A felnőttképzés legfontosabb mutatói Hajdú-Bihar megyében
Bevezetés – a kutatási probléma A szakképzés fejlesztésének egyik fontos ágense a felnőttképzés. Sőt, amennyiben az iskolarendszerű szakképzésben és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben végzettek számát összevetjük, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi években a szakmát felnőttkorban (is) szerzettek száma dinamikusan emelkedik, ami nem mondható el az iskolarendszerű szakképzésről. A felnőttképzés több szempontból is megfelelő megoldást nyújthat a szakképzést érintő kihívásokra, így ennek gazdasági, valamint társadalmi aspektusa sem hanyagolható el. Elemzésünk megkezdése előtt szeretnénk felhívni a figyelmet néhány olyan szempontra, amelyek
a
vizsgált
időszakunk
statisztikáit
alapvetően
befolyásolhatták,
illetve
meghatározzák. Mind a szakképzés, mind a felnőttképzés területén mélyreható, strukturális változások valósultak meg 2010-től kezdődően. S bár a legfontosabb változásokat az új szakképzési és új felnőttképzési törvények hozták, azonban az ezen törvényeket megelőző, valamint követő egyéb rendeletek súlya sem hagyható figyelmen kívül. A kormány szakpolitikája és a törvényalkotó célja bizonyos területeken határozottan kirajzolódik, más esetekben kevésbé. Azonban az mindenképpen elmondható, hogy egyrészt az állami fenntartású intézményi szférát erősíti, másrészt a piaci szektorban is erős szabályozottságot képvisel. Tekintettel arra, hogy a felnőttképzés legnagyobb részét a szakképzés, vagy tágabb értelmezésben a munka világára irányuló képzések teszik ki, így értelemszerűen a szakképzés változásai direkt és indirekt formában is érintik a felnőttképzési ágazatot. Másrészt a szakképzési centrumokban a 2015-ös tanévtől elindított ingyenes felnőttoktatás (amelyet egy következő, a közeljövőben megvalósítandó kutatásban fogunk vizsgálni) erőteljesen befolyásolják az egész felnőttképzési ágazat jelenlegi, illetve jövőbeli lehetőségeit. Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy a felnőttképzés (és nem a felnőttoktatás) továbbra is a legmegfelelőbb intézményi formája a felnőttek rugalmas, gyors képzésének, amelynek eredményeként a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai végzettségekhez A lehető leggyorsabban juthatnak a felnőttek. A magunk részéről az iskolarendszerű felnőttoktatás megerősítését nagyon hasznosnak véljük, ugyanakkor éppen az iskolai rendszer jellegéből fakadón rugalmatlanabb, mint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, miközben a piaci 1
változások (beruházások sebessége, az ezekhez kapcsolódó szükséges kiképzett munkaerő rendelkezésre állása) a lehető legnagyobb rugalmasságot igényli az oktatás- képzés oldaláról. A következőkben megvizsgálásra kerülő legfontosabb statisztikák megítélésünk szerint elégségesek és megfelelőek ahhoz, hogy bizonyos jelenlegi felnőttképzési jellemzőket és trendeket kimutassunk, azonban az is egyértelmű, hogy a rendszert formáló jogszabályi környezet eddig mutatott és esetlegesen tovább folytatódó dinamikája és erőssége akár további jelentősebb változásokat is okozhat a felnőttképzési ágazatban a közeljövőben. Módszertan Kutatásunk alapját adatbázis elemzése alkotja, amely az OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program) 1665-ös statisztikai adatgyűjtő felületen elérhető bázisából nyertünk. Az adatbázis elemzés során nem célunk az OSAP kereső programja által felajánlott összes lehetőséget megvizsgálni, hiszen ez meghaladná terjedelemi keretünket, azonban az ország és megye legfontosabb felnőttképzési jellemzőit érintjük. Vizsgálatunkat a 2011-2015 évek elemzésével valósítjuk meg. Az öt év adatai idősoros megközelítéssel az elemzés trend jellegét biztosítják, másrészt 2016-os év adatait a csonka év miatt nem vizsgáltuk. A kapott eredményeket igyekszünk összevetni az országos statisztikákkal, illetve tendenciákkal. Azonban a rendelkezésre álló adatbázisok sajnos nem teszik lehetővé a települési szintű elemzéseket, így ezt Hajdú-Bihar megye esetében sem tudjuk megtenni, néhány esetben viszont járási szintű megközelítést alkalmaztunk. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program 1665-ös számozású programja gyűjti a hazai iskolarendszeren kívüli kategóriába tartozó, felnőttképzési jogszabályok által előírt, a felnőttképzők által szolgáltatott adatait. Ennek értelmében mindazon szerveztek, amelyek a 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény hatálya alá esnek, kötelező adatszolgáltatást kell teljesíteniük. A kutatók, fejlesztők, szakpolitikusok s döntéshozók számára ezek rendkívül fontos számadatok. A vizsgált statisztikák használhatóságához és a különböző – többek között összehasonlító – elemzésekhez megvalósításához két megjegyzést kell tennünk (bár ezek jelen kutatásunkat csak minimálisan befolyásolják). Egyrészt az OSAP 1665 statisztikai felületen 1995 óta találunk adatokat. Az adatszolgáltatás milyensége és az adatszolgáltatási fegyelem évről évre javult, köszönhetően részben az elektronikusan megvalósuló adatszolgáltatásnak, másfelől pedig az elmulasztott adatszolgáltatás által kiróható büntetésnek. Célszerű azt is megjegyeznünk, hogy a kötelezően szolgáltatandó adatok, 2
információk köre letisztultabb a szakpolitikát irányítók körében is. Ugyanakkor az idősoros, más esetekben a komparatív vizsgálatok elvégzését nehezíti az, hogy időszakonként kisebb módosulások következnek be az egyes évek statisztikai adatlapjai között. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az adatszolgáltatást biztosító űrlap alapvetően megváltozik, de azt igen, hogy 4-5 évenként egy-egy adatszolgáltatási sorban változás következik be, esetleg új adatszolgáltatási sor jelenik meg. Módszertanilag a másik fontos megjegyzésünk az, hogy a statisztikában tulajdonképpen képzési (tanulási) események jelennek meg nem pedig személy szerinti képzési mozzanatot regisztrál a rendszer. Ez jelentős eltérés bármilyen iskolarendszerű oktatási statisztikától. Ennek értelmében az is elképzelhető, hogy ugyanazon felnőtt személy egy adott évben új szakmát tanul, jogosítványt szerez és még nyelviskolába is jár. Ebben az esetben az illető három statisztikai egységet jelent az OSAP 1665 rendszerében és nem három különböző személy vett a képzési eseményekben részt. Ugyanakkor az a kiindulási alapunk, mely szerint a rendszerben megjelenő statiszták az egyének részvételének számát is kifejezik, annak ellenére, hogy a vázolt eset is elképzelhető. Éppen ezért a trendeket a kapott statisztikák megfelelően jelenítik meg. A fent részletezett kisebb problémák ellenére vizsgált időszakunk statisztikáit tudományos szintű kutatásra megbízhatónak és alkalmasnak tartjuk.
