A felnôttképzés jegyében II. ORSZÁGOS EDZÔI KONGRESSZUS

03-50

2006/12/08 10:52

Page 1

50 MAGYAR EDZŐ zigránát hajítás - de maradtak végül mindig a már megszokott számok. Mind a mezôny teljesítménye (lövészet, úszás, futás eredményei), mind a résztvevôk száma tekintetében az öttusa nagyot lépett elôre ebben az idôszakban.

Az öttusa hatodik tusája – harc az olimpiai létért A 90-es évektôl kezdôdôen ez a nagy hagyományokkal rendelkezô, virágzó sportág az olimpiai létért küzd. Az atlantai olimpiáról (1996) így tudósított Kövesdi Viktor, a Nemzeti Sport munkatársa: „Az öttusát csak mi szeretjük… Amikor levették az olimpia mûsoráról a csapatversenyt, abba egy kicsit belehaltunk… Az öttusa egynapos lett. A televízió miatt. Így állítólag elviselhetô olyan nemzetek számára is, akik nem rendelkeznek Balczókkal, Martinekekkel. A televízió nagy úr. Bele kell törôdnünk, hogy kedvencünket a felismerhetetlenségig átalakították miatta. Ehhez képest a helyi tévé a futásig egyetlen percet sem közvetített az öttusaversenyekbôl. Ez azért számít a maga nemében nagy bravúrnak, mert például a kisöbû sportpuska 60 lövéses versenyében még lassítanak is. Sôt van alsó, felsô, hátsó kameraállás is, néha még helikopterrôl láthatjuk a sportlövô centrum tetejét… Az US Today címû lap kis írást közölt, mely szerint a sportág az új lebonyolítási renddel az életéért küzd.” A 90-es években számos változás történt az olimpiai mozgalomban. Úgy tûnik, hogy a népszerû, tömegeket - résztvevôként, nézôként - megmozgató sportokat részesítik elônyben az „öncélú”, önmagukért létezô sportágakkal szemben. Egyre inkább a látványosság lett a fô érték. „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság idôben és helyesen ismerte föl a sport piaci értékét.” Az 1988-as olimpiai

■

játékokra több mint 150 cég fizetett ki legalább 2 millió dollárt a hivatalos támogatói címért, 9 szponzor pedig 14 millió dollárt fizetett a nemzetközi támogatói címért. 1996-ban már 40 millió dollárba került a hivatalos támogatói cím! „Az elmúlt 10 év alatt a szponzorálás, a reklámozás és a sport olyan szorosan kapcsolódott egymáshoz, hogy nehéz kijelenteni, melyik tekinthetô közülük meghatározónak” - írja a sportmarketing egyik szakértôje. Az öttusa olimpiai léte veszélyben forgott, s jellemzô, hogy a csapatversenyt 1992 (Barcelona) után levették az olimpiai programból. Az öttusa fölvette a kesztyût, drámai mértékû szabályváltozásra került sor. Elsôdleges cél a látványosabb, a nézôk számára könnyebben érthetô, közönségcsalogató versenyszervezés volt. 1993tól a világbajnokságon egynapos verseny lépett az eddig négynapos program helyére, a csapatverseny megszûnt, helyette a látványosabb egynapos váltóversenyt iktatták be. A nézettség növelése érdekében az utolsó számban „hendikeppes futás” rendszerében indulnak a versenyzôk. Elsônek a versenyben vezetô sportoló indul, s utána sorrendben a következô helyezettek. Pontszámbeli lemaradásukat másodpercre váltják át. A végeredmény könnyen követhetô, aki elsônek fut be, az a gyôztes, hiszen ledolgozta hátrányát vagy épp megôrizte elônyét. Az utolsó elôtti számban a lovaglás elsô fordulójában fordított sorrendben indulnak a sportolók. Fokozván az izgalmakat, a vezetô versenyzô utolsónak lovagol. Lövészetben késôbb áttértek a 10 méteres légpisztolyos versenyszámra, a lôlapokat kivetítik a nézôközönség számára, így nyomon követhetô minden egyes lövés. Az egynapos lebonyolítás erôsen korlátozza az indulók létszámát, a döntôben maximálisan 32 fô vehet részt, ezért létrehozták a selejtezôket. A selej-

2006/4

tezôversenyen elért eredmények alapján lehet döntôbe kerülni. A selejtezôt négy számban rendezik, csak a döntôben szerepel az ötödik tusa, a lovaglás. Számos egyéb módosítást is foganatosítottak. Lerövidítették a futás és az úszás versenytávját, csökkentették a vívóidôt. Ezek a változások megosztották az öttusasport közvéleményét, sokan felhagytak a versenyzéssel, számos szakember az öttusa megcsonkításaként ítélte a változtatásokat. Hogyan folytatódott az atlantai történet Kövesdi Viktor tollából? „Csodák csodájára, amikor elindítják a futókat, az amerikai televízió is közvetíteni kezd… Már közelednek a célhoz a futók… Zenovka ellép Parigin mellett és vezet a cél elôtt 50 méterrel… Aztán tesz egy rossz lépést, majd szép lassan elkezd összecsuklani, Parigin lehajrázza, az orosz pedig betámolyog a célba, ahol a földre zuhan. A kamerák egy kifacsart vonagló embert mutatnak, aki nem tud magáról. Valószínû arról sem, hogy megmentett egy sportágat… Este minden amerikai televíziós állomás mûsorán az öttusa befutója a sláger. Zenovka legalább hatvanszor csuklik még össze a CBS-en, az NBC-n és a CNN-en. Lehet, hogy Sydneyben már váltóverseny is lesz?” 2000-ben Sydneyben elôször mérhették össze a tudásukat az olimpiai játékokon a nôk, 2004-ben Vörös Zsuzsa lett olimpiai bajnok. Az utolsó 90 évben az öttusa rendkívül sok változáson ment át, katonatisztekbôl profi sportolókká váltak a résztvevôk. A II. világháborút követôen önállóvá vált, kiteljesedett a sportág, a 90-es években a túlélés érdekében gyökeresen megváltoztak a versenyszabályok. Ám 90 éven át az öttusát alkotó sportágak változatlanok maradtak. Vajon lesz az öttusának újabb 90 éve?

■

2006/4

Néhány sorban… Az egész mögöttünk hagyott esztendôt ugyan ezen a helyen majd csak a következô, a 2007-es év elsô számában tesszük mérlegre, ezúttal csupán 2006 utolsó negyedévérôl szólunk. Elôször is a számunkra érthetôen leginkább kiemelkedô eseménnyel, a II. Országos Edzôi Kongresszust emeljük ki, amelyet - támogatóink segítségével - a Magyar Edzôk Társasága igyekezett lelkiismeretesen elôkészíteni, illetve lebonyolítani, s programját a felkért, elismert elôadók segítségével legfôképpen megtölteni szakmai társadalmunk számára idôszerû, egyben érdeklôdésre számot tartó mondanivalóval. Az esztendô utolsó negyedében megkülönböztetett várakozás elôzte meg és kísérte három fontos vonatkozásban is sportéletünk fejleményeit. Az egyik, hogy a korábbi viharok, viszontagságok hullámai elültek, viszonylagos nyugalom költözött vissza a Magyar Olimpiai Bizottság szervezetébe, s úgy tûnik, a jelenlegi állapotok fenntarthatók 2008-ig, a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok befejezéséig. A módosulások, személyi és egyéb változások után teljes erôbedobással látott munkához a Sport Szakállamtitkárság, amely az NSH, a sporthivatal szerepét vette át. A Nemzeti Sportstratégia elôterjesztése ugyan nem került még a kormány elé, de ez végtére érthetô, hiszen ennek a sorsa is összefügg az egész ország közeli jövôjét meghatározó, az Európai Uniós konvergencia kötelezettségek teljesítése érdekében ránk váró megszorító intézkedések hatásaival, amelyek nyilvánvalóan érzôdnek majd a jelenlegi munkálatok eredményeként kialakuló, s majd csak közvetlenül az év vége elôtt elfogadásra kerülô 2007 évi költségvetésen. Élénk figyelemmel követjük labdarúgó sportunk vajúdását, s tôlünk telhetôen igyekszünk eszközeinkkel segíteni. A máltai fiaskó után Bozsik Péter szövetségi kapitány lemondását követôen ideiglenes állapotok alakultak ki a válogatott irányítását tekintve, a kanadaiak elleni barátságos találkozóra az utánpótlással utóbb Cipruson az Eb-selejtezô csoportban remeklô Várhidi Péter kapott megbízást, s ugyancsak nem dôlt el – jóllehet korábban idén december eleje volt az UEFA határideje – 2012-es EB pályázatunk ügye sem. Gallov Rezsô

MAGYAR EDZŐ 3

A rovat megjelenését a Nemzeti Felnôttképzési Intézet támogatta

A felnôttképzés jegyében II. ORSZÁGOS EDZÔI KONGRESSZUS A Magyar Edzôk Társasága 2006. november 15-én rendezte meg – négy esztendôvel az elsô után – második Országos Edzôi Kongresszusát a Semmelwe is Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (TF) aulájában. A két esemény közötti idôszakban lezajlott kiemelkedô világversenyeken a magyar sport – elôkelô hagyományaihoz illôen – várakozáson felül, remekül helytállt, miközben azonban, sajnálatos módon, a sport tekintélyének, megbecsülésének, szakmai és egyéb értékeinek további csökkenése, érdekeinek háttérbe szorulása volt kétséget kizáróan tapasztalható. A második kongresszus célja, érthetôen, tehát az volt, hogy vizsgálja az értékek devalválásnak okait, valamint szakmai észrevételeivel, javaslataival egyben segítse a 2006-ban véglegesített Nemzeti Sportstratégiában megfogalmazott elképzelések és tervek valóra váltását. A kongresszust – a felnôttképzés jegyében – a Magyar Olimpiai Bizottság által támogatott évi szakmai továbbképzô sorozat befejezô rendezvényeként bonyolították le a szervezôk, amelynek fô támogatói az alábbiak voltak: Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság, valamint a Nemzeti Felnôttképzési Intézet. Hasábjainkon az elôadások sorából néhány általános érdeklôdésre számot tartó szemelvénnyel szolgálunk.

04-49

2006/12/08 10:52

4

Page 1

MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Felnôttképzés a sportban A harmadik évezred elején, globalizálódó társadalmunkban egyre inkább felértékelôdik a tudás szerepe, de ezt a tudást nem könnyû sem átadni, sem megszerezni, sem pedig szinten tartani. A tudás, az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozza az Európai Unió is, amely a 2000. márciusában portugál kezdeményezésre kialakított lisszaboni stratégia alapján többek között az oktatás-képzés fejlesztésétôl várja, hogy 2010-re az európai közösség a világ legdinamikusabb gazdaságává váljon. A nagy kérdés az, hogy a munkahelyek, oktatási intézmények és a társadalmi-gazdasági folyamatok legfontosabb szereplôje, az egyén hogyan tud alkalmazkodni a folytonos változásokhoz, és hogyan tud megfelelni a növekvô elvárásoknak. Nem is lehet vitás, hogy mint az élet minden területén, a sportszférában is rendkívül fontos a tudás szerepe. A hosszú évtizedek alatt gyarapodó és a magyarság számára oly’ sok dicsôséget hozó sportsikerek alapja egyértelmûen a hátterében álló szakértelem volt. Az utánpótlásképzô központok, a sportiskolák, a legnagyobb edzôk mûhelyei mind-mind remekül felkészült szakemberekkel segítették ezt a folyamatot, a magyar sport fejlôdését. Manapság viszont mindez már nem elég. A sportszakmai tudás mellett a sportszféra szereplôinek és a sport irányítóinak naprakész ismeretekkel kell rendelkezniük a kapcsolódó te-

rületeket érintôen is (jog, gazdaság, közigazgatás, marketing, informatika, stb.), így válik nélkülözhetetlenné a sportban is a felnôttképzés, az élethosszig tartó tanulás folyamata. A Magyar Edzô, lépést tartva az új évezred kihívásaival, ennek terjesztésében úttörô feladatot vállalt magára. Bár a Magyar Edzô eddig is kiemelt témaként tekintett az oktatás és a képzés, továbbképzés ügyére, ezúttal egy új, ”Felnôttképzés a sportban” címû rovatot kezdeményez. A Nemzeti Felnôttképzési Intézet támogatásával létrejött összeállítás egy újszerû kezdeményezés a sportban beindult továbbképzési, felnôttképzési folyamatok összefoglalására, valamint elsôsorban a felnôttképzéssel és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos információk terjesztésére. Terveink szerint a jelenlegi és a következô lapszámban megjelenô rovat a késôbbiek során állandó helyet kap folyóiratunkban, és ezzel kapcsolatosan beszámolhatunk egy újításról is, hiszen a nyomtatásban olvasható anyagok teljes terjedelmükben elérhetôek lesznek a Magyar Edzôk Társasága honlapján, a www.magyaredzo.hu weboldalon. Reméljük, hogy kezdeményezésünk hasznára válik a magyar sportéletnek és olvasóink számára érdekes információkkal, valamint napi munkájukhoz hasznos ismeretanyaggal tudunk szolgálni.

II. Országos Edzôi Kongresszus Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Aula 1123 Budapest, Alkotás u. 44. 2006. november 15. 10.00 – 12.15 Üléselnökök: Köpf Károly, dr. Tamás István Dr. Ormai László: Értékeink védelmében Dr. Nyerges Mihály: A felsôoktatás reformja, a sportszakember-képzés változási irányai Györfi János: Sport Szakállamtitkárság az állami sportirányítás élén Szántó Éva: Korszerû sportfinanszírozás - nemzetközi kitekintés Molnár Zoltán: Peking felé félúton Korreferensek: Angyal Zoltán, Kemény Dénes, Kiss László, Kovács Tamás, Köpf Károly 12.15 – 12.30 Kérdések - hozzászólások, üléselnöki értékelés Frenkl Róber t

12.30 – 13.00 Kávészünet

13.00 – 15.15 Üléselnökök: dr. Frenkl Róbert, dr. Szabó Tamás Dr. Petrovics László: Sportoktató- és edzôképzésünk nemzetközi összevetésben Dr. Szabó Tamás: Az utánpótlás-nevelés állami menedzselése Gallov Rezsô: Sportszakma és a média Bicskei Bertalan: Az edzôképzés és továbbképzés megújítása labdarúgásban Dr. Pucsok József: A hazai és nemzetközi doppingesetek szakmai vonatkozásai Korreferensek: dr. Bakanek György, dr.Tiszeker Ágnes Dr. Kolláth György: Bûn és bûnhôdés a sportban – vétségek és szankciók Korreferensek: dr. Cserháti László, dr. Kiss Gergô László, Nagy Zsigmond 15.15 Kérdések - hozzászólások, üléselnöki értékelés, MET elnöki zárszó Kiegészítô program (08.30 – 17.00): Tápszer és táplálék-kiegészítô kiállítás, mûszerbemutató, folyóirat- és szakkönyvvásár

■

MAGYAR EDZŐ 49

2006/4

Az öttusa hatodik tusája KÜZDELEM AZ OLIMPIAI LÉTÉRT Jády György Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Budapest E-mail: [email protected]

Mizsér Jenô emlékének ajánlom Az öttusa idôlegesen megnyerte hatodik tusáját. A magyar sportrajongók örömmel vették tudomásul, hogy az öttusa sport újra megmenekült: 2012-ig biztosan rendeznek öttusaversenyeket az olimpiai játékokon. Pedig új, rendkívül népszerû sportágak kopogtatnak az olimpiai mozgalom ajtaján, amelyeknek milliós szurkolótáboruk van. Sokan úgy vélik, nincs szükség ilyen csekély nézettségû, „korszerûtlen” sportra, mint az öttusa. A magyarok számára sikertörténet e sportág: elsô olimpiai aranyérmünket Kovácsiék szerezték 1952-ben, mindig voltak büszkeségeink Balczóéktól, Fábiánékon át Vörös Zsuzsáig. Látszólagos változatlansága ellenére a sokak számára régimódinak tûnô - öttusa sokat változott az idôk folyamán. Jóllehet az öttusa alap versenyszámai nem változtak, a szabályzat, a verseny lebonyolításának rendje igen rugalmasan változott az idôk folyamán felmerülô új igényeknek megfelelôen. Érdekes, hogy a sokak által elavultnak tartott sport milyen plasztikusan alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz. Érdemes röviden áttekinteni az öttusa történetét.

A kialakulás története Az öttusa atyja Pierre de Coubertin, az újkori olimpiai játékok életre hívója. Az ókori olimpiai játékokon szerepelt egy összetett verseny, az atlétikai ötpróba (pentatlon). Coubertin ennek mintájára kívánta megalkotni a modern korszak körülményeinek megfelelô modern pentatlont. Fáradozása nem járt azonnal sikerrel, öttusával kapcsolatos terveit már 1894-ben fölvetette, - azonban csak 15 évvel késôbb - 1909-ben fogadta el javaslatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Kialakult tehát az öttusa, amely már az általunk ismert számokból állt: lovaglás, vívás, lövészet, úszás, futás. A hagyomány szerint katonai sport - egy futár teljesíti küldetését. Elôször lóval indul útnak, majd megvív az ellenséggel, pisztolylövésekkel fedezi útját, átúszik a folyón, majd futással érkezik küldetése célpontjába, ahol átadja az üzenetet. Már az öttusa kialakulásakor vitatták az egyes

számok jogosságát egyesek szerint egy „lovassági tiszt számára a terepfutás úgyszólván megalázó”.

A kezdetek kora Az 1912-ben Stockholmban rendezett olimpián 32 versenyzô indult, a verseny svédek sikerét hozta. Az elsô hét helyezett közé csak egy külföldi, az amerikai, G. Patton került be az 5. helyen. Az ô neve inkább a történelembôl ismert, ô volt a II. világháború idején az USA európai páncélos hadseregének parancsnoka. Az 1950–es évekig a sportolók jellemzôen a katonák körébôl kerültek ki. A stockholmi olimpiát követôen Németországban több, mint 100 katonatiszt és tiszthelyettes kezdett el öttusázni Frigyes Károly porosz herceg vezetésével. Az öttusalovaglást 1963-ig tereplovaglás formájában rendezték meg, 2.500 – 5.000 méteres távon. Ez a lovas és a ló számára is igen kemény megpróbáltatást jelentett. 1932-ben a Los Angeles–i olimpián olyan kemény versenypályát építettek, hogy célba érkezés után több ló elpusztult. A vívás kezdetektôl fogva párbajtôrvívás volt. Lövészetben robbanópisztolyos fegyverrel lôttek, az úszás 300 méteres távon, a futás 4 km-es távon zajlott. A svédek fölényére jellemzô, hogy 1912 és 1956 között - egy kivételtôl eltekintve - egyéni olimpiai bajnokságot csak svéd versenyzô nyert.

A klasszikus kor A második világháborút követôen az öttusasport hatalmas fejlôdésnek indult. Fontos szervezeti megújulás következett be: 1949-ben megalakult az önálló Nemzetközi Öttusa Szövetség. Addig az öttusa nemzetközi irányítása Nemzetközi Olimpiai Bizottságon keresztül valósult meg. Az új szövetség elsô határozata az volt, hogy évente világbajnokságokat rendeznek egyéniben és csapatban is. A versenyrendszer folyamatosan bôvült: 1963-ban megrendezték az elsô junior világbajnokságot. 1965-tôl rendszeresek voltak a nagy nemzetközi versenyek, egyre több helyen junior nemzetközi versenyeket bonyolítottak le, s már 15 európai ország rendezte meg rendszeresen nemzeti bajnokságát az öreg kontinensen. Évente rendeztek öttusa bajnoksá-

got más földrészeken is, például az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában. 1981-ben megrendezésre került az elsô nôi öttusa világbajnokság, amelyen 9 ország 30 versenyzôje vett részt. „Egy tanár, egy orvos és egy tisztviselô legyôzte a svéd katonatiszteket!” – írták a svéd lapok, amikor a helsinki olimpián a magyar csapat legyôzte az addig verhetetlen svédeket. Hatalmas lendületet adott a „szocialista országok” bekapcsolódása az öttusasportba. A „béketábor” országai kiváló propagandalehetôséget láttak a sportsikerekben, s a sport támogatását politikai kérdésként kezelték. Az öttusa meghálálta a támogatást. Az elsô csapatversenyt 1952-ben a magyarok nyerték az olimpián, ekkor indultak elôször szovjet sportolók, akik 1955ben már megszerezték elsô világbajnoki aranyérmüket. 1957-ben egyéniben a dobogó minden fokán szovjet versenyzô állt. 1952-tôl 1988-ig nem volt olyan olimpia, amelyen ne szerzett volna legalább egy aranyérmet a megszerezhetô kettôbôl „szocialista ország”. (Kivéve: 1984, de ezen országok versenyzôi nem indultak azon az olimpián.) Nem csupán letarolták a szocialista országok versenyzôi a nemzetközi versenyek dobogós helyezéseit, hanem erôsítették az öttusasportot is. Növelték az indulók számát és a nagy nemzetközi versenyek számát, új edzésmódszereket fejlesztettek ki, új utánpótlás rendszert alakítottak ki. Ilyen például a magyar találmány, a háromtusa – olcsó, egyszerûen lebonyolítható versenyeket szerveztek az utánpótlásbázis kiszélesítése céljából lövészetben, úszásban, futásban. A versenyszabályok változásait illetôen fontos kérdés: hogyan értékeljék a versenyzôk öt különbözô sportágban nyújtott teljesítményét? Eleinte a versenyzôk sportszámonként elért helyezését adták össze, s a helyezési számok összege adta meg a végeredményt. Újításként került bevezetésre a pontszámításos rendszer 1954-ben a budapesti világbajnokságon. A pontozás segítségével a kiemelkedô eredményeket jobban tudják értékelni, hiszen jobb eredményért több pontot adnak, ezt a helyezésbeli különbségek nem követik. Pl. lehet valaki 3. helyezett minimális különbséggel vagy hatalmas hátránnyal, ezt a helyezési szám nem tükrözi. Többször fölmerült egyes számok cseréje - pl. lovaglás helyett motorozás, vívás helyett ké-

05-48

2006/12/08 10:54

Page 1

48 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Harminc évvel ezelôtt (MONTREAL, 1976 – SZERÉNYEBB EREDMÉNYEK) Idén a labdarúgó világbajnokság, a hazai rendezésû kajak-kenu vb, az úszó Eb, az öttusa Eb árnyékában, az 1956-os melbourne-i olimpia ötvenedik évfordulójának évében törvényszerû, hogy a harminc esztendeje megtartott montreali olimpia némileg kisebb hangsúlyt kap a visszaemlékezések során. A II. Világháború óta 1976-ban szereztük a legkevesebb olimpiai aranyérmet, a körülményekrôl és az okokról érdemes tárgyilagosan elgondolkozni három évtized távolságából is. A számszerû eredményeket elôször is az 1972-es müncheni olimpiával célszerû összevetni, és máris kiderül a jelentôs visszaesés.

München, 1972 6 aranyérem 13 ezüstérem 16 bronzérem 225 olimpiai pont 5. hely a nemzetek között

Montreal, 1976 4 aranyérem 5 ezüstérem 12 bronzérem 156 olimpiai pont 9. hely a nemzetek között Visszaesésünk ellenére egyes sportágakban azért szépen teljesítettünk, s ez tükrözôdött a pontszámokban is:

München, 1972 Atlétika Birkózás Cselgáncs Evezés Kajak-kenu Kerékpár Férfi kézilabda Nôi kézilabda Labdarúgás Ökölvívás Öttusa Nôi röplabda Sportlövészet Súlyemelés Férfi torna Nôi torna Úszás Vízilabda Vívás

8 36 2 – 24 1 – – 5 21 12 2 4 27 – 9 21 5 46

Montreal, 1976 Atlétika 9 Birkózás 16 Cselgáncs 4 Evezés 1 Kajak-kenu 38 Kerékpár – Férfi kézilabda 1 Nôi kézilabda 4 Labdarúgás – Ökölvívás – (!!!) Öttusa 4 Nôi röplabda 3 Sportlövészet – Súlyemelés 13 Férfi torna 18 (!!!) Nôi torna 8 Úszás 4 Vízilabda 7 Vívás 25

A tulajdonképpen nyolc sportágban bekövetkezô komoly visszaeséshez a következôket fûzhetjük hozzá:

A magyar küldöttség – amely a tartalékokkal együtt 187 sportolóból, 42 edzôbôl, 30 nemzetközi funkcionáriusból és versenybíróból, 41 általános és sportági vezetôbôl, orvosból, gyúróból, technikai segítôbôl állt – egészében véve túlzott önbizalommal érkezett Kanadába. Az elsô napok mérsékelt eredményei után viszont megfordult a hangulat, a hangulat egyszeriben szorongásba csapott át. A megnyitó elôtti napon politikai indítékból váratlanul hazautazott harminc afrikai ország küldöttsége, ami nem kis mértékben tömörítette a mezônyt. Az elôzô három olimpiával ellentétben nem ôsszel, hanem nyáron, július 17.-tôl augusztus 1-ig kellett versenyezni Montrealban. (A pontos idôpontok: Tokió, 1964. október 10-24.; Mexikó, 1968. október 12-27.; München, 1972. augusztus 26.- szeptember 11.) A korábbi olimpiák elôtt bevált helyszíni edzôtáborozás és formába hozás itt nem sikerült, sokan már túljutottak a csúcsformájukon. A Münchenben, majd az azt követô világversenyeken kiválóan szerepelô úszóink Montrealban túl hideg vízben edzettek, többen belázasodtak közvetlenül a versenyek elôtti napokban. Birkózásban a forma visszaesésén kívül az is nagy hátrányt jelentett, hogy Matura Mihály, a nemzetközi szövetség befolyásos alelnöke 1976-ban már nem lehetett közöttünk, az elôzô évben hunyt el. Péhl József szakmai irányításával egészében véve kiválóan szerepelt a kajakkenu csapat, 8 érmet és 38 pontot szerzett, de megint elmaradt az aranyérem. A Papp László, Kajdi János és Jákó Péter vezette ökölvívó csapat, amely olyan nevekbôl állt, mint az olimpiai címvédô Gedó György, vagy Orbán Sándor, Badari Tibor, Botos András, Nagy József, szinte megmagyarázhatatlan okokból mondott csôdöt. Az öttusa lovagló számában Kancsal Tamás bukott, összetörte magát, így örülhettünk, hogy egyáltalán végig tudta szenvedni a versenyt. Pedig a kizárt Onyiscsenkó nélküli mezônyben reális esélyei voltak az olimpiai bajnoki címre, ez pedig az egész küldöttség szereplését is feljavította volna. Súlyemelésben München után változtak a szabályok, a versenyszámok közül törölték a nyomást, a magyar csapat pedig részben kicserélôdött, részben öregedett is. Vívásban a korábbi olimpiák hagyományai alapján eredményes fegyverneme-

ink, a férfi párbajtôr és a kard nem hozta igazi önmagát. Tordasi Ildikó gyôzelmét, a nôi tôrcsapat, illetve Kulcsár Gyôzô bronzérmét azért ki kell emelni. A csapatjátékokban jó küzdôszellemüknek köszönhetôen reális eredményeket produkáltak a magyarok. A vízilabdacsapatunk tudásával kiemelkedett a mezônybôl, bronzérmes lett nôi kézilabdacsapatunk, és nôi röplabdázóink is a legjobb négy közé jutottak. A négy magyar aranyérem közül felejthetetlennek számít Németh Miklós világcsúccsal elért gyôzelme gerelyhajításban és Magyar Zoltán csodálatos gyakorlata lólengésben. A nemzetek közötti versengésben érdemes megemlíteni az NDK ugrásszerû elôretörését. Münchenhez képest megduplázták olimpiai gyôzelmeik számát, 20-ról 40-re, második helyükkel megelôzték az amerikaiakat. Montrealban a vendégek ellátása, a verseny körülményei minden igényt kielégítettek. A szigorú biztonsági intézkedések idônként nyomasztóan hatottak ránk, de utólag is el kell ismernünk, hogy ezekre teljes mértékben szükség volt a müncheni tragédia után, arról nem is beszélve, hogy ezek mindenki mást is zavartak. A magyar csapat vezetôi, edzôi, orvosai között sok elismert név szerepelt: Csanádi Árpád, Páder János, Papp László, Török Bódog, Széchy Tamás, Gyarmati Dezsô, Bay Béla, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf, Sir József, Árky Nándor, Juhász József, Kausz István, Bártfai Ede, Jákó Péter, Orosz Imre, Kulcsár Gergely, Gurics György, Bíró Mihály, Hólya István, Horváth István, Bonn Ottó, Cseh Lajos, Péhl József, Madarász István, Sermer György, Nagy Imre, László István, Kotsis Attiláné, Orvos András, Nagy Jenôné, Bordán Dezsô, Vígh László, Vass Imre, Gábor Tamás. Arday Andor

■

MAGYAR EDZŐ 5

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

Értékeink védelmében Annak megítélése, hogy mit tartunk értéknek, meglehetôsen szubjektív dolog, ezért a magyar társadalom értékítélete bizonyos dolgok vonatkozásában természetszerûen nagyon eltérô, akár a múltról, akár a jelenrôl beszélünk. Ebben a megítélés kavalkádban a sport azon kevesek közé tartozott, amelyet a nagy többség – évtizedeken keresztül – nagyjából azonosan ítélt meg, fontosnak tartott. A diák és tömegsportot egészségmegôrzô, életmódjavító célból, az élsportot pedig elsôsorban az ország „presztízse”, imázs növelése okául. Ez a megítélés az utóbbi években azonban sokat romlott, a sport presztízse halványult, sok olyan feladat, célkitûzés vonatkozásában, amelyeket évekkel ezelôtt például az I. Országos Edzôi Kongresszuson is már megfogalmaztunk, nemhogy elôrelépés nem történt, de sok esetben rosszabb lett a helyzet. Még akkor is igaz ez, ha a magyar sport néhány ágazata világraszóló eredményeivel még ma is sokszor elismerésre készteti a világ sportközvéleményét, fenntartja a magyar sport presztízsét, elfedi az egyre súlyosbodó bajokat, gondokat. A rendszerváltás utáni kormányoknak – bár mindegyiknek voltak jó irányba tett lépései is – nem sikerült megtalálni, kijelölni a sport helyét, szerepét, finanszírozásának módját a társadalomban. Születtek a helyzet rendezését célzó törvények, stratégiák, különbözô intézkedések, ezek azonban a felemásság, a végrehajtáshoz szükséges határozottság vagy forráshiány miatt nem sokat javítottak a helyzeten. Bízunk benne, hogy a rendszerváltás óta készült talán legátfogóbb stratégiai munka, a Sport XXI Nemzeti Sportstratégia forráshiány vagy egyéb más okok miatt nem jut elôdei sorsára. Tudom, hogy az edzôkongresszusnak és fôleg nekem – egy társadalmi munkásnak a kompetenciám korlátozott. Maga a tanácskozás nem vállalhatja fel a magyar sport minden problémáját, nem is „vindikálhatjuk” magunknak a bölcs „kádi” szerepét. Úgy gondolom azonban, hogy a sok információ, tapasztalat birtokában – ami elsôsorban az edzôk

sportban elfoglalt helyzetébôl következik – néhány kérdést illetôen mégis el kell mondani, a döntéshozók tudomására kell hozni véleményünket. Ilyen kérdések: • az állami felelôsség- és feladatvállalás, • a sportirányítás rendszere, a sport szervezettsége, • a sportfinanszírozás mikéntje, • az edzôképzés, továbbképzés helyzete • az utánpótlás nevelése, helyzete • a sportegyesületek, szakosztályok léte, fontossága, • a sportlétesítmények helyzete, hiánya, áldatlan állapota, amelyek mind döntôen befolyásolják, hogy a sport értékei fennmaradnak-e avagy sem a jövôben. Természetesen lehetne még sok más kérdést is felvetni, lehet, hogy más másokat tartana fontosnak, én úgy gondolom, ezek kulcskérdések. Ezért ezekrôl fogok, fogunk majd elôadótársaimmal együtt beszélni, különbözô aspektusokból megközelítve a kérdéseket. Azt gondolom, a sport helyét, szerepét, forrásait addig nem lehet megnyugtatóan megjelölni, kijelölni, amíg az állami szerepvállalás mértéke, módja, területe nem körvonalazódott, nem tisztázódott. Márpedig az – több, egymásnak sokszor ellentmondó koncepció megszületése „dacára”, vagy éppen ezért – máig sem világos, egyértelmû. Ma már talán nem nagy merészség azt állítani, hogy a sport teljes egészében üzleti alapon elképzelt mûködtetése hibás koncepció, márpedig a rendszerváltás utáni kormányok álláspontja e tekintetben sok hasonlóságot mutat. Ha voltak is közöttük különbségek, a tettek, a finanszírozás módjai, mértéke, annak eredményessége nem mutattak e tekintetben lényeges eltérést. Ezen mindenképpen változtatni kell! Az állam nem vonulhat ki a népesség egészét érintô, fizikai teljesítôképességének, megôrzését szolgáló sporttevékenységek támogatásából. Az EU országai e tekintetben jelentôs állami feladatokat vállalnak fel a sportirányítás, sporttámogatás terén, a gyermek- és ifjúsági sporttól az idôsebb korosztályok érdekében végzett sportig. Hasonlóképpen megoldásra vár az élsport helyzete is. Ha az élsport az „országimázs” fontos része, márpedig annak kell lennie, akkor nem lehet csak az üzleti világra hagyatkozni. Az elfogadha-

tó, hogy nem lehet minden sportágat finanszírozni, de azokat, amelyek sikeresek, amelyek népszerûek, amelyek „országimázs javítóak”, olyan helyzetbe kell hozni, hogy versenyképesek legyenek a nemzetközi porondon. Senki sem tagadhatja, hogy egy Olimpia, Világvagy Európa-bajnokság magyar eredményei észrevehetôen befolyásolják a magyarországi közhangulatot. Az állami szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik a sportirányítás rendszere, a sport szervezettsége. E tekintetben az évek során sok különbözô elképzelés, gyakorlat valósult meg, de elfogadhatóan jó megoldás nem született, nem sikerült kialakítani a sportirányítás minden területre kiterjedô, világos, átfedés nélküli rendszerét, a szervezetek közötti ésszerû, jól mûködô munkamegosztást. Ehelyett presztízsviták, tisztázatlanságok vannak. Sokszor nem is lehet érteni miért? A jó mûködéshez szükséges szervezetek közül több már régen létrejött és úgy ahogy mûködik is. Az olimpiai sportágak tekintetében a MOB, mint a legpatinásabb szervezetünk; a nem olimpiai sportágak és egyéb társadalmi szervezetek szövetsége az NSSZ; a sportegyesületeket tömörítô szervezet a SOSZ; az utánpótlás nevelés segítôje a NUPI . A magyar sport irányítottsága, szervezettsége mégsem tekinthetô megoldottnak. Különösen nem, ha a szervezettségét komplexen értelmezem úgy, hogy abban a legkisebb iskolai sportkörtôl a nagyegyesületekig az egész egyesületi rendszerünk, a sportági szakszövetségek, szakemberképzésünk és továbbképzésünk, az állami és civil sportirányító szervezetek, intézmények, a tudományos szervezetek, a sportfinanszírozásban szerepet játszó intézmények és szervezetek szervezettsége, egymáshoz való viszonya, kapcsolatrendszere is benne foglaltatik. Sokan nem értékeltük a jövôre vonatkozóan kedvezô jelzésnek az állami sportirányítás ilyen léptékû leépítését, mint ami a közelmúltban történt. Kevés olyan területet – valószínû egyet sem – lehetne találni Magyarországon, amelynek legfôbb irányító szervezete, annak neve, struktúrája, hatásköre a rendszerváltás óta annyit változott volna mint a sporté. Lassan komoly sporttörténeti, levéltári kutakodás kell ahhoz, hogy a fiatalabb generáció részére feltárjuk milyen volt a magyar sportirányítás néhány legutóbbi évtizede. De, ha új helyzet van, akkor

06-47

2006/12/08 10:56

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S ebben a helyzetben még inkább aktuálissá válik a sportirányítás és finanszírozás új rendszerének felvázolása és a szükséges új munkamegosztások kialakítása. Nyilvánvalóan fontos szerepet kell kapnia a MOB-nak és az NSSZ-nek. Át kell gondolni, hol vannak átfedések, párhuzamosságok, felesleges, csak pénzfogyasztó nagy apparátusok, presztízs szervezetek, költséges nagy irodakomplexumok, amelyekbôl sajnos, sok van és amelyeket meg kell szüntetni, hogy az élô sportra, annak feltételrendszerére több pénz jusson. Az állami szerepvállalás átgondolásával a finanszírozási rendszer is megújulásra szorul. A vállalt feladatoknak megfelelô célokat számon kérhetôen és követhetôen kell finanszírozni. Az állami csatornák létjogosultságát meg kell vizsgálni, mert így azok egymástól való függetlensége átláthatatlanná teszi a finanszírozás mértékét. Ennek érdekében a pályázati rendszert is újra kell gondolni. Úgy tûnik – a tapasztalatok legalábbis ezt mutatják – hogy a különbözô szervezetek kuratóriumai ismeret, vagy idô hiányában nem mindig tudnak megalapozott döntéseket hozni. Az elutasítások sokszor a pályázatok adminisztratív hiányosságai miatt (legyenek azok bármilyen jelentéktelenek is), a döntések pedig a „mindenki kapjon valamit” elv alapján születnek. Elôadásomat hallgatva – a bevezetômben mondottak után is – felvetôdhet a kérdés, hogy egy edzôi kongresszuson miért beszélek olyan kérdésekrôl, amelyek nem az edzôk vagy Társaságunk kompetenciájába tartoznak? A válaszom nagyon egyszerû és egyértelmû. Az edzôk nem „holt térben” hanem nagyon is valóságos környezetben dolgoznak, amelynek minôsége meghatározza vagy legalább is jelentôsen befolyásolja az edzôi munka minôségét, eredményességét. Ugyanakkor az edzô – kivételes esetektôl eltekintve – a mindennapokban kevésbé tudja alakítani, befolyásolni ezt a környezetet, amelynek állapota fontos számára. Legfeljebb úgy, hogy ô lesz a technikai igazgató, a menedzser, miközben neki a szakmát kellene csinálni, hiszen erre szerzôdött volna. Azt gondolom, hogy nem váltok ki nagy tiltakozást, ha azt mondom, hogy az a környezet, az a közeg, amelyben Magyarországon az edzô dolgozik, általában – kevés kivételtôl eltekintve – nem biztosítja a kiemelkedôen eredményes munka feltételeit. Ezért már-már a csoda kategóriájába sorolom a magyar sport húzóágazatába tartozó sportágak sportolóinak és

A

2006/4

S P O R T B A N

edzôegyéniségeinek kiemelkedô eredményeit. Azt azonban látni kell, hogy ez egy viszonylag zárt kör néhány tucat sportolóval és edzôvel, néhány még mûködô mûhellyel, amelyek még „termelnek”. Ôk tartják vállaikon a magyar élsportot, amely egészének színvonala mindazonáltal folyamatosan romlik. Mitôl ne romlana, tehetô fel a kérdés? Csak meg kell nézni a sportegyesületek, szakosztályok, létesítmények számáról szóló statisztikákat és máris adódik a válasz. És akkor még nem is beszéltünk azok állapotáról, vegetálásukról.. Sportoljatok az egészségetekért – mondja a szlogen -, de elfelejti megmondani hol? A romlásban persze az edzôk felelôssége is benne van. Nemcsak a közeg a hibás, az edzôk képzettsége, ismeretanyaga sem követi a nemzetközi színvonal produkálásához szükséges tudásszintet. Kétségtelen, a kettô között szoros kapcsolat, ok-okozati összefüggés van. Az az edzô, amelyiknek nincs egyesülete, nincs anyagi biztonsága, nem feltétlenül továbbképzésekre fog járni, nem könyveket fog vásárolni. Az edzôképzés liberalizációja sem tett jót a színvonalnak, különösen vonatkozik ez a sportoktató képzésre. A túl szélesre nyitott kapuk, az önköltséges képzésbôl származó bevételek fontossága sokszor felülírja a minôségi követelményeket. A képzésre vonatkozó elôírások, rendelkezések a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek, „lepuhulnak”. A továbbképzés továbbra sem megoldott, nincs gazdája, esetleges. Hogy egyáltalán létrejönnek továbbképzés címszó alatt különbözô témájú szakmai konferenciák, az a mindenkori állami sportirányítás és a MOB ilyen irányú célzott tám o g a t á s á n a k k ö s z ö n h e t ô . A MOB 2002-tôl felvállalta a konferencia költségeknek egy részét és megbízta a METet és a TFTI-t ezeknek a megszervezésével. (Évente általában 3-4 konferenciára került sor.) Esetenként egy-egy konferencia költségeihez hozzájárult az NSSZ és a NUPI is. Számos sikeres szakmai-tudományos konferencia létrejötte a MET és az MSTT összefogásának, közös szervezésének az eredménye. A konferenciák anyaga rendszeresen megjelent a Magyar Edzôben, de ezzel azt hiszem, kimerült az edzôk általános továbbképzése. Egy-egy sportági szakszövetség, megye szervezett esetenként – de nem mindig követhetôen – egy-egy kérdésben szakmai továbbképzést, tanácskozást. Azt gondolom ennél sokkal többre, fôleg tervezhetôbbre lenne szükség. Így a

részsikerek ellenére is azt kell mondani, hogy ez így nem elégséges. Központilag irányított képzés nélkül a jövôben is csak részsikerekrôl beszélhetünk. Meg kell szüntetni pl. a sportedzôk, sportoktatók pedagógusokkal szembeni hátrányos megkülönböztetését. A pedagógusokhoz hasonló „sulinet”-féle internetes hozzájárulást, önköltséges angol tanfolyamokat vagy ehhez hasonló gesztusokat, azok kiharcolását joggal várhatná el az edzôi szakma a sportvezetéstôl. Már az elôzô kongresszuson - többek között - felvetettük, hogy a képzést, továbbképzést egységes alapelveken, pontrendszeren nyugvó, rugalmas, minden érdekelt szervezet, intézmény együttmûködésén alapuló rendszerben kell kialakítani és kötelezô jelleggel megindítani. Sajnos, e tekintetben nem történt elôrelépés, és állami szerepvállalás nélkül nem is fog. Az önképzést nehezíti, hátráltatja, hogy egyrészt a képzettség szintje és az anyagi dotáció között legtöbbször nincs közvetlen kapcsolat, másrészt egyre szûkül a felvevô piac, mert – mint az elôzôekben már utaltam rá –, az egyesületek, szakosztályok száma folyamatosan csökken, a meglévôk forráshiánnyal küszködnek. Ezért sokszor nem is igénylik a kvalifikált szakembereket, mert nem tudják megfizetni ôket, nem tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a minôségi munkához kellenek. Lehet, hogy mondandóm kicsit pesszimista benyomást kelt. Nem ez volt a célom, csupán szerettem volna – remélem ez azért sikerült – egy reális helyzetképet felvázolni, hogy tudjuk, min kellene változtatni, mire kellene törekednünk. A kissé borús helyzetképtôl függetlenül optimista vagyok, mert a magyar sport nagy túlélô, eddig nem érhették olyan csapások, amelyeket nem tudott volna kiheverni. De azért vigyázzunk, ne kisérletezzünk tovább, A sport fontos része a társadalomnak, értékeit ideje megbecsülni, jobban, mint eddig. Emeljük fel szavunkat ennek érdekében és reméljük, hogy az itt, a mai napon elhangzottak is eljutnak az arra illetékesekhez és nem találnak majd süket fülekre. Persze ne csak másokra várjunk, másoktól reméljük, magunk is tegyünk érte ott, ahol tudunk, ahol lehet. Ilyen az önképzés területe, ezt mások nem végezhetik el helyettünk, a MET, amely várja az aktív tagokat, a régieket és újakat, hogy elômozdítója lehessen a kedvezô változásoknak. Rajta barátaim, tegyünk annak érdekében, hogy értünk is tegyenek! Ormai László

■

MAGYAR EDZŐ 47

2006/4

Prof. Dr. Rigler Endre TANSZÉKVEZETÔ EGYETEMI TANÁR, INTÉZETIGAZGATÓ (1947 – 2006) 1947 október 14-én született Kalocsán. Középiskolai tanulmányait 1966ban jeles érettségivel fejezi be, majd jelentkezik és sikeres felvételi vizsgát tesz a Testnevelési Fôiskolán. 1970ben középiskolai testnevelô tanári diplomát szerez. Szakirányú végzettséget kap azáltal, hogy röplabda sportágból ugyancsak megvédi diplomamunkáját és elnyeri a szakedzôi diplomát a TF-en 1975-ben. Humánbiológiából az ELTE Embertani Tanszékén 1976-ban védi meg egyetemi doktori értekezését “summa cum laude” minôsítéssel. 1980-81-ben két szemeszteren keresztül a freiburgi Albert Ludwig Egyetem Sporttudományi Intézetében ösztöndíjasként postgraduális stúdiumot végez humánbiológia és a sporttudomány területén. 1982-ben a Nemzetközi Röplabda Szövetség Bad Blankenburgban rendezett edzôképzô tanfolyamán sikeres vizsgát tesz, amely által nemzetközi edzôi licenc-szet szerez röplabdázás sportágban. 1990-ben német nyelvbôl középfokú állami nyelvvizsgát tesz. A német nyelven kívül beszél franciául és oroszul. A TF Kutató Intézetének meghívását elfogadva munkaviszonyát 1971 márciusától kezdi, mint az Intézet tudományos segédmunkatársa. Az évek során munkatárs, fômunkatárs, majd igazgatóhelyettes. 1986-ban a TF Sportjáték Tanszékére kerül tudományos fômunkatársi minôségben. 1989-ben egyetemi docenssé nevezik ki. 1995-ben a TF általános rektorhelyettese. 1995 szeptemberétôl a Sportjáték Tanszék vezetôje. 1999-ben egyetemi tanárrá és a Sportági Intézet vezetôjének nevezik ki. Sportágát a röplabdázást Kalocsán a középiskolában ismerte meg és kezdte el. A TF hallgatójaként 1966-1970 között a TFSE NB I-es csapatában, majd ezt követôen a Bp. Honvéd együttesében játszott 1972-ig. 1968-1972 között a férfi felnôtt válogatott keret tagja volt. 1972-73, majd 1975-1987 között a TFSE nôi röplabda csapatának edzôjeként tevékenykedett. 1973-74 között a nôi felnôtt válogatott másodedzôje volt. A TF oktató-nevelô munkájában folyamatosan részt vállalt, mint a röplabdázás, az edzéselmélet és a sportjáték elmélet tantárgyak oktatója a testnevelô tanári, valamint a szakedzôi szakokon. A szakedzôi szakot szakfelelôseként irányította, formálta a szak minél magasabb szintû képzésének érdekében.

1975-tôl közremûködik a TF Továbbképzô Központja által szerevezett edzôi tanfolyamokon az edzéselmélet tantárgy vezetô tanára minôségben. 1995 óta mind a tanári, mind az edzô szak Államvizsga Bizottságának tagja, az utóbbi években elnöke. Felkérés alapján konzulens tanárként 2001 óta részt vett az ELTE Neveléstudományi tanszéke és a TF közös PhD Doktori Iskola “sportpedagógia” altémában. Az MKM kinevezése értelmében 1995 óta közoktatási szakértô, amelynek keretében szakmai ellenôrzést, illetôleg szakértôi tevékenységet látott el. Szakterülete: iskolai testnevelés és sport, testnevelés és iskolai sportszervezés. 2004-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fôiskola kutató professzori állására kapott kinevezést. Elismerések, kitüntetések: „Kiváló munkáért” kitüntetés MKM 1984 „Magyar Sportért Kitüntetô Cím” Belügyminisztérium 1994 „Hepp Ferenc” díj Magyar Testnevelési Egyetem 1998 „Széchenyi Professzori Ösztöndíj” 1999-2002 „Fáy András Díj” Fáy András Alapítvány 2001 „Mestertanár” kitüntetés Magyar Tudományos Akadémia 2001 „Kiváló Tudományos Diákköri Nevelô” egyetemi kitüntetés Semmelweis Egyetem 2004

„A Magyar Sporttudományi Társaság Alapító Tag” elismerô oklevél 2006. ”Kerezsi Endre” díj Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2006 Szakmai munkásságát jelzi az öt önálló, és két társszerzôvel írt szakkönyv, 171 szakcikk megírása, 21 elôadás megtartása, 15 témavezetôi tevékenység a TF Doktori Iskola képzésében, 75 egyetemi, fôiskolai diplomadolgozat és szakdolgozat vezetése. Közel 35 éven keresztül voltam társa, ellenfele játékosként, kollegája, beosztottja és jó barátja. Nagyon nehéz megtalálni a szavakat, melyekkel méltó módon búcsúzhatnék el Tôle. Szelíd ember volt, akit mindenki - aki jobban ismerte - szeretett, tisztelt. Emberi tulajdonságai, szakmai tudása a legnagyobbak közé emelte. Sportolóként – amikor a TF-re került – nem rendelkezett olyan elôképzettséggel, mely alapján elsô osztályú, vagy válogatott szintû röplabdázóvá válhatott volna. Kitartása, szorgalma révén mégis elérte a legmagasabb szintet. Edzôi munkájában is a céltudatosság, szorgalom jellemezte. Tanítványai rajongásig szerették. Példát mutatott mindenkinek élet- és munkaszeretetével, pontosságával, következetességével. Miért éppen ôt választotta ki a gondviselô ilyen korán, amikor még a saját maga által felállított, kitûzött feladatok vártak rá? Nem tudhatjuk. Fájdalmunkban némi vigasz, hogy minket is gazdagít életmûve, amely által, ha nem enyhül is a fájdalom, de könnyebb azt elviselni. Tanár, pedagógus ember volt a szó legnemesebb értelmében, akire a tanítványai mindig emlékezni fognak. Vezetôként igényes volt beosztottjaival szemben, de csak annyit követelt meg a kollegáitól, amennyit elérhetônek, elvégezhetônek látott. Kiváló közösségformáló erényekkel rendelkezett, melyekre az általa irányított Sportjáték tanszék valamennyi dolgozója, oktatója tisztelettel és hálával emlékezik. Olyan emberi és szakmai értékeket adott a tanítványainak, kollégáinak, melyek meghatározóak és kitörölhetetlenül jelen lesznek mindnyájunk életében és lelkében. Mély fájdalommal búcsúzom Tôled. Te Drága Jó Barát. Németh Lajos

07-46

2006/12/08 10:58

Page 1

46 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Puskás Ferenc - 1927-2006 Súlyos és hosszú, évekig tartó betegsége miatt halála nem érte váratlanul híveit, a távozása nyomán érzett fájdalmon azonban ez cseppet sem enyhít. November 17-én reggel elhunyt világszerte legismertebb honfitársunk, s jellemzô, hogy a nemzetközi írott és elektronikus média minden mást gyászhíre mögé sorolt azon a napon. Puskás Ferencet hat éven át a leggondosabb orvosi kezek ápolták a Kútvölgyi kórházban, küszködtek az Alzheimer-kor kivédhetetlen támadásaival szemben. Az utolérhetetlen sportnagyság hetvenkilenc éves korában végül légzési és kivédhetetlen keringési elégtelenség következtében halt meg. Közhely, szokás mondani kivételes veszteségek esetén, hogy pótolhatatlan ûrt hagyott maga után. Ebben az esetben azonban ez való igaz. Szinte példa nélküli hazai és nemzetközi népszerûségére nem szolgál teljes magyarázatul egészen kivételes klasszisa, lebilincselô labdarúgó zsenialitása, amelyhez hasonlót legfeljebb a brazil Pelé, az argentin Maradona, a német Beckenbauer játékában élvezhettünk, sôt a kivételes válogatott és klubsikerek sem Magyarországon és Spanyolországban egyaránt. Ehhez olyan varázslatos egyéniség-jegyek is elengedhetetlenek, amelyeknek eredményeként egész életét a feléje sugárzó közszeretet melegében tölthette utolsó napjáig. Szerény, ôszintén kedves, csupa szív ember volt, örökösen segítôkész, nagyszerû humorérzékkel megáldott egyéniség, igaz barát, nagy vagány – hamisítatlan és utolérhetetlen csapatkapitány. A szeretet és az elismerés jeleként becenéven szólították a „Száguldó ôrnagyot” - a „Galopping majort” itthon mindvégig Öcsi maradt, Madridban „Pancsóért” rajongtak. Április 1.-jén 1927-ben Kispesten született Puskás (Purczeld) Ferenc. A Kispest együttesében 16 évesen mutatkozott be a Diósgyôr elleni mérkôzésen 1943-ban (2-0), a válogatottban pedig 1945. augusztus 20.-án Ausztria ellen (5:2). Elsô gólkirályi címét 1950-ben szerezte – kereken ötven találattal. Olimpiai aranyérmes Helsinkiben, 1952ben. Az „Évszázad mérkôzésén” a londoni Wembley-stadionban 1953-ban az

addig a hazai pályán soha vereséget nem szenvedô Anglia ellen Puskás vezérletével születik meg a legendás 6:3as gyôzelem, a kapitány maga két gólt lôtt, éppen úgy, mint az angolok elleni mérkôzést megelôzôen az olaszok elleni 3-0-ra megnyert találkozón is Itáliában. A svájci világbajnokságon 1954.ben a döntôben 3-2-re ugyan vereséget szenvedett a válogatott a nyugatnémetektôl, amely ettôl függetlenül méltán érdemelte ki az „Aranycsapat” titulust. A ballábas labdamûvész 1956-ban az elfojtott forradalom után Spanyolországban, a Real Madridban folytatta fényes, sikerekben gazdag pályafutását, majd negyvenévesen fejezte be karrierjét. Feleségével együtt 1992-ben települ haza, 1993-ban négy találkozó erejéig szövetségi kapitányunk, megkapja a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét. Betegségével 2000-ben kerül kórházba, a ebben az esztendôben a Nemzeti Sport szavazása értelmében sportközvéleményünk a huszadik század legjobb sportolójának jelöli. Hetvenötödik születésnapján 2002-ban róla nevezik el a korábbi Népstadiont. A Nemzet Sportolója címmel tüntetik ki 2004ben. Külön kötelezettségünk szólni edzôi tevékenységérôl, amelyet 1967-ben kezd meg Spanyolországban a Deportivo Alavés együttesénél, majd Kanadában a Vancouver Royals szakvezetôje-

ként dolgozott. Edzôsködött Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Paraguayban, Chilében, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amikor a görög bajnok 1971-ben BEK döntôt játszhatott az edzô régi sikerei színhelyén, a londoni Wembley-stadionban, ahol együttese a holland Ajaxtól 2-0-as vereséget szenved. Puskás Ferencet az IFFHS, a labdarúgás statisztikáival foglalkozó világszervezet 1997-ben a huszadik század gólkirályának nevezte meg a válogatottakban és az elsô osztályú bajnokságok mérkôzésein szerzett góljainak száma alapján. A zseniális csatár nagyjából ezer regisztrált találkozón hozzávetôlegesen ugyanennyi gól szerzett. Élvonalbeli bajnoki meccseken 529 szereplése alkalmával 514 gólt lôtt. A Kispest és a Honvéd színeiben 349 találkozón 358szor volt eredményes, Madridban – két FIFA- eltiltás miatt kényszerûen kihagyott esztendôt figyelembe véve – 180 bajnokin 156 gólt lôtt. A halhatatlan balösszekötô - a világhírû 10-es - dicsôség-listája. Négyszeres magyar bajnok a Honvéd színeiben: 1950, 1952, 1954, 1955. Magyar gólkirály négyszer: 1948 (50 gól), 1949-50 (31), 1950 (félidényes sorozat – 25), 1953 (27). Válogatottságainak száma: 85. A válogatottban szerzett góljainak száma: 84. Olimpiai bajnok – 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes – 1954-ben. Spanyol válogatott – 4 alkalommal. Spanyol bajnoki cím a Real Madriddal: öt (1961-tôl sorozatban 1965-ig) Spanyol kupa gyôztes – 1962-ben. Spanyol gólkirály: 4-szer (1960-ban és 63-ban 26-26 találattal, 1961-ben 27-tel, 1964-ben 20-al. BEK-gyôztes – háromszor: 1959, 1960, 1966. Világkupa gyôztes: 1960. Puskás Ferenc örökre beírta nevét – csupa nagy és ékesen ragyogó arany betûvel - a magyar sport és a nemzetközi labdarúgás történetkönyvébe. Emlékét tisztelettel és szeretettel ôrizzük legnagyobbjaink között. Temetését – 2006. december 9. – a kormányfô nemzeti gyásznappá nyilvánította. g. r.

■

MAGYAR EDZŐ 7

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK – 2008

Felkészülési helyzetkép (PEKING FELÉ FÉLÚTON) Molnár Zoltán Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest E-mail: [email protected]

A MOB Közgyûlése 2005. június 18.án fogadta el a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok célkitûzéseit, a szövetségek felkészülési programjait és az alábbi irányelveket: 1. Az olimpiai felkészülés szakmai irányítója és koordinátora a MOB. Tevékenységét összehangolja az állami sportirányítással, amely a MOB javaslatai szerint támogatja a felkészülést. 2. Az olimpiai felkészülés folyamatában a MOB elsô számú partnerei a nyári olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei és országos sportszövetségei. 3. Az eredményes felkészülés érdekében a MOB szorosan együttmûködik az olimpiai kerettag sportolók sportszervezeteivel. 4. Elsôsorban az érem- és pontszerzésre esélyes szövetségeknek, csapatoknak, sportolóknak a felkészülési körülményeit kell optimális mértékben biztosítani. 5. A TF-fel, az OSEI-vel, a MET-tel, az MSTT-vel, a NUPI-val és más, a sport területén tevékenykedô szellemi mûhelyekkel együttmûködve a MOB törekszik a korszerû tudományos alapokon nyugvó felkészítésre. 6. A MOB az állami sportirányítással együttmûködve minden rendelkezésére álló eszközzel és módon elô kívánja segíteni a doppingmentes, tiszta felkészülést.

Célkitûzések 1. A sportirányításban és finanszírozásban bekövetkezett kedvezôtlen változások ellenére a nemzetek versengésében - az éremversenyben és a nem hivatalos pontversenyben - ôrizzük meg helyünket az elsô 15 ország között. 2. 20-22 sportágban és ezek minél több versenyszámában szerezzük meg a részvételi jogosultságot, bizonyítva ezzel a magyar sportkultúra sokoldalúságát, olimpiai hagyományaink és törekvéseink sokrétûségét. 3. Az olimpiai részvétel jogát megszerzett versenyzôk a mérhetô sportágakban

addigi legjobb eredményüket érjék el, a további sportágakban a legjobb teljesítményüket, formájukat nyújtsák.

Sportági konzultációk Az elôzô olimpiai ciklusban bevezettük, hogy az olimpiára készülô sportágak vezetôivel félévente értékeljük a felkészülés helyzetét, tapasztalatait, megbeszéljük a felmerült problémákat, megjelöljük azokat a feladatokat, amelyeket a közeljövôben végre kell hajtani a sikeres kvalifikáció és eredményes olimpiai szereplés érdekében. Az új olimpiai ciklusban az elmúlt év ôszén kezdtük el a megbeszélés sorozatot, és december végéig mind a 33 olimpiára készülô sportággal, szakággal találkoztunk. Ebben az évben március 21. és június 27. között folytatódtak a konzultációk. A ciklus harmadik megbeszélés sorozata október 3.-án kezdôdött és december 19.-én fejezôdik be. A szakmai konzultációkon a szövetségek részérôl a fôtitkár és a felkészülést irányító szakemberek vettek részt, de a megbeszélések jelentôségét és súlyát bizonyítja, hogy a sportágak többségében az elnök is eljött. Mint korábban is, meghívtuk az NSH-t, az OSEI-t, az NSK-t, a TF-et és a NUPI-t. Az NSH, az OSEI és az NSK szinte kivétel nélkül minden megbeszélésen részt vett. Az NSH-ból Füleky András elnökhelyettesen kívül rendszeres résztvevô volt Lukács Zsuzsanna fôosztályvezetô és az adott sportág szakreferense is. Az OSEI-t Dr. Tállay András képviselte, aki az Intézet részérôl az olimpiai felkészülés sportegészségügyi programjának koordinátora. Az NSK-ból pedig rendszeresen részt vett Géczi Gábor fôigazgató. Az új olimpiai ciklusban – a korábbi tapasztalatok alapján – kidolgoztuk a megbeszélések tematikáját és az elôre megadott szempontok alapján kértük a sportágak tájékoztatóját. Így sikerült elérni, hogy fôként a felkészülés szakmai kérdéseirôl essen szó. Az elsô megbeszélés sorozaton arról az alaphelyzetrôl tájékozódtunk, amellyel a sportágak elkezdték az olimpiai fel-

készülést és értékeltük a program elfogadásától eltelt idôszak eseményeit. A második konzultációs körben a sportágaknak az alábbi kérdésekrôl kellett tájékoztatást adni: • Az olimpiai keretben és a felkészülést irányító szakembergárdában történt változások. • A 2006. évi szakmai program (edzôtáborok, felkészülési és célversenyek). • A sportegészségügyi és sporttudományos ellátás tapasztalatai, a 2006. évre tervezett programok (klinikai és terheléses vizsgálatok, edzôtovábbképzés, stb.) • A doppingellenes tevékenység. • A közvetlen olimpiai utánpótlás helyzete. • A sportdiplomácia helyzete, feladatai • Létesítmény helyzet. • A szövetség vezetô testületeinek az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos döntései, határozatai. • Az olimpiai felkészülés gazdasági helyzete. A harmadik megbeszélés sorozat középpontjában a sportág kvalifikációs stratégiája és az „A” kategóriás olimpiai kerettagok felkészülésének egyéni értékelése áll. A szövetségektôl a fenti szempontok alapján elôzetesen rövid írásos anyagot is kértünk, amelyet tájékoztatásul szétküldtünk a résztvevôknek. Így jobban felkészülhettek a megbeszélésekre, elôre megfogalmazhatták kérdéseiket, véleményüket.

08-45

2006/12/08 11:03

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S A konzultációk tapasztalatai A konzultációk az egyes témakörökben az alábbi tapasztalatokat hozták: 1. Megtörtént az olimpiai kerettagok kategóriába sorolása. Az olimpiai keret összlétszáma az elmúlt évhez képest lényegesen nem változott. A sportági felkészülési programok és felkészülési irányelvek elfogadásakor 967 fô volt, ez mostanra 981 fôre változott. Ezen belül a kvalifikációra leginkább esélyes, meghatározott nemzetközi követelményszintet teljesítô „A” kategóriás kerettagok száma 462 fô. A kategorizálást fôként az tette indokolttá, hogy a legjobbak, az olimpiai kiküldetés várományosai részére nyújthassuk elsôsorban a legjobb feltételeket, kedvezményeket. Biztosítottuk a szövetségeket arról, hogy a kategóriák átjárhatóak, tehát az „A” kategória eredményességi feltételeinek teljesítése a szövetség javaslata alapján automatikus átsorolást eredményez. De szövetségi javaslat alapján az átsorolás fordított irányban is lehetséges. A sportági versenyszezonok végén az „A” kategóriás keret és az összlétszám további szûkítését kell végrehajtani. Örvendetes, hogy a sportágak jelentôs többségénél a felkészítésben résztvevô szakemberek köre nem, vagy csak minimálisan változott. A változásokat új szövetségi tisztségviselôk megválasztása (pl: súlyemelés), szakmai koncepcióváltás (pl: vívás), vagy az elvárt eredmények elmaradása (pl: nôi vízilabda) indokolja. 2. Általános tapasztalat, hogy a sportágak 2006. évi edzôtábori és versenyprogramjukat csak részben a szakmai igények alapján, de döntô mértékben a rendelkezésükre álló pénzügyi lehetôségek alapján határozták meg. Így elôfordul, hogy szakmai szempontból indokolt versenyre nem tudnak elutazni, vagy – fôként a csapatsportokra jellemzô ez - az év fô megmérettetése elôtt nem tudnak kellô számú és színvonalú begyakorló mérkôzést játszani. Ma már a legtöbb sportágban egész éves versenyprogram, világkupák, GP-k sorozata van. Ez jelentôs, sokszor megoldhatatlan anyagi és szakmai terhet ró a szövetségekre. Mivel a magyar élvonal a sportágak többségében nagyon szûk, a szereplôk versenyrôl versenyre ugyanazok, a túlhajtott versenyeztetés azt eredményezheti, hogy esetleg éppen az év fô versenye szorul háttérbe a nagy versenydömpingben, világranglista-ponthajhászásban, ekkorra fogy el az energia, vagy éppen krónikus sérülés akadályozza meg a tervezett eredmény elérését. Ezen a téren óvatosságra és mértéktartásra intettük a

A

2006/4

S P O R T B A N

szakvezetôket. A központi edzôtábori keretet szinte minden sportág kevesellte. Néhány sportág már nem elôször követi azt a gyakorlatot, hogy a központi kontingensének kimerítése után hitelben veszi igénybe az edzôtábori szolgáltatásokat, jelentôs adósságokat halmoz fel és aztán várja, hogy valaki (MOB, NSH) rendezze a tartozását.. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez tarthatatlan gyakorlat. Igyekezzenek az év elején tudomásukra hozott lehetôségekkel gazdálkodni, vagy rendkívüli, váratlan események esetén forduljanak segítségért a MOB-hoz. Több szövetség is kérte az edzôtábori keret rugalmasabb kezelését, esetleg egy részének felhasználását a központi edzôtáborokon kívül. Ugyancsak több igény merült fel külföldi, melegégövi, magaslati edzôtáborokra. 3. Az OSEI jó gazdája az olimpiai felkészülés sportegészségügyi gondozásának. Az olimpiai keretek kivétel nélkül igénybe veszik a szolgáltatásaikat. Felmerült néhány olyan kérdés, amelyben a szövetségek tájékozatlanok voltak. Többek között, hogy melyek a térítésmentesen igénybe vehetô szolgáltatások, és kik vehetik igénybe? Milyen táplálék-kiegészítôket, vitaminokat lehet kérni az OSEI-tôl térítésmentesen, és mi az, amiért fizetni kell? Mire fordíthatják a szövetségek az olimpiai felkészülés sportegészségügyi támogatására elkülönített keretet? Az ôszi megbeszélések bizonyítják, hogy jó döntés volt ezt a keretet létrehozni és felhasználásában a szövetségeknek bizonyos fokig szabad kezet adni. A sport-szakorvosi végzettség hiányában néhány olyan keretorvosnál is problémát jelent a keretorvosi szerzôdés megkötése, akik már hosszabb ideje eredményesen dolgoznak a válogatott kerettel. Ezekre egyedi megoldásokat kell keresni. Az alacsony gyúrói fizetések miatt a gyúrók kénytelenek más munkát is elvállalni és hosszabb külföldi útra, edzôtáborba sem szívesen mennek. Az OSEI megpróbál ezeken a gondokon a gyúrók munkaidejének rugalmas kezelésével, átcsoportosításokkal segíteni. Nem csak az OSEI problémája volt, de ôket is sújtotta, hogy az NSH támogatások közel fél éves késéssel érkeznek meg. Emiatt a keretorvosok és a gyúrók fél évig szerzôdés és fizetés nélkül dolgoztak. A laboratóriumi terheléses vizsgálatokon túl megnövekedtek az igények a pályavizsgálatokra, ezek viszont jóval költségesebbek. A három, OSEI által foglalkoztatott

sportpszichológus nagyon leterhelt, nem tudnak minden sportági igényt kielégíteni. A szövetségek gyakran saját keretükbôl foglalkoztatják ôket. Az OSEI vállalta, hogy segít a pszichológusi munkadíjak nagyságrendjének tisztázásában, ha lehet egységesítésében. 4. A szövetségek – most már csak egy-két kivételtôl eltekintve – eleget tettek rendeletben elôírt kötelezettségüknek és elkészítették doppingellenes szabályzatukat. Félreértés volt, hogy néhány szövetség azt gondolta, elég, ha alapszabályában rögzíti a WADA és a Nemzetközi Szövetség doppingellenes szabályzatának elfogadását. A NSSz és az NSH aktív segítséget nyújtott a doppingellenes szabályzatok elkészítéséhez, ha kellett kijavításához. A „dopping érzékeny” sportágakat mint a WADA, mint a magyar doppingellenôrzô csoport rendszeresen vizsgálja. Az olimpiai sportágak körében az elmúlt idôszakban négy felderített dopping eset volt, mind a négy atlétikában. Egy esetben a sportoló ellen a szövetség meghozta a megfelelô szankciót, a másik háromban ez folyamatban van. A sportági konzultáción a sportág vezetôi arról tájékoztatták a MOB-ot, hogy a doppingolás elôsegítéséért esetleg felelôsök körét nem állt módjukban felderíteni, mert az eltiltott sportolónak sem edzôje, sem orvosa nincs. Az eset tanulságaiból kiindulva kértük a szövetségeket, hogy az olimpiai kerettagok kategóriába sorolásakor adják meg a versenyzô felkészítéséért felelôs edzô/k/ és a közremûködô orvos nevét is. A holléti nyilvántartási kötelezettség (whereabouts) vezetése sok problémát okoz a szövetségeknek, de az egyébként is jól mûködô, szervezett szövetségek találnak megfelelô megoldást. Tájékoztattuk a szövetségeket a tervezett elektronikus nyilvántartási rendszerrôl, melyet jövô nyártól vezetünk be. 2007. augusztus 8-tól – egy évvel az olimpia elôtt – a nyilvántartás vezetése és az adatszolgáltatás a MOB kötelezettsége lesz. Ugyancsak sok volt a bizonytalanság a TUE igazolásokkal kapcsolatban is. Az évközben az NDKT új vezetôjének, Füleky Andrásnak az irányításával megalakult a TUE Bizottság, melynek vezetôje dr. Kokas Péter. A szövetségek rendszeresen szerveznek doppingellenes megelôzô tájékoztatókat az olimpiai kerettagok részére. Rendszeresen felkérik Dr. Bakanek Györgyöt és Dr. Tiszeker Ágnest alkalmanként a MOB munkatársait is doppingellenes tájékoztatók megtartására. 5. A közvetlen olimpiai utánpótlás

■

MAGYAR EDZŐ 45

2006/4

egyében kilenc angol szerepelt (Seaman, Dixon, Bould, Adams, Keown, Winterburn, Platt, Merson, Parlour), s egy walesi (Wright). Csupán egyetlen külföldi kapott lehetôséget, név szerint a francia Patrick Vieira, akit kifejezetten az új edzô nyomatékos ajánlás alapján szerzôdtetett a londoni gárdába. Kevés híján egy évtizeddel késôbb viszont, amikor a Bajnokok Európai Ligájának küzdelemsorozatából az „Ágyúsok” a madridi Bernabeau aratott bravúros gyôzelmükkel ütötték ki a Real Madridot – egyetlen angol futballista sem játszott!… Amire Gordon Taylor, az FA fônöke nem véletlenül fogalmazott így: „Igen, igaz, ez egy angol klub, semmi kétség. De nem angol siker, ezt senki ne mondja nekem!” S hogy mit mondott mindezekre a furcsa, nemzetiségi kérdéseket firtató közvetett kritikákra Wenger?… Csalódottságának adott hangot, hiszen joggal úgy vélte – ôk hozták a maximumot, majd jellemzôen ekként summázta a véleményét: „Mi valamennyien a csapatban egy klubot képviselünk, amely értékekrôl szól - és nem útlevelekrôl.” Az edzô alapvetôen nem nemzetiségben, hanem jó játékosokba gondolkodik. Az internacionalista futball francia mentorának kiválasztási és felkészítési programjára jellemzô, hogy a jelenlegi, tehát a 2006–07. évi idényben rendelkezésre álló keretét 14 különbözô nációt képviselô játékos alkotja.

8. Thierry Henry A jótétemények között, amelyekkel a jövevény francia szakember megörvendeztette az angol labdarúgás híveit, kétségkívül külön kis bekezdést érdemel az Arsenal immár embletikus játékos egyénisége, a hozzá hasonló, ugyancsak francia Thierry Henry. Sokak szerint minden idôk legjobb futballistája ô a premiershipnek, de mindenképpen a legragyogóbb csillagok között – Roy Keane, Eric Cantona, Dennis Bergkamp – követel magának helyet. Tekintélyét, elismertségét hûen jelzi az, amit a jelen egy ugyancsak kivételes klasszisa, a Liverpool kapitánya, Steven Gerrard mondott róla: „Úgy vélem, ô ma a földkerekség legkomplettebb, legjobb labdarúgója.”Kevés játékos büszkélkedhet azzal, hogy sziporkázó, szellemes, magas színvonalúan szórakoztató teljesítményével annyira elragadtatta az ellenfél szurkolótáborát Portsmouthban, meg az Aston Villa és a Fulham stadionjában is - egyebek között –, hogy felállva vastapssal jutalmazták a mérkôzés végén. A brit labdarúgó szakírók – a maga nemében egyedülálló módon – eddig három alkalommal szavazták meg az „Év játékosának”. Henry és Wenger kapcsolata egészen kivételes

kötelék. Az edzô még tinédzser korában fedezte fel a színes bôrû fenomént, vitte magával a Monacóhoz, nevelte, csiszolta, erôsítette a nem mindennapos, de akkor még nevesincs tehetséget. Azóta is ragaszkodnak egymáshoz, s amikor Henryt világhírû nagy csapatok hívták Olaszországba, Spanyolországba, Németországba, a szélvészgyors labdabûvész következetesen nemet mondott.

9. Ismeretlenség és misztikum Nem túlzás, az Arsenal kispadján töltött tíz esztendô elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy Wenger élô legendává váljon Angliában. Felfogása, magatartása, megnyilvánulásai ugyan rendhagyóak, furcsák, nem egyszer részletes magyarázatra szorulnának, ellentmondásosak, a mester azonban egyáltalán nem törôdik ezzel. Soha nem magyarázkodik, s végtére senki nem tudja: a szemüveg mögött milyen is az igaz arca a titokzatos franciának. Egy piros-lapos sztori szóljon az ellentmondásokról. Wenger fenntartja magának a jogot arra, hogy a játéktéren és a körülötte történteket úgy értékelje, ítélje meg, ahogyan azt az ô helyenként sajátosan egyedi szemszögébôl látja. Ez gyakran mintha távol állna a realitástól. Ez a „mellékes” körülmény nem izgatja, s még az sem, hogy abszolút szubjektív értékítélete hatására a játékosok egyikmásika szintén hajlamos élni a szubjektív egyéni bírálat indulatos eszközeivel. Mindezek eredményeként az edzô számos alkalommal részesült különféle büntetésekben, s elsô hét bajnoki idénye során játékosai nem kevesebb, mint 52 piros lapot gyûjtöttek össze. Nos, mindezek után most az az érdekes, hogy a legutóbbi három idényben meg – szöges ellentétben a korábbi negatív teljesítménnyel – az Arsenal nem végzett rosszabbul a bajnokság sportszerûségi versenyében, mint a második hely!… Ki érti ezt?!… Egyesek állítják, hogy Wenger nagyon is tudatosan választja meg indulatos véleménynyilvánításának idôzítését, intenzitását és bántó mértékét abból a meggyôzôdésébôl fakadóan, hogy közbeavatkozása – ha ugyan kritikát és egyéb következményeket von is maga után – végeredményben közvetve, vagy közvetlenül segítheti a csapatát. A szakmai megnyilvánulásoktól eltekintve a mester feltûnôen tartózkodó, igaz, ebben szerepet játszhat az is, hogy angolja nem tökéletes, s ez annál is inkább zavarhatja – fôként a televízió kamerái elôtt – mert egyébiránt nagy mûveltségû, tájékozott, felkészült tanárember. Magánéletérôl szinte semmi sem ismert, zárkózott, társasági élet nem él, kevesen tudják azt is, hogy feleségével

és leányával alkotja szûkebb családját. Ebben a szerény körben ünnepelte a mögöttünk hagyott október 22.-én például minden különösebb felhajtás és körítés nélkül - ötvenhetedik születésnapját.

