A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (1970, 1974, 1978, 2010) a vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, polgári védelmi, népegészségügyi problémák mellett jelentős környezeti, vízminőségi kockázatot is jelentenek. A hirtelen kiáradó víz elsodor szinte mindent, ami az útjába kerül, kiöblíti az árnyékszékeket, szennyvízgyűjtőket, tárolókat, gazdasági épületeket, istállókat, ólakat. Víz alá kerülhetnek istállótrágya tárolók, műtrágya tárolók, növényvédőszer- és egyéb vegyszerraktárak, üzemanyag tárolók, ipari- és mezőgazdasági üzemek, hulladéklerakók, szennyvízürítő helyek stb. Így a nagy árvizek az átlagos áradásos vízminőségi jellemzőkön, a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl egyéb, elsősorban rendkívül magas oldott és lebegő szerves anyagot, ammóniát, nitrátot, foszfátot, esetleg növényvédőszer maradékot, ásványi olaj származékot is tartalmazhat. A szennyező anyagokat a víz részben feloldja, magával sodorja, részben az elöntött területeken kirakja, kiülepedik. Később az apadó víz visszahúzódva az árterekről az érintkező közegből (termőföld, települési környezet, ipari környezet, gazdasági létesítmény) további kioldott bomló, rothadó szerves anyagokat szállít a főmederbe. Tapasztalatok szerint ilyenkor a belvízelvezető csatornák is rendkívül rossz minőségű vizet szállítanak a befogadókba, tovább rontva annak állapotát. Tipikus és nem tipikus ár- és belvízi vízminőség Az ár- és belvizek mind kialakulásukban, mind levonulásukban és hatásukban mindig egyediek, amely a környezeti hatásukra, a vízminőség változására is igaz. Ugyanakkor a tavaszi, a nyári és a téli árvizek vízszennyező hatásuk, vízminőségi jellemzőik alapján is jól elkülönülnek. A tavaszi zöldárra többnyire a tipikus áradásos vízminőség jellemző, amikor a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl más szennyezőanyagok koncentrációi számottevően nem növekednek. Természetesen a szennyezőanyag áramok változatlan vagy csökkenő koncentrációk mellett is növekednek, hiszen az adott keresztszelvényben átfolyó víztömeg esetenként több százszorosára is növekszik. A téli árvizre jellemző, hogy a gyér vegetáció miatt az elöntött területekről jóval kisebb a szennyező anyag bemosódás, nem utolsó sorban a hidegvízben a biológiai folyamatok gyakorlatilag leállnak, de a kémiai, biokémiai folyamatok is lassabban játszódtak le. A nyári árvizek, belvizek során a szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnő a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen és a belvízelvezető rendszerekben a gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak, az aerob és anaerob szerves anyag lebontási folyamatok oxigén deficitet okoznak. Az 1998. november-decemberi, valamint az 1999. március-áprilisi árvízi vízvizsgálatok rövid összefoglalásával a téli és a tavaszi árvíz jellemző vízszennyező hatásának csupán rövid, általános jellemzését adjuk, igazolva a előbb megállapításokat. Az 1980. július-augusztusi, nyári ár- és belvízi vízminőség részletes ismertetésével egy nem tipikus, de a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok mellett egyre gyakrabban előforduló helyzetekre és azok várható környezeti hatásaira kívánunk rávilágítani.
PAGE 2
Tavaszi ár- és belvizek vízminőségi jellemzői Az 1999. márciusi-áprilisi ár- és belvizes időszak tipikus példája volt a tavaszi árvíznek. Március 10-én a rendkívüli és nagykiterjedésű belvizekre tekintettel a Kormány rendkívüli védekezési készültséget rendelt el. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség március 9. és április 1. között több alkalommal vizsgálta a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Bódva valamint a Bodrogközi és Taktaközi belvízöblözetek vízminőségét. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a levonult árvíz egyik vízfolyásnál sem járt jelentősebb bemosódással, számottevő vízminőség-romlást nem okozott. A belvízvédelmi főcsatornák vizsgálata mind a Bodrogközben, mind a Taktaközben az oxigénháztartási mutatók romlását jelezték. A Bodrogközi belvíz rendszerben 40-47 % közötti oxigén minimumot és 60-63 mg/l oxigénfogyasztást (KOI) mértek, ami szennyezettnek minősült. A Taktaközi főcsatornákban hasonlóan kedvezőtlen vízminőséget mutattak az oxigénháztartási mutatók. A többi paraméterek tűrhető értéken belül voltak. A növényvédőszer maradék vizsgálatok sem utaltak szennyeződésre. Szükséges megjegyezni, hogy a belvízcsatornák vízminősége, főleg az oxigénháztartási mutatók tekintetében belvízi időszakon kívül is általánosságban kedvezőtlenebb képet mutatnak.