A kutatás előzményei Jelen kutatásunknak több olyan korábbi vizsgálat is előzményének tekinthető, amelyek a felnőttképzési
ágazatot,
annak
különböző
szegmensét
vizsgálták.
Ezek
közül
legrelevánsabban és legközvetlenebbül a 2014 őszén elvégzett, a Hajdú-Bihar megyei felnőttképzési intézményekre irányuló vizsgálatunk kapcsolódik (Felmérés a Hajdú-Bihar megye felnőttképzési szervezetek körében). Azt a vizsgálatot a szakképzési és a felnőttképzési törvények és a két ágazatot érintő számos rendelet meghozatala után végeztük el. Úgy véltük, hogy a két szektort érintő szakpolitikai döntések lezajlottak, így mindképpen érdemes megvizsgálni a felnőttképzési intézmények, szervezetek állapotot, helyzetét és jövőre irányuló elképzeléseiket. Igaz ugyanakkor az is, hogy a szakpolitikai döntések a rövidtávon túl, erős közép- és hosszú távú hatásokkal rendelkeznek, így az akkori kutatást lefolytatva megfogalmazódott egy később esedékes vizsgálat lefolytatása is. Említést kell tennünk egy a 2014 őszén Hajdú-Biharban elvégzett kutatásukhoz nagyon hasonló elemzésről is, amelyet 3
2016 tavaszán végeztünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei felnőttképző szervezetek sajátosságai). Bár ez a szakmai tevékenység a szomszédos megyében valósult meg, de szintén az felnőttképzési szervezetekre irányult és valójában a Hajdú-Bihar megyei kutatás megismétlése volt a célunk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a kérdések mindössze 13 százalékában voltak bizonyos eltérések. Röviden megemlíteni a két évvel ezelőtt (és részben az idei év tavaszán) megvalósított kutatásunk legfontosabb eredményeit ismertetni, mert a felnőttképzési vezetők válaszai mintegy értelmezési keretet adnak jelen elemzésünknek. A válaszadók szerint a jogszabályi környezet és irányítás 2010 óta megvalósult változásai összességében nem segítették a felnőttképzési szektor erősödését, fejlődését. A problémák körét a következőkben tudjuk meghatározni a válaszadók alapján. Túlszabályozottnak vélik az ágazat működésének alakítását, jelentős gondot okoz a megnövekedett adminisztráció, amely megnehezíti a szervezetek működését. Ugyanakkor a tevékenységet biztosító forrásokhoz való hozzájutás egyáltalán nem javult, sőt romlott. Mindössze néhány válaszadó jelezte, hogy az erőteljes szabályozás biztosítja a minőségi követelményeket. A felnőttképzést működtető szervezetek vezetői szerint a szektort a jogszabályi környezet jelentős változása miatt több kedvezőtlen hatása is érintette. Kérdésünkre adott válaszok azt tükrözik, hogy az ágazatban tevékenykedők egyáltalán nem elégedettek az általuk képviselt szakmai értékek megjelenítődésében. Sérelmezik azt, hogy a jogszabályi módosítások során nem vették figyelembe a szakma véleményét, az alulról jövő kezdeményezések megjelenítődését, valamint az esélyegyenlőséget a forrásokhoz való hozzájutás során. Többen is úgy érzik, hogy ellehetetlenedési folyamat indult el. Mindössze egy-két válaszadó volt, aki úgy vélte, hogy nem kell(ene) módosítani az újonnan kialakított rendszeren. Szeretnénk azt is megjegyezni, hogy míg egy korábbi kérdésben a válaszadók kisebb, ám mégis figyelemre méltó része jelezte, hogy az elmúlt időszakban kedvezőbben alakult felnőttképzője tevékenysége, egy másik kérdésben ezek a válaszadók is kritikusak voltak a szakpolitika alakításával kapcsolatban. Túlszabályozottnak vélik az ágazat működésének alakítását, jelentős gondot okoz a megnövekedett adminisztráció, amely megnehezíti a szervezetek működését. Ugyanakkor a tevékenységet biztosító forrásokhoz való hozzájutás egyáltalán nem javult, sőt romlott. Mindössze néhány válaszadó jelezte, hogy az erőteljes szabályozás biztosítja a minőségi követelményeket.
4
A válaszok összképe egy erősen negatív képet rajzol ki a felnőttképzők működési környezetét és jövőbeli lehetőségeit illetően. Talán éppen ezért sem meglepő az az adat, mely a felnőttképzésben érdekelt szervezetek közel harmadánál más jellegű szakmai tevékenységeket is jelez, amely egyértelműen a több-lábon állás politikája. Jellemzően pályázatírás, projektmenedzsment, vagy hr-es jellegű tevékenységet folytatnak. Szakmai tevékenységüket vizsgálva megállapítható, hogy a munkavilágára irányuló képzések a dominánsak, de – talán meglepő módon - az általános felnőttképzés 40% körüli értéket mutatott a teljes tevékenységi kör arányában 2014-ben. Véleményünk szerint ennek alapja a hátrányos helyzetű térség hátrányos helyzetű célcsoportjaira irányul képzések sokasága, amelyek jellemzően uniós forrásból finanszírozódtak. Így az sem meglepő, hogy a megvalósuló képzések finanszírozási struktúrájában is meglehetősen előkelő helyet foglalnak el a különböző uniós források. A dinamikusan és strukturális mélységet is érintő jogszabályi változások folyamatos rugalmasságra és alkalmazkodásra kényszerítik a felnőttképzési szervezeteket, amelyek rövidés hosszútávú stratégiájában egyaránt hangsúlyosan jelen van a túlélés fogalma. Ennek egyenes következménye a tervezhetetlenség általánossá válása és az alapvető bizonytalanság. A fentiekben röviden ismertetett korábbi kutatások legfontosabb eredményeinek bemutatatást mindenképpen fontosnak tartottuk, hiszen a statisztikák mögött erősen változó környezetben működő szervezetek működnek és ezek „produkálják” az általunk vizsgálandó statisztikákat. Úgy véljük, az intézményrendszerre vonatkozó vizsgálatot megfelelőn egészítik ki, illetve teszik komplexé a statisztikai adatok elemzését célzó jelen kutatásunkat. A vizsgálat tárgyköre Az OSAP 1665 statisztikagyűjtő program a hazai felnőttképzés legfontosabb jellemzőit tartalmazó adatbázis. Jelen vizsgálatunkban a Hajdú-Bihar megyei adatokat elemezzük, azonban a kapott értékeket igyekszünk az országos statisztikákkal is összevetni. Ez azt biztosítja számunkra, hogy a megyei adatok és folyamatok milyen mértékben jellemzőek az országos statisztikákra és folyamatokra és fordítva, illetve hol találhatók jelentősebb eltérések az országos adatoktól. Kutatásunkban az alábbi területeket elemezzük. 1. A felnőttképzésben résztvevők száma. 2. A felnőttképzési szervezetek száma. 5
3. Felnőttképzési tanfolyamok száma. 4. A felnőttképzésben résztvevők nemi megoszlása. 5. A felnőttképzésben résztvevők kormegoszlása. 6. A felnőttképzésben résztvevők iskolai végzettsége. 7. A felnőttképzési programokban résztvevők megoszlása költségviselők szerint. 8. Lemorzsolódás
6
Kutatási eredmények A felnőttképzésben résztvevők száma 1. táblázat: A felnőttképzésben résztvevők száma Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében a képzés jellege szerint 2011-2015 között 2011 H.B.