10. A hívek öröme – mindenek felett! Négy év alatt, amikor kétszer is dupla sikert aratott – elhódítva a kupát, s megszerezve a bajnoki címet – 2002-ben egy sajtótájékoztatón az egyik riporter megkérdezte tôle: Elképzelhetô-e, hogy csapata képes végigharcolni a premiership csatáit – veretlenül?… Némi habozás után Wenger így válaszolt: „Roppant nehéz, de nem elképzelhetetlen… Nem lehetetlen, ha mindvégig képesek vagyunk folyamatosan biztosítani a kifogástalan hozzáállást. Egy hónappal késôbb egy Wayne Rooney nevezetû tizenéves – akkor még az Evertonban kergette a labdát – gyôztes gólt lôtt az Arsenal ellen az utolsó percben. Késôbb az „Ágyúsok” kikaptak a Blackburntôl, a Southamptontól, sôt karácsonyi „ajándékként” a Manchester Unitedtôl is. A csoda mégsem váratott sokáig. A következô szezonban, a 2003–04-esben az Arsenal veretlenül nyerte meg a bajnokságot. Ez utoljára az angol futball históriájában több mint száz esztendôvel ezelôtt, az 1888–89-es idényben fordult elô a Preston North End jóvoltából és ôszintén szólva, alig akadhatott szakember, aki ezt valójában elképzelhetônek tarthatta a labdarúgás modern, huszonegyedik századi korszakában. Megtörtént, s talán ami még ennél is kiemelkedôbb teljesítmény, ahogyan a legyôzhetetlen Arsenal játszott. Szemet gyönyörködtetô összjáték, briliáns technikai bravúrok, látványos gólok – parádés öröm-foci! Természetes, hogy azt a szintet képtelenség állandósítani, s az Arsenal a késôbbiek során visszaesett, váratlan vereségek, elkerülhetetlen hullámvölgyek, formahanyatlások következtek a klub életében. Elég, ha csupán az idei teljesítményét vizsgáljuk ennek megerôsítésére. De a lényeg nem is ez, hanem az a világosan érzékelhetô edzôi filozófia, amely az idônkénti gyengébb szereplés ellenére is elsôdleges prioritásként jut érvényre Arsen Wenger felfogásában, amelyet már érkezése utáni legelsô sajtótájékoztatója alkalmával nyomatékosított, s amelyhez sikerült hûnek maradnia mindvégig: „Nincs olyan csapat, amelyik minden mérkôzésén fantasztikus és látványos teljesítményre képes – mondta –, de azt üzenem a szurkolóinknak: Gyertek ki, nézzetek bennünket! Legyetek velünk és – leljetek örömet bennünk!” Gallov Rezsô

09-44

2006/12/08 11:13

Page 1

44 MAGYAR EDZŐ meggyôzte a klub vezetôit, hogy építsenek egy minden tekintetben korszerû edzôtábor komplexumot. A 12 millió fontos beruházás kivitelezésének minden apró részletét személyesen felügyelte. Amikor a játékosok lejönnek a gyakorló pályáról, amely hüvelykre pontosan megegyezik stadionjuk játéktere méreteivel, a speciálisan kialakított elôtérben leveszik a cipôjüket, hogy a belsô terek, termek kifogástalan tisztaságát megôrizzék. A tornacsarnok kiképzése az ôsi kínai filozófia, a Feng-sui jegyében épült, bôséges természetes fénnyel, hangulati elemekkel, vízeséssel a háttérben. (A Feng-sui kínaiul a vizet és a szelet jelenti, lényegében az embernek a környezetével kialakított ideális viszonyát célozza és az ennek következtében nyerhetô energiára, elônyökre utal). Az aprólékos francia terveztette meg még a játékosok klubhelységének székeit, a falak kárpitját és a függönyöket is.

4. Játékos kereskedelem – ésszel és érzékkel A profi klubok anyagi jólétének egyik biztosítéka az ügyes, jövedelmezô „cserekereskedelem” a játékosokkal. Melléfogások mindig is akadnak, de az edzô a tehetségek adás-vevésében is lényegében mesternek bizonyult. Az utóbbi évek statisztikai összehasonlításából egyértelmûen kiderül, hogy az Arsenal nem csak a hozzá némiképpen hasonlóan „nagy halnak” számító Chelsea-nél és a Manchester Unitednál költ rendre kevesebbet játékos beszerzésre, de ebben a tekintetben, mármint a költésben, a ráfordításban megelôzi a klubot a Premiership-ben szerényebb szerepet játszó, a bajnoki címre aligha aspiráló Liverpool, a Newcastle, a Tottenham, vagy éppenséggel a Leeds. Wenger kiérdemelt tekintélyt szerzett magának azzal a sajátságos érzékével, amely megnyilvánult általában a potenciális európai futball tehetségek megítélésében, megvásárolásukban, képzésükben, majd eladásukban – sokszorosan magasabb áron, mint amennyiben kerültek. Remek érzékkel választja ki a viszonylag alig ismert futballistákat, akiket azután alávet a Wenger-, illetve Arsenal iskola fejlesztési metódusának, s az érett, ragyogóan képzett, immár, mondhatni, labdabûvészeket jelentôs haszonnal képes értékesíteni, ám mindezt úgy, hogy közben a klub folyamatosan képes sikereket aratni a hazai és a nemzetközi szintéren egyaránt. A kevéssé ismert francia Thierry Henryt annak idején szerény 10.5 millió fontért szerezte meg, a kezei alatt sztárrá vált Patrick Vierát 4 millióért, Kolo Tourét mindössze 500 000 fontért… A legbeszédesebb példa az ugyancsak francia

■

Nicolas Anelka esete: Wenger évekkel ezelôtt 4.5 millió fontért vásárolta meg, s késôbb a Real Madridnak nem kevesebbért, mint 23 millió fontért adta el! Az egyik legérdekesebb választása a mindössze 17 esztendôs Leo Walcott „igazolása” volt 2005-ben a Southamptontól 12 millió fontért. A csodagyerek a premiershipben tavaly még nem jutott szóhoz, mégis bekerült az angol világbajnoki csapatba. Azóta ellenben már az angol elit ligában is igazolta rendkívüli tehetségét.

5. Az importedzôk úttörôje Régen volt, de igaz volt, hogy amikor Arsene Wenger elsô alkalommal kommentált szakmai kérdést a nagy rivális, a Manchester Uniteddel kapcsolatosan, a „Vörös ördögök” nagyhírû menedzsere, Sir Alex Ferguson így csattant fel: „Mi a fenét tudhat ez a most éppen Japánból ide szalajtott külföldi edzô az angol futballról!?” Tipikus vélemény volt ez akkoriban a brit edzôk részérôl, akik nem valami bölcs dolognak tartották más nemzetbeli szakemberek szerzôdtetését a szigetországban. Ezt csak alátámasztani látszott a cseh dr. Josef Venglos kudarcsorozata az idô tájt az Aston Villával. A hiedelem egészen addig tartotta magát, amíg Arsene Wenger az elsô teljes idényét végig nem dolgozta, amelynek eredményeképpen az „Ágyúsok” megnyerték az FA kupát, majd nem sokkal késôbb dupláztak, hiszen a Wenger-fiúk a bajnoki cím mellé megszerezték a kupát is 1998-ban Anelka, Vieira, Petit és Overmars fôszereplésével, ráadásul az unalmas stílusú Arsenal játéka egyben látványos, kifejezetten támadó szellemû, felettébb szórakoztató lett. A francia szakember következetes tevékenysége révén fokozatosan megváltozott a külföldi edzôk munkáját illetô negatívan elfogult vélekedés, helyette méltán elismerés és tisztelet erôsödött meg irántuk az angol futball világában. Mindenek elôtt a jubilánsnak köszönhetôen az elôítéletek megszûntek, ô biztosította elsôként a hitelességet a külföldrôl érkezett edzôtársak számára, s kövezte ki azt az utat, amelyen eljutott nyomdokain a Liverpoolhoz a spanyol Rafa Benitez, késôbb Martin Jol a Tottenhamhez, majd José Mourinho a Chelsea-hez. Manapság mintegy 16-18 külföldi edzô mûködik Angliában, Skóciában, Walesben és Írországban, jóllehet meg kell jegyezni, hogy átlagos tartózkodási idejük egy-egy helyen alig éri el a két évet. Minden esetre, ami magát a sikeres francia úttörôt illeti, leszögezhetjük: a jelenleg a brit élmezônyben mûködô edzô-menedzserek között a tíz éves jubileumát ünneplô Wengert egyetlen szakember elôzi csak meg, aki nála is hosszabb ideje tölti be egy he-

2006/4

lyen a legfôbb irányító szerepét. Éppen a nagy rivális, a Mancheste United menedzsere, Sir Alex Ferguson szolgálati ideje hosszabb csupán az övénél, 2006-ban immár a húszéves, szinte példátlan jubileumát ünnepelhette.

6. Nincs koccintás Kevesen tudják, de Anglián régi hagyomány – éppen úgy, mint hogy a meccsek után a két edzô kezet fog egymással – az összecsapásokat követô sportbaráti koccintás – esetenként nem is egyszeri… A régi iskola hívei – Jim Smith, Harry Redknapp, Graeme Souness vagy éppenséggel a gyakran emlegetett Alex Ferguson meg a többiek – ma is elôszeretettel ápolják, ôrzik ezt a kellemes-kedélyes tradíciót. Wenger egyszerûen rendre azt mondja, „Kösz’ nem”, s kikerüli a whiskys, rumos koccintások, illetve sörözések ceremóniáit. Sir Alex nem véletlenül akasztotta rá az „Aloof” gúnynevet, ami idegent, tartózkodót, eltávolodót jelent. Az „Idegen” ezzel szemben nem látja a közös italozás értelmét, azt tartja, hogy a mérkôzés után érzelmileg ô maga gyakran nincs is olyan állapotban, hogy az ellenféltôl, annak szakvezetôjének mivoltától és az eseményektôl ennyire elvonatkoztasson, s ezért a baráti koccintás sokszor nem tekinthetô képmutató gesztusnál többnek, álságos, ôszintétlen - vagy az egyik, vagy a másik fél részérôl. Tény, ô az egyik magányos edzô a premiershipben, aki nem él a sportbaráti szokással, s ezért persze nem örvend népszerûségnek az elôkelô szakmai közösségben. Tény, nem tartozik a sportszerûen veszíteni tudók csoportjába sem. Angliai karrierje elsô idôszakában több alkalommal hosszú eltiltással sújtották, fegyelmezte az FA, közismert az ellenséges viszonya Sam Allardyce-al, Jollal, Mourinhóval és Fergusonnal is. Errôl az oldaláról már a franciák is ismerték, amikor anno a hírhedt Bernard Tapie Marseille-i tevékenységét, s magát a klubot vadul támadta. Pályájának ezek a barátságtalan konfliktusai Angliában sem szûntek meg, állhatatos kísérôjelenségként követték. Tagadhatatlan, a fentiek tükrében nem tûnhet igazán rokonszenves egyéniségnek – senki sem tökéletes – de hát egyfelôl Wenger nem tart igény udvarias, kényeztetô bókokra és elismerésre, másfelôl pedig, ami igazán döntô és elsôdlegesen fontos a megítélésében – az a siker.

7. Útlevelek – akárhonnan A fentebb már idézett angliai debütálása idején, egész pontosan 1996. október 12-én, amikor az Arsenal a Blackburnhöz látogatott – és 2-0-ra nyert, mint fentebb már említettük –, Wenger kezdô tizen-

■

MAGYAR EDZŐ 9

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

helyzetén jelentôsen javít a sokat ígért és az év elején végre útnak indított Héraklesz Csillag Program. Ennek keretében 20 sportág mintegy 400 versenyzôje/játékosa jut személyre szóló támogatásban, amelyet a felkészülésére, versenyeztetésére lehet fordítani. A szövetségek ismerik és igénybe is veszik az Életút Program szolgáltatásait, lehetôségeit. A tágabb olimpiai keretnek közel 200 olyan sportoló is tagja, akik a szövetségek megítélése szerint alkalmasak lesznek a londoni olimpiai kiküldetési szintek teljesítésére. 6. A sportdiplomácia terén a szövetségek változó sikerekrôl és balsikerekrôl számoltak be. Örvendetes, hogy néhány magas sportdiplomáciai pozíciót sikerült megszerezni, visszaszerezni, vagy megerôsíteni.(Faragó Judit, Sinka László, Wossala György stb.) Ugyanakkor fájó, hogy néhány eredményes sportágunkban változatlanul nem rendelkezünk a világszövetségben megfelelô képviselettel. A sportágak többsége jelentôs erôfeszítést tesz, hogy fiatal, nyelveket beszélô volt sportolók kerüljenek be a nemzetközi sportéletbe, bizottsági tagokként, versenybíróként. Ezt a törekvést a rendelkezésére álló lehetôségeivel a MOB is támogatja (pl: ingyenes nyelvtanfolyam). Egyöntetû vélemény volt, hogy szükség lenne központi állami keretre a sportdiplomáciai feladatok támogatására. 7. A pénzügyi, költségvetési témák mellett a megbeszélések során a létesítményhelyzetrôl is sok szó esett. Az olimpiai központok közül a Puskás Stadion és létesítményei több sportág számára nyújtanak otthont. Örvendetesen javultak az asztalitenisz és az öttusa (lövészet) feltételei. Az atléták is elégedettek voltak a téli, sátras edzéskörülményekkel. A sátorban még az íjászok is kaptak edzésidôt. A közelmúltban átadott új sportkomplexum a lehetôségeket tovább bôvíti, az ígéretek szerint elérhetô áron. Tata változatlanul a legkedveltebb edzôtábori hely, a szolgáltatásokkal a szövetségek elégedettek. A sportlétesítmények színvonala, állaga, azok fejlesztése sajnos nem tartott lépést a szálloda résszel. Egy-egy sportág gyakran azért nem tudja az edzôtábort igénybe venni, mert bár van szabad szállodai hely, de nincs szabad sportlétesítmény. Feltétlenül szükséges lenne a sport-infrastruktúra fejlesztése. Elsôsorban egy fedett atlétikai csarnok kellene, így az atléták egész évben használhatnák az edzôtábort, és nyáron más sportágak edzéslehetôségei is bôvülnének. A squash-te-

A

S P O R T B A N

rem átalakításával a küzdôsportok juthatnának állandó edzéshelyhez és ez tehermentesítené a többi csarnokot. Fel kellene újítani a lôteret, az uszodát, esetleg új, az úszók számára is megfelelô uszodát építeni. Sajnálatos, hogy a margitszigeti uszodaépítéssel egyelôre nem bôvültek az úszósport téli edzési lehetôségei és nem oldódtak meg a mûugrók téli edzési gondjait. A Komjádi-uszoda állapota katasztrofális. Dunavarsány változatlanul kedvelt bázisa az evezôsöknek és a kajak-kenu sportágnak. Jelentôsen bôvült a Maty-éri vízi telep infrastruktúrája és a Balatonfüredi telep kapacitása is. A judo, sportlövô, teakwondo, tenisz sportágak válogatott keretei továbbra sem rendelkeznek igazi otthonnal. Kritikus a lôterek helyzete, és a létesítmény tervezett értékesítése miatt veszély fenyegeti az öttusa lovas bázist (Tattersaal). 8. A szövetségek vezetô testületei kellô figyelmet fordítanak a sportág olimpiai felkészülésének helyzetére. A szakmai testületek és az elnökség rendszeresen meghallgatják a szakvezetôk beszámolóit és döntéseikkel, határozataikkal segítik a szakvezetôk és a válogatott keretek munkáját. 9. Általános megállapítás, hogy az olimpiai felkészülés anyagi, gazdasági háttere sokkal rosszabb, mint négy évvel ezelôtt volt. Ez egyrészt abból adódik, hogy a költségvetési támogatás jelentôsen nem növekedett, ugyanakkor a költségek – az energia áremelkedés miatt elsôsorban az utazási költségek – tetemesen megnövekedtek. Másrész az új finanszírozási rendszer bevezetése óta, második éve, a szövetségek késôn kap-

ják meg az állami támogatást. Ebben az évben ugyan az év elején kaptak elôleget, de a további részletek érthetetlenül késôn indultak el. A szövetségeknek nincsenek tartalékaik, amivel a kiesô idôszakot áthidalhatnák, és az új támogatási rendben a MOB sincs abban a helyzetben, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelôen áthidaló kölcsönöket nyújtson. A másik probléma az állami támogatással, hogy folyósításának ritmusa egyáltalán nem veszi figyelembe a szövetségek szakmai programjának ritmusát. Van olyan sportág, amelyben a fô események júliusig, augusztusig lezajlanak és eddig jószerivel még csak az év eleji elôleget kapták meg.

További gondok • Az edzôtábori támogatás: néhány sportágnál rendszeres és jelentôs a túllépés. • Eszközbeszerzés: ilyen rovat – pénzhiány miatt – az olimpiai felkészülés támogatására fordított központi költségvetési keretben idén nem is volt. Igaz, hogy a szövetségek egy része a „Három lépés” pályázat keretében kapott az NSH-tól ilyen támogatást, és ebbôl az olimpiai felkészülés eszközigényire is tudnak fordítani. • Külföldi versenyek utazási költségei Amikor a szövetségek panaszkodtak a kevés állami támogatásra, az NSH jelen lévô képviselôi szembesítették ôket, hogy különbözô címeken (Héraklesz program, Csillag program, Három lépés pályázat, Sportösztöndíj, Sport XXI. Program, stb.) mennyi állami támogatást kapnak. Tény, hogy meglepôen magas összegek jönnek így ki, de ez nem változtat azon, hogy az olimpiai felkészülés jelentôsen alulfinanszírozott.

10-43

2006/12/08 11:15

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S

A

2006/4

S P O R T B A N

Bûn és bûnhôdés a sportban: vétkek, szankciók A 2002-ben rendezett I. Országos Edzô Konferencián bíráltam sportbeli mulasztásokat, baklövéseket. Idézet: „Kiesett a magyar sportból egy évtized. Hittük: friss szellemû kormány-program alapján végre valódi modernizáció fog megvalósulni. Másként történt, ti. sehogy. Ellenséges pártpolitikákkal, kínos személyi ambíciókkal, és csupán eseményekhez, kandidálásokhoz kötôdve egyengetik a sport „ágazatát”. A sport romló feltételekkel szenvedi el az átmenetiség és a restrikció bajait.” Tesztkérdés: hogy hívják azt, ami OTSB, OTSH, ÁISH, ISM, GYISM, NSH volt egykoron? Tulajdon-neve-sincs vertikum: valami miniszteriális ál-szakállt emlegetnek. Álcának megteszi, valóságnak rémes. Olvasható, hogy generálisan elszúrták a kormányzati struktúrát. Mégsincs hír korrekcióról. Mondanivalóm igazodik a sport legutóbbi négy évnek problematikájához. Két válságágazat találkozását elemzem: a jogrendszerét és a sport-szisztémáét. Mint amikor két szikkadt tehén feji egymást, ám a gazda nem lát túl az istálló falán. Nagy rendszerek kutatójaként a meghatározó dilemmákra összpontosítok. Ezúttal a sport aspektusából nézem a jogot és nem fordítva. A jogrendszer is modernizációs: mennyiségi helyett minôségi változások után kiált. Itthon klasszikus túltermelési válság: joginfláció jellemzô. 1989 óta érdemi megújulás - az alkotmányos jogállami tételezésen, és az alapjogi deklarálásán kívül - nem történt benne. A jog a politika képlékeny szúróvágó eszköze lett, újra. Sportunk modellezhetetlen hungarikum. Kérdés: vajon olyan-e a sportunk, mint amilyet megengedhetünk magunknak, vagy olyan, amit büntetésként megérdemlünk? Tesztkérdés: mirôl szól a következô pár sor, ami elhangzott nemrég a parlament felsôházi termében? „Egy a megreformálatlan társadalmi alrendszerek közül. A régi, államosított és kézivezérelt szisztéma letûnt. Annak helyén végiggondolt, az európai demokráciák trendjeihez hasonló, illeszkedô szisztéma nem képzôdött. Legnagyobb baja finanszírozásának túlhaladott bázisszemlélete és szintenkénti elégtelensége. Nem éri meg senkinek ide generálisan befektetni. Nem arra tart, amerre a világ éle, és nem is arra, amerre az or-

szág közügyeinek zöme halad. Talán mindennek nincs is felismerhetô karaktere. Elemenként: hol itt a pluralizmus, mint korrekt, valós versenyhelyzet és egyenlô mérce? Nincsen demokratikus felelôsség, érdemi számon kérés, leválthatóság sem. Majdnem mindegy, hogy hányan nem fizetnek: egy-milliós adósságért reszkessen az adós, milliárdos tételért sírjon a hitelezô. Nyomokban van e rendszerben a piacgazdaság. Nem jobb a helyzet a jogállamiság dolgában sem. Baj van a sokszereplôs játék összhangjával is. A fair pénzügyek és az átláthatóság alig jellemzi rendünket. Több területen egyszerre van közgazdasági, szakmai, etikai, jogi és irányítási válság. Túlvezérelt struktúránk elavult és sorvad. Érdemi decentralizáció híján vízfejre emlékeztet a rendszer, ami valóságos szellemi központ nélkül ketyeg. Helyzete, perspektívája 10-15 éve kimunkálatlan, irányítása a politikai széljárást követi. Áttörésre képes, elemeiben egységes, éveken át tervezhetô forrásai, kiszámítható ösztönzôi nincsenek.” Pont! Az egészségügyrôl volt szó, de szólhatna a sportról is. Modernizáció ígéretként sem szerepel immár: ehelyett 5 éve sportstratégiát írnak, napi ügyeket adminisztrálnak, pályáztatnak és muszájból új törvényrôl álmodnak. Ám a felmorzsolódó, túlcentralizált szisztémára kár több pénzt adni. Nem volna hatékony, elfolynék. Helyi önkormányzati súlypont-áthelyezést szóba hozni lehet, de központi támasz híján ez is csak jámbor óhaj. 2002-ben minimálisan 1 %-os sportbüdzsét akartunk, mindenütt. Már elszánás sincs erre nézve. Az önálló minisztérium kérdése önmagától megoldódott. Letûnt, elvitte a megszorítás!? Könnyebb a minisztériumot „deregulálni”, mint a pótcselekvés sporttörvényeit. Ez is bûn és bûnhôdés: csak itt nem az elkövetô bûnhôdik, hanem a többiek. A magyar közpolitika - ha nem tud valami korszakosat tenni - törvényt álmodik. Pedzegetik, hogy jövôre hozzányúlnak a hatályos sporttörvényhez. Ez lenne a terápia, de hol van elôtte a diagnózis? Minek kell és hányszor lehet még Magyarországra megtorló jellegû sport-törvényeket rákényszeríteni? 1996-ra ez még nem volt jellemzô. Ám aztán 2000-ben és 2004ben már igen. A névadó-szülôk neve - Deutsch Tamásé és Gyurcsány Ferencé -

meg tudná tölteni, vagy ki is ürítené a demonstrációk bármelyik helyszínét. A közös szellemi mentor és drákói szövegszerkesztô: Sárközy tanár úr a maga saját(os) „fair play” hitvallását merevítette paragrafusokba. Bár ne tette volna. Ezt - a cselekvés látszataként - a magyar politikus simán benyalja. Aztán a politikus továbbáll, nekünk meg itt marad a katyvasz. Paragrafus-tenger immár van. Épp’ csak arra nincsen regula, ami védene minket külhoni nyomásgyakorlástól. A sporttörvény eszménye: mit kötelezô a sport(oló)nak, s a sportszervezetnek tennie, avagy mi minden tilos számára, ha nem akar folyton, mindenért kikapni. Adminisztratív logika, bizalmatlanság, lekezelés mozgatja a bekezdéseket. Akár 50 millió forintos bírságra is számíthat a bûnös klub. 50 milliós, államilag kedvezményezett bevétel, közgazdasági preferencia viszont sincs. Az ekho ernyôje alá sem sikerült bejuttatni a legjobb profi sportolóinkat. Kapott ellenben a hivatásos sport 3 évet. Örüljön, hogy ez számla-moratórium, nem pedig fogház. Ügyeskednek, avagy színlelnek számlás trükköt és minimálbért? Kevesen hiszik el, hogy ebbôl baj lehet. Ettôl a jog önmaga paródiájába fordul. Valami lehetséges, bár tilos? Kedvenceink nem esélyt kapnak, hanem verést, ha kudarc miatt bûnbakot kell találni. Sakkban tartásuk így olcsó és kényelmes. A közmorál, a közbeszéd is rossz. Lassan a sport összes színterén hallani: „Egyszerûen senkik vagytok, hej-hej”. Ugyanez konszolidáltabban a VIP-páholy környékérôl: Ti lopikáltok, mi meg majd felszámolunk benneteket. A makacsul szintet tartó sikersportágaink kivételével ilyen a közszellem. Csakis a megtorlás papírformájában vagyunk élenjárók. Azt viszont el-elsumákoljuk, ha a mi klubunk vagy spílerünk fut lesre (Athén). Ugyanakkor az, hogy mit kéne távlatosan tenni a sport javára és érdekében: mindig kimarad a törvénybôl. Ugyanezt pl. 1921-ben Klebersbergék még tudták. Kulcsszó volt: az ország pénzügyeinek rendezése után ezt meg azt teszik, és meg is tették. A mai papírokból nem olvasható ki, hogy a XXI. század kezdetén a testkultúra - mondjuk a kisiskolásoké, vagy az edzôi munka - kinek és mennyire fontos itthon, ha éppen nincsen világverseny? Ritka nívótlan és üres e szempontból az aktuális kormány

■

MAGYAR EDZŐ 43

2006/4

Francia forradalom Angliában (ARSENE WENGER 10 ÉVES JUBILEUMÁRA) A múltban a patinás angol labdarúgó klub, a londoni Arsenal vezetôinek eszükbe sem jutott más nemzetiségû, idegen ajkú edzôt, ahogyan ôk nevezik, menedzsert szerzôdtetni. Ennél a megkülönböztetésnél tegyük azért mindjárt hozzá, hogy az angol managernek, azaz menedzsernek, nem tökéletes megfelelôje a magyar edzô szó, mert a szigetországban a menedzser lényegesen szélesebb hatáskört élvez, mint nálunk egy átlagos szerzôdés alapján mûködô edzô, amelynek angolban inkább megfelelôje a coach, illetve trainer kifejezés, s ezzel a sportnyelvészkedést be is fejezhetjük. Érthetô meglepetést okozott 1996 októberében az „Ágyúsok” döntése, amelynek értelmében, legalábbis az ô köreikben egy ismeretlen francia szakember, Arsene Wenger vehette át a híres futball klub irányítását. Ezt azért furcsállhatjuk is némiképpen, mert Wengert 1987-ben a Monaco együttese szerzôdtette, s már a rákövetkezô esztendôben az együttes megnyerte a francia bajnokságot, tehát pályája kezdetén eleve feltûnést keltô bravúrral indított. Miután munkához látott, egy sportriporter az iránt érdeklôdött nála, miként látja Londont – ugyebár egy idegen szemével – s hogy meg tud-e nevezni három nevezetességet a világvárosban. Wenger, aki – rá nagyon is jellemzô módon – már akkor, azóta és most sem kedvel semmi olyasmit, ami feleslegesen elvonja figyelmét az életét teljességgel betöltô szenvedélyérôl, a labdarúgásról, némi habozás után ezt mondta: „Oh, értem!... Megvan: az egyik a Highbury, azután mellette az edzôpályánk, s persze a Heathrow repülôtér…” . Az Arsenal híres-nevezetes ötös hátsó alakzatát alkotó nagyságok – a kapus Seaman, s elôtte Dixon, Adams, Bould és Winterburn – bizony nagyokat néztek az elsô edzéseken, amelyet a szemüvegével inkább egyetemi professzornak tûnô szakember tartott nekik. Dixon földrajztanárnak titulálta, Adamsot a Rózsaszín párduc különc Clouseau felügyelôjére emlékeztette, és sokakban ébredt kétség, hogy vajon ez a nyelvüket kerékbe törô francia képes lesz-e arra, amit a legendákkal övezett nagy menedzserük, Herbert Chapman tett a klubbal a diadalmas húszas-harmincas években. A jubileum évére, 2006-ra a kérdôjelek eltûntek, helyükbe tényeket lezáró pontok kerültek.

A sikerek tömörített listája Három bajnoki cím a Premiershipben: 1997–98, 2001–02, 2004–05.

Második helyezések a bajnokságban (5): 1998–99, 1999–2000, 2000–01, 2002–03, 2004–05. Négy FA kupa gyôzelem: 1998, 2002, 2003, 2005. Európai Bajnokok Ligája. Második hely – 2005-06. UEFA Kupa. Második hely – 19992000. Kétszer duplázás, a bajnokis arany mellé kupagyôzelem is párosult: 1997–98 és 2001–02. Arsene Wenger az „Év menedzsere” cím nyertese: 1998-ban, 2002-ben és 2004-ben. A megérkezése idején névtelen „Möszjô” mára a legkiválóbbaknak kijáró jeles márkanév megszemélyesítôje lett, aki alighanem többet tett az angol labdarúgás megreformálásáért, mint akármelyik eredeti angol edzô, s megérdemelt nagyrabecsülés övezi. Vajon mi a lényege a Wenger bevezette változtatásoknak? Melyek a legfôbb jellemzôi felfogásának, stílusának, módszereinek? Milyen egyéniség? A kíváncsiskodó kérdésekre azzal a határozott elôérzettel igyekeztünk lehetôleg széles körû válaszokat keresni, hogy ezek nyilván a kérdéseknél is érdekesebbek lehetnek. Nos, a magyarázatok Wenger „Tíz parancsolataként” foglalhatók össze az alábbi tanulmány-vázlat keretei között.

1. Precizitás – mindenek felett Edzései eleve jelentôsen különböztek a szokványos, izzadságos, egyhangú, lényegében a magas szintû állóképességet szavatoló gyötrelmes, idôigényes munkától. A francia jövevény – egyébként kétévi ott tartózkodás után egy másik, bár tôlünk igen távoli szigetországból, Japánból érkezett az Albionba – játékosabb, változatosabb, az addig megszokottnál rövidebb, mindezzel együtt azonban intenzívebb foglalkozásokat vezetett be. A végletekig ügyelt a részletekre, hallatlan pontossággal dolgozott, stopperrel mért és szabott meg minden részfeladatot… Még olyan apróságokra is figyelt, hogy a csapatot szállító társasgépkocsiban milyen legyen a hômérséklet. A félidôk közötti szünetek egy részére tökéletes csendet követelt meg, hogy „fiai” az esetleges szócséplés helyett mentálisan koncentráljanak, zavartalanul meditálhassanak.

Wenger (jobbra) legutóbbi nyílt színi összetûzése, ezúttal Jack Pardew-val. Az ok egyszerû: Westham U.– Arsenal 1:0

2. Alkohol-korlátozás – meg „japán diéta” Egyebek mellett az új mester radikálisan változtatott a játékosállomány táplálkozásán, étkezési szokásain, szokatlan menüket vezetett be és mérsékelte az alkoholfogyasztást, mindenek elôtt a tömény italokét és a sörét. Az edzô nem írt elô kifejezett alkoholtilalmat, de jelentôsen visszafogta a társas ivászatokat, amelyek akkor – és számos klubban mind a mai napig – megszokott, elmaradhatatlan, a csapatszellemet, az egységet, az együvé tartozást elôsegítô aktusként szerepelnek az érintettek és a szurkolók tudatában. Wenger Alsace-ban, éppen egy kocsma feletti lakásban cseperedett fel, éppen eleget tudott a tivornyák természetérôl ahhoz, hogy szigorítson klubja normáin. Ami pedig az étkezést illeti, nem csak kipróbált, bevált vitaminpótló tápszereket írt elô a játékosoknak, hanem rávezette ôket a még Japánban megtanult egészségesebb diétára is, amelynek alapja a sok párolt zöldség, a rizs és a hal. Furcsa újításai között élénk megütközést keltett, amikor elsô idegenbeli összecsapásuk elôtt (a Blackburn ellen) a csapat szállodájának báltermében mintegy félórás nyújtó (stretching) gyakorlatokat végeztetett az együttessel.

3. Kínai export: Feng-sui A mester megütközéssel értesült arról, hogy az edzôpályán a csapat diák együttesekkel osztozik. Miután az öltözô épület a tûz martaléka lett, Wenger

11-42

2006/12/08 11:17

Page 1

42 MAGYAR EDZŐ

Botvinnik koncentráció közben

A 2005-ös moszkvai Aljechin emlékverseny díszvendége volt, mellette Ponomarjov ukrán exvilágbajnok csán megjegyezte, ezt annak köszönhette, hogy sikerült úgy felépítenie az állását, hogy ne legyen módja Lilienthalnak kombinációs adottságát érvényesíteni.

A Lilienthal-elv az elemzésben Szmiszlov Lilienthalnak a bámulatos intuícióját emeli ki, hozzátéve, hogy egyaránt veszélyes a pozíciós és a kombinációs játékban. Megírja, hogy 1948-as szekundánsi munkája kapcsán

Megvásárolható: TF Jegyzetbolt. 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 2000,– Ft

■

gyakran ismételte okos megközelítését a függôben maradt játszmák elemzésében; elôször döntetlent keresünk, aztán gondolunk arra, hogy nyerésre játszunk. Egy pályatárs, Salo Flohr nagymester is utal erre, hozzátéve, hogy ezt késôbb Lilienthal szisztémája néven említették! A vele kapcsolatos írásokat szinte vég nélkül lehetne idézni, de ez meghaladná a cikk terjedelmi lehetôségeit. Szerencsére van róla szóló könyv magyar nyelven is, cikkek is találhatók a Magyar Sakkéletben és a Sakkéletben. A nagymester 1976-tôl ismét Magyarországon él. Sakk iránti érdeklôdése változatlan, cikkeket ma is ír és naponta elemez. A jó kedély, bölcsesség és az emberszeretet jellemzi. Magas kora az életvitelében nem is látszik. Lakása a magyar sakkélet szellemi mûhelye. Kívánjuk, hogy jó egészségben folytassa tovább, nagyon sokáig! (Képeink forrása: Internet) Néhány forrás Lilienthal Andor pályafutásához és értékeléséhez: Könyvek 1. Lilienthal Andor: Életem, a sakk. Összeállította és sajtó alá rendezte: Ozsváth András. Budapest, 1984. 2. Andre Lilienthal. Összeállította V. Ja. Dvorkovics. Moszkva, 1989. 3. Sahmatü. Enciklopedicseszkij szlovar. Szerzôi kollektíva. Moszkva, 1990. 4. Sahmatnüj szlovar. Szerzôi kollektíva. Moszkva, 1964. 5. D.Hooper és K. Whyld: The Oxford Companion to Chess. 2. kiadás, Oxford – New York, 1992. 6. W.Litmanowicz – J. Gizycki: Szahy od A do Z. Varsó, 1986. 7. Sahovski Informator, Enciklopédia. Beograd, 1978.

2006/4

■

MAGYAR EDZŐ 11

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A kortalan nagymester Havi folyóiratok, periodikák 1. Magyar Sakkélet, Budapest 2. Sakkélet, Budapest 3. Sakkvilág, Budapest 4. Sakkfutár, Szeged 5. Intelem, Budapest 6. Újpesti Helytörténeti Értesítô, Budapest 7. Sahmatü v SzSzSzR. Moszkva 8. Sahmatnüj Bjulleteny. Moszkva A Magyar Sakkélet és a Sakkélet cikkei: 1959. 152.o. (Bán Jenô), 1960. 99. o., 1971. 97. o. (Szabó László), 1974. 234. o., 1981. 107. o. (Szabó László), 1986. 141. o. (Bottlik Iván), 1991. 246-247. o. (Meleghegyi Csaba), 1996. 124-125. o. (Lindner László) és 126-127 (Szokács László), 1997. 159. o. , 1997. 159. o. (Novák Miklós), 2001. 79-81. o. (Hajtun József) és 82. o. (Lindner László), Lilienthal Andor írásai: 1976. 104-105. o. és 154. o., 1977. 58-59., 1978. 78-79. o., 1985.62. o., 1996. 128-129. o., 2001. 78. o.

program. Sportnagyhatalomból hátrálunk a törpe-hatalom felé. Legfôképpen egy távlatos, szerves, európai léptékû modernizációt napirendre vevô, nívós sportpolitika hiányzik. És általa sportbarát közgazdasági, társadalmi és jogi környezet. Mindennek lehetne egy (!) leágazása a jog, mely csokorba gyûjti a sporthoz szükséges specifikus állami normákat, ösztönzôket, közérdekû, elvárható követelményeket, támogató civil megoldásokat, közjogi garanciákat, és jogvédelmi utakat. Volna egy három lábon álló sportpolitika: benne egy jogi, egy közgazdasági és egy szakmaitársadalmi vertikum. A „stratégia” fedônevû Luca-széke egyelôre nem ilyen. Képletesen, inkább olyan, mint egy sárga tengeralattjáró - repülôgép. Lemaradásunk tényleges és jelképes is. A csúcsok csúcsán a szemléletmód elakadt kb. a múlt század 80-as éveinél. Annak cselekvô felismerése késik, hogy a világ sportját újraszabta - a többi között - a piacgazdaság növekvô fogyasztói igénye és üzleti értékrendje, a megnövekedett életkor és szabadidô, a sportban is megjelent multik globalizált világképe, pénzéhsége, miközben a versengés és a média-háttér behálózta, lefölözi az egész konglomerátumot. Elôbbiekhez társul az Unió 4 alapelve és versenyjoga, amivel még a két avítt csúcsmonopólium, a FIFA és az UEFA sem dacolhat sokáig. Mindezt keretbe foglalja az emberi jogi gondolkodásmód, s vele együtt a jogállamiság. Ez minôségileg más ahhoz képest, mint amit a múlt században a fair play kijelölt. Itthon ezt a kihívást talán érzékelik, de kezelni képtelenek. A jó válasszal, a magyar sport megreformálásával adós a mindenkori állami és szakmai sportirányítás. Inkább egymással foglalkoznak, lásd: MOB-mizéria. Mi defenzívek és provinciálisak maradunk. Ekként a fô folyamatoknak a vesztesei leszünk, s nem csak országunk kicsiny méretei miatt. Legközelebb a modell-váltáshoz az 1993. évi parlamenti határozat elfogadásakor voltunk. Akkor még vallottuk, hogy a testkultúra az egyetemes kultúra része, ergo mindkettô viszonyait kb. ugyanúgy kell rendezni. (Lásd: filmtörvény!) Mára a sportba annyi jött át, hogy a lelátók „kultúrája” tombol és rombol már a köztereken is. Ennek a csôcseléknek kedveskedve rendeznénk foci-ebét, majd olimpiát?! Klubház, pálya és lelátó: similis simile gaudet. A latinból a „simlisség” könnyen asszociálható. Tizenhárom éve igény és mód kínálkozott arra, hogy a szocialista sportpiramist fokozatosan plurális, polgári szisztéma

A

S P O R T B A N

váltsa fel. A rendszer az átalakítás alatt is - a polgárság meggazdagodásáig, majd sportos önfinanszírozásáig - fejlôdjék. A 90-es évek közepéig a parlamentben 90 % feletti egyetértés vitte elôre a sport ügyeit. Aztán rátenyereltek erre is a pártok. Azóta a fô kérdés, hogy ki szereti jobban a sportot, kibôl mi legyen, hol a pénz és mit, mikor rendezzünk? Akciózik a jobboldal, sután kontráz, hárít a bal. Tanulságos mérlegre tenni az elmúlt 8 évet. Az Orbán kormány szerette, értette, támogatta a sportot? Abszolút mértékben igen! Jó programot írt hozzá, megnôtt a költségvetési támogatás, stadion-rekonstrukciós program indult, új BS épült, lecseréltek mindenkit, akit a régi idôk emberének véltek, minisztériumot kapott a sport stb. De ment-e a túlzó politikai és anyagi befektetés, erôfeszítés által elôbbre a futball, avagy a testkultúra bármelyik szeglete? Valóban azon múlik minden, hogy mennyi a pénz és ki ül a székben? Válasz: alapvetôn nem! A Fidesz-kormány leglátványosabb kudarcát, üresjáratát éppen ott érte el, amit szíve szerint a legfôbbnek tartott: a sportban. Elfolytak a milliárdok, de semmi nem lett jobb tôle esetleg egy-két, mára elkészült, nyomban elavult stadiont leszámítva. Angol példát emlegettek - akkor és azóta is. A honi és az angol profi-foci egyetlen azonossága a pályán lévô játékosok száma. Késôbb, a dilettáns és ambivalens baloldali kormányzati hozzáállás miatt, a helyzet tovább romlott. Úgy nem akarták folytatni, ahogyan a FIDESZ tette. Más módot, valóságos reformot pedig meg sem kíséreltek. Helyette: csak beszéltek, pl. a „jóléti rendszerváltásról”, majd kelletlenül pénzt adtak, meg törvénykeztek, végül leépülést engedtek. Provokatív történeti egybevetés jön: a rendszerváltás elôtti sport nagyrészt a bázis-cégek pénzén alapult. Ez a pillér kiesett. Ez kutyaszorító, muszáj adekvát módon stratégiailag reagálni rá. 1) A FIDESZ állami költségvetésbôl próbálta a rést betömni. Csakis önmagában, s a centralizált módban hitt. Annyi pénz azonban a számtanpéldában sincs. Ez tuti bukás. 2) A baloldal viszont a kérdésfeltevésig sem jutott el: ti., hogy van-e értelme és esélye a sportbüdzsé „bázis-rését” decentralizáltan betömni? Lett volna két út: A és B terv. A-terv: „fenntartható fejlôdés”, jobbára közvetett és kis részben közvetlen finanszírozással, mert kell legalább egy sikerágazat, s általa 8-10 olimpiai arany. B-terv: mindez nem fontos, visszább veszünk, másutt van égetô szükség. Majd egyszer a polgári fizetés ad lóvét a család, a gyerek sportjára is, aztán ha lesz 1-2 arany, akkor szüret, ha

nem, hát nem. Választható sportpolitika ez is, csak éppen a nem-döntés - a legrosszabb döntés. Ez még nagyobb kudarc. C-terv következett ui., válasz híján passzoltak. Évtizedekre szóló elhatározás helyett - a kérdést megkerülve - ún. sport-stratégiát, meg jogot írni nem fair. Következtetések: a sport, például a futball majomszeretete semmire sem elég és nem is mentség. Othello is szerette Desdemónát. Ugyanakkor baj az, ha a kényeztetés, majd a hálátlanság érzete átcsap büntetésbe. Amilyen a rossz szülô meghasonlása, aki mindent megadott, mégis hiába várt hálát! Ám cukor és korbács elv szerint országos közügy nem jut elôre. A drákói jog nem rendet szül, hanem többé-kevésbé jogos ellenállást. A jogi alaphoz sportetikai alap is tartoznék. A rendszert nem paragrafus áradattal, hanem csak a maga egészében, fentrôl lefelé lehet jobbá tenni. Ám ha fent defenzív viszonyok képzôdnek, lent is megáll, kiürül a reform-szellem. Mely utóbbi néhány sportember áldozatvállalásának függvénye: pl. Bakonyi Tibor, néhai Budai Péter, Hajdú Péter. Sportközállapotainkban a tudatos elôrehaladásnak kevés jele látszik. Szurkolói szemlélettel, nosztalgikus múltba merengéssel nem szabadna hozzányúlni a sport - autonóm, s még ma is nagyrészt önszabályozó - normatív szisztémájához. Vessenek egy pillantást a MOB vagy az FTC szerencsétlenkedéseire, ha alapszabály, modernizáció, vállalkozás, a jog és a felelôsség, vagy a demokratizmus kerül szóba. Pedig adódnék 0-kilóméterkô a modernizációhoz. A magyar Alkotmány 70/D § így szól: „ A Magyar Köztársaság területén élôknek joguk van a lehetô legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság...a rendszeres testedzés biztosításával ...valósítja meg.” Elkerülhetetlen a rangsorolás: párszáz elkényeztetett profi zsebét kell-e még jobban megtömni, vagy gyermekeink fejlôdése és egészsége az elsô. Évtized állt rendelkezésre eldöntenünk: mit kezdünk ezzel az alaptörvényi szabállyal. Majdnem sikerült kideregulálni. Lehetne fogódzó az EU tervezett alkotmányos szerzôdése is. 4/III/182. cikk: „Az Unió a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport elômozdításához. (2) Az Unió fellépésének célja…a sport európai dimenzióinak fejlesztése a versenyek tisztaságának és a sportszervezetek közötti együttmûködésnek az elômozdítása, illetve a sportolók, különösen a fiatal sportolók fizikai és szellemi épségének védelme révén.” A Konvent tervezete 2003. augusztu-

12-41

2006/12/08 11:18

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S sa óta magyar nyelven is ismert. Hazánk hozzá a megerôsítését megadta. Vajon az alapmûbôl honi lebontás, egységes világos cselekvési program született? Semmi ilyennek nincs nyoma. Lehetett és kellett volna itthon aprópénzre váltani mindezt. Kijelölve, hogy mi ebbôl, ill. ennek mentén a törvényi tennivaló, mi megerôsítendô állami-önkormányzati kötelezettség, és mi olyan stratégiai államcél, amit 10-15 év alatt váltunk valóra. EU-s bázisról is indulhatott volna a sport modernizációs projektje. Ha ügyesek volnánk, közösségi pénzt is lehetne a konkrét célok, akciók mögé kérni, tenni. Menjünk vissza egy pillanatra 1989-ig. Megszületett a többpártrendszert, és a valódi civil társadalmat elindító egyesülési jogi törvény. Az állami sportvezetés kereste benne a sportsajátosságokat, de még inkább önön beavatkozási lehetôségeit. (Nem találta meg – mindmáig.) Zavarta a nagy szabadság, s az, hogy még az állami törvényességi felügyelet sem az övé. Hogy lehet így majd ezeket irányítani? - hangzott a kabinetkérdés. Rossz a kérdés! Ám a jó válasz: lehet célokat elérni, de másként, mint korábban. Toleránsan, közvetve, jogi, közgazdasági és együttmûködési formák révén. Paternalizmus és politikai rátenyerelés nélkül. A régi dirigálás helyébe ui. modern, többcsatornás finanszírozás, partneri kapcsolattartás, a szervezeti támogatás helyébe pedig zömmel tevékenység-finanszírozás léphetne. A társadalmi alapon, autonóm felelôsséggel, jogállami és piacgazdasági keretek közt mûködô, plurális sport-rendszer gyökeresen új irányító szerepfelfogást követelne meg. Mivel erre megy az ország, a sport sem mehet másfelé. Ám a sport-adminisztráció - nem csak a szakállamtitkárság - a XX. század utolsó 20 évének, nem pedig a XXI. század Európájának elveit, mintáit követi. Nem jut vele sokra, ölhet bele akármennyi pénzt. Az alapvetô kontúrok után csak egy, szemléltetô sportos és jogi közügy áttekintésére maradt idô. Ez a doppingszankcionálás modern jogi piramisa, új koordináta rendszere, egyben a sport külsô jogi megközelítésének modellje. A dopping-jog ma állatorvosi tanló: rajta mindenféle betegség megtalálható. A változás rezüméje így összegezhetô: hibás, aki csak bétékáznék. A Btk. az ultima ráció, sôt, vele próbálkozni még a végsô esetben is csak jogállami módon szabad. 1-3 év börtön nem lehet tipikus élethelyzet penitenciája. Differenciált megoldás visz elôre - a mostani holtpontról. Keretek: általában a sima, mondhatni „normál önpusztítás” nem büntethetô. Speciális büntetôjogi fenyegetettség, di-

A

2006/4

■

geket, amelyeket csak a legnagyobbak szûk körétôl láthatunk, másrészt játszmáinak ellenfelei által publikált feldolgozásaiban mutat rá téves megállapításokra, azt sugallva az olvasónak, hogy a legnagyobb tekintélyek egyébként gondos munkáiban is el lehet, sôt el is kell kritikusan mélyedni, ellenôrizni a megállapításaikat.

S P O R T B A N

rekt Btk-tényállás ez idô szerint nem áll fenn. Helytálló Dr. Kiss Gergô László következtetése: a Btk. 279. §-ban jelölt „Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel” (mely a kódex közegészségügy elleni bûncselekményeinek része) elvileg kiterjedhet a pirulák, ún. táplálék-kiegészítôk, izomnövesztôk stb. forgalmára is. Ez a veszélyes gyakorlat fôként a kondi-termek, fitnesz-szalonok mindennapjaiban tapasztalható. Aki szerrel gyúr, alapesetben magának okoz kárt. Jogilag kb. olyan mérték szerint, mint a dohányos. A jog ezt döntôen mások, a passzív dohányosok védelme okán korlátozza, de pl. nem fûz hozzá tb-jogkövetkezményt. Ez adhat elvi analógiát. Ha valaki beteg nem lévén, izmai turbósítása végett kér olyan tb-támogatott szert, ami nem illetné meg, ezért a recepttel visszaélô felel, ám a szer beszedôjének felelôssége kétséges. Esetleg közvetetten, okirat-hamisításért lehet ôt megfogni. Ha illegálisan terjesztett szer forgalmazásába kapcsolódik be az egyén, tudván azt, hogy az áru nem frankó, orgazdaság címén felel. Jól tenné a sport-színtér gazdája, ha a házirend részeként, szerzôdési feltételként kikötné, hogy objektumában doppingolni tilos. Az ui. a látogatásra szóló szerzôdés felmondásával jár, pénz visszafizetése nélkül. Ez jogszerû korlátozás volna. A Btk. különös részének több paragrafusa ad regulát arra nézve, ha más, fôként kiskorú személy egészségét rontaná a kokszolás (kiskorú veszélyeztetése, testi sértés), vagy ha a tett „jogtalan haszonszerzés végett”, károkozással - csalásként valósult meg. A Btk. szerint nem csak nyilvánvaló, kétkezi tettes van, hanem vele azonos súlyú felelôsséget viselô társtettes, felbujtó, fizikai vagy pszichikai bûnsegéd, sôt a történtek után aktívan falazó bûnpártoló is. Hol vannak ôk? Még leginkább az önmagát kokszoló enyhíthet tettén, viszont a bûnös háttér, ha feltárnák, nem úszhatná meg. Mesebeszéd, hogy nem lehetett feltárni a bûnös visszaélést. Elôírás után alkalmazhatók a technika mai lehetôségei: a vérvétel kimondható az ittas vezetés mintájára, az idegen minta kiszûrhetô DNS-mintavételével. A megalapozott gyanúhoz szükséges információ begyûjtése szakmai rutin-feladat, pl. magánnyomozó által, de nincs rá igény. A hatékony lépések zöme nem feltétlenül igényel közhatalmi jogalkotást. Ha a versenykiírás mindezt feltételül tartalmazza, nem indul(hat) az, akinek ez zsenánt. A törvényi minimumnál többet, önkéntes alávetéssel, szerzôdéssel ki lehet mondani, majd be lehet vasalni. A tiltott teljesítmény-fokozásban részt

vevô sportoló általában több civil jogviszony keretében sportol (egyesületben, sportvállalkozásban, válogatott keretben, stb.). Szerzôdések hálója övezi a felkészülését és szereplését. Mindezekben cizelláltan benne van a dopping-mentes felkészülés, sôt a teljes kontroll-alávetés fogadalma. Lebukás esetén, szerzôdésszegés címén tôle az utolsó fürdôpapucsig vissza lehetne követelni minden ráfordítást és költséget. Sôt a „cég” imidzsének sérelme folytán a vétkes még teljes kártérítéssel is tartoznék. Ám a valóságban senki sem megy ennek elébe, vagy utána. Amíg ez meg nem változik, kár bármi máson merengeni. E magánjogi felelôsség lehet szerzôdésbôl eredô, továbbá szerzôdésen kívüli is (utóbbi pl. a szerrel kereskedôké). Munkajogi felelôsség dolga is, ha valaki munkaviszony keretében vétett (ilyenek a profi sportolók). Végül, adódnék sporttörvény szerinti sportfegyelmi elmarasztalás is, miután a sporttörvény széles körben adna módot személy és szervezet megbüntetésére, ha a honi jog hatálya egyértelmûen igazolható. Sajnos, az amúgy korszerû rendelet éppen a legnagyobb világversenyek dopping-deliktumait nem sorolja önmaga hatálya alá: így egy inci-finci háztömbkörüli verseny dopping-védett, míg egy olimpia e szempontból senki földje?! Tévhit, hogy egy bûnért csak egy és egyféle felelôsségre vonás lehetséges: épp’ a sport az, ahol ez nem így van. Életszerû lehetne, hogy a vétkest klubja kizárja, a szövetség eltiltja, az ösztöndíját, kedvezményeit megvonják, a világversenyre való felkészülés juttatásait visszafizettetik vele, sôt esetleg még a fôiskola vagy a munkáltatója is méltatlanná válást állapít meg, s kirúgja. Az elemi rendcsinálást, „a Btk. nélküli zéró toleranciát” így kezdeném. Ha ez sem használ, jöhet az erôteljesebb fokozat. A sportban a jog alacsony hatékonysággal segíti rendet tartani. Fô baj mégsem a jogalkotással, hanem a jog betartásával és betartatásával van. Keveset kockáztat, aki törvénysértôen keres kiutat. Amíg ez ellen csak az egy-két jogász ágál, marad minden a régiben. ● Végszóként: a közös hozzáállásban kellene elsôként megújulni. Ezt jelzi egy friss, elrettentô példa. A legutóbbi MOB-választás után gyôzködte egymást két sportman. – Egy hajóban evezünk, Öreg. – Az igaz, de más és más kikötôbe mennénk! A jog is akkor segít, ha legalább a kötelezô minimumot és egymást tiszteljük. Erre jó alkalom ez a mai, ünnepi fórum. Kolláth György

MAGYAR EDZŐ 41

2006/4

Edzôi tevékenysége csúcsai

Szmiszlov, a harmónia nagymestere Lilienthal 1933-ban volt elôször olimpikon, a négyfôs csapat tartalékaként, azaz az erôlista ötödik helyén – és ô érte el a legmagasabb százalékot. 1935-ben ezt már a 2. táblán, tehát erôsebb ellenfelek ellen is megismételte. 1937-ben Moszkvából érkezett az olimpiára. Ekkor a csapat élén, az 1. táblán játszott és remek eredményt ért el akkor is, noha az országok legjobbjaival találkozott. 70,6%-os kiváló eredményéhez a 3. táblás Steiner Endre káprázatos 80,5%-a és a 2. táblán szintén remekelô Szabó László 69,4%-a járult. Így a magyar csapat ezüstérmes lett a 4. tábla gyengébb teljesítménye ellenére. Lilienthal 1935-tôl, moszkvai lakosként, új területen kapcsolódik be az ottani sakkéletbe. Itt dolgozik elôször edzôként: a Szovjet Szakszervezetek Székházában oktató és szervezô. A továbbiakban is rendszeresen tevékenykedett egyesületeknél, szakszervezeteknél, úttörô házakban edzôként. Oktató-népszerûsítô tevékenységének fontos része az is, amit írásban fejtett ki: a szovjet sakkfolyóiratok mellett a külföldiekben is publikált, így a Magyar Sakkéletben is. Írt a legszélesebb olvasói körök számára is, a napilapokban és a különféle folyóiratokban. A Szovjetunió több (naponta megjelenô) újságjában szintén, Magyarországon, a Fáklya hasábjain. Ez is egyik forrása volt hivatásos sakkozói egzisztenciájának.

Edzôként mûködött a szovjet válogatott mellett is: az 1954-es sakkolimpián, a felkészülésben is és a verseny folyamán egyaránt. Más alkalmak is voltak, amikor igénybe vették a tudását, sôt a magyar válogatottnak ugyancsak segítette a felkészülését esetenkénti elôadásokkal. Világhírû versenyzôk mellett szintén edzôsködött, bár a sakkban inkább a „szekundáns” használatos ilyen esetekben, aki társ a felkészülésben és társ a verseny alatt. Lilienthal három kiváló sakkozóval dolgozott együtt. Vaszilij Szmiszlovval mintegy fél évig, 1948-ban, az öt extraklasszisnak a világbajnoki címért folytatott versenye alkalmával. Ekkor Alatorcev mester segített. Hárman mintegy negyed évet töltöttek el egy csendes szanatóriumban, ahol fizikai felkészülés is folyt. A második szakaszban az ötfordulós meccs-verseny során a Szmiszlov megkapta a szükséges támogatást. Szmiszlov, aki kiváló operaénekes is, elsôsorban az ökölvívást kedvelte kiegészítô sportként, a versenyen második lett, csak az új világbajnok, Botvinnik elôzte meg! 1957-ben aztán sikerült egy évre átvenni tôle a világbajnoki címet is! Ezután Lilienthalnak néhány évig saját versenyzôi aktivitásának megnövekedése miatt nem volt szekundánsi feladata. 1953-tól 1960-ig a fiatal Tigrán Petroszjánnal dolgozott. Az ô személyében is egy leendô világbajnokot segített, aki 1963-ban szerezte meg a címet.

Munkássága az analízis területén A pályafutását és játszmáit feldolgozó, több nyelven megjelent könyvekben szereplô játszmaelemzései is a magas szintû oktató tevékenysége részei: egyfelôl a játszmákban megvalósuló stratégiai tervek, az állások adottságainak értékelése tekintetében tár fel olyan mélysé-

Petroszján szimultánt ad

Nyikolaj Krogiusz nagymester volt a harmadik jelentôssé vált sakkozó, akinek a fejlôdését segítette. Ô azonban, bár ígéretes nagymesterré vált, a versenyzéssel elôbb hagyott fel, mint ezt életkora indokolta volna, viszont pszichológiában akadémiai doktori címet szerzett és a Szovjet Sakkszövetség fôtitkára lett. Krogiusz nagy hatású könyvet jelentetett meg a versenysakk pszichológiájáról. Említést érdemel, hogy maga is világbajnok, Borisz Szpasszkij edzôje lett és az elsô 1981 és 1984 között az akadémiai (GCOLIFKe) Sakktanszék vezetôjeként is dolgozott.

Versenyzôi csúcsokon Visszatérve Lilienthal versenyzôi 1936 utáni pályafutására 1939 és 1940 fordulóján megnyerte Moszkva bajnokságát, 1940-ben elsô-második a szovjet bajnokságon, 1947-ben nagy versenyen Pärnuban harmadik, 1949-ben a zónaközi versenyen ötödik és ezzel bejut a világbajnokjelöltek 1950-es budapesti versenyére, ahol nyolcadik-tizedik, 40 éves kora után keveset versenyez, de még 1964ben is van egy 2. helyezése egy bakui nemzetközi versenyen. A szovjet nagymesteri címet 1940-ben kapta meg, a nemzetközi mesterit 1950ben - a cím létrehozásakor - az elsôk között. A Sport érdemes mestere címet 1948-ban, a Tisztelet jele kitüntetést 1957-ben, 1996-ban a Magyar Köztársasági érdemrend tiszti keresztjét adományozták részére. 2006-ban a TF emlékérmét kapta meg, amit dr. Sipos Kornél professzor adott át a Magyar Sakkszövetség baráti körének ülésén. Versenyzôi stílusáról, képességeirôl, sikereirôl kortársai, köztük vetélytársai gyakorta nyilatkoztak. Ezek idézése messze meghaladná a cikk terjedelmét. Csak mutatóba közölhetünk néhány emléket, megállapítást. Michail Botvinnik világbajnok, aki elôször alkalmazta a tudományos felkészülést, Lilienthallal egy évben született, pályafutásuk során mintegy húsz alkalommal találkoztak. Ebbôl Lilienthal három játszmát nyert, Botvinnik pedig négyet, a többi döntetlen lett, csaknem egyensúlyban van a mérleg. Ô így írt Lilienthal stílusáról: sajátságos a stílusa. A megnyitásban szolidan játszik, a középjátékban aztán eredeti terveket talál, és ezzel nem kis nehézséget okoz az ellenfelének. Botvinnik maga (a nehéz állásban) nem egyszer megmenekült, de két súlyos veresége is volt. (Ez az említett három...). Másutt kijelenti, hogy kiemelkedô teljesítményével Lilienthal hozzájárult a szovjet sakkiskola kialakulásához. Kivételes kombinációs képességétôl ô is tartott. Egyik gyôzelme kap-

13-40

2006/12/08 11:18

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Lilienthal Andor – sakkversenyzô, edzô, szakíró – 95 éves Bottlik Iván, Hardicsay Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Pszichológia Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglalás Lilienthal Andor nemzetközi sakknagymester 95 éves. Több világbajnok edzôje volt. Erôsségei közé sorolják az intuíciót és a kombinatív készségét. Nevéhez fûzôdik az elemzésben a Lilienthal-elv. Ma is aktív, naponta elemez, fizikai és szellemi erôi teljes birtokában van. Kulcsszavak: sakk, edzés, intuíció, kombinációs képesség, Lilienthal-elv

Abstract International chess grandmaster Andre Lilienthal is 95 years old. He was coach of several word champions. His strong side are the intuitive and combinative ability. It linked with the name of Lilienthal-principle in analysis. He is living actively, analysing chess positions and in full possession of his mental and physical faculties. Key-words: chess, coaching, intuition, combinative ability, Lilienthal-principle Eseménydús, mozgalmas életpálya után az idôs kor nyugodt napjait éli az 1911. május 5-én, Moszkvában született Lilienthal Andor, a sakk nemzetközi nagymestere: magyar szülei akkor ott éltek, énekesnô anyját szerzôdése odakötötte, édesapja elektromérnök volt. Az anya 1913-ban három gyermekével hazajött, a moszkvai visszatérés tervével, az apa ott dolgozott tovább. Az I. világháború azonban a családot szétszakította. Az anya a gyermekekkel itt maradt. Andor szabóinasnak ment, de miután 13-14 évesen megtanult sakkozni, az lett élete célja, néhány éven belül kenyérkeresete, foglalkozása is. Eltérôen a mai tizenévesektôl, akik edzôk keze alatt, szakirodalom tanulmányozásával fejlôdnek, versenyeken, korcsoportos országos- és világbajnokságokon vesznek részt, az ô fejlôdése a gyakorlati sakkozásra épült. A szakegyletben, majd olcsó kávémérésekben játszott (itt már - a kor szokásának megfelelôen - néhányszor tíz filléres tétekben), mind erôsebb ellenfelekkel. Ahogy játékereje megnôtt, a kávéházakat járta, 50 filléres, 1 pengôs ellenfeleket keresve. Sajátságos, hogy ôt, aki neves edzô lett, folyamatosan soha nem oktatták.

Igaz, huszadik évéhez közeledve már versenyeken is játszott, a legjobbak zömével megismerkedett. Tôlük sokat tanult, mind játszmáik alatt, mind az azok befejezése utáni beszélgetéseken, elemzések révén.

Versenykarrierének kezdete – 1936 elôtt 1929-ben meglátogatta Bécsbe került édesapját – és ezzel elkezdte Európa–járását. Innen ugyanis Berlinbe és hazatérése után Párizsba is eljutott. Így a nemzetközi sakkélet sok kiválóságát, köztük a világbajnok Aljechint is látta játszani, sôt partikat is válthatott velük a híres sakk-kávéházakban, a sakkozók akkori tradicionális találkozó helyein. Természetesen sokat játszott nála gyengébbekkel is – ez képezte megélhetése alapját. Itthoni és külföldi „sakktanfolyamainak” elsô látványos eredménye az volt, hogy Párizsból hazafelé jövet 1930-ban Csehszlovákiában sikerült egy nemzetközi versenyen – gyakorlatilag ismeretlenül – részt vennie. Ezt, hatalmas meglepetést keltve megnyerte, majd egy következôn harmadmagával holtversenyben lett elsô. Ezzel elindult fél évtizedes versenyjárása itthon és Európa-szerte. A versenyek mellett pedig mindenfelé szimultánokat adott, azaz egyidejûleg játszott 30-40 versenyzôvel, vagy még többel. Moszkvában 1936-ban például 150 ellenféllel játszott. A szimultánokat úgy bonyolítják le, hogy egymás mellett ülnek az ellenfelek, többnyire téglalap alakban elhelyezett asztalok mellett, a szimultánozó pedig körbejár és néhány másodperces gondolkodás után lép. Ezekért a szellemileg és fizikailag egyaránt megerôltetô fellépésekért a szimultánozó természetesen honoráriumot kap. Ez lett Lilienthalnak, a hivatásos sakkozónak a harmadik jövedelmi forrása a fokozatosan csökkenô számú pénzbe játszott kávéházi játszmák és az egyre szaporodó versenydíjak mellett. Némi jövedelmet jelentett számára csapatbajnokságokon való szereplés is – ha olyan csapat tagja volt, amelyik honorálni tudta éljátékosait – . Ilyen volt pl. a Pesti Hírlap csapata, melyet egy idôben ô is erôsített.

Pályafutása csúcsán 1930-ban két értékes, de nem igazán nagy versenysikere után eredményei hullámzóak, de egyre jobbak, a nemzetközi klasszisok közé emelkedik. Magyarországon 1933-ban, az olimpiai elôkészítô versenyen elsô, a Nemzeti mesterversenyen harmadik, 1933 és 1934 fordulóján Hastingsben – a világbajnok Aljechin társaságában! – másodikharmadik. Itt világhírûvé vált áldozattal legyôzi a korábbi világbajnok kubai Capablancát. 1934-ben Újpesten erôs nemzetközi versenyen gyôztes és ugyanebben az évben Spanyolországban három egyedüli és holtversenyes elsô helyet szerez, majd Hollandiában még egy továbbit jó, de az Újpestinél kevésbé erôs mezônyökben. Annál nehezebb azonban a moszkvai nemzetközi verseny 1935ben! A 20 fôs mezônyben csak 8-9. ô ennél már jobbra számíthatott, bár csak olyanok elôzték meg, akiknek igen jól csengô neve volt a sakk világában. E verseny alkalmából ismerte meg azt a hölgyet, akit aztán feleségül vett és így Moszkvában telepedett le. 1936-ban az újabb moszkvai versenyen, ismét rendkívül erôs mezônybe már negyedik helyen végzett! 1939-ben kapta meg a szovjet állampolgárságot. Addig azonban a magyar válogatott tagja lehetett a sakkolimpiákon. Ez a csapat a világbajnokságot jelenti. A csapatok között rangsorral (erôlistával) játszanak, amelyet elsô sorban az erôviszonyok alapján állítanak össze, de olykor érvényesül a tekintélyelv, illetve taktikai szempontok is.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

Szakma és média Ha pusztán egyszerû, tömör, mondjuk magyarázatok nélküli tényállás közlése lenne az írás célja, akkor egyetlen rövid mondatban kifejezhetném: Szakma és média – mindkettô bajban van. De hát ennél persze többrôl van szó: okokról, miértekrôl, jelenségekrôl, magyará zatokról, elvárásainkról. Bevezetés gyanánt mindjárt elnézést is kell kérnem, mert a késôbbiekben helyenként hivatkozom majd magamra. Mentségemre szolgáljon ellenben, hogy ezt nem az öntömjénezés okán teszem, hanem elôrehaladott korom, tapintatosabban fogalmazva, gazdag tapasztalataim miatt. Életem utóbbi negyvenöt évében komoly skizofréniával éltem ugyanis együtt: többnyire párhuzamosan gyakoroltam az újságírói és az edzôi- illetve sportvezetôi hivatást a legkülönbözôbb szinteken – itthon és külföldön egyaránt -, s ez a sajátos életforma idônként az említett elfoglaltságok közötti olykor elkerülhetetlen érdekellentétek különleges dilemmáival szembesített. Térjünk most már a lényegre, miként lehet összegezni a szakma és a médiák jelenlegi állapotait. A viszonyok, ki is vitatná, meglehetôsen zavarosak, a helyzet áldatlan – itt is-ott is - ha nem is teljesen kilátástalan. A mai körülmények természetesen egy hosszú, immár másfél évtizedes hullámzó és jobbára zaklatott folyamat eredményeként alakultak ki. A leginkább lehangoló pedig az egészben az, hogy mind a sportszakma, mind pedig a médiák állapota törvényszerûen tükrözi a társadalom egészében zajló történéseket, fejleményeket – a gondok nem önmagukban léteznek. Ha csak azt említjük jelenségként, ami mondjuk a labdarúgó bajnokság közvetítései körül kialakult a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók jóvoltából, vagy éppenséggel riporteri igényességgel vesszük vizsgálat alá az idei vb-közvetítéseket, nyomban érzékeljük a szakmai és egyéb gondokat. Említhetnénk azt a gazdasági-finanszírozási válság-gubancot, amellyel szinte reménytelen harcot vív az egyik legpatinásabb klubunk, a Ferencváros – egyáltalán nem egyedi példaként, ugye… Távol áll tôlem, hogy politikai szándékkal elemezzem a rendszerváltás óta tapasztalt kormányzati intézkedéseket, s azt az utat, amit országunk megtett. A testkultúra ügyeitôl azonban nem tekinthetünk el, s benne a sport szakma súlyos nehézségeitôl sem. Elôkelô hagyományaink, a problémák dacára mutatott kiváló nemzetközi eredményeink sem bizonyultak elégséges és meggyôzô érvnek a politikai döntéshozók számára ahhoz, hogy – véleményem szerint - a szavakban kétségkívül mindig is megmutatkozó rokonszenvükön túl érdemi intézkedéseket tegyenek, jelentôségének megfelelô helyre tegyék a sportot. Születhetett hangzatos országgyûlési határozat 1993-ban, léphetett hatályba sporttörvény 1996-ban, következhettek

azután idôrôl-idôre különféle módosítások, az állami felelôsségvállalást a költségvetési-, adó- oktatási, szerencsejáték, meg egyéb törvények, egészségügyi rendeletek, stb. mégsem tükrözték elvárható mértékben. A valóságos elkötelezettség, a hosszú távú határozott rendezés mind a mai napig várat magára, s közben kimondatlanul is az az egyébiránt elfogadhatatlan, az európai sportnormáktól távoli felfogás érzékelhetô, miszerint az állam kivonul a sportból. Nem óhajtok statisztikákkal senkit untatni, de jól tudjuk, milyen csökkenés jelzi a politika közönyét a sport dolgai iránt, amely megnyilvánul az egyesületek, a szakosztályok számának visszaesésében, az utánpótlás-nevelés hanyatlásában, s ami a számunkra a legfájdalmasabb, a szakmát képviselô edzôi gárda elvándorlásában, anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiányáról, tekintélyvesztésérôl. Idô és terjedelem hiányában nem óhajtok ennél bôvebben a témában elmélyedni, legfeljebb még csupán azt fûzném hozzá, hogy a kilátások – jóllehet javíthatatlanul optimista vagyok – nem kecsegtetnek gyors és hatékony megoldással. Tartózkodásom okául csak két tényezôt említek. Az egyik: a választásokat követô, a kormányzati struktúrát érintô módosítások következtében megszûnt az országos hatáskörû Nemzeti Sporthivatal, s az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kötelékében mûködô szakállamtitkárság lépett a helyébe. A hivatalt felügyelô miniszter jó szándékát, sportszeretetét kétségbe nem vonva, s az új, sportot értô, ambiciózus államtitkár elkötelezettségét, rátermettségét ismerve sem lehetünk bizakodóak a nyilvánvaló lefokozás tényétôl, annál is kevésbé, mert az Európa Uniós konvergencia terv költségvetési megszorításokat ró ránk, s ez alól nyilvánvalóan a sporttámogatások sem jelentenek kivételt.

A szigorúan vett szakmától egy kérdéssel forduljunk most más irányba! A kapcsolódó kérdés így hangzik: mit tehet mindebben a média? Mit várhat el tôle a sportszakma? A kölcsönös érdekek alapján nagyon is sokat. Miért?... Vegyük alapul a válasz megvilágítása érdekében a nyári olimpiai játékokat. A berlini olimpiai játékok idején, 1936-ban már kísérleti tévéadásokat láthattak széles kivetítôn a német fôváros több tágas terén. Melbourne-ben folytatódtak 1956ban a kísérletek, s az elsô valóságos közvetítésekre 1960-ban került sor Rómából. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jólétét ezt követôen ugrásszerû javulással mindenek elôtt a televíziós bevételek biztosították, benne a szolidaritási és egyéb fejlesztési programok finanszírozásával, a szervezet korszerûsítésével, a játékok állandó továbbfejlesztésével. A CBS amerikai tévé társaság 1960ban mindössze 394 000 dollárt fizetett a közvetítési jogér (Európában 18 ország tévéje vette át az adást). A televízió jelentôségét pontosan lemérhetjük, ha a nyári játékok közvetítései jogáért az egyszerûség kedvéért csak az Egyesült Államok csatornái által kifizetett díjakat vetjük össze: 1972, München 7.5 millió dollár. 1976, Montreal – 25 millió. 1980, Moszkva 85 millió, 1984, Los Angeles – 225, 1988, Szöul – 300, 1992, Barcelona – 401, 1996 Atlanta - 456, 2000 Sydney – 705, 20004 Athén – 793, 2008 Peking – 894 millió dollár… A fejlôdés távlatai szinte beláthatatlanok! Pekingben talán már mobil telefonon is láthatjuk az eseményeket, s következô lépésként otthonunkban az interneten is kísérhetjük az eseményeket. Mindebbôl a következtetés lényege: az, hogy az olimpizmus mennyire hatékony, milyen méretekben hódít, mennyire tartós, ez meghatározó mértékben a médiától függ – itt most a tévét említettem, de ehhez hasonló a rádió, és az írott sajtó hatása is – tehát a sportújságíróktól, pontosabban attól, hogy a média munkásai milyen meggyôzô erôvel, hittel, szakértelemmel végzik népszerûsítô tevékenységüket. Az olimpiai mozgalomnak – átvitt értelemben általában a sportnak – elengedhetetlenül szüksége van a médiára, mert hiszen a széleskörû érdeklôdés, nyilvánosság nélkül nem létezik népszerûség, siker – erkölcsi és anyagi egyaránt, ami pedig elengedhetetlen feltétele a további fejlôdésnek.

14-39

2006/12/08 11:22

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S Éppen így viszont: a médiának is elemi szükséglete az ezernyi érdekességgel, látványossággal színesen zajló, elragadó élményekben gazdag sportvilág, mint vonzó tárgy, téma, kiapadhatatlan sztoribánya. Elengedhetetlen és ráadásul olcsó, szerény befektetéssel járó kellék, némi túlzással – hiszen a sportmédia ebbôl él, táplálkozik - létszükséglete. Ennél a pontnál – a széleskörû népszerûsítés hatásainál – további egyszerû fejtegetés révén megállapítható, hogy a média által felkarolt események, illetve az általuk keltett érdeklôdés ereje határozzák meg reklámerôt is. Ha már az olimpiai mozgalmat említettük: a televíziós szerzôdések és a világ minden sarkába eljutó közvetítések hatalmas vonzerôvel mozgósították a legnagyobb üzleti vállalkozásokat, nemzetközi mamut cégeket. Ezeket gyûjtötte azután össze 1985-tôl kezdôdôen - négyévenként megújítandó exkluzív marketing-szerzôdésekkel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az úgynevezett TOP (The Olympic Partners) program keretei között, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mintegy 12-15 világcég évente tíz-húsz millió dollár közötti szponzori összeggel támogatja az ötkarikás mozgalmat. A négyévenkénti ciklusokkal egyre feljebb kúszó bevételi spirál egyre és egyre feljebb kúszik az egekbe. Beszéljünk most arról, miként mûködik hazánkban a sport média, valamint vegyük sorra elvárásainkat is képviselôitôl. Nehéz problémákkal kell szembe néznünk. A körülmények alapvetôen változtak meg ebben a tekintetben is a rendszerváltással. Azt megelôzôen – bár semmiféle nosztalgiát nem érzek a Kádár korszak iránt – különösképpen a nemzetközi kirakatban kitehetô versenysport (politikai - ideológiai okokból is) kiemelt jelentôséggel bírt, s mint ilyen, megkülönböztetett anyagi és erkölcsi tá-

A

2006/4

S P O R T B A N

mogatásban részesült, társadalma jelentôs kedvezményekhez jutott, elismerést kapott és megbecsülést élvezett. A politikai és gazdasági szempontokból sematikus, egyszínû és unalmas sajtó a sport vonatkozásában szintén megkülönböztetett szerepet játszott, s alapvetô követelményként érvényesült a minôségi munka. Ennek illusztrálására csupán néhány mindennél meggyôzôbb bizonyítékkal szolgáló nevet említek: Rádió – Szepesi György. Televízió – Vitray Tamás. Napilapok: Népszabadság – Lukács László, majd Szabó Ferenc, Népszava – Vándor Kálmán, Magyar Nemzet – Zsolt Róbert. A kifejezett sportsajtóban Peterdi Pál, s az élô sportból érkezett további „nagyágyúk” közül a sokszoros Európa-bajnok evezôsnô, Papp Kornélia, a válogatott vívó Dávid Sándor, a kosaras Borbély Pál… Nem sorolom tovább. Valamennyien a sport elhivatott, tehetséges, az írott és elektronikus média hallatlanul magas színvonalú képviselôi, akiknek nyomában az újabb, fiatalabb nemzedék cseperedett fel, olyanok, akik közül többeknek a mai médiában vezetô-irányító szerepük van. Ez igaz, de ezzel együtt az is, hogy az utóbbi tizenöt év alatt az új viszonyok adta lehetôségekkel élve alapvetôen változtak meg a média viszonyok. Elôtte szinte elképzelhetetlen módon növekedett a kereskedelmi televíziós csatornák száma, ide értve a helyi, körzeti, kerületi és egyéb adókat, hasonló módon szaporodott a rádióállomások száma, s az írott sajtó térségeiben szintén rendkívüli a szaporulat országos és helyi érdekeltségû lapok tekintetében egyaránt. Elvben a szélesedô-élesedô versenyhelyzetben – mint a gazdasági életben – a minôségnek kellene meghatároznia az erôviszonyokat. A média esetében ellenben – legalábbis egyelôre – a hirtelen növekedés okozta felhígulással, színvonal csökkenéssel állunk szemben. Ráadásul ez, úgy tûnik, a tulajdonosokat nemigen zavarja. A bevezetôben említettem életem 45 évét, amit – kisebb kitérôkkel – a média köreiben éltem le. Evidens, hogy egyfelôl elvbôl a saját fészkembe - esetleges rossz tapasztalataim dacára - nem óhajtok belepiszkolni. Másfelôl számos esetben, úgy vélem, teljesen hatástalan lenne a kritikám, fiatal kollégáim közül sokan tapasztalataim alapján talán meg sem értenék bírálataimat, kifogásaimat, mert merôben mást vallanak a média munkáról, a sportról. Nem csupán az ô hibájuk, de tény, hogy a jelenleg kialakult körülmények távolról sem ideálisak a hivatás nemes és igaz megközelítéséhez és gyakorlásához.