A téli ár- és belvizek vízminőségi jellemzői 1998. november első hetében a Tisza felsővízgyűjtőjén lehullott nagy csapadék hatására néhány nap alatt minden addiginál nagyobb árvíz alakult ki a Tiszán. Egyidejűleg a Bodrogon is hasonlóan nagy árvíz vonult le, a Bodrogközben és a Taktaközben pedig hatalmas belvízi elöntések keletkeztek. A Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriuma célvizsgálatokkal kísérte figyelemmel a Tisza és a Bodrog, valamint a bodrogközi és taktaközi főcsatornák vízminőségének alakulását november 10. és december 1. között. A Tisza és a Bodrog oldott oxigén tartalma számottevően nem csökkent, I. osztályú kiváló volt. A kémiai oxigén igény (KOI) értékei az áradás kezdeti szakaszától eltekintve mindvégig a III. osztályú, tűrhető értéken belül maradtak. Az oldott növényi tápanyagokról (NH4, PO4) ugyanez volt elmondható. Egyedül az ásványi eredetű kolloidális lebegőanyag tartalom volt magas, a Tiszában 172-834 mg/l, a Bodrogban 60-110 mg/l maximum értéket ért el. Az árvízzel csaknem egyidejűleg jelentkeztek a Bodrogközben és a Taktaközben a belvízi elöntések. A Bodrogközben a Törökéri főcsatornában 7,2 mg/l (52 tel.%) volt az oldott oxigén tartalom, ami III. osztályú vízminőségnek felelt meg. A oxigénfogyasztás (KOIps) 10,0 mg/l volt, amely szintén III. osztálynak felelt meg. Az oldott növényi tápanyagok és a többi komponensek sem utaltak szennyeződésre. A Tiszakarádi főcsatornában vízkémiai eredményei hasonló vízminőséget jeleztek. A Taktaközi főcsatorna vizsgálatai azt mutatták, hogy az oldott oxigén koncentrációja 5,1 mg/l, ami III. osztályú, tűrhető. A Prügyi főcsatornában mért 7,6 mg/ oldott oxigén tartalom és a 7,8 mg/l kémiai oxigén igény a belvizek tekintetében jónak számít. Szennyeződésre a többi vizsgált komponensek sem utaltak.
PAGE 3
Bakteriológiai és növényvédőszer maradék vizsgálatok A jelentős árvizek és nagy kiterjedésű belvízi elöntések alkalmával a vízvizsgálatok a bakteriológiai állapot és növényvédőszer maradék meghatározására is kiterjednek. 1998-ban és 1999-ben például az ÁNTSZ vizsgálatai megállapították, hogy mind a Tisza mind a Bodrog bakteriológiai vízminősége III. osztályú, tűrhető, kórokozót nem mutattak ki, mindkét vízfolyásra az árvízi időszakon kívüli vízminőség volt jellemző. A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás vizsgálatai növényvédőszer maradékot sem a Tiszában, sem a Bodrogban, sem pedig a belvízcsatornákban nem mutattak ki.
