A felek és más perbeli személyek
• Felperes – önként vállalt • Alperes – rákényszerített, a tv. erejénél fogva – Processzuális félfogalom: aki a pert indítja, és akivel szemben az eljárás indul, függetlenül attól, h. ki az anyagi jogi jogosult. – Perbeli legitimáció: a felperest megilleti-e a keresettel érvényesített jog anyagi jogi kérdés = van-e kereshetőségi joga ítéletben kell – Perindítási jog: jogszabály határozza meg, ki indíthatja, ki ellen, pl. házassági bontóper = eljárásjogi kérdés hiánya a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításához vezet
• Perbeli jogképesség fél lehet, jogalany (ember, jogi személyek - állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezetek) - A perben tágabb: közigazgatási szerv, szerkesztőség/hírügynökség, szakszervezet/üzemi tanács - vizsgálata, hiányának következménye • Perbeli cselekvőképesség eljárhat, személyesen v meghatalmazott útján Cselekvőképtelen= 14 év alatti kiskorú, ilyen gondnokság alatt álló nagykorú - törvényes képviselő jár el Korlátozottan cselekvőképes= 14 év feletti kiskorú, ilyen gondnokság alatt álló nagykorú = a perben cselekvőképtelen (kivéve: munkával szerzett keresménye, személyállapoti per, személyiségi jogi per) Cselekvőképes= jognyilatkozatot tehet saját nevében - vizsgálata, hiányának következménye
Pertársaság • Egységes= alapja közös jog v kötelezettség, v a perben hozott döntés kiterjed rá Pl. közös tulajdon, inyt. bejegyzéssel kapcs. perek • Egyszerű= alapja ugyanaz a jogviszony, vagy hasonló ténybeli és jogi alap+ a bíróság illetékessége Pl. bérlőtársak, közös költség több tul. társsal szemben • Jogállásuk a perben függőség elve --- függetlenség elve
Beavatkozás a perbe • Jogi érdeken alapul = az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítására Pl. közigazgatási perben az ellenérdekű ügyfél Hibás teljesítés miatt a kivitelező a váll – mrő közötti perben • Nem lesz peres fél! • Bejelentése, végzés • Jogosultságai: – Nem önálló • BH1993. 251. Annak a beavatkozónak az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezését, akinek az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára az ítélet jogereje nem terjed ki, el kell utasítani, ha a beavatkozó által támogatott fél az ítélet helybenhagyását kéri
– Önálló
Tv. jogosítja fel: anya az apasági, származási perben, szülő a szülői felügyelet rendezése iránti perben
• • •
•
•
BH2004. 444. A közvetett jogi érdek a beavatkozás megengedéséhez nem elégséges, ha a beavatkozni kívánó saját személyes, vagyoni, jogi érdekeltsége hiányzik [Pp. 54. § (1) bek.]. A kérelmező 2003. június 26-án jelentette be az elsőfokú bíróságnak, hogy az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe be kíván avatkozni. Arra hivatkozott, hogy a per tárgyát a lakóhelye közvetlen közelében tervezett lignitbánya próbafúrásainak hatósági engedélyezése képezi, és már a próbafúrások, illetve a lignitbánya előkészítő rnunkálatai is nagyfokú környezeti terhelést jelentettek az addig érintetlen Alpokaljára, illetve az ottani lakosokra. A felperes által kérelmezett kutatási tevékenység ugyan közvetlenül nem érinti ingatlanát, illetve azzal nem szomszédos helyrajzi szám szerint sem, de a tervezett bánya körzetében lakik, így jelentős érdeke fűződik a per alperes javára történő eldöntéséhez, és a kereseti kérelem elutasításához. Az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 54. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a beavatkozási kérelmet azért utasította el, mert a kérelmező közvetlen jogi érdekének hiányára következtetett. A kérelmező fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helytálló végzését helybenhagyta. Indokolásában felhívta a Pp. 54. §-ának (1) bekezdését, amelynek alapján kimondta, hogy a beavatkozás lehetősége a feleken kívül anyagi jogilag érdekelt személy helyzetét könnyíti meg. A beavatkozás feltétele az, hogy annak, aki ilyen irányú kérelmet terjeszt elő, jogi érdeke fűződjön ahhoz, hogy a mások között folyamatban lévő per miként dől el. A jogi érdek meghatározása a jogalkalmazó feladata, s esetileg eldöntendő kérdés. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy bár védendők az Alpokalja természeti kincsei, de a kérelmező a per tárgyához és annak mikénti elbírálásához kapcsolódóan saját vagyoni, személyes jogi érdekét nem tárta elő, ezért kérelme nem volt teljesíthető. A valószínűsített közvetett jogi érdek a beavatkozás megengedéséhez nem elégséges.
