik

Uszor

Úszor

Úszor

Úzor, Úszor

Úszor

Úzor, Úszor

Kvetoslavov

Vágha

Vága

Vágovce, Vágovec

Váhovce, Vága

Vága

Váhovce, Vága

Váhovce

Vajasvatta

Vajasvata

Vajasvata

Vajas-Vata

Vajasvata

Vajas-Vata

Maslovce

VajkakeszŊlcés

Vajka

Vojka nad Dunajom

VajkakeszŊlcés

Pozsony

Vajka és Szigetei

Vajka

Vajka

Vajka nad Dunajom, Duna Vajka, 1940 VajkaszelŊce

Vásárút

Pozsony

Vasárút

Vásárút

Vásárút

Trhová Hradská, Vásárút

Vásárút

Trhová Hradská, Vásárút

Trhová Hradská

Vizkelet

Pozsony

Vizkelet

Vizkelet

Vizkelet

Vizkelet

Vizkelet

Vizkelet

Čierny Brod

Zonc

Pozsony

Zoncz

Zonc

Zonc

Zonc

Zonc

Zonc

Zsigárd

Pozsony

Zsigárd

Zsigárd

Zsigárd

Ţigard, Zsigárd

Zsigárd

Bajánháza

Ung

Bajánháza, Bonyesty

Bajánháza

Bajanház

Bajany, Bajánháza

Bés

Ung

Beés

Bés

Bíš

Budaháza

Ung

Budaháza

Budaháza

Csicser

Ung

Csicsér, Cţičerowce

DeregnyŊ

Ung

Dobóruszka Iske

Kvetoslavov Váh folyónévből

Vajasfalva

Váhovce

-

Maslovce


1989-93 Kyselica Rohovcehez tartozik (1940-88 Vojka nad Dunajom Kyselica Vojka nad Dunajomhoz tartozik)