A nyári ár- és belvizek jellemző vízminősége Az 1980. évi ár- és belvizek vízszennyező hatása 1980. július második felében a Bodrog és a Tisza felső vízgyűjtőjén a sokévi átlagot többszörösen meghaladó, helyenként 150 – 200 mm csapadék hullott, mely mind a Tiszán, mind a Bodrogon nyári árhullám levonulását eredményezte. A Bodrogon levonult árhullám a Felsőbereckinél mért minden addigi maximumot meghaladó árvízszinttel tetőzött. Az áradó víz elöntötte a Bodrog és a Tisza ártereit. A Tisza és a Bodrog áradása mellett a Bodrogközben, a Taktaközben és Dél-Borsodban súlyos belvízhelyzet alakult ki. A belvízzel elöntött területek nagysága hónap végén már közel 20.000 ha volt. A víz lábon álló gabonát, kapásokat, rét-legelőt, lekaszált szénát, szénakazlakat, trágyarakásokat öntött el. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság laboratóriuma július 25. és augusztus 19. között napi gyakorisággal végezte a Tisza és a Bodrog valamint a belvízi öblözetek vízvizsgálatát. (Meg kell jegyezni, hogy ez volt az első alkalom, amikor ilyen gyakoriságú és részletességű ár- és belvízi vizsgálatok történtek.) A Tiszából Tokajnál a Bodrog torkolat felett, Polgár közúti híd szelvényében és Tiszafürednél, a Bodrogból Sárospataknál a közúti hídról és Tokajnál a kőbányánál történtek a vízmintavételek. A belvízzel elöntött területeken a Felsőberecki-, Ricsei-, Tiszakarádi-, Törökéri-, Taktaközi-, Taktaföldvári-, Prügyi-, Tiszabábolnai- és Tiszavalki főcsatornákból szintén naponta történtek mintavételek. A vízkémiai vizsgálatok elsősorban az oxigénháztartási (oldott oxigén tartalom, kémiai oxigénigény (KOIps)) és a tápanyag-háztartási mutatók (ammónium (NH4+), nitrát (NO3-), ortofoszfát (PO43-) ) meghatározására terjedtek ki, de végeztek vízbiológiai (klorofil-a, alga flóra) és toxikológiai vizsgálatokat is. A Bodrogközi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában az oldott oxigén tartalom tartósan nulla volt, szennyvízre jellemző oxigénfogyasztási értékek jellemezték több mint egy héten keresztül. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a belvízzel elöntött művelt területeken nagy 4
mennyiségű növényzet került víz alá, amely rothadásnak indult. Az anaerob folyamatokra jellemző kénhidrogén képződés is kimutatható volt (1. sz. táblázat). A Felsőberecki főcsatorna vize algás jellegű (mezotróf) volt, a fotoszintetikus oxigén termelés részben pótolni tudta az oxigén deficitet, ezért itt tartósan nulla közeli oldott oxigén értékek nem alakultak ki, viszont a vizsgált időszak alatt mindvégig alacsony értékek jellemezték. A Felsőberecki főcsatorna vize a kémiai oxigén igénnyel (KOIps) kifejezett rothadó képes szerves szennyezettség tekintetében csaknem mindvégig tűrhető minőségű volt. Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában a kémiai oxigénigény értékei 20 és 40 mg/l között változtak, ami erősen szennyezett vízminőséget jelzett. A maximum érték 45,2 mg/l volt, amely már szennyvízre jellemző érték (1. ábra).
Tápanyag háztartási mutatók alapján: Az ammónium ion koncentrációi mind a négy főcsatornában 1,0 és 3,0 mg/l értékek között változtak, amely szennyezett és erősen szennyezett vizet jelzett. Az ortofoszfát értékei a Felsőberecki főcsatornában tűrhető vízminőséget mutattak (100400 µg/l közötti koncentrációk), míg a Ricsei-, Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában 400 és 1500 µg/l közötti értékek a szállított belvíz erős szennyezettségét jelezték (1. ábra). Meg kell jegyezni, hogy Csehszlovákia (ma Szlovákia) területről érkező Dobsa-Semjéni és Bélyi csatornák hasonlóan szennyezettek voltak. A Taktaközi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Taktaközi főcsatornák vizsgálati eredményei (2. táblázat) általánosságban kisebb szennyezettségi értéket mutattak, mint a Bodrogközben. Az oldott oxigén koncentrációk a Taktaföldvári főcsatornában voltak a legalacsonyabbak, 0,1 és 1,4 mg/l között változtak, V. osztályú szennyezett vizet jeleztek, ugyanakkor még nem érték el a szennyezett értéket. Ez magyarázható azzal, hogy itt a rothadó képes szerves anyag szennyezettséget mutató oxigénfogyasztási (KOIps) értékek is magasabbak (13-15 mg/l) voltak. A Prügyi főcsatornában 1,5 és 5,2 mg/l, a Taktaközi főcsatornában 2,9 és 5,2 mg/l közötti oldott oxigén értékek már lényegesen jobb vízminőségre utaltak. Hasonlóan kedvezőbbek voltak az oxigénfogyasztási (KOI) értékek is. (2. ábra) Tápanyag háztartási mutatók alapján: A Taktaközi főcsatornában voltak az oldott növényi tápanyagok is a legalacsonyabbak. Ez magyarázható azzal, hogy itt az elöntött területek nagysága lényegesen kisebb volt és kisebb volt a bemosódás mértéke is. A Taktaföldvári főcsatornában az ammónium és az ortofoszfát koncentrációk is erősen szennyezett vizet mutattak 2. ábra).
