A felsőoktatást célzó programok értékelése

A felsőoktatást célzó programok értékelése Esettanulmányok értékelési zárójelentés II. kötet

2013. február 28.

Készítette: Mike Károly [HÉTFA 7. LOT] vezető értékelő Magyari Donát [HÉTFA 7. LOT] Remete Zsuzsa [HÉTFA 7. LOT] Szalai Péter [HÉTFA 7. LOT] Csite András [HÉTFA 7. LOT, cégjegyzésre jogosult hivatalos képviselő] és Prókai Orsolya [Revita 2. LOT] Szerepi Anna [Revita 2. LOT] Ábrahám Katalin [Revita 2. LOT]

www.ujszechenyiterv.gov.hu

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................................................................2 1.

Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem .................................................................................3

2.

Debreceni Egyetem ............................................................................................................................................... 32

3.

Edutus Főiskola ...................................................................................................................................................... 65

4.

Eszterházy Károly Főiskola ............................................................................................................................... 88

5.

Eötvös Loránd Tudományegyetem ............................................................................................................. 118

6.

Kecskeméti Főiskola.......................................................................................................................................... 147

7.

Miskolci Egyetem................................................................................................................................................ 174

8.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem ............................................................................................................. 200

9.

Pécsi Tudományegyetem ................................................................................................................................ 224

10.

Széchenyi István Egyetem ........................................................................................................................ 250

11. A felsőoktatásban zajló EU-s társfinanszírozású K+F projektek ágazati értékelése az Eötvös Loránd Tudományegyetem intézményi gyakorlatában ................................................................ 276 12. A felsőoktatásban zajló EU-s társfinanszírozású K+F projektek ágazati értékelése a Debreceni Egyetem intézményi gyakorlatában............................................................................................... 288 13. A felsőoktatásban zajló EU-s társfinanszírozású K+F projektek ágazati értékelése a Széchenyi István Egyetem intézményi gyakorlatában ................................................................................. 305

2


1. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem1 Vezetői összefoglaló A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME) elsődleges stratégiai célkitűzése, hogy az eddigi szolgáltatásait magasabb színvonalon nyújtsa. Ezt nem új, látványos fejlesztésekkel kívánja elérni, így jelentős bővítést nem terveznek a létszámok, a K+F+I tevékenységek, sem a létesítményeik tekintetében, hanem az eddigi tevékenységeket szeretné jobb minőségben biztosítani. A képzés magas minősége, naprakészsége kiemelkedő jelentőségű stratégiai kérdés az Egyetem számára. Ennek érdekében az intézményben produktív a tananyagírás és a fiatalok kutatásokba való bevonása. Ugyanakkor a humán erőforrás intézményben tartása sok esetben nehéz, mert magas a piaci értékük. A fiatalok bevonásában, az oktatók és kutatók megtartásában szerepe van a pályázatoknak is, viszont ezek még nagyobb segítséget jelentenének, ha kiszámíthatóvá válnának. Kutatás-fejlesztési tevékenységben az Egyetem kiemelkedik a magyar felsőoktatási mezőnyből. Ennek ellenére fontosnak tartja a kutatási eredményeinek a jelenleginél jóval hatékonyabb hasznosítását. Célként tűzték ki az intézményi K+F+I stratégia elkészítését, az innovációs és tudástranszfer folyamatok korszerűsítését. Bár jellemző a vállalatokkal való együttműködés, az ipari megbízások többsége alkalmazott jellegű, csak kis mértékben indukál általánosan hasznosítható eredményeket. Ennek egyik fontos oka, hogy a pályázati rendszer nem fogja át az innovációs lánc egészét: az alapkutatás után következő kísérleti fejlesztési fázis alulfinanszírozott. Ugyanakkor a TÁMOP- pályázatok érzékelt hozadéka, hogy a szétaprózódott projektek helyett megjelentek a nagyobb volumenű kutatási projektek, amelyek az ipari szereplőkkel is nagyobb lélegzetvételű kooperációt tesznek lehetővé. A BME pályázatoktól függetlenül tűzi ki céljait, tervezi stratégiáját, de ezekhez az intézmény egységeinek nagy része igyekszik pályázati forrást keresni – a források szűkülése miatt várhatóan növekvő mértékben. Többségében tehát aktívan pályáznak, bár jelenleg kevés a pályázati lehetőség a Közép-magyarországi régió felsőoktatási intézményei számára. Ezen belül is az infrastruktúra-fejlesztés a legkevésbé támogatott terület. Az infrastrukturális pályázatoknak nagy szerepük van a működésben, fejlődésben, a felújítást, eszközbeszerzést lehetővé tevő projektek lényeges segítséget jelentettek. Ha az intézmény szabadon dönthetett volna a pályázati források felhasználásról, sokkal nagyobb összeget fordított volna az eszközbeszerzésre és kevesebbet a bérekre. A legnagyobb volumenű, jelentőségű pályázat az intézmény számára a TÁMOP 4.2.1 projekt. Számos eredménye mellett lényeges előrelépést jelent a horizontális belső együttműködés előmozdításában. Az intézmény hatékonyságának növeléséhez hozzájárul a kollégák, kutatócsoportok, illetve karok közötti kooperáció. Megfogalmazódott a külső, felsőoktatási

1

Készítette a Revita Alapítvány.

3


intézmények közötti együttműködés fejlesztése is. Ezt segíti elő a BME kezdeményezésére alapított Felsőoktatási Technológiatranszfer Fórum, mely a felsősoktatási intézményekben lezárult technológiatranszfer pályázatokból született eredmények közös használatát, regionális technológiatranszfer hálózat kialakítását és a hasznosítások felgyorsítását célozza meg. A BME erősen decentralizált intézmény. Sajátos gazdasági modellt működtet, költség elszámolási rendszere rendkívül alapos, átlátható. Az egyes karok gazdasági felelőssége valós és jól definiált. Ez egy olyan teljesítményösztönző rendszer, amely sok szempontból a minőség fejlesztését szolgálja, és ezáltal a pályázati források hatékony, eredményes belső felhasználását is támogatja.

1.1 Az intézmény bemutatása: képzési-kutatási profilja, helye a magyar és nemzetközi felsőoktatásban, az ország és a régió gazdaságában A BME a felsőoktatási intézmények között a széles profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemek klaszterébe sorolható.2 Ezen intézmények jelentős mester és doktori képzést folytatnak, magas a hallgatói létszámuk, ennek velejárójaként a szakok és az egyes szintek kínálata is magas. A hallgatók az egész országból érkeznek, a regionalitás kevéssé érvényesül, emellett a hallgatóság jellemzően a tipikus hallgatói életkori körből kerül ki. Magasnak tekinthető ezen intézmények publikációs tevékenysége és kutatási bevétele. A BME jelenleg nyolc képzési területen, a következő karokon végez oktatási tevékenységet: Építőmérnöki Kar (ÉMK), Gépészmérnöki Kar (GPK), Építészmérnöki Kar (ÉPK), Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK), Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KSK), Természettudományi Kar (TTK), Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK). Az oktatásban – hagyományainak megfelelően – biztosítja az elmélet és a gyakorlat egységét, azaz a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. 20 alapképzési, egy osztatlan és 42 mesterképzési szakon, 14 doktori iskolában, valamint az aktuális képzési igényekhez illeszkedően számos szakirányú továbbképzési szakon kínál képzési programokat. 2004-től az egyetem főiskolai és egyetemi alap-, osztatlan- és mesterképzésein tanulók összesített létszáma átlagosan évi 1,5%-kal növekedett, melyen belül az államilag támogatottak aránya szintén folyamatosan nőtt.3 Az egy teljes állású egyetemi oktatóra eső államilag támogatott hallgatók száma 2011-ben 14 fő. A szakirányú továbbképzések és a doktori képzés

Az 1987-ben beindult informatika szak jelentős térnyerésének eredményeképpen a Villamosmérnöki Kar 1992 szeptemberétől Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét. A másik – sokkal jelentősebb – változást a Természet- és Társadalomtudományi Kar létrehozása jelentette. Az 1987-ben megalakult karhoz a korábban Központi Oktatási Egységeknek nevezett, a hallgatók általános képzésében résztvevő, több kar diákjait is oktató szervezeti egységek tartoztak. Az eddigi legutolsó kari struktúrát érintő szervezeti változás is ehhez a karhoz fűződik, ugyanis 1998-ban Természettudományi, illetve Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar néven kettévált. A kari struktúrában bekövetkezett változás az intézmény elnevezésében is megmutatkozott, 2000. január 1-jétől az egyetem új neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 2

A BME az elmúlt 11 évben közel 45%-kal növelte a nappali alap- és osztatlan képzéseire felvett állami hallgatók számát. 3

4


hallgatóival együtt a 2011. év végén a BME hallgatóinak száma kb. 24 ezer. A hallgatói létszámnövekedés egyrészről a nappali tagozatra felvett hallgatók számának növekedésével, másrészről a képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának növekedésével (2007. és 2011. között 11%-ról 17,6%-ra nőtt) magyarázható. 2011-ben az egyetem rendelkezésére álló támogatott mesterképzéses férőhelyeknek csupán 63%-át sikerült betölteni. A levelező tagozatos doktoranduszok számának csökkenése miatt csökkent a doktoranduszok összlétszáma (2011 októberében 515 fő), ezzel párhuzamosan nőtt a nappali tagozatosok, valamint az államilag támogatottak aránya. A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya csökkent (2,1%), hazai összehasonlításban elmarad a tudományegyetemek és a kisebb, speciális (művészeti, egyházi, rendvédelmi) képzést nyújtó intézmények arányaitól is. Az intézmény első helyes jelentkezőinek 44%-a a Közép-magyarországi régióból származik, emellett a Nyugat-Magyarországról és a külföldről érkezők reprezentáltak még némileg felül. A többi régió jelentkezői arányosan oszlanak meg a felvételizők között. Megyei szinten is a régiókra jellemző tendenciák érvényesülnek, Pest és a nyugati megyék felülreprezentáltsága mellett a megyei arányok nagyjából az országos megoszlásnak megfelelően alakulnak. A BME diploma statisztikailag az átlagnál magasabb jövedelmet biztosít már a pályakezdők számára is.4 Az intézményben 2008-ban és 2010-ben végzettek munkanélküliségi aránya (4,8%) is sokkal kedvezőbb a régióban végzett összes felsőfokú végzettségűhöz képest (7,2%). Karonkénti bontásban viszont változatos a képzés munkaerő-piaci megfelelőssége. 2011-es adatok alapján az ÉPK-n és az ÉMK-n végzettek munkanélküliségi rátája (15,8% és 9,9%) magasabb a képzési területen végzettek országos átlagához (7,6%) viszonyítva, és a felsőfokú végzettségűek régiós átlagához (7,2%) képest is. A többi kar esetében a munkanélküliek aránya kevesebb az átlagosnál (GTK 5,7%, VBK 5,4%, KSK 2,9%, GPK 2,3%), a legalacsonyabb pedig a VIK-en végezettek esetében (0,4%). A 2012-es Felvi rangsorokban a BME a hallgatók kiválósága rang5 szerint az 1., oktatók kiválósága rang alapján a 20., így összességében a 44 intézmény közül a 9. helyen áll. A BME előkelő helyeken szerepel a legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorokban is, természettudományi kategóriában a 359. helyet érte el6. A webes jelenlét alapján értékelő Webometrics rangsorban a 301. helyen áll, ezzel a legjobb magyar egyetem, eredménye pedig jobb, mint a tavalyi helyezése. A BME a hazai felsőoktatás egyik vezető kutatóegyeteme. Hat tudományterületen és 31 tudományágban folyik tudományos kutatás. Az MTA kutatóintézeti hálózata és az egyetemek közötti kapcsolatok erősítése céljából a karokon 12 MTA Kutatócsoport működik, teljes munkaidőben pedig 27 akadémikus és 122 MTA doktora fokozattal rendelkező oktató és kutató

A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak 2011. január-június havi bruttó átlagkeresetének (332.726 Ft) és a BME-n 2010-ben végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetének (348.504 Ft) összevetése alapján. A 2008-ben végzettek júniusi havi bruttó átlagkeresete ugyanekkor már 434.544 Ft. 4

A hallgatók kiválósága rang az elsőhelyes jelentkezők száma, felvettek pontátlaga, nyelvvizsgával felvettek és középiskolai versenyen helyezettek száma alapján áll fel, az oktatók kiválósága rangot pedig a tudományos fokozattal rendelkező oktatókra jutó hallgatók száma és a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma határozza meg. 5

6

A Quacquarelli Symonds (QS) oktatással foglalkozó cég teszi közzé évente a világ legjobb egyetemeinek listáját.

5


dolgozik az egyetemen. Az intézményben a minősített oktatók és kutatók aránya 65%.7 A kutatás-fejlesztés szervezeti keretrendszere a kari tanszékekre és tudásközpontokra alapozott, a tudásközpontok egy-egy kar gesztorsága alatt végzik tevékenységüket. A BME 2010-ben kutatóegyetemi címet nyert el, programjának kiemelt területei a fenntartható energetika, a járműtechnika, közlekedés és logisztika, a biotechnológia, egészség- és környezetvédelem, az intelligens környezetek és e-technológiák, valamint a nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány. Többféle módon hasznosítja kutatási-fejlesztési termékeit az intézmény. Jellemzően ipari partnereivel köt szerződéseket, melyekben ellenértékért átengedi a létrehozott intellektuális vagyonelemeit. Továbbá a karok igyekeznek olyan hasznosító vállalkozásokat létrehozni, melyekben a kar szervezetét leképezhetik annak érdekében, hogy a vállalkozás illeszkedjen a kar célkitűzéseihez.8 Az Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft. a BME és a XI. Kerületi Önkormányzat közös tulajdonában álló vállalkozás, melynek elsődleges célja, hogy segítse az Egyetem innovációs tevékenységének üzleti hasznosítását, lehetőség szerint bevonva kerületi vállalkozásokat. A BME egyik stratégiai tényezője nemzetközi kapcsolatrendszere. Elsősorban olyan jellegű nemzetközi kapcsolatok építésére törekszik,9 amelyek előmozdítják a kutatási és oktatási tapasztalatok és bevételek szerzését, valamint a hallgatói mobilitás különböző formáinak kibontakozását. A 2008-2011. időszakban a kiutazó hallgatók száma 30%-kal nőtt, a kiutazó oktatók száma 28%-kal csökkent.10 Bár a BME nemcsak országos, hanem a határon túlra is átnyúló merítési bázissal rendelkezik, 2007 óta a külföldi hallgatók létszáma folyamatosan csökken, részarányuk 4%,11 amely elmarad az országos (4,8%) és az európai átlagtól (7,5%). Az egyetem angol nyelvű képzéseiben részt vevők által felvett kreditek féléves száma 2007-ről 2010-re 22,7%-kal nőtt (miközben a hallgatók létszáma 11,5%-kal csökkent), és a magyar nyelvű képzésekben is egyre több olyan kreditet vettek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás.12 2007 és 2010 között 9,5%-ról 10,4%-ra nőtt az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeinek aránya, 2011-ben (szeptemberig) ez több mint 2 milliárd forint. Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy az ÉPK és a VIK az összes saját bevételben mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen felülreprezentált, míg a GTK és a KSK jelentősen alulreprezentált. A nemzetközi forrásból finanszírozott pályázatokban az egyetem sikeres, ezen pályázatok átlagosan 60%-a részesül

A minősített teljes munkaidős oktatók aránya 71%, a minősített teljes munkaidős kutatók aránya 23%. (Az oktatók létszáma 2011-ben 1089 fő, oktatók-kutatók együttesen 1205 fő, az összes alkalmazott létszáma pedig 1939 fő.) 7

8

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar ilyen úttörő kezdeményezése a VIKING Zrt.

9

Nemzetközi intézményi együttműködéseinek száma 191, melyből 75 Európán kívüli intézmény.

A 2010/2011. tavaszi félévében 29 oktató és 130 hallgató vett részt Erasmus, CEEPUS illetve részképzési programokban. 10

2011-ben a magyar hallgatók létszáma 23036 fő, külföldi hallgatóké 964 fő. A határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Irán, Ciprus, Franciaország, Spanyolország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Törökország, Nigéria, Németország, Görögország és Portugália azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 15 fő tanult évente a BME-n az elmúlt években. 11

12

A legalább egy tárgyat idegen nyelven hallgatók száma 2,5-szeresére nőtt.

6


támogatásban, míg a hazai pályázatok esetén átlagosan csak 40%-os a támogatás aránya. 2011 szeptemberéig13 49 db EU 7. KTF és egyéb EU-s, nemzetközi pályázat került benyújtásra.

1.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása a 2007-12 időszakra vonatkozóan 1.2.1 Az intézmény stratégiája „A BME, mint a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, a kutatást, fejlesztést és innovációt, valamint a tudományos minősítést a műszaki- és természettudományokban és a gazdaság- és társadalomtudományok egyes területein.” A BME küldetésnyilatkozatában kiemelt cél, hogy olyan magas szintű tudást és magas presztízsű diplomát biztosítson,14 amely nemcsak a hazai, hanem a közép- és kelet-európai munkaerőpiacon is az egyik legkeresettebb legyen. Az Egyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudomány művelése, a tudományos kutatás, alkotás, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. Célja, hogy meghatározó szerepet játsszon a kutatás-fejlesztésben és érzékelhetően járuljon hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez. Feladatának tekinti nemzetközi kapcsolatainak ápolását, annak érdekében, hogy oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak szaktudása és nemzetközi elismertsége tovább növekedjen. A BME, mint a magyar tudományos, műszaki és gazdasági élet egyik központja, szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai szervezetekkel és a gazdasági szférával, és a hangsúlyt a kölcsönös előnyök kihasználására fekteti. A magyar felsőoktatás más intézményeivel harmonikus munkakapcsolatok kiépítésére törekszik. A BME küldetésével összhangban Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazza „A Jövő Műegyeteme” programot, amely a 2012-2016-as időszakra összefoglalja az elérni kívánt globális célokat. Az időszak végére összességében egy jobban működő, magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtó intézmény kíván lenni, amely „a fenntartója által biztosított eszközök és mozgástér kiaknázása révén küldetését a tőle az akkor elvárt színvonalon teljesíti”. Ennek részeként megfogalmazza, hogy olyan mechanizmusokat működtet, amelyek az értéktermelést illetően az Egyetemet növekedési pályán tartják. Ez várhatóan szellemi és anyagi javainak, képességeinek bővülését eredményezi, ez pedig biztosítja, hogy szakterületein vezető, nemzetközileg elismert felsőoktatási intézmény legyen. Ugyanakkor a közelmúltban végrehajtott szervezeti, működési és gazdálkodási reformok miatt a célok megvalósítását amellett képzelik el, hogy hallgatói és munkavállalói létszámban, a K+F+I tevékenység

A rendelkezésre álló dokumentum (56_nemzetköziesség_2011, http://www.bme.hu) 2011 szeptemberéig tartalmazza a vonatkozó adatokat. 13

A minőség olyannyira prioritást jelent, hogy nem fognak a meghatározott magas pontszámok alatt hallgatókat felvenni akkor sem, ha ez a költségvetési elvonások következtében érezhető anyagi veszteséget jelent az Egyetem számára.

14

7


volumenében, valamint a létesítmények méretében számottevő növekedést nem terveznek,15 a karok és egyéb szervezetek szerkezetén változtatni nem kívánnak. Az oktatás terén a minőség további javítása érdekében tartalmi, módszertani és oktatásszervezési, valamint oktatási infrastruktúra-fejlesztéseket kíván végrehajtani, a képzések vezetése kapcsán a középpontba a vevőközpontúságot, a munkatársak elkötelezettségét, valamint a folyamatok folyamatos javítását állítja. A középiskolákkal még intenzívebb kapcsolat kiépítésével arra törekszik, hogy szakterületeit a fiatalokkal jobban megismertesse, népszerűbbé tegye, ezáltal a legtehetségesebbeket vonzza a BME-re. Kiemelt prioritást élvez a nemzetközi hallgatói csereprogramok rendszerének, és ezen belül a hallgatói mobilitást segítő, idegen nyelven folyó képzés feltételeinek biztosítása. Ezért a jól szervezett hallgatói programok mellett a BME oktatócserékkel, az idegen nyelven is előadóképes munkatársak számának növelésével, és az angol nyelvű képzések marketingjének erősítésével is törekszik a javulásra. A BME küldetésének megfelelően fokozott figyelmet fordít a K+F+I tevékenysége eredményeinek hasznosítására, eszközöket és befogadó környezetet nyújt a BME és a gazdaság szereplőinek kölcsönösen előnyös kooperációjához, továbbá törekszik K+F+I tevékenysége nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítésére. A BME a kutatóegyetemi TÁMOP 4.2.1-es program keretében készítette el átfogó kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, mely négy fő kérdéskört érint: humánerőforrás-fejlesztési stratégia, infrastruktúra-fejlesztési stratégia, kiemelt kutatási területek fejlesztési stratégiája, a tudományos eredmények hasznosítási terve. A humánerőforrás-fejlesztési stratégia a szellemi potenciál fejlesztésére koncentrál, középpontjában a minőség áll. Az ezzel kapcsolatos konkrét feladatok jelentős részben a tanszékek, intézetek fejlesztési feladatai, továbbá a tehetséggondozás és az erre épülő utánpótlás nevelés (fontos eleme a vezetői utánpótlás is, elsősorban a tanszékvezetési, illetve szakmai projektvezetői feladatok kapcsán) tartozik ide. A kutatási-fejlesztési infrastruktúra hatékony kihasználása és eredményes fejleszthetősége érdekében elengedhetetlen a meglévő eszközök felmérése, közösségi használatának megszervezése, a laborok fejlesztési terveinek összehangolása, a központi forrásszerző tevékenység fejlesztése, a kompetencia alapú és projektorientált működtetés kereteinek kidolgozása. Az intézmény K+F+I rendszerének szakmai modernizációs programja az öt kiemelt kutatási terület (lásd 1. rész, 6. oldal) kijelölésével indult el, melyek külön-külön részletes K+F+I stratégiai programot dolgoztak ki. A tudományos eredmények hasznosítása kapcsán cél a kutatási együttműködések különböző szintjeinek fejlesztése, valamint a szellemi tulajdonkezelés és hasznosítás, ennek részeként pedig a tudás és technológiatranszfer gyakorlatának átalakítása és modernizálása a szemléletmód fejlesztésével, a szakmai támogatás hozzáférhetővé tételével, valamint a gazdasági kockázatot legalább részben kezelni képes működési mechanizmusok kialakításával. A BME, képesség- és szolgáltatásfejlesztési céljainak elérése érdekében, kutatóegyetemi, oktatási-kutatási valamint minőségfejlesztési feladataihoz kapcsolódóan horizontális programokat is működtet a szükségesnek ítélt működési vetületek mentén. Jelenleg ezek a tehetséggondozás, oktatói-kutatói utánpótlás, képzők képzése, intézményi kapcsolatok, idegen

Az oktató, kutató bázis nélkülözhetetlen a továbblépéshez, ezért nem terveznek létszámleépítést, hanem a továbbiakban is meg akarják teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a meglévő létszámot és színvonalat biztosítani tudják. 15

8


nyelvű képzés, oktatási-kutatási infrastruktúra-fejlesztés, K+F+I környezet fejlesztés és K+F+I minőségbiztosítás. A BME kiemelt hangsúlyt fektet az egyetemen belüli és az egyetemközi együttműködésekre, a hallgatókkal, és hallgatói önkormányzattal való tartalmas kooperációra, az intézményi szintű kapcsolatok (MTA és intézetei, iparvállalatok kutató-fejlesztő helyei, kamarák, tudományos egyesületek stb.) fejlesztésére, a gazdaság szereplőivel közös projektekre, valamint a nemzetközi kapcsolatokra. A felsőoktatási törvény, a gazdasági helyzet és a finanszírozás változása 16 következtében a következő évek nehezen tervezhetők, ezért gazdálkodás szempontjából stratégiai kérdés az Egyetem jövőjének fenntartása. Elsőrendű feladat az „új gazdálkodási helyzethez való alkalmazkodás és a minőség ellentmondásában a helyes utat megtalálni”. Egy ilyen időszakban „sokkal inkább szükséges a működés fundamentumainak rögzítése, tervezése”, melynek érdekében meghatározásra kerültek magas prioritású, a kiegyensúlyozott alapszintű működéshez feltétlenül szükségesek elemek, mint például a kari gazdálkodási stabilitás megőrzése vagy a létesítmények állapotának megőrzése.

1.2.2 A pályázatos projektek összetétele, volumene a 2007 és 2012 közötti időszakban17 A BME elnyert ÚMFT/ÚSZT pályázatainak összetétele konstrukciónként 2012. augusztus 17-i adatok alapján

Az ez évi megszorítások is nehézséget jelentettek, az utolsó két hónapban egy 669 millió forintos csökkentés miatt már a személyi bérekhez is hozzá kellett nyúlni, de elbocsátások egyelőre nem voltak. A következő évben további változások várhatók, a hallgatói létszámok csökkenése mellett a finanszírozási rendszer is megváltozik, de ezzel kapcsolatban még sok tényező bizonytalan. 16

17

Az elemzés 2012. augusztus 17-i adatok alapján készült.

9


A BME az ÚMFT/ÚSZT források közül KMOP, KEOP és TÁMOP pályázatokat nyújtott be és nyert. Az összes pályázat alig több mint negyedét jelentik a KMOP és KEOP konstrukciók együttesen. A KMOP 4.2.1 keretében két pályázat nyert (8%), ezeken kívül pedig további négy regionális operatív programhoz tartozó pályázat kapott támogatást (9%). A pályázatok 10%-át teszi ki a két KEOP projekt összege. A TÁMOP-okon belül minden projekt a 4-es prioritáshoz tartozik, ezek jelentik a legnagyobb arányt, hiszen az összes pályázati összeg közel háromnegyedét adják. A legnagyobb részt a 4.2.1-es pályázatok képviselik, ugyanis a két program a BME pályázati összköltségének 45%-át (3.341.304.744 forint) jelenti. A pályázatok egy része (KEOP és egyes KMOP-k) energetikai fejlesztéseket támogatott, épületenergetikai fejlesztés történt az Egyetem kollégiumaiban,18 az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár épületében19 és az 'E' tanulmányi épületben.20 Szintén a környezethatékonyságot szolgálta „KÖRINFO”21 program, mely egy dinamikus, on-line épülő információs rendszert valósított meg a környezettudatos döntéshozatal szolgálatában. Tudáshasznosulás, illetve tudástranszfer fejlesztését célozta két projekt is. Az egyik22 a tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítására, fejlesztésére fókuszált (mint tudásbázis, potenciál felmérése; vonzó kutatói munkahely; versenyképes oktatás; innovatív és vállalkozói szemlélet; szellemi alkotások védelme és hasznosítása; ipari K+F partnerség, hídképzés), a másik23 célja a BME szoftver és hardverinfrastruktúrájának bővítésével az oktatási rendszer, a Neptun Hallgatói Információs Rendszer és a Műegyetemi Gazdálkodási Rendszer fejlesztése. Képzésfejlesztés valósult meg a matematikai és fizikai képzés,24 valamint a biotechnológia és bioinformatika területén.25 Két olyan projektje is volt az intézménynek, amely a digitális tananyagfejlesztés mellett a BME oktatóinak képzését célozta.26 Ezeken túl több projekt keretében történt tananyagfejlesztés: elektrotechnikai szakterületen a villamosmérnöki mesterképzésben,27 a vegyészmérnöki, biomérnöki és vegyész alapképzésben,28 informatika

18 „Épületenergetikai fejlesztések a Műegyetem kollégiumaiban” valamint „Napkollektor telepítése A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Martos Flóra és Vásárhelyi Pál Kollégiumi épületeire használati meleg víz termelési céllal” 19 „BME OMIKK (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár) épületének energetikai fejlesztése megújuló energiahordozó felhasználás növelésével” 20 „A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egry József utcai 'E' tanulmányi épületének energetikai célú modernizációja”

„Dinamikus információs rendszer a környezet-hatékony és környezettudatos döntéshozatal szolgálatában (KÖRINFO)” 21

22

„Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Műegyetemen”

„A tudáshasznosulást és a tudástranszfert, valamint az intézmény-irányítást támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése a Műegyetemen” 23

24 „Matematikai és fizikai képzés a természettudományos, a műszaki és az informatikai felsőoktatásban”, valamint „Természettudományos (matematika és fizika) képzés a műszaki és informatikai felsőoktatásban” 25

„Konzorcium a biotechnológia és bioinformatika aktív tanulásáért”

26

„Képzők képzése a BME oktatói körében” és „E-tanítási kultúra és digitális tartalomfejlesztés a BME-n”

„Elektrotechnikai mesterképzésben” 27

(villamos

energetikai)

szakirányok

10

tananyagának

kidolgozása

a

villamosmérnöki


tárgyban a Gépészmérnöki Karon,29 továbbá mesterséges intelligencia,30 lakóépületek tervezése,31 valamint épületszerkezetek tárgykörben.32 A hallgatók részére nyújtott szolgáltatások minőségének folyamatos növelése és a változó munkaerő-piaci elvárásoknak való magas szintű megfelelés érdekében karrierszolgáltatás és diplomás pályakövetési rendszer fejlesztésére is sor került.33 Tehetséggondozás kapcsán új programok beindítása történt, így például a tehetséges hallgatók számára új motivációs rendszerek kialakítása, új kutatási programok beindítása, a TDK és szakkollégiumi műhelymunka erősítése valósult meg.34 A minőségi oktatást és kutatást segítette elő az egyik KMOP 4.2.1 projekt is,35 amely támogatásából korszerű, oktatási célra fordítható laboreszközök kerülnek beszerzésre. Arra a komoly problémára kínál megoldást, hogy a végzett hallgatók gyakran csak a munkahelyükön találkoznak bizonyos jellegű mérésekkel, elemzésekkel. A végzett hallgatók munkájának hatékonysága jelentős mértékben függ attól, hogy rendelkeznek-e azokkal a gyakorlati ismeretekkel, amelyek a munkahelyükön található korszerű eszközök kezeléséhez szükségesek. Kiépítésre került továbbá egy új típusú együttműködési kapcsolati háló a Közép-magyarországi régió szakmai pedagógusképző és szakképző intézményei között,36 ahol kidolgozásra kerültek egy regionális szolgáltató és kutatóközpont szervezeti és funkcionális keretei, valamint képzési programok kifejlesztése, megvalósítása történt. A már említett TÁMOP 4.2.1 projektben nyílt lehetőség egy minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia valamint működési modell kidolgozására,37 amelynek keretében kialakításra került az öt kiemelt terület és azok stratégiai terve. Egy új diszciplína, az eto-informatika létrehozására is vállalkoztak, amely az ember és informatikai rendszerek interakciójának nemzetközileg is új paradigmáját alapozza meg.38 Végül, az ipar és az Egyetem együttműködésének javítása, az ipari kapcsolatok erősítése és az innovációs tevékenység elősegítése érdekében olyan kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzésére jött létre projekt az infokommunikáció területén, amely az elképzelések szerint üzletileg is hasznosítható szellemi alkotásokra és eredményekre vezet.39 A pályázatok egy része tehát infrastruktúra-fejlesztés, de döntő többsége – estenként infrastruktúra-fejlesztést is tartalmazó – tartalomfejlesztés. Vannak olyan projektek, amelyek

„Multidiszciplináris, modulrendszerű digitális tananyagfejlesztés a vegyészmérnöki, biomérnöki és vegyész alapképzésben” 28

29

„KMR Gépészmérnöki Karok informatikai hátterű képzési anyagai és tartalmai kidolgozása”

30

„Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach”

„Tananyagfejlesztés a lakóépületek tervezése tárgykörben, különös tekintettel a fenntartható és energiatudatos szemléletmódra”

31

32

„Tananyagfejlesztés épületszerkezetek tárgykörben optimalizált, rendszerelvű oktatásmóddal”

33

„Diplomás pályakövetési rendszer és a karrierszolgáltatás fejlesztése a Műegyetemen”

34

„Új tehetséggondozó programok és kutatások a Műegyetem tudományos műhelyeiben”

35

„Laborfejlesztés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen”

36

„A szakmai pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása”

37

„Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen”

38

„Ember és informatikai rendszerek kapcsolatának új, etológiai modell alapú generációja”

39

„Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperációs Kutatási Központ megerősítése és továbbfejlesztése”

11


nem köthetők szakterülethez (kollégiumi napkollektor telepítés stb.), illetve sok esetben vannak olyanok is, amelyekből viszont több vagy akár minden kar, szakterület is profitál (mint a DPR fejlesztése vagy az oktatási és K+F+I stratégia kidolgozása). Az azonban kirajzolódik, hogy az informatikai területhez kapcsolódó pályázatok dominálnak leginkább, akár az infrastruktúrafejlesztéseket, akár kutatás-fejlesztéseket nézzük.

1.2.3 A projektek illeszkedése a stratégiához, (remélt) hatásuk az intézmény versenyképességére Az ÚMFT/ÚSZT finanszírozású projektek mindegyike összhangban van az intézmény stratégiájaként megfogalmazott általános fejlesztési irányokkal, és sok esetben illeszkednek a konkrét célokhoz is. Estenként egy-egy projekt több célkitűzés eléréséhez is hozzájárul. Az energetikai fejlesztések elsősorban az előző létesítményfejlesztési programban rögzített célkitűzésekhez igazodtak, ahol különös hangsúlyt fektettek a közép-, és hosszútávon megtérülő, az energia felhasználását racionalizáló beruházásokra. Ezek a törekvések természetesen találkoznak a jelenlegi elképzelésekkel is, a következő időszakban még inkább előtérbe kerül a takarékosság személetének érvényesítése. Az ilyen típusú pályázatok összhangban vannak egyes kiemelt kutatási területek céljaival, elsősorban a fenntartható energetika területtel, mivel ennek többek közt az energiafelhasználás hatékonyabbá tételének előmozdítása is célja. A tudáshasznosulás, illetve a tudástranszfer fejlesztéséhez köthető projektek szorosan kapcsolódnak az intézmény K+F+I stratégiájának a tudományos eredmények hasznosítását célzó tervéhez. Emellett, mivel az egyik projekt például a Neptun rendszer fejlesztését is vállalta, illeszkedik az oktatás-kutatás infrastrukturális fejlesztésének horizontális szempontjához is. A különböző tartalomfejlesztési programok, különösen a képzés- és tananyagfejlesztések az egyes szakok, szakirányok fejlesztését segítik, ezáltal az oktatás minőségének, a BME diploma értékének emeléséhez járulhatnak hozzá. A tehetséggondozó programok kialakítását és működtetését célzó projekt a tehetséggondozás és oktatói-kutatói utánpótlás nevelés horizontális programot támogatja, valamint a K+F+I képességek fejlesztését, illetve a szakmai kvalitások kibontakozásának elősegítésével hatással van arra is, hogy magas szintű tudással bíró hallgatók lépjenek ki az Egyetemről. Ezt elősegíti a laboreszközök beszerzését lehetővé tevő pályázat is, mely az oktatási-kutatási infrastruktúra-fejlesztéssel a K+F+I stratégiához illeszkedően továbbá ahhoz is hozzájárul, hogy az intézmény meghatározó szerepet töltsön be a kutatás-fejlesztés területén. A BME oktatói körében megvalósult képzési projektek 8 illetve 17 programjukkal a képzők képzése horizontális szempont érvényesülését, és a minél magasabb szintű oktatás biztosítását mozdítják elő. Az intézmény szervezetfejlesztésével kapcsolatban elvárás az ügyfélközpontúság, ami miatt szükséges a működésében érdekeltek elvárásainak, elégedettségének rendszeres vizsgálata. Ezt részben biztosítja a karrierszolgáltatás és a diplomás pályakövetési rendszer fejlesztése, amely ezzel a hallgatók részére nyújtott szolgáltatások minőségének folyamatos növelését és a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelést segíti. Ez a projekt ugyanakkor lehetővé teszi a kapcsolatok erősítését intézményekkel és gazdasági szereplőkkel. Az „Egyetemközi 12


Távközlési és Informatikai Kooperációs Kutatási Központ megerősítése és továbbfejlesztése” című pályázat is javítja a gazdasági ágazattal való együttműködést, továbbá a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményeinek piaci hasznosítására vállalkozik, mellyel hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez. A kutatás-fejlesztésben betölteni kívánt vezető szerep eléréséhez jelent fontos lépést az eto-informatika, mint új diszciplína létrehozása. A BME stratégiájával egybefonódik az oktatási és K+F+I stratégia és működési modell kidolgozására vállalkozó projekt, hiszen ennek keretében készítette el az intézmény átfogó kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját. Így a projekt eredményei beépültek az Intézményfejlesztési Tervbe. A projektmunkának köszönhetően az Egyetem öt kiemelt kutatási területen indította el K+F+I rendszerének szakmai modernizációs programját, melyek főbb elemei szintén a terv részét képezik. A projekteket az intézményi stratégiával összevetve azt látjuk tehát, hogy szoros a kapcsolódás, egyedül a nemzetközi tevékenységekkel, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatban van hiányérzetünk. Feltételezzük, hogy az ilyen típusú fejlesztéseket nemzetközi programok támogatásával valósítja meg az intézmény, mivel 2011-ben a 139 hazai és Strukturális Alapok által támogatott pályázat mellett 90 nemzetközi (EU 7. KTF és egyéb EU-s, nemzetközi) pályázatot nyújtottak be. A pályázatok összegüknél (2011-ben szerződött ÚMFT/ÚSZT pályázatok összege 1.276.423.000 forint) és célzott tevékenységeiknél fogva jelentősek, elvileg az intézmény versenyképességére hatással lehetnek. Ugyanakkor a pályázati bevételekkel párhuzamosan jelentkező nagymértékű megvonások és egyéb bevételkiesések miatt a működőképesség fenntartása az elsődleges szempont, és „egy adott finanszírozási szint alatt képtelenség a társadalom részéről a BME-től joggal elvárt működési színvonal közelítő megtartása is”.

1.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség 1.3.1 Pályázati források összhangja az intézmény igényeivel Az elmúlt három-négy évben az ERFA- típusú pályázatok sokat jelentettek az intézmény fejlesztése szempontjából. A beruházások, mint az épületenergetikai korszerűsítés, a speciális új célokat szolgáló laborok kialakítása vagy a nagy műszer beszerzések a pályázatok nélkül nem valósultak volna meg. Ugyanekkor ez a terület az is, ahová még további források szükségesek. Az energiaracionalizálás terén elért költségmegtakarítások is csak részben köszönhetők pályázatoknak, hiszen nem volt lehetőség milliárdos nagyságú támogatásokra, ezért az elnyert pályázatokat ki kellett egészíteni további forrásokkal (tanszékek, karok finanszírozása, PPP program). Az egyik legnagyobb probléma tehát, hogy nagyon romlik az épületállomány, és nincsenek az Egyetem számára hozzáférhető, nagyobb infrastrukturális beruházásokat lehetővé tevő pályázati konstrukciók. Hiányzik az ezek felújítására, a gazdaságosabb üzemeltetésük kialakítására vonatkozó

13


pályázatoknak egy koncentráltabb, jobban felhasználható rendszere, hiányzik a facility management támogató rendszer. Az infrastrukturális források szerepe és igénye azért is lehet ilyen hangsúlyos, mert ezekből tudják a kutatások bázisát szolgáló berendezéseket beszerezni. Az ipar számára végzett kutatások esetében a bevételszerzés jellemzően a személyi jövedelem megszerzéséhez kapcsolódik. Tehát azokon a területeken, ahol vannak ipari megbízások, ilyen típusú pluszforrások, ott is megfogalmazódik a pályázatok kapcsán a beruházások szükségessége. A tanszéki kutatócsoportok szintjén megjelenő pályázatok nagyban elősegítették ezen csoportok fejlődését és kutatási tevékenységeik folytatását. Kutatást ugyanis csak pályázatokból, illetve ipari megbízásokból tudnak végezni, erre nincs központi kutatási forrás. Egyes nagyobb pályázatok a műszaki felsőoktatás terén olyan témákat irányoztak elő, amelyek hozzájárultak az interdiszciplináris kutatások megjelenéséhez, ezáltal a különböző kutatócsoportok együttműködéséhez. A pályázatok elősegítették a szervezetfejlesztést, amire szükség van a felsőoktatás szegmenseiben. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy bár szép eredményeket értek el pályázatoknak köszönhetően, az elvonások miatt ezen források az intézmény költségvetésében nem jelentkeztek többletbevételként (a TÁMOP 4.2.1-es pályázatból származott kb. három milliárd forint támogatásuk, ezzel szemben, elvonásra került 2,3 milliárd forint). Említésre került, hogy az épületek felújításán és az eszközbeszerzéseken túl a humánerőforrás fejlesztés területén is szükség lenne pályázati forrásra az oktatói utánpótlás valamint a kutatásszervezés biztosítása érdekében.

1.3.2 Pályázási stratégia és pályázási sikeresség 2007 és 2012 között40 Bár egységenként változó intenzitású, de összességében mindig nagyon magas szintű volt az Egyetem pályázati aktivitása. Minden pályázati felhívást megnéznek, ezt segíti, hogy a pályázati csoport egyik munkatársának feladata a pályázatfigyelés, és erről a kollégák tájékoztatása olyan módon, hogy a pályázatokkal kapcsolatban kialakított, jelszóval védett honlapjukra (http://www.pir.bme.hu) feltölt minden információt a felhívásokkal kapcsolatban. A pályázatok megvalósítása során fontos erőforrást jelentett az intézmény pénzügyi stabilitása. Egy rektori utasítással szabályozott megelőlegezési módszertan működik az Egyetemen, ami azt jelenti, hogy a belső likviditásuk megengedte, hogy előleget adjanak a karoknak az utófinanszírozású pályázatokra. Eddig ez nem okozott problémát, nem volt kockázat mérlegelési kényszer, ami viszont most valószínűleg be fog lépni a likviditás csökkenése miatt. Az intézmény igyekszik kihasználni a pályázati lehetőségeket, pláne egy forráshiányos helyzetben. Az Egyetem 25 elnyert KMOP, KEOP és TÁMOP pályázatának együttes összege 7.443.973.687 forint. A pályázatok számát tekintve az Egyetem aktivitása az operatív

40


14


programokon mintegy kétszeresére nőtt 2011-ben. Az egy évvel korábbi 6 db beadottal szemben 2011-ben 12 db pályázatot nyújtottak be az ÚMFT/ÚSZT kiírásaira (11 db TÁMOP, 1 db KMOP). A TÁMOP 4. és TIOP 1.3/KMOP 4.2.1 pályázatok terén a BME eredményessége 70,8%. 2011ben összesen négy esetben kötöttek támogatási szerződést (ebből egy már 2010-ben beadott pályázatra) összesen 1,28 milliárd forint támogatási összegre. A 2011-ben megjelent TÁMOP4.1.2.A/1-11/1 felhívásra a BME összesen tíz beadott pályázatban vett részt, ebből három esetben csatlakoztak konzorciumi partnerként. Az összes igényelt támogatásból 787 millió forint volt a BME-re jutó összeg, az Egyetem által vállalt összes önerő 41,2 millió forint. Bár a Villamosmérnöki és Informatikai Kar tekinthető összességében a legsikeresebb pályázónak, mivel kiugróan magas pályázati bevételt produkál K+F+I területen, ugyanakkor ezek döntő hányada nemzetközi forrásból származik. Az ÚMFT/ÚSZT projektek esetében sikeresebbnek tekinthető a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, de a karok többsége ilyen típusú kutatás-fejlesztési pályázatokban önállóan nem vesz részt.

1.3.3 TÁMOP 4-en és TIOP 1.3-on kívüli támogatások szerepe, összhangja, főbb eredményei A BME 2011-ben pályázati és K+F+I tevékenységre csaknem 3,2 milliárd forint különböző hazai és külföldi támogatást nyert el, ami az előző évi forrásnál mintegy 53%-kal kevesebb. Összességében a hazai kutatás-fejlesztési és K+F-hez kapcsolódó pályázatokon 2,1 milliárd forint támogatást kapott az intézmény, ami 41%-a a 2010-ben elnyert 5 milliárd forintos összegnek (elsősorban az az oka, hogy 2010-ben a Kutatóegyetemi pályázaton kiugróan magas, 2,8 milliárd forintos összeget nyert). Az ÚMFT/ÚSZT programokon belül az intézmény a TÁMOP 4. és KMOP 4.2.1 típusú pályázatain kívül további KMOP-s és KEOP-os pályázatok megvalósításában vesz részt. Ezek elsősorban épületenergetika fejlesztésre irányulnak, összegüket tekintve az ÚMFT/ÚSZT források egyötödét teszik ki. 2011-ben 17 db nyertes OTKA pályázata volt az intézménynek, mely 263 millió forint pályázati forrást jelentett. Nehézséget okoz, hogy az elmúlt években meghatározó Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére kiírt pályázatok nem jelentek meg, a kiesést nem ellensúlyozták az egyéb hazai források új kiírásai. A korábban igénybe vett kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködési (TéT) pályázatok terén 2011-ben 14 szerződéskötés történt, új pályázatok azonban itt sem jelentek meg. A Nemzeti Kulturális Alapból 8 pályázat került finanszírozásra, mely összesen 15.348.000 forint bevételt képez a BME számára. Az Oktatásért Közalapítvány NTP-OKA pályázatai körében 21 szerződéskötésre került sor összesen 10,7 millió forint összegre, egyéb hazai pályázatok (MTA, egyéb) esetében pedig 12 db szerződéskötés történt. A BME EU7. KTF Keretprogramhoz benyújtott pályázatainak körülbelül 60%-a az Együttműködés témakörbe tartozik. 2011-ben az ICT és People (Marie Curie) témakörben volt a legaktívabb az Egyetem, ekkor a beadott pályázatok száma 37 db, szerződéskötésre 16 esetben került sor, amely összesen mintegy 787 millió forint támogatást jelent. Az egyéb nemzetközi pályázatok területén is növekedett a pályázati aktivitás az előző évhez képest. 15


1.3.4 A fejlesztéspolitika általános értékelése Összességében nem tartják megfelelőnek a pályázati források felsőoktatási intézmények közötti elosztását. A Közép-magyarországi régió kevésbé támogatott terület fejlettségénél fogva, a vonzás minőségénél fogva. Annak ellenére, hogy egyet értenek a vidék fejlesztésével, a Középmagyarországi régiót túlságosan elhanyagoltnak érzik, a pályázatok nagyon szűkösek, ezért hátrányosabb helyzetbe kerültek. Tehát nem a célkitűzésekkel van probléma, hanem azzal, hogy jelenleg a kohéziós politika nem tényleges felzárkóztatást szolgál, hanem a nemzeti költségvetés kiváltását. Ha a nemzeti finanszírozási kötelezettségek teljesülnének, akkor a nem kedvezményezett régiókban nem lenne leépülés. Az intézménynek nincs közvetlen ráhatása arra, hogy milyen pályázatok kerülnek meghirdetésre, de a nagyobb volumenű pályázati kiírások esetében jellemző véleményezési időszakban hozzászólnak a pályázatok kereteinek kialakításához. Bár sokan feleslegesnek érzik a társadalmi vitára bocsátást, a BME tapasztalatai szerint a hozzászólások, az illetékesek (telefonon, levélben történő vagy személyes) megkeresése nagyon konstruktív megbeszélésekhez tud vezetni. Itt sikerül egyezetni az álláspontokat, és van példa arra, hogy a pályázó meg tudja győzni a kiírókat. Úgy értékelik, hogy a pályázatírás és megvalósítás során az NFÜ és a közreműködő szervek rendkívül együttműködőek, a munkatársak készségesek és segítőkészek. Ugyanakkor az ESZAval kapcsolatban kritikaként merül fel, hogy az illetékesek sokszor nem érhetők el, ezért a kérdésekre nehezen kapnak válaszokat, illetve az is, hogy olykor ellentmondó válaszok érkeznek, a különböző személyek nem egységesen válaszolnak ugyanarra a kérdésre. Sok esetben segítséget jelentene egy-egy dokumentum előzetes ellenőrzése, jóváhagyása, de erre nincs mód.

1.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére 1.4.1 Általános belső forráselosztási mechanizmusok Az Egyetem gazdálkodási modellje alapvetően a karok gazdasági autonómiájára épül. A decentralizált gazdálkodás azt jelenti, hogy a tanszékek és a karok állapítják meg, hogy a központi ellátó szolgáltatás, mint a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) tevékenysége vagy a könyvtár tevékenysége mennyi pénzből gazdálkodjon és milyen szintű szolgáltatást nyújtson. Ez egy központosított szolgáltatási rendszer, ami mindenkinek ugyanazt a szolgáltatást és ugyanolyan minőségben nyújtja. A költségvetés készítésében egy nagyon alapos, átlátható, példaértékű költség elszámolási rendszer működik. A karok közötti elosztás a minőség fejlesztését szolgálja, olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint minősített oktatók száma, idézettség, publikációk, 16


tehetséggondozás stb. Az ilyen elv alapján karokra érkezett forrást eltérő módon osztják tovább az egységeik felé. A pályázati pénzeknél nem lehet értelmezni ezt az elosztási módot, mert a pályázásra konzorciumok szerveződnek, vagy adott esetben egy-egy kar önállóan indul. Hogyha olyan pályázatról van szó, ahol intézményi kontrollra van szükség, mert csak egyet lehet beadni, az ezzel kapcsolatos döntéseket az Egyetem vezetői értekezlete hozza meg, melynek tagjai a karok dékánjai, illetve a rektor és a rektor helyettes. Ha karon belül fordul elő, hogy több tanszék is érintett a pályázati kiírásban, a döntési mechanizmus a kari szinthez hasonlóan alakul, jellemzően a dékán határoz, a kiválasztás alapjául nem szolgál előzetesen meghatározott szempontrendszer. A dékáni javaslatokat a tanszékvezetői értekezlet jellemzően el szokta fogadni. A pályázatokban való részvételt motiválhatja a hazai vagy nemzetközi kutatásokban való részvétel lehetősége, másrészről a működéshez szükséges erőforrások biztosítása. Van egy olyan kényszer, hogy a tanszékeknek bevételszerző tevékenységet kell folytatniuk, mivel a tanszékek által megkapott költségvetési támogatás vagy éppen elég a bérekre, vagy még arra sem elég. Bevételük a költségvetésből, ipari megbízásokból vagy pályázatokból lehet. A tanszékeknek eltérő stratégiájuk van a forrásszerzésre, van olyan tanszék, amelyik pályázatokkal szinte nem is foglalkozik, mert egy-két nemzetközi projektben való részvétel elég munkát és forrást jelent számára, vagy mert sok ipari munkát tud vállalni. Viszont vannak olyan egységek is, amelyek sokat pályáznak, arra is van példa, hogy külön EU pályázati szakértőt alkalmaznak a pályázatfigyelésre, írásra. A pályázati aktivitást jelentősen nem befolyásolja a központi forrásból való részesedés. Nem homogén tehát a kép egyazon karokon belül sem. Várhatóan az eddig kevésbé aktív egységek is többet fognak pályázni a központi és az ipari források előrelátható jelentős csökkenése miatt.

1.4.2 Képzési célú fejlesztések A képzési szerkezetben a Bologna rendszer bevezetése óta nem volt jelentősebb változás. Az elmúlt hat évben összességében változatlan maradt az oktatók és hallgatók aránya, ugyanakkor karonként jelentős változások tapasztalhatók. Az államilag támogatott formájú gazdaságtudományi és társadalomtudományi oktatás mennyisége jelentősen nőtt, mind a GTK saját képzésein való oktatás, mind a többi kar képzéseibe való beoktatás tekintetében. A többi kar saját képzésein folyó oktatását tekintve jelentős csökkenés tapasztalható a KSK és a VIK karokon, az egyetemi összes oktatást tekintve az említett két kar mellett a VBK oktatási volumene esett még vissza, bár 2010-ről 2011-re itt jelentős növekedés tapasztalható. Saját kari oktatását tekintve a TTK némiképp visszaesett az elmúlt két évben, miközben más karokra történő oktatási mennyiség tekintetében összességében a második legnagyobb növekedést produkálta. A BME az elmúlt 11 évben közel 45%-kal növelte a nappali alap- és osztatlan képzéseire felvett államilag támogatott hallgatók számát (miközben a költségtérítéses hallgatók száma csökkent), viszont 2011-ben a rendelkezésére álló támogatott mesterképzéses férőhelyeknek csupán 63%-át sikerült betölteniük. Az interjúalanyok vélekedése szerint

17


ennek elsősorban az az oka, hogy egyes szakokon már az alapszintű diplomával is el tudnak helyezkedni a hallgatók. Az Egyetem (kari és tanszéki szinten is) folyamatosan figyeli a BME helyét, szerepét a felsőoktatásban, követik a változásokat, a hallgatóik érdeklődését, milyen irányba orientálódnak, hányan jutnak el az MSc diplomáig. Jelenleg is folyik egy felülvizsgálat, és a vizsgált mutatók alapján fogják eldönteni, hogy szükséges-e érdemi változtatásokat tenni. Várhatóan szükséges változtatni, például mivel várakozáson aluli az mesterképzések iránti igény. Már az alapszintű képzésben lemorzsolódik a hallgatók jelentős százaléka (a VIK-en 45%-os volt, jelenleg kb. 37%os), majd a végzősök számottevő része nem indul tovább MSc szintre. Ott már minimális a lemorzsolódás, de egy MSc diplomához akkor is lényegesen kevesebben jutnak el, mint korábban. Kérdés, hogy pusztán a képzés módszertanával, belső összetételével lehet-e ezen javítani, vagy pedig csak a minőség rovására, tehát az elvárások szintjét csökkentve. Az elvárásokból sem kívánnak engedni, de a BSc-n végzettek megtartása is nehéz, mert aki munkalehetőséget kap, annak egy jelentős része nem folytatja a tanulást. Megoldást jelenthet például, ami a jól működő piaci együttműködések kapcsán megfogalmazódott, hogy maguk a cégek ne kössenek hosszabb távú megállapodást alapdiplomával rendelkező hallgatóval, csak abban az esetben, ha az vállalja, hogy folytatja tanulmányait mesterszinten. Ez egy közös érdek, hiszen hosszú távon a cégek is abban motiváltak, hogy jól képzett munkatársaik legyenek. Emellett teljes oktatási revízió is zajlik abból a célból, hogy egy esetleges belső ésszerű átcsoportosítással (például, mit sorolnak az alapozó tárgyak közé, és mit a felsőbb tárgyak közé) felélénkítsék az oktatást. A képzésekkel kapcsolatos igények kielégítésében, a változásokhoz való igazodásban segítséget jelentenek a pályázatok is. A pályázatokból megvalósuló kutatásokba gyakran bevonják a hallgatókat vagy a doktoranduszokat, mert egyrészről olcsóbb munkaerőt jelentenek, másrészről sokat tudnak dolgozni, továbbá a jövő szempontjából egyfajta kutatói bázisként szolgálhatnak. A képzésben úgy is hasznosul az ilyen típusú pályázat, hogy a kutatók rövid időn belül ezeket a kutatásokat, azok eredményeit megjelenítik az oktatásban, a saját tárgyuk keretén belül. Ilyen módon nagyon nagy, friss tudást visznek a képzésbe, ami a technológiai jellegű képzésnél rendkívül fontos. Ennek megfelelően azok a szakirányok, szakterületek a legvonzóbbak a hallgatók számára, amelyek aktívan beépítik az oktatásba az aktuális kutatásokat. A tananyagfejlesztő pályázatok is segíthetik a képzésekben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, amelyek a Műegyetemen döntően idegen nyelvű tananyagok elkészítését jelentik. A tananyagfejlesztés tulajdonképpen rendszeres, gyakori tevékenység, amit pályázatok nélkül is végeznek, de az idegen nyelvű tananyagok elkészítése többletmunkát jelent, amihez általában már forrásokat keresnek.

1.4.3 Kutatási célú fejlesztések Amennyiben több tanszék is érintett egy kutatási célú pályázatban, akkor maguk között alakítják ki a feladatok és a költségek megosztását. Ebben a konzorcium vezetőjének szempontjai dominálnak, de döntően tevékenységarányosan történik az allokáció. Mivel nincsenek egyetemi

18


szintű pályázatok, ezért nem merül fel az ilyen típusú támogatások intézményen belüli elosztásának kérdése. Kivételt a „kutatóegyetemi” (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen”) pályázat jelentett, amely esetében rektori döntés volt, hogy minden kar részt vesz a programban. Nagyjából karméret szerint költségvetés arányosan forrásallokációt végeztek a karokhoz, és egy elég alapos előkészítő időszakot követően pedig trendeket jelöltek meg, amelyek a stratégiai kutatási irányokat tartalmazták. Mindegyik kar eldönthette, hogy a hozzá allokált forrásokból a közösen megállapított stratégiai területek művelését a saját karán belül milyen arányban képzeli el. Ebből született meg tulajdonképpen a kiemelt kutatási stratégiai területek költsége. Ezek után végül megszületett a program, amely figyelembe vette a forrásallokáció karok közötti eloszlását, a kari szándékot illetve azt, hogy a tényleges kutatási terület valójában a kompetencia súlyának megfeleljen. A forrásokat és feladatokat kari szinten kellett továbbosztani egységekre, személyekre. Volt olyan kar, amelyiknél elsősorban arra törekedtek, hogy minden tanszék valamilyen formában részesedjen ebből, más karok esetében csak a kiemelt kutatáshoz tartozó területek képviselőit vonták be. Kari szinten nagyobb harmonizációra volt szükség, hogy a meghatározott kereteken belül kialakítsák a tanszékek vállalásait, de jellemzően a kölcsönös érdekek figyelembevételével alakultak ki a keretek. Mivel közel 100 tanszék vett részt a program megvalósításában, a 3 milliárd forintos pályázati keretösszeg (a pályázat összköltsége az intézmény éves bevételének körülbelül 10%-a) ezzel a megosztással az egyes tanszékek számára nem jelentett nagy bevételt. Az egyik megnevezett tanszékre 17 millió forint jutott, amelynek három-négyszeresét is megkeresik ipari megbízásokból. A kutatói pályát a pályázati források nem teszik vonzóvá, de hozzásegítik az Egyetemet ahhoz, hogy megtartsák a szakembereket. A kutatói pályához fontos a tudomány iránti elköteleződés, de emellett szükséges az anyagi biztonság is. Egyrészről az a probléma, hogy nem kiszámítható és nem fenntartható a rendszer. A pályázati kutatói lehetőségek nem jelentenek hosszú távú megoldást, mert ezekből csak egy bizonyos ideig alkalmazzák a fiatal kollégákat, és a források csökkenésével a továbbfoglalkoztatásukra nincs garancia. Másrészről fontos szempont a jövedelem, a kutatói díjazás viszont nem feltétlen vonzó, még egy pályakezdő számára sem, hiszen a tehetséges hallgatók az egyetemi fizetéseknek akár többszörösét is megkereshetik például külföldön. Komoly feladat az intézmény számára az utánpótlás kérdésének megoldása, a legjobb hallgatók megtartása. A kutatások során próbálnak piacorientáltak lenni. A Műegyetemnek ritka az olyan alapkutatása, amelynek ne lenne felvevő piaca. A nem ipari megrendelések kapcsán ezzel szemben megfogalmazódik, hogy a piacorientáltság szemléletváltást igényel, ami az intézményben még kezdeti fázisban van. Várhatóan egy hosszabb folyamat lesz, hogy megjelenjen az értékrendekben, hogy a kutatási eredmény hasznos legyen.

19


1.4.4 K+F vállalati együttműködési célú fejlesztések A BME megállapította, hogy kutatási eredményeinek hasznosítása nincsen arányban azok minőségével. A probléma hátterében az állt, hogy a kutatási források részben pályázati, részben ipari eredetűek. A pályázati források jellemzően nem ösztönzik a pályázót az eredmények hasznosítására, hanem inkább újabb pályázatok készítésére. Az ipari megbízások pedig a megbízó speciális érdekét szolgálják, és csak kis mértékben indukálnak általánosan hasznosítható eredményeket. A gazdasági szereplők többségének gyenge a saját mérnökkapacitása. Az ipari megkeresések esetében általában egy konkrét kérdés vagy probléma megoldása a feladat, vagy egyáltalán egy lehetséges megoldás megvizsgálása. Emiatt is létfontosságú volt az intézményi K+F+I stratégia elkészítése, majd a BME innovációs és tudástranszfer folyamatainak korszerűsítése. A Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda pályázati forrásból jött létre az Egyetem tudásbázisának és szellemi alkotásainak felmérése, innovációs képességeinek további erősítése és az innovatív és vállalkozói szemlélet oktatásba történő beépítése céljából. A technológiatranszfer szervezet sikerességét egyelőre még nem lehet megítélni. Igény van rá, de hosszú idő, amíg a hatásai működésbe lépnek. Magyarországon az innovációs lánc nem működik, valószínűleg sokkal több potenciál van az eredményekben, mint amennyi annak a hozadékából keletkezik. Szemléleti probléma, hogy a kutatók még nem igazán fogadták el, hogy adott esetben 5% a munkájuk értéke ahhoz képest, amikor ez termékké válik, hasznosul. A tudástranszfer iroda a hasznosításhoz adna tanácsokat, javaslatokat és segítséget, de egyenlőre az „ajánlkozás állapotában van”, kevés ilyen jellegű igény merül fel. Vannak olyan programjaik, mint a Demola program,41 a kis- és középvállalkozásokat támogató program42 és az Ipari Campus program,43 amelyek 2011-ben kerültek kialakításra a BME K+F+I

A programban résztvevő hallgatók tanulmányi kötelezettségeik egy részét az ipari partner által megjelölt kutatásfejlesztési témán dolgozva teljesítik. A téma kidolgozáshoz szükséges speciális eszközöket az ipari partner biztosítja, akinek a fejlesztés eredményére vételi/felhasználási opciója van. A program célja, hogy az iparral együttműködve hasznosítható eredmények szülessenek, és közben a hallgatók gyakorlatot szerezzenek a hasznosuló K+F+I, a gazdasági szempontokat is figyelembe vevő projektmenedzsment, és általában az ún. soft-skills területén. Ehhez a programhoz a BME saját forrásainak felhasználásával speciális labort alakított ki. A program első sikere, hogy abban résztvevő négy hallgató díjat nyert egy franciaországi feltalálóversenyen egy olyan géppel, amely a kézfertőtlenítés hatékonyságát mutatja ki. Ennek az egészségügyben dolgozók, orvosok, ápolók vehetik majd nagy hasznát.

41

A konstrukció lényege, hogy az Egyetem a partnervállalkozás által igényelt kutatás-fejlesztési szolgáltatást teljesen, vagy részben saját költségére és kockázatára nyújtja, annak fejében, hogy a vállalkozással kötött megállapodás szerint később részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetéséből származó többletjövedelemből. Eredményeként forrásigény nélkül bővül a vállalkozási projektekben ténylegesen bevonásra kerülő humán és fizikai K+F+I kapacitás, a támogatott projektekben az egyetemi partner műszaki-gazdasági kockázatelemzésen alapuló részvétele irányadó lehet a támogatási döntésekhez, a hasznosításból származó bevételek visszaforgatása bővíti a K+F finanszírozási forrásait és végezetül a BME által nyújtott szolgáltatások ellenértékének saját erőként történő elismerése nagymértékben javítja a KKV szektor uniós forrásokkal kapcsolatos abszorpciós képességét. A program sikeréhez szükséges az országos gazdaságélénkítési programok szabályrendszerének megfelelő kialakítása, amely elismeri és támogatja a fenti konstrukciót.

42

43 A program keretében a BME – elsősorban multinacionális – iparvállalatokkal közösen, közös irányítású kutatófejlesztő laborokat hoz létre az Egyetem területén, melynek működési költségeit a vállalatok finanszírozzák. A program azon a felismerésen alapul, hogy a multinacionális nagyvállalatokat nem lehet kizárólag az adórendszer és olcsó munkaerő, valamint az infrastruktúra elemeivel tartósan Magyarországon tartani. A nemzetközi versenyben a

20


képességének átfogó hasznosítása érdekében. A három egymásra épülő program az innovációs és hasznosítási folyamatban próbálja összehangolni az egyetemen rejlő potenciált és a vállalkozóknál levő igényt, figyelemmel a forráshiány vagy kockázatvállalási képtelenség nehézségeire. A programok célja: a KKV szektor szerepvállalásának felgyorsítása a nagyvállalatok beszállítói igényeinek kielégítésében, az innovatív termékeket és szolgáltatásokat előállító KKV-k számának növelése, a KKV-k exportképességének javítása, a nagyipari vállalatok magyarországi fejlesztési tevékenységének indítása/bővítése, a műszaki képzés közelítése a korszerű ipar igényeihez, hozzájárulás a munkahelyteremtéshez, a magas hozzáadott értéket előállító befektetések ösztönzése. A programok segítik a BME-ipar tudástranszfer folyamatait, és kedvező környezetet biztosítanak új vállalkozási tevékenységek indításához, fejlesztéséhez és piacra vezetéséhez. A tervek szerint „a programok szinergiája gyors sikereket garantál, amennyiben a Kormányzat a szükséges erkölcsi, jogi támogatást és a szükséges mértékű társfinanszírozást biztosítani tudja”. A technológiatranszfer szervezet olyan szempontból sikertörténet, hogy kialakításra került egy ún. transzferklub, egy ténylegesen együttműködő hálózat, amely lendületet adott az egyetemen a „rejtett kincsek” feltárásának és hasznosításának, eredményeket értek el spin off-ok életre hívásával, ehhez kötődő nemzetközi díjak elnyerésével.

Szabadalmak/oltalmak és spin-off vállalkozások (IFT adattáblák) Bejelentett szabadalmak / oltalmak száma*

Bejegyzett szabadalmak / oltalmak száma*

Spin-off vállalkozások száma

Spin-off vállalkozások hasznosításból származó bevétele (m Ft)

2009

2010

2011

2009

2010

2011

2009

2010

2011

2009

2010

2011

5

1

4

3

1

3

4

4

4

0

14,8

29,01

Az egyetem (rész)tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál alapítói tőkeemelés az elmúlt három évben nem volt, és az Egyetem nem tett szert osztalékbevételre, az érintett gazdasági társaságok még a tőkeakkumuláció fázisában vannak. A BME Szolgáltató Kft. végelszámolásra került, az Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft. évek óta nem folytat tevékenységet. Ennek a Kft. lenne az alapvető feladata a BME szellemi bázisán keletkezett kutatási eredmények hasznosítása. A BME Viking Villamosmérnöki és Informatikai Kutató- Fejlesztő Zrt.-t 2008-ban alapították 15 millió forint saját tőkével, 100%-os egyetemi tulajdonú szervezetként, fő tevékenysége egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés. A vállalkozás megalakulásával elhárult az akadály azon pályázatokon való részvétel elől, amelyek kiírása kizárólag vagy előnyösen (egyetemi tulajdonú) vállalkozások részvételét írja elő.

tartós pozíciókat a humán erőforrás magas színvonala biztosíthatja. Mivel a BME képzési programjai ennek az elvárásnak megfelelnek, ezért a program célja a magas szintű képzés és a vállalati igényeket szolgáló kutatás-fejlesztés összekapcsolása, és ezzel az érintett cégek tartós hazai letelepedésének elősegítése. A program sikerének feltétele még a BME által biztosított szellemi és tárgyi erőforrások mellett egy korszerű befogadó infrastruktúra. Ennek bázisa a BME-n rendelkezésre áll, egyszeri beruházással a feladatra alkalmassá tehető.

21


A néhány éve működő gazdasági társaságok sikerességét nem lehet még megítélni, illetve egyelőre sikert jelent, hogy fennállnak, és az is, hogy a Viking Zrt. pályázatokban pályázó szervként tudott megjelenni.

1.4.5 Infrastrukturális fejlesztések 2012. augusztusi adatok szerint az egy hallgatóra jutó pályázati támogatás összege 316.967 forint, mellyel a BME a 21. a felsőoktatási intézmények között. Az egy hallgatóra jutó TÁMOP 4 és KMOP 4.2.1 támogatás 255.674 forint, mellyel a 20. a sorban, a KMOP 4.2.1 (melyek az intézmény összes pályázati forrásának 8%-át teszik ki) összegéből pedig hallgatónként 26.298 forint jut. A viszonylag alacsony összegek azzal magyarázhatók, hogy kevés az infrastrukturális pályázati lehetőség. Ugyanakkor nemcsak a KMOP 4.2.1 projektekből valósult meg infrastruktúra-fejlesztés. Az Egyetem infrastruktúrája európai viszonylatban közepes szintűnek tekinthető, az interjúalanyok megítélése szerint külföldön is lehet fejlettebb és elavultabb épületekkel, eszközparkkal találkozni. Az intézményen belül vegyes a kép. Van olyan kar, amely kimondottan korszerű, versenyképes, európai viszonylatban sok szakterületen az élvonalba tartozó infrastruktúraállománnyal rendelkezik. Vannak olyan területek, ahol viszont drámai a helyzet. Összességében, ha ugyanazokat az erőforrásokat meg tudná szerezni az intézmény a jövőben is, mint eddig, akkor egy jó színvonalat tudnak fenntartani, viszont ha ez nem így lesz, akkor folyamatosan elavulnak az épületek, eszközök. Probléma elsősorban az épületállomány állapotával van. Ha az intézmény szabadon dönthetett volna a források felhasználásról, sokkal nagyobb összeget fordított volna az eszközbeszerzésre és kevesebbet a bérekre.

1.5 Pályázati és projektmenedzsment következményei

megszervezése

és

ennek

1.5.1 A pályázás Egyetemi szinten működik egy Pályázati és Technológiatranszfer Csoport a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Gazdasági Osztályának részeként, melynek feladata, hogy információs és adminisztratív segítséget nyújtson az Egyetemen készülő pályázatok összeállításában és benyújtásában, illetve a projektek sikeres lebonyolításához szükséges pénzügyi elszámolások, jelentések elkészítésében. Az aktuális pályázati felhívások figyelésével, azok közzétételével, a

22


kiíró szervezetektől kért tájékoztatással támogatják a BME K+F tevékenységét, hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételét.44 A pályázati csoport elsősorban tehát pénzügyi kérdésekben segít a pályázatok beadásánál, de ezen túl az egyik munkatársuk végzi a pályázatfigyelést, illetve ők szolgáltatják a pályázatokhoz szükséges, Egyetemre vonatkozó információkat, dokumentumokat. A pályázati csoport minden karral együttműködik, munkatársai között a feladatok karonként kerülnek elosztásra, így egyegy kar összes pályázatával ugyanaz a kolléga foglalkozik. Minden pályázat átmegy a pályázati csoport kezén, akkor is, ha az egységek nem kérnek segítséget, mert a pályázatokat (pályázatok, támogatási szerződések, beszámolók stb.) a rektor és a gazdasági és műszaki főigazgató írja alá közösen minden esetben, és ez nem történik meg addig, amíg az pályázati munkatárs át nem nézi a dokumentumokat.45 A pályázatírás nem egyetemi szinten történik, hanem szinte mindig tanszékeken, karokon folyik, ezért ennek módja teljesen változó. Van olyan egység, ahol a pályázatokkal külön kolléga foglalkozik, van, ahol az oktatók, kutatók maguk írják a pályázatot, illetve gyakran bíznak meg külső pályázatírót is. Összességében nem tartják megfelelőnek, ha az oktatóknak kell pályázatot írni, hiszen erre nincs erőforrásuk, illetve részben hiányzik ehhez a pályázatírási készség, tudás. Erre nem tökéletes megoldás a külső segítség bevonása sem, ugyanis pályázatíró cég igénybevétele elég költséges, esetenként aránytalan sikerdíjat kérnek, továbbá az is nehézséget jelent, hogy ennek költsége nem számolható el a pályázatokban. Egyes szervezeti egységek nagyobb segítséget igényelnének ezért a pályázatfigyelésben és pályázatírásban, akár a pályázati csoport oldaláról. Ez azt jelenti, hogy az oktatóknak nincs arra kapacitása, hogy a csoport által kigyűjtött valamennyi kiírást végigolvassák, jó lenne, ha megkapnák a speciálisan az adott szakra, szakterületre vonatkozó lehetőségeket. Előnyösebb lenne ezért, ha a karokon pályázatíró személy vagy csoport működne, amely egyrészről ért a pályázatíráshoz, másrészről az adott szakterülethez, hiszen mindkét tudás szükséges egy sikeres pályázathoz. Megoldásnak látnák azt is, ha a kormányzat kialakítana pályázatíró centrumokat, akár szakterületenként, amelyek szolgáltatásként pályázatokban is elszámolható módon lehetőséget kínálnának a pályázatírók szakmai támogatására. Úgy vélik, a sikeres pályázat alapfeltétele, hogy legyen pályázati kiírás, hiszen a régióban jelenleg kevés a lehetőség. Emellett fontos a szellemi és anyagi önerő, és hogy az intézmény tisztában legyen saját humánerőforrásának szakmai tudásával és kapacitásával. Szakmai szempontból pedig jól megfogalmazott célok szükségesek a pályázók részéről, „az embernek tudnia kell, hogy mit akar csinálni”. Előnyös lehet továbbá a kiírói környezet, azaz a pályázat előzményeinek és folytatásának ismerete is. Egyes vélekedések szerint ugyanakkor el kellene fogadni, hogy nem lehet minden projekt sikeres, például a pályázatokból megvalósuló kutatások esetében is

Szolgáltatásaik: információszolgáltatás, pályázati tanácsadás, támogatási szerződések előkészítése, koordinációs tevékenység (külső és belső adminisztratív, pénzügyi, jogi, működési, stb. szabályozások összehangolása), innovációs folyamatok támogatása, a szellemi termékek hasznosításának segítése, partnerközvetítés, adatgyűjtés és –szolgáltatás, érdekképviselet a forrásadó szervezeteknél és cégeknél, kapcsolattartás a pályáztató szervezetekkel, K+F intézményekkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, ipari partnerekkel és pályázati irodákkal, K+F PR tevékenység, rendezvényszervezés, kiadványok készítése. 44

A pályázati iroda ketté van osztva, a csoport egyik része a pályázati szakasszal foglalkozik, a másik pedig a pályázatok megvalósításának pénzügyi elszámolás részével (keretek biztosítása, elszámolások ellenőrzése stb.). 45

23


könnyebbséget jelentene, ha lehetne kockáztatni, és nem csak eredményorientált pályázatból lehetne kutatást végezni. A BME pályázatait elsősorban késedelmes leadás vagy dokumentációhiány miatt szokták elutasítani. Előfordul továbbá, hogy a bírálók szerint szakmailag nem kellően alátámasztott, és az is, hogy forráshiány miatt utasítják el a pályázatot.

1.5.2 Projektmenedzsment és pénzügyi menedzsment A projektmenedzsment feladatok ellátására nincs általános szervezeti keret vagy szabály, a különböző munkaköröket (projektmenedzser, szakmai vezető) az arra alkalmas kollégák töltik be szabad kapacitás szerint. A projektszemélyzet kialakításának egyik módja, hogy a tanszékvezető eldönti, ki milyen pozíciót, feladatot lát el. A másik irány, hogy az egyik kolléga felvet egy témát, és ő alakítja ki a projektmegvalósítás humánerőforrás keretét. A pénzügyi feladatokat a gazdasági részleg látja el, elsősorban a Pályázati és Technológiatranszfer Csoportnak az a része, amely a pályázatok megvalósításának pénzügyi elszámolásával foglalkozik. Ezzel kapcsolatban kritikaként megfogalmazódik, hogy sok párhuzamos tevékenység folyik, mivel a GMF-nak, a karoknak és a tanszékeknek is van pénzügyi apparátusa, és ezek csak részben alkotnak folyamatelvű hierarchiát. A közbeszerzés központosított, ezt a tevékenységet kizárólag a GMF Közbeszerzési Csoportja végzi, más egységek (kari szinten) nem közbeszerezhetnek.

1.5.3 A megvalósításban résztvevő oktatók, kutatók ösztönzése A pályázati pluszforrások csak a karokat érintik, a megvalósításában egyetemi szinten közreműködő egységek munkatársainak (pl. a GMF pályázati csoportjának vagy közbeszerzési osztályának munkatársai) ezzel kapcsolatos esetleges többletmunkáját a pályázatokból nem díjazzák.46 A projektekben közreműködő oktatók, kutatók legtöbbször részesülnek többletjuttatásban, de nem minden esetben, ugyanis előfordul, hogy nincs erre elegendő forrás. Viszont ennek ellenére motiváltak a megvalósításban, mert a pályázatból egyéb előnyre tesznek szert. Ilyen lehet egy olyan eszköz beszerzése, amely nagyon hasznos az oktatás-kutatás, illetve az ipari megbízások ellátása során vagy egy későbbi projekt kapcsán, így tehát a pályázat következtében akár közvetett módon nő(het) a bevételük. Az olyan tanszékeken, ahol több projekt is fut, elképzelhető, hogy az egyikből kap díjazást az oktató, egy másikból pedig nem, de összességében a vállalások és a díjazások kiegyenlítődnek. Azonban olyan tanszéki működés is létezik, ahol nem jellemző a pluszjuttatás.

Ez konkrét esetben azt is jelenti, hogy a Közbeszerzési Csoport vezetője annak ellenére nem részesül a pályázati támogatásból, hogy ő az egyik KMOP-s projekt vezetője. 46

24


1.6 Projektek megvalósítása során felmerülő problémák Az interjúalanyok többsége szerint a projektek megvalósítását hátráltatják a közreműködő szerveztek által elvárt adminisztrációs követelmények. Elsősorban nem azt tartják problémának, hogy túl sok az adminisztráció, hanem hogy sokszor nem releváns dolgokra vonatkozik. Ezen kívül akadályozzák a munkát a pályázati elszámolással, dokumentációkkal kapcsolatos gyakran változó előírások, szabályok. Vannak egyedi esetek, például nagyban nehezítik a munkát az olyan megkötések, mint amikor a tárgyi eszközök beszerezése kizárt bizonyos pályázatokból. Nehézséget jelent továbbá az egyes folyamatok lassúsága a közreműködő szervezetek részéről, gyakran előfordul, hogy az elbírálások és a bevételek lassan érkeznek. Ez a probléma különösen a különböző intézményváltásokkor jelentkezik.47 Megfogalmazódott a szabályozási rendszer túlbürokratizáltsága a közbeszerzések kapcsán is, ami kihat a pályázatokra. A jelenlegi rendszer nagy adminisztratív terhet ró az intézményekre, lassítja a folyamatokat, egy-egy beszerzés lebonyolítása az ellenőrzésekkel együtt több mint fél évbe telik, olyan speciális eszközök esetében pedig, amelyek külföldről kerülnek beszerzésre, ez még hosszabb idő is lehet. Az adminisztráció elsősorban az ajánlattevők oldaláról nehéz, nem könnyű az összes szabálynak megfelelni, hogy érvényes legyen egy ajánlat. Sokszor elmegy az ajánlattevő kedve az ajánlattételtől, ami főként a külföldi cégekre jellemző, hiszen nehezen alkalmazkodnak a magyar elvárásokhoz, és az ellenőrzés is nagyon komoly. A BME szempontjából ezen feladatok ellátása nem jelent különösebb akadályt, az intézménynél a közbeszerzések ellenőrzése során nem találtak problémát, de más szervezeteknél tapasztalhatók ilyen nehézségek. A Közbeszerzési Csoportnak pozitív tapasztalatai vannak az NFÜ kollégáival való együttműködésben. Pénzügyi tekintetben problémát jelent egyes karok számára az önerő előteremtése, ugyanis ezt a pályázó egységeknek kell kitermelni, egyéb bevételekből pótolni. Másrészről a pályázatok nagy része utófinanszírozott, és bár van lehetőség előleg igénylésére, de ez nem érkezik meg a megvalósítás legelején, illetve legtöbbször nem fedezi az első elszámolásig felmerült tételeket. A likviditási problémák kiküszöbölésére jelent egyelőre megoldást az egyetemi megelőlegezési rendszer, amely egyre kevésbé tudja teljesíteni a pályázók igényeit. A szervezet humánerőforrás oldaláról jelentkező nehézség, hogy a kollégák nagy része túlterhelt. Nem koncentráltan egy adott területtel foglalkoznak, hanem az oktatáson kívül többféle tevékenységben részt vesznek, ami hátráltathatja a projektelemek határidőre történő teljesítését. A vélekedések szerint gondot okoz az is, hogy a pályázati folyamat minden résztvevője túlbiztosítással tervez. Ha valamit 100%-ra lehet megvalósítani, akkor a vállalásokhoz minden szereplő (az irányító hatóság, a közreműködő szervezet, az egyetem felső apparátusa stb.) hozzátesz 20-20%-ot, ezzel biztosítva magát, míg a végére uralhatatlan a rendszer

Például 2008-ban a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) beolvadt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalba (NKTH). 2011-től pedig az NKTH elnevezése Nemzeti Innovációs Hivatalra (NIH) változott, ami szervezeti átalakítást is vont maga után, új szervezeti egységek jöttek létre és megújult a NIH személyi állománya is.

47

25


(hatványozottan növekszik a vállalás). Ez összefügg azzal a véleménnyel, mely szerint a magyar pályázati rendszer egyik legnagyobb buktatója az, hogy senki nem mer felelősséget vállalni, mindenki óvatos. A pályázati forrásokkal kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy nem kiszámíthatók, ezekkel ezért nem lehet előre tervezni.

1.7 A támogatott fejlesztések eredményessége 1.7.1 A fejlesztési támogatások (en bloc) legfontosabb eredményei Az intézmény szempontjából a legtárgyiasultabb eredményeket az ERFA- típusú pályázatok hozták, melyeknek az interjúalanyok szerint rendkívül sokat köszönhetnek a karok, illetve az Egyetem. Korszerűen felszerelt laboratóriumok, új berendezések, készülékek, műszerek segítik a munkát, melyek többségében valamilyen pályázati forrásból származnak. Ilyenek például az oktatásban használt demonstrációs berendezések, a napelem, a kutatásban használt gázturbinák, mely az országban csak itt találhatók, a biogáz keverő állomás, mely nélkül bizonyos mérési kapacitás nem épült volna ki, vagy a mérő autó, ami lehetővé teszi a külső helyszíneken történő méréseket. Ezek az eszközök tehát a mindennapi oktatásban és kutatásban használatra kerülnek, lehetőséget adnak a fejlett technikák alkalmazására. A támogatások eredményei az oktatás minőségében erősen érezhetők, a hallgatók kedvező körülmények között, a legmodernebb technikákkal bíró laborcsarnokokban dolgozhatnak, a beszerzéseknek köszönhetően mindent azonnal kipróbálhatnak. A beszerzések hosszú távon hozzájárulnak ahhoz, hogy a BME piacvezető K+F+I pozícióját, a gazdaság számára végzett megbízásait és kutatás-fejlesztési projektjeinek számát növelje. Jelentős hozadéka lehet a technológiatranszfer iroda működésének, a technológiatranszfer fejlesztésnek az Egyetem számára. A szellemi termékek hasznosításának ösztönzése mellett fontosnak tartják a transzferhálózat létrejöttét. A Műegyetem által életre hívott Felsőoktatási Technológiatranszfer Fórum 14-15 felsőoktatási intézmény részvételével működik. Alapvető feladata a módszertani elemek egyeztetése, eszközök közös használata, regionális technológiatranszfer hálózat kialakítása és az egyetemeken létrejött eredmények hasznosításának felgyorsítása. A fórum gondolatát arra alapozták, hogy a felsőoktatási intézmények nem konkurenciái egymásnak. Ezért az intézményekben lezárult technológiatranszfer pályázatokból született oktatási anyagokat, módszertani megoldásokat, eszközrendszereket, know-how-kat össze kívánják gyűjteni és hozzáférhetővé tenni, ezekkel kapcsolatban újabb programokat szeretnének kidolgozni az ipar bevonásával. A fórumban való együttműködés önkéntes, az alapszabály szerint évenként cserélődik a vezetés is, a Műegyetem ezt csak az első évben látja el, mivel az ötlet itt született meg. A kezdeményezést felkarolta a kormányhivatal, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) is. A program vélelmezhetően a magyar felsőoktatás hálózatosodásához vezethet, és ennek köszönhetően a hasznosításban is előrelépéseket tudnak tenni. A pályázati munka eredményeként nőtt a karok, a tanszékek és a kollégák közötti együttműködések száma, minősége, az ipari partnerekkel való együttműködés, az igényeihez 26


való alkalmazkodás, valamint egyéb szervezetekkel is erősödött a kooperáció, például az MTAval. Ezen kívül a pályázati munka sok egyéb terülten is kifejeződik, például a publikációk számában. A pályázatok hozzájárulnak az intézmény működéséhez, pénzügyi stabilitásához is. A kutatók pályázatos keretben történő jövedelem kiegészítése pedig általában lehetővé teszi a kutatók megtartását, hiszen egyes területeken nagyon keresettek a szakemberek. Mindezek eredményeképpen alakul ki a műegyetemi image, és ez hozzájárul ahhoz is, hogy nő a BME ismertsége, elismertsége, magas a felvételre jelentkezők száma.

1.7.2 Kiemelkedően sikeres (best practice) és kevésbé sikeres projektek Kutatás és fejlesztés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen A BME céljainak teljesítéséhez elengedhetetlen a működésének állandó javítása, a kutatásfejlesztés és innováció, valamint az oktatás harmonikus egységben történő fejlesztése. A mai kihívások során csak jelentős kutatási kapacitással rendelkező kutatócsoportok képesek nemzetközileg is jelentős eredményt felmutatni. Mindez szükségessé teszi, hogy az intézmény koncentrálja erőforrásait azokon a területeken, amelyek a nemzetközi trendek mellett hangsúlyosan figyelembe veszik a speciális hazai igényeket is. A BME karai a műszakitermészettudományos és gazdasági kutatások széles körét lefedik, azonban ezek a kutatások nem mindig alkotnak egymást erősítő szervezett rendszert. Emiatt szükségessé vált olyan programok és szervezet megalkotása, amely a BME kompetenciaterületeire építve horizontális integrációt valósít meg a kijelölt stratégiai területeken. Ennek érdekében született meg a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 számú „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen” című pályázat, melynek keretében az intézmény 2.882.637.190 Ft támogatást nyert el, és amelyhez további 5% önrészt biztosított. A pályázat megvalósításában rektori döntés alapján minden kar részt vett. Nagyjából karméret szerint költségvetés arányosan forrásallokációt végeztek a karokhoz, majd egy alapos előkészítő időszakot követően trendeket jelöltek meg, amelyek a stratégiai kutatási irányokat tartalmazták. Mindegyik kar eldönthette, hogy a hozzá allokált forrásokból a közösen megállapított stratégiai területek művelését a saját karán belül milyen arányban képzeli el. A projekt szakmai programokból (kiemelt kutatási területek – KKT) és azok végrehajtásának eszközrendszerét meghatározó horizontális programokból (HP) állt. Az alábbi öt kiemelt kutatási területet fogalmazták meg: •

Fenntartható energetika

•

Járműtechnika, közlekedés és logisztika

•

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem

•

Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány

•

Intelligens környezetek és e-technológiák

27


A horizontális stratégiai elemek (infrastruktúra-fejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, K+F+I fejlesztés, eredmények hasznosítása) alapján nyolc horizontális intézményfejlesztési program jött létre: •

Infrastruktúra-fejlesztés és megjelenítés

•

Intézményi kapcsolatok

•

Idegennyelvű képzés

•

Tehetséggondozás

•

K+F+I környezet és adminisztrációs szolgáltatás fejlesztése, adatbázisok

•

Képzők képzése

•

Utánpótlás, doktorjelöltek, posztdoktorok alkalmazása

•

A K+F+I tevékenység minőségbiztosítási rendszere

Valamennyi kar érintett a horizontális elvek megvalósításában is, minden horizontális programot más kar gesztorált. A programok támogatására karközi munkacsoportok kialakítására került sor. A Műegyetem K+F+I stratégiája egyrészt az intézmény egésznek működését támogató horizontális elemekre, másrészt a szakma-specifikus, és interdiszciplináris erőforrásokat is koncentrálni képes, kiemelt kutatási területek működésének harmonizálására épül. Fontos hozadéka a programnak, hogy az intézmény oktatói, kutatói és szervezeti egységei között kinyílt az információáramlás, kialakult egy együttműködés. Korábban a hasonló területen dolgozó kutatócsoportok sem ismerték egymás kutatásait. A projekt során szervezett bemutatkozó előadások alkalmával a csoportok megismerték egymás munkáját, ami lehetőséget teremt a közös, interdiszciplináris kutatások folytatásához. Van olyan tanszék, amely azt emelte ki a program legfontosabb hozadékaként, hogy a pályázat nélkül nem foglalkoztak volna bizonyos témákkal, amelyeknek most már hosszú távú kutatásában gondolkodnak. Másrészről a helyszíni látogatások során felmérték egymás eszközparkját. Mivel ezek egy része több szakterület által is használható, a kutatóegységek eszközeinek megismerése hozzájárul a műszerek hatékonyabb kihasználásához is. Az oktatás és kutatás infrastrukturális hátterének biztosításában nagy segítséget jelentettek a projekt keretében történt eszközberuházások is.

Kevésbé sikeresnek a tananyag-fejlesztési pályázataikat érzik. Ez nem jelenti azt, hogy haszontalan anyagok jöttek létre, csak esetleg kevésbé hasznosak, vagy nem feltétlenül ott születtek, ahol a legszükségesebb lett volna. Kudarcosnak tartják azokat a programokat, amelyeket vissza kellett adni. Az egyik alkalommal például kapacitás és szakmai felmérési hiba történt, egy másik esetben pedig a konzorciumvezető megszegte az előírt feltételeket, ezért felbontották a támogatási szerződést, és visszafizették a támogatást.

28


1.7.3 Indikátorok megfelelősége Vannak olyan indikátorok, amelyeket kizárólag azért teljesítenek, mert elő van írva. Egyes vélemények szerint bizonyos szabadalmaztatások is azon tevékenységek közé sorolhatók, amelyet csak azért tesznek, hogy az indikátorok teljesüljenek. Ha nem szerepelt volna a szabadalmi bejelentés indikátorként, nem költöttek volna rá pénzt, mert a mai gazdasági környezetben sokszor indifferens, hogy bejelentésre kerül-e egy szabadalom. Némely mutató irreleváns, vagy a pályázó szempontjából feleslegesnek tűnik. A kutatási eredményeknek nehéz a tudománymetriai alapokon történő minősítése. Egyes vélemény szerint, egy műszaki vagy informatikai fejlesztésre irányuló pályázat esetében helyesebb lenne magát a terméket számon kérni, nem pedig a publikációkat. Viszont az indikátorok teljesíthetők, és a többség szerint nem akadályozzák a megvalósítást. Legalább is formálisan mindenképpen teljesíthetők, mivel azonban nem mérnek minőséget, így nem garantálják, hogy tartalmas eredmények szülessenek. Komoly hiányok vannak a hasznosítási szemléletű mértékeknek a bevezetésével, nincs kontroll afölött, hogy mi egy pályázatnak a tényleges eredménye, ezért pedig motiváció sincs az előremutató, társadalmilag hasznos eredmények iránt.

1.8 A fejlesztések fenntarthatósága A pályázati eredmények formális fenntartása nem okoz nehézséget, de a tényleges eredményorientált fenntartás az már igen. A most záruló nagyobb projektek esetében különösen nehéz a fenntartás, hiszen a pályázati forrás megszűnése mellett a gazdasági helyzet is kedvezőtlen. A fenntartásnak ez idáig nem voltak pénzügyi akadályai, de a jövőben kérdéses a fenntartás finanszírozása. Már a megvalósítás során is nehézséget jelent az egyetemi megelőlegezés biztosítása, ez pedig elképzelhető, hogy több tanszéket is visszatart már a pályázatírástól is. A fenntartás során a jövőben bizonytalan a pályázati forrásból alkalmazott kollégák továbbfoglalkoztatása (például a VIK-en körülbelül 300 közalkalmazott és 100 projekt alkalmazott dolgozik). A legnehezebb mégis a gazdasági hasznot kimutatni egy adott projekt folytatásából, például egy projekt keretében született monográfia nem valószínű, hogy hasznot generál az intézmény számára. A jó kezdeményezések sokszor nem fenntarthatók, mert a támogatásuk túlságosan hamar abbamarad. Sok területen komplex fejlesztések szükségesek a források koncentrált felhasználásával, és a valódi eredmények eléréséhez nem elegendőek a rövidtávú fejlesztések. „Túl sok példa volt már arra, hogy nagy pénzeket, relatíve nagy pénzeket nyomtunk valamilyen irányultságú fejlesztésbe legyen ez tudományos, szakmai, iparpolitikai, szervezetépítési, társadalomformálási… irányba, aztán vagy elfogy a pénz, vagy a prioritások átrendeződnek, vagy egy kormányváltás történik, vagy bármi, és megállunk.” Hiányzik az a középtávú üzleti, szakmai gondolkodás, amelyik egy pályázathoz, egy fejlesztési irányhoz hozzárendeli, hogy mi történik három-öt év múlva. Egy-két éves projektekkel nem lehet drámai áttörést hozni az egyetemek esetében sem. 29


A pályázatok hatására nőtt az intézmény forrásszerzése, de nem mennyiségében, hanem a forrásszerzés vagy kapacitás felhasználás minőségében javult. Összességében tehát nem jelentkezik nagyobb bevétel, de egyes karokon elmozdulás történt a nagyobb volumenű, vállalati stratégiákkal összehangolt projektek irányába („…öt évvel ezelőtt a párszáz milliós nagyságrendű, az ritka volt, mint a fehér holló. Ma azért elég nagy darabszámban vannak kari szinten párszáz milliós, vagy akár az egy milliárdot megközelítő témák”). Mivel a források és kapacitások kevésbé aprózódnak szét, a kutatásokat komolyabb szakmai tartalommal tudják megtölteni. A vállalatokkal való együttműködés is változott, átalakult partnerkapcsolattá: „a projektjeink egy része az ipari támogatásból átment az ipari rendelésbe”.

1.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára TÁMOP 4.2.5. – Központi elektronikus adatszolgáltatás A tananyag fejlesztési pályázatokban résztvevő munkatársak a tankönyv.hu esetében korábbi informatikai nehézségekről számoltak be. Az EISZ-szel kapcsolatban részben forrás szűkülést, részben pedig „nem okvetlenül minden részletre kiterjedő harmonizációkat” észlelnek. TIOP 1.3.2. – Információmenedzsment a felsőoktatásban A BME is rendelkezik szuperszámítógéppel projekttámogatásból. Jelenleg folyik annak a felmérése, hogy ki milyen kutatásfejlesztéshez használná ezt az infrastruktúra kapacitást. A karok most kezdenek odaterjeszkedni, és ezt a napi kutatásfejlesztés során is használni.

1.10 Hivatkozások Honlapok: http://eduline.hu/, utolsó letöltés: 2012. december 02. http://www.bme.hu, utolsó letöltés: 2012. december 15. http://www.demola.hu, utolsó letöltés: 2012. december 15. http://www.nih.gov.hu, utolsó letöltés: 2012. december 28.

Dokumentumok: 40_human_kontrolling_2011, http://www.bme.hu, utolsó letöltés: 2012. november 18. 56_nemzetköziesség_2011, http://www.bme.hu, utolsó letöltés: 2012. november 18. A BME 2012. évi belső költségvetése, http://www.bme.hu, utolsó letöltés: 2012. november 18.

30


A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Intézményfejlesztési Terve, 20122016, http://www.bme.hu, utolsó letöltés: 2012. november 18. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szöveges beszámoló jelentése A 2011. évi költségvetési gazdálkodásról, http://www.bme.hu, utolsó letöltés: 2012. november 18. DPR-munkanelkliseg_esettan Egy hallgatóra jutó támogatási összeg Hallgatói vonzáskörzet elemzések, adatok, http://femip.hu/web/guest/159, utolsó letöltés: 2012. december 01. Horváth Ákos (2011): Kísérlet az európai mapping rendszer hazai alkalmazására, In Hrubos Ildikó (szerk.): Műhelytanulmányok, A felsőoktatási intézmények főbb típusai tevékenységük és vállalt missziójuk szerint Nemzetközi piacorientáció, korszerű intézményi menedzsment, Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja IFT adattáblák, BME adattábla, http://femip.hu/web/guest/budapesti-muszaki-esgazdasagtudomanyi-egyetem1, utolsó letöltés: 2011. november 18. Pályázati mintázat (EMIR- adatok szerint, 2012. augusztus 17-i állapot) Pályázatok iránti érdeklődés, pályázási sikeresség, abszorpciós sebesség (EMIR- adatok szerint, 2012. augusztus 17-i állapot)

31


2. Debreceni Egyetem48 Vezetői összefoglaló A Debreceni Egyetem 30.000 fő feletti létszámával és 15 karával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme, sokszínűségében valódi universitas. Az mai egyetem 2000 óta létezik, a fontosabb elődintézmények (Kossuth-Lajos Tudományegyetem, Orvostudományi Egyetem Agráregyetem) szakmai szellemisége az egyetemen a szakmai kérdésekben magas kompetenciával és önállósággal rendelkező centrum-rendszerben (Tudományegyetemi Karok – TEK, OEC, AGTC) él tovább. Az egyetem gazdasági súlya a térségben jelentős – a környezet relatív alulfejlettsége sokszor gondot is okoz a kutatási eredmények hasznosítása terén, túl kevés ugyanis a kutatások eredményeit felszívni képes nagyvállalat. Az egyetem 2010-ben elnyerte a Kutatóegyetemi státuszt, amely megerősítette a korábbi egyetemvezetési irányok alapvető helyességét. Az egyetemen belül az egyes centrumok általában önálló stratégiai igazgatósággal rendelkeznek. A pályázatok tartalmi részét azonban a karok és tanszékek adják, a centrumok stratégiai igazgatóságai illetve egyetemi szinten a Pályázati Iroda a pályázatgenerálás mellett egyéb technikai – projektmódszertani illetve pályázattechnikai jellegű – támogatást adnak illetve integráló szerepkört töltenek be (pl. multidiszciplinaritást igénylő projektek). Az egyetemen belül előforduló, a pályázati lehetőségekért történő „tisztességes versenyhelyzet” pozitív hatással van a pályázatok általános színvonalára, nem véletlen, hogy az egyetem 80% feletti sikerarányt tud felmutatni a pályázott és megnyert összeget tekintve azon pályázatok esetében, ahol már volt értékelés. A „nagyság átka” is megnyilvánulhat azonban például abban, hogy külső bírálók által esetleg elég jónak értékelt pályázatok sem méretődhetnek meg más felsőoktatási intézmény esetleg gyengébb pályázataival szemben, mert nem kerülnek ki az egyetem falain, mivel van náluk jobb, és a kiírás pályázati kvótákat állapít meg az egyes felsőoktatási intézményekre vonatkozóan. Ebből a szempontból az egyetemen belül az AGTC van a legkevésbé irigylésre méltó helyzetben (2 kar, szemben az OEC 5 és a TEK 8 karával). A centrumok a pályázataikat önállóan készítik elő, hatáskörük a szakmai stratégiát illetően meglehetősen tág. Ezek beillesztése az egyetem össz-stratégiájába erős egyeztetési mechanizmust és fejlett konfliktusmegelőző/ konfliktuskezelő kultúrát feltételez. Az pályázatokat az egyetemi stratégiával összevetve csak az 500 millió Ft-nál nagyobb pályázatokat vizsgálva is megállapítható, hogy a megnyert pályázati pénzek legalább négyötöde az integrációs folyamat illetve a minőségfejlesztés támogatásával, vagy a kutatóegyetemi pályázatban megjelölt alapkutatási és hasznosítási célok megvalósításával hozható

48

Készítette a Hétfa Kutatóintézet.

32


összefüggésbe, ami a decentralizált, szolgáltató jellegű belső pályázatkezelési szerkezet ellenére erős stratégia-tudatosságot mutat. A pályázatok rendszerszerű felhasználása szempontjából az OEC rendkívül sikeres gyakorlatot valósított meg, sikeresen pályázott építési és technológiai infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek a képzési ágon is bevételt termelnek (több mint 2500 fizetős külföldi hallgató), illetve a kutatási ágon is sikeresek, ami részben nemzetközi kutatási pályázatokhoz való hozzáférést és eredményhasznosítást is jelent (spin-off cégek). A fentiek mellett a kutatási tevékenységnek erős az egyéb vállalati hasznosítása is, gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs központ került kialakításra. A többi centrum esetében is erős a szakmai pályázati tevékenység. Az egyetem a reputáció- és minőségfejlesztési célok miatt erősen ambicionálja a nemzetköziesedést, és sokat tesz ennek érdekében. Ilyen tevékenység például a belső pályázatokra nemzetközi zsüri felkérése, vagy a brüsszeli iroda nyitása, amelytől a kapcsolatrendszer további szélesedését és további forráshoz jutási lehetőségeket várnak. Az intézményrendszeren belül ebbe az irányba mutat a Pályázati Iroda növekvő szerepe, amely a döntéstámogató és koordináló funkció mellett a jelenleginél aktívabb pályázat- és projektkezeléssel is kiegészülhet. A pályázati rendszer nehézségei és problémái közül erős hangsúllyal került kiemelésre a kutatások esetében alkalmazott közbeszerzési betarthatatlanság, ami a kutatási eredmények egymásra épüléséből és az ebből adódó előre nem kalkulálhatóságból származik. A fenntarthatóságot illetően a demográfiai tendenciákat érzékelik, de ezeket a minőségfejlesztéssel és a külföldi hallgatók esetleges létszámnövelésével részben ellentételezhetőnek vélik. A fenntarthatóság esetében fontos volna azonban a finanszírozási keretek minél erősebb tervezhetősége. Az ezzel kapcsolatos negatív példa a 2012. novemberi 900 millió Ft-os zárolási döntés volt, ami sérülések nélkül az adott évben egyáltalán nem gazdálkodható ki.

2.1 Az intézmény bemutatása 2.1.1 Képzési-kutatási profilja: A képzési szerkezet besorolása során egységes módszertan49 kialakítására törekedtünk, amelyet konzekvensen minden vizsgált intézménynél használni tudunk. Ennek köszönhető, hogy adott esetben az egyes adatok kismértékben eltérhetnek az intézmények önbesorolásaitól, ugyanakkor javul az összehasonlíthatóság az intézmények között.

49

Mellékletben található keretes Besorolási útmutató

33


A Debreceni Egyetem 2000. január 1-jével jött létre. Jelenleg mintegy 31 ezer hallgatóval, 15 karával és 25 doktori iskolájával hazánk egyik legnagyobb egyeteme.50 A képzési szerkezetet vizsgálva egy heterogén, minden tudományterületet átfogó universitas jellegű egyetemet láthatunk. A PhD képzések keretein belül a 6 tudományterületen évente átlagosan 150 kutató szerez Doktori fokozatot. A Debreceni Egyetem képzési struktúrája51 DEBRECENI EGYETEM 2011 Karok BA MSC PHD Felnőttképzés prog. száma szakok hallgatói szakok hallgatói szakok hallgatói szakok hallgatói száma létszám száma létszám száma létszám száma létszám Alkalmazott tudományok 5 51 6627 48 1081 4 62 16 617 Élettudományok 6 15 1603 22 4131 14 177 11 4519 Filozófia, művészet 1 2 124 10 132 2 34 Formális tudományok 0 1 160 3 11 1 12 Társadalomtudományok 5 33 5599 50 1880 9 103 16 647 Természettudományok 0 8 1547 19 418 3 60 Összesen 17 110 15660 152 7653 33 448 43 5783

Az egyetem lényegében három felsőoktatási intézmény integrációjából jött létre, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyesülésével. A korábbi funkcionalitás alacsonyabb szinten a Debreceni Egyetemen is fennmaradt, némi egyszerűsítéssel az jelenthető ki, hogy az öt korábbi orvosi egyetemi kart az OEC (Orvos Egyetemi Centrum) fogja össze, az agráregyetemi jellegű kettő kart az AGTC (Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma), a volt KLTE-n alapuló többi nyolc kart pedig a TEK52 (Tudományegyetemi Karok). A centrumok segítségével egyrészt működővé válik a karok közti munkamegosztás (az adott centrumon belül nyilvánvalóan könnyebben), másrészt – különösen kutatási, pályázati területen – könnyebben nyílik alkalom külső kapcsolódásokra is (a centrumon belül és kívül is)

2.1.2 Az egyetem helye a magyar és nemzetközi felsőoktatásban A publikációk számát a Thomson Reuters Web of Science katalógusban, az OrganizationEnhanced=Debrecen keresési kritérium mellett vizsgáltuk az utóbbi 5 év időtartamra. A hazai publikációk esetén a femip IFT táblák összesített 2011-es adatait vizsgáltuk.

50

Az ELTE hasonló nagyságrendű még, 1%-on belüli létszámkülönbséggel.

51

Forrás: IFT adattáblák, www.femip.hu; csoportosítás a Melléklet szerint

52

A továbbiakban, amikor centrumokról beszélünk, abba a TEK-et is beleértjük.

34


A rangsorolás tekintetében egy olyan összetett rangsort választottunk, amelyben minden vizsgált intézmény megjelenik, ugyanis ez minimális összehasonlítást is lehetővé tesz.53 Mind a hazai, mind nemzetközi rangsorban látható, hogy a Debreceni Egyetem előkelő helyen, a felső 5% környékén található. A Debreceni Egyetem publikációs adatai (zárójelben a vizsgált intézmények száma)54

Hazai Világszint

Kutatás/publikáció száma 2011-ben (db) 2954 400

Rangsor 2011 4 (76) 653 (20 300)

Az egyetem jelenleg 7 campus-on végzi szolgáltató tevékenységét. A campusok 3 városban, Nyíregyházán, Hajdúböszörményen és Debrecenben (központok) működnek. Az oktatásba jelentkezők legnagyobb része Hajdú-Biharból származik, de sokan érkeznek a szomszédos megyékből is, így a Kelet-Magyarországi régióban jelentős vonzáskörrel bír az intézmény. A méret és kelet-magyarországi regionális dominancia mellett érdemes hangsúlyozni az egyetemnek azt a valódi „universitas” jellegét, amely részben a képzési területeke sokféleségéből, részben a külföldi (főleg orvostan-) hallgatók nagy arányából származik. Az egyetemen belül, a egyes tudományterületek egymás közti viszonyát leginkább a kiegyensúlyozottságra való törekvés jellemzi. 1994 és 2010 között a Debreceni Egyetemen illetve elődintézményeiben közel kétezer doktori diplomát55 adtak ki, amelyen belül arányos az eloszlás a bölcsészet- és társadalomtudományok, a természet- és műszaki tudományok, az orvostudományok és az agrártudományok között.

A célnak megfelelő rangsor a Ranking Web of Universities, amely a világ legjobb egyetemei tekintetében hasonló sorrendet tükröz, mint az Economist, vagy más szaklap által összeállított besorolások. A belföldi besorolás alapja ugyanezen Ranking Web adatbázis, összevetvek a Figyelő hetilap Felsőoktatási rangsor külön-kiadványával is. 53

54Források: 55

http://www.webometrics.info/, http://apps.webofknowledge.com

PhD fokozat

35


1. ábra: A Debreceni Egyetem doktori (Phd) fokozatainak száma tudományterületenként (2004-2010, összesen 1.936 db)56 A nemzetközi kapcsolatok terén az intézményi együttműködések száma meghaladja az 1300-at. Kiemelt kétoldalú ösztöndíjas cserekapcsolattal bír a finnországi Jyväskylä-i Egyetemmel, a francia Champagne-Ardenne Régióval, az amerikai Indiana Egyetemmel (Bloomington), a japán Hirosaki Egyetemmel, a Chiba Egyetemmel és a Wuhan Egyetemmel. A nemzetközi együttműködések területén ki kell emelnünk a marosvásárhelyi orvosi líceummal, a nagyváradi egyetemmel és a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetemmel folytatott együttműködéseket (HuRo-programok) A külföldi diákok száma több mint háromezerre emelkedett, ezen hallgatók 2/3-a az Orvos- és Egészségtudományi Centrumon angol nyelvű képzéseiben vesz részt.

2.1.3 Legfontosabb kutatási eredmények, azok relevanciája 2003-ban az Európai Bizottság által meghirdetetett „Kiválósági Központ” címet nyerte el a Molekuláris Medicina kutatóközpontjával az egyetem. Az Orvostudományi kar 45 elméleti és klinikai egységében az élettudományok területén számos, nemzetközileg is releváns kutatás folyik. 2010-ben az egyetem elnyerte a Kutató egyetem címet, ezzel összhangban 2 évig kiemelkedő támogatásban részesült. Az egyetemen számos kutatócsoport tevékenykedik, ezek közül alapkutatási céllal 118 nyert el belső támogatást,57 az MTA 11 akadémiai kutatócsoportot finanszíroz az intézményben. Az egyetem három, vállalatokat is magába foglaló kutatási centrumában 75 technológiát tartanak számon, melyekhez 28 aktív szabadalomcsalád tartozik. A kutatások kapcsán 8 spin-off cég jött létre 2011-ig, de még 156 vállalkozás kapcsolódott az egyetemhez a kutatások kapcsán. A K+F tevékenység tudományos eredményein kívül jelentős gazdasági hatással is bír, amelynek mértékét az egyetemnek az ország és a régió gazdaságában betöltött szerepe is tükrözi. Mind a nemzetközi, mind a hazai K+F pályázati bevételeket tekintve a Debreceni Egyetem az utóbbi években a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mögött összességében a második helyet foglalta el az intézmények rangsorában,58 a tudás hasznosulása lényeges szempont az egyetem vezetése számára.

56Forrás:

IFT 2007-2011, 2111.11.11

2010. július 1 óta a kutatóegyetemi pályázatban kiemelt öt alapkutatási témakörben ennyi kutatócsoport indított kutatási témát. 57

58

Forrás: IFT 2007-2011, 2111.11.11

36


2.1.4 Szerepe az ország és a régió gazdaságában Az intézmény gazdasági súlyát mutatja, hogy a szűk régió, vagyis Hajdú Bihar Megye GDP-jének legalább 7,4%-át adja, Debrecen város GDP-jéhez viszonyítva pedig 16,1% a részesedése. Ez egy nagyon konzervatív alsó becslés, nem veszi figyelembe a tovagyűrűző és kapcsolódó gazdasági hatásokat ugyanis az egyetem összes kiadását tekintettük egy alsó becslésnek a GDP-hez való hozzájárulása mértékének. Mivel Debrecen Budapest után GDP szempontjából a második legjelentősebb hazai város (1/22-e a budapesti GDP-nek), és a város gazdaságában megkerülhetetlen az egyetem, ezért eredményessége országos jelentőséggel is bír. A Debreceni Egyetem gazdasági súlya59

Debreceni Egyetem

K+F összes foglalk. (összes/ főállású)

Kutatási megbízások értéke

Pályázati bevételek értéke

Kapcsolódó vállalkozás

Saját bevétel/ állami támogatás

Összesen

Alulról becsült GDP hatás (összes kiadás) 77 834 mFt

Szűk régióban

1332 / 175

580 mFt

3971 mFt

Központi városban

1034 db

66,70%

7,4% 16,1%

Az egyetem súlyát azonban talán legjobban a költségvetések aránya jelzi – a Debreceni Egyetem éves költségvetése 78 Mrd Ft, míg a városé, amely Magyarország második legnagyobb városa – „mindössze” 60 Mrd. Noha a kapcsolódó vállalkozások száma jelentős, ezek jelentős része mikro- és kisvállalkozás, kevés köztük az innovációs kooperáció vagy kutatási megbízások szempontjából potens, növekvő-képes, tőkeerős közép- vagy nagyvállalat.60

2.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-12 időszakban és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 2.2.1 A fejlesztési stratégia céljai

59Források: 60

IFT adattáblák, 2011, KSH

Ebből a szempontból az Egyetem nagysága nem biztos, hogy volnzó.

37


Az eddigi fejlesztési stratégia hasonlóan más felsőoktatási intézményekhez – Debrecenben is célul tűzte ki az infrastrukturális fejlesztéseket, a lemaradások és korszerűtlenségek felszámolását. Míg azonban a prioritás-képzés a homogénebb képzési struktúrájú – és esetleg iparilag fejlettebb - területeken kevesebb kérdést vet fel, addig az integrációs folyamatokkal erősen érintett, nagyobb tömeget érintő, bonyolultabb célrendszerben mozgó Debreceni Egyetemen már a prioritások kijelölése is nehezebb feladata.

Az a helyzet, hogy a centrumok önálló szakmai stratégiákat képeznek és a pályázati lehetőségekért belső verseny alakul ki többféle hatással is jár. Kétségkívül pozitív a következmény, ha a pályázatok színvonalát tekintjük, az „előmegmérettetésen” győztes pályázatok a „normál” kiírásban is nagyobb eséllyel indulnak. Másrészt azonban a nagyobb pályázatoknál, amikor az egyetem csak limitált számú pályázatot adhat be, óhatatlanul is kvótaképzésekhez vezet, ami az egyetemen belül a „fejlesztésképesebb” egységektől, (centrumoktól, karoktól, tanszékektől és oktatóktól) von el potenciális forrásokat, ráadásul nem múltbeli vagy várható (ígért) teljesítmény alapján. Harmadrészt össztársadalmi szempontból a pályázati rendszer lényege, az egyenlő lehetőség és mérhető különbségek elve sérül, hiszen adott esetben potens egységek esnek el Debrecenben a pályázati lehetőségtől, míg a kisebb felsőoktatási intézmények hasonlóan potens egységek pályázhatnak és nyerhetnek.

