POPP JÓZSEF
A főbb állati termékek világpiaci kilátásai
NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2005 BUDAPEST
Módszertan ¾ Feltételezések
A WTO megállapodás nem változik Mérsékelten kedvező nemzetközi agrárpiaci kilátások Mérsékelt gazdasági- és népességnövekedés A $/€ árfolyam 1,15 körül alakul középtávon 2011-re a közvetlen kifizetések (SPS) 90%-a termeléstől független lesz (tej 100%, szántóföldi növények 93%, marhahús 78%, juh 73%)
EU bővítés hatása EU-10 38 millió ha-ral (30%-kal) növeli az EU mezőgazdasági területét Az EU mezőgazdasági termelése 10-20%-kal nőtt (termékek függvénye) A mezőgazdasági munkaerő 52%-kal emelkedett A mezőgazdasági hozzáadott-érték növekedése 6% Az EU-10-ben magasabb a gazdasági növekedés, mint az EU-15ben
A hústermelés kilátásai az EU-ban 1. A baromfihús iránti kereslet és a kínálat (termelés) stabil marad 2. A sertéshús termelése mérsékelten emelkedik:
Stabil kereslet az EU-15-ben és az EU-10-ben
Megfelelő jövedelmezőség alacsony termelői árak és viszonylag olcsó takarmányárak mellett
3. Az elmúlt 20 évben az EU-ban először 2003-ban volt alacsonyabb előállítás, mint a fogyasztás, ez a tendencia nem változik:
a marhahús
A tejhasznú tehenek száma csökken (kvóta)
Termeléstől független támogatások hatása (egységes gazdaságtámogatás)
2001. évi BSE piaci hatása
4. Mérsékelt növekedés várható a birkahús (és kecskehús) előállításban, miután a 2001. évi száj- és körömfájás magas piaci árakat eredményezett
A világ hústermelésének a megoszlása 2004-ben Összes termelés: 258 mio t Kecske- és juhhús: 5% Marha- és borjúhús: 23%
Baromfihús: 30%
Forrás: FAO 2004
Egyéb: 3% Sertéshús: 39%
A világ baromfihús termelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 78 mio t (2014: 90 mio t; + 15%) EU TERMELÉS:
Egyéb: 27% Kanada: 1%
(2014: 31%)
USA: 23% (2014: 24%)
(2014: 1%)
EU - 15: 9 217 mio t (2004) 9 339 mio t (2011) EU - 10: 1 846 mio t (2004) 2 377 mio t (2011) EU - 25: 11 063 mio t (2004) 11 716 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság
India: 2% (2014: 3%)
EU FELHASZNÁLÁS:
Japán: 2%
EU - 25: 10 543 mio t (2004) 11 480 mio t (2011)
(2014: 1%)
Kína: 17% (2014: 12% ) Mexikó: 3% (2014: 3%)
Brazília:11% (2014: 12%)
Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005;
EU-25: 14% (2014: 13% )
Forrás: Európai Bizottság
A csirkehús világpiaci árának alakulása USD/t EUR/t
1 700 1 600 1 500
USD/t U.S. nagykereskedelmi ár (vágott súly)
1 400
-16,5%
1 300 1 200 1 100
EUR/t EU termelői ár (vágott súly)
1 000
1%
900 800 700 600 2004
2005
2006
2007
2008
2009
FAPRI 2005 (USA)
2010
2011
2012
2013
2014
OECD 2005 (EU)
Legnagyobb baromfihús-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 1 008 ezer t (2004) 950 ezer t (2011) Import (EU-25): 489 ezer t (2004) 715 ezer t (2011)
millió t (broiler+pulyka) +48%
4
+30%
Forrás: Európai Bizottság
+6%
+92% +56%
+63%
+68%
+29%
+5%
+50%
3 2 1 0
2004 Forrás: USDA, Európai Bizottság (EU)
2014 (EU:2011)
na Kí
5 -2 EU
n pá Ja
ik ó ex
rs zo
Or
os
M
zá
g
na Kí
ö ld ai f Th
5 -2
A US
EU
Br
az
-2
íli
a
-1
A húsfogyasztás alakulása az EU-ban Fogyasztás (kg/fő); sertéshús: 50%, baromfihús 25% 100
EU-15
EU-25
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011
Marha
Forrás: Európai Bizottság (2004)
Sertés
Baromfi
Juh
Összesen
A baromfihús fogyasztás növekedésével párhuzamosan a termelés is emelkedik Termelés: 70% csirkehús, 18% pulykahús, 4% kacsahús, 8% egyéb
Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio.t). 15
5
EU-12
EU-15
EU-25
4
Termelés, fogyasztás
Termelés
Fogyasztás
9
3
6
2
Export 3
1
Import 0
0 1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem
12
A vágócsirke termelői ára nemzetközi összehasonlításban (2005. április) 176
178
174
176 174 Ft/kg (élősúly)
172 170 168
169 166
165
166 164 162 160 Németo.