1990 Thrová Hradská

1960-90 Horné Mýto+ Trhová Hradská= Trhové Mýto

Čierny Brod

1943-tól Hegy Čierny Brodhoz tartozik

Zonc

Zonc

1943 Zonc Tureň-hez tartozik

Ţigard, Zsigárd

Ţihárec

Ţihárec

-

Bajánháza

Bajany, Bajánháza

Bajany

Bajany

-

Beša, Bés

Bés

Beša, Bés

Beša

Beša

-

Budkovce

Budaháza

Budaháza

Budaháza

Budince

Budince

1964-tŊl Budince Ruská-hoz tartozik

Csicser

Cţičerovce

Čičarovce, Csicser

Csicser

Čičarovce, Csicser

Čičarovce

Čičarovce

-

DeregnyŊ, Dřechňov, Deřhniow

DeregnyŊ

Drahňov

Drahňov, DeregnyŊ

DeregnyŊ

Drahňov, DeregnyŊ

Drahňov

Drahňov

-

Ung

Doboruszka

Dobóruszka

Ruská

Ruská, Ruszka

Dobóruszka

Ruská, Ruszka

Ruská

Ruská

1964-tŊl Budince Ruská-hoz tartozik

Ung

Izke, Iszkovce

Iske

Iška

Iţkovce, Iske

Iske

Iţkovce, Iske

Iţkovce

Iţkovce

-

Fekete gázló/átkelŊhely

Orosz


Magyarkelecsény

Vármegye

Ung


Kelecsény

Magyarkelecsény

1920

Kľačany

1927

Kľačany, Kelecsény

1938

Magyarkelecsény

1945

1948


Magyarkelecsé Magyarkelecsény ny

KésŊbbiekben


Magyarkelecsény

1943 Kľačany+ Močiar+ Ňarád= Ňarád-Kľačany (194345 Nyáradkelecsény, 1958-48 Ňarád-Kľačany, 1948 Kapušianske-Kľačany)

Magyarmocsár

Ung

Mocsár

Magyarmocsár

Močiar

Močiar, Mocsár

Magyarmocsár

Magyarmocsár

Magyarmocsár

Magyarmocsár


Mátyóc

Ung

Matócz, Matjowce, Moťovce

Mátyóc

Maťovce

Maťovce, Matyóc

Mátyóc

Maťovce, Matyóc

Maťovce

Maťovce

1964 Kapušianske Vojkovce+ Maťovce= Maťovské Vojkovce

Mokcsakerész

Ung

-

Kríţany

Mokča-Kryšov

Mokča-Krisov, Mokcsa-Kerész

Mokcsakerész

Mokča-Krisov, Mokcsa-Kerész

Kríţany

Kríţany

1960 Kríţany(1913 Krišov+Mokča)+Liesková=Kr išovská Liesková

Nagykapos

Ung

Nagy-Kapos, Welké Kapussany

Nagykapos

Kapušany, Veľké Veľké Kapušany, Kapušany Nagy-Kapos

Nagykapos

Veľké Kapušany, Nagy-Kapos

Veľké Kapušany

Veľké Kapušany

1913-tól Čepeľ, Malé Kapušany, 1964-tŊl Veškovce Veľké Kapušany-hoz tartozik

Nagyszelmenc

Ung

Nagy-Szelmencz, Welké Selemínce

Nagyszelmenc

Veľké Slemence, Veľké Selemence Nagy-Szelmenc

Veľké Slemence, Veľké Selemence Nagy-Szelmenc

Veľké Selemence

-

Szirénfalva

Ung

Ptruksa

Szirénfalva

Ptrukša

Ptruksa

Szirénfalva

Ptruksa

Ptruksa

1960 Ptrukša

-

Ungmogyorós

Ung

Mogyorós

Ungmogyorós

Moďoroš

Mogyorós

Ungmogyorós

Mogyorós

Liesková

Liesková

1960 Kríţany (1913 Krišov+ Mokča)+ Liesková = Krišovská Liesková

Ungnyárad


Vojany

-

Nagyszelmenc

Ungnyárad

Ung

Nyarád

Ungnyárad

Ňarád

Ňarád, Nyárad

Ungnyárad

Ungnyárad

Ungnyárad

Vaján

Ung

Vaján

Vaján

Vajany

Vajany, Vaján

Vaján

Vajany, Vaján

Vojany

Kríž=kereszt

Mogyorós

Vojna=háború


Vármegye

Vajkóc

Ung


Vájkócz, Wajkowce


KésŊbbiekben


Kapušianske Vojkovce

1964 Kapušianske Vojkovce+Maťovce=Maťovsk é Vojkovce

Veškovce

Veškovce

1913-tól Čepeľ, Malé Kapušany, 1964-tŊl Veškovce Veľké Kapušany-hoz tartozik