Az egyetem rendelkezik Intézményi Fejlesztési Tervvel, amely egyrészt tartalmazza az egyetem stratégiai céljait, másrészt integrálja az egyes centrumok stratégiáit is. Az Intézményi Fejlesztési Terv némiképp stratégiaképző szereppel bír, ugyanis a három centrum a saját stratégiájára alapvetően maga tesz javaslatot, amelyet az egyetem felső vezetése fogad el, azaz a szakmai stratégia-alkotás a centrum-szintig decentralizált. Ez az universitas jelleg miatt érthető, ugyanakkor számos olyan következménnyel jár, ami a pályázati rendszer szempontjából is lényeges (lásd keretes írás).61 Az eddigi stratégia a Debrecenben hagyományokkal rendelkező érdekharmonizációt követte, ami ez pedig az elmúlt öt-hét évben az integráció infrastrukturális lekövetését, illetve egyes területeken jelentős modernizációt és eszközbeszerzést jelentett. Az extenzív növekedés végével, illetve az integrációs infrastrukturális fejlesztések befejeztével a stratégia vonatkozó része teljesült, új irányokra van szükség. Ennek megfelelően az egyetem a centrumok erőteljes bevonásával kidolgozta az új intézményfejlesztési tervének tervezetét, az egyeztetési folyamat azonban még tart, emiatt az érvényes stratégiával való összevetésre inkább az interjúkra támaszkodunk. Az azonban az interjúkból világosan kiolvasható, hogy a centrumok önálló szakmai stratégiageneráló szerepe megmarad, az integráció és az interdiszciplinaritás azonban erősödik, így a koordináló és integráló egységek felértékelődnek, jellegükben azonban inkább szolgáltatás, mintsem irányítási dominanciával. A három centrum stratégiája önmagában is értelmezhető.

Ez problematika főleg akkor áll fenn, ha csak egyes kutatóműhelyek pályázhatnak limitált számban. Abban az esetben, ha alprojektekre bontható pályázatról van szó, a részeredmények elérésének a lehetősége megnő, de ezzel párhuzamosan az értékelési nehézségek is nőnek, valamint megnő az interdiszciplinaritás és a koordináló funkciók jelentősége. 61

38


Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) közelmúltja sikerekben gazdag – 2005ban felkerült a legdinamikusabban fejlődő közepes és kisméretű szervezeteket díjazó EUROPE’S 500 (a kontinens 500 legsikeresebb közép- és kisvállalatáról készült objektív rangsor) listájára, biotechnológia és egészség kategóriában az egyetlen hazai szervezetként. Az öt kar62 mellett a gyógyító tevékenység is elismert, a DE OEC 2007-ban az Év Kórháza lett. Mindez azt mutatja, hogy az intézmény magas színvonalon látja el feladatát: az orvos- és egészségtudományi felsőoktatást, a szakképzést, a gyógyítást és a kutatást. Ezek az eredmények is megalapozták a Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt (DEK FP) sikerét, amelyre az intézmény 10,6 Mrd Ft-ot nyert. (TIOP-2.2.7-07/2F/2) A OEC sikeres abból a szempontból is, hogy az oktatás inkább javítja, mintsem rontja a megtérülést, ennek oka a több mint 2000 fizetős külföldi hallgató. A gyógyítást és az illetően is jelentős nagyságrendekről beszélhetünk, az OEP által finanszírozott Klinika is 2000 ágyas intézmény. Az egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (DE AGTC) az agrár- és gazdaságifelsőoktatás, kutatás, valamint szaktanácsadás központja és koordinátora. Küldetése az agrárvertikum és a hozzákapcsolódó gazdasági és szociális ágazatok, valamint az agrárélelmiszergazdaság, a környezet és a vidék fejlesztése Magyarországon, a magyarok lakta szomszédos országokban, valamint a nemzetközi gazdasági, kulturális és szakmai életben egyaránt. Az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának két karán63 13 alapszak, 11 akkreditált mesterszak és 9 felsőfokú szakképzés közül választhatnak a hallgatók. A Centrum kifejezetten törekszik a széleskörű gazdasági kapcsolatrendszerre, a térség vállalataival, cégeivel való együttműködések biztosítják a gyakorlati képzés feltételeit. A két karon a PhD hallgatókkal együtt összesen 4500 hallgató folytat tanulmányokat. A centrum újraformálódó stratégiájában a növénytermelés, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és a környezetipar játsszak a főszerepet. A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (TEK) a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetem, és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola hagyományaira alapozva nyolc kar64 együttműködésének keretében kínál alap-, mester-, és doktori képzést, valamint felsőfokú szakképzést. A centrum kiemelkedő erőssége a multidiszciplináris háttér, fokozott figyelmet fordít az ebből eredő szinergiahatások kihasználására. A centrum alaptevékenységei az oktatás és a kutatás. „A tanárképzés és az óvodapedagógus képzés egyetemi gazdájaként gondoskodik a jövő pedagógusainak kiemelkedő színvonalú képzéséről. Törekszik a műszaki mérnöki képzés regionális megerősítésére. Sikerességének alapköve a nemzetközi színvonalú tudományos és művészeti tevékenység, melyet versenyképessége megőrzése érdekében folyamatosan fejleszt. Tevékenységével a régió meghatározó kutató,

Ált. Orvostudományi Kar, Fogorvos-tudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Népegészségügyi Kar, Egészségügyi Kar 62

Gazdálkodástudományi Környezetgazdálkodási Kar

63

és

Vidékfejlesztési

Kar,

illetve

Mezőgazdaság-,

Élelmiszer-tudományi

és

Állam- és Jogtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Informatikai Kar, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Műszaki Kar, Természettudományi és Technológiai Kar, Zeneművészeti Kar 64

39


tanácsadó és szolgáltató központjává, és ezzel a gazdaság fejlődésének kulcsszereplőjévé kíván válni. Tevékenysége során elkötelezi magát a minőség és az innováció mellett, építve azok felsőoktatási versenyben betöltött, hosszú távon is meghatározó szerepére.”65 Az interjúk alapján azt gondoljuk, hogy a centrumok küldetésnyilatkozatai stabil értéktartalmúak. Az intézményi stratégiát illetően úgy véljük, hogy a legkényesebb kérdések, például a belső prioritások kijelölésének mechanizmusában nem lesz lényeges változás, a döntéshozatalt illetően marad a széleskörű konszenzusra támaszkodás nagy hagyományokra építő gyakorlata.

A stratégia intézményi szintű tartalmi egységesülése leginkább az elnyert kutatóegyetemi pályázatban öltött testet, itt az intézmény az alábbi öt alapkutatási területet emelte ki: • • • • •

a molekulatudomány, benne a gyógyszerkutatással; a fizikai-, számítás- és anyagtudomány; a molekuláris medicina; az egészség- és környezettudomány; a nyelvtechnológia és bioetika területe.

A kiemelt kutatások társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjából is jelentősek: az erős alapkutatási bázisra építve tovább erősödhet a régióban a gyógyszer- és a vegyipar, a húzóágazatként is emlegetett biotechnológia és egészségipar, valamint az informatikai- és környezetipar kutatás-fejlesztési háttere. A hatodik alprogram a tudás- és technológiatranszferért, valamint a projektben létrehozott infrastruktúra hatékony hasznosításáért felelős. Ezen belül folyik a kutatások szervezése és a nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése, mélyítése az öt kiemelt területen. Az alprojekt a teljes egyetemi vertikum kutatási eredményeinek hasznosítását is támogatja. A szabadon elosztható erőforrások csökkenését az egyetem érzékeli. A stratégia megújulásának kényszerét, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást az interjúk alapján a következőkben azonosíthatjuk: • • • • •

65

a centrumok széleskörű szakmai önállóságának megmaradása a szinergiahatásoknak a korábbinál erősebb keresése a szolgáltatások ésszerű centralizációja a külső lehetőségekért folytatott „belső versenyben” a normativitás erősítése a kiemelkedő tehetségek valódi sikeresélyeinek biztosítása érdekében a nemzetközi jelenlét erősítése66

A TEK küldetésnyilatkozata alapján. (http://tek.unideb.hu/magunkrol.html)

Az egyetem az INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökséggel együtt önálló brüsszeli irodát nyitott az EU előnyeinek fokozottabb igénybevétele, a nemzetközi networking lehetőségek kihasználása és az ország- és intézménymarketing javítása céljából 66

40


2.2.2 A pályázatos projektek összetétele, volumene. A 2012. augusztus 17-i EMIR-adatok szerint a Debreceni Egyetem a vizsgált időszakban 133 beadott pályázattal 36 822 090 287 Ft-ot nyert el. Az alábbi ábra ezek megoszlását mutatja: A Debreceni Egyetem elnyert támogatásainak megoszlása67

Ahogy ez látszik, a máshol elég népszerű TÁMOP4 és a TIOP 1.3. páros együttesen az elnyert támogatásoknak nem egészen a felét (43%-át) adja, itt jelentős a GOP és az egyéb TIOP hatás is, ezek együttesen 18 Mrd Ft-os hatása az összes elnyert támogatás felét teszi ki. Mindkét esetben jelentős az egészségügy súlya. A GOP–támogatások 87%-a három gyógyszeripari projektre68 jutott (6,6 Mrd Ft a 7,6-ból), míg az egyéb TIOP forrásokon belül a csoport 11,3 Mrd Ft-os elnyert támogatásából 92% (10,6 Mrd F) egy pályázaton, a TIOP-2.2.707/2F/2 –en elnyert a már említett Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projektre (DEK FP).

67Források:

EMIR adatok, 2012. augusztus 17

- ICONO-PHARMA Technológiai Park kialakítása, - Hidroximsav származék antidiabetikus hatású gyógyszerjelöltek fejlesztése - Gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozása Debrecenben 68

41


2.2.3 A projektek illeszkedése a stratégiához, (remélt) hatásuk az intézmény versenyképességére A többi felsőoktatási intézménnyel szemben projektek stratégiához való illeszkedése a többszintű stratégiaalkotás miatt nem értelmezhető könnyen. Az biztosan kijelenthető, hogy az pályázatok lebonyolítása kapcsán a centralizáció erősödése mindenképp segíti a központi stratégia markánsabbá válását, valamint a projektek és a stratégia együttmozgását. Miután a 36,8 Mrd Ft-os támogatás kifejezetten sok, összesen 133 beadott pályázatból „jött össze”, koncentráljunk első körben azokra a megnyert pályázatokra, ahol az elnyert támogatás meghaladta az 500 millió forintot. Ilyenből 11-et találtunk69 (ld. 4. sz. ábra). Ezeket megvizsgálva a következő kijelentések tehetők: -

Ez a 11 projekt köti le a teljes támogatás négyötödét (81,2%) A projektek vagy az integrációval, vagy a minőségorientáltsággal („jó egyetem”, kutatóegyetemi lét), vagy a kutatóegyetemi alapkutatási célterületeivel, esetleg a hatodik alprogrammal, illetve ezek közül többel is összefüggésbe hozhatók. Mindezek alapján indokolt az a kijelentés, hogy az elnyert támogatások összességében jelentősen támogatják az egyetem stratégiai céljainak elérését

-

A 22 projektből 9 esetében az elnyert támogatás meghaladja az igényelt összegnek a 95%-át, mindössze két projekt esetében rosszabb ennél az arány (átlag 96,5%)

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy 18 darab 500 millió Ft-ot meghaladó pályázat esetében még nem született döntés illetve nem bizonyult nyertesnek. 69

42


A Debreceni Egyetem 500 millió Ft-nál nagyobb elnyert támogatásai70

A – fenti táblázat utolsó előtti oszlopában feltüntetett - kutatóegyetemi prioritásokat az azzal megegyező számozás szerint jelöltük, azaz: 1. Molekulatudomány, benne a gyógyszerkutatással; 2, Fizikai-, számítás- és anyagtudomány; 3, Molekuláris medicina; 4, Egészség- és környezettudomány; 5, Nyelvtechnológia és bioetika területe. 6, (5+1) Tudás- és technológiatranszfer, valamint a projektben létrehozott infrastruktúra hatékony hasznosítása

70Források:

EMIR adatok, 2012. augusztus 17

43


2.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség Ahogy a korábbiakban leírtuk, a Debreceni Egyetem esetében kétszintű stratégiáról beszélünk. Azt is megállapítottuk, hogy a 80%-os meghaladó sikerességgel elnyert pályázati források71 zömükben az integráció kiteljesedéséhez, a minőség-fejlesztéshez, illetve a kutatóegyetemi pályázatban megjelölt célokhoz kapcsolódtak. Az integrációs előrelépések a legtöbbször itt is infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódtak – a teljes támogatás közel felét kitevő TIOP/KMOP projektek az alábbi infrastrukturális beruházásokban öltöttek testet: az Élettudományi Intézet megújulása, az AGTC Interregionális Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ megújulása, a Kassai úti épület-komplexum (TEK Informatikai kar, stb.) illetve az OEC-hez tartozó klinikai fejlesztések megépülése, stb. Az intézményi igények éppen a kétszintű stratégiai hierarchia miatt nehezen definiálhatók teljes körűen – önmagában a belső verseny már a pályázási folyamatban szelektálhatott ki jogos és indokolt igényeket. Részben erre a kihívásra is válasz a brüsszeli iroda megnyitása és az egyetem nemzetközi léptékben való ön-újradefiniálása. Adottságként kezelve a belső versenyt, azt lehet mondani, hogy a centrum-rendszer (decentralizált pályázás) jól köti össze az intézményi szakmai igényeket a pályázati lehetőségekkel, a TIOP-projektek pedig kifejezetten eredményesen segítették az integrációs és minőségfejlesztési elképzeléseket – ezeket a projekteket nehéz lett volna más forrásból pótolni. A pályázatok ambíciózus volta kevéssé kérdéses – az intézmény elég jelentős erőforrással és intézményi önmozgással rendelkezik ahhoz, hogy az indikátorokkal kapcsolatban ne a teljesíthetőség, hanem az adminisztrálhatóság okozzon gondot.72 A megalapozottságot és megvalósíthatóságot a sok szűrő kétségkívül pozitív irányba befolyásolja. A centrumonkénti párhuzamosságok segítik a jó gyakorlatok terjedését, illetve az intézményen belül, az egyes egységek (karok, stb.) között is van egyfajta átjárhatóság, így humánkapacitási korlátok csak nagyon esetlegesen alakulhatnak ki. A létrehozott kapacitásokat illetően kevés kétségük van a kapacitások jövőbeli kihasználhatóságával kapcsolatban. Erre egyrészről a térségi meghatározó intézményi szerep, másrészt a megcélzott (és az OEC esetén már jól működő) fizetős külföldi diák-képzés tervezett növelése ad magyarázatot. A lehetséges kérdések közül a túl- vagy alultámogatott terület kérdése a kapacitás-építések esetén az integráció miatti közös használat-növekedés, egyéb esetekben pedig az engedélyezési út miatt irreleváns.

71

A felsőoktatási intézmények pályázati sikerességét lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

például a TEK esetében a centrum pályázatait intéző Stratégiai Igazgatóság az intézményi indikátorokat a saját centrum pályázatait illetően a kezdeti decentralizált, oktatók, kutatók által írt pályázatokból kivette, így a hibázás lehetősége is kisebb 72

44


Ha az egy hallgatóra jutó TIOP 1.3, - TÁMOP 4 támogatásokat73 tekintjük, a Debreceni Egyetem a nagyságrendileg 500 eFt-os összeggel nem tartozik a „túltámogatott” intézmények közé, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban az integrációs lehetőségeket (oktatók jobb kihasználása, tantárgy-szinergiák, stb) is számba vesszük. Az egyéb TIOP pályázatokon belül jelentős a DE OEC súlya, a 11,26 Mrd Ft-ból 11,16 Mrd Ftot74 az OEC pályázatai nyertek el, ebben természetesen a legjelentősebb a DE OEC Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt (DEK FP) 10,6 Mrd –os pályázata, aminek a keretében a klinikum jelentős része megújult. A GOP-ok esetében az egyetem főleg informatikai és gyógyszerkutatási pénzeket nyert, összesen mintegy 7, 6 Mrd Ft értékben (lásd következő táblázat):

GOP - támogatások75 Pályázó neve

pályázati azonosító

pályázat tárgya

igényelt támogatás

elnyert támogatás

Az egyetem regionális jelentőségét jól mutatja, hogy három klaszterben is részt vett, (Létesítményenergetikai Klaszter, Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter, Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter), ezek közül kettőben nyertes pályázattal is rendelkezik.76

73

Az egy hallgatóra jutó támogatási összegek megoszlását lásd bővebben az értékelési zárójelentés 3. fejezetében

74 Az egyéb TIOP pályázatokon belül az egyetemnek volt egy 100 millió Ft-os könyvtárfejlesztési támogatása. A Könyvtárra egyébként az egyéb TÁMOP forrásoknak is mintegy a fele – 250 milló Ft jutott. 75

EMIR, 2012 augusztus 17.

76

Létesítmény-energetikai illetve Informatikai klaszter

45


A fentieken kívül kiemelendők még az egyetem sikeres épület-energetikai pályázatai is (négy pályázatban 900 millió Ft-ot meghaladó támogatás megnyerése). A fejlesztéspolitikát általánosan értékelve összességében sok – és általunk indokoltnak is vélt - panaszt hallottunk a méretek miatti negatív diszkrimináció miatt, ami a kisebb, esetenként kevésbé rangos felsőoktatási intézmények számára több pályázati lehetőséget juttat.77 Felmerült az a lehetőség is, hogy a jelenlegi rendszerhez képest az egy központi pályázó és utána a támogatások célzott továbbadása előbbre lépést jelenthetne. Ebben az esetben a magasabb értékteremtésre képes specializáció nagyobb teret nyerhetne, erősödne a felsőoktatási intézményekben a komplementaritásra törekvés a kapacitástöbbletet feltételező verseny helyett. Így a kiírói szempontok jobban érvényesülhetnének, az eljárásrend pedig lényegesen egyszerűsödhetne. Mindez feltehetően a döntés-előkészítés és döntéshozatali felelősség megnövekedésével járna. Véleményünk szerint a felvetés nagyobb kidolgozottság és alapos hatásvizsgálat után valóban eredményezheti a fenti lehetséges következményeket. A pólusprogram Debrecenben az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia fejlesztésére összpontosított – ahogy ezt a korábbiakban láttuk, ez jelentős átfedést mutat a kutatóegyetemi pályázattal, amely ennek a stratégiának egyfajta kibontását jelenti. Fenntarthatósági problémát tehát nem igazán jelentett a pólusprogram klaszterekre való súlypont-áthelyeződése, sőt ahogy fent is láttuk, a klasztertagság sem idegen az egyetemtől. A pályázásra a maguk módján igyekeznek hatni, de ezzel kapcsolatosan lényegesnek tartják azt, hogy a döntések nem helyben születnek, így ők inkább erős versenyzőként látják magukat. Ugyanezt a szerepet erősíti a már említett brüsszeli irodanyitás is.

2.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére Az egyetemen legalább négy pályázati koordinációs intézmény működik – mindhárom centrumban a Stratégiai Igazgatóság78 tölti be azt a szerepet-, valamint az egyetem központi Pályázati Irodája. A három centrum gyakorlata is eltérő. A DE OEC általában projektszerűen, kis belső csapattal koordinálja a pályázatokat – ezt némileg megkönnyíti az orvosi-gyógyászati jellegű pályázatok speciális jellege.

77

Lásd 8-as ábra, egy főre jutó TÁMOP/TIOP

Az egyes centrumokban ezek eltérő nevet viselnek. A jelen tanulmányban a konkrét intézménynévtől függetlenül így nevezzük az azonos feladatkörrel ellátó – a stratégiai kérdésekkel foglalkozó – munkatársakat/szervezeti egységet a könnyebb érthetőség miatt. 78

46


A TEK esetében inkább funkcionális jellegű a munkamegosztás, alapvetően a tanszékek, oktatók pályáznak, kivéve azokat a pályázatokat, amelyekhez a centrumon belül jelenlevő interdiszciplinaritás szükséges, itt a Stratégiai Igazgatóság koordinációs feladatokat lát el. A Stratégiai Igazgatóság ezen kívül egyfajta szolgáltató-koordináló jelleggel is rendelkezik a centrum pályázatainál az intézményi indikátorokat79 illetően. A feladatmegosztás az intézményi és a TEK által koordinált pályázatok esetében is kettős, egyrészt a pályázatok jellege és bonyolultsága (például a szükséges interdiszciplinaritás vagy TIOP-esetben többes hasznosíthatóság lehetősége) a mérvadó, másrészt a pályázatok mérete – itt általában 150 millió forint a kritikus határ. Azonban a „nagy” pályázatok is munkamegosztás és a centrum előkészítő munkájának az igénybe vétele jellemző. Mind a DE OEC mind pedig a TEK esetében törekvés érezhető arra vonatkozóan, hogy a pályázatok menedzsmentje (a pályázási folyamat kezdetétől) házon belül legyen, külső pályázatírók így legfeljebb szűk belső kapacitások esetén jönnek szóba. Az AGTC esetében inkább a pályázatírás külsőkhöz való kiszervezése a jellemző, ebben feltehetően annak is szerepe van, hogy itt a másik kettőhöz képest alapvetően kevés karral rendelkező centrummal van dolgunk. Az egyetem Pályázati Irodáján a TEK-kel kapcsolatban leírt munkamegosztás működik. A Pályázati Iroda az eddig leírtak alapján inkább koordináló, a teljes egyetem érdekeit képviselő egységként került bemutatásra. Ezt a funkciót erősíti a versenyhelyzetek kezelése. Az intézményi pályázatszám központi (kiírásbeli) maximalizálása esetenként előhozza azt a helyzetet, hogy a centrumok által beadni tervezett pályázatok száma meghaladja az intézményi maximumot, ebben az esetben a Pályázati Iroda döntés-előkészítő feladatokat is ellát (a döntést a centrumok vezetését is magában foglaló rektori vezetői értekezlet hozza meg). A Pályázati Irodának a jövőben feltehetően az operatív pályázatokkal való tevékenysége is erősödni fog, a megnyitott brüsszeli iroda által feltárt lehetőségek ugyanis valószínűleg első körben itt landolnak. A fentiek mellett vannak az egyetemnek olyan központi – nem centrumokhoz tartozó – egységei, akik önállóan intézik a pályázati ügyeiket. Ilyen például a könyvtár, amely több sikeres pályázatot bonyolított le. A fejlesztések tehát alapvetően a centrum-igények oldaláról keletkeznek, különösen igaz ez a képzési célú fejlesztésekre. Fókuszált fejlesztések inkább az infrastrukturális területen fordultak elő – ilyen a már említett Kassai úti ingatlanfejlesztés, ahol egy 1992-ban a Város által a debreceni felsőoktatás számára átengedett szovjet laktanya helyén épült ingatlan-együttes, ahol több kar is helyet kapott (Informatika, Közgazdaságtudományi, Jogi, Népegészségügy, stb.). Az infrastrukturális fejlesztések koordinációját egy külön egység, a Műszaki Fejlesztési Igazgatóság végzi. A források, képzési területek meghatározásánál figyelembe veszik a munkaerőpiac visszajelzéseit is – ez alapvetően a vállalati visszajelzéseken keresztül működik, a DPR szerepe talán kevésbé emelhető ki. Azt szinte mindegyik interjú-alanyunk elmondta, hogy

79

Intézményi tényszámok, várható értékek beszerzése/előállítása, vállalások véleményezése

47


igyekeznek a térségi vállalatokkal a kapcsolatot ápolni, azonban itt is sokszor előfordult az a panasz. hogy kevés a kooperációképes vállalat - ezt közvetett módon az is igazolja, ahogy a Debreceni Egyetem milyen jelentős szerepet tölt be a térség gazdaságában. A kiírások esetében az MTMI-területek kormányzati támogatása tetten érhető volt, ezt a TEK igyekezetett is lekövetni. A siker lehetősége azonban nem volt mindenki számára egyformán adott – ennek egyik oka a Debreceni Egyetem fókusz-szélessége, ahol a természettudományos és műszaki képzés ugyan fontos, és jelentős fejlesztésen átesett terület, az átütő sikerhez azonban az egyéb fókuszok sokasága (orvosképzés, agrárium, társadalomtudományok, stb.) legalábbis nem segít hozzá. A képzés belső átalakulása ugyan folyamatos, ezt azonban eddig inkább az integrációs folyamat vezérelte, mintsem a külső tényezők, például az egyetem által általában „megoldandó feladatként” kezelt akkreditáció, illetve a bolognai rendszer bevezetése. Ez utóbbit az egyetem egyes részein kifejezetten jól kezelték, megfelelő szakaszoló/szűrő lehetőségként értelmezve azt.80 Ez a helyzet is mostanra került változásérett állapotba. Interjúalanyaink véleménye szerint a drasztikus kormányzati belenyúlás a képzés állami finanszírozására jelenleg aszinkron a felvételi igényekkel, így a költségtérítéses képzésben a diákok és családjaik anyagi helyzete, míg az állami finanszírozású helyeken a hallgatójelöltek csekély érdeklődése és a verseny hiánya miatt elképzelhetően gyenge minősége állítja kihívások elé az egyetemet. Így a további hallgató létszámnövekedést egyre kevésbé tartják reálisnak, fontosnak tartják viszont a kapacitáskihasználást, emiatt a DE OEC-en meghonosított fizetős külföldi diákok képzésének terve meglehetősen sok egyéb helyen is szerepel, a mérnökképzéstől a mezőgazdasági képzésig. A kutatási célú fejlesztések a képzési célú fejlesztésekhez hasonlóan, a centrumok kezdeményezésére indulnak. Az kevéssé jellemző, hogy hazatérnek oktatók, az jellemzőbb, hogy a tehetséges fiatalokat itthon lehet tartani. Másfelől pedig a kutatóegyetemi célok itt azért több prioritást jelölnek ki, a nemzetközi szerepvállalás pedig egyre erősödő cél. Ez egyrészt a rövidebb, ideiglenes külföldi tartózkodások előtérben kerülésen túl például azt is jelzi, hogy belső kutatópályázaton nemzetközi zsürit alkalmaznak. A vállalati együttműködést az egyetem valóban komolyan veszi – ennek egyik bizonyítéka a 25 hektáros Debreceni Egyetemi Ipari Park (Agrár Park) jelenleg az ország egyetlen egyetemi ipari parkja, ahol a kutató-fejlesztő, szaktanácsadási, illetve szolgáltató tevékenység mellett az oktatás gyakorlati oldala is bemutatható. A tervek szerint az Ipari Park még szabad területein Science Park létrehozására kerül sor. A Science Park az egyetem és akadémiai intézetek földrajzi közelségében parkszerűen kialakított ipari, technológiai telephely-együttes mely napi operatív kapcsolatban is van ezekkel a szervezetekkel. Ez olyan gazdaságfejlesztési kezdeményezés, amelynek elsődleges célja nagy növekedési potenciálú, tudásintenzív, technológiai innovációval foglalkozó vállalkozások indításának és fejlődésének elősegítése.81

Például a Műszaki kar a bolognai rendszer bevezetését a műszaki mesterképzés minőségorientációjának javítására használta. (Forrás: Dr Szűcs Edit, a Műszaki Kar dékánja) 80

Meglátásunk szerint ez akkor életképes kezdeményezés, ha egyszerre hasznosítja az egyetemi tudást és a város/környezet lehetőségeit. A városnak is van ebben érdeke, hiszen a környezet alapvetően vállalathiányos. 81

48


A Tudás- és Technológiatranszfer Iroda 2006-ban készítette az első tanulmányt a Debreceni Egyetem befektetési projektjeinek tőkevonzó képességéről, majd elkészítette a DE szabadalom-, termék- és szolgáltatásportfolióját. Jelenleg is komolyan veszik magukat, spinoff céget csak üzleti tervvel együtt fogadnak el (jelenleg nyolc darab van). A javítási lehetőségek illetően két nehézség leküzdését követően szélesedhetnének ki. A két nehézség közül az egyik a már említett vállalathiány – a térségben egyáltalán is kevés a fejlesztésképes nagyvállalat – az itt levőket természetesen jól ismerik, és jó is az együttműködés, ahogy erről a GOP-projekteknél korábban beszámoltunk.82 A másik problémás terület a kutatásnak az a része, amikor az egyetemi kutatás már befejeződött, ugyanakkor nem alakul ki a hasznosíthatóságra vonatkozó épkézláb elképzelés, illetve nem készül el – jellemzően pénzhiány - miatt83 a prototípus. Mindezekkel együtt azzal, hogy a problémát részleteiben is érzékelik, valamint néhány területen, így például a gyógyszerkutatásban működik a szinergia a képzés-kutatás- partnerkapcsolatgazdasági együttműködés területén, illetve a nemzetközi minőség a kitűzött cél, biztosan állítható, hogy az egyetem magyar viszonyok közt kiemelkedő figyelmet fordít a K+F együttműködések sikerére. A központi fejlesztéseket illetően az egyetem két pályázatot nyert: -

-

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV - Munkaerő-piaci alkalmazkodás, gyakorlati képzőhelyek, intézményirányítás és hallgatói-oktatói szolgáltatások fejlesztése a Debreceni Egyetemen, 587 millió Ft-tal, illetve TÁMOP-4.1.1-08/1 "Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban Vezetői információs rendszer és diplomás pályakövető rendszer bevezetése a Debreceni Egyetemen, 258 milló Ft-tal.

A képzésfejlesztő pályázatok esetében világos látszik a centrum-rendszer hatása. Az egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázatokon sok (16 db) pályázatot nyert, a nyertes pályázatok pedig a lehetőségekhez képest jól fedik a széles oktatási spektrumot.84 Jól látható tehát a centrumok pályázatgeneráló hatása és a pályázati lehetőségek allokációja.


megszervezése

és

ennek

A pályázatírás szervezeti kereteit az előző fejezetben már részben tárgyaltuk – láthattuk, hogy a pályázatírás gyakorlata nem egységes az egyetemen belül.

A fontosabb GOP-partnerek – az oktatási és kutatási együttműködésből kinőve – az informatikai és gyógyszeripari cégek közül kerülnek k – ld. 6-os ábra. 82

83

A kutatási szakirodalom ezt a jelenséget early stage financing néven ismeri.

Másfelől azonban a kiírók MTMI prioritásai azonban itt is érvényesültek – a leadott pályázatok száma 31 körüli volt, a vesztesek közt inkább a humán- és az orvosképzési pályázatok lelhetők fel. 84

49


Az alábbiakban azt a pályázatkezelési környezetet, stratégiát mutatjuk be, amely a legjellemzőbb az egyetemen belül.85 Eszerint a pályázatok koordinációja leginkább a stratégiai Igazgatóságokon van, a szakmai munkát pedig általában a tanszékek végzik,– az AGTC kivételével nem jellemző külsősök bevonása. A klasszikus kérdésre, hogy „mi kell az eredményes pályázathoz?” Debrecenben jellemzően három típusú választ kaptunk, ezek a következők: -

„Jól kell olvasni a kiírást”, „Jó projektmenedzsment” és az „Életképes szakmai elképzelés”

Mindez jól tükrözi vissza a pályázatokkal való élés erős elterjedtségét az egyetem intézményrendszerében. Az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek esetében általában a megszokott javítási lehetőségekkel szembesültünk: • • • • •

állandó kapcsolattartó illetve annak hiánya, elérhetőségek javíthatósága a precedenseken keresztül történő tanulást megnehezítő esetfüggőség, túl sok felülbírálhatóság miatt állandósuló ideiglenesség, stb. jó volna, ha az elszámolási időszakban nem változna a pénzügyi szabályzat, de egyáltalán, az átmenetek kezelésére nagyobb gondot kellene fordítani.

Érdekes és pozitív élmény volt a Pályázati Iroda „tanulás-elkötelezettsége” – az ellenőrzések és ebből fakadóan a vitás esetek általában a Pályázati Irodán keresztül zajlanak, így ennek az egységnek van a legtöbb „éles” tanulási képessége, amelyet a brüsszeli pályázatok esetében kétségkívül hasznosan kamatoztathat. A projektmenedzsment megszervezése a pályázatokhoz hasonlóan ugyancsak centrumspecifikus, mindazonáltal a tanulási folyamat meglehetősen erős az egyes centrumok között. Itt is az jellemző, hogy a szakmai vezetőt minden esetben a szakmai terület adja, de általában a projektmenedzsert is, a projektirodára (Stratégiai Igazgatóság) ilyenkor leginkább coaching illetve support jellegű feladatok hárulnak. Természetesen az is előfordul, hogy a projektvezetőt a Stratégiai igazgatóság adja. A pénzügyi vezetőt a nagyobb projekteknél86 a Gazdasági Főigazgatóság (GF) adja, kisebbeknél pedig belső megoldást alkalmaznak. A GF azonban minden projektnél kap szerepet, mert a projektek nyilvántartása is a GF által kezelt egyetemi pénzügyi nyilvántartó programban (SAP) folyik. AZ SAP az elszámolás keretrendszere is (lehet projektkódra könyvelni).

Itt erősen támaszkodtunk az egyetemi könyvtár pályázati tapasztataira. A könyvtár központi intézmény, nem tartozik semelyik centrum alá. Ők maguk pályáznak, így sok saját tapasztalattal rendelkeznek. Áttételesen, más központi szervezeteken keresztül van ugyanakkor rálátásuk a centrumok tevékenységére, és van lehetőségük mások jó gyakorlatainak megfigyelésére és átvételére. Ezt tekintjük egyetemei mintának, így meglátásunk szerint bölcsebben járunk el, mintha minden centrumot külön-külön elemeznénk. 85

86

kb. 250 millió Ft-tól számít nagynak egy projekt.

50


A projektasszisztens sokszor külsős, néha belsős (egyéb béren nyilvántartva). A szervezeti és a projekthierarchia között az egyetemen nem jellemző a feszültség, ami egyrészt a formális oktatási struktúrák erősségét jelzi, másodszor pedig az erőforrások elégséges voltát.87 Tapasztalataink szerint a két hierarchia az erőforrás-hiányos, fiatalabb szervezeteknél tér el egymástól jelentősen. Itt a két hierarchia jelentős egybeesése inkább pozitív következménnyel jár, azaz lehetségesek a teljes munkára (szervezeti + projekt) vonatkozó kompenzációk, átjárások, nincs a projektekben részt vevő kutatók, oktatók díjazására vonatkozó egységes szabályozás, inkább centrumokon belüli, hagyományalapú, helyben kiforrott szabályrendszerek működnek.88

2.6 A projektek megvalósítása során felmerülő problémák A projektek megvalósítása során sokszor gondot jelent a késői indulás, azaz a leadott várható kezdethez képest a támogató levél későn, jelentős időveszteséges okozva érkezik. A finanszírozásra oda kell figyelni, mert sok az utófinanszírozott projekt. A stratégiai igazgatóságok általában rá is szoktak kérdezni a kifizetési kérelmekre, sajátos projektkontrollingot valósítva meg ezzel. Hasonlóan gondot okozhat az önerő kérdése is, különösen sok vagy nagy projekt, illetve az egyéb gazdálkodási lehetőségek függvényében Ebből a szempontból negatív kontextusban került megemlítésre a TÁMOP 3.2.4 08/2 (Könyvtárfejlesztés) illetve a TIOP 1.2.3 08/1 (Könyvtári infrastruktúra + szolgáltatás-fejlesztés) projektek. A pályázati kultúra széles elterjedtsége, a stratégiai igazgatóságon rendelkezésre álló projekttámogatási kapacitás és a pályázati lehetőségekért való versenyhelyzet következtében a szakmai (humán) erőforrások pályázati szűkössége nem releváns probléma. A közbeszerzéssel kapcsolatosan itt is gondot jelent a nehézkesség, illetve kutatási projektek esetében az egyes fázisok egymásra épüléséből fakadó tervezhetőségi probléma (például kutatási anyagok, speciális vegyszerek89). Itt is előkerült a kutatási pályázatok esetében a közbeszerzés irányának megfordítása (alapvetően nem kell közbeszerzés, elég a három ajánlat, csak a jól tervezhető részeknél – kivételképp – lehet szükség közbeszerzésre)

Ez sokszor a szervezeti hierarchiában „alacsonyabb rangú” szakmai vezető projektbeli kibontakozásához és a magasabb rangú projektmenedzseri funkció formalizálódásához vezet – ez azonban a projektmenedzser bizalmát is jelezheti, és nem jelenti a kontroll feladását. 87

88

A” klasszikus” formák azért itt is elterjedtek – megbízási díj fizetése, illetve egyéb munkavégzés alóli mentesítés

89

Vegyszerek esetében például egyszerűen nem működik a közbeszerzés

51


Általában véve az egyetemi gazdálkodási szabályokat illetve azok betartását nem érzik gondnak, ezek inkább kereteket adnak a tevékenységeknek. Ezzel együtt a zárolások, különösen ősszel, amikor már alig van az év folyamán mozgástér, jelentős gondokat tudnak okozni90 A Debreceni Egyetem a pályázati rendszer működésének javítására kidolgozott egy javaslatcsomagot. Ezt a Melléklet tartalmazza.

2.7 A támogatott fejlesztések eredményessége A fejlesztések legfontosabb eredményeinek alapvetően a stratégia, azaz az integráció és a minőségnövekedés területén elért előrelépés tekinthető. Ez részben az infrastrukturális fejlesztésekben, részben a képzési és kutatási környezet változásában (klinikum, DE OEC fejlesztés, stb), részben pedig a vállalkozásokkal közös tevékenységek (kutatási és klaszteralkotó együttműködések) magasabb szintjében jelentkezett. A rendszer egy másik jelentős eredménye a kialakult kultúra, ami egyszerre versenyelvű (a pályázási lehetőségért is meg kell küzdeni), támogató/inspiráló (a szakmai pályázatokat a stratégiai igazgatóságok változatos eszköztárral segítik és generálják), és jövőbe tekintő – az egyetem tudatosan jelöli a nemzetközi elismertség növekedéséhez szükséges lépéseket és törekszik ezek pragmatikus, de következetes megvalósítására (Pályázati iroda szerepe és a brüsszeli iroda nyitása). Mindezek következtében a Debreceni Egyetem vezetői egyre gyakrabban fogalmaznak meg a nemzetközi koordinátarendszerben értelmezhető célokat, az eredményesség egy következő eleme tehát a célrendszer módosulása

Például a debreceni interjúk előkészítése többek közt azért csúszott, mert az egyetemre az általános takarékossági intézkedések részeként 900 millió Ft-os zárolás jutott, ami az adott helyzetben a likviditás újratervezési kényszerét jelentette. 90

52


Best practice – gyógyszerkutatási tevékenység Kiemelkedően sikeres projekteket ekkora intézménynél csak beágyazottságukban érdemes vizsgálni. A Debreceni Egyetem esetében kiemelkedően sikeresnek minősíthető a gyógyszerkutatási tevékenység, ehhez az öt kutatóegyetemi alapkutatási területből kettő kapcsolódik (a molekulatudomány, benne a gyógyszerkutatással, valamint a molekuláris medicina). A területek egyik kutatóintézete az OEC Általános Orvostudományi Karához tartozó Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet, Prof. Dr. Fésüs László (2000-2001-ben rektor, Széchenyi- és Semmelweis –díjas tudós, akadémikus) vezetésével. A Debreceni Egyetem „GenomNanotech” Regionális Egyetemi Tudásközpont és Technológia Transzfer program (TÁMOP-4.2.2-08/1- Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen, - 660 mFt) következtében a terület jelentős fejlődésen ment keresztül. Kialakításra került az ICONO-PHARMA Technológiai Park illetve a Gyógyszeripari kutatásfejlesztési és innovációs központ (GOP-1.2.2-09 illetve GOP-1.2.2-08, együttesen nagyságrendileg 5.641 millió Ft értékben) is. A gyógyszerkutatás területén kialakításra került a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Együttműködési Projekt, amelynek – például a Richter mellett - az Egyetem is tagja. A Tudásközpont emellett több egyetemi spin-off cég hátterét adja. Ezzel az OEC sikeres modellt valósít meg, hiszen az egyetem által felszívott pályázati pénzek az egyetemi tudással kiegészülve magas hozzáadott-érték termelésére képes munkahelyeket eredményeznek. Az ehhez vezető út magas szakmai teljesítményt követel – publikációkat, a tudományos életben való aktív jelenlétet -, és nem hátrány a környezetben található, innovatív magyar nagyvállalat. A publikációknak az eredménye a nemzetközi listákon való jegyzettség – ez viszont a fizetős külföldi hallgatók vonzása miatt fontos.

Kudarcos projekteket – a többiekhez hasonlóan – itt sem említettek nagy számban. Ez alól kivételt talán a disszeminációs pályázat és megvalósítása jelentett. Ez a pályázat eleve csak a második körben bizonyult nyertesnek, a döntés elhúzódása miatt ütemvesztés történt, a projekt maga pedig nagy bonyolultságú és elaprózott jellegű volt, emiatt kevés volt benne a sikerélmény. Az indikátorokkal kapcsolatban a korábbiakban leírtak a mérvadók- ekkora szervezetnél az általános és a horizontális indikátorok csak adminisztrációt jelentenek, alacsony a motiváló erejük.

2.8 A fejlesztések fenntarthatósága A fejlesztések fenntarthatósága alapvetően annak a kérdése, hogy a létrehozott kapacitások mennyire lesznek (gazdaságosan és a célnak megfelelően ki)használhatók a jövőben. Itt meg kell különböztetnünk: 53


1. általános infrastrukturális fejlesztéseket 2. adott technológiához kötött (infrastrukturális jellegű) fejlesztéseket 3. tartalomfejlesztéseket Az általános infrastrukturális fejlesztések főleg oktatási célú intézményeket hoznak létre/modernizálnak. Ezzel kapcsolatosan az interjú-alanyok úgy vélték, hogy ugyan további hallgatószám-növekedésre nem lehet számítani, de lényeges csökkenéstől a területi központjelleg miatt nem tartottak,91 illetőleg úgy vélték, hogy az egyetem növekvő szakmai (és nemzetközi) elismertsége a fizetős külföldi diákok előtt is szélesebbre nyithatja a kapukat Az adott technológiához tartozó (infrastrukturális jellegű) fejlesztések a technológiák fejlődésével mindig hordoznak avulási, elöregedési jellegű kockázatot. Normál esetben ezek a technológiák – mivel általában élvonalbeliek – elsősorban kutatási célra kerülnek felhasználásra. A megtérülést – és a fenntarthatóságot – segíti, hogy az adott technológia korosodásával a technológiát képviselő eszközök, berendezések képzési, oktatási célra még felhasználhatók, azaz a megtérülésre szánt idő megnő, az éves amortizációs teher csökken, így a konstrukció fenntarthatósága a több - egymást követő,- célú felhasználással javul. A tartalomfejlesztések esetében biztosan bekövetkező fenntarthatósági problémákról beszélhetünk – ez a legjobban az ilyen célra szánt pályázatok rendszeressé és kiszámíthatóvá tételével lehet kezelni.

2.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára A minőségfejlesztéssel kapcsolatos OFI elképzeléseket és a femip.hu portált is ismerik, a napi munkában ritkán használják. A központi elektronikus adatszolgáltatással kapcsolatosan a tankonyvtar.hu-t ismerik, töltenek is fel bele, fordítva nem jellemző. Az EISZ szolgáltatásai az interjúk alapján közvetített szolgáltatások – pontos működését a könyvtár dolgozói ismerik, és azt is, hogy azok közül a tudományos elektronikus felületek közül, amelyek az EISZ-en keresztül érhetők el. A közvetített szolgáltatások egyik jellemzője, hogy az felhasználók az EISZ által elérhetővé tett tudományos adatbázisokhoz úgy érzékelik a hozzáférést, hogy az EISZ szolgáltatása (a tartalom elérhetővé válása) explicit módon nem jelenik meg, így a felhasználók a tudományos adatbázisokhoz való hozzáférést érzékelik, az EISZt viszont nem Az információ-menedzsment fejlesztése ismert volt néhány interjú-alanyunk számára, a szuperszámítógépekkel kapcsolatosan itt is megjelent a fenntartási költségek drágának tartása.

91

A kormányzati döntés a felsőoktatási állami helyek harmadolásáról az interjúk után, 2012 december 5-én született.

54


2.10 Melléklet 2.10.1

Besorolások

2.10.2

Pályázati rendszer javítására irányuló javaslatok

1. Társadalmasítás. Probléma: Az egyes fejlesztéspolitikai dokumentumokkal, akciótervekkel, kiírásokkal kapcsolatban tett társadalmi észrevételek befogadásának, illetve elutasításának indoklása nem minden esetben elégséges. A módosítások nem kerülnek megvitatásra az érintettekkel. A kiírások társadalmi vitájára azután kerül sor, hogy a lényegi pontok eldőltek. Javaslat: Az akciótervek és kiírások készítésekor a projektpartnerek korábbi és hatékonyabb módon történő bevonását javasoljuk hivatalos véleményező testületek (melynek tagjai nemzetközi szinten elismert szakemberek, piaci szereplők) létrehozásával, a kiírások tervezésének kezdetétől a végéig. Nagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot javaslunk a tervezés során. A források hatékonyabban kerülnek felhasználásra, ha a kiírók és a potenciális felhasználók együttműködnek a tervezéskor. 2. Pályázati rendszer.

55


Probléma: A szakmailag a pályázati céloknak megfelelő projektek pozitív elbírálásának esélyeit csökkenti, hogy a pályázati kiírások sok esetben nem tartalmaznak minden bírálati szempontot. Ehhez járul, hogy a Gyakran Ismételt Kérdésekre (GYIK) a válaszadások gyakran nem egyértelműek (pl. a pályázat szövegének visszaidézése, melyet a kérdező is ismer, csak nem tudja értelmezni), ellentmondásosak (pl. a különböző válaszadók más-más választ adnak), ill. hosszú időt (8 napnál többet) vesznek igénybe. A döntéshozatal és a szerződéskötés lassú, ami a pályázatok megvalósítási környezetét bizonytalanná teszi (pl. egyeztetés partnerekkel, technológiai fejlődés, pénzügyi instabilitás, stb.) Javaslat: a kiírások egyeztetése szakmai plénummal a tervezés teljes időtartama alatt, esetleg próbapályázatok készítése (hogy a technikai hiányosságok meghirdetés előtt kiderüljenek), és professzionális help-desk kialakítása a pályázók részére (kétfordulós pályázatok esetében is). 3. Fejlesztéspolitika. Probléma: Az ÚMFT és az OP célrendszer, valamint az Akciótervek gyakran párhuzamos/alternatív stratégiákat teremtenek. Az egyes akciótervek nem kapcsolódnak egyértelműen szakpolitikai stratégiákhoz, így a projektek időnként elaprózottan, multiplikátor és szinergikus hatás nélkül valósulnak meg. Javaslat: szakmai plénum bevonása a tervezésbe interaktív módon (a tervezés kezdetétől a kiírás megjelenéséig folyamatosan). 4. Bírálati rendszer. Probléma: a bírálati eljárásrend lassú, nehézkes és nem kellő mértékben átlátható. A monitoring kizárólag pénzügyi. Javaslat: független bírálati rendszer felállítására kell törekedni: szakmai plénum (például a cégvilág, és az akadémiai szféra egy-egy képviselője jelölje ki a nemzetközileg elismert bírálókat, majd a bírálat alapján független, szakmailag kompetens zsűri döntsön). A pénzügyi monitoring mellett legyen egy szakmai ellenőrző testület, amely szakaszonként ellenőrzi a projekt szakmai megvalósulását a támogatási részösszegek utalása előtt. 5. A K+F pályázatokkal kapcsolatos specifikus megjegyzés, hogy a sikeres K+F feltétele az erős alapkutatás, amelynek támogatását nem szabad a háttérbe szorítani. Összefoglalásul az a javaslatunk, hogy a pályázatok kidolgozása nemzetközi szinten elismert, valamennyi érintett szereplőt megjelenítő tagokból álló szakmai testületek folyamatos, interaktív bevonásával történjen, és a bírálat és az ellenőrzés független, szakmai alapra kerüljön.

56


2.10.3 Intézkedés kódja TÁMOP4.1.1.D12/2/KONV TÁMOP4.1.1/A10/1/KONV

A pályázatok Projekt címe

Igényelt támogatás

'Ötágú síp projekt': a társadalmi kohéziót erősítő roma szakkollégiumi képzés, tehetséggondozás, felzárkóztatás és alkalmazott kutatás fejlesztése a DE GYFK kollégiumában Munkaerő-piaci alkalmazkodás, gyakorlati képzőhelyek, intézményirányítás és hallgatói-oktatói szolgáltatások fejlesztése a Debreceni Egyetemen Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban: Vezetői információs rendszer és diplomás pályakövető rendszer bevezetése a Debreceni Egyetemen

Leszerződött összeg

161 430 746 Ft

778 825 640 Ft

587 459 635 Ft

300 000 000 Ft

257 841 078 Ft

Hallgatói és intézményi szolgáltatás fejlesztés: TÁMOP 4.1.1

1 240 256 386 Ft

845 300 713 Ft

TÁMOP4.1.2.A/111/1

142 500 000 Ft

TÁMOP4.1.1-08/1

TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2.A/111/1

3D-s tartalmak megjelenítését szolgáló képzés- és tananyagfejlesztés A vidékfejlesztési és a gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltétellel belépők felzárkóztatása esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására Multidiszciplináris, interaktív, multimédiás (MIM) tananyag fejlesztése az orvos- és szakorvosképzésben és a folyamatos to-vábbképzésben, magyar és angol nyelven Idegen nyelvű képzések előkészítése digitális tananyagfejlesztéssel a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán E-learning tananyag angol nyelvű fejlesztése mesterszakos hallgatók részére a Debreceni Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Főiskolán Gyires Béla Informatika Tananyag Tárház A hulladékgazdálkodás képzés- és tartalomfejlesztése, képzők képzése a felsőfokú szakképzés, az alap- és mesterképzés és a szakirányú továbbképzés egymásra épülő képzési szintjein

94 921 864 Ft

94 921 864 Ft

177 231 160 Ft

39 078 854 Ft

39 078 854 Ft

74 432 899 Ft

74 432 899 Ft

180 500 000 Ft

180 500 000 Ft

124 713 754 Ft

Ipari gyógyszergyártás és biotechnológiai tananyag fejlesztés a DEOEC Gyógyszerésztudományi karán Gyakorlati kompetenciák elsajátítását szolgáló, szimulációs modelleken alapuló, interaktív audiovizuális eszközökkel támogatott oktatási tananyagok fejlesztése az orvosképzésben Bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tervezést és gyakorlatot támogató mesterképzések fejlesztése a Debreceni Egyetemen

110 067 509 Ft

Az angol nyelvű Agrármérnöki MSc szak nemzetközi versenyképességének fejlesztése

188 575 000 Ft

183 599 945 Ft

75 976 645 Ft

75 501 645 Ft

Bioenergetikai mérnök MSc szak tananyagfejlesztése

57

153 424 833 Ft

153 424 832 Ft

182 714 778 Ft

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok TÁMOP4.1.2.A/111/1 TÁMOP4.1.2/A/210/1 TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A TÁMOP4.1.208/1/A

Műszaki és gazdasági szakok alapozó matematikai ismereteinek e-learning alapú tananyag- és módszertani fejlesztése Képzés- és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a hiányszakmák, új szakmák igényeihez kapcsolódó képzésekre és azok fejlesztésére a Debreceni Egyetemen A filozófia egyetemessége. A filozófia mesterszak tananyag- és tartalomfejlesztése a Debreceni Egyetemen A környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki MSc szakok tananyag és tartalomfejlesztése különös tekintettel a természettudományi, műszaki és informatikai tartalomra

92 849 699 Ft

92 849 698 Ft

239 020 000 Ft

80 000 000 Ft

79 999 360 Ft

78 559 360 Ft

Elektronikus tananyagok fejlesztése a modern filológiai képzés megújítására

20 779 992 Ft

Létesítménymérnöki MSc képzés tananyagainak fejlesztése Az esztétikum sajátossága. Az esztétika mesterszak tananyag- és tartalomfejlesztése a Debreceni Egyetemen

73 451 600 Ft

KELET-MAGYARORSZÁGI INFORMATIKA TANANYAG TÁRHÁZ

76 000 000 Ft

76 000 000 Ft

E-learning kialakítása a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában

79 904 000 Ft

66 958 088 Ft

78 000 000 Ft

77 600 000 Ft

Az agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése Szimulációs modelleken alapuló tananyag adaptálása és fejlesztése orvos- és fogorvostan hallgatók képzésében Magyar és angol nyelvű tananyagfejlesztés a TÁMOPmunkaerő-piaci szereplők bevonásával és az angol 4.1.2nyelvű képzés fejlesztése a Debreceni Egyetem 08/1/A Gyógyszerésztudományi Karán. TÁMOPRE-PE-T-HA Regionális Pedagógusképző és 4.1.2Továbbképző Hálózat és Adatbázis az Észak-Alföldi 08/1/B Régióban TÁMOPProgram az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére és 4.1.2a vezetői hatékonyság javítására a Debreceni Egyetem 08/1/C oktatói, valamint közép- és felsővezetői körében Oktatás minőségének javítása tananyagfejlesztés, képzők képzésén keresztül: TÁMOP 4.1.2 TÁMOPA felsőoktatás minőségének javítása a kutatás4.2.1/Bfejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a 09/1/KONV Debreceni Egyetemen. TÁMOPTudás- és technológia transzfer az Észak-alföldi régió 4.2.1-08/1 felsőoktatási intézményeiben Oktatás minőségének javítása kutatás-fejlesztésen keresztül: TÁMOP 4.2.1 TÁMOPBiztonságos és egészséges táplálkozást megalapozó 4.2.2.Amolekuláris biológiai, takarmányozás- és táplálkozás11/1/KONV élettani kutatás TÁMOPCélzott kémiai és biológiai alapkutatások környezeti

58

66 632 784 Ft

80 000 000 Ft

79 953 551 Ft

53 778 630 Ft

50 595 638 Ft

172 000 000 Ft

148 938 832 Ft

44 999 680 Ft

44 999 680 Ft

2 794 873 808 Ft

1 504 594 119 Ft

3 491 250 000 Ft

2 864 388 299 Ft

381 481 163 Ft

335 093 451 Ft

3 872 731 163 Ft

3 199 481 750 Ft

791 970 317 Ft 900 000 000 Ft

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok 4.2.2.A11/1/KONV TÁMOP4.2.2.A11/1/KONV TÁMOP4.2.2.A11/1/KONV TÁMOP4.2.2.A11/1/KONV

szennyezők felszámolására (ENVIKUT) Digitális tartalomfejlesztő és -szolgáltató bázis kiépítése a kulturális örökséget felhasználó kreatív ipari tevékenységek számára Stresszel, öregedéssel és kóros proteinszerkezettel kapcsolatos betegségek kezelésének új megközelítései

A legnagyobb súlyú népbetegségek genetikai meghatározottsága a magyar populációban Vaszkuláris és kardiális kutatóhálózat: Az ér- és a kardiovaszkuláris betegségek patomechanizmusai, TÁMOPdiagnosztikái, farmakológiai befolyásolhatóságuk az 4.2.2.A11/1/KONV alapkutatás szintjén TÁMOPMolekuláris onkológia: Jelátviteli folyamatok 4.2.2.Acélpontjainak azonosítása daganatterápiás eljárások 11/1/KONV kifejlesztésére TÁMOP4.2.2.AStresszmechanizmusok növényi modellezése primer 11/1/KONV produkciós rendszerekben TÁMOP4.2.2.AVÉD-ELEM - Az emberi szervezet védelmét biztosító 11/1/KONV sejthálózatok rendszerszemléletű vizsgálata TÁMOPIntelligens funkcionális anyagok: Mechanikai, 4.2.2.Atermikus, elektromágneses, optikai tulajdonságaik és 11/1/KONV alkalmazásaik TÁMOPAlap- és alkalmazott kutatások hallássérültek 4.2.2.CInternetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás 11/1/KONV objektív mérésére TÁMOP4.2.2.C11/1/KONV Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig TÁMOP4.2.2/BA Debreceni Egyetem tudományos képzési 10/1 műhelyeinek támogatása Természetes eredetű növényi hatóanyagok molekuláris hatásmechanizmusának vizsgálata és TÁMOPterápiás hasznosítása diabéteszes és 4.2.2-08/1 hiperkoleszterinémiás kardiovaszkuláris kórképekben TÁMOPGeotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált 4.2.2-08/1 modellezése Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró TÁMOPrétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén 4.2.2-08/1 szennyezőinek eltávolítására TÁMOPAz ember-gép kommunikáció technológiájának 4.2.2-08/1 elméleti alapjai TÁMOPŐssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a 4.2.2-08/1 Debreceni Egyetemen Kutánbiológiai Kutatóközpont (KBKK): A Debreceni Egyetem innováció orientált kutatásának integrálása nagy populációkat érintő bőrbetegségek TÁMOPpatomechanizmusának vizsgálatára (Acronym: 4.2.2-08/1 DERMINOVA) TÁMOPAz inzulin rezisztencia és cukorbetegség kezelésének 4.2.2-08/1 farmakológiai lehetőségei TÁMOPNemzetközi konferenciaszervezés és elektronikus 4.2.3-08/1 kiadványfejlesztés a Debreceni egyetem új

59

900 000 000 Ft 853 869 514 Ft 895 000 000 Ft

900 000 000 Ft

885 880 721 Ft

880 534 425 Ft 900 000 000 Ft 797 692 986 Ft 495 781 168 Ft

1 597 958 251 Ft 900 000 000 Ft

889 029 000 Ft

300 000 000 Ft

259 679 310 Ft

300 042 037 Ft

261 792 037 Ft

300 305 000 Ft

288 683 375 Ft

300 053 349 Ft

282 458 349 Ft

665 846 000 Ft

660 846 000 Ft

367 761 000 Ft

367 761 000 Ft

425 000 000 Ft

425 000 000 Ft

50 000 000 Ft

50 000 000 Ft

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok tudományos eredményeinek disszeminációja érdekében Új tudományos eredmények népszerűsítése és a tudományos tevékenységhez kapcsolódó kezdeményezések fejlesztése a Debreceni Egyetemen

TÁMOP4.2.3-08/1 TÁMOP4.2.3A Debreceni Egyetem tudományos eredményeinek 12/1/KONV elismerése és disszeminációja TÁMOPTudományos eredmények elismerése és 4.2.3disszeminációja a Debreceni Egyetem kutatói, oktatói 12/1/KONV és hallgatói által TÁMOP4.2.3Tudomány és kommunikáció - A Debreceni Egyetem 12/1/KONV tudománykommunikációs tevékenységének fejlesztése Felsőoktatás K+F+I tevékenységének támogatása: TÁMOP 4.2.2 és 4.2.3 TÁMOP 4. TIOP-1.3.1- Természettudományi és műszaki képzés 07/1 infrastruktúrájának fejlesztése TIOP-1.3.1- Természettudományi és műszaki képzés 07/2 infrastruktúrájának fejlesztése. TIOP-1.3.1- Természettudományi és műszaki képzés 07/2/2F infrastruktúrájának fejlesztése TIOP-1.3.1- A Debreceni Egyetem Műszaki Kar oktatási 10/1 infrastruktúrájának fejlesztése TIOP 1.3 és KMOP 4.2.1 A Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft tanórai, TÁMOPtanórán kívüli és szabadidős tevékenységének 3.2.11/10-1 fejlesztése TÁMOPA Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. tanórán 3.2.13-12/1 kívüli tevékenységének továbbfejlesztése TÁMOPAz erdélyi logisztikai oktatás kifej-lesztése és 2.2.4-11/1 többnyelvű módszertani tananyagának kidolgozása TÁMOP2.2.4-11/1 Felnőttképzési @Híd Európában Területi tervezés, urbanisztika és területfejlesztés az TÁMOPEurópai Unióban, szakirányú továbbképzési szak 2.2.4-11/1 oktatása a romániai szakemberek számára TÁMOP3.1.11-12/2 Az élhetőbb, biztonságosabb DE OEC Óvodáért Természettudományos laborkialakítás és oktatásTÁMOPmódszertani fejlesztés a Balásházy 3.1.3-11/2 Szakközépiskolában - 'TeLa' TÁMOP3.1.4-08/2 Debreceni Egyetem óvodáinak innovatív fejlesztése A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár TÁMOPszakembereinek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés 3.2.12-12/1 érdekében Rendhagyó könyvtári órák: a Debreceni Egyetem TÁMOPEgyetemi és Nemzeti Könyvtár részvétele a tanórán 3.2.13-12/1 kívüli nevelési feladatokban TÁMOPÉlethosszig és határtalanul: Mobil eszközökkel 3.2.4.Aelérhető szolgáltatásfejlesztés és szövegértés-fejlesztő 11/1 képzések a DEENK-ben TÁMOP3.2.4.BOrszágos Elektronikus Dokumentumküldő Rendszer 11/1 kialakítása TÁMOPOrszágos hatókörű könyvtári szolgáltatások fejlesztése

60

150 000 000 Ft

136 315 631 Ft

150 000 000 Ft 149 952 200 Ft 149 987 700 Ft 15 007 634 668 Ft

3 621 564 702 Ft

22 915 496 025 Ft

9 170 941 284 Ft

- Ft - Ft 4 881 960 800 Ft

4 881 960 800 Ft

1 800 000 000 Ft

1 800 000 000 Ft

6 681 960 800 Ft

6 681 960 800 Ft

48 192 706 Ft

48 192 706 Ft

29 198 820 Ft 49 144 108 Ft 48 469 620 Ft 22 858 145 Ft 15 014 732 Ft

13 757 208 Ft

13 757 208 Ft

15 000 000 Ft 21 005 555 Ft 50 000 000 Ft

250 000 000 Ft 250 000 000 Ft

250 000 000 Ft

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok 3.2.4-08/2

TÁMOP3.4.3-11/2 TÁMOP5.4.4-09/2C TÁMOP5.4.4-09/2C TÁMOP5.4.6.A12/2 TÁMOP5.4.6.A12/2 TÁMOP6.1.2-11/1 TÁMOP6.1.2-11/1 TÁMOP6.1.2-11/3 TÁMOP6.2.2.A11/1 TÁMOP6.2.2.B12/1 TÁMOP6.2.2/A09/1 TÁMOP6.2.2/A09/2 TÁMOP6.2.2/B09/1 TÁMOP6.2.4/A08/1/konv TÁMOP6.2.4/A08/1/konv TÁMOP6.2.4/A08/1/konv TÁMOP6.2.4/A09/1 TÁMOP5.6.1.B12/2 TÁMOP4.2.2.A-

a hagyományos és nem hagyományos képzési formák erősítésére az élethosszig tartó tanulásban 'Nyitva van az Arany Kapu' Tehetséggondozás a Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolájában

10 764 689 Ft

KATT -Kompetencia Alapú Továbbképzési programok kialakítása Tananyagfejlesztéssel

49 969 510 Ft

49 169 510 Ft

Gyermek - és Ifjúságpolitika - 'Jó képzettséget és Jó munkát minden gyermeknek, mire felnő!' Egy hullámhosszon - a fogyatékos emberek elfogadásának és a velük való kapcsolatteremtés elősegítése a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán a szociális és egészségügyi szakmákat tanuló hallgatók körében A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése a Debreceni Egyetemen 'OVITALITÁS'-a DEOEC Napközi Otthonos Óvoda Egészségre nevelő és szemléletformáló programja Munkahelyi egészségmegőrzési és fejlesztési program a Debreceni Egyetemen Egészségfejlesztési Iroda társadalmi kiscsoportokra épülő egészségfejlesztő modelljének kialakítása a prevenció különböző szintjein

46 536 800 Ft

44 976 800 Ft

Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatásfejlesztése érdekében a DEOEC-en

6 836 820 Ft

19 029 040 Ft 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft 124 996 410 Ft

187 918 726 Ft

Az egészségtudományi képzések fejlesztése a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán Szakirányú szakképzés,ápolásszakmai ismeretek bővítése,infokommunikáció fejlesztés a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában Szakirányú szakképzés, ápolásszakmai ismeretek bővítése,infokommunikáció fejlesztés a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában A Klinikai és Mentálhigiéniai Szakpszichológus Képzés kurrikulumának fejlesztése a megújuló egészségügyi ellátás igényei mentén

32 757 040 Ft

Hiányszakmák támogatott betöltése a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában

50 000 000 Ft


49 999 863 Ft


49 902 856 Ft

Hiányszakmák támogatott betöltése a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában

48 075 928 Ft

43 685 146 Ft

31 029 200 Ft 4 296 948 Ft

39 997 200 Ft ' Ne légy áldozat!' Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával (DEnzero)

61

499 339 410 Ft

48 075 928 Ft

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok 11/1/KONV A Debreceni Universitas Nonprofit Közhasznú Kft TÁMOPtanórai, tanórán kívüli és zsabadidős tevékenységének 3.2.11/10-1 fejlesztése TÁMOPA Debreceni Universitas Nonprofit Közhasznú Kft. 3.2.13-12/1 tanórán kívüli tevékenységének továbbfejlesztése Egyéb TÁMOP TIOP-1.1.1- Debreceni Egyetem gyakorló iskoláinak informatikai 07/1 infrastruktúra fejlesztése TIOP-1.2.3- Országos hatókörű korszerű könyvtári szolgáltatások 08/1 infrastruktúra fejlesztése TIOPDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi 2.2.2/CCentrum Gyermekgyógyászati Intézet Perinatális 10/1 Intenzív Centrumának műszerfejlesztése TIOP-2.2.7- Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt (DEK 07/2F/1 FP) TIOP-2.2.7- Debreceni Egészség Központ Fejlesztési Projekt (DEK 07/2F/2 FP) TIOP-2.2.5- Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása az 09/1 Észak-alföldi Régióban Egyéb TIOP GOP-2.2.308 E-Vendéglátás a Debreceni Egyetemen A Debreceni Informatikai Kutató-fejlesztő Központ Szolgáltató Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság meghatározó piaci szereplővé fejlesztése az Eszak GOP-1.1.2- Alföldi Régió kutatási és fejlesztési szolgáltatásainak 07/1 piacán GOP-1.2.209 ICONO-PHARMA Technológiai Park kialakítása GOP-1.1.2- Hidroximsav származék antidiabetikus hatású 07/1 gyógyszerjelöltek fejlesztése GOP-1.2.2- Gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs 08 központ létrehozása Debrecenben GOP AIK-1.1.1Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari 11 Klaszter. Stratégia. 2011-2014 ÉAOP-1.1.2 Létesítményenergetikai Klaszter ÉAOPPharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari 1.1.2/A-11 Klaszter Együttműkődési Projekt ÉAOP-1.1.2 Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter ROP klaszter ÉAOPA Debreceni Egyetem Bioinkubátor-központ K+F 1.1.1/B szolgáltatási struktúrájának bővítése és fejlesztése ÉAOPDebreceni Egyetem OEC Óvoda fejlesztése (DE OEC 4.1.1/A-11 OF) ÉAOPA klinikai rehabilitáció fejlesztése a DE Orvos- és 4.1.2/C-09 Egészségtudományi Centrumban ÉAOPRehabilitációs Szolgáltatások fejlesztése az Észak4.1.2/C-11 alföldi Régióban ÉAOP1.1.1/C07_1-1f Inkubátorház és Park Menedzsment Központ létesítése ÉAOP4.1.1/2F A Debreceni Egyetem gyakorló iskoláinak fejlesztése ÉAOP-5.1.3 Dekom Egyesület infrastrukturális fejlesztése ÉAOP-5.1.3- Új esély és összefogás a Sárrétért - a Debreceni 11 Egyetem Különleges Orvos és Mentőcsoport a vidékért

62

49 840 600 Ft

49 840 600 Ft

29 040 660 Ft 2 206 657 740 Ft

504 012 753 Ft

76 721 071 Ft

76 721 071 Ft

100 000 000 Ft

100 000 000 Ft

480 000 000 Ft

471 391 769 Ft

- Ft 10 850 163 198 Ft

10 614 562 419 Ft

1 600 000 000 Ft 13 106 884 269 Ft

11 262 675 259 Ft

7 834 500 Ft

7 584 500 Ft

1 000 000 000 Ft

973 715 635 Ft

2 646 392 775 Ft

2 646 392 775 Ft

1 000 000 000 Ft

1 000 000 000 Ft

2 995 011 136 Ft

2 995 011 136 Ft

7 649 238 411 Ft

7 622 704 046 Ft 94,2%

17 168 775 Ft

16 512 775 Ft

55 900 670 Ft 45 000 000 Ft 118 069 445 Ft - Ft 120 000 000 Ft 720 000 000 Ft 4 059 999 999 Ft

- Ft 33 799 108 Ft 30 000 000 Ft

36 373 000 Ft 52 885 776 Ft

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok ÉAOP1.1.1/B ÉAOP1.1.1/B-2f Egyéb ROP KEOP3.1.3/2F/09

KEOP-4.1.0

KEOP-4.1.0 KEOP4.4.0/11 KEOP4.4.0/A/09 KEOP5.3.0/A/09

KEOP5.3.0/B/09 KEOP5.3.0/B/09 KEOP5.3.0/B/09 KEOP6.1.0/B/09 KEOP6.1.0/B/09

Debreceni Egyetem Kreatív Iparágak Inkubációs Központja Debreceni Egyetem Kreatív Iparágak Inkubációs Központja Speciális biológiai értékeink és élőhelyeik megőrzése és rekonstrukciója - a DEBOTKERT projekt Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának kollégiumának, tanszéki épületének (C épület) és sportcsarnokának energetikai korszerűsítése megújuló energiaforrások felhasználásával Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának kollégiumának és igazgatási épületének energetikai korszerűsítése megújuló energiaforrások felhasználásával A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma geotermikus energia alapú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelésének megvalósítása Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma geotermikus energia alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnek megvalósítása Debreceni Egészség Központ Energiatakarékossági Projekt /1 (DEK EP1) Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepének energetikai fejlesztése, világításának korszerűsítése, és elektromos áramfogyasztásának kiváltása napelemekkel, megújuló energiaforrás hasznosításával Debreceni Egyetem Veres Péter Kollégiumának épületenergetikai fejlesztése Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karának energetikai korszerűsítése Környezettudatos viselkedésformák elterjesztésének társadalmi lehetőségei Szelektálok, tehát vagyok- tudatos gazdálkodók a fenntartható mezőgazdaságért 'Az ökológiai láb nyomában' - a Debreceni Egyetem országos kampánya az élhetőbb települési környezetért

KEOP6.1.0/C/11 KEOP6.2.0/B/09 Fenntartható épületenergetika kutatóközpont KEOPSpeciális biológiai értékeink és élőhelyeik megőrzése 7.3.1.3 és rekonstrukciója - a DEBOTKERT projekt KEOP és KMOP környezeti infrastruktúra Kiemelt projektek Összesen

2.10.4

- Ft 415 035 713 Ft

378 215 713 Ft

5 378 834 820 Ft

378 215 713 Ft

200 000 000 Ft

195 498 166 Ft

186 803 822 Ft

142 500 000 Ft

971 650 510 Ft

999 868 750 Ft 165 967 245 Ft 189 590 668 Ft

189 590 668 Ft

97 300 000 Ft

77 729 877 Ft

499 980 561 Ft

499 980 561 Ft

31 260 000 Ft

24 213 795 Ft

48 126 988 Ft 175 668 762 Ft 149 681 589 Ft

149 681 589 Ft

12 000 000 Ft

12 000 000 Ft

3 870 398 895 Ft - Ft 61 927 540 405 Ft

1 148 694 656 Ft - Ft 36 822 090 287 Ft

Hivatkozások

Weboldalak (utoljára leolvasva 2012 december 6., eltérések külön jelölve): IFT adattáblák, www.femip.hu http://www.webometrics.info/, http://apps.webofknowledge.com 63


http://tek.unideb.hu/magunkrol.html https://emir.nfu.hu/nd/eupalyazat/index.php?tip=10000 EMIR adatok, 2012. augusztus 17 http://www.earlystagefinancing.com/

Feldolgozott dokumentumok: IFT 2007-2011, 2011.11.11

64


3. Edutus Főiskola92 Vezetői összefoglaló Az Edutus Főiskola két évtizedes múltra visszatekintő, tehát relatív fiatal felsőoktatási intézmény, mely magánfőiskolaként működik. Az intézmény fő profilja a tágabb értelemben vett gazdasági képzés volt, amely mellé most épül ki a műszaki jellegű képzés is. A Főiskola - jellegének megfelelően – elsődleges feladatának a használható, piacképes tudás gyarapítását tartja. A műszaki képzés elindítása is ebbe a logikába illeszkedik bele. A Főiskola múltbeli kutatási adatai és eredményei is a gazdasági képzéshez kapcsolódtak – ezek egy összességében javuló teljesítményű, a felvételizők körében 2011-ig növekvő népszerűségű intézményt láttatnak. A 2012 évi oktatásügyi változások, a gazdasági képzés visszavágása a Főiskolát értelemszerűen nem érintette kedvezően, csökkent a felvettek száma. A változások azonban a műszaki képzés elindítása nélkül sokkal rosszabbak is lehettek volna, ebben az értelemben eredményes alkalmazkodási folyamatnak lehetünk tanúi. A tatabányai központú műszaki képzésen belül a mechatronika (ezen belül kiemelten a lézeres technológia) mellett az energetika, valamint a (főleg új technológiákat használó) projekt- illetve létesítmény-menedzsment képzése került a fókuszba. A létesítmény- (facility) menedzsment „előképe” már megvolt a korábbi műszaki menedzser-képzésben is. A műszaki irányvonal egyik zászlóshajója, a mechatronika 2012-ben kapta meg az akkreditációt, az energetikai akkreditáció megszerzése még folyamatban van. Ezek a képzéstípusok jól illeszkednek az északdunántúli iparvidék (benne Tatabánya) vállalati struktúrájához. A műszaki képzés elindítása mellett tehát nagy hangsúlyt fektettek a vállalati kapcsolatépítésekre, illetve a kialakuló vállalati kapcsolatokban felmerülő vállalati igények lefedésére is, ennek egyik eszközét a kapcsolatrendszer megfelelő irányú bővítése jelentette. Az Ipari Parkok Egyesületével kötött megállapodástól főként a vállalati kapcsolatrendszer kibővítése, a konkrét kutatási projektek remélhetőek, míg a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvánnyal kötött megállapodástól inkább a kutatási megoldások tárházának bővítése várható. A pályázatok is az intézményi stratégia újrafókuszálását szolgálták. -

-

A pályázatok egy része (jellemzően TÁMOP 4) a „jó intézményhez” kapcsolódó fejlesztéseket finanszírozott (alumni, DPR, vezetői információs rendszer, stb.). Miután a Főiskola jelentős átalakuláson ment keresztül (Harsányi János Főiskola, MÜTF93), illetve a képzési szerkezet is jelentősen bővült változott, ezek indokoltságához nem fér kétség. A pályázatok egy másik, nagyon jelentős része a műszaki képzés kialakulásához kapcsolódik. A Főiskola nagyon ügyesen finanszírozta a képzési kínálat műszaki irányú

92


93

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

65


-

-

bővülését a pályázati forrásokból, ideértve a tananyagfejlesztést, a műszaki képzés infrastruktúrájának és az eszközpark egy részének kiépítését is Bár az előző kettőhöz képest kisebb nagyságrendű, de érdemes megemlíteni az egyéb, a környezeti illeszkedést elősegítő pályázatokat is (tehetséggondozás, szakképzés, szemléletformáló jellegű pályázatok stb.). A teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy az interjú és az adatfelvétel óta újabb pályázatok elbírálására került sor. A pályázati mérleget így jelentősen javítja például a műszaki felszerelések bővítését célzó a Lézertechnológiák a járműgyártás és a megújuló energiaforrás hasznosítás szolgálatában” c pályázat megnyerése, amelytől a Főiskola azt várja, hogy ezzel a következő 3-5 éves időszak magyarországi csúcstechnológiáján végezhet oktatási és kutatási tevékenységet, ezzel megerősítve a műszaki képzési területen országos szerepét.

A pályázatok 100%-ban a TÁMOP/TIOP körből kerülnek ki, ami a Főiskola jelen állapotát tekintve érthető. A pályázati sikeresség rendkívül magas, mintegy 85-90%-os. Mindebben nagy szerepe van a Főiskola alapvetően projektszerű működésének - akkor építenek fix kapacitást, ha azt hosszú időn keresztül le tudják kötni. Erre példa, hogy a műszaki oktatói kar építésében például messzemenően igyekeznek kihasználni Budapest (és benne a BME) fizikai közelségét. Ez a projektszerűség a pályázatok kapcsán abban is megnyilvánul, hogy a pályázással és a projektekkel kapcsolatos feladatokban jelentős a munkamegosztás a csoport más tagjai és az Edutus Főiskola között – mind a pályázatok írása mind pedig a projektmenedzsment vonatkozásában. Mindez a Főiskola számára összességében egyszerre biztosítja az alacsony állandó saját költség és a professzionális pályázat- és projektkezelés lehetőségét. Az esettanulmány jó gyakorlatának a vállalati kapcsolatrendszer építése tekinthető, ezen belül a TTI (Technológiai és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda) működését emeltük ki. Az iroda sikerkritériuma a vonzáskörzetben levő vállalati kapcsolatok számának növelése. A TTI működési modell sikere a K+F-hez kapcsolódó járulékos szolgáltatások ingyenességében rejlik, amellyel jól működik a vállalati kapcsolatrendszer értelmes bővítése. Az üzleti-működési modell bevételi lábát a nem K+F-hez kapcsolódó szolgáltatások, illetve tendenciájában a tervek szerint növekvően a vállalatokkal közös kutatási bevételek adják. A fejlesztések fenntarthatóságát illetően differenciált látásmódra van szükség. Az Edutus esetében a magán-főiskolai jelleg a pályázat kiírói (a magyar állam) számára eleve kockázatmegosztást jelent, a látottak alapján pedig kevés kétségünk van a műszaki képzés kialakításával járó fejlesztések létjogosultságával kapcsolatban. Ezek pénzügyi fenntarthatósága is javulna ugyanakkor a felsőoktatási intézmények közötti eszközbeszerzési koordináció növekedésével. További általános végiggondolást igényel ugyanakkor a magántőke, mint a felsőoktatási fejlesztések fenntarthatósági kockázatát befolyásoló (adott estben csökkentő) tényező, ennek alaposabb vizsgálata meghaladta az esettanulmány kereteit.

66


3.1 Az intézmény bemutatása Az Edutus Főiskola - korábbi nevén Modern Üzleti Tudományok Főiskolája - két évtizedes múltra visszatekintő felsőoktatási intézmény, mely magánfőiskolaként működik, ilyen néven tehát egy fiatal intézményről beszélünk. Az oktatás színhelye Tatabányán, illetve Budapesten található. Képzési struktúráját tekintve gazdasági és műszaki képzési területen nyújt alap-, illetve mesterképzéseket, valamint felsőfokú szakképzéseket. A gazdasági képzési területen a kereskedelem és marketing alapszak, gazdálkodási és menedzsment alapszak, nemzetközi gazdálkodás alapszak, turizmus-vendéglátás alapszak, valamint marketing mesterszak elérhető a hallgatók számára. Felsőfokú szakképzés keretén belül vendéglátó szakmenedzser, Európai Uniós üzleti szakügyintéző, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, kereskedelmi szakmenedzser, kis- és középvállalati menedzser, reklámszervező szakmenedzser, idegenforgalmi szakmenedzser, illetve adóigazgatási szakügyintéző képzéseken vehetnek részt a diákok. A műszaki képzési területen műszaki menedzser és mechatronikai mérnök alapszakok, illetve logisztikai műszaki menedzserasszisztens, energetikai mérnökasszisztens és mechatronikai mérnökasszisztens, mint felsőfokú szakképzések közül választhatnak a felvételizni kívánók. Az alap- és mesterképzések elérhetőek mind nappali, mind pedig levelező képzés keretén belül is. A 2012. évi szeptemberi felvételi eljárás keretén belül összesen 409 hallgatót vettek fel az intézménybe. A gazdasági képzés inkább Budapestre, a műszaki képzés inkább Tatabányára koncentrálódik.

3.1.1 Képzési-kutatási profil A képzési szerkezet besorolása során egységes módszertan kialakítására törekedtünk,94 amelyet konzekvensen minden vizsgált intézménynél használni tudunk. Ennek köszönhető, hogy adott esetben az egyes adatok kismértékben eltérhetnek az intézmények önbesorolásaitól, ugyanakkor javul az összehasonlíthatóság az intézmények között. A Főiskolára jellemző „használható tudás” egy szak kivételével alapvetően Bsc-szintű képzést jelent. Az EDUTUS főiskola esetében nem álltak rendelkezésre a többi intézménynél elérhető femip táblázatok, ennek oka, hogy fiatal, nem állami tulajdonban lévő iskoláról van szó.

Karok, szakok, hallgatói létszám, 2011

94

ld. Melléklet

67


TanszéBA kek száma szakok hallgatói száma létszám Alkalmazott tudományok 1 1 65 Élettudományok 0 0 Filozófia, művészet 0 0 Formális tudományok 0 0 Társadalomtudományok 6 7 1595 Természettudományok 0 0 EDUTUS FŐISKOLA

MSC+szakirányú szakok hallgatói száma létszám 4 32 0 0 0 14 450 0

PHD szakok hallgatói száma létszám 0 0 0 0 0 0

Felnőttképzés szakok hallgatói száma létszám 0 0 0 0 15 n.a. 0

A trendet tekintve 2007-ig csökkent a felvettek száma, majd két évig stagnált, 2010-ben és 2011ben azonban újra jelentős növekedés következett be. A 2012-es előzetes adatok az új hallgatók létszámának csökkenését jelzik, ami a demográfiai és oktatásügyi változásoknak tudható be (gazdasági képzés állami finanszírozású helyeinek csökkentése). Felvett hallgatók száma az egyes években (www.felvi.hu)

A főiskola jövőképe és stratégiája jelentősen módosult a közelmúltban. A 2011-ben felvett új névvel a műszaki képzés nyert magasabb prioritást, itt a mechatronika (ezen belül kiemelten a lézeres technológia) mellett az energetika, valamint – részben ennek kapcsán – a (főleg új technológiákat használó) projekt- illetve létesítmény-menedzsment képzése került a fókuszba. A létesítmény- (facility) menedzsment „előképe” már megvolt a korábbi műszaki menedzser-képzésben is. A műszaki irányvonal egyik zászlóshajója, a mechatronika 2012-ben kapta meg az akkreditációt, az energetikai akkreditáció megszerzése még folyamatban van. A kiindulópont tehát egy olyan helyzet, amikor az intézmény múltja és eredményei egy, a jelenlegi stratégiát megelőző állapothoz kapcsolódnak.

3.1.2 Helye a magyar és nemzetközi felsőoktatásban A rangsorolás tekintetében egy olyan összetett rangsort választottunk, amelyben minden vizsgált intézmény megjelenik, ugyanis ez minimális összehasonlítást lehetővé tesz. A célnak 68


megfelelő rangsor a Ranking Web of Universities, és lényeges, hogy a világ legjobb egyetemei tekintetében hasonló sorrendet tükröz, mint az Economist, vagy más szaklap által összeállított besorolások. A belföldi besorolás alapja ugyanezen Ranking Web adatbázis, de ezt összevetve a Figyelő hetilap Felsőoktatási rangsor külön-kiadványával is, képzési területenként jobb helyezést ér el a főiskola, mint ahogy azt az összetett eredmények mutatják. Az Edutus a felsőoktatási rangsorokban (Források: http://www.webometrics.info/, http://apps.webofknowledge.com) Rangsor 2011 60 (76) 1638 12 851 (20 300)

Hazai Közép-Kelet Európa Világszint

A turizmus-vendéglátás képzési területen bekerült a főiskola a Figyelő rangsorolása szerint a top 10-be (9. hely), a gazdasági képzés terén pedig a 23. helyről (2011) a 13. helyre (2012) lépett előre az intézmény. Itt is látható, hogy a műszaki képzés még nincs igazán mérhető állapotban. Nemzetközi kapcsolatok terén az intézményi együttműködések közül a legjelentősebbek: • Aaleni Főiskola (Németország) - 1994-től, • Athlone Institute of Technology (Írország) - 1999-től, • Kokkolai Főiskola (Finnország) - 1999-től, • Kortrijki Főiskola (Belgium) - 2008-tól • Christelijke Agrarische Hogeschole (Dronten University of Applied Sciences, Hollandia) 2009-től. A magyarországi kapcsolatokat illetően az Ipari-, Tudományos-, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülettel95 kötött megállapodás emelhető ki.

3.1.3 Legfontosabb kutatási eredmények, és azok relevanciája: A főiskola tudásszolgáltatási kínálata a vállalatok számára kiterjed az innováció és K+F területére is. A K+F forrásai a vállalkozás saját forrásai és az elnyert pályázati források, a korábbi innovációs járulék terhére történő kutatások gyakorlatilag megszűnnek. A műszaki innováció fő megcélzott területei: • • •

Fémes anyagok technológiái, Lézersugaras anyagmegmunkálások, Acélok fázisátalakítási tulajdonságai,

http://www.edutus.hu/erdeklodoknek/3180-kooperacio-felsfokon-megallapodas-az-edutus-fiskola-es-az-ipariparkok-koezoett 95

69


• • • • •

Alternatív energia, Elektronika, Mechatronika, Mobil-mechatronika ML és finommechanika, Szenzor-és aktuátortechnika, Biomechanika.

Ezen területeken kívül a marketing-kutatás, piackutatás jelenleg is fontos részét képezik az alkalmazott kutatás gazdasági ágazatának. A folyamatban lévő kutatási együttműködések bővítésére törekszik a főiskola a gazdasági szereplőkkel. A publikációk kezelése némiképp az intézményi újradefiniálás áldozata – a publikációk mérése egyébként sem egyszerű (három különböző helyre kell feltölteni, és ezek gyakran nincsenek szinkronban egymással), másrészt pedig az is látszik, hogy az „elődintézmények” jórészt gazdasági központú képzési (és kutatási) bázisán keletkezett publikációk a jelenlegi Edutus Főiskola jövőképében nem játszanak komoly szerepet. A műszaki képzést illetően az alapozási fázisnál tart az intézmény, az egyes oktatók esetleges korábbi kutatási tapasztalatai (például a BME-n vagy a DUF-on) illetve publikációi még nem kapcsolódnak a Főiskolához. A kutatási témákat illetően meghatározó, hogy a Főiskola a használható tudást helyezi előtérbe, így a jelenlegi kutatási irányultság is a kutatások eredendő hasznosítóinak, a vállalatoknak az igényeire alapozódik, a partnerség-építések96 és a fejlesztendő (műszaki kutatási) kapacitások is ebbe az irányba mutatnak. Összességében az emelhető ki, hogy a gazdasági képzés területén nem keletkezett olyan átütő kutatási eredmény, ami (további) fejlesztések alapja lehetne, a fejlesztések fókuszában álló műszaki területen erre jóval nagyobb az esély, a koncepció megvalósulásának kezdeti stádiuma miatt azonban ezen a területen még nem volt elég idő releváns kutatási eredmények eléréséhez.

3.1.4 Szerepe az ország és a régió gazdaságában A főiskola gazdaságban betöltött szerepére nem állnak rendelkezésre a femip, ift adattáblákból elérhető információk, de az intézmény által a TÁMOP keretein belül kialakított Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR)97 alapján a munkaerőpiacon betöltött szerepre találtunk adatokat. Az adatok megbízhatóságát korlátozza az alacsony (22%-os) válaszadási arány, de ez egy újonnan kialakított alumni követő rendszernél átlagos válaszadási hajlandóságnak számít, a többi magyarországi felsőoktatási intézménynél pedig ez az arány nem éri el átlagosan a 20%-ot sem. A főiskola egykori hallgatói közül 9,3%, aki nem talált még munkát, a 77% teljes munkaidőben alkalmazott, 7% alkalmi munkavállaló, 2% inaktív és 4,7% a saját vállalkozást irányítók aránya.

96

Például Ipari Parkok Egyesülete, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, részletek a későbbiekben

97

http://www.felvi.hu/diploman_tul/kutatasi_jelentes/!DPR_kutatasi_jelentes/index.php/jelentes/reszletes/6

70


Ha a térségi diplomás munkanélküliséghez illetve az adott területen98 végzettek országos átlagához viszonyítunk, összességében kedvező képet látunk. Munkanélküliségi adatok99 Munkanélküliségi ráta (2011) Intézményben 2008-ban és 2010-ben végzettek Felsőfokú végzettségűek a régióban (KSH) Adott képzési területen végzettek, országos átlag (DPR)

6,4% 7,0% 6,6%

A térségbeli vállalatokkal erős a kapcsolat. Erre példa a Pegazus program,100 - ezt a regionális vállalkozások szereplőivel közösen hozta létre a főiskola-, melynek célja, hogy évente 10-30 fő hallgatót a legmagasabb szintű elvárásoknak is megfelelő képességekkel és készségekkel bocsássanak ki a munkaerőpiacra. A programban adott esetben finanszírozzák a képzés költségeit is, hogy ne legyen szükség diákhitelre a hallgatóknak, illetve ledolgozhatják a jövőbeli munkahelyükön az oktatás költségeit.101 A Főiskola emellett bővülő perspektívával működteti a Technológia és Tudástranszfer Szolgáltató Irodát, ennek fókuszában szintén a térségi vállalatokkal való kooperáció erősítése áll. Erről a későbbiekben még bővebben ejtünk szót. Az Edutus Főiskola és az Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) között 2012-ben megkötött együttműködési megállapodás azt a célt szolgálja, hogy még jobban képzett szakemberek irányítsák az ipari parkokat. 2013 februárjától az IPE tagok menedzsmentje részére egyéves szakirányú továbbképzést is indít az Edutus Főiskola. A felek ezen kívül még

98

A DPR adatokban még a MÜTF szerepel, ezért a gazdasági képzési területhez viszonyítottuk az Edutus értékét.

99

Források:

Intézményi munkanélküliség: Az adatok forrásául szolgáló DPR adatbázist az Educatio-tól kaptuk meg kutatási célra. A képzési terület szerinti munkanélküliség esetében az adatbázis nemre, nappali és egyéb munkarendre, a végzés éve szerint súlyozott. AA 2008-ban és 2010-ben végzettek nincsenek különválogatva (egy felmérés során kérdezték meg a két csoportot), munkanélküliségi rátáikat együttesen kezeltük. Az adatfelvétel 2011-es. A regionális munkanélküliségi ráta a felsőfokú végzettségűek esetében a KSH-ról letöltött és számított adatokból (5.1.3.2. A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként, 1992–2011., illetve 5.1.4.2. A gazdaságilag aktívak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként, 1992–2011) származik. Képzési terület szerinti munkanélküliség: DPR teljes adatfelvételből számított. A munkanélküliségi ráta esetében (a KSH-hoz hasonlóan) csak a gazdaságilag aktív csoportból számítottunk munkanélküliségi rátát (munkanélküliségi ráta=munkanélküliek/gazdaságilag aktívak).Így nem vettük figyelembe a munkaerőpiacon inaktívnak számító végzetteket (GYES, GYED, háztartásbeli inaktív, továbbtanuló csoportba tartozókat). Összességében tehát a munkanélküliek számát elosztottuk a munkanélküli+alkalmazott+vállalkozó /önfoglalkoztató csoporttal. Ezt elvégeztük a teljes mintán képzési területenként A program több lehetőséget is kínál, a vállalat által finanszírozott tehetséggondozástól a munkavállalók diplomaszerzésének testreszabott lehetőségéig. 100

bővebben: http://www.edutus.hu/pegazus4_bemutatkozo_altalanos.pdf A Pegazus Programban a főiskola tehetséges hallgatóit támogatják a programba bekapcsolódott vállalatok. A kiválasztás a vállalati partner és az EDUTUS Főiskola által szervezett +Tehetségek versenyén” elért eredmények alapján történik. A vállalkozás már a képzés folyamán kiválasztja az ő „Pegazusát”, így a hallgató már a főiskolai évek alatt olyan készségekre, képességekre, gyakorlati tudásra, kapcsolatrendszerre tesz szert, amely a diploma megszerzése után elősegíti, biztosítja a munkaerőpiacon való elhelyezkedését. 101

71


együttműködnek a K+F+I tevékenységek elvégzésében,102 a hallgatói diplomamunkák témaköreinek összeállításában és TDK keretében kidolgozandó tudományos témák kiírásában. A Főiskola egyéb kapcsolatai közül kiemelkedik még a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvánnyal való egyre szorosabb együttműködés.103 Az együttműködés az alkalmazott kutatásokra fókuszál, ez – tekintetbe véve a műszaki képzés csekély hagyományát a főiskolán, inkább a jövőbeni kooperációs potenciál miatt fontos. Ezt a helyzetet az is jelzi, hogy a Főiskola is csak 2015-re célozza meg a modern alkalmazott tudományok intézményi integrációját.104 A stratégia szempontjából is fontos a lokáció – a műszaki képzés Tatabányára telepítése jól szolgálja az Észak- és Közép-dunántúli iparvidék (Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, stb.) vállalati létszámigényeinek kielégítését.

3.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-12 időszakban és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 3.2.1 A fejlesztési stratégia céljai A jelenlegi stratégia meglehetősen pragmatikus – a fő célokat illetően az intézmény a gazdaságiturisztikai képzést illetően leginkább szinten tartásra, az egyetemi humán és szervezeti infrastruktúrát illetően az integráció után a „jó felsőoktatási intézmény” kialakítására törekedett (vezetői információs rendszer, alumni kiépítés, stb.), a műszaki terület pedig elsősorban a tartalmakat, majd az eszközöket illetően került a fejlesztések középpontjába. A főiskola a core stratégiáját illetően tehát jelenleg az új ipari technológiákat elsődlegesen a mechatronikai (ezen belül a lézer-technológia) illetve az energetikai területen használó vállalatok képzett munkaerő-igényét kívánja lefedni. Ennek eszközei a különböző együttműködések és a TTI (Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda). Ha a stratégia sikeresélyét és perspektíváját tekintjük, akkor érdemes emlékezetünkben tartani, hogy a lézertechnológiát használó vállalatok aránya az elmúlt években megsokszorozódott (ma mintegy 400-ra tehető), a hazánkban gyártóbázissal rendelkező német prémium-autógyárak105 beszállítói láncába való bekerülés kutatási és oktatási tevékenységgel pedig tartós bevételeket eredményezhet.

Ez a konkrét kutatási projektbe történő EDUTUS becsatlakozás mellett a könyvtárak és az adatbázisok révén a cégek számára a kutatások hátterével kapcsolatos szükséges információk rendelkezésére bocsátását jelenti.

102

bővebben: http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=27318 103 A kapcsolat nem új, 2010 augusztusától az Edutus elődje, a MÜTF vezetését a Bay Zoltán Közalapítvány volt elnöke vette át, majd 2012 januárjától a Bay Zoltán Közalapítvány és az Edutus Főiskola stratégiai együttműködési megállapodást kötött. 104 Küldetés: 2015 - "Zöld főiskolától az öko egyetemig" „Az Edutus Főiskolát olyan irányban fejlesztjük, hogy megvalósíthassuk a modern alkalmazott tudományok egyetemét..”

In: http://www.edutus.hu/fiskolankrol/kueldetes 105

Audi, Mercedes

72


3.2.2 A pályázatos projektek összetétele, volumene Az intézmény a stratégiáját támogató módon viszonyult a pályázatokhoz is. A beadott pályázatok ennek megfelelően alapvetően négy csoportra oszthatók (néhány példával) 1, Az integráció utáni „jó felsőoktatási intézmény” követelményprofiljához tartozó fejlesztések: -

ide tartoznak a TÁMOP 4.1.1 – a hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztést szolgáló pályázatok („Munkaerő-piaci alkalmazkodás, intézményirányításés szolgáltatásfejlesztés a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján”, illetve „'A MÜTF pályára állít': komplex hallgatói és alumni szolgáltatások fejlesztése valamint azok intézményi támogatásának lehetőségei a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján),

2, A műszaki képzés infrastruktúrájának és tartalmi elemeinek fejlesztése: -

-

TÁMOP 4.1.2 - Oktatás minőségének javítása tananyagfejlesztés, képzők képzésén keresztül (Létesítménygazdálkodáshoz kapcsolódó képzésfejlesztések a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján; 'Új szakmák igényeihez kapcsolódó műszaki képzés- és tartalomfejlesztés a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján', „Mechatronikai és Energetikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzések modulrendszerű tananyagfejlesztése a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján”) TIOP 1.3 és KMOP 4.2.1: „Műszaki képzéshez kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztése a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján” TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV: „Lézertechnológiák a járműgyártás és a megújuló energiaforrás hasznosítás szolgálatában”

3, A megújuló intézményi tartalom beillesztése a helyi környezetbe: -

TÁMOP 4.2.2 pályázatok („Tudományos Műhelyek és Tehetséggondozás Fejlesztése – MÜTF”; „Tehetség-fejlesztés Komárom-Esztergom megyében”; „A műszaki képzés népszerűsítése és tudományos eredmények disszeminációja a MÜTF-ön”)

4, Egyéb általános célú pályázatok: -

Egyéb TÁMOP-pályázatok, jellemzően alacsonyabb összeggel („Szakképzés, felnőttképzés felsőfokon”, „A munka és a magánélet összehangolását segítő munkahelyi kezdeményezések az Edutus Főiskolán”; „Egészségre nevelő és szemléletformáló programok az Edutus Főiskola dolgozói körében”)

A rendelkezésre álló EMIR-adatbázis106 szerint az igényelt támogatás összességében meghaladta a 3,3 Mrd Ft-ot.

106

2012 augusztus 17-i állapot

73


3.2.3 Elnyert támogatások A rendelkezésre álló adatok alapján a Főiskola 2012. augusztus 17-ig 2,1 Mrd Ft-ra szerződött le. Az elnyert támogatások megoszlását az alábbi ábra mutatja: A főiskola által elnyert támogatások megoszlása107

Az ábráról látszik, hogy a Főiskola kizárólag TÁMOP és TIOP programokban nyert (a 2012. augusztus 17-i adatok alapján – a részletek a Mellékletben találhatók). A teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy azóta újabb pályázatok elbírálására került sor. A pályázati mérleget így jelentősen javítja a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV: „Lézertechnológiák a járműgyártás és a megújuló energiaforrás hasznosítás szolgálatában” c. pályázat megnyerése (igényelt összeg 698.682.224 Ft). A stratégia irányainak megfelelően a pályázatok intenzív használata, a TÁMOP-TIOP koncentráció, valamint a relatív alacsony hallgatói létszám következtében a Főiskola meglehetősen elöl áll az egy hallgatóra jutó TÁMOP4/TIOP1.3 támogatásokban. Az egy millió forintot meghaladó, TÁMOP 4. és TIOP 1.3 típusú kiírásokból származó hallgatónkénti támogatási összeg az ötödik legnagyobb a felsőoktatási intézmények között.108

107

Források: EMIR adatbázis 2012. augusztus 17-én

108

Az egy hallgatóra jutó támogatási összegek megoszlását lásd bővebben az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

74


3.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség Az előbbiekből jól látható, hogy a pályázatok teljes mértékben igazodtak az intézményi igényekhez. A Főiskola stratégiája jól használta ki az EU-s források nyújtotta intézménymegújítási lehetőségeket - ha a lézertechnológia pályázatot is az elnyertek közé számítjuk, akkor az intézmény esetében 85-90%-os pályázati sikerességről beszélünk. A siker elsődleges oka tehát a nemzetgazdasági célkitűzésekkel egybevágó intézményfejlesztésben, illetve az ezt megalapozó intézményi stratégiában, valamint a pályázati források erre irányulóan intenzív használatában keresendő. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy mi az a fejlesztések közül, ami biztosan nem valósult volna meg támogatás nélkül, akkor abból kell kiindulnunk, hogy a Főiskola alapvetően magánintézmény, nem tarjuk valószínűnek, hogy magánbefektetők az elnyert pályázati pénzekhez hasonló nagyságrendű – összességében közel 3 Mrd Ft-os - forrást biztosítottak volna az intézmény számára, így a vázolt stratégia valószínűleg nem merült volna fel valódi opcióként. Így a „támogatás nélküli” gondolatkísérlet egy, a mostanitól minőségében lényegesen eltérő feltehetően halódó - vidéki főiskola képét adja válaszul. Arra a kérdésre, hogy mi az, amire nem volt fejlesztési forrás, pedig nagy szükség lett volna rá, nem kaptunk markáns válaszokat. Javítási lehetőségek a Főiskola egyes szakemberei szerint különösen az alábbiakban vannak: • •

kutatási projektek esetén az eszköz és anyagigény „nagyvonalúsítása”,109 ez a projekt tervezésekor (közbeszerzés) alig mérhető fel az eszközfejlesztés mellett relatív kevés szó esik az azt kísérő kiegészítő eszközökről pl. szerszámigényről. Ez különösen a műszaki képzésbe éppen területén kevés múlttal rendelkező / profilváltó intézményeknél gond (szabad források, vállalati kapcsolatok szűkössége)

A pályázatokat ambiciózus voltát illetően az jelenthető ki, hogy a stratégia megvalósítása kapcsán a pályázatokat kellő komolysággal kezelte az intézmény, a pályázatok pedig fokozatosan nehezedőek voltak (először „jó intézmény” jellegű tanulható pályázatok, később a műszaki terület nagyobb bonyolultságú fejlesztése), összhangban a stratégia egymásra épülő célrendszerével. A megvalósítást illetően érezhető a törekvés a kockázatok csökkentésére.110A pályázatok figyelésében és megnyerésében nagy szerepet játszik a pályázási – és projektmódszertan

Több, egymásra épülő fázisú műszak/természettudományi kutatási projektek esetében a későbbi fázisok anyagigénye jelentősen függ a korábbi fázisok eredményétől. A későbbi fázisok anyagigénye a projekt tervezésekor illetve az esetleges közbeszerzések esetében csak nagyon nehezen és alacsony hatásfokkal tervezhető. Erre a nehezen tervezhetőségre a pályázati és a közbeszerzési rendszer sincs tekintettel, ami lelassítja és elbizonytalanítja a kutatási folyamatokat. 109

Ez alatt a feladatok és kompetens felelősök egymáshoz rendelésére való törekvést értjük. (A feladatoknak azok elvégzése képes kompetens gazdája legyen)

110

75


elválasztása a szakmai tartalmaktól. A pályázati és projektmódszertanra vonatkozóan a tulajdonosi csoportra támaszkodnak, amelyben jelentős ilyen irányú szaktudás halmozódott fel. A Főiskola szervezeti hierarchiája meglehetősen lapos, a projektek szakmai előkészítését végzők játsszák a megvalósításban is a legfontosabb szerepeket, a folyamatok így rövidek és átláthatók. A személyi kockázatokat illetően az interjúk alapján az látszik, hogy a műszaki területre „igazolt” tanárok neves intézményekből érkeztek, ugyanakkor meglehetősen nagy tapasztalatokkal rendelkeznek - a rekrutációt segíti a két-telephelyűség illetve Budapest és a BME relatív közelsége. Ez utóbbiról biztosítható szükség esetén a szükséges humántöbbletkapacitás is. Ennek ismeretében a Főiskola kifejezetten ügyelt arra, hogy előremutató technológiákba fejlesszen, és ezekhez vásároljon magas minőségű eszközöket. Meglátásuk szerint a jól képzett műszaki kutatók számára a kellő eszközellátottság váltás esetén az egyik legfontosabb tényező. Az intézményi stratégiát illetően a fő kockázatok – magánintézményről lévén szó alapvetően üzleti jellegűek, hogy t.i •

•

•

•

mennyire „hordható rá” a viszonylag friss műszaki képzésre elegendő fizetőképes és minőségi hallgatói kapacitás – ismerve a demográfiai viszonyokat és az északnyugati iparvidék vállalatainak és létszámigényének „felsőoktatási vonzáspont” jellegét? mennyire sikerül a Főiskolán a műszaki képzés (és ezt követően a kutatások) során kialakuló intézményi tudás bázisán aktívan bekapcsolódni a térség vállalati kapcsolatrendszerébe? mennyire lehet tartósan is életképes, az adott eszközök amortizációjára is fedezetet nyújtó működési modellt összerakni a hallgatói költségtérítések, a vállalati megrendelések és a pályázati források együttesére alapozva? milyenek a menedzsment képességek és a hosszú távú tulajdonosi attitűdök? Ez a kérdés teljes élességében akkor tevődik fel, amikor a műszaki képzés már következményeiben is versenyez (hallgatói minőség, kutatási megrendelések, stb.), és a versenytársak (állami felsőoktatási intézmények) puhább költségvetési korlátja miatt egyes kérdésekben „vesztes helyzetek”111 alakulnak ki.

A pályázási stratégiát illetően a kapacitások szűkössége a folyamatok egymásra épülése és (részben emiatt) a megvalósítás időigényének függvényében értelmezhető. Itt jelenleg nem érzékeltünk jelentős problémákat. Noha a személyi kapacitásokkal való gazdálkodás szoros, a kulcsemberek szakmai minőségére odafigyelnek. Az egyes pályázatokat illetően itt is a TÁMOP 4 és a TIOP3.1 dominál. Fontos azonban tudni, hogy a – főleg a TTI által „felhajtott” – vállalati kapcsolatok inkább saját név alatt pályáznak, amihez a Főiskola a TTI-n keresztül konzorciumi társként vagy „csak” beszállítóként különböző szolgáltatásokat biztosít.112 Annak, hogy klasztert építsen, ROP- vagy GOP pályázati

Az állami intézmények a puha költségvetési korlát miatt sok esetben rövidtávon versenyelőnyben vannak a kemény költségvetési korláttal rendelkező magánintézménnyel szemben. 111

112

részletesen lásd később

76


programokat vigyen, nem feltétlenül várható el reálisan egy olyan intézménytől, amely még csak az eszközbeszerzésnél és a vállalati kapcsolatrendszer építésénél tart. Mindazonáltal a „projektgazda” minőségű interjúalanyok gondolkodási horizontja tágabb az említett pályázattípusoknál (pl. FP8, Horizon2020), ami a jövőt illetően biztató, mert növelheti az intézmény mozgásterét. A pályázatok kiírására állításuk szerint csak közvetett eszközökkel rendelkeznek (fórumok, ismeretségek, „kicsi az ország…”, stb.). Ezzel együtt általában fel tudnak készülni a kiírandó pályázatokra, amelyben vélhetően a magán-főiskolai jelleg/ tulajdonosi kör is szerepet játszik A fentiekkel együtt a megkérdezettek úgy véltek, hogy a kiírt pályázatok megfelelően szolgálták az intézmény érdekeit (a stratégia megvalósítását), ha rajtuk múlt volna, sem tudták volna lényegesen máshogy elkölteni a rendelkezésre bocsátott forrásokat. Valamennyien úgy vélték, hogy a fejlesztések után az intézmény az európai standardokat „legalábbis tudni fogja”, egyes – főleg mechatronikai - területeken pedig alkalmas lesz a térségi központ szerepre is.

3.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére A fentiekből kiderült, hogy a Főiskola nem alkalmaz önálló pályázati forrás-allokációs mechanizmust, a pályázaton való részvételről alapvetően a menedzsment dönt, a szakmai előkészítést belső erőforrásokkal oldják meg azzal a várható következménnyel, hogy a szakmai előkészítő személye nagy valószínűséggel megegyezik a szakmai megvalósító személyével. Erre a helyzetre az alacsony szervezeti piramis és a(z Edutus néven) relatíve rövid múlt, illetve az interjúk során észlelt, a pool-szervezetekre sokban hasonlító szervezeti kultúra ad magyarázatot – a képzési területek közti fontosságot tehát inkább az intézményi stratégia döntötte el, mintsem a jelenlegi mutatók, és a pályázatok is ezt a logikát követték. Az intézményi statisztikák (pl. DPR) hatása ebben az esetben csak korlátozott, jelenleg a „régi” stratégia sikerét méri, az új pedig még nincs igazán mérhető állapotban. A „szokásos oktatási mérések” – illetőleg áttételesen az ezt körülölelő állami oktatásügy nehézkességét az is jelzi, hogy ebben a logikában nehezen értelmezhető az Edutus határon túli tevékenysége – Székelyudvarhelyen folyamatos az általuk szervezett („EU-kompatibilis) műszaki jellegű szakképzés, korábban folyt ilyen tevékenység Dunaszerdahelyen illetve tervezett Ungváron. Ha a Főiskola, annak stratégiája, és az oktatást meghatározó események/történések viszonyát vizsgáljuk, akkor a következő további kijelentéseket tehetjük: •

A Főiskola jelenlegi stratégiájára a bolognai folyamat eddig szinte semmilyen hatással nem volt, így a pályázatokat sem erre használták. A stratégia értékkörnyezete is inkább az üzleti élet fogalmaival írható le, piac keresése az oktatási szolgáltatásainak,

77


•

•

•

ügyfélszerzés a versenyelőnyt biztosító technológiák kihasználására, szövetségeskeresés a versenyképességek növelésére és szinergia-keresést a céljai között. Az akkreditációt a főiskola a fenti analógia szerint inkább piacra lépési korlátként értelmezi, legalábbis ez a következtetés vonható le az energetikai képzés akkreditációjának elhúzódásának reakciói alapján. Az államilag meghatározott létszámkvóták a főiskola számára alapvetően piacszűkítésként értelmezettek a műszaki területen. Miután a műszaki képzésben az államilag finanszírozott helyek száma jelentős, ezt azonban a magánfőiskolák nem vehetik igénybe, ez a hátrány jelentősnek mondható. A kutatási célú fejlesztésekre ugyanaz állítható, mint a képzési célú fejlesztésekre – itt sincs „demokratikus” elosztási döntés. A főiskola logikája szerint a jelenlegi eszközbeszerzésekkel és labor-felszerelésekkel megteremtődtek azok a kutatási feltételek, amelyek köré lehet kutató-csapatatokat szervezni, az előremutató technológiák és az elkötelezett kutatók pedig az északnyugat-dunántúli iparvállalatok főleg járműipari láncába való K+F+I kapcsolódással ki tudják használni az előremutató technológiákat.

Ennek a logikának a kockázata valójában annak a kérdésnek a megválaszolásán múlik, hogy mennyiben kerülhető ki/rövidíthető le az alkalmazott műszaki tudományokban a követő fejlesztés periódusa?113 Ha igen, az a beszállítói láncban nagy ugrások lehetőségét, a potenciális alkalmazások kiszélesedését és az alapkutatáshoz való közelebb kerülést jelent, ha nem, akkor a jelenlegi fejlesztések fenntarthatóságával komoly gondok lehetnek. A főiskola által jól beszélt „üzleti nyelven” szólva: az a kérdés, hogy tartósan is valid-e a követett működési modell? Ennek érdekében a Főiskola sokat tesz – a TTI komolyan működik, elsődleges sikerkritériuma a működő vállalati kapcsolatok száma. Többek közt ennek a működésnek a kapcsán kerülnek képbe az itt végzendő hallgatók későbbi potenciális munkaadói is, illetve az is látható, hogy a TTI tevékenységi köre és a vállalati kapcsolatrendszere adott esetben a csoport egésze számára is hordoz(hat) szinergiákat. A „központi,” „jó intézmény” jellegű projekteket két pályázat keretében valósította meg a Főiskola az elsőn 285, a másodikon 139 Mio Ft-ot nyerve: •

A TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV Munkaerő-piaci alkalmazkodás, intézményirányítás- és szolgáltatásfejlesztés a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján

•

A TÁMOP-4.1.1-08/1 - „A MÜTF pályára állít”: komplex hallgatói és alumni szolgáltatások fejlesztése valamint azok intézményi támogatásának lehetőségei a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján

Az üzleti logika szerint az élvonalba kerülés ritkán megy azonnal – a legtöbb esetben időre, akár évekre is szükség van annak a kultúrának a megteremtődésére, ami – más tényezőkkel együtt – szükséges ahhoz, hogy egy piacon a követői státuszból a driver státuszba kerüljön egy adott intézmény. 113

78



megszervezése

és

ennek

A pályázatírás az Edutus esetében a Főiskola esetében a csoporton belülre kiszervezett tevékenység. A projektmenedzsert esetben a pályázatíró csoporttag adja, ők a projekt idejére a Főiskola állományába kerülnek (határozott idejű munkaszerződés). A projektfolyamat illetve a szakmai kérdések elválasztása szerencsésnek bizonyult – noha eddig csak két projekt zárult le, a folyamatban levő projektek alapján interjú-alanyaink ezt egyértelműen kijelentették. Egyedül a pályázattal összefüggő adminisztratív folyamatok esetében voltak hiányérzeteik – erre vonatkozóan volt, aki helyesnek tartotta volna egy állandó (főiskolai) projektasszisztens beállítását, azt azonban még ő is hangsúlyozta, hogy ezzel a fő cél nem az esetleges hiányosságok pótlása – hiszen az jelenleg is megtörténik, hanem a szervezettség erősítése volna. Erre azért van szükség, mivel a megcsúszás veszélye szinte minden projektben benne van, ami különösen az elszámolások környékén eredményezhet (eddig még mindig menedzselt) kapkodást. A főiskolán belül a (jelenleg futó, műszaki jellegű) fejlesztési projekteket szakmai szempontból a műszaki képzés résztvevői (oktató, intézet-vezető, stb.) irányítják. Kiválasztásuk elsődlegesen a témához való hozzáértés szerinti, ezt egyéb szempontok is árnyalhatják (későbbi várható teendők, aktuális rendelkezésre állás, stb.), ugyanez határozza mega többi szakmai résztvevő számát és minőségét. A kialakult (jó) gyakorlat szerint infrastrukturális (TIOP) projektet inkább (műszaki) intézet-vezető, míg tartalomfejlesztést és eszközfejlesztést inkább a fejlesztés eredményét később is használó oktató, potenciális kutatócsoport-tag vezet szakmailag. A projektek pénzügyi szempontból kettős vezetésűek, az operatív teendőket a projekt időtartamára munkaszerződéssel is átvett projektmenedzser irányítja, erre azonban jó rálátása van az intézmény által delegált, ráadásul szakmailag is erős gazdaságisának is (ex- gazdasági igazgató, gyakorlati jóváhagyói jogokkal). A pályázatok az interjúalanyok véleménye szerint erősítették az egyébként is jelenlevő projektszerű működést, és mivel a nyertes projektek tágítják az intézmény mozgáskörét, a megítélésük egyértelműen pozitív. A projektekben résztvevők díjazása terén nem beszélhetünk egységes gyakorlatról. Van olyan, ahol a „többletmunkáért többletpénz” elv érvényesül, máshol viszont ez részét tekintik az oktatói életpályának, azaz ezért külön nem fizetnek, mivel a fejlesztések megvalósulása következtében előálló helyzet összességében jobb állapotba (= magasabb későbbi kereseti lehetőségekhez) segíti az adott oktatót. Egy másik megközelítés szerint – ez arra alapul, hogy az intézményi újradefiniálás miatt a pályázatok a stratégia megvalósulását szolgálják – nem választható el pontosan, hogy a zömében egy éve itt dolgozó oktató projektvezetők a stratégia miatt vagy a pályázatra érkeztek. A két aspektus összemosódása miatt az a kérdés sem vetődik fel teljes élességben, hogy mi lesz a projektek megvalósulása után, a hallgatólagos közmegegyezés szerint arra abba a helyzetbe kell érkeznie az intézménynek, hogy képes legyen az 79


önfinanszírozásra. Mindez nem meglepő, hiszen magántőkét használó intézményről beszélünk. A fenti logikát a projektrészvevők is magukénak vallják, az értékvilág egyértelműsége és a teljesítményorientáltság jelentős segítség a projektfeladatok végrehatásában.