Ehelyett megelégszem azzal, hogy néhány mondat erejéig megpróbáljam összefoglalni azokat az elvárásokat, amelyek egy régi vágású, e tekintetben kétség kívül konzervatívnak tekinthetô, s a gyakorlati sportban is jártas tollforgató fogalmazhat meg a teljesség igénye nélkül: • Meggyôzôdésem, hogy az egyik vezetô elvnek a sport ügyeinek intézésében a következôt szükséges elfogadnunk az olimpiai charta szellemében: A sport nem ismer semmiféle diszkriminációt, nem tûrhet meg semmiféle megosztottságot, politikai befolyást. Vitathatatlanul éppen olyan nemzeti ügy, mint a kultúra maga - amelynek elemi része vagy a honvédelem, az egészségügy. Ebbôl következôen párt-semleges terület, támogatásának tehát egységet kell élveznie. • A médiától elvárható a sport érdekeinek mindenkori és következetes védelme, értékeinek megóvása. • Természeténél fogva a sportról adott tájékoztatás következetességet, tudatosságot, rendszerességet követel. • A sport népszerûsítése elsôdleges kötelesség, ennek következtében szélesedik iránta az érdeklôdés, amelynek egy további következménye a sport reklámerejének erôsítése, eseményeinek eladhatósága, közvetve tehát a mûködéséhez és a továbbfejlesztéshez szükséges anyagi lehetôségek biztosítása, illetve bôvítése. • Elkötelezettsége révén a sportmédiának kötelessége élni a sport sokrétû érdekvédelmében a bírálat eszközével, amely objektív és tárgyilagos megközelítést kíván. • A sport médiában dolgozni megkülönböztetett lehetôség, sajátos életforma, amely kifogástalan szakmai felkészültséget, céltudatosságot, elhivatottságot, befolyás mentes tárgyilagosságot követel. • Az alkalmasság elemi követelménye a nyelv tökéletes ismerete, ápolása, a mindennapos tájékozódás, valamint szolidáris kollegialitás az egyéni törekvésekben. Megjegyezhetném minderre: többek között. Summázatul álljon itt egy tömör ajánlás a CBS amerikai televízió talán leghíresebb szerkesztô riporterétôl, Adward R. Murrow-tól: „Hogy meggyôzôek legyünk - hihetônek kell lennünk. Hogy hihetôek legyünk - hitelt érdemlônek kell lennünk. Hogy hitelt érdemlôk legyünk – az igazat kell mondanunk!” Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 39

2006/4

nasztika következett, majd a versenyzôk bevonultak a jól felszerelt súlyemelô terembe s megkezdték a tényleges szakmai munkát.

Az elsô edzésegység Az emelôk a bemelegítést követôen közvetlenül, különösebb speciális bemelegítés nélkül láttak hozzá a szakmai program elsô részének teljesítéséhez, ami kb. 40-45 percet vett igénybe. Helybôl felvétel és helybôl lökés szerepelt a programban, a kezdô fogás a legmagasabb súlyhoz viszonyítva 50-55% volt. Kisebb súlyokon kétszeres ismétléssel, 80 % feletti intenzitásnál egyszeri végrehajtással dolgoztak. A legkevesebb fogást a mintegy 167 kg testsúlyú Reza Zadeh hajtotta végre, többnyire (a késôbbi gyakorlatoknál is!) nagyon hosszú ideig pihent az egyes fogások között. 4 és 7 perc között volt a pihenôidô, közben ült a székén és fujtatott. 120 kg-on kezdett, 20 kg-onként emelte a súlyt s végül 225 kg-on fejezte be. Ez utóbbi végrehajtásához már meglehetôsen széles terpesz kellett mind a felvételnél, mind a kilökésnél. A versenyzôk nem a maximumon fejezték be az edzést, hanem 1 vagy 2 fogást kisebb súlyon is végrehajtottak.

A második edzésegység Az elsô és a második edzésegység között 10-15 perces pihenô volt, ezt sétával, fekvéssel, üléssel, masszázzsal töltötték a versenyzôk. Az edzés e részében 2 gyakorlatra került sor, mind-

egyik idôigénye kb. 25-30 perc volt. Elôször mellen való guggolás szerepelt a programban, kezdetben két ismétléssel. Reza Zadeh 170 kg-on kezdett, 20 kg-onként emelte a súlyt, végül 310 kg volt a legmagasabb súly. Itt is a legmagasabb súlyt követôen az emelôk kisebb súlyon is hajtottak végre gyakorlatot. Az edzés második részében szakítófogással való felhúzás szerepelt a programban. Nem kiállás, hanem magasra történô felhúzás. Reza Zadeh 120 kg-on kezdett s 20 kg-onként emelve a 240 kgot is felhúzta. Borzasztó erôsnek tûnt. Utána egy-két fogás következett e gyakorlatnál is, kisebb súlyon. Az edzést követôen pedig rövid nyújtás, masszázs. Reza Zadeh esetében a masszôr gyalogolt le-föl a fekvô versenyzô hátán és a combjain. Szerintem egyébként Reza Zadeh zavaróan kövér, edzôje szerint az ok a hihetetlenül nagy étvágy. Most egyébként kb. 20 kg-mal nehezebb, mint 2000-ben, amikor Sydney-ben olimpiai bajnoki címet nyert 22 évesen, 147 kg-os testsúllyal.

Következtetések Az egyszeri edzéslátogatás alapján igaz az én esetemben ez kiegészült Ivanov edzôvel (régi jó ismerôsök vagyunk) késôbb folytatott megbeszéléssel - nem kívánok túlzott mélységû következtetéseket levonni. A tapasztaltak alapján azonban néhány következtetés nagyon világosan megfogalmazható:

1. Az edzésmunkára az alacsony ismétlésszám s a magas intenzitás volt jellemzô. 2. Némileg meglepô módon - eltérôen az eredeti Abadjiev-féle koncepciótól - a kisegítô dinamikus gyakorlatok domináltak az edzésen a versenygyakorlatok helyett. Ez esetben a sérülésveszély (pl. helybôl lökés maximális súllyal) azonban nagyobb. 3. Szinte valamennyi versenyzô kirobbanó erôben volt egy hónappal a vb elôtt, ez magas szintû szakmai munkára utal s arra, hogy megtalálták a hatékony regeneráció biztosításának módját.

Irodalom 1. Program of 1st Int. Professional Coaching Course in Weightlifting for National Coaches of West Asia. NOCIR Iran, Tehran, 2006. 2. Szabó S.A.: Utijelentés az Iráni Súlyemelô Szövetség és az Iráni Olimpiai Bizottság által Teheránban 2006. aug. 29szept. 3 között szervezett és rendezett edzôi kurzusról. Bp. 2006. 3. T. Ajan, L. Baroga: Weightlifting - fitness for all sports. IWF, Budapest, 1988. 4. Chr. Yakovou: Preparatory training programme of the greek olympic weightlifting team (competitive period, 1996.) Proc. Weightlifting Symp. Ancient Olympia, Greece, 1997, ed. A. Lukacsfalvi, IWF, Budapest, p. 106-112. 5. D. Cioroslan: The bulgarian experience. Coach,s Corner. USA Weightlifting, 13-14, 2000 (2).

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2007-ben négy alkalommal 1500 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2007-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

15-38

2006/12/08 11:23

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Tapasztalatok iráni súlyemelôk vb elôtti felkészülésérôl Teheránban (EXPERIENCES CONCERNING THE PREPARATION OF IRANIAN LIFTERS IN TEHERAN PRIOR TO THE 2006 WORLD CHAMPIONSHIPS)

■

MAGYAR EDZŐ 15

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

Sportsérülések megelôzése Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

Szabó S. András BCE, Élelmiszertudományi Kar E-mail: [email protected]

Összefoglalás A cikk röviden bemutatja az iráni súlyemelô válogatott egy edzését, amelyre Teheránban került sor, egy hónappal a vb elôtt. A 2 órás délutáni edzés során - közben 10-15 perces pihenô - a következô gyakorlatokat hajtották végre magas intenzitással: helybôl felvétel és helybôl lökés, mellen guggolás, felhúzás szakítófogással. Kulcsszavak: intenzitás, súlyemelés

Abstract This paper deals with questions of preparation of the selected iranian weightlifting team one month before the 2006 World Championship. During the 2 hours long afternoon training -with 10-15 minutes break in between – the following movements were carried out with high intensity: power clean and power jerk, front squat, wide pull. Key-words: intensity, weightlifting

heránban, a National Olympic Academy korszerû létesítményében a „1st International Professional Coaching Course in Weightlifting for National Coaches of West Asia” elnevezésû szimpóziumot, ahol 30 fô vett részt(1). Az iráni edzôkön kívül Szaudi Arábiából, Jordániából, az Egyesült Emirátusokból, Pakisztánból, Sziriából, Irakból és Tadzsikisztánból is érkeztek résztvevôk(2). A kurzuson több kiváló iráni szakember tartott elôadást edzéselméleti, táplálkozásélettani, sportpszichológiai és az antidoping tevékenységet érintô témakörökben, a kurzus vezetésére, a gyakorlati munka irányítására pedig e sorok szerzôje kapott felkérést a Nemzetközi Súlyemelô Szövetségtôl. A kurzus szakmai munkájához kapcsolódóan egy alkalommal megtekintettük a 11 fôs iráni súlyemelô válogatott edzését, s a cikk röviden ezen edzéslátogatás tapasztalatait rögzíti.

Bevezetés

Az iráni súlyemelés

2006. augusztus 28. és szeptember 4. között rendezték az iráni fôvárosban, Te-

Iránban - ezen olajban gazdag, gyorsan fejlôdô országban - a súlyemelés rendkí-

Új MET tagok Reményi Péter Dobos Károly Nagy Balázs Vámossyné Oláh Zsuzsa Németh Gyula Bóka Ferenc Vasas Sport Club Sáth Sándor Zakor Andrea Ágnes Ancsics László Szlovenszky István Lakatos Tamás Lengyák György Sándor Péter Dr. Takács András Váradi György Ramocsa Gábor Sipos Péter Halasi Szabolcs Szitás Gyula Sárosi Bulcsú

kajak-kenu tenisz asztalitenisz asztalitenisz atlétika labdarúgás asztalitenisz sportlövészet jégkorong vívás evezés vágta-gát futás röplabda labdarúgás tradicionális harcmûvészet parasport vitorlázás labdarúgás kézilabda kosárlabda

Budapest Nagykáta Érd Budapest Szekszárd Szeged Budapest Tolna Százhalombatta Budapest Budapest Mohács Kôszeg Budapest Budapest Budapest Budapest Székesfehérvár Kishegyes Tatabánya Budapest

vül népszerû. A korábbi évtizedekben is kiváló súlyemelôk tucatjait adta az ókori Perzsia területén lévô ország, világbajnokokat, világcsúcstartókat, olimpiai bajnokokat. Talán a magyar súlyemelôsport iránt érdeklôdôk számára a legismertebb név a 60-as és 70-es évekbôl az olimpiai bajnok Mohamed Nassiri, Földi Imre és Kôszegi György legendás ellenfele. De a maiak sem maradnak el a sikeres elôdöktôl, az iráni súlyemelés - persze nem utolsó sorban a bulgáriai tapasztalatokat eredményesen alkalmazó szakvezetésnek köszönhetôen - ma is világ élvonalában van, élükön a kétszeres olimpiai bajnok ólomsúlyú (+105 kg-os súlycsoport) emelôvel, Hossein Reza Zadehhel. A válogatott keretnél 4 fôs bolgár team dolgozik, a vezetôedzô Jordan Ivanov, s mellette egy másik bolgár edzô, továbbá orvos és masszôr képezi a csoportot.

A válogatott keret edzése Lehetôséget kaptunk a konferencia szervezôitôl, hogy 2006. augusztus 31én az Azadi Sportkomplexum súlyemelô edzôtermében megtekinthettük a válogatott keret edzésmunkáját. Az alapot természetesen az Abadjiev-féle hihetetlenül sikeres és más országokban is kiemelkedô eredményeket biztosító bolgár edzésmódszer, illetve annak adaptációja képezte, azaz magas intenzitás és két edzésegység között pihenô beiktatása a regeneráció elôsegítése s a vér tesztoszteron szintjének visszaállása érdekében (3-5). Ugyanakkor több újdonság is megfigyelhetô volt a 11 fôs keret munkájában. Az edzést egyébként a vezetô edzô, a kiváló felkészültségû, s más országokban is sikeresen mûködô bolgár szakember, Jordan Ivanov vezette. A kérdéses napon a válogatott keret 2 edzést tartott, a délelôtti edzést követôen ebéd volt, majd pihenô. A kurzuson részt vevô edzôk a délutáni edzésre kaptak meghívást. Az edzésmunka értékelésénél kihangsúlyozandó, hogy a keret egy hónappal volt a vb elôtt.

A sportsérüléseket teljesen kiküszöbölni nem lehet. Nagy részük azonban megelôzhetô, s ennek érdekében tevékenykedni minden sportszakember egyik legfontosabb feladata. A sportolók sérülései nem csak a teljesítményt befolyásolják, hanem jelentôs szociális és gazdasági problémát is jelentenek. A sérülések kezelési költségei hatalmas összegeket emésztenek fel, és még nem is tartalmazzák a munkából és a versenyekrôl való hiányzásból származó károkat. A különféle kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a sérülésszám jelentôsen csökkenthetô a prevenció eszközeivel. A sokféle sérülése és rizikótényezô miatt a megelôzésnek komplexnek kell lennie, és nyilvánvalóan olyan módszerekre van szükség, amelyek minden szinten könnyen alkalmazhatók. A tudományos bizonyítékok ellenére elmondhatjuk, hogy a prevenciós módszerek sajnos nem képezik az edzésmunka integráns részét. Nyilvánvalóan hatalmas különbségek vannak az amatôr csapatok és a nagy profi klubok igényei, edzéskörülményei és anyagi lehetôségei között, és nagyon eltérôek az egyes országok adottságai. Mindennek ellenére azonban stratégiai cél annak elérése, hogy a prevenciós módszerek egyre inkább képezzék a sport részét. A sportsérülések megelôzése legszakszerûbben az ún. 4lépéses módszerrel lehetséges: 1. A sportsérülések gyakoriságának meghatározása (kockázatbecslés). 2. A lehetséges rizikófaktorok és mechanizmusok meghatározása (rizikóbecslés). 3. A megelôzô intézkedések bevezetése, amelyek valószínûsíthetôen csökkentik a sérülések kockázatát és súlyosságát (kockázatcsökkentés). 4. A megelôzô intézkedések hatékonyságának megállapítása a sérülések gyakoriságának újraértékelésével (újraértékelés).

Bemelegítés

Elsô lépés

A teljes edzés idôtartama 2 óra volt. Ebbôl néhány percet vett el az általános bemelegítés. Rövid futást követôen – szabad levegôn – néhány perces gim-

A sportsérülések gyakoriságának meghatározása - kockázatbecslés Nagyon fontos lenne standardizált definíciókat használni a sérülések incidenci-

ájának megállapításakor. A sérülés incidenciája azt mutatja, hogy hány sérülés következett be egy bizonyos expozíciós idô alatt. Rendszerint 1000 játékórára vetítik a sérülések gyakoriságát. A standardizált változók, és a kellôen részletezett epidemiológiai adatok hiánya megakadályozza, hogy valós, bizonyítékokon alapuló eredményeket kapjunk. Ez képezi a legfôbb akadályát a különbözô vizsgálatok összehasonlíthatóságának. Tisztában kell lenni azzal is, hogy bármely alkalmazott módszer mindig a tanulmányban szereplô mintán a leghatékonyabb. Ezért hasonló eredményeket csak az intervenciós csoporthoz hasonló körülmények mellett várhatunk. Fontos tehát számításba venni, hogy az adott prevenciós módszert milyen csoportoknál, csapatoknál vezetjük be.

Második lépés A lehetséges rizikófaktorok és etiopathomechanizmusok meghatározása - rizikóbecslés A legtöbb sérülés általában multifaktoriális, azaz a sérülés több hatás eredôje. A legtöbb rizikófaktor nem csak egy-egy sérüléstípushoz társítható és nagyon sokfélék lehetnek. Ezért fontos, hogy meghatározzuk a különbözô belsô (intrinsic) és külsô (extrinsic) rizikótényezôket és azok kölcsönhatását. A sportsérülésekre hajlamosító tényezôk két csoportra: belsô és külsô rizikótényezôkre oszthatók. A belsô rizikófaktorok közé a személyes tényezôk: az egyén testi (anatómiai, élettani), lelki és pszichoszociális tulajdonságai tartoznak. A külsô rizikófaktorokhoz pedig az adott sportból adódó kockázati tényezôk (sportági sajátosságok, szabályok, edzésterhelés, versenyzés szintje, körülményei), a sportkörnyezet (színhely, talaj, idôjárás, nap-, évszak), a sporteszközök, valamint a sportoló szociális körülményei (táplálkozás, szülô, edzô, orvos) sorolhatók.

Belsô rizikótényezôk Testi tulajdonságok Nem, életkor A nem (férfi vagy nô), az életkor (öreg vagy fiatal) és a foglalkozás (aktív vagy ülô) sérülésre hajlamosító tényezôként

szerepelhetnek. Nôi kosárlabdázók például 6-8-szor gyakrabban szenvednek térdízületi elülsô keresztszalag-sérüléseket, mint férfiak. Az öregedési folyamatok növelik a krónikus sérülésekre való hajlamot. Testalkat A sérülés létrejöttében szerepet játszhat a sportoló alkata, vagyis „az egyén öröklött és szerzett alapvetô tulajdonságainak összessége „A testi felépítés jellege bizonyos sportágak ûzésére predesztinál, vagy éppen alkalmatlanná tesz. Az alkat fogalmához természetesen hozzátartoznak a pszichés tulajdonságok is. Bár egyes testalkati összetevôk (testmagasság, testsúly, testzsír-százalék) és az akut sérülések között nem bizonyítható szignifikáns statisztikai összefüggés, az elhízás azonban minden bizonnyal kapcsolatba hozható ezek gyakoribb elôfordulásával. Állóképesség, izomerô A nem megfelelô állóképesség (fôleg nôk esetében) hajlamosít sérülésre. A sportban nagyon elterjedt az nézet, miszerint az erôs sportolók jobb versenyzôk és kevesebbszer sérülnek. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy az erôsebb és gyorsabb sportolók gyakrabban szenvednek akut sérülést. Ugyanis a nagyobb dinamikus erôvel bíró egyének a sportolás közben nagyobb kinetikus csúcsterhelést érnek el, aminek következtében az akut sérülések fokozott veszélyének vannak kitéve. Az akut sportsérülésekkel kapcsolatos veszélyeket tekintve fontos a gyors és a lassú izomerô megkülönböztetése, mivel a gyors, vagyis a dinamikus erô rizikótényezônek, míg a mozgató szervrendszerre stabilizáló hatással bíró lassú, vagyis statikus erô protektív faktornak látszik. Ügyesség, mozgáskoordináció Az ügyesség hiánya és a rossz technika növelik a sérülés veszélyét. A kezdô sportolók illetve versenyzôk, akik nyilvánvalóan kevésbé felkészültek és ügyetlenebbek, többször sérülnek, mint a tapasztaltabb társaik. A sportspecifikus ügyesség alacsonyabb szintjén állók a koordinációs képesség hiánya következtében, míg a sportspecifikus ügyesség magasabb szintjén lévôk a szükséges koncentrációs képesség hiányában vagy a nagy rizikóvállalás miatt többször szenvednek sérülést. A mozgáskoordináció az egyensúlyér-

16-37

2006/12/08 11:26

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S zéket igénylô sportágakban (pl. torna) játszik fontos szerepet. Szalaglazaság, ízületi instabilitás Míg a laza szalagrendszer és az ízületi hipermobilitás a rándulásokra, ficamokra csak hajlamosít, addig az ízületi instabilitás egyértelmûen prediszponál ficamokra. A fokozott hajlékonyság és bizonyos típusú sérülések társulása - egyértelmû definíciók, valamint egységes kiértékelô technikák hiányában - csak feltételezhetô. Kötött izomzat Bár az izomfeszesség és az izomszakadások összefüggését statisztikailag ez idáig nem sikerült egyértelmûen bizonyítani, mégis úgy tûnik, hogy a feszes izomzat is hajlamosíthat szakadásokra. A túl feszes lábszárizomzat – amely a láb supinalt helyzetében felelôs a talajjal való érintkezésért – fokozza a bokaficam veszélyét. Ez magyarázhatja a lábszárizomzat stretching-jének és erôsítésének, valamint a láb kedvezôtlen helyzetét a talajra érkezéskor korrigáló preventív „taping”-nek a prevenciós hatását a bokaficamok megelôzésében. A fiziológiás mozgáshatárokon belüli izomflexibilitás nem látszik járulékos rizikótényezônek. Az alsó végtagok tengelyeltérései A különbözô csontrendszeri anomáliák vagy tengelyeltérések, amelyek a mindennapi életben nem okoznak panaszokat, a fizikai aktivitással járó fokozott terhelés során kóros elváltozásokat válthatnak ki a mozgatórendszerben. Az egyes anatómiai eltérések (pl. femoralis anteversio, genu varum, tibialis torsio, tibia vara, végtaghossz-különbség) funkciózavarokat és túlterheléses ártalmakat okozhatnak. A fiatal sportolók térdkalács körüli anatómiai elváltozásai (a térd fokozott Q-szöge, fokozott patella-mobilitás, lateralis hyperpressio) az ízületi porcfelszín elváltozásaihoz (patella chondromalacia) és instabilitásos panaszokhoz (patella luxatio) vezethetnek. A különbözô láb abnormitások (fokozott pronatio) a tibia túlterheléses sérüléseit okozhatják. A pes cavus Achilles-ín problémákra vagy plantaris fascitis-re hajlamosíthat. Korábbi sérülések Nagymértékben hozzájárulnak a sérülések ismétlôdéséhez. Különösen gyakoriak az újrasérülések ficamok után, amit elsôsorban a perzisztáló instabilitás magyarázathat, de a propriocepció zavara és az izomgyengeség is lehet az oka. Lelki és pszichoszociális tulajdonságok A személyiségi tulajdonságok is kapcsolatban lehetnek a sérülési hajlammal.

A

2006/4

S P O R T B A N

A sportolókat fokozott sérülésveszélynek kitevô jellemzô tulajdonságok közé sorolható például az óvatosság hiánya, vagy az aggodalom alacsony szintje, amelyek fokozott rizikóvállaló viselkedésmódot eredményeznek. Bizonyos pszichológiai tulajdonságok (extroverzió, acting-out viselkedési mód) ismétlôdô balesetekhez vezethetnek. A nagyfokú szorongás ugyancsak megzavarhatja a sportolók koncentrációját és növelheti sérülések valószínûségét. Más tényezôk szerepe, mint például az emocionális és pszichoszomatikus labilitás, még vitatott. Az akut sérülések gyakran társulnak a sportolóktól bizonyos adaptációs vagy ún. megbirkózó-viselkedésmódot igénylô szociális események számának növekedésével. Összefüggés tapasztalható a sportoló életében elôforduló negatív történések (nézeteltérés az edzôvel stb.), tragikus családi események (pl. szülô elvesztése, szülô hiánya) és a sérülések gyakorisága között. A különféle magánéleti stressz-szituációkat átélt sportolók is többször szenvednek sérülést. A stresszel teli életesemények intenzívebb alkalmazkodást tesznek szükségessé, adott esetben kisebb fokú pszichológiai teherviselô képességgel és kevesebb szociális támogatással. Az életváltozásokhoz vezetô stressz bizonyos sporthelyzetekben az adaptív válaszok blokkolásához, ezáltal sérülésekhez vezethet. A sportsérülések elôfordulásában szerepet játszó pszichológiai és viselkedési aspektusokról valójában kevés adattal rendelkezünk, ezért további, mélyreható kutatások szükségesek a sportsérülések gyakoriságát befolyásoló pszichoszociális faktorok valódi hatását illetôen. A belsô rizikótényezôk egy része akut sérülésekre, míg mások inkább túlterhelés sérülésekre hajlamosítanak. Sportbalesetre elsôsorban a pszichológiai és a pszichoszociális faktorok hajlamosítanak és nem a fizikai tulajdonságok. A balesetre való hajlam azonban nem állandó jellemvonása az egyes személyeknek, hanem idôvel változik, és az egyéni életeseményektôl függôen ingadozik. A túlterheléses sérülésre való hajlam fôleg az egyén testi tulajdonságain alapul. A nagy testmagasság, a túlzott testsúly és a nagy explozív erô megzavarhatja a terhelés és a terhelhetôség közötti finom egyensúlyt. Az izmosabb egyének nagyobb teherviselô kapacitással rendelkeznek, ezáltal kevésbé hajlamosak túlterheléses sérülésekre. A statikus erô hiánya, az izomfeszességgel kombinált szalaglazaság, valamint az alsó végtagi tengelyeltérések is túlterheléses sérülé-

seket idézhetnek elô. A pszichológiai tulajdonságok és a túlterheléses sérülések viszonylatában két különbözô dimenzió különböztethetô meg. Egyes pszichológiai faktorok predisponálnak túlterheléses ártalmakra (például az óvatosság alacsony foka, fokozott vitalitás és szociabilitás). Ezzel szemben a psychosomatikus labilitás és hypochondria nem felelôsek a túlterheléses sérülések elôfordulásáért, hanem abból a szempontból fontosak, ahogyan a sportolók a túlterheléses sérülésre és a sportból való kiesésre reagálnak (súlyosság - hypochondria viszony).

Külsô rizikótényezôk Sportág Egyes sportágak jellegükbôl adódóan is sérülésveszélyesek. Például a küzdôsportokban (ökölvívás, birkózás, keleti küzdôsportok) az ütések, a labdajátékokban az ütközések okoznak gyakran sérüléseket, a technikai sportokban pedig a sporteszközök hibája vagy helytelen használata vezet balesethez. Technika A rossz technikával végrehajtott sportmozgások balesetveszélyesek, míg a biomechnika törvényszerûségeinek figyelembevételével végrehajtott mozgássorozatoknál kisebb a sérülések veszélye. Szabályok A sportolót a sérülésektôl védô sportági szabályok figyelmen kívül hagyása következtében fordulhatnak elô sérülést okozó ütközések, szerelések (pl. szabálytalan becsúszó szerelést követô bokaszalag-sérülés). Edzésterhelés Kétségtelen, hogy a fáradt, kimerült szervezet sérülékenyebb. A sérülések aránya magasabb a verseny-, mint az elôszezonban, és a hosszú versenyek végén. Fáradtság, túledzettség esetén a koncentráló képesség csökken, következésképpen a sportoló nem képes a mozgások megfelelôen koordinált kivitelezésére, így könnyebben következnek be sérülések. Megfelelô fizikai és pszichikai állapotú sportoló képes kivédeni a mozgáskoordinációt megzavaró, komoly sérüléssel fenyegetô váratlan eseményeket megfelelô kompenzáló mozgással. Az egyébként jól elsajátított mozdulatsorozatok kivitelezése is sérülést okozhat a mozgatórendszer megfelelô felkészítése nélkül. A kellô bemelegítés elmulasztása is gyakran okoz sérülést. Ha a sportolók nem végeznek rendszeresen hét közben is megfelelô erôés gyorsaságfejlesztô gyakorlatokat, formahanyatlás következik be és fokozódik a sérülés veszélye.

■

MAGYAR EDZŐ 37

2006/4

pont összefügg az anaerob küszöbnek nevezett terhelési zóna elérésével, tehát végeredményben a keringés teljesítôképességének határa közelében fellépô metabolikus változásokkal. Az aerob kapacitás kihasználását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az edzésadaptáció egyik markáns jellemzôje, vagyis az aerob lehetôségek optimális kihasználása a rendszeres edzést folytató gyermeknél is megjelenik. Vizsgálati eredményeink és a szakirodalmi adatok talán meggyôzôen bizonyítják, hogy a gyermeki szervezet a rendszeres edzéshatásokra a fiziológiai és a motoros teljesítôképesség növelésével reagál. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a minden kétséget kizáró adatgyûjtés nehézségekbe ütközik, hiszen az egyedfejlôdés során létrejövô mennyiségi és minôségi változások is a nagyobb teljesítmény irányába mutatnak.

Felhasznált irodalom 1. Armstrong, N.- Williams, J.-Balding, J.-Gentle, P. and Kirby, B. (1991): The peak oxygen uptake of British children with reference to age, sex and sexual maturity. Eur. J. Appl. Physiol., 62: 369375. 2. Frenkl. R. (1990): A gyermeksport biológiai alapjai. In: Mészáros J. (ed.). Sport, Budapest. 187. p. 3. Mészáros, J.-Petrakanics, M.- Mohácsi, J.- Farkas, A.- Frenkl, R. (1991): Aerobic capacity and antropometry of adolescent boys. In: Farkas, Gy. (Ed.): Papers of the Scientific Session in Szeged (Hungary). Szeged- Ulm, 181-187. 4. Sheeman, J. M.- Rowland, T. W.Burke, E. J.(1987): A comparison of four treadmill protocols for determination of maximum oxigen uptake in 10 to 12 year old boys. Int. J. Sports Med., 8. 31-34 5. Tanner, J. M. (1962): Growth at adolescence. 2nd ed. Oxford, Blackwell.

M. Kecskés Edit az Angolna Úszó és Gyógyúszóiskola Oktatási és Rehabilitációs Alapítvány elnöke, eredményes tevékenysége elismeréséül augusztus 20-a alkalmából a köz szolgálatáért érdemjel bronz fokozata kitüntetésben részesült.

Az Angolna Víziiskola szolgáltatásai, helyszínei Uszodáink: – Novotel Szálloda Uszoda XII. Alkotás út 63. – Hóvirág Klub XII. Hóvirág út 42. Foglalkozásaink: – babás és családi víziprogram – egyéni foglalkozások úszásoktatás – kiscsoportos úszásoktatás – aquafitness – kismama vízitorna – koraszülött és rendellenességgel született babák víziterápiás fejlesztô foglalkozásai, VRSU program kidolgozója M. Kecskés Edit – szellemi és testi fogyatékos gyermekek és fiatalok specifikus úszásoktatása, versenyeztetése, vízirehabilitációja, víziterápia – baleset vagy mûtét utáni rehabilitációs foglalkozások Érdeklôdni lehet: M. Kecskés Edit úszóiskola vezetônél Tel.: 06 30 281 35 36 E-mail: [email protected] Kurzusaink: • egyéni úszásoktatás különbözô korosztályok részére és a foglalkozások gyakorlati elsajátítása • „babaúszás” elméleti és gyakorlati oktatása (program lényege, mint prevenció) • sürgôsségi ellátás elméleti, gyakorlati elsajátítása un. Léghajó program (Lényege 0-tól 1 éves korig, 1 éves kortól 3 éves korig ambibabán történô újraélesztés, továbbá balesetek,sérülések, égés, valamint idegentest nyelésnél használatos elsôsegély ezen korosztály részére. Ennek a programnak az elsajátítása javasolt minden olyan hallgató, vagy szakember részére, akik csecsemôkkel és kisgyermekekkel foglalkoznak. Elôadó Dr. Krivácsy Péter intenzívterápiás gyermekszakorvos, babaúszás program vezetôje M. Kecskés Edit) • VRSU program (Tartalmazza rendellenességgel született babák víziterápiáját, felismerést és gyakorlatsorokat, gyógypedagógiai elméletet.) • A programok indulnak megfelelô létszám esetén elôzetes egyeztetéssel.

17-36

2006/12/08 11:37

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2. táblázat A vizsgált személyek vérképének jellemzôi NÉV SZ. ZS. T. A. T. T. P. P. CS. C. K. P. P. A. átlag szórás

VVT (10E12/1) 5,17 4,57 4,99 4,80 4,47 4,54 4,28 4,69 0,29

HGB (g/l) 142 135 139 133 133 126 127 133,5 5,4

HT (%) 0,44 0,41 0,43 0,41 0,40 0,38 0,37 0,41 0,02

Se Fe (umol/L) 21,0 12,3 16,8 13,4 21,3 19,0 18,4 17,5 3,3

FVS (10E9/l) 5,32 4,07 5,87 5,62 5,47 4,75 4,88 5,14 0,57

G/L 1,97/2,66 1,62/2,08 3,35/1,92 2,16/2,18 2,58/2,18 1,69/2,44 1,93/2,35 -

Jelmagyarázat: VVT: vörösvérsejt, HGB: haemoglobin, HT: haematokrit érték, Se Fe: szérum vas, FVS: összes fehérvérsejt szám, G/L: granulocyta, lymphocyta arány. res ellenôrzése is, melynek segítségével az anémiás állapotokat kerülhetjük el. A mennyiségi vérkép jellemzôi az élettanilag elvárható normál tartományban találhatók. A vér hematokrit értéke, vörösvértestszáma és a vér viszkozitása szorosan összefügg, ezért nem szerencsés, ha a vizsgált személy, keringését a magas a normál érték felsô határát megközelítô hematokrit, vagy vörösvértest értékek terhelik. A jó állóképességi teljesítmény esetében, vagy az állóképesség javulásával a hematokrit értékek a normál tartomány közepén, vagy ettôl kissé lefelé helyezkednek el. Alkalmazkodási reakcióként fontos, hogy megfelelô összetételû folyadék álljon rendelkezésre és relatíve annyi alakos elem legyen a vérben, amennyi még a vér viszkozitás emelkedése révén még nem rontja a szöveti perifériás vér átáramlását. A 48% feletti hematokrit érték már nem járul hozzá a keringés és az oxigén szállítás gazdaságos mûködéséhez. Ha az átlagos hematokrit érték (44-45%) alá csökken a vér viszkozitását kevésbé befolyásolja, de magasabb hematokrit érték mellett a vér viszkozitása meredeken nô. A hôleadás, a hôszabályozás megfelelô alkalmazkodási reakciójaként is fontos, hogy megfelelô mennyiségû-és összetételû vér álljon rendelkezésre.

A minôségi vérkép jellemzôi közül az összes fehérvérsejt számot, valamint a granulocyták és a lymphocyták mennyiségét és arányát vizsgáltuk. A két fehérvérsejt aránya normál esetben 2/1. Ez az arányszám érzékenyen reagál nemcsak a gyulladásos megbetegedésekre, hanem az edzésterhelésekre is. Ha az arány 1/1, az jelentôs, de még nem káros, az edzésadaptáció szempontjából kedvezô jelnek tekinthetô, ha azonban az arány tartósan megfordul, és a fehérvérsejt szám is 4,0 (10E9/l) alatt van, az a túledzettség biztos jele. A vizsgált személyeknél az összes fehérvérsejt szám és a granulocyta-lymphocyta arány is a felkészülési idôszaknak megfelelô, ami azt mutatja, hogy a terhelési ciklus második hetében a belsô környezet egyensúlyi állapota kibillent, beindítva ezzel a kedvezô adaptációs folyamatokat. A 3. táblázat a nyugalmi pulzus és a spiroergometriás vizsgálat során mért maximális értékeket foglalja össze. A vizsgált személyeknél az állóképességi adaptáció jeleként értékelhetô bradikardia figyelhetô meg. A lépcsôzetesen növekvô terhelés hatására kialakuló maximális pulzusszám válaszok jelentôs mértékben függnek a vizsgált sportoló motiváltságától. Keresztmetszeti és hosszmetszeti vizsgálatok arra utalnak, hogy a

2006/4

jól motivált 6-12 éves gyermekeknél a maximális intenzitású fizikai terhelés alatt a pulzusszám átlagosan 195-205 ütés/perc közötti (Armstrong et al. 1991, Mészáros et al. 1991). A vizsgálataink során a gyermekek pulzusszáma gyorsabban nôt a terhelés alatt, az oxigénpulzus a terhelés minden szintjén kisebb volt, mint a felnôtteké, hiszen a szív nagysága a testméretektôl is függ. Vizsgálatunk során 196-201 ütés/perc értékeket kaptunk. A gyermekek állóképességi edzettségének, teljesítôképességének is az aerob kapacitás a legjobb mutatója. Több megfigyelés ugyanakkor arra utal (Frenkl 1990), hogy a gyermekek állóképességi teljesítményében is nagyobb az anaerob komponens jelentôsége, mint feltételeztük. A mintában az aerob kapacitás abszolút és relatív értékei nagyon különbözôek, találunk az életkor vonatkozásában kiváló és átlagosnak tekinthetô értékeket is. A terheléses légzésfunkciós mutatókban is jelentôs eltéréseket tapasztaltunk a gyermekek és a már érett vizsgált személyek között. Vizsgálataink során minden intenzitásnál nagyobb légzésszámot, kisebb légzési térfogatot, felületesebb légzést tapasztalatunk, mint a felnôtteknél, mely megegyezik az irodalmi adatokkal (Mészáros 1990). A vizsgálatok eredményei egyértelmûen azt bizonyítják, hogy a gyermekek hiperventilálnak, ez lényegében légzésük kevésbé gazdaságos voltát bizonyítja, amely számszerûsíthetô a légzési perctérfogat- oxigénfelvétel hányadossal. A légzési equivalens értékeket vizsgálva sem kaptunk a felnôttekéhez hasonló hányadosokat, ami egybevág Sheeman és mtsai. megfigyelésével. Az anaerob küszöb értékeket a légzési töréspont segítségével határoztuk meg. A terhelés alatti ventiláció és az oxigénfelvétel párhuzamosan nô, majd az aerob kapacitás egyénileg jelentôsen különbözô értékeinél a ventiláció meredekké válik, az emelkedéstôl elmarad azonban az oxigénfelvétel növekedése. Ez a törés-

3. táblázat A vizsgált személyek spiroergometriás vizsgálatának eredményei NÉV SZ. ZS. T. A. T. T. P. P. CS. C. K. P. P. A. átlag szórás

NyP MaxP VO2 VO2rel (1/perc) (1/perc) (l/perc) (ml/min/kg) 55 198 1,48 37,3 54 198 1,12 34,5 50 201 2,78 50,6 56 199 1,30 44,7 54 196 1,70 46,0 56 200 0.94 33,5 55 200 1,52 40,0 54 199 1,65 40,9 2 2 0,54 5,9

O2P (ml) 7,48 5,63 13,84 6,51 8,67 4,89 7,57 7,80 2,73

VE (l/min) 61,6 49,6 101,2 49,2 66,1 37,3 55,6 60,1 18,9

Vt (l) 0,875 0,708 1,781 0,792 1,157 0,669 1,067 1,007 0,360

RR 71 70 60 64 60 60 53 63 6

VE/O2 42 44 37 38 40 48 37 41 4

RQ 0,95 0,94 0,97 0,89 0,98 0,96 0,90 0,94 0,03

AnaK (1/perc) 189 181 190 181 185 177 188 184 5

AeK % 93 85 82 68 90 63 92 82 11

Jelmagyarázat: NyP: ébredési pulzus, MaxP: maximális pulzus, VO2: aerob kapacitás, VO2rel: relatív aerob kapacitás, O2P: oxigénpulzus, VE: percventiláció, Vt: légzési térfogat, RR: légzésszám, VE/O2: 1 ml oxigénfelvételhez szükséges levegô mennyisége a terhelés maximumában, RQ: légzési hányados AnaK: anaerob küszöb, AeK: az aerob kapacitás hatásfoka.

■

MAGYAR EDZŐ 17

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

Amikor valamilyen oknál fogva felborul a fiziológiás egyensúly az izomrendszer és a szalagapparátus vagy az izomrendszert lehorgonyzó kötôszövetes elemek teherbírása között, akkor sérülés következhet be (pl. hosszútávfutó évek óta fennálló Achilles-ín gyulladása oly mértékben gyengítheti az ín állományát is, hogy szakadásához vezethet). A sportsérülések egyik leggyakoribb oka kétségtelenül az elégtelen felkészülés. Nem elegendô az alkatból adódó tehetség. Az életkor és a nem figyelembevételével helyesen kiválasztott sportágban, szakszerû irányítással és szorgalmas, sokoldalú felkészüléssel kell a versenyzônek a szükséges szakmai tudást és a megfelelô kondíciót megszereznie. Az edzés egyebek között akkor megfelelô, ha a sportterhelés fokozása és a szervezet alkalmazkodóképessége állandóan összhangban van. Károsan befolyásolja a versenyzô teljesítôképességét a túledzettség. A tapasztalat szerint a versenyidôszak második felében emelkedik a sérülések száma. A túledzettség egyik kísérô tünete a fáradtság. A kellô idôben fel nem ismert túlzott igénybevétel letörést okoz. Jellemzôje, hogy a sportoló a tôle megszokott vagy várható teljesítményt a legnagyobb igyekezettel sem képes elérni. A versenyzô mozgása nem kellôen egybehangolt, nemcsak azért, mert egyes izomcsoportok hamar kifáradnak, hanem az idegrendszer szabályozó szerepe is akadozik. Környezet, idôjárási körülmények Mind a fedett mind a szabadtéri sportpálya minôsége fontos tényezô úgy az egészségvédelem, mint a színvonalas sportolás szempontjából. A gondozatlan, rossz levegôjû, esetleg dohányfüstös helyiségben a sérülés veszélye jóval nagyobb. A tiszta és jó levegôjû sportcsarnok biztosítása természetesen nem a sportegészségügy feladata. Ugyanígy egy nem megfelelôen elôkészített, kemény, csúszós padlón kézi- vagy röplabdázni, vívni, asztaliteniszezni lábfájást okozhat, sôt kifejezetten balesetveszélyes lehet. A rossz talajú szabadtéri sportpályák, ha lehet, még több „buktatót” rejtenek magukban. A pályák talajának állapota, a megvilágítás, a hômérsékleti tényezôk, a páratartalom mind-mind befolyásolják a sportsérülések kialakulásának esélyeit. A kemény sportpályák a mikrotraumák révén gyakran hajlamosíthatnak túlterheléses sérülésre. A csúszós pályák is nagymértékben növelik a sportbalesetek veszélyét (pl. kosárlabda mérkôzésen a parkettáról fel nem törölt izzadságcsep-

A

S P O R T B A N

peken nagy a megcsúszás veszélye). A rosszul elhelyezett tárgyakkal (padok, palánkok, atlétikai futószámok beérkezô helyének rossz kialakítása), sporteszközökkel (labda, ütô, síbot, teniszütô), segédeszközökkel (kapufa, fal, palánk, játéktér felszíne) történô ütközések szintén súlyos sérüléseket okozhatnak. A hômérséklet és a páratartalom a szervezet homeostázisában szerepet játszó tényezôk. A légnyomás változása (pl. magaslati körülmények között fellépô oxigénhiány miatt) az idegrendszer mûködési zavarához vezet. A kritikai készség csökken, a kedélyállapot változik, a koordinációs készség romlik. A melegfront a szimpatikus, a hidegfront pedig a paraszimpatikus hatás fokozódását idézi elô. A bioritmus megváltozása nemcsak teljesítményt befolyásoló tényezô, hanem a sérülékenységet is fokozza. A bioritmust megzavarhatja az idôeltolódás, ami a nagy sebességgel, nagy távolságra való utazáskor jön létre (napszak eltolódása). Ugyancsak nem közömbös a földrajzi fekvés (tengerszint feletti magasság és klimatikus viszonyok). Sporteszközök, felszerelés A sportolók testi épségét nagymértékben veszélyeztetik a nem megfelelô sporteszközök, sportfelszerelés és sportruházat. Például rúdugrásban a rúd eltörése, síelésnél a nem megfelelô anyagból készült jelzô rudak, motorsportban a mûszaki ellenôrzés hiánya, ejtôernyôzésnél az ejtôernyô gondatlan elôkészítése, a dobó- vagy hajító sportágakban a pályabiztosítás elmulasztása, stb. súlyos sérüléseket okozhat. Nagyon veszélyesek lehetnek a különbözô tárgyakkal történô ütközések is. Az elhasználódott, meghibásodott sporteszközök, és sportfelszerelések akár tragédiákhoz is vezethetnek (pl. törött vívópenge halálos sérülést okozhat).

injekciók az ín állományát tönkretéve, annak szakadását okozhatják). A sérülés oka lehet a túlzott gyógyszerfogyasztás, az alkohol és nem utolsósorban a nikotin hatása is. Az anabolikus szteroidok – fôleg a folyadéktartalom növelése révén – növelik az izomtömeget, az inaké ellenben változatlan marad. Ezáltal sokkal nagyobb lesz az izom leszakadásának és magának az izomhas szakadásának veszélye. Néha az izom oly mértékben megerôsödik, hogy még a csontot is eltörheti. E szerek használata esetén nagyon gyakoriak az izomsérülések. Alkohol A túlzott alkoholfogyasztás rontja a mozgáskoordinációs-készséget, s emiatt komoly sérülések jöhetnek létre. Nikotin Az akut abusus növeli a szérum kortizon-szintet, ezáltal katabolikus folyamatok kerülnek elôtérbe, aminek következtében az izom leépül, így a sérülékenysége fokozódik. Drogfogyasztás Sajnálatos tény, de a drogfogyasztás a sport világában is megjelent. A segítségükkel felfokozott teljesítmény mögött mindig egy megváltozott fiziológiájú szervezet áll, melynek sérülése sokkal gyakrabban következhet be. Az élettani paraméterek (vérnyomás, pulzus) megváltozása miatt néha a szervezet kiszámíthatatlan reakciójával kell szembenézni. A különbözô stimulánsok és a fájdalomcsillapítók elfedik, illetve maszkírozhatják a fáradtság és a fájdalom érzését, a természetes védekezô reakciók nem lépnek fel, ezáltal is sérülésekhez vezethetnek. Mivel a sportolók állandó kölcsönhatásban vannak a környezetükkel, és viselkedésük döntô szerepet játszik a sportsérülések kialakulásában, a rizikótényezôk értékelése ebbôl a szempontból is ajánlatos.

Szociális körülmények Táplálkozás A különbözô vitaminok, és nyomelemek hiánya ugyancsak szerepet játszhat a sérülések és a túlterheléses ártalmak kialakulásában. Például az elégtelen vitamin és ásványi anyag bevitel többek között fáradásos törésekhez vezethet. Helytelen orvosi kezelés A sportolók akut- illetve túlterheléses sérüléseinek szakszerûtlen kezelése után olyan ismételt sérülések fordulhatnak elô, amelyek hosszabb sportképtelenséget eredményezhetnek (pl. az Achilles-ín krónikus gyulladása esetén szakszerûtlenül beadott kortikoszteroid

A sportoló viselkedése A sportoló viselkedésére három tényezô hat: • magatartás, • szociális hatás, • önismeret. Magatartás Egy bizonyos viselkedési formát jelent. Egy adott személy specifikus következményekkel járó tudása és hite is megnyilvánul benne. A magatartás a viselkedés következményeinek felmérési és mérlegelési képességét is jelenti. A magatartásban megnyilvánuló egészségmotiváció egy lehetôség az ún. sérülési

18-35

2006/12/08 11:38

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S rizikó felfogására és a megelôzést szolgáló hatékony viselkedésre. Szociális hatás Mások által a sportolóra gyakorolt hatást (elvárások, ténykedések) jelenti. Gyakran alábecsüljük a szociális hatást, mint a viselkedés meghatározó tényezôt, ami viselkedési konfliktusokhoz vezethet. A legtöbb sporthelyzet egyben szociális helyzet is. Önismeret Azt jelenti, hogy a sportoló képes-e megfelelni az elvárt viselkedésnek. Magába foglalja a külsô- (mások részérôl megnyilvánuló ellenállás, idô és pénz hiánya stb.) és belsô akadályok (hiányos szakmai tudás és kitartás stb.) felmérési képességét. Az önismeret az emberek értékelése a viselkedéshez szükséges saját képességeikrôl. Az akadályok azok a valódi problémák, amelyekkel szembe kell nézni a viselkedés során. Hogy a sérülés a „sportviselkedésbôl„ származik - e vagy sem, az attól függ, hogy a megelôzés milyen mértékben hatott a viselkedést meghatározó tényezôkre (bemelegítés, tudat stb.). A sportsérülések patomechanizmusa A sportsérülések megelôzése érdekében nem elég csupán megállapítani a sportsérülések okait - azaz a külsô és belsô faktorokat -, hanem a sérülések mechanizmusát is meg kell határozni. Az edzések és versenyek során az átlagosnál jóval nagyobb erôhatások érik a sportolókat. Ez a fokozott megterhelés bizonyos körülmények között sérülést okozhat. Egy-egy sérülés patomechanizmusának elemzésekor a sportoló testére különbözô szögben, felületen és ideig ható erôket és az azokra különbözô módon reagáló szöveteket tanulmányozzuk. A sportsérülések jellege minden esetben az erôbehatás nagyságától, irányától, lokalizációjától, továbbá az érintett szövetek állapotától függ Akut sérülések patomechanizmusa A sportmozgások közben kifejtett maximális izomerô a sportoló testtömegének vagy a sporteszközöknek a gyorsulását hozza létre. A sportbalesetek egyrészt egy lökésszerû terhelés hatására jönnek létre, amelyet a test saját tömegének hirtelen lefékezôdése, azaz a mozgató szervrendszer kötôszöveteiben fellépô csúcsfeszültséget követô lassulás okoz. Ugyanis a nagy gyorsulások rendkívül rövid idô alatt nullára történô lefékezôdésekor a fellépô erôk több ezer kilopond nagyságrendû lökésterhelést váltanak ki. (Hasonló folyamat zajlik le, amikor a karate versenyzôk a kezük élével törik össze a követ). Valójában izom-,

A

2006/4

S P O R T B A N

ínszakadás és csonttörés esetében is ez a mechanizmus következik be. Más esetben egy nem mozgó tömegnek (talaj, sporteszköz, ellenfél) bizonyos testrészre kifejtett hatása (ütközés), vagy koordinálatlan, reflexszerû menekülô mozgás (megcsúszás, kitérés) következtében jön létre a sérülés. Ezek a belsô és külsô mechanikai erôk minden esetben szövetszétválást okoznak, függetlenül attól, hogy ez az érintett területen szabad szemmel látható-e vagy sem. Túlterheléses sérülések patomecha nizmusa Ismétlôdô mikrotraumák, illetve fokozódó terhelés hatására -a terhelés és terhelhetôség aránytalansága következtében - a szövetek helyi gyulladása (akut/krónikus), vagy degeneratív károsodása alakulhat ki, ami további elváltozásokhoz (tendinitis, szakadás, stb.) vezethet. Ha a mikrotraumák ugyanazon a területen ismétlôdnek, akkor az egyébként törvényszerûen azonnal meginduló regeneráció az idôhiány miatt nem lesz képes elôsegíteni az érintett szövetek gyógyulást, hanem újabb és újabb parányi sérülések alakulnak ki. Az érintett terület tûrôképessége elôbb-utóbb kimerül, s végül a szövet kifárad, vagy elfajul. Mivel a szövetek biológiai reakciója különbözô, ezért a kialakuló kép nem egyforma, abban azonban hasonló, hogy a károsodott szövet ellenálló képessége mindinkább csökken, és végül nem képes feladatának eleget tenni. A sportbalesetek többsége megelôzhetô volna a külsô kockázati tényezôk kiküszöbölésével. Ehhez azonban sok minden kell, így például jó minôségû, kellôen elôkészített pályák, tornacsarnokok, küzdôterek, biztonságos sporteszközök és megfelelô védôfelszerelések (arcvédô, sípcsontvédô) szükségesek. A túlterheléses sérülések többsége is elkerülhetô volna, ha a sportot (akár versenyszerûen, akár kedvtelésbôl) gyakorló személy fizikai és pszichikai kondícióját – még tevékenysége megkezdése elôtt – szakember ellenôrizné.

Harmadik lépés A sérülést megelôzô intézkedések bevezetése – rizikócsökkentés Ennek a ténykedésnek a megismert etiológiai faktorok, és mechanizmusok figyelembe vételén kell alapulniuk. Ezen a területen minden résztvevônek meg van a jól azonosítható felelôssége és szerepe. Az edzô feladata Az edzô felel leginkább a sportoló „épségéért”. Ennek érdekében mindenek-

elôtt a „biztonságos technika” elemeit kell megtanítania a rábízott sportolónak. El kell sajátíttatnia velük a megfelelô technikai alapokat, fel kell hívnia figyelmüket a „biztonságos versengés” szem elôtt tartására, és jó kondícionális állapotba kell hoznia ôket. Az edzônek tisztában kell lennie az akut sérülések alapfokú ellátásával is. Irodalmi adatok szerint a legtöbb sérülés az elôszezonban és a versenyidôszak utolsó harmadában következik be. Ezen idôszakok alatt minden sporttevékenységet fokozott figyelemmel kell kísérni, és különös hangsúlyt kell fektetni a prevenciós módszerek alkalmazására. Nagyon fontos elegendô pihenôidô biztosítása is. A sportoló szervezetének ugyanis pihenésre van szüksége, hogy a következô edzésre megfelelô állapotba hozza magát. Szokták mondani, hogy a játékos nem is az edzésen edz, hanem a két edzés között, amikor is „újraépíti” a szervezetét. További fontos feladat a megfelelô elôszezoni alapozás, ami a megfelelô cardio-respiratorikus állóképesség és az izomerô növelésére összpontosít. (statikus és dinamikus erôfejlesztés, állóképesség, izomlazaság és propriocepció). Ennek az alapozásnak az elfogadott idôtartama 6 hét, a sportspecifikus edzések megkezdéséig. A kondicionálós edzésbe célszer sportág-specifikus mozdulatokat beépíteni. Elengedhetetlen az alsó hátizmok, hasizmok és alsóvégtag izmainak erôsítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok végzése. Az erônléti és technikai edzések intenzitását, idôtartamát és gyakoriságát fokozatosan kell növelni. A versenyidôszak edzésmunkájának is hasonlóan komplexnek kell lennie. Kihangsúlyozandó, hogy az izomegyensúly fejlesztését célzó erônléti edzések ellenkezô hatást is kifejthetnek, ha nem megfelelôen felügyelik és végzik azokat. Ahol lehetôség van rá, indokolt a csapat mellett erônléti edzô és gyógytornász foglalkoztatása, akik munkájukkal folyamatosan támogatják a csapatorvost is. Elônyös, ha az erônlétfejlesztô munkát jól felkészült erônléti edzô személyesen felügyeli. A sérülések megelôzése szempontjából nagyon fontos az edzések kezdetén végzett 5-10 perces bemelegítés, azaz nyújtás, alacsony intenzitású aerobic gyakorlatok végzése. A tapasztalatok szerint a bemelegítést gyakran hajlamosak vagyunk elhanyagolni, hiába szerves része a prevenciós programnak. A jó bemelegítéssel érik az izmok „üzemi” hômérsékletüket, fokozódik az izmok vérkeringése, oxigén ellátása, nô az idegim-

■

MAGYAR EDZŐ 35

2006/4

11-12 éves sportoló lányok spiroergometriás vizsgálatának tapasztalatai Eredmények és megbeszélés

Szakály Zsolt*, Gyôre István**, Ihász Ferenc*, Király Tibor*, Lehmann Tibor *** *Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Gyôr **Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest ***Magyar Triatlon Szövetség, Szekszárd

NÉV

E-mail: szaká[email protected]

Összefoglaló A tanulmány 11-12 éves triatlonos lányok (n=7) testi felépítését, spiroergometriás teljesítményeinek jellemzôit, valamint a terhelés hatására bekövetkezô belsô környezeti változásokat vizsgálja minôségi és mennyiségi vérképelemzéssel. A felmérés során vizsgáltuk a gyermekek testmagasságát, testtömegét, ébredési pulzusát, mennyiségi és minôségi vérképét, valamint a terheléses vizsgálat során a szívfrekvenciát, az aerob kapacitást, az egy perc alatt ventilált levegô mennyiségét. A kapott adatokból számoltuk a relatív aerob kapacitást, az oxigénpulzust, a légzési térfogatot, az egy liter oxigén felvételéhez szükséges levegô mennyiségét és a légzési equivalenst.

Abstract The aim of this study on 11-12 year old triathlons girls has been to analyze body build, characteristics of cardiovascular performance as well as changes in homeostasis that occur due to the influence of physical load, with the help of quantitative and qualitative blood account analysis. During the study we analyzed body stature, and body weight, waking pulse, quantitative and qualitative blood account, as well as heart frequency, aerobic capacity, minute ventilation under the physical activity. From the data collected we numerated the relative aerobic capacity, oxygen pulse, volume of breath, and the amount of air that needs to be consumed to obtain one liter of oxygen, RQ (respiratory quefitient).

Bevezetés A fizikai terheléshez történô akut adaptációs folyamatok mennyiségi és minôségi jellemzôi a felnôtt korosztályoknál napjainkban már viszonylag jól ismertek. A gyermeki szervezet alkalmazkodási jelenségeirôl azonban kevesebb megbízható adat áll a rendelkezésünkre. A gyermekek teljesítmény vizsgálatai-

1. táblázat A vizsgált személyek testalkati jellemzôi

nál a fô kérdés az, hogy miként válaszol a gyermek szervezete az akut fizikai terhelésekre, illetve kialakulnak-e a rendszeres testedzés hatására bekövetkezô alkalmazkodási jelenségek ebben a korban? A kapott eredmények vizsgálatánál azonban figyelembe kell vennünk, hogy a gyermek- serdülôkorban az egyedfejlôdés nem egyenletes, hanem rövidebbhosszabb idôszakok követik egymást lökésszerû, a nagyobb teljesítményeknek kedvezô bázist jelentô változásokkal.

Anyag és módszer Vizsgálatainkat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar terhelésélettani laboratóriumában végeztük futószalag ergométeren (Marquette 2000), a légzésfunkciós adatokat Vmax C29 gázanalizátorral mértük. A fizikai teljesítôképességet a lépcsôzetesen növekvô terhelés során teljesített idôvel jellemeztük. A terheléses protokoll 3 perc bemelegítéssel kezdôdött (5-6-7 km/h) percenkénti sebesség növekedéssel. A teszt elsô fokozata 8 km/h órával indult 3 %-os dôlésszöggel. A sebesség fokozatok percenként emelkedtek 1,0 km/h-val. A felmérésben 7 triatlonos - 3 éves edzéskorú - leány vett részt. A gyermekek a Magyar Triatlon Szövetség által készített ranglistán az 1-15. helyet foglalják el. A vizsgált személyek heti öt alkalommal 120 perc idôtartammal vesznek részt edzéseken. A vizsgálat az alapozó idôszak második mezociklusának második mikrociklusában történt. A felmérés során vizsgáltuk a gyermekek testmagasságát, testtömegét, ébredési pulzusát, mennyiségi és minôségi vérképét, valamint a terheléses vizsgálat során a szívfrekvenciát, az aerob kapacitást, az egy perc alatt ventilált levegô mennyiségét, mely adatokból számoltuk a relatív aerob kapacitást, az oxigénpulzust, a légzési térfogatot, az egy liter oxigén felvételéhez szükséges levegô mennyiségét, azaz a légzési equivalenst.

SZ. ZS. T. A. T. T. P. P. CS. C. K. P. P. A. átlag szórás

DCK (év) 11,4 11,9 11,9 11,0 11,3 11,2 11,7 11,5 0,3

TTM (cm) 158,6 149,3 161,2 142,5 147,7 139,6 156,5 150,8 7,6

TTS (kg) 39,5 33,2 55,5 29,6 37,8 28,9 38,1 37,5 8,3

Jelmagyarázat: DCK: decimális kor, TTM: testmagasság, TTS: testtömeg, Az 1-es táblázat a vizsgált személyek testalkati jellemzôit mutatja be. A mintában markáns különbségek láthatók a testmagasság és a testtömeg vonatkozásában, bár a testmagassághoz viszonyított testtömeg értékek optimálisak. A jelenség nem egyedi, hiszen a gyermekek fejlôdése nem párhuzamosan halad. A serdülôkor elôtt nem ritka a 2-3 év biológiai fejlettségbeli különbség. Mintánkban is található már rendszeresen menstruáló (T.T.), és a Tanner (1962) besorolása szerint csak az 1. fázisú fejlettséget mutató gyermek (K.P. és P.P.). A lányoknál a testalkati és testösszetétel különbözôségek a postpubertásban manifesztálódnak. Kiemelten foglalkozunk a terhelhetôséget, az állóképességet döntôen meghatározó haemoglobin és hematokrit értékekkel. A haemoglobin normális értéke jelentôs hangsúllyal bír az oxigénszállításban azzal, hogy képes megkötni, illetve leadni az oxigént, de a széndioxid szállítás is haemoglobin függô. Kiemelt szerepe van a sav-bázis egyensúly szabályozásában. Állóképességi sportolók esetében a rendszeres vérkép ellenôrzés nélkülözhetetlen. Segítségével pontosan detektálhatjuk a teljesítményt negatívan befolyásoló paramétereket, ellenôrizhetjük a terhelési ciklus meghatározott szakaszaiban a terhelésnek a belsô környezetre kifejtett hatását. Lányok esetében fontos a szérum vas rendsze-

19-34

2006/12/08 11:39

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ K-2 200 m Sík Márton-Csamangó Attila Démász-Szeged Edzô: Séra Miklós Nem kerültek döntôbe I. 1. Sík-Csamangó, 2. Börcsök-Varga, 3. Almási-Pusztai II. 1. Sík-Csamangó, 2. Börcsök-Varga, 3. Gál-Gönczy Nagyon igyekezett a két tehetséges fiatalember, de ebben az erôs férfi mezônyben ennyire futotta erejükbôl. Reméljük töretlen fejlôdésük továbbra is tart és ennek eredményeként a jövôben, felzárkóznak a nemzetközi mezônyhöz. C-2 200 m Kovács Gergely-Végh Attila BSE-ESMA, Dominó-Honvéd Edzô: Solymár László, Szabó Attila 4. helyezés I. 1. Kolonics-Kozmann, 2. Sarudi-Balázs P., 3. Korisánszky-Vodli II. 1. Kovács-Végh, 2. Kolonics-Kozmann, 3. Sarudi-Balázs P. Rutinos kétszáz méteres párosról van szó, mindkét versenyzô végzett már dobogós helyen különféle kontinens viadalokon. (Végh Attila 2002-ben Európa-bajnok). Nagy küzdelemben szorultak le a dobogóról, ha minimális különbséggel is. Sajnos Kovács Gergely felkészülését egész évben hátráltatta makacs vállsérülése, ami negatív irányba befolyásolta eredményességét. NK-2 200 m Kovács Katalin-Janics Natasa MTK-Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. 1. Kovács-Janics, 2. Kozák-Viski, 3. Groholy-Szirom II. 1. Kovács-Janics, 2. Szabó-Viski, 3. Benedek-Kozák „A Kovács-Janics páros teljesítményérôl csak felsôfokon lehet beszélni, 1000500-200-s gyôzelmük páratlan a sportág történetében!” írtam ezt a tavalyi értékelésben. 2006-ban sem tudok mást írni! K-4 200 m Kadler Viktor-Beé István-Gyertyános Gergely-Babella Balázs GYVSE-Dominó-Honvéd-UTE-Pécs 2. helyezés Edzôk: Séra Miklós I. 1. Kadler Viktor-Beé István-Gyertyános Gergely-Babella Balázs II. 1. Sík Márton-Boros Attila-Csamangó Attila-Boros Gergely A világbajnokság leggyorsabb számáról van szó! Az Európa-bajnokságon

MESTEREK ÉS MŰHELYEK bronzérmet szereztek, míg a világbajnokságon ezüstre váltották! Nagyszerû teljesítmény volt, minden elismerést megérdemelnek. C-4 200 m Sarudi Pál-Horváth Gábor-Joób MártonBalázs Péter Démász-Szeged, BSE-ESMA, Edzôk: Solymár László, Vécsi Viktor 3. helyezés I. Sarudi Pál-Horváth Gábor-Joób Márton-Balázs Péter II. Sarudi Pál-Horváth Gábor-Joób Márton-Balázs Péter Kis emberek villámkézzel! Talán ez jellemzô erre a nagyszerû egységre. A vb után viszont minden tekintetben naggyá váltak! Nagyszerûen készültek, igazi csapatot alkottak! Teljesítményükhöz csak gratulálni lehet! NK-4 200 m Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Patyi Melinda MTK, BSE-ESMA, Démász-Szeged 1. helyezés Edzôk: Fábián Lászlóné I. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Patyi Melinda II. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Patyi Melinda A világbajnokság utolsó száma volt a nôi négyes. Fantasztikus gyôzelmükkel tették feledhetetlenné a nôi szakág és az egész magyar csapat teljesítményét! Összességében: • A magyar válogatott teljesítette a számukra meghatározott feladatokat. • Az olimpiai és a világbajnoki számokban is kiemelkedôen, szerepeltünk! • Valamennyi versenyzô példamutatóan versenyzett, azt a teljesítményt nyújtotta, amire az adott idôben, adott körülmények között képes volt. • A válogató versenyek befejeztével, valamint a csapatkialakítás után egy nagyon jó szellemû igazi magyar csapat kovácsolódott össze! Ennek is köszönhetô a világbajnokságon elért fantasztikus szereplés. • A felkészülés során bevált az a módszer, hogy a válogató, illetve a fô versenyek (Eb-vb) között kellô idô állt rendelkezésre a speciális edzés munkák elvégzésére.(4-5 hét) • Az elôzô évhez képest (egyes-kettes eredmények alapján lettek összeállítva a négyesek) újra négyes válogató versenyek során alakultak ki a négyes egységek! Az eredmények alapján bebizonyosodott, hogy ez a válogatási módszer helyesnek bizonyult.

■

2006/4

• A tavalyi év elemzésénél arról beszéltünk, hogy a magyar versenyzôk egy része a táv második felére elfárad és itt veszti el a versenyt. Célként tûztük ki, hogy a versenyzôk állóképességére kell fektetni a hangsúlyt az éves felkészülés során. Ebben az évben ezzel a kérdéssel nem volt probléma, hiszen sok esetben a versenytáv utolsó szakaszában dôlt el javunkra a verseny! • Tanulságként kell, hogy szolgáljon viszont, ha a versenytáv elsô felében nem tudunk a mezôny elsô harmadában haladni, csekély esélyünk marad arra, hogy a végén fordítani tudjunk a verseny végeredményén! 2. A 2006. esztendô felkészülésének értékelése. 2.1. Nemzetközi és hazai edzôtáborok. • Azok a versenyzôk, akik az elôzô esztendô olimpiai számaiban eredményesen szerepeltek, valamennyien lehetôséget kaptak melegvízi edzôtáborozásra. • A hazai edzôtáborokban elôre meghatározott kvótákat használhattak föl a versenyzôk. Az edzôtábori napok száma lehetôséget biztosított arra, hogy a különbözô mûhelyekben dolgozó válogatott versenyzôk tavaszi alapozó, válogatók elôtti beállító, valamint vb,Eb elôtti csúcsforma beállító edzôtáborokban vegyenek részt. 3.1. Nemzetközi és hazai versenyek • A 2006-os versenyévadban a felnôtt versenyzôk három nemzetközi versenyen vettek részt. (Duisburgi VK, Felnôtt Eb, Felnôtt vb). • A jövôben továbbra is indokolt lesz, hogy válogatottjaink több nemzetközi versenyen vegyenek részt. • Hazai versenyek tekintetében, szinte valamennyi versenyzô indult a tájékoztató, valamint a két felnôtt válogató versenyen. A nemzetközi versenyekre történô csapatok kijelölése, ezeknek, a versenyeknek az eredményei alapján történt. • Úgy az Eb-n, mint a vb-n csak azok a versenyzôk indulhattak, akik teljesítették a válogatott csapatba kerülés kritériumait. Végezetül szeretnék köszönetet mondani elsôsorban a versenyzôket felkészítô edzôknek és mindazoknak, akik bármilyen formában részt vettek a csapatok melletti szervezô, technikai, egészségügyi, adminisztratív munkában és ezzel hozzájárultak a magyar kajak-kenu válogatott 2006 évi sikereihez.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

pulzusok sebessége és az ízületek mozgásterjedelme. Fontos tudni, hogy a bemelegítés jótékony hatása 30 perces inaktivitás után teljesen elvész, ezért minden hosszabb edzésmegállás után egy rövid újra-bemelegítés szükséges. A különbözô izomcsoportokat hetente legfeljebb 2-3 alkalommal dolgoztassuk, elegendô idôt hagyva így a regenerációra és adaptációra. A nyújtást és proprioceptív tréninget heti rendszerességgel végeztessük, ha lehetséges, gyógytornász felügyelete mellett. Minden sportoló számára egyénre szabott edzésmunka szükségeltetik, és nem szerencsés, ha a csapattársak között a testi erôt jelzô eredmények szempontjából verseny alakul ki. A bemelegítéshez hasonlóan a levezetést sem szabad elhanyagolni. A sporttevékenység abbahagyása az izmok vérkeringésének erôteljes csökkenését okozza, megakadályozva a különféle, a terhelés során felszaporodott ártalmas metabolitok (hiperoxidok, tejsav, stb.) izomszövetbôl való eltávolítását. Levezetésre leginkább a könnyû kocogás, és az azt követô nyújtás ajánlott. Az orvos feladata Legfontosabb feladata a megfelelô sérülést megelôzô program összeállítása és irányítása, a védôeszközök használatának ellenôrzése, s a prevenciót szolgáló intézkedések hatékonyságának nyomon követése. Ezeken túlmenôen az edzôi stáb és a sportolók továbbképzésével elôsegíti a prevenciós elvek és módszerek befogadását, a sérülést kerülô magatartásminta tudatosítását. Különösen fontos tennivaló a cardio-respiratorikus funkciók elôszezoni monitorozása, és az izmok izokinetikus dynamometriás tesztelése. Az edzésterv összeállításánál mindig figyelembe kell venni a korábbi sérüléseket is. Az egyénre szabott sérülés-prevenciónak leghatékonyabb eszköze a versenyzést megelôzô alkalmassági vizsgálat. A vizsgálat fô célja az általános fizikai állapot felmérése, a sérülésre hajlamosító tényezôk feltárása. Ez a vizsgálat fontos szerepet játszik az erônléti állapot meghatározásában és az egyénre szabott edzésprogram kialakításában. Ilyen vizsgálatokat kell végeznünk akkor is, amikor a klub új játékost igazol. Ezek igény szerint kiegészülhetnek biomechanikai mérésekkel (pl. visszatérô sportártalmak esetén), amelyek segíthetnek a lehetséges rizikófaktorok felderítésében, illetve a megfelelô ortézis kiválasztásában. Adekvát rehabilitáció biztosíthatja az

A

S P O R T B A N

újrasérülések számának csökkentését, de új sportsérülések kialakulását is. Egy sérülés után a sportoló mindaddig nem versenyezhet, amíg a sérülése teljesen meg nem gyógyult, mozgásterjedelme teljessé nem vált, és izomereje nem állt helyre teljes mértékben. A rehabilitáció képes megszakítani a sérülés/újrasérülés kört, de csak akkor, ha a cél a fájdalommentes, teljes mozgásterjedelem visszanyerése és nem csak a panaszok enyhítése. A csapatorvos feladata továbbá az is, hogy felügyelje, vajon a sérült sportoló végzi-e az elôírt rehabilitációs programot. Ide tartozik a táplálkozás és a folyadékbevitel felügyelete is. A folyadékbevitel alapvetôen befolyásolhatja a sportteljesítményt. Ha a sportoló dehidratálódik, kevesebb vér jut az izmokba, ami ugyancsak sérülésre hajlamosít. A folyadékigényt izotóniás italok fogyasztásával javasolt kielégíteni. A táplálkozás is nagyon fontos szerepet kap. A kiegyensúlyozott étrend összeállításánál a következô szempontokat kell szem elôtt tartani: a szénhidrát bevitellel az izmok energiaraktárait töltjük fel, a fehérje fogyasztással az izom fejlôdését segítjük, a vitaminok és ásványi anyagok a regeneráció céljából nélkülözhetetlenek. Nem csak az orvosnak, hanem minden sportolónak szigorúan tartózkodnia kell a tiltott teljesítményfokozó szerek fogyasztásától. Nem ajánlott a különféle szteroidok használata sem. A sportoló feladata Az egyik legfontosabb tennivaló a helyes sport-specifikus mozgássorozat elsajátítása, amiben messzemenôen együtt kell mûködni a szakmai stábbal. Minden sportolónak szüksége van a jó minôségû és állapotú sportfelszerelésre. A sportcipô legfontosabb része a felszerelésnek, leginkább az alsó végtagi túlterhelések megelôzése érdekében. Az az ideális cipô, amelynek a sarka jól tart, felsô része puha, alsó része rugalmas, talpa széles, könnyû és rugalmas, megfelelôen tapad a talajhoz. Például labdarúgók cipôje esetén a pályának (normál vagy mûfû) és az idôjárási viszonyoknak megfelelô maga cipô és rajta a stopli. Harántboltozat süllyedése esetén szakemberrel elkészíttetett betét viselése javasolt. Az egyes sportágakra szabott cipôk csak az adott sport-specifikus edzésekre használandók, nem alkalmasak például kondicionáló tréningekre (futás). Még az egymás közötti játékban és edzéseken is szükséges a megfelelô védôfelszerelés használata és az adott sportág szabályainak betartása. A legki-

sebb sérülést is jelenteni kell az orvosnak, és szorosan együtt kell mûködni a kezelés és a rehabilitáció alatt. Az alkohol- és drogfogyasztástól való tartózkodás magától értetôdô. Az egyesület feladata Az egyesület köteles biztosítani a sérülések megelôzéséhez szükséges anyagi és személyi feltételeket. A játékosok biztonsága és egészsége érdekében minden erôfeszítést meg kell tenni. A legfontosabb, hogy a prevenciós program integrálódjon az edzéstervbe. Minden egyesületnek célszerû kialakítania egy olyan szakmai stábot, amely felelôs a sportsérülések megelôzéséért. E stáb egyik tagjának jelen kell lenni minden edzésen és versenyen. A klub felelôssége olyan tárgyi feltételek megteremtése, amivel az egészségügyi team hatékonyan és eredményesen tud dolgozni. Szintén az egyesület feladata jó minôségû pálya biztosítása, és rendszeres karbantartásuk megoldása. Itt jegyzendô meg, hogy a hagyományos füves borítás a sérülések szempontjából elônyösebb a mûfûnél, mivel azon kevesebb a sérülés. A szakmai szervezetek feladata A sport minden szereplôjének elsôdleges feladata a sportolók egészségének és biztonságának szem elôtt tartása. Az adott sportág szabályait folyamatosan figyelni kell, és ahol indokolt, a sérülések gyakoriságának csökkentése érdekében változtatni kell azokon. Rendszeresen felül kell vizsgálni a különbözô korcsoportokban, osztályokban bevezetett módosításokat, hogy alkalmasak voltak-e a sérülések számának csökkentésére. A FIFA például vizsgálatai alapján elrendelte, hogy a játékvezetôk sokkal szigorúbban lépjenek fel a könyök használatával és a hátulról történô szereléssel szemben, s azóta jelentôsen csökkent sérülések száma.

Negyedik lépés Az alkalmazott intézkedések haté konyságának ellenôrzése – újraértékelés A megelôzô intézkedések hatékonyságának vizsgálata a sportsérülések incidenciájának újabb meghatározását jelenti mintegy megismételve az elsô lépést. Ezt a lépcsôt hajlamosak vagyunk sokszor elhanyagolni, annak ellenére, hogy csak ez bizonyíthatja összes megelôzô intézkedésünk eredményességét. Továbbmenve, e lépés kihagyásával nem tudjuk hitelt érdemlôen igazolni a prevenció sérülésekre gyakorolt hatását.