Oborín

1960-tól Kucany Oborín-hoz tartozik

Čierna

-

Michaľany

Michaľany

-

Bačka

Bačka

-

Boťany

Boťany

-

Biel Byšta

-

Poľany

-

1920

1927

1938

1945

1948

Vajkóc

Vajkovce

Vajkovce, Vajkóc

Vajkóc

Vajkovce, Vajkóc

Kapušianske Vojkovce

Veškovce, Veskóc

Veskóc

Veškovce, Veskóc

Veskóc

Ung

Veskócz, Wesskowce

Veskóc

Veškovce, Vieskovce

Abara

Zemplén

Abara, Obořín

Abara

Oborín

Oborín, Abara

Abara

Oborín, Abara

Oborín

ÁgcsernyŊ

Zemplén

ÁgcsernŊ

ÁgcsernyŊ

Legenyemihályi

Alsómihályi

Alsómihályi

Bacska

Zemplén

Bacska

Battyán

Zemplén

Battyán

Boťany

Boťany, Battyán

Battyán

Bély Biste

Zemplén Zemplén

Bacska Bottyán, Boťany, Boťťany Bély Biste, Bysstě

Bély Biste

Bély Byšta

Bieľ, Bély Byšta

Bély Biste

Černá, CsernŊ Michaľany, Mihályi Bačka, Bacska Boťany, Battyán Bieľ, Bély Byšta

Čierna

Zemplén

Černá, CsernŊ Michaľany, Mihályi Bačka, Bacska

ÁgcsernyŊ

Alsómihályi

ÁgcsernyŊ Michaľany, Mihaľany Bačka

BodrogmezŊ

Zemplén

Leleszpolány

BodrogmezŊ

Polany

Poľany, Polyán

BodrogmezŊ

Poľany, Polyán

Poľany

Bodrogszentes

Zemplén

Bodrogszentes

Bodrogszentes

Bodrogszentes

Szentes

Bodrogszentes

Szentes

Svätuše

Szentes

1960-1990 Plešany, 1990-Svätuše

-

Bodrogszentmária

Zemplén

Bodrogszentmária

Bodrogszentmári Bodrogszentmári Svätá Mária, SzentBodrogszentmária a a Mária

Sväta Mária pri Bodrogu

Szent Mária Bodrognál

1960-1990 Bodrog, 1990-Sväta Mária

-

Bodrogszerdahel Bodrogszerdahel y y

Streda nad Bodrogom

Szerda Bodrog felett

Streda nad Bodrogom

-

Klín nad Bodrogom

Ék a Bodrog felett

1990 Klin nad Bodrogom

1960-90 Klin nad Bodrogom Streda nad Bodrogom-hoz tartozik

Bodrogvécs

1943-tól Véč, 1964-tŊl Nová Vieska pri Bodrogu Somotorhoz tartozik

Bodrogszerdahely

Zemplén

Bodrogszerdahely

Bodrogszög

Zemplén

Bodrogszög

Bodrogszög

Bodrogsek

Bacska

Streda nad Bodrogom, BodrogSzerdahely

Bodrogszerdahely

Bodrogszög

Bodrogszög

Svätá Mária, Szentmáriaföld e Streda nad Bodrogom, BodrogSzerdahely

Bodrogszög

Biel Byšta

Fekete

Fehér

Bodrogvécs

Zemplén

Bodrogvécs

Bodrogvécs

Bodrogvécs

Vécs

Bodrogvécs

Bodrogvécs

Bodrogvécs

Bodzásújlak

Zemplén

Bodzás-Újlak, NagyÚjlak

Bodzásújlak

Bodzáš Ujlak

Ujlak

Bodzásújlak

Ujlak

Novosad

Új ültetvény/kert

Novosad

-

Boly Borsi Céke

Zemplén Zemplén Zemplén

Boly Borschi Cséke

Boly Borsi Céke

Boly Borša Čejkov, Cékov

Boly Borsi Céke

Boľavý=fájó

Boľ Borša Cejkov

-

Zemplén

Csernahó

Csarnahó

Černahov

Boľ, Boly Borša, Borsi Cejkov Černochov, Csarnahó

Boľ Borša Cejkov

Csarnahó

Boľ, Boly Borša, Borsi Cejkov Černochov, Csarnahó

Černochov

-

Csarnahó

Černochov


Vármegye

CsörgŊ

Zemplén

Hegyi

Zemplén

Imreg

Zemplén

Kaponya

Zemplén

Kásó



KésŊbbiekben

Egyesült v. megszűnt -

Kopec=hegy

Brehov

Čerhov 1979 Zemplínske Kopčany Brehov

Kaponya

Kaponya

Kaponya