5
A Dél-borsodi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Dél-borsodi belvízi öblözetben elvégzett vizsgálatok eredményei (3. sz. táblázat) mind a Tiszavalki, mind a Tiszabábolnai főcsatornában tartós szennyezettséget mutattak, nulla oldott oxigén tartalom és 40-70 mg/l oxigénfogyasztás (KOI) mellett. Lényegesen jobb minőségű vizet szállított viszont a Hejő főcsatorna, melyben az oldott oxigén tartalom 1,5 mg/l és 4,6 mg/l között változott. Az oxigénfogyasztási (KOI) értékek a tűrhető értéken (15 mg/l) belül maradtak.
Tápanyag háztartási mutatók alapján: Az oldott növényi tápanyagok mindhárom belvízvédelmi főcsatornában rendkívül magasak voltak. Mind az ammónium, mind az ortofoszfát tartalom erősen szennyezett vizet mutatott. A Hejő csatorna ebből a szempontból is kedvezőbb képet mutatott, ami a terület jellegéből és talajadottságaiból adódott (3.ábra). A Bodrog vízminősége: A Bodrogból Sárospatak közúti hídnál és Tokaj kőbányánál történtek a mintavételek. Sárospataknál az árhullám tetőzését megelőzően jelentősen csökkent az oldott oxigéntartalom, a kezdeti bemosódások hatására (4.sz.táblázat). Július 28-31. között 4 napon keresztül volt kisebb, mint 4,0 mg/l az oxigéntartalom, ami szennyezett víznek felel meg. A kémiai oxigén igény (KOIps) viszont nem növekedett számottevően. Az oldott tápanyag vizsgálatok (NH4, PO4) eredményei egy-egy naptól eltekintve nem estek kifogás alá, III. osztályú, tűrhető értéken belül maradtak (4.ábra). Tokajnál három héten keresztül mértek 4,0 mg/l alatti oldott oxigén tartalmat, 2 hétig a 3 mg/l-t, 8 napon át pedig még a 2,0 mg/l-t sem érte el az oxigén koncentrációja. Ennek ellenére halpipálás, halpusztulás nem volt észlelhető! A halak az árvízhelyzetnek megfelelően viselkedtek, a jobb minőségű hullámtéri területekre húzódtak ki, vagy a fenék közelében csökkent energiafelhasználással vészelték át a kritikus időszakot. A Bodrog torkolati szakaszán kialakult tartósan rossz vízminőségi állapot megítélésénél természetesen nem hagyható figyelmen kívül a Tisza visszaduzzasztó hatása sem. A csökkent oldott oxigén tartalom itt sem járt együtt az oxigénfogyasztás növekedésével. A tápanyag háztartási mutatók sem utaltak jelentősebb szennyeződésre. A Tisza vízminősége A Tisza Tokaj, Polgár és Tiszafüred szelvényekben elvégzett vizsgálatai azt mutatták, hogy július 25-től augusztus 6-ig folyamatosan csökkentek az oldott oxigén értékek. Ugyanakkor a hossz-szelvény mentén a folyásirányban haladva is egyre alacsonyabbak voltak a minimum koncetrációk: Tokajnál 3,0 mg/l, Polgárnál 2,5 mg/l, Tiszafürednél 2,3 mg/l (5.sz.táblázat). 6
Tokajnál egy héten keresztül, Polgárnál és Tiszafürednél pedig két héten át volt 4,0 mg/l alatti (egy hétig >3,0 mg/l) az oldott oxigén tartalom, ami IV.-V. osztályú szennyezett, erősen szennyezett víznek felel meg (5.grafikon). Az oldott oxigén deficit a Tisza esetében sem járt együtt az oxigénfogyasztás növekedésével. A tápanyag háztartási mutatók az átlagos értéken alakultak, csupán az ortofoszfát tekintetében mértek egy-egy kiugróan magas, az előző napit többszörösen meghaladó értéket. A pontosabb kép kialakítása érdekében a Tiszán valamennyi szelvényben végeztek keresztszelvény és mélységi vizsgálatokat is, melyek Rakamaznál hullámtéri vizsgálatokkal is kiegészültek. A keresztszelvény vizsgálatok Tokaj közúti híd szelvényében jól mutatták a Bodrog alacsonyabb oldott oxigén tartalmának a hatását. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy már a folyó felső szakaszáról is alacsony oldott oxigén tartalmú víz érkezett. A bal-parton mért magasabb oxigén koncentrációk pedig azt mutatták, hogy kezdetben a bal-parti hullámtéren jobb minőségű volt a víz. A mélységi minták vizsgálatai jól mutatták, hogy a felszíni réteghez viszonyítottan magasabb oldott oxigén tartalom volt jellemző minden szelvényben, amire a kétnapos biológiai oxigénigény (BOI2) vizsgálatok sem adtak magyarázatot. A felszíni és mélyebb rétegek kiegyenlítődése csak az árhullám levonulását követően állt helyre. A biológiai vizsgálatok szegényes összetételű, alacsony népességű mikroszkópikus élővilág jelenlétét mutatták. A klorofill-a tartalom általánosságban 10 mg/m3 körüli értéket mutatott. Az árhullám levonulásakor a hullámtéri vízminták oldott oxigén tartalma algaszáma és kémiai oxigénigényben mért szerves anyag tartalma magasabb volt, mint a mederben levő vízé. Az árhullám levonulását követően a hullámtéri víz oxigén tartalma a korábban mérthez képest számottevően romlott. A kezdeti nagy alganépesség zuhanásszerűen csökkent, a klorofill-a érték a már említett 10 mg/l értéken állandósult. Ugyanakkor sajátos algaegyüttesek alakultak ki az egyes morotvákban, amelyek a hőmérsékleti rétegződéssel, aerobanaerob zónák kialakulásával, az alganépesség pusztulásával magyarázható. Meg kell jegyezni: az 1970. évi árvízi időszakban (V. VI. hó) oldott oxigén hiányos állapot nem alakult ki, ugyanakkor a víz oxigénfogyasztásban mért szerves szennyezettsége jóval magasabb volt. 1998 nyarán a fenti megállapítások megerősítést nyertek. Július közepén jelentős árhullám vonult le a Bodrogon. Apadó ágban július 27-én Tokajnál az oldott oxigén tartalom 1,3 mg/l-re (17 tel. %) csökkent. A vizsgálatok azt mutatták, hogy már a határszelvényt átlépő víznek is alacsony volt az oldott oxigén tartalma (4,3 mg/l, 50 tel.%), mely a hossz-szelvény mentén haladva a torkolatig tovább csökkent. A oxigénfogyasztásban (KOIcr) mért szerves szennyezettség 22-39 mg/l között változott, ami azt mutatta, hogy a vízben jelentős mennyiségű rothadó képes szerves anyag volt jelen, amelynek bomlása fokozott oxigénelvonással járt együtt. A biológiai mutatók közül az algaszám 1,43 – 2,9 millió egyed/liter, a klorofill-a tartalom 13,2 – 17,5 mg/m3 volt, az évszakra jellemző értéken alakult. Vízminőség javulás csak augusztus közepén következett be. A vízminőség-romlás az 1980. nyári árvíz vízminőségi tapasztalatait igazolta vissza. A Bodrog vízgyűjtőjén az év első felében lehullott nagy mennyiségű csapadék, a belvizek és a többszöri árhullám hatására a nyár végére oldott oxigén csökkenésben mutatkozó vízminőség romlást eredményezett. Az elöntött területeken a dús növényi vegetáció rothadásnak indult, ami a víz oxigén tartalmát felemésztette. Az árvízszint csökkenésével a mederbe visszahúzódó víz az oldott és lebegő szerves anyagokat magával vitte, az oxigén elvonás a 7