20-33

2006/12/08 11:39

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S

A

2006/4

S P O R T B A N

A doppingról általában és az antidopping stratégiáról (A DOPPINGOLÁS FOGALMA, DOPPINGVÉTSÉGEK BIZONYÍTÁSI LEHETÔSÉGEI) Hollósi Ildikó Országos Sportegészségügyi Intézet, Doppingellenôrzô Laboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

A sport és az orvostudomány etikájába ütközô cselekménynek, a doppingolással összefüggô vétségeknek többféle kategóriája ismert. Az egyik a tiltott gyógyszercsoportba tartozó gyógyszerek alkalmazása. Ez a leggyakrabban elôforduló vétség, amikor a sportoló a versenyen történô teljesítményének fokozása érdekében tiltott szerhez nyúl. A vétség bizonyítása a laboratóriumban történô vizsgálatok alapján történik a doppinglistán lévô szerek azonosítása útján. A másik a tiltott módszerek használata során a vér oxigénszállítását megnövelô szerek-, illetve módszerek közé tartozik például a vérdopping, a korábban levett saját vérminta visszajuttatása a sportoló szervezetébe. A hemoglobin tartalmú készítmények alkalmazása is a tiltott módszerek közé sorolandó. Alkalmazásuk bizonyítása a laboratóriumi vizsgálatok alapján történik. A kémiai és fizikai manipulációk során megváltozik a vizelet, illetve a vérminta eredete és összetétele. Kémiai manipulációnál a metabolizmust befolyásoló szerek alkalmazásával a kimutatás lehetetlenné válik. Fizikai manipuláció esetén (katéterezés, vizeletcsere) más eredetû vizelet kerülhet feldolgozásra. A vétség felderítésére a mintavétel során kerül sor. Bizonyos sportágakban teljesítménynövekedést idézhet elô az egyes génszakaszok megváltoztatása. Bizonyító erejû eljárás a géndopping bizonyítására csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. A harmadik csoportját alkotják a szabályok megszegés során azok az esetek, amikor a sportoló a mintavételi elôírásoknak nem megfelelô mennyiségû mintát szolgáltat. Vétségnek számít továbbá, ha a mintavételi eljárás során szabálytalanság bizonyítható.. A mintavételi helységben való meg nem jelenés, illetve a mintavétel megtagadása szintén vétségnek minôsül.

Végül a tiltott gyógyszercsoportokba tartozó gyógyszerek birtoklása, illetve forgalmazása is megkülönböztethetô külön csoport. A vétség bizonyítása bizonyos esetekben sporteseményekhez köthetô.

Doppingellenes küzdelem, doppingellenes stratégia A doppingellenes politika kialakításához elsôdlegesen fontos a jogszabályi keretek megalkotása. Az egyes országokon belül a harmonizációt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingellenes Chartájában megfogalmazott alapelvek, az Európa Tanács Doppingellenes Egyezményének elfogadása, valamint az 1999ben megalakult Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) nemzetközi szabályzatában foglalt elôírások elfogadása biztosítja. A WADA politikailag független, semleges szervezetként irányítja a résztvevô országok nemzetközi, kormányzati szintû együttmûködését. Segítséget nyújt a doppingellenôrzési eljárások megszervezése és harmonizációja terén. Évenként kerül sor a doppinglista frissítésére, amelyet 11 nemzetközi szakértôbôl álló munkacsoport folyamatosan ellenôriz. Kivételes esetekben a WADA jogot formál a doppinglistán történô évközi változtatásokra is. Megszervezi a doppingellenôrzô laboratóriumok évenkénti akkreditálását, valamint 3 havonta” proficiency teszt” elvégzésére kötelezi a laboratóriumokat. Folyamatosan ellenôrzi a laboratóriumokra érvényes technikai követelmények betartását. Magyarországon az 55/2004 /III.31./ kormányrendelet szabályozza a hazai doppingellenes tevékenységet. Az értelmezô rendelkezésekben megfogalmazzák a doppingellenôrzés során felmerülô fogalmakat, a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület tagjainak összetételét, feladatait.

A rendelet magába foglalja az általános, továbbá az egyes sportágakra egységesen elôírt felvilágosítási, nyilvántartási, ellenôrzési és szankcionálási elveket. A rendelet mellékletében tartalmazza az aktuális doppinglistát, valamint a dopping mintavételi- és kezelési eljárás rendjét.

Doppingellenôrzés A doppingellenôrzés során válik lehetôvé a doppingolással kapcsolatos esetek felderítése. A folyamat 3 egymást követô eleme a mintavétel, a laboratóriumi vizsgálat és az ezt követô szankcionálás csak ebben a hármas egységben érheti el célját. Ahhoz, hogy a laboratóriumi eredmények értékelhetôek és valósak legyenek nem elegendô a laboratóriumban az elôírásoknak megfelelôen elvégzett elemzés, a mintavételnek is szigorúan meghatározott feltételek mellett kell történnie. Amennyiben a szankcionálás nem egységes, elôre megszabott elvek alapján történik, a folyamat elsô két lépcsôje értelmét veszti, felesleges. A biztonsági lánc kialakítása teremti meg a keretét a jól szabályozott folyamatnak. A mintavétel során be kell tartani a sportoló kiválasztására, azonosítására, a mintavétel körülményeire és a megfelelô dokumentáció elkészítésére vonatkozó elôírásokat. A mintavételen résztvevô sportoló kíséretére vonatkozó feltételek is adottak, a sportoló védelmére irányul ennek a lehetôségnek a megteremtése. A levett minta laboratóriumba történô szállítását is biztonságos körülmények között kell megoldani. A minta laboratóriumban való kezelését a minta beérkezési dokumentációjától kezdôdôen a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékeléséig jól definiált, megfelelôen adminisztrált lépések sorozatán át kell elvégezni. A minta felnyitása, az analízis két lépése a screenelés, illetve a konfirmáció a WADA technikai követelményekben meghatározott eljárási rend szerint történik. Az A minta pozitivitása esetén, amennyiben a sportoló, illetve az illetékes szövetség igényt tart

■

2006/4

Minden tekintetben a mezôny fölé nôttek, nagyon határozott, dinamikus evezéssel biztosították be gyôzelmüket. K-1 500 m Benkô Zoltán GYVSE Edzô: Sári Nándor 6. helyezés I. 1. Benkô, 2. Vereckei, 3. Tóth D. II. 1. Vereckei, 2. Benkô, 3. Boros G. A szétlövésen elért gyôzelmével szerezte meg az indulási jogot az Eb-re, illetve vb-re. Az Eb-n elért elsô helyezése után joggal vártuk, hogy a vb-n is dobogóra kerül, de ez sajnos nem sikerült. Legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott megbirkózni a nagyon erôs nemzetközi mezônnyel. Amennyiben olyan céltudatosan fog készülni a következô évek versenyeire, mint azt tette ebben az évben és megszerzi a kellô rutint, akkor még nagyon sok örömet fog okozni a sportágnak. C-1 500 m Mike Róbert Edzô: Oláh Tamás Nem került döntôbe I. 1. Vajda, 2. Joób, 3. Metka II. 1. Mike, 2. Joób, 3. Korisánszky Mike élete elsô világbajnokságán rögtön egyesben debütált. Nagyon erôs középfutamából nem tudta a döntôbe verekedni magát. Rendkívül céltudatos, bátor versenyzô amennyiben töretlenül fejlôdik tovább rövid idôn belül, megismerheti nevét a nemzetközi mezôny. NK-1 500 m Benedek Dalma Dunaferr Edzô: Simon Miklós 1. helyezés I. 1. Fazekas, 2. Csipes, 3. Szabó G. II. 1. Janics, 2. Benedek, 3. Fazekas Annak ellenére, hogy Benedek Dalma nem nyert válogatót a különbözô számismétlésekre való tekintettel lehetôséget kapott az egyesben való indulásra az Ebn és a vb-n is. A feladatot nagyszerûen megoldotta mindkét kontinens versenyen, az elsô helyen végzett, bizonyítva azt, hogy tökéletesen alkalmas a nemzetközi mezônyben való kiváló szereplésre. K-2 500 m Kammerer Zoltán-Kucsera Gábor GYVSE-Dominó-Honvéd Edzô: Sári Nándor 3. helyezés I. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Gyökös-Boros A., 3. Sík-Csamangó II. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Ács-Dombi, 3. Felszeghy-Gönczy Óriási küzdelemben maradtak alul az olimpiai, többszörös világ és Európa-bajnok német párossal szemben! Évrôl év-

MESTEREK ÉS MŰHELYEK re egyre tökéletesebben versenyeznek 500 méteren is. Ha így haladnak tovább rövidesen elérkezik az, az idôszak, amikor 500-on is a dobogó legmagasabb fokára állhatnak.(Reméljük ez a verseny a pekingi olimpia lesz!) C-2 500 m Kozmann György-Kolonics György Atom SE, Csepeli K-K SE Edzôk: Ludasi Róbert, Szabó Attila 3. helyezés I. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Csabai-Novák, 3. Hüttner-Fürdök II. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Balázs G-Sáfrán M., 3. Korisánszky-Vodli A Kolonics-Kozmann egység az ezer méteres gyôzelme után bebizonyította, hogy ötszáz méteren is számolni kell velük a nemzetközi mezônynek. Ezen a világbajnokságon az orosz versenyzôk jobbnak bizonyultak, de minden reményünk megvan arra nézve, hogy a jövôben akár az elsô helyért is harcba szállhatnak. NK-2 500 m Kovács Katalin-Janics Natasa MTK, Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. 1. Kovács-Janics, 2. Patyi-Keresztesi, 3. Bóta-Hegyi R. II. 1. Kovács-Janics, 2. Patyi-Keresztesi, 3. Bara-Petôváry Ha nôi párosról beszélünk, akkor Kovács-Janics gyôzelmérôl beszélünk! Az olimpia óta tart párosbeli sikersorozatuk immáron harmadik alkalommal nyerték meg az 500 párost vb-n, Eb-n egyaránt. Reméljük ez a lendület még jó pár évig, kitart és még nagyon sok örömet fognak szerezni a sportág szerelmeseinek. K-4 500 m Sík Márton-Boros AttilaCsamangó Attila-Bozsik Gábor Démász-Szeged,-Tiszaújváros-Csepeli K-K SE Edzô: Séra Miklós 2. helyezés I. 1. Sík-Boros A-Csamangó-Bozsik II. 2. Sík-Boros A-Csamangó-Bozsik Eb harmadik helyezésük után nagyon szépen javítottak és feljebb léptek a dobogón! Nagyszerû közösséget alkotnak mely záloga lehet jövôbeni csapathajós teljesítményüknek! C-4 500 m Csabai Edvin-Fürdök Gábor-Pulai ImreNovák Ferenc Démász-Szeged, Dominó-Honvéd, Kis Dunai Se, Edzôk: Szabó Attila, Boldizsár Gáspár, 5. helyezés

MAGYAR EDZŐ 33 Nagyon akartak a fiúk, nagy önbizalommal készültek a VB-re de sajnos ebben a mezônyben ennyire futotta erejükbôl. NK-4 500 m Paksy Timea-Kovács KatalinJanics Natasa-Fazekas Krisztina MTK, Démász-Szeged 1. helyezés Edzôk: Fábián Lászlóné I. Paksy-Kovács K.-Janics-Fazekas II. Paksy-Kovács K.-Janics-Fazekas A nôi 500 méteres versenyek legnagyobb küzdelmét hozta ez a szám. A magyar egység szinte végig fej-fej mellett haladt, de az utolsó métereken sikerült legyôznie a rivális német csapatot. Küzdeni tudásból ismét jelesre vizsgáztak lányaink. Teljesítményükrôl csak felsôfokon lehet beszélni! K-1 200 m Boros Gergely ATOM SE Edzô: Séra Miklós 4. helyezés I. 1. Boros G., 2. Szönyi, 3. Felföldi II. 1. Boros G, 2. Katona G., 3. Dombai Boros Gergely teljesítménye nagyon sokat javult az Eb-hez képest annak ellenére, hogy a világbajnokságon is negyedik helyet szerzett. Végig harcban volt az elsô helyért az utolsó ötven méteren csúsztak be elé ellenfelei. Remélhetôen az elkövetkezendô években is ilyen gyors ütemben fog fejlôdni, ami elôre vetíti annak lehetôségét, hogy a jövôben az olimpiai távokon is jó eredményt fog elérni. C-1 200 m Bozsik Attila BSE-ESMA Edzô: Solymár László 8. helyezés I. 1. Vajda, 2. Foltán, 3. Joób II. 1. Kolonics, 2. Bozsik A., 3. Vasali Bozsik élete elsô világbajnoksága volt ahol egyes hajóban képviselte színeinket. Bátran versenyzett teljesítménye miatt semmi szemrehányás nem érheti. Ô rá is ugyanaz vonatkozik mint Boros Gergelyre a jövôben lényegesen több hangsúlyt kell fektetnie az olimpiai számokban való felkészülésre. NK-1 200 m Paksy Timea MTK Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. 1. Paksy, 2. Szabó Sz., 3. Patyi II. 1. Paksy, 2. Patyi, 3. Szabó Sz. A világbajnokság egyik legkellemesebb meglepetését okozta Paksy Timea magabiztos gyôzelmével. Igaz ugyan, hogy már az Eb-n szerzett ezüstérme után „megfogadta”, hogy a vb-n elkapja a többszörös világ és Európa bajnok spanyol lányt, de ilyen fölényes gyôzelemre még ô sem számíthatott.

21-32

2006/12/08 11:40

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

Szakág

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 olimpia Nôi kajak 11 10 11 16 18 21 21 Ffi kajak 21 23 20 20 21 11 5 kenu 16 21 14 11 13 5 6 összesen 54 45 47 48 52 37 32 Világbajnoki számok tekintetében Nôi szakág versenyszám Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely 1 NK-1 1000 m 1-3 10-7 10-7 1 NK-2 1000 m 1-2 10-8 10-8 1 NK-4 1000 m 1-3 10-7 10-7 1 NK-1 200 m 2-4 8-6 8-6 1 NK 2 200 m 1-2 10-8 10-8 1 NK-4 200 m 1-3 10-7 10-7 39 Kenu szakág versenyszám Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely 8 C-1 200m 4-6 6-4 5 4 C-2 200 m 3-6 7-4 6 3 C-4 200 m 4-6 6-4 5 6 C-4 500 m 4-6 6-4 5 5 C-4 1000 m 4-6 6-4 5 26 Férfi kajak szakág versenyszám Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely 4 K-1 200 m 3-6 7-4 6 0 K-2 200 m 5-6 5-4 4 2 K-4 200 m 1-3 10-7 8 2 K-4 500 m 3-6 7-4 6 24 Összesített táblázat Terv Férfi kajak szakág 24 Kenu szakág 26 Nôi szakág 39 89

Tény 22 24 60 106

bizalmat szavazott neki az egyes indulással kapcsolatban. A bizalmat meghálálta, nagy küzdelemben a számára nem kedvezô szélviszonyok mellett bronzérmet tudott szerezni. NK-1 1000 m Benedek Dalma Dunaferr-SE Edzô: Simon Miklós 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Fazekas K., 2. Csipes, 3. Szabó G., 4. Csay II. 1. Benedek, 2. Kovács K., 3. Fazekas K., 4. Csipes Benedek Dalma nagyszerûen versenyzett a vb-n, kellô önbizalommal, nagy akarással vágott vissza a tavalyi világbajnok német lánynak és hódította el tôle a világbajnoki címet.

2004 olimpia 19 12 8 39

2005 2006 15 15 10 40

21 19 15 55

Tény pont Tény össz. 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 1 10 60 Tény pont Tény össz. 2 2 6 6 7 7 4 4 5 5 24 Tény pont Tény össz. 6 6 0 0 8 8 8 8 22

K-2 1000 m Kammerer Zoltán-Kucsera Gábor Dominó-Honvéd Edzô: Sári Nándor 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Fekete-Szabó, 3. Gönczy-Hadvina II. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Bak-Illés, 3. Bükkösi-Ruszkai A tavaly gyôztes Kökény–Kucsera páros szétvált, de az újonnan alakult Kammerer-Kucsera egység bebizonyította a döntés helyességét. Rendkívül imponálóan versenyeztek, egy pillanatig nem volt kétséges hogy ezen a világbajnokságon ôk a legjobbak! C-2 1000 m Kozmann György-Kolonics György Atom SE, Csepeli K-K SE Edzôk: Ludasi Róbert, Szabó Attila 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Csabai-Novák, 3. Tóth M-Nagy P. II. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Balázs G.Sáfrán Mátyás, 3. Korisánszky-Vodli A páros továbbra is meghatározó a nemzetközi mezônyben, olyannyira,

■

2006/4

hogy rég nem látott elsöprô rajt-cél gyôzelemmel lepték meg a csodálatos publikumot. NK-2 1000 m Kovács Katalin-Janics Natasa MTK, Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Kovács-Janics, 2. Hegyi Z.-Csipes, 3. Bóta-Hegyi R. II. 1. Kovács-Janics, 2. Kozák-Szabó Sz., 3. Csay-Folláth Rajt-cél gyôzelem! Fantasztikus formában versenyeztek a lányok, egy pillanatnyi kétség nem fért fölényes gyôzelmükhöz! K-4 1000 m Gyökös Lajos-Kökény Roland-Vereckei Ákos-Horváth Gábor Démász-Szeged-Dominó-Honvéd Edzô: Séra Miklós 1. helyezés I. Sík-Boros A.-Csamangó-Gyökös II. Gyökös-Kökény-Vereckei-Horváth G. A második válogató versenyre verbuválódott össze a négyes. Valamennyi versenyzôt fûtötte a bizonyítási vágy, mivel csak ebben az egy számban sikerült kiharcolniuk a csapatba kerülést. (Az Európa-bajnokságon az elsô válogatót nyert Sík-„féle” négyes indult és szerzett egy hatodik helyezést.) A Gyökös Lajos által vezérelt négyes közel hat-hétig csak a négyes felkészüléssel foglalkozott, aminek meg is lett az eredménye, gyôzelmük iskolapéldája a csapatszellemnek és a közös akarásnak. C-4 1000 m Metka Márton-Balázs Gábor-Sáfrán Mátyás-Mike Róbert UTE-KSI SE Edzô: Oláh Tamás 6. helyezés Európa-bajnoki bronzérmük után dobogó körüli helyezésre számítottunk, de sajnos ez nem sikerült. Kicsit enerváltan evezett az egység, ami már elég volt, ahhoz, hogy lecsússzanak a dobogóról. Ha olyan ütemben fejlôdnek a versenyzôk, mint ebben az esztendôben, az elkövetkezendô idôszakokban még sok kellemes meglepetést okozhatnak. NK-4 1000 m Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Keresztesi Alexandra MTK, Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Keresztesi Alexandra II. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Keresztesi Alexandra

■

MAGYAR EDZŐ 21

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

rá, a B minta analízisét is el kell végezni. Lehetôség van a B minta analízisén történô részvételre kísérô személynek is a sportoló mellett.

Doppinglista A doppinglista kialakításának alapelvei szerint a tiltott szernek orvosi vagy más tudományos bizonyítékkal kell arra vonatkozólag rendelkezni, hogy a szóban forgó anyag potenciálisan növeli, pontosabban növelheti a teljesítményt. Doppinglistára azok a szerek kerülnek fel, amelyek használata orvosi, illetve más tudományos bizonyíték alapján valós vagy potenciális egészségügyi kockázatot jelent. Lényeges szempont még a sport szellemiségének megsértése. Felkerül a szer a listára abban az esetben is, ha orvosi vagy más tudományos bizonyíték van, hogy gyógyszertani hatás, illetve más tapasztalat alapján potenciálisan elfedi, elfedheti más tiltott szer kimutatását. Ugyanez vonatkozik a tiltott módszerek alkalmazására is. Meg kell különböztetni a versenyen és a versenyen kívüli doppingellenôrzés során a tiltott szerek listáját. Az anabolikus ágensek, peptidhormonok, béta-2-agonisták, anti-ösztrogén hatású szerek, diuretikumok és egyéb maszkírozó ágensek versenyen és versenyen kívül is tiltottak.

A

S P O R T B A N

A versenyen tiltott szerekhez a fentieken kívül a stimulánsok, narkotikus hatású szerek, kannabisz származékok és a kortikoszteroidok csatlakoznak. Bizonyos sportágakban tiltott szernek számítanak az alkohol és a béta-blokkolók. Az alkohol egyes sportágakban adott koncentráció felett tiltott, a béta-blokkolók jó néhány sportágban tiltottak. A speciálisan tiltott szerek megítélése egyéni szankcionálást von maga után. Ezek: inhalációs formában alkalmazott béta-2-agonisták, probenicid maszkírozó ágensként, néhány stimuláns, kannabinoid származékok, kortikoszteroidok, alkohol és béta-blokkolók. Az esetek többségében bármilyen mennyiségû anyag, illetve metabolit jelenléte pozitív vizsgálati eredményt szolgáltat. Bizonyos esetekben azonban csak adott határérték feletti mennyiség jelent pozitivitást. Ilyenkor a biológiai minta analízise mennyiségi meghatározást igényel. A szervezet által termelt endogén szteroidok alkalmazásának bizonyítása újfajta vizsgálati módszereket igényel. A biológiai minta összetevôinek szétválasztása gázkromatográfiás v. folyadékkromatográfiás módszerekkel történik, az egyes komponensek azonosítása pedig igen érzékeny tömegspektrometriás eljá-

rással oldható meg. Test azonos anyagok kimutatására az izotóparány mérési technika tûnik a leginkább alkalmas módszernek. A doppingellenôrzés vizsgálati anyagának a vizelet-, illetve vérminta a legalkalmasabb. Kiegészítô eljárások során nyál, haj- esetleg székletminta analízisére is sor kerülhet.

Táplálék-kiegészítô szerek Jelentôs problémát jelent a sportban a sportolók által igen nagy népszerûségnek örvendô, óriási méreteket öltô táplálék kiegészítôk piaca. Összetevôként a legegyszerûbb sóoldattól kezdôdôen az igen komplex összetételû növényi szteroidokig bezárólag minden elôfordul ezekben a szerekben. Népszerûségük titka a divatban, nem pedig a nagy hatékonyságukban van. Alkalmazásuk igen nagy odafigyelést és óvatosságot igényel, mert gyakran fordul elô, hogy a címkén feltüntetett összetevôkön kívül más, esetenként akár tiltó listán lévô szert is tartalmaznak. Segítséget nyújt az OSEI honlapján (www.osei.hu) lévô lista, amely a Doppingellenôrzô Laboratóriumban bevizsgált termékeket tartalmazza. Gondot okozhat még ebben az esetben is a más gyártási folyamatban elôállított termékek használata.

22-31

2006/12/08 11:41

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S

A

2006/4

S P O R T B A N

Sportszakember-képzés Magyarországon A magyar sportszakember-képzés összességében állja a nemzetközi összehasonlítás próbáját, hiányosságaival együtt is a sport egyik sikerágazata. A hazánkban szerzett sportszakmai képesítéseknek rangjuk van, a világ számos országában örömmel fogadják a magyar képzési rendszerben részt vett és bizonyítványt, illetve diplomát szerzett szakembereket. A sportszakember-képzés az oktatási rendszer, ezen belül a szakképzés szerves része. Következésként erre a szakterületre is érvényesek azok az általános törvények, továbbá kormány- és miniszteri rendeletek, amelyek a nevelést-oktatást, illetve a szakképzést szabályozzák. Természetesen az egyes ágazati szakképzéseket, így a sportszakember-képzést is – az ágazat specialitásainak megfelelôen – az általánostól némileg eltérô, sajátos miniszteri rendeletek szabályozzák. A sport területén foglalkoztatott szakemberek képzése több intézménytípusban, változó formában és három képesítési szinten történik (alap-, közép- és felsôfok). A tudományegyetemek speciális karain, továbbá a tanárképzô fôiskolákon testnevelô tanárok, humánkineziológusok, szakedzôk és edzôk képzése folyik, többnyire iskolai rendszerben. Ezek a szakképesítések – a középfokú edzôi szakképesítés kivételével – felsôfokú (egyetemi vagy fôiskolai) szintûek. Néhány középfokú nevelési-oktatási intézmény, továbbá a megyei (fôvárosi) sportigazgatási szervek szervezésében iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívül egyaránt folyik olyan államilag elismert sportszakember-képzés, amely az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) lévô – alap-, illetve középfokú – szakképesítések megszerzésére irányul. Szakképzést folytathatnak továbbá – iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívül egyaránt – azok az intézmények, sportszervezetek, alapítványok, gazdasági társaságok és vállalkozások is, amelyek a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelnek, vagyis amelyeket az illetékes megyei (fôvárosi) munkaügyi központ regisztrál.

Sportszakmák Az OKJ-ban az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felügyelete alá

tartozó következô sportszakmai képesítések szerepelnek: sportoktató, sportedzô, sportszervezô, -menedzser. A sportoktatói képzés tanulmányi ideje iskolarendszeren kívül 1 év, iskolai rendszerben 1.100 óra. A jogszabály bemeneti (felvételi) követelményként alapmûveltségi vizsgát és betöltött 18. életévet határoz meg. Ezeket a tanfolyamszerû képzéseket elsôsorban a megyei (fôvárosi) sportigazgatási szervek hirdetik meg (szervezik) a helyi igényeknek megfelelô sportágakban, ôk is biztosítják a képzés személyi és tárgyi feltételeit. A tanulmányokat záró szakmai vizsgát a miniszteri rendeletben erre felhatalmazott intézmények szervezhetik, ôk adhatják ki a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt is. A képzési program befejezését követôen a résztvevôk 3 fôs állami vizsgabizottság elôtt hat tantárgyból (sportpedagógia, sportlélektan, sportegészségügy, edzéselmélet és módszertan, sportszervezési és -vezetési ismeretek, gimnasztika) tesznek sportszakmai vizsgát, ezt követôen kerül sor a sportágtól függôen 6-10 napos szakmai (sportági) gyakorlatra és a gyakorlati vizsgára. A sportedzôi képzés tanulmányi ideje iskolai rendszerû képzés esetén 1.100 óra (1 tanév), iskolarendszeren kívüli képzés esetén – a szakmai gyakorlati táborokra tekintettel – 1-1.5 tanév. Ezeknek a képzéseknek jelentôs hányadát a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Továbbképzô Intézete (TFTI) szervezi a fôvárosban és a megyeszékhelyeken, együttmûködve a helyi sportigazgatási szervekkel, illetve felsôoktatási intézményekkel. Ezen kívül öt testnevelô tanárképzô intézményben is folyik sportedzôi szakképzés. A vonatkozó jogszabály bemeneti (felvételi) követelményként érettségi vizsgát és sportági szakmai alkalmasságot (gyakorlatot) ír elô ezen a képzési szinten. A képzési program befejezése után a résztvevôk ugyanazokból a tantárgyakból tesznek vizsgát 3 fôs állami vizsgabizottság elôtt, mint a sportoktatói tanfolyamok résztvevôi (itt azonban magasabb szintû követelményeknek kell eleget tenni). A sportszervezô, -menedzser képzés tanulmányi ideje az iskolai rendszerû képzésben 1.100 óra, az iskolarendsze-

ren kívüli képzésben 1 év. Ez a szakképesítés 1996 óta szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, azóta fokozatosan nô az érdeklôdés mind az iskolai rendszerû, mind az iskolarendszeren kívüli sportszervezô, -menedzser képzés iránt. A jogszabály bemeneti (felvételi) követelményként érettségi vizsgát és sportban való jártasságot (sportolói múltat) ír elô. A képzési program befejezését követô állami vizsgán a résztvevôknek a következô témakörökbôl kell számot adni tudásukról: a sporttevékenység intézményi rendszere és jogi keretei, kommunikáció, lélektan és vezetéslélektan, pedagógia, marketing-szponzorálás, pénzügyi és számviteli ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet, sportszervezés. Említést érdemel, hogy összhangban a társadalmi igények differenciálódásával, 1992-ben új sportszakmai képesítési formaként bevezetésre került a sportrekreáció-oktató (alapfokú) és a sportrekreáció-edzô (középfokú) képzés. Ezzel megteremtôdött annak a lehetôsége, hogy – hasonlóan a fejlettebb európai országokhoz – hazánkban is folyhat szakemberképzés a lakossági sport terén jelentkezô feladatok ellátására. A sportszakember-képzés jogszabályi háttere A sportszakember-képzésre vonatkozó intézkedések folyamatosan igazodnak azokhoz a jogszabályokhoz (törvények, rendeletek), amelyek elôsegítik a szakterület fejlôdését, a külsô és belsô jogharmonizációt, különös tekintettel hazánk Európai Unióhoz történô csatlakozására. Figyelemre méltóan felgyorsult a kodifikációs folyamat az utóbbi években. A szakterület irányítása, minisztériumi kompetenciák, szabályozás A kormányzati munkamegosztásban a szakképzés központi irányítását két minisztérium látja el, nevezetesen: • az OKJ-ban szereplô iskolai rendszerû szakképzés irányítása az Oktatási Minisztérium (OM) hatáskörébe tartozik; • a felnôttképzéssel összefüggô OKJs képzés irányítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A fenti munkamegosztást elsôsorban a munkaerôpiaci igények tették szükségessé. A kormányzati cél az, hogy a szakképzés mind szerkezetében, mind tartalmában igazodjon a munkaerôpiac folyamatosan változó igényeihez.

■

2006/4

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

A Magyar csapattal szembeni elvárások teljesítése olimpiai számokban. megvalósult 6 aranyérem 3 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet 2-3 ezüstérem megvalósult 4 bronzérem 2-3 bronzérem megvalósult 10 számban pontszerzô hely 10 számban pontszerzô hely megvalósult 55 olimpiai pont 38-42 olimpiai pont megvalósult 10 számban döntôbe kerülés 10 számban döntôbe kerülés Szakágankénti bontásban: Nôi szakág: megvalósult 3 aranyérem 1-3 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet 1-2 ezüstérem nem szereztünk bronzérmet 1-2 bronzérem megvalósult 3 számban pontszerzô hely 3 számban pontszerzô hely megvalósult 21 olimpiai pont 17-19 pont megvalósult 3 számban döntôbe kerülés 3 számban döntôbe kerülés

1 aranyérem 1 ezüstérem 1-2 bronzérem 4 számban pontszerzô hely 15 pont 4 számban döntôbe kerülés

Férfi kajak szakág: megvalósult 2 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet megvalósult 1 bronzérem megvalósult 4 számban pontszerzô hely megvalósult 19 olimpiai pont megvalósult 4 számban döntôbe kerülés

1 aranyérem 1 ezüstérem 1 bronzérem 3 számban pontszerzô hely 8-10 pont 4 számban döntôbe kerülés

Kenu szakág: megvalósult 1 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet megvalósult 2 bronzérem megvalósult 3 számban pontszerzô hely megvalósult 15 olimpiai pont megvalósult 3 számban döntôbe kerülés

versenyszám NK-1 500 NK-2 500 NK-4 500

versenyszám C-1 500 m C-2 500 m C-1 1000 m C-2 1000 m

versenyszám K-1 500 m K-2 500 m K-1 1000 m K-2 1000 m K-4 1000 m

Olimpiai számokban Nôi kajak szakág Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely Tény pont Tény össz. 1 7 7 1-3 7-5 7-5 1 7 7 1-2 7-5 7-5 1 7 7 1-2 7-5 7-5 21 21-19 Kenu szakág Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely Tény pont Tény össz. 0 0 0 5-6 2-1 1 3 4 4 2-4 5-3 4-2 3 4 4 3-5 4-2 4-2 1 7 7 3-4 4-3 4-3 15 14 Kajak szakág Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely Tény pont Tény össz. 4-6 3-1 2 6 1 1 3-6 4-1 3 3 4 4 4-6 3-1 2 0 0 0 2-4 5-3 4 1 7 7 3-6 4-1 3 1 7 7 19 15

Összesített táblázat Terv Férfi kajak szakág 15 Kenu szakág 10 Nôi szakág 17 41

Tény 19 15 21 55

A magyar válogatott a 2006-ra tervezett eredményeket teljesítette! • A férfi kajak szakág az olimpiai számok tekintetében, valamint az aranyérmek számát tekintve teljesítette az elvárásokat. A tervezett 15 pont helyett 19 pontot szerzett. Kellemetlen meglepetés

MAGYAR EDZŐ 31 volt, hogy K-1 1000 méteren sajnos nem tudtunk döntôbe kerülni. Világbajnoki számokban a tervezett 24 pont helyett csak 22 pontot tudtunk szerezni, ami ha nem is tökéletes, de elfogadható teljesítmény. • A kenu szakág az olimpiai számokban a vártnál jobban teljesített, (köszönhetô ez a Kozmann-Kolonics párosnak és Vajda Attilának) a tervezett 10 olimpiai pont helyett 15 pontot szereztünk, ez az eredmény minden dicséretet megérdemel. A világbajnoki számokban egy hangyányit elmaradtunk a tervezettôl, hiszen 26 pontot szerettünk volna elérni, ezzel szemben 24 pontot sikerült begyûjtenünk. • A nôi szakág mind az olimpiai, mind a világbajnoki számok tekintetében túl teljesítette a várakozást. 19 olimpiai pontot terveztünk ebbôl a maximális 21-et, teljesítették a lányok. Világbajnoki számokban jelentôsen elôbbre léptünk a 39 pontos várakozást 60 ponttal zárta a nôi szakág. 1.3. A válogatott elé kitûzött feladatok teljesítése egységenként. K-1 1000 m Benkô Zoltán GYVSE Edzô: Sári Nándor Nem került döntôbe Válogatókon elért eredmények: I. 1. Benkô, 2. Vereckei, 3. Kökény, 4. Bozsik II. 1. Benkô, 2. Bozsik, 3. Holpert, 4. Bethlenfalvi Mindkét válogató versenyt Benkô Zoltán magabiztosan nyerte. Az Eb-n nyújtott teljesítménye után (2. hely) dobogó közeli helyezést vártunk tôle. Sajnos ez nem sikerült a rendkívül erôs mezônyben a középfutamból nem tudta döntôbe verekednie magát. Nagyon tehetséges jó szellemû versenyzô, aki a jövôben meghatározó alakja lehet a nemzetközi egyes mezônynek. C-1 1000 m Vajda Attila Démász-Szeged Edzô: Vécsi Viktor 3. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Vajda, 2. Joób, 3. Metka, 4. Sáfrán M. II. 1. Joób, 2. Mike, 3. Sáfrán M., 4. Metka Nagyon jól kezdôdött az esztendô Vajda Attila számára, hiszen az elsô válogató megnyerése után a Duisburgi világ kupán erôs mezônyben magabiztos gyôzelmet aratott. A második válogató versenyen sajnálatos sérülést szenvedett, ami kétségessé tette a vb-n való indulását is. Felépülése után nagyon céltudatos munkával újra jó formába került, ami azt eredményezte, hogy a szövetségi kapitány

23-30

2006/12/08 11:42

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

Kenu szakág: (1-6) 61 (55) 1000 m= 9 (12) 500 m=26 (15) 1. Oroszország 2. Magyarország 48 (36) 1000 m=21 (15) 500 m=12 (14) 45 (69) 1000 m=24 (27) 500 m= 8 (26) 3. Németország 35 4. Kanada 1000 m=20 500 m=10 35 (30) 1000 m= 8 ( 4) 500 m=12 (10) 4. Ukrajna 5. Lengyelország 32 (49) 1000 m= 9 (18) 500 m=19 (20) 24 6. Románia 1000 m= 7 500 m=13 (A zárójelben lévô számok a 2005-ös pontokat mutatják!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Oroszország Németország Magyarország Beloruszia Ukrajna Kanada Litvánia Mexikó Csehország Kina Lengyelország Románia

A kenu szakág érmeinek megoszlása: 4 érem 4 arany 4 érem 1 arany 4 érem 1 arany 3 érem 1 arany 3 érem 2 érem 2 érem 1 érem 1 arany 1 érem 1 arany 1 érem 1 érem 1 érem

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Magyarország Németország Lengyelország Kína Kanada Csehország Magyarország Németország Kína Csehország Olaszország Szlovénia Beloruszia Kanada Finnország Svédország

90 (75) 53 (66) 36 (47) 31 (21) 19 (29) 19

1 ezüst 2 ezüst 2 ezüst

3 bronz 1 bronz 1 bronz 2 bronz

1 ezüst 1 ezüst 1 bronz

500 m=30 (24) 500 m=15 (20) 500 m=13 (16) 500 m=12 (11) 500 m= 5 ( 8) 500 m= 8

A nôi szakág érmeinek megoszlása: 9 érem 9 arany 5 érem 3 érem 2 érem 1 érem 1 érem 1 érem 1 érem 1 érem 1 érem

200 m=30 (23) 200 m=18 (21) 200 m=12 (15) 200 m= 4 ( 6) 200 m= 9 (11) 200 m= 1

4 ezüst 1 ezüst 1 ezüst

1 bronz 2 bronz 1 bronz 1 ezüst 1 ezüst 1 bronz 1 bronz 1 bronz 1 bronz

• 28 (2005-ben 24) ország szerzett pontot • 10 ország szerzett érmet A magyar lányok teljesítményérôl csak felsôfokon lehet beszélni, mivel a megszerezhetô kilenc aranyérembôl kilencet nyertek! Erre még soha nem volt példa a

szakág nemzetközi történetében. A Kovács–Janics páros emberfelettit teljesített, hiszen a vb igen szûkre szabott idôrendjében (számok közötti 23 perces

■

MAGYAR EDZŐ 23

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

3 ezüst

tetében is jelentôs elôrelépés mutatkozott. A jövô szempontjából ez a fejlôdési tendencia igen biztató jelenség. Elismeréssel kell szólni Vajda Attiláról is, aki sérülésébôl felépülve nagyon értékes bronzérmet szerzett, annak ellenére, hogy indulása a VB elôtt 10 nappal vált biztossá. A lengyel kenusok a tavalyi évhez képest jelentôsen visszaestek, míg a román és a kanadai csapat újra bekerült az elsô hat ország közé. Kína egy arany, illetve egy ezüstérme azt mutatja, hogy az olimpia elôtt komoly fejlôdésnek indult szakáguk.

Nôi szakág: (1-6) 1000 m=30 (28) 1000 m=20 (25) 1000 m=11 (16) 1000 m=15 ( 4) 1000 m= 5 (10) 1000 m=10

2006/4

200 m=26 (28) 200 m=15 ( 7) 200 m=13 (16) 200 m=0 200 m=15 (16) 200 m= 4 (11) 200 m=4

• 21 (2005-ben 16) ország szerzett pontot • 12 ország szerzett érmet Oroszország kenus versenyzôi alaposan kitettek magukért ezen a világbajnokságon, négy aranyérmük fantasztikus teljesítmény. A magyar versenyzôk teljesítménye is minden dicséretet megérdemel, elsôsorban a Kozmann-Kolonics párost kell kiemelni, mivel mindkét távon nagyszerûen szerepeltek. Ezer méteren rajt cél gyôzelmet arattak, ami ritkaság számba megy a mai nemzetközi mezônyben. A magyar kenus csapat többi tagja is kiválóan szerepelt, a tavalyi VB-hez képest, úgy a pontok, mint az érmek tekin-

■

szünet) újra és újra megújulva tudtak magabiztosan nyerni! Benedek Dalmát is minden dicséret megilleti, hiszen mindkét egyes számban gyôzni tudott, ami fantasztikus teljesítmény. Külön ki kell emelni Paksy Tímea eredményét, aki négy számban tudott a dobogó legfelsô fokára állni, bizonyítva azt, hogy a három, négyes gyôzelme mellett egyesben is (200 méter) a világ legjobbja tudott lenni az elôtt a spanyol versenyzô elôtt, aki évek óta a szám egyeduralkodója! „Három a kislány” ôk pedig Fazekas Krisztina (K-4 500 méter), Keresztesi Alexandra (K-4 1000 méter), Patyi Melinda (K-4 200 méter), nélkülük a négyes gyôzelmek nem jöhettek volna össze! Rendkívül hasznos és eredményes tagjai voltak a csapatnak, kiváló hozzáállásuk, példaértékû közösségi szellemük nagyban hozzásegítette a magyar lányokat a nagyszerû sikerek eléréséhez. A tavalyi esztendôben a német nôi csapat négy aranyérmet nyert, idén négy ezüstöt! Ennek ellenére a jövôben továbbra is számolni kell a német lányokkal, mert, az olimpia közeledtével biztosan jelentôsen javulni fog a teljesítményük. Meglepô volt a lengyel csapat mélyrepülése, hiszen ezen a világbajnokságról érem nélkül térhettek haza. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a pontok tekintetében ott vannak a magyarok, illetve a németek mögött, ami azt mutatja, hogy folyik náluk a generáció váltás és a jövôben várhatóan kemény ellenfelei, lesznek a magyar lányoknak. Nagyon oda kell figyelni a kínai hölgyekre, hiszen a kilenc számból háromban érmet tudtak szerezni, ami szintén figyelmeztetô az olimpia közeledtével!

Az OM és az SzMM – együttmûködve az ágazati minisztériumokkal, továbbá a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel – dolgozza ki és készíti elô döntésre a szakképzés fejlesztési koncepciójának, továbbá a koncepcióhoz igazodó általános jogszabályoknak (törvények, kormány- és miniszteri rendeletek) a tervezetét. Ezek a jogszabályok lényegében keretül szolgálnak az ágazati minisztériumok szakképzéssel összefüggô irányítási tevékenységének. Említést érdemel, hogy hazánkban a felsôoktatás állami irányítása – néhány kivételtôl eltekintve – az Oktatási Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelôen a felsôfokú szakképesítésekkel kapcsolatos irányítási feladatokat is az OM látja el, együttmûködve természetesen az adott szakképesítésben érdekelt ágazati minisztériumokkal, így a sport esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal is. Az ágazati minisztériumok látják el a hatáskörükbe tartozó, elsôsorban az OKJ-s szakképesítésekkel összefüggô irányítási feladatokat (jogszabály-elôkészítés, ellenôrzés stb.). Az OKJ rögzíti, hogy az egyes minisztériumok hatáskörébe mely szakképesítések tartoznak („szakképesítésért felelôs minisztérium”). Ennek megfelelôen az ÖTM felelôsségi körébe – a sport tekintetében – a sportoktató, a sportedzô és a sportszervezô, -menedzser szakképesítés tartozik.

A sportpolitika A 2004. évi I. törvény a sportról – jellegébôl adódóan – hosszabb idôszakra meghatározza a sport fejlesztésének irányát, szervezeteit, mûködésének lehetôségeit, finanszírozási rendszerét. A törvényhez számos végrehajtási Kormányés miniszteri rendelet kapcsolódik, amelyek pontosítják a törvénybôl következô teendôket. Ezek a rendeletek a sportszakember-képzést is érintik. Képzô intézmények, intézményi és program akkreditáció A szakképzés intézményei (a szakképzési törvény szerint): • szakközépiskola, • szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztô speciális szakiskolát is, • regionális munkaerô-fejlesztô és –képzô központ, • a felnôttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. Magyarországon az OKJ-ban szereplô sportszakmai képesítések megszerzésére irányuló képzések jelentôs részét iskolarendszeren kívül szervezik a már em-

A

S P O R T B A N

lített sportszervezetek, intézmények, gazdasági társaságok, vállalkozások, alapítványi iskolák stb. Az intézmények és a programok regisztrálásának, továbbá a képzés megindításának számos, jogszabályban meghatározott feltétele van. Felnôttképzést folytató intézmény a felnôttképzési tevékenység megkezdésére kizárólag akkor jogosult, ha ôt a területileg illetékes megyei (fôvárosi) munkaügyi központ – rendeletben meghatározott eljárást követôen – nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételhez kérelmet kell benyújtani az illetékes megyei (fôvárosi) munkaügyi központhoz (nyilvántartást vezetô). Részben a minôségbiztosítással függ össze, hogy a nyilvántartásba történô bejegyzés önmagában nem jelenti a felnôttképzést folytató intézmény tevékenységének szakmai elismerését. A szakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkezô szakképzést folytató intézmény jogosult. A felnôttképzést folytató intézmények, továbbá a felnôttképzési programok akkreditálására kizárólag a szociális és munkaügyi miniszter által felkért független szakmai szervezet, a Felnôttképzési Akkreditációs Testület (FAT) jogosult. A FAT ellátja a felnôttképzési intézmény és program minôsítését, minôségének hitelesítését, továbbá a felnôttképzést folytató intézmény és az akkreditált felnôttképzési program ellenôrzését. Az ellenôrzés tapasztalatairól tájékoztatja a FAT felett törvényességi felügyeletet gyakorló foglalkoztatási és munkaügyi minisztert. A felnôttképzési akkreditáció az intézményre, illetve a programra kérhetô. Az iskolarendszeren kívüli sportszakmai képzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a sportot felügyelô miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesülését. Ezek a követelmények elvileg garantálják, hogy csak azok szervezhetnek képzést, akik biztosítani tudják a – szakmai és vizsgakövetelményen alapuló – képzési program teljesülését, végsô soron a piacképes tudás megszerzését. Finanszírozás Az iskolai rendszerû szakképzést az állam normatív alapon finanszírozza. Bizonyos esetekben az iskolarendszeren kívüli képzések is részesülhetnek állami támogatásban (pl. a munkanélküliek képzése). Az iskolarendszeren kívüli szakképzés anyagi támogatására esetenként pályázatot írnak ki a minisztériumok, illetve az önkormányzatok, összességében azonban ezek a képzések önfinanszírozó alapon szervezôdnek.

Ellenôrzés, minôségbiztosítás A képzést és a vizsgát szervezô intézmények tevékenységének, a képzési programok teljesítésének ellenôrzésére a rendszer több lehetôséget biztosít. Mind a képzô intézmény, mind a képzési program szigorú állami akkreditációs eljárás után kap mûködési engedélyt. A felnôttképzést iskolarendszeren kívül folytató intézmények kétévenként kötelesek beszámolni tevékenységükrôl az ôket nyilvántartásba vevô megyei (fôvárosi) munkaügyi központnak. A beszámoló hitelességét a munkaügyi központ ellenôrizheti, ennek eredményétôl függôen kaphatnak további mûködési engedélyt (tanúsítványt) az intézmények. A legfontosabb minôségellenôrzési lehetôség mégis a szakmai vizsga, illetve a képesítéssel rendelkezô szakemberek piaci megmérettetése. A szakmai vizsgabizottság három tagja – a Sport Szakállamtitkárság által megbízott elnök, a sportági szakszövetség, valamint a vizsgaszervezô intézmény képviselôje – írásos jelentésben számol be a vizsgán szerzett tapasztalatairól a minisztériumnak. Ebben a jelentésben ki kell térni a vizsgázók felkészültségére, a vizsgán közremûködô – a tantárgyat oktató – pedagógus tevékenységének minôsítésére, általában a képzési program és a vizsgaeredmények viszonyára. Szélsôséges esetekben a miniszter szakértôk megbízása útján ellenôrizheti mind a képzés, mind a vizsgáztatás minôségét, a szakmai és vizsgakövetelmények teljesülését, a jogszabályi rendelkezések betartását.

A sportszakemberképzés EU-s vonatkozásai Hazánk csatlakozása az EU-hoz újabb módosításokat hozott a sportszakemberképzés terén: 1. A 168/2001. (IX. 14.) Kormányrendelet módosításaként (a helyett) megjelent a 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékérôl 2. A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozását követôen (2004. május 1.) hatályba lépett a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérôl szóló 2001. évi törvény harmadik része. 3. A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) gondozásában megkezdte tevékenységét a Nemzeti Referencia Központ (NRK). A 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet A rendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítéseket határozza meg.

24-29

2006/12/08 11:45

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S Említést érdemel, hogy a tárgyban kiadott elôzô Kormányrendeletet [168/2001. (IX. 14.)] megelôzôen Magyarországon jogszabály nem írta elô, hogy milyen munkakört milyen képesítéssel lehet betölteni a sport területén. A rendelet célja, hogy a sportéletben felmerülô gyakorlati igények és a rendeletben szabályozott tevékenységek képesítési követelményei lefedjék egymást. A rendelet az állam által elismert szakképesítések egységes listáján – az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) – szereplô, továbbá a felsôoktatásban megszerezhetô sportszakmai képesítéseket veszi figyelembe.

A

2006/4

S P O R T B A N

A rendelet fontosabb intézkedései: • rendezi a korábban kiadott sportszakmai képesítések jelenlegi megfelelését (ekvivalenciáját); • elôírja, hogy a szabadidôsport területén mûködô gazdasági társaságok csak olyan személyekkel köthetnek egészségmegôrzô és sportszakmai tanfolyamok vezetésére munkaszerzôdést, megbízási szerzôdést, vállalkozási szerzôdést, akik sportoktatói, sportedzôi, szakedzôi vagy testnevelô tanári képesítéssel rendelkeznek; • elôírja a sportszövetségeknek, hogy 2005. május 31-ig szabályzatukban határozzák meg: sportágukban az egyes te-

vékenységek tekintetében milyen képesítéssel rendelkezô személyek minôsülnek sportszakembernek, valamint azt, hogy sportáguk versenyrendszerében mely edzôi tevékenységi szint tölthetô be kizárólag a legmagasabb szintû szakedzôi képesítéssel; • fontos, elôre mutató intézkedése a Kormányrendeletnek, hogy a megjelölt tevékenységek az adott sportág nemzetközi szövetségével kötött megállapodás alapján a sportszövetség által szervezett képzésben szerzett képzettséggel (pl. UEFA-licenc) csak 2007. december 31-ig folytathatók! Márkus László

Sport és foglalkoztatás – szakmai konferencia és kiadvány Lényeges szakmai elôrelépést hozott a 2006. június 9-én megrendezett „Foglalkoztatási helyzetkép a sportban” címû szakmai konferencia. A konferencia szakmai koordinátora a Magyar Sporttudományi Társaság volt, szakmai partnerként a TF Továbbképzô Intézet mellett a Magyar Edzôk Társasága is részt vett a munkában. A szervezôknek az volt a célja, hogy áttekintse a sport hazai foglalkoztatási helyzet, valamint hogy bemutassa a nemzetközi trendeket. További cél az volt, hogy ezzel alapozzunk meg egy országos hatókörû kutatást, amely a sport és foglalkoztatás, sport és képzés kérdéseivel foglalkozna. A programmal elérni kívánt rövid távú céljaink nagy része megvalósult, hiszen a sport és foglalkoztatás témakör Magyarországon az elmúlt 20 évben nem volt napirenden. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázati támogatásának segítségével több mint 100 fô részvételével megrendezett konferencia a szakmai körökben nagy sikert aratott. Különösen elmondható ez a kiadványról, amely igazi hiánypótló kötet, hiszen Magyarországon ilyen szintû írásos anyag még nem született ebben a témakörben. A konferenciára magyar sportszféra, illetve a magyar sporttudományi élet elismert szakértôit hívtuk meg, elôadásaik újszerûek, elôremutatóak voltak. A kiadvány szerkesztôi a témakörben legfrissebb és legteljesebb külföldi szakirodalmat használhatták fel a kötet megírásánál, az Európai Bizottság által 2004 végén kiadott „Improving employment in the field of sport in Europe through voca-

tional training” címû tanulmány részei elôször jelentek meg magyar nyelvû fordításban. Az anyagban található táblázatok és kimutatások mind-mind a nemzetközi tendenciákat jelzik, ezért igen hasznos, hogy errôl is képet kaptak a magyar szakemberek. A szerkesztôk a hazai helyzet bemutatásánál nem voltak könnyû helyzetben, hiszen hazánkban a sportstatisztikai felmérések hiányosságai miatt még nagyon kevés empirikus adattal rendelkezünk a sportszféra foglalkoztatási helyzetérôl. Rendkívül fontos, és szintén a megvalósított programnak tulajdonított eredmény, hogy erôsítettük nemzetközi kapcsolatainkat, különösen az egyik legelismertebb nemzetközi sporttudományos szervezettel, a European Observatoire of Sport Employment-tel (EOSE, www.eose.org). Allan Pilkington, az EOSE korábbi fôtitkára, jelenlegi szakmai tanácsadója elfogadta meghívásunkat és elôadóként vett részt a konferencián. Külön kiemelte, hogy Közép-Kelet-Európa országai közül – Litvánia mellett – itt folyik a legkomolyabb munka ebben a témakörben. Az elôadások anyagát a résztvevôk elektronikus úton kapták meg a konferencia után, de ez elérhetô a konferencia weblapján is: www.sporttudomany.hu/ foglalkoztatás. A résztvevôk összetétele tükrözte az általunk elképzelteket, a különbözô sportegyesületek és sportszövetségek vezetôi és munkatársai mellett testnevelô tanárok, edzôk, valamint sporttudományi szakemberek is részt vettek a konferencián. Vidékrôl is szép

számmal érkeztek érdeklôdôk, valamint a Semmelweis Egyetem Testnevelésés Sporttudományi Karának (TF) hallgatói is élénk érdeklôdést mutattak a program iránt. A program elôkészítése során remek szakmai kapcsolat alakult ki az oktatás és a foglalkoztatás témakörével foglalkozó, az Oktatási Minisztérium Alapkezelô Igazgatósága részeként mûködô Magyar Oktatási Observatory Irodával (MOOI). A MOOI-ban dolgozó szakértôkkel tavasszal többször egyeztettünk, ôk részt vettek a konferencián és ígéretük szerint minden szakmai segítséget megadnak hosszú távú célunk, az országos hatókörû kutatási projekt megvalósításához. A jövôbeli kutatás módszertani hátteréhez szintén sikerült a témában jártas szakértôvel megismerkednünk, ezt a munkát Bodnár Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója fogja elvégezni, aki szintén már részt is vett a konferencián. Szakmai szemszögbôl vizsgálva a program lehetséges utóéletét, nagyon bízunk abban, hogy az EOSE-vel korábban kiépített és ezzel a programmal megerôsített együttmûködésünk gyümölcsözô lesz, a konferencián résztvevô Allan Pilkington, valamint az EOSE elnöke, Steven Studd és az EOSE fôtitkára, Jean Camy is teljes szakmai támogatásáról biztosította Társaságunkat ebben a munkában. Mivel az EOSE és tagszervezetei már jóval több mint 20 ilyen kutatást koordináltak, ez a szakmai segítség felbecsülhetetlen értékû lehet hosszú távú céljaink elérésében. A program szervezésében közremûködô szervezetek (Magyar Sporttudomá-

■

2006/4

MAGYAR EDZŐ 29

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

Kajak-kenu válogatottunk a világbajnokság tükrében TÉNYEK – SZÁMOK – STATISZTIKÁK Angyal Zoltán Magyar Kajak-kenu Szövetség, Budapest E-mail: [email protected]

• Kenu szakágban 21 ország. (2005=16 ország) • Nôi szakágban 28 ország. (2005=24 ország)

2006. évi Felnôtt Világbajnokság Szeged 1. Általános helyzetkép 1.1. Az VB helyszíne, rendezés. 1.2. A nemzetközi erôviszonyok alakulása 2006-ban. 1.3. A válogatott elé kitûzött eredmények megvalósítása egységenként. 2. A 2006. esztendô általános értékelése 2.1. Nemzetközi és hazai edzôtáborok. 2.2. Nemzetközi és hazai versenyek. 1. Általános helyzetkép 1.1. VB helyszíne, rendezés. Verseny helyszíne: Szeged Verseny idôpontja: 2006. augusztus 17-20. Utazás módja: Egyénileg Elhelyezkedés: A versenypályától kb. 8-10 km-re lakott a csapat, (HOTEL NOVOTEL) kifogástalan körülmények között egy, illetve két ágyas szobákban. Két étkezés (reggeli-vacsora) a szállodában történt, az ebéd a pályán, kiváló minôségben és elegendô mennyiségben. A csapat szállítását két mikrobusz biztosította, amelyek folyamatosan a csapat rendelkezésére álltak.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1. 2 3. 4. 5. 6.

Érmek tekintetében: • 21 ország versenyzôi szereztek érmet (2005=20 ország) • 10 ország aranyérmet (2005=11 ország) • 13 ország ezüstérmet (2005=13 ország) • 15 ország bronzérmet (2005=14 ország)

Pontok megoszlása országonként /1-6/ (Waxholm pontszámítás szerint) (I.=10, II.=8, III.=7, IV.=6, V.=5, VI.=4, VII.=3, VIII.=2, IX.=1) 191 pont Magyarország (2005=156 pont) 158 pont Németország (2005=190 pont) 110 pont Lengyelország (2005=142 pont) 99 pont Oroszország (2005=91 pont) 77 pont Kanada (2005-ben nem volt 1-6 között) 59 pont Beloruszia (2005-ben nem volt 1-6 között) Érmek számának megoszlása országonként: /1-6/ 18 érem Magyarország 12 arany 2 ezüst 4 bronz 15 érem Németország 4 arany 9 ezüst 2 bronz 6 érem Oroszország 4 arany 1 ezüst 1 bronz 6 érem Lengyelország 1 arany 3 ezüst 2 bronz 5 érem Beloruszia 1 arany 1 ezüst 3 bronz 3 érem Csehország 1 arany 1 ezüst 1 bronz Pontok száma szakágankénti megoszlásban: /1-6/ Férfi kajak szakág: Németország 60 pont (55) 1000 m=14 ( 8) 500 m=21 (11) 200 m=25 (13) Magyarország 53 pont (45) 1000 m=20 (10) 500 m=19 (20) 200 m=14 (16) Lengyelország 42 pont (46) 1000 m=15 (14) 500 m=19 ( 5) 200 m= 8 (18) Oroszország 24 pont (25) 1000 m= 2 ( 7) 500 m=10 ( 4) 200 m=12 (16) 23 pont (15) 1000 m= 9 ( 4) 500 m=14 ( 5) 200 m= 0 (16) Kanada 22 pont Beloruszia 1000 m= 7 500 m=11 200 m= 4 (A zárójelben lévô számok a 2005-ös pontokat mutatják!) A férfi kajak szakág érmeinek megoszlása: 5 érem Németország 3 arany 5 érem Magyarország 2 arany 5 érem Lengyelország 1 arany 2 érem Oroszország 1 érem Szerbia 1 arany 1 érem Svédország 1 arany 1 érem Szlovákia 1 arany 1 érem Kanada 1 érem Spanyolország 1 érem Anglia 1 érem Új-Zéland 1 érem Ukrajna

Rendezés: A Magyar Kajak-Kenu Szövetség Szervezô Bizottsága minden igényt kielégítô VB-t szervezett, úgy a magyar versenyzôk, mint a külföldi versenyzôk körében is nagy elismerést váltott ki a felejthetetlen rendezvény! Történelmi mozzanatként értékelhetô a televíziós közvetítések újszerûsége, amely távlatokat nyitott a sportág média eladhatóságának szempontjából!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1 ezüst 2 ezüst 2 ezüst 1 ezüst

1 bronz 1 bronz 2 bronz 1 bronz 1 bronz

1.2. Nemzetközi erôviszonyok alakulása 2006-ban. • Az Világbajnokságon 82 ország vett részt! (2005=65 ország) Pontok tekintetében: • 41 ország szerzett pontot (2005=31 ország) • Férfi kajak szakágban 31 ország. (2005=24 ország)

• 31 (2005-ben 24) ország szerzett pontot. • 12 ország szerzett érmet A tavalyi évhez hasonlóan a német ezüst és egy bronzérem minden várakocsapat idén is jól szerepelt, 3 aranyér- zást felülmúlt. A lengyel csapat hozta mükkel továbbra is meghatározók a formáját, stabilan követi már évek óta nemzetközi férfi kajak szakágban. A ma- két nagy riválisát. Nagy meglepetést gyar csapat teljesítménye szintén kiváló- okoztak Szerbia férfi kajakosai egy arany, ra sikeredett, hiszen a két arany, egy illetve egy bronzérmükkel.

1 ezüst 1 ezüst 1 ezüst 1 bronz 1 bronz

25-28

2006/12/08 11:47

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S tel biztosítása is, ugyanis idôsebb korban romlik egyes vitaminok felszívódása, hasznosulása és tárolása. Rosszabb hatásfokú a D-vitamin szintézise is, ezért ahhoz, hogy a bôrben az UV sugárzás hatására a provitaminból elegendô mennyiség keletkezzen, az idôsebb embernek célszerû hosszabb idôt töltenie a szabad levegôn. Persze nem az erôs nyári déli napsütéssel égetnie a bôrfelületet! Az is közismert, hogy idôs embereknél többnyire ritkábban és gyengébben jelentkezik az éhség- és szomjúságérzet. Az életkor elôrehaladásával ugyanis többnyire csökken az emésztônedvek s a gyomornedv termelése. Célszerûnek tûnik, ha az idôsödô ember rendszeresen, s naponta kb. azonos idôpontokban táplálkozik, s igen lényeges, hogy elegendô folyadék is jusson a szervezetbe. Az életkor elôrehaladtával a szervezet víztartalma csökken - idôs embereknél gyakran 60 % alatti érték - s nagyobb a veszélye a kiszáradásnak is. Csak a kellô mennyiségû folyadék elfogyasztása teremti meg az alapot a kielégítô mennyiségû nyál és emésztônedv termeléshez. Ugyancsak tény az ízérzékelés romlása is az életkor függvényében, s ez is nehezíti az egészséges táplálkozást. Az édes és sós íz érzékelése pl. 60 év felett általában jelentôsen romlik, így aztán a megszokott ízhatás kiváltásához egyre nagyobb és nagyobb mennyiségû cukorra és sóra van szükség. Ez a tény is aláhúzza annak jelentôségét, hogy már a gyermekkorban kerülni kell a túlzottan sós és édes ételeket, másrészt tudomásul kell venni az ízérzékelés romlását, mint a korral együttjáró természetes

A

2006/4

S P O R T B A N

■

MAGYAR EDZŐ 25

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

nyi Társaság, TF Továbbképzô Intézet, Magyar Edzôk Társasága, Nemzeti Sportszövetség, EOSE) együttmûködése példaértékû volt a program során. Tekintve, hogy az ezekbôl a szervezetekbôl összeálló szakembergárda ko-

A

S P O R T B A N

rábban már több projekten dolgozott együtt, az együttmûködés zökkenômentes volt. Mind az elôkészítés, mind a lebonyolítás, mind az utómunkálatok esetében a tervezett kooperáció megvalósult, mindegyik érintett szervezet

magáénak érezte a programot. A „Foglalkoztatási helyzetkép a sportban” címû kiadványról és a projekt részteteirôl a MET irodában és TF Továbbképzô Intézetben lehet érdeklôdni. Nagy Tamás

Európai Unió a továbbképzésben

élettani változást. Az ételek ízesítése során fellépô esetleges problémákat természetes, aromagazdag fûszernövények fokozottabb mérvû felhasználásával lehet orvosolni, vagy diétás (nátriumszegény) sót és szintetikus édesítôszereket alkalmazni.

Következtetések Megállapítható, hogy a korszerû és egészséges táplálkozás kedvezô hatása lényegesen jobban érvényesül a fizikai-

lag aktív, rendszeresen sportoló idôs emberek esetében.Aktív testmozgást végzô idôs egyéneknél ugyanis kisebb az izom- és kalciumveszteség, jobban mûködik a szervezet védôrendszere, s szignifikánsan csökkennek a keringési betegségek rizikófaktorai is. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sporttáplálkozás témakörén belül a vitaminellátottság és a sportolók vitaminigényének egyes kérdéseit elemzi.

A Pegazus Sport Tours

10%-os kedvezményt nyújt a Magyar Edzôk Társasága tagjainak a Pegazus Sport Tours által szervezett és meghirdetett sportutazásokra, valamint a

2008-as Pekingi Nyári Oimpiai Játékokra

“Az Európai Unió és a Sport” címmel továbbképzési sorozatot bonyolított le országszerte a TF Továbbképzô Intézete. A továbbképzés célcsoportja az egyes megyékben, Budapesten, illetve kistérségekben elsôsorban sportszervezéssel foglalkozó szakemberek (sportegyesületi, sportszövetségi munkatársak, vezetôk, a sportigazgatásban dolgozók, testnevelô tanárok, rekreációs szakemberek) voltak. A korszerû sportszakember (sportvezetô, sportszervezô) képzési program modern sportszervezet-menedzselési ismeretekkel ruházta fel sportéletünk szervezôit, mozgatóit, ugyanakkor tájékoztatta az érdeklôdôket hazánk EU-csatlakozásának sportéletünkre gyakorolt várható hatásairól. A program célja az volt, hogy nemzetközi példák, tapasztalatok, információ felhasználásával, magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálatával segítse, illetve újabb ismeretekkel bôvítse a sportszakembereink munkáját. A tapasztalatszerzés tárgya elsôsorban az Európai Uniós tagságból fakadó lehetôségek megismerése, valamint a sport civil szervezeteinek mûködése, finanszírozása, az állami szférával való kapcsolata volt. A program keretében egy németországi és egy portugáliai tanulmányútra nyílt lehetôség, valamint további öt olyan

nemzetközi eseményen (konferencián, szemináriumon) való részvételre, amelyeken a programhoz kapcsolódó ismereteket, információkat volt lehetôség gyûjteni, valamint nemzetközi sportszakemberekkel való konzultációt lehetett folytatni. A programokban az MTE Támogató Köre Alapítvány és a partnerszervezetek delegáltjai vettek részt. Németországban a kölni sportfôiskola szervezte a programot, a magas szakmai színvonala miatt elismert intézmény oktatatói gárdájából szinte valamennyi témakörben hasznos beszélgetéseket folytattunk, emellett a fôiskola menedzsmentjének gyakorlati tapasztalatai (pl. EU-s pályázati programok megvalósításával kapcsolatban) is nagy hasznunkra szolgáltak. A portugál tanulmányút keretében sikerült mind a kormányzati sportigazgatási szerv, mind a portugál sport nagy civil szervezeteinek munkatársaival megbeszéléseket folytatni; sor került továbbá a portugál sportszakember-képzô központba ellátogatni, valamint egy vidéki sportfôiskolán, illetve egy sportlétesítményközpontban beszélgetéseket folytatni. A ragusai és a londoni tanulmányúton 1-1 fô az European Observatoire at Sport Employment (EOSE), valamint egy brit kormányzati sportszakember-képzési hi-

Az Európai Edzôi Tanács Az Európai Edzôi Tanács (European Coaching Council - ECC) 2004-ben alakult a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) regionális szervezeteként. Megalakulásának célja egy olyan non-profit, európai szervezet létrehozása, amelynek küldetése az edzôi hivatás szakmai elfogadottsága. Tagjai azon dolgoznak, hogy az edzôi pálya minôségét fejlesszék a sport minden szintjén és területén. Az ECC az alábbiakban fejti ki tevékenységét: nemzeti szervezetek közti hálózat kifejlesztése, európai egyezmények és megállapodások létrehozása az edzôsködés témaköreiben (oktatás, etika, biztonság, szaktudás, stb.), nemzetközi edzôi kultúra megvalósítása, mely az olimpiai értékeket támogatja: integráció, becsületesség, ôszinteség, együttérzés, tolerancia és a tökéletességre való elkötelezettség. Az ECC célja, hogy Európa összes edzôképzésében dolgozó szakembereinek megadja a lehetôséget a kapcsolattartásra, közös tanulásra, együttmûködésre, és szakmai tanácsadásra. A Tanács tagjai azért dolgoznak, hogy nemzetközi keretet adjanak az együttmûködésnek, és azt meg is osszák a világ sportközösségével. Az ECC egyedülállóan hivatott arra, hogy terjeszthesse küldetését, mivel tagjai a kontinens edzôképzési vezetôibôl alakult. Megalakulása arról is bizonyságot ad, hogy egyes edzôk milyen kulcsfontosságú szerepet töltenek be a sport fejlôdésében, és hogy az szakmai munka közben felmerült témákat a mindennapokban az edzôk álTovábbi információk:www.tfti.hu/eu sprojektek tal tudjuk nyomon követni.

Mi az EOSE A European Observatoire of Sports Employment (EOSE) nevû szervezetet 1994-ben alapították meg a nagy hagyományokkal rendelkezô európai sporttudományos és oktatási szervezôdés, a European Network for Sport Science Education and Employment (ENSSEE) keretein belül. Az EOSE célja, hogy segítse a munkapiaci folyamatok megismerését a sportszférában, hiszen európai szinten az ágazat szereplôi részérôl egyre nagyobb igény mutatkozik erre. Az EOSE egyik legfontosabb feladata, hogy segítse az európai országokat saját nemzeti és regionális kutatási projektek elindításában, illetve kutatóközpontok kialakításában a sport és foglalkoztatás, sport és oktatás témakörében. Jelenleg hat kutatómûhely a tagja a szervezetnek, de folyamatban van újabb központok felvétele is. Magyarországon jelenleg nagyon keveset tudunk a sportszféra foglalkoztatási viszonyairól, pedig az ágazat szereplôinek és a sportszakembereket képzô intézményeknek fontos lenne ismerni a munkaerôpiaci folyamatokat, tendenciákat. Hazánk számára az EOSÉ-hez való csatlakozás jó lehetôség lenne a felzárkózásra ezen a területen, elôadásomban ennek lehetôségeit és feltételeit tekintem át. További információ: www.eose.org vatal (Skill Active) által szervezett szemináriumokon vett részt. A májusi portugáliai utazás, valamint a varsói út alkalmával nemzetközi edzôképzési programokkal kapcsolatos konferencián vett részt szintén 1-1 fô (az ENSSEE, azaz az European Network of Sport Science and Employment szervezésében). Cipruson 1 fô vett részt egy konferencián, melynek témája a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek kapcsolata és együttmûködése volt a sportban. Valamennyi útról hasznos kiadványokat hoztunk, amelyek fordítását és hazai megjelentetését is tervezzük. A program keretében elkészült egy, a vizsgált témaköröket elemzô háttértanul-

26-27

2006/12/08 11:51

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S mány, valamint a fenti továbbképzési program vázlatos írásos anyaga, mely alapján további képzések kerülhetnek megrendezésre. A háttértanulmány elkészítéséhez egy nemzetközi kutatás kapcsolódott, melynek keretében külön-

A

2006/4

S P O R T B A N

bözô európai országok sportstruktúráiról tettünk fel kérdéseket az egyes országok sporttal foglalkozó kormányzati szerveinek. A pályázati programban megfogalmazott várt eredmények beigazolódtak, a tevékenység végsô kezdeménye-

zettjei, a sport magyar civil szervezetei a megszerzett kapcsolatok ismeretek által fejleszteni tudják tevékenységüket. Részletes információt a TF Továbbképzô Intézet munkatársai adnak. Petrovics László

Magyar Edzôk Társasága (MET)

■

MAGYAR EDZŐ 27

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...……………………………………

Korszerû sporttáplálkozás

A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig 14 témakörrel foglalkozott. Ezek a következôk voltak: – fehérjebevitel, fehérjeigény – folyadékfogyasztás, vízháztartás – testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás – táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén – vegetariánus étrend – kreatinkiegészítés a sportban – a sportolók tápláltsági állapota és testfelépítése – a szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása – az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet – az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet

Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...………………………………….....

Kelt: ….……………………………….. ………………………………… aláírás

Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

S P O R T B A N

Idôs sportolók táplálkozása Szabó S. András rovata

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail: [email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu

A

Fehérné Mérey Ildikó: Mérd magad! Megvásárolható: TF Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 1 990.-Ft

– nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet – sportolók alkoholfogyasztása – esszenciális mikroelemszükséglet – sportolók rostszükséglete A rovat - köszönhetôen természetesen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának, s több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának - folytatódik, s egyéb, az eddigiek során nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez szorosan kapcsolódó téma (pl. vitamin-ellátottság, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, gyermekkorú sportolók táplálkozása, táplálékok antinutritív komponensei, táplálkozás terhesség alatt) is terítékre kerül. Jelen rész témája az idôs sportolók - azaz a veteránsport képviselôi - táplálkozásának egyes kérdései.

Élettani és pszichés változások Elsôsorban élettani okokból az idôsebb sportolók táplálkozása bizonyos mértékben eltérhet az egészséges felnôtt sportolókra jellemzô táplálkozási szerkezettôl. Tény, hogy fokozatosan kopnak a fizikai-biológiai teljesítményt jellemzô, illetve meghatározó képességek (elsôsorban a robbanékonyság, a gyorsaság), késôbb a szellemi képességek is, összefüggésben természetesen a szervezetben bekövetkezô fiziológiai változásokkal, a hormonrendszer nôknél éles, férfiaknál fokozatosan módosuló változásával, a test összetételének átalakulásával, illetve módosulásával, az izomszövet fokozatosan csökkenô mennyiségének, illetve arányának tényével. Azzal, hogy a gyermek- és fiatalkort alapvetôen jellemzô anabolikus s a felnôttkort reprezentáló kiegyensúlyozott metabolikus folyamatokkal szemben egyre inkább a katabolikus folyamatok kerülnek túlsúlyba. A testi változások természetesen kihatnak a lelki folyamatokra is, s a szomatikus és pszichés változások - nyilvánvalóan kölcsönhatásban egymással - együttesen jelentkeznek. Tény, hogy idôsebb korban többnyire csökken az érdeklôdés a változatosság, az új ingerek iránt, s az idôsebb emberek jelentôs része inkább csak néhány kedvelt ételt, jól megszokott élelmiszert fogyaszt. Ebbôl adódóan is idôs korban jóval nagyobb a veszélye az egyoldalúságból adódó tápanyaghiányos táplálkozásnak. Ezért ebben a korban lehetôleg tudatosan törekedni kell a változatosság

biztosítására, arra, hogy lehetôleg nagyon széles palettáról kerüljön összeválogatásra a táplálék. Szerencsére az idôs emberek jelentôs részét sújtó magány, kínzó egyedüllét - s az ebbôl adódó életkedv csökkenés - általában kisebb mértékû a sportoló idôs egyéneknél, nem utolsó sorban a sporttársi kapcsolatoknak köszönhetôen. Részben ebben rejlik a rendszeres testmozgás, az aktív sportolás életminôséget javító, s az életkort meghosszabbító, kedvezô hatása.

Táplálkozási tanácsok idôs sportolóknak A legalapvetôbb tanács a mérsékelt és változatos étkezés, a szervezet energiaigényét fedezô, de azt semmiképpen nem meghaladó tápanyagbevitel. A kisebb terhelhetôségbôl, a szervezet fokozatos fáradásából adódóan nagyon egészségtelen az esetleges jelentôs túlsúly. Persze az a legjobb, ha a korábbi években megszerzett súlyfelesleget idôs korban nem leadjuk, hanem adekvát táplálkozással a túlsúly, illetve elhízott állapot kialakulását már eleve megelôzzük. Jól ismert tény, hogy idôsebb korban a saját fehérjeépítés (protein-bioszintézis) nehezebb, s az esetleges fehérjehiányhoz is rosszabbul alkalmazkodik a szervezet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy elegendô fehérje jusson a szervezetbe, s ennek legalább fele a biológiailag magasabb értékû (esszenciális aminosavakban gazdagabb) állati fehérje legyen. Idôs korban a szervezetnek több kalciumra van szüksége, mint a fiatalabb években, s a napi Ca-szükséglet eléri az 1.5 g értéket. Ebbôl adódóan kiemelten fontos a tej és tejtermékek fogyasztása. Különösen lényeges az adekvát Ca-bevitel (és megfelelô Ca:Mg arány) biztosítása a hölgyeknél, akik esetében idôsebb korban a csontritkulás veszélye igen nagy. Gyakrabban alakul ki székrekedés idôsebb korban, s ennek megelôzése (az aranyér, a vastagbélrák veszélyének mérséklése miatt is) alapvetô jelentôségû. Persze nem drasztikus hashajtók alkalmazása a helyes megoldás, hanem olyan - diétás, rostokban gazdag - táplálék fogyasztása, amely biztosítja a normális bélmûködést (perisztaltikát), a rendszeres és könnyû székelést. Ilyen táplálék pl. a teljes kiôrlésû lisztbôl készült kenyér vagy a gyümölcsök, ez utóbbi akár friss, akár aszalvány formájában. Igen fontos a rendszeres vitaminbevi-

26-27

2006/12/08 11:51

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S mány, valamint a fenti továbbképzési program vázlatos írásos anyaga, mely alapján további képzések kerülhetnek megrendezésre. A háttértanulmány elkészítéséhez egy nemzetközi kutatás kapcsolódott, melynek keretében külön-

A

2006/4

S P O R T B A N

bözô európai országok sportstruktúráiról tettünk fel kérdéseket az egyes országok sporttal foglalkozó kormányzati szerveinek. A pályázati programban megfogalmazott várt eredmények beigazolódtak, a tevékenység végsô kezdeménye-

zettjei, a sport magyar civil szervezetei a megszerzett kapcsolatok ismeretek által fejleszteni tudják tevékenységüket. Részletes információt a TF Továbbképzô Intézet munkatársai adnak. Petrovics László

Magyar Edzôk Társasága (MET)

■

MAGYAR EDZŐ 27

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...……………………………………

Korszerû sporttáplálkozás

A sporttáplálkozás kérdéseit elemzô rovatunk eddig 14 témakörrel foglalkozott. Ezek a következôk voltak: – fehérjebevitel, fehérjeigény – folyadékfogyasztás, vízháztartás – testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás – táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén – vegetariánus étrend – kreatinkiegészítés a sportban – a sportolók tápláltsági állapota és testfelépítése – a szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása – az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet – az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet

Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...………………………………….....