Perbehívás • Ha a fél pervesztessége esetén 3. személlyel szemben kíván követelést érvényesíteni/ követelésétől tart • A 3. személy elfogadásától függ • Ha elfogadja, beavatkozóként csatlakozik • A perbehívó és perbehívott közötti jogviszony NEM dönthető el!
Változás a felek személyében • Anyagi jogi jogutódlás Alperesi jogutód
Felperesi jogutód
Önként beléphet – mindkét fél hozzájárulása
Önként beléphet – felperes hozzájárulása
Nem kell hozzájárulás:Jogelőd halála vagy jogutódlással megszűnése esetén Az ellenfél perbe vonhatja
Az ellenfél perbe vonhatja, de csak jogelőd halála v. jogutódlással megszűnése esetén
• Perjogi jogutódlás – Pertárgyigénylés 3. személy részéről – Elődmegnevezés pl. bérlő, haszonélvező – Téves alperes +legyen a bíróságnak h+ill – Pertárs jogán
Jogeset kereshetőségi jog • •
EBH2013. P.10. Az örökhagyó a törvényes öröklés szabályai szerint utána öröklésre jogosult személyre (ún. reménybeli örökös) tekintet nélkül rendelkezhet a vagyonáról mind élők közötti, mind halála esetére szóló jogügylettel. Ebből következően a reménybeli örökös örökségi váromány megszerzéséhez fűződő érdeke nem olyan jogi érdek, amely az örökhagyó által kötött szerződés érvénytelensége iránti perben a kereshetőségi jogot (aktív perbeli legitimációt) megalapozná A bíróság kifejtette, hogy a felperes jogi érdeke fennállását önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy a törvényes öröklés szabályai szerint leszármazóként az I. és a IV. rendű alperes örököse lenne, mert a kereshetőségi jogmegállapításához szükséges jogi érdeknek már a perindításkor - a keresetlevél előterjesztésekor - fennállónak kell lennie. A jogvédelem azonban kizárólag az alanyi jog jogosultját illeti meg. Ennek megfelelően valamely jogvita elbírálására irányuló kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjesztheti elő [1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (1) bekezdés]. A Pp. e rendelkezésében az ún. aktív perbeli legitimáció (vagy más kifejezéssel élve: kereshetőségi jog) szabálya jelenik meg, amely a fél és a per tárgya közötti kapcsolatra vonatkozik, és arra utal, hogy a felperes jogosult-e a keresettel érvényesített jog érvényesítésére. A perbeli legitimáció kérdése általában anyagi jogi kérdés, és ezért hiánya a kereset elutasítását eredményezi. Kivételesen azonban az aktív perbeli legitimáció lehet eljárásjogi kérdés is akkor, ha a keresetindításra jogszabályban feljogosított konkrét személy által van lehetőség. Ez utóbbi esetben a perbeli legitimáció hiánya - attól függően, hogy a jogkövetkezmények levonására az eljárás mely szakaszában kerül sor - a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását [Pp. 130. § (1) bekezdés g) pont], vagy a per megszüntetését [Pp. 157. § a) pont] vonja maga után. Az adott ügyben a felperes kereshetőségi jogát a Ptk. 234. § (1) bekezdésében foglaltakra és az öröklési jogi szabályokra figyelemmel kellett vizsgálni, az tehát anyagi jogi kérdés. A bíróság ezért helyesen járt el, amikor érdemben vizsgálta a felperes perbeli legitimációját.