3.6 A projektek megvalósítása során felmerülő problémák Az intézmény a korábban említettek szerint a pályázatokban elsősorban lehetőséget lát, emiatt a projektekben sem nehézséget látnak, hanem inkább megoldandó feladatot. Nehézséget inkább a humán szakmai erőforrások relatív szűkössége illetve eseti túlterheltsége jelenthet – a szakmai felelősök gyakran oktatók és kutatócsoport-építők egyben. Mindez még állami intézmény esetén sem egyszerű, egy állami költségtérítéses helyek nélküli magánintézményben azonban még magasabb a mérce. A szakmai vezetők kapacitásával való helyes gazdálkodás jelentős vezetési kihívás. Ez a helyzet még inkább kiemeli a külső projektvezetés napi intézményi problémától való intaktságnak előnyét. A közbeszerzési szabályok annyira nem kötik őket, mint az állami-önkormányzati intézményeket, kisebb a bürokrácia, jobban érvényesül a ”jó gazda gondosságának” elve. Ezzel együtt a közbeszerzési eljárások elhúzódása a projektek előrehaladásán kívül a szakmai kontrollt is nehezíti, mivel a műszaki kutatások jellemzően adott technológiára épülnek, és az elhúzódó engedélyezés végén előfordulhatnak változások a technológiában, a megfelelő viszonyulási igénnyel (ha követi, akkor technológiai kompatibilitási probléma keletkezhet, ha nem, akkor esetleg nem használja ki optimálisan a lehetőségeket – ez a döntés azonban időigényes és nem jó ízű). További kedvezőtlen következmény, hogy egy-egy komplikáltabb eszköz „megtanulási ideje” sokszor 3-6 hónap, de néha lehet 12 hónap is. Egy rövidebb eszközbeszerzős projekt egy bonyolultabb eszközzel akár a projekt időbeni ellehetetlenüléséhez is vezethet. A projektek előrehaladását az ESZA bürokráciája és a külső elszámolások „szokták” még lassítani, ezzel együtt az ESZA megítélése korrekt, pozitívumként emelve ki a tanulóképességüket. Előnyösnek tartják, ha a közreműködő szerveknél magas a munkaerőstabilitás, és hátrányos, ha nekik kell „betanítani” az újakat. Az államháztartási törvény nem befolyásolja őket, szemben a többiekkel, ahol ez leginkább a zárolásokon - különösen az év végieken - keresztül jelentős fennakadásokat és projektmegállásokat tud előidézni. Önrész-problémák állításuk szerint a nagyobb összegű, hosszabb futamidejű projekteknél lehetnek (20-24 hónap), ezeket még a tervezés fázisában felmérik. A számlákat általában időben fizetik, a likviditásra nagyon odafigyelnek. Kifejezetten problémának érzékelik a pénz-visszatartást,114 mivel az eszközöket általában a projekt elején veszik meg, így a visszatartás nagy eséllyel szükségszerűen bért érint.

Például a projekt-költségvetés 5%-os visszatartása és a projekt végén való finanszírozása a költségvetésben szereplő bérjellegű kifizetések többhónapos csúszását is eredményezheti 114

80


3.7 A támogatott fejlesztések eredményessége A Főiskola vezetése illetve az egyes projektekben résztvevők alapvetően minden projektet sikeresnek ítéltek, illetve ezzel egyenértékűen nem tudtak megnevezni kudarcos projektet. Ebben két dolog játszik főszerepet: •

•

Magas az intézményi célokkal való azonosulás, az egyes pályázati projektek a nagy projekt, az intézmény újradefiniálásának részei, a nagy projekt kudarcos/kevéssé sikeres elemei pedig inkább az akkreditációhoz (energetika) kapcsolódnak, mintsem a pályázatokhoz. Eddig mindösszesen két projekt zárult le, mindkettő sikeresen, és jelentős a folyamatban levők aránya. Noha a megvalósulás mindenütt jól menedzseltnek tűnik, sok projekt esetében van még hátra a projekt zárása, az utómunkálatok, az ellenőrzések java része, a minőségi megfelelőség és a megtérülés biztosítása – tehát a várható problémamezők és potenciális kudarcterületek jelentős részével az intézmény még nem, vagy csak érintőlegesen konfrontálódott. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az eddigi projektek (vezetői információs rendszer, alumni, tananyagfejlesztés, stb.) - nem lebecsülve jelentőségüket- a „soft jellegűbbek”, rutinszerűbbek közé tartoztak, a magasabb szakmai tartalommal bíró - nehezebb és jelentőségteljesebb - projektek (lézertechnológia, műszaki infrastruktúra, labor- és speciális eszközbeszerzések, stb.) még nem értek végig.

Ezek mellett azért kiemelésre kerültek az infrastruktúra-építő és a lézertechnológiát támogató (K+F+I) projektek (TIOP 1.3 illetve TÁMOP 4.2.2.A). Az eredményük leginkább az, hogy a műszaki képzést állításuk szerint 2015-ös technológiai szinten lehetővé téve különösen nagy hozzáadott értékkel járulnak hozzá az intézményi újradefiniálódáshoz, a képzési és kutatási portfólió bővüléséhez.

Az indikátorokat illetően sok a „látszatkényszer-eredmény”, amely nem jönne létre, ha nincsenek az indikátorok – ilyenek például azok a szabadalmak, amelyeket soha nem használnak majd fel a gyakorlatban, mert az indikátor-kényszer hívta őket életre, nem a valós igények. Másfelől a „vattaindikátorok”115 „vattaidőket” és „vattaembereket” indukálnak – az a munkaóra-mennyiség, ami ezekre elmegy, akár értelmes célokra is fordítható volna. Az indikátorokat illetően különösen problémásnak ítéltek az ideológiai (zöld, esélyegyenlőség, stb.) alapúakat. Ezzel együtt úgy látják, hogy a rendszer kezdi kinőni a gyermekbetegségeket, zajlik egy tanulási folyamat, a jövőt illetően pedig a kevesebb, de indokoltabb indikátor mellett tették le a voksukat. Általában véve is sokszor érzik gondnak, hogy a projekteket a kiíró oldalról sokszor a procedurális elemeket priorizáló projektmenedzserek (rosszabb esetben hivatalnokok)

Az adott projekthez szorosan nem illeszkedő indikátorok - különösen a horizontális indikátorok viselkedése tud ilyen lenni

115

81


menedzselik, és túl kevés szerepet kap a szakmai tudás, felkészültség. A hangsúlynak a szakmai megoldások helyett a procedurális elemekre helyezése szüli az értelmetlen és felesleges bürokráciát, illetve szűkíti az egyenértékű megoldások igénybevételét, a szükséges rugalmasságot. A Főiskola legfőbb jellemzője a „használható tudás” növelése, azaz –más felsőoktatási intézményekkel szemben – az adott helyzethez képesti új tudáselemek létrehozását és azok hasznosíthatóságát egyaránt fontosnak tartja. Mindez a kutatások irányultságán (műszaki képzés előtérbe helyeződése, ezen belül a kulcselemek (lézer-technológia, megújuló erőforrások, stb.) meghatározásában és a partnerség-építésekben116 (Ipari Parkok Egyesülete, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Pegazus-program, EDU CARD stb.) egyaránt megmutatkozik. A vállalati partnerségek kiszélesítésének egyik legfontosabb eszközévé a TTI (Technológiai és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda)117 vált. A TTI létrehozására a TÁMOP-4.2.1-09/1 (Technológiai és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda létrehozása a MÜTF-ön a Közép-Dunántúli Régió versenyképességének növeléséért) pályázatán nyert 227 Mio Ft segítségével került sor.

116

Ipari Parkok Egyesülete, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Pegazus-program, EDU-CARD

117

http://www.tt-iroda.edutus.hu/hu illetve az interjúk alapján

82


Best practice: az intézmény vállalati kapcsolatépítési gyakorlata, ezen belül a TTI tevékenysége Az iroda tanácsadói hátteret biztosít a kutatási eredmények ipari hasznosulásához. Kialakítás alatt át egy állandóan elérhető, online hozzáférést biztosító felület, ahová kérdésekkel fordulhatnak az érdeklődők. Az iroda a következő, K+F-fel kapcsolatos kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtja ingyenesen: • üzleti terv és innovációs stratégia kidolgozása, • szellemi termékek értékelése, • műszaki, közgazdasági, jogi tanácsadás, • szabadalmi ügyintézés, • pályázatírás • innováció marketing • kapcsolódó rendezvény-szervezések, stb. A lézertechnológia és az alternatív energia felhasználásának területén az iroda (a főiskola hátterével) maga is végez innovációs fejlesztéseket. Az iroda honlapja szerint 16 céggel állnak kapcsolatban (lista a Mellékletben), ami azt mutatja, hogy a fenti stratégia, a kapcsolódó szolgáltatások ingyenes nyújtása a közös kutatások létrehozatala érdekében összességében kiválóan megfelel a vállalati kapcsolatépítés céljaira. A tevékenység legalább két helyen hordoz megtérülési lehetőséget, az egyik a fenti tevékenységek nem K+F célú, így nem ingyenes nyújtása, a másik pedig a későbbiekben a közös kutatások eredményeinek megosztása.

3.8 A fejlesztések fenntarthatósága A fejlesztések fenntarthatósága többféle dimenzióban értelmezhető: •

Azon fejlesztések fenntarthatóságával kapcsolatban, amelyek célja a „jó intézmény” kialakítása, meglehetősen kevés kétség merül fel. Itt a fejlesztés célja egy olyan eljárás, szemlélet, támogatás kialakítása, amelynek a működtetése komoly hozadékkal kecsegtet (vezetői információs rendszer, alumni, stb), a (reputációs vagy egyéb) hozadék vagy annak reménye pedig elegendő motivációt biztosít ezen fejlesztések fennmaradásához.

•

Más a helyzet azokkal fejlesztésekkel, amelyek célja a műszaki képzés megcélzott formájának kialakítása o Az Edutus esetében a stratégia jellege, a műszaki súlypont kialakítása szükségképpen azt az elvárást eredményezi a fejlesztésekkel szemben, hogy a laborok felszerelése és a műszerek, eszközök beszerzése után elindul a képzés és felállnak a modern eszközökre rekrutált kutatócsapatok. 83


képzés fenntarthatósága: Meglátásunk szerint itt három kockázati tényező azonosítható, az állami költségtérítéses helyekhez való hozzá nem férés (jelenlegi kezelése: biztos és jól kereső munkahely elérési ígérete a nyújtandó képzéssel), az oktatás kínálati oldala (ezt a kockázatot látják és igyekeznek kezelni), valamint a demográfiából és a műszaki felsőoktatási kínálati versenyből eredő hallgatói mennyiség és minőség. Meglátásunk szerint ezek a kockázatok jelentősek, de az északnyugati iparvidék vonzóereje összességében képes ezt fenntartható szintre csökkenteni. kutatócsoportok létrejötte és fennmaradása: A tapasztalat szerint egy kutatócsoport kialakulása az eszköz megléte esetén is 1-1,5 év. Azzal kapcsolatosan kevés kétségünk van, hogy a kutatócsoportok fel fognak tudni állni, a fennmaradásuk azonban jelentős mértékben a pályázati forrásokhoz való hozzáférés és a becsatornázható vállalati kutatási potenciál mértékének függvénye. A pályázati forrásokhoz való tartós hozzáférés lehetősége a tulajdonosi kör miatt véleményünk szerint tartós adottság, a becsatornázható vállalati kutatási források mértékét illetően azonban kevésbé vagyunk optimisták. Meglátásunk szerint érdemes volna a kutatócsoport felállására és működésére vonatkozóan a pályázati monitoringot rendszerszerűen és értelmesen kiterjeszteni o A műszaki eszközpark és azok színvonalának fenntarthatósága. a helyiségek, laborok, stb. esetében a fenntarthatóság egyik eleme a oktatási célú bevételek rendelkezésre állása. Ezt a képzés fenntarthatósága kapcsán már érintettük. a jövőbe mutató technológiák általában egy-két kiemelt (nagyon drága) eszköz/berendezés köré épülnek ki. Ezen eszközök esetében lényeges az amortizáció (színvonal-tartás célja esetén a bővített amortizáció) kitermelése. A pótlást illetően a korábban leírtaknak megfelelően optimistábbak vagyunk a további pályázati forrásokkal, mint a vállalati kutatási bevételekkel kapcsolatban még akkor is, ha látjuk a Főiskola vállalati kapcsolatrendszer-bővítésre irányuló erőfeszítéseit. A fenntarthatóság érdekében megfontolandónak tartjuk a későbbiekben egyes drága berendezésekre vonatkozóan az egyes felsőoktatási intézmények közös eszközhasználatának a támogatását, tágabb értelemben pedig a pólusrendszer továbbvitelét és térségeken belüli továbbgondolását. Például a műszaki képzést illetően Kecskemét – Budapest – Tatabánya – Győr is rendelkezik műszaki felsőoktatással, de nincs közös eszközhasználati stratégia, holott egymástól legfeljebb 80 km-re levő városokról beszélünk. Ez erősítené az együttműködést, tágabb következményeként pedig azt a specializációt, amely a kutatási eredményesség elengedhetetlen feltétele. Azt ugyanakkor látni kell, hogy a helyzet önmagában (az integráció korábbi erőltetése, a saját fontosságtudatok,

84


stb.) alapvetően nem teremt a közös stratégia-alkotások számára kedvező környezetet.

A központi intézményi szolgáltatásoknak általában a megkérdezett intézményben elfoglalt státusa118 szerint nőtt az általános ismertsége, ezeket ugyanakkor kevesen és specializáltan használják (ilyen pl. az EISZ, amelyet állítólag csak a könyvtárak –így az Edutus könyvtára is.). A fentiek alól kivételt jelent a tankönyvtar.hu, amellyel a tananyagfejlesztés során közelebbi kapcsolatba is kerültek.

3.9 Melléklet 3.9.1 Besorolások

A legtöbbet általánosságban ezekről a szolgáltatásokról az intézmény rektora tudott, aztán az intézetvezető, stb. Az mindenesetre látszik, hogy ezek a felsőoktatáson belül is rétegszolgáltatások amelyeknek a hasznosságáról a célzott (és a fontosságukat mélyebben ismerő) felhasználókat kellett volna megkérdezni, így ez túlzottan esetlegesnek bizonyult. 118

85


3.9.2 Munkanélküliségi ráták alakulása képzési területenként

Képzési terület szerinti munkanélküliség: DPR teljes adatfelvételből számított. A munkanélküliségi ráta esetében (a KSH-hoz hasonlóan) csak a gazdaságilag aktív csoportból számítottunk munkanélküliségi rátát (munkanélküliségi ráta=munkanélküliek/gazdaságilag aktívak). Így nem vettük figyelembe a munkaerőpiacon inaktívnak számító végzetteket (GYES, GYED, háztartásbeli inaktív, továbbtanuló csoportba tartozókat). Összességében tehát a munkanélküliek számát elosztottuk a munkanélküli+alkalmazott+vállalkozó/önfoglalkoztató csoporttal. Ezt elvégeztük a teljes mintán képzési területenként

3.9.3 TTI - partnerek -

-

Alpla Kft. ASG Kft. Coloplast Kft. DL Stahl Kft. Dual Kft. Elcotronic Kft. Eural Kft. Exedy Dynax Europe Kft. FCI Connectors Kft. Gallavit Kft. Geftech Gépipari Kft. Geofil Bubbles Kft. Grabofloor Kft. Grundfos Kft. Impreglon Kft. Otto Fuchs Kft. 86


-

Resinemat Kft.

3.9.4 Hivatkozások Feldolgozott honlapok (utolsó letöltés: 2012.december 19.) www.femip.hu http://www.felvi.hu/diploman_tul/kutatasi_jelentes/!DPR_kutatasi_jelentes/index.php/je lentes/reszletes/6 http://www.webometrics.info http://apps.webofknowledge.com http://www.edutus.hu/fiskolankrol/kueldetes http://www.edutus.hu/erdeklodoknek/3180-kooperacio-felsfokon-megallapodas-azedutus-fiskola-es-az-ipari-parkok-koezoett http://www.edutus.hu/pegazus4_bemutatkozo_altalanos.pdf http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=27318 http://www.tt-iroda.edutus.hu/hu www.edutus.hu/kepzeseink Feldolgozott adatforrások EMIR adatbázis (2012. augusztus 17)

87


4. Eszterházy Károly Főiskola119 Vezetői összefoglaló Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) az Észak-magyarországi régió önálló főiskolája. Amel-lett, hogy büszke a múltjára, egy jövőre orientált gondolkodásmód jellemzi, sokféle képzésé-vel igyekszik az aktuális igényeket, trendeket figyelembe venni, és ezzel egy széles réteget megcélozni. Erős, dinamikus regionális főiskola, melynek hosszú idő óta stratégiai célja – az oktatás minőségének fejlesztése, a versenyképes kutatás-fejlesztési központtá válás és a stabilitás megőrzése mellett – az egyetemmé válás. A szervezetére centralizált irányítás és karizmatikus központi vezetés jellemző. A pályázati források komoly szerepet töltenek be az intézményi fejlesztésekben, ezek révén tudja fenntartani, és a jó kihasználásukkal javítani teljesítményét. Ezért az intézményfejlesztési stratégiához illeszkedően és a várható pályázati kiírásoknak megfelelően előre tervezik a projekteket. Egy nagyon tudatosan pályázó, „fejlesztő főiskolának” tekinthető. A pályázatok közül összegében, jelentőségében, hozadékában egyértelműen kiemelkedik a TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006. számú „Líceum a természettudományért” című projekt, melynek keretében többek közt megújult a Líceum épülete és az élelmiszertudománnyal foglalkozó központ számára új épület került kialakításra. A pályázati forrásoknak kimagasló hozzáadott értékük van az átfogó infrastrukturális felújítások révén, de emellett hazai és uniós pályázati támogatással jelentős profilbővítés és kutatási bázis kiépítés is történt. A pályázati forrásból létrejött és fenntartott Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) országos szinten képes eredményeket felmutatni az élelmiszerbiztonság területén, mely jelentősen növeli az intézmény presztízsét és új forrásokat tesz elérhetővé. A projekteknek köszönhetően elindult továbbá a természettudományok népszerűsítése, mely rendkívül színes, látványos progra-mokkal hozzájárul ahhoz, hogy változzon a fiatalok természettudományokhoz való hozzáál-lása. Ugyanakkor az e támogatások által elért eredmények kihasználása, fenntartása egyelőre erősen pályázatfüggő.

119


88


4.1 Az intézmény bemutatása: képzési-kutatási profilja, helye a magyar és nemzetközi felsőoktatásban, az ország és a régió gazdaságában A felsőoktatási intézmények körében az EKF a nagyobb hallgatói létszámú, szélesebb képzési profilú főiskolák közé sorolható. Ezen intézményekre a több, szélesebb tanulmányi területen nyújtott szakmai-gyakorlati irányultságú képzéskínálat jellemző, elsősorban magyar hallgatók részére. A széles képzési kínálat azzal magyarázható, hogy a Főiskola ápolja a két és fél évszázados egri felsőoktatás hagyományait, az állami pedagógiai főiskola szellemi örökségét, ugyanakkor igazodik a változásokhoz, a XXI. század társadalmi és gazdasági kihívásaihoz. A hagyományokhoz kötődés és a jövőorientáltság tehát egyaránt tetten érhetők a képzési rendszere tekintetében. Az oktatási kínálat bővülése 1990-től jellemző, amikortól az egri tanárképző főiskola folyamatosan szélesebb kínálatú általános főiskolává vált. Változatosak a szakterületek akár egy karon belül is, illetve széles a képzési formák választéka. Az intézmény a széles spektrumú képzéssel a regionális igényeket és a továbbfejlesztés lehetőségeit igyekszik figyelembe venni. Az oktatás jelenleg négy karon folyik: Bölcsészettudományi Kar (BTK), Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK), Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar (TKTK) és Természettudományi Kar (TTK). A szakok változatossága az egyes karokon belül is megfigyelhető, egyes szakterületekhez kapcsolódó képzések pedig akár több karhoz is kapcsolódhatnak. A képzések 31 alapszakon (BA/BSc) és 34 mesterszakon (MA/MSc) folynak nappali és levelező formában, valamint van példa távoktatásos formára is. Emellett az intézmény 20 felsőfokú szakképzést és közel 30 szakirányú továbbképzést és pedagógus szakvizsga programot is kínál. A Főiskolán két doktori iskola működik, a Történelemtudományi Doktori Iskola és a Neveléstudományi Doktori Iskola. Az EKF több mint 2500 első helyes jelentkezőjével az egyik legjelentősebb vidéki felsőoktatási intézménynek tekinthető. Az alapképzéseken túl mesterképzései is nagyszámú jelentkezőt vonzanak, 2012-ben ezeket mintegy 1000 fő jelölte meg első helyen. A hallgatói lét-szám 2006ban meghaladja a 9500 főt, 2012-ben azonban már csak 7792 fő. Az utóbbi években a BTK és GTK hallgatóinak száma jelentősen csökkent (2009: 1948 illetve 1786 fő, 2012: 1256 illetve 1462 fő), a TKTK létszáma nem változott (2009: 2249 fő, 2012: 2277 fő), a TTK hallgatói létszáma viszont növekedést mutat (2009: 2337 fő, 2012: 2797 fő). A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők lakóhelyének regionális megoszlásából jól látható a Főiskola erőteljes régiós vonzereje. 2011-ben az első helyen az EKF-et választók több mint 60%a Észak-Magyarországról érkezik , miközben a régió az összes felsőoktatásba jelentkezőnek mindössze 11%-t adja. Eger speciális regionális helyzetéből fakad, hogy az Észak-Alföld jelentkezői is nagy számban választják az EKF-et (az EKF első helyes jelentkezőinek 15,38%-a), emellett jelentős a Közép-Magyarországból jelentkezők aránya is (az EKF első helyes jelentkezőinek 15,26%-a). Elsősorban magyar hallgatók oktatása folyik az intézményben, hiszen a rész- vagy teljes idejű képzésben tanuló külföldi hallgatók aránya az össszes hallgatóhoz képest átlagosan kevesebb, mint 1,5%. A régióban magas a felsőfokú végzettségűek körében a munkanélküliek aránya (2011. évi KSH statisztikában 11,2%), amelyhez képest kedvezőbb helyzetben vannak az EKF-ről kikerülő 89


pályakezdők, ugyanis a 2008-ban és 2010-ben végzettek körében a munkanélküliségi ráta 9,8%os. Köztük is legkedvezőbb helyzetben a TTK hallgatói vannak, az itt végzettek esetében 7,9% ez az arány. A más képzési területekkel való összevetés félrevezető lehet a szakoknak a karok közötti eloszlása miatt. Hiszen míg például a munkanélküliek aránya a természettudományok területén országosan 15%, az EKF-en csak kb. fele, de mint fentebb jeleztük, az EKF-en a TTK-n belül kapott helyet az informatikai képzés is, ahol szinte a leg-alacsonyabb (4,5%) az országos munkanélküliségi ráta. Az intézményben működő karrier-iroda tapasztalatai szerint jelenleg a web-programozó szakon, a programozó informatikus szakon, valamint a gazdasági képzésekben végzetteket keresik leginkább a munkaadók. A 2012-es Felvi rangsorokban az EKF a hallgatók kiválósága szempontjából a 25., az oktatók kiválósága szerint a 10. helyen áll, ezért összességében a felsőoktatási intézmények között a 15. helyet foglalja el. A karok rangsorában eltérő az EKF elhelyezkedése, a 167 karból az EKF-BTK a 48., a TKTK a 84., a TTK a 97., a GTK pedig a 118. helyen áll. A BTK a hallgatók kiválósága tekintetében viszonylag hátul (104.), de az oktatók kiválósága rang-sorban elől helyezkedik el (17.), így kerülhetett a Főiskola karai közül az első helyre. A GTK a hallgatói kiválóság szempontjából az EKF-en belül a legjobb helyen áll (67.), de az oktatói rangsorban nagyon hátra került (146.). Ennek oka részben az, hogy 2011-ben a BTK-n belül a legmagasabb a minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest (79,31%), a legalacsonyabb pedig a GTK-n (63,83%). Míg a 2008. decemberi adatok szerint a tudományos minősítéssel vagy azzal egyenértékű művészeti díjjal rendelkező főállású oktatók aránya átlagosan 55%, addig 2011-ben már 73%. Az egyetemmé válási törekvéssel összhangban az akadémikusok és MTA-doktorok alkalmazásával nőtt az oktatás, valamint az irányításuk mellett folytatott kutatómunka színvonala. Az EKF vezetése az intézmény jövője szempontjából kiemelten fontosnak tartja a tudományos és kutatás-fejlesztési tevékenységet. A Főiskolán folyó kutatások alapvetően két nagy részre oszthatók, a szaktudományi alapkutatásokra és – a részben az ennek eredményeit is felhasználó – alkalmazott kutatásokra. A Főiskola fejlesztési stratégiája nyomán a kutatási tevékenység professzionalizálódása elsősorban néhány jól megválasztott területen következett be. Az alapkutatások feltétele, rendszere főként a biológia és a történelemtudományok területén erősödött, valamint továbbra is jó a nyelvészet vonatkozásában. Az alkalmazott kutatásokban jelentős az előrelépés az élelmiszer-analitikai, borászati, környezetvédelmi, földrajzi és közgazdasági területen. Nemzeti kutatási és fejlesztési progr-mokba is bekapcsolódtak elsősorban az informatika és a borászat terén. A kutatás feltételei és eredményei az elmúlt években számottevően javultak. A tudományos minősítéssel és habilitációval rendelkező oktatók számának növekedése mellett megélénkült a kutatás fejlesztését célzó pályázati tevékenység, és növekedett a kutatási célú pályázati bevételek összege. Az egyéni tudományos kutatások anyagi hátterének jelentős részét pályázati források biztosítják, mely pályázatokban a Főiskola eredményei évről évre egyenletesen javultak. Ezeken túl átlagosan évente tíz OTKA és egyéb kutatás folyik a Főiskolán, az itt elért eredmények és támogatási összegek szintén növekvő tendenciát mutattak az el-múlt években. Az egyéni kutatások mellett az utóbbi néhány évben megnövekedett a kutató-csoportokban folytatott kutatások száma is. A Főiskola képzési szerkezetét a társadalmi-gazdasági szükségleteknek, elsősorban a régió igényeinek megfelelően alakítja, de a régiós szerep erősítése a képzés mellett a kutatás, az információ, a kultúra, a művészet és a szolgáltatások területén is célként jelenik meg. A kuta-tók, 90


illetve kutatási egységek a régió igényeinek megfelelően vesznek részt olyan nemzeti kutatási és fejlesztési programokban, alkalmazott (pl. boranalitikai, élelmiszeranalitikai, talaj- és vízvizsgálati) kutatásokban, melyek regionális igényeket és a térség piaci szereplői által megfogalmazott feladatokat hivatottak megoldani, ezzel is kapcsolódva a térség innovációs kultúrájának fejlesztéséhez. Az EKF intézményfejlesztésében prioritásként jelenik meg a regionalitás mellett az európaiság is. Ennek érdekében az oktatási kínálatban fokozni kívánják a nemzetközi bekapcsolódás lehetőségét, a mobilitás mértékét. A 2010/2011-es tanévben a külföldi részképzésben részt vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest átlagosan csak 0,6%, ettől kicsit ma-gasabb, 2,6% a kiutazó oktatók és személyzet aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest. Bár a Főiskola regionális beágyazottsága megmutatkozik a tudományos kutatásban és művé-szeti alkotótevékenységben, több nemzetközileg is elismert tudományos műhelye működik, mint a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport, az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport, a Regionális Pedagógiai Kutatóközpont, a Bryológiai Kutatócsoport és az EGERFOOD Regionális Tudásközpont. A tudományos tevékenységben – a hazai felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésen túl – fontos szerepet tölt be a Főiskola 25 ország 63 intézményével kialakított nemzetközi kapcsolatrendszere.

4.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007 és 2011 közötti időszakban, valamint az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 4.2.1 Az intézmény stratégiája Az EKF 2010-ben módosított 2007-2011-es intézményfejlesztési terve által meghatározott prioritások az alábbiak: „fenntarthatóság, minőségkultúra, innováció, regionalitás és európaiság”. (IFT) A Főiskola küldetése, hogy értékes, hazai és nemzetközi szinten is elismert diplomákat bocsásson ki, melynek elérése érdekében általános célja az oktatási szolgáltatások mi-nőségének emelése, továbbá a hallgatói igényekre figyelő, átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítése, valamint az EU-tagságból adódó és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatás. Az oktatás terén az intézmény egyik célja a gazdag kínálatú képzés biztosítása. Az EKF a jövőben a továbbképzés teljes vertikumát rendszerbe kívánja szervezni a gyakorlóiskolája köz- és szakoktatási tevékenységéből kiindulva a felsőfokú szakképzés, alap- és mesterképzés rendszerén át a posztgraduális képzésekig. Középtávon nem kívánják tovább bővíteni az alapképzési szakokat, a hosszabb távú tervezésben is csak a konszolidációval járó képzési portfolióváltozást látják reális célnak. A következő években a felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás (új szakmák, ismeretek megszerzése, az átképzés, továbbképzés) igényének a növekedésére számítanak, mely képzések nyújtásában az intézmény hangsúlyos szerepet kíván vállalni. A doktori képzésben a hálózati rendszerben történő aktív szerepvállalást határozták meg elérendő célként. A gazdag oktatási kínálat biztosítása érdekében arra is törekszik, hogy kínálatában megjelenjenek a több európai felsőoktatási intézménnyel közösen kínált programok 91


és végzettségek is. Az intézmény célkitűzése továbbá a minőségben még színvonalasabb képzés biztosítása. A képzési színvonal folyamatos emelésével azt kívánja elérni, hogy a diploma a munkaerőpiacon jól hasznosítható legyen, a hallgatók a végzéskor biztos munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkezzenek, melyek között kiemelten fontos az informatikai műveltség, az idegennyelv-tudás és a gyakorlati ismeretek. Az oktatás területén konkrét célként jelenik meg a hallgatói létszám megtartása. Ugyanis hosszú távú cél, hogy az egyre inkább piacosodó felsőoktatásban a Főiskola talpon tudjon maradni, aminek első számú feltétele a szükséges hallgatói létszám biztosítása. Míg a felső-fokú szakképzésben némi emelkedéssel, az alapképzésben stagnáló illetve mérséklődő lét-számmal számoltak. Az alapképzésen belül a természettudományi és informatikai képzési területhez tartozó szakokon az oktatáspolitika célkitűzéseivel összhangban a hallgatói lét-számot 2-5%-kal tervezték növelni, a bölcsészettudományi és társadalomtudományi szakokon viszont hasonló mértékű csökkenéssel számoltak. A tanárképzés az intézményben évtizedek óta prioritást élvez, bár a tanítóképzés szünetelt az elmúlt évtizedek alatt. A tervek között szerepel a pedagógusképzés teljes spektrumának kialakítása, melyre a regionális vizsgálatok alapján igény mutatkozik. A hangsúly a szaktanárképzésen van, azaz a pedagógusképzésnek egységben kell lennie a sporttudománnyal, művészettel, természettudománnyal, bölcsészettudománnyal. A mesterképzésben arra törekszik az intézmény, hogy igazodjon az oktatáspolitikai célkitűzésekhez és a régió igényeihez, így a természettudományok területén növelni kívánja a hallgatói létszámot. Az EKF marketingtevékenységének célja egy olyan tudatos image kialakítása, melynek segítségével növelhető a Főiskola elismertsége, szinten tartható a jelentkezők száma, valamint növelhető azok köre, akik a Főiskola egyéb képzési és kutatási szolgáltatásait igénybe veszik. Az intézmény küldetése ugyanis az is, hogy a K+F+I és a szolgáltatások fejlesztésével a régió meghatározó tudásközpontjává váljon. A tudományos és kulturális kisugárzás hatékonyságát bővülő kooperációval és integrációval kívánják növelni a város, a régió és az Európai Unió felé. Az EKF a tudomány, a kutatás-fejlesztés és innováció területén a kor szellemének megfelelő, magas színvonalú, az oktatás színvonalára is pozitív hatással bíró tevékenységet kíván folytatni. Célkitűzés, hogy hazai és nemzetközi téren elismert, egyes területeken kiemelkedő eredményekre is képes, versenyképes tudományos kutatás-fejlesztési központtá váljon, elsősorban a természettudományos és az EGERFOOD RET élelmiszer-tudományi kutatásfejlesztési eredményeinek piaci hasznosításával egy jól működő gazdasági egység legyen, illetve hozzájáruljon a regionális gazdaságfejlesztéshez. A kutatás-fejlesztés területén a regionális innováció katalizálása határozott célja, melynek nemzetközi hálózathoz történő eredményes csatlakoztatását kiemelt feladatnak tekinti. Fontos elv tehát az eredmények társadalmigazdasági hasznosíthatósága és ennek az oktatási vetülete. Az intézménynek stratégiai célja az egyetemmé válás, mely elérése érdekében komoly erőfeszítéseket tett. Ezáltal mutatóik (mint például a tudományos fokozatok száma, aránya) jobbak, mint néhány egyetemi intézményé, miniszteri megerősítést is kaptak, miszerint mindenben megfelelnek az egyetemi követelményeknek. Az egyetemmé válás azonban még várat magára, egyelőre alkalmazott tudományok főiskolája címre pályázott az EKF. A Főiskola célja az is, hogy kulturált és otthonos környezetet teremtsen hallgatói és partnerei számára, valamint a munkatársak részére minőségi munkára ösztönző és folyamatos meg92


újulásra késztető munkahelyet biztosítson. Az infrastruktúra területén a mennyiségi növekedésről a minőségi fejlesztés irányába mutatóan terveztek változásokat. Ez vonatkozik többek között a hallgatói létszámhoz és képzési szerkezethez igazodó oktatási terek rekonstrukciójára, a könyvtár bővülő elérhetőségére, a kollégiumi komfortlehetőségekre, a szabadidő kulturált és egészséget őrző felhasználhatóságának körülményeire. Megújult oktatási terek, önálló tanulást minőségben támogató feltételek, a szellemi épülést serkentő barátságos és egészséges környezet kialakítása az elérendő célok. Hangsúlyos konkrét célkitűzés volt a Líceum épületének felújítása. Fontos a szakmai és szervezeti működés minőségének értékelése és folyamatos javítása, melyet az EKF saját minőségbiztosítási rendszere segítségével végez. A minőségfejlesztés terén mind a minőségbiztosításban és –hitelesítésben, mind a minőségkultúra komplex beágyazódásában hatékony lépéseket kívánnak tenni, ezáltal a tudatos minőségkompetencia kialakítását célozzák meg. Az EKF küldetéseit hazai és európai partnereivel együttműködve kívánja megvalósítani. Képzési, tudományos kutatási, művészeti és információszolgáltató tevékenységével terjeszteni és gyarapítani szeretné a magyar és az egyetemes kultúra értékeit.

4.2.2 A pályázatos projektek összetétele, volumene a 2007 és 2012 közötti időszakban120 Az EKF elnyert ÚMFT/ÚSZT pályázatainak összetétele konstrukciónként 2012. augusztus 17-i adatok alapján

A támogatott pályázatok körében nagy a TIOP aránya, de nem számában, hanem összegében. A Főiskola nyertes projektjei között ugyanis a legnagyobb arányt az egyetlen TIOP 1.3.1-es

120


93


program (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) képviseli, mely az összes támogatási összeg 66%-át jelenti. A „Líceum a természettudományért” című pályázat keretében került sor az EKF központi épületének, a Líceumnak a felújítására, részben ebből a forrásból valósult meg a Főiskola „D” épületének felújítása, továbbá egy új kutató laborépület megépítése, valamint informatikai fejlesztés is történt. A Líceum épületében különböző egységek kaptak helyet, összességében azonban a projektben prioritásként szerepelt a természettudomány és az informatika oktatási és kutatási infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. A TIOP-on túl nagyon meghatározó a TÁMOP 4-es konstrukciók aránya, melyek az összes támogatás közel negyedét jelentik, ezen belül pedig a TÁMOP 4.1.1. és 4.2.1. pályázatok összege a legjelentősebb. A TÁMOP-4.1.1-08 és TÁMOP-4.1.1-10 projektek együttesen közel 700 millió forintból hallgatói és intézményi szolgáltatások fejlesztését célozták, a TÁMOP-4.2.1-09/1-es programban pedig több mint 200 millió forint keretösszeg állt rendelkezésre innovációs és technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztésére, illetve a kutatás-hasznosítás feltételrendszerének és monitoringjának erősítésére. A szakterületeket tekintve a TIOP 1.3.1-es programon (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) kívül szintén a természettudományokhoz kapcsolódott a további pályázatok legnagyobb része. Egyfelől a két ÉMOP keretében klaszterek működtetésének, fejlesztésének támogatása által , részben pedig a TÁMOP programok révén valósult meg képzési tartalmak fejlesztése , illetve elsősorban ehhez a területhez köthető „Az Észak-magyarországi Innovációs Stratégia megvalósításából adódó innovációs és technológia transzfer szolgáltatások intenzifikálása, illetve a kutatáshasznosítás feltételrendszerének és monitoringjának erősítése az Eszterházy Károly Főiskolán” című projekt is. A természettudomány mellett hangsúlyos az informatikai célú fejlesztés is, ami megjelent több pályázat részelemeként, valamint képzésfejlesztési forrást is nyert a Főiskola ezen a területen. A pedagógia témájához is köthető képzésfejlesztési program, mely a pedagógusképzéshez kapcsolódó komplex felsőoktatási tartalmak, programok, kutatási módszerek kifejlesztését, bevezetését célozta meg. Egy kulturális innovációt célzó projekt pedig részben felnőttképzési programként többek közt kulturális és közoktatási intézmények humán erőforrás fejlesztését, továbbképzését vállalta, ugyanakkor részben a gyakorlóiskola fejlesztését szolgálta azáltal, hogy a diákok körében különböző táborok, szakkörök szervezésére került sor. Nem szakterülethez köthető, komplex fejlesztésekre is pályázott az intézmény a TÁMOP programok keretében. Ezekhez kapcsolódóan sor került többek között a szakmai gyakorlatok rendszerének átalakítására, a DPR továbbfejlesztésére, az intézményirányítás (VIR, AVIR), valamint hallgatói, karrier és öregdiák szolgáltatások fejlesztésére. A „Szolgáltató Főiskola” rang elérésének érdekében külön projekt foglalkozott a TDK munka és a szakkollégiumi tevékenységek összehangolásával, a tehetséges hallgatók kutatási tevékenységbe történő bevonásával. Az elektronikus szakkönyvtári portál kialakítását célzó projekt feladata a könyvtárak fejlesztése, adatbázis létrehozása, oktatást támogató szolgáltatások és képzések kialakítása, elsősorban a közoktatás feltételeinek javítására. További négy projekt konkrétan a gyakorlóiskola fejlesztését célozza. Az egyik kompetencia alapú oktatásfejlesztésről szól, egy másik olyan tanulási környezet kialakítását biztosítja, melyben minden tanuló rendelkezésére áll egy

94


hordozható számítógép, a két KEOP pályázat pedig egy erdei iskola komplex fejlesztéséhez járul hozzá, valamint a Főiskola egyik épületének hőtechnikai korszerűsítéséhez. A pályázatokból elsősorban az oktatás minőségének javítása rajzolódik ki, részben a kutatás és képzés infrastruktúrájának fejlesztése, részben a hallgatói szolgáltatásfejlesztés (hallgatói szolgáltató központ, tehetséggondozás stb.), és az egyes képzési tartalmak fejlesztése által. A képzési területek között elsősorban a természettudományok és az informatika területén, és kisebb arányban a neveléstudomány területén történt fejlesztés a pályázati források segítségével. A pályázatok a kutatás-fejlesztés hasznosítását és a gazdasági kapcsolatok erősítését is szolgálták klaszterek tevékenységének kiszélesítése, valamint innovációs és technológiatranszfer szolgáltatások erősítése által.

4.2.3 A projektek illeszkedése a stratégiához, (remélt) hatásuk az intézmény versenyképességére A projektek legtöbbje szorosan illeszkedik az intézmény stratégiájához. A képzésfejlesztési programok az intézmény szándékai szerint hozzájárulnak ahhoz a célhoz, hogy a hallgatók magas színvonalú képzésben részesüljenek. A pályázatok által megcélzott képzésfejlesztés – összhangban az intézményfejlesztési célokkal – elsősorban a természettudományok, valamint az informatika és pedagógusképzés területén valósult meg. Az infrastrukturális beruházások lehetővé tették az egyes oktatási terek felújítását, így szintén a minőségi felsőoktatást mozdították elő. Különös jelentőségű a Líceum épületének revitalizációja, ami egy tudományos és kulturális központ lehetőségét is hordozza az intézmény és a város számára. Ezen kívül a fejlesztés érdekében a projektek keretében számos gazdasági szereplővel történt kapcsolatfelvétel és –építés. Egyes szakok esetében a hallgatói létszámok növelését is elősegíthette az „EKF a Természettudás Főiskolája” elnevezésű program, ami a természettudományos ismeretek átadására, népszerűsítésére jött létre. A felnőttképzési tevékenység erősítése is megvalósult részben a természettudományi képzők képzése által, részben a régió kulturális és közoktatási intézményei humánerőforrás fejlesztésével, továbbképzésével. Közvetve ide is sorolható az „EKF a Természettudás Főiskolája”, valamint az elektronikus szakkönyvtári portált kialakító program, amelynek átfogó célja a könyvtári hálózat képzési szerepének erősítése az élet-hosszig tartó tanulás érdekében. A Főiskola célja az oktatási szolgáltatások minőségének emelése, melyhez hozzájárult többek között a szakmai gyakorlatok fejlesztése (gyakorlati rendszer átalakítása, egységesítése, gyakorlati helyek eszközfejlesztése), a tehetséggondozás (TDK és szakkollégiumi munka minőségének javítása, összehangolása, hallgatói mentorrendszer kialakítása), a Hallgatói Centrum átalakítása és az elektronikus tananyagok elérést segítő informatikai rendszer fejlesztése. A Főiskola kutatás-fejlesztés és innováció terén kitűzött céljai – a magas színvonalú tevékenység folytatása, versenyképes tudományos kutatás-fejlesztési központtá válás, a gazda-sági kapcsolatok erősítése, a regionális gazdaságfejlesztéshez való hozzájárulás – szintén megjelennek a projektekben. Ezek megvalósulását segíti például az innovációs és technológiatranszfer szolgáltatások erősítését célzó program. Az intézményfejlesztési tervben meg95


határozott két terület, a természettudomány és az élelmiszertudomány, prioritásként jelenik meg a pályázás során is, ennek megfelelően például pályázati források igénybevételével borászati és élelmiszerbiztonsági klaszterek alakultak. A pályázatok nagy segítséget nyújtottak K+F+I tevékenységek hátterének biztosításához az infrastruktúra fejlesztésével, épületek felújításával, illetve eszközök beszerzése révén. A hallgatói szolgáltatásfejlesztések, valamint a több programba is beépített intézményirányítási fejlesztések pedig hozzájárultak a minőségfejlesztési célokhoz. A projektek tehát szorosan kapcsolódnak az intézményi stratégiához. Ennek oka részben az, hogy a pályázáskor az intézményfejlesztési tervben leírtak az irányadók. A pályázatok tervezése rendkívül tudatos, ami azt is jelenti, hogy az intézmény naprakészen követi a pályázati lehetőségeket, és gyakran már a pályázat kiírása előtt elkészítik a pályázatokat, azaz van olyan előre kidolgozott projekttervük, amely csak a pályázati felhívás megjelenésére vár. Ugyanakkor, amely pályázati kiírásokra van lehetősége az intézménynek pályázatot benyújtani, azt szinte minden esetben be is nyújtják. A projektek stratégiához való illeszkedése annak is köszönhető, hogy amennyiben a pályázati kiírás beletartozik az intézmény profiljába, de a fejlesztési tervben nem jelenik meg prioritásként, akkor az intézményfejlesztési terv módosítására is sor kerül a pályázat elnyerése érdekében. A pályázatoknak nagy jelentősége van az intézmény fejlesztése, fenntartása szempontjából. 2010-ben a pályázatok összértéke az EKF teljes bevételének több mint egyötödét adta. Az elmúlt négy-öt évben a pályázati források egyre erősebb mértékben adnak hozzájárulást az intézmény működéséhez, a jelenlegi pályázati intenzitásban és aktivitásban erőteljes motivációt jelent a „túlélés” kérdése is. A pályázatok többsége hatással van vagy lehet az intézmény versenyképességére. Elsősorban a Líceum épületének felújításával kapcsolatban fogalmazódik meg hosszú távon várt hozadék, valamint az élelmiszerbiztonsági kutatás-fejlesztések területén.

4.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség 4.3.1 Pályázati források összhangja az intézmény igényeivel A pályázatok illeszkednek az intézményi tervhez az interjúk szerint is, nyilván a fent jelzett okokból. A megkérdezettek szerint 90%-ban találkoznak az intézmény igényei a pályázati kiírásokkal. A karok szempontjából azonban nem egyenletes a támogatások eloszlása, az igények elsősorban a természettudományi kar törekvéseihez illeszkednek, a bölcsészettudományi karhoz sokkal kevesebb pályázati forrás érkezik. A létesítményfejlesztések (új épületek kialakítása, épület felújítások) és tárgyi eszközfejlesztések mindegyikéről el lehet mondani, hogy pályázati források nélkül képtelen lett volna megvalósítani az intézmény. Nemcsak a kifejezetten infrastrukturális beruházásokra (mint a Líceum revitalizációja, az élelmiszer-tudományi központ kialakítása vagy a gyakorló-iskola fejlesztései) nem lett volna forrás, hanem a TÁMOP pályázatokban megjelenő beruházásokra 96


sem (mint a TÁMOP 4.1.1-en belül megtörtént infrastrukturális fejlesztések). Az intézményi költségvetésben ugyanis fejlesztésre, beruházásra, felújításra a saját forrás minimális, éves szinten 30 milliós összeg áll rendelkezésre, ezért a többi ilyen feladat megvalósítása pályázatfüggő. A tartalomfejlesztések döntő része (például a pedagógusképzéshez kapcsolódóan) megszületett volna egyébként is, de nem saját forrásból, hanem szakmai igényesség okán, illetve a Regionális Tudásközpont esetében hangozott még el, hogy volt néhány olyan fejlesztés, ami egyébként is megvalósult volna. Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint „az utóbbi években semmi nem valósult volna meg pályázati források nélkül, ugyanis a költségvetési keretek … a nullára csökkentek, … egyszerűen csak a pályázatok által a megvalósítandó fejlesztési tervekről lehet beszélni”, így nemcsak az infrastruktúra, de például a kutatásfejlesztések humán oldala sem lett volna biztosított saját erőből. Úgy gondolják, hogy a PPP és az ERFA típusú források elérésének köszönhetően összességében az EKF infrastruktúra fejlesztése befejeződött. Bár van egy-két nehezebben elérhető cél, de a vezetői kar fantáziájának köszönhetően részben ezek is megoldódnak. Például a Líceum épülete a TIOP (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) pályázatból gyönyörűen megújult, de vannak olyan területek is, amelyekre ez a pályázat alkalmatlan, hiszen a célja a felújítás által a természettudományos és az informatikai képzés színvonalának magasabb szintre emelése volt. Egyes termei ezért más pályázatokból kerültek felújításra. A kápolna már egy korábbi pályázati forrásból művészeti szakvizsga teremként újult meg, mert kápolnaként pályázati célokat nem lehetett találni. Ezért jelenleg művészeti szakvizsga teremként funkcionál, az ének-zene szakosok egyik leggyakrabban használt koncertterme, a rajzszakosok leggyakrabban használt kiállító terme lett belőle. A Líceumban vannak egyéb olyan művészettörténeti értékek, amelyeket szintén nem lehetett a TIOP (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) pályázatból megvalósítani, mint a díszteremnek vagy a vizsgaterem stukkójának a restaurálása. Nem támogatta továbbá a pályázat a fűtési rendszer felújítását sem. Így annak ellenére, hogy elköltöttek több mint 5 milliárd forintot, maradtak még megoldandó feladatok, melyet a pályázati kiírás nem tett lehetővé. Folyamatosan figyelemmel kísérik ezért, hogy megjelennek-e olyan felhívások, amelyekből ezen elmaradt dolgokat meg lehetne valósítani, a restaurálásokra például most a turisztikai pályázatok között próbálnak találni lehetőséget, hiszen ezek valóban turisztikai célpontok lehetnek. A Főiskolának lennének további fejlesztési igényei, melyekre részben már benyújtásra kerültek pályázatok és elbírálásuk jelenleg folyamatban van. Illetve bár vannak olyan területetek is, amelyekre nincsenek pályázati források, de ezek megvalósítása nem létszükséglet. Említésre került, hogy doktori iskolák fejlesztésére lenne szükség, valamint a vállalkozói inkubátor programok területén vannak nagy hézagok (terveik közt szerepel, hogy egy informatikai témákon dolgozó inkubációs szervezetet állítanak fel), továbbá a bölcsészettudományok területén szükséges lenne a tankönyvírás támogatása, illetve a hallgatói területen a szabadidő eltöltésével kapcsolatban lehetne a szolgáltatásokat fejleszteni.

4.3.2 Pályázási stratégia, elnyert kapacitások elégséges volta

pályázatok

megvalósításakor

a

Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a projektcélok a pályázatokban meghatározott célokhoz illeszkednek. A pályázók az elvárt indikátoroktól jellemzően többet vállalnak, és még a vállaltakat is igyekeznek felülteljesíteni. Ezek a vállalások megalapozottnak tűnnek, hiszen az 97


indikátorok teljesítése nem jelent nehézséget a projektmegvalósítók számára, valamint az ellenőrző szervek is elfogadták, jóváhagyták a már lezárult programokat. Az intézményfejlesztési terv szerint a Főiskola az adottságait alapul véve elemezte az elvárásokat és a lehetőségeit, és a célok megvalósításához az erőforrásait jó ütemben és összefogottan aktivizálja. Ez biztosítja a gigantikus és megrázó beruházásoktól mentes, lépésről lépésre történő átgondolt fejlesztést. A jövő tervezését is hasonlóan, a bevált módszerekkel szeretnék eredményesen megvalósítani. Az EKF egyik fő erőforrása a humán kapacitás, amivel ésszerűen gazdálkodnak. Eddig az önerő biztosítása is fontos erőforrásuk volt, minden évben elkülönítettek egy alapot a pályázati önrészek fedezésére, azonban a meg-szorítások következtében erre kevés az esély a továbbiakban. A megvalósítás során nem jelentkeznek humánkapacitási korlátok, ami az átgondolt feladatmegosztásnak köszönhető. Amennyiben új intézményi szintű pályázat benyújtására kerül sor, a szakmai vezető elsődlegesen a szaktudás, szakmai érintettség, másodsorban a szabad kapacitás szempontja alapján kerül kiválasztásra. A menedzsment tagjainak kijelölése esetében szintén döntő szempont a szakmai hozzáértés, tapasztalat és a kollégák leterheltsége. Nincsen kihasználtsági probléma az infrastrukturális fejlesztések esetében, nincs üres iroda vagy üres oktatóterem, minden helyiségnek van gazdája. Hétvégenként is használják a termeket, mert akkor folynak a részidős képzések. Este hat után vannak szabad kapacitások, amiket bérbe kiadnak. A Főiskola mértéktartó volt, számolt a demográfiai helyzettel is, így nem alakítottak ki felesleges tereket (nincs 500 fős auditórium, sem más hatalmas előadó terem). (Viszont ha folytatódik az a folyamat, hogy a humán, bölcsész, társadalomtudományi képzés továbbra sem élvez prioritást, akkor lesznek kihasználtsági problémák, és nemcsak az infrastruktúra területén.) A pályázatok által preferált képzési területek a természettudományok, az informatika és a pedagógia, alultámogatott a bölcsészet, vagy akár az ének-zene. Az intézményen belül ez azt jelenti, hogy a pályázati források elsősorban a Természettudományi, másodsorban a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karra összpontosulnak, és legkevésbé a Bölcsészettudomány Karra. A BTK elsősorban csak intézményi szintű projektekbe tud bekapcsolódni, mint az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése, fizikai és info- kommunikációs akadály-mentesítés vagy a tehetséggondozás. Bár ehhez a karhoz is kapcsolódik tanárképzés, illetve tanárok számára szakmai továbbképzés, de az ilyen jellegű források az intézmény struktúrájából fakadóan más karhoz kötődnek.

4.3.3 Pályázási sikeresség 2007 és 2012 között A Főiskola minden pályázati lehetőséget igyekszik megragadni. A pályázásban legaktívabbak a TTK és a TKTK karok, ami a hozzájuk kapcsolódó képzési területek preferálásának köszönhető. Az EKF-nek 2012 augusztusáig 22 nyertes „NFÜ”-s pályázata született. Ezen elnyert támogatások összege összesen 7.593.035.099 Ft. A TÁMOP és TIOP programok esetében az elnyert támogatás és igényelt támogatás aránya 83%. A TÁMOP 4-es pályázatok között a vizsgált időszakban nem nyert vagy még elbírálás alatt álló programok fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági-eredetvédelmi képzések fejlesztésére, új, modul-rendszerű 98


természettudományos képzések fejlesztésére, a nemzetközi tanulmányok BA szak tananyagfejlesztésére, valamint környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és orvosdiagnosztikai területen hasznosítható integrált kutatásokra irányultak, a TIOP 1.3.1-es program pedig elektronikus oktatási környezet kialakítását célozta. Az adatok az elemzés készítése óta módosultak, intézményi információk szerint a Főiskolának összesen 42 nyertes pályázata van. A 18 db ÚSZT projekt teljes összege 2.974.158.910 Ft, a 24 db ÚMFT projekt összege pedig összesen 7.363.184.437 Ft. Az intézmény vezetése, dolgozói kifejezetten sikeres pályázónak tartják a Főiskolát. Elégedettek az elnyert támogatásokkal, melyek az EKF költségvetéséhez képest nagy arányt képviselnek.121

4.3.4 TÁMOP 4-en és TIOP 1.3-on kívüli támogatások szerepe, összhangja, főbb eredményei Az intézményi adatok szerint a TÁMOP 4-es és TIOP 1.3-as konstrukciókon kívül egy TIOP 1.1, két ÉMOP, három KEOP, négy TÁMOP 5 és 13 TÁMOP 3-as támogatott projektje van az intézménynek ez idáig. Ezek közül említésre került a KEOP, mely az energia felhasználás korszerűsítése tekintetében jelentős. Továbbá az Észak-Magyarországi Operatív Programok, melyek keretében legfőképpen turisztikai területen nyújtanak be pályázatot épület felújítás érdekében, ez tehát az intézmény szempontjából szorosan kapcsolódik a TIOP 1.3-hoz (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.). Egy másik szintén regionális program elbírálás alatt áll, amellyel Tiszafüreden (a Főiskolának működik itt egy központja) egy idegenforgalmi látogató központ kialakítására pályáztak. Szoros az EKF turizmushoz való kapcsolódása, egyrészről Eger turisztikai célpont, ezen kívül a Főiskola a turisztikai szolgáltató ágazat humánerőforrásában is szerepet játszik sport, szabadidő-eltöltés, különböző sportágak területén, hiszen van turisztikai, sportszervező és játék- és szabadidőszervező tanár szakjuk is. A K+F pályázatok az utóbbi időben ritkák lettek, lecsökkent a pályázható alap, például az OTKAban. Nem segíti elő a K+F pályázatokban való részvételt az sem, hogy függetlenül attól, hogy az intézmény egyetemi szinten működik (doktori iskola, minősített oktatók magas aránya), hivatalosan mégis főiskola. Azok az egységek, akiknek vannak gazdasági társaságaik, partnereik azok GOP-os pályázatokon is részt szoktak venni, most is több GOP-os projektjük van folyamatban.

121

A felsőoktatási intézmények pályázati sikerességét lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

99


4.3.5 A fejlesztéspolitika általános értékelése Az interjúalanyok elégedettek az EKF pályázatainak mennyiségével, mértékével, így saját szempontjukból megfelelőnek tartják a forráselosztást. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a meghatározó felsőoktatási szereplők elégedetlenek a források intézmények közötti megoszlásával, ugyanis komoly nehézség számukra a központi régió máshová sorolása és a forrásoktól való elmaradása, amely ilyen mértékben nem feltétlenül indokolt. A pályázati források elosztása során a vezetés szerint elsősorban a pályázati minőség szem-pontja érvényesül. Ezen kívül számít a presztízs is, az egyetemek kedvezményezettsége mindig nagyobb, viszont ez összefügg azzal is, hogy maga az egyetemi intézmény is nagyobb. A lobbi is nagy erőt képvisel a pályázatok sikeressége tekintetében. Véleményük szerint, aki nem foglalkozik azzal a tényezővel, hogy egy pályázatnak kell lobbi is, az nehéz helyzetbe kerül. Az EKF életében is világossá vált, hogy szükséges, de nem elégséges feltétel egy jó pályázat. Nincs ráhatásuk arra, hogy milyen pályázatokat írnak ki, ez fejlesztéspolitika kérdése. Megítélésük szerint eléggé szabályozatlan az állapot, mert az akciótervek is elég gyakran változnak. A kedvezményezetti kör artikulálja a véleményt, mert az olyan szervezetek, mint a magyar rektori konferencia gyakran megszólalnak, de nem lehet kitapintani ennek a hatását, hatékonyságát. A felsőoktatás nem túl aktív ebben, de nem is igazán célja, mert a jelenlegi hét éves uniós költségvetési ciklusban viszonylag sok forrást kapott, és tisztában vannak azzal, hogy ez nem srófolható tovább. Az egyetemi lobbi azonban elégedetlen, mert néhány főiskola térnyerése számukra megmagyarázhatatlan („másodosztályú intézményeknek” tekintik a főiskolákat, akiknek felesleges fejlesztési forráshoz jutni). Amikor a pályázatok még csak társadalmi vitán vannak, akkor lehet picit finomíttatni a tervezett kereteken annak érdekében, hogy az adott intézmény bekerülhessen a pályázói kör-be. Ha a központilag megfogalmazott pályázati elképzelésekhez esetleg az intézmény nem illeszkedik, meg lehet próbálni elérni azt, hogy szélesítsék a kiírást. Például, amikor megjelent a tudásközpontok kialakításának terve, először valószínű azt volt a kiíró szándéka, hogy egyetemi szinten legyenek a tudásközpontok, végül főiskolaként mégis bekerült ebbe az EKF. A TIOP (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) pályázás és megvalósítás során együttműködő volt az IH és a közreműködő szervezetek. Más pályázatok esetében egyöntetű vélemény, hogy a pályázatírás szakaszát hátráltatja a lassú ügyintézés. Megfogalmazásra került, hogy a pályázás során nem megfelelő a kommunikáció, nehéz elérni az illetékeseket, nem lehet odatelefonálni és azonnal választ kapni, van, amikor három hét is eltelik a feltett kérdés megválaszolásáig, és utána az is előfordul, hogy nem használható a válasz. A TÁMOP programok esetében szinte naponta adódnak ilyen problémák, hogy nem lehet hozzájutni a meg-felelő információkhoz. Az útmutató tisztázza az alapvető kérdéseket, de a részleteket illetően sokszor értelmezésbeli problémák merülnek fel, amelyekkel kapcsolatban a válaszokat nem egyszerű kisajtolni a közreműködő szervezetből. Az értékelési folyamat átláthatatlansága és lassúsága is említésre került egy TÁMOP 4.1.2-es program kapcsán, ahol idegen nyelvű tananyagfejlesztésre két éve pályáztak, de még nincs eredménye. Ugyanakkor abban is egyetértenek a megkérdezettek, hogy a megvalósítás időszakában már nincsenek ilyen jellegű nehézségek, esetleg a közbeszerzések jóváhagyásában lehetne kicsit 100


gyorsabb az NFÜ. A megvalósítás során ugyanis már van személyes kapcsolat, és ha gyakran cserélődik is a kapcsolattartó, de tőle lehet kérdezni, így ritkábban merülnek fel problémák. Van olyan vélemény is, amely szerint előnyös lenne, ha a támogató szervezetek időnként konzultálnának a pályázókkal, például a RET-tel, amelynek nagy tapasztalatai vannak és szerteágazó az ipari kapcsolatrendszere. A pályázók az egyes konstrukciók gyengeségeit jobban látják, mint a közreműködő szervezetek, ezáltal ötletekkel segíthetnének, rávilágítanának problémákra, vagy arra, hogy mit lehetne finomítani, hol kellene tágabbra nyitni a kört stb.

4.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére 4.4.1 Általános belső forráselosztási mechanizmusok Az intézményen belül két irányból indulhat kezdeményezés a pályázásra, vagy a vezetőség részéről, vagy a karok, tanszékek oldaláról. Jellemzően a pályázati kezdeményezés a vezetőktől indul, hiszen nekik van olyan kapcsolatrendszerük az MTA-nál, a rektori tanácsnál stb., hogy hamarabb juthatnak olyan információhoz, hogy milyen pályázati kiírások várhatók. Az információk alapján tudják mozgatni azokat a csapatokat, akik részt vesznek a pályázat-írás koordinálásában. A Projektiroda is végez pályázatfigyelést, mert előfordulhat, hogy valamilyen kiírás elkerüli a vezetők figyelmét. Meg kell találni az egységek részleges szabadságát, de a központi főiskolai érdekeknek is érvényesülnie kell. Ez jelenleg úgy működik, hogy az esetek döntő többségében (70-80%) főiskolai szinten döntik el, hogy mire pályáznak. A rektor kellő hangsúllyal szokta megfogalmazni az elképzeléseit, az általános helyettesnek pedig az egyik fő feladata, hogy a Projektiroda segítségével próbálja meg a központi döntéseket az egységek fejében is elültetni, és intézményen belüli konzorciumokban gondolkodva próbáljanak meg pályázni a Főiskola érdekében. Az intézményfejlesztési tervben foglaltak az irányadók, azt kell megvalósítani, ami abban szerepel. A pályázatok ehhez illeszkednek, hiszen csak így lehet hosszú távú fejlesztési elképzelést elindítani, alátámasztani, megvalósítani. Mint már említésre került, arra azonban minden évben volt példa, hogy igazítottak az intézményfejlesztési terven, sokszor a pályázatok érdekében. Annyiban nem könnyű a vezetők helyzete, hogy pályázati gazdaként többnyire nem a felsővezetők, hanem a tanszékek, intézetek, kutatócsoportok jelennek meg, és a vezetőnek a saját elképzeléseit ezeken kell keresztülvinnie. Tehát a felső vezetés által meghatározott stratégiai elvek alapján kerülnek szétosztásra a források. A karoknak kevés a mozgástere, ha részt akarnak venni egy projektben, a dékánok a rektori tanács tagjaiként jelezhetik. Az intézményi szintű projektekben akkor tudnak részt venni, ha erre felkérik a tanszéket vagy kart. Az esetek 20-30%-ában egyéni (kari, tanszéki, intézeti) érdekek érvényesülnek, esetleg úgy is, hogy ha egy pályázat olyan szakterületet érint, amelyben több egység is érdekelt, akkor egymással versenyeznek ugyanabban a témában. Amennyiben csak egy ilyen pályázatot adhat be az intézmény (nem jellemzőek az ilyen pályázatok), akkor a rektor dönt, és ő elsősorban azt preferálja, aki legközelebb áll a pályázati kiírásban megadott szakterülethez. 101


4.4.2 Képzési célú fejlesztések A fejlesztési források célzottan valamely szakterületet érintik általában, jellemzően a természettudományokat és az informatikát, így általában nincs lehetőség a források képzési területek szerinti elosztására. Az intézményi szintű projektek esetében a források elosztása az intézményfejlesztési stratégia szempontjai szerint történik. Az intézmény primer szakterülete a tanárképzés, emellett elengedhetetlen a bölcsészettudomány is, mert anélkül nem létezik tanárképzés. Ezért a pedagógusképzésnek – az óvópedagógus képzéstől egészen a posztgraduális tanárképzésig – a fejlesztési források szempontjából előnyt kell élveznie. Ennek kialakításában nagy segítséget jelentene egy megfelelő TÁMOP projekt támogatása. 2006 és 2011 között az összhallgatói létszám mintegy 1000 fővel csökkent. A képzési szerkezetben a Bologna rendszer következtében folyamatos a hagyományos képzések kivezetése. A Főiskola 2009. és 2012. között a hagyományos képzéseket kifutó rendszerben szüntette meg, 2009 és 2011 között összesen 29 szak, 2012-re pedig hét hagyományos képzési forma megszűnését ütemezték. Ugyanakkor a többciklusú rendszerben 31 alapképzési szak indításának sikerült megteremteni a feltételeit, melyek fokozatos bevezetése részben a hagyományos képzések kifutó rendszeréhez illeszkedik, figyelembe véve a munkaerő-piaci igényeket, valamint a szellemi és tárgyi kapacitást, illetve az infrastrukturális hátteret. 2006-ban nem zárult le az alapképzési szakok indítása, további akkreditációs eljárásokat követően 2007ben és 2010-ben is indult új alapszak. Természetesen elindítottak új mesterszakokat és felsőfokú szakképzéseket is. Ugyanakkor olyan alap- és mesterszak is van, amelyet azóta megszüntettek (alapszakon a romanisztika, földrajz, mesterszakon az amerikanisztika), és vannak kifutó szakirányú továbbképzések, FSZ-ek. A Bologna rendszer bevezetése óta jelentős változás a két doktori iskola sikeres akkreditálása. 2006-ban kezdte meg működését a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar. A tanári mesterképzést egyrészt az érintett szaktanszékekre, a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karra, valamint a gyakorlóiskolai bázisra alapozva tervezték. Legújabb változás, hogy a tanárképzésben egy ellentétes folyamat indult el, az egy ciklusú osztatlan képzési formára való áttérés. A Bologna rendszer változásaihoz kapcsolódott több pályázatuk is, például „Az Eszterházy Károly Főiskola matematika-, földrajz- és informatikatanári mesterképzése a Tudásalapú Társadalom szolgálatában” vagy a „'Borkultusz'-borászathoz kapcsolódó képzésfejlesztési programok megvalósítása az Eszterházy Károly Főiskolán” című projektek. A TÁMOP 4.1.1-es programok nem kifejezetten képzésfejlesztési pályázatok voltak, de valójában a képzések gyakorlati részét fejlesztették, létrehoztak új gyakorlóhelyet, illetve gyakorlati helyeket fejlesztettek eszközökkel, informatikai rendszerrel. A „Regionális Pedagógiai Kutató- és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére (RPKSZK)” című pályázat hozzájárult az osztatlan tanárképzés működésének megalapozásához, valamint a BTK részt vesz két közvetlenül EU által támogatott nemzetközi programban, melynek keretében lehetőségük van az osztatlan képzés fejlesztésén dolgozni. A rendszer bevezetésére nem állnak rendelkezésre további pályázatok, ezért várják a TÁMOP 4.1.2/B-t, mert úgy vélik, abban lehetne találni forrást, hiszen azokat a pályázatokat kimondottan a pedagógusképzés számára írják ki.

102


4.4.3 Kutatási célú fejlesztések Alapkutatási tevékenység fejlesztése esetében jellemzően nem az intézmény dönt a kutatásra fordítható források intézményen belüli elosztásáról, mert a pályázati kiírások szabályozzák ezt. Így például a TÁMOP 4.2.2-es pályázatok általános természettudományos témakörben íródtak ki, a 4.2.2/C pedig információs kommunikációs technológiák alapkutatásra. Jelenleg három ilyen elnyert pályázatuk van összesen másfél milliárd forint értékben, így a következő két évre az intézmény természettudományi és IKT-s alapkutatásai biztosítva vannak. Ugyanakkor alig van olyan egység a négy karon belül, amit ne érintene mindhárom pályázat. Az interjúalanyok szerint a kutatásfejlesztések nem teszik vonzóvá a kutatói pályát, ahhoz nem elegendőek a pályázati programok. A kutatói pályának hihetetlen gyenge a társadalmi elismertsége az egyik oldalon, és ezt a megbecsülést nem tudja a kutatási pályázat visszaállítani. A másik oldalon a pályázati pénzekből lehet komolyabb jövedelme a kutatónak, de ez csak átmeneti, tehát nem jelent egy hosszú távú egzisztenciát, bár javít rajta. Más vélemény szerint a kutatói pályát anyagi motiválással nem is lehet vonzóvá tenni, mert ez egyéni elhivatottság kérdése. Valamint sajnos a pályázati rendszerekben a kutatási pályázatoknak egy jelentős része nem a kutatásokban realizálódik, hanem a pályázatok bürokratikus kiírásának, szabályszerűségének való megfelelésben, amit követni kell. A pénzeszközöket is rendkívüli módon differenciálják az előírások, elég hangsúlyos a menedzsment rész, bár az utóbbi időben próbálják lefaragni, a disszemináció pedig bizonyos pályázatoknál felesleges, ami miatt nevetségessé is válik. Ezeket a költségelemeket előnyösebb lenne más tételre fordítani, és a vezetőnek lehetne nagyobb szabadságot engedni a forrásfelhasználásban.

4.4.4 K+F vállalati együttműködési célú fejlesztések 2010-ben alakult meg pályázati forrásból az EKF Innovációs és Technológiatranszfer Irodája, amely célirányosan foglalkozik az ipari kapcsolatok építésével, a fejlesztések hasznosításával, valamint az együttműködések bővítésével. Az Iroda intézményi egység, de az innovációs tevékenység jelentős része az EGERFOOD Regionális Egyetemi Tudásköz-pontban (RET) történik, ezért elsősorban ahhoz kapcsolódik, abba beágyazva működik. Az EGERFOOD RET az Észak-magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban a K+F+I képességek fejlesztését, valamint a hazai élelmiszer-biztonsági kutatási tevékenységek összehangolását és kiterjesztését tűzte ki célul a gazdasági szféra szereplői számára is értékes eredmények szolgáltatásával. Tevékenysége fókuszában az élelmiszerfejlesztések, a technológiai fejlesztések és a műszakibioanalitikai fejlesztések állnak 35 különböző kutatási programra építve. Az innovációs munka fontos sarokkövét jelentik azon technológiai fejlesztések és gyorsanalitikai eljárások, melyek kidolgozását a gazdasági partnereik igényei, a piaci környezet sajátságai, illetve az eredetiség megbízható igazolására, valamint a költség-hatékonyság és az élelmiszerbiztonság fokozására irányuló igény vezérli. A RET az elmúlt három évben az alábbi eredményeket érte el: 13 új szabadalom létrehozása, 27 különböző technológiatranszfer végrehajtása, 22 új know-how kidolgozása, 37 technológiai újítás/ kísérleti fejlesztés megvalósítása. A RET K+F+I célú pályázati bevétele 2011-ben 239.048.000 Ft, K+F+I célú megrendelésből származó saját bevételre vonatkozóan 2011-ben nincs adat, 2010-ben 2.886.000 Ft volt. K+F+I eredmények hasznosításából nem származott bevétele az elmúlt években. Stratégiai célja a K+F+I munka eredményeként létrejött, hasznosítható termékek és szolgáltatások piaci bevezetése, illetve a 103


már bevezetettek jelenlétének erősítése, továbbá a kutatás-fejlesztési szolgáltatási kapacitás bővítése, valamint az ipari-gazdasági kapcsolatok kiterjesztése, regionális és országos szakmaspecifikus klaszterek működésének koordinálása. A RET létrehozását a Főiskola egyik legjobb ötletének tartják, de még kezdeti fázisban tart, mert hiába vannak nagyon jó eredmények, kidolgozott rendszerek, de a gyakorlatban (egye-lőre) nem működnek. Azt, hogy sikerül-e önfenntartóvá válnia, a jövő dönti el. A technológiatranszfer szervezet működését nem tartják kellően sikeresnek, nincs jelentős hozadéka. A vélemények szerint bár konkrét pályázatok születtek a tudástranszfer erősítésére, ezen még sokat kellene javítani. A magyar felsőoktatásnak ugyanis hihetetlen szegényes a gazdasági környezettel való kapcsolata, illetve a civil kapcsolata is, pedig ma már elképzelhetetlen lenne, hogy ezek ne kommunikáljanak egymással, és az is, hogy az eredmények ne hasznosuljanak ezeken a területeken. Ugyanakkor nemcsak a felsőoktatási intézménynek kellene aktívnak lenni, hanem a másik oldalnak is, és jelenleg ez a kölcsönösség is hiányzik. A transzfer működésének elősegítésével kapcsolatban tehát sok a tennivaló, de egy részére van stratégia. Az egyik legjobb transzfer például, hogy az intézmény egyedülállóan televíziót működtet a régióban, ahol minden jelentősebb tudományos előadást leadnak. Olyan kritika is megfogalmazódott, miszerint egy ilyen iroda akkor működne jól, ha „mindenkié” lenne, közös érdekeket képviselne, és nem egyetlen csapathoz tartozna. Az EKF tőkerészesedésével működő gazdasági társaságok: Az EKF vállalkozásai (IFT adattáblák helyzetelemzéshez)

Vállalkozás

EGERFOOD Kft. Eger Innovations Nonprofit Kft. Főiskola Rend-Trend Kft.

Agria TISZK Nonprofit Kft.

Hotel Estella Kft.

Fő tevékenységi kör

Jegyzett tőke (e Ft)

Kutatás, fejlesztés Kutatás, fejlesztés Takarítás, tisztítás Szakmai középfokú oktatás (gyak. képzés) Szállodai szolgáltatás (tanszálloda)

Mérleg szerinti eredmény 2011. év (M Ft)

Intézményi részesedés

Bevétel 2011. év (M Ft)

10.020

74,16%

147,1

0,5

3.000

53,00%

211,1

9,2

500

100,00%

83,6

-2,6

500

20,00%

177,2

3,5

2.000

100,00%

21,5

2,3

A társaságok létrehozásának elsődleges célja volt, hogy azok hozzájárulhatnak az alap-feladatok szakmailag és gazdaságilag eredményesebb (kisebb költség, jobb minőség) ellátásához, megteremtve, kibővítve a pályázati forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét is. A társaságok közül kettő (40%) nonprofit, egyik kiemelten közhasznú jogállású. A társaságok összesen 16.020 eFt értékű jegyzett tőkéjéből az EKF részesedése 11.630 eFt (72,6%). Valamennyi társaság korlátolt felelősségű társasági formában működik. A saját tő-kéjét valamennyi társaság növelni tudta az alapítás óta eltelt időszakban, osztalék kifizetésére még nem került sor.

104


A gazdasági társaságok közül sikeresnek tekinthető az EKF tanszállodáját működtető Hotel Estella Kft., mert magas szakmai színvonalon dolgozik és pályázatokban is szerepelt már. Tulajdonképpen ez egy gyakorlóiskola, melynek célja az életszerű környezetben való működés, a szállodai humánerőforrást felsőoktatási szinten oldják meg. A hallgatók színvonalas gyakorlati képzését is biztosítva teret ad színvonalas rendezvényeknek, és dinamikusan növekvő szálláshely kihasználtsággal a térség piacképes szálláshelyévé vált. A kutatás-fejlesztésben működő társaságok már több pályázatot elnyertek és meg is valósítottak. A főiskolai tudásközponthoz (RET) kapcsolódóan, a Főiskola által elért kutatási és fejlesztési eredmények, szabadalmak kezelését, piaci hasznosítását célzóan jött létre az Eger Innovations Kutatás-Fejlesztési Kft., melynek tevékenységei közt elsősorban a K+F célú, valamint technológiatranszfer szervezésére irányuló pályázati tevékenység vált meghatározóvá a szolgáltatási tevékenység bővítése mellett. A Kft. működése pénzügyileg stabil. Az EGERFOOD Kft. megalapításával megteremtődött a feltétele a GOP projektekben való részvételnek, a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységnek, a K+F kapacitások profitcélú hasznosításának. A gazdasági visszaesés az utóbbi időben éreztette hatását, a projekt-finanszírozásban mutatkozó nehézségek (támogatás késése) likviditási problémákat is eredményeztek, de ezek ellenére 2011-ben a társaság pozitív eredménnyel zárt. A jövő szempontjából meghatározó lesz az újabb kutatás-fejlesztési pályázatok kiírása és elnyerése, a szolgáltatások színvonalának emelése mellett elérhető piacbővítés. A cégek előnye, hogy az ezekben dolgozó kollégák az oktatásba is bevonhatók. A kutatás-fejlesztésben működő társaságok, valamint az Agria TISZK Nonprofit Kft. (integrált szakképző központ) tevékenysége és eredményes működése szorosan kapcsolódik a jelen-leg futó pályázatok sikeres megvalósításához és a jövőbeni, reményeik szerint lehetőséget biztosító pályázatok kiírásához és elnyeréséhez.

4.4.5 Infrastrukturális fejlesztések A 2012. augusztus 17-i EMIR adatok alapján az EKF-en az egy hallgatóra jutó pályázati támogatás összege 874.089 Ft, mellyel 13. a felsőoktatási intézmények között. Az egy hallga-tóra jutó TÁMOP 4 és TIOP 1.3 támogatás 773.670 Ft, amivel 9. a sorban, a TIOP 1.3 (TIOP 1.3.107/1-2F/2008-0006.) összegéből (melyek az intézmény összes pályázati forrásának 66%-át teszi ki) pedig hallgatónként 566.127 Ft jut. (Nemcsak a TIOP projektekből valósult meg infrastruktúrafejlesztés, például a TÁMOP 4.1.1-en belül is volt két beruházás, a hallgatói centrum és gasztro pince építése.) Infrastrukturális szinten Európa élvonalához tartozik az intézmény, oktatás és kutatás terén az infrastruktúrája kifogástalan. Minden épület új vagy felújított, ráadásul egy részük a műemlékvédelem kritériumainak is megfelel, továbbá nagyon korszerű az informatikai rendszer, jó a számítástechnikai háttér (pl. laptop program) stb. Ha az intézmény szabadon használhatta volna fel az infrastrukturális támogatásokat, akkor is ugyanezekre költötte volna, tehát olyan fejlesztésekre fordították a pályázati forrást, amelyekre valóban szükség volt. (Ez azonban nem volt könnyű, kellett hozzá fantázia, hogy pályázat elvárásai és az in-tézmény igényei találkozzanak.) A fejlesztések kapcsán figyelembe vették az egyes karok, egységek igényeit. Ugyanakkor a TIOPok jelentős része természettudományi, illetve informatikai vonalon realizálódott, 60-70%-ban 105


ezeket a területeket érintette. Ezért egyes esetekben, például a helyiségek elosztásában a bölcsészkar háttérbe szorult, az informatika és a természettudomány előtérbe került. Az infrastrukturális fejlesztéseknél számoltak azzal, hogy a hallgatói létszám csökkenni fog, ezt az is bizonyítja, hogy nincsenek kihasználatlan helyiségek. Valamint figyelembe vették azt is, hogy a természettudományos hallgatók létszáma emelkedett.


megszervezése

és

ennek

4.5.1 A pályázás A Projektiroda azért jött létre, hogy a pályázati források elérésére legyen egy bázisszervezet, amely generálisan foglalkozik pályázatírással és projektek bonyolításával. Nagyon korán elindult, már 1998-ban létrejött, mert mint állami felsőoktatási intézményben, a Főiskolán sem a gazdasági szemlélet, hanem az akadémiai gondolkodásmód volt jellemző. Tehát az iroda létrehozásának az volt az oka, hogy azon túl, hogy pályázatírásban, -működtetésben részt vegyen, hidat verjen a fiskális szemlélet és a szakmai terület között. Ezt sikerült elérni, igen korán megtanultak a tanszéki, intézeti területek is pályázatot írni. A négyfős Projektiroda az általános és fejlesztési rektor helyettes irányítása alatt áll. A pályázati koordinátorok tevékenysége: pályázatfigyelés; intézményi szinten történő pályázat-írás, pályázati költségvetés készítés; projektek megvalósításához kapcsolódó menedzselés, projektszemélyzet koordinálása; elszámolások készítése; kapcsolattartás a kiíró szervezetekkel, a támogató és közreműködő szervezetekkel; a pályázatfigyelő rendszer karbantartása, frissítése; az irodán készülő intézményi pályázatok felvitele; a pályázatfigyelő rendszerbe a pályázatírást segítő statikus mellékletek felvitele; a szervezeti egységek pályázatainak jóváhagyása, vezetői aláírásra engedése; a pályázati szoftver és a főiskolai internetes portál összhangjának megteremtése; a pályázati felelősök munkájának segítése, a szoftver használatának bevezetése; az intézmény pályázati tevékenységének koordinálása, adminisztrációs feladatainak végzése. A Projektiroda tehát nem vesz részt a stratégiaalkotásban, ez a folyamat a rektortól, a felsőbb vezetéstől indul. Minden pályázat összefut a Projektirodában, az intézményi szintű pályázatokat az iroda írja, koordinálja és valósítja meg. Ha a szakma, azaz egy tanszék vagy intézet szeretne pályázni, akkor a Projektirodához nyújtják be a szándékukat. A Projektiroda vezetőjének a hozzájárulása kell ahhoz, hogy a koordinátorok ezen pályázatokban segítsenek, melynek célja elsősorban a munka, a munkatársak koordinálása, tehát nem volt arra példa, hogy ne kapták volna meg a jóváhagyást. Az iroda közvetlen kapcsolatban áll a karokkal. Az egyes karokhoz vagy tanszékekhez kötődő pályázatok esetében általában a pályázatírásban segítenek, a megvalósításban nem feltétlenül vesznek részt, illetve nem a teljes pályázatot kezelik, csak egy részét. Minden pályázatban igyekeznek valamilyen szinten szerepet vállalni, akár csak kéthárom nyilatkozat kitöltésével, de segítenek akár egy konkrét pályázat költségvetésében vagy adatlapjának kitöltésében. Összességében a karok meg-tanultak pályázatot írni, bonyolítani, így sokszor csak akkor hívják a Projektirodát, hogy ha konkrét problémájuk, nehézségük támad (ellenőrzés, PEJ leadás, projektzárás, megvalósíthatósági tanulmány készítés stb.). Az irodához

106


tartozik minden esetben a háttéranyagok összegyűjtése, és a projektmenedzserek kizárólag az irodán keresztül tartják a kapcsolatot a közreműködő szervezetekkel. A pályázatírás az intézményen belül történik. Többek közt a legnagyobb programot („Líceum a természettudományért”) a pályázati iroda írta külső pályázatíró segítség nélkül. A nagy TÁMOP 4.1.1 programokban is részt vett a Projektiroda, azok szakmai adminisztrációját végezte. A pályázás a vélemények szerint sikeres, mert a pályázati keretek adottak, a pályázatban előírt vállalásokat, erőforrásokat stb. kell betartani, és ha ez illeszkedik az IFT-hez, akkor az sikerhez vezet. A sikeres pályázatírásban nagy szerepe van a Projektirodának, de ön-magában ez nem elegendő. A Projektiroda, a pályázatíró semmit nem ér, ha nincs rendkívül erős és együttműködés szempontjából kiegyensúlyozott közreműködés a szakmával, az akadémiai területtel, tehát a karokkal.

4.5.2 Projektmenedzsment és pénzügyi menedzsment A pályázati aktivitást nem korlátozza a humán erőforrás kapacitás. Általában a pályázatok eloszlanak az intézményben, mert a projektmegvalósítók túlterhelésének elkerülése érdekében megosztják az óriási pályázati munkát úgy, hogy a projektmenedzser, a szakmai vezető és a pénzügyes szerepek mindig leosztásra kerülnek. A projektek menedzsmentjére tehát a Projektiroda kivételével nincsenek állandó szervezeti megoldások, mindig pályázatonként változik, hogy a humán kapacitásokkal jól lehessen gazdálkodni. Az intézményi szintű pályázatok esetében az általános rektor helyettes jelöli ki projektkoordinátor személyét, gyakran még a pályázati felhívás kiírása előtt. A projektkoordinátor tesz javaslatot a projektmenedzser személyére, de a döntést a rektori tanács hozza. (A TÁMOP 4.1.1/A projekt menedzsere a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója volt, a TIOP 1.3.1. „Líceum a természettudományért” című projektben egy külső személy töltötte be a projektmenedzseri szerepet.) Az EKF Gazdasági Igazgatóságának van egy pénzügyekkel foglalkozó szakmai csoportja, amely segíti a pályázatok pénzügyi teljesítését. Minden egyes projektnek van pénzügyi vezetője, aki mindig gazdasági szakember, a pénzügyi csoport munkatársa. Jellemzően gazdasági igazgatói döntés az, hogy ki lesz az adott pályázat felelőse, ő látja át, ki mennyi pályázatot tud ellátni, tehát leterheltség alapján dönt, nem pl. projekttípusok szerint. A főiskolai szintű pályázatok esetében a Projektiroda egyik munkatársa tölti be a projektasszisztensi szerepet. (Az említett konkrét projektekben is.) Szakmai vezetői pozíciót kari vezetők nem tölthetnek be, kijelölésük a pályázat céljának megfelelően, szakterületi kapcsolódás szerint történik (a TÁMOP 4.1.1/A projektszakmai vezetője a Hallgatói Centrum igazgatója, a TIOP 1.3.1. „Líceum a természettudományért” című projekt szakmai vezetője ténylegesen a rektor, de formálisan nem lehetett). Amennyiben a karok oldaláról indul a kezdeményezés, a dékáni vezetés jelöli ki a résztvevőket. A fejlesztési pályázatok által megkövetelt projektszemlélet, illetve projektadminisztráció hatással volt az intézmény belső működésére. Az EKF minőségbiztosítási rendszere az intézmény összes folyamatát igyekszik lefektetni, így a pályázati munkára vonatkozó dokumentáció (hogyan zajlik az intézményben a pályázatok kiírása, megvalósítása stb.) is folyamatosan alakul az intézmény pályázati tapasztalatainak és a pályázati kiírásoknak megfelelően. Ez pozitív változás, miszerint az adminisztráció leköveti a gyakorlatot. A projektszemléletet tanulni kell, melyhez abszolút pozitívan állnak a kollégák, hiszen mindenki tudja, hogy az 107


intézményi érdek egyben saját érdek is. Egyes területeken (ahol kevesebb a pályázat) azt lehet mondani, hogy inkább a fiatalok azok, akik ráálltak a projekt típusú gondolkodásra, az idősebb nemzedék számára szokatlan a pályázás, de aki érdeklődik, annak van rátekintése. Más területeken az oktatók, kutatók többségének szemlélete projekt típusú, és nemcsak a fiatal kollégák, hanem a középgenerációs vezetők is ebbe az irányba tartanak. Összességében minden karon vannak olyanok, akik értenek a pályázatokhoz, de ez a szemlélet inkább a fiatal gárdára jellemző. A projektszemlélet átvételét általában pozitívan értékelik, de más vélemény szerint összességében inkább negatív, mert az oktatás minőségének romlásához is vezethet a leterheltség, hiszen a projektfeladatok többletfeladatok. Ilyen szempontból előnyösebbek a kutatási pályázatok, ahol a konkrét szakterületével foglalkozhat az oktató-kutató.

4.5.3 A megvalósításban résztvevő oktatók, kutatók ösztönzése Abban az esetben, ha egy projektmunka elvégzésére új kollégát alkalmaznak, akkor ő természetesen ezért díjazást kap, de megbízatása jellemzően csak a projekt lezárásáig szól. Erre volt példa a TIOP-os (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) „Líceum a természettudomány-ért” című projektben a projektmenedzser megbízása. A TÁMOP 4.1.1/A programban öt új kollégát vettek fel, akik a Hallgatói Centrumban dolgoznak, az ő továbbfoglalkoztatásuk szükséges lenne, ugyanakkor a megszorítások miatt kérdéses. A pályázatokban végezett menedzsment feladatokat és szakmai feladatokat döntő többségben az EKF munkatársai végzik. A projektekben dolgozók munkájára ösztönzőleg hat egy-részről az, hogy a résztvevők saját területükön indíthatnak el fejlesztéseket, szakmai sikereket érhetnek el, másrészről a pályázatok egy része lehetőséget ad a többletmunka anyagi ellentételezésére. A pályázatok határolják be, hogy kik kapnak juttatást és mennyit, ami már a tervezés időszakában rögzítésre kerül. Ha nyer a pályázat, akkor a megbeszélteknek és az útmutató elvárásainak megfelelően lehet díjazni a résztvevők munkáját. Ha a pályázat engedi, minden résztvevő (projektmenedzser, projektasszisztens, pénzügyes stb.) díjazásban részesül, viszont ha nem engedi, akkor nem kapnak ellentételezést. Erre vonatkozóan nincsenek szabályok, a pályázatok adta lehetőségek és korlátok határolják be, hogy valaki díjazásért vagy munkaköri kötelességből látja el a projektfeladatot. Az pedig nagyon változó, hogy mit várnak el és biztosítanak a pályázatok. A TÁMOP-okból van lehetőség a díjazásra, de egyes infrastrukturális fejlesztésekben a személyi jellegű kifizetéseket nagyon lekorlátozták az utóbbi időben, kifejezetten adminisztrációt nem is engednek meg elszámolni. Ilyen esetben a Főiskola az adminisztrációval járó munkát saját forrásból nem díjazza. Ha a pályázat nem ad rá forrást, akkor nincs semmilyen plusz anyagi motiváció. Ez még azt sem jelenti, hogy akkor az adott illető egy másik pályázatban is vállalhat plusz munkát plusz juttatásért.

4.6 Projektek megvalósítása során felmerülő problémák (általános problémák és konkrét konstrukciók specifikus problémái) A pályázatok megvalósításában kulcsfontosságú az emberi tényező, a projektek előrehaladása nagy részben személyfüggő. A projektmenedzser szemlélete (mennyire rendszerszemléletű, mennyire sarkalja a pályázat megvalósítóit arra, hogy határidőre teljesítsék a részfeladatokat) nagyon meghatározó a projektek előrehaladásában, határidőre való teljesítésében. A legfőbb 108


akadályozó tényező, hogy a munkatársak túl vannak terhelve, ami összefügg a gazdasági szabályzásokkal, alacsony fizetésekkel. Nehéz őket motiválni, és nehéz elvárni, hogy ha megnyernek egy projektet, akkor abból valami kiemelkedően jót alkossanak, közben építsenek egy csapatot a diákokból (a hallgatókat sem lehet egyszerűen kifizetni), akik támogatják őket, stb. Emellett a többi humán összetevő is befolyásolja a projektek megvalósítását, mint az alvállalkozók teljesítése. A pályázatok megvalósítását a bürokrácia is akadályozza. A döntési folyamatok hosszúk, ezért nem véletlen, hogy az uniós pénzek felhasználása is lassú ütemben történik. Bár pályázata válogatja, van, ahol nagyon gyorsan el lehet jutni a szerződéskötésig, máshol viszont hosszú hónapok telnek el (a TIOP-1.3.1-07/1-2F/2008-0006 projektben a szerződéskötés háromnegyed év volt). Feleslegesnek tűnnek egyes adatszolgáltatási előírások vagy ellenőrzések. (Az említett TIOP-ban tizennégyszer ellenőriztek egy közbeszerzést, melyet természetesen a döntőbizottság illetve az NFÜ előzetesen jóváhagyott.) Nehézséget jelent, főként a hosszabb időintervallumú projektek esetében, hogy a megvalósítás időszaka alatt rengeteg változás történhet, változhat a jogszabályi háttér, az intézményi környezet (pl. KEHI). Néhány százalékos ÁFA változás is nagyon komoly plusz terhet ró a pályázóra, előnyösebb lenne ezért a támogatási összeget nettó árban meghatározni. A projektekkel járó nagy adminisztráció egyes vélemények szerint a leginkább hátráltató tényező, más vélemény szerint nem jelent problémát. A közbeszerzések általában nem okoznak nehézséget, mert mindent előre terveznek, a közbeszerzések lebonyolításával a legtöbb esetben külső céget bíznak meg. Természetesen azonban közbeszerzés nélkül gyorsabban és olcsóbban zajlana a megvalósítás. A közbeszerzések elindítása bonyolult, sok a hibalehetőség, lehetne egyszerűsíteni ezt a rendszert. (A TIOP 1.3.1-es pályázatok döntő része azért áll vagy halad lassan, mert gyakorlatilag nincsen olyan közbeszerzés, amin ne találna hibát az ellenőrzés, ha akar. Annyi csapdát rejt, hogy csak felkészültség és szándék kérdése az ellenőrzés részéről, hogy megbukik-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Rengeteg hátráltató tényezője van, amit többen nem mernek felvállalni, ha pedig mással végeztetik, az nem vállal garanciát.) Az új államháztartási törvény a felsőoktatásban nem hozott új és szigorúbb előírásokat, ezért ezek nem érintik a projektek megvalósítását sem. A Főiskola minden projektben megelőlegezi a költségeket, és eddig nem voltak likviditási problémák. Ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a pályázatok többsége 100%-os támogatottságú. Az elszámolásokat, a kifizetési kérelem leadását előre ütemezik, és a pénz-ügyi osztály elvárja, hogy ebben ne legyenek csúszások. Az elmúlt két év nagy megszorításai azonban magukkal hozták, hogy elindulnak a fizetőképességi problémák, de projekt még nem állt meg azért, mert nem állt rendelkezésre pénz. Emiatt például most már mindig kérnek előleget, kivéve a TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006. esetében, ahol választani kellett az előlegfelvétel vagy a szállítói kifizetések között, és mivel szállítói kifizetéssel intézték a nagy számlákat, az előlegkérés nem volt járható. A nehézségek ellenére muszáj előlegkérelmekkel és más eszközökkel (belső szabályzatokkal, rendszerekkel) hosszú távon is biztosítani a likviditást, mert a pályázatokon kívül más forrás nem nagyon áll rendelkezésre. Teljesen bizonytalan, hogy mi várható 2013-ban. A felsőoktatásra mindenképpen alacsonyabb összeg jut, mint 2012-ben, de nem lehet tudni, hogy ez az egyes intézmények esetében mit jelent, ahogyan a következő pályázatok támogatási intenzitása sem ismert. Ha kevesebb bevétel lesz, akkor előfordulhat olyan likviditási gond, hogy a fizetés határidőre nem teljesül, csak egy hónappal később. Az önrész biztosítása eddig szintén nem okozott problémát, már előző évben elkülönítették a 109


következő évre vonatkozó önerő összegét, de a későbbiekben elképzelhetők nehézségek, hiszen egy közintézmény számára a 100%-os támogatású programok biztosítása lenne reális. A TIOP 1.3.1-es (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) „Líceum a természettudományért” projektben a kivitelezés nehézkes volt. Beláthatatlan időintervallumokkal lehetett dolgozni, például a régészeti feltárás miatt, de a homlokzat színének megállapítása miatt is majdnem 4 hónapig álltak. Itt maga a szakmai csapat abszolút nem hagy kívánni való maga után, azon kevés projektek egyike volt, ahol a pályázat nagy adminisztrációs projektmenedzsmentet engedett, így biztosítva volt egy 7-8 fős csapat, akik csak ezen a projekten dolgoztak. Viszont ebben a programban kivételesen problémát okoztak a közbeszerzések. Ez egy kiszerződött feladat volt, és közbeszerzés köteles volt a közbeszerzők beszerzése, ami elhúzódott. Ezen kívül a közbeszerzéssel kapcsolatos tervezéseknek azok az elemei, amelyeket az EKF-en belül kellett megoldani, elég nehézkesen haladtak, mert a közbeszerzésekre nincsen felkészülve az intézmény, nincs hozzá szakértelem, apparátus. Közbeszerzési csoport kialakítására nincs is törekvés, hiszen költséges lenne fenntartani, ezért ezt a tevékenységet mindig külső cég végzi. Negatív tapasztalatok a KEOP-okkal kapcsolatosan vannak, mert bonyolultak a kiírások, szűkösek a források és a határidők, tehát mire az intézmény eljut odáig, hogy az adminisztratív követelményeknek eleget tudjon tenni, bezárják az ablakokat. Abszolút másképpen működik, mint az általuk megszokott TÁMOP-os, TIOP-os konstrukciók.

4.7 A támogatott fejlesztések eredményessége 4.7.1 A fejlesztési támogatások (en bloc) legfontosabb eredményei, illetve a kiemelkedően sikeres (best practice) projektek A fejlesztési projekteket a pályázatokban előírt módon disszeminálják. Nincs a projekteknek külön honlapja, az oldalak a Főiskola, illetve a karok felületén kaptak helyet, de a központi honlapról kiindulva bizonyos projektekről nehéz megtalálni az információkat. A megvalósítók közül valaki mindenképpen figyel a tájékoztatásra, hiszen kötelező a nyilvánosság biztosítása. Változó, hogy milyen információkat tudunk meg a projektekről. Bár előfordul a részletes tájékoztatás, jellemzően rövid híreket, sajtóközleményeket találunk, és arra is van példa, hogy csak a program neve, címe, időtartama, összege és egy-két mondatban a célja szerepel. Az eredményeket nem feltétlenül projektenként összesítve, hanem az adott szervezeti egységre vonatkozóan találjuk. Bizonyos fejlesztések és eredmények részletei kiadványokból ismerhetők meg, és a tájékoztatás eszköze a Líceum TV is. Elsősorban azok az eredmények kerülnek kiemelésre, amelyek elérését a pályázatokban vállalták. A pályázatban megfogalmazott eredményeket formálisan mindenképpen elérték, és a projektek egy része esetében tartalmilag is sikerült a célok eléréséhez úgy hozzájárulni, hogy hosszú távú hozadékkal bíró, fenntartható eredményeket mozdítson elő. Az eredmények, a sikerek nem feltétlenül egy konkrét pályázatnak köszönhetők, ezek eléréséhez szükséges infrastrukturális háttér és tartalomfejlesztés is, a kettő együtt hozhat tartós minőségjavulást. Az EKF első Pázmány Péter programjában főiskolaként nyert Regionális Egyetemi Tudásközpont pályázatot az élelmiszerbiztonság területén. A Pázmány Péter program azért jelentős, 110


mert az egy országos hírű esemény volt, hogy Eger megjelent a regionális tudásköz-pontok palettáján. Az abszolút újdonság volt, hogy egy új területen lép színtérre egy intézmény. A nóvum jellege volt tehát érdekes, hogy egy Ho Si Min Tanárképző Főiskolaként azonosított egri felsőoktatási intézmény élelmiszerbiztonsági témával foglalkozik, és azzal kapcsolatban kidolgoz egy nagyon jó pályázatot (utólag kiderült, hogy a második legjobb pontszámot kapta). A projekt megalapozta a kutatásfejlesztést, és e nélkül az oktatás szín-vonala is gyengébb lenne, például a biológiaoktatás területén. Az EGERFOOD részlegnek pályázatok révén 320 millió értékű műszeres eszközállománya van, melyek dupla célt szolgálnak, a kutatást és az oktatás gyakorlati képzés részét is segítik. Innováció területén azon-ban elapadtak a források, pedig ezek a programok még további inkubációra szorultak volna (nehézség a szabadalmak értékesítése). Innováció akkor várható, ha megalapozott, tudatos, kitartó a kutatásfejlesztés, de ha ezt fiskális gondok terhelik, akkor a fejlesztés nem az elvárt ütemben történik. Jó gyakorlat Komplex természettudományi fejlesztések az EKF Líceumában A Főiskola projektjei közül kiemelkedő a TIOP 1.3.1 program (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006). A program keretében sor került a Líceum épületének teljes revitalizációjára, a Fő-iskola D épületének utolsó felújítási ütemének megvalósítására, egy 1700 m2-es új kutatóla-bor megépítésére, valamint – egy szerződésmódosításnak köszönhetően – egy új épület létesítésére, amely a Pázmány Péter projekt keretében létrejött élelmiszerkutatásokra és oktatásra szakosodott tudásközpontnak ad helyet. A pályázatban elnyert 5,3 milliárd forint gyakorlatilag korszakos jelentőségű volt, 60 év alatt összesen nem volt ilyen értékű invesz-tíció, mint ez a forrás. A pályázat célja a természettudományos és informatikai képzés színvonalának emelése a Főiskolán, infrastrukturális fejlesztés által. Így tehát a projektben nem történt tartalomfejlesztés, hanem infrastrukturális és informatikai fejlesztést tartalmazott. Kialakításra került egy eredet és fogyasztóvédelmi laboratórium, amely elsősorban a bortechnológia, a boranalitika, a borkultúra és a borturizmus szakok alap- és mesterképzéseinek új helyszínévé vált. A médiatechnológiai laboratóriumokban és mozgóképstúdióban a hallgatók a legmodernebb digi-tális informatikai rendszerekkel, digitális eszközökkel dolgozhatnak a projektnek köszönhető-en. A Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum kibővült a Természettudományi Szakrészleggel, mellyel nőtt a tanulási tér és korszerűbb lett a tudásközvetítés lehetősége. A Hell Miksa Természettudományos Pályaorinetációs és Módszertani Központ (Varázstorony) termeiben olyan eszközparkot alakítottak ki, ahol a természettudomány szépségei bemutathatók mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tanulók számára. A központban helyet kapott egy „mini Csodák Palotája”, Planetárium és Csillagászati Múzeum is. A G épület megépítésével új épületegységbe került az élelmiszertudományi kutatás és oktatás (RET) a Főiskola K+F+I kapacitásának bővítése érdekében. Az informatikai oktatás-kutatás infrastruktúrájának fejlesztése során új termek és laborok kialakításán túl a hálózati végpontok számának növelése, valamint a számítástechnikai eszközök színvonalának emelése történt. Mindezek által jelentősen fejlődtek a természettudomány és az informatika oktatási és kutatási infrastruktu-rális feltételei. Nemcsak összegében, hanem hatásában is a legnagyobb mértékű pályázat volt. Ez a forrás lehetővé tette, hogy az ország hatodik legnagyobb barokképülete megújuljon, elsősorban a felsőoktatás szolgálatában. Javultak az oktatók elhelyezési körülményei, létrejöttek tanulási terek, rengeteget fejlődött a könyvtár, melyek egyébként nem valósultak volna meg. Emellett 111


óriási hatása van a városra, hiszen ez Magyarország egyik leginkább védett műemléke, mely eddig rendkívül leromlott állapotban volt. A revitalizáció tehát egy tudományos és kulturális központ lehetőségét is magában hordozza az intézmény és a város számára. Hosszú távú hozadéka volt a regionális pedagógusképzést és továbbképzést célzó TÁMOP 4.1.2. programnak, mely széles együttműködés volt országosan és a pedagógus-képzés szintjei között is. Jelentősége, hogy létrejött és kiváló szakértelemmel működik egy fejlesztő- és kutatóintézet (Regionális Pedagógiai Kutató- és Szolgáltató Központ). Ez a kutatásfejlesztéssel foglalkozó egység főként regionális, de sok országos kooperációval gyakorlatilag a jövőre induló osztatlan tanárképzés működését akarta megalapozni. Sok tan-könyv, adatbázis, fejlesztési program (mentor rendszer a gyakorlati képzés működtetésére), tanterv jött létre a projekt keretében, melyek nemcsak belső használatra születtek, hanem országosan is elérhetők. (A mai napig várják a projekt folytatásának lehetőségét.) Az „EKF a Természettudás Főiskolája” című TÁMOP pályázat rengeteg olyan eredményt hozott a természettudomány iránti érdeklődés, pozitív viszonyulás kialakítása és erősítése tekintetében, ami egyébként nem tudott volna megszületni. A célcsoport tagjai közt megjelent a 10-18 éves korosztály is, ami teljesen újszerű helyzetet hozott. Rendkívül sok program, esemény valósult meg a természettudomány népszerűsítésének érdekében. Ezt a célt szolgálják a tanórán kívüli foglalkozások vagy a Főiskola által létesített „Varázstorony” Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ is, melynek létrehozásához és szolgáltatásainak kialakításához, fejlesztéséhez más pályázatok (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006. és néhány kisebb pályázat) is kapcsolódnak. Az ilyen programoknak csak hosszú évek múlva érezhetők a hatásai, de ezt a célt missziónak tekintik, ezért szintén fontos, hogy legyen folytatása. A pedagógusképzés és a természettudás főiskolája projektek eredményei a megvalósítók nagyon mély és elkötelezett szakmai munkájának köszönhetők, messze túlteljesítették az elvárásokat. Ezen fejlesztések közül voltak, amelyeket már régóta szerettek volna, ezért belefogtak volna egyébként is, külső forrás nélkül, de úgy közel sem lett volna ilyen sikeres. Az eredmények között említésre került a hallgatói szolgáltatásfejlesztés (TÁMOP 4.1.1), amely hosszú távú minőségjavulást eredményezhet a Főiskola számára. Részben emiatt, részben az infrastrukturális fejlesztések (az épületek esztétikai értéke, a könyvtár, az informatikai háttér fejlesztése stb.) következtében a hallgatók jól, jobban érzik magukat. Ennek pedig az a hozadéka lehet, hogy szívesen mennek az EKF-re tanulni, a hallgatók tapasztalatai befolyásolják az újabb jelentkezéseket, tehát ha ez pozitív, akkor az újabb hallgatókat vonzhat az intézménybe. A TÁMOP program azért sikeres, mert amit a pályázat kiírói megfogalmaztak, az maximálisan megvalósult, sőt többet sikerült teljesíteni. A pályázat időszakának 3 hónapos meghosszabbítása következtében 20 millió forintból az új felsőoktatási szakképzések bevezetéséhez tanulmánykészítés, továbbá munkaerő-piaci igények felmérése történt, valamint a munkaerőpiaci szereplők és szakfelelősök felkészítése az aktuális változásokra. Az interjúalanyok többsége nem tartja egyik projektet sem kudarcosnak vagy kevésbé sikeresnek, a pályázatokat nem adják vissza, előírás szerint megvalósítják, mindennel elszámolnak szakmailag és pénzügyileg. Egy RFID-s pályázat kerül említésre, mely kudarcosnak tekinthető. Ezt a pályázatot ugyanis nem valósították meg, mert a megvalósítás közben a résztvevő cég visszavonta az együttműködést technológiai váltásra hivatkozva. (Ez csak kifogás lehetett, valószínűleg a cég nem úgy vagy nem azt kapta, amit szeretett volna.) Ez a cégnek is kellemetlen 112


volt, a Főiskolának is vissza kellett fizetnie 14 millió forintot, és az új-ságok sem a valóságnak megfelelően kommunikálták a történteket. Összességében a Főiskola szempontjából a pályázatok legfontosabb eredménye a Líceum felújítása. A Líceum az EKF központja, egyben a város emblematikus épülete. A revitalizáció kiterjedt a külső felújításra, belső terek megújítására és új helyiségek, közösségi terek kialakításra, melyek XXI. századi színvonalon támogatják a felsőoktatási képzéseket. A pályázati forrásból létrejött és fenntartott Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) országos szinten képes eredményeket felmutatni az élelmiszerbiztonság területén, mely jelentősen növeli az intézmény presztízsét és új forrásokat tesz elérhetővé. A projekteknek köszönhetően elindult a természettudományok népszerűsítése, mely rendkívül színes, látványos programokkal (kutatók éjszakája, rendhagyó órák, stb.) hozzájárult ahhoz, hogy változzon az emberek szemlélete, természettudományokhoz való hozzáállása. Mindemellett a pályázati forrásoknak jelenleg nagy szerepe van a Főiskola működőképességének fenntartásában is.

4.7.2 Indikátorok megfelelősége Az interjúalanyok általában nem tartják megfelelőnek az indikátorokat, mert nem mérik a tényleges teljesítést. Egyrészről vannak lehetetlen elvárások, gyakran prémium pontokkal finanszírozott elvárások, amelyekről az értékelés is tudja, hogy nincs semmi realitása, ennek ellenére a pályázó formálisan vállalja, a pontot megkapja, de a gyakorlatban nem lehet teljesíteni, csak megszegni, elmismásolni. Másrészről a pályázatok nincsenek jól kiírva olyan szempontból, hogy mennyiségi indikátorok vannak, melyek a minőséget nem mérik. Ezáltal a teljesítések minősége nem kellő súllyal kerül elszámolásra. A probléma az, hogy nem szilárdak és egyértelműek a követelmények, sokszor olyan, mintha a pályáztató nem tudná, hogy mi a pontos elvárása. Ezért talán ki kellene egészíteni ezt a típusú mérést, a mennyiséget mérő indikátorokat. Jól végig kellene gondolni, körül kellene határolni, hogy milyen produktum legyen, milyen értékeket szeretnének azzal elérni, és ezt pontosan kommunikálni kellene a pályázók felé. Vagy át lehetne gondolni az olyan külföldi gyakorlatot, hogy a kiíró általános célokat fogalmaz meg, és a pályázótól várja, hogy találja ki a projektet, válasszon indikátort, azaz a pályázó nagyobb szabadságot kap. Az indikátorok konkrét teljesíthetősége, mérhetősége nagyon változó, abszolút pályázatfüggő. Többségében könnyen teljesíthetők az elvárások, mégis adódnak nehezen tervezhető tényezők, amelyek elérése bizonytalan. A TIOP programban (TIOP 1.3.1-07/1-2F/2008-0006.) a hallgatói létszám okozott nehézséget, mert 2007-ben nem lehetett látni, hogy milyen mértékű lesz a hallgatói létszámcsökkenés, így ebben az indikátorban nem lehetett növekedést kimutatni, sőt csökkentek a számok. Más pályázatokban, például a TÁMOP-okban könnyebben vállalhatók a mutatószámok, úgy tervezik a pályázatokat, hogy az indikátorokkal nincs probléma. Jellemzően nincsenek olyan tevékenységek, amelyeket csak azért végeztek el, mert az indikátorok között szerepelt, illetve az indikátorok nem akadályozzák a programok megvalósítását.