2012 Mo.
H.B.
2013 Mo.
H.B.
2014 Mo.
H.B.
2015 Mo.
H.B.
Mo.
szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés
210
7978
56
3772
67
4851
135
7373
137
4312
állam által elismert OKJ szakképesítést adó
5068
113851
5287
116504
8526
152017
10088
142051
10159
140745
munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó
2004
51937
2460
53642
3744
56594
4721
81771
5153
84601
szakmai továbbképző
9558
246948
7717
228744
8868
208505
11327
239665
13402
209561
hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése
203
1678
51
2914
217
5019
1157
36823
55
8433
elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés
493
7831
380
7055
816
8904
688
16501
255
5573
hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés
2288
48052
2142
50991
2146
51256
3227
49161
2147
55612
nyelvi képzés
3185
95673
2585
70449
7772
128219
6753
100018
3745
60733
általános felnőttképzés
5423
77469
4016
63186
6845
85602
14920
120765
6100
152763
megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése
13
442
0
453
0
827
247
2869
16
899
informatikai képzések
2248
68548
862
26956
2092
46308
15802
61549
1629
35674
bemeneti kompetenciára felkészítő
45
53
108
445
37
559
520
1329
781
1904
Összesen
30738
720460
25664
625111
41130
748962
69585
860283
43579
761265
Forrás: OSAP 1665
Megállapítható, hogy a 2010-es évek első felében jelentős expanziót mutat a hazai felnőttképzés. A 2011-es bázisévhez képest a csúcsévet jelentő 2014-re több mint duplájára növekszik a felnőttképzében résztvevők száma a megyében, s ez jelentősebb növekedési ráta mint az országosé. Azonban sajnos az is látható, hogy 2015-re jelentősen (közel 7
egyharmaddal) csökkentek a részvételi adatok. Ennek lehetséges okaira a későbbiekben visszatérünk. 2011-2015 között egyértelműen növekedett az OKJ-s képzésben résztvevők (duplájára nőtt a vizsgált időszakban), valamint a szakmai továbbképzésben résztvevők száma (közel 50%-os növekedés). Ugyanakkor még kiemelkedőbben nőtt a munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ-s képzések száma. Ez utóbbiak jellemzően a munkahelyek különböző formaiban megvalósuló képzések köre. Másrészt, miközben erőteljes növekedésnek indultak a nyelvi képzések 2013-ban, az általános és az informatikai képzések 2014-ben, mindhárom jelentősen visszaesett 2015-re. A hirtelen növekedés, majd radikális csökkenés egyértelműen az uniós forrás meglétét, majd kifutását sugallja. Ezen három képzési terület jelentős visszaesése eredményezte azt, hogy 2015-re az addig az azt megelőző rekord értékről egyharmadddal csökkent részvételi értékek adata. Két következtetést tudunk ebből levonni. Egyfelől azt, hogy az uniós források léte, vagy nem léte alapvetően határozza meg Hajdú-Bihar megye felnőttképzését. Másrészt a jó hír ugyanakkor az, hogy az OKJ-s képzések, szakmai továbbképzések, valmint a foglalkozáshoz, munkakörhöz szükséges nem OKJ-s képzések területén, ha nem is minden évben, de stabil növekedés látható.
8
1. ábra: A felnőttképzésben résztvevők száma Magyarországon a képzés jellege szerint 2011-2015 között
Forrás: OSAP 1665
Az uniós forrás jelentőségére egy konkrét példát elemzünk röviden. A felnőttképzés területén gyakran emelik ki, illetve tárgyalják külön a többi területtől az informatikai és a nyelvi képzéseket. S valóban, mindkét terület kompetenciafejlesztése nélkülözhetetlen a gazdasági és társadalmi modernizációhoz. A nyelvi képzések területén jelentős résztvevői csúcsot mutat a 2013-as és 2014-es év. Ezt az értéket egy uniós pályázat (Tudásod a jövő cím projekt) eredményezte. Hogy milyen mértékű hatása van egyetlen ilyen jelentős volumenű projektnek, bizonyítja, hogy a 2014-es rekord országos felnőttképzési részvételi létszámhoz több mint 100.000 fővel járult hozzá. Ez az adott év részvételi adatainak16%-át teszi ki. Ezt követően 2015-re közel 40%-os csökkenés következett be (60.733 fő). Hajdú-Bihar megye adatai is hasonló görbét írnak le, azzal a különbséggel, hogy a megyében a rekord résztvevői létszám 2013-ban következett be (7.772 fő) és ez 2014-re már csökkent (6.753 fő), 2015-e pedig radikális zuhanást (3.745 fő) mutat a táblázat. 9
2. ábra: A felnőttképzésben résztvevők száma Hajdú-Bihar megyében a képzés jellege szerint 2011-2015 között
Forrás: OSAP 1665
Az informatikai képzés országos adatai – eltérően a nyelvi képzésben résztvevők rajzolta görbétől - hullámzó görbét ír le a vizsgált időszakban. Másrészt itt a csúcsot a 2011-es év jelenti.
Megjegyezzük, hogy a bár a Tudásod a jövő nagyprojektben lehetőség volt az
informatikai képzésekben is részt venni, azonban a nyelvi képzésekben nagyságrenddel többen vettek részt. Ennek eredményeként ennek a projekt nem volt olyan mértékben befolyásoló szerepe az informatikai képzések esetében, mint a nyelvi képzésekben. Amint az előzetesen várható volt a szakma és a munkaerő-piaci világához elsődlegesen kapcsolódó képzési területek a dominánsak (ide soroljuk a szakképesítést megalapozó szakmai alapképzést; az OKJ-s képzést; a munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJs képzést; a hatósági jellegű képzést; valamint az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzést).