• •
•
•
•
BH2013. 160. A cégbejegyző végzéssel szemben benyújtott keresetet akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy a pert megszüntetni, ha már a keresetlevélből egyértelműen megállapítható, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Ha mindez a keresetlevélből nem állapítható meg egyértelműen, és csak a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jut a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperest a keresettel érvényesített jog nem illeti meg, a keresetet érdemben kell elutasítani A Ctv. 65. §-ának (1) bekezdése többek között azt jogosítja fel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per megindítására, akire a bejegyző végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része ellen, továbbá a 78. § (2) bekezdése azt, aki a bejegyzési kérelem elbírálása során törvényességi felügyeleti kérelmet terjeszt elő a bejegyzési kérelem elutasítását kérve, majd a két kérelmet együttesen elbírálva a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek ad helyt, elutasítva a törvényességi felügyeleti kérelmet. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset esetén van, lehet olyan tényállás, amikor a kereset indítási jogosultság egyértelműen kizárt és amikor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a pert meg kell szüntetni, a kereshetőségi jog hiánya érdemi vizsgálatot nem igényel. Az adott tényállás mellett azonban érdemi vizsgálatot, érdemi állásfoglalást igényelt, hogy a felperest, az alperesi társaság tagját, aki az alperes ellen törvényességi felügyeleti kérelmet is előterjesztett a korábban bejegyzett ügyvezető ebbéli minőségének megszüntetése érdekében, akereshetőségi jog megilleti-e. A másodfokú bíróság szerint a felperest a perindítás joga azért nem illeti meg, mert a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtt terjesztette elő és a bejegyzést elrendelő végzéssel egy időben nem született törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés, amely a pernek előfeltétele lenne. Nem vitás, hogy a Ctv. alapján csak az jogosult a változás bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indítani, akinek az ehhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság elutasította. Annak eldöntése azonban, hogy a cégbíróság lefolytatta-e a törvényességi felügyeleti eljárást, ott milyen tartamú határozatot hozott, a kérelem kapcsolódott-e az adatváltozás bejegyzéséhez, a felperesi legitimációt vizsgáló eljárás eredményeként lehetséges. Ezért a perbeli tényállás esetén sem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés, sem permegszüntető végzés nem volt hozható, a kereseti kérelem tárgyában érdemben kellett volna határozni, és a kereshetőségi jog hiányában a keresetet elutasítani.
• Képviselet a perben: • - törvényes képviselet= cselekvőképtelen v jogi személy • Szülő, gyám, gondnok • Jogi személyeknél akit a tv feljogosít, vtv-k
• - ügygondnoki képviselet= ha nincs tves képviselő/ ismeretlen helyen van, nincs meghatalmazottja • + Pp-ben külön nevesített esetek: keresetlevél alperesnek hirdetményi úton, eljárás félbeszakadása, személyállapoti per ha nem él aki ellen meg kellene indítani, v érdekellentét van a tves képviselővel. = jogállása mint a meghatalmazott, 2 korlát: peres pénz v dolog átvétele, egyezség, jog elismerése, jogról lemondás CSAK ha nyilvánvaló károsodástól óvja meg • - meghatalmazotti képviselet – Képviselő jogállása: közvetlen, a fél helyett és nevében jár el
Meghatalmazott lehet: • a) a fél hozzátartozója; • b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja; • c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda; • d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja • e) az önkormányzatokat érintő perek közül: • - a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja; • - a polgármester pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja; • - a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal alkalmazottja; • - a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal alkalmazottja;
Meghatalmazottak folyt.:
• - a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben; • - az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható; • - a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben; • - a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, jogtanácsosa pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja; • - akit erre külön jogszabály feljogosít.