113


4.8 A fejlesztések fenntarthatósága A projekteredmények kötelező fenntartásával, annak nehézségeivel kapcsolatban nem lehet egységes választ adni. Nyilván a fenntartás mást jelent pénzügyi szempontból és szakmai szempontból, más egy infrastrukturális fejlesztés és más egy tartalomfejlesztés esetén, és attól is függ, hogy csak a kötelezően fenntartandó elemekről (azok formális fenntartásáról) van szó, vagy a fejlesztés hosszú távú működtetéséről. Abban egyöntetűek a vélemények, hogy eddig nem volt pénzügyi akadálya, hogy a fenn-tartási idő alatt folytatódjanak a programok, az elkövetkező időszakban azonban a költségigényes elemek fenntartása kérdéses. A jövőre vonatkozóan az interjúalanyok általában bizonytalanok, hiszen nem ismert, hogy milyen konkrét elvonások várhatók a felsőoktatásban. A tartalékok megszűnésével a projektek fenntartása nehézkessé válhat. Ha kiszámíthatóbb környezet lenne, akkor nem lennének fenntartási nehézségek, ahogyan eddig sem voltak. Így most kérdéses a projektben felvett új dolgozók továbbfoglalkoztatása. Korábban ezt meg tudták volna oldani, és meg is oldották, ha a pályázat futamideje alatt ezek a személyek kiválóan beépültek, és elsajátították azokat a feladatokat, amit végezniük kell. Most vagy az fog történni, hogy nem hosszabbítják meg, ha lejár a szerződésük, vagy más feladatot kapnak, amit feltételezhetően alacsonyabb színvonalon látnának el, és az öt éves fenntartási időszak elteltével kell menniük, vagy esetleg megpróbálhatnak pályázati forrást keresni. A TÁMOP 4.1.1. programban felvett kollégákra szükség lenne hosszú távon a tevékenységek folytatásához, ugyanis több ezer hallgató gyakorlatát kell megszervezniük. Ezért ez annak ellenére problémát okoz, hogy továbbfoglalkoztatást nem vállaltak a pályázatban, tehát a fenntartási kritériumok teljesítését az nem veszélyezteti, ha végül ezektől a munkatársaktól meg kell válniuk, a tevékenységek fenntartását azonban kötelező biztosítani. Ezért gyakorlatilag abban a helyzetben vannak, hogy ha bármilyen pályázati kiírásban megjelenik olyan cél vagy tevékenység, amelyhez akár csak közvetve köthető a hallgatói szolgáltatás, akkor arra muszáj pályázniuk. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban nemcsak a munkatársak alkalmazása bizonytalan, hanem azzal sem lehet tervezni, hogy hány hallgató lesz, és milyen gyakorlati igényű szakok lesznek, azaz hogy mekkora igény lesz hosszú távon a szolgáltatásokra. A Főiskolát érintő várható megszorítások miatti pénzügyi nehézségekre, melyek a pályázatokban vállalt fenntartást is érinthetik, több példát is lehet hozni. A természettudás főiskolája programban például volt egy olyan kitétel, miszerint női oktatóknak kell díjat alapítani, amit meg is tett az EKF (Tengercsepp Díj), és már kétszer ki is osztották. A díjhoz pénz is tartozik (120.000 Ft), de az érintett kar vezetőjének jelenleg nincs forrása, ezért ha nem kap pénzt, nem tudja fenntartani a projekteredményt a vállalás ellenére. Ugyanebben a projektben vannak rendhagyó órák, amelyek utazással járnak, de jelenleg utazási díjat sem tudnak fizetni, és a szükséges eszközöket sem lehet beszerezni (vegyszerek). Félő, hogy nem tudják fenntartani, pedig két és fél év azzal telt, hogy meggyőzzék a környezetet, hogy a természettudomány fontos, aminek köszönhetően a kutatók éjszakáján legutóbb már 4000 ember vett részt. Ezek az eredmények elmaradnak, ha nem tudják fenntartani azt, hogy a kollégák kimenjenek vidékre, tehetséges gyerekeket beutaztassak, stb. Az óratartást akkor lehet forrás nélkül fenntartani, ha a gyerekek utaznak be, és amíg a kolléga hajlandó ingyen tanítani. Eddig mindez nem okozott gondot (utaztatás, beszerzések stb.), de most kérdésessé vált, mivel ennek a projektnek nem nyert a folytatása. 114


Nem egységes annak megítélése, hogy az infrastrukturális vagy a tartalomfejlesztési projektek fenntartása jelent-e kisebb megterhelést, mert rendkívül változatos, hogy mi az, ami a pályázóra, fenntartóra hárul. Új építés pályázati forrásból csak a laborépület kialakítása volt, itt a fenntartás szempontjából üzemeltetési költségek lépnek fel, és mivel a Tudásközpontnak vannak folyó bevételei, arra tervezhető az üzemeltetés. A többi ERFA típusú projekt esetében az épületüzemeltetéssel kapcsolatban megtakarítást és épületbiztonságot (üzemeltetési biztonságot, tűzvédelmi megfelelősséget), akadálymentesítést kell biztosítani, de maga a beruházás eredménye üzemeltetési többletköltséget nem eredményez. Az infrastrukturális pályázatok fenntartása ezért viszonylag könnyű, ha átgondolt volt a program. A tartalomfejlesztések többsége üzemeltetési szempontból kevésbé költségigényes, effekt-íve nem kell külön közüzemi számlákat fizetni. Azonban ha a szolgáltatások vagy képzések fejlesztését célzó programok mögött nincs támogatás, azt ugyanazon a színvonalon nem olyan egyszerű biztosítani. Természetesen projektfüggő, hogy mit kell fenntartani, hogyan, és ez mekkora terhet jelent. A fejlesztések megtérülési mutatóit számolják ki, például hogy egy szaklétesítés vagy egy programfejlesztés meddig működőképes. Itt mások a következmények, sokszor maximum a projekteredmények hasznosításnak a hatékonysági mutatói lehetnek rosszak vagy jók. Egyes esetekben viszont, ha egy új hallgatói szolgáltatás jön létre új kollégák alkalmazásával, akkor az ő bérük a Főiskolát terheli tovább, ami költségigényesebb, mint például egy adott program igénybevevőit adminisztrálni. Ahhoz, hogy a projektek fenntarthatóságát tartósan javítani tudják, pénzügyi háttér szükséges és alapos felkészülés a pályázati kiírásokra. Fontos, hogy a fenntartási elvárások abszolút tisztázottak legyenek, mi az, aminek mindenképpen meg kell felelni. A fenntarthatóságban intézményi szinten is egyfajta szabályzat kellene arról, hogy mit és milyen feltétellel tartanak fenn. Akkor könnyű a fenntartás, ha hosszú távon önfenntartóvá válik a projekt. A támogatások révén a Főiskola forrásbevonási képessége javult. Egy-egy pályázati programnak volt olyan hozadéka, hogy forrást generált. A pályázati forrásból létrehozott és fejlesztett RETnek vannak bevételei, ezek azonban nem jelentősek, a piacról árbevételként megszerzett források a pályázati összegekhez képest csekélyek. Az egyes egységek által megtermelt bevétellel az intézmény gazdálkodik. Van olyan egység, amelynek sok bevétele származik projektekből, hallgatói létszámból, tudományból (ilyen a TTK), más egységek piaci és pályázati forrásaktivizáló képessége rendkívül alacsony (nem húzóágazat például a bölcsészet). A Főiskolának az az érdeke, hogy a támogatási konstrukciók közül a 100%-ban támogatott pályázatok maradjanak meg hosszabb távon. Bizonytalanok azonban az új támogatási ciklus keretei, állítólag a nemzeti támogatási rész jelentősen csökken. Úgy fejlesztést innoválni, hogy a működésnek a feltételei ilyen mértékben bizonytalanok, nem lehetséges. Jelenleg sokkal nagyobb szüksége van az intézménynek működési forrásokra, mint fejlesztési forrásokra. Az interjúalanyok döntő többsége az infrastruktúra terén már nem lát elmaradást, ezért nem szükségesek további beruházási programok. Ehelyett inkább a szolgáltatás-fejlesztésre lehetne hangsúlyt fektetni, említésre került többek közt, hogy szükség lenne a hallgatók részére teljes költséget finanszírozó mobilitási programokra. Egy interjúalany viszont a többséggel ellentétben úgy gondolja, hogy a TIOP-os konstrukcióknak kellene folytatódni (akár még az EKF-en is, például szükséges lenne mélygarázs építése), esetleg a város és az oktatási intézmény közös konstrukciója is lehetne, amely megkönnyíthetné az egyes beruházásokat. Egy olyan vélemény is megfogalmazódott, mely szerint a támogatási konstrukciók közül a GOP programokat lenne 115


érdemes megőrizni. Ezek a programok gyakorlatiasak, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemek gazdasági szférába való integrációja mélyebb szintre kerüljön, konkrét gazdasági haszonnal járnak, ami talán a hosszú távú fenntartható stabil működés záloga. Azt szimbolizálná, hogy a felsőoktatási intézmények nyitnak a régió és ország gazdasági környezete felé.

4.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára 4.9.1 TÁMOP 4.1.4 – Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Szinte valamennyi felsőoktatást érintő központi programnak (többnyire OFI, az Educatio és az OH programjai) próbált az EKF részese lenni, konzorciumi tagként vagy szakértőként. Ilyen formán ezeknek az eredményei jobban disszeminálódtak az intézményben, a gyakorlatban használják a központi TÁMOP-os eredményeket. Az EKF megpróbálta a minőségbiztosítás terén a központi eredményeket hasznosítani, beépíteni, de egy sajátos utat választott, saját minőségbiztosítási rendszert fejlesztett ki. Szükséges volt a program, mert vannak olyan témák, amelyek csak központilag kivitelezhetők, például lehetetlen megoldani központi forrás nélkül és decentralizáltan kezelni a felsőoktatásban a humánerőforrás publikációs és egyéb adatait. Viszont bizonyos területeken differenciálni kellene, a minőségbiztosítással kapcsolatban például helyben is sok mindent meg lehetne csinálni („Néha volt olyan érzésünk, hogy mi is tudnánk mit kezdeni ezzel a pénzzel.”). A projekt összhangban van tehát saját fejlesztési céljaikkal, és használják az eredményét.

4.9.2 TÁMOP 4.2.5. – Központi elektronikus adatszolgáltatás A Tankönyvtár fejlesztését jó koncepciónak tartják. Az utóbbi időben született minden elektronikus tananyag (4.1.2./A-s pályázat termékei) felkerül, és ezt érezhetően jól összetartotta ez a program. A gyakorlat dönti el, hogy tankönyvtár.hu mennyire működik, milyen népszerűségnek örvend, mennyire használják. Abszolút együttműködik a Főiskola az Educatio Kft-vel, hiszen kénytelenek, a pályázatokat nem tudnák lezárni, ha nem történt volna meg az együttműködés. Adódtak nehézségek is különböző pl. szabványos esetekben, amelyeknek nem mindenki tudott eleget tenni, ezért korrekciók is történtek. Az EISZ szolgáltatásaival kapcsolatban csak romlás érzékelhető. Néhány évvel ezelőtt ingyen lehetett használni minden részét, most már csak nagyon kis részét. Jelenleg a felsőok-tatás próbál összefogni, és összerakni pénzt erre. A felsőoktatás humánerőforrása az, aki folyamatosan publikálja a tudományos eredményeket, amikor pedig fel akarja használni, akkor kemény pénzt kérnek tőle. Ez tehát egy paradox helyzet, és most olyan árat ért el, ami már túlzás, ennek finanszírozására az intézmény képtelen. Az lenne a normális működés, ha a felsőoktatás előnyt élvezne, valamilyen jutányos áron jutna hozzá, hiszen ő termeli ezt az adatbázist lényegében, és a tényleges felhasználóknak kellene megfizetnie ezt az árat. A jövő évben kérdéses, hogyan fogják megvenni, felvetődik, hogy be kellene építeni a TÁMOP pályázatokba, de a tanszékek nem szívesen szánnak forrást egy ilyen dologra, amiből közvetlenül nincs hasznuk. 116


4.9.3 TIOP 1.3.2. – Információmenedzsment a felsőoktatásban Nagyon jó a kapcsolat az IFP programot koordináló szervezettel. A szuperszámítógépes vonulatban az EKF közvetlenül nem érintett, a szervezet más projektjeiben inkább, mert ezek a szuperszámítógépek a nagy egyetemeken realizálódnak elsősorban, és az EKF legfeljebb szolgáltatást kap ezekről a helyekről. Ezzel egyet tudnak érteni, mert valószínű nem is tudnának kihasználni egy ilyet. Ugyanilyen program keretében voltak bővíthetők a video konferencia berendezések, amikre sikeresen pályáztak, valamint a videotorium területén kiírt projektre is. A Főiskola már kétszer-háromszor rendezett konferenciát a projektet bonyolító cégnek, és csak jót tudnak róluk mondani.

4.10 Hivatkozások Honlapok http://www.ektf.hu, utolsó letöltés: 2012. december 05. http://femip.hu/web/guest/159, utolsó letöltés: 2012. december 02. http://eduline.hu/, utolsó letöltés: 2012. december 02. Dokumentumok DPR-munkanelkliseg_esettan Egy hallgatóra jutó támogatási összeg Hallgatói vonzáskörzet elemzések, adatok, http://femip.hu/web/guest/159, utolsó letöltés: 2012. december 01. Helyzetértékelés 2012. Horváth Ákos (2011): Kísérlet az európai mapping rendszer hazai alkalmazására, In Hrubos Ildikó (szerk.): Műhelytanulmányok, A felsőoktatási intézmények főbb típusai tevékenységük és vállalt missziójuk szerint Nemzetközi piacorientáció, korszerű intézményi menedzsment, Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja IFT adattáblák, http://femip.hu/web/guest/eszterhazy-karoly-foiskola1, utolsó letöltés: 2012. október 24. IFT adattáblák 2012-2015 Intézmény Fejlesztési Terv 2007-2011. Pályázati mintázat (EMIR adatok szerint, 2012. augusztus 17-i állapot) Pályázatok iránti érdeklődés, pályázási sikeresség, abszorpciós sebesség (EMIR adatok szerint, 2012. augusztus 17-i állapot) 117


5. Eötvös Loránd Tudományegyetem122 Vezetői összefoglaló A vizsgált egyetemek és főiskolák között az ELTE az az intézmény, amely a legtisztábban képviseli a klasszikus tudományegyetemi modellt: mind képzési, mind kutatási tevékenységének jelentős része viszonylag független a munkaerőpiac közvetlen igényeitől, inkább a tudományos utánpótlás kinevelésére irányul. Az intézmény a nemzeti elitképzésre koncentráló, sok tudományterületet képviselő karokkal működő, erős nemzetközi és regionális szereppel bíró egyetem. Tudományos és elitképzési profilja, működésmódja ennek megfelelően viszonylag távol áll az alkalmazásközpontú fejlesztési programok által megkövetelt projektlogikától. Az egyetemen belüli feszültség alapvetően abból adódik, hogy az EU-s pályázatok tervezése és megvalósítása nagyobb erőbefektetést és más típusú gondolkodást igényel, mint az oktatók és kutatók számára elérhető egyéb forrásokból megvalósítható projektek, s ezt a feszültséget csak az intézményi működés mélyreható és átfogó megváltoztatásával lehetne feloldani. Ehhez mindenképpen szükség lenne humán erőforrás-fejlesztésre, ami az utóbbi évek jelentős forrásszűkülése mellett nehezen megoldható. A kutatói szabadság elvét gyakran sérti az uniós pályázati rendszer, amely indikátorokban, és előre meghatározott, rövid távú eredményekben gondolkodik, s mint ilyen, távol van a tudományfinanszírozás egyéb formáitól: az ELTE-n abban az esetben lehetne az uniós fejlesztési források felhasználását eredményesebbé tenni, ha a felsőoktatási intézményekre vonatkozó EU-s pályázati mechanizmusokat közelíteni lehetne a hagyományos tudományfinanszírozási modellekhez. Bizonyos fejlesztési elemek ugyanakkor teljes mértékben összhangban vannak az ELTE működési logikájával és stratégiai céljaival: a kutatóegyetemi TÁMOP projekt sikere annak tudható be, hogy az intézmény deklarált céljaként megjelenő elitképzést, a tehetséges hallgatók felkarolását (is) támogatta, amely a tömegoktatás során egyre nehezebben megvalósítható az intézmény számára. A tartalomfejlesztési projektek kapcsán a modulrendszerű képzések, illetve az e-learning tananyagok kialakítása nagy sikerrel járt az oktatásban, és így ezek – elsősorban a mesterképzésben – nagyban hozzájárultak az oktatás minőségének javításához is. Az intézmény informatikai infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló, központi irányítással megvalósuló projekt kiemelkedően sikeresnek mondható, mivel a fejlesztés eredményei egyaránt szolgálják az egyetem összes szervezetének működését, valamint az oktatók és hallgatók gördülékenyebb munkáját is. A projekt keretében olyan informatikai fejlesztések is megvalósultak, amelyek hazánkban egyedülállóan szolgálják az intézmény nemzetközi láthatóságát és a hazai tudományos életben betöltött szerepének elismertségét is.

122


118


5.1 Az intézmény bemutatása 5.1.1 Az intézmény története, helye a hazai és nemzetközi felsőoktatásban Az ELTE az ország első, 1635-ben alapított, folyamatosan működő egyeteme. Egyike hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményeinek: mind oktatói, mind hallgatói létszámban, mind pedig a karok számában az elsők között található. Az ELTE mind hagyományaiban, mind jelenlegi működési irányaiban kifejezetten elitképzést folytató intézmény: „a legkiválóbb fiatalok első számú célintézménye és a legkiválóbb tudósok is itt dolgoznak a legnagyobb arányban123”. A hallgatói létszám radikális emelkedése, a tömegoktatás bevezetése így komoly kihívás elé állította az intézmény oktatói gárdáját, mivel a tömegesen bejutó hallgatók képességei és motivációja korántsem hasonlítható össze a hagyományosan, a felsőoktatási boom előtt tapasztaltakkal. Az ELTE kutatóegyetemi minősítéssel rendelkezik, amelyre komoly hangsúlyt fektet mind hazai, mind nemzetközi tekintetben, és fejlesztéseit is a kutatási kiválóság támogatása és fenntartása érdekében valósítja meg. Mindezek érdekében az ELTE közel négy évszázados hagyományaival összhangban arra törekszik, hogy: •

az egyetemi polgárok együttes munkájával hallgatói számára értékes, korszerű tudást, modern gondolkodást, versenyképes diplomát nyújtson;

•

képzési szerkezetében kiemelt szerepet kapjon a magas színvonalú mester- és doktori képzés, a továbbképzés; bővüljön az inter- és multidiszciplináris programok, az idegen nyelven is hozzáférhető képzések és az élvonalbeli külföldi felsőoktatási intézményekkel kialakított közös képzések kínálata;

•

világszínvonalú, a komplex társadalmi kihívásokra válaszolni képes, a megoldandó társadalmi és technológiai problémákra koncentráló kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet folytasson, az európai és globális mezőnyben versenyképes kutatóegyetem legyen;

•

hatékony tehetséggondozást alakítson ki; kutatóegyetemként növelje a magasan kvalifikált és produktív oktatók/kutatók arányát, vonzó oktatási és kutatóhelyi környezetet teremtve számukra;

•

értékalapú és hatékony kapcsolatot alakítson ki szűkebb és tágabb környezetével, a közép-európai régió egyik vezető egyetemi- és tudásközpontja legyen.

Az ELTE a hazai felsőoktatási rangsorokban az elmúlt években folyamatosan az élen jár: a 2010-es www.felvi.hu adatok alapján a kutató-, illetve kiváló egyetemek akadémiai rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, amely mind a hallgatói, mind az oktatói kiválóság

123

http://www.elte.hu/koszonto?id=NW-2318 2012.12.12

119


összesített mutatói alapján a legjobbnak bizonyult. Évek óta az ELTE vonzza a legtöbb első helyes jelentkezőt, köztük a legtöbb egykori középiskolai tanulmányiverseny-helyezettet. Oktatói kiválóság tekintetében az ELTE a fokozattal rendelkező oktatók tekintetében vezeti a rangsort, azonban az egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma kapcsán csak a harmadik helyet kapta meg, amely a magas hallgatói létszámnak tudható be. „Az intézmények (karok) szubjektíve értékelt szakmai teljesítménye és objektív mutatói között a legfigyelemreméltóbb különbség az ELTE esetében mutatkozik: noha az egyetem a hallgatói és az oktatói összesített mutatók tekintetében komoly fölénnyel vezette a ranglistát, a hallgatói elégedettség alapján sem bölcsészettudományi, sem természettudományi kara nem tudta megszerezni az első helyezést124”. Ennek oka nagymértékben a sok telephelyen megjelenő gyenge infrastruktúra. Ugyanakkor az ELTE nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi rangsorokban is előkelő helyet foglal el: az összesítések szerint Kelet-Európa tíz legjobb intézménye között található, és jelen van meghatározó világranglistákon is.

5.1.2 Az intézmény képzési profilja Az ELTE a 2000-es években történt integráció következményeképpen jelenleg nyolc karral működik: •

Állam- és Jogtudományi Kar

•

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

•

Bölcsészettudományi Kar

•

Informatikai Kar

•

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

•

Tanító- és Óvóképző Kar

•

Társadalomtudományi Kar

•

Természettudományi Kar

Képzéseit tekintve az intézmény széles portfólióval rendelkezik, mind általános, mind specifikus képzési területeket igyekszik lefedni. Képzési között sok olyan unikális képzés található, amely presztízsértékkel bír: ilyenek például a ritka nyelveken folyó alap- és mesterképzések, illetve az interdiszciplináris, sokszor idegen nyelven folyó továbbképzési programok is, valamint az országban viszonylag kevés szakembert igénylő szakmák képzései. Szinte minden kar esetében alacsony számú, de általános jellegű alapszakos képzési csomagot találunk, ez alól csak a BTK kivétel, ahol a többi karon induló néhány (maximum 7) szakhoz képest kiugróan sok, a szakirányokat is figyelembe véve negyvennél is több alapszak

124

Kiss László: Kutatóegyetemek és kiváló egyetemek a FELVI rangsorokban. In: Felsőoktatási Műhely 2010/4. 91.o.

120


érhető el. A BGGYK a maga egy „gyógypedagógiai” alap- és mesterszakjával speciális helyet foglal el, mivel ez a képzés csak az ELTE-n elérhető és így országos vonzással bír. A mesterszakok kapcsán hasonló képzési portfóliót találunk, annyi különbséggel, hogy az alapszakok számához képest a TáTK és a TTK jóval több, sok esetben unikális mesterképzést indít (ilyen szakok például a „közösségi és civil tanulmányok”, vagy a „tudománykommunikáció a természettudományban”). Az ELTE összesen 17 doktori iskoláját összesen hat kar működteti (a TÓK és a BGGYK nem indít doktori képzést). Az alap- és mesterképzésekhez képest a továbbképzések karok közötti megoszlása nagyon eltérő, hiszen éppen azok a karok indítják a legtöbb továbbképzést, amelyek alacsony számban indítanak alap- és mesterképzéseket: az ÁJK a maga 24 továbbképzési szakjával a legtöbb továbbképzést indító kar, ám a PPK a maga 18, valamint a BGGYK a maga 14 továbbképzési szakjával komoly bevételszerző képességgel rendelkező kar. Az ELTE egyelőre összesen hét felsőfokú szakképzési szakot működtet, amelyben olyan felfutó képzések is megtalálhatóak, mint az idegennyelvi kommunikátor. Az idegen nyelvű képzések tekintetében is a BTK emelkedik ki: 17 idegen nyelven elérhető képzéséből 11 képzés csak doktori szinten működik, 6 azonban alap-, mester- és doktori szinten is elérhető. Megjegyzendő emellett, hogy a BTK-n jelenleg 62 idegen nyelvet, illetve ahhoz kapcsolódó ismereteket lehet tanulni. A TTK-n, IK-n és PPK-n elérhető képzések jellemzően mindhárom képzési szinten működnek, a TaTK azonban inkább mester- és doktori szintre koncentrálja idegen nyelvű képzéseit. A legtöbb tanfolyamot a TÓK és a BGGYK indítja125.

5.1.3 Az intézmény kutatási profilja Az ELTE kutatási portfóliója kapcsán az intézményfejlesztési tervekhez kapcsolódó adattáblákból indulhatunk ki: a K+F+I tevékenységet végző kutatók száma, illetve a pályázati és megbízásos tevékenységekből származó bevételek összege irányadó126. Ha a kutatói személyzet számát, illetve a bevételi források arányát tekintjük, a következők állapíthatóak meg: •

•

A legnagyobb kutató személyzet a TTK-n található (819 az összes, kutatási tevékenységet végző foglalkoztatott, és 498 a főállású kutatók száma). Utána a PPK, az IK, a TáTK és a BTK következik (a BTK-ra vonatkozóan nem érhető el minden adat). A legtöbb pályázati forrást a TTK nyerte el: évente több száz millió forintban részesült költségvetési, EU-s és nemzetközi forrásokból is, összesen több, mint másfél milliárd forintot nyert el. A TTK által elnyert támogatási összegek magasabbak mindkét (hazai és nemzetközi) forrásból, mint az összes többi karé együttvéve.

125

http://www.elte.hu/oktatas/szakok 2012.11.15.

126

http://femip.hu/web/guest/eotvos-lorand-tudomanyegyetem1 2012.12.15.

121


•

• •

A második legtöbb pályázati forrást a BTK nyerte el: mind költségvetési, mind EU-s, mind a nemzetközi forrásokból támogatott kutatás tekintetében ez a kar részesült a második legtöbb kutatásra fordítható pályázati forrásban (összesen több, mint 388 M forint). Az IK költségvetési források mellett jelentős mértékben nemzetközi forrásokból finanszírozta kutatási programjait. A PPK nemzetközi forrásból egyáltalán nem kapott kutatási támogatást, a TáTK pedig csak EU-s forrásokból részesült.

Az ELTE karainak kutatásra fordított, pályázati forrásokból származó bevétele, 2011 (millió forint)

K+F célú megrendelésekből csak az intézmény három kara részesült komolyabb bevételből: az ÁJK, az IK és a TTK, közöttük ez utóbbi egyedül termelt annyi bevételt, mint az összes többi kar együttvéve. Az ELTE K+F+I célú megrendeléseiből származó saját bevétele kari bontásban, 2009-2011 (millió forint)

Amíg az IK és a TTK megrendelésekből származó bevétele dinamikusan növekszik, addig az ÁJKé lassú csökkenő tendenciát mutat.

122


5.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-2012 időszakban Az ELTE 2012. június 30-án kelt Intézményfejlesztési Terve című stratégiai dokumentumban foglaltak alapján elmondható, hogy az ELTE mind az oktatás, mind a kutatás tekintetében a nemzetközi elismertség és láthatóság növelését, valamint e célok intézményi intézményirányítás fejlesztése által történő elérését tartja a legfontosabb fejlesztési irányoknak. Az intézmény honlapján is leszögezi: „Az ELTE-stratégia a minőség stratégiája”. A stratégiai célrendszer igen összetett, de bizonyos fő irányvonalak megfogalmazhatóak. Az interjúk tapasztalatai alapvetően megerősítik ezt a megállapítást. A legfőbb irány az intézmény nemzetközi helyzetének megerősítése. Az oktatásban a mindkét irányú hallgatói mobilitás növelése (elsősorban mester és doktori szinten), illetve az oktatási, kutatási és egyéb alkalmazottak mobilitásának növelése jelentik a legfőbb célokat. A kutatói profilú karokon a mobilitás most is jónak mondható, a többi kar esetében nagyobb mértékben szükséges a mobilitás növekedése. A külföldi oktatók vonzása (a realitásokat figyelembe véve legalább egy kurzus erejéig, jobb esetben egy félévre), valamint a nemzetközi kutatások erősítése szintén e stratégiai irány részeként jelennek meg. A természettudományi és informatikai karon, bölcsészettudományi karon most is magas szintű a nemzetközi kutatások aránya és minősége, de a jogi és a pedagógiai, társadalomtudományi területen egyértelműen erősíteni szükséges azokat. A külső források oktatási-kutatási célú, nagy volumenű bevonása (ide értve külső pályázatokat is) is kiemelt fontosságú, ennek akadályai azonban az operatív ügyintézés gyengesége és a projektciklusra alapuló szemléletváltás hiánya. A pedagógusképzés fejlesztése a harmadik stratégiai irány, jelenleg és a jövőben is feladat jó perspektívát kidolgozni a pedagógusképzésben, ezt azonban majd csak az osztatlan képzés keretében lehet biztosítani.

123


5.3 A pályázatos projektek összetétele, volumene 5.3.1 Az intézmény fejlesztési profilja Az ELTE a TÁMOP 4-es prioritás keretében összesen több mint 4.7 milliárd forintot nyert el. ELTE pályázatainak összetétele127

A hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztést szolgáló TÁMOP 4.1.1 konstrukciók kapcsán benyújtott két projekt közül a nagyobb, több, mint 530 M forint támogatást igénylő, az integrált egyetemi szolgáltatások, a kapcsolódó infrastruktúra- és szervezetfejlesztés minőségorientált módon történő megvalósítására szolgáló projekt nem nyert támogatást. A DPR bevezetését szolgáló projekt majdnem 100 M forintos támogatással nyert. Az egyetem pályázati aktivitása különösen a tartalomfejlesztési pályázatok tekintetében mondható jelentősnek: összesen 20 db TÁMOP 4.1.2 konstrukcióra beadott pályázattal rendelkezik, melyből több mint egymilliárd forintos támogatáshoz jutott. A benyújtott pályázatok kb. kétharmada nyertes (13 db) volt. Igen jelentős különbségek figyelhetőek azonban meg az egyes tudományterületek között mind pályázati aktivitásban, mind a sikeresség tekintetében. A legaktívabb és a legsikeresebb kar a Társadalomtudományi Kar a maga 5 db beadott és egyben nyertes tartalomfejlesztési pályázatával (ezek jellemzően digitális tartalmak kialakítására (is) törekedtek). A pszichológia-pedagógia tudományterület két nyertes és két nem nyertes pályázattal szintén az aktívabb területek közé sorolható, hasonlóan a természettudományi területhez, amely szintén 6 benyújtott pályázattal rendelkezik, amelyből azonban csak kettő nyert el támogatást (a matematika-képzés korszerűsítésére benyújtott

127

EMIR adatbázis alapján.

124


pályázattal kétszer is próbálkoztak, másodjára sikerült a támogatást elnyerni). Az informatikai terület összesen három pályázatból kettőt nyert el, míg a bölcsészettudományi terület egy nyertes, történelem alapszakos képzés digitális tartalmának fejlesztésére, a gyógypedagógiai terület szintén egy nyertes képzésre vonatkozó pályázattal rendelkezik. Összességében tehát az ELTE igyekezett a képzései korszerűsítésére alkalmas pályázati lehetőségekkel élni, ám tekintve az intézmény nagyságát és széles képzési spektrumát, mind a pályázati aktivitás, mind a sikeresség tekintetében relatíve kevés tartalomfejlesztési projekt valósult meg. Ez nem feltétlenül intézményi okok miatt van így valószínűsíthető, hogy részben a KMR-ben rendelkezésre álló források elosztásának elve miatt részesült az intézmény csak ennyi támogatásban. Az oktatás minőségének kutatás-fejlesztésen keresztül történő javítását szolgáló TÁMOP 4.2.1 konstrukció keretében benyújtott mindkét projekt – a „kutatóegyetemi TÁMOP” közel 3 milliárd forintos, illetve a technológia-transzfer szolgáltatásfejlesztését célzó 137 M forintos projekt – is támogatást nyert. A K+F+I tevékenységek támogatására kiírt TÁMOP 4.2.2 konstrukció keretében benyújtott összesen négy projektből két, átfogó (több képzési és tehetséggondozási szintet is érintő), általános témájú projekt nyert el több, mint 650 M forint támogatást, míg két konkrét fejlesztéshez, illetve tudományterülethez köthető pályázatuk sikertelen volt. Egyéb TÁMOP-os pályázatokból közel 170 M forintot nyert el az egyetem. Az infrastrukturális célú fejlesztésre benyújtott mindkét intézményi pályázat sikeres volt: az egyetem informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére, illetve az interdiszciplináris természettudományos kutató-hálózatok infrastrukturális hátterének, valamint az informatikai oktatás és kutatás infrastrukturális hátterének fejlesztésére összesen több mint 620 M forintos támogatást nyert el az intézmény a KMOP 4.2.1-es konstrukció keretében. A gazdaságfejlesztést támogató KMOP 1.1.2-es konstrukció keretében egy beadott és egyben nyertes pályázat volt: az ELTE-Soft Kutatásfejlesztő Nonprofit Kft. fejlesztésére 470 M forintot nyert el az intézmény. Egyéb regionális operatív program keretében 250 M forintból az ELTE gyakorló intézményeinek infrastrukturális fejlesztése történt meg. KMOP környezeti infrastruktúra-fejlesztést támogató pályázati forrásból az ELTE közel másfél milliárd forintban részesült: az intézményhez tartozó botanikus kert (Füvészkert) felújítása, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium energetikai korszerűsítése is ezekből az alapokból valósult meg.

5.3.2 Pályázati sikeresség Egy adott pályázat sikerességében egyaránt fontos szerepet játszanak a formai és tartalmai elemek – legalábbis ez szűrhető le az interjúk alapján. A pályázatírás ugyanakkor „szakma”: „szigorúan tartania kell magát az embernek a pályázati kiírás adott terminológiájához, tudni azt, hogy egy 70 oldalas útmutatóban hol van az az 5-6 bekezdés, ami jelentőséggel bír”. Ez kifejezetten pályázatírói gyakorlat kérdése, ami alapvetően nem várható el egy egyetemi oktatótól. A horizontális szempontok kérdésköre klasszikusan az a pályázatírási terület, amely csak hosszas tapasztalat után írható meg az elvárásoknak megfelelően. A szakmai tartalomnak is igazodnia kell a kiírásban foglalt bírálati szempontokhoz, kötelező tevékenységekhez, 125


előnyökhöz, s komoly feladat, hogy olyan „konstrukció” jöjjön létre a pályázatban, amely meg is valósítható, de megfelel a kiírás prioritásainak is. A sikeres pályázat megírásához ennek megfelelően szükség van legalább egy szakmai és egy pályázatírói tapasztalattal rendelkező szereplőre is.

5.3.3 A támogatások kapcsolódása a stratégai célrendszerhez Az interjúk tapasztalatai azt mutatják, hogy az elnyert támogatások alapvetően az intézmény nemzetközi láthatóságának stratégiai céljához illeszkednek, ám a megvalósítás során nem értek el olyan eredményeket, amelyeket az intézményi tudás és deklarált szándék lehetővé tett volna. Ennek legfőbb oka az erőforrás-hiányban keresendő: nincs olyan személyzet az intézményben (sem központi, sem kari szinten), amely a marketing-feladatokat hatékonyan tudná ellátni. A kutatási infrastruktúra is további bővítéssel lenne csak alkalmas arra, hogy a nemzetközi együttműködések aránya komoly növekedésnek indulhasson. Ugyanakkor a „kutatóegyetemi TÁMOP” projektben minden karon elindultak nemzetközi együttműködések, kis lépés tehát történt a stratégiai célok megvalósítása felé.

5.3.4 Pályázati források összhangja az intézmény igényeivel Általánosságban elmondható, hogy a meghirdetett pályázati kiírások összhangban voltak az intézmény igényeivel. Az oktatást támogató, tartalomfejlesztést szolgáló TÁMOP-os kiírások elősegítették, hogy már meglévő, az oktatók által szükségesnek vélt tartalom-fejlesztési tervek valósulhassanak meg. A hallgatók felől is komoly nyomás érzékelhető a tananyagok korszerűsítése és elektronikus formában történő elérhetősége irányába, hiszen – elsősorban a természettudományi és bizonyos humán-tudományi területeken – a tudásanyag korszerűsítése 3-4 évenként elkerülhetetlenné válik. A most felfutóban lévő mesterszakok esetében különösen fontosak a tartalom- és tananyag-fejlesztési projektek – a képzések részben unikálisak, részben országos jelentőségűek, ezért ágazati jellegük vagy presztízs-értékük miatt fontosak az intézmény számára, így a kialakításukhoz kapott támogatás komoly jelentőséggel bírt. Az oktatási források ugyanakkor nem fedik le teljes mértékben az intézményi igényeket: az előadótermek multimédiás infrastruktúrájának fejlesztése a nemzetközi láthatóság miatt nagyon fontos lenne (open courseware128-technológia), de ez nem volt pályázható. Hasonlóan

Elektronikus formában, ingyen elérhető, egyetemek által biztosított előadások, kurzusok, melyek egyre nagyobb teret hódítanak a nemzetközi oktatásban, lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/OpenCourseWare 128

126


fontos lenne az egyetemi szintű e-learning rendszer modernizálása, mivel a hallgatók egyre inkább preferálják a tananyagok elektronikus elérhetőségét. A kutatást támogató pályázatok is illeszkednek az ELTE elsősorban alapkutatások támogatására vonatkozó igényeihez, ám az interjúk alapján elmondható, hogy a „nem a mainstream science divathullámaira”, hanem általános témájú kutatásokra vonatkozó kiírások jobban fednék a kutatói hagyományokon nyugvó igényeket – ilyen típusú pályázati lehetőségből sokkal többet is „fel tudna szívni” az intézmény. A „divatos” kutatási témák (pl. nanotechnológia) e mellett egyéb, nemzetközi forrásokból is finanszírozhatóak lehetnek. Az alapkutatások kapcsán további eszközbeszerzésekre is szükség lenne, bár felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi forráshiányos időszakban milyen dologi és humán erőforrás lenne biztosítható az eszközök működtetésére, fenntartására. Nagyobb mértékű rezsiköltségre lenne e mellett szükség, amiből dologi kiadásokból – más forrásokból nehezen kigazdálkodható – nemzetközi társasági tagdíjakat is lehetne fizetni, amely lényegesen megnövelné a tudományos produktivitást és az intézmény nemzetközi láthatóságát. Fontos lenne, hogy a „bizonyított kutatók” stabil, szabadabb és bürokrácia-mentes támogatása biztosításra kerüljön. A jelenlegi pályázati feltételek indokolatlanul nagy adminisztratív, nem szakmai jellegű erőforrásokat követelnek a kutatóktól, ami versenyhátrányba hozza őket. Ezen sokat segíthetne egy „felhasználóbarát”, kevésbé bürokratikus pályázati rendszer. Minden interjúalany jelezte azonban, hogy az intézménynek a jelenleg elérhetőnél sokkal több infrastruktúra-fejlesztést támogató pályázati lehetőségre lenne szüksége. Bár mindenki egyetértett abban, hogy a központi régió és a konvergencia-régiók közötti ERFA forrásokra vonatkozó, uniós irányelvek miatti különbségtétel külső, a kiíróktól független körülmény, fontos lenne, ha a fővárosi intézmények is lehetőséget kapnának sokszor igen elavult épület-infrastruktúrájuk korszerűsítésére és bővítésére. Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a régiók közötti aránytalanságokat csak erősítette a forráselosztás, így az intézmény alapvető infrastrukturális hátrányait nem tudta leküzdeni. Az ELTE a 2000-es évek környékén folyó integrációs folyamat során nem alakította ki a konvergencia-régiókban kihelyezett kari struktúráját, így sem az adott régiók fellendítésében nem tudnak szerepet kapni, sem a konvergencia-régiók forrásaiból részesedni – a jelenlegi forráselosztási elvek ismeretében bizonyos szereplők szerint ez nem bizonyult jó döntésnek (az országos szintű tartalomfejlesztési programokban ugyanakkor sikerült némi konvergencia-régiós forrást is elérniük). Az energia-racionalizálási projektek fontosak lennének, mert sok épület nagyon rossz hatékonysággal működik (csak egy-egy mérőóra található egy-egy épületben, régi nyílászárók), sőt, azonnali felújításra szoruló épületeik is vannak (pl. kémia épület). A bővítést elsősorban a mesterségesen felduzzasztott hallgatói létszám indokolja, leginkább tantermi épületek hiányoznak. Helyhiánytól leginkább az Informatikai Kar szenved, de a Lágymányosi Campus sem a jelenleg befogadott három karnak készült – eredetileg egy kar költözött volna csak ide. Több, (részben) az intézményhez kötődő sport-infrastrukturális beruházás félbeszakadt vagy évek óta húzódik (Tüskecsarnok, Kőrösi Csoma Sándor Kollégium „Lepény” része), ami szintén infrastrukturális hátrányt jelent az intézmény részére. A hallgatóknak ugyanis nagyon fontos az oktatási és egyéb szolgáltatásokat nyújtó épületek modern, kényelmes volta, „maga a látvány” is, a leendő hallgatók számára is az intézmény vonzerejének egyre fontosabb része az épített környezet. 127


Uniós fejlesztési források nélkül a képzések felülvizsgálata biztosan elkezdődött volna, ám a jelenlegi szintre nem lettek volna képesek „felhozni” azokat. A kollégium felújítását valószínűleg szintén meg kellett volna támogatás nélkül is kezdeni, mivel az épület állapota nem tette lehetővé a további működést. Az infrastrukturális beruházások és az ezekhez kapcsolódó kutatások azonban minden bizonnyal elmaradtak volna az intézménybe érkező források nélkül.

5.3.5 Pályázási stratégia, elnyert kapacitások elégséges volta

pályázatok

megvalósításakor

a

Az intézmény – éppen a szűkös állami forrásokra való tekintettel – igyekszik minden pályázati lehetőséget kihasználni. Mivel a pályázatok jellemzően illeszkednek az intézmény stratégiai céljaihoz, nem okoz problémát, hogy a pályázati kiírások és a stratégiai célrendszer közötti összhangot megtalálják, ám előfordult az is, hogy a pályázatok kihasználása érdekében módosítanak a stratégián.

5.3.6 TÁMOP 4-en és TIOP 1.3-on kívüli támogatások szerepe, összhangja, főbb eredményei A TÁMOP 4-es prioritáson kívüli konstrukciók kapcsán nem érkezett számottevő forrás az intézménybe, legalábbis a megvalósult projektek nem képviseltek súlyponti fejlesztési területeket, így viszonylag kevés szó is esett róluk az interjúk során. Az egyéb TÁMOP - források nem kerültek egyetlen interjúalany által sem kiemelésre (a könyvtári rendszer komplex fejlesztése, kompetencia-alapú oktatás bevezetése az ELTE gyakorlóintézményeiben, illetve a szociális képzési rendszer megújítása (tananyagok fejlesztése129) történt meg). Jellemzően az épített infrastruktúra fejlesztését szolgáló pályázatok: a Kőrösi Kollégium felújítása (KEOP - forrás), a gyakorló intézmények fejlesztése, valamint a Botanikus Kert (Füvészkert) felújítása voltak azok a projektek, amelyeket az interjúalanyok fontosnak tartottak megemlíteni. A Kollégium felújítását célzó pályázat megvalósítására rálátó interjúalany kiemelte, hogy a projekt megvalósítása már a kezdetétől nagyon nehézkesen zajlott: a bírálat csúszása egy évig tartott, az intézmény már azt megelőzően elkezdte a szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatását, és a felújítás gyakorlatilag befejeződött, mikorra a támogatási szerződés megkötésre került. Nem történt azonban említés a K+F+I fejlesztésekről (ELTE-Soft), bár elvileg ez a projekt kifejezetten az intézmény stratégiai súlypontot képviselő céljaihoz illeszkedve valósult meg

A projekt keretében kidolgozott anyagok elérhetőek: http://tatk.elte.hu/kiemelt-projektjeink/kepzesfejlesztes-azosszetartozasert 129

128


(speciális alkalmazott tudományterületet képviselő szervezetről más kérdések kapcsán sem érkezett érdemi információ).

5.3.7 A fejlesztéspolitika általános értékelése Az interjúk alapján elmondható, hogy a fejlesztéspolitikát az interjúalanyok nem ítélik meg egyértelműen pozitívan; az egyetem hagyományai, profilja és tervei a tapasztalatok szerint nem illeszkednek pontosan a fejlesztéspolitikai elképzelésekhez. Mindamellett az intézmény vezetői elégedettek azzal a lehetőséggel, amelyet a pályázatok tervezői és kiírói számukra biztosítanak, véleményüket már a kiírások megjelenése előtt elmondhatják és azokat jellemzően figyelembe is veszik. A konkrét kiírások kapcsán az utóbbi másfél évben partneri kapcsolat alakult ki az Ügynökséggel, mivel mindenkinek a pénz elköltése az érdeke, és ezt felismerte az NFÜ is, de az Ügynökség és a politika között van egy – jelenleg áthidalhatatlannak tűnő – űr. A KMR-ben a források elosztását a megkérdezettek megfelelőnek tartják, véleményük szerint a régióban jellemzően az eredményesség és a teljesítmény képezik a forráselosztás alapját. A kritikai észrevételek, egyben az intézmény és a fejlesztéspolitika között húzódó ellentétek alapjai a következők: •

A kormányzat továbbra is a mennyiségi fejlesztést szorgalmazza, míg az egyetem profilja egyértelműen a minőségi oktatás, elitképzés lenne.

•

A konvergencia-régiók erőteljes, míg a központi régió kevésbé támogatott fejlesztése egyre nehezebb helyzetbe hozza a fővárosi intézményeket, szükséges lenne a “szegény” egyetemek kivonása a KMR - források korlátozását illető tilalom alól. Bizonyos vidéki egyetemek az elmúlt években támogatott infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg jobb felszereltséggel, jobb minőségű épített környezetben és kevesebb hallgatóval jobb minőségű képzést tud nyújtani, mint az ELTE (pl. tanítóképzés, óvóképzés).

•

A fejlesztéspolitika az elmúlt időszakban eléggé hektikusan változott: a fejlesztések nem átgondoltak, nem rendszerszerűek. Ennek feloldására az összes érintett szereplő (kormányzat, EMMI, ESZA, ERFA, stb.) bevonásával kellene közös, összehangolt, hosszú távú fejlesztéspolitikát kidolgozni. Felesleges olyan tevékenységeket megpályáztatni, amelyeket normatív támogatásból kellene vagy akar a fejlesztéspolitikai működtetni. Az alapkutatásokra például alanyi jogon lenne szükséges biztosítani a forrásokat. A „kutatóegyetemi TÁMOP” – pályázatot a KMR-ben található mind az öt, kutatóegyetemi címet elnyerő intézmény megnyerte – mivel nem volt versenyhelyzet közöttük és a kutatóegyetemi kiválóság támogatása prioritás volt, szükségtelen volt az intézményeket a pályázati rendszer adminisztrációs elemeivel leterhelni.

•

129


5.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére Az ELTE alapvetően decentralizáltan működik, de a pályázati források elosztásának alapvető elve az, hogy milyen tartalmú kiírásról van szó és az intézmény hány pályázatot nyújthat be. Az, hogy a pályázat képzést vagy kutatást támogat-e, nem játszik szerepet a pályázati források elosztásának intézményi mechanizmusában. Elsősorban a felhívás jellege dönti el, hogy intézményi pályázatot adnak-e be, illetve ha nem, akkor melyik kar jöhet szóba pályázat benyújtására. Amennyiben egy pályázat („intézményi pályázat”) nyújtható be, az intézményi vezetők (rektor, szenátus) kezdik el az egyeztetést a pályázat tartalmáról és a kidolgozásának módjáról. Alapvetően a Pályázati Iroda figyeli a kiírásokat, amelyeket a pályázat tartalmától függően juttatnak el az érintettekhez és ők is szervezik meg az első vezetői szintű egyeztetéseket. Ezek résztvevői jellemzően a rektor, a kutatásokért felelős rektorhelyettes, indokolt esetekben a dékánok, egyéb kari kompetens személyek, mint pályázati referensek és szakmai vezetők. Ezen, és a további egyeztetéseken alakul ki a pályázat tartalma. Amennyiben több pályázatot is benyújthat az intézmény, a kari vezetők tájékoztatják a kiírás témájával érintett intézeti, tanszéki vezetőket, majd közös egyeztetésen mindenki lehetőséget kap arra, hogy prezentálja a projekttervét. Egyéni kutatói pályázatok esetén a témavezető kutatási és pénzügyi tervet készít, melyet a Pályázati Irodával és a Pályázati Pénzügyi Menedzsment Osztállyal egyeztet. Több lehetséges pályázat esetén javaslat készül arról, hogy mely projektek esélyesek, ami nehéz folyamat, mert meg kell értetni a pályázókkal, hogy „nem jó, ha egymás versenytársai” – a javaslat elkészítését a Pályázati Iroda és a kutatásokért felelős rektor-helyettes közösen végzi, előkészíti a szükséges anyagokat, prezentációkat gyűjt be vagy készít el. Általában heti szinten folynak vezetői ülések, amelyek állandó résztvevői a rektor, rektor-helyettes, dékánok és a Pályázati Iroda. Jellemzően konszenzus útján születik döntés arról, hogy mely pályázatok kerüljenek benyújtásra, ám a nyerési esély mindig elsődleges tényező. Bizonyos, csak néhány kart érintő kiírások esetében az adott karok dékánjai hozzák meg a döntést (gyakran a „kimaradó” karokat vonják be valamilyen módon a beadandó pályázatokba), bizonyos esetekben pedig a dékánok, az érintett szakemberek és a kutatásokért felelős rektor-helyettes együtt dönt. A kiválasztás során mindig fontos szempont a tudományos, személyi és anyagi kapacitások rendelkezésre állása (a vezetőség mereven követi az óraszám-túllépés megakadályozásának elvét), az adott terült minősített oktató-kutató aránya, valamint a kari és intézményi stratégiai terveknek való megfelelés. További szempontok még az indikátoroknak való megfelelés képessége, a szakmai vezető „tudományos múltja” (impact faktor, idézettségi mutatók) is. Idős oktató / kutató pályázatát (a magas kor miatti kockázat miatt) nem szívesen támogatják, mindig figyelembe veszik a projekt pénzügyi kockázatait, illetve hogy a projekt elő- vagy utófinanszírozással valósul-e meg. Vannak olyan pályázatok is, amelyek egy-egy oktatási vagy kutatási téma kapcsán presztízsértékkel bírnak, ezért mindenképp előnyt élveznek. A nyerési esélyek megállapításánál jellemzően intézményi vagy kari vezetői közreműködés történik. 10 M forint feletti pályázatoknál szabály szerint a vezetőség véleményezi a pályázatot a pályázati nyilvántartási rendszeren keresztül. 130


Kari pályázatok esetében nem a kari vezető írja alá a pályázatot, hanem a rektor, de a kari dékán egy belső adatlapot ellenjegyez, amely magában foglalja azokat a kar által vállalt elemeket, mint az önrész, előfinanszírozás biztosításának vállalása, illetve a stratégiai tervekhez való illeszkedés igazolása. Személyi pályázatok esetében jellemzően a szenátus hoz döntést titkos szavazás útján. A kiírások maguk is preferáltak bizonyos tudományterületeket, így a TTK és az Informatikai Kar előnyt élvezett, de a Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi Kar is komoly forrásokhoz jutott. A többi kar „a morzsákon osztozott”, de a vezetőség és a preferált karok részéről általában megnyilvánult irányukban szolidaritás.

5.4.1 Kutatási célú fejlesztések A kutatási célú pályázatokról általánosságban elmondható, hogy nagyban támogatják az intézmény elsősorban alapkutatásokra fókuszált tevékenységét, hiszen a költségvetési forrásokból ezeket nem tudnák finanszírozni. Elméleti alapkutatások folytatása az intézményi hagyományok része, és a stratégiai célok között is kiemelt helyet foglal el. A kutatások finanszírozása ugyanakkor nem csak Uniós forrásokból történik: nagy arányban használják fel az egyéb nemzetközi források, alapok, pályázatok által nyújtott kereteket is. E tekintetben az ELTE kiemelkedően magas forrás-felhasználási aktivitást mutat. Az elnyert pályázati forrásokból – minden típust figyelembe véve – nagy számban tudnak kutatói béreket is finanszírozni, ami különösen fontos mind a jelenlegi kutatói gárda megtartása, mind a tehetséggondozás szempontjából. Az Uniós kutatási célú források ugyanakkor csak átmenetileg tudják megtartani a fiatal, tehetséges kutatókat: mivel a tevékenységek folytatása, s ezzel együtt a bérezés nem biztosított, komoly elszívó hatás érvényesül a nemzetközi kutatói piacról és a hazai és nemzetközi vállalatok felől (elsősorban a természettudományi és informatikai területek kapcsán). Általános vélemény, hogy a kutatói pályán, és ezzel együtt az intézményben maradás tekintetében leginkább az elhivatottság és a lojalitás játszik döntő szerepet, ám a fiatal kutatók egzisztencia-építő kényszere miatt ezek a szempontok gyakran háttérbe szorulnak130. A fejlesztések mindössze annyiban tudnak hozzájárulni a kutatók megtartásához, hogy legalább alkalmat adnak arra, hogy megfontolják az itthon maradás lehetőségét – mivel azonban a projektek fenntartása kérdéses, csak a kölcsönös bizalom, személyes kötődés maradhat meg a kutató és témavezetője, tanszéki vezetői között. A fiatal kutatók megtartása érdekében az MTA által kiírt Lendület – típusú pályázatok lehetnének sikeresebbek, amelyek 5

Egy interjúalany elbeszélése alapján egy fiatal PhD-tanulmányokat folytató, illetve tanársegédi beosztásban dolgozó pár együttesen sem tudta kitermelni egy lakás hitelét, a rezsiköltséget és a háztartás egyéb költségeit, így amint nemzetközi kutatói lehetőség kínálkozott, elköltöztek az országból. A francia kutatói bérből – még úgy is, hogy csak egyikőjük dolgozik – nemcsak, hogy meg tudnak élni, de egy hazai lakás hitelét is tudják finanszírozni. Ezzel a hazai bérek egyszerűen nem tudnak versenyezni. 130

131


éves szerződést, s így hosszabb távra tervezhető kutatást és egzisztenciát biztosítanak a tehetséges fiataloknak.

5.4.2 K+F vállalati együttműködési célú fejlesztések Az ELTE a TÁMOP-4.2.1-09/1/KMR azonosító jelű pályázat keretében hozott létre technológiatranszfer szervezetet. A technológia-transzfer szervezet működése kapcsán az interjúalanyok hangsúlyozták, hogy alapkutatásból relatíve kevés értékesíthető termék keletkezik, de ahol születnek ilyen eredmények, ott az adott kar és a technológiatranszfer szervezet jól működik együtt. A szervezet végzi a szabadalmaztatást (ezt mindig is pályázatokból finanszírozzák), majd szakmai befektetők felkutatását is. Az intézmény alapkutatási orientációja ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a kutatók nyitottak legyenek a termék-output kifejlesztésének elve iránt, vagyis törekedjenek arra, hogy az alapkutatásokból akár alkalmazott kutatási megbízások, akár innovációs termékek jöjjenek létre. Ez a szemlélet vélhetően azért nem terjedt még el széles körben az intézményben, mert hiányoznak az erre ösztönző mechanizmusok. Az „elméleti tudomány” hagyománya azonban – részben az állam felől érkező külső nyomás hatására is – egyre inkább nyitni látszik a piacosítható, bevételt termelő kutatási tevékenységek irányába is. Az egyik interjúalany szerint az alapvető probléma az, hogy magában az oktatásban sincs olyan egyetemi modul, amely az innovációról, az alkalmazott kutatások szerepéről szólna – az oktatási hiányosságok okozzák tehát az innováció és az alkalmazott kutatások hiányát is. Egy ilyen témájú, tananyag-fejlesztési pályázati kiírás azonban sikerrel célozhatná meg azokat a tudományterületeken tanuló hallgatókat, akik az innováció potenciális termelői lehetnek. Azonban még ha a hallgatói csoportban sikerül is szemléletváltást elérni, kérdéses, hogy a kutatók idősebb generációi esetében hogyan vihető végbe ez az elmozdulás (különösen, ha a vezetés nem áll az ügy mellé). A piac irányából a kutatók jelenleg csak személyes kapcsolataikon keresztül kapnak inputokat a piaci igényekre nézve. Leginkább az informatikai területen történnek vállalati K+F együttműködések. Az intézmény a KMOP-1.1.2-08/1 kódjelű, „ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság fejlesztése, megerősítése” című pályázat keretében fejlesztette tovább a 2008-ban megalakított ELTE-Soft Nonprofit Kft131-t, melynek alapvető küldetése az, hogy az „infokommunikációs szoftvertechnológia kutatás vezető hazai oktató-fejlesztő centruma legyen132”, s mint ilyen, biztosítsa az innováció piac felé történő közvetítését, illetve kiszolgálja az állami és gazdasági szféra igényeit.

A szervezet csak részben az ELTE tulajdona, az AITIA International, a CITYLOG, a MultiRáció, valamint a NETvisor a további tulajdonosok. 131

132

http://eltesoft.hu/default/index.php?menu=2 2012.12.08.

132


A projekt 2012 tavaszán zárult le. A szervezet honlapján található innovatív termékek listája és leírása megegyezik a projekt keretében zajló K+F projektek leírásával, újabb, a projekt keretében megvalósult kutatási irányoktól eltérő fejlesztésekről a honlap nem ad hírt. A projekt eredményeinek – elsősorban a kapcsolódó tudományos publikációknak, előadásoknak – listája a http://www.eltesoft.hu/docs/A%20honlap_kmop.pdf oldalon érhető el.

5.4.3 Infrastruktúra-fejlesztések Az ELTE egyik legnagyobb infrastrukturális problémája, hogy az intézmény nagyon széttagolt, nincs egy szűk fizikai környezete, és a meglévő épületek közül is sok komoly felújításra szorulna; nagyon eltérő a különböző karok infrastrukturális felkészültsége. A legnagyobb épület-felújítási projekt, a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium felújítását ennek megfelelően minden interjúalany nagyon fontos lépésnek, hiánypótló szerepű fejlesztésnek ítélte meg, mivel a hallgatók közérzetét, egyetemhez való viszonyát illetve a potenciális hallgatók érdeklődését nagyban befolyásolják az egyetem által biztosított lakhatási lehetőségek. Ugyanakkor további fejlesztésekre is szükség lenne, elsősorban energia-racionalizálást, illetve tantermi épületek beruházását célzó projektekre (részletesebben lásd az intézményi szükségletek című fejezetet). Az ELTE informatikai infrastruktúráját illetően a megkérdezettek hangsúlyozták, hogy – többek között az Esély, Lehetőség, Tudás, ELTE elnevezésű projektnek köszönhetően – a jelenlegi informatikai rendszer az országban egyedülállóan megbízható, és széles körben tudja szolgálni mind a hallgatókat, mind az oktatókat és kutatókat. Ez a rendszer a leginkább központilag összefogott, felügyelt, legteljesebb körű szolgáltatási rendszerrel rendelkező informatikai rendszer hazánkban, mivel a többi felsőoktatási intézményben az informatika központi megszervezése nem ilyen mértékű prioritás: az informatikai és a gazdasági igazgatóság közösen kidolgozott stratégiája érvényesül a fejlesztési szemléletben. Ennek hátránya is van, hiszen a központi infrastruktúra így „senkinek sem gyereke”: ha nincs központi forrás és az egyetem sem tud saját forrást biztosítani, akkor nagyon nehéz a továbbfejlesztése, az elavulást megelőző folyamatos korszerűsítése (kutatói pályázatokból lehet csak „toldozgatni”). A kutatók jellemzően elfogadták, hogy az általuk szükségesnek tartott fejlesztések központi beruházás, beszerzés formájában történjenek meg. Maga a projekt is arra szolgált, hogy intézményi szintű fejlesztés történjen, amelyet minden egyetemi polgár egyaránt használni tud majd (a speciális fejlesztések, például a videókonferencia-rendszer fejlesztése során is minden kar érintett volt). Ez a projekt azért kiemelt jelentőségű, mert a kutatási pályázatok kapcsán jellemzően az informatikai infrastruktúra csak egy-egy kisebb szegmense fejleszthető, a projekt azonban lehetőséget adott a teljes egyetemi hálózat hatékonyságának növelésére – 10 éves távlatban ez volt az egyetlen forrás133, amelyet „egy lélegzettel lehetett a központi informatikai rendszer fejlesztésére költeni”.

133

Az elnyert 250 M forint az Informatikai Igazgatóság éves költségvetésének több, mint a felét tette ki.

133


A kutatások eredményességéhez (melyek nagy részben informatikai rendszerekhez kötődve valósulnak meg) elengedhetetlen az intézményi wifi-hálózat, a megfelelő erősségű hálózat, megfelelő tárhelyek és tűzfal biztosítása, melyekre a fejlesztés lehetőséget adott. Olyan speciális fejlesztések, mint a streaming-rendszer134, vagy a videokonferencia csak ilyen forrásból megvalósíthatóak.

5.4.4 Központi intézményi szolgáltatások fejlesztése Az ELTE központi szolgáltatások fejlesztése kapcsán a DPR-rendszer bevezetésére és működtetésére nyert forrást. A diplomás pályakövetési rendszer fontosságát minden megkérdezett hangsúlyozta, mivel az lehetőséget ad a kibocsátás nyomon követésére, hallgatók körében végzett vizsgálatokra. A rendszer alapvetően a minőségfejlesztést, ezen belül az oktatás fejlesztését tudja támogatni – az oktatási tartalmú pályázatok, illetve a képzési portfólió fejlesztése kapcsán kiemelt jelentőséggel bírnak a DPR-felmérések adatai.


megszervezése

és

ennek

A pályázatírás kapcsán alapelv, hogy külső pályázatíró cégekkel nem dolgozik az intézmény: egyrészt azért, mert drága, másrészt azért, mert a pályázatírást is közbeszereztetni kellene, és az eljárás elhúzódása nem teszi lehetővé, hogy időben kössenek szerződést az alvállalkozóval. A legfőbb oka azonban az, hogy az ELTE mind intézményi jellegében, mind szakmai kompetenciái tekintetében nehezen lenne érthető, kezelhető, leírható egy külső szereplő által, így a pályázatírási feladatot nem is tudná megfelelően ellátni. Általános megfigyelés, hogy az Uniós pályázatok az intézmény által elérhető források csak egy részét fedik le: bizonyos területeken (bölcsészettudomány, természettudomány, informatika) nagyon jelentős az MTA, OTKA, az FP7 és FP8, illetve más nemzetközi alapokból, forrásokból, pályázatokból megvalósított projektek száma és aránya is. Ennek megfelelően a pályázással, pályázatírással kapcsolatos fejezet értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a kialakult mechanizmusok és kapacitások az Uniós fejlesztési forrásoknál jóval szélesebb kör érdekében alakultak ki és működnek jelenlegi formájukban. Az intézményben a pályázatírás – hasonlóan a forrás-elosztási mechanizmusokhoz – alapvetően annak kérdése, hogy intézményi vagy kari szintű pályázatról van-e szó. Amennyiben központi pályázatról van szó, rektor által kijelölt személyek, illetve a Pályázati Iroda vesz részt a pályázat megírásában. Amennyiben kari szintű pályázatról van szó, a kutatók (témavezetők) készítenek el egy projekttervet, a költségvetés kapcsán javaslatot tesznek, a valós költségtervet azonban a

134

A streaming rendszer az előadások interneten történő közvetítését teszi lehetővé.

134


Pályázati Pénzügyi Menedzsment Osztály készíti el. A pályázat formai összeállítása és aláírásra történő előkészítése a kutatók és oktatók feladata. Az oktatók és kutatók számára komoly terhet jelent a pályázatok megírása mind formai, mind időráfordítás tekintetében, ám úgy tűnik, az eddig megszerzett pályázatírói gyakorlat elég ahhoz, hogy a pályázat a formális kritériumoknak képes legyen megfelelni. Sok fiatal oktató és kutató is gyakorlottá vált a pályázatírásban, ami biztosítja a jövőbeni pályázatírói kapacitást is. Kiemelésre került, hogy a magyarországi Uniós pályázatok megírása sokkal komolyabb és összetett kompetenciákat igényel, mint más forrásokban elérhető pályázat: az „FP7-esnél maga a kutató remekül meg tudja írni a pályázatot előzetes tapasztalat nélkül, pedig az is komoly szakmai pályázat”. Jellemzően a pályázatírás adminisztrációs részeinél jelentkeznek kapacitás-problémák. Több interjúalany is kiemelte, hogy a nagy pályázatok mutatták meg azt, hogy kari szinten erősíteni kell a pályázati támogatást, különösen a sok pályázatot író és megvalósító karok esetében. A TTK már konkrét tervvel is rendelkezik egy pályázati csoport létrehozására, amely profi szakembereket, megfelelő bérrel alkalmazna a pályázati lehetőségek még jobb kiaknázása érdekében. Minden karon található egy pályázati adminisztrátor, aki formai kérdésekben segíti a témavezetőket, ám mivel jellemzően nem csak ezt a feladatot látják el, sokszor nem bizonyulnak kompetensnek a problémák megoldásában – ez az oka annak, hogy a témavezetők szívesebben keresik közvetlenül a Pályázati Pénzügyi Menedzsment Osztályt (lásd később), amely biztosan megoldást tud kínálni minden problémára. A Természettudományi Kar pályázati működése mellett a Tanító- és Óvóképző kar pályázati működésébe sikerült mélyebb betekintést nyerni. A TÓK-on a tudományos dékánhelyettes a vezetői kapcsolattartó, az ő feladata a pályázati munka koordinálása. A karon az ERASMUS-ért felelős kolléga a pályázati referens, ám ő munkaidejének csak kis részét tudja erre a feladatra fordítani. A Pedagogikum Központ (amely a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógia Kar, a Pedagógia és Pszichológiai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Kar szakmai irányító szervezete) 2012-ben létrehozott egy jelenleg két főállású alkalmazottal működő Pályázati Irodát, így a jövőben várhatóan e karok pályázati tevékenysége további növekedésnek indulhat. A karok elvárása a kollégák felé, hogy tegyenek erőfeszítéseket pályázati források bevonására, amelyek a kutatási tevékenységet tudják támogatni. A karon jellemzően OTKA-pályázatok valósulnak meg, EU-s forrásból csak a „kutatóegyetemi TÁMOP” kapcsán részesült a kar (ezek eredményeiről lásd az Eredmények fejezetet).

5.5.1 A Pályázati Iroda szerepe az intézményi pályázati mechanizmusokban A Pályázati Iroda 2004-ben alakult meg (a Pályázati és Technológiatranszfer Központtal együtt). Jelenleg 5 fővel működik, egy osztályvezető, három pályázati referens és egy pénzügyi referens munkatárssal. A (különösen a nemzetközi pályázatok következtében jellemző) magas munkaterhelés miatt szükséges lenne az állomány további bővítése. Azok a pályázatok tartoznak a Pályázati Irodához, amelyeket a saját tevékenysége megvalósítására nyert el, vagy amelyek össz-egyetemi, intézményi projektek.

135


Az Irodában minden pályázati referens foglalkozik pályázatfigyeléssel, de a támogató szervezetek alapján osztják el a pályázatfigyelési feladatokat. A pályázatokat célzottan figyelik, terítik, és minden feltételre és határidőre ők hívják fel az érintettek figyelmét. Pályázatírással az Iroda alapvetően nem foglalkozik, csak azon pályázati elemek (mellékletek, általános, minden pályázatra egyaránt alkalmazható részek) biztosítása a feladata, amelyet kötelező jelleggel, intézményi szintű információk mentén szükséges biztosítani. Az Iroda felel a horizontális mutatók naprakészségéért is, így ezek nyilvántartása is az ő feladata. A statisztikai adatokon keresztül a vízfogyasztásig minden adatot ez a szervezet tart kézben és biztosít az adott pályázatokhoz. A központi, intézményi pályázatokat is az Iroda koordinálja. Az Iroda feladata továbbá, hogy a pályázati nyilvántartási rendszert vezesse (EPER). Ez 2007 óta minden pályázat, szerződés, és 2011 óta a K+F szerződések adatait is tartalmazza, és nyomon követi. A rendszer a többi egyetemi szoftverhez is kapcsolódik, ami hozzájárul hatékony felhasználásához. A rendszert belső erőforrásokkal fejlesztették, és folyamatosan fejlesztik is – a jövőben a pénzügyi rendszerekkel – az elkülönített témaszámok alapján történő – összekapcsolása a cél, e mellett a publikációs rendszerrel is szeretnék összekötni, mivel így alkalmassá válhat az intézményi tudástérkép megrajzolására. A rendszer 50-60 féle statisztika készítésére alkalmas (ESZA által használt ADAMAS rendszerre hasonlít). Az EPER-be Neptun jogosultsággal lehet belépni, mindenki csak a saját területére lát rá, többlépcsős jogosultsági szintek biztosítják, hogy mindenki a céljainak megfelelően tudja használni. A rendszerbe a pályázatok adatait a témavezetők töltik fel, űrlap-jellegű, nyomtatható formában. Az Iroda folyamatos kapcsolatot tart a témavezetőkkel és jelzi, amennyiben egy adott pályázat kapcsán adathiány mutatkozik a rendszerben. Jelenleg ebből a rendszerből történik a pályázatok kinyomtatása és aláírása, ám a jövőben szeretnének áttérni az elektronikus aláírási rendszerre.

5.5.2 A Pályázati Pénzügyi Menedzsment Osztály szerepe az intézmény pályázati mechanizmusaiban Amennyire a pályázatírás decentralizáltan működik, annyira központosított a pályázatok pénzügyi menedzsmentje. A PPMO felelős az intézményben folyó MINDEN pályázat pénzügyi menedzsmentjéért a tervezéstől a megvalósításon át a fenntartásig. Jelenleg az osztály kilenc fővel, komoly leterheltség mellett működik. Éves szinten csak OTKA típusú pályázatból 500 darabot kell menedzselniük, de az összes EU-s és nemzetközi pályázat felügyelete is hozzájuk tartozik. Jelenleg körülbelül 4 milliárd forintos nagyságrendben kezelnek pályázati forrásokat, az egész intézmény egy folyószámlával rendelkezik. Az osztály a kari gazdasági beosztottakkal / gazdasági osztályvezetőkkel tart kapcsolatot a kari szintű pályázatok kapcsán. Az osztály már a tervezésben is sok feladatot vállal – sok esetben a témavezetők nem tudják egyedül elkészíteni a pályázati költségvetést. A munkatársak minden benyújtandó pályázat költségvetését felülvizsgálják, igyekeznek „kiszúrni” a pénzügyi kockázatokat, és ellenőrzik a tervezés szabályosságát. Az osztály terveiben szerepel, hogy 136


működésük normalizálásra kerüljön, akár úgy, hogy a teljes intézményi „pályázati menedzsment” – feladatokat ellátják, de csak megfelelő díjazás fejében vállalnák ezt.

5.5.3 Projektmenedzsment, szakmai vezetők A központi pályázatok esetében jellemzően informatikai és műszaki tudás volt szükséges a megvalósítás érdekében, így az intézményi projektek szakmai vezetését, illetve projektmenedzsmentjét a rektori irányítás alá tartozó Gazdasági, illetve az Informatikai Igazgatóság végezte el. A kari szintű pályázatok szakmai vezetőinek kiválasztása elsősorban tapasztalaton alapul és nem pozíción. A témavezetők jellemzően a tapasztalatok és a pályázati aktivitás alapján, „maguktól” választódnak ki, a kari vezetők komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a fiatalok is lehetőséget kapjanak és tapasztalatot szerezhessenek. Amennyiben kérdéses egy-egy projekt szakmai vezetőjének kiválasztása, szakmai bizottságok segítik a döntést, amelyek véleményeznek és háttéranyagokat biztosítanak a döntéshez. A kari szintű TÁMOP - projektek menedzsmentjét kari team-ek látják el. Jellemzően a pályázati kiírásokból adódnak a projektmenedzsment feltételei (például egy milliárd forint felett önálló projektmenedzsment-szervezet felállítása szükséges). Kari TÁMOP-ok esetében mindig a kar rendelkezik a menedzsment költségekkel. Külsős projektmenedzsert nem szívesen alkalmaznak, inkább határozott idejű szerződéssel az intézmény saját alkalmazottjává teszik a kiválasztott személyt (így történt a „kutatóegyetemi TÁMOP esetében is). Ennek nehézsége azonban az, hogy a nyolc kar és a bonyolult, heterogén szervezet működését meg kell tanulni, így külsős ember nehezen tud ennek szerves részévé válni. A „kutatóegyetemi TÁMOP” projektmenedzsere nem is tudott valóban beilleszkedni a szervezetbe, az általa vezetett Projektiroda nem tudott az intézmény szerves részévé válni, az Iroda fenntartására így nem is jelenik meg határozott intézményi szándék. Több interjúalany is felvetette azt az elképzelést, miszerint egy önálló, központi projektmenedzsment – szervezet megkönnyíthetné az intézményben folyó (központi és kari szintű) pályázatok megvalósítását, kérdés azonban, hogy mely szervezeti egység „felfejlesztésével” lehetne ezt a leghatékonyabban megoldani. A PPMO pénzügyi tekintetben mindenképpen alkalmas lehet erre a feladatra, a Pályázati Iroda profilja azonban nem ad elégséges alapot arra, hogy – szakmai kompetenciákat is igénylő – menedzsment – jellegű többletfeladatokat vállaljon fel.

5.5.4 A pályázati rendszer hatása az egyetem működésére A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a pályázati mechanizmusok hatással voltak az intézmény alapvető működésére, ám eltérő annak megítélése, hogy ez a változás mennyiben épült szervesen be az intézménybe. Látható, hogy ez a kérdéskör nagymértékben megosztja az intézményt, és bár bizonyos anomáliákat mindenki elismer, ezek megoldása már

137


sokkal kevésbé tűnik egyértelműnek. A projektszemlélet, illetve a pályázatok megvalósításának hatásai az alábbi – egymással sok esetben vitatkozó állításokban – foglalhatók össze. •

Horizontális hatásként értékelhető, hogy a projektek kapcsán megnőtt az egyetemi szervezeti egységek közötti összefogás, az interdiszciplinaritás, az együtt gondolkodás, amely segíti az intézmény stratégiai céljainak megvalósítását is.

•

Mind kari, mind intézményi szinten megnövekedett a tervezés, előrenézés szükségessége, hiszen a projektek egymásra építését, a finanszírozást, likviditást csak e szemlélet segítségével lehet biztosítani.

•

Alapvető változás, hogy a pályázati rendszer hatásaként a projektekhez kötődően szigorúbb feltételeknek kell megfelelni mind a kutatási, mind az oktatási tevékenységeknek, erősebbé vált a kontroll és csökkent az egyén szabadsága.

•

A pályázatokat megvalósító oktatók és kutatók a projektek hatására nagyobb rálátást szereztek a tevékenységekhez kötődő szerződési és pénzügyekbe is (mind a tervezés során, mind a megvalósítás alatt, hiszen a témavezető teljesítést követően a pénzügyi utalványozó), amely a felelős gazdálkodás szemléletének terjedését eredményezheti.

•

Merőben új szemléletet jelent, hogy sok esetben a kutatási pályázatokból finanszírozzák az oktatást, oktatók tevékenységét is.

•

A pályázatok által biztosított források a költségek kapcsán is változást hoztak: a pályázatok 17-20%-os rezsi arányából működés finanszírozása történik meg, de a pályázati pénzek fedezik már bizonyos karok (pl. TTK) komoly és költséges folyóiratigényét is.

•

A projektszemlélet beépülésének azonban korlátai is vannak. A (kari szintű gazdasági munkatársakból, illetve a gazdasági igazgatóság bizonyos, például bérszámfejtést végző munkatársaiból álló) adminisztráció gondolkodásába például még mindig nem épült be a pályázati szemlélet, mivel ők anyagilag nem érdekeltek a pályázatokban. Amennyiben sikerülne őket is érdekeltté tenni, egy “önmagát gerjesztő pozitív változás indulhatna be”. Ennek módja lehet magasabb menedzsment – átalány beállítása a pályázati kiírásokba, amelyből a back-office személyzet költségeit is fedezni lehetne.

•

Ehhez kapcsolódóan olyan megjegyzés is elhangzott, hogy a közalkalmazottak működési módja egészen egyszerűen nem tud találkozni a projektszemlélettel, mivel mind a felkészültség, mind a tapasztalat, mind a szándék hiányzik egy ilyen irányba történő elmozduláshoz.

•

Az előző véleménnyel vitatkozik az a szemlélet, miszerint egy egyetemet nem feltétlenül kell projektszemlélettel irányítani. A jelenlegi finanszírozási környezet is okozza azt, hogy a pályázatok szerepe az intézmény működésében nem világos: ha a projektek kifejezetten plusz tevékenységeket és finanszírozást jelentenének az alaptevékenységekhez és ezek finanszírozásához képest, tiszta lenne a helyzet, de a jelenlegi rendszerben a pályázatok részben alaptevékenységeket és működést finanszíroznak. Ez a résztvevőkben ellenérzéseket és disszonanciát kelt, és lehetetlenné teszi, hogy a pályázati szemléletet a helyén lehessen kezelni. 138


•

Ezzel összefüggően többen is kihangsúlyozták, hogy az NFÜ által megkövetelt pályázati modell fizikailag nem tud illeszkedni egy ekkora intézmény működéséhez, amely 3500 főt foglalkoztat és éves szinten több mint 500 projektet valósít meg, a “hivatalos modell kft-re és középiskolákra van tervezve”. Pénzügyi menedzsment tekintetében hatékonyabb lenne például, ha nem önálló pénzügyi vezetője lenne egy pályázatnak, mert egy ekkora intézetben egy személy nem tud egyedül végig vinni egy pályázatot. Sok kézen mennek át például a beszerzések: “egy számla és 30 oldalnyi cucc áll mögötte, 15 aláírással – egy ember ezt nem tudja irányítani, egy egész stábnak kell együtt dolgozni”.

5.5.5 A megvalósításban résztvevő oktatók-kutatók ösztönzése A pályázatokban végzett tevékenységek díjazását jellemzően a témavezető (szakmai vezető), tanszékvezető és az adott kar dékánja dönti el. Azt, hogy a projektben végzett tevékenységért egy adott szereplő kaphat-e jövedelem-kiegészítést, alapvetően a pályázati kiírás határozza meg. Ha nem lehetséges plusz jövedelem biztosítása, vagy az adott kar nem akar ebből bérfeszültséget okozni, akkor jellemzően szerződés-módosítást eszközölnek, vagyis az alapbér egy részét fedezik pályázati költségvetésből. E mellett a többlet-bérezés kialakítása során azt is figyelembe veszik, hogy a projektet megvalósító szervezeti egység milyen humánerőforrással gazdálkodik és milyen kiegészítő szükségletek mutatkoznak – ha van ilyen, új munkatárs felvétele is megtörténhet. Amennyiben egy szervezeti egység állandó státusz megmentésében vagy létesítésében érdekelt, mert kevesen vannak, akkor biztos, hogy az alapbér pályázati fedezetét fogja választani. Ahol az alacsony fizetési struktúra okoz gondot, keveset keresnek, valószínűleg a többlet-feladat ellátást és az ezzel járó plusz jövedelmet fogják választani. A többlet-jövedelem kapcsán azonban ésszerű korlátok érvényesülnek: egyrészt „legenda az egyetemen a piaci bér, amelyet nagyon sokan szeretnének, de nem tudnak biztosítani”. Amennyiben alapbért és többletbért is elszámolnak, figyelnek arra, hogy az órabérek közel azonosak legyenek, „ne legyen az ELTE-s munkáért 1000 forint, az EU-s munkáért meg 5000 forint az oktató vagy kutató óradíja”. Folyamatosan ellenőrzésre kerül, hogy az elszámolt idő valóban rendelkezésre álljon, „ne legyen téridő-szakadás”, ebben a tekintetben a „vezetőség nagyon merev”. A munkaidő-alapú elszámolást ugyanakkor a KJT (Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény) nehezen teszi lehetővé, szükséges lenne annak átalakítása is annak érdekében, hogy könnyebben lehessen a munkaidő-alapú elszámolást megvalósítani. Az intézmény igyekszik olyan mechanizmusokat kialakítani, amely az elszámolást könnyebben kezelhetővé és átláthatóbbá teszi.

139


5.6 A pályázatok megvalósításának nehézségei 5.6.1 Általános problémák A pályázatok megvalósítása kapcsán a résztvevők nagyon sok, alapvetően rendszerszintű nehézséggel találkoznak. Több megkérdezett hangsúlyozta, hogy kevésbé hektikus kiírási folyamatra lenne szükség, mert így az intézmény nem tud megfelelően tervezni és a „pályázatoknak nincs sem eleje, sem folytatása”. Az állandóan változó finanszírozási feltételrendszer szintén nagyon megnehezíti a tervezést, amely a pályázati tervezésre is komoly kihatással van, hiszen a pályázatok az intézmény költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki. Mindenki kiemelte a bürokrácia elburjánzását, amely azonban részben az összetett egyetemi működésnek is lehet következménye (aláírások, számlák, beszerzések). Többen említették, hogy az EU-s finanszírozású pályázatokhoz képest az OTKA eljárásrendje sokkal inkább illeszkedik a kutatói szemlélethez, ide értve a személyes kapcsolattartást, rugalmasságot, gyorsaságot, és támogatási szemléletet, mivel arra fókuszál, hogy a kutatás sikeresen megvalósuljon. Az NFÜ által kezelt kiírásoknál a mellékletek számának csökkenése örvendetes, de még mindig rengeteg felesleges, nem releváns és nagyon időigényes nyilatkozatot kell kitölteniük; „túlbiztosított a rendszer, rengeteg, már a rendszerben lévő, nem változó adatot kell benyújtani”. További nehézséget jelent a humán erőforrás – kapacitás végessége is elsősorban az Informatikai Karon és a Természettudományi Karon, mivel nagyon magasak a megvalósítók felé támasztott szalmai teljesítmény-követelmények. A személyi bérek munkaidő-alapú elszámolása és közalkalmazotti struktúrához illesztése is komoly nehézséget okoz és gyakran rendkívül időigényes feladat. Sok kutatási, innovációs pályázat esetében komoly nehézséget okoz, hogy az eredményeket előre kellene beazonosítani, de ez sok esetben lehetetlen: egy kutatásnál jellemzően nem lehet előre megmondani, milyen várt és nem várt eredmények születnek a tevékenység végére. Szintén a kutatási pályázatoknál jellemző, hogy az eszközlista változtatását, a projekt szakmai tartalmának módosítását lehetetlenné teszi a rendszer merevsége, a rugalmasság teljes hiánya. Általános nehézség az állandó változás bejelentési kényszer, valamint a beszámolók, kifizetési kérelmek átfutási idejének lassúsága. A horizontális elvárások teljesítése is sokszor nehézségekbe ütközik. Mind az adatszolgáltatásoknak, mind az elvárásoknak nagyon nehéz eleget tenniük. Annak érdekében, hogy intézményi szinten például 1%-al csökkenjen a fajlagos „energiafelhasználás vagy bármi ilyesmi, az sokszor komolyabb beruházást igényelne, mint ami pályázati forrást egy adott tevékenységre kaphatnak”.

140


5.6.2 Menedzsmenttel kapcsolatos nehézségek A projektek kapcsán a projektmenedzser kompetenciája az összetett szervezeti struktúrában kiemelkedő fontosságú a projekt sikeres megvalósítása szempontjából. Nagyon sok melléktevékenység kapcsolódik különböző szervezeti csoportokhoz (pénzügy, munkaügy, közbeszerzés, kontrolling, monitoring, kommunikáció, rendezvényszervezés), amelyeket csak a szervezetet megfelelően ismerő személy tud összefogni és koordinálni. A menedzseren kívüli, a projekt megvalósításában szerepet játszó fenti szereplők díjazása azonban a pályázat kereteibe nem fér bele: „ha meg esetleg mégis beleírják, hogy 10 emberre szükség van, lehúzzák, hogy csak hármat lehet finanszírozni. Ekkora szervezetben pedig három ember nem tudja megcsinálni a dolgokat”. Mint már az előzőekben is említésre került, az intézmény fontolgatja egy központi menedzsment – szervezet létrehozásának ötletét, ám ezt a jelenlegi forrásokból csak abban az esetben tudnák reálisan finanszírozni, ha a pályázati menedzsment költségeket tételes órakimutatás nélkül átalány-költségként tudnák elszámolni és a központi menedzsment – szervezetre fordítani. „A pénzek azonban darabokban érkeznek, így egy-egy emberre és projektre kell ezt fordítani”.

A kutatók esetében egyre emelkedik a munkaidő azon része, amelyet a pályázatok tervezésére, adminisztrálására és menedzselésére kell fordítani, vagyis ez magától a kutatástól veszi el az időt – maga a rendszer okoz tehát kontra-produktivitást.

5.6.3 A „kutatóegyetemi TÁMOP” kapcsán felmerült nehézségek A „kutatóegyetemi TÁMOP” kapcsán relatíve sok visszajelzés érkezett a projekt megvalósításának nehézségeiről. Már a tervezés szakaszában felmerült, hogy nagyon rövid idő, mindössze egy hónap állt az intézmény rendelkezésére az előkészítésre, amely több, a projekt sikerére kihatással lévő következményt vonzott maga után. Túl gyorsan választották ki a projektben megvalósítandó kutatásokat, így nem tudták megfelelőképpen bevonni a nem MTMI karokat – ennek ellenére a megkérdezettek nem nyilatkoztak arról, hogy érezhető lett volna a szolidaritás hiánya. Már a tervezés kapcsán, és később a megvalósításban is komoly nehézséget jelentett, hogy kevésnek bizonyult a beruházásra fordítható költség és aránytalanul soknak a személyi bérre költhető forrás. A tervezés során már kiderült, hogy a témavezetőknek formális szakmai terveket kellett beadni, és olyan személyeket is be kellett vonni a referenciák miatt, akik kiszorították a fiatal, tehetséges kutatókat, ami nem tette lehetővé a potenciális tudományos és kutatási eredmények maximális kihasználását. A projekt keretében olyan új monitoring módszer került bevezetésre, amely addig ismeretlen volt az intézményben s amely a szakmai munka minőségét szándékozott növelni. Rendszeres találkozók zajlottak a projekt résztvevői között, amelyeket heti / havi rendszerességgel a szakmai továbbhaladásról készített írásos jelentések előztek meg. A projektmenedzser és a szakmai vezető mind a 77 kutatócsoportot a helyszínen látogatta meg legalább egy alkalommal. A monitoring rendszert kezdetben „felhorkanás” övezte, később elfogadták a résztvevők.

141


5.6.4 Pénzügyi nehézségek A likviditással kapcsolatban elmondható, hogy az ELTE éves szinten körülbelül egy milliárd forintot előfinanszíroz. Ez az összeg nem csökken, a kifutó pályázatok mellett nagyon sok induló projektje is van az intézménynek. Az utófinanszírozott pályázatok esetében kifizetések csúszása azonban egyre nehezebb helyzetbe hozza az egyetemet. Az intézménytől 2012 novemberében történt elvonások következtében a jövőben csak előfinanszírozott pályázatok benyújtását engedélyezi az intézmény, mivel nem engedheti meg, hogy a mérlege negatív tartományba kerüljön. Bizonytalan, hogy ez a szabály meddig lesz érvényes az intézményben, ám vélhetően komoly hatással lehet a jellemzően utófinanszírozással zajló EU-s források intézményi abszorpciójára. Az utófinanszírozás miatt az intézmény nagyon sok költséget előre kell, hogy kitermeljen, s ez arányaiban sokkal nagyobb terhet jelent, mint az önrészek biztosítása. A pályázatok önrészeit eddig intézményi projektek esetén a központi költségvetésből finanszírozták, kari projektek esetén pedig a kar volt felelős az önrész biztosításáért. Ez egyre jelentősebb terhet jelent intézményi és kari szinten is – a megkérdezettek örömmel vették azt az ottjártamkor érkezett hírt, miszerint a kormány biztosítana fedezetet a felsőoktatást célzó pályázatok önrészéhez. Régebben volt intézményi szintű önrész-alap is, ezt azonban nem voltak képesek még rövidtávon sem fenntartani. A pályázatok költségvetését ugyanakkor nagyon körültekintően és a kockázatokkal számolva tervezik, így eddig a pénzügyi kifizetések gördülékenysége megoldott volt. A pályázatokban foglalt rezsi költségek elszámolásánál is ütköznek nehézségekbe. Általános költségeket a rendszer nem enged elszámolni, az intézmény azonban méreténél fogva sok adatot nem tud kimutatni.

5.6.5 Közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák A „kutatóegyetemi TÁMOP” megvalósítása során a közbeszerzési eljárások erőltetett volta volt az egyik legnehezebben kezelhető probléma. A közbeszerzések központilag folynak az intézményben, függetlenül attól, hogy központi vagy kari projektekről van-e szó. Mivel a közbeszerzési osztály képtelen minden projektre önálló közbeszerzéseket indítani, központilag indítják azokat és rengeteg keretszerződést kötnek például a könyvkiadás, informatikai eszközbeszerzés területén. A KSZ azonban nem tudja értelmezni ezt a rendszert: „hiába van 20 pályázat, amire ugyanazt a közbeszerzést fogják használni, mind a 20-nál előre kell jelenteni és mindegyiknél fel kell töltögetni az adatokat. Az egyik közbeszerző nem beszél a másikkal, nem futnak össze a szálak”. „Tavasszal ugyanazt a közbeszerzési eljárást fel kellett rögzíteni 8 pályázatnál és mind a 8 pályázatból ki kellett vasalni, hogy az ő támogatási szerződéséhez mennyit fognak használni ebből a keretből”. Szintén komoly nehézséget jelent, hogy képtelen kezelni a rendszer, ha valamit nem tudnak előre hajszálpontosan azonosítani. Tanagyag-fejlesztési TÁMOP-pályázat indulásakor például nem tudják előre megmondani, hogy hány oldalas lesz az adott tankönyv vagy jegyzet és így azt 142


sem, hogy az adott közbeszerzési eljárással mennyi pénzt fog majd lehívni. Ennek ellenére csak akkor tudják a közbeszerzést az NFÜ igényeinek megfelelően kiírni, ha konkretizálják ezeket a számokat, így azonban az elszámolásnál ütköznek további nehézségekbe. Egyedi eszközök beszerzését a rendszer egyszerűen nem tudja kezelni (hiába csak egy cég gyártja az adott eszközt, muszáj tendereztetni, ami rengeteg felesleges időt és energiát vesz el). Sok esetben a speciális eszközöket külföldi gyártótól kellett beszerezni, akik végképp nem értették a hazai közbeszerzési eljárást és nehezen voltak bevonhatóak. A közbeszerzések általában tehát drágítják és lassítják a folyamatot, ennek következtében késleltetik a kutatás megkezdését és lerövidítik a kutatásra fordítható időt is. Sok esetben irreleváns a közbeszerzés: konferenciákhoz kapcsolódó szállások foglalása esetében kilencszer (!) többe került végül a szállás, mint ha közbeszerzés nélkül fizették volna ki. Bizonyos, elsősorban információtechnológiai berendezések, eszközök esetében mire lezajlik az eljárás, elavul a beszereztetni szándékozott eszköz, esetleg már nem is forgalmazzák, ilyenkor további bonyodalmakkal kell a menedzsmentnek szembesülnie.

5.7 A támogatott fejlesztések eredményessége Az interjúk tanulságai alapján elmondható, hogy az Uniós fejlesztési források összességében néhány terület kapcsán értek el kiemelkedő eredményeket. A legfontosabb eredmény az, hogy a kutatás és a „kutatóegyetemi TÁMOP” projektek kapcsán nőtt az intézmény nemzetközi láthatósága, elismertsége, hiszen megugrott a publikációk135, és különösen a nemzetközi konferencia-részvételek száma. Mind a kutatási, mind a tartalomfejlesztési projektek esetében kiemelkedően fontos eredmény, hogy a fiatalokat (hallgatókat, doktori hallgatókat, kutatókat) nagy számban tudták a projektekbe bevonni. Ezek a projektek valójában a tehetséggondozás tekintetében rendelkeznek igazán nagy hozadékkal: egyrészt lehetőséget adtak az egyébként is motivált fiatal generációnak136 arra, hogy betekintést nyerhessenek a tudományos munkába, illetve önálló eredményeket hozzanak létre, és ezáltal megalapozhassák saját tudományos pályafutásukat is. A fiatalok konferenciákon történő részvételét, illetve a TDK-dolgozatok magas számát szinte minden megkérdezett kiemelte. A másik oldalról az egyetemi oktatók és kutatók is lehetőséget kaptak arra, hogy egyéni szinten is többet foglalkozzanak a tehetséges hallgatókkal és kutatókkal, mivel erre a tömegoktatás már nem ad lehetőséget. Mások ennek kapcsán azt emelték ki, hogy a fiatalok részvétele az oktatásban a minőség növelésére hat, mivel sok fiatal oktató vezet TDK-sokat, így az új tudományos generáció kineveléséhez járul hozzá. Nemcsak a jelenlegi hallgatók, de a középiskolások számára is az intézmény vonzerejét növeli, hogy intézménylátogatások során megfoghatják, kipróbálhatják a beszerzett eszközöket.

Fontos azonban, hogy a projekt alatt és utána létrejött publikációk nem kizárólag e projektek eredményeiként születtek, hanem komoly, már a projekt előtt végzett, más forrásokból is támogatott kutatómunka eredményeképpen. Az EU-s források hatását nem lehet számszerűen „leválogatni”. 135

136 „A hallgatók fogékonysága nagyon erős minden újra” – jelezte az egyik interjúalany.

143


A szakmai projektek a fentiek mellett lehetőséget adtak a szakmai elismerésre és tudásbővítésre is, illetve jövőbeni kutatások megalapozására is szolgáltak. A tartalomfejlesztési projektek kapcsán a modulrendszerű képzések, illetve az e-learning tananyagok kialakítása hozott legnagyobb sikert az oktatásban, így a jövőben is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az ilyen jellegű képzési fejlesztésekre. Ugyanakkor a tartalomfejlesztési projektek valódi eredményei csak középtávon jelentkeznek, amikor a DPR-eredmények elemzései kapcsán kimutatható különbségeket lehet azonosítani a képzési kimenetek tekintetében. A „kutatóegyetemi TÁMOP” eredményeinek értékelése során figyelembe kell venni, hogy az öt nagy kiemelt kutatásban összesen 77 kutatócsoport által végzett 500 elemi projekt valósult meg – a források tehát nem koncentráltan kerültek felhasználásra, hanem elaprózódtak, így az egyéni és intézményi, hazai és nemzetközi tudományos előrelépés tekintetében voltak valódi hozadékaik. A projektnek a jövőbeni munka kapcsán is fontos eredménye, hogy olyan, nemzetközi színvonalú műszerezettséggel történő felszereltséget eredményezett, amely nemcsak a saját kutatások kapcsán jelentős, hanem a piaci szféra felől is komoly érdeklődést, konkrét megbízásokat vonz, mind alkalmazott kutatások, mind bérmunka tekintetében. Ezek a műszerek nemcsak katalizálják az ipari kutatási együttműködést, de kinőhetnek előre nem tervezett eredmények is. Bár az egyetemen sok kutató erős az alkalmazott kutatás területén, a megkérdezettek egy része szerint jelenleg „gyenge a hazai háttéripar ahhoz, hogy nagy bevételt termeljenek az alkalmazott kutatások”. Az alkalmazott kutatások elsősorban bevételszerzési tekintetben fontosak, ám a tudományos eredmények rendszerint alapkutatásokból nőnek ki, így azok támogatása elengedhetetlen. A projekt lehetőséget adott továbbá az interdiszciplináris szemlélet „betörésére”, az egyes tudományterületek és karok közötti együttműködés kialakítására – például az interdiszciplináris konferenciák nagyon nagy sikert arattak. A projekt keretében létrejött egy eredménynyilvántartó adatbázis, amely az MTMT rendszerrel is kompatibilis és a későbbi publikációs adatbázis alapja lesz majd. A projekt folytatásának hiánya azonban nagyot ront a hatékonyságán: bizonyos vélemények szerint akár 60-70%-osra csökkenti a projekt hatékonyságát az, hogy nincs folytatása. Az intézményben megvalósult informatikai infrastruktúrát illető fejlesztések nagymértékben támogatták az oktatás és kutatás minőségének fejlesztését. Korszerű, 21. századi, nemzetközi összehasonlításban is helyét megálló kutatási infrastruktúra kialakítása valósult meg az Egyetemen. A videokonferencia és a streaming-rendszer137 kialakítása és a wifi-hálózat szélesítése mellett az oktatói és kutatói mobilitást is hatékonyabbá teszi, hogy az EduRoam – rendszerre történő felcsatlakozással a hálózatban résztvevő egyetemek oktatói minden intézményben könnyedén tudják használni az internetet.

Ez a rendszer a projektek disszeminációja kapcsán is nagyon hasznosnak bizonyul, mivel valós időben lehet vele közvetíteni előadásokat, konferenciákat, stb.

137

144


A projektek során alkalmazott indikátorok a megkérdezettek szerint a valós eredményeket mérik, ám fontos lenne, hogy az általános indikátorok (esélyegyenlőség, egyéb horizontális indikátorok) mellett a szakmai indikátorok nagyobb hangsúlyt kapjanak.

Jó gyakorlat Komplex informatikai fejlesztés az igények összehangolásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Az ELTE megvalósított fejlesztései közül kiemelkedően sikeresnek bizonyult a KMOP 4.2.1/B azonosító jelű központi informatikai fejlesztés. A projekt megvalósítása során az egyetem teljes informatikai hálózata megújulásra került, többek között bővültek a fizikai tárhelyek, minden karon elérhetővé vált a wifi, és olyan modern IT-eszközök beszerzésére (streamingrendszer, videokonferencia-eszközök) került sor, amelyek növelték az intézmény nemzetközi láthatóságát. A fejlesztés sikerének kulcsa az Informatikai Igazgatóság központi irányítása volt, amely egyrészt kompetens szereplő, mivel ismeri az egyes egységek és az intézmény informatikai igényeit, másrészt az általa végzett koordináció biztosíthatta, hogy minden szervezeti egység a számára szükséges fejlesztésekben részesüljön. A fejlesztés következtében olyan karok informatikai infrastruktúrája is bővült, amelyek egyébként nem férnek hozzá a jellemzően kutatási forrásokból elérhető informatikai fejlesztési forrásokhoz.

5.8 A fejlesztések fenntarthatósága Az intézmény tartalomfejlesztési pályázatai esetén a fenntartás nem jelenik meg problémaként, inkább a jövőbeni szükségletek kielégítését említették a válaszadók problémaként, hiszen bizonyos területeken elkerülhetetlen a tananyagok néhány évenkénti frissítése. A fenntartás igazán a kutatási projektek kapcsán jelenthet problémát. Egyrészt a kutatási tevékenységek további finanszírozása kérdéses: sok alapkutatás esetén évtizedes munka folyik, amelyet csak külső forrásokból lehet finanszírozni. E mellett a beszerzett műszerpark fenntartása is komoly nehézségeket vet fel: a nagy műszerek fenntartása drága, mivel a fogyóeszközöket pótolni kell és ezen műszerek komoly szakember-szükséglettel is bírnak. „Egy nagyműszeres kutatólabor fenntartása havi 1,5 millió forint - ha nem akarjuk bezárni, a karra hárul a fenntartás terhe – szinte negatív hatásról beszélhetünk, csak a nyűg lesz vele”. Több interjúalany is javasolta, hogy a műszerezettség fenntartása érdekében a kiíróknak szabadon elszámolható fenntartási költségeket kellene betervezhetővé tenni a pályázatokba, így megoldhatóvá válnának a jelenleg komoly terhet jelentő fenntartási problémák.

145


5.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára A megkérdezettek közül kevesen rendelkeznek információval a kiemelt projektekre vonatkozóan, s ők is csak a projektek bizonyos szeletére látnak rá. A „TÁMOP 4.1.4 – Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” projekt kapcsán egy interjúalany jelezte, hogy ismeri a projektet, mivel saját doktoranduszai is részt vettek a projekt megvalósításában. A minőségfejlesztés kapcsán ugyanakkor azt emelte ki, hogy egyre jobban érvényesülni látszik az – a projekt során is képviselt – tendencia, hogy a számszerű indikátorok jelentőségét hangsúlyozzák, pedig a hazai felsőoktatás még nem alkalmas arra, hogy a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott minőséget mérő indikátorokkal lehessen mérni az oktatás minőségét. A „TÁMOP 4.2.5. – Központi elektronikus adatszolgáltatás” projekt által létrehozott www.tankonyvtar.hu oldalt többen is ismerik, mivel a tartalomfejlesztési projektek anyagait kötelezően erre a honlapra kell feltölteni a projektgazdáknak. Az oldalt nem ítélik meg különösebben hasznosnak. A „TIOP 1.3.2. – Információmenedzsment a felsőoktatásban” projekt keretében létrehozott informatikai infrastruktúrát és a biztosított szolgáltatásokat használja az intézmény138, bizonyos, saját hálózattal nem rendelkező vidéki intézmény számára valóban hiánypótló a NIIF által biztosított hálózati szolgáltatás, hiszen külső szolgáltatóktól csak megfizethetetlen áron tudnának hálózati hozzáférést biztosítani. Az a tárhely és kapacitás, amelyet a NIIF biztosít, kivételesen magas szintű fizikai hálózaton alapul.

138

a projektben az ELTE TTK is részt vett.

146


6. Kecskeméti Főiskola139 Vezetői összefoglaló A Kecskeméti Főiskola, a Dél-alföldi Régió legnagyobb főiskolája 2000-ben jött létre a Kecskeméten működő két önálló főiskola és egy egyetemi főiskolai kar integrálásával. Kecskemét városa jelenleg dinamikusan fejlődő ipari térségnek tekinthető, így például a Daimler, a Knorr-Bremse, a HILTI, a KÉSZ Kft., a Phoenix Mechano stb. olyan környezetet biztosít, amely felszívja a végzett hallgatókat és kutatási feladatokat is ad a főiskolának. A Kecskeméti Főiskola klasszikus főiskolai képzést, mai kifejezéssel élve alapképzést nyújt, alapvetően a gyakorlati ismeretek minél magasabb szintű átadására koncentrál. Az alapképzések mellett nagy szerepe van a szakirányú képzéseknek és felsőfokú szakképzéseknek, illetve a felnőttképzésnek is, ugyanakkor mesterképzése csak a Kertészeti Karnak van. A Kecskeméti Főiskola erős helyi integráltságú intézmény, a helyi iparral, iskolákkal, önkormányzattal fontos kapcsolatokat ápol. Az ipari kapcsolatok fő területei a következők: •

• • •

duális képzés megszervezése (ez kiemelten fontos területnek tekinthető az együttműködés keretében, annak ellenére, hogy nem a felsőoktatási tevékenységhez, hanem a szakképzéshez, felnőttképzéshez kapcsolódik; a duális képzéssel erősödnek az egyéb kapcsolatok, akár közös kutatási projektek is fakadhatnak belőle); járműmérnöki képzés és akkreditáció; közös cselekvési terv, fejlődési irányok kijelölése; erőforrások közös kezelése (laborok és eszközök megosztása).

A Kecskeméti Főiskola az utóbbi években kiemelkedő nagyságú egy hallgatóra jutó támogatást kapott infrastruktúra- és laborfejlesztésre. A korábban saját forrásokból (pl. szakképzési hozzájárulás, innovációs alap) megkezdett felújításokat, fejlesztéseket tudták így folytatni. A korábbi infrastrukturális hátteret meg tudták újítani, a laboreszközöket pedig nemzetközi színvonalúra fejleszteni. Az uniós támogatások felhasználásában törekedtek olyan beruházások megvalósítására, amelyek el tudják tartani magukat, illetve javítják a saját bevétel termelő képességet. Ezek közül is kiemelhetők a felnőttképzés területén hasznosított gépek és infrastrukturális fejlesztések. Az oktatás-fejlesztése területén a műszaki kar (GAMF) vezető szerepet tölt be. Ennek oka kettős: a régi technikumból magasabb színvonalú képzés kialakítására való törekvés; és a helyi ipar igényeinek kiszolgálása. A műszaki kar fejlesztései esetében a fejlesztések gyorsasága is prioritás volt, mivel a járműipari szakember-képzés kialakításának és technikai feltételeinek időbeni csúszásával a Mercedes gyár képzési igényeit nem tudták volna kielégíteni, ez pedig a Kecskeméti Főiskola és a Daimler közötti együttműködést is veszélyeztette volna.

139


147


Kutatási pályázatok nagyobb számban a műszaki karon voltak/vannak. A GAMF-Karon belül egyes szakterületeken konzorciumi partnerként társulnak más egyetem kutatópályázataihoz. Ennek oka, hogy a legtöbb járműipari szakterületnek megvan a magyarországi „fellegvára” (a Kecskeméti Főiskolán az anyagtudományi és a műanyagipari kutatások kiemelkedőek), a többi járműiparban aktív felsőoktatási intézményben csak a minimálisan szükséges szinten foglalkoznak vele. Az alapkutatásban kevésbé, az alkalmazott kutatásban, illetve kutatási részfeladatokban viszont egyre nagyobb jelentőségűek a kapcsolatok az ipar szereplőivel, a cégekkel együttműködési megállapodása is van a KF-nek. A technológiatranszfer irodának az intézményvezetés álláspontja szerint jelentős szerepe van abban, hogy a Kecskeméti Főiskola K+F forgalma az utóbbi két év alatt megháromszorozódott, az iroda ugyanakkor inkább az együttműködések intézményesítését szolgálja, azok kialakulása első sorban személyes szakmai kapcsolatokból, korábbi közös munkák pozitív tapasztalataiból származik. A Kecskeméti Főiskola igyekszik nemzetközi jó gyakorlatokat beépíteni a fejlesztéseikbe, nemzetközi kapcsolataikat aktívan használják tapasztalatcserére. Így például a technológiatranszfer központot svájci mintára alakították ki, a Tudósházban pedig a távmunka szobát alakították ki külföldi tapasztalatokra építve.

148


6.1 Intézmény bemutatása A Kecskeméti Főiskola (továbbiakban KF) a Dél-alföldi Régió legnagyobb főiskolája. A KF 2000ben jött létre a Kecskeméten működő három felsőoktatási intézmény, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara egyesítésével.

6.1.1 Képzési profil A KF-n jelenleg három kar működik: a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar (GAMF Kar), a Kertészeti Főiskolai Kar (KFK) és a Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK). Az intézmény hallgatóinak létszáma 2011-ben 4 700 fő volt, ebből 1 987 levelezős hallgató. A hallgatói létszám 2009-hez képest valamelyest csökkent, ugyanakkor a főiskolán oktatott szakok állami támogatása jellemzően nem szűkül, a műszaki szakok esetében pedig bővülés jellemző.140 A Kecskeméti Főiskola hallgatói létszámának alakulása 2009-2011 között141 Kar GAMF KFK TFK Összesen

2009 2594 945 1378

2010 2460 849 1324

2011 2741 758 1201

4917

4633

4700

A KF diákjainak nagyjából kétharmada a régióból, 30%-a pedig a kecskeméti kistérségből érkezik. A Kecskeméti Főiskolára jelentkezett hallgatók térségi megoszlása, 2011142 KF-GAMFK KF-KFK KF-TFK

saját kistérség (%) 27,2 32,7 30,1

egyéb Bács-Kiskun (%) 17,9 23,5 24,2

egyéb Dél-Alföld (%) 20,5 7,5 4,7

egyéb (%) 34,4 36,3 41,0

A KF a 2000-es integrációt követően igyekezett megtalálni a három kar összhangját és egymásra épülését. A képzési profil a következő hosszú távú stratégiai szemléletben került megszervezésre: •

A GAMF Kar az intézmény vezető kara, a helyi ipar igényeinek figyelembe vétele kiemelten fontos.

140

IFT adattábla, 2011.

141

IFT adattábla, 2011 alapján készített saját táblázat.

142 Forrás: Felvi.hu

(2011)

149


•

A TFK a pedagógusképzésben törekszik a természettudományos képzés erősítésére alkalmas pedagógusokat képezni. Már az óvódapedagógusok és az általános iskolai tanítók számára is kiemelten fontos a természettudományi irányultság, valamint az IT eszközök magas szintű ismerete.

•

A kertészeti kar Kecskemét földrajzi elhelyezkedéséből adódó mezőgazdasági potenciáljának fenntartását célozza. A GAMF Kar mérnökei, műszaki szakképzései az agráriumban dolgozók (a kertészeti hallgatók) gépkezelési ismereteit támogatják.

A KF a Bologna-átalakulást követően is megtartotta főiskola jellegét: 2011-ben a három karon összesen 10 féle alapképzést, 1 mesterképzést (KFK), 9 felsőfokú szakképzést és 7 szakirányú továbbképzést hirdettek meg.143 A diplomás pályakövetés adatai szerint a végzettek többsége nem folytatta tanulmányait, a KF-n szerzett képzettségével igyekezett elhelyezkedni. A KF a felsőoktatási intézmények klaszterezése alapján (Horváth, 2011) a „nagyobb hallgatói létszámú szélesebb képzési profilú” főiskolák közé tartozik. A 2012-as Eduline Felvi-rangsorban a Kecskeméti Főiskola a felsőoktatási intézmények mezőnyében a 44 vizsgált intézmény közül a 36. helyet érte el.144 A KF vezetése a rangsorokkal kapcsolatosan ugyanakkor kritikaként fogalmazza meg, hogy azok nem veszik figyelembe egy-egy intézmény felszereltségét. A KF ebben az országos átlag feletti, sőt egyes területeken kiemelkedő a gépek és laborok műszerezettsége. Az akadémikusok száma pedig sokkal inkább egy egyetemen, nem pedig egy főiskolán számottevő tényező. A rangsoroknál egyébként legtöbbször olyan mutatókat vesznek figyelembe, amelyek az egyetemek számára kedvezőbbek. A főiskola vezetése úgy tartja, hogy a rangsorok általában nem veszik figyelembe, hogy mi az alapképzésnek, és mi a mesterképzésnek a feladata. A 2011-es diplomás pályakövetési adatok szerint a KF-en végzettek elhelyezkedési mutatói a régiós és a képzési területen végzetteknél gyengébbek. A KF-en 2008-ben és 2010-ben végzettek 14,2%-a volt munkanélküli az adatfelvétel időpontjában. A legalacsonyabb munkanélküliség a TFK-n végzettek körében volt mérhető, míg a Kertészeti Kar végzettjeinek a legrosszabb az elhelyezkedési mutatója. Fontos azonban megjegyezni, hogy a DPR adatai inkább csak jelzés értékűek, nem reprezentatívak. A TÁMOP pályázat keretén belül végzett vizsgálatok a Kecskeméti Főiskolán végzettek esetében kedvezőbb képet mutattak. Egy éven belül a hallgatók 95%-a talált munkahelyet. A Kertészeti Főiskolai Karon végzett hallgatók jelentős része családi gazdaságokban dolgozik, ahonnan egyébként többen jöttek is a főiskolára.

A KF végzettjeinek munkanélkülisége karonként, regionális és képzési területi összehasonlításban145

143

IFT adattábla, 2011.

144

http://eduline.hu/rangsor

145

Forrás: DPR illetve KSH adatok alapján.

150


Munkanélküliségi ráta (2011) Intézményben 2008-ban és 2010-ben végzettek Felsőfokú végzettségűek a régióban (KSH) Adott képzési területen végzettek, országos átlag (DPR)

GAMF KFK TFK Teljes 12,5% 20,7% 10,9% 14,2% 7,0% 7,0% 7,0% 7,0% 7,6% 14,0% 8,6%

A KF-en végzettek zömében alkalmazotti munkaerő-piaci státuszban vannak. Az önfoglalkoztatóvá válás és vállalkozás az agrár területen végzettek körében a leggyakoribb, a GAMF-on és a TFK-n nem jellemző.

Egyéb oktatási tevékenység A KF-hez a karokon túl két gyakorló intézmény – egy iskola és egy óvoda – tartozik. Emellett a KF aktívan részt vesz a helyi felnőttképzésben is. Ennek keretében egyrészről nyelvvizsgaközpont és vizsgahely működik, a GAMF és KFK karokon OKJ-s és egyéb felnőttképzési programokat szerveznek, a TFK-n pedagógus továbbképzéseket és kézműves tanfolyamokat indítanak.146 A felnőttképzési programokat a Kecskeméti Főiskola Felnőttképzési Koordináló Központja147 szervezi. 2011-ben összesen 3 315 fő számára indítottak el felnőttképzési programot, amelyből összesen több mint 219 millió forint árbevétele származott a KF-nek (ld. Melléklet). A legtöbb embert érintő és legnagyobb bevételt termelő képzések a nyelvi képzések és továbbképzések (a Daimler-Benz Mercedes-gyára számára szervezett nyelvi átképzés magyarról németre és németről magyarra; nyelvvizsga felkészítő tanfolyamok), valamint a gazdák kötelező továbbképzései (pl. aranykalászos gazda képzés).148

6.1.2 Kutatási tevékenység A Kecskeméti Főiskolán ugyan nincs doktori iskola, mégis jelentős az intézmény kutatási potenciálja. Mindhárom kar technikailag jól felszerelt, laborok és műhelyek állnak rendelkezésre a gyakorlati oktatás és a kutatási tevékenység elősegítésére. A KF 2011-es intézményfejlesztési terve szerint a K+F+I célú megrendelésből származó saját bevétel évről évre nő, 2011-ben meghaladta a 102 millió forintot. A KFK-n elsősorban alkalmazott kutatások folynak, amelyeket később a szakmai tanácsadásban hasznosítanak. Emellett szakmai rendezvényeket szerveznek, továbbá kétévente megrendezésre kerül az Erdei Ferenc Tudományos Konferencia.149 A TFK oktatói hazai és nemzetközi kutatási projektekben vesznek részt a neveléstudományok, a pszichológiai tudományok, a

146

http://felnottkepzes.kefo.hu/

147

http://felnottkepzes.kefo.hu/

148

IFT adattábla alapján.

149

http://kfk.kefo.hu/catview/index/id/99/m/1141

151


nyelvtudományok, az irodalomtudományok, a történelemtudományok, a szociológia és a médiaés kommunikáció tudományok területén.150 A GAMF Karon összesen 55 főállású oktató-kutató dolgozik, akik a kecskeméti ipar szereplőivel (pl.: HILTI Kft., Knorr-Bremse Kft., Phoenix Kft., Daimler AG., stb.) közösen folytatnak kutatási tevékenységet.151 A főiskola összoktatói létszámából 60% rendelkezik tudományos fokozattal. Ahogy a legtöbb vidéki felsőoktatási intézmény esetében, a KF számára is kihívást jelent a minősített oktatók Kecskemétre vonzása, illetve megtartása – különösen a műszaki területen, ahol a piacon elérhető fizetés messze meghaladja a felsőoktatási közalkalmazottak számára nyújtott béreket. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya ugyan nőtt az utóbbi években, azonban az oktatói gárda életkor szerinti összetétele idővel problémát fog jelenteni, így gondoskodni kell az utánpótlásról. A kutatási tevékenység, a jól felszerelt laborok jelentik az egyik eszközt az intézmény kezében, hogy fiatalok számára az oktató/kutató pálya valós elhelyezkedési alternatíva legyen.