1941-tŊl Kapoaňa Leles-hez tartozik

Kásó

Kašov

Kašov

Kašov

-

Királyhelmec

Kráľovský Chlumec, KiráyHelmec

Kráľovský Chlmec

Kráľovský Chlmec

-

Malá Bara

Malá Bara Dobrá

1960 Malá Bara+Veľká Bara=Bara -

Malý Horeš

-

Kis Kázmér

Malý Kazimír

Malý Kazimír+Veľký Kazimír=Kazimír

Kis kamen=kő

Malý Kamenec

-

Malé Raškovce

-

Kis traky=nadrágtart ó

Malé Trakany

-

Malá Tŕňa

Kis tövis

Malá Tŕňa

1964-90 Malá Tŕňa+Veľké Tŕňa=Tŕňa

Malý Újlak, Kis-Újlak

Nová Vieska pri Bodrogu

Új falucska Bodrog mellett

Nová Vieska pri Bodrogu


Kista

Kysta

Kysta

-

1920

1927

1938

1945

1948

CsörgŊ

Čergov

Čergov

CsörgŊ

Čerhov

Hegyi

Kopčany

Kopčany, Hegyi

Hegyi

Kopčany

Boly

Boly

Imbreg

Imreg

Čergov Kopčany, Hegyi Imbreg

Kaponya, Koponya, Kopoňa

Kaponya

Kopoňa

Kapoňa, Kaponya

Kaponya

Zemplén

Kasó

Kásó

Kašov

Kašov

Királyhelmec

Zemplén

Király-Helymecz, Helmec

Királyhelmec

Kráľovský Chlumec

Kráľovský Chlumec, KiráyHelmec

Kisbári

Zemplén

Kis-Bari, Malá Bara

Kisbári

Malá Bara

Kisdobra

Zemplén

Dobra

Dobra

Dobra

Kisgéres

Zemplén

Kisgéres

Kisgéres

Kisgéres

Malý Gýreš, KisGéres

Kisgéres

Malý Gýreš, Kis-Géres

Malý Horeš

Kiskázmér

Zemplén

Kis-Kazmér, KisKaszmér, Malý Kazmír, Malý Kazymír

Kiskázmér

Malý Kázmír

Malý Kazimír

Kiskázmér

Malý Kazimír

Malý Kazimír

Kiskövesd

Zemplén

Kis-Kövesd

Kiskövesd

Kiskövesd

Malý Keveţd, KisKövesd

Kiskövesd

Malý Keveţd, Kis-Kövesd

Malý Kamenec

Kisráska

Zemplén

Kisraska

Kisráska

Malé Raţkovce, Malá Raška

Malá Raškovce, Kis-Ráska

Kisráska

Malá Raškovce, KisRáska

Malé Raškovce

Kistárkány

Zemplén

Kis-Tárkány

Kistárkány

Kistárkány

Malý Tarkan, KisTárkány

Kistárkány

Malý Tarkan, Kis-Tárkány

Malé Trakany

Kistoronya

Zemplén

Kis-Toronya (olim Thurul)

Kistoronya

Malá Toroňa

Malá Toroňa, KisToronya

Kistoronya

Malá Toroňa, Kis-Toronya

Kisújlak

Zemplén

Kisújlak

Kisújlak

Kisújlak

Malý Újlak, KisÚjlak

Kisújlak

Kiszte

Zemplén

Kiszte

Kiszte

Kista

Kista

Kiszte

CsörgŊ Hegyi, Kopossany, Kopčany Boly

Malá Bara, Kis Bari Dobrá

Kisbári Kisdobra

Malá Bara, Kis Bari Dobrá

Dobrá

Jó

-


Vármegye


Ladamóc

Zemplén

Ladmóc

Legenye

Zemplén

Lelesz


KésŊbbiekben


Ladmovce

Ladmovce

-

Legiňa

Luhyňa

Luhyňa

-

Lelesz

Leles, Lelesz

Leles

Leles

1941-tŊl Kapoaňa Leles-hez tartozik

Jastrabie

Magyarsas

Jastrabie

Jastrabie

1960 Zemplínske Jastrabie

-

Kucsany

Kucsany

Mészpest

Kucsany

Kucsany

Kucsany

1960-tól Kucany Oborín-hoz tartozik

Nagybári

Veľká Bara

Veľká Bara, Nagy Bari

Nagybári

Veľká Bara, Nagy Bari

Veľká Bara

Veľká Bara

1960 Malá Bara+Veľká Bara=Bara

Nagygéres

Nagygéres

Nagygéres

Veľký Gýreš, Nagy-Géres

Nagygéres

Veľký Gýreš, Nagy-Géres

Veľký Horeš

Veľký Horeš

-

Zemplén

Nagy-Kazmér, Magyar-Kazmér, Nagy-Kaszmér, Magyar-Kaszmér, Welký Kazmír, Uherský Kazmír, Welký Kazymír