10
2. táblázat: A szakmára, foglalkoztatásra, munkaerő-piacra irányuló képzések az összes képzésen belül (%-ban) Hajdú-Bihar Országos 2015
71
65
2014
43
62
2013
58
64
2012
70
73
2011
63
66
Forrás: OSAP 1665
A táblázatban országosan megállapítható, hogy nagyjából a képzések kétharmada és háromnegyede közzé esik a munka világára irányuló képzések aránya az összes képzésen belül. Ez Hajdú-Bihar megyében jellemzően alacsonyabb értéket ér el néhány százalékponttal, illetve 2014-ben közel 20 százalékkal maradt el a megyei érték az országosétól. Másrészt 2015-ben a megyei érték magasabb az országosnál. Az okok összetettek. Egyrészt a gazdaságilag fejlettebb térségek rendszerint több képzést, tanulást igényelnek, így tekintettel arra, hogy a megye nem a legfejlettebb gazdasággal rendelkező térségek közzé tartozik, ez a statisztikában is tükröződik. Másfelől a hátrányos helyzet és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok magasabb aránya miatt több forrás (és program) realizálható az általános felnőttképzés területén, így az általános felnőttképzéssel foglalkozó felnőttképzési szervezetek száma is magasabb (civilek).
Ez igazolódik is. (2014-es kutatásunkban az általános
felnőttképzés tette ki a válaszadó megyei felnőttképzők tevékenységének közel 40%-át.) Túllépve vizsgálati időkeretünkön Az elmúlt közel 20 évet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy folyamatosan növekedett a felnőttképzésbe belépők száma. A 2011-2015 közötti peridus statisztikái pedig akár azt is jelezhetik, hogy a felnőttképzési expanzió elért egy határt, amely természetesen nem azt jelenti, hogy a további növekedés elképzelhetetlen lenne. A jövő létszámváltozásait elsősorban külső tényezők befolyásolhatják. Ezek közül a jogszabályi változások okozta bővülések, vagy éppen szűkítő megoldások jelenhetnek meg. A másik eszközrendszer a felnőttképzésbe történő bekapcsolódás finanszírozási oldalának kedvezővé tétele. Ezen belül a felnőttképzésbe történő belépést akadályozó finanszírozási feltételek kedvezővé tételét kell megemlíteni, így a munkaadók, vagy éppen munkavállalók részére adott kedvezmények természetszerűleg növelik, növelhetik a képzési részvételt. Egy 11
következő finanszírozási mód az uniós forrásokból megvalósuló lehetőség, amely persze köztudottan már középtávon egyre erőteljesebb szűkülést vizionál. Szintén fontos kérdés, hogy a külső tényezők mellett, hogyan változnak a felnőttek tanulási szándékai, hajlandóságai. A tudás-intenzív ágazatok egyben tanulás-intenzív ágazatok is. Amennyiben a tanulás-intenzív gazdasági szervezetek erősödnek, számuk és az általuk foglalkoztatottak száma növekszik, úgy szükségszerűen erősödik a tanulási tevékenység is. Ebben az esetben a tanulási és képzési hajtóerő a tanulás-intenzív ágazatokból fakadna és nem a részben mesterségesen generálódó uniós forrásokból. Ugyanakkor ezen tanulási tevékenységek jellemző nagy része nem jelenik meg a statisztikákban, mert szervezeteken belüli informális formák válnak dominánssá, amelyek az esetek többségében nem ragadhatók meg statisztikákkal, vagy éppen bár megragadhatóak számokkal, azonban mégsem jelennek meg a statisztikákban. Ezt mutatják az EU LLL felnőttkori tanulási részvételek, amelyek az uniós szakpolitikai célok ellenére a várt növekedés (legalábbis statisztikákkal kimutatható növekedés) nem realizálódik (CEDEFOP 2016, Saar-Ure-Holford 2013). A KSH szerint a 2011-es népszámláláskor a 20-64 év közötti korcsoportban 6.219. 315 fő élt Magyarországon (természetesen azóta számottevő változások játszódtak le) (KSH 2016) . Az OSAP 1665 szerint 2011-ben 720.460 képzési eseményt regisztráltak a felnőttképzésben. Amennyiben az OSAP statisztika a tanulásban résztvevő személyt (főt) jelentené, akkor ez egy viszonylag magas részvételi arányt (11.5%-os) feltételez. Felnőttképzést folytató szervezetek száma 3. táblázat: Felnőttképzést folytató szervezetek száma Hajdú-Bihar megye
Magyarország
2011
85
1687
2012
84
1655
2013
86
1692
2014
104
1430
2015
79
1310
Forrás: OSAP 1665
12
Mint minden oktatási, képzési intézmény esetében - így a felnőttképzésben is - a szolgáltatás sikeres megvalósításához hangsúlyos az intézmények számának, ezek térbeli elérhetőségeinek adatai, jellemzői. Amennyiben az oktatási szinteket (alsó-, közép-, felsőfok valamint a felnőttképzés) térbeli tagozódását vizsgáljuk, úgy megállapíthatjuk, hogy a felnőttképzés intézményei erős területei koncentrációt mutatnak. Vagyis a valóban jól, folyamatosan a különböző jogi formákban (pl. for-profit és non-profitok stb.) működő intézmények, szervezetek elsősorban a megyeszékhelyek és a nagyobb városokban találhatók. Ezen jelenség elsősorban a racionális döntések eredménye, tudniillik a felnőttképzési szektor döntően piaci vagy kvázi piaci alapon működik, így a profitabilitás elsődleges szempont. (A civilek, nonprofit szervezetek esetében is igaz, hogy képzéseikben legalább nullszaldós pénzügyi helyzetre törekedniük kell.)