6.1.3 Regionális gazdaságban betöltött szerep Az intézmény szerepe a helyi gazdaságban erősnek mondható. A KF-nek stratégiai partnere a kecskeméti önkormányzat és a helyi ipar egyik legnagyobb és dinamikusan fejlődő cége, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.152 A stratégiai partnerség mellett K+F+I jellegű együttműködések keretében153 a KF kapcsolatban áll számos helyi és regionális gazdasági szereplővel, valamint a helyi igényekre szabott gyakorlati továbbképzéseket szervez a cégek munkatársai számára.154 A KF a helyi gazdasági szereplőkkel számos oktatási együttműködést kötött, amellyel színesítik az oktatási tevékenységet. Az egész országban elsőként a KF-en vezették be a német mintára kialakított duális képzést. Az ösztöndíjat elnyerő ipari tanulók a Mercedesszel és a KnorrBremsevel kötött megállapodás keretében 10 hónapig a főiskolán, 5 hónapig pedig az ipari vállalatnál dolgoznak, és ösztöndíjas fizetést kapnak.155 A Kertészeti Főiskolai Kar legfontosabb kapcsolataival a régió agráripari szakemberellátását, kertészeti szaktanácsadását segíti, illetve végzi. Fontosabb kapcsolatai: •

Zöldségtermelési Kutató Intézet

•

Szőlészeti – Borászati Kutató Intézet

•

Az MTA Alföldi Regionális Kutató Központja

150

http://tfk.kefo.hu/content/index/id/1739/m/422

151

http://www.kefo.hu/tiop/celkituzesek; http://kefoportal.kefo.hu/content/index/id/6055

152

http://kefoportal.kefo.hu/content/index/id/4809/m/932

153

A kutatási együttműködések teljes listája elérhető: http://kefoportal.kefo.hu/content/index/id/6055/m/1532

154

http://www.kefo.hu/tiop/celkituzesek; http://kefoportal.kefo.hu/content/index/id/6055

155


152


•

agrár kis- és középvállalatok

•

UNIVER Kft.

A Tanítóképző Főiskolai Kar a város és a kistérség humánműveltségi központja. Főbb kapcsolatai: •

önkormányzati és közigazgatási szervezetek

•

kecskeméti Katona József Színház

•

megyei művelődési központ

A KF-n indított felnőttképzési programok szintén a főiskola lokális beágyazottságát erősítik. A képzési programok kiválasztásakor a KF tekintettel van a helyi munkaerő-piaci igényekre.156 Az intézmény vezetése szerint a legkeresettebb képzések az uniós forrásból fejlesztett hegesztőműhelyhez, robotikaműhelyhez, valamint CNC forgácsoló műhelyhez kötődnek. Ezeket a képzéseket részben a megyei munkaügyi központ, részben vállalkozások rendelik meg, a meghirdetett képzéseken továbbá saját költségen tanulók is vannak. A KF résztulajdonosa az AIPA Társaságnak, amely a régióban végbemenő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális és társadalmi fejlesztéseket koordinálja. A KF vezetésének elmondása szerint az AIPA egy olyan nonprofit társaság, amely célja a dél-alföldi/kecskeméti ipar erősítése. Az AIPA-t azért hozta létre a város, a főiskola és a vállalkozói szervezetek, hogy a Mercedesszel egy felületen keresztül tudjanak tárgyalni, mivel külön-külön a szereplők túl kicsik lettek volna a Mercedes számára. A társaságban így egyszerre koncentráltak a humánfejlesztésekre (KF és TISZK), a logisztika/közlekedés fejlesztésére, vagy a munkások elhelyezésére, dolgozók gyermekeinek iskoláztatására, stb. A KF szempontjából fontos, hogy az AIPA a KF regionális beágyazottságát támogatja, a regionális életben betöltött szerepét erősíti. A társaság a Mercedes mellett a többi ipari szervezettel is egységesen veszi fel a kapcsolatot. A KF lokális integráltságát segíti, hogy résztulajdonosa a KETISZK-nek. A KETISZK a térségi TISZK-eknek megfelelő képzési központ, amely képzéseit a kecskeméti szakközépiskolák szervezik. A KF szakmai segítségnyújtással (esetenként gépek biztosításával) támogatja a szervezetet, pénzügyi befolyása viszont alacsony, ezért a KETISZK-ből származó bevétel sem jelentős. A Kecskeméti Főiskola továbbá öt helyi klaszter – Dél-alföldi Lovas Klaszter, 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter, Hírös Beszállítói Klaszter, az AGK Klaszter, a Kiskun Környezettechnológiai Klaszter – tagja.157 A regionális gazdasági együttműködéseket a fentieken túl két szervezeti egység, a Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ (HOSZK), valamint a Technológiai és Transzfer Iroda (TTI) segíti. A HOSZK a főiskola központi szervezeti egysége, szolgáltatásokat nyújt a főiskola leendő, aktív és

156

2011-2014 IFT

157

2011-2014 IFT

153


végzett hallgatói, oktató és nem oktató munkatársai, valamint a főiskola partnerei, cégek, vállalatok, munkáltatók számára. Szolgáltatásai például a karrier-tanácsadás, állás- és gyakornoki hely közvetítés, évente megrendezett állásbörze, tehetséggondozás, alumni szolgáltatások, tudósház üzemeltetése (rendezvényszervezésre, távmunka lehetőség).158 A TTI elsősorban az ipari kapcsolatokat, a K+F együttműködéseket szervezi. A regionális együttműködéseken túl a hazai felsőoktatási intézmények közül számos egyetemmel és főiskolával van partnerségi kapcsolata a KF-nak. Ez a partnerség közös kutatásokban, közös pályázatokban is megnyilvánul. Így a Kecskeméti Főiskola 2012 nyarán csatlakozott ahhoz a megállapodáshoz, amelyben több járműipari képzést is folytató felsőoktatási intézmény,159 járműipari cég160 és iparkamara161 fejti ki együttműködési szándékát.162

6.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-12 időszakban és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 6.2.1 Fejlesztési stratégia A Kecskeméti Főiskola korábbi, 2007-2010-re szóló Intézményfejlesztési Tervében az oktatásikutatási-szolgáltatási tevékenységek komplex fejlesztését irányozta elő annak érdekében, hogy a KF képzési profilba tartozó tudományokban a hazai és közép-kelet-európai térség vezető főiskolájává váljon. Szükségletfelmérésük alapján feltétlenül indokolt volt az infrastrukturális és technológiai feltételek fejlesztése, bővítése.163 A fő stratégiai irány tehát az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás tárgyi feltételeinek támogatása a gyakorlatorientált képzések erősítése érdekében. Mára nem maradt olyan része a főiskolának, amely ne újult volna meg vagy pályázati pénzből, vagy saját forrásból. A korábbi években a jogelőd karokon nem azonos szinten folyt az infrastruktúra állagmegóvása, fejlesztése, és az intézménynek nem volt PPP-s beruházása sem. A fejlesztési stratégia másik kiemelt területe a GAMF Kar járműmérnöki képzési területének komplex (tananyag, infrastruktúra, eszközök, kutatás) fejlesztése. A járműmérnöki képzés

158

http://szolgaltatas.kefo.hu/content/index/id/6282/m/1640

Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete 159

160 Audi Hungaria Motor Kft., a Continental Hungaria Kft., a General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a Magna Steyr Engineering Center Hungária Kft., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Rába Járműipari Holding Zrt. és a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. 161

Győr-Moson-Sopron, és Bács-Kiskun megye kereskedelmi és iparkamarája.

Az együttműködési megállapodás http://kefoportal.kefo.hu/images/download/jarmuipar/jarmuiparimegallapodas.pdf 162

163

http://www.kefo.hu/tiop/celkituzesek

154

letölthető:


fejlesztése a helyi ipari igények kiszolgálása érdekében valósult meg, ugyanakkor a KF számára jelentett feladatot a képzés és a technikai háttér megszervezése, A fejlesztésekkel folyamatosan törekszenek az intézmény bevételnövelő képességének erősítésére elsősorban a felnőttképzés és szaktanácsadás területén. Jó gyakorlat a Kecskeméti Főiskolán: Saját bevételt termelő fejlesztések A Kecskeméti Főiskolán a felsőoktatási és felsőfokú szakképzési programok mellett jelentős szerepet kapnak a felnőttképzési programok. Az ilyen szakképzéseket nyújtó tanfolyamok akkor tudnak bevételtermelő hatást kifejteni, ha a végzettek elhelyezkedését segítik, és a munkaerő-piaci visszajelzések szerint a képzésre van gazdasági igény. A KF-en megfigyelhető jó gyakorlat, hogy az uniós forrásokból létrejövő fejlesztések az oktatás minőségének és feltételeinek javításán túl gazdaságossági és fenntarthatósági szempontokat is szolgálnak. Már a fejlesztések tervezésénél, a pályázás során megjelenik az üzemeltetés és a gazdasági fenntarthatóság kérdésköre. Egy-egy fejlesztést nemcsak önmagában, hanem a főiskola teljes kínálati palettájában értelmeznek. Így például egy eszközbeszerzés nemcsak az alapszak gyakorlati órájának támogatására szolgál, hanem összekapcsolódik a felnőttképzéssel: a diákok olyan gépeken tanulhatnak, amelyeket a munkájuk során is használni fognak. A KF felnőttképzési bevételeinek alakulását vizsgálva látható, hogy 2010-ről 2011-re közel 100 millió forinttal nőtt a felnőttképzési árbevétel. Az árbevétel növekedés mögött nagyjából felerészt a Mercedes gyár által megrendelt nyelvi képzések állnak, a növekmény másik fele ugyanakkor a GAMF karon szervezett képzésekhez köthető, ezek a képzések pedig az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetőek. 2008 2009 Árbevétel (millió Ft) 65,13 40,46 Beiratkozott létszám (fő) 1 710 2 552 Forrás: IFT adattábla, 2011.

2010 122,41 3 293

2011 219,17 3 315

Fontosabb járulékos tevékenység a gyakorlóiskolák és óvodák fenntartása. Ezen a területen is épületmegújítási terveik vannak, amelyek megvalósítására egyelőre még keresik a forrást.

6.2.2 Uniós források összetétele A 2007-2010-es IFT szellemében az infrastrukturális fejlesztések már az uniós támogatásokat megelőzően, 2007-től elkezdődtek. A fejlesztések anyagi háttere egy saját tulajdonban lévő

155


homokbányai ingatlan értékesítéséből származott. Így például uniós források nélkül valósították meg:164 • • • • • •

az új sportcsarnokot és a TFK sportpályáját; a nagyelőadók fejlesztését; a könyvtárak felújítását; a gyakorló óvoda felújítását; az optikai gerinchálózat fejlesztését és energetikai rekonstrukciót.

A KF uniós forrásokon kívül a Nemzeti Innovációs Hivataltól kaptak kutatási célja támogatást. A KF a legtöbb uniós forrást a felsőoktatást célzó TÁMOP 4 és TIOP 1.3. keretéből kapta. Ezen belül is a TIOP aránya több mint 70%-ot tett ki. Az infrastruktúrafejlesztés keretében elsősorban laborfejlesztést és épületfejlesztést végeztek, valamint KEOP forrásokat fordítottak a rezsiköltségek csökkentésére (fűtésrekonstrukció és napkollektorok). A KF egyik legnagyobb volumenű fejlesztése a Tudósház létrehozása volt, amely egy komplex szolgáltató, tudományos ismeretterjesztő és hallgatói-oktatói centrum. A TÁMOP források a központi szolgáltatások fejlesztését (VIR, DPR, HOSZK, TTI) célozták, továbbá tananyagfejlesztést és tudományos disszeminációt is megvalósítottak. A tananyagfejlesztést Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karával közösen alakították ki. A KF konzorciumi partnerként is részt vett pályázatokban. A Széchenyi István Egyetemmel közösen165 járműipari szakirány német nyelvű tananyagfejlesztésében vett részt, míg a Szegedi Tudományegyetemmel közösen166 technológia transzfer szolgáltatások megszervezésére pályáztak sikerrel.167Ugyanilyen pályázatot teljesített a GAMF Kar a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. A TÁMOP-ban a 4. prioritáson kívül könyvtárfejlesztésre és az ifjúságsegítő felnőttképzésre kaptak forrást, TIOP-ban pedig a gyakorlóiskola számítógépes felszerelését fejlesztették. A TÁMOP 4-es és TIOP 1.3.-as pályázatokhoz ezek nem kapcsolódnak, az intézmény stratégiájához viszont illeszkednek (teljes infrastrukturális megújulás, gyakorlati képzés és bevételt hozó felnőttképzés fejlesztése). KEOP fejlesztésekre sokat pályáztak, végül csak alacsonyabb támogatási arányú (14,5%-os) pályázatokon nyertek fűtésrekonstrukcióra pénzt, valamint a kollégium napkollektorral való felszerelését támogatta 100%-ban KEOP forrás még 2009-ben (ez összhangban van a rezsiköltségek csökkentésére irányuló fejlesztési céllal).

164


165

A KF a támogatás felét, 38,6 millió forintot nyert el a TÁMOP 4.1.2-08/1/A jelű pályázaton.

166

A KF 123,2 millió forint támogatást kapott a TÁMOP 4.2.1-08/1 számú projekt keretében.

167

http://kefoportal.kefo.hu/uj-szechenyi-terv-2

156


A KF pályázatainak összetétele a leszerződött összegek arányában168

Az egy hallgatóra jutó támogatások alapján a KF támogatottsága magasnak tekinthető, több mint 1,1 millió forintnyi fejlesztés jutott egy diákra.

6.2.3 Jövőbeli fejlesztési irányok A jövőbeni fejlesztési irányokat a 2011-2014-es időszakra vonatkozó intézményfejlesztési terv tartalmazza.169 Az IFT oktatási, kutatási, menedzsment és további infrastrukturális fejlesztési igényeket is megfogalmaz. •

Az oktatási fejlesztési célok a képzési szerkezet alakításához kötődnek. A KF a képzések munkaerő-piaci relevanciájának erősítését tűzte ki célul, valamint az idegen nyelvű képzések bővítésére törekszik. Új szakokat csak a mérnökképzés területén indítanának.

•

Az oktatási fejlesztésekhez kapcsolódóan célkitűzés, hogy a lemorzsolódó diákokat át tudják vezetni a felnőttképzési programokba, így amennyiben nem tudja elvégezni egy diák az alapszakot, akkor hasonló területen felnőttképzési végzettséget szerezhessen, az elvégzett tárgyakat pedig beszámítják.

•

A kutatási fejlesztések keretében az eredmények megismertetésének, bemutatásának erősítését, valamint a nemzetközi kutatási kapcsolatok fejlesztését jelölték ki továbblépési iránynak.

•

Az intézményi menedzsment javítása, az irányítás egységesítése a hatékonyabb gazdálkodást segítené elő.

EMIR (2012. augusztus 17.) alapján készített saját ábra. Csak azokat a pályázatokat tartalmazza, amelyekben a KF a főpályázó. 168

169

http://kefoportal.kefo.hu/images/download/egyeb/IFT.pdf

157


•

Az infrastrukturális fejlesztések területén a következő célkitűzéseket fogalmazza meg az IFT: o Koordinált eszközfejlesztés o Egységes karbantartás és üzemeltetés megszervezése o Kollégiumi fejlesztés o Tudósház funkcionális felépítése, üzemeltetés hatékony megszervezése o Járműtechnológiai Tanszék infrastruktúrájának fejlesztése

Az infrastrukturális fejlesztéseket fenntarthatósági monitoring értékeléssel igazolják. A fejlesztések forrásaként további pályázati forrásokat, külső befektetők bevonását és további ingatlanértékesítést helyez kilátásba a KF. •

Különösen a labor-, és tananyagfejlesztésekkor veszik figyelembe az Oktatási Hivatal hiányszakmákra vonatkozó kutatásait, továbbá igyekeznek a helyi gazdasági élet és a város igényeivel összhangba állítani a fejlesztéseiket.

6.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség A KF pályázatait vizsgálva látható, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett a GAMF Kart érintő fejlesztések voltak túlsúlyban. Ez illeszkedik a korábban bemutatott fejlesztési irányokhoz. A KF vezetőségének elmondása szerint pályázatok nélküli nem tudna az intézmény fejleszteni, fejlődni. Az EU-s pénz egy felsőoktatási intézmény számára kiemelten fontos a csökkenő állami finanszírozások miatt, ugyanakkor éppen azokra a célokra (rezsi, bér), amely a legnagyobb pénzügyi forrásokat emészti fel, nem lehet pályázni. Így visszásság van a között, hogy az intézmény több milliárd forintból megújul, miközben nem tudnak a minimálisnál magasabb bért adni, nincs cafeteria és egyre több gondot okoz a napi működés. Az intézmény legfőbb igénye tehát a pályázati források tekintetében az, hogy olcsóbbá tegye a működést és javítsa a saját bevételt termelő képességét (felnőttképzés, egyéb szakképzések eladhatóságát, infrastruktúra bérbeadásának lehetőségét). Ezzel összhangban nagy szerepe van a hallgatói szolgáltatások erősítésének, a hallgató ügyfélként, nem pedig „szükséges rosszként” való fogadásának, mivel továbbra is a hallgató után járó normatívák jelentik az intézmény legnagyobb bevételeit, ezért az ő vonzásuk kiemelten fontos a KF számára. Az uniós támogatásokat megelőzően a szakképzési hozzájárulásokból igyekeztek fejlesztéseket végrehajtani, ezek azonban nem voltak akkora volumenűek, hogy egy nagyobb beruházáshoz elegendőek legyenek, így a különböző karok között elaprózódó kisebb fejlesztések valósultak csak meg.

158


6.3.1 Fejlesztési források által támogatott területek Alapvetően a pályázási stratégia idomul az intézményi stratégiához, nem pedig fordítva: azokra a kiírásokra adtak be pályázatot, amely fejlesztésekre valós igény volt. A pályázatokat igyekeznek minél jobban megalapozni, ezt igazolja, hogy az indikátorok tekintetében a KF jól teljesít: a pályázatokban vállalt mutatókat a legtöbb esetben túlteljesítették.170 Támogatás hiányában számos fejlesztés ugyanakkor elmaradt volna, így valószínűleg nem lett volna tananyagfejlesztés, nem jött volna létre a Tudósház és a részben hozzá kapcsolódó disszemináció sem. Illetve biztosan nem valósult volna meg a táncterem vagy a csillagvizsgáló – annak ellenére, hogy ez a két fejlesztés az intézmény (és nemcsak a megvalósításnak helyet adó TFK) „kedvencei” közé tartozik, büszkék rá, és a város lakói is használják azokat (közelebb viszik a főiskolát a város életéhez, segítik a disszeminációt, alternatív pedagógiai programokat szerveznek, például néptáncot; a kutatók éjszakáján használják, stb.). Más fejlesztések az uniós támogatások nélküli is megvalósultak volna. Így az infrastruktúra fejlesztések és a GAMF kar fejlesztéseire elengedhetetlenül szükség volt, viszont kérdéses, hogy milyen időtávon tudtak volna saját forrást előteremteni rá. Utóbbi esetében a gyors fejlesztések azért is prioritást jelentettek, mert a járműipari szakember-képzés kialakításának és technikai feltételeinek időbeni csúszásával a Mercedes gyár képzési igényeit nem tudták volna kielégíteni, így a KF és a Daimler közötti együttműködést is veszélyeztette volna. Voltak továbbá olyan fejlesztések, amelyek korábban megkezdett tevékenységet céloztak: így a TTI és a HOSZK elődjei már működtek a TÁMOP források elnyerését megelőzően is, a pályázati támogatás viszont erősítette, szervezettebbé tette működésüket.

6.3.2 Fejlesztési források által nem támogatott területek Igény lett volna további támogatásokra az oktatók és a hallgatók nyelvi képzése területén. Az oktatók nyelvi képzésére pályáztak ugyan a 4.1.2/C-ben, de nem nyertek támogatást, mivel Ausztriában, anyanyelvi területen akarták németre oktatni a tanáraikat. Ennek oka az volt, hogy az oktatókat nehezebb rávenni a tanórai keretekben való oktatásra, az utazással egybekötött képzésre viszont fogékonyabbak, és a nyelvtanulás is hatékonyabb lenne. A német nyelvtudás azért kiemelten fontos a KF-en, mert a GAMF kar diákjait felvevő cégek szinte mindegyike német nyelvterületről (Ausztria, Németország, Svájc) érkezik, az oktatók azokban nem tudnak németül, így nem tudnak idegen nyelvű szakmai órákat tanítani. A hallgatók fejlesztését és támogatását a hallgatói szolgáltatás-fejlesztés pályázatába ugyan részben beépítették (mentorálást, képességfelméréseket és ehhez kapcsolódó felzárkóztató tutorálást szerveztek a TÁMOP 4.1.1 keretében), azonban további felkészítő képzések lennének szükségesek annak érdekében, hogy csökkenjen a lemorzsolódó hallgatók aránya a műszaki képzési területen.

170

Az indikátorok előrehaladását mutató EMIR adatbázis alapján.

159


A KFK és TFK esetében problémát jelent, hogy kutatásra nem tudtak támogatást szerezni, miközben az MTMI területek erőteljes támogatása nyomán a GAMF karon jelentősen erősödött a kutatási potenciál. A KFK területén továbbá külön gondot okoz a tangazdaság fenntartása, fejlesztése. Erre egyáltalán nem volt támogatás, pedig a tangazdaság állapota jelentősen leromlott, az eszközök, a géppark pedig elavultak. A fentieken túl a nemzetközi kapcsolatépítésre kellene még forrás. Külföldi felsőoktatási intézmények tananyagait így könnyebben tudnák tanulmányozni/átvenni, továbbá a hallgatócsere program is javulhatna.171

6.3.3 Pályázati sikeresség A KF az egyik legsikeresebb pályázók egyike, az igényelt források 77%-át kapta meg az intézmény.172 Jelenleg is folyamatosan pályáznak, 2012 őszén újabb támogatást nyertek el – ezt már nem tartalmazta az EMIR-adatszűrésünk. A pályázati sikeresség és a viszonylag magas egy hallgatóra jutó támogatások ellenére az oktatói gárdának csak egy része vesz részt a pályázatok megvalósításában, ezért ez és a csökkenő állami támogatások miatti létszámcsökkentési kényszer humánkapacitási korlátokat is felvet a pályázással kapcsolatban. Így pályázatok tervezésekor, írásakor figyelemmel vannak arra, hogy annyi és olyan típusú pályázatot vállaljanak, amelyet később meg is tudnak valósítani. A KF jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre. Ezek kihasználtsága és fenntarthatósága az intézményvezetés szerint megvalósítható. A labor és eszközbeszerzések tekintetében maximális a kihasználtság, a Tudósház esetében ugyan szükséges még a kapacitások kihasználtságának növelése, az épület funkciókkal való jobb megtöltése, ugyanakkor az intézmény egy év után már kitermelte a saját rezsiköltségét, így ez a fejlesztés is fenntarthatónak tekinthető.

6.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére A KF számára fontos, hogy mindhárom kart fejlessze az intézmény integrációjának megtartása és erősítése érdekében – függetlenül attól, hogy az MTMI képzési területek kiemelten támogatottak vagy sem. A pályázati kiírások ugyan orientálják a forráselosztást (a műszaki karra viszonylag könnyű forrást szerezni), de igyekeznek úgy írni a pályázatokat, hogy lehetőleg mindhárom kart fejlesszék.

171

Erre a célra pályáztak is (4.1.1/C), bíznak a sikeres elbírálásban.

172

A pályázati sikerességet bővebben lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

160


Az önrész tekintetében lehetnek problémák a jövőben. Eddig nem volt olyan eset, hogy az önrész hiánya miatt nem tudtak beadni egy pályázatot, a szűkülő állami támogatások miatt azonban várhatóan a KF-nek mérlegelni kell, hogy mit akar fejleszteni. A 100%-os pályázatok ezért (is) a legvonzóbbak. A KF-n képzési, kutatási és innovációs, infrastrukturális és központi fejlesztések is megvalósultak. A következőkben ezen támogatások az intézmény működésére gyakorolt hatásait vizsgáljuk.

6.4.1 Képzési célú fejlesztések Tananyagfejlesztésre mindhárom szakon pályáztak, a GAMF-on és a TFK-n (amely konzorciumban részt vett a 4.1.2.B pedagógusképzést célzó pályázat angol nyelvképzés fejlesztésében) kaptak ilyen célra forrást. A képzési célú fejlesztések segítették a képzési szerkezet bővülését a GAMF karon. A járműipari képzés kifejezetten a Mercedes igényeihez lett igazítva. Az új szakhoz pályázati forrásból teremtették meg az infrastruktúrát és a tananyagot is. A hiányszakmákról szóló felmérések eredményeit, munkaerő-piaci, valamint az ipari kapcsolatoktól (együttműködési megállapodások keretében) érkező visszajelzéseket figyelembe veszik a fejlesztendő területek – mind a képzési területek, mind a gyakorlati órák során alkalmazott eszközök – tekintetében. Törekszenek az iparban alkalmazott technikák oktatására és beszerzésére. A DPR felmérések ezzel szemben az elégedettségmérést segítik. A DPR-hez úgy kapcsolódnak, hogy elvárás az oktatók felé, hogy ne csak az oktatásra, hanem a tehetséggondozásra, a fiatalok elhelyezkedésének támogatására is figyeljenek, a legjobb diákokat pedig ösztönözzék a továbbtanulásra. A képzési célú fejlesztések ellenére a Bologna-rendszerben bevezetett 3+2-es képzéssel a főiskolák helyzete romlott. A 3 éves képzésben egységes tananyag lenne szükséges, de egy főiskola a gyakorlat köré szervezi oktatását, míg egy egyetem az elméletet teszi előtérbe, és az ennek való megfelelést várják el a főiskoláktól is (pl. a minősített oktatók számával). Ez utóbbi nehezíti az akkreditációs feltételeknek való megfelelést is. Műszaki területen a hallgatói létszámkeretek növelése miatt csökkentek a ponthatárok: nincs jelentős különbség egy egyetem és egy főiskola ponthatárai között, így kevesebb diák jut a főiskolákra (azok a diákok, akiknek ez lenne való, azok sem a főiskolát választják elsőként). A GAMF Kar végzetteit nagy arányban foglalkoztató helyi szereplő szerint a kilépő hallgatók teljesítménye javult – különösen a gyakornokok teljesítményén látják ezt. Problémaként a gyenge nyelvtudást említették a KF-es pályakezdőknél.

161


6.4.2 Kutatási és fejlesztési célú fejlesztések Innovációs járulék K+F célú elköltési lehetőségének megszüntetése a KF-et is rosszul érintette. Sem a helyi vállalkozásoknak nincs pénze kutatni, sem a KF nem kap megrendelést ilyen célból. Kutatások így pályázati forrásból valósulhatnak meg. Kutatások első sorban a GAMF karon vannak, a TFK és KFK pályázati lehetőségei teljesen eltérőek és jelentősen kisebbek. GAMF Karon belül egyes szakterületeken konzorciumi partnerként társulnak más egyetem kutatópályázataihoz. Ennek oka, hogy a legtöbb járműipari szakterületnek megvan a magyarországi „fellegvára”, a többi járműiparban aktív FOI-ban csak a minimálisan szükséges szinten foglalkoznak vele. Ennek kialakulása értelemszerűen a lokálisan rátelepülő ipar függvénye. A kutatási pályázatok elsősorban akkor lehetnek hasznosak, ha van konkrét felhasználhatóságuk, „piacosíthatók”. Jó irány lehet, ha a cég a főpályázó, az egyetem pedig társpályázó – ahogy a GOP-pályázatokban. A felsőoktatási intézményeknek ugyanakkor az ipari szereplőkkel való közös kutatáshoz először bizonyítaniuk kell, hogy van hozzáadott értékük egy kutatásban. A kutatási kapcsolatok kialakulása akár 5-10 évig is eltarthat, a KF-nek jelenleg csak a gyártás szintjén van gyakorlati együttműködése a Daimlerrel (vagyis nem innovatív kutatás, hanem a gyártás során történő minimális fejlesztések, javítások területén). A Knorr-Bremsével ugyanakkor már előrébb járnak a kapcsolatok. A Knorr-Bremsevel a Jedlik Ányos program keretében pályázott közösen kutatás-fejlesztésre a Kecskeméti Főiskola. A program hosszabb távú hozadéka volt, hogy megalapozta a KF és a Knorr-Bremse együttműködéseit: kialakult egy kapcsolatrendszer az oktatók és a cég munkatársai között, amely eredményeképp további közös projektekben dolgoznak. Így például jelenleg is elbírálás alatt van egy közös kutatási pályázatuk, valamint folyamatosan ad megbízásokat a Knorr-Bremse olyan esetekben, amikor házon belül nem megvalósítható egy kutatásuk, de a KF-nél rendelkezésre áll a szükséges műszer és szakértelem. A helyi ipari szereplőkkel való együttműködést támogatják a technológiatranszfer irodák megszervezésére irányuló pályázatok. Már 1993-ban, FEFA (Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap) forrásból alapítottak techtranszfer központot a GAMF-on. Cél a tudományos eredmények terjesztése és az ehhez szolgáló adminisztratív háttér megteremtése volt. Az ötlet egy svájci társfőiskolától származott. Az ipari környezet Kecskeméten a rendszerváltás előtt is erős volt, a 90-es évek végére pedig egyre nőtt az ipar jelentősége, ezért szükség volt egy szervezetre, amely segített koordinálni az együttműködéseket. A mostani uniós pályázat a professzionális működés elérését támogatta. Mindennapos igény van a szervezetre, folyamatosak a megkeresések az ipar szereplőitől. A TTI-nek is jelentős szerepe van abban, hogy a Kecskeméti Főiskola K+F forgalma az utóbbi két év alatt megháromszorozódott, és 2011-ben meghaladta a 102 millió forintot a K+F célú megrendelés. A TTI ugyanakkor inkább az együttműködések intézményesítését szolgálja, azok kialakulása első sorban személyes szakmai kapcsolatokból, korábbi közös munkák pozitív tapasztalataiból származnak.

162


A KF-n két tudásközpont működik a K+F támogatására: 173 •

A Kecskeméti Főiskola Járműipari Tudásközpontja 2010. október 1-én alakult meg annak érdekében, hogy kiszolgálja az autóipari gyártó- és beszállító vállalkozások innováció és K+F igényeit, valamint bekapcsolja az intézmény és az iparvállalatok közötti együttműködésébe a főiskolán felépülő járműipari oktatási és K+F infrastruktúrát.

•

A Környezetbarát Technológiák Tudásközpont célja, hogy segítő, kutató és stratégiaalkotó szerepet töltsön be a 2011 szeptemberében induló autóipari mérnökképzéshez, valamint a régió gazdasági fejlesztésében élen járó AIPA Kft-hez kapcsolódva.

A két tudásközpont irányítja a megrendeléseket a technológiatranszfer központ felé. Kiemelt szerepe van a szervezetben dolgozó személyeknek. Az ipari kapcsolatok fő területei: • duális képzés megszervezése (ez kiemelten fontos területnek tekinthető az együttműködés keretében, annak ellenére, hogy nem a felsőoktatási tevékenységhez, hanem a szakképzéshez, felnőttképzéshez kapcsolódik; a duális képzéssel erősödnek az egyéb kapcsolatok, akár közös kutatási projektek is fakadhatnak belőle); • járműmérnöki képzés és akkreditáció; • közös cselekvési terv, fejlődési irányok kijelölése; • erőforrások közös kezelése (laborok és eszközök megosztása). A kutatási pályázatoknak van szerepük a kutatók Kecskemétre csábításában. Az elsődleges ok viszont a felsőoktatási oktatóvá válásban nem ez a fiataloknál, hanem az ipari kapcsolatok és a szakmai tudás egyszerre való kamatoztatásából származó megrendelések. Kecskemét ipari jelentősége ellenére nehéz fiatalokat idehozni: problémát jelent, hogy a KF nem tud versenyképes fizetést nyújtani. A KF-nek a nehézségek ellenére vannak főállású kutatói, és támogatja a kutatói pályát a pályázás. A KF-en nincs doktori iskola, ezért azokat a hallgatókat, akik PhD képzést akarják folytatni, ösztöndíjjal támogatják abban az esetben, ha a főiskolán maradnak kutatni.

6.4.3 Infrastrukturális fejlesztések Az intézmény infrastruktúrája sokáig nem fejlődött, a 2000-es évektől kezdve történt több nagyobb rekonstrukció, de stratégiai terület maradt az infrastruktúra megújítása. Jelenleg nincs olyan területe az intézménykomplexumnak, ami ne újult volna meg. A laboreszközök nemzetközi viszonylatban is modernnek számítanak. Egyéb fejlesztéseket (mint pl. a Tudósház távmunka szobáját, ami mára cégek telephelyeként működik) nemzetközi tapasztalatokra, nemzetközi tanulmányutakra építve hoztak létre.

173


163


A laborok fejlettségét és az azok használatában való szakértelmet bizonyítja, hogy az ipari partnerek számára valós alternatíva, hogy egy kutatást a KF-től rendeljenek meg, ha nem áll rendelkezésre számukra a megfelelő eszköz. A hallgatói létszám csökkenése elsősorban az agrárterületet érinti – itt nem voltak olyan fejlesztések, amelyek a hallgatói létszámtól jelentősen függtek volna. A TFK esetében hiába csökken az államilag támogatott létszámkeret, az összes hallgatói létszám nem változott lényegesen.

6.4.4 Központi szolgáltatások fejlesztése A központi szolgáltatásokra az intézmény nem tudott volna forrást allokálni pályázati pénz híján, miközben a FOI-k jogszabályi kötelezettsége a DPR rendszer vagy a VIR adatok feltöltése. A központi fejlesztések (és az egyéb, több kart érintő fejlesztések) segítették továbbá az intézményi integrációt is. További támogatások lennének ugyanakkor szükségesek ezen a téren, mivel az állam megköveteli az adatszolgáltatási körbe eső sorok bővítését – ennek megvalósítására a meglévő szoftvereket módosítani kellene, aminek a költségeit egyelőre nem látszik, hogy miből tudják majd fedezni. A főiskola a pályázat segítésével jelentősen bővítette, fejlesztette a hallgatói szolgáltatások körét, így a hallgató ügyfélként való kezelésének szemlélete erősödött. A HOSZK a korábbi karokon működő karrier irodákat váltotta fel (amelyek szintén pályázati – ROP – pénzből jöttek létre korábban). A pályázat elősegítette az új szervezeti megoldás kialakítását és a szolgáltatások bővítését, a három karon működő szervezet egységesítésével szinergiák váltak elérhetővé. A hallgatói szolgáltatások továbbá részben értékesíthetők: a karrier expo nyereséges, a mentorálás, a tutorálás, a képességfelmérés pedig a hallgatói elégedettségét növelik – amely új hallgatókhoz vezethet. A munkaerő-piaci kapcsolatok feltérképezése nemcsak a hallgatói elhelyezkedését segíti, hanem az intézmény szolgáltatásainak értékesítését is támogatja (pl. techtranszfer irodát támogatja, KFK-n működő tanácsadást promótálja).


megszervezése

és

ennek

6.5.1 A pályázás szervezeti keretei A pályázás állandó szervezeti keretét a Pályázati Iroda és a Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság munkatársai adják. A 2010-ben létrejött Pályázati Iroda célja, hogy pályázati adatbázisával a főiskola pályázati munkáját segítse. A Pályázati Iroda a pályázatok technikai és pénzügyi előkészítését, a nyertes pályázatok szerződéseinek szakmai és tartalmi összeállítását, a szerződéskötés előkészítését, a 164


pénzügyi és szakmai elszámolásokat és beszámolókat, a projektek nyilvántartását és a projekt zárását támogatja.174 Az iroda a pályázatok felderítésében, a pályázatírás és adminisztráció megszervezésében is vállal szerepet. A nyertes pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációval viszont nemcsak a pályázati irodán, hanem a GAMF karon is foglalkoznak (hiszen itt van a legtöbb pályázat). A Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság feladata a pályázatokkal kapcsolatban a pályázatok nyilvántartása, elszámolása, költségvetés készítése. A főigazgatóság bonyolítja és közreműködőkkel bonyolíttatja továbbá a közbeszerzéseket, a beruházási és felújítási programokat, valamint felel az üzemeltetési feladatok koordinálásáért.175 A pályázatok pénzügyi vezetése jellemzően a gazdasági igazgatóhelyetteshez kötődik. A KF-n egyszerre vannak alulról jövő és központi pályázati kezdeményezések. A Projekt Iroda vagy a gazdasági vezető informálja a vezetőséget és a karokat a főiskola által pályázható konstrukciókról. Ezután vagy születik központi döntés, hogy induljon az intézmény, vagy a karok maguk fogalmazzák meg kapcsolódó fejlesztési igényeiket. A pályázatokat a KF eddig maga írta, a közbeszerzésekkel kapcsolatos részekben vettek igénybe tanácsadást. A pályázatírást minden esetben közös egyeztetések előzik meg, ahol a pénzügyi és szakmai kérdéseket megtárgyalják. A beadandó pályázati anyagot a szenátus elé terjesztik, és a szenátus dönt a beadásról. A pályázati sikeresség okát egyrészről a jól kidolgozott pályázatokban látják. Az elvük, hogy egy nem kidolgozott anyagot utólag „kitalálni” nem lehet. Másrészről kiemelt szerepe van annak, hogy csak olyan célra adnak be pályázatot, amire az intézménynek valóban szüksége van. A KF pályázataira jellemző, hogy azok valósítják meg, akik írták, vagyis akik kitalálták, hogy mire, milyen formában lenne szükség.

6.5.2 Projektmenedzsment megszervezése Minden projektre önálló projektmenedzsment szervezet áll fel. A projektmenedzser rektori megbízással rendelkezik. A projektek összehangolására, a tapasztalatok megosztására változó összetétellel működik egy projektirányítási tanács, amelynek a folyamatban lévő pályázatok projektmenedzserei, a pénzügyi vezetők és a gazdasági igazgatóhelyettes a tagjai.. A rektort a gazdasági igazgatóhelyettes rendszeresen tájékoztatja a projektek előrehaladásáról. A projektmenedzsment esetében visszatérő probléma a projekt és szervezeti státuszok ütközése. A projektmenedzser nem lehet vezető, így viszont jellemző, hogy egy a főiskolai hierarchiában alacsonyabban álló dolgozónak kell a saját dékánját, tanszékvezetőjét motiválni a vállalt feladat határidőre való teljesítésében.

174

http://kefoportal.kefo.hu/content/index/id/849/

175


165


A pályázatok szakmai vezetését jellemzően az végzi, akinek a szakterületén a fejlesztés folyik. A szakmai vezetők személye nagyban befolyásolja a teljesítést. A projektmenedzser és a szakmai vezető mellett a KF-n kiemelt szerepe van a gazdasági főigazgató-helyettesnek a pályázatokban. A gazdasági vezető minden pályázatra rálát, függetlenül attól, hogy egy pályázatban pénzügyi vezető, vagy sem. A projektszemlélet beépülése és elfogadása folyamatos volt. Tanultak a korábbi időszak (PHARE, HEFOP) pályázatok tapasztalataiból. A projektszemlélet elfogadása ugyanakkor korfüggő is: az idősebb (jellemzően 50 év feletti) oktatók számára nehezebb ezt a gondolkodásmódot elsajátítani – ez tovább erősítette a státuszproblémákat, hiszen az idősebbek jellemzően magasabban állnak a ranglétrán. A megvalósításban való részvételt a magasabb elérhető fizetés ösztönzi (ez alól kivétel a projektasszisztens, akit éppen a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézésre alkalmaztak pályázati forrásból). Ez a magasabb bér ugyanakkor nemcsak a pályázathoz kapcsolódó többletfeladattal jár, hanem a fenntartási időszakra vonatkozó vállalásokat is megköveteli. Az intézmény alkalmazottainak pénzügyi ösztönzése egyrészről azért különösen fontos, mivel a pályázatokhoz kapcsolódó pluszfeladatok elvégzésére e nélkül nem tudnák bevonni a megfelelő létszámban a kollegákat – az egyszerre futó pályázatok már jelenleg is leterhelik a projektmenedzsmentben résztvevőket. Másrészről a felsőoktatásban résztvevők számára a megélhetés, az oktatás mellett elérhető többletjövedelem egy formáját is jelentik a pályázatok. Egy felsőoktatási oktató jellemzően nem tud csak a felsőoktatásban kapott közalkalmazotti fizetéséből megélni, családot fenntartani. Így például ipari kapcsolatai vannak, korrepetál, saját vállalkozásában dolgozik, kutat stb. Ahhoz, hogy rávegye az intézmény, hogy pályázati pénzből kutasson, ahhoz kompenzálni kell azt, hogy az egyéb munkáiból az elfoglaltsága miatt nem tud pénzt keresni.

6.6 Projektek megvalósítása során felmerülő problémák A projektek megvalósításának problémáit a KF-n nem nehézségként, hanem megoldandó feladatként értékelik. A legtöbb projektnél jelentkező általános probléma, hogy a projektek jellemzően már a pályázat elbírálásának és a szerződéskötésnek a csúszása miatt késéssel indulnak. Ezt a minél alaposabb előzetes tervezéssel, a szerződéskötést megelőző előkészítő munkával próbálják enyhíteni. A pályázatokban résztvevő projektmenedzserek szerint a különböző pályázati típusokhoz eltérő típusú, de jellemző nehézségek kapcsolódnak. Így a megvalósítást hátráltatja: • az infrastruktúrafejlesztésnél az építéshez kapcsolódó csúszások – építkezési vállalkozó miatti, valamint a közbeszerzések és azok megtámadhatósága miatti problémák; • a tananyagfejlesztésnél – nagyobb volumen felett biztos lesz olyan, aki kiesik valami okból (betegség, kilépés stb.), ilyenkor a helyettesítés, vagy akár új téma felkutatása lehet szükséges. Szerencsére ebben viszonylag rugalmas az ESZA, a változást tudják menedzselni.

166


• a központi szolgáltatásoknál az adattisztítás, a VIR-nél a központilag megvalósuló fejlesztések elcsúszása jelentett problémát. A közbeszerzés a KF-n is problémát jelentett – különösen a nagy TIOP támogatások miatt. A fő probléma nem az adminisztrációs kötelezettségekből, vagy a szabályozási környezet és annak változásából fakadt, hanem abból, hogy megtámadhatják mondvacsinált okokkal a pályázatokat. Ebből adódóan előfordult, hogy a Közbeszerzési Döntő Bizottságnál kellett igazolni, hogy az adott közbeszerzésnél helyesen jártak el.

6.6.1 Pénzügyi nehézségek Likviditási probléma a TIOP 2010-es pályázatánál volt. Ennek oka, hogy nem volt előlegigénylési lehetőség, arra hivatkozva, hogy a szállítói számlák utófinanszírozásúak. A beruházások mellett azonban voltak bér jellegű kifizetések és az áfa-tartalmat is meg kellett előlegeznie az intézménynek, ezek felhalmozódása miatt pedig már likviditási problémái lettek. A 2007-es TIOP-nál csak azért nem volt gond, mert az önrész és a likviditási gondok is kezelhetőek voltak a megelőző épületértékesítés nyomán, illetve ebben a pályázatban még volt előleg. TÁMOP projekteknél nem jelentkezett likviditási probléma – ezekre előleg volt igényelhető, ráadásul kisebb összegűek, amit az intézmény jobban tud menedzselni, továbbá a támogatási arány is magas. A likviditási nehézségeket fokozták, hogy az utófinanszírozás is több esetben csúszott. Különösen problémás, amikor a KF csak konzorciumi partner, a javítandó hiba pedig nem nála, hanem a főpályázónál jelentkezik, így nincs is ráhatása a KF-nek a kifizetések felgyorsítására. A likviditási problémák ideiglenesen pályázatellenes hangulatot is kiváltottak az intézményben. Az önrészes pályázatok így az utófinanszírozással, különösen pedig a csúszó utófinanszírozással jelentenek problémát a KF számára. Minden önrészes pályázatot háromszor meg kell gondolni, hogy van-e rá forrás.

6.6.2 Állami szabályozásból fakadó nehézségek A csökkenő keretszámok és államilag támogatott helyek száma miatt a KF is egyre nehezebb anyagi helyzetben van. A legnagyobb problémát a kiszámíthatatlanság okozza: nem tudni, hogy mennyi hallgatót vehet fel állami támogatással az intézmény, mi alapján kapják majd a forrásokat (pl. IFT, hallgatói létszám, oktatott szakok). Ez megnehezíti a következő év(ek) pénzügyi és fejlesztési tervezését. Ezzel együtt a kisebb intézmények esetében folyamatos a bizonytalanság, hogy mit vár el a jogalkotó: ezen intézmények integrációját, a kisebb FOI-k nagyobb egyetemek alá való betagozódását, szakosodásra való törekvést vagy az önállóság megtartását. A felsőoktatási szabályok a főiskoláktól azt várják el, hogy kvázi „kisegyetemek” legyenek, ne pedig valódi főiskolák. Az oktatók azonban a főiskolai képzésre jellemző gyakorlatorientált 167


képzés mellett nem tudják az akkreditációhoz, vagy a pályázatokhoz gyakran elvárt szintre továbbképezni magukat. Érdemes lenne megtartani a főiskolák gyakorlati jellegét, támogatható lenne, hogy különböző elvárások és akár pályázattípusok legyenek a nagyobb, elméleti képzést nyújtó tudományegyetemeknek és a gyakorlati képzést előtérbe helyező főiskoláknak. Más elvárások, másféle támogatások lehetnek szükségesek a két intézménytípusnál.

6.6.3 Visszajelzések a fejlesztéspolitika számára A pályázatok kiírásával kapcsolatos visszajelzés, hogy bizonyos konstrukciók esetében előre látható, milyen konstrukció, nagyjából milyen feltételekkel lesz kiírva, mások esetén viszont nincs ilyen előzetes információja a KF-nek, ezért a rendelkezésre álló idő (esetenként kb. 5 hét) nagyon szűkösen elegendő csak egy jól kidolgozott pályázati anyaghoz. A tájékoztatással kapcsolatos kritika továbbá, hogy az NFÜ/ÚSZT/ESZA honlapok nem kellően összehangoltak, ezért sokszor nehéz az információszerzés, nem találják meg a friss útmutatókat, a megjelenő kiírásokat. A NFÜ-vel kapcsolatos visszajelzés az elbírálási döntések elhúzódásának problémája. Több esetben is volt, hogy a támogató döntés a projekt tervezett kezdete után született csak meg, így felelősen nem tudtak belekezdeni a projektbe, viszont pozitív elbírálás esetén azonnali csúszással indultak. Az értékelés–elbírálás–leszerződés folyamatának csúszása a KEOP pályázatoknál speciális problémát is felvetett: a TIOP 1.3.1-10/1-hez kapcsolódóan KEOP forrásból kívántak napkollektorokat telepíteni a GAMF Karon, a pályázati elbírálás elhúzódása viszont már nem tudtak arra várni, hogy milyen tetőszerkezetet (napkollektorokkal kompatibilis, de drágább, vagy egyszerűbb szerkezetű tetőt) tegyenek az épületre. Így ha végül elnyernék a pályázatot (amelynek az interjú időpontjában még nem volt meg az eredménye), akkor sem tudják már megvalósítani, pedig kifejezetten úgy pályáztak, hogy ha az elbírálás rendes időben történik, akkor még időben meg tudják kezdeni a KEOP fejlesztést. Az ESZA-val való kapcsolattartásban az ügyintéző személyének nagy a jelentősége. Így például gyorsíthatja a folyamatot, ha az ügyintézőnek a szerződésmódosítás vagy változáskövetés anyagait előzetes véleményezésre megküldheti az intézmény, így nem kell két kört futni, ha nem megfelelő pl. az alátámasztottsága ezeknek a papíroknak. A kapcsolattartás problémája továbbá, hogy ügyintéző nem minden pályázat esetében ugyanaz, ezért van olyan eset, hogy – a szabályok keretein belül – a különböző ügyintézőknek más-más elvárása van a beküldendő anyagokkal kapcsolatban. A tananyagfejlesztésre vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos kritika, hogy szakmai ellenőrzés nélkül fogadják be azokat. Amennyiben erősebb minőségi kontrollt alkalmaznának, az a felsőoktatás egészére nézve javíthatná a képzés minőségét. Ilyen szakmailag megalapozott tartalmak fejlesztésére folyamatosan van igény – különösen a (technológiai váltás előtt álló) autóipar területén. Az MTMI területnek a többi képzési területtel szembeni kiemeltsége jelentős. Ez egyelőre nem jelent intézményen belüli konfliktust, de várható, hogy meg fog jelenni problémaként. Az MTMI felsőfokú képzési terület erősebb támogatása ezzel együtt továbbra is fontos, hiszen a 168


gépjárműipar az ország egyik kitörési pontja, viszont az alacsonyabb szintű oktatás (középiskola) támogatására (különösen természettudományi területen) több forrást kellene fordítani, mivel a beérkező hallgatók képzettsége nem alkalmas rá, hogy felsőfokú tanulmányokat építsenek rá, így az első egy-két évben az alapismeretek pótlása folyik – párhuzamosan a ráépülő tananyagokkal.

6.7 A támogatott fejlesztések eredményessége A KF teljességgel megújult az utóbbi évek során. Saját forrásból mintegy 2 milliárd forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre, majd uniós támogatás segítségével további 6 milliárd forintot költhettek el az oktatás feltételeinek javítására, a hallgatói szolgáltatások bővítésére.176 A KF így jelentős lépéseket tett a stratégiai céljainak elérése érdekében: fejlődött és bővült az infrastruktúra, , erősödött a műszaki képzési terület, javult az intézmény lokális beágyazottsága. A fejlesztési források legfontosabb hosszú távú hozadéka az intézmény vezetősége szerint: • • • •

teljes infrastrukturális megújulás, egymásra épülő komplex fejlesztések; hallgatói szolgáltatások fejlesztése, szolgáltató felsőoktatás attitűd erősödése; saját forrásokat termelő beruházások (laborfejlesztés – felnőttképzés és szakmai tanácsadás, tudósház – bérlés); Tudósházzal létrejövő új városközpont, ami a főiskola jövőjét alapozza meg. Elősegíti a kapcsolattartást a régió gazdaságával, más egyetemekkel és a közigazgatással.

A projektek közül kiemelten sikeresnek tartják a hallgatói szolgáltatások fejlesztését. A TÁMOP 4.1.1/08 projekt esetében minden feltétel adott volt a jó pályázathoz: a fejlesztési igény az egész intézmény számára fontos volt, rendelkezésre állt egy olyan csapat, aki ezt meg tudta valósítani, bírt már tapasztalattal a pályázásban, a megvalósítás és a pénzügyi teljesítésben egyaránt. A GAMF karon megvalósuló komplex fejlesztés is sikerprojekt-sorozatnak tekinthető. A kari fejlesztéseket előre jól megtervezték, az igény jelen volt, ezt kellett pályázati nyelvre átfordítani. A jó képzéshez mindent meg tudtak valósítani: ingatlan, eszköz, tananyag. Azok a pályázati konstrukciók, amelyekre szüksége volt az intézménynek, egymásra épülve, összehangolva kiírásra is kerültek. Olyan projekt nincs, amibe ne fogna még egyszer bele a KF. A szakmai indikátorokra egyik projekt kapcsán sem érkezett panasz. A horizontális célok (esélyegyenlőség és környezeti terhelés) esetében voltak kritikák (pl. egy tananyagfejlesztésnél nehezen értelmezhető a környezetvédelmi szempont). Sok esetben nem értették ennek relevanciáját. A hallgatói szolgáltatásfejlesztésnél viszont a megkövetelt indikátorok átemelődtek a normál működés részévé: minden hónapban jelentést készítenek arról, hogy mennyiben veszik igénybe a hallgatói szolgáltatásokat.

176

http://gamf.kefo.hu/images/kepzesek/felveteli2012-13.pdf

169


6.8 A fejlesztések fenntarthatósága A fenntarthatósággal kapcsolatos egyik probléma, hogy a fenntartás fogalma nem minden esetben egyértelmű. Infrastrukturális beruházás esetén az üzemeltetést értik alatta, szolgáltatásoknál – például rendezvényszervezésnél, tananyagfejlesztésnél – ez már nem ilyen jól megfogható. Kérdéses, hogyan lehet rendezvényt fenntartani ugyanolyan színvonalon pályázati forrás nélkül, mint amilyent egyszer 10 millió forint támogatásból szerveztek. Az infrastrukturális fejlesztések esetében általános probléma az eszközök elavulása. A laboreszközöknél ez még nem is jelentős, de az IT fejlesztések esetében 5 év fenntartás és folyamatos fejlesztés (amit a pályázatban vállalni kell) nehézkes. Gyakran az oktatók szerelik a gépeket, nincs pénz a karbantartó munkákra. Az infrastrukturális fejlesztésekről általánosságban elmondható, hogy törekedtek olyan beruházások megvalósítására, amelyek el tudják tartani magukat. Így például a Tudósház kitermeli a rezsijét a benne szervezett rendezvényekkel és a távmunka szobákkal. Az eszközfejlesztések a felnőttképzésben jól hasznosíthatók, vonzzák a fizető tanulókat/továbbképző cégeket. Konkrét fenntarthatósági probléma a VIR esetében van. A központi rendszer új adatszolgáltatásokat is megkövetel, amelyre az eredetileg tervezett szoftver nem alkalmas. A fenntartás során viszont nem tudnak pénzt szánni a szoftverfejlesztésre.

6.8.1 Igény a jövőbeni fejlesztésekre A pályázatoknak köszönhetően a KF elkötelezett a folyamatos további minőséget javító fejlesztések iránt. A KF vezetése és a projektek menedzserei a saját szakterületükön egész konkrét fejlesztési irányokat fogalmaztak meg. Így mind a képzéshez, az infrastruktúrához és a központi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan van konkrét támogatási igény. •

Infrastrukturális fejlesztésekre (első sorban eszköz és laborfejlesztésre) a gyakorlati képzések támogatása, a technikai háttér folyamatos modernizálására érdekében lenne szükség.

•

Az új szakokhoz kapcsolódóan további tananyagfejlesztésre pályázna a KF. A tananyagfejlesztésekhez kapcsolódóan viszont szigorúbb minőségbiztosítási elemek lennének szükségesek.

•

A képzések fejlesztése érdekében az oktatók képzésére és nemzetközi kapcsolatok építésére kiírt pályázatokra lenne igény.

•

A központi szolgáltatások tekintetében a VIR továbbfejlesztésére igényelnének még forrást.

170


A jövőbeni fejlesztések orientálásához érdemes lenne területi alapú fejlesztési irányokat megfogalmazni a források koncentrálása érdekében.

6.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára A kiemelt projektek közül a TÁMOP 4.2.5. (Központi elektronikus adatszolgáltatás) projektet ismerik. Ezzel kapcsolatban a tankönyvtár.hu esetében az elkészült anyagok feltöltésével volt eleinte probléma, ami később az egyeztetések következtében megoldódott. A tankönyvtár.hu honlapot viszont egyelőre nem használják.

6.10 Hivatkozások Fontosabb feldolgozott honlapok: http://kefoportal.kefo.hu/cimlap http://gamf.kefo.hu/cimlap http://kfk.kefo.hu/fomenu http://tfk.kefo.hu/kezdolap http://felnottkepzes.kefo.hu/ http://eduline.hu/rangsor http://femip.hu

Feldolgozott dokumentumok: Kecskeméti Főiskola 2011-2014 közötti Intézményfejlesztési Terve. Letölthető: http://kefoportal.kefo.hu/images/download/egyeb/IFT2011-14.pdf (A letöltés időpontja: 2012.12.13) Kecskeméti Főiskola Intézményfejlesztési Adattáblája. Letölthető: http://femip.hu/web/guest/kecskemeti-foiskola1 (A letöltés időpontja: 2012.12.13) Kecskeméti Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata. Letölthető: http://kefoportal.kefo.hu/images/download/szabalyzatok/SzMSz_I_SzMR.pdf (A letöltés időpontja: 2012.12.13) A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2011. évi felméréseinek összefoglalója. Letölthető: http://kefoportal.kefo.hu/images/download/dpr/DPR22011.pdf (A letöltés időpontja: 2012.12.13)

171


Felvi.hu (2011): Intézményi elemzés: Kecskeméti Főiskola. Letölthető: http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/kutatasok/jelentkezok/intezmenyi_elemzes_kf (A letöltés időpontja: 2012.12.13)

6.11 Melléklet 6.11.1 2011-ben meghirdetett felnőttképzési programok és az abból származó árbevétel a Kecskeméti Főiskolán177 Felnőttképzési program CNC-forgácsoló Volfrámelektródás hegesztő Fogyóelektródás hegesztő Tűzvédelmi szakvizsga Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő Gépbeállító Fröccsöntó technológus Fröccsöntőgép kezelő Fröccsöntő technológus II. Műanyagok feldolgozása, szerszámai és gépei Fröccsöntőgép beállító BME nyelvvizsga Aranykalászos gazda Növényvédelmi tanfolyam Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetések Mezőgazdasági termékek értéknövelése Beruházások a szántóföldi növénytermesztésben és kertészetben Beruházások az állattenyésztésben Öntözési, meliorációs és egyéb Évelő ültetvények telepítése Natura 2000 Szaktanácsadás Nyelv- és beszédfejlesztő

177

Beiratkozott létszám (fő) 50

Árbevétel (m Ft) 7,058

15

Végzettség piaci relevanciája hiányszakma hiányszakma

3,871

14 31

hiányszakma szakmai továbbképzés

31

9,898

hiányszakma

16 10 9 12

1,4 0,8 4,3 1,26

munkahelymegtartó képzés munkahelymegtartó képzés munkahelymegtartó képzés munkahelymegtartó képzés

4

1,85

munkahelymegtartó képzés

16 570 655 72

5,61 1,43 n.a

munkahelymegtartó képzés nyelvi továbbképzés gazdák kötelező továbbképzése gazdák kötelező továbbképzése

64

12,37

gazdák kötelező továbbképzése

38

0,7


16

0,3


18

0,33


12

0,37


26

0,48


87 10

1,54 17 3,2

gazdák kötelező továbbképzése gazdák kötelező továbbképzése pedagógus továbbképzés

IFT adattábla

172


területen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú képzés Fejlesztő, differenciáló területen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés Angol műveltségterület Informatika műveltségterület Angol nyelvtanfolyam Német nyelvtanfolyam Komplex művészeti terápia Olvasásértés eredményességének fokozása a stratégiai szövegértés tanításának eszközeivel az alsó tagozatban Szolgáltatási munkatárs Mercedes tanfolyamok ECL nyelvvizsga Összesen

47

11,1

pedagógus továbbképzés

19

3,8


-

2,8


2

0


32 16

0,8 0,4

nyelvi továbbképzés nyelvi továbbképzés

8

0


17

0


41 800 557 3 315

15,6 108,1 2,8 219,167

szakmai képzés nyelvi továbbképzés nyelvi továbbképzés

173


7. Miskolci Egyetem178 Vezetői összefoglaló A Miskolci Egyetemre érkező fejlesztési támogatások szervesen illeszkednek az intézmény stratégiai célrendszeréhez, és összességében támogatták, illetve támogatják a minőségi oktatás és kutatás fejlődését. Az intézmény az elmúlt évtizedben elsajátította a projektek sikeres tervezéséhez és megvalósításához szükséges szemléletet és gyakorlatot. Az oktatók és kutatók közül kitermelődött az a stabil mag, amely a pályázatírásban és projektmegvalósításban megfelelő tapasztalattal rendelkezik, s folyamatos az újabb generációk kinevelése is. E mellett kialakultak azok az intézményi struktúrák és mechanizmusok is, amelyek képesek a teljes pályázati ciklust – a pályázatfigyeléstől a fenntartásig – sikeresen működtetni. Az intézménybe érkező, közel 7,5 milliárd forintos, infrastrukturális beruházásokat célzó támogatás épület-felújításokat és –korszerűsítéseket célzó eleme nagymértékben hozzájárult az intézmény fenntartható működéséhez, image-ének javításához. A projektek során beszerzett eszközök, illetve a kialakított kutatási infrastruktúra az alap- és alkalmazott kutatások feltételrendszerének javítását szolgálták, ezáltal az oktatás minőségének javulása irányába is hatottak. A beszerzések alkalmasak arra is, hogy alapot adjanak az intézmény nemzetközi kutatói tevékenységéhez, illetve ahhoz is, hogy az eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával az intézmény K+F bevételei is tovább növekedhessenek. A „Kutatóegyetemi TÁMOP” pályázatban megvalósult fókuszponti kutatások lehetőséget adtak arra, hogy az intézményben komoly szellemi pezsdülés következzen be, amely mind az oktatók, mind a hallgatók nagyarányú részvételét eredményezte. A publikációk számának jelentős megugrása, valamint a szabadalmak számának ugrásszerű növekedése a projekt eredményességét mutatják, ám kérdéses, hogy ezek az eredmények további források hiányában milyen mértékben lesznek fenntarthatóak. Az egyetem jelentős, elsősorban a műszaki területekre jellemző, intézményi hagyományokon alapuló vállalati együttműködésekkel rendelkezik, amelyek több szálon is tetten érhetők. Több vállalat támogatja bizonyos képzések működtetését, e mellett K+F kutatási megbízásokból is jelentős, egyre növekvő árbevételt produkáló eredmények könyvelhetőek el. A vállalatok részéről a megbízások azonban elsősorban nem a – részben az erre a célra létrehozott és jelenleg is fejlesztés alatt lévő – technológiatranszfer-szervezeten keresztül érkeznek az intézménybe, hanem jól működő, oktatók-kutatók és vállalatok közötti kölcsönös tapasztalatokon és bizalmon nyugvó személyes csatornákon át.

178


174


7.1 Az intézmény bemutatása: képzési-kutatási profilja, helye a magyar és nemzetközi felsőoktatásban, az ország és a régió gazdaságában 7.1.1 Az egyetem története A Miskolci Egyetem története az 1700-as évekig nyúlik vissza: az intézmény a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított, német nyelven működő Bányászati és Kohászati Tanintézetből nőtte ki magát. Az 1900-as évek közepéig gyakorlatilag kisebb szünetekkel folyamatosan működött, oktatási módszerei európai hírrel és példaértékkel bírtak. 1949-ben alakult meg Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem, amely bánya-, kohó-, és gépészmérnöki karokból állt. 1983-ban önálló jogi kar jött létre, s ezzel egy időben az a szándék is megfogalmazódott, hogy az intézmény universitas típusú intézménnyé alakuljon, amelynek feltételei (társadalomtudományi stúdiumok, Nyelvi Intézet) ekkor részben már adottak voltak. 1990-ben jött létre a Gazdaságtudományi Kar, s még ebben az évben vette fel az intézmény a Miskolci Egyetem nevet is. A 2000-es éveket megelőzően alakult meg a Bölcsészettudományi Kar, majd az egyetemi integráció következményeképpen zeneművészeti, egészségtudományi és tanítóképzéssel bővült az oktatási paletta.

7.1.2 Az egyetem képzési profilja Jelenleg az intézmény a következő karokon végez oktatási tevékenységet: • • • • • • • • •

Műszaki Földtudományi Kar Műszaki Anyagtudományi Kar Gépészmérnöki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Comenius Főiskolai Kar Egészségügyi Kar Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

Az egyetem oktatási tevékenysége a következő képzési szinteken valósul meg: • • • • •

akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés főiskolai és egyetemi szintű alapképzés főiskolai végzettségre épülő egyetemi képzés azonos szakon (kiegészítő képzés) szakirányú továbbképzés (főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülve, más szakon) doktori képzés

A képzési portfólió kapcsán az intézményfejlesztési tervhez kapcsolódó adattáblák vonatkozó adatainak elemzésével jutottunk információhoz . A kifutó, stabil és felfutó képzések vizsgálata során a következő megállapítások tehetőek :

175


•

a kifutó szakok jellemzően azok az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések, amelyek nagy részét az alapképzésbe csatornázták be (kivételt képez néhány informatikai, kommunikációhoz, illetve szociális területhez tartozó szak), valamint azok a bolognai rendszert megelőzően főiskolai szinten megvalósuló művészeti (zenei) képzések, amelyek ma már szintén alapszakos formában érhetők el.

•

A stabil szakok – minden tudományterület kapcsán – azok az alapképzésbe tartozó szakok, amelyek jó része magas (100 fő feletti) létszámmal, jellemzően nappali és levelező tagozaton is elérhető.

•

Felfutó szakként az egyetem vezetősége a csupán néhány éve bevezetett mesterszakokat minősítette, amelyek jelenleg alacsony vagy közepes létszámmal működnek.

Az alapképzéseken, illetve a mesterképzéseken belül a különböző képzési területek arányának elemzése rámutatott arra, hogy az alapképzéseken belül nagy arányban jelennek meg a művészeti szakok , amelyek a mesterképzésben (szintén hangszerenkénti lebontásban) a pedagógusképzési területen folytatódnak. Így e képzési területek torzító hatásuk miatt nem szerepelnek a következő ábrákon. A Miskolci Egyetem alap-és mesterképzésben képviselt képzési területek, 2011

A bölcsészettudományi, informatikai, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az alapszakok túlsúlya figyelhető meg, az orvos- és egészségtudományi képzési területen pedig csak alapszakos képzések valósulnak meg. Az egyetem hagyományos profil-jába tartozó műszaki képzések azonban nemcsak az adott képzési szinten belül szere-pelnek magas arányban, de több műszaki jellegű mesterszak is indul, mint alapszak – ezek között olyan hiánypótló, unikális képzések is megjelennek, mint az előkészítés-technikai mérnök, bánya- és geotechnikai mérnök, hidrogeológus mérnök, olaj- és gázmér-nök, valamint a kohómérnök szak. A gazdaságtudományi képzési terület a két képzési szin-ten szintén nagy számban (9-9 szak) indít képzéseket. A műszaki és gazdasági területeken működő alapszakok mindegyike magas (100 fő fölötti) hallgatói létszámmal működött az elmúlt három évben (a mesterszakok inkább alacsony vagy közepes hallgatói létszámmal indulnak el). A Miskolci Egyetem tehát minden képzési területen működtet képzéseket, de a műszaki és a gazdasági képzések súlya kiemelkedő a mind az alapképzések, mind a mesterképzések tekintetében. 176


Szakirányú továbbképzések A Miskolci Egyetem nagyszámú (90 db) szakirányú továbbképzést folytat, amelyből jelen-tős, növekvő árbevételek is származnak: 2011-ben ez közel 211 M forintot tett ki. Vannak stabil, az elmúlt években folyamatosan magas (3-16 M forint közötti) éves árbevételt termelő továbbképzések, illetve olyanok is, amelyek 2010-2011-ben indultak, mégis jelentős érdeklődésre tettek szert. A legnagyobb bevételt hozó, stabil képzések az általános és igazságügyi mediátor, a klinikai kutatási munkatárs, a nemzetközi hegesztő, a geotermikus, földgázellátási szakmérnöki és olajmérnöki képzések. A felfutó képzések között szerepel a földgázpiaci szakértő, a jelnyelvi lingvisztika, illetve a szociális menedzser-képzés is. A szakirányú továbbképzések működtetésénél tehát két fő irányelv mutatkozik meg: egy-részt olyan speciális, az egyetem hagyományos műszaki profiljába tartozó képzések indí-tása, amelyek unikálisak és amelyekre komoly piaci igény mutatkozik; másrészt a piac felől érkező igények lefedése, még akkor is, ha ezek messzebb esnek az egyetem képzési pro-filjától. Az intézmény képzési profilja tehát szervesen illeszkedik a nehézipari és műszakitermészettudomány képzések hagyományaihoz, de a gazdaságtudományi képzések is komoly hangsúllyal (és magas létszámokkal) vannak jelen a portfólióban. Az integráció következtében csatlakozott további tudományterületek képviselik a bölcsészettudományi, egészségtudományi, jogi és társadalomtudományi szakokat.

7.1.3 Az egyetem kutatási profilja Az intézményfejlesztési adattáblák elemzése rávilágít arra, hogy az intézményben folyó kutatási tevékenység legnagyobb bevételt hozó területei illeszkednek a képzési profilból kirajzolódó képbe, bár a műszaki és természettudományok irányába történő további hangsúlyeltolódás figyelhető meg. Ezek azok a tudományterületek, amelyek – jellegükből adódóan – leginkább képesek szoros kapcsolatot kialakítani és működtetni a gazdasági szereplőkkel, illetve tudásukat konkrét (alkalmazott) kutatási-fejlesztési-innovációs megbízások kapcsán kamatoztatni is tudják. A legnagyobb bevételt teremtő kutatási területek a fenntartható erőforrás gazdálkodás, az energiagazdálkodás, a geoinformatika, az anyagtudomány, az energetika, valamit a metallurgia és öntészet. (Ezek a kutatási területek 2011-ben az intézmény összes megbízásos kutatásokból származó bevételének kétharmadát tették ki). Néhány szakterületen piaci megbízások nem jelentkeztek, ám pályázatokból komolyabb (30 M forint feletti) finanszírozás volt jellemző: ilyenek például a Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola kutatásai, illetve bizonyos gépészeti kutatások. Az alábbi Miskolci Egyetem publikációs teljesítményét szemlélteti. A legújabb tudománymetriai módszerekkel kidolgozott „erőforrás-térkép” (forrása: Hungarian.Science.org) azt jelzi, hogy az intézmény oktatóinak publikációi milyen százalékban részesedtek Magyarország publikációs outputjából 2000-2010 között. (A nagyobb nódusok jelzik a jelentősebb aktivitást egy tudományos részterületen; a vonalak pedig a a részterületek közötti kapcsolódásokat.) A Miskolci Egyetem a mérnöki, az anyag- és a föld-tudományok területén rendelkezik kiemelkedő tudományos teljesítménnyel.

177


A Miskolci Egyetem oktatóinak publikációs teljesítménye, 2000-2010 erőforrástérkép (forrás: Hungarian.Science.org)

2011-ben a megbízásos kutatási tevékenységekből összesen csaknem 960 M forint bevétele származott az intézménynek, míg az ugyanezen területek által elnyert pályázati forrás meghaladta a 466 M forintot (összesen több mint 1,3 milliárd forint). Az intézmény stratégiai dokumentumai, illetve az interjúk tapasztalatai alapján elmondható, hogy az intézményben folyó kutatások a bevételszerző tevékenység mellett a képzések tudományos megalapozását, a tananyagok fejlesztését is szolgálják. A Miskolci Egyetemre tehát alkalmazott kutatásokra fókuszáló, a bevételszerzés, és az oktatás minőségének javítása terén is kiemelt jelentőségű K+F tevékenység jellemző.

7.1.4 Az egyetem gazdasági környezete A Miskolci Egyetem alapvető jelentőségű beiskolázási körzetét képező észak-magyarországi régió gazdasága az 1980-as évektől jelentősen veszített pozícióiból, az ipari szerkezetváltásnak, a mezőgazdaság szervezeti átalakulásának hatására visszaesett a térség gazdasági kibocsátása. A régió gazdasági potenciáljának vesztése ugyanakkor az elmúlt években le-lassult, más területeken stagnálás tapasztalható, illetve megindult a lassú stabilizáció. A régióban jelen vannak országos és nemzetközi viszonylatban is meghatározó, jelentős külföldi tőkével és 178


piacokkal rendelkező vegyipari, energetikai és gépipari nagyüzemek, ám a térség gazdaságának teljesítményére kedvezőtlenül hatnak azok a mikro- és kisvállalkozások, amelyeknek jelentős része kényszervállalkozásként jött létre. A régióba az elmúlt húsz évben betelepült nagyvállalatok képzési és K+F igénye ugyanakkor nő . Az egyetem kiemelt partnerként kezeli a Mol Zrt-t , a Robert Bosch Kft -t, a Jabil Circuit Magyarország Kft-t és a BorsodChem Zrt -t. Az Észak-Magyarországi régió a foglalkoztatás tekintetében is a legrosszabb helyzetben lévő régiók közé tartozik: csökkenő foglalkoztatási arány és növekvő munkanélküliségi ráta jellemzi. A hazánkban 2011-ben regisztrált kb. 50 000 pályakezdő álláskereső fiatal egyötöde ebben a régióban él. Az intézmény a régió egyetlen egyeteme, amely önálló, 80 ha-os területen, campusként működik. Az egyetem beiskolázási körzete döntően az Észak-Magyarországi régió, illetve az Észak-Alföldi régió (elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), ugyanakkor az unikális alap- és mesterszakok iránt (kulturális antropológia , speciális műszaki – természettudományi szakok) a régiókon kívüli térségekből is komoly érdeklődés jelentkezik. Az elnyert fejlesztési támogatásokkal az intézmény a régió versenyképességének növekedéséhez is hozzá szándékozik járulni . A 2012-es felvi.hu rangsorokban az oktatói kiválóság terén a Miskolci Egyetem karai általában kiemelkedő helyet foglalnak el: a Műszaki Földtudományi Kar a 3., a Műszaki Anyagtudományi Kar az 5., a Gépészmérnöki és Informatikai Kar a 6. a műszaki képzési területen az országos összesített rangsorban. A Bölcsészettudományi Kar mind a bölcsészet, mind a társadalomtudományi területen az első helyen, a GÉIK az informatikai területen a második helyen áll. Az Állam- és Jogtudományi kar a második helyen áll. 2010-es összesített rangsorban a Miskolci Egyetem a nyolcadik helyen áll: a hallgatói kiválóság szerint a 10., az oktatói kiválóság szerint a 7. helyet foglalja el. A publikációs teljesítmény vonatkozásában a ME a hazai felsőoktatási intézmények között a középmezőnyben helyezkedik el, mind a kibocsátott írások, mind az idézettség tekintetében: inkább alacsony publikációs teljesítmény jellemző tehát rá . A DPR - eredmények segítségével számított munkanélküliségi ráták kapcsán tudományterületenként nagyjából a vidéki átlag jellemző. A természettudományi területen mind a fővárosi, mind a vidéki intézmények 15 %-os munkanélküliségi rátákat mutatnak, s ettől a Miskolci Egyetem sem tér el. A társadalomtudományi területen ez szintén minden intézményben 14,8 %, a bölcsészettudományi területen 13,3 %, a pedagógusképzési területen 8,6 %, a műszaki területen 7,6 %, a gazdaságtudományi területen 6.6 %, a jogi és igazgatási területen 6.3 %, az informatikai területen 4,5 %. A Miskolci Egyetem által kibocsátott végzős hallgatók elhelyezkedése tehát nem nehezebb, mint akár a többi vidéki intézmény, akár a főváros végzősei esetében, amely figyelembe véve a régió vállalkozás-szegény környezetét, jó teljesítményként értékelhető.

179


7.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-12 időszakban és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 7.2.1 Az intézmény fejlesztési stratégiája A Miskolci Egyetem fejlesztési stratégájára vonatkozóan a „Miskolci Egyetem Intézményfejlesztési Terv – Stratégiai célok, célrendszer, mutatószámok, akciók ” elnevezésű dokumentum, illetve az interjúkon elhangzottak nyújtanak információt. A 2012 nyarán, intézményi szinten elfogadott IFT az eddigi intézményfejlesztési tervekhez képest a legstrukturáltabb, a legjobban kidolgozott, amelyben az előzőeknél markánsabban érvényesülnek a különböző stratégiai területeken a célrendszer kidolgozása során célokra bontások – ez részben annak is köszönhető, hogy sokkal komolyabb módszertani háttér állt rendelkezésre a fejlesztési terv elkészítéséhez, mint az előző időszakokban. Ugyanakkor elmondható, hogy az IFT nagyon széles fejlesztési palettát fed le, így mind a célok, mind az akciók tekintetében nagyon sok elem jelenik meg (68 mutató és ezekhez kapcsolódóan 126 akció fogalmazódik meg). Ez a törekvés az intézmény részéről azzal igazolható, hogy a terv – a pályázati bevételek maximumon tartása érdekében – meg kell, hogy feleljen minden potenciálisan kiírásra kerülő pályázati feltételrendszernek és tematikának. Az intézményfejlesztési terv és a támogatási rendszer kölcsönös egymásra hatása látszik tehát érvényesülni, ennek következtében azonban nem látszanak igazán a fejlesztés fókuszai, nem eléggé markánsak a súlyponti elemek, amely a terv értelmezését és megvalósítását is nehézkessé teheti. A stratégiai célrendszer elemzését arra a három területre korlátoztuk, amelyeket a fejlesztési források megcéloztak, így az oktatás, a kutatás és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések képezik az elemzés kulcsterületeit.

Oktatáshoz kapcsolódó stratégia Az oktatás kapcsán az intézmény az alábbi stratégiai irányokat határozta meg: 1. Mivel az intézmény működését meghatározó tágabb kontextus alapvetően kedvezőtlen helyzetet teremt, az intézmény az elért eredmények megtartására és fókuszált fejlesztésekre kíván koncentrálni. 2. A képzési szintek belső arányában hangsúlyeltolódást tervez: az alapképzések szinten tartása, az FSZ képzésekben résztvevők arányának növelése, valamint a mesterképzés és doktori képzés intézményen belüli súlyának és jelentőségének növelése jelenik meg stratégiai célként. 3. A területi igények kielégítése kapcsán stratégiai cél elsősorban a regionális képzési szükségletek kielégítése, bizonyos képzések esetén országos merítési bázis biztosítása. A műszaki és gazdasági karok esetében cél az idegen nyelvű képzési kapacitások fejlesztésén keresztül a nemzetközi fókusz bővítése. A Comenius Főiskolai Kar tekintetében a határon túli magyarság képzésbe történő újbóli bevonása jelenik meg célként. 180


4. A képzési portfólió kialakításának általános elve az, hogy a hallgatói igények és a munkaerőpiaci szükségetek kielégítése egyenlő súllyal legyenek jelen, ám a műszaki és informatikai képzések kialakítása kapcsán a szervező elv elsődlegesen a piaci igények megválaszolása. Minden képzési szint jelenlétének biztosítása: szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, szakirányú továbbképzés és felnőttoktatás erősítése. 5. A régió másik két felsőoktatási intézményével (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) szervezeti integráció nélküli, de intenzív térségi hálózati együttműködés kialakítása jelenik meg stratégiai célként. Ennek az elképzelésnek több évre visszanyúló múltja van: több alkalommal, több megközelítésből is történtek már egyeztetések a három intézmény közötti képzések összehangolását célozva. Jelenleg vár eredményre egy olyan TÁMOP-os pályázat, amely a három intézmény közötti együttműködés erősítését célozza.

Kutatáshoz kapcsolódó stratégia A kutatás tekintetében a következő stratégiai irányok jelennek meg az intézmény stratégiai célrendszerében: 1. Kiemelt, rövid távú cél a Kutatóegyetemi minősítés megszerzése, valamint a karok Kutató Karrá minősítésének elérése. 2. A kutatóegyetemi céllal összhangban az intézmény, minden kar és az intézmény egésze tekintetében is, növelni kívánja a kutatás-fejlesztési tevékenység intenzitását és súlyát. 3. Az intézmény meg kívánja őrizni tudományos kutatási tevékenységének alapkutatási fókuszát, de a műszaki és természettudományi területeken határozott elmozdulást szeretne elérni a már most is jelentős piaci K+F hangsúlyának növelésében. 4. Az intézmény K+F aktivitását azokra a területekre szeretné fókuszálni, amelyek az el-múlt időszakban jelentős eredményeket hoztak és vállalati együttműködésből jelentős bevételi potenciállal rendelkeznek (érték és prioritás azon tudományos területek fejlesztési is, amelyek közösségi forrásokból nehezen finanszírozhatóak). 5. Az intézmény kutatási fókusztémái kapcsán nemzetközi partnerségek építését tűzte ki célul, a többi kutatási terület tekintetében minimálisan országos jelentőségű kutatások kivitelezése a cél.

Infrastruktúrához kapcsolódó stratégia A megfelelő infrastruktúra biztosítását az intézmény a működés egyik alapvető kulcsának tartja, így annak fejlesztése, illetve a meglévő infrastruktúra állagának megóvása alapvető stratégiai célként jelenik meg. További, az oktatáshoz és a kutatáshoz köthető, az infrastruktúrát érintő célok még: •

Kutatási infrastruktúra, ezen belül nemzetközi szinten megrendelési kereslettel rendelkező kutatási eszközök, kapacitás biztosítása

181


•

Kiemelten az anyagtudományok, az energetika, a logisztika, valamint az információtechnológia K+F-hez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés erősítése

•

A meglevő K+F infrastruktúra jobb kihasználtsága

•

A meglévő K+F infrastruktúra bevételszerző potenciáljának tudatos kiaknázása

•

Az elmúlt években fejlesztett kutatási és oktatási (épített és eszköz-) infrastruktúra szinten tartásához szükséges, lehetséges pályázati források kiaknázása

•

Egy, a jelenleginél nagyobb felelősséggel járó infrastruktúra-menedzsment gyakorlat bevezetése (használat-arányos üzemeltetés bevezetése, infrastruktúra-fejlesztési projektek hatékonyabb menedzsmentje, további, szükséges fejlesztések megvalósítása).

7.2.2 Az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása A pályázatos projektek összetétele és volumene A Miskolci Egyetem a felsőoktatási intézmények részére biztosított támogatási forrásokból összesen közel 13 milliárd forintban részesült, ezzel hazánkban a negyedik legtöbb forrást felvevő intézmény (lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében). A támogatások legnagyobb része a TÁMOP 4. prioritásból, illetve a TIOP 1.3-as konstrukciókból származnak: a TÁMOP 4-es prioritásban meghirdetett pályá-zatokból összesen 3 734 630 515 forintot, a TIOP 1.3 prioritásban pedig 7 485 184 299 forintot nyert el az intézmény. E két támogatási forma az összes elnyert támogatás mintegy 88 %át teszi ki. Az intézmény az összes támogatás 13 %-át egyéb TÁMOP, egyéb TIOP, kisebb arányban a ROP klaszter, illetve a KEOP környezeti infrastruktúrát támogató pályázatokból nyerte el. A Miskolci Egyetem támogatási portfóliója a 3. ábrán látható. A Miskolci Egyetem fejlesztési portfóliója

182


A TÁMOP 4.1.1-es pályázati konstrukciókból több, mint 721 millió forint értékben komplex hallgatói és intézményi szolgáltatás-fejlesztést hajtott végre, amely az egyetem működésének megújítását volt hivatva szolgálni. A TÁMOP 4.1.2-es konstrukciókból elnyert forrásokból elsősorban tananyagfejlesztéseket valósított meg az intézmény. A több mint 617 millió forintos támogatásból a gazdaságtudomány, a fémtechnológia, a földtudomány és további műszaki tudományok területén végeztek képzés- és tananyagfejlesztéseket. Elmondható tehát, hogy a tartalomfejlesztési támogatások az MTMI területeken belül az intézmény képzési, kutatási és fejlesztési profiljába tartozó gazdaságtudományi és műszaki területeken zajlottak, több esetben deklaráltan a munkaerőpiaci igények figyelembe vételével: a régió vezető vállalataival az intézmény több csatornán is rendszeres, élő kapcsolatot tart fenn. A vállalkozások egyrészt bizonyos képzések támogatásán keresztül naprakész információt biztosítanak a munkaerő-piaci igényekről, mégpedig kijelölt intézményi és vállalati kapcsolattartók együttműködése által, másrészt a K+F vállalati együttműködések rendszeres megrendelői is stabil információs bázist biztosítanak. A TÁMOP 4.2.1-es konstrukciókban az intézmény két pályázatot nyert el: a TÁMOP-4.2.1.B10/2/KONV azonosítószámú, „A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” című (továbbiakban „Kutatóegyetemi TÁMOP”) pályázat több, mint 2 milliárd forintos támogatásban részesült. E projekt célja „a szellemi potenciál fejlesztése, a kutatási infrastruktúra fejlesztése (a párhuzamos TIOP 1.3.1. projekt bázisán), a stratégiai kutatási területek minőségi fejlesztése és az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése ”. A célkitűzéseket négy stratégiai jelentőségű Kiválósági Központ munkája által kívánta az intézmény elérni, ezek: 1. Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ 2. Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ 3. Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ 4.Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ Látható, hogy – a kiírásban elvárt MTMI fókusznak megfelelően – az intézmény kizárólag műszaki területekre koncentrálta a pályázat által elérhető nagy összegű támogatást – a kiválósági központok tematikája ugyanakkor szervesen illeszkedik az intézmény képzési, kutatási és fejlesztési profiljába. Az interjúk során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézmény azon karok és tudományterületek felé is „szolidáris volt” a „Kutatóegyetemi TÁMOP” tervezése és megvalósítása során, amelyek nem közvetlenül illeszkednek az MTMI fókuszba: ennek megfelelően mind a jogi tudományterület, mind a társadalom- és egészségtudomány részesült a pályázati forrásból olyan szakmai, belső támogatási, értékelési, kutatási, felmérési feladatok kapcsán, amelyek a projektek sikeres kivitelezéséhez aktívan járultak hozzá. A TÁMOP 4.2.1 másik nyertes pályázata „A Miskolci Egyetem Technológia- és Tudástranszfer Centrumának kialakítása és működtetése” címmel részesült több, mint 434 millió forint támogatásban.

183


A TIOP 1.3 –as konstrukciókból az intézmény összesen közel 7,5 milliárd forintos támogatásban részesült. Ebből az egyik, 6,5 milliárd forintos támogatásból az intézmény oktatási, kutatási, innovációs, valamint külső és belső szolgáltatási infrastruktúrájának hangsúly változásokat is tartalmazó megújítását valósította meg. Az oktatás területén az MTMI területek infrastruktúrájának fejlesztése, a kutatás területén a kutatóegyetemmé válás stratégiájának infrastrukturális megalapozása, az innováció területén a tudáshasznosulás hatékonyságának fokozása, a szolgáltatások területén pedig a költséghatékony technikák további térnyerésének fokozása volt a projekt kiemelt célja. A projekt keretében komplex épület-felújítások és nagyarányú eszközbeszerzés vált lehetővé, amelyek szinte minden kart érintettek.

A projektek illeszkedése az intézményi fejlesztési stratégiához Az intézményi stratégia és a pályázatok kapcsolatának vizsgálata során a legfontosabb következtetés az, hogy mivel az intézmény maga mind képzési profiljában, mind kutatási portfóliójában alapvetően a műszaki és gazdaságtudományi területekre koncentrálja erőforrásainak jelentős részét, a pályázati kiírásokban szereplő MTMI területek prioritása szervesen tud illeszkedni az intézmény alapprofiljához. A fejlesztési tervek kapcsán is ezek, a munkaerőpiachoz szorosan és gyakorlati vonatkozással kapcsolódó tudományterületek kapnak hangsúlyt, s mivel a pályázati forrásokból – kiemelten a relatíve nagy támogatást kapott TÁMOP 4.2.1 és TIOP 1.3 konstrukciókból – is ezeket fejlesztették, e területek oktatási és kutatási minősége a többi tudományterületnél (karnál) természetesen erőteljesebb mértékben, „látványosabban”, a munkaerőpiaccal való szoros kapcsolat miatt a munkaerő-piaci igényekre rugalmasabban és gyorsabban reagálni képes módon tud fejlődni.

184


7.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség 7.3.1 A pályázati források összhangja az intézmény igényeivel Az interjúk tapasztalatai azt mutatják, hogy – az IFT-ben deklaráltan megjelenő – intézményi igények, valamint a támogatások között egyfajta egymásra hatás figyelhető meg: az egyetem úgy alakítja a stratégiában megfogalmazott igényeit, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben támogassák a forrásabszorpciós képességét; másrészről azonban maguk a kiírások is az intézmény valós igényeire reagálnak. Az egyetem által megfogalmazott célokat tehát a kiírások támogatták: az intézmény „megtalálta a kapcsolódó csapásokat a pályázati kiírásokban mind a saját szükségleteihez, mind a fenntartó elvárásaihoz illeszkedően”. Ennek megfelelően nem volt olyan kiírás, amire ne tudtak volna pályázni, és jellemzően meg is nyerték a beadott pályázatokat, megtalálták azokat a területeket, amelyekben sikeresek tudnak lenni. Bár a kiírások illeszkedtek az intézményi igényekhez, úgy látszik, hogy a jelenlegi (régóta húzódó és egyre markánsabban mutatkozó) forráshiányos időszakban nincs egy olyan fejlesztés sem, amely ilyen formában meg tudott volna valósulni támogatás nélkül. Ez azt jelenti, hogy bár igény jelentkezett a fejlesztések iránt, saját költségvetésből nem lett volna lehetséges ilyen mértékű fejlesztés kivitelezése, különösképpen nem infrastrukturális be-ruházási projektek megvalósítása. Állami támogatásból nem lehet megvalósítani ilyen fejlesztéseket, a fizetős képzésekből származó bevételekből, valamint a szakképzési hozzájárulásból pedig csak a fejlesztések töredékét lehetne megvalósítani (ezt is csak úgy, ha az nem kötődik egyetlen karhoz, mivel komoly feszültségek származnának az ilyen jellegű priorizálásból). A szakképzési hozzájárulás ugyanakkor bizonyos projektek önrészét képes biztosítani, de TIOPos projektek esetén jelentős hányadot „kemény forintokból”, vagyis saját, elsősorban piaci K+F bevételből kell biztosítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy hónapokig is tartó K+F projekt bevételének jelentős hányadát ilyen típusú költségekre kell fordítani; vagyis a kutatási tevékenységben részt vevő kutatók munkájukat gyakorlatilag ingyen végzik, a fejlesztés és a későbbi, azokból generálódó újabb bevételek érdekében. Uniós források megléte nélkül is bizonyos, hogy valamilyen eszközöket beszereztek volna, de nem ennyit és nem ilyen értékűeket. Egyenként több száz millió forintot érő, világszínvonalú eszközök beszerzése, illetve a laborok kialakítása, átalakítása biztos, hogy nem tudott volna saját forrásból megvalósulni, így elmondható, hogy az infrastrukturális támogatások teljes mértékben hiánypótló szerepet töltöttek be. A tananyagfejlesztések kapcsán is ugyanez mondható el: könyvek minden bizonnyal íródtak volna, ám kérdéses, hogy a mai technikai igényeknek mennyire lettek volna képesek megfelelni, illetve milyen számban sikerült volna a kiadásuk. Jellemző, hogy a tananyagokat hosszú évek óta valamilyen pályázati forrásból fejlesztik tovább, és a támogatásoknak köszönhetően egyre nagyobb példányszámban tudják a hallgatók rendelkezésére bocsátani őket. A tananyagfejlesztések iránt megmutatkozó hallgatói igények a nyomtatott formákat részesítik előnyben. Elsősorban a műszaki és természettudományok területén jellemző, hogy néhány év alatt elavulnak a tankönyvek, jegyzetek, ezért folyamatos igény mutatkozik azok kiegészítésére,

185


átdolgozására, aktualizálására, így a tananyag-fejlesztési támogatások is nagyon hasznosnak bizonyultak. A Miskolci Egyetem tekintetében kevés olyan szükséglet azonosítható, amelyet nem fedett le valamelyik pályázati kiírás, ilyen azonban az informatikai alaprendszerek (integrált gazdálkodási és tanulmányi rendszer) fejlesztésére vonatkozó szükséglet. Bár a TÁMOP TÁMOP4.1.1-08/1 azonosítószámú projekt keretében megvalósult a DPR és a VIR rendszer bevezetése, továbbra is probléma, hogy a tanulmányi rendszer, illetve a gazdálkodási rend-szer alapvető informatikai infrastruktúrája fejlesztési forrásból lenne csak megújítható. Nagyobb teret kellene engedni az energia-racionalizálást célzó pályázatoknak (KEOP-os források) is, mivel azok egyrészt a fenntartó rezsiköltségeit csökkentenék, másrészt az innovációt is támogatnák: amennyiben a pályázat lehetőséget adna fenntartható „személyre szabott” megoldások kidolgozására, és első körben akár magára a projektötletre is lehetne pályázni, majd második körben az elfogadott ötletet megvalósítani, az nagyban támogatná új, környezetbarát és fenntartható megoldások innovatív bevezetését, jó példák megvalósulását is. A kiírásokban a TÁMOP és a TIOP konstrukciók arányát bizonyos megkérdezettek megfelelőnek tartják, vannak azonban, akik még több infrastruktúra fejlesztését célzó támogatást tartanának relevánsnak, különösképpen az energia-racionalizálási törekvések (épület-felújítások, fűtéskorszerűsítések – akár megújuló forrásból) kapcsán.

7.3.2 Pályázási stratégia, sikeressége, az elnyert megvalósításakor a kapacitások elégséges volta

pályázatok

Az intézmény pályázási stratégiájának alapelve, hogy minden lehetséges támogatást szükséges kihasználni, és ezáltal az intézményt többletbevételhez juttatni. Mégis, bizonyos célokra sokkal több forrást igényelt az egyetem, mint amennyit végül sikerült elnyernie: tananyag-fejlesztésre az elnyert több mint 617 millió forinthoz képest több mint 1,4 milliárd forintra nyújtottak be igényt, vagyis a pályázati sikeresség e területen kisebb, mint 50 %-os volt.179 Mint azt már az előzőekben kifejtettük, az ilyen típusú forrásokra nagyon nagy az igény, nagyobb, mint azt a támogatások le tudták volna fedni. A többi forrás esetében magas sikerességi rátával képes dolgozni az intézmény – ennek kulcsa a szakmai lobbi-tevékenység, a pályázatírói gyakorlattal rendelkező szakmai és adminisztratív stáb megléte, illetve egy viszonylag hatékonynak mondható belső pályázat-előkészítési és menedzselési rendszer. A pályázás területén legaktívabb a Gépészmérnöki és Informatikai Kar, legkevésbé aktív pedig a Comenius Főiskolai Kar és a Zeneművészeti Intézet. Az Egészségügyi Kar is relatíve kevés pályázatot adott be és nyert el. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb támogatást a műszaki tudományterület kapta, ám a támogatások nagyságrendjét a megkérdezettek – e terület súlyponti jelentőségének betudhatóan – racionálisnak érzik. Legkevésbé a művészeti, bölcsész és a jogi terület részesült támogatásban,

179

A felsőoktatási intézmények pályázati sikerességét bővebben lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

186


amelynek okát a megkérdezettek egyértelműen a kiírásokban látják. Ugyanakkor az intézmény számára fontos az universitas – jelleg megtartása, így – még belső feszültségek árán is – igyekeznek a (pályázati és piaci) bevételt kevésbé termelő tudományterületek megmaradását is biztosítani, hiszen ez is stratégiai célként jelenik meg. Tudományterületi bontásban egyedül a hulladékgazdálkodás emelkedik ki: ez a terület két sikertelen pályázatot (egy tananyag-fejlesztési és egy kisebb összegű KEOP környezeti infrastruktúra fejlesztési projektet) is magáénak tudhat. A többi tudományterület vagy a kiírások MTMI fókusza miatt nem kapott lehetőséget a pályázásra, vagy magas nyerési aránnyal szerepelt a pályázatokon. A megvalósítás során kapacitási problémák elsősorban a kutatási célú pályázatoknál jelentkeznek, mégpedig a projektvezető és szakmai vezető – magas óraterheléssel járó – személye körül. Korlátozott ugyanis azon oktatóknak és kutatóknak a száma, akik a kiírás feltételeinek is megfelelnek és rendelkeznek a szükséges menedzsment kompetenciákkal is egyegy projekt lebonyolítására. Ez elsősorban a műszaki területen jelent gondot, mivel ott a legnagyobb a pályázati abszorpció; az oktató-kutató alaptevékenységek, illetve a pályázatra allokált óraszámok arányban tartása, illetve a maximum 40 órás terhelés átlépésének megakadályozása komoly adminisztrációs és nyilvántartási terhet ró az intézményre. Az infrastrukturális fejlesztések kapcsán nincs és nem várható kihasználtsági probléma: a felújított épületek aktívan használt oktatói terek, a beszerzett eszközök, illetve a kialakított laborok pedig részben az oktatást, részben a kutatást, ezen belül a piaci tevékenységeket szolgálják. Fontos célként definiálják azonban az intézmény vezetői, hogy a laborok kihasználtságát növelni kell, nemcsak a benne eltöltött munkaórák számát, hanem a működtetés költségeit illetően is (amelyben benne foglaltatik a költségek felhasználókra történő terhelése is).

7.3.3 A TÁMOP-on és TIOP-on kívüli pályázatok főbb jellemzői, eredményei Az intézmény e fenti két operatív programon kívül relatíve csekély támogatást igényelt és kapott: ROP klaszter pályázatból valósította meg az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter menedzsment szervezetének felállítását és működtetését, valamint KEOP környezeti infrastruktúra - forrásból valósította meg a „nagy TIOP” pályázatból nem finanszírozható az A/6os épület, illetve a Díszaula energetikai korszerűsítését. Ez utóbbi szervesen illeszkedett az intézmény infrastrukturális korszerűsítési elképzeléseibe, mintegy kiegészítő forrásként jelent meg. Az Informatikai Klaszter a régió jelentős informatikai vállalataival, illetve az egyetemmel szoros együttműködésben ma is működik, jelentős kutatói projekt-tevékenységet és sokoldalú információ-menedzsment, valamint szolgáltató tevékenységet végez, így potenciális közvetítője lehet a piaci felől érkező igények egyetem felé történő továbbításában.

187


7.3.4 A fejlesztéspolitikai általános értékelése A megkérdezettek egyetértenek abban, hogy a konvergencia régiókba allokált források nagymértékben segítették a vidéki egyetemek fejlődését, a Miskolci Egyetem pedig – hátrányos helyzetű földrajzi elhelyezkedésének dacára – komoly támogatási összeghez jutott, sőt, bizonyos unikális képzési területeken az átlagosnál nagyobb támogatást is kapott mind az infrastruktúra, mind a kutatás-fejlesztés tekintetében. Ennek ellenére a többi, orvosi képzést is folytató vidéki egyetem pályázati előnyét többen is hangsúlyozták (kiemelve a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Szegedi Egyetem speciális forrásokhoz jutását és relatíve jobb regionális helyzetét). Összességében azonban – legalábbis a források allokálást illetően – az interjúalanyok elégedettek az állami fejlesztéspolitikával, mivel „reálisan nézve a konvergencia régiókba juttatott pályázati tömeget ki tudták használni”. Az intézményi interjúk tapasztalataiból az szűrhető le, hogy a vezetők elégedettek a kiírások kidolgozásában számukra biztosított véleményalkotási lehetőségekkel, mivel több szinten és több fórumon is van beleszólásuk a folyamatba. Az intézmény részéről a rektor, a stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, illetve a Pályázati Iroda vesz részt ebben a folyamatban. Egyrészt, már az operatív programok kialakításában is részt vehettek és megfogalmazhatták véleményüket; másrészt, az egyes kiírások előzetes véleményezési fázisaiban is volt alkalmuk – például a támogatható tevékenységek kapcsán – javaslattételre, amely meghallgatásra is talált az NFÜ részéről. E mellett az internetes fórumokon a társadalmi viták során is elmondhatták véleményüket. Az NFÜ különböző kommunikációs csatornáin minden pályázati kiírásról értesül az intézmény, így az Ügynökséggel való kommunikációt és együttműködést is megfelelőnek tartja. Ugyanakkor az interjúalanyok kritikát is megfogalmaztak a támogatások kapcsán: nem azok mennyiségét, hanem megbízhatóságát kifogásolják, amely egyrészt a támogatási döntések csúszása, így a megvalósításra maradó idő lerövidülésének mutatkozik meg, más-részt a támogatások hosszú távú egymásra épülését ismertető, stratégiai jellegű információk hiányát jelezték. A K+F konstrukciók kapcsán megfogalmazódott az a javaslat is, miszerint szélesebbre kellene nyitni a konstrukciókat, és több olyan támogatásra lenne szükség, amelytől nem csak rövidtávon várnak eredményeket (az indikátorok ugyanis némelyek szerint csak erre szolgálnak). Ez az elv nemcsak a szakmai tudás elmélyítését szolgálná, de a közvetett kedvezményezettek (hallgatók, oktatók, kutatók) körét is szélesebbre nyitná. Azt is lehetővé tenné, hogy a tudomány képviselői intézményközi egyeztetések során alkothas-sanak stratégiát az egyes egyetemek által fejlesztendő K+F területek allokálásáról, és így az erőforrások az intézmények között megosztásra kerülhessenek. Egy ilyen kiírási stratégia azonban megkívánja, hogy a fejlesztési prioritásokat koncentráltan, az érintett intézmények és az ipar szereplőinek részvételével létrejövő országos grémium állapítsa meg. Ennek alapjai lehetnének a részben már működő kutató hálózatok. Az Ügynökség megfelelő indikátorok (például közös konferenciák) meghatározásával ezt a rendszert megfelelő mértékben képes lenne szabályozni.

188


7.3.5 Együttműködés a közreműködő szervezetekkel A KSZ-ekkel történő együttműködés kapcsán a megkérdezettek egyértelműen a KSZ-ek folyamatos, projektek közbeni strukturális átalakítását emelték ki. Magukkal a KSZ-ekben dolgozó munkatársakkal jó az együttműködés, még akkor is, ha az intézményre rótt adminisztrációs kötelezettség komoly erőforrásokat (és esetenként sok nem racionalizálható munkát) igényel, ám az a tény, hogy a közreműködő szervezet maga változik meg a projekt közben, megnehezíti a sikeres lebonyolítást.

7.4

A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére

7.4.1 Általános belső forráselosztási mechanizmusok Ellentétben az értékelés hipotéziseivel, az intézményen belüli forráselosztás nem a pályázat tartalmától, hanem attól függ, hogy az intézmény hány darab pályázatot adhat be egy adott kiírásra. További általános megfigyelés, hogy az intézmény hierarchizált volta miatt jellemzően vezetői csatornákon (rektori / központi szinttől indulva kari dékánokon) keresztül történik a forráselosztás. Azt, hogy egy adott pályázatból az intézmény mely kara vagy mely tudományterületek részesülhetnek, alapvetően három alapelv dönti el: maga a kiírás tartalma, az intézményfejlesztési tervben megfogalmazott fejlesztési irányok és célok, valamint az intézményi hagyományok. Ez utóbbi kapcsán a műszaki képzések (energia-, járműipar, nanotechnológia), azok szakmaiságának magas foka emelhetőek ki, ám fontos alapelv az is, hogy az új karok fejlesztését is támogatni kell. Ez folyamatos egyensúlyozást, és konszenzusos megoldások keresését kívánja meg az egyetem vezetősége részéről. Ezek mellett egyre markánsabban jelennek meg a regionális szempontok (beiskolázás, munkaerőpiac) is. További alapelv, hogy egydimenziójú és öncélú fejlesztést az intézmény nem támogat: az oktatás, a kutatás, az innováció és a szolgáltatás elemekből legalább kettőnek minden pályázatban szükséges megjelennie. Ennek megfelelően presztízsfejlesztéseket nem valósí-tanak meg, ám évek munkája volt, hogy a professzorok megértsék: „nem a professzor hobbi-ját kell a pályázatnak támogatnia, hanem a hobbit kell olyanra formálni, ami az összes többi szempontnak megfelel”. A konkrét forráselosztás nem a pályázat megjelenésekor, hanem már a kiírás tervezése-kor megkezdődik: megindul egyfajta háttérgondolkodás, amelyet alapvetően befolyásol az, hogy hány pályázat adható be az intézmény részéről. Amennyiben egy pályázat adható be („intézményi pályázat”), jellemzően vagy a rektortól vagy a stratégiai és fejlesztési rektorhelyettestől, vagy a Pályázati Irodától indul el az információ a hierarchia alacsonyabb szintjei felé. Ennek eredményeképpen létrejön egy első egyeztetés a pályázat tartalmáról.

189


Amennyiben a pályázat nagyon szakmai jellegű, akkor az adott tudományterületen működő karok egymás között, vagy az adott kar a karon belül kezdi meg az egyeztetést a projekt témájáról. Amennyiben az intézményből több pályázat is befogadható, illetve a pályázat karok közötti konzorciumban valósulhat meg, az illetékes vezető (rektorhelyettes, dékán) kér projektjavaslatokat a szakmailag kompetens helyekről (tanszékekről), utána kezdődik meg az egyeztetés. Ez volt a folyamat például a „Kutatóegyetemi TÁMOP” esetében is. Jellemző, hogy „nagy csata van”: miután minden kar bejelenti, mennyi forrást szeretne, és mit valósítana meg, jellemzően a fenti alapelvek, illetve a nyerési esélyek döntenek. Ha a karok el tudják egymás között dönteni, hogy melyik pályázat kerüljön beadásra, nincs felsőbb vezetői beavatkozás, ha azonban nem tudnak megegyezésre jutni, akkor a rektornak kell beavatkozni, és vagy végső egyeztetést összehívni, vagy egy személyben eldönteni a kérdést. Ebben a folyamatban két nehézség van jelen: egyrészt nem egyszerű eldönteni (és többnyi-re informális megoldások alapján döntik el), hogy szakmai szempontok alapján melyik projekt az esélyesebb, hiszen minden részt vevő pályázatíró oktató és kutató gyakorlott és felkészült; másrészt a konszenzusos megoldások esetenként a kevésbé nyerőesélyes projektek beadását eredményezik, vagyis kontra-produktívan hatnak. Ugyanakkor bizonyos interjúk tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy maga a pályázati rendszer teszi lehetővé, hogy bizonyos tudományterületek prioritást kapjanak, mivel a saját források elosztása kap-csán – az universitas jelleg megőrzése és az elosztás miatt fellépő belső feszültségek következtében – ez nehezen lenne megvalósítható A beadható projektek kiválasztását deklaráltan nem támasztják alá a DPR eredményei, ám közvetetten nagy hatással bírnak a fejlesztendő képzési területetek kijelölése során, hiszen mind az intézményi, mind a kari szintű stratégiai tervezésben alapvető fontossággal bírnak a friss DPR elemzések eredményei.

7.4.2 A fejlesztési támogatások és a Bolognai rendszerrel összefüggő átalakítások kapcsolata A Bolognai rendszernek megfelelő, képzési struktúrát érintő átalakulást elősegítették a pályázatok, de az átalakulás maga is indukálta a pályázatokat, így kölcsönös egymásra hatás volt jellemző. A folyamatot mind a TÁMOP-os tananyag-fejlesztési források (elsősorban mesterszinten), mind az oktatás hátterének megteremtését célzó infrastrukturális projektek támogatták. Az átalakítás során – különösen a műszaki és gazdaságtudományi képzési területeken – szándék és gyakorlat volt a régebbi piaci együttműködések (már kialakult csatornáin) keresztül megismert munkaerő-piaci igények maximális figyelembe vétele, sőt, bizonyos ágazatokban a teljes szakember-képzés gazdasági szereplőkkel közösen történő megteremtése (például olaj- és gázipari képzések a MOL Zrt. számára, Bosch Mechatronikai Tanszék megalakítása). Ugyanakkor az esettanulmány készítése során megkérdezett külső munkaerő-piaci szereplő véleménye szerint a képzések gyakorlatiassága még mindig nem elég erős a piaci szereplők elvárásaihoz képest (ez műszaki képzések kapcsán is előfordul), még több, egybe-függő céges

190


szakmai gyakorlati órára lenne szükség. További fejlesztést igényel a mérnök-hallgatók nyelvtudása is, amely a sikeres szakmai előmenetel egyik kulcsa.

7.4.3 A fejlesztési támogatások hatása a kutatói munkára Bizonyos intézményen belüli mérések (részben a DPR eredmények) alapján úgy látszik, hogy a megvalósult kutatási célú fejlesztések (elsősorban a (”Kutatóegyetemi TÁMOP” és a TIOP 1.3 forrásokból megvalósuló infrastrukturális fejlesztések) pozitív hatást gyakorolnak a kutatói pályára, vonzóbbá teszik azt a fiatalok számára. Ezt részben alátámasztja az a tény, hogy egyre több hallgató jelentkezik PhD képzésre, megnőtt a harc az ösztöndíjas helyekért. E mellett a doktori képzésben részt vevő hallgatók rövidebb idő alatt szereznek fokozatot, és nagyobb arányban maradnak a régióban is. A fokozatszerzés idejének megrövidülése azonban betudható annak a fiatalok által tapasztalt kényszernek is, hogy pályakezdő oktatóként csak abban az esetben van esély státuszt elnyerni, amennyiben a tudományos fokozat már megszerzésre került. A külföldi hallgatók magasabb száma még nem jelenik meg markánsan, bár már most is vannak olyan hallgatók, akik kifejezetten valamely unikális képzés, illetve a hozzá kapcsolódó fejlesztés miatt érkeztek az intézménybe. A Miskolci Egyetem esetében a tehetséges hallgatók megtartása leginkább az iparban elérhető bérek és a közalkalmazotti bér közötti szakadék miatt ütközik nehézségbe, hiszen a régióban található gyártó cégek akár két-háromszoros bért is fizetnek egy kezdő mérnöknek, mint ami az egyetem keretein belül elérhető lenne számukra. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy a támogatások csak átmeneti forrást jelentenek a kutatók bérköltségeinek kifizetéséhez. Bizonyos vélemények szerint az iparból érkező, K+F tevékenységből származó források egy részét csak egyetemi kutatómunkára kellene allokálni, s ezekből nagy részben kutatói bére-ket fizetni. Így a fiatal kutató az ipar pénzén csak ipari megrendeléseken dolgozna, utána kerülne ki a céghez. Ez azonban a K+F bevételek jelenlegi lekötöttségi szintje mellett nehezen lenne kivitelezhető.

7.4.4 Technológiatranszfer szervezet szerepe a K+F együttműködésekben A Miskolci Egyetem a TÁMOP-4.2.1-08/1 kódszámú projekt keretén belül hozta létre a Technológia és Tudástranszfer Centrumot, több mint 434 millió forintos Uniós támogatással. A pályázat megírása során számba vették, hogy hány olyan szereplő van a régióban és az intézményben, aki ilyen jellegű tevékenységgel foglalkozik, így már a projekt kezdetén világosabb képpel rendelkeztek az elérhető erőforrásokról. A technológiatranszfer szervezet része jelenleg a TÁMOP-TÉKED pályázati csoport, amely egy régebbi pályázat „maradványszervezeteként” a nagyobb TÁMOP-os pályázatok projekt- és pénzügyi menedzsmentjét látja el (többek között a „Kutatóegyetemi TÁMOP” pályázat menedzsmentjét is). 191


Az interjúalanyok részéről egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy a szervezet jelenlegi formájában közel sem látja el a számára definiált feladatot: nem proaktív, „nem mozog”, nincs átütő ereje. Ennek több oka is felmerült: egyrészt a szervezet kialakítása önmagában még nem eredményezett gondolkodásmódbeli változást: nem minden egyetemi szereplő értette meg az innovációs lánc szerepét, „még nem vált vérünkké a szabadalom kérdése”. További problémaként merült fel az, hogy a szervezet sajátosságaiból adódóan nem tudja széles palettán hordozni a szakmaiságot, csak módszertani kompetenciákat képes biztosítani, így a legnagyobb kihívás annak kidolgozása, hogy e mód-szertant hordozó szervezet, valamint a szakmaisággal bíró csapat az intézményen belül hogyan képes hatékonyan együttműködni. E mellett a szervezet rentáblilitása is kérdéses: a K+F tevékenységekből befolyó jövedelem már így is teljes mértékben le van kötve (központi költségvetési hozzájárulás, PPP, kari önrész-alap, dologi kiadások, személyi kifizetések), így kérdéses, hogy a szervezet közvetítő tevékenységéért cserébe hogyan tud részesülni a megszerzett bevételből. Ez év végéig fejeződik azonban be az a folyamat, amely éppen a fenti érvek következtében indult meg, s amelynek célja a technológiatranszfer szervezet, illetve a Pályázati Iroda működésének racionalizálása. Az átalakítás keretében profiltisztítás megy végbe és egységes, központi felügyelet alá kerülnek a fejlesztési projektek: a technológiatranszfer szervezet és a pályázatos TÁMOP-TÉKED csoport eltérő feladatainak elhatárolására, a feladatok átszervezésére kerülhet sor. Erre azért van szükség, mert az összköltségvetésen belül egyre nő a pályázatok aránya, hiszen az állam egyre kevésbé támogatja az intézményi működést. Ennek következtében várhatóan erősödni fog a szervezet.

7.4.5 Az infrastrukturális fejlesztések hatása az intézmény működésére Az egy hallgatóra eső TIOP 1.3 és TÁMOP 4. prioritásba tartozó támogatás 900 000 forint körül mozog, ezzel az intézmény, az országos listán, a hatodik helyen áll. Ez részben annak köszönhető, hogy e forrásokból nagymértékben részesült az egyetem, ám a magas hallgatói létszámnak köszönhetően az egy főre jutó támogatási összeg mégis relatíve alacsonyabb marad. Az oktatás és kutatás minőségének európai viszonylatban történő megítéléséről kevés adat érkezett be az interjúk során: csak az unikális mérnöki képzések azok, amelyek mind az ok-tatás, mind a kutatás során kiemelkedő nemzetközi (ámbár kizárólag ágazati szempontú) jelentőséggel bírnak. A forrásokat az intézmény akkor is ezekre a fejlesztésekre költötte volna el, ha szabadon rendelkezhetett volna azok felhasználásáról, mivel olyan épület-felújítások és eszközbeszerzések történtek, amelyek alapvető szükségletként mutatkoztak részben az intézmény működése, részben a kutatói potenciál megteremtése céljából.