Forrás: EU Bizottság, AKI
Magyaro.
Lengyelo.
Szlovákia
Cseh Közt.
Vágócsirke Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 350
1000 Ft/t (élősúly)
300 250
183 170 Ft/t 191 230 Ft/t 198 500 Ft/t
200
Jövedelem: -7 312 Ft/t
150 100 50 0 2001
2002
Termelés értéke
2003
2004
Közvetlen támogatás
2005
2006
Költség
A világ pulykahús termelésének megoszlása 2004-ben
Összes termelés: 5,1 millió t
Kanada: 3% Brazília: 4%
EU-25: 37%
Forrás: FAO, 2005
Egyéb: 9% USA: 47%
Az EU-25 pulykahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 2 millió t Önellátottság: 105% Szlovákia: 4%
Egyéb: 4%
Franciaország: 32%
Magyarország: 6%
Lengyelország:10%
Egyesült Királyság: 10%
Forrás: FAO, 2005
Olaszország: 17%
Németország: 17%
A világ kacsahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 3,2 millió t
Thaiföld: 3%
India: 2% Egyéb: 12%
Vietnám: 3%
EU-25: 13% Kína: 67%
Forrás: FAO, 2005
Az EU-25 kacsahús termelésének megoszlása 2004-ben (ezer tonna) Összes termelés: 435 ezer t Önellátottság:
60% (EU-15)
Lengyelország: 4% Egyesült Hollandia: 3% Királyság:10% Egyéb: 6%
EU-25: 435 ezer t EU-15: 356 ezer t EU-10: 80 ezer t
Magyarország:10%
Németország: 12%
Forrás: FAO, 2005
Franciaország: 55%
A világ libahús termelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 2,1 millió t
Egyiptom: 2% EU-25: 3%
Kína: 93% Forrás: FAO, 2005
Egyéb: 2%
Az EU-25 libahús termelésének megoszlása 2004-ben EU-25: 75 000 t
Összes termelés: 75 000 t
EU-15: 15 000 t EU-10: 60 000 t
Egyéb:26%
Magyarország: 45%
Németország: 4%
Franciaország: 9%
Forrás: FAO, 2005
Lengyelország: 16%
A világ sertéshús-termelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 100 mio t (2014: 118 mio t; + 18%) EU TERMELÉS: Kanada: 2% (2014: 2% )
Vietnám: 2%
Egyéb: 11% (2014:15% ) Kína:48% (2014: 50% )
Oroszország:2% (2014: 2% )
Forrás: Európai Bizottság
EU FELHASZNÁLÁS: FELHASZNÁLÁS
Brazília: 3% (2014: 3% )
USA: 9% (2014: 9% )
Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005
EU - 15: 17 793 mio t (2004) 18 452 mio t (2011) EU - 10: 3 666 mio t (2004) 3 969 mio t (2011) EU - 25: 21 459 (2004) 22 421 (2011)
EU - 25: 20 304 mio t (2004) 21 084 mio t (2011) EU-25: 22% (2014: 19% )
Forrás: Európai Bizottság
A sertéshús világpiaci árának alakulása USD/t EUR/t
1 700 1 600
USA:USD/ t (vágott súly)
1 500
-6,4%
1 400 9,6%
1 300 EU:EUR/t (vágott súly)
1 200
-5%
1 100 1 000 900
USA: USD/t (élősúly: 51-52% húskihozatal)
800 700 600 2004
2005
2006
2007
FAPRI 2005 (USA)
2008
2009
2010
OECD 2005 (USA)
2011
2012
2013
2014
OECD 2005 (EU)
Legnagyobb sertéshús-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 1393 ezer t (2004) 1375 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság
millió t (hasított súly)
2
+13%
+27%
+18%
+55%
+35%
+18%
+28%
+10%
+104% +45%
1
-2
Forrás: USDA, 2005
2004
2014
ng Ko Ho ng
exi kó M
Or o sz ors zá g
US A
Ja pá n
Kí na
Br azí lia
da Ka na
US A
EU -
-1
25
0
Az EU-ban kedvelt sertéshús (az összes húsfogyasztás 50%-a), a termelés mérsékelt növekedését garantálja Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio.t). 30
6
EU-12
EU-15
EU-25 5
Termelés
20
4 Fogyasztás
15
3
10
2
5
1 Export
Import
0
0 1991
1993
1995
1997
Forrás: Európai Bizottság, 2004
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem
Termelés, fogyasztás
25
A beruházások és a versenyképesség növekedése kielégíti a sertéshús iránti élénk fogyasztói keresletet A sertéshús piaci alakulása az EU-10-ben csatlakozással és csatlakozás nélkül (szaggatott vonal = csatlakozás nélkül) millió t 4.5
Termelés
4.0 3.5 3.0 Belföldi felh.
2.5 2.0 1.5 1.0
Import Export
0.5 0.0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Forrás: Európai Bizottság, 2004
A vágósertés vágóhídi belépési ára nemzetközi összehasonlításban, 2005. 16. hét („E” minőség, élősúly) 270 265
264,0
266,0
266,0
Ausztria
Németország
260,0
260 Ft/kg
255 250 245
242,0
240 235 230 Magyarország
Szlovákia
Lengyelország
Forrás: EU Bizottság, AKI Átszámítva az MNB hivatalos középárfolyamán: 2005. 16. héten 1 euró = 249, 03 Ft
Vágósertés Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 259 020 Ft/t 271 441 Ft/t
350
281 750 Ft/t
Jövedelem: -681 Ft/t
1000 Ft/t (élősúly)
300 250 200 150 100 50 0 2001
2002
Termelés értéke Forrás: AKI, 2005
2003
2004
Közvetlen támogatás
2005
2006
Költség
A világ marha- és borjúhús-termelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 59 mio t (2014: 73 mio t; + 24%) EU TERMELÉS:
Mexikó: 3% Ausztrália: 3%
(2014: 2%)
(2014: 2%)
India: 3% (2014: 5%)
EU - 15: 7 400 mio t (2004) 7 208 mio t (2011) EU - 10: 653 mio t (2004) 581 mio t (2011)
Kanada: 2% (2014: 2%)
Egyéb: 26%
Oroszország: 4%
(2014: 32%)
(2014: 3%)
EU - 25: 8 053 mio t (2004) 7 789 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság
USA: 19%
Argentína: 5%
(2014: 18%)
(2014: 4%)
Kína: 11% (2014: 13%)Brazília: 13% (2014: 13%)
EU FELHASZNÁLÁS: EU - 25: 8 228 mio t (2004) 8 200 mio t (2011)
EU-25: 14% (2014: 11%)
Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005
Forrás: Európai Bizottság
A marhahús világpiaci árának alakulása USD/t EUR/t
3 000 2 800 USA:USD/t (vágott súly)
-10%
2 600
7%
2 400
EU:EUR/t (vágott súly)
2 200 2 000 U.S.-Nebraska élősúly (500-600 kg hízott bika)
1 800 1 600
-15 %
1 400 2004
2005
2006
2007
FAPRI 2005 (USA)
2008