Ezen területi koncentrációnak elsődlegesen a meglévő és
potenciális munkahelyek és az ezekhez kapcsolódó munkaerő ki- és továbbképzése az egyik fő tevékenységi irány. Így érthető, hogy a nagyobb települések, és az ott meglévő munkaerő koncentrációja alapvetően befolyásolja a felnőttképzők térbeli tagolódását. Ezt befolyásolja bizonyos mértékig a településszerkezet. A vázolt területi koncentráció ugyanakkor kedvezőtlenül hat a vidéki, kis népességű, munkahely hiányos, döntően stagnáló, vagy leszakadó térségékben elő felnőttekre, amely társadalmi csoportok számára területi elhelyezkedésükből fakadó kedvezőtlen helyzetük tovább romlik abban az értelemben is, hogy a meglévő élet- és munkaerő-piaci helyzetükön potenciálisan javító szerepet játszó felnőttképzési intézményeket nem, vagy csak nehezen érik el. Azon megyékben, ahol a településszerkezet és nagyobb városok népessége kiegyenlítettebb helyzetet tükröz (azaz a megyeszékhely népessége, a megyeszékely gazdasági tevékenysége „nem nyomja el” a többi megyei várost), úgy a felnőttképzési szervezetek is egyenletesebb területi megjelenést mutatnak (ilyen pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a megyén belül Nyíregyháza mellett minden szempontból fontos szerep jut a megyei városok többségének). Azonban
azon
megyeszékhely,
amely
népességének
és
gazdasági
jelentőségének
köszönhetően minden szempontból meghatározza a megye életét, ott a felnőttképzési szervezetek is területei (megyeszékhelyre irányuló) területi koncentrációt mutatnak. Erre az egyik legjobb példa az országban Hajdú-Bihar megye. Így megállítható, hogy Hajdú-Bihar esetében
a
megyeszékhely
felnőttképzési
szolgáltatókban
kiválóan
ellátott
(mind
mennyiségben, minőségben és képzési struktúrában), addig a megye többi települése és térsége felnőttképzési intézmény hiányos helyzetben van. 13
Vizsgáltunkat képező időszakunkban érdekes folyamatokat tapasztalunk mind az országos, mind a megyei felnőttképzési szervezetek létszámát illetően. Tekintettel arra, hogy az intézmények piaci, vagy kvázi piaci körülmények között működnek, ezért a mindenkori intézményi létszámot döntően a piaci lehetőségek határozzák meg. ugyanakkor ezt erőteljesen befolyásolják a jogszabályok által kialakított – módosított - környezet, valamint az ettől csak részben független pályázati forráslehetőségek. A 2010-es évet követő egy-két év a várakozás időszaka volt, hiszen az oktatási ágazatok (ezen belül a szakképzés és felnőttképzés is) átalakítása napirenden volt a kormány szakpolitikájában. A kérdés az átalakítás iránya és mélysége volt. Az elfogadott törvények és rendeletek láthatóan az állami térnyerést támogatták, s az új működési környezet kihívásaira adható válaszok megfogalmazására kényszerítette a felnőttképző szervezeteket. Ez kimutatható mind az országos, mind a megyei statisztikákban, amelyek nagyon erősen együtt jártak a 2011-2013 közötti időszakban (minimális csökkenés, majd minimális emelkedés a három év alatt). A 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény által meghatározott működési feltételek országosan azt jelezték, hogy a szektorban aktív szervezetek egy része nem vállalta a további működést és számuk egy év alatt 16 %-al csökkent. Mindeközben szinte megmagyarázhatatlan módon Hajdú- Bihar megyében egy év alatt 21%-al nőtt az újonnan alapított felnőttképzők száma. 2015-re országos szinten folytatódott a negatív trend (2013-hoz képest 23 %-os csökkenés) és már csak 1310 szervezet működéséről számol be az OSAP statisztika. A megyei érték ekkor már követte az országosat és 2014-hez képest radikális csökkenés következett be (22%-os), míg a 2013-as értékhez képest ez mindössze 7%-os. Vagyis a szakpolitikai szándékot megjelenítő jogszabályi változások, a valós piaci lehetőségek és a pályázati források összességében a felnőttképzők számottevő részének a végét jelentette. Ebből kifolyólag a területi koncentráció tovább erősödött, másfelől a már megkezdett piaci átrendeződés is folytatódott. Felnőttképzési tanfolyamok száma A felnőttképzés számszerűsíthetően jelentős és fontos információt hordozó adatai közzé tartoznak a megvalósult képzések száma. A képzési formát az OSAP statisztika tanfolyam elnevezéssel illeti.
14
4. táblázat: Felnőttképzési tanfolyamok száma 2011
2012
2014
2015
Balmazújvárosi
5
3
5
3
Berettyóújfalui
52
51
57
87
Debreceni
1325
1238
2039
1725
Derecskei
6
2
2
1
Hajdúböszörményi
29
24
7
2
Hajdúhadházi
1
3
1
Hajdúnánási
4
2
8
2
Hajdúszoboszlói
11
9
10
9
Nyíradonyi
127
165
332
126
H.B.
1560
1497
2461
1955
MO.
61301 52465 66773 58718
Kistérségi bontásban vizsgáljuk ezek alakulását. Sajnálatos módon a 2013-as ezen adatra többszöri rákeresés alkalmával az OSAP kereső a 2012-es adatokat szolgáltatta, így ebben az esetben a 2013-as adatokat kihagytuk az elemzésből. Az országos tendenciákat figyelembe véve erősen hullámzó értékeket kaptunk a tanfolyamok vizsgálatánál. Kijelenthető, hogy a megyén belül a debreceni járás uralja Hajdú-Bihar megye felnőttképzését, hiszen 82% és 88% közötti részesedéssel szerepel a járás értéke a megyei összteljesítményéből. Kis túlzással kijelenthető, hogy a Hajdú-Bihar megyei felnőttképzés a debreceni felnőttképzéssel azonosítható és fordítva.
Debrecen mellett még három járás értéke említhető meg
(berettyóújfalui, hajdúböszörményi, nyíradonyi) hiszen a hajdúszoboszlói, a hajdúnánási, a balmazújvárosi, a derecskei, de különösen a hajdúhadházi értékek meglehetősen alacsonyak. Ezen utóbb felsorolt kistérségek esetében a nagyon alacsony értékek is csökkentést vagy éppen a tanfolyamok teljes hiányát mutatják 2015-re. A berettyóújfalui kistérség magasabb értéke a földrajzi helyzete miatt érthető, hiszen a várostól délre, keletre, és dél-nyugatra fekvő települések számára központi szerepet játszik. Nyíradony és Hajdúböszörmény magas értéke kissé meglepőnek tűnhet. Az értékek részben magyarázhatók a Hajdúböszörmény Debrecen közelségével, amelynek eredményeként az egyébként részben debreceni oktatók jelentősebb problémák nélkül vonhatók be a böszörményi képzésekbe. Nyíradony esetében pedig a térség
15
hátrányos helyzete adhat magyarázatot, de nagy eséllyel más tényezők is szerepet játszanak ezen viszonylag magasabb értékek megjelenésében. Úgy tűnhet tehát, hogy Debrecen egyébként is jelentős szerepe tovább erősödhet. Miközben az ideális az lenne, ha a vidéki térségekben is erősödne a felnőttképzés. Ez a jelenség ugyanakkor nem csak Hajdú-Bihar megyére vonatkozik, hanem országos jelenség. Miközben a felnőttképzés egyik legfontosabb célterülete a vidéki térségek lehetnének, azonban a felnőttképzők oldaláról egyébként jogosan megjelenő megtérülés kérdése nem erősíti ezt az irányt, az alkalmankénti uniós pályázatok pedig nem hoznak igazi áttörést ebben a kérdésben.