192



megszervezése

és

ennek

7.5.1 Az intézmény pályázatírói és projekt-menedzsment struktúrája A Miskolci Egyetemen alapvetően mátrix-elven működik a pályázatok megírása és menedzsmentje is. A pályázatírás feladatainak elosztása, illetve a projektek szakmai és pénz-ügyi menedzsmentje – a belső forráselosztási mechanizmusokhoz hasonlóan – attól függ, hogy intézményi vagy kari szintű pályázatról van-e szó. Amennyiben intézményi infrastrukturális pályázat beadását készíti elő az egyetem, a Pályázati Irodának van döntő szerepe mind a projektgenerálás, mind a tervezés, pályázatírás és menedzsment tekintetében. Ezt az indokolja, hogy jelenleg az Iroda hordozza azokat a pályázati kompetenciákat, amelyek egy összegyetemi infrastrukturális projekt esetében szükségesek, valamint központi szerepéből adódóan rektori irányítás alá tartozik. Ennek megfelelően mindkét TIOP 1.3 konstrukcióban elnyert pályázat írása és megvalósítása is a Pályázati Irodához tartozott. Ezen projektek menedzsmentjét jellemzően intézményi vezetők látják el, míg a pénzügyi vezetőt, illetve az egyéb szakértői stábot (műszaki ellenőr, közbe-szerzési szakértő, jogi szakértők) a Pályázati Iroda és a Gazdasági_Műszaki Főigazgatóság biztosítja. Amennyiben több kar részvételével megvalósuló kutatási vagy tartalomfejlesztési pályázat kerül beadásra, a pályázat írását jellemzően a témafelelősök, illetve a megvalósuló tevékenységekben részt vevő oktatók és kutatók végzik el, a Pályázati Iroda pedig aktív ta-nácsadással, koordinációval, valamint az intézményi szintű dokumentáció (nyilatkozatok, kimutatások, formanyomtatványok) előkészítésével és elkészítésével támogatja a pályázat íróit. A „Kutatóegyetemi TÁMOP” is ilyen pályázati struktúrában valósult meg. A nyertes TÁMOP projektek menedzsmentjét a TÁMOP-TÉKED csoport végzi, míg a szakmai vezetőket – szakmai kompetenciáiktól függően – az adott tudományterület vezető oktatója, dékánja, vagy tanszékvezetője biztosítja, ám a szakmai vezető személyét egyetemi szintű pályázatoknál rektori jóváhagyás után véglegesítik. A tisztán kari szintű pályázatok esetében az adott kar érdekelt oktatói és kutatói írják a pályázatot, a Pályázati Iroda azonban számukra is biztosítja azt a belső szolgáltatást, amely tanácsadást, és a szükséges dokumentáció biztosítását is magába foglalja. A kari projektek menedzsmentjét és szakmai vezetését kari szinten döntik el a dékán jóváhagyásával: lehetnek tanszékvezetők, vezető oktatók és akár dékánok is. Jellemző, hogy a projektek menedzsmentjét egy, a karok működésébe szervesen beépült „stabil mag” végzi, amely több alkalommal is vezetett hasonló pályázatokat, így rendelkezik a szükséges referenciákkal, ám folyamatosan törekednek arra, hogy a pályázatok vezetésébe olyan fiatalabb oktatókat-kutatókat is bevonjanak, akik „beletanulnak” a folyamatokba, és referenciát szerezve a későbbi projektek vezetését már önállóan is el tudják látni. A Pályázati Iroda a kilencvenes években Világbanki, majd hazai finanszírozással alakult meg, ebben az időben két főállású alkalmazottal működött. A 2000-es években zajló, a Felsőoktatási Fejlesztési Programból finanszírozott egyetemi integrációs pályázatban infrastrukturális fejlesztések is folytak, amelyek kezelése a Pályázati Irodához került (ez a pályázat 2003-ra futott

193


ki). Az ezt követő időszakban a PHARE-pályázatok írása és kezelése volt az Iroda feladata, 2003tól új feladatként jelent meg az Uniós támogatások előkészítése. A Pályázati Iroda jelenleg 4 teljes munkaidős státusszal működik, tapasztalt, sikeres pályázati és pénzügyi kollégákat foglalkoztat. Alaptevékenységeibe tartozik a fentebb már említett belső szolgáltatási funkció (konzultáció, pályázati mellékletek, igazolások elkészítése), illetve a pályázati nyilvántartás. Ez a rendszer 2008-tól működik, azóta folyamatos fejlesztés alatt áll. A rendszerben először regisztrálni kell, majd a megpályázni kívánt projektet jóváhagyásra küldeni a rektor és a gazdasági igazgató felé. Csak akkor lehet benyújtani a pályázatot, ha azt az intézményi vezetők engedélyezték. A pályázatok nyomonkövetés alatt állnak: minden információt fel kell tölteni a pályázatért felelős szereplőknek (aktualizálni a pályázat státuszát), egészen a fenntartási időszak végéig. A rendszer statisztikák készítésére is alkalmas. A témavezetők ugyanakkor a napi terhelés mellett nem képesek naprakészen tartani a rendszert, bár a Pályázati Iroda vezetője ennek szükségességére folyamatosan felhívja a figyelmet. A Pályázati Iroda az intézményi TIOP-os projektek menedzsmentjét is ellátja, amely jelenlegi kapacitásainak legalább 50 %-át leköti. Bizonyos vélemények szerint ez a feladat túlterhelést okoz, amelynek következtében az Iroda csak nagy erőfeszítések mellett képes megfelelően ellátni az alapfeladatait. A fentebb, a technológiatranszfer szervezetnél vázolt profiltisztítási folyamat várhatóan ezt a helyzetet rendezni fogja majd. A Pályázati Iroda jó kapcsolatot ápol a karokkal: mind a témavezetőkkel, szakmai vezetőkkel, projektmenedzserekkel, mind a kari szinten kijelölt pályázati igazgatókkal sikeres együttműködésben dolgozik, szolgáltatásait tekintve elégedettek vele az intézményi szereplők. Kari szinten igazgatók vagy dékán-helyettesek látják el a „kari pályázati igazgatói” feladatkört (közvetlenül nem díjazzák): ez a feladat alapvetően arra szolgál, hogy kari szinten serkentse a pályázási aktivitást. A tapasztalatok szerint kari szinten a pályázatfigyelés a leterheltség miatt nem megoldható, és kari szinten nem is épültek ki a pályázati információ-menedzsment mechanizmusa. A pályázati lehetőségekről a Pályázati Iroda, illetve a felső vezetés hatékonyan működő rendszeren keresztül tájékoztatja a karokat, így a pályázati igazgató feladatkör csak arra alkalmas, hogy intézeti szintű kapcsolattartót biztosítson a Pályázati Iroda felé. Az intézmény – alapvetően – elhatárolódik külsős projektmenedzserek és pénzügyi vezetők alkalmazásától: minden esetben igyekeznek ezeket a feladatokat az intézményben „kinevelődött”, kompetens szereplőkkel betölteni. Előfordul, hogy egy-egy projekt vezetésére külső személyt kérnek fel, de csak olyat, aki múltjában sok szálon kötődik az egyetemhez és a feladatot főállásban tudja vállalni (lásd „Kutatóegyetemi TÁMOP” projektmenedzsere).

7.5.2 A projektszemlélet hatása az intézmény működésére A megkérdezettek egyetértenek abban, hogy a fejlesztési pályázatok által megkövetelt projektszemlélet, illetve adminisztrációs kötelezettség pozitív hatással volt az intézmény működésére. Nagyobb lett a fegyelem az egyes alapfeladatok (oktatás, kutatás) ellátása során is, a projektekben résztvevő kollégák jobban betartják a határidőket, megértették az adminisztráció jelentőségét. Ugyanakkor bizonyos diszharmónia érvényesül a projektek által megkövetelt szabályok és az intézményi működés között, amelyek sok esetben megnehezítik a 194


kötelezettségek teljesítését (például pénzügyi ellenőrzés esetén az eredeti bizonylatok kiké-rése a pénzügyi osztálytól, azok másolatokkal történő átmeneti pótlása, átszállítása egy olyan helyiségbe, ahol elférnek az ellenőrzést végzők, majd az egész folyamat megfordítása napokat vehet igénybe és sok felesleges adminisztrációt okoz az intézményben). Vannak azonban olyan intézményi szereplők, akik – sok esetben pályázati lehetőség híján – nem vették át a projektszemléletet, a hagyományos, állami támogatáson alapuló működéshez ragaszkodnak, és a külső körülményeket hibáztatják azért, mert nem tudnak önálló bevételt teremteni az adott terület számára.

7.6 A megvalósításban részt vevő oktatók és kutatók ösztönzése A fejlesztési projektekben való részvétel lehetőségét minden intézményi szereplő fontosnak tartja, amely önmagában ösztönzést jelent a pályázati munkára. Sok oktató és kutató szakmai szempontból is kamatoztathatja a pályázati projektekben való részvételt. Ugyanakkor az intézmény vezetősége a pályázatokban való plusz munka díjazására törekszik, amely lehet határozott idejű alapbéremelés, kereset-kiegészítés, illetve projektre való áthelyezés. Előfordult díjazás nélküli pályázati munka is. Azt, hogy egy adott résztvevő milyen formában és mértékben kap plusz díjazást a pályázati munkáért, alapvetően a pályázati kiírás lehetőségei, illetve a szakmai múlt határozzák meg. Bizonyos vélemények szerint a kereset-kiegészítésekből nem indukálódik intézményi szintű feszültség, mivel „aki akar és tud dolgozni, az megkapja a lehetőséget” – kivéve azokat a tudományterületeket, amelyek az uniós projektek profiljába egyáltalán nem illeszkednek (művészeti és bizonyos bölcsész szakok). A tudományos teljesítmény díjazása projekteken kívül nem jellemző: a projektek nyújtanak alkalmat arra, hogy az eredményes kollégák munkáját anyagilag is honorálni lehessen. A szakmai stáb díjazása mellett komoly problémát jelent az adminisztrációt végző hát-térstáb díjazásának részben megoldatlan volta: a jelenleg back-office tevékenységet ellátó személyzet (például a bérszámfejtők, akik a „Kutatóegyetemi TÁMOP”- ban akár havi szinten több százzal több bért számfejtenek) alacsony plusz díjazás mellett dolgozik. Fontos lenne, hogy a jövőben ezeket a költségeket is tervezhetővé tegyék a pályázat kiírói, például egy – a jelenleginél nagyobb és szélesebb körre érvényes – menedzsment-költség átalány bevezetésével.

7.7 A projektek megvalósítása során felmerülő problémák 7.7.1 Általános problémák A pályázatok kivitelezése során az egyik lényegi, eddig feloldatlan (és a kiírók által figyelembe nem vett) akadály az, hogy bizonyos kutatási projektek esetében előzetesen nem ismert a feladatban rejlő kockázat. Ez például olyan esetekben jelenik meg, amikor egy innovációt szolgáló projektnél előre nem definiálható bizonyos kérdések megoldása (amely természetesnek 195


mondható). E kockázatok aktuális kezelése és a projekt lezárásának feltét-elei között viszont nincs mindig összhang. A szabályrendszernek való megfelelés (például közbeszerzés, az NFÜ és az ESZA általi minőségbiztosítások) is igencsak megnehezítik a megvalósítás folyamatát, ám a szabályrendszerek, illetve a mögöttük álló szereplők és állandó változása legalább ugyanilyen mértében okoz nehézségeket. A közbeszerzési törvény változása, amely a projektek megvalósítása közben történt, további nehézségeket jelentett: az eljárások meghosszabbodását a projektek nem tudják figyelembe venni, így a szakmai megvalósítás időtartama kellett, hogy lecsökkenjen – az infrastrukturális beruházások esetén így az alvállalkozóknak kellett rövidebb idő alatt elvégezni az adott feladatot. Likviditási probléma az utófinanszírozású projekteknél jelentkezhet, de sok projektnél ezek a nehézségek semlegesíthetik egymást.

7.7.2 Projekt-specifikus problémák Az interjúkból elsősorban a TIOP 1.3-as, illetve a „Kutatóegyetemi TÁMOP” projektek kapcsán érkeztek észrevételek a megvalósítás specifikus problémáival kapcsolatban. Az infrastrukturális pályázatok során elsősorban a kivitelezéssel voltak nehézségek: az építőipar helyzetéből adódóan az alvállalkozók megbízhatósága nincs garantálva, gyakran több alvállalkozó szerződtetésével lehet csak egy-egy beruházást megvalósítani (egy épületet például három kivitelező épített meg). Ritkán a nem kellően megalapozott műszaki specifikáció is okozhat nehézségeket, csúszást (például elgépelik a 100 Ampert 10 Amperre, amely a beszerzés idejét növeli meg). A nehézségek kezelése érdekében heti kooperációs ülések folytak az összes szereplő (karok, alvállalkozók) részvételével, amelyen a kivitelezők, valamint a műszaki ellenőrök is részt vettek, így biztosítható volt a felmerülő problémák gyors és megfelelő kezelése. További probléma ezen pályázatok kapcsán, hogy még nem látszik, hogy a saját bevétel-szerző képességet hogyan fogják megalapozni. A vállalások szerint a fejlesztéseket a piaci szereplők felé szolgáltatásként lehetne értékesíteni, de csak 2013-ra lesznek mérhető eredmények. A TÁMOP - pályázatok kapcsán az általános problémákon túl alapvetően a határidők be nem tartása okoz problémákat, jellemzően az idősebb kollégák részéről.

7.8 A támogatott fejlesztések eredményei A megkérdezettek a támogatások legfontosabb hosszú távú hozadékai, eredményei közül legnagyobb arányban az épület-infrastruktúra gyökeres megújulását emelték ki, amely mind az energiaracionalizálás, mind az intézmény egészének image-e szempontjából ki-emelkedő jelentőséggel bír. Az átütő erejű eszközfejlesztés, amely lehetővé tette az intézmény eszközpark 196


felzárkózását a jelenlegi tudományos és piaci igényekhez, szintén nagy jelentőséggel bír. Ezek, illetve az intézményben folytatott kutatási tevékenységek elősegítették, hogy az intézmény minden szempontból versenyképesebbé váljon: mind a hallgatók vonzása, mind a színvonalas kutatómunka tekintetében fontos előrelépés volt, ezzel össze-függésben nőtt publikációk esélye és a mesterszakok vonzóereje is. Távolabbra mutató eredménynek tekinthető, hogy a fejlesztési projekteknek komoly közösségépítő és közösség-összekovácsoló ereje is van. A fejlesztések által erősödik az oktatás is, amely a tisztán teoretikus tárgyaknál gyakorlati példaként is fontos szereppel bír. A fejlesztések e mellett egyéni szinten is támogatják a szakmai fejlődést. Kiemelkedően eredményesnek a két legnagyobb TÁMOP és TIOP finanszírozású projektet tartják a megkérdezettek: nemcsak az infrastruktúra megújulása és a több ezer konkrét eszköz beszerzése jelentett konkrét hozadékot, hanem az a szellemi pezsdülés is, amellyel e projektek együtt jártak. Az új kutatói alkalmazások, az ezres nagyságrendű minőségi publikáció is fontos hozadéknak számít. Kudarcos projektről nem történt konkrét említés: a megkérdezettek csak annyit jeleztek, hogy bizonyos projektekből „többet is ki lehetett volna hozni”, ezek nevesítését azonban – érthető okokból – senki sem vállalta fel. Az interjúalanyok által említett hozadékok többé-kevésbé összecsengenek a fejlesztési stratégiában megfogalmazott hosszú távú célokkal. A képzésben a fejlesztések eredményeképpen megfigyelhető bizonyos hangsúlyeltolódás a műszaki és a gazdasági területek irányába, legalábbis a képzési infrastruktúra és tartalom-fejlesztések ebbe az irányba indultak el. A területi igények kielégítése az eszköz-infrastruktúra fejlesztésével lehetővé tette a gyakorlatiasabb, regionális piaci igényekre nagyobb mértékben reagálni képes képzés megalapozását is. A kutatói pályázatok nyilvánvalóan növelték az intézményben folyó K+F tevékenységek intenzitását és arányát is, amely szintén fontos fejlesztési célként jelenik meg. A K+F bevételi potenciál növelése annyiban tudott megvalósulni a fejlesztési projektek által, hogy azok megalapozták a modern igényeknek megfelelő kutatások kivitelezhetőségét, ám konkrét bevételnövekedés még nem mutatkozik meg markánsan. A szintén kiemelt jelentőségű nemzetközi partnerségek kapcsán nem történt komoly előrelépés a támogatásoknak köszönhetően, bár a „Kutatóegyetemi TÁMOP” ezt a célt is szolgálta volna – itt „mindössze” a nemzetközi publikációk száma növekedett meg, amelyek a későbbiekben alapul szolgál-hatnak partnerségek kialakítására. A kötelező indikátorokról a „Kutatóegyetemi TÁMOP” pályázat kapcsán érkezett információ. Az indikátorok megítélése felemás: egyrészt a (kötelező) indikátorok a valós teljesítményt mutatják. Ilyen például a folyóirat-cikkek nagyon magas száma, amelyek nyomán kimutathatóan megugrott a publikációs láthatóság, s ez a fejlődés egyértelmű jele. A pályázat következtében a publikációk számában négyszeres növekedés következett be. Bizonyos indikátorokat túl is teljesítettek – ilyenek például a konferencia-előadások, valamint a szabadalmi bejelentések száma: összesen 5 élő szabadalom van az egyetemen, e mellé a projekt eredményeként 9-et tud az intézmény idén benyújtani. Bizonyos indikátorok azonban nem életszerűek: a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók, kutatók száma külső tényezők által is befolyásolt, így nem tudják tartani a vállalt számokat. A

197


minősített oktatók és kutatók aránya sem tartható, mert az idősebb minősített oktatók nyugdíjba mennek, míg a fiatalok közül még sokan nincsenek túl a fokozatszerzésen.

Jó gyakorlat: Szellemi felpezsdülés és közösségépítés a Miskolci Egyetemen TÁMOP-4.2.1. és TIOP 1.3-as projektek Kiemelkedően eredményesnek a két legnagyobb TÁMOP és TIOP finanszírozású projekt tekinthető. A TIOP 1.3-as forrásokból az intézmény közel 7,5 milliárd forintot költött épület- és eszközinfrastruktúra beszerzésére és fejlesztésére, amely komoly előrelépést jelent a minőségi oktatás megteremtése, a fenntartható működés megalapozása, valamint a K+F bevételek növelése területén. Nemcsak az infrastruktúra megújulása és a több ezer konkrét eszköz beszerzése jelentett azonban konkrét hozadékot, hanem az a szellemi pezsdülés is, amellyel e projektek együtt jártak. Az új kutatói alkalmazások, szabadalmak, valamint az ezres nagyságrendű minőségi publikáció is fontos hozadéknak számít. A támogatások így mind az egyéni szakmai fejlődést, mind az intézmény oktatási-kutatási tevékenységét szolgálták. Távolabbra mutató eredménynek tekinthető, hogy mivel e mátrix-szerűen megvalósult projektekben az intézmény sokféle szereplője részt vett, és sokféle módon működött együtt, a projekteknek komoly közösségépítő és közösség-összekovácsoló ereje is van.

7.9 A fejlesztések fenntarthatósága A megvalósult fejlesztések fenntarthatósága kapcsán nem fogalmazódott meg olyan nézet, amely szerint a fenntartás megoldhatatlan problémát jelentene az intézmény számára. A felújított épületek fenntartása nem valószínű, hogy többletforrást igényelne, a beszerzett eszközök vállalati szereplők felé történő „eladhatóságának” igazolása azonban komoly munkát kíván a jövőben. A megújított eszközpark fenntartásának a karbantartási oldala sem lesz könnyű feladat, sokkal nehezebbnek látszik azonban a fenntartáshoz szükséges humán erőforrás (laboránsok, kutatók) biztosítása. Leginkább a szakmai projektekben megindított növekedési tendencia megőrzése tűnik nehéznek, hiszen ezeket saját forrásból a későbbiekben (a jelenlegi finanszírozási helyzetet figyelembe véve) nem fogják tudni finanszírozni; ebben a vonatkozásban komoly szemléletváltásra van szükség. A K+F jellegű tevékenységek kapcsán elmondható, hogy az intézmény számára nem csak az jelent problémát, hogy nehéz előteremteni az önrészt, hanem az is, hogy a rendszer megnehezíti az egyéb K+F tevékenységek kivitelezését, hiszen azok bevétele nagy részben lekötésre kerül egyéb célokra (például költségvetés, PPP, pályázati önrészek biztosítása).

198


A legnagyobb nehézség a fenntarthatóság kapcsán az, hogy a működési környezetben gyors és drasztikus állami beavatkozások történnek mind a finanszírozás, mind a keret-létszámok meghatározása terén. Ez alapvetően befolyásolja az intézmény mozgásterét mind az új pályázatok benyújtása, mind a megvalósult projektek fenntartása vonatkozásában. Abban az esetben lehetne a fenntartási költségeket biztosítani, ha a működtetés költségét a fenntartási időszak végéig a pályázatba betervezhetővé tennék a kiírók. A fenntartás költségeinek biztosításának forrása a gyors változások következtében annyira bizonytalan, hogy konkrétumok nem is hangzottak el az interjúk során. A megkérdezettek véleménye szerint nincs olyan konstrukció, amely az intézmény számára ne hasznosulhatna, mivel a pénzhiány egyre inkább áthatja az intézmény működését. Az állami források drasztikus csökkentése még egy olyan, alapvetően sikeres bevételszerző tevékenységgel bíró intézményt is nehéz helyzetbe hoz, mint a Miskolci Egyetem, hiszen a kieső forrásokat saját bevételből pótolni csak hosszú távon válhat képessé az egyetem. A köztes időben az oktatás és a kutatás minőségének fenntartása, fejlesztése gyakorlatilag pályázati forrásokból valósítható meg, így azok minden tekintetben az intézmény működésének meghatározó elemeiként jelennek meg.

199


8. Pázmány Péter Katolikus Egyetem180 Vezetői összefoglaló A Pázmány Péter Katolikus Egyetem mai formájában viszonylag fiatal intézménynek tekinthető, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Nagyszombati Egyetem hagyományaira alapozva 1992-ben alakította újra az intézményt, fenntartása pedig az egyetemalapítás után is a Katolikus Egyház kezében maradt. A PPKE erős nemzetközi beágyazottsággal bír mind az oktatás és kutatás területén együttműködésekben vesz részt, valamint nemzetközi kutatási pályázatokon is sikeres. A viszonylag fiatal intézmény karainak és meghirdetett képzéseinek bővülése egybeesett a felsőoktatás egészét jellemző expanziós időszakkal, így jelenleg a PPKE 5 kara több mint 8000 hallgatót képez. A mennyiségi fejlődéssel párhuzamosan minőségi előrelépés is jellemezte az utóbbi éveket: a PPKE a felsőoktatási rangsorokban előrelépett, egyre keresettebb intézménnyé vált. Az egyetem a megpályázott és elnyert támogatási összegek arányát tekintve a legsikeresebben pályázó felsőoktatási intézmények közé tartozik, és mintegy 1,8 milliárd forint támogatást kapott uniós forrásból. Az egy hallgatóra jutó támogatás a közép-magyarországi régióban átlagosnak mondható. A minőségi fejlődést a PPKE-n zajló pályázatok jelentősen támogatták. A PPKE tudományegyetemként tekint magára, ezért a pályázatokkal az elsődleges célja, hogy a minőségi oktatás és kutatás infrastrukturális és személyi feltételeinek megteremtéséhez hozzájáruljon. Emellett kiemelt terület a tehetséggondozás, a következő oktató-kutató generáció kinevelése. A fejlesztések elsősorban a három legnagyobb kart érintették (BTK, ITK és JÁK), valamint központi szolgáltatások kialakítását tették lehetővé. A pályázatok nem szándékolt, de fontos hozadéka, hogy a PPKE működése egységesedett. Az intézményt ugyanakkor továbbra is a karok nagyfokú önállósága jellemzi, miközben a fejlesztéspolitika pályázati logikája erős intézményi szintű szervezeti kapacitást feltételez. A projektmenedzsment a viszonylag kicsi és erősen decentralizált szervezetet jobban megterheli, és felveti a pályázatokkal kapcsolatos humánkapacitások kiépítésének igényét. A racionális feladatellátás érdekében számos adminisztratív teendő központi szintre tolódott, a pályázatok hatékonyabb menedzselésére pedig új szervezeti egység jött létre. Szintén új fejlemény, hogy a több szervezeti egységet érintő pályázatok miatt a kari vezetők rendszeresen találkoznak, és egyeztetnek a jövőbeni terveiről, összehangolják a pályázatokkal kapcsolatos feladatait. Az intézmény erősödő integráltságára alapvetően pozitív folyamatként tekintenek. A PPKE fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos jó gyakorlatának tekinthető, hogy a hazai és nemzetközi együttműködések kialakítására és fenntartására is célzottan használja az

180


200


EU-s társfinanszírozású forrásokat. Az együttműködéseknek köszönhetően nő a PPKE nemzetközi elismertsége az oktatási és kutatási területen egyaránt, így erősítve a nemzetközi versenyképességét.

8.1 Intézmény bemutatása A Pázmány Péter Katolikus Egyetem múltja a 17. századra, a Nagyszombati Egyetem megalapításához nyúlik vissza. Az intézmény a történelmi átalakulásokat követően több részre oszlott, a Nagyszombati Egyetem három utódintézményének a PPKE mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem tekinthető. A PPKE-t az egyházi tulajdonban lévő Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémiából és az újonnan létrejövő Bölcsésztudományi Karból 1992-ben alapította a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a fenntartása pedig az egyetemalapítás után is a katolikus egyház kezében maradt.181 A PPKE tudományegyetemnek tekinti magát, követve azt a nyugat-európai mintát (Pl. Sacre Cuore Milánó, Leuven), ahol a teológiai kar mellett más képzési területek is vannak.

8.1.1 Képzési profil A PPKE tehát egy fiatal intézménynek tekinthető. Az alapítása óta bővült a karok száma: a Hittudományi Kar (HTK) mellett Bölcsész- és Társadalomtudományi Kar (BTK), Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) és Kánonjogi Posztgraduális Intézet, Információs Technológiai Kar (ITK), valamint a 2008-ban a PPKE-be olvadt Vitéz János Kar (VJK) működik. A karoknak viszonylag nagy az önállósága, a döntési jogosítványok zöme a karokhoz delegált, emellett pedig minden karon önálló gazdasági iroda működik. Az ITK a Magyarországon egyedülálló amerikai department rendszerben alakult, ennek lényege, hogy rugalmasabb, mint a német típusú tanszéki rendszer. A felvételi létszámok is jól mutatják a VJK 2008-as beolvadását: 2009-től a felvett hallgatók száma több mint 25%-kal nőtt. A hallgatók száma a felvettek növekvő számának ellenére csökkent. Az intézménynek 2011-ben valamivel több, mint 8 000 hallgatója volt (PhD képzés nélkül), ez 2009-hez képest jelentős, 15%-os csökkenést jelent. A legnagyobb mértékben – több mint negyedével – a BTK hallgatói létszáma csökkent, az ITK és a HTK ugyanakkor növelte az oktatásban résztvevők létszámát. 2011-ben a levelező oktatásban résztvevő hallgatók a teljes hallgatói létszám negyedét tették ki, zömük a JÁK-on tanul.

181

https://ppke.hu/egyetemunk

201

A felsőoktatást célzó programok értékelése – Esettanulmányok A PPKE-re felvett hallgatók számának alakulása, 2001-2012182

A PPKE képzési profiljában a hallgatók száma alapján bölcsész és a jogászképzés a hangsúlyos. A PPKE egészére jellemző a humán jellegű képzési területek hangsúlyát az 1998-ban létrejövő ITK ellensúlyozta. A PPKE hallgatói létszámának alakulása 2009-2011 között183

BTK HTK ITK JÁK VJK

2009 4508 201 703 3219 884

2010 3823 236 749 2914 736

2011 3279 241 753 3060 706

PPKE

9515

8458

8039

A PPKE-n hat doktori iskola működik, három a BTK-n (Irodalomtudományi-, Nyelvtudományi- és Történelemtudományi Doktori Iskola), és 1-1-1 az ITK-n (Interdiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskola), HTK-n (Hittudományi Doktori Iskola) és JÁK-on (Jog- és Államtudományi Doktori Iskola).184 A klasszikus felsőoktatási képzések mellett (alap- és mesterképzés, osztatlan és főiskolai képzés, szakirányú képzés) a PPKE két karán, a BTK-n és a VJK-n felsőfokú szakképzés is folyik, amelyek elvégzése a PPKE alapszakjain való továbbtanulás esetén többletpontot és kreditbeszámítást is

Felvi.hu statisztikai adatbázisa. Elérehető: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=9&s1=1&s2= 4&s3=1&sta_id=18515&int_id=31 (A letöltés időpontja: 2012. 12.20.) 182

183

IFT adattábla, 2011 alapján készített saját táblázat.

184

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=197&iID=18&list=109&popup=1

202


jelent a tanulóknak. A VJK-n emellett szociális ismeretek területén tanfolyami képzéseket is tartanak.185 A képzés minőségének biztosítása kettős cél mentén valósul meg: egyszerre van jelen az egyházi és világi magyar minőségbiztosítás, vagyis az akkreditáció rendszere (MAB + római Nevelési Kongregáció). Horváth (2011) klaszterezése alapján a PPKE a „széles profilú, de a klasszikustól eltér szakmai összetételű egyetemek közé sorolható. Ennek a csoportnak a jellemzői: • • • • • •

nagy hallgatói létszám; a tanulmányi területek száma magas (12-nél átlagosan magasabb); a szakok és az egyes képzési szintek (alap és mesterképzés, felsőfokú képzés, doktori iskola) kínálata széles; a hallgatók az egész országból érkeznek, a regionalitás kevéssé érvényesül; minősített oktatók magas aránya, jelentős publikációs teljesítmény; magas a kutatási tevékenységekből származó bevétel.

A diplomás pályakövetés adatai szerint a PPKE-n végzettek elhelyezkedési lehetőségei általánosságban véve a Közép-Magyarországi Régió (KMR) adataihoz képest valamivel rosszabbak. A HTK-n, az ITK-n és a JÁK-on végzettek az átlagot felfelé, míg a BTK-n és a VJK végzettek lefelé húzzák. A képzési területhez képest egyedül a JÁK-on végzetteknek kedvezőbb a munkaerő-piaci elhelyezkedési esélye. A PPKE végzettjeinek munkanélkülisége karonként, regionális és képzési területi összehasonlításban186 BTK Intézményben végzettek

2008-ban

és

2010-ben

Felsőfokú végzettségűek a régióban (KSH) Adott képzési területen végzettek, országos átlag (DPR)

HTK 187

ITK

JÁK

VJK

PPKE

13,6%

3,0%

6,5%

3,1%

10,8%

8,8%

7,2%

7,2%

7,2%

7,2%

7,2%

7,2%

13,3%

n.a

4,5%

6,3%

8,6%

Az ITK-n végzettek foglalkoztatási lehetőségeire rálátó szakember szerint ugyanakkor kedvezőbb a helyzet az ITK-s végzettségű pályakezdők esetében, mint amit a DPR adatok mutatnak. Állítása szerint a végzett diákok számíthatnak rá, hogy el tudnak helyezkedni a diplomájukkal. A PPKE ITK jó reputációjú intézmény, akár a BME-vel összevetve is keresettebbek a hallgatók. Ugyanakkor az alacsony hallgatói létszám miatt nem jelennek meg olyan nagy tömegben a piacon, mint a BME, vagy az ELTE hasonló karokon végzettjei.

185

https://ppke.hu/oktatas

186


187

Alacsony válaszadói létszám (33 fő).

203


A hallgatók felkészültsége, technikai ismeretei jók. Az őket alkalmazó cégeknél a kutatási tevékenységben is könnyedén részt vesznek. A nemzetközi színvonalú oktatáshoz és képzéshez hozzájárul egy olyan érték és teljesítményközpontú felfogás, ami motiválja a hallgatókat és végső soron magasabb minőséget eredményez. A PPKE deklarált célja az oktatás minőségének növelése, a kutatóegyetemi jelleg erősítése különösen a BTK, az ITK és a JÁK karain. Ennek a törekvésnek az első eredményeit látszanak igazolni, hogy a PPKE a különböző rangsorokban az utóbbi évek során egyre előrébb lépett. Az eduline 2013-as felsőoktatási rangsorában a PPKE összesítve a 3. helyen végzett - ezen belül az oktatói rangsorban a 3., a hallgatóiban pedig a 9. helyezést elérve. Az abszolút kari rangsorban nagy különbségek láthatóak, a rangsorbeli helyezések alapján a következő sorrend alakult ki a karok között: BTK (7), ITK (28), JÁK (51) és VJK (155).188

8.1.2 Kutatási tevékenység A kutatási tevékenység, a kutatási potenciál fejlesztése az intézmény vezetésének deklarált célja. A kutatási eredmények beépülnek az oktatási tevékenységbe, hozzájárulnak annak színvonalának növeléséhez. A PPKE alapító tagja az IRUN189 (International Research University Network) hálózatnak, amely olyan európai egyetemeket fog össze, amelyek nemzetközileg elismert kutatási és oktatási tevékenységgel bírnak. Az IRUN célja az együttműködés elmélyítése az oktatás, kutatás, közös konferenciák szervezése területén. A PPKE-n működő hat doktori iskola megalapozza az intézmény kutatási potenciálját. A doktori iskolák kutatási területeit igyekeznek összehangolni a katolikus eszmeiséggel. Így nemcsak a HTK-n folynak teológiai kutatások, hanem a jogi kar posztgraduális intézetének is kiemelt területe a kánonjog, a BTK-nak a vallás és kultúraközi párbeszéd az egyik fontos kutatási területe, az ITK-n pedig az emberi szervezettel, a diagnosztikával, a biotechnológiával kapcsolatos tudományok és az informatika határterületét jelentő bionika területén folyik nemzetközi szintű kutatási tevékenység. A kutatás az ITK-n a leginkább hangsúlyos terület. A Karon nemzetközileg elismert oktató/kutató gárda dolgozik, amely kutatási konzorciumokban, nemzetközi pályázatokban is sikerrel részt vesz. Így például az ITK-n működik a Jedlik Ányos Kutató- fejlesztő Laboratórium, amely alapító tagjai közé tartozik a PPKE mellett például az MTA számos intézete (SzTAKI, KOKI, MFA, Pszichológia Intézet, Enzimológia Intézet) és piaci szereplők (pl. Richter).190 A labor célja

188

http://eduline.hu/rangsor/2013/15

189

http://www.irun.eu/

190

http://itk.ppke.hu/jedlik-anyos-laboratorium/

204


az egyetemi tudományos és a vállalati szféra közötti valódi kooperáció megteremtése.191 A labor összesen mintegy 100 oktatóból, kutatóból, doktorandusz hallgatóból áll, főbb kutatási területei az infobionika, nanotechnológia, nyelvtechnológiák és mesterséges nyelvek, orvosi diagnosztika.192 A PPKE fejlett kísérleti laboratóriumokkal is rendelkezik, így például számítástechnikai és robotika labor, valamint rádió és tv stúdió is működik az egyetemen. Összességében a PPKE keretein belüli tudományos eredmények első sorban az ITK-hoz köthetőek, ez ugyanakkor fakad a műszaki kutatások könnyebben definiálhatóságából is. Szinte mindegyik kar esetében elmondható, hogy a jövőbeli kutatásokat a saját szakterületükön belül egyrészről a katolikus eszmeiség valamint a hazai és nemzetközi együttműködések orientálják.

8.1.3 Regionális gazdaságban betöltött szerep A fővárosi intézmények esetében a regionális beágyazottság jelentősége kisebb, mint a vidéki főiskolák és egyetemek számára. A helyi gazdasággal való együttműködések ugyan fontosak, mégsem csak ezek határozzák meg egy FOI sikerességét. A budapesti felsőoktatási intézményekre jellemző, hogy a jelentkező diákok nagyjából fele a régión kívülről érkezik (Kuráth, 2007), így országos vonzáskörzettel bírnak. A PPKE szoros kutatási és munkakapcsolatokat ápol különböző magyar és külföldi felsőoktatási intézményekkel. A PPKE esetében nemzetközi együttműködések szerepe viszonylag jelentősnek mondható, különösen a katolikus egyetemekkel való együttműködési törekvés hangsúlyos.193 A hazai felsőoktatási partnerek közül kiemelhető az SE, a BME, az ELTE és a PE, míg nemzetközi szinten például a Leuveni Katolikus Egyetemmel, az amerikai University of Notre Dame-mal, vagy a Berkley-vel, a londoni Imperial College-dzsal áll kapcsolatban. A PPKE karai közül csak az ITK honlapján található utalás a gazdasági partnerekkel való kapcsolattartásra. Itt a Richter, az Ericcson, és a MorphoLogic nyelvészeti tanácsadó társaság azok a cégek, amelyekkel szorosabb a kapcsolat – akár a közös kutatás, akár a kilépő hallgatók elhelyezkedéséből fakadóan. A PPKE több kara is részt vesz ugyanakkor különböző klaszterek munkájában. A BTK a Linguapark Klaszter tagja. A Linguapark a hazai nyelvészettel (oktatás, fordítás) foglalkozó intézményeket tömöríti, célja a tagok közötti kommunikáció elősegítése, az információmegosztás és partnerség.194 Az ITK Mobilitás és Multimédia Klaszter tagja. Az MMK első sorban a

191

https://ppke.hu/kutatas/laboratoriumok

192

http://itk.ppke.hu/jedlik-anyos-laboratorium/kutatas-fejlesztes

193

https://ppke.hu/egyetemunk/kuldetesnyilatkozat

194

http://www.linguapark.hu/index.php/bemutatkozas/celjaink

205


közép-magyarországi régióban aktív. Az infokommunikációs iparág szereplőt tömöríti, a tagok kutatás és fejlesztés területén való együttműködését segíti elő.195

8.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-12 időszakban és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 8.2.1 Fejlesztési stratégia Mivel a PPKE nem állami fenntartású intézmény, nyilvánosan nem érhetőek el az intézményfejlesztési stratégiái. Az intézmény vezetőségének elmondása alapján a PPKE fő stratégiai célja a kutatóegyetemi működésmód elérése, a szakmai színvonal növelése. Az utóbbi 20 év során jelentős kapacitásbővítés történt az egyetemen. Az intézmény újraalakulása egybe esett a felsőoktatás egészének expanziós törekvéseivel, így támogató környezetben tudott növekedni. A jelenlegi csökkenő hallgatói létszámok miatt már nem cél a hallgatói helyek, a szakok számának növelése. Feladat viszont a meglévő kapacitások hallgatókkal való megtöltése, ennek érdekében a minőség további fejlesztése, a kutatási tevékenység erősítése. A demográfiai és szakpolitikai változásokkal párhuzamosan új elem a stratégiában az oktatási infrastruktúra rentábilis üzemeltetésének elérése. Ezt nehezíti, hogy országos szinten több a felsőoktatási férőhely, mint a belépni kívánók száma, ezért kínálati többlet alakult ki, a helyek feltöltését egyre nagyobb kihívást jelent. Összességében elmondható, hogy stratégiailag fejlesztendő terület a kutatás személyi és infrastrukturális hátterének támogatása - ezen belül is két kulcsterület a laborfejlesztés és a fiatal kutatók támogatása; valamint a hallgatókért való hazai versenyben való helytállás érdekében a minőség (képzési szerkezet fejlesztése) és a hallgatói szolgáltatások fejlesztése.

8.2.2 Uniós források összetétele A PPKE-n számos több kart érintő fejlesztés valósult meg, amelyek egyrészről a központi szolgáltatások, másrészről pedig az oktatás és kutatás feltételeinek javítását célozták. A támogatások a mindent kart érintő fejlesztések mellett elsősorban az ITK, valamint a BTK és a JÁK karait érintették. Ennek oka, hogy az ITK a PPKE-n és a kutatói szférán belül egyaránt gyorsan fejlődő, változó terület, a BTK és a JÁK pedig a legnagyobb hallgatói létszámmal bíró karok. A PPKE összesen több mint 1,8 milliárd forint támogatást kapott uniós forrásból, ennek túlnyomó részét a kifejezetten a felsőoktatást célzó TÁMOP 4. és KMOP 4.2.1 típusú

195

http://mmklaszter.com/

206


konstrukciók tették ki. A felsőoktatást célzó pályázati kiírásokon kívül a PPKE csak a TÁMOP 5. prioritása keretéből kapott eddig forrást a VJK-n folyó szociális képzés fejlesztésére.196 A PPKE pályázatainak összetétele a leszerződött összegek arányában197

A következő típusú fejlesztések valósultak meg a PPKE-n: • • • • •

Központi szolgáltatások (minőségbiztosítás, VIR, DPR, Alumni) Tananyagfejlesztés (ITK-n, bionika területen) Kutatás és tehetséggondozás feltételeinek javítása (BTK, ITK, JÁK) IKT fejlesztés (Központi fejlesztés, elsősorban BTK, ITK és JÁK) K+F infrastruktúra fejlesztés (Alapvetően az ITK-n megvalósuló fejlesztések)

A PPKE a legnagyobb támogatását – mintegy 920 millió forintot – tudományos kutatásokra (TÁMOP 4.2.1.B-11) kapta. A projekt a BTK-n (az alprojekt címe: Európa a nagyvilágban), az ITKn (Bionikai fejlesztések) és a JÁK-on (Kormány és közjó) valósul meg.198 Az egy hallgatóra jutó támogatás országos szinten átlag alattinak mondható, a középmagyarországi régióban működő FOI-khoz képest azonban hasonló a támogatás mértéke.199 Abszorpció az átlagosnál lassabb. Ennek oka, hogy a PPKE nagyobb pályázatai 2010-2011 folyamán kerültek leszerződésre, így ezek pénzügyileg még nem zártak. A PPKE deklarált célja, vagyis a minőségfejlesztésre és a kutatásra való törekvés látható a pályázatokból is. Emellett jelentős az infrastruktúra fejlesztésére való igény – mind a pályázatokban, mind az interjúalanyok elmondása alapján.

196

A vizsgált pályázatok pontos összetételét ld. a Mellékletben.

197 EMIR (2012. augusztus 17.) alapján készített saját ábra. Csak azokat a leszerződött pályázatokat tartalmazza, amelyekben a PPKE volt a főpályázó. 198

https://ppke.hu/uploads/articles/14803/file/TAMOP_tudkut_sajto.pdf

199

Az egy hallgatóra jutó támogatási összegeket lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

207


A beadott és el nem nyert pályázatok közül az egyik az esztergomi campus infrastrukturális fejlesztését célozta, míg a másik egy innovatív, tudományos portál létrehozására igényelt támogatást.

8.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség A PPKE pályázatai alapján látható, hogy az ITK-t célzó fejlesztések voltak túlsúlyban, emellett pedig a kutatásra nyertek el nagyobb támogatásokat – ez utóbbi esetében azonban nemcsak uniós, hanem egyéb nemzetközi pályázatokon is. Az uniós források és egyéb nemzetközi támogatásokat összevetve az ESZA finanszírozás előnye, hogy a kutatás mellett bizonyos oktatási célú eszközök beszerzésére, vagy tananyagfejlesztésre is adott lehetőséget. Az egyéb pályázatok esetében az oktatás minőségének fejlesztése kevésbé javítható, ezért az intézmény minőségi céljainak eléréséhez elengedhetetlen volt a TÁMOP források jelenléte. A humánerőforrás-fejlesztés és az infrastrukturális feltételek javítása csak párhuzamos és összehangolt fejlesztés esetén lehet előremutató a PPKE vezetése szerint, így infrastrukturális fejlesztésekre is folyamatosan van igény. A minőség javulásával párhuzamosan az intézmény hallgató-vonzási képességét az infrastruktúra fejlettsége is nagyban befolyásolja (különösen a nemzetközi hallgatók esetében). Egyik interjúalany szerint, amíg a magyar egyetemeknél az olasz ötször, a belga nyolcszor, a német egyetemek pedig tízszer akkora forrásból gazdálkodnak mérnöki képzési területen, addig nem várható el, hogy legyen keret a technológiai (labor és kísérlet) fejlesztésekre. Ezt a lehetőséget pótolja részben az uniós támogatás.

8.3.1 Fejlesztési források által támogatott területek Uniós forrásból a PPKE fordíthatott pénzt az oktatási körülmények fejlesztésére, a tehetséggondozásra. Ezekre támogatás nélkül nem tudtak volna más forrást szerezni. Az, hogy mára minden doktorandusz ösztöndíjat kaphat, kizárólag a TÁMOP-nak köszönhető. A kutatás- és tehetséggondozás területén több pályázatot (TÁMOP 4.2.2/B-10 és 4.2.1.B-11) is elnyert a PPKE, amelyek között az átfedést kezelni kellett: mivel az egyik pályázat elbírálása csúszott, ezért hasonló tartalommal adtak be másik pályázatot, végül mindkettő nyert, az átfedéseket pedig az ESZA-val közös egyeztetések eredményeképp tudták feloldani. Más területek esetében - mint például az ITK-n létrejött Jedlik labor – a támogatások kiegészítő jelleggel erősítették az egyébként is megvalósuló fejlesztést. A Jedlik labor – amely a SE-vel közös kutatási platformot jelent és mintegy 100 fős kutatói gárdából áll - megszervezéséhez az EU-s mellett hazai, nemzetközi és amerikai támogatásokat is felhasználtak. A labor 21 kutatási területen működik – EU forrás nélkül ez alacsonyabb szám lenne, de a labor megalakulhatott volna.

208


8.3.2 Fejlesztési források által nem támogatott területek A fejlesztési források esetében láthatóan elhanyagolt terület a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok. Jellemző, hogy a BTK-ra csak a doktori iskolán keresztül lehet pénzt kapni. Ezzel együtt a PPKE-n igyekeztek olyan komplex pályázatokat írni, amely egyszerre tudja az intézmény több karát fejleszteni. A KMR régió felsőoktatási intézményeihez hasonlóan a PPKE-n is további igény van az infrastrukturális fejlesztésekre. Egyrészről a működési költségek csökkentése érdekében fontos lenne a kifejezetten a felsőoktatás számára elérhető energetikai pályázatok hirdetése (KEOP kiírásra beadandó pályázatuk ugyan még nincs, de folyamatban van a pályázás). Az ESZA érzékeny arra, hogy alapműködést nem finanszíroz a támogatásokból, ezért a rezsiköltségek csökkentésével járó fejlesztések lehetnek azok, amelyek jelentős segítséget nyújthatnak a fenntartható működésben. Másrészről a PPKE nemzetközi versenyképességének javulását, külföldi hallgatói létszámának bővülését a minőségi fejlesztések mellett nemzetközi szintűre fejlesztett infrastruktúrában is látja. Emellett kiemelten fontos, hogy az oktatók is jobban megállják a helyüket a nemzetközi porondon. A fiatalabbaknak lehetőségeket kell biztosítani, hogy a nyugati elvárásoknak tudjanak megfelelni. A nyelvoktatás viszont az intézmény meglátása szerint elsősorban a nemzetközi tanulmányutak segítségével lenne lehetséges.

8.3.3 Pályázati stratégia és sikeresség A PPKE esetében az MTMI preferencia miatt az ITK-ra volt egyszerűbb pénzt szerezni. Az intézmény pályázati stratégiája volt, hogy törekedtek olyan pályázatokat írni, amelyben ennek ellenére a többi kar is részt tud venni. Az intézmény tapasztalata szerint a nem MTMI területek esetében a doktori iskolák lehetnek sikeresek a pályázatokon. Egyedül az esztergomi kar esik ki – a fejlesztések hatásai itt érvényesülnek a legkevésbé. Ennek oka, hogy az esztergomi campus nem a KMR régióba tartozik, ami ugyan előnyt jelenthetne a kar számára, viszont túl kicsi ahhoz, hogy önállóan pályázzon. Az EMIR adatok elemzése alapján a PPKE pályázati eredményessége az átlagnál lényegesen jobb: főpályázóként az igényelt támogatási összeg 95,5%-át megszerezte. 2012. augusztus 17-ig mindössze két pályázaton nem nyert el támogatást (TÁMOP 4.2.3/08 és TIOP 1.3.1-07 kiírásokon – ez utóbbi esetében már az első fordulóban nem támogatták pályázatát, ezért nem ismert, hogy mekkora az igényelt támogatási összeg), a többi támogatott projekt esetében pedig az igényelt összeg 97%-át megkapta az intézmény.200

200

Az intézmények pályázati sikerességét lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

209


A PPKE TÁMOP és TIOP pályázatokon kívül nem igényelt más operatív programból forrást. A korábbi tervezési időszakban vettek részt GVOP-s projektben, ennek megvalósításában viszont rossz tapasztalataik voltak: a vállalati együttműködés nem jelentett valódi tartalmat. Az intézményvezetés meglátása szerint összességében hasonló célokra költötték volna pályázati forrásaikat, ha azt szabadon tehetik. Elsődleges terület továbbra is a tehetséggondozás és a kutatás feltételeinek javítása lett volna, ugyanakkor valószínűleg több infrastruktúra, akár több rezsiköltséget csökkentő fejlesztést valósítottak volna meg. Örömteli volt, hogy a kutatóegyetemi pályázatnál végre szabadon tudtak a tudományra koncentrálni, így nem volt anyagi akadálya a következőknek: • • • • • •

ösztöndíjak; konferenciák (szervezés és látogatás egyaránt); publikációk díjazása; lektorálás (idegen nyelvi); doktoranduszok külföldi ösztöndíjai; nemzetközi kapcsolatok építése.

Ezekre a területekre ugyanakkor más pályázatokból is fordítottak volna több pénzt.

8.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére 8.4.1 Forráselosztási mechanizmusok A karok közötti forráselosztás jellemzően a pályázat megírásakor aktuális kérdés. Ezt a kari vezetők kompromisszum-képessége befolyásolja, amivel eddig nem volt probléma. Az egy kart érintő pályázatokba viszont a többi karnak nincs is beleszólása. A karokon belüli forráselosztásnál törekszenek a szakok közötti egyenlőségre. A pályázat megírása és elnyerése közötti idő miatt ugyanakkor kialakulhat konfliktus az egyes karok között – különösen a közös használatú infrastruktúra esetében. Így például a beszerzendő eszköz fajtája, minősége, elhelyezése, vagy éppen a vállalt indikátorok teljesítése folyamán. A pályázatíráskor nincs elég idő a pontos tervezésre, a megvalósításkor viszont sokszor már késő, vagy csak többszöri szerződésmódosítással érhető el a megfelelő hasznosítás. A felmerülő konfliktusok ellenére elmondható, hogy a karok közötti együttműködés erősödött a pályázatokkal: megismerték egymást a különböző szervezetek, tanulnak egymás működéséből, szakmai integrálódás is elkezdődött.

210


8.4.2 Képzési célú fejlesztések A csökkenő államilag támogatott hallgatói létszámok miatt erős a harc az intézmények között a hallgatókért. Ebben a versenyben olyan képzéseket kell kialakítani, a képzéseket olyan színvonalra kell emelni, ami egyrészről a magyar diákok számára vonzó, másrészről akár külföldi hallgatókat is érdekelhet. Kifejezetten képzési célú uniós támogatásban – tananyagfejlesztésben – egyedül az ITK részesült. Az ITK-n meghirdetett bionika BSc a szakterületen Európában elsőként indított alapképzés. A TÁMOP 4.1.2/08-as pályázat ezen szak tananyagának kialakításához nyújtott támogatást. Konkrét képzési TÁMOP forrást sem a BTK-n, sem a JÁK-on nem kapott, ugyanakkor a Humboldti-modell értelmében a PPKE törekszik rá, hogy a kutatási eredmények leérjenek az oktatásba is. A PPKE egészében, uniós támogatások nélkül is törekszenek a képzési szerkezet modernizálására, a karok vonzóbbá tételére. Példaértékűnek tekinthető kezdeményezés a BTK-n a párizsi katolikus egyetemmel kialakított közös francia nyelvű MA képzés (1 év a PPKE-n, 1 év Franciaországban az Institut Catholique d’Études Supérieures intézményben és két diplomát kap a diák).201 A közös oktatáson túl azért jó ez a kezdeményezés, mert a francia képzések egész Közép-Európában haldoklanak, így pl. szlovák diákokat tudnak Magyarországra fizetős képzésbe invitálni. A képzési szerkezet átalakítása, változtatása érzékeny kérdés, hiszen nem látható előre, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci igények 3-5 év múlva is fennmaradnak-e. Így a hosszú távú trendek mellett törekszenek rá, hogy a hallgatókat a friss tudás mellett a folyamatos naprakészségre való igényre is felkészítsék – különösen fontos ez olyan gyorsan változó területen, mint az információ-technológia. Az egyes képzési területi fejlesztésekben általánosan elmondható feltételrendszer, hogy azokat a képzési területeket tudják fejleszteni, ahol van: •

rátermett oktató vagy kutató,

•

piaci igény, kereslet a végzett hallgatókra (vagyis van ipara az adott területnek Magyarországon).

A képzési területeken belül a kutatási témák kiválasztásában továbbá kiemelt szerepe van az MTA KOKI és az SE-vel való kapcsolatoknak. A képzési szerkezet fejlesztésénél figyelembe kell venni az egyes szakterületek esetén az elhelyezkedési lehetőségek különbözőségét is. Így például a bolognai rendszer BA/MA/PhD képzési szintek létrejötte óta érdekes hatás van a munkaerőpiacon: a piac a mérnökképzés területén a BA diplomát és a PhD-t tudja első sorban értelmezni, az MA-nak nagyon nincs

201

http://btk.ppke.hu/hallgatoinknak/hirek/tanulj-a-pazmanyon-franciaorszagban

211


jelentősége; ezzel szemben a bölcsész szakokon a BA képzés tűnik a piacon kevésbé használhatónak, szinte csak mester diplomával tudnak elhelyezkedni a diákok.

8.4.3 K+F fejlesztések A PPKE jelentős összegű kutatásra és fejlesztésre fordítható támogatásban részesült. Ezt nagyrészt alapkutatásra fordították. Az ITK értelmezésében az egyetemi kutatásnak egy lépéssel az ipar előtt kellene járnia, mivel az ipar csak rövidebb távra gondolkodik kutatásai megtervezésénél, ezért a forradalmi újítások az egyetemeken lehetnek. Ezt próbálják elérni a Jedlik laborral is. Nagyobb volumenű szervezett kutatás tehát az ITK folyik, emellett viszont a JÁK-on és a BTK-n is kutatócsoportok alakultak a TÁMOP 4.2.1 és 4.2.2 keretében. A megpályázott támogatások kutatási célú felhasználásában a szakmai vezetők szerepe fontos. Karonként eltérő, hogy van-e egységes tudományos koncepció. A jogi karon például korábban nem voltak részletezett kutatási tervek arra vonatkozólag, hogy az oktatók és a kutatók milyen témában mélyülnek el, a kutatásnak pedig mi lesz a konkrét eredménye. Az uniós támogatások miatt azonban szükséges volt előre látni, hogy mely szakterületen, mit tudnak megvalósítani a projekt keretében. Ezzel szemben az ITK-n a kutatások korábban is szervezettek voltak – részben a műszaki területen folyó kutatások kutatócsoportban történő kutatási tevékenysége, valamint az egyéb nemzetközi pályázatok miatt. A kutatási tevékenység jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy saját nevelésű diákokból oktatók és kutatók váljanak. Különösen az ITK-n jelent nehézséget az, hogy a végzettek potenciális versenyszférabeli fizetése magasabb, mint a felsőoktatási szférában elérhető összeg (akár kétszerese, háromszorosa annak), ezáltal pedig öregedő az oktatói gárda. Ennek ellenére az alapító generáció helyét lassan átveszik a fiatalabbak, akik egy része már saját nevelésű oktató, kutató. A kutatási tevékenység ugyanakkor nemcsak a fiatal oktatók bevonását, hanem az idősebb, jó szakemberek megtartását is segíti. Így például a BTK által elnyert pályázat eredményeképp az oktatóknak nem kell más plusz munkákat vállalniuk a megélhetéshez. A fiatalabb oktatók (zömében 40-50 éves korig) várják a TÁMOP forrásokat, nemcsak a pénz, hanem a szakmai lehetőségek miatt is. A PPKE kutatói a szakterületükön informális és formális szakmai együttműködésekben vesznek részt. Így például személyes kapcsolatokat ápolnak az MTA különböző kutatóintézeteinek munkatársaival, vagy a Jedlik laboron keresztül intézményesült kapcsolat áll fenn a SE-vel és vállalati partnerekkel. A gazdasági kapcsolatok fontossága vitathatatlan, azonban interjúalanyaink véleménye szerint azokat a helyükön kell kezelni: a FOI-k ne kezdjenek el gyártani, az ipar pedig ne építsen ki az egyetemekkel párhuzamos (konkuráló) kutatási kapacitásokat. A PPKE ITK az SE-vel közös pályázaton létrehozott technológiatranszfer irodát, a szervezet ugyanakkor még nem tudott önfenntartóvá válni. Az ITK mellett továbbá spin-off cégek is indultak a kutatási eredmények hasznosítására, a termékkezdemények piacosítására. A spin-off 212


cégek jelentősége – a PPKE meglátása szerint - hazánkban sokkal inkább a vállalkozói kultúra fejlesztésében, mintsem a pénzügyi haszonban rejlik. Az egyetem inkubátor szerepet vállal fel, az egymásnak való példamutatást ösztönzi.

8.4.4 Infrastrukturális fejlesztések A kutatások támogatása nem választható el az infrastrukturális fejlesztésektől. Mivel a KMR régióban már nincs forrás, így a kutatók és a kutatások támogatására sem tudnak több pénzt fordítani. Ennek viszont várhatóan nem az lesz a következménye, hogy vidékre (konvergencia régiókba, ahol még van pénz) vándorolnak a jó képességű kutatók, hanem sokkal inkább külföldre mennek. Ugyan jelenleg is vannak meghirdetve tükörpályázatok infrastruktúrafejlesztésre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal keretéből, de az összeg elég kicsi ahhoz képest, hogy mennyi intézmény van ebben a régióban. Annak ellenére, hogy hallgató arányosan a mérnökképzés az országban az egyik legmagasabb színvonalú infrastrukturális hátteret nyújtja, a területen a nemzetközi összehasonlításnak nem nagyon van relevanciája, a gépbeszerzések sokkal nehezebbek, lassabbak, ezért folyamatos technikai lemaradásban van az intézmény. Technológiai fejlesztések gyorsan elavulnak, de ha segítik a nemzetközi sikeres megjelenést, és belépést szoros kutatói hálóba, akkor az új beszerzések is könnyebbek (pl. Notre-Dame egyetem átenged bionikai eszközöket, mert neki is volt/van haszna az itt folyó kutatásokból). Az uniós támogatások eredményeképp ugyanakkor létrejöttek olyan fejlesztések is, amelyek időállóbbak tudnak lenni, így például a KMOP keretében megvalósuló interaktív laborok segítségével az ITK legjobb diákjai a Berkeley kurzusaiba bekapcsolódnak. A többi karon is létesült ilyen interaktív labor, de kisebb kihasználtsággal működik. Az infrastrukturális fejlesztésekben általános intézményi prioritás, hogy a nagyobb gyakorlatigényű képzéseket folyamatosan a legaktuálisabb technológiával szereljék fel (pl.: ITK szakjai, valamint a pszichológia képzés laborjai), miközben a többi karon is javuljanak a kutatás feltételei (pl. HTK). Általánosan elmondható, hogy az egyetemi szintű, infrastrukturális fejlesztéseket az ITK kezdeményezte, illetve koordinálta.

8.4.5 Központi intézményi szolgáltatások fejlesztése A központi szolgáltatások fejlesztésébe a második körös kiírással kapcsolódtak be. Ez előny volt, mivel kialakult már az az országos szintű rendszer (AVIR), amihez kapcsolódni kellett, továbbá látták az első körös pályázatok tapasztalatait. A minőségbiztosítási fejlesztés (honlap, kézikönyv, naprakész információk rendelkezésre állása) sokat segít a PPKE számára a nemzetközi versenyképességben: a külföldi partnerekkel való 213


kapcsolattartást megkönnyíti, az információk rendszerezettségét támogatta - korábban csak az akkreditáció időszakában álltak rendelkezésre pontos adatok (pl. részletesen bontott hallgatói létszám). Interjúalanyaink felvetették ugyanakkor, hogy nem világos, miért egy projektben jelentek meg ezek a lazán kapcsolódó tevékenységek. Külön-külön nagyon hasznosak voltak, de az, hogy együtt kell őket kezelni, fölösleges nehézségeket okozott. A fejlesztések főbb eredményei •

A vezetői információs rendszer fejlesztés lehetővé tette a számos felület egyesítését, összehangolását. Csökkentette az adminisztratív munkakapacitás-igényt, és 2013-tól az egyetem a szolgáltató egységek centralizálását tervezi. A menedzsment-fejlesztéseknek köszönhetően az adatfeldolgozás ideje csökkent, ezen a területen viszont még további fejlesztési igényei (pl. elektronikus ügyintézés támogatására) vannak az intézménynek.

•

A hallgatói szolgáltatások jelentősége nő, a diákok ráadásul igénylik a netes megoldásokat, az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A 4.1.1-es projekt segítségével jelentős előrelépés történt ezen a területen is.

•

Az alumni rendszerek fejlesztése Magyarországon – részben a TÁMOP-nak is köszönhetően – lendületet vett. Az öregdiákokkal való kapcsolattartásnak főbb hozadéka, hogy elősegíti az élethosszig tanulást: a diákokat könnyebben el tudják érni a különböző továbbképzési programokkal; ehhez kapcsolódóan pedig többletbevétel érhető el az intézmények számára a képzésekből.


megszervezése

és

ennek

A pályázásnak jelenleg alakulóban vannak az intézményen belüli szervezeti keretei. Év végén állt fel egy pályázati iroda (Központi Stratégiai, Minőség- és Projektfejlesztési Osztály) annak érdekében, hogy az oktatóknak csak a szakmai teljesítésre kelljen koncentrálniuk. A pályázati iroda létrehozását kifejezetten az uniós pályázatok menedzsmentje tette szükségessé, nagyjából egy éve merült fel az igény a megalakítására. A rektori hivatalon belül a pályázatokkal foglalkozó munkatársak (pályázati koordinátorok, pénzügyi vezetők és asszisztensek) száma növekszik, ezért a működés racionalizálását is jelenti az új szervezeti megoldás. Az osztálynak a karokon dolgozó kollégái („csápjai”) is vannak. A pályázatokat a rektori hivatal és a kari pályázatosok figyelik, emellett vannak háttérinformációk arról, hogy milyen jellegű pályázatok várhatóak, így azokra igyekszenek felkészülni. A pályázat szakmai anyagát a karok készítik, a központban rendelkezésre álló információkat a rektori hivatal tölti ki, a megvalósíthatósági tanulmányt pedig a pályázatíró cég készíti. A pályázatíró szerepe emellett, hogy ismeri a pályázati „tolvajnyelvet”. A költségvetés tervezését a gazdasági igazgatóságban végzik, függetlenül attól, hogy kari vagy intézményi pályázatról van-e szó. 214


A pályázatírás folyamatának kritikája, hogy az intézmény számára nehézség és növeli a hibázási lehetőséget (és felesleges időpazarlásnak is tekintik), hogy ugyanazokat az információkat sokadszor is be kell írni – egy pályázaton belül több helyre, illetve még rövid időn belül beadott pályázatoknál is újra meg újra meg kell adni például a vízfogyasztás mértékét. Több kart érintő projekteknél a rektori hivatalban koordinátorok segítik a kari együttműködést. A koordinátorok havi projektértekezleteket szerveznek az alprojektek összehangolására, valamint az adminisztratív ügyekben ad hoc jellegű megbeszéléseket tartanak a karokon és a rektori hivatalban dolgozó munkatársak. A rendszeres találkozók eredményeképp egyrészről erősödik az intézményen belüli szolidaritás (ez azért is pozitív, mert egy pénzkivonási hullám inkább a belső ellenségeskedést erősítheti). A rendszeres találkozásokból pedig szinergiák is kijöhetnek: olyan szakterületek találkoznak, amelyek egyébként nem; lehetőség van a közös kutatásra, de legalább a közös gondolkodásra. A projektmenedzsment szervezeti kereteit egyelőre az ad hoc megoldások jellemzik, a fejlesztendő területtől függ, hogy kiből válik projektmenedzser és szakmai vezető. A projektmenedzsment kiválasztása ezzel együtt általában vezetői döntés, így például a kutatóegyetemi pályázatnál törekedtek arra, hogy minden kar képviselve legyen a vezetésben – hiszen minden kar részt vesz a megvalósításban is (a projektmenedzsert a BTK, a szakmai vezetőt az ITK adja. Az alprojektek szakmai vezetői a három karról kerülnek ki). A szakmai vezető kijelölése a dékán javaslatára történik. A projektmenedzsment személyi feltételeivel kapcsolatos kritika, hogy a projektmenedzserrel és pénzügyi menedzserrel szemben elvárás, hogy legyen pályázati tapasztalata, és ne legyen vezető. Ezt problémás megvalósítani belső erőforrásból. A gyakorlatban a projektmenedzser általában oktató, ami elvileg nem lenne szükséges, hiszen a szakmai vezető feladata, hogy értsen a szakterülethez. A külső projektmenedzserekkel kapcsolatban vegyesek a tapasztalatok. Kritikus feltétel, hogy a megbízott személy az egyetem belső viszonyait jól megismerje. A pályázati tapasztalat nemcsak a projektmenedzser, hanem az adminisztratív munkatársak esetében is fontos, így igyekszenek olyan kollégákat kiválasztani, illetve új embereket alkalmazni, akiknek van már rutinja a pályázati ügyintézésben. Probléma viszont, hogy a pályázatok keretében csak határozott időre tudnak felvenni új munkatársakat, a betanítás viszont olyan plusz időt jelent, ami nem áll rendelkezésre a pályázat keretében. Ráadásul ezen alkalmazottak továbbfoglalkoztatása is szinte lehetetlen – amennyiben nem nyernek el újabb pályázatot. A PPKE esetében speciális, hogy több campusos, önálló gazdálkodású (kari gazdasági igazgatóval rendelkező) karok vannak, ami a koordinációt nehezíti. A pályázatok adminisztratív végrehajtása során az egész intézmény pénzügyi szabályozása, működése egységesedett. Több feladat átkerült a karokról központi irányítás alá, a kari autonómia ezzel némileg csökkent. Fontos, hogy a pályázatok előkészítési szakaszában (pl. amikor már megnyerték, de még nem kötöttek szerződést, nem kezdték meg a szakmai teljesítést) kialakítsák a pályázathoz kapcsolódó pénzügyi eljárásrendet (néha speciális ügyintézési dolgok vannak, amelyek nem illenek az általános működésbe). A pénzügyi és pályázati adminisztrációt az egységes szabályok meghatározását követően egyrészről a karokon lévő pénzügyesek végzik (pl. megbízási szerződések előkészítése, számlák befogadásának előzetes eldöntése, indikátorok nyomon

215


követése, utazási számlák feltöltése), másrészről a gazdasági igazgatósában koordinálják a pénzügyi feladatokat. A pályázatokhoz kapcsolódó változás továbbá például, hogy az utazások a pályázatok kapcsán megszaporodtak, így már a közbeszerzési értékhatár alá tartozik minden utazási költség, vagyis az is, ami nem a pályázat keretében zajlik, így a normál működés is több adminisztrációval jár. Nagyon pozitív viszont, hogy a projektekkel komoly szervezési tapasztalatot szereztek a munkatársak – nemcsak az adminisztratív területen, hanem a kutatók is: •

A szakmai megvalósítás számára is egyre érthetőbbé és elfogadhatóbbá és rutinná válik a teljesítési igazolás, a bizonylatolás, a pénzügyi beszámolás is a szakmai igazolások mellett.

•

A kutatóknak, kutatócsoportoknak egy évre előre kell tervezni, így erősödik a projektszemlélet. Ez egyrészről hasznos, másrészről viszont negatívum a túlzott konkrétság elvárása: pl. elvárás, hogy közbeszerzésbe beleírják, milyen könyvet akarnak megvenni egy év múlva. Például a JÁK-on új kutatási modell alakult ki.

A megvalósításban részt vevő oktatók-kutatók a vállalt teljesítmény után kapnak a rendes fizetésük feletti juttatást, ezáltal ösztönzöttek a pályázatokban való részvételre. Az ösztönzéssel kapcsolatos sajátos probléma ugyanakkor, hogy plusz teljesítményért van plusz pénz, ezt viszont inkább munkaként fogják fel, nem lehetőségként. Ráadásul csak átmeneti forrás, így karriert építeni rá nem lehet, miközben nagy az oktatási leterheltség, amit nem lehet leépíteni, mivel nincs szó új rendszerről. (Ugyanakkor kétségtelen előny, hogy az oktató most ki tud menni például 1 évre külföldre, ami hosszú távon segíti a karrierjét).

216


8.6 Projektek megvalósítása során felmerülő problémák 8.6.1 Adminisztráció A legnagyobb probléma az adminisztráció nehézsége és hosszúsága, ami a pályázás előtt nem is volt előre látható. Különösen az OTKA-hoz vagy más nemzetközi pályázatokhoz képest sok az adminisztráció. (Az utóbbiaknál évi egy/két szakmai jelentést kell leadni, illetve nyilatkozni a pénzek megfelelő felhasználásáról. Az ellenőrzés pedig a szakmai, nem pedig a pénzügyi teljesítésen van. A kiírandó KMR tükörpályázatokban, ha sikerülne jelentősen egyszerűsíteni az adminisztrációt, akkor az uniós forrásokhoz képest nagyságrendileg kisebb támogatások sokkal jobban hasznosulhatnának. Mintagyakorlatok és minta eljárásrendek segíthetnék az adminisztrációt. A bekért dokumentumok listája sokszor nem egyértelmű, sőt különböző ügyintéző mást és mást ért sokszor ugyanazon a követelményen. Az ESZA-val való kommunikáció az utóbbi időben egyrészről könnyebbé vált, érezhető a törekvés, hogy javítsák a forráslehívás sikerességét, ugyanakkor vannak ezzel ellentétes folyamatos is, pl. megszüntették a lehetőségét az ESZA-nál való telefonos egyeztetésnek. A pályázati adminisztráció összességében leterheli a PPKE-t: míg a szakmai teljesítés területén újabb pályázati kiírásokat vár az intézmény a kutatási tevékenység fejlesztéséhez, addig az adminisztratív munkatársak a jelenlegi erőforrások mellett már nem tudnak további pályázatokhoz kapcsolódó ügyintézési feladatot ellátni, tapasztalt új kollegák felvétele pedig nehézséget jelent, illetve a pályázatokban csak korlátozott összegig lehetséges.

8.6.2 Közbeszerzések A közbeszerzés olyan probléma, amit a pályázati rendszerben nem tudnak kezelni. A közbeszerzés nehezíti és lassítja a beszerzéseket, korlátozza az intézményeket a választásban és adminisztratív nehézségekkel állítja szembe az intézményt. Így például tipikus problémák •

Kötött címkézés a különböző eszközbeszerzések területén. Az a gép, amit két éve (a pályázati döntéskor) meg akartak venni valószínűleg már elavult: új ajánlat, új típusú gép kell, ehhez viszont máris változás-bejelentés, vagy akár szerződésmódosítás szükséges.

•

Sokszor nincsenek megelégedve a pályázó által nyújtott minőséggel.

•

Nincs pályázó bizonyos extra gépek leszállítására. Pályázni ugyanis csak magyar nyelven lehet, a lehetséges szállító amerikai vagy más külföldi cégek nem fognak magyar pályázatot írni.

217


•

Adminisztratív szabályok sokszor nem egyértelműek. Az ESZA utólag kér számon, előre viszont nem tájékoztat, vagy nem elég pontosan tájékoztat. Definíciós problémák vannak. Eltérő pénzügyi előírások vonatkoztak a 2011. október 15. előtti és után benyújtott pályázatokra, így a különböző szabályok félreértéseket vontak maguk után.

•

Közbeszerzések megtámadhatósága miatt csúszások vannak. 2012-ben kezdtek például egy nyári egyetem szervezésébe, amit a közbeszerzési szabályok miatt csak novemberre tudnak megvalósítani.

Általános tapasztalat, hogy a közbeszerzési folyamatokat előbb kellett volna elindítani. A pályázat megvalósítási idejéből rengeteg elmegy a közbeszerzésekkel, a tartalomra – ami a lényeg lenne – kevesebb idő és energia jut. A kutatóegyetemi pályázatnál elment úgy 8 hónap, hogy minden konferencia, rendezvény költségét a PPKE-nek kellett állnia a közbeszerzések elhúzódása miatt.

8.6.3 Pénzügyi problémák Likviditási problémák nem voltak. Az előlegeket lehívták, és olyan pályázatokban vettek eddig részt, ahol 90-100%-os támogatási intenzitás volt. A kifizetési kérelmek ütemezését kiemelten figyelik, a kifizetésekben is a közbeszerzések elhúzódása miatt volt csak csúszás. A beadott pályázatoknál mindig kiemelten fontos az önrész kérdése. Azoknál a pályázatoknál, ahol 90-100%-os a támogatási intenzitás, nem is kérdés, hogy beadják-e a pályázatot. A támogatási intenzitás mellett fontos az előzetes megtérülési elemzés elvégzése, valamint annak pontos felmérése, hogy van-e szüksége az intézménynek az adott pályázatra – ha nincs, akkor csak bajlódnának vele a fenntartási időszakban. Pénzügyi problémát vetett fel a pályázatok teljesítése során az árfolyam-különbözet kezelése könyvbeszerzéseknél, eszközöknél. Egy-egy könyv esetében ez pár ezer forint, de ha több száz könyvről beszélünk, akkor hatalmas összeg az árfolyamkockázat realizálódása. A tehetséggondozást szolgáló TÁMOP-ban ugyan már volt az árfolyamkockázatra elkülönített pénz lehetősége, viszont ez csökkentette a pályázható összeget, így nem vették igénybe. Probléma tovább, hogy a pályázatban a menedzsmentre fordítható költségek alacsony szinten korlátozottak. Az adminisztrációs feladat ugyanakkor jóval nagyobb, mint amit előre látnak, illetve amekkora költséget ennek elvégzésére el tudnak különíteni. A rendelkezésre álló pénzből nem tudnak alkalmazni nagyobb szakmai tudású embereket, vagy a határozott idejű szerződés miatt nem is nagyon jelentkeznek adminisztrátorok, illetve ha kapnak jobb/határozott idejű ajánlatot, akkor továbbállnak.

8.7 A támogatott fejlesztések eredményessége Az uniós pályázatok legfontosabb előnye, hogy vannak: van keret, amelyből forrás szerezhető az intézmény fejlesztésére – erre az állami normatívából nincs lehetőség. Az állami támogatások 218


változása és a demográfiai folyamatokból eredő hallgatói létszámcsökkenés és a felsőoktatási bevételek csökkenését önmagában viszont nem kezelhető a TÁMOP-forrásokból. A támogatott fejlesztések hosszabb távú eredményei: •

Kutatás feltételeinek biztosítása, kutatók támogatására kaptak lehetőséget. Erősödött a tudományos jelleg. Magas szakmai színvonalú előadásokat, társelőadókat tudtak hívni, nemzetközi szintű workshopokat rendeztek.

•

Tehetséggondozás – életpályamodell kialakítása. Fiatalok számára nemzetközi életben való részvétel lehetőségét megteremtették a projektek. Sikerült az utánpótlást (az egyetemalapítókat követő 2. generációt) megtámogatni, és a 3. generációt (doktoranduszokat) is.

•

Erősödött az intézményen belüli adminisztratív együttműködés: kéthetente összeül az összes kar vezetése. A TÁMOP ráerősített az egységesedési folyamatra.

•

Ezzel együtt erősödött a projektszemlélet és a pályázási kedv már nemcsak az ITK-n, hanem a többi karon is. A BTK-n például az eredmények és a kutatók fenntartása érdekében gondolkoznak FP7/FP8-as pályázatokban. A pályázati pénzből sikerült olyan kutatókat foglalkoztatni, akik alkalmasak lehetnek egy ilyen pályázat megszervezéséhez.

Kiemelkedően sikeres projektnek a KMOP-t tartják: egyszerűbb és nagyobb értékű volt, megvehettek az oktatáshoz/kutatáshoz szükséges alapvető fontosságú eszközöket. Emellett fontos volt a tehetséggondozási és laborfejlesztési pályázat, valamint a központi menedzsment fejlesztés. Az SE-vel közös tananyagfejlesztés elősegítette az új képzést, nemzetközi szintű tananyag jött létre, amilyen a pályázat nélkül nem valósult volna meg, és szorosabbra fűzte az SE-vel a kapcsolatokat. Az indikátorok sokszor nem fogják meg jól a fejleszteni kívánt célt. A cél elérését sokszor más indikátorokkal is ki lehetne váltani (ehhez jó lenne, ha a módosíthatóságban való mozgástér erősödne). Az indikátorok adminisztratív ellenőrzése helyett a szakmai teljesítés ellenőrzése sokkal fontosabb lenne. Még a cikkek számával sem lehet jól érzékeltetni a kutatás jelentőségét: egy tömör cikk többet érhet, mint 10 kisebb eredményt bemutató (ez ráadásul visszás ösztönzőket helyez a rendszerbe: több kevésbé kidolgozott cikk többet ér, mint egy jól megírt). A szakmai felügyelet mellett a szakmai felelősséget hiányolják – sem a támogatás megítélőjének, sem a felhasználóknak nincs személyi felelőssége a teljesítés minőségében. Szemben az amerikai pályázatkiírókkal, ahol ha szakmailag jól hasznosulnak egy vezető alatt kiosztott pénzek, akkor a jövőben magasabb keretből gazdálkodhat az intézmény. A pályázati vállalások sokszor ellentmondanak a felsőoktatás-politikai ösztönzőkkel. Például az indikátorok szintjén elvárt, vagy pluszponttal jutalmazott az oktatói/kutatói létszám növelése, miközben az állami megvonások a „racionalizálást”, a létszámleépítést kényszerítik ki.

219


Jó gyakorlat a PPKE-n: Tehetséggondozás és kapcsolatépítés a jövő kutatóiért Kutatási projektek és eszközök nélkül nem lesznek nemzetközi szintű kutatói Magyarországnak, illetve nem lesz magyarországi alternatívája a tehetséges fiataloknak. A posztdoktori státuszokat a pályázatok által vonzóbbá tudták tenni a potenciális kutatók számára: javultak a kutatási feltételek, az oktatóknak lehetőségük nyílt konferenciákon való részvételre, nemzetközi szintű kutatócsoportokban való munkára (pl. Jedlik labor), és minden doktorandusz ösztöndíjban részesülhetett. A TÁMOP keretében megkérdezték a fiatal oktatókat, és azt találták, hogy 91%-uk a Pázmányon szeretne maradni a jövőben is. A lojalitás titkát abban látják, hogy jó teameket hoztak létre, amelyek nemzetközileg (főleg amerikai pályázatok által) is beágyazottak A belső tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik azzal a törekvéssel, hogy erősítsék a hazai és nemzetközi együttműködéseket mind az oktatás, mind a kutatás területén. Ezt támasztja alá például, hogy PPKE tagja az IRUN (International Research University Network) hálózatnak, amely olyan európai egyetemeket fog össze, amelyek nemzetközileg elismert kutatási és oktatási tevékenységgel bírnak. A PPKE szemlélete szerint az együttműködések révén javulhat egy intézmény nemzetközi (el)ismertsége és növelheti hallgatói vonzóképességet. A nemzetközi együttműködéseket a PPKE szakmai teljesítménye mellett katolikus háttere is segíti: a vallási gyökerek közös alapot adnak az intézmények közötti párbeszédhez. A katolikus háttér mellett azonban az uniós pályázatoknak is szerepük van az együttműködések fejlődésében. Így például a Semmelweis Egyetemmel való kutatási együttműködéseket a tananyagfejlesztésre, valamint a Jedlik labor bionikai fejlesztéseire irányuló uniós pályázatok szorosabbra vonták. Az infrastruktúra-fejlesztések is hozzájárulnak továbbá a nemzetközi kapcsolatok kiépüléséhez. A TIOP 1.3.2 kiemelt program keretében létrehozott videokonferencia szolgáltatást a PPKE például a Berkeley egyetem óráiba való hallgatásra használja, a beszerzett laboreszközökre pedig más kutatási pályázatokban is szükség van. A jó felszereltség és az innovatív kutatási területek összességében tehát megalapozzák a nemzetközi együttműködéseket, ezek megteremtéséhez pedig az uniós pályázatok is hozzájárulnak.

8.8 A fejlesztések fenntarthatósága Általános probléma a fenntarthatóság kérdése. Mivel nincs rá elegendő forrás, a pályázatot követően bizonytalan, hogy milyen forrásból fogják a pályázatra felvett alkalmazottat kifizetni, hogyan viszik tovább a fejlesztéseket. Ráadásul a beszerzett eszközök egy része gyorsan elavul (különösen az IT területén), az elavulás pedig ezeken a laborigényes területeken az oktatás minőségének csökkentését is maga után vonja.

220


Egy intézmény számára a stabilitás a legfontosabb: olyan forrást kellene biztosítani, amelyre a következő években is tudnak számítani, tehát a folyamatos pályázati lehetőség biztosítaná leginkább a fenntarthatóságot. Mivel a KMR régióban már alig van forrás, így bizonytalan, hogy erre van-e lehetőség. Folyamatos pályáztatás nélkül a pályázatokban tapasztalt adminisztratív munkatársaktól is meg kell válni, és a szakmai fejlesztések is megrekednek. A fenntarthatóság érdekében javaslat az olyan kiírások alkalmazása, amikor pl. 3x3 évre kapnak nagyobb összegű, kevésbé kötött felhasználású forrást, három év után megújítva az elbírálást. Így a megkezdett fejlesztéseknek lehet tudni, hogy lesz folytatása, nem halnak el már a kötelező fenntartási időszak során, valódi minőségfejlődés, valódi kutatási területek alakulhatnának ki. A fenntarthatósági probléma viszont nemcsak az uniós források elmaradása miatt következik be. Az állami normatív finanszírozás csökkentése (csökkenő keretszámok) a jogi képzést érintik leginkább, de a bölcsészképzést is érzékenyen, kivéve a tanárképes szakokat. Alapvetően nem a hallgatói vonzással van a baj, hiszen jelentkezők vannak, hanem a beiratkozásnál van probléma: a legjobb diákok nem iratkoznak be – még az államilag támogatottak sem (valószínűleg külföldre mennek). A fenntartó, a Püspöki Konferencia létszámstopot rendelt el. További forráselvonás esetén először az adminisztratív alkalmazotti létszámot csökkentenék, az oktatói létszámot csak végszükség esetén. Ami várható, az a szakok számának csökkentése: az önmagukat eltartó szakok preferálása, plusz a katolikus intézmény sajátos profiljához elengedhetetlen szakoké. Az oktatók leépítése nem mehet gyorsan, hiszen a szakok lassan futnak ki. Az állami támogatás csökkenése összességében egyelőre a képzési programok fennmaradását nem veszélyezteti, de továbbfejlesztésük, a kutatási eredmények folyamatos beépülése támogatás nélkül nem biztosított. A nehézségek ellenére az infrastrukturális fenntarthatóság érdekében minden költségvetésben terveznek összeget elsősorban azokra a fejlesztésekre, amelyekre nem lehet támogatást lehívni (állagmegóvási, fenntartási munkák). A fenntartási időszakra igyekeznek olyan indikátorokat vállalni, amelyek többletfinanszírozás nélkül is fenntarthatóak, ugyanakkor egyes indikátorok teljesítése így is jelentős költségeket ró az intézményre. Így például egy hazai szabadalom kb. 600 ezer forint, egy nemzetközi pedig további 5 millió forint (és legalább egy év hazai szabadalomként való működés), és fenntartási költségek is kapcsolódnak a beadást követően. A szabadalom mellett a kutatási kapacitás fenntartása is nehéz: nem látják, hogy a felvett kutatót hogyan tudnák tovább foglalkoztatni – ezen a jelenlegi forrásmegvonási helyzet tovább ront. A pályázatokban az oktatási körülmények, a minőség fejlesztése a cél. A forrásbevonási képesség nem változott különösebben, a minőség javult, a hallgatói vonzásképesség valamivel erősödött, de az egy hallgatói után járó állami normatíva nem változik ettől. A vállalatok bevonása megkezdődött, ennek intézményesíteni is próbálják a kereteit, ugyanakkor ez még nem jelent nagy bevételt az intézmény számára. A létező kapcsolatok ellenére az ITK-n működő TTI fenntarthatósága nehézkes. Most próbálják forrás nélkül biztosítani, amit lehet, de a TTI nem tudott a pályázat 2 éve alatt önfenntartóvá válni – ez nem is várható el még az IT szektorban sem.

221


8.8.1 Javaslat pályázati kiírásokra A jövőbeli fejlesztési forrásokat illetően: ha maradnak a mostani konstrukciók, az is hasznos, mert meg tudnak csinálni olyan fejlesztéseket, amiket „mindenképpen meg kellene”, de nincs rá más forrás (pl. AVIR-fejlesztés). Megfogalmazódott javaslatként, hogy lehessen amerikai mintára kiemelt „TÁMOP-professzori” státusokat létrehozni legalább 2 évre konkrét elvárásokkal (például doktorandusz hallgatók megvédik a disszertációjukat), amelyek meghosszabbíthatók, ha van teljesítmény, ha nincs, akkor nem. KMR eszközpályázatok kellenének az oktatás feltételeinek biztosítására. Pl. IT szektorban egy 2 éves számítógép elavult, a fenntartást pedig az állami normatívából nem tudják kigazdálkodni. Emellett nemcsak gépek, hanem padok, eszközök is kellenének, az összes fizikai infrastrukturális beruházást nem tudják a normál bevételekből kellene kigazdálkodni. A pályázati rendszer elbírálásával kapcsolatos javaslat is érkezett a PPKE-től, így: • •

aki még nem pályázott, annak ez jelentsen plusz pontot, aki már pályázott, annál számítson a korábbi szakmai teljesítés (mint az OTKA pályázatoknál – bár ott nem közvetlenül meghatározott szempont a szakmai előzmény, mindig nézi a bizottság).

8.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára Az OFI által készített minőségfejlesztési anyagait nem ismerik, saját minőségbiztosítási rendszert működtetnek. A femip.hu-t az IFT készítése miatt ismerik és látogatják. A tankonyvtar.hu annyiban mindenképpen jó kezdeményezés, hogy a PPKE-n is egyre inkább jellemző, hogy csak elektronikusan adják ki a tananyagot, nyomtatott formában azok egyre kevésbé elérhetőek. EISZ szolgáltatásait használják – finanszírozási korlátok vannak viszont, de 3-4 alrendszeréhez van hozzáférésük. A TIOP 1.3.2 fejlesztések közül a videokonferencia-termet emelték ki, ami nagyon hasznos, a normál tanításban is alkalmazzák intézményen belül, valamint a Berkeley egyes kurzusaiba is bele tudnak hallgatni általa.

8.10 Hivatkozások Fontosabb feldolgozott honlapok https://ppke.hu/ https://btk.ppke.hu/ https://jak.ppke.hu/ https://itk.ppke.hu/ http://htk.ppke.hu/ 222


http://www.vjk.ppke.hu/ https://alumni.ppke.hu/ www.felvi.hu http://www.doktori.hu/index.php?menuid=197&iID=18&list=109&popup=1 http://www.irun.eu/ http://www.linguapark.hu/index.php/bemutatkozas/celjaink http://mmklaszter.com/

Fontosabb feldolgozandó hivatkozások Kuráth, Gabriella (2007): A hazai felsőoktatási intézmények regionális hatásának vizsgálata a beiskolázási marketingmunkában. Tér és Társadalom 21. évf. 4. szám. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata EMIR adatbázis European Commission: EU R&D Scoreboard. The 2012 EU Industrial R&D Investment Scoreboard. Letölthető: http://iri.jrc.ec.europa.eu/research/docs/2012/SB2012_final_draft.pdf (A letöltés időpontja: 2012.01.07.)

223


9. Pécsi Tudományegyetem202 Vezetői összefoglaló A Pécsi Tudományegyetem Magyarország legrégibb hagyományú egyeteme, jelenlegi formájában 2000-től működik. Noha a hallgatók 60%-a a régión kívülről érkezik, szerepe meghatározó a Dél-Dunántúlon. Az Egyetem jelenlegi önképét és aktivitását a múltbeli presztízse mellett jelentősen befolyásolja a két másik nagy tradicionális vidéki tudományegyetemhez, Szegedhez és Debrecenhez képest definiált pozíciója – ezzel kapcsolatosan elsősorban felzárkózási törekvések érzékelhetők. Ezt az igyekezetet erősítette paradox módon a 2010-es kutatóegyetemmé minősítési kudarca is. A korábbi célok – mint a hagyományos struktúrájú, a környezethez illeszkedő oktatás, képzés fenntartása, a K+F erősítése, illetve az orvosi és egészségtudományi fókusz megtartása és erősítése – mellé újabb hangsúlyok kerültek. Ezek a K+F erősítést illetően a kutatóegyetemi cím feltételeinek teljesítését, majd a cím elnyerését jelenti, de emellett megjelent a kutatóegyetemi pályázatban gyengeségnek bizonyuló kutatási bevételek emelésének célja. Ez részben a piaci szereplőkkel való kapcsolatok erősítését, részben pedig a nemzetközi tér fokozottabb használatát jelenti (tudományos, gazdasági, pályázati stb. dimenziók). A pályázatok is ebbe az irányba mutattak.

202

•

A képzési célú nyertes pályázatok változatossága jól mutatja az oktatási sokszínűség fenntartásának igényét.

•

A leadott kutatási pályázatok zömükben orvosi-, műszakivagy természettudományos, illetve interdiszciplináris jellegűek, humán- vagy társadalomtudományi karaktert felmutató azonban csak elvétve akad közöttük. (A nyertes pályázatoknál értelemszerűen hasonló a helyzet.)

•

Az infrastrukturális pályázatok négy nagy csoportba voltak oszthatók, ebből kettő közvetlenül is az egészségtudományhoz, gyógyászathoz kapcsolódott (400 ágyas klinika felújítása, illetve regionális ellátó-hálózati fejlesztések), egy pedig az eszközfelszereltség-javításhoz (kiválósági alapon), illetve felépült a Science Building (Szentágothai Kutatóközpont). Utóbbiról úgy vélik, hogy ezzel a kutatási infrastruktúrát illetően legalábbis megközelítették a nagy vidéki egyetemeket, illetve ettől várják az orvosbiológiai és egyéb természettudományos kutatások számának és jelentőségének növekedését, ehhez kapcsolódóan pedig távlatilag bíznak az innovációk gazdasági hasznosulásában is. A Kutatóközpont felépülésével úgy vélik, hogy immár egyáltalán nincsenek hátrányban a kutatási infrastruktúrát illetően.

•

A szolgáltatás-fejlesztéshez kapcsolódó pályázaton is jól szerepelt az Egyetem – a nyertes pályázatban a „jó egyetem” képhez fűződően hét modul került megfogalmazásra. Ennek a


224


pályázatnak a valódi jelentősége véleményünk szerint abban állt, hogy segített befejezni az egyetemi integráció évtizedes feladatát. •

Az Egyetem egy GOP-pályázatot nyert, és több ROP-pályázaton is sikeres volt – ezek kivétel nélkül gyógyászathoz/ egészségiparhoz kapcsolódtak.

Összességében kijelenthető, hogy a pályázatok jól illeszkednek a „háromfókuszú” stratégiához, az oktatási-képzési tevékenység színvonal-emeléséhez, a kutatóegyetemi feltételek elérhetővé váláshoz és a gyógyászati/egészségügyi fókusz erősítéséhez. Egyelőre nem ilyen kedvező a helyzet a nemzetközi tér erősebb kihasználásának és a vállalati kooperációk intenzívebbé tételének szándékával. A pályázatokban való alacsonyabb tükröződésnek az oka itt ezeknek a stratégiai céloknak a legújabb időkben való felértékelődése. A fejlesztési területek közül egyelőre látványosan hiányzik a vállalati kapcsolatrendszer. Mindennek fő oka kétségkívül az egyébként is vállalathiányos környezet. Az azonban egyértelműen pozitív, hogy ennek fontosságát az Egyetem felismerte, erőforrásokat mozgósít a helyzet javítására, az egészségügyi fejlesztésekkel és a Szentágothai Kutatóközponttal pedig olyan környezet teremtődik meg, amely magas hozzáadott-érték előállítására képes egészségipari befektetők számára teheti vonzóbbá a várost és a régiót.

9.1 Az intézmény bemutatása 9.1.1 Képzési-kutatási profil A Pécsi Tudományegyetem Magyarország legrégebbi egyeteme, gyökerei egészen 1367-ig nyúlnak vissza. 10 karon közel 30 ezres hallgatói létszámával országunk egyik legnagyobb egyeteme is egyben, a diákok összesen 210 szak közül választhatnak. Szekszárdon önálló kara, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen pedig jelentős létszámú képzési programja működik. Az Egyetem majdnem minden tudásterületet lefedő kínálattal rendelkezik, a karok a következők: • • • • • • • • • •

Állam- és Jogtudományi Kar Általános Orvostudományi Kar Bölcsésztudományi Kar Egészségtudományi Kar Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Illyés Gyula Kar Közgazdaságtudományi Kar Művészeti Kar Pollack Mihály Művészeti és Informatikai Kar Természettudományi Kar

225


A Pécsi Egyetem képzési profilja 203

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Alkalmazott tudományok Élettudományok Filozófia, művészet Formális tudományok Társadalomtudományok Természettudományok Összesen

Karok BA MSC PHD Felnőttképzés száma szakok hallgatói szakok hallgatói szakok hallgatói szakok hallgatói száma létszám száma létszám száma létszám száma létszám 1 21 3384 18 433 2 41 12 382 2 25 2702 20 3062 4 314 4 74 1 10 139 16 202 3 87 1 78 5 60 6494 91 5376 7 456 76 2371 1 7 756 7 115 3 80 10 124 13553 152 9188 19 978 92 2827

Az Egyetemről mai névén 2000 óta beszélhetünk, ekkor a Janus Pannonius Tudományegyetem,204 a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem. A szervezeti integráció jó öt évig tartott, a jelenlegi tízkaros egyetemi struktúra 2006 óta működik. Az Egyetem történetét röviden a Melléklet tartalmazza.

9.1.2 Az Egyetem helye a magyar és nemzetközi felsőoktatásban Az Egyetem – több más vidéki felsőoktatási intézménnyel szemben - a jelentkezők számára inkább országos jelentőségűnek tűnhet, legalábbis erre utal, hogy a hallgatók 60%-a nem a régióból, hanem az ország más, távoli területeiről jön a Pécsi Tudományegyetemre tanulni. A várakozásaik beteljesülése intézményi szinten a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2011 évi adataira vonatkozóan az alacsony elemszám/válaszadási hajlandóság miatt nem mérhető.205

203

Forrás: IFT adattáblák, www.femip.hu, besorolások a Melléklet szerint

204

Korábban a JPTE-t önállóan is sikeres integrátorként tartották számon

205Az

egyes karokra vonatkozó illetve részletes adatok az alábbi linken érehtők el:

http://www.felvi.hu/diploman_tul/kutatasi_jelentes/!DPR_kutatasi_jelentes/index.php/jelentes/reszletes/10

226


A korábbi adatokat elemezve az alábbiakat láthatjuk: Munkanélküliségi ráták alakulása a Pécsi Egyetem egyes karain 206

Jól látható, hogy a régió felsőfokú munkanélküliségét alulmúló értékeket csak az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az Általános Orvostudományi Kar végzettjei körében lehet tapasztalni –Nem lényegtelen azonban, hogy az adott képzési területen végzettek átlagánál jelentősen magasabb munkanélküliségi értékek tapasztalhatók a következő karok végzettjeinek esetében (országos átlag <-> saját érték): • • • • • •

Bölcsésztudományi Kar (13,3% <-> 16,1%) Egészségtudományi Kar (6,4%<-> 9,5%) Illyés Gyula Kar (8,6% <-> 12,3%) Közgazdaságtudományi Kar (6,6% <-> 9,1%) Művészeti Kar (7,6% <-> 10,1%) Pollack Mihály Művészeti és Informatikai Kar (7,6% <-> 10,1%)

Mindez a fenti karok végzettjei esetében a munkaerőpiac által az átlagosnál alacsonyabbra értékeltséget jelent.

206

Forrás: DPR illetve KSH adatok alapján

227


Az Egyetem publikációs adatait az alábbi táblázat tartalmazza: A Pécsi Egyetem publikációi (A rangsorban, zárójelben az összes vizsgált intézmény száma)207 Publikációk Rangsor 2011 száma 2011-ben Hazai 3407 db 11 (76) Világszint 1429 db 1774 (20 300) A Pécsi Egyetem 2011-ben 50 db aktív nemzetközi intézményi partnerkapcsolattal bírt.208 A kutatást illetően elsősorban az élettani kutatások terén az Egyetem jelentős eredményeket ért el, de a szellemi termék-bejelentések száma csökkenő tendenciát mutat. Szellemi termék-bejelentések száma 209

A rangsorolás tekintetében egy olyan összetett rangsort választottunk, amelyben minden vizsgált intézmény megjelenik, ugyanis ez minimális összehasonlítást lehetővé tesz. A célnak megfelelő rangsor a Ranking Web of Universities, és lényeges, hogy a világ legjobb egyetemei tekintetében hasonló sorrendet tükröz, mint az Economist, vagy más szaklap által összeállított besorolások. A belföldi besorolás alapja ugyanezen Ranking Web adatbázis, összevetve a Figyelő hetilap Felsőoktatási rangsor külön-kiadványával is. 207

A külföldi és a hazai publikációk esetén a femip IFT táblák összesített 2011-es adatait vizsgáltuk, külföldinak az idegen nyelvű publikációt tekintve. Források: http://www.webometrics.info/, IFT adattáblák www.femip.hu. 208

lista a Mellékletben

209

Forrás: http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Bemutatkozunk/Eredmenyeink/2012-03/D1.jpg

228


A fenti tényeken túl a Pécsi Egyetem önképére két tényező bír markáns jelentőséggel: a) A nagy vidéki tudományegyetemekhez (Szeged, Debrecen) való felzárkózási törekvés. Ennek egyik motiváló tényezője a közel hasonló helyzet (jelentős regionális központ), a városnak a felsoroltakhoz hasonlóan jelentős tudományos tradíciója, a jelentős intézményi nagyság, ugyanakkor hátráltató tényező, hogy a város illetve az egyetem nem rendelkezik akadémiai szintű kutatócsoporttal, illetve a múltban nem rendelkezett ennek otthont adni képes infrastruktúrával. b) A 2010-es kutatóegyetemi pályázat kudarca. A kutatóegyetemi pályázat eredményét 2010 áprilisában hirdették ki.210 Az Egyetem ezt követően még nagyobb hangsúlyt fektetett a K+F+I stratégiára.211 A munka keretében öt tematikus és egy horizontális munkacsoport létrehozására került sor, amelyek feladata a tudományterületek szerinti helyzetértékelésre, SWOT elemzés elkészítésére, valamint célkitűzések és kiemelt kutatási irányok meghatározására terjedt ki. A munkacsoportok a következők voltak: a) Tematikus munkacsoportok: • Orvos- és egészségtudományi munkacsoport • Természettudományi munkacsoport • Műszaki tudományi munkacsoport • Társadalomtudományi munkacsoport • Humán és művészettudományi munkacsoport b) Horizontális munkacsoport: • K+F+I menedzsment és finanszírozás munkacsoport A munka eredményeként 2011. június 23-án a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa egyhangúlag elfogadta a Pécsi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia, 2011-2020 Koncepcióját. Ezt követően intézkedések, akciók kidolgozására került sor, valamint PTE szintű kiemelt kutatási irányok (KKI-k) meghatározására. A Pécsi Tudományegyetem Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégia, 2011-2020 végső dokumentumát a Szenátus 2011. december 15-ei ülésén hagyta jóvá.

Kutató-elitegyetemi címet kapott a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Ezen kívül kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem. Utólag kiderült, hogy a kutatóegyetemi pályázat kudarc nem jelentett forrásoktól való megvonást, vagy kevesebb lehetőséget, arra azonban, hogy „tükröt tartsanak az egyetemek maguk elé”, és innen határozzák meg a jövőképüket, remekül megfelelt. 210

A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ 2009-ben elnyert TÁMOP 4.2.1. „3T - Technológia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban" c. projektje keretében célul tűzte ki a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia, 2011-2020 megalkotását 211

229


A Stratégia212 12 kulcspozíciót elemezve a következőkben látja a K+F+I területet gyengeségeit, ezen belül a kutatóegyetemi pályázat elvesztésének fő okait: •

•

•

•

•

Kiemelkedő a hiányosságok száma a K+F+I tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó menedzsment területen, ezen belül is meghatározó a folyamatok és a működés szabályozottságának, az Egyetemen belüli koordináció, valamint a kutatás- és projektmenedzsment színvonalának gyengesége. A PTE K+F+I tevékenységének további gyenge szegmense a finanszírozás. Az Egyetem nem stabil pénzügyi-gazdasági helyzete rányomja a bélyeget a K+F+I tevékenység színvonalára, illetve ugyancsak nehézséget jelent a nyertes pályázatok önrészének finanszírozása a folyamatosan fennálló likviditási problémák miatt. A sikertelen kutató egyetemi pályázat visszavezethető a K+F+I humán erőforrásainak problémáira, többek között az akadémikusok és nagydoktorok, illetve a tudományos fokozatok, valamit az akadémiai kutatócsoportok relatíve alacsony számára. A humán erőforrás gazdálkodás további gyengesége az érett kutatók megnyerésének, valamint az utánpótlás nevelésének színvonala. A K+F+I sikere szempontjából fontos külső kapcsolati rendszerben látható gyengeségek is inkább hátráltató tényezők, a siker érdekében nagyobb lobby erőre, valamint a külső kommunikáció PTE szintű erősítésére és egységesítésére volna szükség. A K+F+I kiemelt gyengeségei jelentős kockázatot jelentenek az Európai Unió törekvéseiből adódó lehetőségek kihasználása, az ehhez kapcsolódó programokban történő részvétel elmaradása területén, valamint a PTE működési gyengeségeiből következően nagy az esélye annak, hogy a környezeti veszélyeket (kiemelten az általános piaci és gazdasági helyzetet) nem lesz képes kezelni az Egyetem.

A Stratégia előremutató része a 2. fejezetben kerül bemutatásra.

212http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/KFI_Strategia/KFI_Strategia-vegso/KFI_Strategia_2011_2020.pdf

230


9.1.3 Az Egyetem szerepe az ország és a régió gazdaságában Az alábbi ábra az Egyetem fontosabb gazdasági adatai és térségbeli súlyát mutatja: A Pécsi Egyetem gazdasági súlya 213

Pécsi Egyetem


Kutatási megbízások értéke

Pályázati bevételek értéke

Kapcsolódó vállalkozás


Összesen Szűk régióban

Alulról becsült GDP hatás (összes kiadás) 59176 mFt

524 / 212

414 mFt

3697 mFt

Központi városban

346 db

57,84%

8,5% 18,9%

Ahogy ez leolvasható, az Egyetem jelentős szerepet tölt be a régióban, Pécs város gazdasági teljesítményében pedig meghatározó a szerepe.214 Másfelől azonban azt sem érdemes szem elől tévesztenünk, hogy a Dél-Dunántúli régiónak a délszláv háború miatt kialakult „zsák-jellegét” máig nem sikerült teljes mértékben maga mögött hagynia, így az a gazdasági erő, amihez az Egyetemet viszonyítjuk, a potenciálisnál lényegesen alacsonyabb. A környezet erős vállalatokban szűkölködő jellegére az interjúk során is több utalás történt. Noha a kapcsolódó vállalkozások száma jelentős, ezek többnyire kicsik, főként az Egyetem méretéhez képest. A kutatásképes, erős vállalatok hiánya valamennyire magyarázza is a K+F+I tevékenységek relatív kudarcosságát – az IFT által bemutatott 2011 évi 414 millió Ft-os kutatási megbízás 62%-a egy helyre, a Klinikai Központhoz kapcsolódik, a maradék pedig az összes többihez.215

213

Forrás: IFT adattáblák, www.femip.hu, besorolások a Melléklet szerint

A kapott GDP hatás értékek az egyetem összesített kiadásait tekintik alsó becslésnek a GDP vonatkozásában, és nem számolnak a tovagyűrűző hatásokkal. Forrás: IFT adattáblák, www.femip.hu, KSH 214

Másrészt az IFT szerint a K+F+I eredmények hasznosításából származó bevétel nem volt kimutatható sem 2009,ban sem 2010-ben sem pedig 2011-ben

215

231


9.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-12 időszakban és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 9.2.1 A fejlesztési stratégia céljai Ahogy ez a korábbiakból látszik, az Egyetemen az integráció 2006-ig húzódott, az integrációs folyamat eredményeként pedig egy öt városban tíz karral működő - meglehetősen széttagolt216 – egyetemi szerkezet alakult ki. Az integráción túlmutató egyetemi fejlesztési stratégia nem magyarázható meg önmagában, leginkább a helyzet szülte alkalmazkodás és az esetlegesség jellemezte. Ennek megértéséhez szükség van a környezethez való illeszkedés körülményeinek ismeretére is. A fejlesztési irányokat illetően a Dél-Dunántúl központjában, Pécsett a 2006-2010-es időszakban a 2010-es évre a 2005-ben megnyert Európa Kulturális Fővárosa cím eseményeire való felkészüléshez viszonyulás dominálta. Az EKF programba az Egyetem még egy integráció közbeni állapotban érkezett,217 ennek megfelelően részvétele mérsékeltnek, széttagoltnak és koordinálatlannak tűnt218. A fejlesztési stratégiákat máshol „megtermékenyítő” Pólus Program219 Pécsett – az EKF szellemiségét magévá téve – az életminőséget és a szolgáltatást helyezte a középpontba, a

216 Az öt városban tíz karral való működés önmagában lehetne összehangoltan sikeres, ha a karok integrációs kényszere vagy az összehangoltsággal járó előnyök nagyok lennének. Ezt a karok felett, de a rektori – egyetemirányító - szervezet alatti integráló, támogató funkcióval rendelkező szint tudná elősegíteni, hasonlóan a debreceni centrumokhoz. 217

A győztes „Határtalan Város” koncepció 2004-es keltezésű

„Egy olyan városban, amelyben az egyetem gazdasági, kulturális és társadalmi jelenléte kikerülhetetlen mindennapos tapasztalat, feltűnő volt az egyetem kezdeti tartózkodása az EKF-projekttel szemben. Az egyetem szervezete szinte szóról szóra (legfeljebb a nyilvánosság számára kevésbé látható módon) ugyanazokat a problémákat mutatta fel, amelyekkel az egész EKF-irányítás is küzdött. Nem voltak világosak a célok – ennek következtében az egyetem csak késve kapcsolódott be az EKF-projektbe, talán sohasem érezte ezt igazából magáénak, nem is tudta önmagát ezen keresztül sikeresen megjeleníteni. Kezdetben az egyetemi külügyi kapcsolatok bizonyos szintű újragondolásának lehetőségét látták benne, csak jelentős késlekedéssel, s akkor is csak külső politikai nyomásra került be az egyetemfejlesztés lehetősége az EKF-be, s vált például a Tudásközpont-beruházás egyik szereplőjévé. Nem voltak világosak a szervezeti kompetenciák – több egyetemi vezető is foglalkozott különböző felhatalmazások alapján a projekttel, ennek ellenére a különböző pályázatok szervezetlenül, előkészítetlenül zajlottak. De ugyanez a helyzet a programokkal kapcsolatban is. Csak nagyon kevés, valóban tágabb – városi, esetleg országos – érdeklődésre is igényt tartó program érkezett az egyetemi szférából, s ami talán még problematikusabb: szinte egyáltalán nem sikerült megszólítani az egyetemi hallgatóság több tízezres tömegét (bár az oktatókét sem igazán) – sem a felvezető években, sem 2010-ben. Ezek a tapasztalatok szükségessé teszik a városi önkormányzat és az egyetem közti intézményes kapcsolattartás hatékonyságának javítását.” 218

Elemző értékelés a „Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa” program tapasztalatairól. Pécs, 2011 július 1. in: http://www.epiteszetma.hu/sites/default/files/belavaros-like-palyazat/ekf_elemzes.pdf 219

PÉCS, AZ ÉLETMINŐSÉG PÓLUSA (Stratégia Pécs város fejlesztésére) 2005. november

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCoQFjAA&url=http%3A%2F%2Fww w.pbkik.hu%2Fdownload.php%3Fid%3D4530&ei=OqnIUNG4Es6GswaU7YDoCA&usg=AFQjCNGoS6L5Z6wtqKAPS8s V8ktyfu7USQ&sig2=ZTnQJx3SZWpMgRp8QgvN_Q&bvm=bv.1354675689,d.d2k

232


hangsúlyt az egészségiparra, a kulturális iparra valamint a környezetiparra, illetve mindezek környezeti – infrastrukturális – feltételeinek megteremtésére helyezve. A Pécs-Pólus stratégia-alkotó szervezetei220 között természetesen az Egyetem is megtalálható. Az interjúk tapasztalati alapján az is kijelenthető, hogy ma az Egyetemet jó kapcsolatok fűzik a térség egyéb erőközpontjaihoz, a polgármesteri hivatalhoz és a kamarai szervezetekhez.221 Jól látható, hogy az integrációval küzdő Egyetemet meglehetősen erős környezetitársadalmi hatások érték a 2006-2010-es időszakban. Meglátásunk szerint mindez hozzájárult a figyelem és az erők szétforgácsolódásához, az egyébként is vállalathiányos közvetlen környezetben a kutatási inspirációknak a konkurens egyetemekkel szemben egyre nyilvánvalóbb csökkenéséhez, ami végül is a kutatóegyetemi pályázat kudarcában öltött testet. Az Egyetem alapvetően két területen szerepelt a versenytársaknál lényegesen gyengébben. Az öt fő kritériumból a PTE nem felelt meg a működő akadémiai kutatóhelyek szükséges számának – az elvárt mutató három volt, az Egyetem azonban csak kettőt tudott felmutatni. A másik gyenge pont az innovációs és kutatási bevételek aránya volt az összbevételekhez képest.222 Az Egyetem ezt követően alkotta meg K+F+I fejlesztési stratégiáját. Ebben a vonatkozó jövőkép, fő irány, intézkedés és vonatkozó indikátor megalkotása mellett a következő területekre tették a hangsúlyt a PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányok (KKI) meghatározásával: • • • • •

Humán tudomány Műszaki tudomány Orvos- és egészségtudomány Társadalomtudomány Természettudomány

Ezeken a területeken tehát a 2011-2020-ig szóló időszakra szóló kutatási irányok meghatározására került sor, ezen belül a műszaki tudomány és a társadalomtudomány területén megjelölt kutatási irányokat időszakokra bontották a Stratégia szerkezetének megfelelően 1-3, illetve e feletti (4-10 évig szóló) súlypont-elválasztással.

220

Ők a következők: •

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata,

•

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara,

•

Baranya megyei Önkormányzat,

•

Pécsi Tudományegyetem,

•

MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet.

Dr Lampek Kingával készült interjú. A kijelentés valóságtartalmát a cikk szerzője saját korábbi tapasztalataival is meg tudja erősíteni. 221

Farkas Ferenc, a PTE Általános és stratégiai rektor-helyettese a pecsiujsag.hu-nak adott interjúban, 2010 május 4én (http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/egyetem/mitol-lesz-a-pte-bol-kutatoegyetem) 222

233


Érintőlegesen már szóba került, és a későbbi pályázat-értékeléssel kapcsolatosan fontos tudnunk, hogy az integrációs utóhatások, és az erős környezeti impulzusok mellett az Egyetem feladatkörébe tartozik a 400 ágyas klinika üzemeltetése is.

PTE szintű Kiemelt Kutatási Irányok

Ahogy ez látható, a Kiemelt Kutatási Irányokban is visszatükröződnek az „EKF sugallatú” társadalomképpel kapcsolatos prioritások, a Pécs-Pólus stratégiában megjelölt kulcsterületek – valamint szerepelnek a kormányzati preferenciáknak megfelelően a magas pályázati adszorpciós képességű MTMI-területek is.