2009
2010
OECD 2005 (USA)
2011
2012
2013
2014
OECD 2005 (EU)
Legnagyobb marha- és borjúhús-exportőr és -importőr országok millió t (hasított súly) 2 +26%
Export (EU-25): 340 ezer t (2004) 170 ezer t (2011) Import (EU-25): 481 ezer t (2004) 581 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság +1%
- 8%
+4%
- 6%
+7%
+412% - 12% +9%
+27%
- 7% +229% +215%
1
-2 2004
Forrás: USDA, 2005
2014
ea -K or
Dé l
ik ó ex M
-2 5 EU
Ja pá n
g zá rs
ro s
zo
US A O
(B SE )
-2 5
US A
EU
Ar ge nt ín a
an ad a K
an d
rá lia
Új -Z él
-1
Au sz t
Br a
zí
lia
0
Az EU középtávon nettó importőr marad marhahúsból Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio.t). 2.5
10
EU-12
EU-15
9
EU-25
Termelés
Termelés, fogyasztás
7 Fogyasztás
6
1.5
5 Export 1.0
4 3
Import
Zárókészlet
0.5
2 1 0
0.0 1991
1993
1995
Forrás: Európai Bizottság, 2004
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem, készlet
2.0
8
A fogyasztók változó preferenciái stabilizálják a marhahús piacát…. A marhahús piac alakulása az EU-10-ben csatlakozással és csatlakozás nélkül (szaggatott vonal = a csatlakozás nélkül) millió t 1.00
Termelés
0.90
Belföldi felhasználás Belföldi felhasz.
0.80 0.70 0.60 0.50 0.40
Import
0.30
Export
0.20 0.10 0.00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Forrás: Európai Bizottság, 2004
A fiatal bika „R3” vágóhídi belépési ára 2005. 16. hét Ft/kg hasított súly 900
790
800 700
760
742
671
645 541
600 500 400 300
Forrás: EU Bizottság, AKI
15 EU
oll an di a H
ág an ci a or sz Fr
zá g ng ye lor s Le
zá g or s m et Né
M
ag ya ro rs
zá g
200 100 0
Vágómarha (területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 900 800 393 100 Ft/t
600
393 100 Ft/t
393 100 Ft/t
500
Jövedelem: 261 618 Ft/t
400
100
290 kg
200
290 kg
300 290 kg
1000 Ft/t (élősúly)
700
2004
2005
2006
0 2001
2002
2003
Extenzifikációs prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (hízott hímivarú egyedek után) Termelés értéke Költség Forrás: AKI, 2005
A világ tejtermelésének megoszlása 2004-ben (2014-ben) Összes termelés: 613 mio t (2014: 747 mio t; + 12%) Egyéb: 24%
EU TERMELÉS: TERMELÉS
EU-25: 24%
(2014: 32%)
(2014: 19%)
India; 15%
Ukrajna: 2%
(2014: 18%)
(2014: 2%)
Forrás: Európai Bizottság
Ausztrália: 2%
EU TEHÉNLÉTSZÁM:
(2014: 2%)
USA: 13%
Új-Zéland: 2%
(2014: 12%)
(2014: 3%)
Oroszország: 5%
Brazília: 4% (2014: 4%)
EU - 15: 121,4 mio t (2004) 122,9 mio t (2011) EU - 10: 22,0 mio t (2004) 22,0 mio t (2011)
Kína: 4%
Pakisztán: 5%
(2014: 5%)
(2014: 5%)
Forrás: FAO, 2004; OECD, 2005
(2014: 5%)
EU - 15: 18,7 mio t (2004) 17,5 mio t (2011) EU - 10: 4,5 mio t (2004) 3,9 mio t (2011) Forrás: Európai Bizottság