főmederben is tovább folytatódott. Hasonló jelenségek játszódtak le a folyó szlovák vízgyűjtőjén is, mivel a víz a határszelvénybe már csökkent oxigén tartalommal érkezett. Az intenzív szerves anyag bomlási folyamatokkal a fotoszintetikus oxigéntermelés és a légkörből történő oxigénfelvétel már nem tudott egyensúlyt tartani, az oldott oxigén a torkolatig az ökológiai szempontból kritikus 3mg/l alá csökkent. Összefoglalva: A tavaszi és a téli árvizek általában az áradásos vízre jellemző szennyezettséggel vonulnak le, ezt a citált esetek elemzése is alátámasztotta. 1980-at megelőzően nyári árvizekről nem voltak – kellő mélységű és részletességű – vizsgálatok ill. vízminőségi adatok. Az akkor nyert adatok és tapasztalatok jó viszonyítást tesznek lehetővé hasonló nagyságrendű árvizek és belvizek, várható környezeti, vízvédelmi hatását illetően. Az árhullám levonulását figyelembe véve megállapítható, hogy a vízfolyásokban az áradás megindulásával egyidejűleg a területi bemosódások következtében az áradásos vízre jellemző szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnőtt a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak. A biokémiai folyamatok következtében másodlagos szennyező hatások (alga túlprodukcó, degradáció, bakteriális folyamatok, aerob és anaerob lebomlás oxigénhiány, kénhidrogén képződés) lépnek fel. Az oldott oxigén felszínen és mélységben mutatkozó különbözősége, rétegződése magyarázatot ad arra, hogy miért nem következett be halpusztulás. A belvízelvezető csatornákból a befogadókba vezetett kedvezőtlen minőségű vizek a nagy puffer kapacitás következtében számottevő vízminőség romlást nem okoztak. A Tisza és a Bodrog felső szakaszáról árvízi vizsgálatok nem álltak rendelkezésre, így átfogó kép az árvízi vízminőség lefutásáról nem volt kialakítható, de az nagy biztonsággal feltételezhető, hogy a kedvezőtlen környezeti, vízminőségi hatások területünkön szuperponálódtak. Az elvégzett mélységi, keresztszelvény és hullámtéri vizsgálatok eredményei pedig azt igazolták, hogy az árvízi vízminőség változások teljesebb körű megismerése, az ok okozati összefüggések feltárása szempontjából ezek nem mellőzhetőek.
Sallai Ferenc
Felhasznált irodalom: 1./ÉVÍZIG: Összefoglaló jelentés az 1980. július 25. és augusztus 19. között végzett ár-és belvízi vízminőségvédelmi munkákról, Miskolc,1980. 2./ Sallai F.: Árvízi vízminőség-romlás a Bodrogon, Új Kör-Kép 1998. szeptember október 3./ ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 1998. november-decemberi árvízi vízminőségi ellenőrző vizsgálatokról, Miskolc, 1998. december 4./ Sallai F.: Árvízi vízminőség-ellenőrző vizsgálatok, Új Kör-Kép, 1998. november-december 5./ ÉMI-KÖFE: Összefoglaló jelentés az 1999. március-áprilisi ár- és belvízi környezetvédelmi kárelhárításról, Miskolc,1999. április 6./ Sallai F.: A rendkívüli ár- és belvízi helyzet környezetvédelmi hatásai, Új KÖR-KÉP 1999.márciu-áprilisi szám
A Bodrogközi belvízi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l) IV.
3,5 3 2,5 2 1,5
1.ábra
V.
1 0,5 0
A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l)
50 40 30
V.
20 IV.
10 III.
0
3,5 3
A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatorna NH4-N tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l)
2,5
V.
2 1,5 1 0,5
IV.
III.
0
2000
A Bodrogközi belvízvédelmi főcsatornák összes P tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (µg/l)
1500 V. 1000 IV.
500 III.
0
II.
F.berecki főcs.
Ricsei főcs.
T.karádi főcs.
Törökéri főcs.
A Taktaközi belvízi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 1980. július 28. és augusztus 9. között (mg/l)
6 5
2.ábra
III.
4
IV.
3 2
V.
0 8 .2 7 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8
1 0
A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 1980. július 28. és augusztus 9. között (mg/l)
20 15
III.
10 II.
5
.0 7 2 8 .0 7 0 2 9 .0 7 3 .0 7 3 1 .0 8 1 .0 8 2 .0 8 3 .0 8 4 .0 8 5 .0 8 6 .0 8 7 .0 8 .9 8
I.