A meghatalmazás • • • •
Alaki kellékek Terjedelme Vizsgálata Általános meghatalmazás
Kötelező jogi képviselet • Ítélőtábla • Kúria • Törvényszék elsőfokú hatáskörében egyes perekben (nem: 30 mó Ft alatt, 23. § (1) bekezdés b), e) pontjának ec) alpontjában, f), g), j), m) és o) pontjában meghatározott perek,pl. a közhatalom gyakorlásával okozott károk, személyiségi jogok megsértése, sajtóhelyreigazítási per) - Hiányának következménye: hatálytalan - Bíróság tájékoztatási kötelezettsége, elsőfokon hiánypótlás, jogorvoslat esetén hivatalból elutasítás
Jogeset képviselet • •
BH1982. 393. I. Ha a fél az egész pervitelre jogi képviselőnek meghatalmazást ad, úgy a bíróság a perben keletkező valamennyi iratot a meghatalmazott jogi képviselő címére kézbesíti. A felperes ítélet elleni fellebbezésének előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. Ebben arra hivatkozott, hogy a keresetét elutasító ítéletet meghatalmazottja útján csak 1981. március 23-án vette kézhez, fellebbezését pedig 1981. április 7én, vagyis még a fellebbezésre nyitva álló 15 napos határidőn belül adta postára. Fellebbezés e tehát nem késett el. Az a tény, hogy az ítéletet a per vitelével megbízott jogi képviselő továbbította a vállalat címére, elkerülte ugyan a jogtanácsos figyelmét, de mivel az ítéletet a vállalat címére kézbesítettnek kell tekinteni, a felperes vétlen a fellebbezés késői előterjesztésében. A peranyaghoz csatolt meghatalmazás szerint a felperes jogi képviselője meghatalmazta a társvállalata jogtanácsosát, hogy az a bíróság előtt folyamatba tett peres ügyben a vállalat jogi képviseletét ellássa. A meghatalmazás helyes értelmezése szerint a meghatalmazás nemcsak egy tárgyalás ellátására, hanem a per egész vitelére szólt. A Pp. 97. §-a értelmében pedig ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat, így az ítéletet is a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Az eljárási szabályoknak megfelelően járt el tehát az első fokú bíróság, amikor az ítéletet nem a felperes vállalatnak, hanem a per vitelével megbízott jogi képviselőjének kézbesítette. Minthogy pedig az ítélet kézbesítése nem vitásan 1981. március 16-án a meghatalmazott részére megtörtént, az 1981. április 7-én postára adott fellebbezés elkésett. A jelen esetben az igazolási kérelemben felhozott az a körülmény, amely szerint az ítéletnek a meghatalmazott által történt továbbítása elkerülte a felperes figyelmét (vagyis hogy a kézbesítés már a hozzá érkezés előtt megtörtént), nem alkalmas annak a valószínűsítésére, hogy a felperes a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidőt vétlenül mulasztotta el.
A határidők az eljárásokban • • • • • •
• • • • • •
Pp. Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik) - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.
• Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. • nem lehet alkalmazni: • a) soron kívülieljárás esetében • b) az előzetes bizonyításra; • c) a végrehajtási perekre; • d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy • e) ha törvény azt kizárja.