Kelt: ….……………………………….. ………………………………… aláírás

Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

S P O R T B A N

Idôs sportolók táplálkozása Szabó S. András rovata

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail: [email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu

A

Fehérné Mérey Ildikó: Mérd magad! Megvásárolható: TF Jegyzetbolt 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 1 990.-Ft

– nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet – sportolók alkoholfogyasztása – esszenciális mikroelemszükséglet – sportolók rostszükséglete A rovat - köszönhetôen természetesen a szerkesztôk megtisztelô bizalmának, s több olvasó kedvezô véleményének, bátorításának és javaslatának - folytatódik, s egyéb, az eddigiek során nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez szorosan kapcsolódó téma (pl. vitamin-ellátottság, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, gyermekkorú sportolók táplálkozása, táplálékok antinutritív komponensei, táplálkozás terhesség alatt) is terítékre kerül. Jelen rész témája az idôs sportolók - azaz a veteránsport képviselôi - táplálkozásának egyes kérdései.

Élettani és pszichés változások Elsôsorban élettani okokból az idôsebb sportolók táplálkozása bizonyos mértékben eltérhet az egészséges felnôtt sportolókra jellemzô táplálkozási szerkezettôl. Tény, hogy fokozatosan kopnak a fizikai-biológiai teljesítményt jellemzô, illetve meghatározó képességek (elsôsorban a robbanékonyság, a gyorsaság), késôbb a szellemi képességek is, összefüggésben természetesen a szervezetben bekövetkezô fiziológiai változásokkal, a hormonrendszer nôknél éles, férfiaknál fokozatosan módosuló változásával, a test összetételének átalakulásával, illetve módosulásával, az izomszövet fokozatosan csökkenô mennyiségének, illetve arányának tényével. Azzal, hogy a gyermek- és fiatalkort alapvetôen jellemzô anabolikus s a felnôttkort reprezentáló kiegyensúlyozott metabolikus folyamatokkal szemben egyre inkább a katabolikus folyamatok kerülnek túlsúlyba. A testi változások természetesen kihatnak a lelki folyamatokra is, s a szomatikus és pszichés változások - nyilvánvalóan kölcsönhatásban egymással - együttesen jelentkeznek. Tény, hogy idôsebb korban többnyire csökken az érdeklôdés a változatosság, az új ingerek iránt, s az idôsebb emberek jelentôs része inkább csak néhány kedvelt ételt, jól megszokott élelmiszert fogyaszt. Ebbôl adódóan is idôs korban jóval nagyobb a veszélye az egyoldalúságból adódó tápanyaghiányos táplálkozásnak. Ezért ebben a korban lehetôleg tudatosan törekedni kell a változatosság

biztosítására, arra, hogy lehetôleg nagyon széles palettáról kerüljön összeválogatásra a táplálék. Szerencsére az idôs emberek jelentôs részét sújtó magány, kínzó egyedüllét - s az ebbôl adódó életkedv csökkenés - általában kisebb mértékû a sportoló idôs egyéneknél, nem utolsó sorban a sporttársi kapcsolatoknak köszönhetôen. Részben ebben rejlik a rendszeres testmozgás, az aktív sportolás életminôséget javító, s az életkort meghosszabbító, kedvezô hatása.

Táplálkozási tanácsok idôs sportolóknak A legalapvetôbb tanács a mérsékelt és változatos étkezés, a szervezet energiaigényét fedezô, de azt semmiképpen nem meghaladó tápanyagbevitel. A kisebb terhelhetôségbôl, a szervezet fokozatos fáradásából adódóan nagyon egészségtelen az esetleges jelentôs túlsúly. Persze az a legjobb, ha a korábbi években megszerzett súlyfelesleget idôs korban nem leadjuk, hanem adekvát táplálkozással a túlsúly, illetve elhízott állapot kialakulását már eleve megelôzzük. Jól ismert tény, hogy idôsebb korban a saját fehérjeépítés (protein-bioszintézis) nehezebb, s az esetleges fehérjehiányhoz is rosszabbul alkalmazkodik a szervezet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy elegendô fehérje jusson a szervezetbe, s ennek legalább fele a biológiailag magasabb értékû (esszenciális aminosavakban gazdagabb) állati fehérje legyen. Idôs korban a szervezetnek több kalciumra van szüksége, mint a fiatalabb években, s a napi Ca-szükséglet eléri az 1.5 g értéket. Ebbôl adódóan kiemelten fontos a tej és tejtermékek fogyasztása. Különösen lényeges az adekvát Ca-bevitel (és megfelelô Ca:Mg arány) biztosítása a hölgyeknél, akik esetében idôsebb korban a csontritkulás veszélye igen nagy. Gyakrabban alakul ki székrekedés idôsebb korban, s ennek megelôzése (az aranyér, a vastagbélrák veszélyének mérséklése miatt is) alapvetô jelentôségû. Persze nem drasztikus hashajtók alkalmazása a helyes megoldás, hanem olyan - diétás, rostokban gazdag - táplálék fogyasztása, amely biztosítja a normális bélmûködést (perisztaltikát), a rendszeres és könnyû székelést. Ilyen táplálék pl. a teljes kiôrlésû lisztbôl készült kenyér vagy a gyümölcsök, ez utóbbi akár friss, akár aszalvány formájában. Igen fontos a rendszeres vitaminbevi-

25-28

2006/12/08 11:47

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S tel biztosítása is, ugyanis idôsebb korban romlik egyes vitaminok felszívódása, hasznosulása és tárolása. Rosszabb hatásfokú a D-vitamin szintézise is, ezért ahhoz, hogy a bôrben az UV sugárzás hatására a provitaminból elegendô mennyiség keletkezzen, az idôsebb embernek célszerû hosszabb idôt töltenie a szabad levegôn. Persze nem az erôs nyári déli napsütéssel égetnie a bôrfelületet! Az is közismert, hogy idôs embereknél többnyire ritkábban és gyengébben jelentkezik az éhség- és szomjúságérzet. Az életkor elôrehaladásával ugyanis többnyire csökken az emésztônedvek s a gyomornedv termelése. Célszerûnek tûnik, ha az idôsödô ember rendszeresen, s naponta kb. azonos idôpontokban táplálkozik, s igen lényeges, hogy elegendô folyadék is jusson a szervezetbe. Az életkor elôrehaladtával a szervezet víztartalma csökken - idôs embereknél gyakran 60 % alatti érték - s nagyobb a veszélye a kiszáradásnak is. Csak a kellô mennyiségû folyadék elfogyasztása teremti meg az alapot a kielégítô mennyiségû nyál és emésztônedv termeléshez. Ugyancsak tény az ízérzékelés romlása is az életkor függvényében, s ez is nehezíti az egészséges táplálkozást. Az édes és sós íz érzékelése pl. 60 év felett általában jelentôsen romlik, így aztán a megszokott ízhatás kiváltásához egyre nagyobb és nagyobb mennyiségû cukorra és sóra van szükség. Ez a tény is aláhúzza annak jelentôségét, hogy már a gyermekkorban kerülni kell a túlzottan sós és édes ételeket, másrészt tudomásul kell venni az ízérzékelés romlását, mint a korral együttjáró természetes

A

2006/4

S P O R T B A N

■

MAGYAR EDZŐ 25

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

nyi Társaság, TF Továbbképzô Intézet, Magyar Edzôk Társasága, Nemzeti Sportszövetség, EOSE) együttmûködése példaértékû volt a program során. Tekintve, hogy az ezekbôl a szervezetekbôl összeálló szakembergárda ko-

A

S P O R T B A N

rábban már több projekten dolgozott együtt, az együttmûködés zökkenômentes volt. Mind az elôkészítés, mind a lebonyolítás, mind az utómunkálatok esetében a tervezett kooperáció megvalósult, mindegyik érintett szervezet

magáénak érezte a programot. A „Foglalkoztatási helyzetkép a sportban” címû kiadványról és a projekt részteteirôl a MET irodában és TF Továbbképzô Intézetben lehet érdeklôdni. Nagy Tamás

Európai Unió a továbbképzésben

élettani változást. Az ételek ízesítése során fellépô esetleges problémákat természetes, aromagazdag fûszernövények fokozottabb mérvû felhasználásával lehet orvosolni, vagy diétás (nátriumszegény) sót és szintetikus édesítôszereket alkalmazni.

Következtetések Megállapítható, hogy a korszerû és egészséges táplálkozás kedvezô hatása lényegesen jobban érvényesül a fizikai-

lag aktív, rendszeresen sportoló idôs emberek esetében.Aktív testmozgást végzô idôs egyéneknél ugyanis kisebb az izom- és kalciumveszteség, jobban mûködik a szervezet védôrendszere, s szignifikánsan csökkennek a keringési betegségek rizikófaktorai is. A cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sporttáplálkozás témakörén belül a vitaminellátottság és a sportolók vitaminigényének egyes kérdéseit elemzi.

A Pegazus Sport Tours

10%-os kedvezményt nyújt a Magyar Edzôk Társasága tagjainak a Pegazus Sport Tours által szervezett és meghirdetett sportutazásokra, valamint a

2008-as Pekingi Nyári Oimpiai Játékokra

“Az Európai Unió és a Sport” címmel továbbképzési sorozatot bonyolított le országszerte a TF Továbbképzô Intézete. A továbbképzés célcsoportja az egyes megyékben, Budapesten, illetve kistérségekben elsôsorban sportszervezéssel foglalkozó szakemberek (sportegyesületi, sportszövetségi munkatársak, vezetôk, a sportigazgatásban dolgozók, testnevelô tanárok, rekreációs szakemberek) voltak. A korszerû sportszakember (sportvezetô, sportszervezô) képzési program modern sportszervezet-menedzselési ismeretekkel ruházta fel sportéletünk szervezôit, mozgatóit, ugyanakkor tájékoztatta az érdeklôdôket hazánk EU-csatlakozásának sportéletünkre gyakorolt várható hatásairól. A program célja az volt, hogy nemzetközi példák, tapasztalatok, információ felhasználásával, magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálatával segítse, illetve újabb ismeretekkel bôvítse a sportszakembereink munkáját. A tapasztalatszerzés tárgya elsôsorban az Európai Uniós tagságból fakadó lehetôségek megismerése, valamint a sport civil szervezeteinek mûködése, finanszírozása, az állami szférával való kapcsolata volt. A program keretében egy németországi és egy portugáliai tanulmányútra nyílt lehetôség, valamint további öt olyan

nemzetközi eseményen (konferencián, szemináriumon) való részvételre, amelyeken a programhoz kapcsolódó ismereteket, információkat volt lehetôség gyûjteni, valamint nemzetközi sportszakemberekkel való konzultációt lehetett folytatni. A programokban az MTE Támogató Köre Alapítvány és a partnerszervezetek delegáltjai vettek részt. Németországban a kölni sportfôiskola szervezte a programot, a magas szakmai színvonala miatt elismert intézmény oktatatói gárdájából szinte valamennyi témakörben hasznos beszélgetéseket folytattunk, emellett a fôiskola menedzsmentjének gyakorlati tapasztalatai (pl. EU-s pályázati programok megvalósításával kapcsolatban) is nagy hasznunkra szolgáltak. A portugál tanulmányút keretében sikerült mind a kormányzati sportigazgatási szerv, mind a portugál sport nagy civil szervezeteinek munkatársaival megbeszéléseket folytatni; sor került továbbá a portugál sportszakember-képzô központba ellátogatni, valamint egy vidéki sportfôiskolán, illetve egy sportlétesítményközpontban beszélgetéseket folytatni. A ragusai és a londoni tanulmányúton 1-1 fô az European Observatoire at Sport Employment (EOSE), valamint egy brit kormányzati sportszakember-képzési hi-

Az Európai Edzôi Tanács Az Európai Edzôi Tanács (European Coaching Council - ECC) 2004-ben alakult a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) regionális szervezeteként. Megalakulásának célja egy olyan non-profit, európai szervezet létrehozása, amelynek küldetése az edzôi hivatás szakmai elfogadottsága. Tagjai azon dolgoznak, hogy az edzôi pálya minôségét fejlesszék a sport minden szintjén és területén. Az ECC az alábbiakban fejti ki tevékenységét: nemzeti szervezetek közti hálózat kifejlesztése, európai egyezmények és megállapodások létrehozása az edzôsködés témaköreiben (oktatás, etika, biztonság, szaktudás, stb.), nemzetközi edzôi kultúra megvalósítása, mely az olimpiai értékeket támogatja: integráció, becsületesség, ôszinteség, együttérzés, tolerancia és a tökéletességre való elkötelezettség. Az ECC célja, hogy Európa összes edzôképzésében dolgozó szakembereinek megadja a lehetôséget a kapcsolattartásra, közös tanulásra, együttmûködésre, és szakmai tanácsadásra. A Tanács tagjai azért dolgoznak, hogy nemzetközi keretet adjanak az együttmûködésnek, és azt meg is osszák a világ sportközösségével. Az ECC egyedülállóan hivatott arra, hogy terjeszthesse küldetését, mivel tagjai a kontinens edzôképzési vezetôibôl alakult. Megalakulása arról is bizonyságot ad, hogy egyes edzôk milyen kulcsfontosságú szerepet töltenek be a sport fejlôdésében, és hogy az szakmai munka közben felmerült témákat a mindennapokban az edzôk álTovábbi információk:www.tfti.hu/eu sprojektek tal tudjuk nyomon követni.

Mi az EOSE A European Observatoire of Sports Employment (EOSE) nevû szervezetet 1994-ben alapították meg a nagy hagyományokkal rendelkezô európai sporttudományos és oktatási szervezôdés, a European Network for Sport Science Education and Employment (ENSSEE) keretein belül. Az EOSE célja, hogy segítse a munkapiaci folyamatok megismerését a sportszférában, hiszen európai szinten az ágazat szereplôi részérôl egyre nagyobb igény mutatkozik erre. Az EOSE egyik legfontosabb feladata, hogy segítse az európai országokat saját nemzeti és regionális kutatási projektek elindításában, illetve kutatóközpontok kialakításában a sport és foglalkoztatás, sport és oktatás témakörében. Jelenleg hat kutatómûhely a tagja a szervezetnek, de folyamatban van újabb központok felvétele is. Magyarországon jelenleg nagyon keveset tudunk a sportszféra foglalkoztatási viszonyairól, pedig az ágazat szereplôinek és a sportszakembereket képzô intézményeknek fontos lenne ismerni a munkaerôpiaci folyamatokat, tendenciákat. Hazánk számára az EOSÉ-hez való csatlakozás jó lehetôség lenne a felzárkózásra ezen a területen, elôadásomban ennek lehetôségeit és feltételeit tekintem át. További információ: www.eose.org vatal (Skill Active) által szervezett szemináriumokon vett részt. A májusi portugáliai utazás, valamint a varsói út alkalmával nemzetközi edzôképzési programokkal kapcsolatos konferencián vett részt szintén 1-1 fô (az ENSSEE, azaz az European Network of Sport Science and Employment szervezésében). Cipruson 1 fô vett részt egy konferencián, melynek témája a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek kapcsolata és együttmûködése volt a sportban. Valamennyi útról hasznos kiadványokat hoztunk, amelyek fordítását és hazai megjelentetését is tervezzük. A program keretében elkészült egy, a vizsgált témaköröket elemzô háttértanul-

24-29

2006/12/08 11:45

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S Említést érdemel, hogy a tárgyban kiadott elôzô Kormányrendeletet [168/2001. (IX. 14.)] megelôzôen Magyarországon jogszabály nem írta elô, hogy milyen munkakört milyen képesítéssel lehet betölteni a sport területén. A rendelet célja, hogy a sportéletben felmerülô gyakorlati igények és a rendeletben szabályozott tevékenységek képesítési követelményei lefedjék egymást. A rendelet az állam által elismert szakképesítések egységes listáján – az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) – szereplô, továbbá a felsôoktatásban megszerezhetô sportszakmai képesítéseket veszi figyelembe.

A

2006/4

S P O R T B A N

A rendelet fontosabb intézkedései: • rendezi a korábban kiadott sportszakmai képesítések jelenlegi megfelelését (ekvivalenciáját); • elôírja, hogy a szabadidôsport területén mûködô gazdasági társaságok csak olyan személyekkel köthetnek egészségmegôrzô és sportszakmai tanfolyamok vezetésére munkaszerzôdést, megbízási szerzôdést, vállalkozási szerzôdést, akik sportoktatói, sportedzôi, szakedzôi vagy testnevelô tanári képesítéssel rendelkeznek; • elôírja a sportszövetségeknek, hogy 2005. május 31-ig szabályzatukban határozzák meg: sportágukban az egyes te-

vékenységek tekintetében milyen képesítéssel rendelkezô személyek minôsülnek sportszakembernek, valamint azt, hogy sportáguk versenyrendszerében mely edzôi tevékenységi szint tölthetô be kizárólag a legmagasabb szintû szakedzôi képesítéssel; • fontos, elôre mutató intézkedése a Kormányrendeletnek, hogy a megjelölt tevékenységek az adott sportág nemzetközi szövetségével kötött megállapodás alapján a sportszövetség által szervezett képzésben szerzett képzettséggel (pl. UEFA-licenc) csak 2007. december 31-ig folytathatók! Márkus László

Sport és foglalkoztatás – szakmai konferencia és kiadvány Lényeges szakmai elôrelépést hozott a 2006. június 9-én megrendezett „Foglalkoztatási helyzetkép a sportban” címû szakmai konferencia. A konferencia szakmai koordinátora a Magyar Sporttudományi Társaság volt, szakmai partnerként a TF Továbbképzô Intézet mellett a Magyar Edzôk Társasága is részt vett a munkában. A szervezôknek az volt a célja, hogy áttekintse a sport hazai foglalkoztatási helyzet, valamint hogy bemutassa a nemzetközi trendeket. További cél az volt, hogy ezzel alapozzunk meg egy országos hatókörû kutatást, amely a sport és foglalkoztatás, sport és képzés kérdéseivel foglalkozna. A programmal elérni kívánt rövid távú céljaink nagy része megvalósult, hiszen a sport és foglalkoztatás témakör Magyarországon az elmúlt 20 évben nem volt napirenden. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázati támogatásának segítségével több mint 100 fô részvételével megrendezett konferencia a szakmai körökben nagy sikert aratott. Különösen elmondható ez a kiadványról, amely igazi hiánypótló kötet, hiszen Magyarországon ilyen szintû írásos anyag még nem született ebben a témakörben. A konferenciára magyar sportszféra, illetve a magyar sporttudományi élet elismert szakértôit hívtuk meg, elôadásaik újszerûek, elôremutatóak voltak. A kiadvány szerkesztôi a témakörben legfrissebb és legteljesebb külföldi szakirodalmat használhatták fel a kötet megírásánál, az Európai Bizottság által 2004 végén kiadott „Improving employment in the field of sport in Europe through voca-

tional training” címû tanulmány részei elôször jelentek meg magyar nyelvû fordításban. Az anyagban található táblázatok és kimutatások mind-mind a nemzetközi tendenciákat jelzik, ezért igen hasznos, hogy errôl is képet kaptak a magyar szakemberek. A szerkesztôk a hazai helyzet bemutatásánál nem voltak könnyû helyzetben, hiszen hazánkban a sportstatisztikai felmérések hiányosságai miatt még nagyon kevés empirikus adattal rendelkezünk a sportszféra foglalkoztatási helyzetérôl. Rendkívül fontos, és szintén a megvalósított programnak tulajdonított eredmény, hogy erôsítettük nemzetközi kapcsolatainkat, különösen az egyik legelismertebb nemzetközi sporttudományos szervezettel, a European Observatoire of Sport Employment-tel (EOSE, www.eose.org). Allan Pilkington, az EOSE korábbi fôtitkára, jelenlegi szakmai tanácsadója elfogadta meghívásunkat és elôadóként vett részt a konferencián. Külön kiemelte, hogy Közép-Kelet-Európa országai közül – Litvánia mellett – itt folyik a legkomolyabb munka ebben a témakörben. Az elôadások anyagát a résztvevôk elektronikus úton kapták meg a konferencia után, de ez elérhetô a konferencia weblapján is: www.sporttudomany.hu/ foglalkoztatás. A résztvevôk összetétele tükrözte az általunk elképzelteket, a különbözô sportegyesületek és sportszövetségek vezetôi és munkatársai mellett testnevelô tanárok, edzôk, valamint sporttudományi szakemberek is részt vettek a konferencián. Vidékrôl is szép

számmal érkeztek érdeklôdôk, valamint a Semmelweis Egyetem Testnevelésés Sporttudományi Karának (TF) hallgatói is élénk érdeklôdést mutattak a program iránt. A program elôkészítése során remek szakmai kapcsolat alakult ki az oktatás és a foglalkoztatás témakörével foglalkozó, az Oktatási Minisztérium Alapkezelô Igazgatósága részeként mûködô Magyar Oktatási Observatory Irodával (MOOI). A MOOI-ban dolgozó szakértôkkel tavasszal többször egyeztettünk, ôk részt vettek a konferencián és ígéretük szerint minden szakmai segítséget megadnak hosszú távú célunk, az országos hatókörû kutatási projekt megvalósításához. A jövôbeli kutatás módszertani hátteréhez szintén sikerült a témában jártas szakértôvel megismerkednünk, ezt a munkát Bodnár Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója fogja elvégezni, aki szintén már részt is vett a konferencián. Szakmai szemszögbôl vizsgálva a program lehetséges utóéletét, nagyon bízunk abban, hogy az EOSE-vel korábban kiépített és ezzel a programmal megerôsített együttmûködésünk gyümölcsözô lesz, a konferencián résztvevô Allan Pilkington, valamint az EOSE elnöke, Steven Studd és az EOSE fôtitkára, Jean Camy is teljes szakmai támogatásáról biztosította Társaságunkat ebben a munkában. Mivel az EOSE és tagszervezetei már jóval több mint 20 ilyen kutatást koordináltak, ez a szakmai segítség felbecsülhetetlen értékû lehet hosszú távú céljaink elérésében. A program szervezésében közremûködô szervezetek (Magyar Sporttudomá-

■

2006/4

MAGYAR EDZŐ 29

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

Kajak-kenu válogatottunk a világbajnokság tükrében TÉNYEK – SZÁMOK – STATISZTIKÁK Angyal Zoltán Magyar Kajak-kenu Szövetség, Budapest E-mail: [email protected]

• Kenu szakágban 21 ország. (2005=16 ország) • Nôi szakágban 28 ország. (2005=24 ország)

2006. évi Felnôtt Világbajnokság Szeged 1. Általános helyzetkép 1.1. Az VB helyszíne, rendezés. 1.2. A nemzetközi erôviszonyok alakulása 2006-ban. 1.3. A válogatott elé kitûzött eredmények megvalósítása egységenként. 2. A 2006. esztendô általános értékelése 2.1. Nemzetközi és hazai edzôtáborok. 2.2. Nemzetközi és hazai versenyek. 1. Általános helyzetkép 1.1. VB helyszíne, rendezés. Verseny helyszíne: Szeged Verseny idôpontja: 2006. augusztus 17-20. Utazás módja: Egyénileg Elhelyezkedés: A versenypályától kb. 8-10 km-re lakott a csapat, (HOTEL NOVOTEL) kifogástalan körülmények között egy, illetve két ágyas szobákban. Két étkezés (reggeli-vacsora) a szállodában történt, az ebéd a pályán, kiváló minôségben és elegendô mennyiségben. A csapat szállítását két mikrobusz biztosította, amelyek folyamatosan a csapat rendelkezésére álltak.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1. 2 3. 4. 5. 6.

Érmek tekintetében: • 21 ország versenyzôi szereztek érmet (2005=20 ország) • 10 ország aranyérmet (2005=11 ország) • 13 ország ezüstérmet (2005=13 ország) • 15 ország bronzérmet (2005=14 ország)

Pontok megoszlása országonként /1-6/ (Waxholm pontszámítás szerint) (I.=10, II.=8, III.=7, IV.=6, V.=5, VI.=4, VII.=3, VIII.=2, IX.=1) 191 pont Magyarország (2005=156 pont) 158 pont Németország (2005=190 pont) 110 pont Lengyelország (2005=142 pont) 99 pont Oroszország (2005=91 pont) 77 pont Kanada (2005-ben nem volt 1-6 között) 59 pont Beloruszia (2005-ben nem volt 1-6 között) Érmek számának megoszlása országonként: /1-6/ 18 érem Magyarország 12 arany 2 ezüst 4 bronz 15 érem Németország 4 arany 9 ezüst 2 bronz 6 érem Oroszország 4 arany 1 ezüst 1 bronz 6 érem Lengyelország 1 arany 3 ezüst 2 bronz 5 érem Beloruszia 1 arany 1 ezüst 3 bronz 3 érem Csehország 1 arany 1 ezüst 1 bronz Pontok száma szakágankénti megoszlásban: /1-6/ Férfi kajak szakág: Németország 60 pont (55) 1000 m=14 ( 8) 500 m=21 (11) 200 m=25 (13) Magyarország 53 pont (45) 1000 m=20 (10) 500 m=19 (20) 200 m=14 (16) Lengyelország 42 pont (46) 1000 m=15 (14) 500 m=19 ( 5) 200 m= 8 (18) Oroszország 24 pont (25) 1000 m= 2 ( 7) 500 m=10 ( 4) 200 m=12 (16) 23 pont (15) 1000 m= 9 ( 4) 500 m=14 ( 5) 200 m= 0 (16) Kanada 22 pont Beloruszia 1000 m= 7 500 m=11 200 m= 4 (A zárójelben lévô számok a 2005-ös pontokat mutatják!) A férfi kajak szakág érmeinek megoszlása: 5 érem Németország 3 arany 5 érem Magyarország 2 arany 5 érem Lengyelország 1 arany 2 érem Oroszország 1 érem Szerbia 1 arany 1 érem Svédország 1 arany 1 érem Szlovákia 1 arany 1 érem Kanada 1 érem Spanyolország 1 érem Anglia 1 érem Új-Zéland 1 érem Ukrajna

Rendezés: A Magyar Kajak-Kenu Szövetség Szervezô Bizottsága minden igényt kielégítô VB-t szervezett, úgy a magyar versenyzôk, mint a külföldi versenyzôk körében is nagy elismerést váltott ki a felejthetetlen rendezvény! Történelmi mozzanatként értékelhetô a televíziós közvetítések újszerûsége, amely távlatokat nyitott a sportág média eladhatóságának szempontjából!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1 ezüst 2 ezüst 2 ezüst 1 ezüst

1 bronz 1 bronz 2 bronz 1 bronz 1 bronz

1.2. Nemzetközi erôviszonyok alakulása 2006-ban. • Az Világbajnokságon 82 ország vett részt! (2005=65 ország) Pontok tekintetében: • 41 ország szerzett pontot (2005=31 ország) • Férfi kajak szakágban 31 ország. (2005=24 ország)

• 31 (2005-ben 24) ország szerzett pontot. • 12 ország szerzett érmet A tavalyi évhez hasonlóan a német ezüst és egy bronzérem minden várakocsapat idén is jól szerepelt, 3 aranyér- zást felülmúlt. A lengyel csapat hozta mükkel továbbra is meghatározók a formáját, stabilan követi már évek óta nemzetközi férfi kajak szakágban. A ma- két nagy riválisát. Nagy meglepetést gyar csapat teljesítménye szintén kiváló- okoztak Szerbia férfi kajakosai egy arany, ra sikeredett, hiszen a két arany, egy illetve egy bronzérmükkel.

1 ezüst 1 ezüst 1 ezüst 1 bronz 1 bronz

23-30

2006/12/08 11:42

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

Kenu szakág: (1-6) 61 (55) 1000 m= 9 (12) 500 m=26 (15) 1. Oroszország 2. Magyarország 48 (36) 1000 m=21 (15) 500 m=12 (14) 45 (69) 1000 m=24 (27) 500 m= 8 (26) 3. Németország 35 4. Kanada 1000 m=20 500 m=10 35 (30) 1000 m= 8 ( 4) 500 m=12 (10) 4. Ukrajna 5. Lengyelország 32 (49) 1000 m= 9 (18) 500 m=19 (20) 24 6. Románia 1000 m= 7 500 m=13 (A zárójelben lévô számok a 2005-ös pontokat mutatják!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Oroszország Németország Magyarország Beloruszia Ukrajna Kanada Litvánia Mexikó Csehország Kina Lengyelország Románia

A kenu szakág érmeinek megoszlása: 4 érem 4 arany 4 érem 1 arany 4 érem 1 arany 3 érem 1 arany 3 érem 2 érem 2 érem 1 érem 1 arany 1 érem 1 arany 1 érem 1 érem 1 érem

1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Magyarország Németország Lengyelország Kína Kanada Csehország Magyarország Németország Kína Csehország Olaszország Szlovénia Beloruszia Kanada Finnország Svédország

90 (75) 53 (66) 36 (47) 31 (21) 19 (29) 19

1 ezüst 2 ezüst 2 ezüst

3 bronz 1 bronz 1 bronz 2 bronz

1 ezüst 1 ezüst 1 bronz

500 m=30 (24) 500 m=15 (20) 500 m=13 (16) 500 m=12 (11) 500 m= 5 ( 8) 500 m= 8

A nôi szakág érmeinek megoszlása: 9 érem 9 arany 5 érem 3 érem 2 érem 1 érem 1 érem 1 érem 1 érem 1 érem 1 érem

200 m=30 (23) 200 m=18 (21) 200 m=12 (15) 200 m= 4 ( 6) 200 m= 9 (11) 200 m= 1

4 ezüst 1 ezüst 1 ezüst

1 bronz 2 bronz 1 bronz 1 ezüst 1 ezüst 1 bronz 1 bronz 1 bronz 1 bronz

• 28 (2005-ben 24) ország szerzett pontot • 10 ország szerzett érmet A magyar lányok teljesítményérôl csak felsôfokon lehet beszélni, mivel a megszerezhetô kilenc aranyérembôl kilencet nyertek! Erre még soha nem volt példa a

szakág nemzetközi történetében. A Kovács–Janics páros emberfelettit teljesített, hiszen a vb igen szûkre szabott idôrendjében (számok közötti 23 perces

■

MAGYAR EDZŐ 23

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

3 ezüst

tetében is jelentôs elôrelépés mutatkozott. A jövô szempontjából ez a fejlôdési tendencia igen biztató jelenség. Elismeréssel kell szólni Vajda Attiláról is, aki sérülésébôl felépülve nagyon értékes bronzérmet szerzett, annak ellenére, hogy indulása a VB elôtt 10 nappal vált biztossá. A lengyel kenusok a tavalyi évhez képest jelentôsen visszaestek, míg a román és a kanadai csapat újra bekerült az elsô hat ország közé. Kína egy arany, illetve egy ezüstérme azt mutatja, hogy az olimpia elôtt komoly fejlôdésnek indult szakáguk.

Nôi szakág: (1-6) 1000 m=30 (28) 1000 m=20 (25) 1000 m=11 (16) 1000 m=15 ( 4) 1000 m= 5 (10) 1000 m=10

2006/4

200 m=26 (28) 200 m=15 ( 7) 200 m=13 (16) 200 m=0 200 m=15 (16) 200 m= 4 (11) 200 m=4

• 21 (2005-ben 16) ország szerzett pontot • 12 ország szerzett érmet Oroszország kenus versenyzôi alaposan kitettek magukért ezen a világbajnokságon, négy aranyérmük fantasztikus teljesítmény. A magyar versenyzôk teljesítménye is minden dicséretet megérdemel, elsôsorban a Kozmann-Kolonics párost kell kiemelni, mivel mindkét távon nagyszerûen szerepeltek. Ezer méteren rajt cél gyôzelmet arattak, ami ritkaság számba megy a mai nemzetközi mezônyben. A magyar kenus csapat többi tagja is kiválóan szerepelt, a tavalyi VB-hez képest, úgy a pontok, mint az érmek tekin-

■

szünet) újra és újra megújulva tudtak magabiztosan nyerni! Benedek Dalmát is minden dicséret megilleti, hiszen mindkét egyes számban gyôzni tudott, ami fantasztikus teljesítmény. Külön ki kell emelni Paksy Tímea eredményét, aki négy számban tudott a dobogó legfelsô fokára állni, bizonyítva azt, hogy a három, négyes gyôzelme mellett egyesben is (200 méter) a világ legjobbja tudott lenni az elôtt a spanyol versenyzô elôtt, aki évek óta a szám egyeduralkodója! „Három a kislány” ôk pedig Fazekas Krisztina (K-4 500 méter), Keresztesi Alexandra (K-4 1000 méter), Patyi Melinda (K-4 200 méter), nélkülük a négyes gyôzelmek nem jöhettek volna össze! Rendkívül hasznos és eredményes tagjai voltak a csapatnak, kiváló hozzáállásuk, példaértékû közösségi szellemük nagyban hozzásegítette a magyar lányokat a nagyszerû sikerek eléréséhez. A tavalyi esztendôben a német nôi csapat négy aranyérmet nyert, idén négy ezüstöt! Ennek ellenére a jövôben továbbra is számolni kell a német lányokkal, mert, az olimpia közeledtével biztosan jelentôsen javulni fog a teljesítményük. Meglepô volt a lengyel csapat mélyrepülése, hiszen ezen a világbajnokságról érem nélkül térhettek haza. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni, hogy a pontok tekintetében ott vannak a magyarok, illetve a németek mögött, ami azt mutatja, hogy folyik náluk a generáció váltás és a jövôben várhatóan kemény ellenfelei, lesznek a magyar lányoknak. Nagyon oda kell figyelni a kínai hölgyekre, hiszen a kilenc számból háromban érmet tudtak szerezni, ami szintén figyelmeztetô az olimpia közeledtével!

Az OM és az SzMM – együttmûködve az ágazati minisztériumokkal, továbbá a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel – dolgozza ki és készíti elô döntésre a szakképzés fejlesztési koncepciójának, továbbá a koncepcióhoz igazodó általános jogszabályoknak (törvények, kormány- és miniszteri rendeletek) a tervezetét. Ezek a jogszabályok lényegében keretül szolgálnak az ágazati minisztériumok szakképzéssel összefüggô irányítási tevékenységének. Említést érdemel, hogy hazánkban a felsôoktatás állami irányítása – néhány kivételtôl eltekintve – az Oktatási Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelôen a felsôfokú szakképesítésekkel kapcsolatos irányítási feladatokat is az OM látja el, együttmûködve természetesen az adott szakképesítésben érdekelt ágazati minisztériumokkal, így a sport esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal is. Az ágazati minisztériumok látják el a hatáskörükbe tartozó, elsôsorban az OKJ-s szakképesítésekkel összefüggô irányítási feladatokat (jogszabály-elôkészítés, ellenôrzés stb.). Az OKJ rögzíti, hogy az egyes minisztériumok hatáskörébe mely szakképesítések tartoznak („szakképesítésért felelôs minisztérium”). Ennek megfelelôen az ÖTM felelôsségi körébe – a sport tekintetében – a sportoktató, a sportedzô és a sportszervezô, -menedzser szakképesítés tartozik.

A sportpolitika A 2004. évi I. törvény a sportról – jellegébôl adódóan – hosszabb idôszakra meghatározza a sport fejlesztésének irányát, szervezeteit, mûködésének lehetôségeit, finanszírozási rendszerét. A törvényhez számos végrehajtási Kormányés miniszteri rendelet kapcsolódik, amelyek pontosítják a törvénybôl következô teendôket. Ezek a rendeletek a sportszakember-képzést is érintik. Képzô intézmények, intézményi és program akkreditáció A szakképzés intézményei (a szakképzési törvény szerint): • szakközépiskola, • szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztô speciális szakiskolát is, • regionális munkaerô-fejlesztô és –képzô központ, • a felnôttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. Magyarországon az OKJ-ban szereplô sportszakmai képesítések megszerzésére irányuló képzések jelentôs részét iskolarendszeren kívül szervezik a már em-

A

S P O R T B A N

lített sportszervezetek, intézmények, gazdasági társaságok, vállalkozások, alapítványi iskolák stb. Az intézmények és a programok regisztrálásának, továbbá a képzés megindításának számos, jogszabályban meghatározott feltétele van. Felnôttképzést folytató intézmény a felnôttképzési tevékenység megkezdésére kizárólag akkor jogosult, ha ôt a területileg illetékes megyei (fôvárosi) munkaügyi központ – rendeletben meghatározott eljárást követôen – nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vételhez kérelmet kell benyújtani az illetékes megyei (fôvárosi) munkaügyi központhoz (nyilvántartást vezetô). Részben a minôségbiztosítással függ össze, hogy a nyilvántartásba történô bejegyzés önmagában nem jelenti a felnôttképzést folytató intézmény tevékenységének szakmai elismerését. A szakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkezô szakképzést folytató intézmény jogosult. A felnôttképzést folytató intézmények, továbbá a felnôttképzési programok akkreditálására kizárólag a szociális és munkaügyi miniszter által felkért független szakmai szervezet, a Felnôttképzési Akkreditációs Testület (FAT) jogosult. A FAT ellátja a felnôttképzési intézmény és program minôsítését, minôségének hitelesítését, továbbá a felnôttképzést folytató intézmény és az akkreditált felnôttképzési program ellenôrzését. Az ellenôrzés tapasztalatairól tájékoztatja a FAT felett törvényességi felügyeletet gyakorló foglalkoztatási és munkaügyi minisztert. A felnôttképzési akkreditáció az intézményre, illetve a programra kérhetô. Az iskolarendszeren kívüli sportszakmai képzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a sportot felügyelô miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesülését. Ezek a követelmények elvileg garantálják, hogy csak azok szervezhetnek képzést, akik biztosítani tudják a – szakmai és vizsgakövetelményen alapuló – képzési program teljesülését, végsô soron a piacképes tudás megszerzését. Finanszírozás Az iskolai rendszerû szakképzést az állam normatív alapon finanszírozza. Bizonyos esetekben az iskolarendszeren kívüli képzések is részesülhetnek állami támogatásban (pl. a munkanélküliek képzése). Az iskolarendszeren kívüli szakképzés anyagi támogatására esetenként pályázatot írnak ki a minisztériumok, illetve az önkormányzatok, összességében azonban ezek a képzések önfinanszírozó alapon szervezôdnek.

Ellenôrzés, minôségbiztosítás A képzést és a vizsgát szervezô intézmények tevékenységének, a képzési programok teljesítésének ellenôrzésére a rendszer több lehetôséget biztosít. Mind a képzô intézmény, mind a képzési program szigorú állami akkreditációs eljárás után kap mûködési engedélyt. A felnôttképzést iskolarendszeren kívül folytató intézmények kétévenként kötelesek beszámolni tevékenységükrôl az ôket nyilvántartásba vevô megyei (fôvárosi) munkaügyi központnak. A beszámoló hitelességét a munkaügyi központ ellenôrizheti, ennek eredményétôl függôen kaphatnak további mûködési engedélyt (tanúsítványt) az intézmények. A legfontosabb minôségellenôrzési lehetôség mégis a szakmai vizsga, illetve a képesítéssel rendelkezô szakemberek piaci megmérettetése. A szakmai vizsgabizottság három tagja – a Sport Szakállamtitkárság által megbízott elnök, a sportági szakszövetség, valamint a vizsgaszervezô intézmény képviselôje – írásos jelentésben számol be a vizsgán szerzett tapasztalatairól a minisztériumnak. Ebben a jelentésben ki kell térni a vizsgázók felkészültségére, a vizsgán közremûködô – a tantárgyat oktató – pedagógus tevékenységének minôsítésére, általában a képzési program és a vizsgaeredmények viszonyára. Szélsôséges esetekben a miniszter szakértôk megbízása útján ellenôrizheti mind a képzés, mind a vizsgáztatás minôségét, a szakmai és vizsgakövetelmények teljesülését, a jogszabályi rendelkezések betartását.

A sportszakemberképzés EU-s vonatkozásai Hazánk csatlakozása az EU-hoz újabb módosításokat hozott a sportszakemberképzés terén: 1. A 168/2001. (IX. 14.) Kormányrendelet módosításaként (a helyett) megjelent a 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékérôl 2. A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozását követôen (2004. május 1.) hatályba lépett a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérôl szóló 2001. évi törvény harmadik része. 3. A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) gondozásában megkezdte tevékenységét a Nemzeti Referencia Központ (NRK). A 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet A rendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítéseket határozza meg.

22-31

2006/12/08 11:41

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S

A

2006/4

S P O R T B A N

Sportszakember-képzés Magyarországon A magyar sportszakember-képzés összességében állja a nemzetközi összehasonlítás próbáját, hiányosságaival együtt is a sport egyik sikerágazata. A hazánkban szerzett sportszakmai képesítéseknek rangjuk van, a világ számos országában örömmel fogadják a magyar képzési rendszerben részt vett és bizonyítványt, illetve diplomát szerzett szakembereket. A sportszakember-képzés az oktatási rendszer, ezen belül a szakképzés szerves része. Következésként erre a szakterületre is érvényesek azok az általános törvények, továbbá kormány- és miniszteri rendeletek, amelyek a nevelést-oktatást, illetve a szakképzést szabályozzák. Természetesen az egyes ágazati szakképzéseket, így a sportszakember-képzést is – az ágazat specialitásainak megfelelôen – az általánostól némileg eltérô, sajátos miniszteri rendeletek szabályozzák. A sport területén foglalkoztatott szakemberek képzése több intézménytípusban, változó formában és három képesítési szinten történik (alap-, közép- és felsôfok). A tudományegyetemek speciális karain, továbbá a tanárképzô fôiskolákon testnevelô tanárok, humánkineziológusok, szakedzôk és edzôk képzése folyik, többnyire iskolai rendszerben. Ezek a szakképesítések – a középfokú edzôi szakképesítés kivételével – felsôfokú (egyetemi vagy fôiskolai) szintûek. Néhány középfokú nevelési-oktatási intézmény, továbbá a megyei (fôvárosi) sportigazgatási szervek szervezésében iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívül egyaránt folyik olyan államilag elismert sportszakember-képzés, amely az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) lévô – alap-, illetve középfokú – szakképesítések megszerzésére irányul. Szakképzést folytathatnak továbbá – iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívül egyaránt – azok az intézmények, sportszervezetek, alapítványok, gazdasági társaságok és vállalkozások is, amelyek a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelnek, vagyis amelyeket az illetékes megyei (fôvárosi) munkaügyi központ regisztrál.

Sportszakmák Az OKJ-ban az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felügyelete alá

tartozó következô sportszakmai képesítések szerepelnek: sportoktató, sportedzô, sportszervezô, -menedzser. A sportoktatói képzés tanulmányi ideje iskolarendszeren kívül 1 év, iskolai rendszerben 1.100 óra. A jogszabály bemeneti (felvételi) követelményként alapmûveltségi vizsgát és betöltött 18. életévet határoz meg. Ezeket a tanfolyamszerû képzéseket elsôsorban a megyei (fôvárosi) sportigazgatási szervek hirdetik meg (szervezik) a helyi igényeknek megfelelô sportágakban, ôk is biztosítják a képzés személyi és tárgyi feltételeit. A tanulmányokat záró szakmai vizsgát a miniszteri rendeletben erre felhatalmazott intézmények szervezhetik, ôk adhatják ki a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt is. A képzési program befejezését követôen a résztvevôk 3 fôs állami vizsgabizottság elôtt hat tantárgyból (sportpedagógia, sportlélektan, sportegészségügy, edzéselmélet és módszertan, sportszervezési és -vezetési ismeretek, gimnasztika) tesznek sportszakmai vizsgát, ezt követôen kerül sor a sportágtól függôen 6-10 napos szakmai (sportági) gyakorlatra és a gyakorlati vizsgára. A sportedzôi képzés tanulmányi ideje iskolai rendszerû képzés esetén 1.100 óra (1 tanév), iskolarendszeren kívüli képzés esetén – a szakmai gyakorlati táborokra tekintettel – 1-1.5 tanév. Ezeknek a képzéseknek jelentôs hányadát a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Továbbképzô Intézete (TFTI) szervezi a fôvárosban és a megyeszékhelyeken, együttmûködve a helyi sportigazgatási szervekkel, illetve felsôoktatási intézményekkel. Ezen kívül öt testnevelô tanárképzô intézményben is folyik sportedzôi szakképzés. A vonatkozó jogszabály bemeneti (felvételi) követelményként érettségi vizsgát és sportági szakmai alkalmasságot (gyakorlatot) ír elô ezen a képzési szinten. A képzési program befejezése után a résztvevôk ugyanazokból a tantárgyakból tesznek vizsgát 3 fôs állami vizsgabizottság elôtt, mint a sportoktatói tanfolyamok résztvevôi (itt azonban magasabb szintû követelményeknek kell eleget tenni). A sportszervezô, -menedzser képzés tanulmányi ideje az iskolai rendszerû képzésben 1.100 óra, az iskolarendsze-

ren kívüli képzésben 1 év. Ez a szakképesítés 1996 óta szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, azóta fokozatosan nô az érdeklôdés mind az iskolai rendszerû, mind az iskolarendszeren kívüli sportszervezô, -menedzser képzés iránt. A jogszabály bemeneti (felvételi) követelményként érettségi vizsgát és sportban való jártasságot (sportolói múltat) ír elô. A képzési program befejezését követô állami vizsgán a résztvevôknek a következô témakörökbôl kell számot adni tudásukról: a sporttevékenység intézményi rendszere és jogi keretei, kommunikáció, lélektan és vezetéslélektan, pedagógia, marketing-szponzorálás, pénzügyi és számviteli ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet, sportszervezés. Említést érdemel, hogy összhangban a társadalmi igények differenciálódásával, 1992-ben új sportszakmai képesítési formaként bevezetésre került a sportrekreáció-oktató (alapfokú) és a sportrekreáció-edzô (középfokú) képzés. Ezzel megteremtôdött annak a lehetôsége, hogy – hasonlóan a fejlettebb európai országokhoz – hazánkban is folyhat szakemberképzés a lakossági sport terén jelentkezô feladatok ellátására. A sportszakember-képzés jogszabályi háttere A sportszakember-képzésre vonatkozó intézkedések folyamatosan igazodnak azokhoz a jogszabályokhoz (törvények, rendeletek), amelyek elôsegítik a szakterület fejlôdését, a külsô és belsô jogharmonizációt, különös tekintettel hazánk Európai Unióhoz történô csatlakozására. Figyelemre méltóan felgyorsult a kodifikációs folyamat az utóbbi években. A szakterület irányítása, minisztériumi kompetenciák, szabályozás A kormányzati munkamegosztásban a szakképzés központi irányítását két minisztérium látja el, nevezetesen: • az OKJ-ban szereplô iskolai rendszerû szakképzés irányítása az Oktatási Minisztérium (OM) hatáskörébe tartozik; • a felnôttképzéssel összefüggô OKJs képzés irányítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A fenti munkamegosztást elsôsorban a munkaerôpiaci igények tették szükségessé. A kormányzati cél az, hogy a szakképzés mind szerkezetében, mind tartalmában igazodjon a munkaerôpiac folyamatosan változó igényeihez.

■

2006/4

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

A Magyar csapattal szembeni elvárások teljesítése olimpiai számokban. megvalósult 6 aranyérem 3 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet 2-3 ezüstérem megvalósult 4 bronzérem 2-3 bronzérem megvalósult 10 számban pontszerzô hely 10 számban pontszerzô hely megvalósult 55 olimpiai pont 38-42 olimpiai pont megvalósult 10 számban döntôbe kerülés 10 számban döntôbe kerülés Szakágankénti bontásban: Nôi szakág: megvalósult 3 aranyérem 1-3 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet 1-2 ezüstérem nem szereztünk bronzérmet 1-2 bronzérem megvalósult 3 számban pontszerzô hely 3 számban pontszerzô hely megvalósult 21 olimpiai pont 17-19 pont megvalósult 3 számban döntôbe kerülés 3 számban döntôbe kerülés

1 aranyérem 1 ezüstérem 1-2 bronzérem 4 számban pontszerzô hely 15 pont 4 számban döntôbe kerülés

Férfi kajak szakág: megvalósult 2 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet megvalósult 1 bronzérem megvalósult 4 számban pontszerzô hely megvalósult 19 olimpiai pont megvalósult 4 számban döntôbe kerülés

1 aranyérem 1 ezüstérem 1 bronzérem 3 számban pontszerzô hely 8-10 pont 4 számban döntôbe kerülés

Kenu szakág: megvalósult 1 aranyérem nem szereztünk ezüstérmet megvalósult 2 bronzérem megvalósult 3 számban pontszerzô hely megvalósult 15 olimpiai pont megvalósult 3 számban döntôbe kerülés

versenyszám NK-1 500 NK-2 500 NK-4 500

versenyszám C-1 500 m C-2 500 m C-1 1000 m C-2 1000 m

versenyszám K-1 500 m K-2 500 m K-1 1000 m K-2 1000 m K-4 1000 m

Olimpiai számokban Nôi kajak szakág Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely Tény pont Tény össz. 1 7 7 1-3 7-5 7-5 1 7 7 1-2 7-5 7-5 1 7 7 1-2 7-5 7-5 21 21-19 Kenu szakág Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely Tény pont Tény össz. 0 0 0 5-6 2-1 1 3 4 4 2-4 5-3 4-2 3 4 4 3-5 4-2 4-2 1 7 7 3-4 4-3 4-3 15 14 Kajak szakág Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely Tény pont Tény össz. 4-6 3-1 2 6 1 1 3-6 4-1 3 3 4 4 4-6 3-1 2 0 0 0 2-4 5-3 4 1 7 7 3-6 4-1 3 1 7 7 19 15

Összesített táblázat Terv Férfi kajak szakág 15 Kenu szakág 10 Nôi szakág 17 41

Tény 19 15 21 55

A magyar válogatott a 2006-ra tervezett eredményeket teljesítette! • A férfi kajak szakág az olimpiai számok tekintetében, valamint az aranyérmek számát tekintve teljesítette az elvárásokat. A tervezett 15 pont helyett 19 pontot szerzett. Kellemetlen meglepetés

MAGYAR EDZŐ 31 volt, hogy K-1 1000 méteren sajnos nem tudtunk döntôbe kerülni. Világbajnoki számokban a tervezett 24 pont helyett csak 22 pontot tudtunk szerezni, ami ha nem is tökéletes, de elfogadható teljesítmény. • A kenu szakág az olimpiai számokban a vártnál jobban teljesített, (köszönhetô ez a Kozmann-Kolonics párosnak és Vajda Attilának) a tervezett 10 olimpiai pont helyett 15 pontot szereztünk, ez az eredmény minden dicséretet megérdemel. A világbajnoki számokban egy hangyányit elmaradtunk a tervezettôl, hiszen 26 pontot szerettünk volna elérni, ezzel szemben 24 pontot sikerült begyûjtenünk. • A nôi szakág mind az olimpiai, mind a világbajnoki számok tekintetében túl teljesítette a várakozást. 19 olimpiai pontot terveztünk ebbôl a maximális 21-et, teljesítették a lányok. Világbajnoki számokban jelentôsen elôbbre léptünk a 39 pontos várakozást 60 ponttal zárta a nôi szakág. 1.3. A válogatott elé kitûzött feladatok teljesítése egységenként. K-1 1000 m Benkô Zoltán GYVSE Edzô: Sári Nándor Nem került döntôbe Válogatókon elért eredmények: I. 1. Benkô, 2. Vereckei, 3. Kökény, 4. Bozsik II. 1. Benkô, 2. Bozsik, 3. Holpert, 4. Bethlenfalvi Mindkét válogató versenyt Benkô Zoltán magabiztosan nyerte. Az Eb-n nyújtott teljesítménye után (2. hely) dobogó közeli helyezést vártunk tôle. Sajnos ez nem sikerült a rendkívül erôs mezônyben a középfutamból nem tudta döntôbe verekednie magát. Nagyon tehetséges jó szellemû versenyzô, aki a jövôben meghatározó alakja lehet a nemzetközi egyes mezônynek. C-1 1000 m Vajda Attila Démász-Szeged Edzô: Vécsi Viktor 3. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Vajda, 2. Joób, 3. Metka, 4. Sáfrán M. II. 1. Joób, 2. Mike, 3. Sáfrán M., 4. Metka Nagyon jól kezdôdött az esztendô Vajda Attila számára, hiszen az elsô válogató megnyerése után a Duisburgi világ kupán erôs mezônyben magabiztos gyôzelmet aratott. A második válogató versenyen sajnálatos sérülést szenvedett, ami kétségessé tette a vb-n való indulását is. Felépülése után nagyon céltudatos munkával újra jó formába került, ami azt eredményezte, hogy a szövetségi kapitány

21-32

2006/12/08 11:40

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

MESTEREK ÉS MŰHELYEK

Szakág

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 olimpia Nôi kajak 11 10 11 16 18 21 21 Ffi kajak 21 23 20 20 21 11 5 kenu 16 21 14 11 13 5 6 összesen 54 45 47 48 52 37 32 Világbajnoki számok tekintetében Nôi szakág versenyszám Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely 1 NK-1 1000 m 1-3 10-7 10-7 1 NK-2 1000 m 1-2 10-8 10-8 1 NK-4 1000 m 1-3 10-7 10-7 1 NK-1 200 m 2-4 8-6 8-6 1 NK 2 200 m 1-2 10-8 10-8 1 NK-4 200 m 1-3 10-7 10-7 39 Kenu szakág versenyszám Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely 8 C-1 200m 4-6 6-4 5 4 C-2 200 m 3-6 7-4 6 3 C-4 200 m 4-6 6-4 5 6 C-4 500 m 4-6 6-4 5 5 C-4 1000 m 4-6 6-4 5 26 Férfi kajak szakág versenyszám Terv hely Terv pont Terv össz. Tény hely 4 K-1 200 m 3-6 7-4 6 0 K-2 200 m 5-6 5-4 4 2 K-4 200 m 1-3 10-7 8 2 K-4 500 m 3-6 7-4 6 24 Összesített táblázat Terv Férfi kajak szakág 24 Kenu szakág 26 Nôi szakág 39 89

Tény 22 24 60 106

bizalmat szavazott neki az egyes indulással kapcsolatban. A bizalmat meghálálta, nagy küzdelemben a számára nem kedvezô szélviszonyok mellett bronzérmet tudott szerezni. NK-1 1000 m Benedek Dalma Dunaferr-SE Edzô: Simon Miklós 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Fazekas K., 2. Csipes, 3. Szabó G., 4. Csay II. 1. Benedek, 2. Kovács K., 3. Fazekas K., 4. Csipes Benedek Dalma nagyszerûen versenyzett a vb-n, kellô önbizalommal, nagy akarással vágott vissza a tavalyi világbajnok német lánynak és hódította el tôle a világbajnoki címet.

2004 olimpia 19 12 8 39

2005 2006 15 15 10 40

21 19 15 55

Tény pont Tény össz. 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 1 10 60 Tény pont Tény össz. 2 2 6 6 7 7 4 4 5 5 24 Tény pont Tény össz. 6 6 0 0 8 8 8 8 22

K-2 1000 m Kammerer Zoltán-Kucsera Gábor Dominó-Honvéd Edzô: Sári Nándor 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Fekete-Szabó, 3. Gönczy-Hadvina II. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Bak-Illés, 3. Bükkösi-Ruszkai A tavaly gyôztes Kökény–Kucsera páros szétvált, de az újonnan alakult Kammerer-Kucsera egység bebizonyította a döntés helyességét. Rendkívül imponálóan versenyeztek, egy pillanatig nem volt kétséges hogy ezen a világbajnokságon ôk a legjobbak! C-2 1000 m Kozmann György-Kolonics György Atom SE, Csepeli K-K SE Edzôk: Ludasi Róbert, Szabó Attila 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Csabai-Novák, 3. Tóth M-Nagy P. II. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Balázs G.Sáfrán Mátyás, 3. Korisánszky-Vodli A páros továbbra is meghatározó a nemzetközi mezônyben, olyannyira,

■

2006/4

hogy rég nem látott elsöprô rajt-cél gyôzelemmel lepték meg a csodálatos publikumot. NK-2 1000 m Kovács Katalin-Janics Natasa MTK, Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés Válogatókon elért eredmények: I. 1. Kovács-Janics, 2. Hegyi Z.-Csipes, 3. Bóta-Hegyi R. II. 1. Kovács-Janics, 2. Kozák-Szabó Sz., 3. Csay-Folláth Rajt-cél gyôzelem! Fantasztikus formában versenyeztek a lányok, egy pillanatnyi kétség nem fért fölényes gyôzelmükhöz! K-4 1000 m Gyökös Lajos-Kökény Roland-Vereckei Ákos-Horváth Gábor Démász-Szeged-Dominó-Honvéd Edzô: Séra Miklós 1. helyezés I. Sík-Boros A.-Csamangó-Gyökös II. Gyökös-Kökény-Vereckei-Horváth G. A második válogató versenyre verbuválódott össze a négyes. Valamennyi versenyzôt fûtötte a bizonyítási vágy, mivel csak ebben az egy számban sikerült kiharcolniuk a csapatba kerülést. (Az Európa-bajnokságon az elsô válogatót nyert Sík-„féle” négyes indult és szerzett egy hatodik helyezést.) A Gyökös Lajos által vezérelt négyes közel hat-hétig csak a négyes felkészüléssel foglalkozott, aminek meg is lett az eredménye, gyôzelmük iskolapéldája a csapatszellemnek és a közös akarásnak. C-4 1000 m Metka Márton-Balázs Gábor-Sáfrán Mátyás-Mike Róbert UTE-KSI SE Edzô: Oláh Tamás 6. helyezés Európa-bajnoki bronzérmük után dobogó körüli helyezésre számítottunk, de sajnos ez nem sikerült. Kicsit enerváltan evezett az egység, ami már elég volt, ahhoz, hogy lecsússzanak a dobogóról. Ha olyan ütemben fejlôdnek a versenyzôk, mint ebben az esztendôben, az elkövetkezendô idôszakokban még sok kellemes meglepetést okozhatnak. NK-4 1000 m Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Keresztesi Alexandra MTK, Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Keresztesi Alexandra II. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Keresztesi Alexandra

■

MAGYAR EDZŐ 21

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

rá, a B minta analízisét is el kell végezni. Lehetôség van a B minta analízisén történô részvételre kísérô személynek is a sportoló mellett.

Doppinglista A doppinglista kialakításának alapelvei szerint a tiltott szernek orvosi vagy más tudományos bizonyítékkal kell arra vonatkozólag rendelkezni, hogy a szóban forgó anyag potenciálisan növeli, pontosabban növelheti a teljesítményt. Doppinglistára azok a szerek kerülnek fel, amelyek használata orvosi, illetve más tudományos bizonyíték alapján valós vagy potenciális egészségügyi kockázatot jelent. Lényeges szempont még a sport szellemiségének megsértése. Felkerül a szer a listára abban az esetben is, ha orvosi vagy más tudományos bizonyíték van, hogy gyógyszertani hatás, illetve más tapasztalat alapján potenciálisan elfedi, elfedheti más tiltott szer kimutatását. Ugyanez vonatkozik a tiltott módszerek alkalmazására is. Meg kell különböztetni a versenyen és a versenyen kívüli doppingellenôrzés során a tiltott szerek listáját. Az anabolikus ágensek, peptidhormonok, béta-2-agonisták, anti-ösztrogén hatású szerek, diuretikumok és egyéb maszkírozó ágensek versenyen és versenyen kívül is tiltottak.

A

S P O R T B A N

A versenyen tiltott szerekhez a fentieken kívül a stimulánsok, narkotikus hatású szerek, kannabisz származékok és a kortikoszteroidok csatlakoznak. Bizonyos sportágakban tiltott szernek számítanak az alkohol és a béta-blokkolók. Az alkohol egyes sportágakban adott koncentráció felett tiltott, a béta-blokkolók jó néhány sportágban tiltottak. A speciálisan tiltott szerek megítélése egyéni szankcionálást von maga után. Ezek: inhalációs formában alkalmazott béta-2-agonisták, probenicid maszkírozó ágensként, néhány stimuláns, kannabinoid származékok, kortikoszteroidok, alkohol és béta-blokkolók. Az esetek többségében bármilyen mennyiségû anyag, illetve metabolit jelenléte pozitív vizsgálati eredményt szolgáltat. Bizonyos esetekben azonban csak adott határérték feletti mennyiség jelent pozitivitást. Ilyenkor a biológiai minta analízise mennyiségi meghatározást igényel. A szervezet által termelt endogén szteroidok alkalmazásának bizonyítása újfajta vizsgálati módszereket igényel. A biológiai minta összetevôinek szétválasztása gázkromatográfiás v. folyadékkromatográfiás módszerekkel történik, az egyes komponensek azonosítása pedig igen érzékeny tömegspektrometriás eljá-

rással oldható meg. Test azonos anyagok kimutatására az izotóparány mérési technika tûnik a leginkább alkalmas módszernek. A doppingellenôrzés vizsgálati anyagának a vizelet-, illetve vérminta a legalkalmasabb. Kiegészítô eljárások során nyál, haj- esetleg székletminta analízisére is sor kerülhet.

Táplálék-kiegészítô szerek Jelentôs problémát jelent a sportban a sportolók által igen nagy népszerûségnek örvendô, óriási méreteket öltô táplálék kiegészítôk piaca. Összetevôként a legegyszerûbb sóoldattól kezdôdôen az igen komplex összetételû növényi szteroidokig bezárólag minden elôfordul ezekben a szerekben. Népszerûségük titka a divatban, nem pedig a nagy hatékonyságukban van. Alkalmazásuk igen nagy odafigyelést és óvatosságot igényel, mert gyakran fordul elô, hogy a címkén feltüntetett összetevôkön kívül más, esetenként akár tiltó listán lévô szert is tartalmaznak. Segítséget nyújt az OSEI honlapján (www.osei.hu) lévô lista, amely a Doppingellenôrzô Laboratóriumban bevizsgált termékeket tartalmazza. Gondot okozhat még ebben az esetben is a más gyártási folyamatban elôállított termékek használata.

20-33

2006/12/08 11:39

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S

A

2006/4

S P O R T B A N

A doppingról általában és az antidopping stratégiáról (A DOPPINGOLÁS FOGALMA, DOPPINGVÉTSÉGEK BIZONYÍTÁSI LEHETÔSÉGEI) Hollósi Ildikó Országos Sportegészségügyi Intézet, Doppingellenôrzô Laboratórium, Budapest E-mail: [email protected]

A sport és az orvostudomány etikájába ütközô cselekménynek, a doppingolással összefüggô vétségeknek többféle kategóriája ismert. Az egyik a tiltott gyógyszercsoportba tartozó gyógyszerek alkalmazása. Ez a leggyakrabban elôforduló vétség, amikor a sportoló a versenyen történô teljesítményének fokozása érdekében tiltott szerhez nyúl. A vétség bizonyítása a laboratóriumban történô vizsgálatok alapján történik a doppinglistán lévô szerek azonosítása útján. A másik a tiltott módszerek használata során a vér oxigénszállítását megnövelô szerek-, illetve módszerek közé tartozik például a vérdopping, a korábban levett saját vérminta visszajuttatása a sportoló szervezetébe. A hemoglobin tartalmú készítmények alkalmazása is a tiltott módszerek közé sorolandó. Alkalmazásuk bizonyítása a laboratóriumi vizsgálatok alapján történik. A kémiai és fizikai manipulációk során megváltozik a vizelet, illetve a vérminta eredete és összetétele. Kémiai manipulációnál a metabolizmust befolyásoló szerek alkalmazásával a kimutatás lehetetlenné válik. Fizikai manipuláció esetén (katéterezés, vizeletcsere) más eredetû vizelet kerülhet feldolgozásra. A vétség felderítésére a mintavétel során kerül sor. Bizonyos sportágakban teljesítménynövekedést idézhet elô az egyes génszakaszok megváltoztatása. Bizonyító erejû eljárás a géndopping bizonyítására csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. A harmadik csoportját alkotják a szabályok megszegés során azok az esetek, amikor a sportoló a mintavételi elôírásoknak nem megfelelô mennyiségû mintát szolgáltat. Vétségnek számít továbbá, ha a mintavételi eljárás során szabálytalanság bizonyítható.. A mintavételi helységben való meg nem jelenés, illetve a mintavétel megtagadása szintén vétségnek minôsül.

Végül a tiltott gyógyszercsoportokba tartozó gyógyszerek birtoklása, illetve forgalmazása is megkülönböztethetô külön csoport. A vétség bizonyítása bizonyos esetekben sporteseményekhez köthetô.

Doppingellenes küzdelem, doppingellenes stratégia A doppingellenes politika kialakításához elsôdlegesen fontos a jogszabályi keretek megalkotása. Az egyes országokon belül a harmonizációt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság doppingellenes Chartájában megfogalmazott alapelvek, az Európa Tanács Doppingellenes Egyezményének elfogadása, valamint az 1999ben megalakult Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) nemzetközi szabályzatában foglalt elôírások elfogadása biztosítja. A WADA politikailag független, semleges szervezetként irányítja a résztvevô országok nemzetközi, kormányzati szintû együttmûködését. Segítséget nyújt a doppingellenôrzési eljárások megszervezése és harmonizációja terén. Évenként kerül sor a doppinglista frissítésére, amelyet 11 nemzetközi szakértôbôl álló munkacsoport folyamatosan ellenôriz. Kivételes esetekben a WADA jogot formál a doppinglistán történô évközi változtatásokra is. Megszervezi a doppingellenôrzô laboratóriumok évenkénti akkreditálását, valamint 3 havonta” proficiency teszt” elvégzésére kötelezi a laboratóriumokat. Folyamatosan ellenôrzi a laboratóriumokra érvényes technikai követelmények betartását. Magyarországon az 55/2004 /III.31./ kormányrendelet szabályozza a hazai doppingellenes tevékenységet. Az értelmezô rendelkezésekben megfogalmazzák a doppingellenôrzés során felmerülô fogalmakat, a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület tagjainak összetételét, feladatait.

A rendelet magába foglalja az általános, továbbá az egyes sportágakra egységesen elôírt felvilágosítási, nyilvántartási, ellenôrzési és szankcionálási elveket. A rendelet mellékletében tartalmazza az aktuális doppinglistát, valamint a dopping mintavételi- és kezelési eljárás rendjét.

Doppingellenôrzés A doppingellenôrzés során válik lehetôvé a doppingolással kapcsolatos esetek felderítése. A folyamat 3 egymást követô eleme a mintavétel, a laboratóriumi vizsgálat és az ezt követô szankcionálás csak ebben a hármas egységben érheti el célját. Ahhoz, hogy a laboratóriumi eredmények értékelhetôek és valósak legyenek nem elegendô a laboratóriumban az elôírásoknak megfelelôen elvégzett elemzés, a mintavételnek is szigorúan meghatározott feltételek mellett kell történnie. Amennyiben a szankcionálás nem egységes, elôre megszabott elvek alapján történik, a folyamat elsô két lépcsôje értelmét veszti, felesleges. A biztonsági lánc kialakítása teremti meg a keretét a jól szabályozott folyamatnak. A mintavétel során be kell tartani a sportoló kiválasztására, azonosítására, a mintavétel körülményeire és a megfelelô dokumentáció elkészítésére vonatkozó elôírásokat. A mintavételen résztvevô sportoló kíséretére vonatkozó feltételek is adottak, a sportoló védelmére irányul ennek a lehetôségnek a megteremtése. A levett minta laboratóriumba történô szállítását is biztonságos körülmények között kell megoldani. A minta laboratóriumban való kezelését a minta beérkezési dokumentációjától kezdôdôen a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékeléséig jól definiált, megfelelôen adminisztrált lépések sorozatán át kell elvégezni. A minta felnyitása, az analízis két lépése a screenelés, illetve a konfirmáció a WADA technikai követelményekben meghatározott eljárási rend szerint történik. Az A minta pozitivitása esetén, amennyiben a sportoló, illetve az illetékes szövetség igényt tart

■

2006/4

Minden tekintetben a mezôny fölé nôttek, nagyon határozott, dinamikus evezéssel biztosították be gyôzelmüket. K-1 500 m Benkô Zoltán GYVSE Edzô: Sári Nándor 6. helyezés I. 1. Benkô, 2. Vereckei, 3. Tóth D. II. 1. Vereckei, 2. Benkô, 3. Boros G. A szétlövésen elért gyôzelmével szerezte meg az indulási jogot az Eb-re, illetve vb-re. Az Eb-n elért elsô helyezése után joggal vártuk, hogy a vb-n is dobogóra kerül, de ez sajnos nem sikerült. Legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott megbirkózni a nagyon erôs nemzetközi mezônnyel. Amennyiben olyan céltudatosan fog készülni a következô évek versenyeire, mint azt tette ebben az évben és megszerzi a kellô rutint, akkor még nagyon sok örömet fog okozni a sportágnak. C-1 500 m Mike Róbert Edzô: Oláh Tamás Nem került döntôbe I. 1. Vajda, 2. Joób, 3. Metka II. 1. Mike, 2. Joób, 3. Korisánszky Mike élete elsô világbajnokságán rögtön egyesben debütált. Nagyon erôs középfutamából nem tudta a döntôbe verekedni magát. Rendkívül céltudatos, bátor versenyzô amennyiben töretlenül fejlôdik tovább rövid idôn belül, megismerheti nevét a nemzetközi mezôny. NK-1 500 m Benedek Dalma Dunaferr Edzô: Simon Miklós 1. helyezés I. 1. Fazekas, 2. Csipes, 3. Szabó G. II. 1. Janics, 2. Benedek, 3. Fazekas Annak ellenére, hogy Benedek Dalma nem nyert válogatót a különbözô számismétlésekre való tekintettel lehetôséget kapott az egyesben való indulásra az Ebn és a vb-n is. A feladatot nagyszerûen megoldotta mindkét kontinens versenyen, az elsô helyen végzett, bizonyítva azt, hogy tökéletesen alkalmas a nemzetközi mezônyben való kiváló szereplésre. K-2 500 m Kammerer Zoltán-Kucsera Gábor GYVSE-Dominó-Honvéd Edzô: Sári Nándor 3. helyezés I. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Gyökös-Boros A., 3. Sík-Csamangó II. 1. Kammerer-Kucsera, 2. Ács-Dombi, 3. Felszeghy-Gönczy Óriási küzdelemben maradtak alul az olimpiai, többszörös világ és Európa-bajnok német párossal szemben! Évrôl év-

MESTEREK ÉS MŰHELYEK re egyre tökéletesebben versenyeznek 500 méteren is. Ha így haladnak tovább rövidesen elérkezik az, az idôszak, amikor 500-on is a dobogó legmagasabb fokára állhatnak.(Reméljük ez a verseny a pekingi olimpia lesz!) C-2 500 m Kozmann György-Kolonics György Atom SE, Csepeli K-K SE Edzôk: Ludasi Róbert, Szabó Attila 3. helyezés I. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Csabai-Novák, 3. Hüttner-Fürdök II. 1. Kozmann-Kolonics, 2. Balázs G-Sáfrán M., 3. Korisánszky-Vodli A Kolonics-Kozmann egység az ezer méteres gyôzelme után bebizonyította, hogy ötszáz méteren is számolni kell velük a nemzetközi mezônynek. Ezen a világbajnokságon az orosz versenyzôk jobbnak bizonyultak, de minden reményünk megvan arra nézve, hogy a jövôben akár az elsô helyért is harcba szállhatnak. NK-2 500 m Kovács Katalin-Janics Natasa MTK, Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. 1. Kovács-Janics, 2. Patyi-Keresztesi, 3. Bóta-Hegyi R. II. 1. Kovács-Janics, 2. Patyi-Keresztesi, 3. Bara-Petôváry Ha nôi párosról beszélünk, akkor Kovács-Janics gyôzelmérôl beszélünk! Az olimpia óta tart párosbeli sikersorozatuk immáron harmadik alkalommal nyerték meg az 500 párost vb-n, Eb-n egyaránt. Reméljük ez a lendület még jó pár évig, kitart és még nagyon sok örömet fognak szerezni a sportág szerelmeseinek. K-4 500 m Sík Márton-Boros AttilaCsamangó Attila-Bozsik Gábor Démász-Szeged,-Tiszaújváros-Csepeli K-K SE Edzô: Séra Miklós 2. helyezés I. 1. Sík-Boros A-Csamangó-Bozsik II. 2. Sík-Boros A-Csamangó-Bozsik Eb harmadik helyezésük után nagyon szépen javítottak és feljebb léptek a dobogón! Nagyszerû közösséget alkotnak mely záloga lehet jövôbeni csapathajós teljesítményüknek! C-4 500 m Csabai Edvin-Fürdök Gábor-Pulai ImreNovák Ferenc Démász-Szeged, Dominó-Honvéd, Kis Dunai Se, Edzôk: Szabó Attila, Boldizsár Gáspár, 5. helyezés

MAGYAR EDZŐ 33 Nagyon akartak a fiúk, nagy önbizalommal készültek a VB-re de sajnos ebben a mezônyben ennyire futotta erejükbôl. NK-4 500 m Paksy Timea-Kovács KatalinJanics Natasa-Fazekas Krisztina MTK, Démász-Szeged 1. helyezés Edzôk: Fábián Lászlóné I. Paksy-Kovács K.-Janics-Fazekas II. Paksy-Kovács K.-Janics-Fazekas A nôi 500 méteres versenyek legnagyobb küzdelmét hozta ez a szám. A magyar egység szinte végig fej-fej mellett haladt, de az utolsó métereken sikerült legyôznie a rivális német csapatot. Küzdeni tudásból ismét jelesre vizsgáztak lányaink. Teljesítményükrôl csak felsôfokon lehet beszélni! K-1 200 m Boros Gergely ATOM SE Edzô: Séra Miklós 4. helyezés I. 1. Boros G., 2. Szönyi, 3. Felföldi II. 1. Boros G, 2. Katona G., 3. Dombai Boros Gergely teljesítménye nagyon sokat javult az Eb-hez képest annak ellenére, hogy a világbajnokságon is negyedik helyet szerzett. Végig harcban volt az elsô helyért az utolsó ötven méteren csúsztak be elé ellenfelei. Remélhetôen az elkövetkezendô években is ilyen gyors ütemben fog fejlôdni, ami elôre vetíti annak lehetôségét, hogy a jövôben az olimpiai távokon is jó eredményt fog elérni. C-1 200 m Bozsik Attila BSE-ESMA Edzô: Solymár László 8. helyezés I. 1. Vajda, 2. Foltán, 3. Joób II. 1. Kolonics, 2. Bozsik A., 3. Vasali Bozsik élete elsô világbajnoksága volt ahol egyes hajóban képviselte színeinket. Bátran versenyzett teljesítménye miatt semmi szemrehányás nem érheti. Ô rá is ugyanaz vonatkozik mint Boros Gergelyre a jövôben lényegesen több hangsúlyt kell fektetnie az olimpiai számokban való felkészülésre. NK-1 200 m Paksy Timea MTK Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. 1. Paksy, 2. Szabó Sz., 3. Patyi II. 1. Paksy, 2. Patyi, 3. Szabó Sz. A világbajnokság egyik legkellemesebb meglepetését okozta Paksy Timea magabiztos gyôzelmével. Igaz ugyan, hogy már az Eb-n szerzett ezüstérme után „megfogadta”, hogy a vb-n elkapja a többszörös világ és Európa bajnok spanyol lányt, de ilyen fölényes gyôzelemre még ô sem számíthatott.