0
3,5
A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák NH4 -N tartalmának változása 1980. július 28. és augusztus 9. között (mg/l)
3
V.
2,5 2 IV.
1,5 1
III. II.
.0 7 8 2 .0 7 0 9 2 .0 7 3 .0 7 1 3 .0 8 1 .0 8 2 .0 8 3 .0 8 4 .0 8 5 .0 8 6 .0 8 7 .0 8 .9 8
0,5 0
2500 2000
A Taktaközi belvízvédelmi főcsatornák összes P tartalmának változása 1980. július 28. és augusztus 9. között (µg/l)
1500
V.
1000 IV.
500
0 8 .2 7 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8
III.
0
Taktaközi főcs.
T.földvári főcs.
Prügyi főcs.
A Dél-borsodi főcsatornák oldott oxigén tartalmának változása 1980. július 29. és augusztus 9. között (mg/l) II.
7 6 5
3.ábra
III.
4 3
IV.
2 V.
7 9 .2 0 0 .3 7 1 .3 7 0 1 .0 8 2 .0 8 3 .0 8 4 .0 8 5 .0 8 6 .0 8 7 .0 8 .0 8 9 .0 8
1 0
A Dél-borsodi főcsatornák szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 1980. július 29. és augusztus 9. között (mg/l)
100 80 60
V.
40 20
IV.
0 9 .2 7 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 . 8 0 .9 8 0
III.
0
5
A Dél-borsodi főcsatornák NH 4-N tartalmának változása 1980. július 28. és augusztus 9. között (mg/l)
4 3
IV.
2 1
III.
0 9 .2 7 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 . 8 0 .9 8 0
II.
0
5000
A Dél-borsodi főcsatornák összes P tartalmának változása 1980. július 29. és augusztus 9. között (µg/l)
4000 3000
V.
2000 1000
IV.
III.
0 9 .2 7 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 . 8 0 .9 8 0 0
Hejő főcs.
T.bábolnai főcs.
Tiszavalki főcs
A Bodrog oldott oxigén tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l)
8 7 6 5 4 3 2 1 0
4.ábra
II. III. IV.
0 5 .2 7 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8 .1 8 0 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0
V.
A Bodrog szervesanyag tartalmának (KOI-p) változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l)
14 12
III.
10 8 6
II.
4 I.
0 5 .2 7 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8 .1 8 0 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0 9 .1 8 0
2 0
2
A Bodrog NH4-N tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l)
1,5 IV.
1
III.
0,5
II.
7 5 .2 0 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 0 .3 7 1 .3 7 0 1 .0 8 2 .0 8 3 .0 8 4 .0 8 5 .0 8 6 .0 8 7 .0 8 .0 8 9 .0 8 0 .1 8 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0 9 .1 8 0
I.
0
600
A Bodrog összes P tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (µg/l)
500 IV. 400 300
III.
200
II. I.
0 5 .2 7 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8 .1 8 0 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0 9 .1 8 0
100 0
Sárospatak
Tokaj
A Tisza oldott oxigén tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l)
8 7 6 5 4 3 2 1 0
I.
5.ábra
II. III.
0 5 .2 7 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8 .1 8 0 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0 9 .1 8 0
V.
A Tisza szervesanyag tartalmának (KOI -p) változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l)
20
IV.
15
III. 10
II.
5
0 5 .2 7 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8 .1 8 0 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0 9 .1 8 0
I.
0
1
A Tisza NH4-N tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (mg/l) IV.
0,8 0,6
III.
0,4 II. 0,2
0 5 .2 7 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8 .1 8 0 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0 9 .1 8 0
I.
0
1000
A Tisza összes P tartalmának változása 1980. július 25. és augusztus 19. között (µg/l)
800 600
IV.
400 III. II. I.
0 5 .2 7 6 .2 7 0 .2 7 0 8 .2 7 0 9 .2 7 0 .3 7 0 1 .3 7 0 .1 8 0 .2 8 0 .3 8 0 .4 8 0 .5 8 0 .6 8 0 .7 8 0 .0 8 0 .9 8 .1 8 0 .1 8 0 2 .1 8 0 3 .1 8 0 4 .1 8 0 5 .1 8 0 6 .1 8 0 7 .1 8 0 .1 8 0 9 .1 8 0
200 0
Tokaj
Polgár
Tiszafüred