234


A fentiek és a 2012-16-os IFT alapján egy hármas fókuszú stratégia folytonossága látszik körvonalazódni a Pécsi Tudományegyetemen, az alábbi súlypontokkal • • •

A hagyományos struktúrájú, a környezethez illeszkedő oktatás, képzés fenntartása K+F erősítése, ennek kapcsán a 2010-es döntés után a kutatóegyetemi cím elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítése, majd a cím elnyerése Orvosi és egészségtudományi fókusz megtartása és erősítése

Napjainkra – részben éppen a kutatóegyetemi pályázat kudarca miatt – a következő célok is egyre nagyobb jelentőségűek223 • •

a piaci szereplőkkel való kapcsolatok erősítése a nemzetközi tér fokozottabb használata (tudományos, gazdasági, pályázati stb. dimenziók)

9.2.2 A pályázatos projektek összetétele, volumene Az Egyetem pályázatokkal kapcsolatos tevékenységét a 2011-2020 K+F+I Stratégia a következőképpen értékelte: „az Egyetem K+F+I, valamint ezzel összefüggésben pályázati tevékenységére a következő összegzés adható: •

•

•

Az MTA részére 2011 augusztusában készült jelentés alapján a PTE alapvetően a 7-9. helyet tölti be a fontosabb mutatókat illetően a K+F területen a magyarországi egyetemek között, valamint az elnyert pályázatok összegét is figyelembe véve jelentősen le van maradva a többi egyetemtől. Az orvoskarral rendelkező egyetemek tekintetében gyakorlatilag az utolsó a PTE. A K+F tevékenység egy oktatóra és kutatóra jutó 2009. és 2010. évi átlagos forrása és kiadása (E Ft-ban) c. kimutatás alapján a PTE esetében 1 796 millió Ft a forrás és 1 270 millió Ft a kiadás összege. Országos összevetésben így csak a hetedik helyet foglalja el, azonban ki kell emelni, hogy az első két intézmény által elnyert összegek (forrás: 7 747, illetve 6 697 millió Ft) jelentősen meghaladják a PTE teljesítményét. A hatodik helyet elfoglaló Miskolci Egyetem is még 2 400 millió Ft feletti forrás felett rendelkezik ebben az összehasonlításban. Kiemelten fontos az EU keretprogramok tekintetében kifejezetten komoly lemaradás csökkentése. E keretprogramok jelentik a zálogát a Kutatóközpont működtethetőségének. Itt az egy oktatóra-kutatóra jutó bevétel esetében 2009-2010ben csak a kilencedik helyet foglalta el a PTE. Ezen időszakban összesen 282 millió Ft összeget nyert el a PTE 4 projekt esetében, míg az első hat egyetem mindegyike gyakorlatilag 2 milliárd fölötti támogatási értéket ért el. Megjegyezzük, hogy az

A prioritások kiemelésben kiemelt segítséget nyújtott a Dr. Lampek Kingával, a Pályázati és Innovációs Igazgatóság (PII) igazgatójával folytatott interjú

223

235


•

orvoskarral rendelkező szegedi, budapesti, debreceni egyetemek mind az első hatban szerepelnek, mellettük elsősorban a műszaki kutatásokra elnyert támogatások összege magas. Kifejezetten alacsony az EU keretprogramokra benyújtott pályázatok száma. Az első kettő egyetem 31 és 20 pályázatot nyújtott be, de még a hatodik Semmelweis Egyetem is 11 pályázatot adott be. Meg kell jegyezni, hogy a benyújtott pályázat elnyert támogatási összeg kifejezetten alacsonynak számít a pályázatonként 100 millió Ft alatti összegeivel.”

Ha megnézzük az Egyetem nyertes pályázatait, akkor a következőt láthatjuk: A Pécsi Egyetem elnyert támogatásainak megoszlása (100%=30,32 Mrd Ft) 224

Jól látható, hogy a máshol szokásosnak mondható TÁMOP 4 –TIOP 1.3 túlsúly itt nem látszik, együttes arányuk „mindössze” 45%. A TÁMOP 4 nyertes pályázatok felét a 4.2.1 (Oktatás minőségének javítása a K+f-en keresztül) sor reprezentálja, itt a „A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése” (2,264 Mrd Ft) illetve a „3T - Technológia - és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Déldunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban” c. pályázat nyert támogatást (0,461 Mrd Ft). A TIOP 1.3 soron szintén két projektről beszélhetünk, a "Science, Please! PTE Science Building létrehozása, Egyetemi informatikai infrastruktúra-fejlesztés” (6,442 Mrd Ft) illetve „A Pécsi Tudományegyetem kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése” (1,47 Mrd Ft) Itt tehát a Science Building építése emelkedik ki az összeget illetően. Az egyéb pályázati forrásokat illetően:

224

Forrás: EMIR adatok, 2012.08.17-i állapot. Az adatminőséget illetően itt néztünk szembe a legtöbb problémával.

236


•

•

Jelentős az Egyéb TIOP arány (38%), ennek a pénznek a 90%-a a 400 ágyas klinika rekonstrukciójára kerül felhasználásra225 („Janus Pannonius Program - Korszerű egészségügy a történelmi régióban” - 10,241 Mrd Ft). Szintén jelentős, 13%-os arányban képviseltetik magukat a máshol általában alulreprezentált Egyéb ROP pályázatok - ebben az esetben ez is egészségügyi fejlesztést jelent, 3,646 Mrd Ft-ot értékben („Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Dél-dunántúli Régióban”)

9.3 A pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség A pályázati fejlesztések közül kiemelkedik a Science Building magvalósulása. Ezzel Pécs nagy lépést tett a másik két nagy vidéki egyetemi központtal szembeni hátrány ledolgozására, de legalábbis csökkentésére. A pályázatokat vizsgálva jól látszanak a következő tendenciák: • •

•

•

• •

A TÁMOP 4-en belül a tartalomfejlesztés súlypontja a K+F felé csúszott a képzésfejlesztéssel szemben. Ezzel együtt azonban a tananyag-fejlesztésre is jutottak források Az Egyetem a gyógyászati/egészségipari területen nyert kiemelkedően sok pénzt, ennek eredményei azonban még nem látszanak teljes mértékben (most kezdődik a klinikarekonstrukció, rehabilitáció-fejlesztés) Jelentős lehetőségek nyíltak meg az orvosi-, műszaki-, illetve természettudományok területén a Science Building (Szentágothai Kutatóközpont) megépítésével (infrastruktúra). A Kiemelt Kutatási irányok közül a humán kutatások és a társadalomkutatások a nyertes pályázatokban kevéssé tükröződtek vissza – mivel azonban ezek a 2011-2020-as K+F+I stratégia prioritásai, a múltra vonatkozóan ez nem is lehet elvárás. Meglepően kevés integrációs célzatú infrastrukturális fejlesztésre került sor. A nemzetközi térben való mozgás illetve a vállalati kapcsolatok építése az elmúlt időben vált hangsúlyossá, ez a pályázatokban még kevéssé tükröződik. A teljesség kedvéért azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a Science Building-gel ezek a feladatok lényegesen magasabb siker-eséllyel teljesíthetők, mint ezt megelőzően.

Összességében kijelenthető, hogy a pályázatok jól illeszkednek a „háromfókuszú” stratégiához, az oktatási-képzési tevékenységhez színvonal-emeléséhez, a kutatóegyetemi feltételek elérhetővé váláshoz és az gyógyászati/egészségügyi fókusz erősítéséhez. Egyelőre nem ilyen kedvező a helyzet a nemzetközi tér erősebb kihasználásának és a vállalati kooperációk intenzívebbé tételének szándékával. A pályázatokban való alacsonyabb tükröződésnek az oka ezeknek a stratégiai céloknak a legújabb időkben való felértékelődése.

225

A szerződéskötésre 2012 októberében került sor. Forrás: http://www.pte.hu/hirek/2821

237


A pályázatok kapcsán az ambíciók kérdése nem számított elsődlegesnek. Mivel azonban – dacára a pályázati rendszernek – az elbírálás mégis csak versenyelvű (versenyelvűség ebben az esetben: annak az üzemszerűen transzparens bemutatása, hogy a jobb indikátor-teljesítés magasabb nyerési esélyeket vagy megnyert pályázati arányokat jelent), az indikátorok és teljesíthetőségük az intézmény nagysága miatt eddig általában nem okozott problémát. A felsőoktatás általános és növekvő alulfinanszírozottsága a pályázatokat a fejlesztések elsődleges forrásává tette. Az általános „kiéheztetettség” állapotában a „túl sok forrás” esetleges feltételezése általában is kevéssé életszerű, különösen így van az általában jelentős adóssággal küzdő (általában az gyógyászati háttérintézménnyel és ezt feltételező orvosi képzéssel rendelkező) egyetemek226 esetében.

A pályázatok célzottságát illetően nem fogalmazódtak meg nagy számban kifogások – ez nem feltétlenül jelenti a pályázati kiírások prioritás-rendszerével való teljes egyetértést, inkább arról van szó, hogy fontosabbnak tartják azt, hogy az általában is alulfinanszírozott környezetben a meglevő lehetőségekkel jól sáfárkodjanak. A személyi kapacitások esetleges szűkösségéből fakadó megvalósítási kockázatokat itt is a tanszékek erős pályázati involválásával kezelik, erre vonatkozóan részletesebben a pályázási gyakorlatot bemutató 5-ős fejezetben írunk. Az infrastrukturális fejlesztések esetleges későbbi kapacitásproblémáéival meglátásunk szerint normál körülmények között nem kell szembesülnünk: az itteni infrastrukturális fejlesztések jelentős része két projektet finanszírozott – mind a Science Building, mind pedig a 400 ágyas klinika esetében core projektekről beszélünk, egyik sem jövőbeni igényekre épített kapacitások, mindkettő inkább hiánypótló jellegű. A pályázati sikerességet illetően a statisztikák alapján Pécs közel 70%-os eredményességgel pályázott a TÁMOP 4 és TIOP 1.3 típusú pályázati kiírásokra. A helyben vezetett statisztikák ennél valamivel jobb, mintegy 80%-os eredményességet mutatnak.227 A két érték módszertani és időbeli eltérések pontosan nem vethető össze, de az adatbázisban talált több duplázódás228 a mutatottnál jobb képet sejtet. Az egy főre jutó TÁMOP 4. – TIOP 1.3 értékeket vizsgálva Pécs a középmezőnyben foglal helyet.229 Mindez arra vezethető vissza, amiről már korábban is esett szó, hogy a pályázati péntek közel 40%-a „Egyéb TIOP” - forrásból került elköltésre, ebből önmagában a klinika rekonstrukciója 10,24 Nrd Ft-tal a teljes megnyert pályázati források (31,257 Mrd Ft) harmadát teszi ki. Ugyancsak csökkenti az egy főre jutó TÁMOP 2- TIOP 1.3 értékeket a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére fordított 3,7 Mrd Ft- Ezzel egyébként Pécs tartalmilag is „belesimul a környezetébe” - közvetlen szomszédságában is olyan felsőoktatási

226

http://eduline.hu/felsooktatas/2011/11/2/Milliardokkal_tartoznak_az_orvosi_egyetemek_G7VP3P#rss

227

A pályázati sikeresség mutatót bővebben lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

228

Pl. TÁMOP 4.3.2.23/i/KONV, TIOP 2.2.7.07/2f/2, stb

229

Az egy hallgatóra jutó támogatási összeget bővebben lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

238


intézmények találhatók, amelyek jelentős egészségügyi profillal és háttérintézményhálózattal rendelkeznek (Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem). A gazdaságfejlesztést támogató nyertes pályázatok itt is jelen vannak, de a súlyuk nem jelentős. A nyertes GOP-pályázatok közt egy egészségipari pályázat található (Életminőséget javító gyógyszerek fejlesztése; gyógyszeripari és klinikofarmakológiai szakemberek képzése – 1,0 Mrd Ft), illetve egy energetikai klaszterfejlesztés230 található (64 millió Ft). A fentieken kívül az Egyetem négy KEOP és KMOP környezeti infrastruktúra-pályázatra összesen 190 millió Ft-ot nyert, ebből a legjelentősebb az Egyetem Botanikus Kertjének rekonstrukciója 174 millió Ft-tal. Több interjúalanyunk egyébként ezt a pályázatot emelte ki, amikor azt kérdeztük, hogy van-e az Egyetemen olyan fejlesztés, ami pályázati pénzek nélkül biztosan nem valósult volna meg? Látható, hogy Pécs illetve a Dél-Dunántúl kevéssé iparosodott jellege miatt a PTE számára a gazdasági környezet jobb kiszolgálása tudományos eredményekkel231 legalábbis lassú és göröngyös út.232 A fejlesztéspolitika általános értékelése kapcsán óvatosak. Ez az óvatosság különösen azóta erősödött fel, mióta egy korábbi egyetemi pályázati kiírásba az utolsó pillanatba bekerült, hogy olyan intézmény nem pályázhat, ahova kincstári biztos van kirendelve233. Az óvatosságot igyekeznek aktivitással oldani – aktívan részt szoktak venni már a társadalmi egyeztetés folyamatában, illetve az egyéb pályázati fórumokon is. Ezekre általában tartalmilag is felkészülnek, „ötletre jön a kiírás is”. A pólusprogram kapcsán arra a kérdésre, hogy annak abbamaradása jelentett-e fenntarthatósági problémát, már nehezebb a válasz. Az a stratégia, amely egy várost és környezetét a szolgáltatásokra kívánja alapozni, ugyanakkor a magas hozzáadott érték teremtésére képes szolgáltatások döntési centrumaikkal nincsenek jelen helyben, nehezen tartható fenn tartósan. Ehhez képest az a törés, ami a fejlesztési irányokat illetően megvalósult,234 kétségkívül okozott problémát, ez azonban a lényegét illetően kevésbé fenntarthatósági jellegű probléma, inkább alkalmazkodási kihívásnak lehetne minősíteni. Az Egyetem erre a kihívásra reagált (helyesen) a Science Building megépítésével, amivel lehetővé válik a műszaki- és természettudományok területén a kutatási előrelépés, ezen a téren a kutatással együtt fejlődik az ilyen irányú képzés is, a képzett munkaerő pedig vállalati betelepüléseket eredményezhet az alapvetően vállalathiányos környezetbe.

230

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter fejlesztése

Hasonlóan például Győrhöz, ahol a járműipar természetes gazdasági közeget kínál az ezzel kapcsolatos kutatások számára

231

Elképzelhető, hogy a „kabát újragombolására” volna szükség, azaz egy olyan regionális gazdaságfejlesztési tervre, amely egységben kezeli a térség erőforrásait (benne az egyetemet) és közösen elfogadott fejlesztendő prioritásokat határoz meg. Ezek érvényesülése magasabb hozzáadott érték lehetőségét jelenti a térség vállalatainak, több munkahelyet/magasabb fizetést a munkavállalóknak és felhasználható kutatások lehetőségét az Egyetemnek. 232

233Ha

egy költségvetési intézménynél a hatvan napon túli külső adósság meghaladja az 50 millió forintot, automatikusan kincstári biztosnak kell áttekintenie a gazdálkodást - Pécsen is van gyakorlatilag 2001 óta 234

A pólusprogram megállása illetve a hangsúly-áthelyeződés felgyorsulása az MTMI – területekre

239


9.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére Más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan itt is az figyelhető meg, hogy a fejlesztési források kevésbé részei a belső disztribúciós mechanizmusnak – a pályázati pénz, fejlesztési forrás azé, aki megnyeri. Az önerős fejlesztések – ahol a disztribúciós döntéseknek lenne szerepe – a jelenlegi felsőoktatási finanszírozási környezetben kevésbé jellemzőek, különösen így van ez az egészségügyi ellátást szolgáló háttérintézménnyel rendelkező rendszerrel (és magasabb lejárt adósságállománnyal) rendelkező intézményeknél. Amennyiben van szabad fejlesztési forrásuk, a kialakult gyakorlat szerint azt szívesebben költik pályázati önrészre, így a fejlesztési forrás multiplikálódik. A pályázati lehetőséghez jutás kérdése azonban itt is felvetődik. Az egyes pályázatokon való indulás felvetetése általában a karokról, tanszékekről származik,235 az intézményen belül nagyjából 150 mio Ft-os az a szint, ami felett a projektet kezdeményező kar vagy tanszék komolyabb támogatást kap, ekkor minősül egyetemi jelentőségű projektnek. Ez alól kivételt képezhet az interdiszciplinaritás, a kari-tanszéki együttműködés szükségessége, ilyenkor nem az összeghatár a döntő. Indokolt esetben belső kiírást használnak, ilyenkor a PII (Pályázati és Innovációs Igazgatóság) az előterjesztő a rektori szintű döntéshozó fórum elé. A képzési szerkezet 2006-ra felvette a mai „tízkaros” formáját, a bolognai rendszert ebbe az integrációs folyamatba sikerült beilleszteni. A képzés szerkezetét így egyszerre több tényező befolyásolta, az integráció kényszere, az egyes szakok és karok korábbi presztízse, a környezeti munkaerőpiaci hatások, stb. Mindezt nehezítő tényezőként jelentkezik a demográfia (egyre kevesebb gyerek) és az állami forrásszűkösség (létszámkvóták csökkenése. A képzési célú fejlesztések leginkább a TÁMOP 4.1.2 (Oktatás minőségének javítása tananyagfejlesztés, képzők képzésén keresztül) illetve a TÁMOP 4.2.1 Oktatás minőségének javítása kutatás-fejlesztésen keresztül) valósultak meg. Az utóbbiról a kutatás kapcsán részletesebben foglalkozunk, a TÁMOP 4.1.2 esetében pedig 14 darab kisebb értékű megnyert pályázatról van szó, amelyek eloszlása arra enged következtetni, hogy a pályázási lehetőséget inkább demokratikus, sokaknak lehetőséget adó ügyként kezelték (részletek a Mellékletben). Ez konfliktus-minimalizáló stratégia összességében logikusnak tűnt. Az MTMI területek kiemelt fejlesztéspolitikai támogatása az egyetem képzési célú fejlesztéseinél tehát nem volt átütő erejű, ezt azonban a Science Buildingre fordított infrastukturális pénzek ilyen célú (MTMI) magasabb hasznosulása, és az ezen keresztül megnyíló lehetőségek bőven kompenzálják. A kutatási célú fejlesztések esetében alapvetően a TÁMOP 4.2.1 illetve 4.2.2-4.2.3 pályázatokról beszélhetünk. A kiválasztás – ellentétben a képzési célú „konfliktuskerülő” fejlesztésekkel itt jobban tükrözte a siker feltételezett szempontjait, a 20 db leadott kutatási

Figyelemfelhívás jellegű projektgenerálást természetesen ilyen esetben is végez a Pályázati és Innovációs Igazgatóság a Pályázatkoordinációs osztály vezetője szerint. 235

240


pályázat orvosi-, műszaki- vagy természettudományos, illetve interdiszciplináris jellegű, humánvagy társadalomtudományi karaktert felmutató azonban csak elvétve akad közöttük. Ezek a források főleg a természettudományos kutatásra vonatkozóan, a Science Building-gel együttesen értelmezve voltak pozitív hatással, interjúalanyunk236 tájékoztatása szerint a kutatói állomány ezen a területen jelentősen megnőtt, több kutató is hazatért. Az Egyetemen viszonylag régóta létezik Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ237 (KTTK). A tevékenysége különösen a 2010-es kutató-egyetemi pályázat kudarca után került előtérbe, hiszen a pécsi pályázat egyik gyenge pontja éppen a kutatási bevételek viszonylag alacsony színvonala volt. Azóta ez a kérdés jobban az érdeklődés homlokterébe került, a 2010-ben létrehozott PII (Pályázati és Innovációs Igazgatóság) vezetője238 a vállalati együttműködéseket az egyetemi fejlesztési stratégia egyik fő irányaként határozta meg. A sikerkritériumokat illetően jelenleg inkább a kapcsolatok számának növelése a cél, mintsem a rövid távú bevétel-generálás, utóbbinak egyébként is a vállalati stratégiákkal együttes értelmezésben lenne értelme. A vállalati kapcsolatokat illetően sokat várnak a Science Building-től, elvárásuk szerint azonban itt is hosszú folyamatra kell készülni: a jó infrastruktúrára, a pályázati rendszerre alapozottan a kutatók hazajövetele/képzése, a publikációk számának illetve ezzel összefüggésben az egyetemi reputációnak a növekedése és a vállalati kapcsolatok kiépülése nem rövid folyamat. Az alapkutatás piacképesítésével kapcsolatban nem tudnak jó tapasztatokról beszámolni, és a jövőt illetően sem túl optimisták ebből a szempontból. A KTTK partnerei között inkább társadalmi/állami szervezetek találhatók, az ipari partnerek listáját a Melléklet tartalmazza. A meglevő partnerekkel azért komoly a kapcsolat: a Mecsek Pharma Kutatóval egymilliárdos GOP-támogatás nyertek239

Az infrastrukturális fejlesztések láthatóan négy nagy területre e koncentrálódtak, ebből a Science Buildingről (Szentágothai Kutatóközpont – 6,4 Mrd Ft)) és 400 ágyas klinika rekonstrukciójáról (10,2 Mrd Ft) érintőlegesen már esett szó. •

A harmadik jelentő infrastrukturális beruházás a TIOP-1.3.1-10/1-2010-0008240 sorszámion futott. Az 1,47 Mrd megítélt támogatás célja az oktatási-kutatási infrastruktúra komplex fejlesztése, a kutatási kiválósági területekre koncentrálva, ami főleg labor és műszerfejlesztések illetve kapcsolódó szoftverbeszerzéseket és

236

Dr Erostyák János PTK TTE dékánhelyettes, 50-ról 200-ra emelkedő kutatói létszámot említett

237

2006-ban jött létre

238

Dr Lampek Kinga PII igazgató

GOP-1.1.2-08/1 - Életminőséget javító gyógyszerek fejlesztése; gyógyszeripari és klinikofarmakológiai szakemberek képzése 239

240

A Pécsi Tudományegyetem kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése

241


•

infokommunikációs alapinfrastruktúra fejlesztést jelent. A beruházással szembeni elvárás, hogy segítse a kutatási kapacitás növelését és régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtését. A negyedik csoportot a klinika-rekonstrukció melletti kisebb egészségügyi jellegű fejlesztések jelentették (Perinatális Intenzív centrum – 420 millió Ft, regionális sürgősségi ellátás intézményei – 637 millió Ft)

Ezek közül egyetemi szinten a legperspektivikusabb egyértelműen a Science Building – illetékes interjúalanyunk241 szerint kutatási és oktatási infrastruktúra szempontjából ezzel Pécs legalábbis megközelítette Szegedet és Debrecent, illetve nemzetközi szinten is versenyképes szintre érkeztek. Érdemes észrevenni, hogy az infrastrukturális fejlesztések közül láthatóan hiányoznak azok a fejlesztések, amelyek a hallgatói létszámváltozással függenek össze, így ezen a területen a jövőben feltehetően nem kell fenntarthatósági problémák felmerülésével sem számolni. A központi intézményi szolgáltatásokra a TÁMOP-4.1.1-08/1 pályázat keretében nyert az egyetem fejlesztési lehetőséget (Szolgáltatásfejlesztés a PTE-n -258 millió Ft) A pályázat keretében hét modulban került sor a „jó intézmény”- jellegű fejlesztésekre. A hét modul a következő: 1. modul: A végzett hallgatók munkaerő-piaci sikerességének nyomon követését lehetővé tevő Diplomás Pályakövetési Rendszer ( DPR ) kialakítása 2. modul: Az Alumni (öregdiák ) program fejlesztése 3. modul: Az egyetem hatékony irányítását segítő Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítása 4. modul: Az egyetemen belüli informatikai szolgáltatások rendszerének kialakítása, a szolgáltatások alapvető körének megvalósítása 5. modul: A Központi Szolgáltató Iroda portfóliójának szélesítése, az elektronikus ügyintézés lehetőségének kibővítése új területekre, munkaerőpiaci érvényesülést segítő tréningek lebonyolítása, a szakmai gyakorlatok rendszerének megerősítése, állásajánlat-adatbázis kiépítése, pályaorientáció 6. modul: Tehetséggondozó hálózat kiépítése, a kiemelkedően tehetséges hallgatók egyedi fejlesztése a projekt keretében kifejlesztett innovatív ösztöndíj rendszer keretében egyedi fejlesztési tervek és mentor oktatók segítségével 7. modul: A nyilvánosság megfelelő tájékoztatása különféle sajtóesemények, nyilvános nyitó és záró rendezvény, sajtó, televízió útján, természetesen a támogató által megkövetelt arculati előírások betartásával. Ezeknek a fejlesztéseknek a jelentősége leginkább a hiánypótló jellegben (1,4,5,6,7 modulok) illetve az PTE-integrációt elősegítő voltában nyilvánult meg (2,3 modulok)

241

Dr. Erostyák Jénos, PTE TTK dékánhelyettes

242



megszervezése

és

ennek

A pályázatírás hagyományosan a Pályázat-koordinációs osztály feladata, ami jelenleg már a 2010-ben létrehozott PPI242 része. A pályázatírás egyes részeihez esetenként igénybe vesznek külső szakértőket, de arra vigyáznak, hogy a pályázatkezelés illetve később a projektmenedzsment az egyetemen belül maradjon. A sikeres pályázat feltételét – más felsőoktatási intézményekhez némileg hasonlóan - itt is a szervezettségben és gondosságban vélték megtalálni, - ebbe beletartozik a kiírás társadalmi egyeztetésében való részvétel, a PII pályázatgeneráló munkája, a karok és tanszékek pályázati előkészítő tevékenysége és a Pályázati koordinációs osztály odafigyelése. A PII ennek megfelelően lát el proaktív, pályázat-generáló feladatokat is, így lehetséges a viszonylag széles, „tízkaros” szervezetet eredményesebben mobilizálni. A karok visszajelzései is ennek megfelelően inkább pozitívak, ami érthető: szűkös költségvetési környezetben fejlesztési lehetőségekről beszélünk. A projektmenedzsment esetében a szakmai vezetést mindig, a projektvezetést sokszor a szakma (karok, tanszékek adják), a PPI azonban majdnem minden projektbe ad embert. Lényeges szerepet tölt be az elszámolások szempontjából a Gazdasági Főigazgatóságon belül243 működő Pályázati csoport,244 ami a pályázatok pénzügyeit kezeli. A projekthierarchia és a szervezeti hierarchia nem válik el lényegesen – projektet vezetni a szervezeti vezető bizalmának bírását jelenti. Ez néha abban manifesztálódik, hogy a formális (egyébként magas rangú) projektvezető helyett a(z alacsonyabb beosztású) szakmai vezető magasabb szerepet kap a projektben, máskor pedig a projekt formális vezetésében. Ez a bizalom megkönnyíti a jutalmazást – természetesen megvannak az ehhez szokásos sztenderd eljárások is (illetmény fizetése a projekt idejére, egyéb munkák alóli felmentés, stb). A projektszerűség a „régi motorosnak” számító Pályázati koordinációs osztály vezetőjének245 véleménye szerint fokozatosan érvényesül. Erre az egyik legjobb példa a PII 2010 évi felállítása, illetve az a tanulási folyamat, ami a projektekkel és ezt megelőzően a pályázatokkal kapcsolatban az Egyetem egyre nagyobb részét hatja át – azoknak a pályázatai/projektjei általában gördülékenyebben alakulnak, akik már rendelkeznek hasonló tapasztalattal, vettek részt projektben.

242

A PII összességében mintegy 30 fős egység, a Pályázati koordinációs osztály pedig 4-5 fős szervezet

243

pontosabban: Gazdasági Főigazgatóság->Közgazdasági Igazgatóság->Pénzügyi Osztály.>Pályázati csoport

244

alaplétszáma 8 fő

245

Czibók Balázs

243


9.6 Pályázati és projektmenedzsment megszervezése és a projektek megvalósítása során felmerülő problémák A következő fontosabb problématípusokkal találkoztunk:

•

•

Kiírási formai problémák: Van olyan, amikor a kiírás nem egyértelmű, ezt általában a társadalmi egyeztetéssel tudják kezelni. Nem kezelhetők viszont az olyan – utolsó pillanati – feltételváltozás, mint például a kincstári biztos jelenlétére hivatkozó pályázatból való kizárás.

•

Kiírási tartalmi problémák: Előfordul, bár nem sűrűn, hogy tartalmi problémák vannak a kiírással (ez inkább régi problematika)

•

Zárolhatatlanság: Ez az előfinanszírozott projektek esetében szokott előfordulni, abban az esetben fordul elő, ha az előleg nem elég arra az adott fázisra. Ebben az esetben a projekt már értelemszerűen nem zárolható. Mivel a zárolási kényszer „kemény intézkedés”, egyes projektek zárolhatatlansága más, esetleg fontosabb projektek zárolásának szükségszerűségét jelenti.

•

„Gigaprojekt”- problematika: a nagy, komplex projektek esetén fordul elő a fenntarthatatlanság. Pécsen ennek elkerülésére inkább kisebb projekt-portfóliókból állítanak össze nagy projekteket, ekkor legalább részleges megtérülésekkel mindig számolni.

•

Indikátorok: itt önmagukban nem az indikátor-rendszerrel van a gond, hanem a végiggondolás hiányával. Miután az egyetem nagy, sok esetben az elvárt mozgás már „alapból is benne van” a folyamatokban, az indikátorok elérése általában nem szokott nagy gondot okozni. Ebből a szempontból igyekeznek biztonsági játékot játszani, de például a képzési projekteknél így is rendszeresen felülteljesítenek.

•

Közbeszerzés – kutatások: A közbeszerzési folyamat merevsége (időigényes és magas determinációs fok jellemzi) és a kutatáshoz szükséges rugalmasság az elvárásokra vonatkozóan egymást szinte kizáró tulajdonságok. Például egymásra épülő kutatások esetében az anyagigény a kutatás későbbi fázisaiban nem mondható meg. A javaslat szerint a kutatások területén egyfajta „fordított közbeszerzési rendszer” volna használható, tehát a kutatások területén egyáltalán nem kellene a közbeszerzési szabályokat alkalmazni, kivéve néhány jól definiált kivételt.

Államháztartási törvény: ennek kapcsán két probléma is felmerült: az egyik az őszi zárolások kiemelt kérdése – ekkor általában már nincs meg az a pénz, amit meg lehetne spórolni. A stratégiai probléma azonban az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának gyenge színvonala – mindez az egészségügyi ellátási funkciót betöltő oktatási intézményeknél valószínűsíti a kincstári biztos intézményét, némileg csorbítva ezzel az egyetemi autonómiát is.

9.7 A támogatott fejlesztések eredményessége A támogatott fejlesztések három területen vezettek kiemelkedő eredményre. • Egyrészt biztosították, hogy az integráció folyamatáról, a karok együttműködésének folytatott diskurzusok a jó egyetemről folytatott diskurzusokká alakuljanak át – a 244


fejlesztések jelentős része az minőségfejlesztés érdekében véghezvitt projektekről szólt – ide tartoznak a szolgáltatás- és képzésfejlesztő projektek, valamint a kiválóság szerinti műszer- és laborfejlesztések Jó gyakorlat Egészségügyi fejlesztések és Science Building a Pécsi Tudományegyetemen •

•

A másik terület az egészségügyi fejlesztések területe – ezen a téren egyszerre történtek jelentős lépések az ellátórendszer minőségi átalakításának irányába a klinikum és a megelőzés-gyógyítás más szintjein, maga az egészségmegőrzés/gyógyászati terület core field-nek számít a környezeti stratégiákban (lásd a Pécs-Pólus célkitűzéseit, vagy a gyógyfürdő lehetőségeket Harkányban illetve a wellnes/borturizmus adottságait Villányban) az Egyetem pedig jó kutatói és képzési kapacitásokkal rendelkezik ezen a területen. Az eredmények jobb hasznosulása érdekében feltehetően érdemes volna az egészségipart a wellness (jól-lét) irányába kiterjesztetten értelmezni, és akár magasabb - térségi - szinten hasznosítani az EKF során kialakult kapcsolati és ismertségi tőkét. Ugyancsak a magasabb fokú hasznosítást eredményezhetné a külföldi hallgatók fizetős egészségügyi képzésének professzionálisabbá tétele (hasonlóan például Debrecenhez) A harmadik terület a Science Building – Szentágothai Kutatóközpont megépítése volt. Ezzel az Egyetem jelentős lépést tett a Debrecen-Szeged pároshoz való érdemi felzárkózás felé, illetve megteremtette az érdemi nemzetközi együttműködések infrastrukturális és felszereltségi feltételeit. Az új kutatóközpontban orvosbiológiai, lézerfizikai és kémiai kutatásokat fognak folytatni. Mindez már eddig is hozzájárult a kutatók létszámának emelkedéséhez, többen közülük külföldről tértek haza o Az előző ponttal együtt értelmezve az sem irreális, hogy a város kifejezetten gyógyszer- vagy egészségipari befektetőt keressen, hiszen erre a város és a környék adottságai kiválóak.

A második és a harmadik pont együttesen értelmezve arra vonatkozóan pozitív, kiemelkedő példa, hogy miként kell az innovatív fejlesztéseket úgy létrehozni, hogy azok képesek legyenek a későbbiekben gyakorlati, gazdasági haszon létrehozására az A fejlesztések bemutatása közül egyelőre látványosan hiányzik a működő nagyvállalati kapcsolatrendszer. Mindennek egyik oka kétségkívül az egyébként is vállalathiányos környezet, és az is igaz, hogy a fontosság felismeréséhez nem feltétlenül lett volna szükség a kutatóegyetemi pályázat elbukására. Az azonban pozitív, hogy ennek fontosságát az Egyetem felismerte, erőforrásokat mozgósít a helyzet javítására, az egészségügyi fejlesztésekkel és a Szentágothai Kutatóközponttal pedig olyan környezetet teremtődik meg, amely magas hozzáadott-érték előállítására képes egészségipari befektetők számára teheti vonzóbbá a várost és a régiót.

245


9.8 A fejlesztések fenntarthatósága A bemutatott fejlesztések kétségkívül kívánatosabb helyzetbe hozzák a várost, mint volt az a 2000-es évek első évtizedének közepén. A fejlesztések fenntarthatósága most már alapvetően azon múlik, hogy a sokkal potensebb kutatási háttér képes lesz-e érdemi kapcsolatépítésre és tőkevonzásra a magas hozzáadott-érték termelésére képes vállalati illetve nemzetközi kutatói közegben? Amennyiben ez a tevékenység sikeres, vélhetően nem kell fenntarthatósági problémákkal számolni. Úgy tűnik, az Egyetem vezetése tisztában van ennek a tétjével, az új prioritások kitűzése (vállalati kapcsolatok erősítése, nemzetközi tér fokozottabb használata) ezt bizonyítja. Abban nem lehetünk biztosak, hogy mindez elég lesz-e a sikerhez, szkepszisünket például az is táplálja, hogy a KTTK egyébként is alacsony számú vállalati partnerei között több kisebb informatikai cég mellett mindössze egy neves egészségipari cég szerepel. A fenntarthatóság szempontjából jó hír, hogy a képzési célú fejlesztések nem mennyiségi és szociális jellegűk246, ebből a szempontból tehát az esetleges csökkenő diáklétszám rövid távon nem befolyásoló tényező. Az azonban okozhat fenntarthatósági és hasznosulási problémákat, ha egy komolyabb felsőoktatási reform keretében a szakok számát csökkentenék.

9.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára TÁMOP 4.1.4 – Minőségfejlesztés a felsőoktatásban: Az OFI –anyagokat ismerik, de kevéssé használják. TÁMOP 4.2.5. – Központi elektronikus adatszolgáltatás A tankonyvtar.hu anyagait ismerik, fel is töltik, esetleg akkor fogják használni, ha tananyagaktualizálásra kerül sor. Adatbázis-vásárlások: használnak nemzetközi adatbázisokat, de nem ismerik az adatbáziselérések pontos menetét, nem tudják, hogy a nemzetközi adatbázisok elérésben mi az EISZ szerepe. TIOP 1.3.2. – Információmenedzsment a felsőoktatásban Szuperszámítógéppel rendelkeznek, amely működésbiztonság szempontjából javítható, a fenntartása pedig drága. Biztonságosabb és olcsóbb eszközt egyébként jól tudnának használni.

246

pl. kollégiumépítés, sportlétesítmény, stb.

246


9.10 Melléklet 9.10.1

Besorolások

9.10.2

A Pécsi Egyetem aktív nemzetközi kapcsolatai

No. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Név Karl-Franzens Universität, Graz Masaryk Egyetem Brno University of Zagreb Jagelló Egyetem, Krakkó Babes Bolyai University University Novi Sad Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Louvaini Katolikus Egyetem Josip Juraj Strossmayer Egyetem Eszék Fukuhara Gakuen University Consortium Akita International University Kyungpook National University Kyung Hee Egyetem Izhevsk State Technical University 247

Ország Ausztria Csehország Horvátország Lengyelország Románia Szerbia Szlovákia Belgium Horvátország Japán Japán Korea Korea Oroszország


15 Puskin Orosz Nyelvi Intézet Sapientia Erdély Magyar 16 Tudományegyetem 17 University of Maribor 18 Dumlupinar University 19 San Diego State University 20 University of Arizona 21 State University of New York at Oswego 22 Ohio University 23 University of Shkodra 24 Universidade de Brasília 25 Nagoya City University 26 Regensburgi Egyetem 27 La Sapienza Egyetem 28 IUAV 29 Megatrend University 30 Selye János Egyetem 31 Nazareth College 32 University of Montana 33 University of Rijeka 34 University of Zadar 35 University of Firenze 36 Partiumi Keresztény Egyetem 37 University of Camerino 38 Alexandria University 39 University of Sarajevo 40 University of Bihac 41 University of Granada 42 Bordeaux 4 Egyetem 43 University of Cyprus 44 University of Petrosani 45 Hebei United University 46 Nanjing Audit University 47 Webster University 48 Central Washington University 49 Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem 50 Hankuk University of Foreign Studies

Oroszország Románia Szlovénia Törökország USA USA USA USA Albánia Brazília Japán Németország Olaszország Olaszország Szerbia Szlovákia USA USA Horvátország Horvátország Olaszország Románia Olaszország Egyiptom Bosznia Bosznia Spanyolo. Franciaország Ciprus Románia Kína Kína USA USA Románia Korea

Forrás: http://www.nko.pte.hu/menu/49/21

9.10.3 • • •

KTTK Ipari partnerek E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató és Áramszolgáltató Zrt Paksi Atomerőmű Zrt. Pannon Pharma Gyógyszergyártó Kft. 248


• • • • • • • •

Siemens Zrt. Eurojet Medical Orvosi Műszerfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Strabil Kft. B2AM Innovációs Kft. Pap Egészségügyi és Szolgáltató Bt. C.C. Soft Informatikai Szolgáltató Kft. Daten-Kontor Kft. InfomatiX Kft.

Forrás: http://www.innovacio.pte.hu/menu/28

9.10.4

Hivatkozások

Feldolgozott honlapok (utolsó letöltés: 2012.december 19.) www.femip.hu http://www.felvi.hu/diploman_tul/kutatasi_jelentes/!DPR_kutatasi_jelentes/index.php/jelentes /reszletes/10 http://www.webometrics.info http://www.nko.pte.hu/menu/49/21 http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/Bemutatkozunk/Eredmenyeink/2012-03/D1.jpg http://www.innovacio.pte.hu/files/tiny_mce/KFI_Strategia/KFI_Strategiavegso/KFI_Strategia_2011_2020.pdf http://www.epiteszetma.hu/sites/default/files/belavaros-like-palyazat/ekf_elemzes.pdf http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCoQFjAA&url=h ttp%3A%2F%2Fwww.pbkik.hu%2Fdownload.php%3Fid%3D4530&ei=OqnIUNG4Es6GswaU7Y DoCA&usg=AFQjCNGoS6L5Z6wtqKAPS8sV8ktyfu7USQ&sig2=ZTnQJx3SZWpMgRp8QgvN_Q&bv m=bv.1354675689,d.d2k http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/egyetem/mitol-lesz-a-pte-bol-kutatoegyetem http://www.pte.hu/hirek/2821 http://eduline.hu/felsooktatas/2011/11/2/Milliardokkal_tartoznak_az_orvosi_egyetemek_G7V P3P#rss

249


10. Széchenyi István Egyetem247 Vezetői összefoglaló A Széchenyi Egyetem pályázati szempontból a legsikeresebb felsőoktatási intézmények egyike. Sikerességének vannak objektív okai is, hiszen Győr Magyarország északnyugati iparvidékének egyik zászlóshajója, autópálya-kapcsolattal és remek infrastrukturális feltételekkel, erős járműiparral – a várost a Rába és az Audi neve fémjelzi. A sikerhez a lokáció azonban csak szükséges, de biztosan nem elégséges feltétel. A 2002. évi egyetemmé válás nem feledtette a korábbi járműipari fókuszt, amelyet ma a tanszékek célzott horizontális szakmai együttműködéseként leginkább a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont testesít meg, lehetővé téve az egyes pályázatokhoz szükséges tanszékközi, interdiszciplináris jellegű közelítéseket, illetve kapcsolódási felületeket kínálva az egyetemet övező – kezdetben főleg járműipari cégeket tartalmazó – erős vállalati háló felé. A járműipari fókusz még hangsúlyosabbá válása különösen 2010-et követően erősödött fel. A siker egy másik feltétele a pályázati eljárási tudás. Ezt a Stratégiai Fejlesztési Igazgatóságon működő programmenedzsment iroda adja. Az iroda olyan szolgáltató egységként értelmezi tevékenységét, amelynek célja a pályázatok eredményes lebonyolítása a pályázattól a projekt elvégzéséig. A siker negyedik feltételeként az a kooperatív egyetem-vezetési szellem nevezhető meg, amely win-win jellegű játszmákra törekszik a városvezetéssel és az egyetem körüli vállalati háló cégeivel. Ebben az együttműködésben rendkívül fontos a pozicionálás – a kialakult kooperációban a Járműipari Regionális Kutatóközpont egyik legfontosabb feladata a követő jellegű kutatások koordinációja és az ezzel kapcsolatos pályázat-generálás. A lassan kiépülő és egyre jobban műszerezett infrastruktúra és az erős vállalati kapcsolati háló a Széchenyi Egyetemen végzett mérnököket a fejvadász-interjú alapján pozitívan teszi megkülönböztethetővé a hazai műszaki oktatási intézményekben végzettek között. A kutatásokból természetesen a versenyképességük növekedésével, illetve a szakképzett munkaerő-utánpótlással a vállalatok is profitálnak. A város fontosabb stakeholdereinek gondolkodásában a kooperativitás a pólus-program idején erősödött meg – innentől datálható az az egyetemi magatartás, amely a pályázatokat nem önmagukban, hanem a közös stratégia megvalósításának elemeként értelmezi. A pólus-program kifulladása azonban nem jelentette a kooperativitás megszűnését, a felelős döntéshozók viselkedését ma is ez dominálja. Lényeges megemlíteni a pályázatok kapcsán a pályázatok megtérülésének kérdését. Ez a kérdés ott merül fel teljes komolyságában, ahol élő kapcsolatok vannak, és van haszna az együttműködésnek, amit el lehet osztani. Ezzel kapcsolatosan az egyetemet a múltban a

247


250


feddhetetlenség jellemezte. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ők voltak az egyetlen elvi okok miatt PPP-mentes felsőoktatási intézmény. Ebben az a megfontolás vezette őket, hogy a PPP modellként csak korlátozottan alkalmas közösségi kiadások fedezetére. A mai vállalati hozzáállásukat is a pragmatikus, szolgáltató jellegű attitűd jellemzi. A fentiek a pályázatok eredményeinek fenntarthatósági kérdését élezik ki – meglátásunk szerint itt fontos volna a pályázatkiíró részéről egy, a K+F pályázatok megvalósulásakor igénybe vehető követő pályázati rendszer, amely a hasznosulás mikéntjét és feltételeit finanszírozná, kitérve adott esetben a korai fázisú finanszírozás248 problematikájára is. Mindehhez a legtöbb felsőoktatási intézmény – így a Széchenyi Egyetem is – rendelkezik a szükséges gazdasági és a jogi tudással, illetve aki nem, az is be tudja szerezni. Mindez a pályázatok központi menedzselésében általánosan is a megtérülési szemlését erősödést kellene, hogy eredményezze. A pályázati eljárások kapcsán itt is találkoztunk a közbeszerzési rendszer hátrányaival, amelyek közt külön kiemelendő egyfelől a közbeszerzések rendszerszerű rugalmatlanságának és nehézkességének, másfelől a kutatások esetlegességének szükségszerű konfrontációja – meglátásunk szerint érdemes volna megfontolni a kutatások terén a fordított szabályozást, azaz alapvetően nincs szükség közbeszerzésre, kivéve azokat a pontosan szabályozható eseteket, amikor mégis. Megfontolandónak tartjuk továbbá a közreműködő szervezetek részéről az üzleti szférából jól ismert KAM (Key Account Manager - vállalati kapcsolattartó) rendszer analógiájára az intézményi kapcsolattartói rendszerre való átállást. Ezt az indokolja, hogy a szabályozás sokszűrőssége mellett is instabil (újra megtámadható) volta miatt felértékelődik a szabályértelmezők tudása – az intézményi kapcsolattartói rendszer pedig jelentős lépés volna ebbe az irányba.

10.1 Az intézmény bemutatása A győri Széchenyi István Egyetem gyökerei 1968-ig nyúlnak vissza, amikor is megalakult a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, mely az egyetem közvetlen jogelődjének tekinthető. Széchenyi nevét 1986-tól viseli az oktatási intézmény.

10.1.1

Képzési profil:

Az eredeti közlekedési és távközlési képzés egyéb műszaki jellegű szakokkal is kiegészült, ma pedig a Műszaki Tudományok Kara mellett már két további, a Deák Ferenc Állam- és

Early stage financing – a termék/szolgáltatásfejlesztésnek az a kritikus szakasza, amely általában az (alap)kutatás eredményétől a termék prototípusának fejlesztéséig tart. Ez már kevésbé a kutatás, inkább a termék/szolgáltatásfejlesztés része. Erre a periódusra külső kutatási források kevésbé mozgósíthatók, részben amiatt, mert ekkor kellene a termék-szolgáltatás piaci logikáját is megtalálni, ideértve az árazást és az előállítási folyamat technológiáját és költségszintjeit. 248

251


Jogtudományi Kar, valamint a Kautz Gyula Gazdálkodástudományi Kar is megtalálható a 2002-től egyetemi címet viselő felsőoktatási intézmény képzési kínálatában. Mindhárom kar rendelkezik Doktori Iskolával is. Az egyetemhez két intézet is tartozik, a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet, valamint a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet. A 2012. évi felvételi eljárás keretén belül a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon 248 hallgató, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon 496 hallgató, a Műszaki Tudományi Karon 1997 hallgató, a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetben 179 hallgató, a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetben 72 hallgató kezdhette meg tanulmányait – mindez a műszaki képzés fennmaradó dominanciáját mutatja.249 Az egyetemen jelenleg közel 12 ezer nappali tagozatos hallgató és 5 ezer levelező vagy távoktatásban résztvevő hallgató folytatja tanulmányait. A Diplomás Pályakövető Rendszer adatait elemezve a következők jelenthetők ki: •

• • •

•

A végzettek munkaerő-piaci státusát illetően 83%-kal dominánsak az alkalmazotti státusúak, ezt az átlagot a jogász és a műszaki képzésben részvettek inkább felfelé, míg a gazdálkodástudományi karon végzettek inkább lefelé húzzák, körükben viszont az átlagnál valamelyest magasabb az alkalmi, vagy szerződéses munkát végzők és a saját vállalkozásukat irányítók aránya. A munkanélküliek aránya 2010-ban alacsony, 4% alatti, ezt a karok inkább lefelé, míg az ESZI végzettei inkább felfelé térítik el. A munkahelyi pozíciót (felsővezetők és középvezetők aránya) illetően a műszaki és gazdasági képzésben résztvevők vannak előnyösebb helyzetben A jelenlegi pozícióval való elégedettség átlaga ötfokú skálán intézményi szinten 3,47, ez elfogadható megítélést jelent. Az átlagot a jogászok és közgazdászok valamelyest felfelé húzzák, míg az egészségügyi végzettségűek inkább lefelé. A bevallott havi nettó jövedelem a végzés után 134 eFt, ezt a műszaki és a közgazdász-képzésben részt vettek felfelé, a jogászok és egészségügyiek lefelé térítik el.

Ha regionális/országos összehasonlításban és karonként/képzési területenként vizsgáljuk a munkanélküliségi adatokat, abból látszik, hogy az intézményben végzettek a régiós felsőfokú végzettségűeknél alacsonyabb arányban válnak munkanélkülivé, míg országosan a hasonló képzettségűekkel összehasonlítva a jogászok és a (köz)gazdászok esetében ezt az előnyt az intézmény már nem tudja felmutatni.

249

A 2012-ben induló szakok listáját a Melléklet tartalmazza

252


A SZE végzettjeinek munkanélkülisége karonként, regionális és képzési területi összehasonlításban250

Széchenyi Egyetemen 2008-ban és 2010-ben végzettek munkanélküliségi adatai Felsőfokú végzettségűek a régióban (KSH) Adott képzési területen végzettek, országos átlag (DPR)

10.1.2

ÁJK

GK

6,9%

4,8%

7,2% 6,3%

MTK

ESZI

VZI

SZE

5,8%

3,6%

5,5%

5,4%

7,2%

7,2%

7,2%

7,2%

7,2%

6,6%

7,6%

6,4%

15,8%

Kutatási profil

A kutatási profilt illetően az intézményen belül kétszintű struktúrát figyelhetünk meg. A műszaki képzésen belül a járműgyártás fókuszba kerülése indukálta a JRET (Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont) létrejöttét. A JRET a pályázatok illetve egyéb külső követelményeknek/lehetőségeknek való interdiszciplináris jellegű (tanszékközi) megfelelésre kérdésére adott átmeneti szervezeti megoldást jelent, a növekvő integrációs és szakmai koordinációs kényszer azonban ennek a helyzetnek az „állandósítása” felé mutat (JKK – Járműipari Kutató Központ251). A JRET (amely tehát főleg projektgeneráló, koordináló, integratív jellegű intézmény) saját profilja a következő területeket öleli fel: • • • • •

Számítógéppel támogatott tervezés kutatása és termékfejlesztés (CAD-FEM) Számítógéppel támogatott gyártás kutatása és technológiafejlesztés (CAM) Számítógéppel támogatott minőségirányítás kutatása és minőségirányítási eszközök fejlesztése (CAQ) A CAE tevékenységhez kapcsolódó integrált tudásmenedzsment és termékfejlesztő rendszer létrehozása a konzorciumi partnereknél (IPD) Technológia transzfer és hasznosítás (TT)

A JRET - en kívül további hat kutatócsoport működik az egyetemen, ezek a következők: • • • • • •

Rendszerelméleti Kutatócsoport Szimuláció és Optimalizáció Matematikai Kutatócsoport Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK) Kelet-Közép-Európa és Balkán Kutatóközpont (KEBA Központ) Vízikörnyezet Technológiák és Stratégiai Szolgáltatások Kutatóközpont Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Kutatócsoport

Az intézmény rendelkezik publikációs adatbázissal és tudástérképpel, ez azonban nem naprakész.

250


JRET és JKK – hasonló feladatkörű – járműipari kutatásokkal foglalkozó, azokat koordináló – szervezetek. A könnyebb érthetőség kedvéért a továbbiakban csak a JRET-tel foglalkozunk.

251

253


Fontos, hogy az egyetem az alapkutatásokon belül a célzott alapkutatásokra fókuszál, a kutatások súlypontjai az alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések, emellett a tevékenység kiterjed az ipari szolgáltatásokra is.

10.1.3

Helye a magyar és nemzetközi felsőoktatásban

A magyar felsőoktatásban a győri egyetem valóban az evolutív fejlődés ritka megtestesítője. A rendszerváltás után fejlődése felgyorsult, a nem egészen ötvenéves intézmény ma már egyetemi rangot visel, és céljai között szerepel a kutatóegyetemi státusz elnyerése is. Az egyetem jelenleg Győrben 1 fő, és 3 kisebb campuson végzi szolgáltató tevékenységét. Az egyetem hallgatóinak 2/3-a a Nyugat-Dunántúli régióból, valamint a Balatontól északra lévő dunántúli területekről érkezik. A SZE megítélése és a publikációk száma252 Hazai Közép-Kelet Európa Világszint

Rangsor 2011 16 (76) 377 3747 (20 300)

Kutatás/publikáció száma 2011-ben (db) 984 db 127 db

Nemzetközi együttműködést 66 külföldi intézménnyel tartanak fenn, ezek listáját a Melléklet tartalmazza.

10.1.4

Szerepe az ország és a régió gazdaságában

Győr hagyományosan erős ipari háttérrel rendelkezik, a város egyik zászlóshajója, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár pedig 1968-tól, a Főiskola alakulásától jelentős felvevője az innen kikerülő mérnököknek. 1993-tól jelent meg az Audi, vele a járműgyártás egyik világszinten is élvonalbeli szereplője került a városba. A város, a vállalatok és az egyetem kooperációjának növekedésében jelentős szerepet játszott a 2005-2006-os pólusprogram kidolgozása. A pólusprogramnak jelentős hozadéka volt, hogy

A rangsorolás tekintetében egy olyan összetett rangsort választottunk, amelyben minden vizsgált intézmény megjelenik, ugyanis ez minimális összehasonlítást lehetővé tesz. A célnak megfelelő rangsor a Ranking Web of Universities, és lényeges, hogy a világ legjobb egyetemei tekintetében hasonló sorrendet tükröz, mint az Economist, vagy más szaklap által összeállított besorolások. A belföldi besorolás alapja ugyanezen Ranking Web adatbázis, de ezt összevetjük a Figyelő hetilap Felsőoktatási rangsor külön-kiadványával is, hogy ellenőrizzük a megbízhatóságát. 252

A külföldi és a hazai publikációk esetén a femip IFT táblák összesített 2011-es adatait vizsgáltuk. Források: http://www.webometrics.info/, IFT adattáblák www.femip.hu.

254


összehozta a város stakeholdereit egy asztalhoz, és tovább javult a közös gondolkodás, amely a klaszteresedésben, a közös pályázatokban és a további szinergia-keresésekben folytatódott. A Széchenyi István Egyetem erős regionális szerepkörrel bír, amely meghaladja a jelentkező hallgatók vonzáskörét. A gazdasági szereplők részéről nagy a hajlandóság, hogy az egyetemmel közös gyakornoki programot alakítsanak ki.253 A SZE gazdasági súlya254

Széchenyi István Egyetem


Kutatási megbízások értéke (millió Ft)

Pályázati bevételek értéke (millió Ft)

Kapcsolódó vállalkozás (db)


Összesen

Alulról becsült GDP hatás (összes kiadás) 10 743 mFt

Szűk régióban

491 / 5

366 mFt

1370 mFt

Központi városban

212 db

51,97%

0,8% 2,7%

A régió gazdaságában betöltött kulcsszerep kiemelkedő az autóipari fejlesztések terén, de összességében is jelentős súlyt képvisel az intézmény az előállított érték tekintetében a megye, valamint a város területén (ne felejtsük el, hogy a győri Audi Motor Hungária Kft az ország második legnagyobb cége mintegy 1500 Mrd Ft árbevétellel). A kapcsolódó vállalkozások száma is jelentős, így a táblázatban látható költség alapú GDP becslés valóban alsó becslés tovagyűrűző hatások nélkül. Az egyetem vállalati kapcsolati hálója meglehetősen erős, mintegy 200 vállalatot ölel fel. Ebben a járműipari fókusz és a kutatások követő fejlesztésekre való koncentrálása természetesen jelentős szerepet játszik.

10.2 Az intézmény fejlesztési stratégiája a 2007-12 időszakban és az elnyert fejlesztési támogatások átfogó bemutatása 10.2.1

A fejlesztési stratégia céljai

Az egyetem kulcsfontosságúnak tartja a műszaki képzés hagyományainak további erősítését, kiemelkedő kutatási eszközparkjának fenntartását, illetve további bővítését, valamint a különböző szakterületeken kifejtett tevékenységének multidiszciplinaritást előtérbe helyező továbbfejlesztését. A cél az tevékenységeknek az erősségei mentén való továbbfejlesztése, és nem pedig a tevékenységi körök további diverzifikálása. Képzési profilját az előreláthatóan változó igényeknek megfelelően kívánja alakítani, mindenekelőtt a hatékonyság és a racionalitás előtérbe helyezésével.

253

Munkaerő-piaci felmérés, SZE, 2009

254

Források: IFT adattáblák, 2011, KSH

255


Az egyetem számára alapvető és meghatározó érték a kutatási eredmények alkalmazhatósága és társadalmi-gazdasági relevanciája. Ennek biztosítása érdekében széles körű intézményi kapcsolatrendszert és intézményi együttműködést kíván fenntartani, illetve folyamatosan fejleszteni. Az egyetem fontosnak tartja a versenyképesség fokozását nemzetközi viszonylatban is, ezért kiemelt feladatként kezeli az idegen nyelvű képzések indítását. Ezen kívül a rövidtávú tervek között szerepel a kutatóegyetemi minősítés megszerzése is. Az egyetemfejlesztési program középponti eleme a regionális versenyképesség, melynek kulcsa elsősorban az innovációs készség és a K+F+I potenciál fejlesztése. A megvalósított beruházások biztosítják a hatékony, kétirányú tudásáramlást az üzleti szféra és az oktatás között, elősegítve a humán erőforrás folyamatos megújítását, az intézmény képzési kínálatának piacorientáltságát, kutatási tevékenységének fokozott nemzetközi integrációját. A fejlesztések súlypontjai a következők voltak: • • • • •

a műszaki képzés fejlesztése, az egyetem tudáspotenciáljának jelentős fokozása; az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése; a gazdaság szereplőinek tudományos és K+F támogatása a vállalati és regionális versenyképesség fokozása érdekében; célzott infrastrukturális és műszerezettségbeli kapacitásépítés, egyetemi és piaci szolgáltatások megindítása: integráció hazai és nemzetközi tudáshálózatokhoz.

A Széchenyi István Egyetem Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.3.1 (TIOP) pályázat keretében megvalósuló projektjének célja egy szolgáltató, gazdasági környezetével magas szinten együttműködni képes, környezete és a változások felé nyitott felsőoktatási intézmény kialakítása volt. A projekt célterülete a régió számára központi jelentőségű járműipar, illetve az ehhez kapcsolódó fenntartható közlekedés témaköre. A 2002-es egyetemmé válás után az SZE tehát először az intézményi infrastruktúra kialakítására koncentrált (pl. épületek), de nem vettek részt PPP konstrukciójú projektekben, mert számításaik szerint a piaci oldal megtérülése nem lett volna biztosított a jövőben a többi szereplő érdeksérelme nélkül. 2006-tól kezdődően a stratégiai gondolkodásba fokozottan kezdett beépülni az akkor még kevésbé előrelátható operatív programokhoz való csatlakozás. A kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez kezdetben egy fogadó infrastruktúra („hardver”) kialakítása volt szükséges, az eddig eltelt periódusban a projekteknél így mintegy 2/3 az infrastrukturális, és 1/3 a tartalomfejlesztési célok aránya. A tartalomfejlesztésre is nagy hangsúlyt fektetnek, de az csak a meglevő infrastruktúrába illeszkedve működhet. A fejlesztések kiírásának iránya az egyetem szempontjából eddig előnyös volt, ugyanis a termelő, ipari szektort kiszolgáló kiírások vannak túlsúlyban. Ez az EU-szintű stratégia lebontásából adódott, az egyetem pedig különösen 2005-2006-tól figyelemmel kísérte az európai törekvéseket, hogy azokhoz igazodva jó stratégiát alakíthasson ki. A fő irányok 20052006-tól előre láthatók voltak, ez ezekre való rákészüléssel sikerült biztosítani, hogy a célzott pályázatokra is fogadóképes legyen az intézmény. 256


A fejlesztéseket az egyetem mindig a környezettel együtt kezelte, így jelenleg kiterjedt vállalati kapcsolat-rendszerrel rendelkeznek (az Audi-tanszék mellett sok magyar vállalati együttműködéssel). Hasonlóan jó kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a kamara és a városvezetés felé is. Nem nehéz észrevenni az összefüggést a pólusprogram idején kidolgozott Autopolis-koncepció, az egyetemen a járműipari kutatások súlypontivá válása, és a vállalati kapcsolatok kiszélesedése között. A fentiekből jól kirajzolódnak azok a kijelentések is, amelyekre az egyetemi fejlesztések súlypontjait – a korábbi egyéb fejlesztési fókuszok után – jelenleg255 meghatározó járműipari fejlesztések alapulnak: • •

•

Az egyetemi járműipari kutatási stratégiájának kidolgozásában a nemzetközi és hazai fejlődési tendenciák, valamint az egyetem adottságai a meghatározók. A meglévő kutatási potenciálra támaszkodva felvázolható egy olyan kutatási pálya, amellyel az egyetem jelentősen hozzájárulhat a régió és az ország járműiparának fejlődéséhez. A hagyományos hajtású járművekről a jövő járműveire való átállást az egyetemnek naprakészen kell követni, a szerkezetváltást kutatási eredményeivel kell támogatni.

Ahogy ezt később látni fogjuk, a pályázatos projektek is ennek a stratégiának a megvalósulását szolgálják.

255

A járműipar fejlesztési dominanciája 2010 után erősödött fel az intézményen belül.

257


10.2.2

A pályázatos projektek összetétele, volumene

A Széchenyi Egyetem elnyert pályázati támogatásainak megoszlása (∑ 14,4 Mrd. Ft) 256

A megnyert 14,4 Mrd Ft jelentős része a műszaki képzéssel rendelkező felsőoktatási intézményekhez hasonlóan itt is infrastruktúrára (épület és műszerezettség – TIOP1.3 ), illetve tartalomfejlesztésre (TÁMOP 4.) került elköltésre. A TÁMOP 4-en belül kiemelkedő a 4.2.1Oktatás minőségének javítása kutatás-fejlesztésen keresztül c kiírás szerepe. Ezen a kiíráson belül az egyetem két sikeres projektet bonyolított le, ezek a következők voltak: • •

Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban (elnyert támogatás: 3 019 339 137 Ft) Egyetemi Tudásmenedzsment Központ létrehozása, valamint a regionális szintű tudáshasznosulást és tudástranszfert segítő szervezeti fejlesztések a Széchenyi István Egyetemen (Elnyert támogatás: 391 228 695 Ft)

Mindebből látszik az egyetem erős beágyazottsága a helyi ipari-vállalati környezetbe, illetve az Autopolis-stratégiának az egyetem részéről is komolyan vétele.

256

Forrás: EMIR-adatok (2012. augusztus 17), a részleteket a Melléklet tartalmazza.

KMOP-ra az egyetem önmagában nem jogosult pályázni, O-ra

258


10.2.3 A projektek illeszkedése a stratégiához, versenyképességi hatásuk Ha a Széchenyi István Egyetem 2004 óta megvalósult jármű- és közlekedésipari projektjeit tekintjük, akkor nagyjából a következő cselekménysor vázolható fel: Járműipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ projektek (GOP): • 2004 - 2007: Vállalati saját rész 465 mFt, támogatás 400 mFt, összesen 865 mFt • 2008 - 2011: Vállalati saját rész 400 mFt, támogatás 400 mFt, összesen 800 mFt Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont projektek • 2005 – 2008: Vállalati forrás: 713 mFt; támogatás: 1,100 mFt; összesen 1,813 mFt • 2009 – 2012: Vállalati forrás: 362 mFt; támogatás: 894 mFt; összesen 1,256 mFt Mobilitás és Környezet: Járműipari, Energetikai és Környezeti kutatások (TÁMOP 421B) • 2010 – 2012: Támogatás 1,585 mFt, kutatási partner: Pannon Egyetem E-Van – villamos hajtású városi kishaszonjármű fejlesztése (Baross G. program) • 2010 - 2012: Vállalati forrás 40 mFt, támogatás 90 mFt Gyors szimuláció és optimalizáció (TÁMOP 422) • 2010-2011: Támogatás: 343 mFt Ebben az időszakban a fenti egyetemi gyorsösszesítés257 szerint nagyságrendileg 4,7 Mrd forrás került a járműipari kutatásokba és a nagyságrendileg 5 Mrd Ft járműipari infrastruktúra és laboratóriumi fejlesztésre. A járműipari kutatási profil bővítése az új igényeknek megfelelően az alábbi irányokba történik: •

Jelenlegi időszak: – Belsőégésű motor fejlesztése, új anyagok és technológiák a járműgyártásban – Hibrid és elektromos jármű részegységek fejlesztése – Szimulációs technikák fejlesztése

•

Jövőben várható: – Nanotechnológia, extra szilárdságú szerkezeti anyagok, új technológiák – Hibrid és elektromos jármű hajtáslánc, elektronika, vezérlés-fejlesztés – Szimuláció, tesztelés, minőség fejlesztés – A vállalati képzési és kutatási igények folyamatos követése

• • • • •

Multinacionális cégek (AHM, OPEL) speciális igényeinek kielégítése Hazai vállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása Aktív pályázati tevékenység, új pályázatok generálása 2012-2013: a meglévő TÁMOP, GOP pályázati lehetőségek maximális kihasználása Felkészülés a 2014-2020-as új pályázati ciklusra – hazai és FP8 pályázatok

257

Forrás: Dr. Czinege Imre, a JRET vezetője, az Egyetem volt rektora

259


A jövőt ők is a feladat-megosztásban látják, ennek megfelelően a Járműipari Regionális Tudásközpontban igyekeznek számon tartani az egyes pályázati kiírásokban a járműipari kutatásokban érintett felsőoktatási intézmények és egyéb szereplők érintett pályázatait is258 (a jelzés nélküliek a győri pályázatok): TÁMOP 4.2.2/A • Hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások – Dunaújvárosi Főiskola - Nagy teljesítőképességű szerkezeti anyagok kutatása – Miskolci Egyetem - Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság, hőkezelés és hegeszthetőség témaköreiben – EDUTUS Főiskola- Lézertechnológiák a járműgyártás és a megújuló energiaforrás hasznosítás szolgálatában TÁMOP 4.2.2/C • Smarter Transport - Kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs támogatása TÁMOP 4.1.1/C • Járműipari Felsőoktatási Szövetség létrehozása, közös tevékenységek összehangolása (pályázat beadás 2012. november 30) GOP 1.3.1. • Innovatív hőkezelési és forgácsolási szolgáltatások fejlesztése A fentiek meggyőzően bizonyítják, hogy az egyetem projektjei – ide értve azokat a projekteket is, amelyekben az egyetem „nem látható” (például a vállalatok által pályázható GOP-projektek, konzorciumos pályázatok nem vezető helyei, stb.) – felfűződnek az egyetemi stratégiára, amelynek egyik alapvető sikertényezője a környezettel való win-win célzatú kooperáció.

10.3 Pályázatok igazodása az intézményi igényekhez, pályázati stratégia és sikeresség Az intézményi igényeket alapvetően az IFT (Intézményfejlesztési Terv) határozza meg. A lebonyolítás során az egyetemen két intézmény játszik kulcsszerepet, az egyik a már említett JRET (tartalomgenerálás, környezeti proaktivitás, alapvetően a műszaki kar tanszékeire épülő szakmai integráció), valamint a SFI (Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság), amely a tartalomgenerálás mellett inkább a projekt- és pályázási módszertant „tudja”. Az SFI (Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság) tehát elsődlegesen a lebonyolításban, kivitelezésben segít, valamint szintén fontos, hogy kinevelnek projektasszisztenseket, projektvezetőket, de adott esetben kívülről is hoznak tapasztalt szakembereket. A tapasztalatuk

258

Uo.

260


az, hogy a kiírástól rövid a határidő a projektek benyújtásáig, ezért fontos a gyors reagálás, ami csak tapasztalt emberekkel lehetséges. Noha alkalmaznak külsősöket, a projektek menedzsmentjét nem adják ki a kezükből. Ahogy ezt az eddigiekben is láthattuk, az egyetem súlyponti része a Műszaki Kar, amely a pályázatokhoz a JRET révén megfelelő szakmai integrátor szervezettel is rendelkezik, az SFI pedig a pályázat-szakmai részt professzionális kezelésére hivatott. Az eddigi pályázatok a stratégiával és a stratégiával kompatibilis vállalati hálóval rendelkező Műszaki Kar számára a súlypontok miatt megfelelők is voltak, a kiírt pályázatokkal „jól lehetett gazdálkodni” az infrastruktúra-és eszközfejlesztés, illetve a járműipari kutatás témakörében, az ezzel kapcsolatos célrendszerük meglehetősen ambiciózus. A projektek ambiciózus volta kevésbé az indikátorokon keresztül méretődik meg, sokkal inkább azon keresztül, hogy mennyire képesek előre haladnia a stratégia megvalósításában. A projektek megvalósítása során – főképp a stratégia és a pályázatok jó illeszkedése, az erős járműipar-kutatási fókusz, az alapos projekttervezés, a sikerhez szükséges tartalmak (projektfolyamat illetve szakma) elválasztása és külön-külön is professzionális kezelése, valamint az erős vállalati háló miatt – nem volt jellemző szűkös belső erőforrások kérdése. Mostohább a gazdasági és jogi kar illetve az intézetek sorsa. Ezek a képzések ugyanis pályázatokkal legfeljebb marginálisan vannak célozva, ezt súlyos hibánk tartják. Fejleszteni ugyanis csak a doktori iskolák révén tudnak, de ez nem elegendő a színvonalas oktatás hosszú távú fenntartásához, fejlesztéséhez. Például a jogi területen fennáll a veszély, hogy ha nem valósulnak meg hamarosan fejlesztések ezen a területen is, akkor nem indulnak be a megfelelő szellemi műhelyek és ez végül egy negatív munkaerő-piaci spirálhoz vezet (számításai szerint országosan csupán az állami szerepek jogi utánpótlásához szükséges képzett jogászok száma évi 1-2000 között mozogna). Mindez a következő időszakra vonatkozóan olyan fejlesztéspolitika igényét vetíti elő, amely a perspektivikus területekre való koncentrált fejlesztés mellett az elért eredmények fenntarthatóságára, illetve a várható igények kiszolgálására nagyobb hangsúlyt fektet. Ha a pályázati sikerességet vizsgáljuk, a 4. sz. ábrából indulhatunk ki – ebből látható, hogy a megnyert projekteket vizsgálva az elnyert támogatások kilenctizede TÁMOP/TIOP konstrukció. Ha csak ezek sikerességét vizsgáljuk, a megítélt támogatások aránya az igényelt pályázati összegekhez képest 90% feletti, ezzel harmadikak, az egy hallgatóra TÁMOP/TIOP támogatási összeg alapján pedig a másodikak az országban259 A TÁMOP 4-en és TIOP 1.3-on kívüli támogatások szerepével kapcsolatosan két dolgot lehet kiemelni: •

259

Az NKTH Pázmány Péter Program keretein belül megvalósuló JRET (Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont) és a vállalati háló kialakításában (akkor még csak 23 járműipari vállalat) fontos szerepet betöltő KKK (kooperációs kutató központ - GVOP) pályázatok

Az ábrákat lásd az értékelési zárójelentés 3. fejezetében.

261


•

igénybevétele nyomán alakult ki az a szakmai stáb, amely a ma működő projekt stábok magját adja. A fentieken kívül azt sem szabad elfelejteni, hogy a JRET nyújtotta kapcsolódási felületet a vállalatok is használják, erre vonatkozóan a GOP-okat érdemes kiemelni, illetve az E-VAN kapcsán a Baross Gábor Programot (bővebben ld. a 2 fejezet vége).

A jelenlegi fejlesztéspolitikával kapcsolatosan összességében nincs jelentős problémájuk, mivel az intézmény mainstream képzése (műszaki képzés járműipari-kutatási fókusszal illetve ehhez kapcsolódó vállalati hálóval) fedésben van a fejlesztéspolitika mainstream irányával (követő ipari fejlesztések, beszállítói láncok, foglalkoztatottság-növelés). A forrásokért vívott versenyben jó eszközökkel rendelkeznek (egyetemen belül „JRET-SFI páros”, egyetemen kívül erős vállalati kapcsolati háló). Az egyetemen belüli fejlesztési aránytalanság a fejlesztéspolitikai „egyoldalúság” következménye, ezt a hatékonysági követelmények mellett igyekeznek az egyetemen belüli eszközökkel tompítani.260 A korábbi fejlesztéspolitikai elképzelések közül a pólusprogram abból a szempontból emelendő ki, hogy ekkor vett új lendületet a város, az egyetem és a vállalati háló közti szinergikus együttműködés. Mivel a pólusprogram legnagyobb eredménye az azóta is létező erős együttműködés, fenntarthatósági problémáról nem beszélhetünk. A fejlesztéspolitika befolyásolhatóságát illetően úgy látják, hogy voltak és vannak konzultációs lehetőségek, amellyel igyekeznek élni, illetve az egyes pályázati lehetőségekbe már a társadalmi párbeszéd szakaszában bekapcsolódni.

10.4 A fejlesztési források felhasználásának mechanizmusai és hatásai az intézmény működésére Az általános belső forráselosztási mechanizmusok szempontjából alapvető különbséget tesznek a „nem fejlesztendő” és a „célzottan fejlesztendő” területek között. Az utóbbival sikerült egy a többség által elfogadott belső támogatás allokációt, munkamegosztást kialakítaniuk (JRET, SFI javaslattétel, magas szintű vezetői értekezleti döntés). A képzések közül intenzíven az MTMI (matematikai – természettudományi – műszaki informatikai) területet fejlesztik, a prioritás a járműipar kiszolgálása, fejlesztése, de korlátozottan – a gazdálkodástudományi és jogi területek is érvényesülnek. A jogi terület például szakmailag is támogatja az újonnan létrejövő szellemi tulajdon megfelelő védelmét, hasznosulását. A TIOP, TÁMOP operatív programokra épülnek az oktatási célú fejlesztések. 2004-2007 között HEFOP forrásokat használtak arra, hogy a mesterképzéseket fejlesszék (az alapképzés előtte is erős volt a főiskolai múlt miatt). Elsősorban a távoktatásra és az

Mindez leginkább a pályázati várható nyerési lehetőségeknek az előzetes figyelembe vételét, az alumni kapcsolatokat, és egyéb, pályázatokon kívüli lehetőségeket/ interdiszciplinaritást jelent. Az adatbázisban nem találtunk olyan győri pályázatot, amely nem műszaki jellegű tudományterületre szólt volna. Mindez persze a kiírásokból is következhet.

260

262


elektronikus tananyagok fejlesztésére koncentrálnak (TÁMOP finanszírozás), hogy a diákok munkaerő-piaci, és jövedelem-kiesését csökkentsék, valamint egyúttal megtartsák a folyamatos képzési kapcsolatot. A bolognai rendszerbe már egyetemként érkeztek261 – az egyetemmé válás során már figyeltek a bolognai rendszerrel való kompatibilitásra is. Másfelől pedig egy mozgásban levő szervezet alapvetően könnyebben reagál a környezeti kihívásokra – az alkalmazkodás tehát nem okozott különösebb nehézséget.262 Hasonló a helyzet az akkreditációval is. A szakmai munka lapvetően rendben folyik, az akkreditációval kapcsolatos speciális problémáik nem voltak megfigyelhetők, például a jogi kar „elődjét” az 1995-től ELTE kihelyezett oktatási egysége szolgáltatta. A jó elérhetőség miatt egyébként sem okozott gondot a minőségi oktatók elérése. Hasonlóan a pályázati rendszerhez, a létszámkvóták kérdésében is megnyilvánul a gazdasági és jogi képzés növekvő diszpreferáltsága a műszaki képzéssel szemben. A műszaki képzést illetően nem annyira az állami kvótákkal van a probléma, hanem a diákok jelentkezési hajlandóságával, illetve az ebből fakadó minőség-megtartási nehézségekkel. Noha továbbra is a BME számít Magyarország első számú műszaki képző intézményének, a megkérdezett fejvadász263 a Széchenyi Egyetemet sorolta mindenki mással szemben a második helyre, az átlagon felüli gyakorlatiasság és a megfelelő körülmények magas fokú kihasználása miatt. A kutatási célú fejlesztésekről, a (járműipari kutatási) követő fejlesztési jellegről részben már esett szó. Az elmondottakon kívül: •

•

TÁMOP 4.2.2.A-ból finanszírozzák az alapkutatást, a nemzetközi team-ek létrejöttét. Már 2007-ben szervesen beépült az IFT-be az alapkutatás támogatása, itt a kompetenciák fejlesztése a cél. Az egyéb együttműködéseket illetően a TÁMOP 4.2.1.B projektben a Pannon Egyetemmel közösen vettek részt. A kooperációban a kezdeteknél voltak belső félelmek, szervezeti ellenállás, de sikeresen zárult a projekt, így nyitottabbak a részt vevő kutatók is a külső együttműködésre.

A források élhetőbbé teszik a kutatói pályát, de nem oldják meg azt a problémát, hogy a piaci bérek magasabbak a kutatói jövedelmeknél. A fentiek miatt tömeges hazajövetelre nem is került sor, az viszont feltétlenül pozitívum, hogy itthon lehet tartani a tehetséges kutatókat. Technológiatranszfer-szervezet (Tudásmenedzsment központ) létrehozására itt is sor került, amely hasonlóan az egyetem egész légköréhez, alapvetően szolgáltató jellegű. Noha főleg a szolgáltatási tevékenység túlsúlya jellemző, az új tudástér is komplex, a tehetséggondozás és az innovációs terület kézben tartását is szolgálja.

261

Az egyetemmé válás 2002, a bolognai rendszer magyarországi bevezetéséé pedig hivatalosan 2005

Az intézmény most is sok alapszakkal rendelkezik – ez a főiskolai rendszer hagyományos „megbecsültségének” eredménye. A mesterszakok alacsony száma itt tényleges minőséget is jelent. 262

263

Sámson Dorottya, CPL Jobs Hungary

263


A Tudásmenedzsment Központnak tehát alapvetően két feladata van: •

•

Egyrészt olyan szolgáltatások kifejlesztése, amelyek kutatásokat támogatnak vagy generálnak (például induló egyetemi innovatív vállalkozások alapításának támogatása, vállalkozások inkubálása, stb.) Másrészt az egyetemen belül tudásmenedzsment folyamatok és információs rendszerek fejlesztése (például egyetemi tudástérkép fejlesztése)

Mint látható, mindkét cél inkább minőségi jellegű, nehezen benchmarkolható. Mindez azzal egészülhet ki, hogy a céges kutatások egy része inkább a tanszékekhez kapcsolódik (például bonyolultabb mérések elvégzése). Noha inkubátor-ház, azaz vállalkozás-fogadó egység kialakítását is célozták, a spin-off cégek elsősorban a közpénzből finanszírozott innovációk üzleti hasznosulásának problémás, tisztázatlan volta miatt nem jöttek létre tömegesen. Ez főként a korai fázisú termék/szolgáltatásfejlesztés problematikája. A kutatási eredménytől a prototípusig illetve az üzleti sikerig sok a kockázat és jelentős is lehet a forrásigény. Ennek a tisztességes, a kockázatokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő működési modellje Győrben sem alakult ki, a tisztán egyetemi spin-offok pedig sokszor híján vannak a sikerhez szükséges üzleti érzéknek.264 Az infrastrukturális fejlesztéseknél belső projekt javaslatok közül választottak, méghozzá az alapján, hogy a megelőző években mely egységek hozták a legtöbb piaci megrendelést, jövedelmet, így a műszaki tudományi karra került sok infrastrukturális fejlesztés, mert az bizonyult a leginkább versenyképesnek. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése szükségszerű volt, mert a teremhiány miatt sok esti órát kellett korábban tartani, a laborok pedig mindig is szűk keresztmetszetet jelentenek, ugyanis a legmodernebb gépekkel kell felszerelni ezeket, így teljes kihasználtságra kell törekedni. Eszközvásárlások is voltak elsősorban a versenyképes technológiák terén, logisztikai, csomagvizsgáló fejlesztések valósultak meg és egy high-end CT-t is beszereztek - ez utóbbi például a motorblokk sérülése nélküli zárványvizsgálatokat szolgálja, illetve más összetett méréseket, megfigyeléseket támogatja. Előretekintőek a beszerzések (az említett CT egyedülálló Közép-Európában), a cash-flow-termelési képességüket pedig az biztosítja, hogy 100 aktív vállalati kapcsolata van az intézménynek, akik kutatási igénnyel bírnak, illetve közreműködnek. A fenti beruházások összességében műszaki szempontból egy erős európai középmezőnyhöz tartozó egyetemet eredményeztek, helyenként élvonalbeli eszközökkel.

Másrészt a győri egyetem talán a magyar felsőoktatási mezőnyben is egyedülállóan becsületes – állításuk szerint egyedül itt nem valósultak meg elvi okok miatt PPP-konstrukciók. (Ti itt az állam hosszú távon csak rosszul járhat).

264

264



megszervezése

és

ennek

A pályázatírás elsődleges helye a Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóságon működő „projektiroda”.265 Ők a szervezeti hierarchiában magas tisztséget töltenek be, a rektornak alárendelt intézményként definiálják magukat, amely az egyetem egyéb részei számára szolgáltatásokat végez, amelyek közül kiemelendő a Felsővezetői Értekezlet számára végzett előkészítő és döntés-támogató tevékenység. Mindemellett azonban büszkék arra is, hogy pályázatírói szolgáltatásaikat a sikeres tevékenységük miatt gyakran veszik igénybe az egyetem egyéb egységei. Véleményük szerint a sikeres pályázás alapvetően stratégia kérdése. Alapfelállás szerint ők felelnek a pályázat- és projekt-technikai feladatokért, a szakmai tartalomért pedig a tanszékek illetve komplexebb, vagy járműipari fejlesztések esetében a JRET. Esetenként külső pályázatírókat is foglalkoztatnak, de a pályázat menedzselését minden esetben igyekeznek „házon belül” tartani. Ez azt jelenti, hogy a kapacitástervezés és a költségterv elkészítése szinte minden esetben a projektiroda feladata. Feladatuknak tekintik a projekt-generálást is, azaz a pályázati kiírásokat továbbítják azokra a tanszékekre, amelyek számára az érdekes lehet. Tudják, hogy a forráseloszlás egyenlőtlen, és mivel kimondott cél az egyenlőtelenség csökkentése a hatékonysági kritériumok megtartása mellett, így a „kevés pályázatos” témákra, tanszékekre külön figyelnek. A kapcsolat a tanszékekkel és a JRET-tel jó, valamelyest feladatuknak tekintik, hogy a gyakori pályázók a pályázat- és projektmódszertant is megismerjék, ezzel elérik, hogy a következő projektben már gördülékenyebb az együttműködés. Érzékelnek egyfajta konfliktust a szervezeti hierarchia és a projekt-hierarchiák között, ezt általában a felelősségek megosztása (szakmai/projekt-technikai), és az ezzel összefüggő pluszforrás-lehetőség (megnövelt sikeresély) teszi pozitív jellegűvé. A projektekben megszokott feladatmegosztás szerint: 266 • • • • • •

projektmenedzser: feladatai az alapvetően front office tevékenységek projektkoordinátor: adminisztráció, szerződéskötés, nyilvántartás stb. projektasszisztens: dokumentumok elkészítése, projektkontroller: kifizetések, időtartás pénzügyi vezető*: nagyobb projekteknél önállóan végzi a projektkontroller feladatát szakmai vezető*: a szakterület adja

A projektirodán a funkcionalitást értjük, azoknak az embereknek a tevéenyégét, akik az SFI-n munkaidejük jelenős részében ezzel foglalkoznak. A kifejezést nem a szervezeti egység értelemben használjuk. 265

266

*-gal jelöltek a projektirodán kívüliek

265


A projektiroda általában 2-3-4 főt ad egy projektbe. Ezzel megvan a felelősség, de a projektbe „átmegy” a szervezeti kultúra, és biztosított a helyettesíthetőség. Ez a projektszerű, a feladat-és felelősség-megosztást jól kezelő szervezeti kultúra meglátásuk szerint a pályázatokon keresztül részévé válik az intézményi kultúrának is. Főszabály szerint pluszmunkáért pluszpénz jár, a projektekben végzett tevékenységért vagy pluszpénz, vagy a projekt időtartamára a projektből fizetés és az eredeti munka alóli mentesülés jár.

10.6 A projektek megvalósítása során felmerülő problémák Lényeges kérdés, hogy a pályázatokban előírt terv és eredményesség kényszer mellett hogyan végezhető a bizonytalan kimenetelű, és előre nem tervezhető inputokat is igénylő alapkutatás. Bizonytalan környezetben a saját maguk által vállalt indikátorok nehezen tervezhetőek és nehéz a teljesítésük, ezért igyekeznek a kötelező minimumot vállalni. Az intézményen belüli támogató, kiszolgáló funkciók (pl. projekt menedzsment) a kiírásokban nincsenek a megfelelő mértékben támogatva, valószínűleg az országosan korábban előforduló projekt menedzsment pazarlások miatt. A rövid határidők és a nem átlátható társadalmi egyeztetési folyamatok (lobbik) nehézzé teszik az alkalmazkodást, a megfelelő pályázatok összeállítását. Összességében a pályázati kiírásokat az eredeti uniós előírásokhoz képest is túlszabályozottnak látják. Gondot okoznak a külső változások a projektek megvalósításánál, ilyenekre jó példa volt az ÁFA változás kapcsán a szükséges ÁFA-kompenzáció kidolgozása, az euró-forint árfolyam változása, a többszöri átalakulások az állami gépezetben (pl. 3 éve KEOP kapcsán kétszeri átalakulás). Szintén nehézségeket okoznak a szabálytalansági eljárások, illetve az EU-s és a magyar jogértelmezés problematikája a közbeszerzések kapcsán, ahol nincs egy központi, szabályosságot tanúsító hatóság, bármilyen döntést utólag is felülírhatnak (még a közbeszerzési döntőbizottság határozatát is). Egységes nyelvezetre (elsősorban jogi) lenne szükség a biztonságos szabálykövetés érdekében. Általában nincsenek csúszások, likviditási problémák, a „kis” TIOP-nál volt egyszeri 3 hónapos hosszabbítás. A lassú hatósági válaszok után sokszor rövid a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő. Mivel a szabályrendszer bonyolult és utólag felülírható, kulcsfontosságú a stabil kapcsolattartó (nem újrainduló tanulási folyamat, viszonylag konzisztens szabály-alkalmazás)! 2007-óta a 600 millió Ft-os HEFOP fejlesztést egy kapcsolattartóval sikerült levezetni, de a TIOPnál már a harmadik kapcsolattartónál vannak. Objektív nehézségeket okoz a közreműködő szervezet teljes átszervezése. 2010-2011 fordulóján majdnem fél évig nem volt kapcsolat a közreműködő szervezetnél. A kiíró irányába megfogalmazott kérdésekre hosszú a válaszadási határidő, és ez is sokszor késik, nehéz az elérhetőség, és gyakran generikus válasz érkezik (vagy magát a kérdéses 266


rész visszaollózva). Volt rá példa, hogy egyéves csúszás volt a pályázati döntéshozatalnál. A személyes kapcsolattartás segíthet, ez a technikai eszközöknek köszönhetően megoldható utazás nélkül is. A hibás pályázati megfogalmazások jelentős kockázatot jelentenek. Már a kiírásban kezelni kellene, hogy a projektcsapatba integrálni lehessen egy fő pénzügyi kontrollert. A pénzügyi vezetőre terhelt adminisztráció helyett az általa ellátott feladat integrálható lenne a projektirodában lévő pénzügyi kontrollerrel. Az is jelentős gondokat okoz, hogy nem intézményeket (egyetemet), hanem projekteket kezelnek a támogató, kiíró szervek, ezért javasolt egy key account menedzser szerep megjelenése az ő oldalukon. A dokumentáció aláírása egy konzorciumban benyújtott pályázatnál lassítja a megvalósulást, mert egy hónapig is letarthat, ezért javasolt megoldás lenne az elektronikus dokumentum-kezelés és aláírás. A K+F olyan speciális terület, amelyet nem kezel külön a közbeszerzési törvény, holott nem lehetséges előzetesen pontosan specifikálni az anyagigényt sem (pl. nanoporok esete). A közbeszerzési törvény egybeszámítási szabálya nehezen végrehajtható, mert az egy időben való felmerülésnél vagy a pályázati döntés dátuma, vagy pedig az egy időben történő beszerzés számít, és a kettő általában nem esik egybe. A pályázatok kiírásánál nem számolnak azzal, hogy a közbeszerzési kötelezettségek miatt a határidők kitolódnak, ezért túlságosan rövid határidőket szabnak a megvalósuláshoz. A közbeszerzési törvény értelmében megkötött hosszabb távú szerződéseknél általában drága a szolgáltatás, és rossz minőségű, utólag nem tudják felmondani, mert a szolgáltató ebben nem érdekelt, valamint a pályázat sem enged rá lényegi lehetőséget.267 Néhány, az interjúk során tárgyalt egyéb javaslatot és várható hatást a Melléklet is tartalmaz (ezt előre gyűjtötték).

10.7 A támogatott fejlesztések eredményessége A támogatott fejlesztések eredményei intézményi szinten a következőkben foglalhatók össze: 1. 2. 3. 4.

infrastruktúra-fejlesztésben történelmi felzárkózást sikerült eléri; kutatási fejlesztések, kompetenciák kialakulása és ezek kezelése (tudástér); szolgáltató jellegű tudásmenedzsment alakult ki; tananyag-fejlesztés, amely egységesen kezeli a tartalmi, módszertani, informatikai lehetőségeket, hogy a távoktatás, elektronikus oktatás a legjobban szolgálja a hallgatókat.

Példa: rendezvényszervezésre kötöttek 2 évre szerződést, amely révén „kényszerből” is kellett szervezni, nem lehetett összevonni, a közben változó igényekhez igazítani a konferenciákat. 267

267


A fentieken kívül az is elmondható, hogy a külső tapasztalatokat befogadta az egyetem, kiforrott az eljárásrend, kialakult a projektiroda az egyetem és a projektmenedzsment oldalán. Kudarcélménnyel kapcsolatban a legtöbb esetben a procedúrák nehézkessége került szóba, de a végeredmény általában jól sikerült. Nem jól sikerültnek érzik az INNO-RAAB fejlesztés268 elmaradását, mert a kiírás túlságosan alacsony támogatottsági arányt tett lehetővé, így valószínű, hogy piaci finanszírozásban tudják esetleg később megvalósítani. Mindez arra világít rá, hogy az állam és a piac viszonya a fejlesztések és a megtérülés kapcsán nem teljesen tiszta. Nem forrott ki a folyamatos fejlesztés finanszírozási rendszere - a piac gazdasági ciklus-függő, míg az egyetemi oktatás alapfeladatai ciklus-függetlenek. Mindez különösen a technikai felzárkózási időszakában – ahol jelenleg az egyetem is van – okozhat nehézségeket, megakadásokat, zavarokat a környezeti illeszkedésben. A pályázati pénzekből beszerzett drágább eszközökkel kapcsolatban ugyanakkor nem látszik a teljesítmény árazásának egységessége, nincs arra vonatkozóan kialakult álláspont, hogy például az amortizáció mennyire árazható/árazandó be – tekinthető-e az alacsony, amortizációt nem tartalmazó árazás legális hazai ipartámogatásnak azzal az implicit ígérettel, hogy a technikai eszköz-megújítások költsége később majd állami/pályázati forrásból megoldandó feladat lesz? Az egyes projektek sikerességéről az indikátorok adhatnak ugyan információt, de az egyetem tapasztalatai szerint 80%-nál már előre biztosított a teljesíthetőség, így sokkal fontosabb, hogy milyen a résztvevők elégedettsége. Ez utóbbi főleg a nem tisztán egyetemi, hanem partnerrel (város, vállalat, konzorciális partner) működő projekt esetén működhet. A kiírás vállaltak vonatkozásában kerülik a túlvállalást, igyekeznek realisták lenni.

Az Inno-Raab fejlesztés egy önálló ingatlan-együttesben elképzelt nemzetközi tudásközpontot jelentette volna, amely önálló campusként is működik. A 2006-ban kiírt tervpályázat mintegy 20.000 m2-es ingatlanfejlesztést jelentette volna. Az első tervek (ugyancsak pályázati úton) még elkészültek, de aztán ez 2007 folyamán, az eredményhirdetés után lekerült az asztalról.

268

268


Best practice: pályázatmenedzselés módszertana Az Egyetem legsikeresebb projektjének a pályázat-generálás és a pályázati projektek lebonyolítási rendszerének kiépítése és működtetése tekinthető. Az SFI/projektiroda magasan pozícionált, a Felsővezetői Értekezlet számára dolgozó csapat, amely ennek megfelelően magas elkötelezettségű, a feladataikat pontosan, nagy szakmai hozzáértéssel végző munkatársakból áll. Az 5. fejezetben írtuk le részletesebben a projektek működését, amely más Felsőoktatási intézményekhez képest itt lényegesen magasabb szofisztikáltságot mutatott, ami a részletszabályok alapos ismeretét jelzi. A kettős – SFI és JRET általi szakmai illetve eljárásközpontú – projektkezelés segíti a projektek generálását, lehetővé teszi a tanszékek és műhelyek szakmai integrációját. Mindez hozzájárul a vállalati háló win-win fejlesztésekbe való bekapcsolásához, a pályázatokkal kevéssé ellátott tanszékekre való odafigyelést és a koncentrált, eredményes, magas színvonalú pályázási és projektmunkához is. A fentiek egyidejűleg eredményezik a magas (90% feletti) pályázati nyerési arányt (országos harmadik), a magas egy főre jutó TÁMOP/TIOP támogatási összeget (országos második) és az elszámolási csúszások alacsony számát/hiányát. A fentiek egyben indokolják is az itteni – Mellékletben szereplő - javaslatoknak az átlagosnál is komolyabban vételét.

269


10.8 A fejlesztések fenntarthatósága A fejlesztési folyamat fenntartható, ha a szemlélet továbbra is az outputokra koncentrál, lesz elegendő rugalmasság az alapkutatások terén, és fennmarad a fejlesztési folyamat rendszerkörnyezete (JRET és projektmenedzsment iroda funkcióinak ellátottsága). Lényeges elem, hogy a projekteknél kialakult pénzügyi kontroller, munkaügyi és könyvelés funkciók a kiíró által, pályázatból finanszírozhatóan el legyenek ismerve, ne legyen szükség operatívan plusz egy külső pénzügyi vezetőre az egyetem részéről. Az egyes fejlesztések esetében véleményünk szerint sokat segítene, ha kialakítható/felfesthető lenne egy vagy több olyan működési modell, amely választ ad a szabadalmi kérdések mellett a korai stádiumú finanszírozás, valamint az egyes részvevők pénzbeli, reputációbeli, idő- és egyéb befektetéseinek megtérülésére. Ennek hiányában a fenntarthatósági alapmodell jó esetben is csak az lehetőség szerinti cash-flow termelés és a tudás, a szabadalom-hasznosítási potenciál alacsony szintű kihasználása. A Széchenyi Egyetem járműipari fejlesztései ebben a környezetben a város speciális helyzete miatt fenntarthatóknak tűntek, (2008-as adatok Közép-kelet-Európában 4-5 millió autót gyártottak, ebből egymilliót Győr 120 km-es vonzáskörzetében, 160 km-en belül pedig mintegy 3 millió motort, stb.), a múlthoz hasonlóan a járműipari kutatások esetében a közeljövőben is valószínűsíteni lehet a járműipari K+F támogatások járműipari munkahelyekké való konverzióját. Fontos volna a hosszú távon megtérülő stratégiai fejlesztések elkülönítése az inkább oktatássegítő vagy egyébként jól hasznosítható fejlesztésektől finanszírozási szempontból is. Amennyiben a stratégiai jellegű fejlesztések külső – piaci- forrásbevonásra kényszerülnek, ez veszélyeztetheti a stratégiai célokat (pl. INNO-RAAB projekt). Az egyetemi fenntarthatóságot vizsgálva az látszik, hogy jelentősen megnőtt a hallgatói létszám (~ 7000 nappali, 3-4000 távoktatott), és ez a felsőoktatási létszámok általános csökkenése ellenére stabilizálódni látszik az utóbbi két évben. Nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható üzemeltetésre, és a piac által is elvárt, fenntarthatónak ítélt gyakorlatorientált Msc (műszaki kar) oktatásra. A K+F fejlesztések fenntarthatósága általában véve is erősíthető volna a pályázatok megvalósulásának vége felé a lehetséges működési modell leírását és ezek feltételeinek teljesülését célzó „követő jellegű pályázatok” kiírásával. Ez véleményünk szerint közelebb hozhatná a vállalati igényeket és az egyetemi fejlesztési lehetőségeket egymáshoz. A fejlesztések fenntarthatósága konkretizálódhatna, a működési modellhez szükséges gazdasági és jogi tudás (szabadalmak, stb.) pedig az egyetemen rendelkezésre áll.

270


A jelenlegi helyzetben az új szellemi termékek felhasználásának szabályozatlansága269 veszélyezteti a fenntarthatóságot, még a szabadalmaknál is kérdéses, hogy a közpénzből megvalósult K+F-nél ki a jogtulajdonos. Ki kell alakítani, hatékonyabbá kell tenni a pályázatoknál a pénzügyi megtérülési modellt és beépíteni annak finanszírozási feltételeit. Ennek első lépése lehetne a támogatási konstrukciókban az intézmények belső szolgáltató egységeinek elismerése, például a tudásközpont finanszírozási, fenntartási igényének költségvetési elismerése. A diplomás pályakövetés működtetésének, további fejlesztésének költségeit is az államnak kellene vállalnia. Az emberi tőkébe történt korábbi fejlesztések fenntarthatósága is lényeges, ez erősíthető a pályázati súlypontok (és ennek feltételeként a politikai súlypontok) lassúbb változtatásával, a minőségmegőrző jellegű tevékenységek mértékének meghatározásával és ezekre vonatkozó pályázatok kiírásával (lásd jogászok és közgazdászok képzése).

10.9 A központi fejlesztések megítélése, hasznossága az intézmény számára A TÁMOP 4.1.4 (Minőségfejlesztés a felsőoktatásban) pályázati kiírást a projektirodán ismerik, az OFI tevékenységet is ismerik, de kevéssé használják. A TÁMOP 4.2.5. – (Központi elektronikus adatszolgáltatás) pályázatokkal kapcsolatban • •

tankonyvtar.hu ismert, de kevéssé használt EISZ - adatbázis-vásárlások kevéssé ismertek.

• Az alaptémával, a központi adatszolgáltatással kapcsolatban voltak negatív vélemények (pl. saját indikátoroknál az EMIR-ben a két intézmény minősített oktatóinak arányát simán összeadták). Felmerült, hogy az adatokat kezelő szervek nem mindig ismerik a technika adta lehetőségeket270 az adatstruktúra kapcsán, így olyan korlátozott rendszert hoznak létre, amibe nehezen vihetőek be a szolgáltatott adatok és nem biztosított az egységes kezelés (.txt jobb lenne, mint az excel, vagy más formátumú kezelt állományok, stb.). A meglévő eszközöket kellene jobban kihasználni, a törvény adta lehetőségek mentén elektronikus eljárások kellenének a gyorsabb, hatékonyabb projekt megvalósítások, együttműködések érdekében.271 A TIOP 1.3.2 (Információmenedzsment a felsőoktatásban) kapcsán szuperszámítógéppel rendelkeznek és használják is.

A szabályozatlanság abból a szempontból van jelen, hogy a szabályozás nem a jó működés elősegítésére koncentrál, hanem a szellemi tulajdon védelmére. 269

Szubjektív esettanulmány-alkotói vélemény szerint az egyetem meglátásait érdemes komolyan venni, itt úgy tűnik, hogy valóban használják a technikát, amelyre szemléletes példa, hogy a általam felkeresett FOI-k közt el volt az egyetlen, amelyik könnyen kezelhető hangvezérléses telefonközponttal rendelkezik) 270

271

A megjegyzés a TÁMOP 4.2.1.B, 4.2.2.A. 4.2.2.C pályázati kiírásban részt vett interjúalany kijelentésein alapul

271


10.10 Melléklet 10.10.1

Általános nemzetközi együttműködések

(Erasmus nélkül) Ausztria: • Johannes Kepler Universität Linz Cseh Köztársaság: • Private University College of Economic Studies Dánia: • International Business Academy Egyesült Királyság: • University of Bournemouth • University of Glasgow Finnország: • Laurea University of Applied Sciences • Pohjois-Savo Polytechnic Grúzia: • Shota Rustaveli State University, Batumi India: • J.K. Lakshmipat University Kína: • Tsinghua University Magyarország: • NKTH Akkreditációs tanúsítvány Németország: • Hochschule Kempten • Katholische Hochschule Nordrhein-Westfalen • Technische Universität Dresden • Hochschule Ansbach • Hochschule Coburg • Hochschule Lausitz • Westsächsische Hochschule Zwickau • Hochschule Lausitz • Technische Universität Dresden • Universität Passau • BÜCHL Holding GmbH (Fachhochschule Ingolstadt) • Hochschule Furtwangen • Otto Friedrich Universität Bamberg • Stiftung Dialog der Generationen Düsseldorf • FernUniversität in Hagen, fachbereich Wirtschaftswissenschaft • Hochschule für Telekommunikation Leipzig (HfTL) Olaszország: • University of Naples Federico II • University of Sassari Oroszország: • Bonch-Bruevich Saint Petersburg State University of Telecommunications • Petrovsky State University, Bryansk • Izhevsk State Technical University • Moscow State Open University • Moscow State Technical University MAMI Románia: • Technical University of Cluj-Napoca

272


• Fundatia pro Universitate Partium, Oradea Szerbia: • Faculty of Economics, Subotica, University of Novi Sad Szlovákia: • Zilinskou univerzitou, Fakulty Prevádzky a ekonomiky dopravy a spojov • Ekonomickou univerzitou v Bratislave • Academy of Arts in Banská Bystrica Thaiföld: • Asian Institute of Technology Ukrajna: • National Transport University, Kiev

273


10.10.2

Intézmény által összegyűjtött javaslatok

274


10.10.3

Hivatkozásjegyzék

Fontosabb honlapok (utolsó leolvasási idő 2012. november 26) www.webometrics.info http://femip.hu/web/guest/szechenyi-istvan-egyetem1 (IFT adattáblák) www.ksh.hu http://www.felvi.hu/diploman_tul/kutatasi_jelentes/!DPR_kutatasi_jelentes/index.php/jele ntes/reszletes/26 (DPR adatok) http://ipc.sze.hu/content/index/id/3903/m/805 (partnerintézmények)

Dokumentumok Munkaerő-piaci felmérés, SZE, 2009

275


11. A felsőoktatásban zajló EU-s társfinanszírozású K+F projektek ágazati értékelése az Eötvös Loránd Tudományegyetem intézményi gyakorlatában 11.1 Bevezetés Az esettanulmány a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) info-kommunikációs technológiák (IKT) szektorhoz kapcsolódó, az EU társfinanszírozású, 2007-ben kezdődött fejlesztéspolitikai ciklusban elindított operatív programok által támogatott K+F tevékenységét tárja fel a vállalati és gazdasági együttműködések szempontjából. A K+F-ráfordítások régiók szerinti megoszlásában Közép-Magyarország kétharmados részesedéssel bír, melyen belül az IKT-hoz kapcsolódó kutatások jelentős részt képviselnek. Az előzetes adatelemzések alapján272 megállapítható, hogy a központi régióban az ELTE Informatikai Kar jelentős összegű K+F+I célú megrendelésből származó saját bevételt ért el, az ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft aktívan működik273 és az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi projekt egyik jelentős alprojektje274 is az informatikához kapcsolódik. Tekintettel az Egyetem kutatóegyetemi státuszára és az IKT vállalatok által támasztott keresletre, megfigyelhető az egyetem-vállalat közötti K+F kooperációs formák kialakulása és működése, valamint a támogatott K+F projektek hatása. Az IKT szektor a legmagasabb termelékenységű high-tech iparágak (járműipar, elektronika. biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar) közé tartozik, a különböző fejlesztéspolitikai dokumentumok mint ún. húzóágazatot jelölik ki. Ezért is érdemes vizsgálni, hogy a szektor felsőoktatási K+F+I bázisát illetően milyen folyamatok figyelhetőek meg és mi jellemzi a gazdasági szférával való együttműködést.

11.1.1

Fókusz témakörök

Az esettanulmányok fókuszában a következő kérdések megválaszolása áll: • •

Miként változott a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködése a megvalósított közös K+F+I projektek eredményeként? Milyen kereszthatások azonosíthatóak? pl.: együttműködési szintek fejlődése, projekt eredmények fennmaradása és utóhasznosítása a támogatott projekt lezárultát követően

272 IFT táblában közölt K+F+I célú megrendelésből valamint eredmények hasznosításából származó saját bevétel volumen nagysága figyelembe vételével 273

KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 számú projekt támogatása révén

274

TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 számú projekt

276


Az alábbi témakörök kerültek áttekintésre az interjúk során: • • • • • •

K+F tevékenység jelentősége és kapcsolódásai az intézményben az ipari (gazdasági) szereplők igényei belső intézményi megoldások és egyeztetési mechanizmusok külső együttműködések, partnerségek Pólus Program tapasztalatai eredményesség mérése és visszacsatolások; eredmények fenntartása

11.1.2

Módszertan

Az érintett csoportok K+F támogatási rendszerrel és a kapcsolódó intézményfejlesztési folyamatokkal kapcsolatos véleményét a következő módszerek alkalmazásával tártuk fel: • • •

félig strukturált interjú készítése az intézmény technológia transzferért felelős vezetőjével háttérbeszélgetés az IKT ágazat meghatározó szakmai érdekképviseletének illetékesével, illetve projekt–partner vállalatot a felsőoktatás és a vállalati szféra közötti együttműködések változásáról, valamint a fejlesztések sikerességéről és fenntarthatóságáról kérdeztük

A válaszok az előzetesen felállított hipotézisek igazolásához/elvetéséhez járultak hozzá. Az interjú kérdések az interjú alanyok által képviselt szervezet jellegével összhangban három szintűek: egyrészt rendszer jellegűek; másrészt ágazati sajátosságúak; harmadrészt mikro szintű, egyedi specialitásokat mutatnak. Az egyre szűkülő fókusz célja, hogy lehetőség szerint keresztmetszeti képet adjon a rendszerről és működési mechanizmusairól, ezáltal erősítve a feltáró jelleget. Az interjún elhangzottak és a terepmunka során gyűjtött egyéb információk nem szükségszerűen jelen rész-esettanulmányban kerülnek felhasználásra. Azok egyrészt hozzájárulnak a többi esettanulmány kontextusának kialakításához, másrészt segítenek azonosítani más szektorokra és intézményekre jellemző hasonló, illetve eltérő elemeket. Harmadrészt pedig az ajánlásokat is tartalmazó, külön készülő közös záró összefoglalóban fognak közvetlenül vagy közvetetten megjelenni.

11.2 Az IKT szektor jelentősége A Nemzeti Innovációs Hivatal legfrissebb kiadványa275 is kiemeli, hogy az IKT szektor gazdasági súlya, K+F potenciálja több szempontból (például nemzetgazdasági hozzáadott értékét vagy K+F

275

KFI tükör Az IKT szektor helyzete, Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Főosztály, 2012. október 15.

277


létszámát tekintve) felülmúlja más, szintén jelentős kutatási tevékenységet végző ágazatokét. Az IKT szektort alapvetően két nemzetgazdasági ághoz tartozó ágazatok és alágazatok alkotják: egy részük a feldolgozóiparba, másik részük a szolgáltatások közé sorolható. Ezeket szokás IKT iparnak, illetve IKT szolgáltatásoknak nevezni. Mivel az infokommunikációs szektor rendkívül sokféle tevékenységet foglal magába, pontos elkülönítése a többi ágazattól nem minden esetben egyértelmű, ezért az általános IKT szektor megnevezést alkalmazzuk. Bizonyos fő mutatókat (K+F ráfordítás, beruházás- és eszközigény), tekintve megállapítható, hogy azok jelentősen elmaradnak más ágazatok hasonló mutatóitól, tehát az infokommunikációs szektor viszonylag alacsony beruházási igény mellett is nagy hozzáadott értéket tud generálni. Ezen túlmenően az IKT szektor multiplikátor hatásai igen jelentősek, hiszen a gazdasági életnek gyakorlatilag minden területe használja termékeit, igénybe veszi szolgáltatásait, így az nagymértékben javítja az ágazatok hatékonyságát és termelékenységét, növelve a gazdaság versenyképességét. Az infokommunikációs szektor a fenti szempontok miatt a kormányzat által is elismerten Magyarország egyik kitörési pontjának tekinthető. A Magyar Növekedési Terv276 húzóágazatként definiálja, míg az Új Széchenyi Terv277 nem csupán alapinfrastruktúrának tekinti, hanem kiemeli az IKT innováció célirányos támogatásának fontosságát is. Az ágazat tevékenységére jellemző az erős export-orientáció. Ebben szerepet játszhat a külföldi tulajdonú vállalkozások nagy szerepe az ágazatban, amelyek elsősorban a munkaerő terén mutatkozó pozitív adottságok miatt telepedtek le Magyarországon, de alapvetően mindig is az európai, globális piacokat tartják tevékenységük fókuszában. A másik ok az alacsony szintű hazai IKT költések, és ezáltal a kicsi hazai piacban keresendő278. A piac mérete mellett az is problémát jelent, hogy az elmúlt néhány évben annak növekedése is visszafogott volt, elmaradt a régió és Európa más országaiban tapasztalható növekedéstől.279 Az egyik legerősebb ágazati érdekképviselet tájékoztatása szerint280 - melyet a terepmunka során is megerősítettek - a hazai informatikai-, távközlési- és elektronikai szektor egyik kiemelt ágazata a szoftverexport, amely a hazai mintegy 1 000 milliárd forint értékű összes exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. Ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva. A válság ellenére az IKT szektor az egyik olyan, az egyébként hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak, szolgáltatási szektor között, amely is komoly fejlődést tudott felmutatni, mind nemzetközi viszonylatban, mind Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint281 3,7%-kal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében 2012 III. negyedévében, miközben a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az infokommunikációs technológiákra épülő tudásalapú gazdaság megteremtése a 21. század egyik legnagyobb

276

Magyar Növekedési Terv, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2011. december

277

Új Széchenyi Terv - A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja , 2011. január

278

Az információs és kommunikációs szektor Magyarországon, 2003–2008, KSH, 2010. november

279

Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010, KSH, 2011. október

280

Az IVSZ céges szerepvállalást javasol a felsőoktatásban, Sajtóközlemény, IVSZ, 2012. december 7.

281

Bruttó hazai termék (GDP) 2012. III. negyedév - Gyorstájékoztató, KSH, 2012. december 7.

278


kihívása, amely már rövidtávon meghatározza az ország fejlettségi szintjét és nemzetközi versenyképességét is.

11.2.1

K+F az IKT szektorban

Mind az IKT iparra, mind az IKT szolgáltatásokra igaz az, hogy jelentős kutatás-fejlesztési potenciáljuk és teljesítményük ellenére viszonylag szerény (ám növekvő) mértékben részesednek mind a K+F beruházásokból, mind a K+F költségekből.282 Az IKT szektor K+F ráfordításainak súlya (8,7%) elmarad a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység (28%), oktatás (20,3%) és gyógyszergyártás (16,1%) mögött, meghaladja azonban többek között a járműgyártásét (4,6%) és a gép, gépi berendezés gyártásáét (2,3%). A szektor szempontjából pozitív trend, hogy 2008 és 2010 között jelentősen nőtt az IKT mindkét részének K+F részesedése. A kutató-fejlesztők létszáma a 2000-2010 közötti időszakban az üzleti szektorban közel a háromszorosára nőtt, ugyanakkor a leglátványosabb fejlődést az IKT, különösen annak szolgáltató része tudhatja magáénak: 2005-től lassú, majd 2007-től robbanásszerű növekedést figyelhető meg. Az IKT szolgáltatásokban 2009-ben már négyszer annyi kutató-fejlesztő dolgozott, mint 2005-ben. Az IKT ipar kutató-fejlesztőinek száma 2007-ig növekedett, majd a 2008-as visszaesést követően ismét hozzá tudott járulni a K+F alkalmazottak létszámának bővüléséhez. A nemzetgazdasági ágak között a kutató-fejlesztők száma az IKT szolgáltatási szektorában növekedett a legdinamikusabban, ennek eredményeként kutatói létszámot tekintve 2008-ra megelőzte a jelentős K+F hagyományokkal és kapacitásokkal, valamint közel négyszer akkora K+F ráfordítással rendelkező gyógyszeripart is. K+F+I tevékenységük jellegétől függően a vállalkozások három fő csoportra bonthatóak, amelyek kutatási és innovációs tevékenységükben is eltérnek:

IKT szektor K+F+I bázisok típusai Csoport Multinacionális cég leányvállalata

Jellemző

Üzleti stratégia

Példák

Technológia, fejlesztési módszerek és menedzsment technikák átvétele

Jelentős hozzáadott szellemi érték létrehozása export céljából

Ericsson, Nokia-Siemens Networks, SAP

Prekompetitív K+F együttműködés egyetemi kutatócsoportokkal

Hazai nagyvállalat

Együttműködések a versenyszférán belül elsősorban bizonyos szolgáltatások, szoftverek (részelemeinek) kidolgozására fókuszálva

Jelentős befektetői és/vagy tőzsdei forrásbevonás

Freesoft, Graphisoft

Magyar KKV

Intenzíven igénybe veszik a vissza nem térítendő támogatási konstrukciókat

Részterületeket (niche market) céloznak meg, globális piacra lépnek ki

AITIA,Nav’n’Go,Kürt,IND Group, Prezi.com, Ustream

Forrás: Csonka (2009) alapján saját szerkesztés

282

Kutatás és fejlesztés, 2011, KSH, 2012. október

279


A vállalkozások három csoportja közül az utolsó, a KKV-k csoportja a legnépesebb, ám heterogén: számos nemzetközileg is kimagasló tevékenységet végző szervezet mellett a többség mérsékelt erőfeszítésekre képes csupán. A magyar vállalkozásoknak tehát részterületeken van igazán esélyük, amelyek kevésbé erőforrás-/infrastruktúra-igényesek, ilyen például az IT szolgáltatások, a szoftverfejlesztés területe. Nem véletlen, hogy a legtöbb nemzetközileg is sikeres hazai vállalkozást is ezeken a területeken találjuk. Az együttműködések egy következő szintjét, az innovációt tekintve az innovatív vállalkozások arányát illetően a szolgáltatási ágak közül - a Közösségi Innovációs Felmérés283 alapján - az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalatai emelkednek ki, a szektor vállalkozásainak 48,4%-a innovatív. Általánosságban elmondható, hogy innovatív vállalatok többsége technológiai (termék- vagy eljárás-innováció) és nem technológiai (szervezeti- és marketing) innovációt is folytat, míg a csak technológiai vagy csak nem technológiai innovációt folytató vállalatok aránya ennél kisebb. Az K+F+I együttműködéseknek a száma még mindig elmarad a nyugat-európai gazdaságokban tapasztalható mértéktől, a vállalkozások még mindig inkább egyfajta zárt (azaz önállóan végigvitt) innovációs folyamatban hisznek. Az ágazat hazai szereplői körében nehezebben nyer teret a nyílt innováció szelleme. A vállalati szereplőkhöz kapcsolódó terepmunkán is utaltak rá, hogy a vállalkozások csak egy darabig hajlandóak együttműködni külső partnerrel (legyen az egyetem, vagy másik vállalkozás) a K+F+I-ben, amint alkalmazás- és piacközeli állapotba jut a fejlesztés, igyekeznek megválni partnereiktől. Miközben tehát a nemzetközi szakirodalomban284, és a nemzetközi gyakorlatban285 is egyre többet hallani a nyitott innovációs folyamatok fontosságáról, addig ez Magyarországon egyelőre csak részlegesen érvényesül. A hazai környezetben egyelőre kevés vállalkozás számára prioritás a nyitottságban rejlő tudásgazdagság.