19-34

2006/12/08 11:39

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ K-2 200 m Sík Márton-Csamangó Attila Démász-Szeged Edzô: Séra Miklós Nem kerültek döntôbe I. 1. Sík-Csamangó, 2. Börcsök-Varga, 3. Almási-Pusztai II. 1. Sík-Csamangó, 2. Börcsök-Varga, 3. Gál-Gönczy Nagyon igyekezett a két tehetséges fiatalember, de ebben az erôs férfi mezônyben ennyire futotta erejükbôl. Reméljük töretlen fejlôdésük továbbra is tart és ennek eredményeként a jövôben, felzárkóznak a nemzetközi mezônyhöz. C-2 200 m Kovács Gergely-Végh Attila BSE-ESMA, Dominó-Honvéd Edzô: Solymár László, Szabó Attila 4. helyezés I. 1. Kolonics-Kozmann, 2. Sarudi-Balázs P., 3. Korisánszky-Vodli II. 1. Kovács-Végh, 2. Kolonics-Kozmann, 3. Sarudi-Balázs P. Rutinos kétszáz méteres párosról van szó, mindkét versenyzô végzett már dobogós helyen különféle kontinens viadalokon. (Végh Attila 2002-ben Európa-bajnok). Nagy küzdelemben szorultak le a dobogóról, ha minimális különbséggel is. Sajnos Kovács Gergely felkészülését egész évben hátráltatta makacs vállsérülése, ami negatív irányba befolyásolta eredményességét. NK-2 200 m Kovács Katalin-Janics Natasa MTK-Démász-Szeged Edzô: Fábián Lászlóné 1. helyezés I. 1. Kovács-Janics, 2. Kozák-Viski, 3. Groholy-Szirom II. 1. Kovács-Janics, 2. Szabó-Viski, 3. Benedek-Kozák „A Kovács-Janics páros teljesítményérôl csak felsôfokon lehet beszélni, 1000500-200-s gyôzelmük páratlan a sportág történetében!” írtam ezt a tavalyi értékelésben. 2006-ban sem tudok mást írni! K-4 200 m Kadler Viktor-Beé István-Gyertyános Gergely-Babella Balázs GYVSE-Dominó-Honvéd-UTE-Pécs 2. helyezés Edzôk: Séra Miklós I. 1. Kadler Viktor-Beé István-Gyertyános Gergely-Babella Balázs II. 1. Sík Márton-Boros Attila-Csamangó Attila-Boros Gergely A világbajnokság leggyorsabb számáról van szó! Az Európa-bajnokságon

MESTEREK ÉS MŰHELYEK bronzérmet szereztek, míg a világbajnokságon ezüstre váltották! Nagyszerû teljesítmény volt, minden elismerést megérdemelnek. C-4 200 m Sarudi Pál-Horváth Gábor-Joób MártonBalázs Péter Démász-Szeged, BSE-ESMA, Edzôk: Solymár László, Vécsi Viktor 3. helyezés I. Sarudi Pál-Horváth Gábor-Joób Márton-Balázs Péter II. Sarudi Pál-Horváth Gábor-Joób Márton-Balázs Péter Kis emberek villámkézzel! Talán ez jellemzô erre a nagyszerû egységre. A vb után viszont minden tekintetben naggyá váltak! Nagyszerûen készültek, igazi csapatot alkottak! Teljesítményükhöz csak gratulálni lehet! NK-4 200 m Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Patyi Melinda MTK, BSE-ESMA, Démász-Szeged 1. helyezés Edzôk: Fábián Lászlóné I. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Patyi Melinda II. Paksy Timea-Kovács Katalin-Janics Natasa-Patyi Melinda A világbajnokság utolsó száma volt a nôi négyes. Fantasztikus gyôzelmükkel tették feledhetetlenné a nôi szakág és az egész magyar csapat teljesítményét! Összességében: • A magyar válogatott teljesítette a számukra meghatározott feladatokat. • Az olimpiai és a világbajnoki számokban is kiemelkedôen, szerepeltünk! • Valamennyi versenyzô példamutatóan versenyzett, azt a teljesítményt nyújtotta, amire az adott idôben, adott körülmények között képes volt. • A válogató versenyek befejeztével, valamint a csapatkialakítás után egy nagyon jó szellemû igazi magyar csapat kovácsolódott össze! Ennek is köszönhetô a világbajnokságon elért fantasztikus szereplés. • A felkészülés során bevált az a módszer, hogy a válogató, illetve a fô versenyek (Eb-vb) között kellô idô állt rendelkezésre a speciális edzés munkák elvégzésére.(4-5 hét) • Az elôzô évhez képest (egyes-kettes eredmények alapján lettek összeállítva a négyesek) újra négyes válogató versenyek során alakultak ki a négyes egységek! Az eredmények alapján bebizonyosodott, hogy ez a válogatási módszer helyesnek bizonyult.

■

2006/4

• A tavalyi év elemzésénél arról beszéltünk, hogy a magyar versenyzôk egy része a táv második felére elfárad és itt veszti el a versenyt. Célként tûztük ki, hogy a versenyzôk állóképességére kell fektetni a hangsúlyt az éves felkészülés során. Ebben az évben ezzel a kérdéssel nem volt probléma, hiszen sok esetben a versenytáv utolsó szakaszában dôlt el javunkra a verseny! • Tanulságként kell, hogy szolgáljon viszont, ha a versenytáv elsô felében nem tudunk a mezôny elsô harmadában haladni, csekély esélyünk marad arra, hogy a végén fordítani tudjunk a verseny végeredményén! 2. A 2006. esztendô felkészülésének értékelése. 2.1. Nemzetközi és hazai edzôtáborok. • Azok a versenyzôk, akik az elôzô esztendô olimpiai számaiban eredményesen szerepeltek, valamennyien lehetôséget kaptak melegvízi edzôtáborozásra. • A hazai edzôtáborokban elôre meghatározott kvótákat használhattak föl a versenyzôk. Az edzôtábori napok száma lehetôséget biztosított arra, hogy a különbözô mûhelyekben dolgozó válogatott versenyzôk tavaszi alapozó, válogatók elôtti beállító, valamint vb,Eb elôtti csúcsforma beállító edzôtáborokban vegyenek részt. 3.1. Nemzetközi és hazai versenyek • A 2006-os versenyévadban a felnôtt versenyzôk három nemzetközi versenyen vettek részt. (Duisburgi VK, Felnôtt Eb, Felnôtt vb). • A jövôben továbbra is indokolt lesz, hogy válogatottjaink több nemzetközi versenyen vegyenek részt. • Hazai versenyek tekintetében, szinte valamennyi versenyzô indult a tájékoztató, valamint a két felnôtt válogató versenyen. A nemzetközi versenyekre történô csapatok kijelölése, ezeknek, a versenyeknek az eredményei alapján történt. • Úgy az Eb-n, mint a vb-n csak azok a versenyzôk indulhattak, akik teljesítették a válogatott csapatba kerülés kritériumait. Végezetül szeretnék köszönetet mondani elsôsorban a versenyzôket felkészítô edzôknek és mindazoknak, akik bármilyen formában részt vettek a csapatok melletti szervezô, technikai, egészségügyi, adminisztratív munkában és ezzel hozzájárultak a magyar kajak-kenu válogatott 2006 évi sikereihez.

■

MAGYAR EDZŐ 19

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

pulzusok sebessége és az ízületek mozgásterjedelme. Fontos tudni, hogy a bemelegítés jótékony hatása 30 perces inaktivitás után teljesen elvész, ezért minden hosszabb edzésmegállás után egy rövid újra-bemelegítés szükséges. A különbözô izomcsoportokat hetente legfeljebb 2-3 alkalommal dolgoztassuk, elegendô idôt hagyva így a regenerációra és adaptációra. A nyújtást és proprioceptív tréninget heti rendszerességgel végeztessük, ha lehetséges, gyógytornász felügyelete mellett. Minden sportoló számára egyénre szabott edzésmunka szükségeltetik, és nem szerencsés, ha a csapattársak között a testi erôt jelzô eredmények szempontjából verseny alakul ki. A bemelegítéshez hasonlóan a levezetést sem szabad elhanyagolni. A sporttevékenység abbahagyása az izmok vérkeringésének erôteljes csökkenését okozza, megakadályozva a különféle, a terhelés során felszaporodott ártalmas metabolitok (hiperoxidok, tejsav, stb.) izomszövetbôl való eltávolítását. Levezetésre leginkább a könnyû kocogás, és az azt követô nyújtás ajánlott. Az orvos feladata Legfontosabb feladata a megfelelô sérülést megelôzô program összeállítása és irányítása, a védôeszközök használatának ellenôrzése, s a prevenciót szolgáló intézkedések hatékonyságának nyomon követése. Ezeken túlmenôen az edzôi stáb és a sportolók továbbképzésével elôsegíti a prevenciós elvek és módszerek befogadását, a sérülést kerülô magatartásminta tudatosítását. Különösen fontos tennivaló a cardio-respiratorikus funkciók elôszezoni monitorozása, és az izmok izokinetikus dynamometriás tesztelése. Az edzésterv összeállításánál mindig figyelembe kell venni a korábbi sérüléseket is. Az egyénre szabott sérülés-prevenciónak leghatékonyabb eszköze a versenyzést megelôzô alkalmassági vizsgálat. A vizsgálat fô célja az általános fizikai állapot felmérése, a sérülésre hajlamosító tényezôk feltárása. Ez a vizsgálat fontos szerepet játszik az erônléti állapot meghatározásában és az egyénre szabott edzésprogram kialakításában. Ilyen vizsgálatokat kell végeznünk akkor is, amikor a klub új játékost igazol. Ezek igény szerint kiegészülhetnek biomechanikai mérésekkel (pl. visszatérô sportártalmak esetén), amelyek segíthetnek a lehetséges rizikófaktorok felderítésében, illetve a megfelelô ortézis kiválasztásában. Adekvát rehabilitáció biztosíthatja az

A

S P O R T B A N

újrasérülések számának csökkentését, de új sportsérülések kialakulását is. Egy sérülés után a sportoló mindaddig nem versenyezhet, amíg a sérülése teljesen meg nem gyógyult, mozgásterjedelme teljessé nem vált, és izomereje nem állt helyre teljes mértékben. A rehabilitáció képes megszakítani a sérülés/újrasérülés kört, de csak akkor, ha a cél a fájdalommentes, teljes mozgásterjedelem visszanyerése és nem csak a panaszok enyhítése. A csapatorvos feladata továbbá az is, hogy felügyelje, vajon a sérült sportoló végzi-e az elôírt rehabilitációs programot. Ide tartozik a táplálkozás és a folyadékbevitel felügyelete is. A folyadékbevitel alapvetôen befolyásolhatja a sportteljesítményt. Ha a sportoló dehidratálódik, kevesebb vér jut az izmokba, ami ugyancsak sérülésre hajlamosít. A folyadékigényt izotóniás italok fogyasztásával javasolt kielégíteni. A táplálkozás is nagyon fontos szerepet kap. A kiegyensúlyozott étrend összeállításánál a következô szempontokat kell szem elôtt tartani: a szénhidrát bevitellel az izmok energiaraktárait töltjük fel, a fehérje fogyasztással az izom fejlôdését segítjük, a vitaminok és ásványi anyagok a regeneráció céljából nélkülözhetetlenek. Nem csak az orvosnak, hanem minden sportolónak szigorúan tartózkodnia kell a tiltott teljesítményfokozó szerek fogyasztásától. Nem ajánlott a különféle szteroidok használata sem. A sportoló feladata Az egyik legfontosabb tennivaló a helyes sport-specifikus mozgássorozat elsajátítása, amiben messzemenôen együtt kell mûködni a szakmai stábbal. Minden sportolónak szüksége van a jó minôségû és állapotú sportfelszerelésre. A sportcipô legfontosabb része a felszerelésnek, leginkább az alsó végtagi túlterhelések megelôzése érdekében. Az az ideális cipô, amelynek a sarka jól tart, felsô része puha, alsó része rugalmas, talpa széles, könnyû és rugalmas, megfelelôen tapad a talajhoz. Például labdarúgók cipôje esetén a pályának (normál vagy mûfû) és az idôjárási viszonyoknak megfelelô maga cipô és rajta a stopli. Harántboltozat süllyedése esetén szakemberrel elkészíttetett betét viselése javasolt. Az egyes sportágakra szabott cipôk csak az adott sport-specifikus edzésekre használandók, nem alkalmasak például kondicionáló tréningekre (futás). Még az egymás közötti játékban és edzéseken is szükséges a megfelelô védôfelszerelés használata és az adott sportág szabályainak betartása. A legki-

sebb sérülést is jelenteni kell az orvosnak, és szorosan együtt kell mûködni a kezelés és a rehabilitáció alatt. Az alkohol- és drogfogyasztástól való tartózkodás magától értetôdô. Az egyesület feladata Az egyesület köteles biztosítani a sérülések megelôzéséhez szükséges anyagi és személyi feltételeket. A játékosok biztonsága és egészsége érdekében minden erôfeszítést meg kell tenni. A legfontosabb, hogy a prevenciós program integrálódjon az edzéstervbe. Minden egyesületnek célszerû kialakítania egy olyan szakmai stábot, amely felelôs a sportsérülések megelôzéséért. E stáb egyik tagjának jelen kell lenni minden edzésen és versenyen. A klub felelôssége olyan tárgyi feltételek megteremtése, amivel az egészségügyi team hatékonyan és eredményesen tud dolgozni. Szintén az egyesület feladata jó minôségû pálya biztosítása, és rendszeres karbantartásuk megoldása. Itt jegyzendô meg, hogy a hagyományos füves borítás a sérülések szempontjából elônyösebb a mûfûnél, mivel azon kevesebb a sérülés. A szakmai szervezetek feladata A sport minden szereplôjének elsôdleges feladata a sportolók egészségének és biztonságának szem elôtt tartása. Az adott sportág szabályait folyamatosan figyelni kell, és ahol indokolt, a sérülések gyakoriságának csökkentése érdekében változtatni kell azokon. Rendszeresen felül kell vizsgálni a különbözô korcsoportokban, osztályokban bevezetett módosításokat, hogy alkalmasak voltak-e a sérülések számának csökkentésére. A FIFA például vizsgálatai alapján elrendelte, hogy a játékvezetôk sokkal szigorúbban lépjenek fel a könyök használatával és a hátulról történô szereléssel szemben, s azóta jelentôsen csökkent sérülések száma.

Negyedik lépés Az alkalmazott intézkedések haté konyságának ellenôrzése – újraértékelés A megelôzô intézkedések hatékonyságának vizsgálata a sportsérülések incidenciájának újabb meghatározását jelenti mintegy megismételve az elsô lépést. Ezt a lépcsôt hajlamosak vagyunk sokszor elhanyagolni, annak ellenére, hogy csak ez bizonyíthatja összes megelôzô intézkedésünk eredményességét. Továbbmenve, e lépés kihagyásával nem tudjuk hitelt érdemlôen igazolni a prevenció sérülésekre gyakorolt hatását.

18-35

2006/12/08 11:38

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S rizikó felfogására és a megelôzést szolgáló hatékony viselkedésre. Szociális hatás Mások által a sportolóra gyakorolt hatást (elvárások, ténykedések) jelenti. Gyakran alábecsüljük a szociális hatást, mint a viselkedés meghatározó tényezôt, ami viselkedési konfliktusokhoz vezethet. A legtöbb sporthelyzet egyben szociális helyzet is. Önismeret Azt jelenti, hogy a sportoló képes-e megfelelni az elvárt viselkedésnek. Magába foglalja a külsô- (mások részérôl megnyilvánuló ellenállás, idô és pénz hiánya stb.) és belsô akadályok (hiányos szakmai tudás és kitartás stb.) felmérési képességét. Az önismeret az emberek értékelése a viselkedéshez szükséges saját képességeikrôl. Az akadályok azok a valódi problémák, amelyekkel szembe kell nézni a viselkedés során. Hogy a sérülés a „sportviselkedésbôl„ származik - e vagy sem, az attól függ, hogy a megelôzés milyen mértékben hatott a viselkedést meghatározó tényezôkre (bemelegítés, tudat stb.). A sportsérülések patomechanizmusa A sportsérülések megelôzése érdekében nem elég csupán megállapítani a sportsérülések okait - azaz a külsô és belsô faktorokat -, hanem a sérülések mechanizmusát is meg kell határozni. Az edzések és versenyek során az átlagosnál jóval nagyobb erôhatások érik a sportolókat. Ez a fokozott megterhelés bizonyos körülmények között sérülést okozhat. Egy-egy sérülés patomechanizmusának elemzésekor a sportoló testére különbözô szögben, felületen és ideig ható erôket és az azokra különbözô módon reagáló szöveteket tanulmányozzuk. A sportsérülések jellege minden esetben az erôbehatás nagyságától, irányától, lokalizációjától, továbbá az érintett szövetek állapotától függ Akut sérülések patomechanizmusa A sportmozgások közben kifejtett maximális izomerô a sportoló testtömegének vagy a sporteszközöknek a gyorsulását hozza létre. A sportbalesetek egyrészt egy lökésszerû terhelés hatására jönnek létre, amelyet a test saját tömegének hirtelen lefékezôdése, azaz a mozgató szervrendszer kötôszöveteiben fellépô csúcsfeszültséget követô lassulás okoz. Ugyanis a nagy gyorsulások rendkívül rövid idô alatt nullára történô lefékezôdésekor a fellépô erôk több ezer kilopond nagyságrendû lökésterhelést váltanak ki. (Hasonló folyamat zajlik le, amikor a karate versenyzôk a kezük élével törik össze a követ). Valójában izom-,

A

2006/4

S P O R T B A N

ínszakadás és csonttörés esetében is ez a mechanizmus következik be. Más esetben egy nem mozgó tömegnek (talaj, sporteszköz, ellenfél) bizonyos testrészre kifejtett hatása (ütközés), vagy koordinálatlan, reflexszerû menekülô mozgás (megcsúszás, kitérés) következtében jön létre a sérülés. Ezek a belsô és külsô mechanikai erôk minden esetben szövetszétválást okoznak, függetlenül attól, hogy ez az érintett területen szabad szemmel látható-e vagy sem. Túlterheléses sérülések patomecha nizmusa Ismétlôdô mikrotraumák, illetve fokozódó terhelés hatására -a terhelés és terhelhetôség aránytalansága következtében - a szövetek helyi gyulladása (akut/krónikus), vagy degeneratív károsodása alakulhat ki, ami további elváltozásokhoz (tendinitis, szakadás, stb.) vezethet. Ha a mikrotraumák ugyanazon a területen ismétlôdnek, akkor az egyébként törvényszerûen azonnal meginduló regeneráció az idôhiány miatt nem lesz képes elôsegíteni az érintett szövetek gyógyulást, hanem újabb és újabb parányi sérülések alakulnak ki. Az érintett terület tûrôképessége elôbb-utóbb kimerül, s végül a szövet kifárad, vagy elfajul. Mivel a szövetek biológiai reakciója különbözô, ezért a kialakuló kép nem egyforma, abban azonban hasonló, hogy a károsodott szövet ellenálló képessége mindinkább csökken, és végül nem képes feladatának eleget tenni. A sportbalesetek többsége megelôzhetô volna a külsô kockázati tényezôk kiküszöbölésével. Ehhez azonban sok minden kell, így például jó minôségû, kellôen elôkészített pályák, tornacsarnokok, küzdôterek, biztonságos sporteszközök és megfelelô védôfelszerelések (arcvédô, sípcsontvédô) szükségesek. A túlterheléses sérülések többsége is elkerülhetô volna, ha a sportot (akár versenyszerûen, akár kedvtelésbôl) gyakorló személy fizikai és pszichikai kondícióját – még tevékenysége megkezdése elôtt – szakember ellenôrizné.

Harmadik lépés A sérülést megelôzô intézkedések bevezetése – rizikócsökkentés Ennek a ténykedésnek a megismert etiológiai faktorok, és mechanizmusok figyelembe vételén kell alapulniuk. Ezen a területen minden résztvevônek meg van a jól azonosítható felelôssége és szerepe. Az edzô feladata Az edzô felel leginkább a sportoló „épségéért”. Ennek érdekében mindenek-

elôtt a „biztonságos technika” elemeit kell megtanítania a rábízott sportolónak. El kell sajátíttatnia velük a megfelelô technikai alapokat, fel kell hívnia figyelmüket a „biztonságos versengés” szem elôtt tartására, és jó kondícionális állapotba kell hoznia ôket. Az edzônek tisztában kell lennie az akut sérülések alapfokú ellátásával is. Irodalmi adatok szerint a legtöbb sérülés az elôszezonban és a versenyidôszak utolsó harmadában következik be. Ezen idôszakok alatt minden sporttevékenységet fokozott figyelemmel kell kísérni, és különös hangsúlyt kell fektetni a prevenciós módszerek alkalmazására. Nagyon fontos elegendô pihenôidô biztosítása is. A sportoló szervezetének ugyanis pihenésre van szüksége, hogy a következô edzésre megfelelô állapotba hozza magát. Szokták mondani, hogy a játékos nem is az edzésen edz, hanem a két edzés között, amikor is „újraépíti” a szervezetét. További fontos feladat a megfelelô elôszezoni alapozás, ami a megfelelô cardio-respiratorikus állóképesség és az izomerô növelésére összpontosít. (statikus és dinamikus erôfejlesztés, állóképesség, izomlazaság és propriocepció). Ennek az alapozásnak az elfogadott idôtartama 6 hét, a sportspecifikus edzések megkezdéséig. A kondicionálós edzésbe célszer sportág-specifikus mozdulatokat beépíteni. Elengedhetetlen az alsó hátizmok, hasizmok és alsóvégtag izmainak erôsítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok végzése. Az erônléti és technikai edzések intenzitását, idôtartamát és gyakoriságát fokozatosan kell növelni. A versenyidôszak edzésmunkájának is hasonlóan komplexnek kell lennie. Kihangsúlyozandó, hogy az izomegyensúly fejlesztését célzó erônléti edzések ellenkezô hatást is kifejthetnek, ha nem megfelelôen felügyelik és végzik azokat. Ahol lehetôség van rá, indokolt a csapat mellett erônléti edzô és gyógytornász foglalkoztatása, akik munkájukkal folyamatosan támogatják a csapatorvost is. Elônyös, ha az erônlétfejlesztô munkát jól felkészült erônléti edzô személyesen felügyeli. A sérülések megelôzése szempontjából nagyon fontos az edzések kezdetén végzett 5-10 perces bemelegítés, azaz nyújtás, alacsony intenzitású aerobic gyakorlatok végzése. A tapasztalatok szerint a bemelegítést gyakran hajlamosak vagyunk elhanyagolni, hiába szerves része a prevenciós programnak. A jó bemelegítéssel érik az izmok „üzemi” hômérsékletüket, fokozódik az izmok vérkeringése, oxigén ellátása, nô az idegim-

■

MAGYAR EDZŐ 35

2006/4

11-12 éves sportoló lányok spiroergometriás vizsgálatának tapasztalatai Eredmények és megbeszélés

Szakály Zsolt*, Gyôre István**, Ihász Ferenc*, Király Tibor*, Lehmann Tibor *** *Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Gyôr **Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest ***Magyar Triatlon Szövetség, Szekszárd

NÉV

E-mail: szaká[email protected]

Összefoglaló A tanulmány 11-12 éves triatlonos lányok (n=7) testi felépítését, spiroergometriás teljesítményeinek jellemzôit, valamint a terhelés hatására bekövetkezô belsô környezeti változásokat vizsgálja minôségi és mennyiségi vérképelemzéssel. A felmérés során vizsgáltuk a gyermekek testmagasságát, testtömegét, ébredési pulzusát, mennyiségi és minôségi vérképét, valamint a terheléses vizsgálat során a szívfrekvenciát, az aerob kapacitást, az egy perc alatt ventilált levegô mennyiségét. A kapott adatokból számoltuk a relatív aerob kapacitást, az oxigénpulzust, a légzési térfogatot, az egy liter oxigén felvételéhez szükséges levegô mennyiségét és a légzési equivalenst.

Abstract The aim of this study on 11-12 year old triathlons girls has been to analyze body build, characteristics of cardiovascular performance as well as changes in homeostasis that occur due to the influence of physical load, with the help of quantitative and qualitative blood account analysis. During the study we analyzed body stature, and body weight, waking pulse, quantitative and qualitative blood account, as well as heart frequency, aerobic capacity, minute ventilation under the physical activity. From the data collected we numerated the relative aerobic capacity, oxygen pulse, volume of breath, and the amount of air that needs to be consumed to obtain one liter of oxygen, RQ (respiratory quefitient).

Bevezetés A fizikai terheléshez történô akut adaptációs folyamatok mennyiségi és minôségi jellemzôi a felnôtt korosztályoknál napjainkban már viszonylag jól ismertek. A gyermeki szervezet alkalmazkodási jelenségeirôl azonban kevesebb megbízható adat áll a rendelkezésünkre. A gyermekek teljesítmény vizsgálatai-

1. táblázat A vizsgált személyek testalkati jellemzôi

nál a fô kérdés az, hogy miként válaszol a gyermek szervezete az akut fizikai terhelésekre, illetve kialakulnak-e a rendszeres testedzés hatására bekövetkezô alkalmazkodási jelenségek ebben a korban? A kapott eredmények vizsgálatánál azonban figyelembe kell vennünk, hogy a gyermek- serdülôkorban az egyedfejlôdés nem egyenletes, hanem rövidebbhosszabb idôszakok követik egymást lökésszerû, a nagyobb teljesítményeknek kedvezô bázist jelentô változásokkal.

Anyag és módszer Vizsgálatainkat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar terhelésélettani laboratóriumában végeztük futószalag ergométeren (Marquette 2000), a légzésfunkciós adatokat Vmax C29 gázanalizátorral mértük. A fizikai teljesítôképességet a lépcsôzetesen növekvô terhelés során teljesített idôvel jellemeztük. A terheléses protokoll 3 perc bemelegítéssel kezdôdött (5-6-7 km/h) percenkénti sebesség növekedéssel. A teszt elsô fokozata 8 km/h órával indult 3 %-os dôlésszöggel. A sebesség fokozatok percenként emelkedtek 1,0 km/h-val. A felmérésben 7 triatlonos - 3 éves edzéskorú - leány vett részt. A gyermekek a Magyar Triatlon Szövetség által készített ranglistán az 1-15. helyet foglalják el. A vizsgált személyek heti öt alkalommal 120 perc idôtartammal vesznek részt edzéseken. A vizsgálat az alapozó idôszak második mezociklusának második mikrociklusában történt. A felmérés során vizsgáltuk a gyermekek testmagasságát, testtömegét, ébredési pulzusát, mennyiségi és minôségi vérképét, valamint a terheléses vizsgálat során a szívfrekvenciát, az aerob kapacitást, az egy perc alatt ventilált levegô mennyiségét, mely adatokból számoltuk a relatív aerob kapacitást, az oxigénpulzust, a légzési térfogatot, az egy liter oxigén felvételéhez szükséges levegô mennyiségét, azaz a légzési equivalenst.

SZ. ZS. T. A. T. T. P. P. CS. C. K. P. P. A. átlag szórás

DCK (év) 11,4 11,9 11,9 11,0 11,3 11,2 11,7 11,5 0,3

TTM (cm) 158,6 149,3 161,2 142,5 147,7 139,6 156,5 150,8 7,6

TTS (kg) 39,5 33,2 55,5 29,6 37,8 28,9 38,1 37,5 8,3

Jelmagyarázat: DCK: decimális kor, TTM: testmagasság, TTS: testtömeg, Az 1-es táblázat a vizsgált személyek testalkati jellemzôit mutatja be. A mintában markáns különbségek láthatók a testmagasság és a testtömeg vonatkozásában, bár a testmagassághoz viszonyított testtömeg értékek optimálisak. A jelenség nem egyedi, hiszen a gyermekek fejlôdése nem párhuzamosan halad. A serdülôkor elôtt nem ritka a 2-3 év biológiai fejlettségbeli különbség. Mintánkban is található már rendszeresen menstruáló (T.T.), és a Tanner (1962) besorolása szerint csak az 1. fázisú fejlettséget mutató gyermek (K.P. és P.P.). A lányoknál a testalkati és testösszetétel különbözôségek a postpubertásban manifesztálódnak. Kiemelten foglalkozunk a terhelhetôséget, az állóképességet döntôen meghatározó haemoglobin és hematokrit értékekkel. A haemoglobin normális értéke jelentôs hangsúllyal bír az oxigénszállításban azzal, hogy képes megkötni, illetve leadni az oxigént, de a széndioxid szállítás is haemoglobin függô. Kiemelt szerepe van a sav-bázis egyensúly szabályozásában. Állóképességi sportolók esetében a rendszeres vérkép ellenôrzés nélkülözhetetlen. Segítségével pontosan detektálhatjuk a teljesítményt negatívan befolyásoló paramétereket, ellenôrizhetjük a terhelési ciklus meghatározott szakaszaiban a terhelésnek a belsô környezetre kifejtett hatását. Lányok esetében fontos a szérum vas rendsze-

17-36

2006/12/08 11:37

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2. táblázat A vizsgált személyek vérképének jellemzôi NÉV SZ. ZS. T. A. T. T. P. P. CS. C. K. P. P. A. átlag szórás

VVT (10E12/1) 5,17 4,57 4,99 4,80 4,47 4,54 4,28 4,69 0,29

HGB (g/l) 142 135 139 133 133 126 127 133,5 5,4

HT (%) 0,44 0,41 0,43 0,41 0,40 0,38 0,37 0,41 0,02

Se Fe (umol/L) 21,0 12,3 16,8 13,4 21,3 19,0 18,4 17,5 3,3

FVS (10E9/l) 5,32 4,07 5,87 5,62 5,47 4,75 4,88 5,14 0,57

G/L 1,97/2,66 1,62/2,08 3,35/1,92 2,16/2,18 2,58/2,18 1,69/2,44 1,93/2,35 -

Jelmagyarázat: VVT: vörösvérsejt, HGB: haemoglobin, HT: haematokrit érték, Se Fe: szérum vas, FVS: összes fehérvérsejt szám, G/L: granulocyta, lymphocyta arány. res ellenôrzése is, melynek segítségével az anémiás állapotokat kerülhetjük el. A mennyiségi vérkép jellemzôi az élettanilag elvárható normál tartományban találhatók. A vér hematokrit értéke, vörösvértestszáma és a vér viszkozitása szorosan összefügg, ezért nem szerencsés, ha a vizsgált személy, keringését a magas a normál érték felsô határát megközelítô hematokrit, vagy vörösvértest értékek terhelik. A jó állóképességi teljesítmény esetében, vagy az állóképesség javulásával a hematokrit értékek a normál tartomány közepén, vagy ettôl kissé lefelé helyezkednek el. Alkalmazkodási reakcióként fontos, hogy megfelelô összetételû folyadék álljon rendelkezésre és relatíve annyi alakos elem legyen a vérben, amennyi még a vér viszkozitás emelkedése révén még nem rontja a szöveti perifériás vér átáramlását. A 48% feletti hematokrit érték már nem járul hozzá a keringés és az oxigén szállítás gazdaságos mûködéséhez. Ha az átlagos hematokrit érték (44-45%) alá csökken a vér viszkozitását kevésbé befolyásolja, de magasabb hematokrit érték mellett a vér viszkozitása meredeken nô. A hôleadás, a hôszabályozás megfelelô alkalmazkodási reakciójaként is fontos, hogy megfelelô mennyiségû-és összetételû vér álljon rendelkezésre.

A minôségi vérkép jellemzôi közül az összes fehérvérsejt számot, valamint a granulocyták és a lymphocyták mennyiségét és arányát vizsgáltuk. A két fehérvérsejt aránya normál esetben 2/1. Ez az arányszám érzékenyen reagál nemcsak a gyulladásos megbetegedésekre, hanem az edzésterhelésekre is. Ha az arány 1/1, az jelentôs, de még nem káros, az edzésadaptáció szempontjából kedvezô jelnek tekinthetô, ha azonban az arány tartósan megfordul, és a fehérvérsejt szám is 4,0 (10E9/l) alatt van, az a túledzettség biztos jele. A vizsgált személyeknél az összes fehérvérsejt szám és a granulocyta-lymphocyta arány is a felkészülési idôszaknak megfelelô, ami azt mutatja, hogy a terhelési ciklus második hetében a belsô környezet egyensúlyi állapota kibillent, beindítva ezzel a kedvezô adaptációs folyamatokat. A 3. táblázat a nyugalmi pulzus és a spiroergometriás vizsgálat során mért maximális értékeket foglalja össze. A vizsgált személyeknél az állóképességi adaptáció jeleként értékelhetô bradikardia figyelhetô meg. A lépcsôzetesen növekvô terhelés hatására kialakuló maximális pulzusszám válaszok jelentôs mértékben függnek a vizsgált sportoló motiváltságától. Keresztmetszeti és hosszmetszeti vizsgálatok arra utalnak, hogy a

2006/4

jól motivált 6-12 éves gyermekeknél a maximális intenzitású fizikai terhelés alatt a pulzusszám átlagosan 195-205 ütés/perc közötti (Armstrong et al. 1991, Mészáros et al. 1991). A vizsgálataink során a gyermekek pulzusszáma gyorsabban nôt a terhelés alatt, az oxigénpulzus a terhelés minden szintjén kisebb volt, mint a felnôtteké, hiszen a szív nagysága a testméretektôl is függ. Vizsgálatunk során 196-201 ütés/perc értékeket kaptunk. A gyermekek állóképességi edzettségének, teljesítôképességének is az aerob kapacitás a legjobb mutatója. Több megfigyelés ugyanakkor arra utal (Frenkl 1990), hogy a gyermekek állóképességi teljesítményében is nagyobb az anaerob komponens jelentôsége, mint feltételeztük. A mintában az aerob kapacitás abszolút és relatív értékei nagyon különbözôek, találunk az életkor vonatkozásában kiváló és átlagosnak tekinthetô értékeket is. A terheléses légzésfunkciós mutatókban is jelentôs eltéréseket tapasztaltunk a gyermekek és a már érett vizsgált személyek között. Vizsgálataink során minden intenzitásnál nagyobb légzésszámot, kisebb légzési térfogatot, felületesebb légzést tapasztalatunk, mint a felnôtteknél, mely megegyezik az irodalmi adatokkal (Mészáros 1990). A vizsgálatok eredményei egyértelmûen azt bizonyítják, hogy a gyermekek hiperventilálnak, ez lényegében légzésük kevésbé gazdaságos voltát bizonyítja, amely számszerûsíthetô a légzési perctérfogat- oxigénfelvétel hányadossal. A légzési equivalens értékeket vizsgálva sem kaptunk a felnôttekéhez hasonló hányadosokat, ami egybevág Sheeman és mtsai. megfigyelésével. Az anaerob küszöb értékeket a légzési töréspont segítségével határoztuk meg. A terhelés alatti ventiláció és az oxigénfelvétel párhuzamosan nô, majd az aerob kapacitás egyénileg jelentôsen különbözô értékeinél a ventiláció meredekké válik, az emelkedéstôl elmarad azonban az oxigénfelvétel növekedése. Ez a törés-

3. táblázat A vizsgált személyek spiroergometriás vizsgálatának eredményei NÉV SZ. ZS. T. A. T. T. P. P. CS. C. K. P. P. A. átlag szórás

NyP MaxP VO2 VO2rel (1/perc) (1/perc) (l/perc) (ml/min/kg) 55 198 1,48 37,3 54 198 1,12 34,5 50 201 2,78 50,6 56 199 1,30 44,7 54 196 1,70 46,0 56 200 0.94 33,5 55 200 1,52 40,0 54 199 1,65 40,9 2 2 0,54 5,9

O2P (ml) 7,48 5,63 13,84 6,51 8,67 4,89 7,57 7,80 2,73

VE (l/min) 61,6 49,6 101,2 49,2 66,1 37,3 55,6 60,1 18,9

Vt (l) 0,875 0,708 1,781 0,792 1,157 0,669 1,067 1,007 0,360

RR 71 70 60 64 60 60 53 63 6

VE/O2 42 44 37 38 40 48 37 41 4

RQ 0,95 0,94 0,97 0,89 0,98 0,96 0,90 0,94 0,03

AnaK (1/perc) 189 181 190 181 185 177 188 184 5

AeK % 93 85 82 68 90 63 92 82 11

Jelmagyarázat: NyP: ébredési pulzus, MaxP: maximális pulzus, VO2: aerob kapacitás, VO2rel: relatív aerob kapacitás, O2P: oxigénpulzus, VE: percventiláció, Vt: légzési térfogat, RR: légzésszám, VE/O2: 1 ml oxigénfelvételhez szükséges levegô mennyisége a terhelés maximumában, RQ: légzési hányados AnaK: anaerob küszöb, AeK: az aerob kapacitás hatásfoka.

■

MAGYAR EDZŐ 17

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

Amikor valamilyen oknál fogva felborul a fiziológiás egyensúly az izomrendszer és a szalagapparátus vagy az izomrendszert lehorgonyzó kötôszövetes elemek teherbírása között, akkor sérülés következhet be (pl. hosszútávfutó évek óta fennálló Achilles-ín gyulladása oly mértékben gyengítheti az ín állományát is, hogy szakadásához vezethet). A sportsérülések egyik leggyakoribb oka kétségtelenül az elégtelen felkészülés. Nem elegendô az alkatból adódó tehetség. Az életkor és a nem figyelembevételével helyesen kiválasztott sportágban, szakszerû irányítással és szorgalmas, sokoldalú felkészüléssel kell a versenyzônek a szükséges szakmai tudást és a megfelelô kondíciót megszereznie. Az edzés egyebek között akkor megfelelô, ha a sportterhelés fokozása és a szervezet alkalmazkodóképessége állandóan összhangban van. Károsan befolyásolja a versenyzô teljesítôképességét a túledzettség. A tapasztalat szerint a versenyidôszak második felében emelkedik a sérülések száma. A túledzettség egyik kísérô tünete a fáradtság. A kellô idôben fel nem ismert túlzott igénybevétel letörést okoz. Jellemzôje, hogy a sportoló a tôle megszokott vagy várható teljesítményt a legnagyobb igyekezettel sem képes elérni. A versenyzô mozgása nem kellôen egybehangolt, nemcsak azért, mert egyes izomcsoportok hamar kifáradnak, hanem az idegrendszer szabályozó szerepe is akadozik. Környezet, idôjárási körülmények Mind a fedett mind a szabadtéri sportpálya minôsége fontos tényezô úgy az egészségvédelem, mint a színvonalas sportolás szempontjából. A gondozatlan, rossz levegôjû, esetleg dohányfüstös helyiségben a sérülés veszélye jóval nagyobb. A tiszta és jó levegôjû sportcsarnok biztosítása természetesen nem a sportegészségügy feladata. Ugyanígy egy nem megfelelôen elôkészített, kemény, csúszós padlón kézi- vagy röplabdázni, vívni, asztaliteniszezni lábfájást okozhat, sôt kifejezetten balesetveszélyes lehet. A rossz talajú szabadtéri sportpályák, ha lehet, még több „buktatót” rejtenek magukban. A pályák talajának állapota, a megvilágítás, a hômérsékleti tényezôk, a páratartalom mind-mind befolyásolják a sportsérülések kialakulásának esélyeit. A kemény sportpályák a mikrotraumák révén gyakran hajlamosíthatnak túlterheléses sérülésre. A csúszós pályák is nagymértékben növelik a sportbalesetek veszélyét (pl. kosárlabda mérkôzésen a parkettáról fel nem törölt izzadságcsep-

A

S P O R T B A N

peken nagy a megcsúszás veszélye). A rosszul elhelyezett tárgyakkal (padok, palánkok, atlétikai futószámok beérkezô helyének rossz kialakítása), sporteszközökkel (labda, ütô, síbot, teniszütô), segédeszközökkel (kapufa, fal, palánk, játéktér felszíne) történô ütközések szintén súlyos sérüléseket okozhatnak. A hômérséklet és a páratartalom a szervezet homeostázisában szerepet játszó tényezôk. A légnyomás változása (pl. magaslati körülmények között fellépô oxigénhiány miatt) az idegrendszer mûködési zavarához vezet. A kritikai készség csökken, a kedélyállapot változik, a koordinációs készség romlik. A melegfront a szimpatikus, a hidegfront pedig a paraszimpatikus hatás fokozódását idézi elô. A bioritmus megváltozása nemcsak teljesítményt befolyásoló tényezô, hanem a sérülékenységet is fokozza. A bioritmust megzavarhatja az idôeltolódás, ami a nagy sebességgel, nagy távolságra való utazáskor jön létre (napszak eltolódása). Ugyancsak nem közömbös a földrajzi fekvés (tengerszint feletti magasság és klimatikus viszonyok). Sporteszközök, felszerelés A sportolók testi épségét nagymértékben veszélyeztetik a nem megfelelô sporteszközök, sportfelszerelés és sportruházat. Például rúdugrásban a rúd eltörése, síelésnél a nem megfelelô anyagból készült jelzô rudak, motorsportban a mûszaki ellenôrzés hiánya, ejtôernyôzésnél az ejtôernyô gondatlan elôkészítése, a dobó- vagy hajító sportágakban a pályabiztosítás elmulasztása, stb. súlyos sérüléseket okozhat. Nagyon veszélyesek lehetnek a különbözô tárgyakkal történô ütközések is. Az elhasználódott, meghibásodott sporteszközök, és sportfelszerelések akár tragédiákhoz is vezethetnek (pl. törött vívópenge halálos sérülést okozhat).

injekciók az ín állományát tönkretéve, annak szakadását okozhatják). A sérülés oka lehet a túlzott gyógyszerfogyasztás, az alkohol és nem utolsósorban a nikotin hatása is. Az anabolikus szteroidok – fôleg a folyadéktartalom növelése révén – növelik az izomtömeget, az inaké ellenben változatlan marad. Ezáltal sokkal nagyobb lesz az izom leszakadásának és magának az izomhas szakadásának veszélye. Néha az izom oly mértékben megerôsödik, hogy még a csontot is eltörheti. E szerek használata esetén nagyon gyakoriak az izomsérülések. Alkohol A túlzott alkoholfogyasztás rontja a mozgáskoordinációs-készséget, s emiatt komoly sérülések jöhetnek létre. Nikotin Az akut abusus növeli a szérum kortizon-szintet, ezáltal katabolikus folyamatok kerülnek elôtérbe, aminek következtében az izom leépül, így a sérülékenysége fokozódik. Drogfogyasztás Sajnálatos tény, de a drogfogyasztás a sport világában is megjelent. A segítségükkel felfokozott teljesítmény mögött mindig egy megváltozott fiziológiájú szervezet áll, melynek sérülése sokkal gyakrabban következhet be. Az élettani paraméterek (vérnyomás, pulzus) megváltozása miatt néha a szervezet kiszámíthatatlan reakciójával kell szembenézni. A különbözô stimulánsok és a fájdalomcsillapítók elfedik, illetve maszkírozhatják a fáradtság és a fájdalom érzését, a természetes védekezô reakciók nem lépnek fel, ezáltal is sérülésekhez vezethetnek. Mivel a sportolók állandó kölcsönhatásban vannak a környezetükkel, és viselkedésük döntô szerepet játszik a sportsérülések kialakulásában, a rizikótényezôk értékelése ebbôl a szempontból is ajánlatos.

Szociális körülmények Táplálkozás A különbözô vitaminok, és nyomelemek hiánya ugyancsak szerepet játszhat a sérülések és a túlterheléses ártalmak kialakulásában. Például az elégtelen vitamin és ásványi anyag bevitel többek között fáradásos törésekhez vezethet. Helytelen orvosi kezelés A sportolók akut- illetve túlterheléses sérüléseinek szakszerûtlen kezelése után olyan ismételt sérülések fordulhatnak elô, amelyek hosszabb sportképtelenséget eredményezhetnek (pl. az Achilles-ín krónikus gyulladása esetén szakszerûtlenül beadott kortikoszteroid

A sportoló viselkedése A sportoló viselkedésére három tényezô hat: • magatartás, • szociális hatás, • önismeret. Magatartás Egy bizonyos viselkedési formát jelent. Egy adott személy specifikus következményekkel járó tudása és hite is megnyilvánul benne. A magatartás a viselkedés következményeinek felmérési és mérlegelési képességét is jelenti. A magatartásban megnyilvánuló egészségmotiváció egy lehetôség az ún. sérülési

16-37

2006/12/08 11:26

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S zéket igénylô sportágakban (pl. torna) játszik fontos szerepet. Szalaglazaság, ízületi instabilitás Míg a laza szalagrendszer és az ízületi hipermobilitás a rándulásokra, ficamokra csak hajlamosít, addig az ízületi instabilitás egyértelmûen prediszponál ficamokra. A fokozott hajlékonyság és bizonyos típusú sérülések társulása - egyértelmû definíciók, valamint egységes kiértékelô technikák hiányában - csak feltételezhetô. Kötött izomzat Bár az izomfeszesség és az izomszakadások összefüggését statisztikailag ez idáig nem sikerült egyértelmûen bizonyítani, mégis úgy tûnik, hogy a feszes izomzat is hajlamosíthat szakadásokra. A túl feszes lábszárizomzat – amely a láb supinalt helyzetében felelôs a talajjal való érintkezésért – fokozza a bokaficam veszélyét. Ez magyarázhatja a lábszárizomzat stretching-jének és erôsítésének, valamint a láb kedvezôtlen helyzetét a talajra érkezéskor korrigáló preventív „taping”-nek a prevenciós hatását a bokaficamok megelôzésében. A fiziológiás mozgáshatárokon belüli izomflexibilitás nem látszik járulékos rizikótényezônek. Az alsó végtagok tengelyeltérései A különbözô csontrendszeri anomáliák vagy tengelyeltérések, amelyek a mindennapi életben nem okoznak panaszokat, a fizikai aktivitással járó fokozott terhelés során kóros elváltozásokat válthatnak ki a mozgatórendszerben. Az egyes anatómiai eltérések (pl. femoralis anteversio, genu varum, tibialis torsio, tibia vara, végtaghossz-különbség) funkciózavarokat és túlterheléses ártalmakat okozhatnak. A fiatal sportolók térdkalács körüli anatómiai elváltozásai (a térd fokozott Q-szöge, fokozott patella-mobilitás, lateralis hyperpressio) az ízületi porcfelszín elváltozásaihoz (patella chondromalacia) és instabilitásos panaszokhoz (patella luxatio) vezethetnek. A különbözô láb abnormitások (fokozott pronatio) a tibia túlterheléses sérüléseit okozhatják. A pes cavus Achilles-ín problémákra vagy plantaris fascitis-re hajlamosíthat. Korábbi sérülések Nagymértékben hozzájárulnak a sérülések ismétlôdéséhez. Különösen gyakoriak az újrasérülések ficamok után, amit elsôsorban a perzisztáló instabilitás magyarázathat, de a propriocepció zavara és az izomgyengeség is lehet az oka. Lelki és pszichoszociális tulajdonságok A személyiségi tulajdonságok is kapcsolatban lehetnek a sérülési hajlammal.

A

2006/4

S P O R T B A N

A sportolókat fokozott sérülésveszélynek kitevô jellemzô tulajdonságok közé sorolható például az óvatosság hiánya, vagy az aggodalom alacsony szintje, amelyek fokozott rizikóvállaló viselkedésmódot eredményeznek. Bizonyos pszichológiai tulajdonságok (extroverzió, acting-out viselkedési mód) ismétlôdô balesetekhez vezethetnek. A nagyfokú szorongás ugyancsak megzavarhatja a sportolók koncentrációját és növelheti sérülések valószínûségét. Más tényezôk szerepe, mint például az emocionális és pszichoszomatikus labilitás, még vitatott. Az akut sérülések gyakran társulnak a sportolóktól bizonyos adaptációs vagy ún. megbirkózó-viselkedésmódot igénylô szociális események számának növekedésével. Összefüggés tapasztalható a sportoló életében elôforduló negatív történések (nézeteltérés az edzôvel stb.), tragikus családi események (pl. szülô elvesztése, szülô hiánya) és a sérülések gyakorisága között. A különféle magánéleti stressz-szituációkat átélt sportolók is többször szenvednek sérülést. A stresszel teli életesemények intenzívebb alkalmazkodást tesznek szükségessé, adott esetben kisebb fokú pszichológiai teherviselô képességgel és kevesebb szociális támogatással. Az életváltozásokhoz vezetô stressz bizonyos sporthelyzetekben az adaptív válaszok blokkolásához, ezáltal sérülésekhez vezethet. A sportsérülések elôfordulásában szerepet játszó pszichológiai és viselkedési aspektusokról valójában kevés adattal rendelkezünk, ezért további, mélyreható kutatások szükségesek a sportsérülések gyakoriságát befolyásoló pszichoszociális faktorok valódi hatását illetôen. A belsô rizikótényezôk egy része akut sérülésekre, míg mások inkább túlterhelés sérülésekre hajlamosítanak. Sportbalesetre elsôsorban a pszichológiai és a pszichoszociális faktorok hajlamosítanak és nem a fizikai tulajdonságok. A balesetre való hajlam azonban nem állandó jellemvonása az egyes személyeknek, hanem idôvel változik, és az egyéni életeseményektôl függôen ingadozik. A túlterheléses sérülésre való hajlam fôleg az egyén testi tulajdonságain alapul. A nagy testmagasság, a túlzott testsúly és a nagy explozív erô megzavarhatja a terhelés és a terhelhetôség közötti finom egyensúlyt. Az izmosabb egyének nagyobb teherviselô kapacitással rendelkeznek, ezáltal kevésbé hajlamosak túlterheléses sérülésekre. A statikus erô hiánya, az izomfeszességgel kombinált szalaglazaság, valamint az alsó végtagi tengelyeltérések is túlterheléses sérülé-

seket idézhetnek elô. A pszichológiai tulajdonságok és a túlterheléses sérülések viszonylatában két különbözô dimenzió különböztethetô meg. Egyes pszichológiai faktorok predisponálnak túlterheléses ártalmakra (például az óvatosság alacsony foka, fokozott vitalitás és szociabilitás). Ezzel szemben a psychosomatikus labilitás és hypochondria nem felelôsek a túlterheléses sérülések elôfordulásáért, hanem abból a szempontból fontosak, ahogyan a sportolók a túlterheléses sérülésre és a sportból való kiesésre reagálnak (súlyosság - hypochondria viszony).

Külsô rizikótényezôk Sportág Egyes sportágak jellegükbôl adódóan is sérülésveszélyesek. Például a küzdôsportokban (ökölvívás, birkózás, keleti küzdôsportok) az ütések, a labdajátékokban az ütközések okoznak gyakran sérüléseket, a technikai sportokban pedig a sporteszközök hibája vagy helytelen használata vezet balesethez. Technika A rossz technikával végrehajtott sportmozgások balesetveszélyesek, míg a biomechnika törvényszerûségeinek figyelembevételével végrehajtott mozgássorozatoknál kisebb a sérülések veszélye. Szabályok A sportolót a sérülésektôl védô sportági szabályok figyelmen kívül hagyása következtében fordulhatnak elô sérülést okozó ütközések, szerelések (pl. szabálytalan becsúszó szerelést követô bokaszalag-sérülés). Edzésterhelés Kétségtelen, hogy a fáradt, kimerült szervezet sérülékenyebb. A sérülések aránya magasabb a verseny-, mint az elôszezonban, és a hosszú versenyek végén. Fáradtság, túledzettség esetén a koncentráló képesség csökken, következésképpen a sportoló nem képes a mozgások megfelelôen koordinált kivitelezésére, így könnyebben következnek be sérülések. Megfelelô fizikai és pszichikai állapotú sportoló képes kivédeni a mozgáskoordinációt megzavaró, komoly sérüléssel fenyegetô váratlan eseményeket megfelelô kompenzáló mozgással. Az egyébként jól elsajátított mozdulatsorozatok kivitelezése is sérülést okozhat a mozgatórendszer megfelelô felkészítése nélkül. A kellô bemelegítés elmulasztása is gyakran okoz sérülést. Ha a sportolók nem végeznek rendszeresen hét közben is megfelelô erôés gyorsaságfejlesztô gyakorlatokat, formahanyatlás következik be és fokozódik a sérülés veszélye.

■

MAGYAR EDZŐ 37

2006/4

pont összefügg az anaerob küszöbnek nevezett terhelési zóna elérésével, tehát végeredményben a keringés teljesítôképességének határa közelében fellépô metabolikus változásokkal. Az aerob kapacitás kihasználását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az edzésadaptáció egyik markáns jellemzôje, vagyis az aerob lehetôségek optimális kihasználása a rendszeres edzést folytató gyermeknél is megjelenik. Vizsgálati eredményeink és a szakirodalmi adatok talán meggyôzôen bizonyítják, hogy a gyermeki szervezet a rendszeres edzéshatásokra a fiziológiai és a motoros teljesítôképesség növelésével reagál. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy a minden kétséget kizáró adatgyûjtés nehézségekbe ütközik, hiszen az egyedfejlôdés során létrejövô mennyiségi és minôségi változások is a nagyobb teljesítmény irányába mutatnak.

Felhasznált irodalom 1. Armstrong, N.- Williams, J.-Balding, J.-Gentle, P. and Kirby, B. (1991): The peak oxygen uptake of British children with reference to age, sex and sexual maturity. Eur. J. Appl. Physiol., 62: 369375. 2. Frenkl. R. (1990): A gyermeksport biológiai alapjai. In: Mészáros J. (ed.). Sport, Budapest. 187. p. 3. Mészáros, J.-Petrakanics, M.- Mohácsi, J.- Farkas, A.- Frenkl, R. (1991): Aerobic capacity and antropometry of adolescent boys. In: Farkas, Gy. (Ed.): Papers of the Scientific Session in Szeged (Hungary). Szeged- Ulm, 181-187. 4. Sheeman, J. M.- Rowland, T. W.Burke, E. J.(1987): A comparison of four treadmill protocols for determination of maximum oxigen uptake in 10 to 12 year old boys. Int. J. Sports Med., 8. 31-34 5. Tanner, J. M. (1962): Growth at adolescence. 2nd ed. Oxford, Blackwell.

M. Kecskés Edit az Angolna Úszó és Gyógyúszóiskola Oktatási és Rehabilitációs Alapítvány elnöke, eredményes tevékenysége elismeréséül augusztus 20-a alkalmából a köz szolgálatáért érdemjel bronz fokozata kitüntetésben részesült.

Az Angolna Víziiskola szolgáltatásai, helyszínei Uszodáink: – Novotel Szálloda Uszoda XII. Alkotás út 63. – Hóvirág Klub XII. Hóvirág út 42. Foglalkozásaink: – babás és családi víziprogram – egyéni foglalkozások úszásoktatás – kiscsoportos úszásoktatás – aquafitness – kismama vízitorna – koraszülött és rendellenességgel született babák víziterápiás fejlesztô foglalkozásai, VRSU program kidolgozója M. Kecskés Edit – szellemi és testi fogyatékos gyermekek és fiatalok specifikus úszásoktatása, versenyeztetése, vízirehabilitációja, víziterápia – baleset vagy mûtét utáni rehabilitációs foglalkozások Érdeklôdni lehet: M. Kecskés Edit úszóiskola vezetônél Tel.: 06 30 281 35 36 E-mail: [email protected] Kurzusaink: • egyéni úszásoktatás különbözô korosztályok részére és a foglalkozások gyakorlati elsajátítása • „babaúszás” elméleti és gyakorlati oktatása (program lényege, mint prevenció) • sürgôsségi ellátás elméleti, gyakorlati elsajátítása un. Léghajó program (Lényege 0-tól 1 éves korig, 1 éves kortól 3 éves korig ambibabán történô újraélesztés, továbbá balesetek,sérülések, égés, valamint idegentest nyelésnél használatos elsôsegély ezen korosztály részére. Ennek a programnak az elsajátítása javasolt minden olyan hallgató, vagy szakember részére, akik csecsemôkkel és kisgyermekekkel foglalkoznak. Elôadó Dr. Krivácsy Péter intenzívterápiás gyermekszakorvos, babaúszás program vezetôje M. Kecskés Edit) • VRSU program (Tartalmazza rendellenességgel született babák víziterápiáját, felismerést és gyakorlatsorokat, gyógypedagógiai elméletet.) • A programok indulnak megfelelô létszám esetén elôzetes egyeztetéssel.

15-38

2006/12/08 11:23

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Tapasztalatok iráni súlyemelôk vb elôtti felkészülésérôl Teheránban (EXPERIENCES CONCERNING THE PREPARATION OF IRANIAN LIFTERS IN TEHERAN PRIOR TO THE 2006 WORLD CHAMPIONSHIPS)

■

MAGYAR EDZŐ 15

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

Sportsérülések megelôzése Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest E-mail: [email protected]

Szabó S. András BCE, Élelmiszertudományi Kar E-mail: [email protected]

Összefoglalás A cikk röviden bemutatja az iráni súlyemelô válogatott egy edzését, amelyre Teheránban került sor, egy hónappal a vb elôtt. A 2 órás délutáni edzés során - közben 10-15 perces pihenô - a következô gyakorlatokat hajtották végre magas intenzitással: helybôl felvétel és helybôl lökés, mellen guggolás, felhúzás szakítófogással. Kulcsszavak: intenzitás, súlyemelés

Abstract This paper deals with questions of preparation of the selected iranian weightlifting team one month before the 2006 World Championship. During the 2 hours long afternoon training -with 10-15 minutes break in between – the following movements were carried out with high intensity: power clean and power jerk, front squat, wide pull. Key-words: intensity, weightlifting

heránban, a National Olympic Academy korszerû létesítményében a „1st International Professional Coaching Course in Weightlifting for National Coaches of West Asia” elnevezésû szimpóziumot, ahol 30 fô vett részt(1). Az iráni edzôkön kívül Szaudi Arábiából, Jordániából, az Egyesült Emirátusokból, Pakisztánból, Sziriából, Irakból és Tadzsikisztánból is érkeztek résztvevôk(2). A kurzuson több kiváló iráni szakember tartott elôadást edzéselméleti, táplálkozásélettani, sportpszichológiai és az antidoping tevékenységet érintô témakörökben, a kurzus vezetésére, a gyakorlati munka irányítására pedig e sorok szerzôje kapott felkérést a Nemzetközi Súlyemelô Szövetségtôl. A kurzus szakmai munkájához kapcsolódóan egy alkalommal megtekintettük a 11 fôs iráni súlyemelô válogatott edzését, s a cikk röviden ezen edzéslátogatás tapasztalatait rögzíti.

Bevezetés

Az iráni súlyemelés

2006. augusztus 28. és szeptember 4. között rendezték az iráni fôvárosban, Te-

Iránban - ezen olajban gazdag, gyorsan fejlôdô országban - a súlyemelés rendkí-

Új MET tagok Reményi Péter Dobos Károly Nagy Balázs Vámossyné Oláh Zsuzsa Németh Gyula Bóka Ferenc Vasas Sport Club Sáth Sándor Zakor Andrea Ágnes Ancsics László Szlovenszky István Lakatos Tamás Lengyák György Sándor Péter Dr. Takács András Váradi György Ramocsa Gábor Sipos Péter Halasi Szabolcs Szitás Gyula Sárosi Bulcsú

kajak-kenu tenisz asztalitenisz asztalitenisz atlétika labdarúgás asztalitenisz sportlövészet jégkorong vívás evezés vágta-gát futás röplabda labdarúgás tradicionális harcmûvészet parasport vitorlázás labdarúgás kézilabda kosárlabda

Budapest Nagykáta Érd Budapest Szekszárd Szeged Budapest Tolna Százhalombatta Budapest Budapest Mohács Kôszeg Budapest Budapest Budapest Budapest Székesfehérvár Kishegyes Tatabánya Budapest

vül népszerû. A korábbi évtizedekben is kiváló súlyemelôk tucatjait adta az ókori Perzsia területén lévô ország, világbajnokokat, világcsúcstartókat, olimpiai bajnokokat. Talán a magyar súlyemelôsport iránt érdeklôdôk számára a legismertebb név a 60-as és 70-es évekbôl az olimpiai bajnok Mohamed Nassiri, Földi Imre és Kôszegi György legendás ellenfele. De a maiak sem maradnak el a sikeres elôdöktôl, az iráni súlyemelés - persze nem utolsó sorban a bulgáriai tapasztalatokat eredményesen alkalmazó szakvezetésnek köszönhetôen - ma is világ élvonalában van, élükön a kétszeres olimpiai bajnok ólomsúlyú (+105 kg-os súlycsoport) emelôvel, Hossein Reza Zadehhel. A válogatott keretnél 4 fôs bolgár team dolgozik, a vezetôedzô Jordan Ivanov, s mellette egy másik bolgár edzô, továbbá orvos és masszôr képezi a csoportot.

A válogatott keret edzése Lehetôséget kaptunk a konferencia szervezôitôl, hogy 2006. augusztus 31én az Azadi Sportkomplexum súlyemelô edzôtermében megtekinthettük a válogatott keret edzésmunkáját. Az alapot természetesen az Abadjiev-féle hihetetlenül sikeres és más országokban is kiemelkedô eredményeket biztosító bolgár edzésmódszer, illetve annak adaptációja képezte, azaz magas intenzitás és két edzésegység között pihenô beiktatása a regeneráció elôsegítése s a vér tesztoszteron szintjének visszaállása érdekében (3-5). Ugyanakkor több újdonság is megfigyelhetô volt a 11 fôs keret munkájában. Az edzést egyébként a vezetô edzô, a kiváló felkészültségû, s más országokban is sikeresen mûködô bolgár szakember, Jordan Ivanov vezette. A kérdéses napon a válogatott keret 2 edzést tartott, a délelôtti edzést követôen ebéd volt, majd pihenô. A kurzuson részt vevô edzôk a délutáni edzésre kaptak meghívást. Az edzésmunka értékelésénél kihangsúlyozandó, hogy a keret egy hónappal volt a vb elôtt.

A sportsérüléseket teljesen kiküszöbölni nem lehet. Nagy részük azonban megelôzhetô, s ennek érdekében tevékenykedni minden sportszakember egyik legfontosabb feladata. A sportolók sérülései nem csak a teljesítményt befolyásolják, hanem jelentôs szociális és gazdasági problémát is jelentenek. A sérülések kezelési költségei hatalmas összegeket emésztenek fel, és még nem is tartalmazzák a munkából és a versenyekrôl való hiányzásból származó károkat. A különféle kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a sérülésszám jelentôsen csökkenthetô a prevenció eszközeivel. A sokféle sérülése és rizikótényezô miatt a megelôzésnek komplexnek kell lennie, és nyilvánvalóan olyan módszerekre van szükség, amelyek minden szinten könnyen alkalmazhatók. A tudományos bizonyítékok ellenére elmondhatjuk, hogy a prevenciós módszerek sajnos nem képezik az edzésmunka integráns részét. Nyilvánvalóan hatalmas különbségek vannak az amatôr csapatok és a nagy profi klubok igényei, edzéskörülményei és anyagi lehetôségei között, és nagyon eltérôek az egyes országok adottságai. Mindennek ellenére azonban stratégiai cél annak elérése, hogy a prevenciós módszerek egyre inkább képezzék a sport részét. A sportsérülések megelôzése legszakszerûbben az ún. 4lépéses módszerrel lehetséges: 1. A sportsérülések gyakoriságának meghatározása (kockázatbecslés). 2. A lehetséges rizikófaktorok és mechanizmusok meghatározása (rizikóbecslés). 3. A megelôzô intézkedések bevezetése, amelyek valószínûsíthetôen csökkentik a sérülések kockázatát és súlyosságát (kockázatcsökkentés). 4. A megelôzô intézkedések hatékonyságának megállapítása a sérülések gyakoriságának újraértékelésével (újraértékelés).

Bemelegítés

Elsô lépés

A teljes edzés idôtartama 2 óra volt. Ebbôl néhány percet vett el az általános bemelegítés. Rövid futást követôen – szabad levegôn – néhány perces gim-

A sportsérülések gyakoriságának meghatározása - kockázatbecslés Nagyon fontos lenne standardizált definíciókat használni a sérülések incidenci-

ájának megállapításakor. A sérülés incidenciája azt mutatja, hogy hány sérülés következett be egy bizonyos expozíciós idô alatt. Rendszerint 1000 játékórára vetítik a sérülések gyakoriságát. A standardizált változók, és a kellôen részletezett epidemiológiai adatok hiánya megakadályozza, hogy valós, bizonyítékokon alapuló eredményeket kapjunk. Ez képezi a legfôbb akadályát a különbözô vizsgálatok összehasonlíthatóságának. Tisztában kell lenni azzal is, hogy bármely alkalmazott módszer mindig a tanulmányban szereplô mintán a leghatékonyabb. Ezért hasonló eredményeket csak az intervenciós csoporthoz hasonló körülmények mellett várhatunk. Fontos tehát számításba venni, hogy az adott prevenciós módszert milyen csoportoknál, csapatoknál vezetjük be.

Második lépés A lehetséges rizikófaktorok és etiopathomechanizmusok meghatározása - rizikóbecslés A legtöbb sérülés általában multifaktoriális, azaz a sérülés több hatás eredôje. A legtöbb rizikófaktor nem csak egy-egy sérüléstípushoz társítható és nagyon sokfélék lehetnek. Ezért fontos, hogy meghatározzuk a különbözô belsô (intrinsic) és külsô (extrinsic) rizikótényezôket és azok kölcsönhatását. A sportsérülésekre hajlamosító tényezôk két csoportra: belsô és külsô rizikótényezôkre oszthatók. A belsô rizikófaktorok közé a személyes tényezôk: az egyén testi (anatómiai, élettani), lelki és pszichoszociális tulajdonságai tartoznak. A külsô rizikófaktorokhoz pedig az adott sportból adódó kockázati tényezôk (sportági sajátosságok, szabályok, edzésterhelés, versenyzés szintje, körülményei), a sportkörnyezet (színhely, talaj, idôjárás, nap-, évszak), a sporteszközök, valamint a sportoló szociális körülményei (táplálkozás, szülô, edzô, orvos) sorolhatók.

Belsô rizikótényezôk Testi tulajdonságok Nem, életkor A nem (férfi vagy nô), az életkor (öreg vagy fiatal) és a foglalkozás (aktív vagy ülô) sérülésre hajlamosító tényezôként

szerepelhetnek. Nôi kosárlabdázók például 6-8-szor gyakrabban szenvednek térdízületi elülsô keresztszalag-sérüléseket, mint férfiak. Az öregedési folyamatok növelik a krónikus sérülésekre való hajlamot. Testalkat A sérülés létrejöttében szerepet játszhat a sportoló alkata, vagyis „az egyén öröklött és szerzett alapvetô tulajdonságainak összessége „A testi felépítés jellege bizonyos sportágak ûzésére predesztinál, vagy éppen alkalmatlanná tesz. Az alkat fogalmához természetesen hozzátartoznak a pszichés tulajdonságok is. Bár egyes testalkati összetevôk (testmagasság, testsúly, testzsír-százalék) és az akut sérülések között nem bizonyítható szignifikáns statisztikai összefüggés, az elhízás azonban minden bizonnyal kapcsolatba hozható ezek gyakoribb elôfordulásával. Állóképesség, izomerô A nem megfelelô állóképesség (fôleg nôk esetében) hajlamosít sérülésre. A sportban nagyon elterjedt az nézet, miszerint az erôs sportolók jobb versenyzôk és kevesebbszer sérülnek. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy az erôsebb és gyorsabb sportolók gyakrabban szenvednek akut sérülést. Ugyanis a nagyobb dinamikus erôvel bíró egyének a sportolás közben nagyobb kinetikus csúcsterhelést érnek el, aminek következtében az akut sérülések fokozott veszélyének vannak kitéve. Az akut sportsérülésekkel kapcsolatos veszélyeket tekintve fontos a gyors és a lassú izomerô megkülönböztetése, mivel a gyors, vagyis a dinamikus erô rizikótényezônek, míg a mozgató szervrendszerre stabilizáló hatással bíró lassú, vagyis statikus erô protektív faktornak látszik. Ügyesség, mozgáskoordináció Az ügyesség hiánya és a rossz technika növelik a sérülés veszélyét. A kezdô sportolók illetve versenyzôk, akik nyilvánvalóan kevésbé felkészültek és ügyetlenebbek, többször sérülnek, mint a tapasztaltabb társaik. A sportspecifikus ügyesség alacsonyabb szintjén állók a koordinációs képesség hiánya következtében, míg a sportspecifikus ügyesség magasabb szintjén lévôk a szükséges koncentrációs képesség hiányában vagy a nagy rizikóvállalás miatt többször szenvednek sérülést. A mozgáskoordináció az egyensúlyér-

14-39

2006/12/08 11:22

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S Éppen így viszont: a médiának is elemi szükséglete az ezernyi érdekességgel, látványossággal színesen zajló, elragadó élményekben gazdag sportvilág, mint vonzó tárgy, téma, kiapadhatatlan sztoribánya. Elengedhetetlen és ráadásul olcsó, szerény befektetéssel járó kellék, némi túlzással – hiszen a sportmédia ebbôl él, táplálkozik - létszükséglete. Ennél a pontnál – a széleskörû népszerûsítés hatásainál – további egyszerû fejtegetés révén megállapítható, hogy a média által felkarolt események, illetve az általuk keltett érdeklôdés ereje határozzák meg reklámerôt is. Ha már az olimpiai mozgalmat említettük: a televíziós szerzôdések és a világ minden sarkába eljutó közvetítések hatalmas vonzerôvel mozgósították a legnagyobb üzleti vállalkozásokat, nemzetközi mamut cégeket. Ezeket gyûjtötte azután össze 1985-tôl kezdôdôen - négyévenként megújítandó exkluzív marketing-szerzôdésekkel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az úgynevezett TOP (The Olympic Partners) program keretei között, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mintegy 12-15 világcég évente tíz-húsz millió dollár közötti szponzori összeggel támogatja az ötkarikás mozgalmat. A négyévenkénti ciklusokkal egyre feljebb kúszó bevételi spirál egyre és egyre feljebb kúszik az egekbe. Beszéljünk most arról, miként mûködik hazánkban a sport média, valamint vegyük sorra elvárásainkat is képviselôitôl. Nehéz problémákkal kell szembe néznünk. A körülmények alapvetôen változtak meg ebben a tekintetben is a rendszerváltással. Azt megelôzôen – bár semmiféle nosztalgiát nem érzek a Kádár korszak iránt – különösképpen a nemzetközi kirakatban kitehetô versenysport (politikai - ideológiai okokból is) kiemelt jelentôséggel bírt, s mint ilyen, megkülönböztetett anyagi és erkölcsi tá-

A

2006/4

S P O R T B A N

mogatásban részesült, társadalma jelentôs kedvezményekhez jutott, elismerést kapott és megbecsülést élvezett. A politikai és gazdasági szempontokból sematikus, egyszínû és unalmas sajtó a sport vonatkozásában szintén megkülönböztetett szerepet játszott, s alapvetô követelményként érvényesült a minôségi munka. Ennek illusztrálására csupán néhány mindennél meggyôzôbb bizonyítékkal szolgáló nevet említek: Rádió – Szepesi György. Televízió – Vitray Tamás. Napilapok: Népszabadság – Lukács László, majd Szabó Ferenc, Népszava – Vándor Kálmán, Magyar Nemzet – Zsolt Róbert. A kifejezett sportsajtóban Peterdi Pál, s az élô sportból érkezett további „nagyágyúk” közül a sokszoros Európa-bajnok evezôsnô, Papp Kornélia, a válogatott vívó Dávid Sándor, a kosaras Borbély Pál… Nem sorolom tovább. Valamennyien a sport elhivatott, tehetséges, az írott és elektronikus média hallatlanul magas színvonalú képviselôi, akiknek nyomában az újabb, fiatalabb nemzedék cseperedett fel, olyanok, akik közül többeknek a mai médiában vezetô-irányító szerepük van. Ez igaz, de ezzel együtt az is, hogy az utóbbi tizenöt év alatt az új viszonyok adta lehetôségekkel élve alapvetôen változtak meg a média viszonyok. Elôtte szinte elképzelhetetlen módon növekedett a kereskedelmi televíziós csatornák száma, ide értve a helyi, körzeti, kerületi és egyéb adókat, hasonló módon szaporodott a rádióállomások száma, s az írott sajtó térségeiben szintén rendkívüli a szaporulat országos és helyi érdekeltségû lapok tekintetében egyaránt. Elvben a szélesedô-élesedô versenyhelyzetben – mint a gazdasági életben – a minôségnek kellene meghatároznia az erôviszonyokat. A média esetében ellenben – legalábbis egyelôre – a hirtelen növekedés okozta felhígulással, színvonal csökkenéssel állunk szemben. Ráadásul ez, úgy tûnik, a tulajdonosokat nemigen zavarja. A bevezetôben említettem életem 45 évét, amit – kisebb kitérôkkel – a média köreiben éltem le. Evidens, hogy egyfelôl elvbôl a saját fészkembe - esetleges rossz tapasztalataim dacára - nem óhajtok belepiszkolni. Másfelôl számos esetben, úgy vélem, teljesen hatástalan lenne a kritikám, fiatal kollégáim közül sokan tapasztalataim alapján talán meg sem értenék bírálataimat, kifogásaimat, mert merôben mást vallanak a média munkáról, a sportról. Nem csupán az ô hibájuk, de tény, hogy a jelenleg kialakult körülmények távolról sem ideálisak a hivatás nemes és igaz megközelítéséhez és gyakorlásához.

Ehelyett megelégszem azzal, hogy néhány mondat erejéig megpróbáljam összefoglalni azokat az elvárásokat, amelyek egy régi vágású, e tekintetben kétség kívül konzervatívnak tekinthetô, s a gyakorlati sportban is jártas tollforgató fogalmazhat meg a teljesség igénye nélkül: • Meggyôzôdésem, hogy az egyik vezetô elvnek a sport ügyeinek intézésében a következôt szükséges elfogadnunk az olimpiai charta szellemében: A sport nem ismer semmiféle diszkriminációt, nem tûrhet meg semmiféle megosztottságot, politikai befolyást. Vitathatatlanul éppen olyan nemzeti ügy, mint a kultúra maga - amelynek elemi része vagy a honvédelem, az egészségügy. Ebbôl következôen párt-semleges terület, támogatásának tehát egységet kell élveznie. • A médiától elvárható a sport érdekeinek mindenkori és következetes védelme, értékeinek megóvása. • Természeténél fogva a sportról adott tájékoztatás következetességet, tudatosságot, rendszerességet követel. • A sport népszerûsítése elsôdleges kötelesség, ennek következtében szélesedik iránta az érdeklôdés, amelynek egy további következménye a sport reklámerejének erôsítése, eseményeinek eladhatósága, közvetve tehát a mûködéséhez és a továbbfejlesztéshez szükséges anyagi lehetôségek biztosítása, illetve bôvítése. • Elkötelezettsége révén a sportmédiának kötelessége élni a sport sokrétû érdekvédelmében a bírálat eszközével, amely objektív és tárgyilagos megközelítést kíván. • A sport médiában dolgozni megkülönböztetett lehetôség, sajátos életforma, amely kifogástalan szakmai felkészültséget, céltudatosságot, elhivatottságot, befolyás mentes tárgyilagosságot követel. • Az alkalmasság elemi követelménye a nyelv tökéletes ismerete, ápolása, a mindennapos tájékozódás, valamint szolidáris kollegialitás az egyéni törekvésekben. Megjegyezhetném minderre: többek között. Summázatul álljon itt egy tömör ajánlás a CBS amerikai televízió talán leghíresebb szerkesztô riporterétôl, Adward R. Murrow-tól: „Hogy meggyôzôek legyünk - hihetônek kell lennünk. Hogy hihetôek legyünk - hitelt érdemlônek kell lennünk. Hogy hitelt érdemlôk legyünk – az igazat kell mondanunk!” Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 39

2006/4

nasztika következett, majd a versenyzôk bevonultak a jól felszerelt súlyemelô terembe s megkezdték a tényleges szakmai munkát.

Az elsô edzésegység Az emelôk a bemelegítést követôen közvetlenül, különösebb speciális bemelegítés nélkül láttak hozzá a szakmai program elsô részének teljesítéséhez, ami kb. 40-45 percet vett igénybe. Helybôl felvétel és helybôl lökés szerepelt a programban, a kezdô fogás a legmagasabb súlyhoz viszonyítva 50-55% volt. Kisebb súlyokon kétszeres ismétléssel, 80 % feletti intenzitásnál egyszeri végrehajtással dolgoztak. A legkevesebb fogást a mintegy 167 kg testsúlyú Reza Zadeh hajtotta végre, többnyire (a késôbbi gyakorlatoknál is!) nagyon hosszú ideig pihent az egyes fogások között. 4 és 7 perc között volt a pihenôidô, közben ült a székén és fujtatott. 120 kg-on kezdett, 20 kg-onként emelte a súlyt s végül 225 kg-on fejezte be. Ez utóbbi végrehajtásához már meglehetôsen széles terpesz kellett mind a felvételnél, mind a kilökésnél. A versenyzôk nem a maximumon fejezték be az edzést, hanem 1 vagy 2 fogást kisebb súlyon is végrehajtottak.