Nemek részvételi aránya a felnőttképzésben Az oktatásszociológiai kutatások participációs vizsgálatainak egyik alapkérdésének tekinthető a nemek szerinti oktatási-képzési részvételek. A nemek aránya az andragógia szintjén különösen érdekes és szakmailag hasznos téma, tekintettel arra, hogy a felnőttek formális képzésben való részvételei részben önkéntesek, így akár motivációs irányú elemzéseket is lehet végezni ebben a témában. Másrészt ugyanakkor a nemek közötti életpálya és karrier lehetőségek részben eltérően alakulnak a társadalmi és a családi munkamegosztás miatt (pl. a gyereknevelés, munkahelyi karrier építése). Így például a gyermeknevelés (GYES, GYED, GYET), az otthon töltött időszak hasznos kihasználása miatt, részben a munka világától távol a munkaerő-piaci ismeretek amortizációja okán a nők figyelemre méltó része aktívabban részt vesz a különböző képzésekben. Egy részük jellemzően a meglévő szakmájában igyekszik felzárkózni, míg másik csoportjuk új szakmai irányt szándékozik választani, így abban az irányban képezi magát. Ennél fogva a 25-35 év közötti formális tanulásban való részvételek jellemzően s nem csak megyei, vagy országos szinten, de nemzetközi viszonylatban is, női többletek mutatnak (Eurostat 2016). Másfelől viszont a középső és a késői karrier időszakában jellemzőbb az, hogy a férfiak aktívabbak. Ez alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt a nők karrierépítésükben a 40-es éveikben - különböző okok miatt jellemzően a megállapodás, stabilitás időszaka, míg a férfiak azon csoportja, akik tudatosan karriert építenek, vagy éppen a felmerülő lehetőségeket használják ki, újabb formális tanulásokat kezdenek el a 40-es, de akár az 50-es éveikben.
16
3. ábra: A nemek aránya a felnőttképzésben
Forrás: OSAP 1665
A 3. ábra szerint a hazai felnőttképzésben jellemzőn a női részvételek magasabb értéket érnek el, vizsgálati időszakunkban ez alól csak a 2012-es év képez kivételt. Az eredmény a nemzetközi trendet mutatja és megerősíti a korábbi hazai statisztikai eredményeket, amelyek szintén hasonló értékeket mutatnak (KSH 2010.). Az országos jellemzőket mutatják a HajdúBihar megyei értékek is. A megyében a vizsgált időszak mindegyik évében több nő vett részt a képzésben, mint férfi. A legjelentősebb különbséget 2014-ben találjuk, amikor közel 40%-al több nő vonódott be képzésekbe. Lemorzsolódás a felnőttképzésben Az oktatás világának – függetlenül annak szintjétől - sajátos jelensége a lemorzsolódás. Természetesen más a természete a közoktatásban, a felsőoktatásban és az andragógia (felnőttoktatás, felnőttképzés) szintjén megjelenő lemorzsolódásnak. Tekintettel arra, hogy a felnőttek élethelyzetükből fakadóan teljesen eltérő körülmények mentén vesznek részt tanulási tevékenységben, célszerűnek mutatkozni ennek elemzése. Az andragógia módszertanilag tulajdonképpen két nagy kihívással néz szembe. Egyrészt a felnőttek tanulásba, képzésbe történő bevonásának megvalósítása, másrészt a képzésbe belépő felnőtt tanuló „benntartása”, illetve a megkezdett képzés sikeres befejezése. Számos elmélet és kutatás ismert a felnőttek tanulását támogató és akadályozó tényezők vizsgálatáról, mint ahogyan arról is, hogy miért nem vesznek részt felnőttek képzésben miközben élethelyzetük 17
indokolttá tenné, lehetőségük pedig adódna. A kutatási megközelítések elemzik az akadályozó tényezőket, ezek sajátosságait is (Tőzsér 2014, Török, 2006, Mc Givney 2004). 5. táblázat: Lemorzsolódási jellemzők Lemorzsolódás
Hajdú-Bihar
aránya
képzésbe belépők
Év
lemorzsolódók
Lemorzsolódás
Országos képzésbe belépők
aránya lemorzsolódók
7.1%
30738
2198
2011
720460
51655
7.1%
4.2%
25664
1090
2012
625111
28653
4.5%
2.8%
41130
1167
2013
748962
20701
2.7%
7.3%
69585
5112
2014
860283
32493
3.7%
2.7%
43579
1205
2015
761265
29981
3.9%
Forrás: OSAP 1665
Az OSAP statisztikái nagyon kedvező képet mutatnak a felnőttképzésben kimutatható lemorzsolódásokról. Ha összevetjük a korábbi, főként szakiskolai lemorzsolódásokat, ahol 2025%-os értékek jelennek meg, miközben ezen fiatalok fő (munka)tevékenysége a tanulás, akkor az 5. táblázatban olvasható értékek nagyon kedvezőek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés világából. A magas végzési arány több tényezővel magyarázható. A munkaadói finanszírozás esetében a munkaadó elvárja, hogy a munkavállaló teljesítse tanulmányait. Másik csoportba az uniós pályázati forrásokból megvalósuló képzések tartoznak. Az ezen típusba tartózó ingyenes, vagy minimális önrésszel megvalósuló képzésekbe belépők esetleges lemorzsolódása visszafizetési kötelezettséggel jár. Vizsgált időszakunk első 3 évében szinte „együtt jár” az országos és a megyei statisztika, mely értekei azt követően minimális mértékben eltérően alakulnak. Költségviselők a felnőttképzésben A felnőttképzésben és jellemzően más formális, felnőttkorban megvalósuló tanulási tevékenységben a finanszírozás biztosítása jelenti az egyik legnagyobb problémát. A felnőttek formális képzésben való részvételének különböző akadályozó tényezői lehetnek. Bár mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalom a korlátozó tényezőket több szempontból s megközelítésből vizsgálja, azonban a legtöbb kutatás és szakirodalom egyetért abban, hogy az
18