A mulasztás • •
• • • • • •
•
•
Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Jogeset határidők • •
BH2004. 66. I. Az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlása ellenére sem teljesíthető az igazolási kérelem, ha a fél a kérelemben nem adja elő a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik
• •
BH2000. 493. A jogi képviselő gyógykezelése nem alkalmas indok a mulasztás kimentésére, mert a helyettesítésről az általa képviselt fél jogainak megóvása érdekében ebben az esetben is köteles gondoskodni
• • •
DE: BH2012. 14. Az ügyvéd jogosult a fellebbezését a fellebbezési határidő utolsó napján benyújtani. Ha ezen a napon a gépkocsija meghibásodása miatt ügyvédi irodájába eljutni nem tudott és ezért a határidő utolsó napján a fellebbezést benyújtani nem tudta, ez nem munkaszervezési vagy adminisztratív hiányosság, hanem a képviselő akaratától független, olyan objektív akadály, amely a mulasztás vétlenségét megalapozza A fél számára a fellebbezés előterjesztésére rendelkezésre álló, a határozat közlésétől számított 15 nap azt jelenti, hogy jogosult az utolsó napon is előterjeszteni fellebbezését. Ezért az alperes igazolási kérelmének elbírálását nem befolyásolja az, hogy fellebbezését a fellebbezési határidő utolsó napján kívánta benyújtani. Az alperes a mulasztás okát gépjárműve meghibásodásában jelölte meg. Mulasztásának vétlenségét a javítást végző szerviz igazolásával alátámasztotta. A becsatolt dokumentum bizonyította az alperesi képviselő előadását, igazolta az önhiba hiányát. Az ügyvédi irodától távol, más városban a gépkocsi meghibásodásából eredő ügyvédi akadályoztatás nem munkaszervezési vagy adminisztratív hiányosság, hanem a fél, illetve a képviselő akaratától független, objektív akadály, amely az ebből eredő mulasztás vétkességet önmagában kizárja. Ebben az élethelyzetben - méltányos elbírálás mellett - a mulasztás vétlensége megállapítható akkor is, ha a meghatalmazás szerint az alperesi képviselőnek helyettese illetve ügyvédjelöltje is volt. Nem várható el ugyanis az akadályoztatott alperesi képviselőtől, hogy ilyen akadályozott helyzetben helyettesítéséről gondoskodjon.
• •
•
4/2003. számú PJE határozat •
A keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő számítására - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 105. § (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. • A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő jogszabály kifejezett rendelkezése folytán - jogvesztő, vagy a mulasztás kimentésére előírt igazolással (Pp. 107-110. §) a fél nem él, illetőleg az alaptalan, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül hivatalból el kell utasítani (Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont), ennek elmaradása esetén a pert meg kell szüntetni (Pp. 157. § a) pont). • Ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. Példák: - közigazgatási perben a keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. – van igazolás sajtóhelyreigazítási eljárásban a Pp. 343. § (3) bekezdés szerint a keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106-110. §) van helye. Társasházi közgyűlési határozat megtámadása: határozat érvénytelenségének megállapítása a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül kérhető. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. a birtokvédelem körében a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye jogsértő társasági határozat megtámadása: a tudomásszerzéstől számított 30 nap áll rendelkezésre; ugyanakkor a határozat meghozatalától számított 90 napot jogvesztő határidőnek tekinti, függetlenül attól, hogy közölték-e a határozatot vagy arról tudomást szerzett-e a perlésre jogosult. Tagkizárás iránti per: a perindítást elhatározó társasági határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőt állapít meg a tag kizárására irányuló per megindítására. Választottbírósági ítélet érvénytelenítése: hatvan napon belül keresettel kérhető a bíróságtól; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem, mint az érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete, az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz kötődik, és mint ilyen, szükségképpen anyagi jogi természetű. E határidő jellege nem függ attól, hogy a határidőt milyen típusú (anyagi jogi vagy eljárásjogi) jogszabály rendeli, illetőleg hogy annak elmulasztásához milyen jogkövetkezményt fűz. A keresetindítási anyagi jogi határidők jogi természete nem különbözik a más típusú (pl. teljesítési stb.) anyagi jogi határidőktől. A keresetlevélnek a határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie. Az anyagi jogi határidőre a Pp. 105. § (4) bekezdés - a 105. § (1) bekezdésből következően csak a perbeli cselekményekre irányadó - szabálya nem alkalmazható, ezért a keresetindítás határidejét a fél jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elmulasztja akkor is, ha a keresetlevelet a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja. A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be. Az időmúlás a követelés elévülésére vezet, az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet (Ptk. 325. § (1) bekezdés). E rendelkezés azonban nem létesít perakadályt, mivel a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pont értelmében az elévülés nem vezethet a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására. • •
BH1999. 139. I. Valamely anyagi jogszabály által a perindításra jogvesztés terhe mellett megszabott határidő anyagi jogi határidő, amely annak utolsó napján minden körülmények között lejár. Az ilyen határidő lejártának szempontjából a postára adás időpontja nem értékelhető, hanem a keresetlevélnek a bírósághoz érkezése időpontját kell figyelembe venni