A második edzésegység Az elsô és a második edzésegység között 10-15 perces pihenô volt, ezt sétával, fekvéssel, üléssel, masszázzsal töltötték a versenyzôk. Az edzés e részében 2 gyakorlatra került sor, mind-

egyik idôigénye kb. 25-30 perc volt. Elôször mellen való guggolás szerepelt a programban, kezdetben két ismétléssel. Reza Zadeh 170 kg-on kezdett, 20 kg-onként emelte a súlyt, végül 310 kg volt a legmagasabb súly. Itt is a legmagasabb súlyt követôen az emelôk kisebb súlyon is hajtottak végre gyakorlatot. Az edzés második részében szakítófogással való felhúzás szerepelt a programban. Nem kiállás, hanem magasra történô felhúzás. Reza Zadeh 120 kg-on kezdett s 20 kg-onként emelve a 240 kgot is felhúzta. Borzasztó erôsnek tûnt. Utána egy-két fogás következett e gyakorlatnál is, kisebb súlyon. Az edzést követôen pedig rövid nyújtás, masszázs. Reza Zadeh esetében a masszôr gyalogolt le-föl a fekvô versenyzô hátán és a combjain. Szerintem egyébként Reza Zadeh zavaróan kövér, edzôje szerint az ok a hihetetlenül nagy étvágy. Most egyébként kb. 20 kg-mal nehezebb, mint 2000-ben, amikor Sydney-ben olimpiai bajnoki címet nyert 22 évesen, 147 kg-os testsúllyal.

Következtetések Az egyszeri edzéslátogatás alapján igaz az én esetemben ez kiegészült Ivanov edzôvel (régi jó ismerôsök vagyunk) késôbb folytatott megbeszéléssel - nem kívánok túlzott mélységû következtetéseket levonni. A tapasztaltak alapján azonban néhány következtetés nagyon világosan megfogalmazható:

1. Az edzésmunkára az alacsony ismétlésszám s a magas intenzitás volt jellemzô. 2. Némileg meglepô módon - eltérôen az eredeti Abadjiev-féle koncepciótól - a kisegítô dinamikus gyakorlatok domináltak az edzésen a versenygyakorlatok helyett. Ez esetben a sérülésveszély (pl. helybôl lökés maximális súllyal) azonban nagyobb. 3. Szinte valamennyi versenyzô kirobbanó erôben volt egy hónappal a vb elôtt, ez magas szintû szakmai munkára utal s arra, hogy megtalálták a hatékony regeneráció biztosításának módját.

Irodalom 1. Program of 1st Int. Professional Coaching Course in Weightlifting for National Coaches of West Asia. NOCIR Iran, Tehran, 2006. 2. Szabó S.A.: Utijelentés az Iráni Súlyemelô Szövetség és az Iráni Olimpiai Bizottság által Teheránban 2006. aug. 29szept. 3 között szervezett és rendezett edzôi kurzusról. Bp. 2006. 3. T. Ajan, L. Baroga: Weightlifting - fitness for all sports. IWF, Budapest, 1988. 4. Chr. Yakovou: Preparatory training programme of the greek olympic weightlifting team (competitive period, 1996.) Proc. Weightlifting Symp. Ancient Olympia, Greece, 1997, ed. A. Lukacsfalvi, IWF, Budapest, p. 106-112. 5. D. Cioroslan: The bulgarian experience. Coach,s Corner. USA Weightlifting, 13-14, 2000 (2).

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2007-ben négy alkalommal 1500 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2007-ben: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

13-40

2006/12/08 11:18

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Lilienthal Andor – sakkversenyzô, edzô, szakíró – 95 éves Bottlik Iván, Hardicsay Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Pszichológia Tanszék, Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglalás Lilienthal Andor nemzetközi sakknagymester 95 éves. Több világbajnok edzôje volt. Erôsségei közé sorolják az intuíciót és a kombinatív készségét. Nevéhez fûzôdik az elemzésben a Lilienthal-elv. Ma is aktív, naponta elemez, fizikai és szellemi erôi teljes birtokában van. Kulcsszavak: sakk, edzés, intuíció, kombinációs képesség, Lilienthal-elv

Abstract International chess grandmaster Andre Lilienthal is 95 years old. He was coach of several word champions. His strong side are the intuitive and combinative ability. It linked with the name of Lilienthal-principle in analysis. He is living actively, analysing chess positions and in full possession of his mental and physical faculties. Key-words: chess, coaching, intuition, combinative ability, Lilienthal-principle Eseménydús, mozgalmas életpálya után az idôs kor nyugodt napjait éli az 1911. május 5-én, Moszkvában született Lilienthal Andor, a sakk nemzetközi nagymestere: magyar szülei akkor ott éltek, énekesnô anyját szerzôdése odakötötte, édesapja elektromérnök volt. Az anya 1913-ban három gyermekével hazajött, a moszkvai visszatérés tervével, az apa ott dolgozott tovább. Az I. világháború azonban a családot szétszakította. Az anya a gyermekekkel itt maradt. Andor szabóinasnak ment, de miután 13-14 évesen megtanult sakkozni, az lett élete célja, néhány éven belül kenyérkeresete, foglalkozása is. Eltérôen a mai tizenévesektôl, akik edzôk keze alatt, szakirodalom tanulmányozásával fejlôdnek, versenyeken, korcsoportos országos- és világbajnokságokon vesznek részt, az ô fejlôdése a gyakorlati sakkozásra épült. A szakegyletben, majd olcsó kávémérésekben játszott (itt már - a kor szokásának megfelelôen - néhányszor tíz filléres tétekben), mind erôsebb ellenfelekkel. Ahogy játékereje megnôtt, a kávéházakat járta, 50 filléres, 1 pengôs ellenfeleket keresve. Sajátságos, hogy ôt, aki neves edzô lett, folyamatosan soha nem oktatták.

Igaz, huszadik évéhez közeledve már versenyeken is játszott, a legjobbak zömével megismerkedett. Tôlük sokat tanult, mind játszmáik alatt, mind az azok befejezése utáni beszélgetéseken, elemzések révén.

Versenykarrierének kezdete – 1936 elôtt 1929-ben meglátogatta Bécsbe került édesapját – és ezzel elkezdte Európa–járását. Innen ugyanis Berlinbe és hazatérése után Párizsba is eljutott. Így a nemzetközi sakkélet sok kiválóságát, köztük a világbajnok Aljechint is látta játszani, sôt partikat is válthatott velük a híres sakk-kávéházakban, a sakkozók akkori tradicionális találkozó helyein. Természetesen sokat játszott nála gyengébbekkel is – ez képezte megélhetése alapját. Itthoni és külföldi „sakktanfolyamainak” elsô látványos eredménye az volt, hogy Párizsból hazafelé jövet 1930-ban Csehszlovákiában sikerült egy nemzetközi versenyen – gyakorlatilag ismeretlenül – részt vennie. Ezt, hatalmas meglepetést keltve megnyerte, majd egy következôn harmadmagával holtversenyben lett elsô. Ezzel elindult fél évtizedes versenyjárása itthon és Európa-szerte. A versenyek mellett pedig mindenfelé szimultánokat adott, azaz egyidejûleg játszott 30-40 versenyzôvel, vagy még többel. Moszkvában 1936-ban például 150 ellenféllel játszott. A szimultánokat úgy bonyolítják le, hogy egymás mellett ülnek az ellenfelek, többnyire téglalap alakban elhelyezett asztalok mellett, a szimultánozó pedig körbejár és néhány másodperces gondolkodás után lép. Ezekért a szellemileg és fizikailag egyaránt megerôltetô fellépésekért a szimultánozó természetesen honoráriumot kap. Ez lett Lilienthalnak, a hivatásos sakkozónak a harmadik jövedelmi forrása a fokozatosan csökkenô számú pénzbe játszott kávéházi játszmák és az egyre szaporodó versenydíjak mellett. Némi jövedelmet jelentett számára csapatbajnokságokon való szereplés is – ha olyan csapat tagja volt, amelyik honorálni tudta éljátékosait – . Ilyen volt pl. a Pesti Hírlap csapata, melyet egy idôben ô is erôsített.

Pályafutása csúcsán 1930-ban két értékes, de nem igazán nagy versenysikere után eredményei hullámzóak, de egyre jobbak, a nemzetközi klasszisok közé emelkedik. Magyarországon 1933-ban, az olimpiai elôkészítô versenyen elsô, a Nemzeti mesterversenyen harmadik, 1933 és 1934 fordulóján Hastingsben – a világbajnok Aljechin társaságában! – másodikharmadik. Itt világhírûvé vált áldozattal legyôzi a korábbi világbajnok kubai Capablancát. 1934-ben Újpesten erôs nemzetközi versenyen gyôztes és ugyanebben az évben Spanyolországban három egyedüli és holtversenyes elsô helyet szerez, majd Hollandiában még egy továbbit jó, de az Újpestinél kevésbé erôs mezônyökben. Annál nehezebb azonban a moszkvai nemzetközi verseny 1935ben! A 20 fôs mezônyben csak 8-9. ô ennél már jobbra számíthatott, bár csak olyanok elôzték meg, akiknek igen jól csengô neve volt a sakk világában. E verseny alkalmából ismerte meg azt a hölgyet, akit aztán feleségül vett és így Moszkvában telepedett le. 1936-ban az újabb moszkvai versenyen, ismét rendkívül erôs mezônybe már negyedik helyen végzett! 1939-ben kapta meg a szovjet állampolgárságot. Addig azonban a magyar válogatott tagja lehetett a sakkolimpiákon. Ez a csapat a világbajnokságot jelenti. A csapatok között rangsorral (erôlistával) játszanak, amelyet elsô sorban az erôviszonyok alapján állítanak össze, de olykor érvényesül a tekintélyelv, illetve taktikai szempontok is.

■

MAGYAR EDZŐ 13

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

Szakma és média Ha pusztán egyszerû, tömör, mondjuk magyarázatok nélküli tényállás közlése lenne az írás célja, akkor egyetlen rövid mondatban kifejezhetném: Szakma és média – mindkettô bajban van. De hát ennél persze többrôl van szó: okokról, miértekrôl, jelenségekrôl, magyará zatokról, elvárásainkról. Bevezetés gyanánt mindjárt elnézést is kell kérnem, mert a késôbbiekben helyenként hivatkozom majd magamra. Mentségemre szolgáljon ellenben, hogy ezt nem az öntömjénezés okán teszem, hanem elôrehaladott korom, tapintatosabban fogalmazva, gazdag tapasztalataim miatt. Életem utóbbi negyvenöt évében komoly skizofréniával éltem ugyanis együtt: többnyire párhuzamosan gyakoroltam az újságírói és az edzôi- illetve sportvezetôi hivatást a legkülönbözôbb szinteken – itthon és külföldön egyaránt -, s ez a sajátos életforma idônként az említett elfoglaltságok közötti olykor elkerülhetetlen érdekellentétek különleges dilemmáival szembesített. Térjünk most már a lényegre, miként lehet összegezni a szakma és a médiák jelenlegi állapotait. A viszonyok, ki is vitatná, meglehetôsen zavarosak, a helyzet áldatlan – itt is-ott is - ha nem is teljesen kilátástalan. A mai körülmények természetesen egy hosszú, immár másfél évtizedes hullámzó és jobbára zaklatott folyamat eredményeként alakultak ki. A leginkább lehangoló pedig az egészben az, hogy mind a sportszakma, mind pedig a médiák állapota törvényszerûen tükrözi a társadalom egészében zajló történéseket, fejleményeket – a gondok nem önmagukban léteznek. Ha csak azt említjük jelenségként, ami mondjuk a labdarúgó bajnokság közvetítései körül kialakult a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók jóvoltából, vagy éppenséggel riporteri igényességgel vesszük vizsgálat alá az idei vb-közvetítéseket, nyomban érzékeljük a szakmai és egyéb gondokat. Említhetnénk azt a gazdasági-finanszírozási válság-gubancot, amellyel szinte reménytelen harcot vív az egyik legpatinásabb klubunk, a Ferencváros – egyáltalán nem egyedi példaként, ugye… Távol áll tôlem, hogy politikai szándékkal elemezzem a rendszerváltás óta tapasztalt kormányzati intézkedéseket, s azt az utat, amit országunk megtett. A testkultúra ügyeitôl azonban nem tekinthetünk el, s benne a sport szakma súlyos nehézségeitôl sem. Elôkelô hagyományaink, a problémák dacára mutatott kiváló nemzetközi eredményeink sem bizonyultak elégséges és meggyôzô érvnek a politikai döntéshozók számára ahhoz, hogy – véleményem szerint - a szavakban kétségkívül mindig is megmutatkozó rokonszenvükön túl érdemi intézkedéseket tegyenek, jelentôségének megfelelô helyre tegyék a sportot. Születhetett hangzatos országgyûlési határozat 1993-ban, léphetett hatályba sporttörvény 1996-ban, következhettek

azután idôrôl-idôre különféle módosítások, az állami felelôsségvállalást a költségvetési-, adó- oktatási, szerencsejáték, meg egyéb törvények, egészségügyi rendeletek, stb. mégsem tükrözték elvárható mértékben. A valóságos elkötelezettség, a hosszú távú határozott rendezés mind a mai napig várat magára, s közben kimondatlanul is az az egyébiránt elfogadhatatlan, az európai sportnormáktól távoli felfogás érzékelhetô, miszerint az állam kivonul a sportból. Nem óhajtok statisztikákkal senkit untatni, de jól tudjuk, milyen csökkenés jelzi a politika közönyét a sport dolgai iránt, amely megnyilvánul az egyesületek, a szakosztályok számának visszaesésében, az utánpótlás-nevelés hanyatlásában, s ami a számunkra a legfájdalmasabb, a szakmát képviselô edzôi gárda elvándorlásában, anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiányáról, tekintélyvesztésérôl. Idô és terjedelem hiányában nem óhajtok ennél bôvebben a témában elmélyedni, legfeljebb még csupán azt fûzném hozzá, hogy a kilátások – jóllehet javíthatatlanul optimista vagyok – nem kecsegtetnek gyors és hatékony megoldással. Tartózkodásom okául csak két tényezôt említek. Az egyik: a választásokat követô, a kormányzati struktúrát érintô módosítások következtében megszûnt az országos hatáskörû Nemzeti Sporthivatal, s az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kötelékében mûködô szakállamtitkárság lépett a helyébe. A hivatalt felügyelô miniszter jó szándékát, sportszeretetét kétségbe nem vonva, s az új, sportot értô, ambiciózus államtitkár elkötelezettségét, rátermettségét ismerve sem lehetünk bizakodóak a nyilvánvaló lefokozás tényétôl, annál is kevésbé, mert az Európa Uniós konvergencia terv költségvetési megszorításokat ró ránk, s ez alól nyilvánvalóan a sporttámogatások sem jelentenek kivételt.

A szigorúan vett szakmától egy kérdéssel forduljunk most más irányba! A kapcsolódó kérdés így hangzik: mit tehet mindebben a média? Mit várhat el tôle a sportszakma? A kölcsönös érdekek alapján nagyon is sokat. Miért?... Vegyük alapul a válasz megvilágítása érdekében a nyári olimpiai játékokat. A berlini olimpiai játékok idején, 1936-ban már kísérleti tévéadásokat láthattak széles kivetítôn a német fôváros több tágas terén. Melbourne-ben folytatódtak 1956ban a kísérletek, s az elsô valóságos közvetítésekre 1960-ban került sor Rómából. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jólétét ezt követôen ugrásszerû javulással mindenek elôtt a televíziós bevételek biztosították, benne a szolidaritási és egyéb fejlesztési programok finanszírozásával, a szervezet korszerûsítésével, a játékok állandó továbbfejlesztésével. A CBS amerikai tévé társaság 1960ban mindössze 394 000 dollárt fizetett a közvetítési jogér (Európában 18 ország tévéje vette át az adást). A televízió jelentôségét pontosan lemérhetjük, ha a nyári játékok közvetítései jogáért az egyszerûség kedvéért csak az Egyesült Államok csatornái által kifizetett díjakat vetjük össze: 1972, München 7.5 millió dollár. 1976, Montreal – 25 millió. 1980, Moszkva 85 millió, 1984, Los Angeles – 225, 1988, Szöul – 300, 1992, Barcelona – 401, 1996 Atlanta - 456, 2000 Sydney – 705, 20004 Athén – 793, 2008 Peking – 894 millió dollár… A fejlôdés távlatai szinte beláthatatlanok! Pekingben talán már mobil telefonon is láthatjuk az eseményeket, s következô lépésként otthonunkban az interneten is kísérhetjük az eseményeket. Mindebbôl a következtetés lényege: az, hogy az olimpizmus mennyire hatékony, milyen méretekben hódít, mennyire tartós, ez meghatározó mértékben a médiától függ – itt most a tévét említettem, de ehhez hasonló a rádió, és az írott sajtó hatása is – tehát a sportújságíróktól, pontosabban attól, hogy a média munkásai milyen meggyôzô erôvel, hittel, szakértelemmel végzik népszerûsítô tevékenységüket. Az olimpiai mozgalomnak – átvitt értelemben általában a sportnak – elengedhetetlenül szüksége van a médiára, mert hiszen a széleskörû érdeklôdés, nyilvánosság nélkül nem létezik népszerûség, siker – erkölcsi és anyagi egyaránt, ami pedig elengedhetetlen feltétele a további fejlôdésnek.

12-41

2006/12/08 11:18

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S sa óta magyar nyelven is ismert. Hazánk hozzá a megerôsítését megadta. Vajon az alapmûbôl honi lebontás, egységes világos cselekvési program született? Semmi ilyennek nincs nyoma. Lehetett és kellett volna itthon aprópénzre váltani mindezt. Kijelölve, hogy mi ebbôl, ill. ennek mentén a törvényi tennivaló, mi megerôsítendô állami-önkormányzati kötelezettség, és mi olyan stratégiai államcél, amit 10-15 év alatt váltunk valóra. EU-s bázisról is indulhatott volna a sport modernizációs projektje. Ha ügyesek volnánk, közösségi pénzt is lehetne a konkrét célok, akciók mögé kérni, tenni. Menjünk vissza egy pillanatra 1989-ig. Megszületett a többpártrendszert, és a valódi civil társadalmat elindító egyesülési jogi törvény. Az állami sportvezetés kereste benne a sportsajátosságokat, de még inkább önön beavatkozási lehetôségeit. (Nem találta meg – mindmáig.) Zavarta a nagy szabadság, s az, hogy még az állami törvényességi felügyelet sem az övé. Hogy lehet így majd ezeket irányítani? - hangzott a kabinetkérdés. Rossz a kérdés! Ám a jó válasz: lehet célokat elérni, de másként, mint korábban. Toleránsan, közvetve, jogi, közgazdasági és együttmûködési formák révén. Paternalizmus és politikai rátenyerelés nélkül. A régi dirigálás helyébe ui. modern, többcsatornás finanszírozás, partneri kapcsolattartás, a szervezeti támogatás helyébe pedig zömmel tevékenység-finanszírozás léphetne. A társadalmi alapon, autonóm felelôsséggel, jogállami és piacgazdasági keretek közt mûködô, plurális sport-rendszer gyökeresen új irányító szerepfelfogást követelne meg. Mivel erre megy az ország, a sport sem mehet másfelé. Ám a sport-adminisztráció - nem csak a szakállamtitkárság - a XX. század utolsó 20 évének, nem pedig a XXI. század Európájának elveit, mintáit követi. Nem jut vele sokra, ölhet bele akármennyi pénzt. Az alapvetô kontúrok után csak egy, szemléltetô sportos és jogi közügy áttekintésére maradt idô. Ez a doppingszankcionálás modern jogi piramisa, új koordináta rendszere, egyben a sport külsô jogi megközelítésének modellje. A dopping-jog ma állatorvosi tanló: rajta mindenféle betegség megtalálható. A változás rezüméje így összegezhetô: hibás, aki csak bétékáznék. A Btk. az ultima ráció, sôt, vele próbálkozni még a végsô esetben is csak jogállami módon szabad. 1-3 év börtön nem lehet tipikus élethelyzet penitenciája. Differenciált megoldás visz elôre - a mostani holtpontról. Keretek: általában a sima, mondhatni „normál önpusztítás” nem büntethetô. Speciális büntetôjogi fenyegetettség, di-

A

2006/4

■

geket, amelyeket csak a legnagyobbak szûk körétôl láthatunk, másrészt játszmáinak ellenfelei által publikált feldolgozásaiban mutat rá téves megállapításokra, azt sugallva az olvasónak, hogy a legnagyobb tekintélyek egyébként gondos munkáiban is el lehet, sôt el is kell kritikusan mélyedni, ellenôrizni a megállapításaikat.

S P O R T B A N

rekt Btk-tényállás ez idô szerint nem áll fenn. Helytálló Dr. Kiss Gergô László következtetése: a Btk. 279. §-ban jelölt „Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel” (mely a kódex közegészségügy elleni bûncselekményeinek része) elvileg kiterjedhet a pirulák, ún. táplálék-kiegészítôk, izomnövesztôk stb. forgalmára is. Ez a veszélyes gyakorlat fôként a kondi-termek, fitnesz-szalonok mindennapjaiban tapasztalható. Aki szerrel gyúr, alapesetben magának okoz kárt. Jogilag kb. olyan mérték szerint, mint a dohányos. A jog ezt döntôen mások, a passzív dohányosok védelme okán korlátozza, de pl. nem fûz hozzá tb-jogkövetkezményt. Ez adhat elvi analógiát. Ha valaki beteg nem lévén, izmai turbósítása végett kér olyan tb-támogatott szert, ami nem illetné meg, ezért a recepttel visszaélô felel, ám a szer beszedôjének felelôssége kétséges. Esetleg közvetetten, okirat-hamisításért lehet ôt megfogni. Ha illegálisan terjesztett szer forgalmazásába kapcsolódik be az egyén, tudván azt, hogy az áru nem frankó, orgazdaság címén felel. Jól tenné a sport-színtér gazdája, ha a házirend részeként, szerzôdési feltételként kikötné, hogy objektumában doppingolni tilos. Az ui. a látogatásra szóló szerzôdés felmondásával jár, pénz visszafizetése nélkül. Ez jogszerû korlátozás volna. A Btk. különös részének több paragrafusa ad regulát arra nézve, ha más, fôként kiskorú személy egészségét rontaná a kokszolás (kiskorú veszélyeztetése, testi sértés), vagy ha a tett „jogtalan haszonszerzés végett”, károkozással - csalásként valósult meg. A Btk. szerint nem csak nyilvánvaló, kétkezi tettes van, hanem vele azonos súlyú felelôsséget viselô társtettes, felbujtó, fizikai vagy pszichikai bûnsegéd, sôt a történtek után aktívan falazó bûnpártoló is. Hol vannak ôk? Még leginkább az önmagát kokszoló enyhíthet tettén, viszont a bûnös háttér, ha feltárnák, nem úszhatná meg. Mesebeszéd, hogy nem lehetett feltárni a bûnös visszaélést. Elôírás után alkalmazhatók a technika mai lehetôségei: a vérvétel kimondható az ittas vezetés mintájára, az idegen minta kiszûrhetô DNS-mintavételével. A megalapozott gyanúhoz szükséges információ begyûjtése szakmai rutin-feladat, pl. magánnyomozó által, de nincs rá igény. A hatékony lépések zöme nem feltétlenül igényel közhatalmi jogalkotást. Ha a versenykiírás mindezt feltételül tartalmazza, nem indul(hat) az, akinek ez zsenánt. A törvényi minimumnál többet, önkéntes alávetéssel, szerzôdéssel ki lehet mondani, majd be lehet vasalni. A tiltott teljesítmény-fokozásban részt

vevô sportoló általában több civil jogviszony keretében sportol (egyesületben, sportvállalkozásban, válogatott keretben, stb.). Szerzôdések hálója övezi a felkészülését és szereplését. Mindezekben cizelláltan benne van a dopping-mentes felkészülés, sôt a teljes kontroll-alávetés fogadalma. Lebukás esetén, szerzôdésszegés címén tôle az utolsó fürdôpapucsig vissza lehetne követelni minden ráfordítást és költséget. Sôt a „cég” imidzsének sérelme folytán a vétkes még teljes kártérítéssel is tartoznék. Ám a valóságban senki sem megy ennek elébe, vagy utána. Amíg ez meg nem változik, kár bármi máson merengeni. E magánjogi felelôsség lehet szerzôdésbôl eredô, továbbá szerzôdésen kívüli is (utóbbi pl. a szerrel kereskedôké). Munkajogi felelôsség dolga is, ha valaki munkaviszony keretében vétett (ilyenek a profi sportolók). Végül, adódnék sporttörvény szerinti sportfegyelmi elmarasztalás is, miután a sporttörvény széles körben adna módot személy és szervezet megbüntetésére, ha a honi jog hatálya egyértelmûen igazolható. Sajnos, az amúgy korszerû rendelet éppen a legnagyobb világversenyek dopping-deliktumait nem sorolja önmaga hatálya alá: így egy inci-finci háztömbkörüli verseny dopping-védett, míg egy olimpia e szempontból senki földje?! Tévhit, hogy egy bûnért csak egy és egyféle felelôsségre vonás lehetséges: épp’ a sport az, ahol ez nem így van. Életszerû lehetne, hogy a vétkest klubja kizárja, a szövetség eltiltja, az ösztöndíját, kedvezményeit megvonják, a világversenyre való felkészülés juttatásait visszafizettetik vele, sôt esetleg még a fôiskola vagy a munkáltatója is méltatlanná válást állapít meg, s kirúgja. Az elemi rendcsinálást, „a Btk. nélküli zéró toleranciát” így kezdeném. Ha ez sem használ, jöhet az erôteljesebb fokozat. A sportban a jog alacsony hatékonysággal segíti rendet tartani. Fô baj mégsem a jogalkotással, hanem a jog betartásával és betartatásával van. Keveset kockáztat, aki törvénysértôen keres kiutat. Amíg ez ellen csak az egy-két jogász ágál, marad minden a régiben. ● Végszóként: a közös hozzáállásban kellene elsôként megújulni. Ezt jelzi egy friss, elrettentô példa. A legutóbbi MOB-választás után gyôzködte egymást két sportman. – Egy hajóban evezünk, Öreg. – Az igaz, de más és más kikötôbe mennénk! A jog is akkor segít, ha legalább a kötelezô minimumot és egymást tiszteljük. Erre jó alkalom ez a mai, ünnepi fórum. Kolláth György

MAGYAR EDZŐ 41

2006/4

Edzôi tevékenysége csúcsai

Szmiszlov, a harmónia nagymestere Lilienthal 1933-ban volt elôször olimpikon, a négyfôs csapat tartalékaként, azaz az erôlista ötödik helyén – és ô érte el a legmagasabb százalékot. 1935-ben ezt már a 2. táblán, tehát erôsebb ellenfelek ellen is megismételte. 1937-ben Moszkvából érkezett az olimpiára. Ekkor a csapat élén, az 1. táblán játszott és remek eredményt ért el akkor is, noha az országok legjobbjaival találkozott. 70,6%-os kiváló eredményéhez a 3. táblás Steiner Endre káprázatos 80,5%-a és a 2. táblán szintén remekelô Szabó László 69,4%-a járult. Így a magyar csapat ezüstérmes lett a 4. tábla gyengébb teljesítménye ellenére. Lilienthal 1935-tôl, moszkvai lakosként, új területen kapcsolódik be az ottani sakkéletbe. Itt dolgozik elôször edzôként: a Szovjet Szakszervezetek Székházában oktató és szervezô. A továbbiakban is rendszeresen tevékenykedett egyesületeknél, szakszervezeteknél, úttörô házakban edzôként. Oktató-népszerûsítô tevékenységének fontos része az is, amit írásban fejtett ki: a szovjet sakkfolyóiratok mellett a külföldiekben is publikált, így a Magyar Sakkéletben is. Írt a legszélesebb olvasói körök számára is, a napilapokban és a különféle folyóiratokban. A Szovjetunió több (naponta megjelenô) újságjában szintén, Magyarországon, a Fáklya hasábjain. Ez is egyik forrása volt hivatásos sakkozói egzisztenciájának.

Edzôként mûködött a szovjet válogatott mellett is: az 1954-es sakkolimpián, a felkészülésben is és a verseny folyamán egyaránt. Más alkalmak is voltak, amikor igénybe vették a tudását, sôt a magyar válogatottnak ugyancsak segítette a felkészülését esetenkénti elôadásokkal. Világhírû versenyzôk mellett szintén edzôsködött, bár a sakkban inkább a „szekundáns” használatos ilyen esetekben, aki társ a felkészülésben és társ a verseny alatt. Lilienthal három kiváló sakkozóval dolgozott együtt. Vaszilij Szmiszlovval mintegy fél évig, 1948-ban, az öt extraklasszisnak a világbajnoki címért folytatott versenye alkalmával. Ekkor Alatorcev mester segített. Hárman mintegy negyed évet töltöttek el egy csendes szanatóriumban, ahol fizikai felkészülés is folyt. A második szakaszban az ötfordulós meccs-verseny során a Szmiszlov megkapta a szükséges támogatást. Szmiszlov, aki kiváló operaénekes is, elsôsorban az ökölvívást kedvelte kiegészítô sportként, a versenyen második lett, csak az új világbajnok, Botvinnik elôzte meg! 1957-ben aztán sikerült egy évre átvenni tôle a világbajnoki címet is! Ezután Lilienthalnak néhány évig saját versenyzôi aktivitásának megnövekedése miatt nem volt szekundánsi feladata. 1953-tól 1960-ig a fiatal Tigrán Petroszjánnal dolgozott. Az ô személyében is egy leendô világbajnokot segített, aki 1963-ban szerezte meg a címet.

Munkássága az analízis területén A pályafutását és játszmáit feldolgozó, több nyelven megjelent könyvekben szereplô játszmaelemzései is a magas szintû oktató tevékenysége részei: egyfelôl a játszmákban megvalósuló stratégiai tervek, az állások adottságainak értékelése tekintetében tár fel olyan mélysé-

Petroszján szimultánt ad

Nyikolaj Krogiusz nagymester volt a harmadik jelentôssé vált sakkozó, akinek a fejlôdését segítette. Ô azonban, bár ígéretes nagymesterré vált, a versenyzéssel elôbb hagyott fel, mint ezt életkora indokolta volna, viszont pszichológiában akadémiai doktori címet szerzett és a Szovjet Sakkszövetség fôtitkára lett. Krogiusz nagy hatású könyvet jelentetett meg a versenysakk pszichológiájáról. Említést érdemel, hogy maga is világbajnok, Borisz Szpasszkij edzôje lett és az elsô 1981 és 1984 között az akadémiai (GCOLIFKe) Sakktanszék vezetôjeként is dolgozott.

Versenyzôi csúcsokon Visszatérve Lilienthal versenyzôi 1936 utáni pályafutására 1939 és 1940 fordulóján megnyerte Moszkva bajnokságát, 1940-ben elsô-második a szovjet bajnokságon, 1947-ben nagy versenyen Pärnuban harmadik, 1949-ben a zónaközi versenyen ötödik és ezzel bejut a világbajnokjelöltek 1950-es budapesti versenyére, ahol nyolcadik-tizedik, 40 éves kora után keveset versenyez, de még 1964ben is van egy 2. helyezése egy bakui nemzetközi versenyen. A szovjet nagymesteri címet 1940-ben kapta meg, a nemzetközi mesterit 1950ben - a cím létrehozásakor - az elsôk között. A Sport érdemes mestere címet 1948-ban, a Tisztelet jele kitüntetést 1957-ben, 1996-ban a Magyar Köztársasági érdemrend tiszti keresztjét adományozták részére. 2006-ban a TF emlékérmét kapta meg, amit dr. Sipos Kornél professzor adott át a Magyar Sakkszövetség baráti körének ülésén. Versenyzôi stílusáról, képességeirôl, sikereirôl kortársai, köztük vetélytársai gyakorta nyilatkoztak. Ezek idézése messze meghaladná a cikk terjedelmét. Csak mutatóba közölhetünk néhány emléket, megállapítást. Michail Botvinnik világbajnok, aki elôször alkalmazta a tudományos felkészülést, Lilienthallal egy évben született, pályafutásuk során mintegy húsz alkalommal találkoztak. Ebbôl Lilienthal három játszmát nyert, Botvinnik pedig négyet, a többi döntetlen lett, csaknem egyensúlyban van a mérleg. Ô így írt Lilienthal stílusáról: sajátságos a stílusa. A megnyitásban szolidan játszik, a középjátékban aztán eredeti terveket talál, és ezzel nem kis nehézséget okoz az ellenfelének. Botvinnik maga (a nehéz állásban) nem egyszer megmenekült, de két súlyos veresége is volt. (Ez az említett három...). Másutt kijelenti, hogy kiemelkedô teljesítményével Lilienthal hozzájárult a szovjet sakkiskola kialakulásához. Kivételes kombinációs képességétôl ô is tartott. Egyik gyôzelme kap-

11-42

2006/12/08 11:17

Page 1

42 MAGYAR EDZŐ

Botvinnik koncentráció közben

A 2005-ös moszkvai Aljechin emlékverseny díszvendége volt, mellette Ponomarjov ukrán exvilágbajnok csán megjegyezte, ezt annak köszönhette, hogy sikerült úgy felépítenie az állását, hogy ne legyen módja Lilienthalnak kombinációs adottságát érvényesíteni.

A Lilienthal-elv az elemzésben Szmiszlov Lilienthalnak a bámulatos intuícióját emeli ki, hozzátéve, hogy egyaránt veszélyes a pozíciós és a kombinációs játékban. Megírja, hogy 1948-as szekundánsi munkája kapcsán

Megvásárolható: TF Jegyzetbolt. 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Ára: 2000,– Ft

■

gyakran ismételte okos megközelítését a függôben maradt játszmák elemzésében; elôször döntetlent keresünk, aztán gondolunk arra, hogy nyerésre játszunk. Egy pályatárs, Salo Flohr nagymester is utal erre, hozzátéve, hogy ezt késôbb Lilienthal szisztémája néven említették! A vele kapcsolatos írásokat szinte vég nélkül lehetne idézni, de ez meghaladná a cikk terjedelmi lehetôségeit. Szerencsére van róla szóló könyv magyar nyelven is, cikkek is találhatók a Magyar Sakkéletben és a Sakkéletben. A nagymester 1976-tôl ismét Magyarországon él. Sakk iránti érdeklôdése változatlan, cikkeket ma is ír és naponta elemez. A jó kedély, bölcsesség és az emberszeretet jellemzi. Magas kora az életvitelében nem is látszik. Lakása a magyar sakkélet szellemi mûhelye. Kívánjuk, hogy jó egészségben folytassa tovább, nagyon sokáig! (Képeink forrása: Internet) Néhány forrás Lilienthal Andor pályafutásához és értékeléséhez: Könyvek 1. Lilienthal Andor: Életem, a sakk. Összeállította és sajtó alá rendezte: Ozsváth András. Budapest, 1984. 2. Andre Lilienthal. Összeállította V. Ja. Dvorkovics. Moszkva, 1989. 3. Sahmatü. Enciklopedicseszkij szlovar. Szerzôi kollektíva. Moszkva, 1990. 4. Sahmatnüj szlovar. Szerzôi kollektíva. Moszkva, 1964. 5. D.Hooper és K. Whyld: The Oxford Companion to Chess. 2. kiadás, Oxford – New York, 1992. 6. W.Litmanowicz – J. Gizycki: Szahy od A do Z. Varsó, 1986. 7. Sahovski Informator, Enciklopédia. Beograd, 1978.

2006/4

■

MAGYAR EDZŐ 11

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A kortalan nagymester Havi folyóiratok, periodikák 1. Magyar Sakkélet, Budapest 2. Sakkélet, Budapest 3. Sakkvilág, Budapest 4. Sakkfutár, Szeged 5. Intelem, Budapest 6. Újpesti Helytörténeti Értesítô, Budapest 7. Sahmatü v SzSzSzR. Moszkva 8. Sahmatnüj Bjulleteny. Moszkva A Magyar Sakkélet és a Sakkélet cikkei: 1959. 152.o. (Bán Jenô), 1960. 99. o., 1971. 97. o. (Szabó László), 1974. 234. o., 1981. 107. o. (Szabó László), 1986. 141. o. (Bottlik Iván), 1991. 246-247. o. (Meleghegyi Csaba), 1996. 124-125. o. (Lindner László) és 126-127 (Szokács László), 1997. 159. o. , 1997. 159. o. (Novák Miklós), 2001. 79-81. o. (Hajtun József) és 82. o. (Lindner László), Lilienthal Andor írásai: 1976. 104-105. o. és 154. o., 1977. 58-59., 1978. 78-79. o., 1985.62. o., 1996. 128-129. o., 2001. 78. o.

program. Sportnagyhatalomból hátrálunk a törpe-hatalom felé. Legfôképpen egy távlatos, szerves, európai léptékû modernizációt napirendre vevô, nívós sportpolitika hiányzik. És általa sportbarát közgazdasági, társadalmi és jogi környezet. Mindennek lehetne egy (!) leágazása a jog, mely csokorba gyûjti a sporthoz szükséges specifikus állami normákat, ösztönzôket, közérdekû, elvárható követelményeket, támogató civil megoldásokat, közjogi garanciákat, és jogvédelmi utakat. Volna egy három lábon álló sportpolitika: benne egy jogi, egy közgazdasági és egy szakmaitársadalmi vertikum. A „stratégia” fedônevû Luca-széke egyelôre nem ilyen. Képletesen, inkább olyan, mint egy sárga tengeralattjáró - repülôgép. Lemaradásunk tényleges és jelképes is. A csúcsok csúcsán a szemléletmód elakadt kb. a múlt század 80-as éveinél. Annak cselekvô felismerése késik, hogy a világ sportját újraszabta - a többi között - a piacgazdaság növekvô fogyasztói igénye és üzleti értékrendje, a megnövekedett életkor és szabadidô, a sportban is megjelent multik globalizált világképe, pénzéhsége, miközben a versengés és a média-háttér behálózta, lefölözi az egész konglomerátumot. Elôbbiekhez társul az Unió 4 alapelve és versenyjoga, amivel még a két avítt csúcsmonopólium, a FIFA és az UEFA sem dacolhat sokáig. Mindezt keretbe foglalja az emberi jogi gondolkodásmód, s vele együtt a jogállamiság. Ez minôségileg más ahhoz képest, mint amit a múlt században a fair play kijelölt. Itthon ezt a kihívást talán érzékelik, de kezelni képtelenek. A jó válasszal, a magyar sport megreformálásával adós a mindenkori állami és szakmai sportirányítás. Inkább egymással foglalkoznak, lásd: MOB-mizéria. Mi defenzívek és provinciálisak maradunk. Ekként a fô folyamatoknak a vesztesei leszünk, s nem csak országunk kicsiny méretei miatt. Legközelebb a modell-váltáshoz az 1993. évi parlamenti határozat elfogadásakor voltunk. Akkor még vallottuk, hogy a testkultúra az egyetemes kultúra része, ergo mindkettô viszonyait kb. ugyanúgy kell rendezni. (Lásd: filmtörvény!) Mára a sportba annyi jött át, hogy a lelátók „kultúrája” tombol és rombol már a köztereken is. Ennek a csôcseléknek kedveskedve rendeznénk foci-ebét, majd olimpiát?! Klubház, pálya és lelátó: similis simile gaudet. A latinból a „simlisség” könnyen asszociálható. Tizenhárom éve igény és mód kínálkozott arra, hogy a szocialista sportpiramist fokozatosan plurális, polgári szisztéma

A

S P O R T B A N

váltsa fel. A rendszer az átalakítás alatt is - a polgárság meggazdagodásáig, majd sportos önfinanszírozásáig - fejlôdjék. A 90-es évek közepéig a parlamentben 90 % feletti egyetértés vitte elôre a sport ügyeit. Aztán rátenyereltek erre is a pártok. Azóta a fô kérdés, hogy ki szereti jobban a sportot, kibôl mi legyen, hol a pénz és mit, mikor rendezzünk? Akciózik a jobboldal, sután kontráz, hárít a bal. Tanulságos mérlegre tenni az elmúlt 8 évet. Az Orbán kormány szerette, értette, támogatta a sportot? Abszolút mértékben igen! Jó programot írt hozzá, megnôtt a költségvetési támogatás, stadion-rekonstrukciós program indult, új BS épült, lecseréltek mindenkit, akit a régi idôk emberének véltek, minisztériumot kapott a sport stb. De ment-e a túlzó politikai és anyagi befektetés, erôfeszítés által elôbbre a futball, avagy a testkultúra bármelyik szeglete? Valóban azon múlik minden, hogy mennyi a pénz és ki ül a székben? Válasz: alapvetôn nem! A Fidesz-kormány leglátványosabb kudarcát, üresjáratát éppen ott érte el, amit szíve szerint a legfôbbnek tartott: a sportban. Elfolytak a milliárdok, de semmi nem lett jobb tôle esetleg egy-két, mára elkészült, nyomban elavult stadiont leszámítva. Angol példát emlegettek - akkor és azóta is. A honi és az angol profi-foci egyetlen azonossága a pályán lévô játékosok száma. Késôbb, a dilettáns és ambivalens baloldali kormányzati hozzáállás miatt, a helyzet tovább romlott. Úgy nem akarták folytatni, ahogyan a FIDESZ tette. Más módot, valóságos reformot pedig meg sem kíséreltek. Helyette: csak beszéltek, pl. a „jóléti rendszerváltásról”, majd kelletlenül pénzt adtak, meg törvénykeztek, végül leépülést engedtek. Provokatív történeti egybevetés jön: a rendszerváltás elôtti sport nagyrészt a bázis-cégek pénzén alapult. Ez a pillér kiesett. Ez kutyaszorító, muszáj adekvát módon stratégiailag reagálni rá. 1) A FIDESZ állami költségvetésbôl próbálta a rést betömni. Csakis önmagában, s a centralizált módban hitt. Annyi pénz azonban a számtanpéldában sincs. Ez tuti bukás. 2) A baloldal viszont a kérdésfeltevésig sem jutott el: ti., hogy van-e értelme és esélye a sportbüdzsé „bázis-rését” decentralizáltan betömni? Lett volna két út: A és B terv. A-terv: „fenntartható fejlôdés”, jobbára közvetett és kis részben közvetlen finanszírozással, mert kell legalább egy sikerágazat, s általa 8-10 olimpiai arany. B-terv: mindez nem fontos, visszább veszünk, másutt van égetô szükség. Majd egyszer a polgári fizetés ad lóvét a család, a gyerek sportjára is, aztán ha lesz 1-2 arany, akkor szüret, ha

nem, hát nem. Választható sportpolitika ez is, csak éppen a nem-döntés - a legrosszabb döntés. Ez még nagyobb kudarc. C-terv következett ui., válasz híján passzoltak. Évtizedekre szóló elhatározás helyett - a kérdést megkerülve - ún. sport-stratégiát, meg jogot írni nem fair. Következtetések: a sport, például a futball majomszeretete semmire sem elég és nem is mentség. Othello is szerette Desdemónát. Ugyanakkor baj az, ha a kényeztetés, majd a hálátlanság érzete átcsap büntetésbe. Amilyen a rossz szülô meghasonlása, aki mindent megadott, mégis hiába várt hálát! Ám cukor és korbács elv szerint országos közügy nem jut elôre. A drákói jog nem rendet szül, hanem többé-kevésbé jogos ellenállást. A jogi alaphoz sportetikai alap is tartoznék. A rendszert nem paragrafus áradattal, hanem csak a maga egészében, fentrôl lefelé lehet jobbá tenni. Ám ha fent defenzív viszonyok képzôdnek, lent is megáll, kiürül a reform-szellem. Mely utóbbi néhány sportember áldozatvállalásának függvénye: pl. Bakonyi Tibor, néhai Budai Péter, Hajdú Péter. Sportközállapotainkban a tudatos elôrehaladásnak kevés jele látszik. Szurkolói szemlélettel, nosztalgikus múltba merengéssel nem szabadna hozzányúlni a sport - autonóm, s még ma is nagyrészt önszabályozó - normatív szisztémájához. Vessenek egy pillantást a MOB vagy az FTC szerencsétlenkedéseire, ha alapszabály, modernizáció, vállalkozás, a jog és a felelôsség, vagy a demokratizmus kerül szóba. Pedig adódnék 0-kilóméterkô a modernizációhoz. A magyar Alkotmány 70/D § így szól: „ A Magyar Köztársaság területén élôknek joguk van a lehetô legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság...a rendszeres testedzés biztosításával ...valósítja meg.” Elkerülhetetlen a rangsorolás: párszáz elkényeztetett profi zsebét kell-e még jobban megtömni, vagy gyermekeink fejlôdése és egészsége az elsô. Évtized állt rendelkezésre eldöntenünk: mit kezdünk ezzel az alaptörvényi szabállyal. Majdnem sikerült kideregulálni. Lehetne fogódzó az EU tervezett alkotmányos szerzôdése is. 4/III/182. cikk: „Az Unió a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport elômozdításához. (2) Az Unió fellépésének célja…a sport európai dimenzióinak fejlesztése a versenyek tisztaságának és a sportszervezetek közötti együttmûködésnek az elômozdítása, illetve a sportolók, különösen a fiatal sportolók fizikai és szellemi épségének védelme révén.” A Konvent tervezete 2003. augusztu-

10-43

2006/12/08 11:15

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S

A

2006/4

S P O R T B A N

Bûn és bûnhôdés a sportban: vétkek, szankciók A 2002-ben rendezett I. Országos Edzô Konferencián bíráltam sportbeli mulasztásokat, baklövéseket. Idézet: „Kiesett a magyar sportból egy évtized. Hittük: friss szellemû kormány-program alapján végre valódi modernizáció fog megvalósulni. Másként történt, ti. sehogy. Ellenséges pártpolitikákkal, kínos személyi ambíciókkal, és csupán eseményekhez, kandidálásokhoz kötôdve egyengetik a sport „ágazatát”. A sport romló feltételekkel szenvedi el az átmenetiség és a restrikció bajait.” Tesztkérdés: hogy hívják azt, ami OTSB, OTSH, ÁISH, ISM, GYISM, NSH volt egykoron? Tulajdon-neve-sincs vertikum: valami miniszteriális ál-szakállt emlegetnek. Álcának megteszi, valóságnak rémes. Olvasható, hogy generálisan elszúrták a kormányzati struktúrát. Mégsincs hír korrekcióról. Mondanivalóm igazodik a sport legutóbbi négy évnek problematikájához. Két válságágazat találkozását elemzem: a jogrendszerét és a sport-szisztémáét. Mint amikor két szikkadt tehén feji egymást, ám a gazda nem lát túl az istálló falán. Nagy rendszerek kutatójaként a meghatározó dilemmákra összpontosítok. Ezúttal a sport aspektusából nézem a jogot és nem fordítva. A jogrendszer is modernizációs: mennyiségi helyett minôségi változások után kiált. Itthon klasszikus túltermelési válság: joginfláció jellemzô. 1989 óta érdemi megújulás - az alkotmányos jogállami tételezésen, és az alapjogi deklarálásán kívül - nem történt benne. A jog a politika képlékeny szúróvágó eszköze lett, újra. Sportunk modellezhetetlen hungarikum. Kérdés: vajon olyan-e a sportunk, mint amilyet megengedhetünk magunknak, vagy olyan, amit büntetésként megérdemlünk? Tesztkérdés: mirôl szól a következô pár sor, ami elhangzott nemrég a parlament felsôházi termében? „Egy a megreformálatlan társadalmi alrendszerek közül. A régi, államosított és kézivezérelt szisztéma letûnt. Annak helyén végiggondolt, az európai demokráciák trendjeihez hasonló, illeszkedô szisztéma nem képzôdött. Legnagyobb baja finanszírozásának túlhaladott bázisszemlélete és szintenkénti elégtelensége. Nem éri meg senkinek ide generálisan befektetni. Nem arra tart, amerre a világ éle, és nem is arra, amerre az or-

szág közügyeinek zöme halad. Talán mindennek nincs is felismerhetô karaktere. Elemenként: hol itt a pluralizmus, mint korrekt, valós versenyhelyzet és egyenlô mérce? Nincsen demokratikus felelôsség, érdemi számon kérés, leválthatóság sem. Majdnem mindegy, hogy hányan nem fizetnek: egy-milliós adósságért reszkessen az adós, milliárdos tételért sírjon a hitelezô. Nyomokban van e rendszerben a piacgazdaság. Nem jobb a helyzet a jogállamiság dolgában sem. Baj van a sokszereplôs játék összhangjával is. A fair pénzügyek és az átláthatóság alig jellemzi rendünket. Több területen egyszerre van közgazdasági, szakmai, etikai, jogi és irányítási válság. Túlvezérelt struktúránk elavult és sorvad. Érdemi decentralizáció híján vízfejre emlékeztet a rendszer, ami valóságos szellemi központ nélkül ketyeg. Helyzete, perspektívája 10-15 éve kimunkálatlan, irányítása a politikai széljárást követi. Áttörésre képes, elemeiben egységes, éveken át tervezhetô forrásai, kiszámítható ösztönzôi nincsenek.” Pont! Az egészségügyrôl volt szó, de szólhatna a sportról is. Modernizáció ígéretként sem szerepel immár: ehelyett 5 éve sportstratégiát írnak, napi ügyeket adminisztrálnak, pályáztatnak és muszájból új törvényrôl álmodnak. Ám a felmorzsolódó, túlcentralizált szisztémára kár több pénzt adni. Nem volna hatékony, elfolynék. Helyi önkormányzati súlypont-áthelyezést szóba hozni lehet, de központi támasz híján ez is csak jámbor óhaj. 2002-ben minimálisan 1 %-os sportbüdzsét akartunk, mindenütt. Már elszánás sincs erre nézve. Az önálló minisztérium kérdése önmagától megoldódott. Letûnt, elvitte a megszorítás!? Könnyebb a minisztériumot „deregulálni”, mint a pótcselekvés sporttörvényeit. Ez is bûn és bûnhôdés: csak itt nem az elkövetô bûnhôdik, hanem a többiek. A magyar közpolitika - ha nem tud valami korszakosat tenni - törvényt álmodik. Pedzegetik, hogy jövôre hozzányúlnak a hatályos sporttörvényhez. Ez lenne a terápia, de hol van elôtte a diagnózis? Minek kell és hányszor lehet még Magyarországra megtorló jellegû sport-törvényeket rákényszeríteni? 1996-ra ez még nem volt jellemzô. Ám aztán 2000-ben és 2004ben már igen. A névadó-szülôk neve - Deutsch Tamásé és Gyurcsány Ferencé -

meg tudná tölteni, vagy ki is ürítené a demonstrációk bármelyik helyszínét. A közös szellemi mentor és drákói szövegszerkesztô: Sárközy tanár úr a maga saját(os) „fair play” hitvallását merevítette paragrafusokba. Bár ne tette volna. Ezt - a cselekvés látszataként - a magyar politikus simán benyalja. Aztán a politikus továbbáll, nekünk meg itt marad a katyvasz. Paragrafus-tenger immár van. Épp’ csak arra nincsen regula, ami védene minket külhoni nyomásgyakorlástól. A sporttörvény eszménye: mit kötelezô a sport(oló)nak, s a sportszervezetnek tennie, avagy mi minden tilos számára, ha nem akar folyton, mindenért kikapni. Adminisztratív logika, bizalmatlanság, lekezelés mozgatja a bekezdéseket. Akár 50 millió forintos bírságra is számíthat a bûnös klub. 50 milliós, államilag kedvezményezett bevétel, közgazdasági preferencia viszont sincs. Az ekho ernyôje alá sem sikerült bejuttatni a legjobb profi sportolóinkat. Kapott ellenben a hivatásos sport 3 évet. Örüljön, hogy ez számla-moratórium, nem pedig fogház. Ügyeskednek, avagy színlelnek számlás trükköt és minimálbért? Kevesen hiszik el, hogy ebbôl baj lehet. Ettôl a jog önmaga paródiájába fordul. Valami lehetséges, bár tilos? Kedvenceink nem esélyt kapnak, hanem verést, ha kudarc miatt bûnbakot kell találni. Sakkban tartásuk így olcsó és kényelmes. A közmorál, a közbeszéd is rossz. Lassan a sport összes színterén hallani: „Egyszerûen senkik vagytok, hej-hej”. Ugyanez konszolidáltabban a VIP-páholy környékérôl: Ti lopikáltok, mi meg majd felszámolunk benneteket. A makacsul szintet tartó sikersportágaink kivételével ilyen a közszellem. Csakis a megtorlás papírformájában vagyunk élenjárók. Azt viszont el-elsumákoljuk, ha a mi klubunk vagy spílerünk fut lesre (Athén). Ugyanakkor az, hogy mit kéne távlatosan tenni a sport javára és érdekében: mindig kimarad a törvénybôl. Ugyanezt pl. 1921-ben Klebersbergék még tudták. Kulcsszó volt: az ország pénzügyeinek rendezése után ezt meg azt teszik, és meg is tették. A mai papírokból nem olvasható ki, hogy a XXI. század kezdetén a testkultúra - mondjuk a kisiskolásoké, vagy az edzôi munka - kinek és mennyire fontos itthon, ha éppen nincsen világverseny? Ritka nívótlan és üres e szempontból az aktuális kormány

■

MAGYAR EDZŐ 43

2006/4

Francia forradalom Angliában (ARSENE WENGER 10 ÉVES JUBILEUMÁRA) A múltban a patinás angol labdarúgó klub, a londoni Arsenal vezetôinek eszükbe sem jutott más nemzetiségû, idegen ajkú edzôt, ahogyan ôk nevezik, menedzsert szerzôdtetni. Ennél a megkülönböztetésnél tegyük azért mindjárt hozzá, hogy az angol managernek, azaz menedzsernek, nem tökéletes megfelelôje a magyar edzô szó, mert a szigetországban a menedzser lényegesen szélesebb hatáskört élvez, mint nálunk egy átlagos szerzôdés alapján mûködô edzô, amelynek angolban inkább megfelelôje a coach, illetve trainer kifejezés, s ezzel a sportnyelvészkedést be is fejezhetjük. Érthetô meglepetést okozott 1996 októberében az „Ágyúsok” döntése, amelynek értelmében, legalábbis az ô köreikben egy ismeretlen francia szakember, Arsene Wenger vehette át a híres futball klub irányítását. Ezt azért furcsállhatjuk is némiképpen, mert Wengert 1987-ben a Monaco együttese szerzôdtette, s már a rákövetkezô esztendôben az együttes megnyerte a francia bajnokságot, tehát pályája kezdetén eleve feltûnést keltô bravúrral indított. Miután munkához látott, egy sportriporter az iránt érdeklôdött nála, miként látja Londont – ugyebár egy idegen szemével – s hogy meg tud-e nevezni három nevezetességet a világvárosban. Wenger, aki – rá nagyon is jellemzô módon – már akkor, azóta és most sem kedvel semmi olyasmit, ami feleslegesen elvonja figyelmét az életét teljességgel betöltô szenvedélyérôl, a labdarúgásról, némi habozás után ezt mondta: „Oh, értem!... Megvan: az egyik a Highbury, azután mellette az edzôpályánk, s persze a Heathrow repülôtér…” . Az Arsenal híres-nevezetes ötös hátsó alakzatát alkotó nagyságok – a kapus Seaman, s elôtte Dixon, Adams, Bould és Winterburn – bizony nagyokat néztek az elsô edzéseken, amelyet a szemüvegével inkább egyetemi professzornak tûnô szakember tartott nekik. Dixon földrajztanárnak titulálta, Adamsot a Rózsaszín párduc különc Clouseau felügyelôjére emlékeztette, és sokakban ébredt kétség, hogy vajon ez a nyelvüket kerékbe törô francia képes lesz-e arra, amit a legendákkal övezett nagy menedzserük, Herbert Chapman tett a klubbal a diadalmas húszas-harmincas években. A jubileum évére, 2006-ra a kérdôjelek eltûntek, helyükbe tényeket lezáró pontok kerültek.

A sikerek tömörített listája Három bajnoki cím a Premiershipben: 1997–98, 2001–02, 2004–05.

Második helyezések a bajnokságban (5): 1998–99, 1999–2000, 2000–01, 2002–03, 2004–05. Négy FA kupa gyôzelem: 1998, 2002, 2003, 2005. Európai Bajnokok Ligája. Második hely – 2005-06. UEFA Kupa. Második hely – 19992000. Kétszer duplázás, a bajnokis arany mellé kupagyôzelem is párosult: 1997–98 és 2001–02. Arsene Wenger az „Év menedzsere” cím nyertese: 1998-ban, 2002-ben és 2004-ben. A megérkezése idején névtelen „Möszjô” mára a legkiválóbbaknak kijáró jeles márkanév megszemélyesítôje lett, aki alighanem többet tett az angol labdarúgás megreformálásáért, mint akármelyik eredeti angol edzô, s megérdemelt nagyrabecsülés övezi. Vajon mi a lényege a Wenger bevezette változtatásoknak? Melyek a legfôbb jellemzôi felfogásának, stílusának, módszereinek? Milyen egyéniség? A kíváncsiskodó kérdésekre azzal a határozott elôérzettel igyekeztünk lehetôleg széles körû válaszokat keresni, hogy ezek nyilván a kérdéseknél is érdekesebbek lehetnek. Nos, a magyarázatok Wenger „Tíz parancsolataként” foglalhatók össze az alábbi tanulmány-vázlat keretei között.

1. Precizitás – mindenek felett Edzései eleve jelentôsen különböztek a szokványos, izzadságos, egyhangú, lényegében a magas szintû állóképességet szavatoló gyötrelmes, idôigényes munkától. A francia jövevény – egyébként kétévi ott tartózkodás után egy másik, bár tôlünk igen távoli szigetországból, Japánból érkezett az Albionba – játékosabb, változatosabb, az addig megszokottnál rövidebb, mindezzel együtt azonban intenzívebb foglalkozásokat vezetett be. A végletekig ügyelt a részletekre, hallatlan pontossággal dolgozott, stopperrel mért és szabott meg minden részfeladatot… Még olyan apróságokra is figyelt, hogy a csapatot szállító társasgépkocsiban milyen legyen a hômérséklet. A félidôk közötti szünetek egy részére tökéletes csendet követelt meg, hogy „fiai” az esetleges szócséplés helyett mentálisan koncentráljanak, zavartalanul meditálhassanak.

Wenger (jobbra) legutóbbi nyílt színi összetûzése, ezúttal Jack Pardew-val. Az ok egyszerû: Westham U.– Arsenal 1:0

2. Alkohol-korlátozás – meg „japán diéta” Egyebek mellett az új mester radikálisan változtatott a játékosállomány táplálkozásán, étkezési szokásain, szokatlan menüket vezetett be és mérsékelte az alkoholfogyasztást, mindenek elôtt a tömény italokét és a sörét. Az edzô nem írt elô kifejezett alkoholtilalmat, de jelentôsen visszafogta a társas ivászatokat, amelyek akkor – és számos klubban mind a mai napig – megszokott, elmaradhatatlan, a csapatszellemet, az egységet, az együvé tartozást elôsegítô aktusként szerepelnek az érintettek és a szurkolók tudatában. Wenger Alsace-ban, éppen egy kocsma feletti lakásban cseperedett fel, éppen eleget tudott a tivornyák természetérôl ahhoz, hogy szigorítson klubja normáin. Ami pedig az étkezést illeti, nem csak kipróbált, bevált vitaminpótló tápszereket írt elô a játékosoknak, hanem rávezette ôket a még Japánban megtanult egészségesebb diétára is, amelynek alapja a sok párolt zöldség, a rizs és a hal. Furcsa újításai között élénk megütközést keltett, amikor elsô idegenbeli összecsapásuk elôtt (a Blackburn ellen) a csapat szállodájának báltermében mintegy félórás nyújtó (stretching) gyakorlatokat végeztetett az együttessel.

3. Kínai export: Feng-sui A mester megütközéssel értesült arról, hogy az edzôpályán a csapat diák együttesekkel osztozik. Miután az öltözô épület a tûz martaléka lett, Wenger

09-44

2006/12/08 11:13

Page 1

44 MAGYAR EDZŐ meggyôzte a klub vezetôit, hogy építsenek egy minden tekintetben korszerû edzôtábor komplexumot. A 12 millió fontos beruházás kivitelezésének minden apró részletét személyesen felügyelte. Amikor a játékosok lejönnek a gyakorló pályáról, amely hüvelykre pontosan megegyezik stadionjuk játéktere méreteivel, a speciálisan kialakított elôtérben leveszik a cipôjüket, hogy a belsô terek, termek kifogástalan tisztaságát megôrizzék. A tornacsarnok kiképzése az ôsi kínai filozófia, a Feng-sui jegyében épült, bôséges természetes fénnyel, hangulati elemekkel, vízeséssel a háttérben. (A Feng-sui kínaiul a vizet és a szelet jelenti, lényegében az embernek a környezetével kialakított ideális viszonyát célozza és az ennek következtében nyerhetô energiára, elônyökre utal). Az aprólékos francia terveztette meg még a játékosok klubhelységének székeit, a falak kárpitját és a függönyöket is.

4. Játékos kereskedelem – ésszel és érzékkel A profi klubok anyagi jólétének egyik biztosítéka az ügyes, jövedelmezô „cserekereskedelem” a játékosokkal. Melléfogások mindig is akadnak, de az edzô a tehetségek adás-vevésében is lényegében mesternek bizonyult. Az utóbbi évek statisztikai összehasonlításából egyértelmûen kiderül, hogy az Arsenal nem csak a hozzá némiképpen hasonlóan „nagy halnak” számító Chelsea-nél és a Manchester Unitednál költ rendre kevesebbet játékos beszerzésre, de ebben a tekintetben, mármint a költésben, a ráfordításban megelôzi a klubot a Premiership-ben szerényebb szerepet játszó, a bajnoki címre aligha aspiráló Liverpool, a Newcastle, a Tottenham, vagy éppenséggel a Leeds. Wenger kiérdemelt tekintélyt szerzett magának azzal a sajátságos érzékével, amely megnyilvánult általában a potenciális európai futball tehetségek megítélésében, megvásárolásukban, képzésükben, majd eladásukban – sokszorosan magasabb áron, mint amennyiben kerültek. Remek érzékkel választja ki a viszonylag alig ismert futballistákat, akiket azután alávet a Wenger-, illetve Arsenal iskola fejlesztési metódusának, s az érett, ragyogóan képzett, immár, mondhatni, labdabûvészeket jelentôs haszonnal képes értékesíteni, ám mindezt úgy, hogy közben a klub folyamatosan képes sikereket aratni a hazai és a nemzetközi szintéren egyaránt. A kevéssé ismert francia Thierry Henryt annak idején szerény 10.5 millió fontért szerezte meg, a kezei alatt sztárrá vált Patrick Vierát 4 millióért, Kolo Tourét mindössze 500 000 fontért… A legbeszédesebb példa az ugyancsak francia

■

Nicolas Anelka esete: Wenger évekkel ezelôtt 4.5 millió fontért vásárolta meg, s késôbb a Real Madridnak nem kevesebbért, mint 23 millió fontért adta el! Az egyik legérdekesebb választása a mindössze 17 esztendôs Leo Walcott „igazolása” volt 2005-ben a Southamptontól 12 millió fontért. A csodagyerek a premiershipben tavaly még nem jutott szóhoz, mégis bekerült az angol világbajnoki csapatba. Azóta ellenben már az angol elit ligában is igazolta rendkívüli tehetségét.

5. Az importedzôk úttörôje Régen volt, de igaz volt, hogy amikor Arsene Wenger elsô alkalommal kommentált szakmai kérdést a nagy rivális, a Manchester Uniteddel kapcsolatosan, a „Vörös ördögök” nagyhírû menedzsere, Sir Alex Ferguson így csattant fel: „Mi a fenét tudhat ez a most éppen Japánból ide szalajtott külföldi edzô az angol futballról!?” Tipikus vélemény volt ez akkoriban a brit edzôk részérôl, akik nem valami bölcs dolognak tartották más nemzetbeli szakemberek szerzôdtetését a szigetországban. Ezt csak alátámasztani látszott a cseh dr. Josef Venglos kudarcsorozata az idô tájt az Aston Villával. A hiedelem egészen addig tartotta magát, amíg Arsene Wenger az elsô teljes idényét végig nem dolgozta, amelynek eredményeképpen az „Ágyúsok” megnyerték az FA kupát, majd nem sokkal késôbb dupláztak, hiszen a Wenger-fiúk a bajnoki cím mellé megszerezték a kupát is 1998-ban Anelka, Vieira, Petit és Overmars fôszereplésével, ráadásul az unalmas stílusú Arsenal játéka egyben látványos, kifejezetten támadó szellemû, felettébb szórakoztató lett. A francia szakember következetes tevékenysége révén fokozatosan megváltozott a külföldi edzôk munkáját illetô negatívan elfogult vélekedés, helyette méltán elismerés és tisztelet erôsödött meg irántuk az angol futball világában. Mindenek elôtt a jubilánsnak köszönhetôen az elôítéletek megszûntek, ô biztosította elsôként a hitelességet a külföldrôl érkezett edzôtársak számára, s kövezte ki azt az utat, amelyen eljutott nyomdokain a Liverpoolhoz a spanyol Rafa Benitez, késôbb Martin Jol a Tottenhamhez, majd José Mourinho a Chelsea-hez. Manapság mintegy 16-18 külföldi edzô mûködik Angliában, Skóciában, Walesben és Írországban, jóllehet meg kell jegyezni, hogy átlagos tartózkodási idejük egy-egy helyen alig éri el a két évet. Minden esetre, ami magát a sikeres francia úttörôt illeti, leszögezhetjük: a jelenleg a brit élmezônyben mûködô edzô-menedzserek között a tíz éves jubileumát ünneplô Wengert egyetlen szakember elôzi csak meg, aki nála is hosszabb ideje tölti be egy he-

2006/4

lyen a legfôbb irányító szerepét. Éppen a nagy rivális, a Mancheste United menedzsere, Sir Alex Ferguson szolgálati ideje hosszabb csupán az övénél, 2006-ban immár a húszéves, szinte példátlan jubileumát ünnepelhette.

6. Nincs koccintás Kevesen tudják, de Anglián régi hagyomány – éppen úgy, mint hogy a meccsek után a két edzô kezet fog egymással – az összecsapásokat követô sportbaráti koccintás – esetenként nem is egyszeri… A régi iskola hívei – Jim Smith, Harry Redknapp, Graeme Souness vagy éppenséggel a gyakran emlegetett Alex Ferguson meg a többiek – ma is elôszeretettel ápolják, ôrzik ezt a kellemes-kedélyes tradíciót. Wenger egyszerûen rendre azt mondja, „Kösz’ nem”, s kikerüli a whiskys, rumos koccintások, illetve sörözések ceremóniáit. Sir Alex nem véletlenül akasztotta rá az „Aloof” gúnynevet, ami idegent, tartózkodót, eltávolodót jelent. Az „Idegen” ezzel szemben nem látja a közös italozás értelmét, azt tartja, hogy a mérkôzés után érzelmileg ô maga gyakran nincs is olyan állapotban, hogy az ellenféltôl, annak szakvezetôjének mivoltától és az eseményektôl ennyire elvonatkoztasson, s ezért a baráti koccintás sokszor nem tekinthetô képmutató gesztusnál többnek, álságos, ôszintétlen - vagy az egyik, vagy a másik fél részérôl. Tény, ô az egyik magányos edzô a premiershipben, aki nem él a sportbaráti szokással, s ezért persze nem örvend népszerûségnek az elôkelô szakmai közösségben. Tény, nem tartozik a sportszerûen veszíteni tudók csoportjába sem. Angliai karrierje elsô idôszakában több alkalommal hosszú eltiltással sújtották, fegyelmezte az FA, közismert az ellenséges viszonya Sam Allardyce-al, Jollal, Mourinhóval és Fergusonnal is. Errôl az oldaláról már a franciák is ismerték, amikor anno a hírhedt Bernard Tapie Marseille-i tevékenységét, s magát a klubot vadul támadta. Pályájának ezek a barátságtalan konfliktusai Angliában sem szûntek meg, állhatatos kísérôjelenségként követték. Tagadhatatlan, a fentiek tükrében nem tûnhet igazán rokonszenves egyéniségnek – senki sem tökéletes – de hát egyfelôl Wenger nem tart igény udvarias, kényeztetô bókokra és elismerésre, másfelôl pedig, ami igazán döntô és elsôdlegesen fontos a megítélésében – az a siker.

7. Útlevelek – akárhonnan A fentebb már idézett angliai debütálása idején, egész pontosan 1996. október 12-én, amikor az Arsenal a Blackburnhöz látogatott – és 2-0-ra nyert, mint fentebb már említettük –, Wenger kezdô tizen-

■

MAGYAR EDZŐ 9

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

helyzetén jelentôsen javít a sokat ígért és az év elején végre útnak indított Héraklesz Csillag Program. Ennek keretében 20 sportág mintegy 400 versenyzôje/játékosa jut személyre szóló támogatásban, amelyet a felkészülésére, versenyeztetésére lehet fordítani. A szövetségek ismerik és igénybe is veszik az Életút Program szolgáltatásait, lehetôségeit. A tágabb olimpiai keretnek közel 200 olyan sportoló is tagja, akik a szövetségek megítélése szerint alkalmasak lesznek a londoni olimpiai kiküldetési szintek teljesítésére. 6. A sportdiplomácia terén a szövetségek változó sikerekrôl és balsikerekrôl számoltak be. Örvendetes, hogy néhány magas sportdiplomáciai pozíciót sikerült megszerezni, visszaszerezni, vagy megerôsíteni.(Faragó Judit, Sinka László, Wossala György stb.) Ugyanakkor fájó, hogy néhány eredményes sportágunkban változatlanul nem rendelkezünk a világszövetségben megfelelô képviselettel. A sportágak többsége jelentôs erôfeszítést tesz, hogy fiatal, nyelveket beszélô volt sportolók kerüljenek be a nemzetközi sportéletbe, bizottsági tagokként, versenybíróként. Ezt a törekvést a rendelkezésére álló lehetôségeivel a MOB is támogatja (pl: ingyenes nyelvtanfolyam). Egyöntetû vélemény volt, hogy szükség lenne központi állami keretre a sportdiplomáciai feladatok támogatására. 7. A pénzügyi, költségvetési témák mellett a megbeszélések során a létesítményhelyzetrôl is sok szó esett. Az olimpiai központok közül a Puskás Stadion és létesítményei több sportág számára nyújtanak otthont. Örvendetesen javultak az asztalitenisz és az öttusa (lövészet) feltételei. Az atléták is elégedettek voltak a téli, sátras edzéskörülményekkel. A sátorban még az íjászok is kaptak edzésidôt. A közelmúltban átadott új sportkomplexum a lehetôségeket tovább bôvíti, az ígéretek szerint elérhetô áron. Tata változatlanul a legkedveltebb edzôtábori hely, a szolgáltatásokkal a szövetségek elégedettek. A sportlétesítmények színvonala, állaga, azok fejlesztése sajnos nem tartott lépést a szálloda résszel. Egy-egy sportág gyakran azért nem tudja az edzôtábort igénybe venni, mert bár van szabad szállodai hely, de nincs szabad sportlétesítmény. Feltétlenül szükséges lenne a sport-infrastruktúra fejlesztése. Elsôsorban egy fedett atlétikai csarnok kellene, így az atléták egész évben használhatnák az edzôtábort, és nyáron más sportágak edzéslehetôségei is bôvülnének. A squash-te-

A

S P O R T B A N

rem átalakításával a küzdôsportok juthatnának állandó edzéshelyhez és ez tehermentesítené a többi csarnokot. Fel kellene újítani a lôteret, az uszodát, esetleg új, az úszók számára is megfelelô uszodát építeni. Sajnálatos, hogy a margitszigeti uszodaépítéssel egyelôre nem bôvültek az úszósport téli edzési lehetôségei és nem oldódtak meg a mûugrók téli edzési gondjait. A Komjádi-uszoda állapota katasztrofális. Dunavarsány változatlanul kedvelt bázisa az evezôsöknek és a kajak-kenu sportágnak. Jelentôsen bôvült a Maty-éri vízi telep infrastruktúrája és a Balatonfüredi telep kapacitása is. A judo, sportlövô, teakwondo, tenisz sportágak válogatott keretei továbbra sem rendelkeznek igazi otthonnal. Kritikus a lôterek helyzete, és a létesítmény tervezett értékesítése miatt veszély fenyegeti az öttusa lovas bázist (Tattersaal). 8. A szövetségek vezetô testületei kellô figyelmet fordítanak a sportág olimpiai felkészülésének helyzetére. A szakmai testületek és az elnökség rendszeresen meghallgatják a szakvezetôk beszámolóit és döntéseikkel, határozataikkal segítik a szakvezetôk és a válogatott keretek munkáját. 9. Általános megállapítás, hogy az olimpiai felkészülés anyagi, gazdasági háttere sokkal rosszabb, mint négy évvel ezelôtt volt. Ez egyrészt abból adódik, hogy a költségvetési támogatás jelentôsen nem növekedett, ugyanakkor a költségek – az energia áremelkedés miatt elsôsorban az utazási költségek – tetemesen megnövekedtek. Másrész az új finanszírozási rendszer bevezetése óta, második éve, a szövetségek késôn kap-

ják meg az állami támogatást. Ebben az évben ugyan az év elején kaptak elôleget, de a további részletek érthetetlenül késôn indultak el. A szövetségeknek nincsenek tartalékaik, amivel a kiesô idôszakot áthidalhatnák, és az új támogatási rendben a MOB sincs abban a helyzetben, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelôen áthidaló kölcsönöket nyújtson. A másik probléma az állami támogatással, hogy folyósításának ritmusa egyáltalán nem veszi figyelembe a szövetségek szakmai programjának ritmusát. Van olyan sportág, amelyben a fô események júliusig, augusztusig lezajlanak és eddig jószerivel még csak az év eleji elôleget kapták meg.

További gondok • Az edzôtábori támogatás: néhány sportágnál rendszeres és jelentôs a túllépés. • Eszközbeszerzés: ilyen rovat – pénzhiány miatt – az olimpiai felkészülés támogatására fordított központi költségvetési keretben idén nem is volt. Igaz, hogy a szövetségek egy része a „Három lépés” pályázat keretében kapott az NSH-tól ilyen támogatást, és ebbôl az olimpiai felkészülés eszközigényire is tudnak fordítani. • Külföldi versenyek utazási költségei Amikor a szövetségek panaszkodtak a kevés állami támogatásra, az NSH jelen lévô képviselôi szembesítették ôket, hogy különbözô címeken (Héraklesz program, Csillag program, Három lépés pályázat, Sportösztöndíj, Sport XXI. Program, stb.) mennyi állami támogatást kapnak. Tény, hogy meglepôen magas összegek jönnek így ki, de ez nem változtat azon, hogy az olimpiai felkészülés jelentôsen alulfinanszírozott.