Nagy-kázmér

Veľký Kázmír

Veľký Kazimír

Nagy-kázmér

Veľký Kazimír

Veľký Kazimír

Veľký Kazimír

Malý Kazimír+Veľký Kazimír=Kazimír

Nagykövesd

Zemplén

Nagy-Kövesd

Nagykövesd

-

Veľký Keveţd, Nagy-Kövesd

Nagykövesd

Veľký Keveţd, Veľký Kamenec Nagy-Kövesd

Veľký Kamenec

-

Nagyráska

Zemplén

Nagyraska

Nagyráska

Veľké Raškovce

Veľké Raškovce, Nagy-Ráska

Nagyráska

Veľké Raškovce, Nagy-Ráska

Veľké Raškovce

Veľké Raškovce

-

Nagytárkány

Zemplén

Nagytárkány

Nagytárkány

Nagytárkány

Veľký Tarkan, Nagy-Tárkány

Nagytárkány

Veľký Tarkan, Nagy-Tárkány

Veľké Trakany

Veľké Trakany

-

Nagytoronya

Zemplén

Nagy-Toronya(olim Thurul)

Nagytoronya

Veľká Toroňa

Veľká Toroňa, Nagy-Toronya

Nagytoronya

Veľká Toroňa, Nagy-Toronya

Veľké Tŕňa

Nagy Tövis

Veľké Tŕňa

1964-90 Malá Tŕňa+Veľké Tŕňa=Tŕňa

Örös

Zemplén

Örös

Örös

Örös

Stráţné, Örös

Örös

Stráţné, Örös

Stráţné

ŉrös

1973 Stráţa

-

1920

1927

1938

1945

1948

Ladamóc

Ladmovce

Ladmovce, Ladmóc

Ladamóc

Ladmovce, Ladmóc

Legenye, Legyňa

Legenye

Legiňa

Legiňa

Legenye

Zemplén

Lelész

Lelesz

Lelesz

Leles, Lelesz

Magyarsas

Zemplén

Magyarjesztreb

Magyarsas

Jastrab

Mészpest

Zemplén

Nézpest

Mészpest

Nagybári

Zemplén

Nagy-Bari, Welká Bara

Nagygéres

Zemplén

Nagykázmér

Jastrab=héja

Nagy Kázmér


Vármegye


Perbenyik

Zemplén

Perbenyik

Szinnyér

Zemplén

Szolnocska


KésŊbbiekben


Príbeník

Príbeník

-

Szinyér

Svinice

Svinice

-

Szolnocska

Solnička, Szolnocska

Solnička

1973 Soľnička

-

Somotor, Szomotor

Szomotor

Somotor, Szomotor

Somotor

Somotor


Seleška

Seleška, SzŊllŊske

SzŊllŊske

Seleška, SzŊllŊske

Vinicky

Vinicky

-

Szürnyeg

Sirnek

Sirnek, Szürnyeg

Szürnyeg

Sirnek, Szürnyeg

Sirník

Sirník

-

Véke

Véke

Véke

Véke

Véke

Véke

Vojka

Vojka

-

Zemplén

Zemplin, Zemplinium, Zemlum, Zemplén, Semplin, Zemno

Zemplén

Zemplín

Zemplín, Zemplén

Zemplén

Zemplín, Zemplén

Zemplín

Zemplín

-

Zemplén

Zetény

Zétény

Zétény

Zétény

Zétény

Zétény

Zatín

Zatín

-

1920

1927

1938

1945

1948

Perbenyik

Perbeník

Perbeník

Perbenyik

Perbeník

Szinnyér

Szinyér

Szinyér

Szinyér

Szinyér

Zemplén

Szolnocska

Szolnocska

Szolnocska

Solnička, Szolnocska

Szomotor

Zemplén

Szomotor

Szomotor

Szomotor

SzŊllŊske

Zemplén

Szölöske

SzŊllŊske

Szürnyeg

Zemplén

Surnyek

Véke

Zemplén

Zemplén

Zétény

Sótartó

Zemplén

A felvidéki magyarlakta települések helységnévváltozásainak vizsgálata

Recommend Documents