11.2.2

IKT jelentősége az ELTE térségében

Az IKT ágazat jellegéből adódóan és főként a szolgáltató szektort tekintve a földrajzi, területi megjelenés vizsgálata nem magától értetődő. A térségi elhelyezkedést egyrészt a vállalati székhelyekhez kapcsolt üzleti mutatókkal másrészt a K+F létszám regionális eloszlásával lehet megragadni. A Figyelő Top 200-as vállalati rangsorolását figyelembe véve az iparági jelentőségű vállalatok jelentős területi koncentrációja figyelhető meg. A 20 legnagyobb nettó árbevétellel rendelkező hazai vállalat székhelye egy kivétellel a Budapesti agglomerációban tömörült. A 20 legnagyobb vállalat nettó árbevétele összesen 356 milliárd Ft volt 2010-ben, melynek közel 90 százalékát a budapesti székhelyű cégek produkálták. Jellemzően a kiemelkedő árbevételű vállalatok közül kerültek ki az ágazat legnagyobb foglalkoztatói is.

A legalább 10 főt foglalkoztató innovatív vállalkozások aránya a különböző nemzetgazdasági ágakban, illetve a feldolgozóipari ágazatokban, 2008-2010 között; Communitiy Innovation Survey (CIS 2010) KSH, megjelent NIH: Hol vannak az innovatív vállalatok?, 2012 283

Chesbrough, H. Open Innovation: A new paradigm for understanding Industrial Innovation In: Chesbrough, HVanhaverbeke, W-West, J (eds.) Open Innovation: Researching a New Paradigm, Oxford, Oxford University Press, 2006 284

285

280


A kutató-fejlesztők létszámát tekintve az IKT szolgáltató szektorában Közép-Magyarország domináns szerepe 2008-ról 2010-re némileg csökkent, de a régió még mindig súlyponti szerepet tölt be: az IKT kutató-fejlesztőinek közel 70%-a ebben a régióban dolgozik. Mivel jelenleg a többi régió kutató-fejlesztő létszáma jelentősen elmarad a központi régió azonos mutatójától, KözépMagyarország vezető szerepe várhatóan továbbra is érvényesülni fog. IKT szolgáltató szektor kutató-fejlesztők területi megoszlása, %

Forrás:NIH KFI tükör (2012)

A vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése elnevezésű GOP-os pályázati konstrukciók – melynek első meghirdetésekor286 csak IKT fejlesztések kaptak támogatást – részben éppen azt a célt kívánták szolgálni, hogy ez a koncentráció némileg kiegyensúlyozódjon. Ugyanakkor ezen konstrukció Közép-Magyarországi tükörkiírásában287 a nyertesek fele szintén IKT fejlesztés volt.

11.3 A FOI-k és a piaci szféra K+F kapcsolatai az IKT szektorban 11.3.1

Kooperációs jellemzők

Az IKT szektorban mintegy 100 ezer alkalmazott dolgozik és több, mint 35 ezer vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológiákkal, eszköz- és szoftverfejlesztéssel288. Az IKT szektor valamennyi területére jellemző, hogy a technológia gyorsan fejlődik, ezért van elsődleges szerepe a jól képzett és rugalmas humán erőforrásnak. A hálózatos és tudásgazdaság jellemzőinek megfelelően a vállalkozások szerkezete szinte feloldódni látszik, fő szempont a hatékonyság, rugalmasság, problémamegoldás, s a szerkezet mindig igazodik az aktuális helyzethez. Ehhez hasonlóképpen maga a technológia is egyre gyorsuló ütemben változik ám éppen e változékonyság miatt szükséges, hogy néhány alapvető, központi technológia sztenderdizálva rögzüljön. Az ágazat tudományos fejlődésében fontos szerepet játszanak a hazai felsőoktatási intézmények, s kisebb mértékben az akadémia. Az IKT terület tudományos bázisa igen diverzifikált, amit jól

286

GOP 1.3.2-08

287

KMOP 1.1.5-08 és KMOP 1.1.5-09

Dr. Mészáros György: Az innováció hazai rendszere - Együttműködési lehetőségek a K+F és a vállalati szféra között, Infotér konferencia előadás, Balatonfüred, 2012. november 8. 288

281


tükröz a tudományág helyzete az egyetemi szerkezetben. A korábbi időszakban egy-két kivételtől eltekintve nem találunk központi informatikai kart, vagy tanszéket, hanem ezek az egyes tudományterületek mellett jelennek meg (informatikai tanszék) és szétaprózva. (Az ELTEn 2003-ban alakult meg az Informatikai Kar az Egyetem szerkezetének tudatos kialakítása során. Az Informatikai Kar alapvetően a TTK egyes oktatási szervezeti egységeiből, illetve a TFK szakos tanszékéből alakult ki.) Az interjúkon elhangzottak is megerősítették, hogy mivel az erőforrások elaprózódtak, ezért sokszor jelentkezik problémaként a „kritikus tömeg” hiánya. A tudományterületi képzés két szintre osztható: egyrészt az általános, alapvető informatikai ismeretek átadása ma már az alapfokú oktatásban elkezdődik, majd a középfokú oktatásban folytatódik. Erre épül rá a későbbiekben, a felsőoktatás keretei között a szakinformatikai tudás. Ezek szoros kapcsolatban vannak azzal a tudományterülettel, amelynek igényeit szolgálja. E téren is megjelenik az informatika diffúz jellege. Az IKT szektor tudásbázisát tehát nem pusztán a szűken vett informatika területe adja, de hangsúlyosan jelen van a villamosmérnöki, a bio- és nanotechnológia, az automatika, a közlekedésmérnöki stb. tudományterületekben is289. Ez utóbbi területeken szerepe jellemzően alkalmazott tudás biztosítása. Az érintettek elmondása alapján megállapítható, hogy az ágazat főszereplőinek (multinacionális vállalatok, hazai vállalkozások, FOI-k) működésének hatékonyságát a K+F és az innovációs környezet alapvetően befolyásolja. A számos ipar-egyetem közötti együttműködést támogató program ellenére a két szektor partnersége még mindig inkább az ágazat gyengeségei közé sorolható. Hasonlóképpen a finanszírozási rendszer sem működik kielégítően. A számos pályázati lehetőség a gyakran változó célok és eszközök miatt nem kellően hatékony, gyakran nem felelnek meg a vállalkozói igényeknek. A piaci finanszírozási források igénybevételének lehetőségét jelentősen korlátozzák a válság hatásai és a pénzügyi szektor szabályozásában bekövetkezett változások. Ezt némileg kompenzálja, hogy a kockázati tőke egyre intenzívebb mértékben vesz részt az IKT szektor K+F+I tevékenységének előmozdításában, amihez a JEREMIE kockázati-tőke programok is hangsúlyosan hozzájárulnak. Az elmúlt évtizedben létrejött közvetítő, és támogató intézményi hálózat pedig csak alacsony hatékonysággal és kevéssé hatásosan tudja előmozdítani az ágazat és a K+F+I tevékenység fejlődését.

11.3.2

K+F+I együttműködések és partnerségek

Az együttműködések és partnerségek vizsgálatát nem lehet kizárólag egy intézményre leszűkíteni. Ezért a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatóriumának 2012 tavaszán 1618 hazai gazdasági szervezet bevonásával készített K+F+I felmérésére támaszkodunk. A kutatásban főként a K+F+I kapcsán érintett társas vállalkozások, kisebb részben nonprofit szervezetek kutatóintézetek kutatási-fejlesztési, valamint innovációs teljesítménye került felmérésre. A vállalatok más szervezetekkel való partneri kapcsolatainak vizsgálata során adott válaszok alapján az IKT vállalatok a többi K+F-et végző céghez képest sokkal nagyobb arányban keresnek

Csonka László - Információtechnológia: KFI modell és stratégia, IKU Innovációs Kutató Központ / Pénzügykutató Zrt, TÁMOP 3.1.1. 8.1. számú projekt, 2009 289

282


partnereket a piacról, ugyanakkor az IKT cégek kevésbé működnek együtt a hazai és külföldi kutatóintézetekkel, mint a többi ágazat vállalatai.

IKT vállalatok K+F partnerségeinek kialakítása

Forrás: KFI Obszervatórium felmérése (2012)

Azt elemezve, hogy a vállalatok milyen módon keresik a velük potenciálisan együttműködő partnereket, megállapítható, hogy az IKT cégek a többi ágazat szereplőjéhez hasonlóan főként a saját, meglévő kapcsolati hálójukat felhasználva keresnek az együttműködéseikhez partnereket. IKT vállalatok partnerkeresései

Forrás: KFI Obszervatórium felmérése (2012)

283


Egy másik felmérést290 alapul véve megjegyzendő, hogy a válaszadó információtechnológiai kisés középvállalatok körében nem jellemző a máshol kifejlesztett innováció átvétele. A kis- és középvállalatok képviselői elmondták, a működésükhöz, fejlődésükhöz szükséges ismereteket, innovációkat igyekeznek házon belül előállítani, s csak kényszerűség esetén együttműködések keretében. Ennél tovább viszont egyáltalán nem mennek, így egyikük sem említette, hogy egy az egyben átvennének máshol kidolgozott megoldásokat. Erre egyrészt anyagi erőforrásaik sem lennének elégségesek, másrészt az ágazat jellegzetessége, hogy sokszor egyedi megoldások kidolgozására van szükség, s ebben az esetben nagyon valószínűtlen, hogy egy harmadik személy már rendelkezzen a szükséges megoldással. Az innovációkat megalapozó K+F tevékenységnek nem az egyetlen hasznosítási módja a saját szervezeten belül történő bevezetés, számos vállalkozás értékesíti más szervezetnek is K+F eredményeit. Ez a helyzet az információtechnológiai vállalkozások 44 százalékában fordult elő, és jellemző módon a hazai vagy külföldi kis- és középvállalatoknak történt az értékesítés, az esetek alig harmadában nagyvállalatok (multinacionális és hazai) a vásárlók. Megállapítható, hogy a nemzetközi kapcsolatok sem az előbb elemzett innovációs fejlesztési partnerek, sem az innováció forrásai vagy a hálózati kapcsolatok terén nem meghatározók291. Az innovációk elsődleges forrásai a vevők, utánuk a beszállítók majd az egyetemek következnek.

11.4 Az intézmény vállalati partnerségei az IKT szektorban Az ELTE-hez kapcsolódó terepmunka során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzletigazdasági kapcsolatok kiépítésének folyamatában legalább olyan lényeges az Egyetemen belüli kultúraváltás, mint a külső kapcsolatok alakítása. Ennek érdekében tudatosan törekszenek arra, hogy a kutatótársadalom jelentős része értse meg a hasznosítás jelentőségét és igényelje ezeket a lehetőségét. Megfigyelhető az is, hogy ennek a folyamatnak a támogatását alapvetően belső erőforrásokból igyekszik megoldani. Így például az ELTE-n kifejlesztett hálózatkutató szoftver segítségével hozták létre a felsővezetői, valamint a kutatásfejlesztési döntések támogatására a dinamikus adatbázisokat, melynek révén kimutatható az Egyetemen keletkezett tudás, kapcsolatrendszer és reálisabb kép nyerhető az egyetemi tudásvagyon helyzetéről, összetételéről. Hasonlóan további belső erőforrásra támaszkodó kezdeményezés a Pedagógiai és Pszichológiai Kar jeles oktatói segítségével kialakítandó, a kutatói egyén vállalkozói hajlamának, kockázatkedvelő, teherbíró képességét objektíven felmérni képes módszer elkészítése, mely segítségével modellezhető az egyén várható sikeressége a hasznosító vállalkozás menedzselésében.

KKVENT_8 „A hazai kis- és középvállalkozások esélyei a nemzetköziesedő tudásgazdaságok korában” című kutatás keretében készült. Témavezető: Inzelt Annamária, IKU Innovációs Kutatóközpont. Finanszírozók: az NKTH és a Pénzügykutató Alapítvány 290

Csonka László - Kutatás-fejlesztés és innováció a nemzetköziesedés tükrében – a magyar információtechnológiai ágazat kis- és középvállalatainak esete, Külgazdaság, LV. évf., 2011. szept.–okt. 291

284


11.4.1

ELTE K+F tevékenységének stratégiája

Az ELTE K+F+I stratégiáját292 vizsgálva megállapítható, hogy az elvárások között a gazdasági hasznosítás nem jelenik meg, az alapelvek között pedig a társadalmi hasznosulás fogalma szerepel: „A fejlesztések közvetlen gazdasági és társadalmi hasznosulása terén olyan kutatási projektek kialakítására törekszik, amelyek egyszerre javítják intézményünk nemzetközi versenyképességét és össztársadalmi szempontból is hasznosak”. Az IKT szektorhoz köthető „Nagy hálózatok jelenségei és működtetése” kutatási prioritásban293 említésre kerülnek az ipari kapcsolatok, de azok csupán néhány nagyvállalati szereplőre korlátozódnak. Az ELTE ipari kapcsolatai közül kiemelkedik az Ericsson Laboratóriummal, az Ericsson Kommunikációs Hálózatok Laboratóriummal ma is működő, illetve a GE-vel kialakított együttműködés. Ennek szervezeti hátterét korábban az ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ (IKKK) biztosította, jelenleg pedig a részben ELTE tulajdonú ELTESoft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft. biztosítja. Ez a gazdasági társaság végzi a K+F+I témák befogadását, kutatások szervezését és irányítását Külső interjúalanyok kiemelték azt a jelenséget is, hogy a külső kapcsolatnak számító együttműködések értékelésekor célszerű a személyi átfedéseket is figyelembe venni, például az MTA SZTAKI294-val intenzív gazdasági együttműködést alakítottak ki, de a szereplők bizonyos esetekben mindkét intézményben dolgoznak, tehát kevéssé lehet új gazdasági-ipari kapcsolatként kezelni.. További ipari kapcsolatokat az európai EIT ICT Labs gigaprojektben betöltött szerephez kötődően igyekszenek kialakítani (az ELTE az ún. budapesti nódust vezeti), de ez egy hosszabb távú építkezési folyamat, melynek eredményei jelenleg még erősen korlátozottak. Hasonló megállapítás tehető az Európai Unió FuturICT nevű zászlóshajó projektjében való részvétel kapcsán295, amelyben az ELTE két kara (Természettudományi Kar, Informatikai Kar) is részt vesz. A tudományterületek szerinti kutatási terveket elemezve az látszik, hogy a térségi, hazai gazdasági kapcsolatépítés kevésbé van fókuszban, inkább a nemzetközi pályázati tevékenységre koncentrálnak, így a súlypont az EU FP7, Horizon 2020, Marie-Curie, Mundus, Leonardo stb. programjain tovább, a régiós (határon átnyúló) együttműködéseket támogató programokon, pl.: a Duna Makrorégió fejlesztését segítő Duna Stratégia ICT programján van. Rövidtávú terveiket (2012 közepéig) jelentős mértékben a kutatóegyetemi pályázat határozta meg, az informatikai oktatói, kutatói állomány több mint fele (60 fő), valamint az oktatói, kutatói utánpótlás orientációját lényegében meghatározó módon mintegy 30 doktorandusz és doktorjelölt vett részt a megvalósításában.

292 Az ELTE K+F+I tevékenységének tartalmi stratégiája - Eötvös Loránd Tudományegyetem INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2012-2015 293

1.3.3. alpont

294

Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, www.sztaki.hu

295

http://distributedabm.elte.hu/linkek.html

285


11.4.2

ELTE IKT szektorhoz kapcsolódó hasznosítási tevékenysége

Az „Együttműködés, Lehetőség, Tudáshasznosítás, ELTE” elnevezésű, a kutatási- és technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztését célzó projekt296 kapcsán kialakított tudás-és technológiatranszfer koncepciójában új, üzleti-tudományos kultúra meghonosítását tűzték ki célul, annak érdekében, hogy a kutatási eredmények hasznosítása sikeresebb, jobb legyen. Szervezeti háttérként a Pályázati és Innovációs Központ297 látja el az Egyetem tudományszervezéssel kapcsolatos feladatait. Előkészíti a kutatás-fejlesztési stratégiák kialakítását, koordinálja egyetemi K+F testületek munkáját, felállítja és működteti a kutatásnyilvántartás rendszerét (témák, szerződések, publikációk). Az Iroda látja el a kutatási normatívával és a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, tájékoztatást ad (kiadványok, honlapok és hírlevél útján, valamint közvetlenül) az Egyetem K+F tevékenységéről és eredményeiről. Az Iroda ezen kívül közreműködik nemzetközi és hazai K+F-hez kapcsolódó stratégiai dokumentumok véleményezésében, országos és regionális fejlesztési feladatokban, koordinálja az egyetemi véleményezéseket. Feladatai ellátása érdekében együttműködik hazai és külföldi, egyetemi és központi K+F irodákkal. A Pályázati és Innovációs Központ keretein belül 2006-ban létrehozott Tudás- és Technológiatranszfer Iroda célja298 az, hogy hidat képezzen az Egyetem és az ipar között, ezáltal elősegítve az Egyetemen keletkezett kutatási eredmények ipari hasznosulását. Mindazonáltal az interjúk megerősítették, hogy az elmúlt fejlesztéspolitikai ciklusban az innovációs kultúra terjesztése érdekében tett erőfeszítések ellenére az üzleti és menedzsment ismeretek hiánya még mindig jelentős akadályozó tényező egyrészt az intenzívebb vállalati kapcsolatok kiépítésében, másrészt a kutatási tevékenység hasznosítás- és piacorintáltsághoz közelítésében. Érdekképviseleti oldalról jelezték, hogy a spin-off társaságok működése szabályozási oldalról sem teljesen akadálymentes. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény299 (innovációs törvény) nyitottá tette a közfinanszírozású kutatóhelyeket a piac irányában, ugyanis lehetővé tette számukra többek közt, hogy hasznosító vállalkozásokat alapítsanak. A spin-off vállalkozás tehát egy olyan gazdasági társaság, amely az adott kutatóhelyen megalkotott szellemi tulajdon (ez általában egy találmány) üzleti hasznosítása céljából jön létre, és amelyben a kutatóhely (egyetem) mindenképp részesedéssel rendelkezik: vagy önmagában, azaz egyedüli tulajdonosként, vagy résztulajdonosként egy másik befektetővel. A kutatóhely beszállhat úgy is egy spin-off vállalkozásba, hogy apportálja azt a szellemi alkotást, amit a kutatóhelyen/egyetemen létrehoztak. Ugyanakkor az egyetemeknek nincsen ösztönzése arra, hogy részesedést alakítsanak ki, nem csupán az ELTE-n, hanem másik vizsgált FOI-ban is gyakorlatilag 1-2 hasznosító cég van. Jogi problémát jelenthet, ha a hasznosítás során nélkülözhetetlenné válik a feltaláló személyes

296

TÁMOP-4.2.1-09/1/KMR-2009-0001

297

http://pik.elte.hu, lekérdezve 2012. 12.17.

298

„Együttműködés, Lehetőség, Tudáshasznosítás, ELTE” projektindító kiadvány, 2010

299

2004. évi CXXXIV. törvény

286


részvétele300. Bár 2010-ig gyakorlat volt, ma már nem teszi lehetővé a törvény, hogy a vezető kutató a hasznosító vállalkozásnak aktív tagja (akár ügyvezetője is) legyen és ily módon önmaga is részt vegyen a hasznosításban, továbbfejlesztésben. Ugyanis 2010. január elsejétől sem az innovációs törvény sem a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem engedi meg, hogy a kutató (feltaláló) olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsen, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát, know-how-ját hasznosítják.

11.4.3

A Pólus Program korlátozott jelentősége

A Pólus Program301 budapesti metropolisz-térségre vonatkozó célkitűzései tartalmazzák a tudás-ipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerő meglétéből adódó előnyök kihasználásának ösztönzését. Az interjúalanyok visszajelzései alapján az együttműködések kialakításában nem igazán volt jelentősége a Pólus Programnak. Azt is látni kell, hogy a Program elsősorban a konvergencia régiókra fókuszált, a Közép-Magyarországi régióban korlátozott a szerepe. A megkérdezettek utaltak rá, hogy támogatási oldalról inkább a klaszterek kialakításának finanszírozása volt az érdemi szerep. Így például az IKT szektor egyik legaktívabb szervezetében, a Mobilitás és Multimédia Klaszterben302 tag az ELTE.

300 Dr. Adamov Dávid - Jogi kérdések a szellemi tulajdont hasznosító "spin-off" társaságok körül, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, origo.hu, 2011. 10. 26., 19:47 301 Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozatában kerültek kijelölésre a fejlesztési pólusok 302

mmklaszter.com

287


12. A felsőoktatásban zajló EU-s társfinanszírozású K+F projektek ágazati értékelése a Debreceni Egyetem intézményi gyakorlatában 12.1 Bevezetés Az esettanulmány a Debreceni Egyetem (DE) gyógyszeriparhoz kapcsolódó, a 2007-ben elindított EU társfinanszírozású operatív programok által támogatott K+F tevékenységét vizsgálja a vállalati és térségi együttműködések szempontjából. A vizsgálat tárgyának kiválasztása során döntési tényező volt, hogy jelen tanulmány írásának időpontjáig egyedül ebben az ágazatban és a Debreceni Egyetemmel együttműködve valósult meg technológiai/tudományos park projekt a 2007-13 közötti NSRK keretén belül. A projektben aktívan résztvevő Richter Gedeon Nyrt-n (Richter) kívül a hazánkban működő nagy gyógyszergyártók közül szintén a térségben van telephelye a Teva Gyógyszergyár Zrt.-nek (TEVA), ahol a cégcsoport európai generikus kutatási központja található. Így lehetőség nyílt az Egyetem és a meghatározó vállalti kör K+F kapcsolatainak és együttműködéseinek megfigyelésére. A gyógyszeripar kis nyersanyag igényű, nagy hozzáadott értékű K+F intenzív ágazat, intenzív alap- és alkalmazott kutatási hátteret igényel. Magyarországon az orvosegyetemi háttérrel bíró vidéki régió központokban potenciálisan felfejleszthetőek az új gyógyszeripari központok, melyek a beruházások a gazdasági multiplikátor hatásaik révén csökkenthetnék ezen régiók gazdasági fejlettségbeli lemaradását. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy a nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F-ráfordításainak alakulásában változatlanul a gyógyszergyártásé a vezető szerep . Ezért is érdemes vizsgálni, hogy milyen feltételrendszere van az intézményi és vállalati K+F+I együttműködés sikerességének.

12.1.1


Az esettanulmányok fókuszában a következő kérdések megválaszolása áll: •

Miként változott a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködése a K+F+I projektek eredményeként?

•

Milyen együttműködési formák és partnerségek kialakítására került sor a FOI-val?

Az alábbi témakörök kerültek áttekintésre az interjúk során: •

K+F tevékenység jelentősége és kapcsolódásai az intézményben

•

az ipari (gazdasági) szereplők igényei 288


•

belső intézményi megoldások és egyeztetési mechanizmusok

•

külső együttműködések, partnerségek, kiemelve a Pharmapolis tudományos park projekt tapasztalatait

•

Pólus Program tapasztalatai

•

eredményesség mérése és visszacsatolások; eredmények fenntartása, beleértve a gazdasági társaságok és spin-off cégek működését

12.1.2

Módszertan

Az érintett csoportok K+F támogatási rendszerrel és a kapcsolódó intézményfejlesztési folyamatokkal kapcsolatos véleményét a következő módszerek alkalmazásával tártuk fel:

•

félig strukturált interjú készítése az intézmény technológia transzferért felelős vezetőjével

•

háttérbeszélgetés a gyógyszeripar meghatározó szakmai érdekképviseletének illetékesével, illetve további érdekképviseleti vélemény figyelembe vétele közelmúltban megjelent szakmai mélyinterjú alapján

•

projekt–partner vállalatot, valamint jelentős komplex technológia fejlesztési projekteket a városban megvalósító vállalat képviselőjét a felsőoktatás és a vállalati szféra közötti együttműködések változásáról, valamint a fejlesztések sikerességéről és fenntarthatóságáról kérdeztük

A válaszok az előzetesen felállított hipotézisek igazolásához/elvetéséhez járultak hozzá. Az interjú kérdések az interjú alanyok által képviselt szervezet jellegével összhangban három szintűek: egyrészt rendszer jellegűek; másrészt ágazati sajátosságúak; harmadrészt mikro szintű, egyedi specialitásokat mutatnak. Az egyre szűkülő fókusz célja, hogy lehetőség szerint keresztmetszeti képet adjon a rendszerről és működési mechanizmusairól, ezáltal erősítve a feltáró jelleget. Az interjún elhangzottak és a terepmunka során gyűjtött egyéb információk nem szükségszerűen jelen rész-esettanulmányban kerülnek felhasználásra. Azok egyrészt hozzájárulnak a többi esettanulmány kontextusának kialakításához, másrészt segítenek azonosítani más szektorokra és intézményekre jellemző hasonló, illetve eltérő elemeket. Harmadrészt pedig az ajánlásokat is tartalmazó, külön készülő közös záró összefoglalóban fognak közvetlenül vagy közvetetten megjelenni.

289


12.2 A gyógyszeripar hazai jelentősége Az egészségipart, azon belül pedig annak legfontosabb részét a gyógyszeripart, mint high-tech alágazatot vizsgálva az állapítható meg, hogy a feldolgozóipar termelési értékéhez viszonyítva a gyógyszergyártás – amely magában foglalja az alap- (ható)anyag- és a készítménygyártást – részesedése az elmúlt évtizedben 2,5-3,5% közötti váltakozott, 2011-ben 3,2% volt . A legmagasabb értéket 2009-ben érte el, ami alátámasztja, hogy az ágazatot a 2008 őszén jelentkező válság akkor kevéssé érintette, hiszen míg a teljes ipari termelés volumene 2009-ben az előző évhez képest közel ötödével zuhant, a gyógyszeripar termelése stagnált . Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a több éves általános gazdasági recesszió kihatásaként világszerte leépítések tapasztalhatók a gyógyszeripari vállalkozások K+F tevékenysége területén. Ez a trend természetesen érvényes az EU-ra és ezen belül Magyarországra is. A gyógyszeripar a munkaerőpiacon nem a nagy foglalkoztatott létszámmal, inkább a képzett munkaerő iránti igénnyel van jelen. Az exportot illetően a termelési értékből való részesedésénél magasabb az arány, ez utal a külpiacokra való ráutaltságra. A kivitel szerepének jelentősége a belföldi piac kicsinységével, fizetőképességével, a világpiaci igényekhez való alkalmazkodással, a külföldi tulajdonosok üzletpolitikájával magyarázható. A szektor vállalati szerkezetét elemezve a hagyományokat is figyelembe kell venni, hiszen a magyar gyógyszeripar európai viszonylatban is jelentős múltra tekint vissza. A rendszerváltás idején a termelés zömét nyolc nagy állami vállalat adta, ahol diverzifikált (gyógyszerek és egyéb rokon termékek) termelése folyt. A privatizációval párhuzamosan a gyárak profilja fokozatosan letisztult. 2009-ben 114 vállalkozás gyártott gyógyszert Magyarországon, közülük 24 foglalkoztatott 50-nél több főt, és nyolc volt a 250-nél is több embernek munkát adó nagyvállalat. Forgalmuk mintegy 554 milliárd forint volt, aminek több mint felét (54%) a 10 legnagyobb gyártó termelte. Ezek zömében multinacionális nagyvállalatok gyárai, de az eredeti nevét megőrző Richter Gedeon Nyrt. és Egis Nyrt. befektetői között is többségben vannak a külföldiek. A vállalati koncentráció tovább fokozódott, 2011-ben a nagyvállalatok közül négy (Richter Gedeon, Sanofi-Aventis (Chinoin), Teva (Biogal), Egis ma is meghatározó fontosságú Magyarországon. 2011-ben árbevételük – fióktelepeiket leszámítva – két nagyságrenddel volt nagyobb, mint az utánuk következő 16, az árbevételt tekintve közepes méretű vállalkozásoké, melyek hiánya szembeötlő. A külföldi szakmai befektetők tulajdoni hányadából következően a hazai nagyvállalatok K+F tevékenysége jellemzően az anyavállalat profiljához igazodik, azt egészítheti ki. Ez együtt jár a kutatás mozgásterének leszűkülésével. Az originális kutatás Magyarországon – pénz- és időigénye miatt – visszaszorult, a magyarországi nagy gyártók többségében ún. generikus medicinákat állítanak elő, valamint a licenctermékek jelentenek alternatívát.

12.2.1

Együttműködési kényszerek a gyógyszeriparban

A gyógyszeriparban két gyártótípust különböztethetünk meg a K+F kiadások szempontjából: az innovatív és a generikus gyógyszergyártókat . Az innovatív gyógyszergyárak bevételük jelentős részarányát fordítják kutatásra és termékeik többnyire szabadalmi oltalom alatt állnak. A 290


szabadalmi oltalom lejáratakor az innovatív gyógyszergyártók elveszítik az adott gyógyszer gyártására és forgalmazására vonatkozó kizárólagos jogaikat, és piacra léphetnek a generikus gyártók az eredeti gyógyszereknek megfelelő gyógyszerekkel, azaz a generikumokkal. A generikus gyártókat általában korlátozott mértékű K+F tevékenység jellemzi, és forgalmuk nagy részét a szabadalmi oltalom alól kikerült kasszasiker terméknek (olyan gyógyszerek, amelyek globális éves forgalma meghaladja az 1 milliárd amerikai dollárt) megfelelő gyógyszerek teszik ki. A generikus és az originális gyártók eltérő stratégiával működnek. Míg az innovatív gyógyszergyártók számára a megfelelő kutatás-fejlesztési és marketing tevékenység jelenti a fő versenyképességi tényezőt, addig a generikus gyártók alacsony termelési költségükkel és menedzsmentjük hatékony működésével versenyeznek. A közöttük meglévő jelentős árkülönbözet miatt például növekvő nyomás helyeződik az innovatív gyógyszergyártókra egyrészt a termelés átstrukturálását, másrészt a termelési helyek számának racionalizálását illetően, de egyre gyakrabban merül fel annak lehetősége is, hogy működésüket nagyobb adó kedvezményt nyújtó helyekre tegyék át. A gyógyszerpiac kínálat oldali koncentrációja több irányú. Egyrészt a gyártók és a kereskedők integrációja figyelhető meg, másrészt újabban külső, non-profit – főként biotechnológiai – kutatóközpontok és anyacégek vertikális összefonódása vehető észre, ami a kutatási profil új dimenziókba helyezését is jelenti. A koncentrációs folyamat azonban a horizontális metszetben is jelen van. Az utóbbi két évtizedben sok kis gyógyszercég tűnt el, és új biotechnológiai fejlesztésekre alapuló új verseny jelent meg a gyógyszerpiacon. Keresleti oldalon pedig a vásárlók térbeli tömörülése, sőt bizonyos termékek dominanciája is megfigyelhető. Az elöregedésen túl a népesség növekedése, a túlsúlyosak számának megugrása és a tehetősebb társadalmi rétegek bővülése is mindazon tényezők egyike, amelyek növelik a gyógyszerek iránti keresletet. A társadalombiztosítási kasszák kimerülése, és fejlett országokban és hazánkban is állandóan napirendre kerülő egészségügyi reformok ugyanakkor rendkívül érzékenyen érintik a gyógyszergyártó cégeket. Az interjúk során megerősítést nyert, hogy a K+F-ben végbement változások hatására felértékelődött az egyetemi kutatóhelyek és a kutatásorientált kisvállalatok szerepe. Így például fokozott tudományos együttműködés alakult ki az egyetemek és az ipar között. A gyógyszeriparban is megjelentek a spin-off cégek, amelyek általában egy konkrét probléma megoldására jönnek létre. A fejlesztés motorját az elkövetkezendő években a hasonló, kisebb méretű de nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal bíró, sokszor kockázati tőkéből finanszírozott vállalatok jelenthetik. Ezek ugyan nem alkalmasak arra, hogy az általuk kifejlesztett hatóanyagokat eljuttassák a regisztrációig, de a korai fejlesztés sikeres befejezése után a nagyobb vállalatok felvásárolhatják a fejlesztési projektet vagy magát a céget, és a tőkeerejük révén biztosítják a fejlesztés késői fázisának anyagi és szervezeti hátterét. Jellemzően a spin-off vállalkozásokat a biotechnológiai cégek kebelezik be, a lánc végén pedig a gyógyszergyárak állnak. A hazai és a nemzetközi viszonylatban is a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználása a rendkívül magas K+F és marketing költségek miatt előtérbe került. A méret-és választékgazdaságosság elvének megfelelően a gyógyszeripari innováció klasszikusan nagy mammutcégek kutatólaborjaiban valósul meg. Ezekben a központokban van megfelelő nagyságú és minőségű technológiai platform, valamint elegendő számú kutatási projekt és ahhoz, hogy a sikertelen fejlesztések költségeit is fedezzék a sikerrel bevezetett termékekből származó jövedelemből. Ezek a nagy vállalatok alkalmasak arra, hogy az átlagosan 1,3 milliárd dollár 291


fejlesztési költséget biztosítani tudják a kezdetektől a gyógyszer piacra kerüléséig. Ez a tényező jelentette az innovatív gyógyszeripari vállalatok fúziós és felvásárlási trendjének egyik fő hajtóerejét . A háttérbeszélgetések is visszaigazolták, hogy a magyarországi gyógyszer kutatás-fejlesztés relatív eredménytelensége az utóbbi két évtizedben részben ebből fakad, hiszen a hazai vállalatok a méret- és választékgazdaságosság elvének megfelelő üzemméret hátterét nem képesek saját forrásból biztosítani . Globálisan tekintve - a K+F tevékenység magas költségigénye miatt bekövetkezett – akvizíciók és fúziók nyomán mára feltehetően a gyógyszeripar vált a világgazdaság egyik legnemzetközibb, leginkább monopolisztikus szerkezetű iparágává.

12.2.2

K+F a hazai gyógyszeriparban

Statisztikai adatok oldaláról is alátámasztható, és a szereplők önképében is hangsúlyosan szerepel, hogy a hazai gyógyszeripar vállalatai a gazdaság legversenyképesebb szférájába tartoznak. Innovációs képességük jó, kutatási tevékenységük kiemelkedő – alapkutatásokban is részt vesznek –, de az oktatáshoz, egészségügyhöz és a társadalombiztosítási rendszerhez is kapcsolódnak. Ugyanakkor a terület általános szabadalmi aktivitása csökkenő tendenciát mutat, a hazai szabadalmi bejelentések 12%-a érkezett e területről. Az összes gyógyszergyártással foglalkozó vállalkozás 75%-a innovatív, azaz új terméket vagy eljárást bevezető vállalkozás. Ez az arány a 250 főnél többet foglalkoztató gyógyszeripari cégeknél még magasabb (87%). A hazai gyógyszeripar sikereit alapvetően a sajátos, ún. branded generikus termékek fejlesztésére épülő üzleti modellel éri el. Mindazonáltal a szektorspecifikus K+F+I erős infrastrukturális és humán bázisra támaszkodik, amely a hazai iparági sajátosságokból adódóan jelentős hozzáadott értékű beszállítói kapacitással, illetve az erre alkalmas kórházak bázisán klinikai kutatási szolgáltatásokkal, szellemi exporttal rendelkezik. Ágazati érdekképviseleti felmérések alapján a gyógyszeripar K+F ráfordításai az összes feldolgozóiparban működő kutatóhely közel 48 százalékának megfelelő összeget tettek ki 2010-ben. Az adott szektorok bruttó kibocsátásának százalékában mérve a gyógyszeripari vállalatok K+F ráfordításai elérték a 4,45 százalékot. Ez messze a legmagasabb arány, főleg, ha a 0,56 százalékos nemzetgazdasági átlagot vesszük figyelembe. Az üzleti K+F kiadásoknak is közel felét adja ez a szektor. A K+F-t tekintve ebben az alágazatban fordítják K+F-re a legtöbb pénzt. Azt is látni kell, hogy hogy egy-egy hazai vállalat kutatásra fordított összege ténylegesen csak kis hányada egy tőkeerős multinacionális cég hasonló célú kiadásával összevetve. A szerkezetváltási folyamat szerves része, hogy a biotechnológia egyre nagyobb részt képes képviselni a gyógyszeripari innovációban, és megfelelő hazai tudásbázisra alapozva a nemzetközi piacon működő cégek növekvő számban hoznak létre K+F bázisokat Magyarországon . Várhatóan sokkal gyorsabban nő a biotechnológiai alapú gyógyszerek piaci részesedése a hagyományoshoz képest. A klinikai vizsgálatok tapasztalatai is azt mutatják, hogy e termékkörben kétszer olyan magas a sikerarány, mint a kémiai alapú molekulák esetében. Főként Amerikában, de egyre inkább Európában is egyetemi kutatásokból kinövő – spin-off – cégek végzik a kutatások egyre nagyobb szeletét az egyetemek, kutatóhelyek mellett. A nagy 292


gyógyszergyárak ugyanis nem tudnak olyan gyorsan reagálni a robbanásszerű változásokra, mint az innovatív kisvállalkozások, így a biotech cégek szerepe felértékelődött. A gyors növekedési potenciál és a felvásárlások lehetősége a hazai kockázati tőke érdeklődését is felkeltette. A 2005-ben alapított Cryo-Innovation Kft.-be az OTP-csoport kockázatitőke-alap kezelője, a PortfoLion szállt be 220 millió forinttal 2010-ben . Az uniós Jeremie kockázatitőkealapok befektetései közül idehaza nem sok irányult biotechnológiába, de azok közül ez volt az első sikeresen értékesített Jeremie-tulajdonrész. A vevő a svéd Vitrolife, amely 5 millió eurót fizetett. Ha a későbbiekre meghatározott célok is teljesülnek, 9 millió euróra módosul a vételár, ezzel az ügylet a magyar biotech ipar eddigi legnagyobb felvásárlása lenne. Vizsgálatra lehet érdemes a Vichem Chemie Kutató Kft. esete is, amely a Biosignal korábbi kutatási eredményeit vitte tovább. Az új cég létrehozását az indokolta, hogy az addig munkát adó megrendelőt felvásárolták, majd néhány évvel később a Pfizer be is olvasztotta. Az új cég többféle tumor ellen használható molekulát is fejlesztetett. Ezekből egy a klinikai második fázisú tesztelésig is eljutott, amit kevesen tudtak eddig hazánkban megvalósítani. A molekulát egy osztrák cégnek értékesítették további felhasználásra. A Vichem nyitott az alapkutatások felé is, amelyeket főként európai uniós forrásokból finanszíroz, az önrészt pedig saját piaci bevételeiből teremti elő. 2011-ben az 550 millió forintos bevételéből 310 millió származott piaci forrásokból, 240 millió a – döntően uniós – pályázati forrás. A kutatóvállalkozás fontosságát nemcsak az ott végzett munka adja, hanem a szakterületén továbbgyűrűző hatások is. A cégeknél a hazai kutatói fizetéseknél magasabb keresetek olyanokat is itthon tarthatnak, akik e nélkül külföldre mennének. A fiatalok bevonása is fontos, a Vichemnél például a 32 alkalmazott mellett öt doktorandusz is van. Pozitív példaként említhető még a Biotalentum Kft, a cég nyugat-európai partnereivel számos uniós finanszírozású alap- és alkalmazott kutatási projektben vesz részt. Ezeken a konzorciumvezetők számára hasznos, ha kis- és középvállalat is résztvevő, mivel így kiegyensúlyozottá tehető a résztvevő partnerek összetétele. További előny a spin-off esetében, hogy egy intézmény keretein belül a kutatócsoport sokban függ az egyetem általános anyagi lehetőségeitől, céges formában sokkal szabadabban tudnak dönteni célzott tevékenységükről. A K+F+I további potenciális vállalati együttműködési területeit is részben kijelöli az EU szintű célkitűzés, hogy a betegek minél gyorsabban minél hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszerekhez jussanak. Az Európai Unió a piaci szereplőket képviselő EFPIA -val együttműködésben 2007-ben hirdette meg az Innovative Medicines Initiative (IMI) programot , amely egyedülálló pán-európai public-private partnership-en (PPP) alapuló együttműködés. A kezdeményezés egyaránt érinti a gyógyszergyártás és az egészségügy területén működő nagyvállalatokat és kis-közép vállatokat (KKV), az állami, az akadémiai szektort, valamint a betegszervezeteket. Az IMI Strategic Research Agenda (SRA) olyan ajánlásokat adott ki, melyek kijelölték az orvosbiológiai és gyógyszeripari K+F folyamatok azon szűk keresztmetszeteit, melyek miatt az új gyógyszerek engedélyezése és piacra jutása jelenleg akadályozott. Ezek az úgynevezett „oszlopok”: a biztonságosság előrejelzése; a hatékonyság előrejelzése; tudásmenedzsment; oktatás, szakemberképzés. Magyarországon is ezen stratégiai irányok mentén alakulnak az innovációs tevékenységek fókuszai. (pl.: gyógyszerbiztonságosság, gyógyszerhatásosság, orvosi nanotechnológia)

293


Érdekképviseleti vélemények alapján az elkövetkező időszakban negatív tendenciák várhatóak , mivel a beruházások és a K+F költések visszaeséséhez, a munkahelyek számának csökkenéséhez vezethet a gyógyszeriparban – a tanulmány készítésének időpontjában részben még tervezet szintjén lévő - szabályozási és adózási rendszer. Komoly kockázatot rejt a hazai gyógyszeripar szempontjából az is, hogy a 2013-as gyógyszerkassza alultervezettnek tekinthető, a támogatási rendszer pedig hátrányosan érinti a magyarországi gyártókat. A Széll Kálmán-tervekben nyoma sincs iparpolitikai megfontolásoknak, holott nyilvánvalóan nem lehet cél a hazai gyógyszeripar ellehetetlenítése Valószínűsíthető, hogy jövőre a gyógyszeripar K+F tevékenysége szűkülni fog, a szektorban elbocsátások várhatók, a gyártók pedig további termékeket vonhatnak ki a piacról.

12.2.3

Gyógyszeripar a DE térségében

Egy friss gazdaságföldrajzi elemzés révén az alábbi térkép a hazai gyógyszergyártó vállalkozások termelő telephelyeit mutatja be, részben a 2011. évi árbevétel szerint, részben tevékenység szerint. Mivel a négy nagyvállalkozás, és fióktelepeik is kiemelkedő árbevétellel rendelkeznek ezért a kategóriák szerinti ábrázolás a célszerű. A tevékenységek esetében meg kell jegyezni, hogy nem a tevékenység jelentősége, részesedése, hanem csupán ténye olvasható le.

Gyógyszeripari tevékenység földrajzi eloszlása

Forrás:Vidéki (2012)

294


A térképen látható adatok alátámasztják az értékelés projekttervében felsorolt esettanulmány kiválasztási szempontok alkalmazhatóságát és igazolják a kiválasztott intézményi fókusz helyességét, mivel egyrészt Debrecen térségében komplex gyógyszeripari tevékenység zajlik, másrészt ez gazdasági mutatókat tekintve is jelentős. A 12.2. fejezet bevezetésében jelzett koncentráció területi szempontból is érdekes. Annak ellenére, hogy – ha leegyszerűsítve nézzük – ma is, mint korábban Budapest, vagy annak X. kerülete a legkiemelkedőbb központja a gyógyszergyártásnak, Debrecen, Gödöllő, Dorog, Körmend is megmaradtak fontos gyógyszergyártó centrumnak. Termelési szerkezetük, ebből következően szakember-igényük azonban gyökeresen átalakult. Új, perspektivikus tevékenységek pl. biotechnológia jelentek meg.

A pharma/biotech szektor vállalatainak térségi megoszlása

Forrás: MAGYOSZ (2009)

Kiemelendő, hogy Magyarországon a legerősebb pharma/biotech szektorban a KKV-k jelenléte a 12 újonnan csatlakozott EU országok közül. A 2. ábra tanulsága szerint a szektorba tartozó cégek elsősorban Budapest, Szeged, és Debrecen körül csoportosulnak .

295


A Richter 3.2. fejezetben részletezett debreceni beruházásai mellett hangsúlyos a TEVA térségi tevékenysége is. Kutatás-fejlesztés mind Budapesten, mind Debrecenben folyik, mintegy 150 munkatárs részvételével. A K+F tevékenységek egyes ágai a Teva Global Innovatív Kutatási Divízió integráns részét képezik, a Divízióval egyeztetett program szerint működnek. A TEVA együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni Egyetemmel gyógyszeripari kihelyezett tanszék létrehozásáról. A vizsgálat fókusza a felsőoktatás, és az intézményi esettanulmányok részletesen bemutatják a gyógyszeripari szakemberek oktatását és képzését is érintő helyzetet, de meg kell röviden említeni a térségben a középiskolai természettudományos képzés fontosságát is. Pozitív példa, hogy Debrecenben a polgármester a gimnáziumi és a vegyipari szakközépiskolák igazgatóival alakítottak ki középfokú oktatási tervet, mely biztosítani hívatott biztosítani a régió gyógyszeripari termelésének szakmunkás és technikusi igényét.

12.3 Az intézmény vállalati partnerségei a gyógyszeriparban A Debreceni Egyetem elfogadott K+F+I stratégiája alapján az intézmény jövőképének része, hogy az alapkutatási, kutatás-fejlesztési területen a kutatóegyetemi programot hosszú távon folytassa. Innovációs területen az Egyetem olyan vállalkozóbarát intézménnyé kíván válni, amely magas hatékonysággal érvényesíti tudásmegosztó szerepét a gazdaságban. Intézményi oldalról ezért hozták létre a Tudás- és Technológia Transzfer Irodát (DE TTI), ami a korábbi RET projekt keretén belül indult. Az Iroda finanszírozási hátterét ezt követően a DE TTI által elnyert TÁMOP 4.2.1. projekt biztosította 2011-ig, további finanszírozása jelenleg kevésbé tervezhető. A DE TTI célja a K+F+I projektek számának, ill. súlyának növekedése a Debreceni Egyetemen, az aktív, átlátható szellemi tulajdon-védelem és a rendezett vállalkozói kapcsolatok menedzselése, valamint innovációs kultúra terjesztése a Debreceni Egyetem polgárai körében. A finanszírozási oldalt tekintve a K+F+I (EU és ipari) bevételek évi átlagos mértéke négy milliárd forint. E terület bevételét középtávon 10-15 %-kal tervezik növelni. A tudományos eredmények hasznosítását tekintve kiemelt feladatként jelölték meg, hogy az az Egyetem és a cégvilág számára is hatékony, eredményes módon valósuljon meg. A hasznosítás elsődleges célcsoportját az ipari partnerek jelentik, azonban emellett prioritást jelent a tudományos eredmények oktatásba történő közvetítése, valamint a nemzetközi partnerségek kialakítása is. A DE az alkalmazott kutatás és innováció terén kiemelt területeit úgy határozta meg, hogy – természetesen az adottságokat figyelembe véve – kapcsolódjanak a gazdaságfejlesztés stratégiai húzóágazataihoz, azok tudásbázisaként szolgáljanak. Ezek alapján az egészségipar is a kiemelt területek közé tartozik építve a molekuláris medicina kutatóközpont kutatási portfoliójára és a természettudományi területekre. A tanulmányírás időszakában bejelentett TÁMOP-4.2.2.A-11 forrásból az egyetem kutatócsoportjai által négy orvostudományi és egy informatikai szakterület kutatási projektjére elnyert 5 milliárd forint uniós támogatás a stratégia gyakorlati sikerének is tekinthető. A legnagyobb súlyú népbetegségek genetikai meghatározottsága a magyar populációban című projekt 895 millió Ft európai uniós támogatásból hazai társfinanszírozással valósulhat meg. A 296


program a népegészségügyi genomikai kutatások összehangolását biztosító kutatói hálózat létrehozására irányul, mely biztosítja azt, hogy a kutatások eredményei a megelőzés, a diagnosztika, a gyógyítás és a rehabilitáció területén egyaránt hasznosuljanak. Az elképzelések szerint a vizsgálatok eredményeinek hasznosítása során nemcsak népegészségügyi haszon remélhető, hanem a lakosság egészségi állapotának javítása révén az ország gazdasági versenyképessége is javul. A Molekuláris onkológia: Jelátviteli folyamatok célpontjainak azonosítása daganatterápiás eljárások kifejlesztése című projekt 885.480.721 forint támogatásból valósul meg. Egy másik nyertes alapkutatási projektben együttműködő alap- és klinikai kutatócsoportok a daganatsejtek működésének részletesebb feltárása révén, új célmolekulák és gyógyszermolekula-jelöltek azonosításával járulhatnak hozzá az eddigi terápiákra rezisztens daganatok gyógyításához, és az egyénre szabott daganatellenes terápiás eljárások kifejlesztéséhez. A szervezet védekezőrendszere számos szervből és szövetből áll, ezek együttes működése teszi lehetővé a hatékony védelmi háló kiépítését és működését. A VÉD-ELEM – Az emberi szervezet védelmet biztosító sejthálózatok rendszer szemléletű vizsgálata című, 848.464.515 forint európai uniós támogatásból megvalósuló projektben egy olyan munkacsoport-hálózatot hoznak létre, melyben az orvos-biológiai és klinikai alapkutatás integrációjával kiemelkedő tudományos eredmények érhetők el az emberi szervezet védelmi rendszerének vizsgálatában. A Vaszkuláris és kardiális kutatóhálózat: Az ér- és a kardiovaszkuláris betegségek pathomechanizmusai, diagnosztikái, farmakológiai befolyásolhatóságuk az alapkutatás szintjén című, 872.152.064 forint európai uniós támogatásból megvalósuló projektben olyan kutatóhálózatot hoznak létre, amely az ér- és szívbetegségek mechanizmusában a hem- és hemproteinek stresszhatását, és az ellene hatékony védelmet nyújtó emzimrendszer (indukálható hemoxigenáz-ferritin) szerepét fogja vizsgálni az újszülöttkortól a felnőttkorig. Alapkutatási hálózatukat Magyarország legszegényebb régiójában szervezik, ahol az érbetegségek éppen a szegény családokat sújtják leginkább. Egy következő vizsgálat tárgya lehet, hogy ezen támogatási összegek révén erősödik-e és amennyiben igen, milyen mértékben a hasznosítás- és piacorientáltság.

12.3.1 A DE kutatáshasznosítási modelljei és innovációs menedzsment eszközei A megkérdezett interjúalanyok egyöntetűen elmondták, hogy felértékelődött az egyetemi és a gyógyszeripari vállalatok együttműködésének szerepe. Ebben a folyamatban az egyetemi központokhoz kacsolódó spin-off cégek is jelentős katalizáló erőt képviselhetnek. A két szféra kapcsolatát, egymásra hatását az táblázat mutatja be.

297


Az egyetemi és vállalati szféra egymásra hatása a gyógyszeripari K+F+I folyamatában

Forrás: Kaló (2011)

Fentiekből látszik, hogy amennyiben mindkét szereplő a hagyományosan erős területeire koncentrál, akkor a másik fél által képviselt előnyök az együttműködés keretében jelentősen növelhetik a saját területeken végzett tevékenységek eredményességét. A Debreceni Egyetem a következő együttműködési formákat kezeli kiemelten:

•

K+F+I szolgáltatások nyújtásának fokozása az ipari partnerek felé A piaci igények alapján ellátott K+F+I tevékenység során az üzleti szféra az egyetemi kutatási kapacitás segítségével keres megoldást konkrét szükségleteire, kihívásaira. A modell előnye, hogy a K+F-ből, ipari megbízásokból származó bevételek növelése hozzájárul az Egyetem több lábon állásához, ugyanakkor lehetőséget ad mind a kutatók, mind az intézmény számára hosszú távú együttműködések, stratégiai partnerségek kialakítására ipari partnerekkel. Az ipari partnereknek nyújtott szolgáltatások növelése érdekében növelni kívánják a Debreceni Egyetem ismertségét az ipari partnerek, illetve kutatóintézetek körében, hozzáférhetővé téve Egyetemen fellelhető szolgáltatásokat és fejleszteni a szolgáltatások igénybevételének szabályos, átláthatóan és gyorsan működő adminisztratív hátterét. Felismerték, hogy kiemelten fontos a piaci igények becsatornázása a kutatók felé, hogy kutatási témáik megválasztásakor lehetőségük legyen figyelembe venni az ipar szükségleteit.

•

Inkubátorközpontok és szolgáltatásainak támogatása Az inkubátorközpontok működtetése során az üzleti szféra és az egyetem közös K+F kapacitásokat és programokat működtet egy-egy iparág, vagy üzleti terület fejlesztése érdekében. Az inkubátorházak lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások és a kutatók napi szinten együtt dolgozzanak, nemcsak konkrét közös eredményeket, hanem közös gondolkozást, egymás szemléletének megismerését generálva. Számos vállalkozás keresi a kapcsolatot az Egyetemmel, hogy igénybe vehesse az intézmény humán erőforrás és fizikai infrastruktúráját, valamint a klinikum nyújtotta lehetőségeket. Az inkubátorközpontok lehetőséget adnak az egyetemi kutatók, ill. az intézmény által létrehozott spin-off cégek támogatására, azonban megjegyzendő, hogy az induló illetve 298


kis cégek menedzsment és innovációs szolgáltatási igénye leginkább egy technológiai inkubátor keretében lenne megoldható. Az inkubátorházak finanszírozása regionális szinten komoly problémát jelent. Az inkubátorházak fejlesztésében lehetőséget jelenthet a szolgáltatási portfolió szélesítése, valamint nemzetközi és hazai partnerségek kialakítása.

35 gazdasági társaságban van tulajdonrésze az Egyetemnek, ebben a cégportfolióban non-profit társaságok is van, összességében működtetésük vagyoni és pénzügyi oldalról is nyereséges. Ezeknek túlnyomó része az Egyetemnek egyrészt belső szolgáltatásokat nyújt (pl.: catering, kommunikációs feladatok), másrészt külső szolgáltatást végez (pl.: egészségügyi szférába tartozó vizsgálatok). Ezen társaságok közül relatíve kevés számú a spin-off cég . Kiemelendő, de egyedi esetnek tekinthető, hogy a Debreceni Egyetem résztulajdonában lévő UD-Genomed Kft. a DE TTI közreműködésével 52,6 millió Ft támogatást nyert el a GOP-2009-1.1.1 konstrukció keretében egy könnydiagnosztikai depletáló kit prototípusának kifejlesztésére.

•

A DE szerepvállalása a cégvilágban klaszterek, innovációs együttműködések útján Az egyetem a klaszterekben, elsősorban a hármas hélix tagjaként, tudásképző és tudásterjesztő szervezetekként jelenik meg. A klaszterekben történő részvétel hozzájárul az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztéséhez, valamint új piaci igények megismeréséhez. A stratégiai együttműködések hatékony eszközét jelentik a kiemelt partnerekkel közösen létrehozott kihelyezett tanszékek (például TEVA Gyógyszergyár Zrt, Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt.), támogatva a közös kutatásokat, az innováció elősegítését és a hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének javítását is.

A fentiekben leírt tudástranszfer modellek eredményes működéséhez tehát kiemelt célcsoport az ipari partnerek, valamint a hazai innovációpolitikai rendszer szereplői, akikkel folyamatos, intenzív kapcsolattartásra van szükség. Említésre érdemes, hogy a Debreceni Egyetem és az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. (innovációs ügynökség) közös finanszírozásában Brüsszelben önálló képviseletet működtet. A képviselő elsődleges feladata a folyamatos lobbi és a projektgenerálás, ugyanakkor debreceniek látogatásainak szervezésében is közreműködik. A kapcsolatteremtés érdekében az Egyetem honlapján önálló oldalt kapott a brüsszeli iroda, melyen a debreceni érdeklődők folyamatosan tájékozódhatnak az aktualitásokról, illetve a potenciális külső partnerek megszerezhetik a számukra szükséges információkat az egyetem profiljáról, projektjeiről és fókuszterületeiről. A bemutatott modellek gyakorlati működésének egyik mérhető aspektusa az Egyetem szabadalmi aktivitása. 2011-2012-ben jelentősen megnövekedett az egyetemi szabadalmi bejelentések száma, részben a TTI által évekkel korábban kezdeményezett innovációs szemléletformálás, részben pedig a pályázati projektekben vállalat szabadalmi indikátorok teljesítésének kötelezettsége folytán. A szabadalmi bejelentések benyújtására és fenntartására 2003 óta közel 90 millió Ft-ot költött az Egyetem, melynek finanszírozását jelentős mértékben a TTI által kezelt, önálló szabadalmi költségvetéssel rendelkező pályázati projektek biztosították. Nyitott kérdés, hogy a kutatóegyetemi projekt befejeztével miként lesz finanszírozható a 299


szabadalmi bejelentések folyamata. Ezt nehezíti, hogy a szabadalmi ügymenet sajátosságai, a szabadalmi hivatalok részéről elhúzódó vizsgálatok és az árfolyam ingadozások okán a szabadalmi költségeket csak becsléssel lehet tervezni. Kijelenthető, hogy a vizsgált időszakban megnőtt a szabadalmi ügyek száma. Az ipari szereplők visszajelzése alapján ugyanakkor elmondható, hogy a FOI-k között akár jelentősnek mondható szabadalomszám iparági szempontból igen csekélynek nevezhető.

12.3.2

Együttműködések vállalati nézőpontból

Konszenzusos vállalati vélemények szerint a hazai gyógyszerkutatást- és fejlesztést illetően a fejlesztéspolitikai beavatkozások és a FOI-kal kialakított jó kapcsolatok ellenére továbbra is fennállnak az alábbi problémák: •

Együttműködés hiánya o Egyetemek között o Akadémia-ipar között o Nemzetközi téren (pl. EU projektek) o Ipar-KKV között o KKV-k egymás között

•

Kiszámíthatatlanság o Gazdasági feltételrendszer gyakori változása o Jogi szabályozás gyakori változása o Pályázati rendszer Változó koncepció Változó finanszírozási elvek, magas önrész A gyógyszerkutatás számára rövid pályázati ciklusok Bürokratikus ügyintézés „Megélhetési” pályázatok nincsenek kiszűrve (kontroll). Ez szűkíti az etikusan viselkedő pályázók lehetőségeit, forrásait

•

Oktatás o Gyógyszeriparra célzott oktatás hiánya o Manager/ÜF kompetenciahiány

300


o Nyelvtudás még mindig gyenge •

Jövőkép o Stratégiai tervezés általában hiányzik o Személyes jövőkép hiánya, etikai, értékrendi problémák az utánpótlásnál

•

Pénzügyi – pályázati problémák o Piac alapú kutatásfinanszírozás hiánya o Kockázat megértés és kezelés hiánya o Általános tőkehiány o Ágazati elvonások o Az Open Innovation itthon inkább csak PR mint valóság

Ugyanakkor a vállalatok ki tudnak alakítani eredményes K+F kapcsolatokat, melyeket hosszabb távon is működtetni lehet. Ennek egyik példája a Richter által alkalmazott alábbi eljárásrend, ami a DE-vel kialakított kapcsolatban is érvényesül:

K+F együttműködések kialakításának folyamata (3. ábra)

Forrás: Richter (2009)

301


Az együttműködéseket K+F együttműködések tapasztalatai kapcsán mindegyik megkérdezett fél egyetértett, hogy azoknak a kölcsönös bizalmon kell alapulniuk és gyors, egyértelmű tárgyalásokra van szükség.

12.3.3

Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park jelentősége

A Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter szakmai bázisán működő Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft-t. a Debreceni Vagyonkezelő Zrt., a HajdúBihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Richter Gedeon Nyrt. alapította azzal a céllal, hogy Debrecenben a meglévő erőforrásokat kihasználva koncentrált, üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központot hozzanak létre . A mintegy hatmilliárd forintból elkészült tudományos park beruházási költségeinek 50 százalékát az ÚSZT Vállalkozásfejlesztési Programjának innovációs és technológiai parkok támogatására kiírt pályázatán elnyert összegből finanszírozta a kedvezményezett. A 10 500 négyzetméteres, korszerű kutatóbázist a bérlők előzetes igényeihez igazodva alakították ki, így olyan K+F+I központ jött létre, amely megfelelő technológiával támogatja a gyógyszeripari ágazatban működő KKV-k egyedi és magas szintű igényeit, valamint technológiai inkubátor szolgáltatások széles skáláját képes nyújtani. Az épületben a többi között a XXI. század követelményeinek megfelelően felszerelt kísérleti laboratóriumok, állatház, injekciós gyógyszerformákat fejlesztő laborterület, valamint irodahelyiségek és konferenciatermek kaptak helyet Az eredeti üzleti elképzelések szerint a parkba olyan vállalkozások települnének be, amelyek további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetekkel együttműködve képesek magas hozzáadott értékű, export- és piacképes új, vagy továbbfejlesztett termékek előállítására, technológiák kidolgozására, piacra való bevezetésére. A pályázat elkészítésének idején a konzorcium azt tervezte, hogy a „science park” leendő vállalatai a Richter Gedeon Nyrt. kivételével jellemzően a magyar gyógyszerkutatás területén működő kisés középvállalkozások, amelyek tevékenységük során nem elsősorban meglévő termékeiket, eljárásaikat tervezik továbbfejleszteni, hanem teljesen új K+F+I tevékenységet végeznek, ami által új piacképes termékeket, szolgáltatásokat, technológiákat hoznak létre. Az interjúkon kapott információk szerint – elsősorban a gazdasági válság hatásai miatt – ezek a szereplők rövid távon nem települnek be, ugyanakkor továbbra is zajlik a szóba jöhető bérlők megkeresése. A sikeresen és szabályosan megvalósított, nagy presztízsű projekt kapcsán az interjúk során jelezték, hogy a támogatási konstrukció feltételei nagyban determinálták és részben torzították is a projektet. Egyrészt - tekintettel a beruházási támogatási szabályokra - muszáj volt új épületet felépíteni, holott meglévő és nagyságrendileg kisebb ráfordítási szintet jelentő átalakítás-felújítás révén potenciálisan több más építményben is kialakítható lett volna a park. Másrészt így a források gyakorlatilag egy építési projektet támogattak, elvonva a finanszírozást a szakmai K+F tevékenység elől.

302


12.3.4

A Pólus Program ideiglenes szerepe

A Pólus Programot koncepcionális szinten megalapozó Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció az Észak-Alföldön Debreceni központtal tervezte a fejlesztési pólust, az innovációs tengely mentén Nyíregyháza és Szolnok alközponttal, valamint a határon átnyúló, Nagyváradot érintő regionális növekedési tengellyel. Debrecenben a fejlesztési profil „a tudás iparosítására” épült, kiemelten a gyógyszeriparra és az agrárinnovációra támaszkodva. Az egyetemi interjún megerősítést nyert, hogy a határony átnyúló fejlesztési programok a K+F+I területén is érdemi finanszírozást jelentenek, de sem ez, sem az agráinnováció vizsgálata nem tárgya jelen tanulmánynak. A gyógyszeripari együttműködéseket tekintve kiemelendő a Gyógyszeripari Innovációs Pólushálózat megalakítása 2009-ben, melynek bejelentése a DE-n, a Debreceni Egyetem Napján történt. Debrecen, Szeged és Pécs városa, egyetemei, iparkamarái, valamint a TEVA, a Richter és az MTA Szegedi Biológiai Központja fogott össze a gyógyszeripar versenyképességének javításáért. Az együttműködés célja olyan kutatói bázis kialakítása volt, amelynek révén a magyar gyártók sikeresek lehetnek a nemzetközi szinten. A tervek szerint a klaszterszintű együttműködés egyik fontos területe a munkaerőpiaci-igényekkel összehangolt képzés megvalósítása, ami magában foglalja a középiskolai szakképzés alakítását, a megfelelő felsőfokú szakemberképzés biztosítását, beleértve a szakképzést és a felnőttképzést. Ezen túlmenően a három régió által összehangolt kutatási tevékenység megvalósítása is elsődleges fontosságú, melynek révén a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen folyó biotechnológiai, farmakológiai, biokémiai és klinikai kutatások, valamint a három pólusváros nagyberuházásai eredményesen egészíthetik ki egymást. A terepmunka során konkrét adatot, alátámasztható információt nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy a kétségtelenül lényeges szakmai kommunikáción túlmenően a kezdeményezés milyen kézzelfogható eredményeket ért el. Interjúvélemény szerint különösebb vonzereje, szakmai húzóereje nem volt. A kapacitások és erőforrások korlátozott volta miatt Magyarországon ebben az ágazatban igazán nem alakítható ki több pólus, ezért is indult el a fentiekben jelzett kezdeményezés. A program ideiglenes hatása akként fogalmazható meg, hogy az adott időszakban egy újabb egyeztetési platformhoz adott keretet a különböző szinten egyébként is együttműködő szereplők között. A vállalati szereplő kiemelte a megyei kamarával való jó és megoldás-orientált együttműködést, azonban ez nem a K+F tevékenységhez, hanem az építési beruházáshoz, a napi működtetéshez és bizonyos mértékben a szakképzés területéhez kapcsolódott. Meg kell említeni, hogy bizonyos értelemben ilyen együttműködési forma már adott. Az Innovációs Alapból finanszírozott Nemzeti Kutatási és Technológiai Platformok támogatása című NKTH-KPI pályázat 2007. évi kiírás szerinti célja a platformok létrehozásának és megerősítésének támogatása volt a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó területeken. A MAGYOSZ sikeresen pályázott az "Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform létrehozása Magyarországon" című pályázatával. A Platform a megfogalmazott alapelvei szerint egy nyitott, áttekinthető, alulról építkező, szerveződés, melynek – a városok és a kamarák kivételével – gyakorlatilag az egyetemi és vállalati szereplők mind tagjai. 2010-ben az időközben szerveződő társplatformok (Biotechnológiai NTP,

303


Genomikai NTP, Innovatív (MAGYOSZ) NTP és Integrált Mikro/Nanorendszerek NTP) szövetséget kötöttek, mely jelenleg az Innovatív Egészségipar név alatt működik.

304


13. A felsőoktatásban zajló EU-s társfinanszírozású K+F projektek ágazati értékelése a Széchenyi István Egyetem intézményi gyakorlatában 13.1 Bevezetés A felsőoktatási intézmények (FOI-k) és a gazdasági, térségi szereplők közötti K+F együttműködések minőségének vizsgálata, továbbá a felhasznált támogatások hatásának elemzése érdekében a három kiválasztott szektorban (járműipar, IKT szektor, gyógyszergyártás), egy-egy az ágazathoz erősen kapcsolódó felsőoktatási intézményt a középpontba helyező feltáró esettanulmány készült. A hangsúly a támogatás felhasználás felsőoktatási szektoron kívüli eredményességén és hatásosságán, valamint az akadémiai-üzleti szféra kapcsolatának támogatás következtében fellépő változásán van. A vizsgálat feltáró jellegű, s azoknak a térségi innovációs rendszerek szempontjából értékelhető változásoknak az azonosítására vállalkozik, amiknek bekövetkezése a támogatáshoz kapcsolódik. Az esettanulmány a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) járműipari ágazathoz kapcsolódó, az EU társfinanszírozású, 2007-ben kezdődött fejlesztéspolitikai ciklusban elindított operatív programok által támogatott K+F tevékenységét tárja fel a vállalati és térségi együttműködések szempontjából. A vizsgálat az összefüggések és kapcsolódások bemutatása érdekében részben érinti a korábbi fejlesztéspolitikai periódus, illetve a hazai forrásból támogatott K+F projektjeit is. A Nyugat-Dunántúli régió északi térségében az SZE a felsőoktatási K+F területén kitüntetett szerepet tölt be. Tekintettel az Egyetem kutatási profiljára és a legjelentősebb térségi ipari szereplők jellegére itt figyelhető meg leginkább egyrészt az egyetem-vállalat közötti kooperációs formák működése és dinamikájának alakulása, másrészt a K+F projektek támogatásának hatása a jelentős összegű, elnyert járműipari témájú kutatásnak köszönhetően.

13.1.1


Az esettanulmányok fókuszában a következő kérdések megválaszolása áll: • •

•

Miként változott a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködése a megvalósított közös K+F+I projektek eredményeként? Azonosíthatóak-e továbbgyűrűző és spill-over hatások? pl.: milyen együttműködési formákat alakítottak ki a szereplők, azok fennmaradtak-e a támogatott projekt lezárultát követően Elérte-e a pólusprogram az innováció-politikai célkitűzéseket?

Az alábbi témakörök kerültek áttekintésre az interjúk során: 305


• • • • • •

K+F tevékenység jelentősége és kapcsolódásai az intézményben az ipari (gazdasági) szereplők igényei intézményi megoldások és egyeztetési mechanizmusok együttműködések és partnerségek Pólus Program tapasztalatai eredményesség mérése és visszacsatolások; eredmények fenntartása

13.1.2

Módszertan

Az érintett csoportok K+F támogatási rendszerrel és a kapcsolódó intézményfejlesztési folyamatokkal kapcsolatos véleményét a következő módszerek alkalmazásával tártuk fel: • • •

félig strukturált interjú készítése az intézmény technológia transzferért felelős vezetőjével háttérbeszélgetés a járműipari ágazat szakmai szervezeteinek vezetőivel, illetve projekt–partner vállalatot a felsőoktatás és a vállalati szféra közötti együttműködések változásáról, valamint a fejlesztések sikerességéről és fenntarthatóságáról kérdeztük

A válaszok az előzetesen felállított hipotézisek igazolásához/elvetéséhez járultak hozzá. Az interjú kérdések az interjú alanyok által képviselt szervezet jellegével összhangban három szintűek: egyrészt rendszer jellegűek; másrészt ágazati sajátosságúak; harmadrészt mikro szintű, egyedi specialitásokat mutatnak. Az egyre szűkülő fókusz célja, hogy lehetőség szerint keresztmetszeti képet adjon a rendszerről és működési mechanizmusairól, ezáltal erősítve a feltáró jelleget. Az interjún elhangzottak és a terepmunka során gyűjtött egyéb információk nem szükségszerűen jelen rész-esettanulmányban kerülnek felhasználásra. Azok egyrészt hozzájárulnak a többi esettanulmány kontextusának kialakításához, másrészt segítenek azonosítani más szektorokra és intézményekre jellemző hasonló, illetve eltérő elemeket. Harmadrészt pedig az ajánlásokat is tartalmazó, külön készülő közös záró összefoglalóban fognak közvetlenül vagy közvetetten megjelenni

13.2 Járműipari ágazat jelentősége A járműgyártás az egyik legnagyobb termelési értéket adó ipari alágazat Magyarországon és a feldolgozóipari exportban is a két legjelentősebb ág közé tartozik303. A közúti járműipar a termékek és vállalatok széles körét fogja át: a jármű- és járműalkatrész-gyártókon kívül számos járműipari beszállító a bőr-, a gumi, a műanyag-, a festék-, az üveg-, a fémfeldolgozó vagy az elektronikai iparba sorolható. Az alkatrészgyártó vállalatok piaca is jelentősen eltérhet egymástól: vannak olyanok, amelyek csak autógyáraknak szállítanak, mások csak haszonjármű-

303

Jelentés az ipar 2011. évi teljesítményéről, KSH, 2012. április

306


összeszerelőknek, egy újabb csoport mind a kétféle járműgyártónak, ismét mások pedig a járműiparon kívüli felhasználóknak is. Az iparág határait ezért nehéz pontosan kijelölni304. A gazdasági recesszió az ágazat kibocsátását jelentős mértékben visszavetette, de a 2009. évi mélypont után 2010-től a növekvő kereslet miatt újból megindult a fellendülés305. A gépjárművek termelésének volumene pedig fontos konjunktúra-jelzőszám. A KSH legfrissebb gyorsjelentésében306 is kiemeli, hogy a megfigyelhető csökkenő volumenű ipari termelés ellenére a jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés egyötödét képviselő járműgyártás 7,7%-kal emelkedett tavaly októberhez képest a feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alág közül a több mint egynegyed súlyú járműgyártás kivitele pedig 10,6%-kal nőtt.

13.2.1

Járműipari vállalatok munkamegosztása

Az interjúkon elhangzottak alapján világosan kirajzolódott, hogy a K+F tevékenység elemzésekor figyelembe kell venni az ágazati sajátosságokat, ez ugyanis jelentősen hat a kutatási tevékenység jellegére. Az Egyetemen ennek súlypontjai az alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések; emellett tevékenysége kiterjed az ipari szolgáltatásokra is. A járműgyártást a termelőerők magas koncentrációja és a kevés számú, ugyanakkor nagy termelési értéket létrehozó, zömében közepes- és nagyméretű vállalkozások hálózata jellemzi. Kiemelendő a beszállítókkal kialakított hosszú távú kapcsolatrendszer, amely a szoros együttműködéssel elérhető előnyök kölcsönösen elfogadható megosztásán alapul. Azaz már nem elszigetelt vállalatok, hanem az összeszerelők és a beszállítók hálózatai a piaci szereplők. Egyegy ilyen hálózat szervezeti felépítését a legjobban egy piramissal lehet szemléltetni. A közvetlen – vagy ún. T1 („Tier one”, első szintű, elsőkörös) beszállítók feladata egy-egy alkatrész fejlesztése is, vagy teljesen önállóan, vagy az autógyárral közösen. A közvetlen beszállítók is kiépítik az alvállalkozói hálózatukat; egy-egy cég általában 20-60 vállalattól (T2 beszállítótól) rendel alkatrészeket, részegységeket. A beszállítói piramis harmadik rétegéhez azok kisvállalkozások (T3 beszállítók) tartoznak, akik a nagy- és a kisvállalatok közötti jelentős bérkülönbséget kihasználva elsősorban egyszerű, munkaigényes darabokat gyártanak. Az ágazati érdekképviselet tagvállalatainak gyakorlata alapján (főként KKV méretű T2 és T3 beszállítok) vizsgáltuk a leírt együttműködési formák hazai megvalósulását és innovációs munkamegosztását. Látni kell, hogy a megtelepedett fő autógyárak is inkább a gyártási folyamathoz kapcsolódó K+F tevékenységet végeznek, mintsem az új termékek és termelési eljárások bevezetéséhez szükséges kutatást és a T1 beszállítók közül is csak néhány végez jelentősebb K+F tevékenységet. Az innovációs folyamat legfontosabb résztvevői a külföldi tulajdonosok más országokban működő fejlesztő központjai, mivel az új termékek fejlesztésével,

304 Havas Attila - A járműipar kutatás-fejlesztési, innovációs és tudásmenedzsment modelljei és stratégiái, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1. 8.1., 2010. január 305

Már a hazai GDP egytizedét adja a járműipar, Világgazdaság Online 2012. 7. 23. 05:00, MAGOSZ adat

306

Ipar, 2012. október - Gyorstájékoztató, KSH, 2012. december 14.

307


korábban még nem alkalmazott gyártási eljárások kifejlesztésével általában a legnagyobb vállalkozások foglalkoznak, azaz a tudományos tevékenység koncentráltan jelentkezik. Ezért marad el a magyar járműipar K+F intenzitása nemcsak a fejlett EU tagországok, hanem több közép-európai mögött is.307 Az innovatív vállalkozások arányát tekintve a feldolgozóipari nemzetgazdasági ágon belül - a Közösségi Innovációs Felmérés308 alapján - harmadik helyen szerepel 51,6%-os aránnyal a közúti jármű gyártása ágazat.

13.2.2

K+F a járműiparban

A megkérdezett vállalati szereplők hangsúlyozták, hogy a járműgyártók erős versennyel és stagnáló kereslettel kell szembe nézzenek már hosszú ideje. A verseny miatt a fogyasztók megnyerése az innováció legfontosabb hajtóereje. Ennek érdekében születnek a biztonsági, környezetvédelmi, üzem-anyagfogyasztási zajvédelmi szabványok is, amelyek teljesítéséhez szintén innovációk szükségesek. Ezáltal is felerősödött a járműipar globalizációja és a K+F tevékenység továbbra is kiemelt jelentőségű az ágazatban. A járműipari vállalatok K+F ráfordítása a legmagasabbak között van az EU-ban. A T1 beszállítók egy része az autógyárakkal azonos műszaki színvonalon dolgozik, és meghatározó szerepet játszik a járművek legfontosabb alkotóelemeinek fejlesztésében. A saját működésük hatékonyabbá tétele érdekében eljárás- és szervezeti innovációkat is folyamatosan vezetnek be. A T2 beszállítók is végeznek termékfejlesztést, de főleg részfeladatokat kapnak a T1 beszállítóktól. A T3 beszállítók jellemzően nem vesznek részt K+F feladatok megoldásában. A legfontosabb innovációs tevékenységük a gyártási folyamatok megtervezése (önállóan, vagy a vevőik, azaz a T1 és T2 beszállítók segítségével), valamint a járműiparban megkövetelt szervezeti és vezetési módszerek átvétele, adaptálása (just-in-time, minőségbiztosítás), a leggyakrabban a T1 és T2 beszállítók által kínált oktatásra, tanácsadásra támaszkodva. A magyar vállalatvezetők és mérnökök a leggyakrabban a gyártási eljárások megtervezésében, fejlesztésében vesznek részt. A szervezeti és vezetési innovációk is az anyavállalatok, illetve a külföldi közvetítésével érkeznek, és gyakran segítséget is nyújtnak a bevezetéshez, nemcsak megkövetelik azt. A vállalkozásokon kívül természetesen néhány nagyobb egyetem is részt vesz a járműipari K+F+I folyamatokban, elsősorban a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Széchenyi István Egyetem, valamint egyre erőteljesebben a Kecskeméti Főiskola. A járműipar tehát meghatározó tényező a magyar gazdaság teljesítményében és a versenyképesség alakulásában is, és nemzetgazdasági szempontból jelentős K+F ráfordítással rendelkező szektorokként ezért került kiválasztásra az egyik K+F esettanulmány fókuszaként.

307

Havas A. (2010), 11. táblázat

A legalább 10 főt foglalkoztató innovatív vállalkozások aránya a különböző nemzetgazdasági ágakban, illetve a feldolgozóipari ágazatokban, 2008-2010 között; Communitiy Innovation Survey (CIS 2010) KSH, megjelent NIH: Hol vannak az innovatív vállalatok?, 2012 308

308


A járműipar kitüntetett hazai szerepét jelzi az esettanulmány összeállítása idején született nemzetgazdasági miniszteri döntés309, miszerint a járműipari képzéssel és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztost nevezett ki. Feladatköre kiterjed a felsőoktatást érintő kormányzati kezdeményezésű projektekben való részvételre a járműipar, mint kiemelt iparág érdekeinek megjelenítése érdekében; a járműipari K+F programok előkészítésének koordinációjára, a hazai forrásból, valamint az EU-s közös finanszírozású pályázati stratégiában a járműipar specifikus érdekeinek megjelenítésére; valamint a beszállítóipar erősítésére.

13.2.3

Járműipar jelentősége a Széchenyi Egyetem térségében

A Nyugat-Dunántúlon310 vezető nemzetközi autóipari vállalatok hozták létre üzemegységeiket, így a meglévő termelési profil kiegészült a személyautók összeszerelésével és a fődarabok (motor, váltó, tengelykapcsoló stb.) előállításával. A beruházók révén csúcstechnológia és modern vállalatirányítási, üzemszervezési módszerek érkeztek a régióba. A térségben jelenleg is két zöldmezős beruházás valósul meg: az AUDI Győrben 900 millió euró értékben teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyárat épít, a General Motors német leányvállalata, az Opel Szentgotthárdon 500 millió eurós beruházás311 keretében bővítette üzemét. Az elmúlt évtizedben több kormányzati kezdeményezés is célozta a járműiparban tevékenykedő és velük kapcsolatban álló gazdasági szervezetek támogatását, bevonását. Többek között ennek egyik eredménye a Pannon Autóipari Klaszter megalakulása. A járműipari K+F a Széchenyi István Egyetem tudásbázisára alapozva kiemelt szerephez jutott a győri központú nyugatmagyarországi pólusprogramban is. Országos kitekintésben a nyugat-dunántúli járműipari vállalkozások jelentős összeget fordítottak a kutatási-fejlesztési jellegű projektek végrehajtására. Ezt példázza, hogy az ágazatba tartozó cégek 2005 és 2009 között folyó áron összesen 19 milliárd forintot költöttek a K+F tevékenységhez kapcsolódó beruházásokra és folyó kiadásokra együttesen, ami az országos háromtizedét tette ki. A kutatási témákra, fejlesztési feladatokra szánt kiadások volumene országos viszonylatban is jelentősnek mondható. A magyarországi járműipari vállalkozások 2005 és 2009 közötti összes témaköltségeinek egyharmada a Nyugat-Dunántúlon jelentkezett, de a kísérleti fejlesztések esetében ez az arány elérte a 42%-ot.

309

A nemzetgazdasági miniszter 43/2012. (XII. 7.) NGM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

310

A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunántúlon, KSH, 2011. május

311

Indul az új Opel-üzem Szentgotthárdon, Világgazdaság Online, 2013. 1. 15. 05:00

309


Nyugat-Dunántúlon K+F ráfordítások nagysága a járműiparban

Forrás: KSH

A K+F-en túlmenően a járműiparban rendkívül gyakori a célirányos, szakszerű, tudatos, intenzív fejlesztő tevékenység ezért indokolt, hogy a K+F+I tevékenységből az innovációt is vizsgáljuk. Az innováció mérése szempontjából az egyik legfontosabb jelzőszám az innovatív vállalkozások aránya. A Nyugat- Dunántúlon a járműipari vállalkozások közül átlagosan minden második vezet be új terméket, új eljárást, illetőleg indít ilyen jellegű tevékenységet. A régióban letelepedett járműipari vállalkozások között az országoshoz képest is jóval gyakrabban fordultak elő innovatív magatartást folytató cégek. Az itteni járműipari cégek között jóval gyakrabban fordultak elő csak eljárást vagy az eljárással egyidejűleg árut és szolgáltatást is fejlesztők, mint a kizárólag termék innovációjával foglalkozók. A potenciális FOI együttműködések szempontjából lényeges, hogy a régióban működő innovatív járműipari vállalkozások esetében a fejlesztő szervezet hovatartozása szerinti összetétel jelentős különbséget mutatott a kétféle innovációs tevékenység (új termék, szolgáltatás, illetőleg új eljárás) között. Fejlesztő szervezet szerint az innovatív vállalkozások megoszlása, 2006-08

Forrás: KSH

310


Az új vagy jelentősen továbbfejlesztett árut, szolgáltatást a járműipari vállalkozások 73%-a saját maga állította elő, sőt az új eljárást bevezetők esetében is az önálló fejlesztés dominált. A partnerségi kapcsolatok relatív alacsony szintje és mérsékelt előfordulása összefügg azzal, hogy a járműipari vállalatok kiemelt figyelmet fordítanak kimunkált gyártási eljárásaik, műszaki megoldásaik védelmére, a késztermékek piacán tapasztalható rendkívül kiélezett verseny miatt. A kormány szektorra vonatkozó aktív politikájának eleme, hogy - a Kecskemét és térsége kiemelt járműipari központtá nyilvánításáról szóló, 2012 augusztusában elfogadott határozatot követően - a stabil járműipari beruházási környezet kialakításának következő lépéseként a Zalaegerszeg- Szombathely- Szentgotthárd térségében a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ kiemeltté nyilvánítását (a terepmunka időszakát követően) a Kormány december 19-i ülésén a Nemzetgazdasági Miniszter kezdeményezésére elfogadta312. A kormány határozata alapján a feladatkörükben érintett miniszterek szakpolitikai feladataik hatáskörében a térség fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéseket prioritásként kezelve látják el.

13.3 Széchenyi István Egyetem járműipari K+F tevékenysége A győri Széchenyi István Egyetemen (SZE) tradicionálisan széles körű járműipari képzés folyik. Az intézmény szoros és aktív együttműködést alakított ki az autóiparban tevékenykedő vállalkozásokkal. Tekintettel a 2.3. alfejezetben bemutatott szoros térségi gazdasági kapcsolatokra, a járműipari K+F-vel foglalkozó FOI-k közül az SZE esetében figyelhető meg legjobban, hogy miként alakult a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködése és milyen hatásai vannak a megvalósított közös K+F+I projekteknek. Az Egyetem aktív kezdeményezője volt a járműipari felsőoktatási és kutatási együttműködés313 létrehozásának, ami az ágazatban érintett hét FOI, illetve az MTA SZTAKI között jött létre. Az együttműködés célja, hogy kooperáció és munkamegosztás révén összehangolják tevékenységüket a járműipar számára fontos mérnökképzésben, oktatás fejlesztésében és a járműipari kutatás terén. A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy meghatározzák a járműipar számára fontos oktatási és a kutatási infrastruktúra koordinált fejlesztésének és igénybevételének feltételeit, az adott intézmény valamint a régióban működő autóipari vállalatok igényeinek megfelelően; és a hazai járműipar beszállítói hátterét képező, tipikusan magyar tulajdonú KKV-k K+F+I tevékenységének összehangolt támogatására kompetencia alapú hálózati struktúrát alakítanak ki.

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/zalaegerszeg-szombathely-szentgotthardtersege-is-jarmuipari-kozpont-lett, 2013. január 3. 18:15 312

313

Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodás , Pannonhalma, 2012. július 13.

311


13.3.1

SZE középtávú K+F+I stratégiája és megvalósításának szereplői

A Járműipari Regionális Tudásközpont (JRET), valamint a Járműipari, Logisztikai Kooperációs Kutató Központ (JEL-KKK) projektjei révén az Egyetem fő kutatási profilja314 a szélesebb értelemben vett járműipari és közlekedési rendszerekhez kapcsolódó műszaki, technológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggések vizsgálatát, a tudományos eredmények közzétételét és azok hasznosítását foglalja magában. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fejlesztéséhez kapcsolódóan az alábbi indikátorokat határozták meg: •

K+F+I bevételek aránya az egyetem költségvetésében (min. 5%)

•

egy professzorra jutó kutatási bevétel

•

benyújtott / nyertes K+F pályázatok száma (elnyert összeg)

•

szabadalmi bejelentések száma: értékesített szabadalmak száma / összes bejelentés

A tudományos eredmények hasznosítása, jelentős mértékű technológiai transzfer és tudáshasznosítási tevékenység vonatkozásában a következőek az indikátorok: •

megvalósított technológia transzferek száma / kutatási projektek száma

•

induló technológiai vállalkozások, spin-off és start-up cégek alapítását megelőző tanácsadások száma

•

szabadalmi bejelentések száma

•

létrejött spin-off és start up cégek száma

A stratégia megvalósítását, az általános- és tudományos rektorhelyettes szakmai felügyelete alatt álló Tudásmenedzsment Központ (TMK) támogatja. A 2009. július 1-jén megalakult Tudásmenedzsment Központ315 az egyetem horizontális szolgáltató egysége. Cél a kutatási kompetenciák rendszerezése, üzleti hasznosíthatóságának vizsgálata, az új technológiai ismeretek és tudás szabadalmak, egyéb szellemi tulajdonjogok formájában történő védelme, illetve annak hasznosítása egyetemi munkatársak, hallgatók által alapított induló technológiai vállalkozások (start-up) és spin-off cégek formájában. Szintén a megvalósításban működik közre az Universitas-Győr Nonprofit Kft., amelyben a Széchenyi István Egyetem 20%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, a társaság másik tulajdonosa 80%-ban az Universitas-Győr Alapítvány. Megemlítendő, hogy a Kft jelenleg az egyetlen olyan gazdasági társaság, amelyben az egyetem tulajdonosként jelen van. A társaság fő tevékenysége a „Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés”, további közhasznú tevékenységei közül kiemelkedik a „Tudományos tevékenység, kutatás” és a „Kulturális tevékenység”. Az Universitas-Győr Nonprofi t Kft három üzletága egymással szorosan

314

A Széchenyi István Egyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2015-ig, Győr, 2010. november

315

A TMK a TÁMOP 4.2.1.-08/1-2008-0005 számú projekt révén alakítja ki és fejleszti tovább szolgáltatásait.

312


együttműködve a közhasznú tevékenység mellett vállalkozási tevékenységet is folytat. Legjelentősebb a szellemi szolgáltató üzletág, amely kiemelten (főként alkalmazott) kutatási projektek megvalósítását végzi. Az üzletág fontos szerepet tölt be az egyetem és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolat megteremtésében, erősítésében. Szerepét az elmúlt időszakban az innovációs járulékból finanszírozott megbízások határozták meg. Ezen túl a társaság mérnöki tervezési illetve tanácsadási feladatokat is vállal, valamint informatikai, rendszerfejlesztési és más mérnöki ismeretet igénylő megkereséseknek is eleget tesz. A társaság tagja316 az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének, a Nyugat-dunántúli Felnőttképzési Klaszternek és tulajdonosként van jelen a Pannon-Novum Nonprofi t Kft .-ben is, melynek keretein belül működik a Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség. Az Egyetem infrastrukturális fejlesztései mellett tehát a szellemi és tudományos megújulás is kiemelt szerepet kap, a 2015-re kitűzött cél, a kritikus mértékű kapacitások kialakítása a járműipari és a közlekedési rendszereket érintő, illetve az azokhoz kapcsolódó gazdasági, társadalmi kutatások területén további jelentős erőforrásokat és erőfeszítéseket igényel.

13.3.2

SZE meghatározó támogatott járműipari K+F projektjei

A Járműipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ (JEL-KKK) 2008. június 1én kezdte meg a működését. A 2011-ig tartó 2. fordulós KKK kutatás317 a korábbi kooperációs kutatás folytatásának tekinthető, mivel a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a Pázmány Péter Program 2005-ös kiírása keretében működött a 2006– 2008 közötti időszakban, a járműipari gyártástechnológia kutatására fókuszálva. A kutatási tevékenység négy főirány köré szerveződik, mindegyik főirány több alprojektre oszlik. A vállalati projektek a kutatási főirányokhoz kapcsolódva olyan speciális feladatok megoldására irányulnak, melynek eredményei ott hasznosulnak. Az egyes kutatási főirányok a következők: •

Járműipari kutatások

•

Elektronikai és informatikai kutatások

•

Logisztikai folyamatok és csomagolások kutatása

•

Közlekedési infrastruktúra kutatások

A közelmúltban lezárult járműipari hálózat kutatás318 egyetemi kooperációban valósult meg. A „Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és NyugatDunántúli Régióban” című alapkutatási projekt a veszprémi székhelyű Pannon Egyetemmel,

Éves jelentés 2010 - Kutatás-fejlesztés a Széchenyi István Egyetemen, TÁMOP-4.2.3-08/1-2008-0011 azonosítójú SZiENCE4YOU - Tudás- és tudomány disszemináció a Széchenyi István Egyetemen pályázati támogatásból valósult meg. Ezt követően nem készültek K+F jelentések.

316

GOP-1.1.2-07/1-2008-0003 számú projektet az Egyetem résztulajdonában lévő Universitas-Győr Nonprofit Kft által irányított konzorcium valósította meg. 317

318

TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 számú projektben konzorciumvezetőként vett részt az Egyetem

313


mint konzorciumi partnerrel valósult meg. A projekt eredményeként jött létre a 3. fejezet bevezetésében kiemelt országos járműipari együttműködési hálózat. A kutatások középpontjában olyan komplex szemléletű, multidiszciplináris járműtechnikai és üzemanyag-fejlesztés áll, amely a probléma összes vonatkozását egységesen kezeli. A járműtechnikai fejlesztések eredményeként alkalmazható új anyagok, technológiák és szerkezeti megoldások csökkentik a fogyasztást, a káros anyagok kibocsátását, továbbá növelik a közlekedés biztonságát. Az üzemanyag problémakör kutatása kiterjed az általános energiagazdálkodási és környezetvédelmi kérdések elemzésére, figyelembe véve a hagyományos és alternatív hajtó- és kenőanyagok előállításának és felhasználásának a bioszférára és az emberek életminőségére gyakorolt hatását. Hangsúlyt kap az elektromos meghajtású autókhoz szükséges energia előállítása megújuló energiaforrások alkalmazásával. Bár a vizsgálat tárgyát nem képezi, célszerű megemlíteni az Integrált járműipari termék és technológia fejlesztő rendszer kutatása319 elnevezésű, a Nemzeti Technológia Program (NTP) keretében támogatott 3,5 éves projektet, melynek konzorcium vezetője a Rába Futómű Gyártó Kft. volt és az Egyetem konzorciumi tagként vett benne részt. A projekt során elért eredmények és a Széchenyi István Egyetem által végzett kutatások során szerzett tapasztalatok oktatásba történő integrálása, ezáltal a tudás transzfer folyamata megvalósult A multiplikatív hatás legfőbb biznyítékaként320 az NTP és a korábbi JRET aktivitás olyan a futómű- és futómű alkatrészgyártás sajátos jellegéhez kapcsolódó kutatási igényt generált a vállalaton belül, amely az addigi keretekben már nem volt sikeresen művelhető. Kiemelendő, hogy ezért a vállalat saját kutatóintézet létrehozását határozta el és a Rába Fejlesztési Intézet321 2010-ben kezdte meg a működését. Azt vizsgálva, hogy milyen típusú K+F tevékenységeket érdemes bevinni az egyetemre, és miket nem, továbbá hogy ezt ilyen szerződéses és szervezeti keretek között érdemes megvalósítani két fő tényező azonosítható. A lehatárolás során egyrészt üzleti megfontolások, másrészt kapacitás és hatékonysági szempontok játszanak szerepet. Az eseti, nagyobb kutatási igényű, modellezési, szimulációs szükségletű fejlesztések célszerűen az egyetemi keretek között folytathatóak. Tudás transzfer vagy kutatói kapacitás igény esetén is érdemes projekt alapon az egyetemi K+F potenciált kihasználni, hiszen sok esetben jelentős lenne a vállalati oldalon jelentkező beruházási igény a K+F feladat megvalósításához, ugyanakkor csak nagyon alacsony kihasználtsági szint jelentkezne. Viszont az aránylag rövid átfutású, vagy termékfejlesztéshez szorosan kapcsolódó technológiafejlesztés során pedig a vállalati K+F játszik domináns szerepet, különös tekintettel a közvetlen haszon elérésnek lehetőségére. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpontja ezzel a projekttel lehetőséget nyert arra, hogy folytassa a korábbi, 2008-ban lezárt JRET kutatásait. További hozadéka a projektnek, hogy a JRET a TÁMOP 4.2.1.B konstrukció keretében újabb járműipari fejlesztési projektet generált a 2010-2012 évekre, lásd pl.: a Mobilitás és környezet projektet.

319

Pályázati azonosító: IJTTR_08

Projekt zárójelentés 2008. október 1. – 2012. március 31., Integrált járműipari termék és technológia fejlesztő rendszer kutatása 320

321

GOP 1.3.2-09 Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése konstrukció keretében támogatott projekt

314


A releváns projektek sorában megemlíthető a Szimbiózisban a régiónkkal - Piacközeli kutatási és oktatási kapacitások kiegészítő fejlesztése sikeres multidiszciplináris műszaki és természettudományi kutatásokhoz kapcsolódóan a Széchenyi István Egyetemen322 elnevezésű program. Ennek keretében a hallgatók piacra lépését támogatva kialakítottak egy egyetemi inkubátorközpontot is. A fejlesztés részeként az Audi Hungaria Belső Égésű Motorok Tanszék kutató-oktató laborhátterének eszközfejlesztése is megvalósult. A projekt utolsó szakaszában olyan korszerű eszközöket szereztek be, melyek a járműipari és egyéb mechatronikai részegységek üzem közbeni viselkedésének tanulmányozására alkalmasak. Az esettanulmány készítésének ideje alatt indult el az újabb nagy léptékű egyetemi K+F projekt323, „Smarter Transport” - Kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs támogatása címmel. A projekt (általános) célja a közlekedési rendszerekkel szemben támasztott alapvető személy- és áruszállítási igények hatékonyabb, biztonságosabb, és környezetbarát megoldásokat alkalmazó kielégítése, alapvetően fejlett info-kommunikációs technológiák kutatásával és alkalmazásával. A kutatási tevékenységet előkészítik, támogatják, és kiegészítik a menedzsment, képzési, tehetséggondozási, és hálózatépítési tevékenységek. A projekt megvalósítás tervezett befejezése 2014. október vége.

13.4 K+F+I együttműködések és partnerségek A szervezetek közti kapcsolatok egyik fontos tulajdonsága formalizáltságuk mértéke. Minőségi különbséget jelent, hogy szóbeli megállapodásra, informális ismeretségekre és interperszonális bizalomra, kapcsolati tőkére épül az együttműködés, vagy szerződésben lefektetett megállapodások kötik egymáshoz a szereplőket meghatározott időtávra világosan definiált célok, elvárások és kötelezettségek mellett. Napjainkban egyre többet beszélünk hálózati vállalkozásról, hálózati szervezetekről, klaszterekről, konzorciumokról. A hálózati jellegű együttműködések feltétele, hogy egy adott partnerrel ne csak kétoldalú kapcsolat legyen, hanem együtt, közösen legyenek tagjai valamilyen hálózatnak, klaszternek, konzorciumnak vagy együttműködési csoportosulásnak. A hálózati jellegű együttműködési megoldásoknak négy fő típusa különböztethető meg: klaszter, stratégiai szövetség, konzorcium, szakmai szövetség. A legnagyobb valószínűséggel helyben alakítanak ki a cégek valamilyen kapcsolatot, együttműködést. Szintén minden irány esetében a lokális elhelyezkedésű partnerek előfordulási rátája a legmagasabb, és a térbeli távolság növekedésével arányosan csökkennek az előfordulási valószínűségek324. A helyi és a régión belüli együttműködések előfordulása közelebb áll egymáshoz, az első nagyobb szakadék az országos (tehát a saját régión túli) léptéknél, míg a második, sokkal radikálisabb zuhanás a nemzetközi szinten jelenik meg. A területi közelségnek tehát lehet szerepe abban, hogy milyen partnert választanak a cégek akkor, amikor bizonyos célok eléréséhez külső szervezeti erőforrások bevonását tervezik kooperáción vagy szolgáltatás megvásárlásán keresztül.

322

TIOP-1.3.1-10/1-2010-0002 azonosító számú projekt

323

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV konstrukció keretében támogatott projekt

Csizmadia Zoltán–Grosz András: Innováció és együttműködés - A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása, MTA RKK, Pécs–Győr, 2011

324

315


Partnertípusok területi elhelyezkedése (előfordulási ráta alapján az előfordulási valószínűségek)

Forrás: NETINNOV kérdőíves felmérés 2010, N=1835 vállalkozás (reprezentatív mintavétel ágazati, területi, vállalatméreti dimenzió szerint)

A lokális zónában tehát az általános gyakorisági mintázathoz képest az önkormányzatokkal, hatóságokkal való összeköttetések magasabb aránya a feltűnő, míg regionális és országos elhelyezkedés esetében pedig a kutatóintézetek és egyetemek mozdultak el a rangsorban a középső zónába.

13.4.1

A Pólus Program átmeneti szerepe

Az ún. Pólusprogram keretében a fentiekben leírt együttműködési mintázatokat felismerve az innováció területi terjedésének gyorsítását és a régió versenyképességének erősítését kívánták segíteni a régión belüli egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások, kamarák, és az önkormányzatok együttműködésével. Az elképzelések szerint az egyes pólusoknak térségüket dinamizáló, az innovációt, tőkét közvetítő központokká kellett volna válniuk, amelyek valódi tudásközpontként koncentrálnák a K+F-szektor, a felsőoktatási intézmények, valamint a legmagasabb hozzáadott értékű, kvalifikált munkaerőt igénylő ágazatok körét. A fejlesztéspolitikai eszközoldalt tekintve a program keretében egyrészt a korábbiakhoz képest magasabb fejlesztési források kerültek meghirdetésre klaszterek és klasztertag vállalatok számára, jelentős szerepet kapott a klaszterek szelektálását, minősítését célzó akkreditációs rendszer, illetve egy külön, a program végrehajtásával megbízott szervezeti egység (Pólus 316


Programiroda) került felállításra. Mindazonáltal az Új Széchenyi Terv 2010-es megjelenésével bár a klaszterfejlesztési programok folytatódtak – a pólusprogram korábbi formájában nem folytatódott és a Pólus Programiroda szerepét a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. szervezeti keretein belül működő Klaszterfejlesztési Iroda vette át325. A potenciális érintettek egybehangzó véleménye szerint egy ilyen jellegű, hálózatosodást és az együttműködést magasabb szintre emelni szándékozó programnak jóval hosszabb kifutásra van szüksége ahhoz, hogy érdemben működni tudjon. A program átmeneti szerepe abban ragadható meg, hogy a már kialakult kapcsolatok szerepét tudatosította, fejlesztéspolitikai szintről is megerősítve a térségi fejlesztési elképzeléseket.

13.4.2

K+F kapcsolatok kialakítása, visszacsatolások

A már hivatkozott NETINNOV kérdőíves felmérés326 alapján levonható az a tanulság, hogy a hazai vállalkozások innovációs tevékenységét elsősorban a közvetett, az egész nemzetgazdaságra jellemző, alapvetően mindenki által ismert problémák hátráltatják, míg a cégek szűkebb helyi üzleti környezetének fejlettsége, az innovációhoz sokkal szorosabban kapcsolódó konkrét háttérfeltételek csak a vállalkozások egy szűkebb csoportjánál jelennek meg mint akadályozó tényezők. Az összesen 12 tényező közül csak néhány esetében volt megfigyelhető szignifikáns különbség a méret szempontjából. Azaz alapvetően a korlátozó, akadályozó tényezők többségét vállalatmérettől függetlenül hasonlóan ítélték meg a megkérdezett cégek. Akadályozó tényezők az innovációs tevékenységben

Forrás: NETINNOV kérdőíves felmérés

A magyar klaszteresedés elmúlt 3 éve az akkreditált innovációs klaszterek példáján keresztül, MAG – Klaszterfejlesztési Iroda, 2012. március 31.

325

326

Csizmadia Z.–Grosz A., 2011

317


A FOI-val való együttműködés szempontjából releváns tényezőket (technológia elérése, partnerek megtalálása, helyi tudás és technológiai infrastruktúra) nézve relatív kedvezőnek mondható a helyzet. Nemzetközi felmérések is rávilágítanak arra, hogy a sikeres vállalkozások innovációs tevékenysége egy olyan „ökoszisztémában” zajlik, melynek szereplői bizalomra épülő intenzív kapcsolatokat ápolnak egymással. Az „innovációs ökoszisztéma” központi magját a vállalkozások és beszállítói hálózataik alkotják. Mellettük számos tudásszervezet, egyetem, kutatóintézet, valamint közöttük közvetítő szervezet, például kamarák, szakmai szövetségek, innovációs ügynökségek és tanácsadó cégek működnek. Az interjúk tapasztalatai is megerősítették azt a tényt, hogy az egyre gyorsuló termelés és a rendkívül gyorsan változó fogyasztói igények korában nagyon magasak az elvárások a potenciális együttműködő partnerek iránt. Egyrészt könnyen fellelhetőnek és elérhetőnek kell lenni, másrészt alapvető, hogy gyorsan reagáljanak és szállítsanak a lehető legjobb minőségben. Ez nemcsak a gazdálkodó szervezeteknek jelent nagy kihívást, hanem az egyetemeknek is, amelyek nem feltétlenül követik az üzleti élet logikáját és szabályait. Lényeges kérdés tehát, hogy az egyetemek képesek-e együttműködő partnereik számára biztosítani a szükséges tudást a kívánt formában és időben, elfogadható áron? Akkor tudnak ugyanis a nyílt innováció világában hatékony együttműködő partnerré válni, ha korábbi gyakorlatukat és sokszor idejétmúlt működési modelljüket feladják, és részesévé válnak a tudás nyílt áramlásának327. Természetesen ez nagyon komoly kihívás, ami az egyetemek hagyományos kutatás-fejlesztési, tanácsadási, technológiatranszfer tevékenységének és a szellemi tulajdonjogok menedzselésének megújítását és radikális megváltoztatását igényli. Az egyetemek és a gazdasági szféra közötti tudástranszfer folyamatok összetettségét, az egyetemi és a vállalati tudáselemeket egy-egy háromszöggel lehet reprezentálni328. A háromszögek alsó részén a hallgatólagos tudáselemek helyezkednek el, melyek lényegesen több helyet foglalnak el, mint a háromszögek felső szegmensét képző explicit tudáselemek, jelképezve ezzel a rejtett tudáselemek meghatározó jellegét.

Dr. Dőry Tibor - dr. Tilinger Attila - Elmélet vagy gyakorlat a nyílt innováció az egyetemeken?, Innotéka Kiadó, 2012 327

Lengyel Balázs - Tudásteremtés és ko-evolúció: az egyetem–gazdaság– kormányzat kapcsolatok globális és lokális vetületei, JATEPress, Szeged, 2008 328

318


Gazdasági szféra és FOI-k közötti tudástranszfer

Forrás: Lengyel B. (2008)

A 3.1 alfejezetben bemutatott Tudásmenedzsment Központ (TMK) a fentiekben leírt folyamatokat kívánja elősegíteni. A Központ sokrétű szolgáltatásokat igyekszik nyújtani, lehetőség szerint lefedve az igények és az innovációs lánc közel teljes spektrumát. Természetesen ezt az Egyetem fejlesztési stratégiájával összhangban teszi egy olyan koncepcionális megközelítés mentén, ami magát a tudást állítja a középpontba: Egyetem fejlesztési stratégia céltérképe

Forrás: SZE Tudásmenedzsment Központ (2012)

Ezekből az elemekből egyre nagyobb hangsúlyt kap a disszemináció, aminek jelentős eleme az egyetem tudományos tevékenységét bemutató kiadványok. Tervek szintjén pedig már egy kifejezett ügyfélkapcsolati (CRM) rendszer kifejlesztése is felmerült és az egyetem-vállalat kooperációs formákat illetően is világos jövőképpel rendelkeznek.

319


13.4.3

Vállalati kapcsolatok típusai az SZE-n

A szolgáltatás és a kutatás-fejlesztés jellegű kapcsolatok túlnyomó többsége a Műszaki Tudományi Karon realizálódik. A következő táblázatban látható adatok alapján az látszik, hogy az egyetem összköltségvetéséhez képest alacsony összegekről van szó, az intézmény felismerte, hogy a működésének stabil, hosszú távú biztosítása érdekében anyagi értelemben is alapvető fontosságú a vállalati kapcsolatok fenntartása és bővítése. (A táblázat nem tartalmazza az Universitas Kft K+F+I bevételeit, erről részletesebb információ 3.1. alfejezetben a 10. oldalon található) SZE vállalati kapcsolat típusok áttekintése

Forrás: SZE Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (2009)

A szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés területén végzett vállalkozási tevékenység esetén az egyetem összesen 198 vállalattal áll kapcsolatban. Az Egyetem vállalati kapcsolatainak vizsgálatához további forrást jelent a Tudásmenedzsment Központ által rendszeresen összeállított és publikált ún. Kutatási Katalógus329. A marketing jellegű kiadvány bemutatja az egyes tanszékek kutatási aktivitását, és többek között a tanszékeken futó kutatási projekteket is tartalmazza. Ennél fogva a katalógusból leolvasható a vállalati partnerek listája. A Széchenyi István Egyetem K+F profilja és tevékenységének mérte, jellege oktatóinak, kutatóinak létszámából és összetételéből következően tükrözi, hogy egyetemként csupán egy évtizede működik az intézmény (2002. január 1-jén kapta meg az egyetemi rangot) és más FOIkhoz viszonyítva kisebb az alulról jövő kezdeményezések aránya és jelentősége. Az Egyetem felismerte, hogy a jövőbeli együttműködéseknek új termékekre és kapcsolatépítésre kell fókuszálni, hiszen a programban részt vevő vállalatok oldaláról az új termékekből származik ugyanis a legtöbb haszon, elsősorban ebben érdekelt a privát szféra.

Dr. Dőry Tibor – Tilinger Attila - A Széchenyi István Egyetem vállalati kapcsolatrendszere és a JRET együttműködések tapasztalatai, TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0005 számú projekt keretében készült, 2010

329

320


13.4.4

K+F kapcsolatok kialakítása és a motivációs rendszerek

A JRET program (lásd 3.2. alfejezet) tanulságainak összegzése keretében empirikus kutatás készült330, ami főként a részt vett egyetemi és vállalati szakemberekkel folytatott interjúk, illetve kérdőíves megkérdezés eredményeire épül. A kiértékelés jó támpontot ad a K+F együttműködések előtti kapcsolatok feltárásához és a motivációs rendszerek megértéséhez. A következő összegző ábrából látszik, hogy jellemzően csak ad-hoc vagy szakmai megbeszélések, illetve közös fejlesztési részvétel formájában volt kapcsolat a résztvevők között; közös publikációk, előadások tartása nem szerepelt hangsúlyos válaszként. JRET-ben résztvevő személyekkel vagy intézményekkel való kapcsolatok a program előtt

Forrás: Dőry T.– Tilinger A. (2010)

Megjegyzendő, hogy korábbi empirikus vizsgálatok331, valamint a személyes interjú tapasztalatok is visszaigazolták, hogy a válaszadók jellemzően csak 1-2 kötéstípust jelöltek meg. A részvételi hajlandóság indokainak megnevezése (5 lehetséges motivációs elem) és fontosságuk megadása segít a programban résztvevők motivációs rendszerének megismerésében.

Dr. Barta Györgyi (témavezető) A külföldi vállalatok K+F tevékenysége Magyarországon, 68745. azonosító számú OTKA kutatás 330

Györgyi BARTA – Zoltán CSIZMADIA – Csaba DEÁK – Tibor DŐRY– Anett KISS – Balázs LENGYEL: R&D Cooperation between Universities and Enterprises, MTA RKK, Discussion Papers No. 84, Pécs, 2011

331

321


JRET-ben való részvétel motivációja és jelentősége

Forrás: Dőry T.– Tilinger A. (2010)

Az indokok fontossági sorrendje alapján a leglényegesebb motiváló elem a munkahelyi kötelezettség, illetve érdeklődési terület voltak. Lengyel Balázs tanulmánya332 alátámasztja azt a megfigyelést, hogy a Széchenyi Egyetemen az oktatási kapcsolatok megelőzték a kutatási jellegű együttműködéseket. A relatíve olcsó munkaerőt igénylő külföldi tulajdonban lévő vállalatok és az Egyetem számára a betelepülés után a jó személyes kapcsolatok kialakulására kellő idő állt rendelkezésre, és ennek is köszönhetően az intézményes kutatási kapcsolatok az ezredforduló után mélyültek el.333 Általános megállapításként megjegyezendő, hogy a kereslet oldali hatások közül a humán tőke hat jobban a vállalkozások vonzására. Az egyetemi (FOI) tudásteremtés hatása a vizsgált periódusban még gyengébbnek tekinthető, jórészt a kormányzati ösztönzésnek köszönhető, hogy mégis erősödik az egyetemek K+F-vonzereje.

Lengyel Balázs - Lukács Eszter - Solymári Gábor : A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden. Tér és Társadalom 20. évf. 2006/4. 127-144. p

332

Lengyel Balázs: A tudás-alapú gazdaság területi vizsgálatai Magyarországon - regionális innovációs rendszerek és tudásbázis, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2010 333

322

A felsőoktatást célzó programok értékelése

Recommend Documents