időtényező, a pénzügyi forrás és a képzési intézmény elérhetősége képezi a legerősebb akadályokat. Az oktatás finanszírozása - így a felnőttképzésé is - alapvetően három lábon áll (egyén, állam, munkaadó), amelyek aztán még további alkategóriákra bonthatók. 4. ábra: Költségviselők a felnőttképzésben 2011-2013 között
Forrás: OSAP 1665
A három kiemelkedő forrástípus közül kettő stabilan jelen van. A statisztikák szerint a vállalkozások és költségvetési szervezetek nem a szakképzési hozzájárulás terhére megvalósuló finanszírozása mutatkozik 2011-ben és 2012-be a legfontosabb finanszírozónak, azonban nem sokkal marad el ettől a képzésbe beiratkozott személy finanszírozási szerepe. 2013-ra ez felcserélődik. Az uniós forrás a harmadik legjelentősebb finanszírozási csatorna, azonban 2013-ra ez vált a legfontosabbá Magyarországon. Az Európai Uniós források erőteljes hatása tehát a felnőttképzési szektorban is kimutathatóak. Érdekes megjegyeznünk, hogy szakképzési forrás terhére megjelenő finanszírozás 2011-ben még jelentős tényezőnek számított, hogy azt követően a jogszabályi változások eredményeként tulajdonképpen teljes 19
mértékben háttérbe szoruljon a finanszírozások ezen módja. Hajdú-Bihar megye trendje teljes mértékben az országosat követi. 5. ábra: Költségviselők a felnőttképzésben 2014-2015 között
Forrás: OSAP 1665
A 4. táblázat a 2011-2013 közötti időszakot ismertette. A felnőttképzők által beküldendő kötelező adatok űrlapja 2014-ben a forrásokra vonatkozóan változott, így ezen minimális változások a finanszírozási részt is érintették, ezért új ábrában (5. ábra) mutatjuk ezen két év eredményeit. Az uniós források 2014-ben döntő finanszírozási forrásként jelentek meg mind országos mind megyei szinten. Ugyanakkor mindkét vizsgálati évben a vállalkozások, a költségvetési szervezetek valamint az egyének befizetése is számottevő volt. Azonban 2015-re az uniós források közel felével estek vissza mind a megyei, mind országos szinten. Sajnálatos módon nemcsak az uniós források, de a vállalatok, költségvetési szervezetek finanszírozása is jelentősen csökkent megyei szinten 2015-re, ezzel szemben (örömteli), hogy országos szinten növekedés tapasztalható ezen a területen. Úgy tűnik tehát, hogy közép- és hosszútávon az
20
egyéni befizetések és a vállalati, munkahelyi finanszírozások fogják adni a felnőttképzési forrásait, így a szakpolitikának is ezeket a csoportokat kellene támogatnia. A képzésekbe belépők iskolai végzettsége Az OSAP statisztikai adatgyűjtőjében erre az adatra a következő mondatot fogalmazza meg az adatkérő: „A képzés megkezdéséhez megkívánt legalacsonyabb befejezett iskolai végzettség.” Azaz a következő részben elemzett statisztikák ezen szempont mentén megjelenő adatokat mutatják. 6. táblázat: A felnőttképzésbe belépők iskolai végzettsége 8
befeje
befejeze
befejezett
felsőoktat
felzárkóz
gimnázi
speciáli
szakisk
szakközépis
szakmunkás
technik
Ált.
évfolya
zett 10
tt
szakközépis
ási
tató
umi
s
ola
kolai
képző iskola
umi
iskola 8
m
évfoly
gimnázi
kolai
intézmén
oktatás
érettségi
szakisk
végzetts
osztályá
elvégzés
am
umi 12
évfolyam
ég
nál
12
yben
érettségi
ola
ével
évfolya
megszerz
keveseb
tanúsított
m
ett
b
iskolai
oklevél,
végzetté
diploma
g
2015
83214
6710
6986
11037
210862
100
95662
1186
10372
134069
93238
31156
13300
2014
116971
8951
3969
8384
250001
1495
115590
5540
15362
152129
105071
33671
17922
2013
81514
8695
3311
5974
248109
95
116201
461
18724
132410
93916
34040
5512
2012
67283
9281
3050
5659
205585
126
91029
408
7656
122951
77952
28701
3652
2011
70555
8044
2410
4199
273073
51
103993
511
6871
143714
76223
26578
4238
Forrás: OSAP 1665
Hagyományos, vagy még inkább sztereotip megközelítésben, a felnőttképzésben döntően alacsony, vagy kevésbé iskolázott társadalmi csoportok vesznek részt. Ez az állítás hozzávetőleg az 1990-es évekig nagyjából igaznak bizonyult, azóta viszont jelentős változások zajlottak le. Egyfelől Magyarországon (is) nőtt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya. Másfelől a szakképzésben, ennek megfelelően felnőtt szakképzésben is erősödött azon szakképesítések száma, amelyekben legalább az érettségi a bementi szint az elvárás, illetve szintén növekedett a felsőfokú végzettséggel szakmát tanulók száma. Ez a változás és átmenet a 2000-es években döntően lezajlott (jelen kutatásnak nem célja ezen időszak vizsgálata), kialakítva a jelenlegi helyzetet. Ami azt jelenti, hogy a hazai felnőttképzésben a 2010-es évek elejére kb. háromszor annyian vettek részt felnőttképzésben 21
felsőfok végzettséggel, mint 8 befejezett osztállyal, és közel duplája a felsőfokú végzettségűek száma, mint az érettségivel rendelkezőké. Tehát elmondható, hogy a hazai felnőttképzésben a legerősebben reprezentált csoportot a diplomások adják. 6. ábra: A felnőttképzésbe belépők iskolai végzettsége
Forrás: OSAP 1665
Ugyanakkor a 6. ábrából azt is kiolvashatjuk, hogy a fent röviden ismertet átmenet megrekedt és a diplomás-érettségizett, diplomás-8 általános viszonyszámban a kevésbé iskolázott csoportok irányba mutatkozik az erősödés. Ez részben magyarázható a felsőfokon végzettek számának megtorpanásával, illetve azzal is, hogy a felnőttképzés kompenzációs és esélyteremtő szerepe továbbra is erős (s ez így rendben lévőnek is tűnik). Vagyis a rendszer fókuszál a kevésbé, vagy alul iskolázott csoportokra is.