08-45

2006/12/08 11:03

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S A konzultációk tapasztalatai A konzultációk az egyes témakörökben az alábbi tapasztalatokat hozták: 1. Megtörtént az olimpiai kerettagok kategóriába sorolása. Az olimpiai keret összlétszáma az elmúlt évhez képest lényegesen nem változott. A sportági felkészülési programok és felkészülési irányelvek elfogadásakor 967 fô volt, ez mostanra 981 fôre változott. Ezen belül a kvalifikációra leginkább esélyes, meghatározott nemzetközi követelményszintet teljesítô „A” kategóriás kerettagok száma 462 fô. A kategorizálást fôként az tette indokolttá, hogy a legjobbak, az olimpiai kiküldetés várományosai részére nyújthassuk elsôsorban a legjobb feltételeket, kedvezményeket. Biztosítottuk a szövetségeket arról, hogy a kategóriák átjárhatóak, tehát az „A” kategória eredményességi feltételeinek teljesítése a szövetség javaslata alapján automatikus átsorolást eredményez. De szövetségi javaslat alapján az átsorolás fordított irányban is lehetséges. A sportági versenyszezonok végén az „A” kategóriás keret és az összlétszám további szûkítését kell végrehajtani. Örvendetes, hogy a sportágak jelentôs többségénél a felkészítésben résztvevô szakemberek köre nem, vagy csak minimálisan változott. A változásokat új szövetségi tisztségviselôk megválasztása (pl: súlyemelés), szakmai koncepcióváltás (pl: vívás), vagy az elvárt eredmények elmaradása (pl: nôi vízilabda) indokolja. 2. Általános tapasztalat, hogy a sportágak 2006. évi edzôtábori és versenyprogramjukat csak részben a szakmai igények alapján, de döntô mértékben a rendelkezésükre álló pénzügyi lehetôségek alapján határozták meg. Így elôfordul, hogy szakmai szempontból indokolt versenyre nem tudnak elutazni, vagy – fôként a csapatsportokra jellemzô ez - az év fô megmérettetése elôtt nem tudnak kellô számú és színvonalú begyakorló mérkôzést játszani. Ma már a legtöbb sportágban egész éves versenyprogram, világkupák, GP-k sorozata van. Ez jelentôs, sokszor megoldhatatlan anyagi és szakmai terhet ró a szövetségekre. Mivel a magyar élvonal a sportágak többségében nagyon szûk, a szereplôk versenyrôl versenyre ugyanazok, a túlhajtott versenyeztetés azt eredményezheti, hogy esetleg éppen az év fô versenye szorul háttérbe a nagy versenydömpingben, világranglista-ponthajhászásban, ekkorra fogy el az energia, vagy éppen krónikus sérülés akadályozza meg a tervezett eredmény elérését. Ezen a téren óvatosságra és mértéktartásra intettük a

A

2006/4

S P O R T B A N

szakvezetôket. A központi edzôtábori keretet szinte minden sportág kevesellte. Néhány sportág már nem elôször követi azt a gyakorlatot, hogy a központi kontingensének kimerítése után hitelben veszi igénybe az edzôtábori szolgáltatásokat, jelentôs adósságokat halmoz fel és aztán várja, hogy valaki (MOB, NSH) rendezze a tartozását.. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez tarthatatlan gyakorlat. Igyekezzenek az év elején tudomásukra hozott lehetôségekkel gazdálkodni, vagy rendkívüli, váratlan események esetén forduljanak segítségért a MOB-hoz. Több szövetség is kérte az edzôtábori keret rugalmasabb kezelését, esetleg egy részének felhasználását a központi edzôtáborokon kívül. Ugyancsak több igény merült fel külföldi, melegégövi, magaslati edzôtáborokra. 3. Az OSEI jó gazdája az olimpiai felkészülés sportegészségügyi gondozásának. Az olimpiai keretek kivétel nélkül igénybe veszik a szolgáltatásaikat. Felmerült néhány olyan kérdés, amelyben a szövetségek tájékozatlanok voltak. Többek között, hogy melyek a térítésmentesen igénybe vehetô szolgáltatások, és kik vehetik igénybe? Milyen táplálék-kiegészítôket, vitaminokat lehet kérni az OSEI-tôl térítésmentesen, és mi az, amiért fizetni kell? Mire fordíthatják a szövetségek az olimpiai felkészülés sportegészségügyi támogatására elkülönített keretet? Az ôszi megbeszélések bizonyítják, hogy jó döntés volt ezt a keretet létrehozni és felhasználásában a szövetségeknek bizonyos fokig szabad kezet adni. A sport-szakorvosi végzettség hiányában néhány olyan keretorvosnál is problémát jelent a keretorvosi szerzôdés megkötése, akik már hosszabb ideje eredményesen dolgoznak a válogatott kerettel. Ezekre egyedi megoldásokat kell keresni. Az alacsony gyúrói fizetések miatt a gyúrók kénytelenek más munkát is elvállalni és hosszabb külföldi útra, edzôtáborba sem szívesen mennek. Az OSEI megpróbál ezeken a gondokon a gyúrók munkaidejének rugalmas kezelésével, átcsoportosításokkal segíteni. Nem csak az OSEI problémája volt, de ôket is sújtotta, hogy az NSH támogatások közel fél éves késéssel érkeznek meg. Emiatt a keretorvosok és a gyúrók fél évig szerzôdés és fizetés nélkül dolgoztak. A laboratóriumi terheléses vizsgálatokon túl megnövekedtek az igények a pályavizsgálatokra, ezek viszont jóval költségesebbek. A három, OSEI által foglalkoztatott

sportpszichológus nagyon leterhelt, nem tudnak minden sportági igényt kielégíteni. A szövetségek gyakran saját keretükbôl foglalkoztatják ôket. Az OSEI vállalta, hogy segít a pszichológusi munkadíjak nagyságrendjének tisztázásában, ha lehet egységesítésében. 4. A szövetségek – most már csak egy-két kivételtôl eltekintve – eleget tettek rendeletben elôírt kötelezettségüknek és elkészítették doppingellenes szabályzatukat. Félreértés volt, hogy néhány szövetség azt gondolta, elég, ha alapszabályában rögzíti a WADA és a Nemzetközi Szövetség doppingellenes szabályzatának elfogadását. A NSSz és az NSH aktív segítséget nyújtott a doppingellenes szabályzatok elkészítéséhez, ha kellett kijavításához. A „dopping érzékeny” sportágakat mint a WADA, mint a magyar doppingellenôrzô csoport rendszeresen vizsgálja. Az olimpiai sportágak körében az elmúlt idôszakban négy felderített dopping eset volt, mind a négy atlétikában. Egy esetben a sportoló ellen a szövetség meghozta a megfelelô szankciót, a másik háromban ez folyamatban van. A sportági konzultáción a sportág vezetôi arról tájékoztatták a MOB-ot, hogy a doppingolás elôsegítéséért esetleg felelôsök körét nem állt módjukban felderíteni, mert az eltiltott sportolónak sem edzôje, sem orvosa nincs. Az eset tanulságaiból kiindulva kértük a szövetségeket, hogy az olimpiai kerettagok kategóriába sorolásakor adják meg a versenyzô felkészítéséért felelôs edzô/k/ és a közremûködô orvos nevét is. A holléti nyilvántartási kötelezettség (whereabouts) vezetése sok problémát okoz a szövetségeknek, de az egyébként is jól mûködô, szervezett szövetségek találnak megfelelô megoldást. Tájékoztattuk a szövetségeket a tervezett elektronikus nyilvántartási rendszerrôl, melyet jövô nyártól vezetünk be. 2007. augusztus 8-tól – egy évvel az olimpia elôtt – a nyilvántartás vezetése és az adatszolgáltatás a MOB kötelezettsége lesz. Ugyancsak sok volt a bizonytalanság a TUE igazolásokkal kapcsolatban is. Az évközben az NDKT új vezetôjének, Füleky Andrásnak az irányításával megalakult a TUE Bizottság, melynek vezetôje dr. Kokas Péter. A szövetségek rendszeresen szerveznek doppingellenes megelôzô tájékoztatókat az olimpiai kerettagok részére. Rendszeresen felkérik Dr. Bakanek Györgyöt és Dr. Tiszeker Ágnest alkalmanként a MOB munkatársait is doppingellenes tájékoztatók megtartására. 5. A közvetlen olimpiai utánpótlás

■

MAGYAR EDZŐ 45

2006/4

egyében kilenc angol szerepelt (Seaman, Dixon, Bould, Adams, Keown, Winterburn, Platt, Merson, Parlour), s egy walesi (Wright). Csupán egyetlen külföldi kapott lehetôséget, név szerint a francia Patrick Vieira, akit kifejezetten az új edzô nyomatékos ajánlás alapján szerzôdtetett a londoni gárdába. Kevés híján egy évtizeddel késôbb viszont, amikor a Bajnokok Európai Ligájának küzdelemsorozatából az „Ágyúsok” a madridi Bernabeau aratott bravúros gyôzelmükkel ütötték ki a Real Madridot – egyetlen angol futballista sem játszott!… Amire Gordon Taylor, az FA fônöke nem véletlenül fogalmazott így: „Igen, igaz, ez egy angol klub, semmi kétség. De nem angol siker, ezt senki ne mondja nekem!” S hogy mit mondott mindezekre a furcsa, nemzetiségi kérdéseket firtató közvetett kritikákra Wenger?… Csalódottságának adott hangot, hiszen joggal úgy vélte – ôk hozták a maximumot, majd jellemzôen ekként summázta a véleményét: „Mi valamennyien a csapatban egy klubot képviselünk, amely értékekrôl szól - és nem útlevelekrôl.” Az edzô alapvetôen nem nemzetiségben, hanem jó játékosokba gondolkodik. Az internacionalista futball francia mentorának kiválasztási és felkészítési programjára jellemzô, hogy a jelenlegi, tehát a 2006–07. évi idényben rendelkezésre álló keretét 14 különbözô nációt képviselô játékos alkotja.

8. Thierry Henry A jótétemények között, amelyekkel a jövevény francia szakember megörvendeztette az angol labdarúgás híveit, kétségkívül külön kis bekezdést érdemel az Arsenal immár embletikus játékos egyénisége, a hozzá hasonló, ugyancsak francia Thierry Henry. Sokak szerint minden idôk legjobb futballistája ô a premiershipnek, de mindenképpen a legragyogóbb csillagok között – Roy Keane, Eric Cantona, Dennis Bergkamp – követel magának helyet. Tekintélyét, elismertségét hûen jelzi az, amit a jelen egy ugyancsak kivételes klasszisa, a Liverpool kapitánya, Steven Gerrard mondott róla: „Úgy vélem, ô ma a földkerekség legkomplettebb, legjobb labdarúgója.”Kevés játékos büszkélkedhet azzal, hogy sziporkázó, szellemes, magas színvonalúan szórakoztató teljesítményével annyira elragadtatta az ellenfél szurkolótáborát Portsmouthban, meg az Aston Villa és a Fulham stadionjában is - egyebek között –, hogy felállva vastapssal jutalmazták a mérkôzés végén. A brit labdarúgó szakírók – a maga nemében egyedülálló módon – eddig három alkalommal szavazták meg az „Év játékosának”. Henry és Wenger kapcsolata egészen kivételes

kötelék. Az edzô még tinédzser korában fedezte fel a színes bôrû fenomént, vitte magával a Monacóhoz, nevelte, csiszolta, erôsítette a nem mindennapos, de akkor még nevesincs tehetséget. Azóta is ragaszkodnak egymáshoz, s amikor Henryt világhírû nagy csapatok hívták Olaszországba, Spanyolországba, Németországba, a szélvészgyors labdabûvész következetesen nemet mondott.

9. Ismeretlenség és misztikum Nem túlzás, az Arsenal kispadján töltött tíz esztendô elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy Wenger élô legendává váljon Angliában. Felfogása, magatartása, megnyilvánulásai ugyan rendhagyóak, furcsák, nem egyszer részletes magyarázatra szorulnának, ellentmondásosak, a mester azonban egyáltalán nem törôdik ezzel. Soha nem magyarázkodik, s végtére senki nem tudja: a szemüveg mögött milyen is az igaz arca a titokzatos franciának. Egy piros-lapos sztori szóljon az ellentmondásokról. Wenger fenntartja magának a jogot arra, hogy a játéktéren és a körülötte történteket úgy értékelje, ítélje meg, ahogyan azt az ô helyenként sajátosan egyedi szemszögébôl látja. Ez gyakran mintha távol állna a realitástól. Ez a „mellékes” körülmény nem izgatja, s még az sem, hogy abszolút szubjektív értékítélete hatására a játékosok egyikmásika szintén hajlamos élni a szubjektív egyéni bírálat indulatos eszközeivel. Mindezek eredményeként az edzô számos alkalommal részesült különféle büntetésekben, s elsô hét bajnoki idénye során játékosai nem kevesebb, mint 52 piros lapot gyûjtöttek össze. Nos, mindezek után most az az érdekes, hogy a legutóbbi három idényben meg – szöges ellentétben a korábbi negatív teljesítménnyel – az Arsenal nem végzett rosszabbul a bajnokság sportszerûségi versenyében, mint a második hely!… Ki érti ezt?!… Egyesek állítják, hogy Wenger nagyon is tudatosan választja meg indulatos véleménynyilvánításának idôzítését, intenzitását és bántó mértékét abból a meggyôzôdésébôl fakadóan, hogy közbeavatkozása – ha ugyan kritikát és egyéb következményeket von is maga után – végeredményben közvetve, vagy közvetlenül segítheti a csapatát. A szakmai megnyilvánulásoktól eltekintve a mester feltûnôen tartózkodó, igaz, ebben szerepet játszhat az is, hogy angolja nem tökéletes, s ez annál is inkább zavarhatja – fôként a televízió kamerái elôtt – mert egyébiránt nagy mûveltségû, tájékozott, felkészült tanárember. Magánéletérôl szinte semmi sem ismert, zárkózott, társasági élet nem él, kevesen tudják azt is, hogy feleségével

és leányával alkotja szûkebb családját. Ebben a szerény körben ünnepelte a mögöttünk hagyott október 22.-én például minden különösebb felhajtás és körítés nélkül - ötvenhetedik születésnapját.

10. A hívek öröme – mindenek felett! Négy év alatt, amikor kétszer is dupla sikert aratott – elhódítva a kupát, s megszerezve a bajnoki címet – 2002-ben egy sajtótájékoztatón az egyik riporter megkérdezte tôle: Elképzelhetô-e, hogy csapata képes végigharcolni a premiership csatáit – veretlenül?… Némi habozás után Wenger így válaszolt: „Roppant nehéz, de nem elképzelhetetlen… Nem lehetetlen, ha mindvégig képesek vagyunk folyamatosan biztosítani a kifogástalan hozzáállást. Egy hónappal késôbb egy Wayne Rooney nevezetû tizenéves – akkor még az Evertonban kergette a labdát – gyôztes gólt lôtt az Arsenal ellen az utolsó percben. Késôbb az „Ágyúsok” kikaptak a Blackburntôl, a Southamptontól, sôt karácsonyi „ajándékként” a Manchester Unitedtôl is. A csoda mégsem váratott sokáig. A következô szezonban, a 2003–04-esben az Arsenal veretlenül nyerte meg a bajnokságot. Ez utoljára az angol futball históriájában több mint száz esztendôvel ezelôtt, az 1888–89-es idényben fordult elô a Preston North End jóvoltából és ôszintén szólva, alig akadhatott szakember, aki ezt valójában elképzelhetônek tarthatta a labdarúgás modern, huszonegyedik századi korszakában. Megtörtént, s talán ami még ennél is kiemelkedôbb teljesítmény, ahogyan a legyôzhetetlen Arsenal játszott. Szemet gyönyörködtetô összjáték, briliáns technikai bravúrok, látványos gólok – parádés öröm-foci! Természetes, hogy azt a szintet képtelenség állandósítani, s az Arsenal a késôbbiek során visszaesett, váratlan vereségek, elkerülhetetlen hullámvölgyek, formahanyatlások következtek a klub életében. Elég, ha csupán az idei teljesítményét vizsgáljuk ennek megerôsítésére. De a lényeg nem is ez, hanem az a világosan érzékelhetô edzôi filozófia, amely az idônkénti gyengébb szereplés ellenére is elsôdleges prioritásként jut érvényre Arsen Wenger felfogásában, amelyet már érkezése utáni legelsô sajtótájékoztatója alkalmával nyomatékosított, s amelyhez sikerült hûnek maradnia mindvégig: „Nincs olyan csapat, amelyik minden mérkôzésén fantasztikus és látványos teljesítményre képes – mondta –, de azt üzenem a szurkolóinknak: Gyertek ki, nézzetek bennünket! Legyetek velünk és – leljetek örömet bennünk!” Gallov Rezsô

07-46

2006/12/08 10:58

Page 1

46 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Puskás Ferenc - 1927-2006 Súlyos és hosszú, évekig tartó betegsége miatt halála nem érte váratlanul híveit, a távozása nyomán érzett fájdalmon azonban ez cseppet sem enyhít. November 17-én reggel elhunyt világszerte legismertebb honfitársunk, s jellemzô, hogy a nemzetközi írott és elektronikus média minden mást gyászhíre mögé sorolt azon a napon. Puskás Ferencet hat éven át a leggondosabb orvosi kezek ápolták a Kútvölgyi kórházban, küszködtek az Alzheimer-kor kivédhetetlen támadásaival szemben. Az utolérhetetlen sportnagyság hetvenkilenc éves korában végül légzési és kivédhetetlen keringési elégtelenség következtében halt meg. Közhely, szokás mondani kivételes veszteségek esetén, hogy pótolhatatlan ûrt hagyott maga után. Ebben az esetben azonban ez való igaz. Szinte példa nélküli hazai és nemzetközi népszerûségére nem szolgál teljes magyarázatul egészen kivételes klasszisa, lebilincselô labdarúgó zsenialitása, amelyhez hasonlót legfeljebb a brazil Pelé, az argentin Maradona, a német Beckenbauer játékában élvezhettünk, sôt a kivételes válogatott és klubsikerek sem Magyarországon és Spanyolországban egyaránt. Ehhez olyan varázslatos egyéniség-jegyek is elengedhetetlenek, amelyeknek eredményeként egész életét a feléje sugárzó közszeretet melegében tölthette utolsó napjáig. Szerény, ôszintén kedves, csupa szív ember volt, örökösen segítôkész, nagyszerû humorérzékkel megáldott egyéniség, igaz barát, nagy vagány – hamisítatlan és utolérhetetlen csapatkapitány. A szeretet és az elismerés jeleként becenéven szólították a „Száguldó ôrnagyot” - a „Galopping majort” itthon mindvégig Öcsi maradt, Madridban „Pancsóért” rajongtak. Április 1.-jén 1927-ben Kispesten született Puskás (Purczeld) Ferenc. A Kispest együttesében 16 évesen mutatkozott be a Diósgyôr elleni mérkôzésen 1943-ban (2-0), a válogatottban pedig 1945. augusztus 20.-án Ausztria ellen (5:2). Elsô gólkirályi címét 1950-ben szerezte – kereken ötven találattal. Olimpiai aranyérmes Helsinkiben, 1952ben. Az „Évszázad mérkôzésén” a londoni Wembley-stadionban 1953-ban az

addig a hazai pályán soha vereséget nem szenvedô Anglia ellen Puskás vezérletével születik meg a legendás 6:3as gyôzelem, a kapitány maga két gólt lôtt, éppen úgy, mint az angolok elleni mérkôzést megelôzôen az olaszok elleni 3-0-ra megnyert találkozón is Itáliában. A svájci világbajnokságon 1954.ben a döntôben 3-2-re ugyan vereséget szenvedett a válogatott a nyugatnémetektôl, amely ettôl függetlenül méltán érdemelte ki az „Aranycsapat” titulust. A ballábas labdamûvész 1956-ban az elfojtott forradalom után Spanyolországban, a Real Madridban folytatta fényes, sikerekben gazdag pályafutását, majd negyvenévesen fejezte be karrierjét. Feleségével együtt 1992-ben települ haza, 1993-ban négy találkozó erejéig szövetségi kapitányunk, megkapja a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét. Betegségével 2000-ben kerül kórházba, a ebben az esztendôben a Nemzeti Sport szavazása értelmében sportközvéleményünk a huszadik század legjobb sportolójának jelöli. Hetvenötödik születésnapján 2002-ban róla nevezik el a korábbi Népstadiont. A Nemzet Sportolója címmel tüntetik ki 2004ben. Külön kötelezettségünk szólni edzôi tevékenységérôl, amelyet 1967-ben kezd meg Spanyolországban a Deportivo Alavés együttesénél, majd Kanadában a Vancouver Royals szakvezetôje-

ként dolgozott. Edzôsködött Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Paraguayban, Chilében, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amikor a görög bajnok 1971-ben BEK döntôt játszhatott az edzô régi sikerei színhelyén, a londoni Wembley-stadionban, ahol együttese a holland Ajaxtól 2-0-as vereséget szenved. Puskás Ferencet az IFFHS, a labdarúgás statisztikáival foglalkozó világszervezet 1997-ben a huszadik század gólkirályának nevezte meg a válogatottakban és az elsô osztályú bajnokságok mérkôzésein szerzett góljainak száma alapján. A zseniális csatár nagyjából ezer regisztrált találkozón hozzávetôlegesen ugyanennyi gól szerzett. Élvonalbeli bajnoki meccseken 529 szereplése alkalmával 514 gólt lôtt. A Kispest és a Honvéd színeiben 349 találkozón 358szor volt eredményes, Madridban – két FIFA- eltiltás miatt kényszerûen kihagyott esztendôt figyelembe véve – 180 bajnokin 156 gólt lôtt. A halhatatlan balösszekötô - a világhírû 10-es - dicsôség-listája. Négyszeres magyar bajnok a Honvéd színeiben: 1950, 1952, 1954, 1955. Magyar gólkirály négyszer: 1948 (50 gól), 1949-50 (31), 1950 (félidényes sorozat – 25), 1953 (27). Válogatottságainak száma: 85. A válogatottban szerzett góljainak száma: 84. Olimpiai bajnok – 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes – 1954-ben. Spanyol válogatott – 4 alkalommal. Spanyol bajnoki cím a Real Madriddal: öt (1961-tôl sorozatban 1965-ig) Spanyol kupa gyôztes – 1962-ben. Spanyol gólkirály: 4-szer (1960-ban és 63-ban 26-26 találattal, 1961-ben 27-tel, 1964-ben 20-al. BEK-gyôztes – háromszor: 1959, 1960, 1966. Világkupa gyôztes: 1960. Puskás Ferenc örökre beírta nevét – csupa nagy és ékesen ragyogó arany betûvel - a magyar sport és a nemzetközi labdarúgás történetkönyvébe. Emlékét tisztelettel és szeretettel ôrizzük legnagyobbjaink között. Temetését – 2006. december 9. – a kormányfô nemzeti gyásznappá nyilvánította. g. r.

■

MAGYAR EDZŐ 7

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK – 2008

Felkészülési helyzetkép (PEKING FELÉ FÉLÚTON) Molnár Zoltán Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest E-mail: [email protected]

A MOB Közgyûlése 2005. június 18.án fogadta el a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok célkitûzéseit, a szövetségek felkészülési programjait és az alábbi irányelveket: 1. Az olimpiai felkészülés szakmai irányítója és koordinátora a MOB. Tevékenységét összehangolja az állami sportirányítással, amely a MOB javaslatai szerint támogatja a felkészülést. 2. Az olimpiai felkészülés folyamatában a MOB elsô számú partnerei a nyári olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei és országos sportszövetségei. 3. Az eredményes felkészülés érdekében a MOB szorosan együttmûködik az olimpiai kerettag sportolók sportszervezeteivel. 4. Elsôsorban az érem- és pontszerzésre esélyes szövetségeknek, csapatoknak, sportolóknak a felkészülési körülményeit kell optimális mértékben biztosítani. 5. A TF-fel, az OSEI-vel, a MET-tel, az MSTT-vel, a NUPI-val és más, a sport területén tevékenykedô szellemi mûhelyekkel együttmûködve a MOB törekszik a korszerû tudományos alapokon nyugvó felkészítésre. 6. A MOB az állami sportirányítással együttmûködve minden rendelkezésére álló eszközzel és módon elô kívánja segíteni a doppingmentes, tiszta felkészülést.

Célkitûzések 1. A sportirányításban és finanszírozásban bekövetkezett kedvezôtlen változások ellenére a nemzetek versengésében - az éremversenyben és a nem hivatalos pontversenyben - ôrizzük meg helyünket az elsô 15 ország között. 2. 20-22 sportágban és ezek minél több versenyszámában szerezzük meg a részvételi jogosultságot, bizonyítva ezzel a magyar sportkultúra sokoldalúságát, olimpiai hagyományaink és törekvéseink sokrétûségét. 3. Az olimpiai részvétel jogát megszerzett versenyzôk a mérhetô sportágakban

addigi legjobb eredményüket érjék el, a további sportágakban a legjobb teljesítményüket, formájukat nyújtsák.

Sportági konzultációk Az elôzô olimpiai ciklusban bevezettük, hogy az olimpiára készülô sportágak vezetôivel félévente értékeljük a felkészülés helyzetét, tapasztalatait, megbeszéljük a felmerült problémákat, megjelöljük azokat a feladatokat, amelyeket a közeljövôben végre kell hajtani a sikeres kvalifikáció és eredményes olimpiai szereplés érdekében. Az új olimpiai ciklusban az elmúlt év ôszén kezdtük el a megbeszélés sorozatot, és december végéig mind a 33 olimpiára készülô sportággal, szakággal találkoztunk. Ebben az évben március 21. és június 27. között folytatódtak a konzultációk. A ciklus harmadik megbeszélés sorozata október 3.-án kezdôdött és december 19.-én fejezôdik be. A szakmai konzultációkon a szövetségek részérôl a fôtitkár és a felkészülést irányító szakemberek vettek részt, de a megbeszélések jelentôségét és súlyát bizonyítja, hogy a sportágak többségében az elnök is eljött. Mint korábban is, meghívtuk az NSH-t, az OSEI-t, az NSK-t, a TF-et és a NUPI-t. Az NSH, az OSEI és az NSK szinte kivétel nélkül minden megbeszélésen részt vett. Az NSH-ból Füleky András elnökhelyettesen kívül rendszeres résztvevô volt Lukács Zsuzsanna fôosztályvezetô és az adott sportág szakreferense is. Az OSEI-t Dr. Tállay András képviselte, aki az Intézet részérôl az olimpiai felkészülés sportegészségügyi programjának koordinátora. Az NSK-ból pedig rendszeresen részt vett Géczi Gábor fôigazgató. Az új olimpiai ciklusban – a korábbi tapasztalatok alapján – kidolgoztuk a megbeszélések tematikáját és az elôre megadott szempontok alapján kértük a sportágak tájékoztatóját. Így sikerült elérni, hogy fôként a felkészülés szakmai kérdéseirôl essen szó. Az elsô megbeszélés sorozaton arról az alaphelyzetrôl tájékozódtunk, amellyel a sportágak elkezdték az olimpiai fel-

készülést és értékeltük a program elfogadásától eltelt idôszak eseményeit. A második konzultációs körben a sportágaknak az alábbi kérdésekrôl kellett tájékoztatást adni: • Az olimpiai keretben és a felkészülést irányító szakembergárdában történt változások. • A 2006. évi szakmai program (edzôtáborok, felkészülési és célversenyek). • A sportegészségügyi és sporttudományos ellátás tapasztalatai, a 2006. évre tervezett programok (klinikai és terheléses vizsgálatok, edzôtovábbképzés, stb.) • A doppingellenes tevékenység. • A közvetlen olimpiai utánpótlás helyzete. • A sportdiplomácia helyzete, feladatai • Létesítmény helyzet. • A szövetség vezetô testületeinek az olimpiai felkészüléssel kapcsolatos döntései, határozatai. • Az olimpiai felkészülés gazdasági helyzete. A harmadik megbeszélés sorozat középpontjában a sportág kvalifikációs stratégiája és az „A” kategóriás olimpiai kerettagok felkészülésének egyéni értékelése áll. A szövetségektôl a fenti szempontok alapján elôzetesen rövid írásos anyagot is kértünk, amelyet tájékoztatásul szétküldtünk a résztvevôknek. Így jobban felkészülhettek a megbeszélésekre, elôre megfogalmazhatták kérdéseiket, véleményüket.

06-47

2006/12/08 10:56

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ

■

F E L N Ô T T K É P Z É S ebben a helyzetben még inkább aktuálissá válik a sportirányítás és finanszírozás új rendszerének felvázolása és a szükséges új munkamegosztások kialakítása. Nyilvánvalóan fontos szerepet kell kapnia a MOB-nak és az NSSZ-nek. Át kell gondolni, hol vannak átfedések, párhuzamosságok, felesleges, csak pénzfogyasztó nagy apparátusok, presztízs szervezetek, költséges nagy irodakomplexumok, amelyekbôl sajnos, sok van és amelyeket meg kell szüntetni, hogy az élô sportra, annak feltételrendszerére több pénz jusson. Az állami szerepvállalás átgondolásával a finanszírozási rendszer is megújulásra szorul. A vállalt feladatoknak megfelelô célokat számon kérhetôen és követhetôen kell finanszírozni. Az állami csatornák létjogosultságát meg kell vizsgálni, mert így azok egymástól való függetlensége átláthatatlanná teszi a finanszírozás mértékét. Ennek érdekében a pályázati rendszert is újra kell gondolni. Úgy tûnik – a tapasztalatok legalábbis ezt mutatják – hogy a különbözô szervezetek kuratóriumai ismeret, vagy idô hiányában nem mindig tudnak megalapozott döntéseket hozni. Az elutasítások sokszor a pályázatok adminisztratív hiányosságai miatt (legyenek azok bármilyen jelentéktelenek is), a döntések pedig a „mindenki kapjon valamit” elv alapján születnek. Elôadásomat hallgatva – a bevezetômben mondottak után is – felvetôdhet a kérdés, hogy egy edzôi kongresszuson miért beszélek olyan kérdésekrôl, amelyek nem az edzôk vagy Társaságunk kompetenciájába tartoznak? A válaszom nagyon egyszerû és egyértelmû. Az edzôk nem „holt térben” hanem nagyon is valóságos környezetben dolgoznak, amelynek minôsége meghatározza vagy legalább is jelentôsen befolyásolja az edzôi munka minôségét, eredményességét. Ugyanakkor az edzô – kivételes esetektôl eltekintve – a mindennapokban kevésbé tudja alakítani, befolyásolni ezt a környezetet, amelynek állapota fontos számára. Legfeljebb úgy, hogy ô lesz a technikai igazgató, a menedzser, miközben neki a szakmát kellene csinálni, hiszen erre szerzôdött volna. Azt gondolom, hogy nem váltok ki nagy tiltakozást, ha azt mondom, hogy az a környezet, az a közeg, amelyben Magyarországon az edzô dolgozik, általában – kevés kivételtôl eltekintve – nem biztosítja a kiemelkedôen eredményes munka feltételeit. Ezért már-már a csoda kategóriájába sorolom a magyar sport húzóágazatába tartozó sportágak sportolóinak és

A

2006/4

S P O R T B A N

edzôegyéniségeinek kiemelkedô eredményeit. Azt azonban látni kell, hogy ez egy viszonylag zárt kör néhány tucat sportolóval és edzôvel, néhány még mûködô mûhellyel, amelyek még „termelnek”. Ôk tartják vállaikon a magyar élsportot, amely egészének színvonala mindazonáltal folyamatosan romlik. Mitôl ne romlana, tehetô fel a kérdés? Csak meg kell nézni a sportegyesületek, szakosztályok, létesítmények számáról szóló statisztikákat és máris adódik a válasz. És akkor még nem is beszéltünk azok állapotáról, vegetálásukról.. Sportoljatok az egészségetekért – mondja a szlogen -, de elfelejti megmondani hol? A romlásban persze az edzôk felelôssége is benne van. Nemcsak a közeg a hibás, az edzôk képzettsége, ismeretanyaga sem követi a nemzetközi színvonal produkálásához szükséges tudásszintet. Kétségtelen, a kettô között szoros kapcsolat, ok-okozati összefüggés van. Az az edzô, amelyiknek nincs egyesülete, nincs anyagi biztonsága, nem feltétlenül továbbképzésekre fog járni, nem könyveket fog vásárolni. Az edzôképzés liberalizációja sem tett jót a színvonalnak, különösen vonatkozik ez a sportoktató képzésre. A túl szélesre nyitott kapuk, az önköltséges képzésbôl származó bevételek fontossága sokszor felülírja a minôségi követelményeket. A képzésre vonatkozó elôírások, rendelkezések a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek, „lepuhulnak”. A továbbképzés továbbra sem megoldott, nincs gazdája, esetleges. Hogy egyáltalán létrejönnek továbbképzés címszó alatt különbözô témájú szakmai konferenciák, az a mindenkori állami sportirányítás és a MOB ilyen irányú célzott tám o g a t á s á n a k k ö s z ö n h e t ô . A MOB 2002-tôl felvállalta a konferencia költségeknek egy részét és megbízta a METet és a TFTI-t ezeknek a megszervezésével. (Évente általában 3-4 konferenciára került sor.) Esetenként egy-egy konferencia költségeihez hozzájárult az NSSZ és a NUPI is. Számos sikeres szakmai-tudományos konferencia létrejötte a MET és az MSTT összefogásának, közös szervezésének az eredménye. A konferenciák anyaga rendszeresen megjelent a Magyar Edzôben, de ezzel azt hiszem, kimerült az edzôk általános továbbképzése. Egy-egy sportági szakszövetség, megye szervezett esetenként – de nem mindig követhetôen – egy-egy kérdésben szakmai továbbképzést, tanácskozást. Azt gondolom ennél sokkal többre, fôleg tervezhetôbbre lenne szükség. Így a

részsikerek ellenére is azt kell mondani, hogy ez így nem elégséges. Központilag irányított képzés nélkül a jövôben is csak részsikerekrôl beszélhetünk. Meg kell szüntetni pl. a sportedzôk, sportoktatók pedagógusokkal szembeni hátrányos megkülönböztetését. A pedagógusokhoz hasonló „sulinet”-féle internetes hozzájárulást, önköltséges angol tanfolyamokat vagy ehhez hasonló gesztusokat, azok kiharcolását joggal várhatná el az edzôi szakma a sportvezetéstôl. Már az elôzô kongresszuson - többek között - felvetettük, hogy a képzést, továbbképzést egységes alapelveken, pontrendszeren nyugvó, rugalmas, minden érdekelt szervezet, intézmény együttmûködésén alapuló rendszerben kell kialakítani és kötelezô jelleggel megindítani. Sajnos, e tekintetben nem történt elôrelépés, és állami szerepvállalás nélkül nem is fog. Az önképzést nehezíti, hátráltatja, hogy egyrészt a képzettség szintje és az anyagi dotáció között legtöbbször nincs közvetlen kapcsolat, másrészt egyre szûkül a felvevô piac, mert – mint az elôzôekben már utaltam rá –, az egyesületek, szakosztályok száma folyamatosan csökken, a meglévôk forráshiánnyal küszködnek. Ezért sokszor nem is igénylik a kvalifikált szakembereket, mert nem tudják megfizetni ôket, nem tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a minôségi munkához kellenek. Lehet, hogy mondandóm kicsit pesszimista benyomást kelt. Nem ez volt a célom, csupán szerettem volna – remélem ez azért sikerült – egy reális helyzetképet felvázolni, hogy tudjuk, min kellene változtatni, mire kellene törekednünk. A kissé borús helyzetképtôl függetlenül optimista vagyok, mert a magyar sport nagy túlélô, eddig nem érhették olyan csapások, amelyeket nem tudott volna kiheverni. De azért vigyázzunk, ne kisérletezzünk tovább, A sport fontos része a társadalomnak, értékeit ideje megbecsülni, jobban, mint eddig. Emeljük fel szavunkat ennek érdekében és reméljük, hogy az itt, a mai napon elhangzottak is eljutnak az arra illetékesekhez és nem találnak majd süket fülekre. Persze ne csak másokra várjunk, másoktól reméljük, magunk is tegyünk érte ott, ahol tudunk, ahol lehet. Ilyen az önképzés területe, ezt mások nem végezhetik el helyettünk, a MET, amely várja az aktív tagokat, a régieket és újakat, hogy elômozdítója lehessen a kedvezô változásoknak. Rajta barátaim, tegyünk annak érdekében, hogy értünk is tegyenek! Ormai László

■

MAGYAR EDZŐ 47

2006/4

Prof. Dr. Rigler Endre TANSZÉKVEZETÔ EGYETEMI TANÁR, INTÉZETIGAZGATÓ (1947 – 2006) 1947 október 14-én született Kalocsán. Középiskolai tanulmányait 1966ban jeles érettségivel fejezi be, majd jelentkezik és sikeres felvételi vizsgát tesz a Testnevelési Fôiskolán. 1970ben középiskolai testnevelô tanári diplomát szerez. Szakirányú végzettséget kap azáltal, hogy röplabda sportágból ugyancsak megvédi diplomamunkáját és elnyeri a szakedzôi diplomát a TF-en 1975-ben. Humánbiológiából az ELTE Embertani Tanszékén 1976-ban védi meg egyetemi doktori értekezését “summa cum laude” minôsítéssel. 1980-81-ben két szemeszteren keresztül a freiburgi Albert Ludwig Egyetem Sporttudományi Intézetében ösztöndíjasként postgraduális stúdiumot végez humánbiológia és a sporttudomány területén. 1982-ben a Nemzetközi Röplabda Szövetség Bad Blankenburgban rendezett edzôképzô tanfolyamán sikeres vizsgát tesz, amely által nemzetközi edzôi licenc-szet szerez röplabdázás sportágban. 1990-ben német nyelvbôl középfokú állami nyelvvizsgát tesz. A német nyelven kívül beszél franciául és oroszul. A TF Kutató Intézetének meghívását elfogadva munkaviszonyát 1971 márciusától kezdi, mint az Intézet tudományos segédmunkatársa. Az évek során munkatárs, fômunkatárs, majd igazgatóhelyettes. 1986-ban a TF Sportjáték Tanszékére kerül tudományos fômunkatársi minôségben. 1989-ben egyetemi docenssé nevezik ki. 1995-ben a TF általános rektorhelyettese. 1995 szeptemberétôl a Sportjáték Tanszék vezetôje. 1999-ben egyetemi tanárrá és a Sportági Intézet vezetôjének nevezik ki. Sportágát a röplabdázást Kalocsán a középiskolában ismerte meg és kezdte el. A TF hallgatójaként 1966-1970 között a TFSE NB I-es csapatában, majd ezt követôen a Bp. Honvéd együttesében játszott 1972-ig. 1968-1972 között a férfi felnôtt válogatott keret tagja volt. 1972-73, majd 1975-1987 között a TFSE nôi röplabda csapatának edzôjeként tevékenykedett. 1973-74 között a nôi felnôtt válogatott másodedzôje volt. A TF oktató-nevelô munkájában folyamatosan részt vállalt, mint a röplabdázás, az edzéselmélet és a sportjáték elmélet tantárgyak oktatója a testnevelô tanári, valamint a szakedzôi szakokon. A szakedzôi szakot szakfelelôseként irányította, formálta a szak minél magasabb szintû képzésének érdekében.

1975-tôl közremûködik a TF Továbbképzô Központja által szerevezett edzôi tanfolyamokon az edzéselmélet tantárgy vezetô tanára minôségben. 1995 óta mind a tanári, mind az edzô szak Államvizsga Bizottságának tagja, az utóbbi években elnöke. Felkérés alapján konzulens tanárként 2001 óta részt vett az ELTE Neveléstudományi tanszéke és a TF közös PhD Doktori Iskola “sportpedagógia” altémában. Az MKM kinevezése értelmében 1995 óta közoktatási szakértô, amelynek keretében szakmai ellenôrzést, illetôleg szakértôi tevékenységet látott el. Szakterülete: iskolai testnevelés és sport, testnevelés és iskolai sportszervezés. 2004-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Fôiskola kutató professzori állására kapott kinevezést. Elismerések, kitüntetések: „Kiváló munkáért” kitüntetés MKM 1984 „Magyar Sportért Kitüntetô Cím” Belügyminisztérium 1994 „Hepp Ferenc” díj Magyar Testnevelési Egyetem 1998 „Széchenyi Professzori Ösztöndíj” 1999-2002 „Fáy András Díj” Fáy András Alapítvány 2001 „Mestertanár” kitüntetés Magyar Tudományos Akadémia 2001 „Kiváló Tudományos Diákköri Nevelô” egyetemi kitüntetés Semmelweis Egyetem 2004

„A Magyar Sporttudományi Társaság Alapító Tag” elismerô oklevél 2006. ”Kerezsi Endre” díj Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2006 Szakmai munkásságát jelzi az öt önálló, és két társszerzôvel írt szakkönyv, 171 szakcikk megírása, 21 elôadás megtartása, 15 témavezetôi tevékenység a TF Doktori Iskola képzésében, 75 egyetemi, fôiskolai diplomadolgozat és szakdolgozat vezetése. Közel 35 éven keresztül voltam társa, ellenfele játékosként, kollegája, beosztottja és jó barátja. Nagyon nehéz megtalálni a szavakat, melyekkel méltó módon búcsúzhatnék el Tôle. Szelíd ember volt, akit mindenki - aki jobban ismerte - szeretett, tisztelt. Emberi tulajdonságai, szakmai tudása a legnagyobbak közé emelte. Sportolóként – amikor a TF-re került – nem rendelkezett olyan elôképzettséggel, mely alapján elsô osztályú, vagy válogatott szintû röplabdázóvá válhatott volna. Kitartása, szorgalma révén mégis elérte a legmagasabb szintet. Edzôi munkájában is a céltudatosság, szorgalom jellemezte. Tanítványai rajongásig szerették. Példát mutatott mindenkinek élet- és munkaszeretetével, pontosságával, következetességével. Miért éppen ôt választotta ki a gondviselô ilyen korán, amikor még a saját maga által felállított, kitûzött feladatok vártak rá? Nem tudhatjuk. Fájdalmunkban némi vigasz, hogy minket is gazdagít életmûve, amely által, ha nem enyhül is a fájdalom, de könnyebb azt elviselni. Tanár, pedagógus ember volt a szó legnemesebb értelmében, akire a tanítványai mindig emlékezni fognak. Vezetôként igényes volt beosztottjaival szemben, de csak annyit követelt meg a kollegáitól, amennyit elérhetônek, elvégezhetônek látott. Kiváló közösségformáló erényekkel rendelkezett, melyekre az általa irányított Sportjáték tanszék valamennyi dolgozója, oktatója tisztelettel és hálával emlékezik. Olyan emberi és szakmai értékeket adott a tanítványainak, kollégáinak, melyek meghatározóak és kitörölhetetlenül jelen lesznek mindnyájunk életében és lelkében. Mély fájdalommal búcsúzom Tôled. Te Drága Jó Barát. Németh Lajos

05-48

2006/12/08 10:54

Page 1

48 MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Harminc évvel ezelôtt (MONTREAL, 1976 – SZERÉNYEBB EREDMÉNYEK) Idén a labdarúgó világbajnokság, a hazai rendezésû kajak-kenu vb, az úszó Eb, az öttusa Eb árnyékában, az 1956-os melbourne-i olimpia ötvenedik évfordulójának évében törvényszerû, hogy a harminc esztendeje megtartott montreali olimpia némileg kisebb hangsúlyt kap a visszaemlékezések során. A II. Világháború óta 1976-ban szereztük a legkevesebb olimpiai aranyérmet, a körülményekrôl és az okokról érdemes tárgyilagosan elgondolkozni három évtized távolságából is. A számszerû eredményeket elôször is az 1972-es müncheni olimpiával célszerû összevetni, és máris kiderül a jelentôs visszaesés.

München, 1972 6 aranyérem 13 ezüstérem 16 bronzérem 225 olimpiai pont 5. hely a nemzetek között

Montreal, 1976 4 aranyérem 5 ezüstérem 12 bronzérem 156 olimpiai pont 9. hely a nemzetek között Visszaesésünk ellenére egyes sportágakban azért szépen teljesítettünk, s ez tükrözôdött a pontszámokban is:

München, 1972 Atlétika Birkózás Cselgáncs Evezés Kajak-kenu Kerékpár Férfi kézilabda Nôi kézilabda Labdarúgás Ökölvívás Öttusa Nôi röplabda Sportlövészet Súlyemelés Férfi torna Nôi torna Úszás Vízilabda Vívás

8 36 2 – 24 1 – – 5 21 12 2 4 27 – 9 21 5 46

Montreal, 1976 Atlétika 9 Birkózás 16 Cselgáncs 4 Evezés 1 Kajak-kenu 38 Kerékpár – Férfi kézilabda 1 Nôi kézilabda 4 Labdarúgás – Ökölvívás – (!!!) Öttusa 4 Nôi röplabda 3 Sportlövészet – Súlyemelés 13 Férfi torna 18 (!!!) Nôi torna 8 Úszás 4 Vízilabda 7 Vívás 25

A tulajdonképpen nyolc sportágban bekövetkezô komoly visszaeséshez a következôket fûzhetjük hozzá:

A magyar küldöttség – amely a tartalékokkal együtt 187 sportolóból, 42 edzôbôl, 30 nemzetközi funkcionáriusból és versenybíróból, 41 általános és sportági vezetôbôl, orvosból, gyúróból, technikai segítôbôl állt – egészében véve túlzott önbizalommal érkezett Kanadába. Az elsô napok mérsékelt eredményei után viszont megfordult a hangulat, a hangulat egyszeriben szorongásba csapott át. A megnyitó elôtti napon politikai indítékból váratlanul hazautazott harminc afrikai ország küldöttsége, ami nem kis mértékben tömörítette a mezônyt. Az elôzô három olimpiával ellentétben nem ôsszel, hanem nyáron, július 17.-tôl augusztus 1-ig kellett versenyezni Montrealban. (A pontos idôpontok: Tokió, 1964. október 10-24.; Mexikó, 1968. október 12-27.; München, 1972. augusztus 26.- szeptember 11.) A korábbi olimpiák elôtt bevált helyszíni edzôtáborozás és formába hozás itt nem sikerült, sokan már túljutottak a csúcsformájukon. A Münchenben, majd az azt követô világversenyeken kiválóan szerepelô úszóink Montrealban túl hideg vízben edzettek, többen belázasodtak közvetlenül a versenyek elôtti napokban. Birkózásban a forma visszaesésén kívül az is nagy hátrányt jelentett, hogy Matura Mihály, a nemzetközi szövetség befolyásos alelnöke 1976-ban már nem lehetett közöttünk, az elôzô évben hunyt el. Péhl József szakmai irányításával egészében véve kiválóan szerepelt a kajakkenu csapat, 8 érmet és 38 pontot szerzett, de megint elmaradt az aranyérem. A Papp László, Kajdi János és Jákó Péter vezette ökölvívó csapat, amely olyan nevekbôl állt, mint az olimpiai címvédô Gedó György, vagy Orbán Sándor, Badari Tibor, Botos András, Nagy József, szinte megmagyarázhatatlan okokból mondott csôdöt. Az öttusa lovagló számában Kancsal Tamás bukott, összetörte magát, így örülhettünk, hogy egyáltalán végig tudta szenvedni a versenyt. Pedig a kizárt Onyiscsenkó nélküli mezônyben reális esélyei voltak az olimpiai bajnoki címre, ez pedig az egész küldöttség szereplését is feljavította volna. Súlyemelésben München után változtak a szabályok, a versenyszámok közül törölték a nyomást, a magyar csapat pedig részben kicserélôdött, részben öregedett is. Vívásban a korábbi olimpiák hagyományai alapján eredményes fegyverneme-

ink, a férfi párbajtôr és a kard nem hozta igazi önmagát. Tordasi Ildikó gyôzelmét, a nôi tôrcsapat, illetve Kulcsár Gyôzô bronzérmét azért ki kell emelni. A csapatjátékokban jó küzdôszellemüknek köszönhetôen reális eredményeket produkáltak a magyarok. A vízilabdacsapatunk tudásával kiemelkedett a mezônybôl, bronzérmes lett nôi kézilabdacsapatunk, és nôi röplabdázóink is a legjobb négy közé jutottak. A négy magyar aranyérem közül felejthetetlennek számít Németh Miklós világcsúccsal elért gyôzelme gerelyhajításban és Magyar Zoltán csodálatos gyakorlata lólengésben. A nemzetek közötti versengésben érdemes megemlíteni az NDK ugrásszerû elôretörését. Münchenhez képest megduplázták olimpiai gyôzelmeik számát, 20-ról 40-re, második helyükkel megelôzték az amerikaiakat. Montrealban a vendégek ellátása, a verseny körülményei minden igényt kielégítettek. A szigorú biztonsági intézkedések idônként nyomasztóan hatottak ránk, de utólag is el kell ismernünk, hogy ezekre teljes mértékben szükség volt a müncheni tragédia után, arról nem is beszélve, hogy ezek mindenki mást is zavartak. A magyar csapat vezetôi, edzôi, orvosai között sok elismert név szerepelt: Csanádi Árpád, Páder János, Papp László, Török Bódog, Széchy Tamás, Gyarmati Dezsô, Bay Béla, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf, Sir József, Árky Nándor, Juhász József, Kausz István, Bártfai Ede, Jákó Péter, Orosz Imre, Kulcsár Gergely, Gurics György, Bíró Mihály, Hólya István, Horváth István, Bonn Ottó, Cseh Lajos, Péhl József, Madarász István, Sermer György, Nagy Imre, László István, Kotsis Attiláné, Orvos András, Nagy Jenôné, Bordán Dezsô, Vígh László, Vass Imre, Gábor Tamás. Arday Andor

■

MAGYAR EDZŐ 5

2006/4 F E L N Ô T T K É P Z É S

A

S P O R T B A N

Értékeink védelmében Annak megítélése, hogy mit tartunk értéknek, meglehetôsen szubjektív dolog, ezért a magyar társadalom értékítélete bizonyos dolgok vonatkozásában természetszerûen nagyon eltérô, akár a múltról, akár a jelenrôl beszélünk. Ebben a megítélés kavalkádban a sport azon kevesek közé tartozott, amelyet a nagy többség – évtizedeken keresztül – nagyjából azonosan ítélt meg, fontosnak tartott. A diák és tömegsportot egészségmegôrzô, életmódjavító célból, az élsportot pedig elsôsorban az ország „presztízse”, imázs növelése okául. Ez a megítélés az utóbbi években azonban sokat romlott, a sport presztízse halványult, sok olyan feladat, célkitûzés vonatkozásában, amelyeket évekkel ezelôtt például az I. Országos Edzôi Kongresszuson is már megfogalmaztunk, nemhogy elôrelépés nem történt, de sok esetben rosszabb lett a helyzet. Még akkor is igaz ez, ha a magyar sport néhány ágazata világraszóló eredményeivel még ma is sokszor elismerésre készteti a világ sportközvéleményét, fenntartja a magyar sport presztízsét, elfedi az egyre súlyosbodó bajokat, gondokat. A rendszerváltás utáni kormányoknak – bár mindegyiknek voltak jó irányba tett lépései is – nem sikerült megtalálni, kijelölni a sport helyét, szerepét, finanszírozásának módját a társadalomban. Születtek a helyzet rendezését célzó törvények, stratégiák, különbözô intézkedések, ezek azonban a felemásság, a végrehajtáshoz szükséges határozottság vagy forráshiány miatt nem sokat javítottak a helyzeten. Bízunk benne, hogy a rendszerváltás óta készült talán legátfogóbb stratégiai munka, a Sport XXI Nemzeti Sportstratégia forráshiány vagy egyéb más okok miatt nem jut elôdei sorsára. Tudom, hogy az edzôkongresszusnak és fôleg nekem – egy társadalmi munkásnak a kompetenciám korlátozott. Maga a tanácskozás nem vállalhatja fel a magyar sport minden problémáját, nem is „vindikálhatjuk” magunknak a bölcs „kádi” szerepét. Úgy gondolom azonban, hogy a sok információ, tapasztalat birtokában – ami elsôsorban az edzôk

sportban elfoglalt helyzetébôl következik – néhány kérdést illetôen mégis el kell mondani, a döntéshozók tudomására kell hozni véleményünket. Ilyen kérdések: • az állami felelôsség- és feladatvállalás, • a sportirányítás rendszere, a sport szervezettsége, • a sportfinanszírozás mikéntje, • az edzôképzés, továbbképzés helyzete • az utánpótlás nevelése, helyzete • a sportegyesületek, szakosztályok léte, fontossága, • a sportlétesítmények helyzete, hiánya, áldatlan állapota, amelyek mind döntôen befolyásolják, hogy a sport értékei fennmaradnak-e avagy sem a jövôben. Természetesen lehetne még sok más kérdést is felvetni, lehet, hogy más másokat tartana fontosnak, én úgy gondolom, ezek kulcskérdések. Ezért ezekrôl fogok, fogunk majd elôadótársaimmal együtt beszélni, különbözô aspektusokból megközelítve a kérdéseket. Azt gondolom, a sport helyét, szerepét, forrásait addig nem lehet megnyugtatóan megjelölni, kijelölni, amíg az állami szerepvállalás mértéke, módja, területe nem körvonalazódott, nem tisztázódott. Márpedig az – több, egymásnak sokszor ellentmondó koncepció megszületése „dacára”, vagy éppen ezért – máig sem világos, egyértelmû. Ma már talán nem nagy merészség azt állítani, hogy a sport teljes egészében üzleti alapon elképzelt mûködtetése hibás koncepció, márpedig a rendszerváltás utáni kormányok álláspontja e tekintetben sok hasonlóságot mutat. Ha voltak is közöttük különbségek, a tettek, a finanszírozás módjai, mértéke, annak eredményessége nem mutattak e tekintetben lényeges eltérést. Ezen mindenképpen változtatni kell! Az állam nem vonulhat ki a népesség egészét érintô, fizikai teljesítôképességének, megôrzését szolgáló sporttevékenységek támogatásából. Az EU országai e tekintetben jelentôs állami feladatokat vállalnak fel a sportirányítás, sporttámogatás terén, a gyermek- és ifjúsági sporttól az idôsebb korosztályok érdekében végzett sportig. Hasonlóképpen megoldásra vár az élsport helyzete is. Ha az élsport az „országimázs” fontos része, márpedig annak kell lennie, akkor nem lehet csak az üzleti világra hagyatkozni. Az elfogadha-

tó, hogy nem lehet minden sportágat finanszírozni, de azokat, amelyek sikeresek, amelyek népszerûek, amelyek „országimázs javítóak”, olyan helyzetbe kell hozni, hogy versenyképesek legyenek a nemzetközi porondon. Senki sem tagadhatja, hogy egy Olimpia, Világvagy Európa-bajnokság magyar eredményei észrevehetôen befolyásolják a magyarországi közhangulatot. Az állami szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik a sportirányítás rendszere, a sport szervezettsége. E tekintetben az évek során sok különbözô elképzelés, gyakorlat valósult meg, de elfogadhatóan jó megoldás nem született, nem sikerült kialakítani a sportirányítás minden területre kiterjedô, világos, átfedés nélküli rendszerét, a szervezetek közötti ésszerû, jól mûködô munkamegosztást. Ehelyett presztízsviták, tisztázatlanságok vannak. Sokszor nem is lehet érteni miért? A jó mûködéshez szükséges szervezetek közül több már régen létrejött és úgy ahogy mûködik is. Az olimpiai sportágak tekintetében a MOB, mint a legpatinásabb szervezetünk; a nem olimpiai sportágak és egyéb társadalmi szervezetek szövetsége az NSSZ; a sportegyesületeket tömörítô szervezet a SOSZ; az utánpótlás nevelés segítôje a NUPI . A magyar sport irányítottsága, szervezettsége mégsem tekinthetô megoldottnak. Különösen nem, ha a szervezettségét komplexen értelmezem úgy, hogy abban a legkisebb iskolai sportkörtôl a nagyegyesületekig az egész egyesületi rendszerünk, a sportági szakszövetségek, szakemberképzésünk és továbbképzésünk, az állami és civil sportirányító szervezetek, intézmények, a tudományos szervezetek, a sportfinanszírozásban szerepet játszó intézmények és szervezetek szervezettsége, egymáshoz való viszonya, kapcsolatrendszere is benne foglaltatik. Sokan nem értékeltük a jövôre vonatkozóan kedvezô jelzésnek az állami sportirányítás ilyen léptékû leépítését, mint ami a közelmúltban történt. Kevés olyan területet – valószínû egyet sem – lehetne találni Magyarországon, amelynek legfôbb irányító szervezete, annak neve, struktúrája, hatásköre a rendszerváltás óta annyit változott volna mint a sporté. Lassan komoly sporttörténeti, levéltári kutakodás kell ahhoz, hogy a fiatalabb generáció részére feltárjuk milyen volt a magyar sportirányítás néhány legutóbbi évtizede. De, ha új helyzet van, akkor

04-49

2006/12/08 10:52

4

Page 1

MAGYAR EDZŐ

■

2006/4

Felnôttképzés a sportban A harmadik évezred elején, globalizálódó társadalmunkban egyre inkább felértékelôdik a tudás szerepe, de ezt a tudást nem könnyû sem átadni, sem megszerezni, sem pedig szinten tartani. A tudás, az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozza az Európai Unió is, amely a 2000. márciusában portugál kezdeményezésre kialakított lisszaboni stratégia alapján többek között az oktatás-képzés fejlesztésétôl várja, hogy 2010-re az európai közösség a világ legdinamikusabb gazdaságává váljon. A nagy kérdés az, hogy a munkahelyek, oktatási intézmények és a társadalmi-gazdasági folyamatok legfontosabb szereplôje, az egyén hogyan tud alkalmazkodni a folytonos változásokhoz, és hogyan tud megfelelni a növekvô elvárásoknak. Nem is lehet vitás, hogy mint az élet minden területén, a sportszférában is rendkívül fontos a tudás szerepe. A hosszú évtizedek alatt gyarapodó és a magyarság számára oly’ sok dicsôséget hozó sportsikerek alapja egyértelmûen a hátterében álló szakértelem volt. Az utánpótlásképzô központok, a sportiskolák, a legnagyobb edzôk mûhelyei mind-mind remekül felkészült szakemberekkel segítették ezt a folyamatot, a magyar sport fejlôdését. Manapság viszont mindez már nem elég. A sportszakmai tudás mellett a sportszféra szereplôinek és a sport irányítóinak naprakész ismeretekkel kell rendelkezniük a kapcsolódó te-

rületeket érintôen is (jog, gazdaság, közigazgatás, marketing, informatika, stb.), így válik nélkülözhetetlenné a sportban is a felnôttképzés, az élethosszig tartó tanulás folyamata. A Magyar Edzô, lépést tartva az új évezred kihívásaival, ennek terjesztésében úttörô feladatot vállalt magára. Bár a Magyar Edzô eddig is kiemelt témaként tekintett az oktatás és a képzés, továbbképzés ügyére, ezúttal egy új, ”Felnôttképzés a sportban” címû rovatot kezdeményez. A Nemzeti Felnôttképzési Intézet támogatásával létrejött összeállítás egy újszerû kezdeményezés a sportban beindult továbbképzési, felnôttképzési folyamatok összefoglalására, valamint elsôsorban a felnôttképzéssel és az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos információk terjesztésére. Terveink szerint a jelenlegi és a következô lapszámban megjelenô rovat a késôbbiek során állandó helyet kap folyóiratunkban, és ezzel kapcsolatosan beszámolhatunk egy újításról is, hiszen a nyomtatásban olvasható anyagok teljes terjedelmükben elérhetôek lesznek a Magyar Edzôk Társasága honlapján, a www.magyaredzo.hu weboldalon. Reméljük, hogy kezdeményezésünk hasznára válik a magyar sportéletnek és olvasóink számára érdekes információkkal, valamint napi munkájukhoz hasznos ismeretanyaggal tudunk szolgálni.

II. Országos Edzôi Kongresszus Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Aula 1123 Budapest, Alkotás u. 44. 2006. november 15. 10.00 – 12.15 Üléselnökök: Köpf Károly, dr. Tamás István Dr. Ormai László: Értékeink védelmében Dr. Nyerges Mihály: A felsôoktatás reformja, a sportszakember-képzés változási irányai Györfi János: Sport Szakállamtitkárság az állami sportirányítás élén Szántó Éva: Korszerû sportfinanszírozás - nemzetközi kitekintés Molnár Zoltán: Peking felé félúton Korreferensek: Angyal Zoltán, Kemény Dénes, Kiss László, Kovács Tamás, Köpf Károly 12.15 – 12.30 Kérdések - hozzászólások, üléselnöki értékelés Frenkl Róber t

12.30 – 13.00 Kávészünet

13.00 – 15.15 Üléselnökök: dr. Frenkl Róbert, dr. Szabó Tamás Dr. Petrovics László: Sportoktató- és edzôképzésünk nemzetközi összevetésben Dr. Szabó Tamás: Az utánpótlás-nevelés állami menedzselése Gallov Rezsô: Sportszakma és a média Bicskei Bertalan: Az edzôképzés és továbbképzés megújítása labdarúgásban Dr. Pucsok József: A hazai és nemzetközi doppingesetek szakmai vonatkozásai Korreferensek: dr. Bakanek György, dr.Tiszeker Ágnes Dr. Kolláth György: Bûn és bûnhôdés a sportban – vétségek és szankciók Korreferensek: dr. Cserháti László, dr. Kiss Gergô László, Nagy Zsigmond 15.15 Kérdések - hozzászólások, üléselnöki értékelés, MET elnöki zárszó Kiegészítô program (08.30 – 17.00): Tápszer és táplálék-kiegészítô kiállítás, mûszerbemutató, folyóirat- és szakkönyvvásár

■

MAGYAR EDZŐ 49

2006/4

Az öttusa hatodik tusája KÜZDELEM AZ OLIMPIAI LÉTÉRT Jády György Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Budapest E-mail: [email protected]

Mizsér Jenô emlékének ajánlom Az öttusa idôlegesen megnyerte hatodik tusáját. A magyar sportrajongók örömmel vették tudomásul, hogy az öttusa sport újra megmenekült: 2012-ig biztosan rendeznek öttusaversenyeket az olimpiai játékokon. Pedig új, rendkívül népszerû sportágak kopogtatnak az olimpiai mozgalom ajtaján, amelyeknek milliós szurkolótáboruk van. Sokan úgy vélik, nincs szükség ilyen csekély nézettségû, „korszerûtlen” sportra, mint az öttusa. A magyarok számára sikertörténet e sportág: elsô olimpiai aranyérmünket Kovácsiék szerezték 1952-ben, mindig voltak büszkeségeink Balczóéktól, Fábiánékon át Vörös Zsuzsáig. Látszólagos változatlansága ellenére a sokak számára régimódinak tûnô - öttusa sokat változott az idôk folyamán. Jóllehet az öttusa alap versenyszámai nem változtak, a szabályzat, a verseny lebonyolításának rendje igen rugalmasan változott az idôk folyamán felmerülô új igényeknek megfelelôen. Érdekes, hogy a sokak által elavultnak tartott sport milyen plasztikusan alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz. Érdemes röviden áttekinteni az öttusa történetét.

A kialakulás története Az öttusa atyja Pierre de Coubertin, az újkori olimpiai játékok életre hívója. Az ókori olimpiai játékokon szerepelt egy összetett verseny, az atlétikai ötpróba (pentatlon). Coubertin ennek mintájára kívánta megalkotni a modern korszak körülményeinek megfelelô modern pentatlont. Fáradozása nem járt azonnal sikerrel, öttusával kapcsolatos terveit már 1894-ben fölvetette, - azonban csak 15 évvel késôbb - 1909-ben fogadta el javaslatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Kialakult tehát az öttusa, amely már az általunk ismert számokból állt: lovaglás, vívás, lövészet, úszás, futás. A hagyomány szerint katonai sport - egy futár teljesíti küldetését. Elôször lóval indul útnak, majd megvív az ellenséggel, pisztolylövésekkel fedezi útját, átúszik a folyón, majd futással érkezik küldetése célpontjába, ahol átadja az üzenetet. Már az öttusa kialakulásakor vitatták az egyes

számok jogosságát egyesek szerint egy „lovassági tiszt számára a terepfutás úgyszólván megalázó”.

A kezdetek kora Az 1912-ben Stockholmban rendezett olimpián 32 versenyzô indult, a verseny svédek sikerét hozta. Az elsô hét helyezett közé csak egy külföldi, az amerikai, G. Patton került be az 5. helyen. Az ô neve inkább a történelembôl ismert, ô volt a II. világháború idején az USA európai páncélos hadseregének parancsnoka. Az 1950–es évekig a sportolók jellemzôen a katonák körébôl kerültek ki. A stockholmi olimpiát követôen Németországban több, mint 100 katonatiszt és tiszthelyettes kezdett el öttusázni Frigyes Károly porosz herceg vezetésével. Az öttusalovaglást 1963-ig tereplovaglás formájában rendezték meg, 2.500 – 5.000 méteres távon. Ez a lovas és a ló számára is igen kemény megpróbáltatást jelentett. 1932-ben a Los Angeles–i olimpián olyan kemény versenypályát építettek, hogy célba érkezés után több ló elpusztult. A vívás kezdetektôl fogva párbajtôrvívás volt. Lövészetben robbanópisztolyos fegyverrel lôttek, az úszás 300 méteres távon, a futás 4 km-es távon zajlott. A svédek fölényére jellemzô, hogy 1912 és 1956 között - egy kivételtôl eltekintve - egyéni olimpiai bajnokságot csak svéd versenyzô nyert.

A klasszikus kor A második világháborút követôen az öttusasport hatalmas fejlôdésnek indult. Fontos szervezeti megújulás következett be: 1949-ben megalakult az önálló Nemzetközi Öttusa Szövetség. Addig az öttusa nemzetközi irányítása Nemzetközi Olimpiai Bizottságon keresztül valósult meg. Az új szövetség elsô határozata az volt, hogy évente világbajnokságokat rendeznek egyéniben és csapatban is. A versenyrendszer folyamatosan bôvült: 1963-ban megrendezték az elsô junior világbajnokságot. 1965-tôl rendszeresek voltak a nagy nemzetközi versenyek, egyre több helyen junior nemzetközi versenyeket bonyolítottak le, s már 15 európai ország rendezte meg rendszeresen nemzeti bajnokságát az öreg kontinensen. Évente rendeztek öttusa bajnoksá-

got más földrészeken is, például az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában. 1981-ben megrendezésre került az elsô nôi öttusa világbajnokság, amelyen 9 ország 30 versenyzôje vett részt. „Egy tanár, egy orvos és egy tisztviselô legyôzte a svéd katonatiszteket!” – írták a svéd lapok, amikor a helsinki olimpián a magyar csapat legyôzte az addig verhetetlen svédeket. Hatalmas lendületet adott a „szocialista országok” bekapcsolódása az öttusasportba. A „béketábor” országai kiváló propagandalehetôséget láttak a sportsikerekben, s a sport támogatását politikai kérdésként kezelték. Az öttusa meghálálta a támogatást. Az elsô csapatversenyt 1952-ben a magyarok nyerték az olimpián, ekkor indultak elôször szovjet sportolók, akik 1955ben már megszerezték elsô világbajnoki aranyérmüket. 1957-ben egyéniben a dobogó minden fokán szovjet versenyzô állt. 1952-tôl 1988-ig nem volt olyan olimpia, amelyen ne szerzett volna legalább egy aranyérmet a megszerezhetô kettôbôl „szocialista ország”. (Kivéve: 1984, de ezen országok versenyzôi nem indultak azon az olimpián.) Nem csupán letarolták a szocialista országok versenyzôi a nemzetközi versenyek dobogós helyezéseit, hanem erôsítették az öttusasportot is. Növelték az indulók számát és a nagy nemzetközi versenyek számát, új edzésmódszereket fejlesztettek ki, új utánpótlás rendszert alakítottak ki. Ilyen például a magyar találmány, a háromtusa – olcsó, egyszerûen lebonyolítható versenyeket szerveztek az utánpótlásbázis kiszélesítése céljából lövészetben, úszásban, futásban. A versenyszabályok változásait illetôen fontos kérdés: hogyan értékeljék a versenyzôk öt különbözô sportágban nyújtott teljesítményét? Eleinte a versenyzôk sportszámonként elért helyezését adták össze, s a helyezési számok összege adta meg a végeredményt. Újításként került bevezetésre a pontszámításos rendszer 1954-ben a budapesti világbajnokságon. A pontozás segítségével a kiemelkedô eredményeket jobban tudják értékelni, hiszen jobb eredményért több pontot adnak, ezt a helyezésbeli különbségek nem követik. Pl. lehet valaki 3. helyezett minimális különbséggel vagy hatalmas hátránnyal, ezt a helyezési szám nem tükrözi. Többször fölmerült egyes számok cseréje - pl. lovaglás helyett motorozás, vívás helyett ké-

03-50

2006/12/08 10:52

Page 1

50 MAGYAR EDZŐ zigránát hajítás - de maradtak végül mindig a már megszokott számok. Mind a mezôny teljesítménye (lövészet, úszás, futás eredményei), mind a résztvevôk száma tekintetében az öttusa nagyot lépett elôre ebben az idôszakban.

Az öttusa hatodik tusája – harc az olimpiai létért A 90-es évektôl kezdôdôen ez a nagy hagyományokkal rendelkezô, virágzó sportág az olimpiai létért küzd. Az atlantai olimpiáról (1996) így tudósított Kövesdi Viktor, a Nemzeti Sport munkatársa: „Az öttusát csak mi szeretjük… Amikor levették az olimpia mûsoráról a csapatversenyt, abba egy kicsit belehaltunk… Az öttusa egynapos lett. A televízió miatt. Így állítólag elviselhetô olyan nemzetek számára is, akik nem rendelkeznek Balczókkal, Martinekekkel. A televízió nagy úr. Bele kell törôdnünk, hogy kedvencünket a felismerhetetlenségig átalakították miatta. Ehhez képest a helyi tévé a futásig egyetlen percet sem közvetített az öttusaversenyekbôl. Ez azért számít a maga nemében nagy bravúrnak, mert például a kisöbû sportpuska 60 lövéses versenyében még lassítanak is. Sôt van alsó, felsô, hátsó kameraállás is, néha még helikopterrôl láthatjuk a sportlövô centrum tetejét… Az US Today címû lap kis írást közölt, mely szerint a sportág az új lebonyolítási renddel az életéért küzd.” A 90-es években számos változás történt az olimpiai mozgalomban. Úgy tûnik, hogy a népszerû, tömegeket - résztvevôként, nézôként - megmozgató sportokat részesítik elônyben az „öncélú”, önmagukért létezô sportágakkal szemben. Egyre inkább a látványosság lett a fô érték. „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság idôben és helyesen ismerte föl a sport piaci értékét.” Az 1988-as olimpiai

■

játékokra több mint 150 cég fizetett ki legalább 2 millió dollárt a hivatalos támogatói címért, 9 szponzor pedig 14 millió dollárt fizetett a nemzetközi támogatói címért. 1996-ban már 40 millió dollárba került a hivatalos támogatói cím! „Az elmúlt 10 év alatt a szponzorálás, a reklámozás és a sport olyan szorosan kapcsolódott egymáshoz, hogy nehéz kijelenteni, melyik tekinthetô közülük meghatározónak” - írja a sportmarketing egyik szakértôje. Az öttusa olimpiai léte veszélyben forgott, s jellemzô, hogy a csapatversenyt 1992 (Barcelona) után levették az olimpiai programból. Az öttusa fölvette a kesztyût, drámai mértékû szabályváltozásra került sor. Elsôdleges cél a látványosabb, a nézôk számára könnyebben érthetô, közönségcsalogató versenyszervezés volt. 1993tól a világbajnokságon egynapos verseny lépett az eddig négynapos program helyére, a csapatverseny megszûnt, helyette a látványosabb egynapos váltóversenyt iktatták be. A nézettség növelése érdekében az utolsó számban „hendikeppes futás” rendszerében indulnak a versenyzôk. Elsônek a versenyben vezetô sportoló indul, s utána sorrendben a következô helyezettek. Pontszámbeli lemaradásukat másodpercre váltják át. A végeredmény könnyen követhetô, aki elsônek fut be, az a gyôztes, hiszen ledolgozta hátrányát vagy épp megôrizte elônyét. Az utolsó elôtti számban a lovaglás elsô fordulójában fordított sorrendben indulnak a sportolók. Fokozván az izgalmakat, a vezetô versenyzô utolsónak lovagol. Lövészetben késôbb áttértek a 10 méteres légpisztolyos versenyszámra, a lôlapokat kivetítik a nézôközönség számára, így nyomon követhetô minden egyes lövés. Az egynapos lebonyolítás erôsen korlátozza az indulók létszámát, a döntôben maximálisan 32 fô vehet részt, ezért létrehozták a selejtezôket. A selej-

2006/4

tezôversenyen elért eredmények alapján lehet döntôbe kerülni. A selejtezôt négy számban rendezik, csak a döntôben szerepel az ötödik tusa, a lovaglás. Számos egyéb módosítást is foganatosítottak. Lerövidítették a futás és az úszás versenytávját, csökkentették a vívóidôt. Ezek a változások megosztották az öttusasport közvéleményét, sokan felhagytak a versenyzéssel, számos szakember az öttusa megcsonkításaként ítélte a változtatásokat. Hogyan folytatódott az atlantai történet Kövesdi Viktor tollából? „Csodák csodájára, amikor elindítják a futókat, az amerikai televízió is közvetíteni kezd… Már közelednek a célhoz a futók… Zenovka ellép Parigin mellett és vezet a cél elôtt 50 méterrel… Aztán tesz egy rossz lépést, majd szép lassan elkezd összecsuklani, Parigin lehajrázza, az orosz pedig betámolyog a célba, ahol a földre zuhan. A kamerák egy kifacsart vonagló embert mutatnak, aki nem tud magáról. Valószínû arról sem, hogy megmentett egy sportágat… Este minden amerikai televíziós állomás mûsorán az öttusa befutója a sláger. Zenovka legalább hatvanszor csuklik még össze a CBS-en, az NBC-n és a CNN-en. Lehet, hogy Sydneyben már váltóverseny is lesz?” 2000-ben Sydneyben elôször mérhették össze a tudásukat az olimpiai játékokon a nôk, 2004-ben Vörös Zsuzsa lett olimpiai bajnok. Az utolsó 90 évben az öttusa rendkívül sok változáson ment át, katonatisztekbôl profi sportolókká váltak a résztvevôk. A II. világháborút követôen önállóvá vált, kiteljesedett a sportág, a 90-es években a túlélés érdekében gyökeresen megváltoztak a versenyszabályok. Ám 90 éven át az öttusát alkotó sportágak változatlanok maradtak. Vajon lesz az öttusának újabb 90 éve?

■

2006/4

Néhány sorban… Az egész mögöttünk hagyott esztendôt ugyan ezen a helyen majd csak a következô, a 2007-es év elsô számában tesszük mérlegre, ezúttal csupán 2006 utolsó negyedévérôl szólunk. Elôször is a számunkra érthetôen leginkább kiemelkedô eseménnyel, a II. Országos Edzôi Kongresszust emeljük ki, amelyet - támogatóink segítségével - a Magyar Edzôk Társasága igyekezett lelkiismeretesen elôkészíteni, illetve lebonyolítani, s programját a felkért, elismert elôadók segítségével legfôképpen megtölteni szakmai társadalmunk számára idôszerû, egyben érdeklôdésre számot tartó mondanivalóval. Az esztendô utolsó negyedében megkülönböztetett várakozás elôzte meg és kísérte három fontos vonatkozásban is sportéletünk fejleményeit. Az egyik, hogy a korábbi viharok, viszontagságok hullámai elültek, viszonylagos nyugalom költözött vissza a Magyar Olimpiai Bizottság szervezetébe, s úgy tûnik, a jelenlegi állapotok fenntarthatók 2008-ig, a Pekingi Nyári Olimpiai Játékok befejezéséig. A módosulások, személyi és egyéb változások után teljes erôbedobással látott munkához a Sport Szakállamtitkárság, amely az NSH, a sporthivatal szerepét vette át. A Nemzeti Sportstratégia elôterjesztése ugyan nem került még a kormány elé, de ez végtére érthetô, hiszen ennek a sorsa is összefügg az egész ország közeli jövôjét meghatározó, az Európai Uniós konvergencia kötelezettségek teljesítése érdekében ránk váró megszorító intézkedések hatásaival, amelyek nyilvánvalóan érzôdnek majd a jelenlegi munkálatok eredményeként kialakuló, s majd csak közvetlenül az év vége elôtt elfogadásra kerülô 2007 évi költségvetésen. Élénk figyelemmel követjük labdarúgó sportunk vajúdását, s tôlünk telhetôen igyekszünk eszközeinkkel segíteni. A máltai fiaskó után Bozsik Péter szövetségi kapitány lemondását követôen ideiglenes állapotok alakultak ki a válogatott irányítását tekintve, a kanadaiak elleni barátságos találkozóra az utánpótlással utóbb Cipruson az Eb-selejtezô csoportban remeklô Várhidi Péter kapott megbízást, s ugyancsak nem dôlt el – jóllehet korábban idén december eleje volt az UEFA határideje – 2012-es EB pályázatunk ügye sem. Gallov Rezsô

MAGYAR EDZŐ 3

A rovat megjelenését a Nemzeti Felnôttképzési Intézet támogatta

A felnôttképzés jegyében II. ORSZÁGOS EDZÔI KONGRESSZUS A Magyar Edzôk Társasága 2006. november 15-én rendezte meg – négy esztendôvel az elsô után – második Országos Edzôi Kongresszusát a Semmelwe is Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara (TF) aulájában. A két esemény közötti idôszakban lezajlott kiemelkedô világversenyeken a magyar sport – elôkelô hagyományaihoz illôen – várakozáson felül, remekül helytállt, miközben azonban, sajnálatos módon, a sport tekintélyének, megbecsülésének, szakmai és egyéb értékeinek további csökkenése, érdekeinek háttérbe szorulása volt kétséget kizáróan tapasztalható. A második kongresszus célja, érthetôen, tehát az volt, hogy vizsgálja az értékek devalválásnak okait, valamint szakmai észrevételeivel, javaslataival egyben segítse a 2006-ban véglegesített Nemzeti Sportstratégiában megfogalmazott elképzelések és tervek valóra váltását. A kongresszust – a felnôttképzés jegyében – a Magyar Olimpiai Bizottság által támogatott évi szakmai továbbképzô sorozat befejezô rendezvényeként bonyolították le a szervezôk, amelynek fô támogatói az alábbiak voltak: Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Sport Szakállamtitkárság, valamint a Nemzeti Felnôttképzési Intézet. Hasábjainkon az elôadások sorából néhány általános érdeklôdésre számot tartó szemelvénnyel szolgálunk.