22
7. ábra: A felnőttképzésbe belépők iskolai végzettsége
Forrás: OSAP 1665
A megyei adatok is a felsőfokú intézményben megszerzett végzettségűek részvételéti arányát hozzák elsőnek, azonban jelentős eltérések is megfigyelhetőek az országos trendhez képest. Egyrészt a diplomások aránya az országos adatokhoz képest alacsonyabb, s ez azt is jelenti, hogy mind a 8. évfolyamot végzettek, mind az érettségivel rendelkezők nagyobb arányban vesznek részt a megyei felnőttképzésben, mint az országos szinten. Továbbá magasabb értéket mutat a szakmunkás részvételi kategória a megyében, mint országos szinten. Korcsoportok Az oktatási statisztikák egyik köre jellemzően a résztvevők életkorát, életkori korcsoportjait vizsgálja. Az elmúlt évtizedek statisztikái szerint nemcsak a különböző felnőttképzésben, felnőttoktatásban, felnőttkori tanulásban van lemaradásunk Európa centrum területeihez képest, hanem a résztvevők kormegoszlásában is megfigyelhető egy jelentős különbség, nevezetesen az, hogy a hazai statisztikai adatok szerint elsősorban a fiatalabb és középkorú felnőttek részvételi aránya magasabb, míg alacsony a 45 év felettiek aránya, de különösen kedvezőtlen 50+-os korcsoportoké. 23
8.ábra: Korcsoportok megoszlása a hazai felnőttképzésben
Forrás: OSAP 1665
Az előzetes felvetéshez képest 8. ábra bizonyos fokú módosulásról számol be. Poizitívumként tapasztaljuk azt, hogy az idősebb munkavállalói korcsoprtok egyre magasabb arányt érnek el a a képzésekben résztvevők között. 2011-ben és 2012-ben a 30-44
közötti korcsoportok
képezték a legjelentősebb tanulói csoportokat, majd az egymást követő idősebb korosztályok egyre kisebb részvételi arányt mutatnak. 2013 a fordulat éve ebben az értelemben, majd a 2014-es és 2015-ös években az 55-59 év közötti résztvevők aránya jelentősebb, mint az 50-54 év közöttieké. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy a résztvevői korcsoportok hogyan változtak a korábbi trendet követően, akkor addig azt látjuk, hogy a résztvevői aktivitás nem csökken lineárisan a csúcsot jelentő 35-39 éves életkori korcsoportot követően, hanem enyhébb csökkenés (40-44 év, illtve 45-49 év) után stabilizálódik, illetve akár emelkedik is a résztvevői akitivtás az 50-54, illetve 55-59 korcsoportok körében. Ez részben magyarázható a nyugdíjkorhatár folyamatos kitolódásával, részben pedig azzal, hogy a felnőttképzésben való részvétel nem gyengül a korábbi időszakban jellemző radikális módon a 40-s évek közepe után sem. Természetesen a kapott eredmények részben fakadhatnak azon típusú, jellemzően uniós pályázati forrásokból megvalósuló projektekből, ahol a hátrányos helyzetűek bevonása elvárásként jelenik meg a pályázati feltételek között. Ezen széles kategória egyik tipikusnak nevezhető csoportja az 55+osok köre.
24
Az OSAP statisztikai rendszere is követte ezt a változást, hiszen 2014-tól már újabb korcsoportot (60-64 év) is feltüntett az adatbázisában és 2015-ben 17.067 fő vett részt képzésben ebből a korosztályból. 9. ábra: Kopcsortok a felnőttképzésben Hajdú-Bihar megyében
Forrás: OSAP1665
A megye statisztikája plasztikusan mutatja azokat a változásokat, amelyekről fentebb szóltunk. A 2011-es és 2012-es években a legnagyobb létszámban résztvevő korcsoportokat a fiatalabb generációk adják (sorrendileg a 35-39-es, a 30-34-es, majd a 40-44-es kohortok). 2015-re látványosan átalakulnak a korcsoportok részvételei, oly annyra, hogy 2015-ben az 55-59 évesek adták a megyei felnőttképzés legaktívab csoportját. S bár a fiatalabb korcsoportok továbbra is a legktívabbak között találhatóak, azonban meglehetősen kiegyenlíttettek lettek az arányok az egyes korcsoportok között. Összegzés helyett néhány megállapítás A 2010 utáni időszak szakképzési és felnőttképzési szakpolitikája strukturális és mélyreható változásokat hozott, amelyek jelentős hatást gyakoroltak és gyakorolnak. A felnőttképzési piac változásai, átrendeződései így tovább folynak. A szakképzési centrumokban elinduló
25
(egyébként szakmailag indokoltnak mondható) felnőttoktatás újabb piaci átrendeződést indított el. A megye felnőttképzése térbeli megoszlását tekintve az egyik legkoncentráltabb Magyarországon, ami nagyon erős Debrecen centrikusságot jelent intézményi, programszintű, mind pedig a résztvevői számok vonatkozásában. Ez az évtizedek óta kialakult helyzet várhatóan nem is változik, miközben a felnőttképzés a megyében jelentős vidékfejlesztő tényező is lehetne. A megyei részvételi adatok jelentős növekedést mutattak 2011 és 2014 között, hogy aztán 2015-re radikálisan csökkenjen a képzésben résztvevők száma. Az expanzió jelentős mértékben a vizsgált időszakban fokozatosan növekvő uniós források volumenétől függ(ött). Ezek 2015-re történő kifutása nagyon erős csökkenést okozott a részvételi létszámokat illetően, ugyanakkor látható, vannak olyan finanszírozási formák, amelyek a reálgazdaságból származnak és valós szükséglet alapján artikulálódnak. Ezen formák mellett szükséges említést tennünk az egyéni befizetésekről is. A vállalati és az egyéni források, ha nem is exponenciálisan, de stabil mértékben erősödnek, függetlenül az uniós forrásoktól, s ez bíztató a jövőre nézve. A nemek szerinti tagozódásban a korábbi hazai és nemzetközi trendek érvényesültek, vagyis a nők vizsgálat időszak valamennyi évében többletet mutattak. Talán meglepetéssel szolgált, de a felnőttképzés statisztikák szerint a lemorzsolódás minimális. Iskolai végzettség szempontjából a legjelentősebb csoportot a diplomások adják, azonban arányuk a vizsgált időszak végére csökkent az érettségivel, valamint a 8 évfolyamos végzettséggel rendelkezőkhöz képest. Felhasznált irodalom: CEDEFOP (2016): Work Programme 2016. Luxembourg: Publications Office, CEDEFOP Information series, Luxembourg. Erdei Gábor (2014): Felmérés a Hajdú-Bihar megyei felnőttképzési szervezetek körében. kézirat, Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Debrecen. Erdei Gábor (2016): A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei felnőttképzők néhány jellemzője. kézirat, Debreceni Egyetem, Debrecen. 26
KSH (2010): Részvétel a felnőttképzésben. Statisztikai tükör, IV. évf. 87. sz. Mc Givney, Veronica (2004): Understanding persistence in adult learning. Open Learning. vol. 19. no. 1. Saar, Elu-Ure, Bjorn Odd-Joohn Holford eds. (2013): Lifelong Learning in Europe- national patterns and challenges. Edward Elgar, Cheltenham, UK – Northampton, MA, USA. Török Balázs (2006): Felnőttkori tanulás – célok és akadályok. Educatio, 14.évf. 2. sz. Tőzsér Zoltán (2014): Részidősek a felsőoktatásban. Ph. disszertáció, kézirat, Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Program, Debrecen. Internetes források: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00. Letöltés: 2016. november 13. 17.55. http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=trng_lfs_01&lang=en.
Letöltés:
2016. november 19. 4.55.
27