A tejtermékek világpiaci árának alakulása USD/t FOB export ár, Észak-Európa 3 000 2 800 2 600 2 400
sajt
-15,4%
2 200
zsíros tejpor 2 000
sovány tejpor
-0,5% -1,5% -2,8%
1 800
vaj
1 600 1 400 2004
Forrás: OECD, 2005
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Sajt (cheddar)
Vaj (82% zsír)
Sovány tejpor
Zsíros tejpor (26% zsír)
2014
Tejárak alakulása nemzetközi összehasonlításban EUR/100 kg 40 35 30
EU USA
25 20
Elméleti világpiaci ár
15 10 5
Új-Zéland 1991
1993
Forrás: ZMP, Berlin, 2005
1995
1997
1999
2001
2003
2005
Legnagyobb sajt-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 578 ezer t (2004) 611 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság
+6%
+56%
+38%
+17%
+13%
+92%
Forrás: USDA, Európai Bizottság, 2004 (EU)
szá g zor Or os
-1 2004
US A
Ja pá n
lia trá Au sz
Új -Zé la
nd
0 EU -25
millió t
1
2014 (EU: 2011)
Legnagyobb vaj-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 351ezer t (2004) 178 ezer t (2011) Import (EU-25): 112 ezer t (2004) 115 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság
1
-50%
-17%
+74%
+89%
+3%
O
-1
2004
Forrás: OECD, 2005; Európai Bizottság, 2004 (EU)
2014 (EU: 2011)
ex ik ó M
EU
ro sz or sz ág
us zt rá lia A
Ú
EU -2 5
0 j-Z él an d
millió t
+16%
Legnagyobb sovány tejpor-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 308 ezer t (2004) 156 ezer t (2011)
EU - 25
-56%
+18%
+29%
+6%
Kí na
-50%
ó
+41%
+58%
millió t
1
d
Forrás: Európai Bizottság
-1 2004
Forrás: OECD, 2005; Európai Bizottság, 2004 (EU)
2014 (EU: 2011)
Or osz ors zág
Me xi k
Au s zt rál ia
US A
Új -Zé lan
0
Legnagyobb zsíros tejpor-exportőr és -importőr országok Export (EU-25): 542 ezer t (2004) 540 ezer t (2011) Forrás: Európai Bizottság
+30%
+0%
+53%
+13%
-35%
+117%
g sz á or O
ro sz
M ex ik ó
ín a K
ál ia tr A us z
EU -2
5
0
Ú j-Z él an d
millió t
1
-1
2004
Forrás: OECD, 2005; Európai Bizottság, 2004 (EU)
2014
Tej és tejtermékek kilátásai az EU-ban Belső kereslet nő a sajt és egyéb magas hozzáadottértékű tejtermékek iránt Ömlesztett tejtermékek (sajt, sovány tejpor) termelése a támogatás és piaci árak csökkenésével párhuzamosan visszaesik A tej egyre nagyobb hányadát sajtok és más magas hozzáadott-értékű tejtermékek termelésére használják fel a belső piaci igények kielégítéséhez (ez korlátozza az exportot)
Tejpiaci mérleg az EU-25-ben (2004) Felhasználás: Fogyasztás: Export: Intervenció: Összesen:
120 mio t 15 mio t 1 mio t 136 mio t
Rendelkezésre áll: Feldolgozói ért.: 131 mio t Import: 3 mio t Készletfelh.: Összesen:
Intervenciós készlet: 1% (1 mio t) Belső felhasználás támogatással: 7% (10 mio t)
Export támogatással: 10% (14 mio t)
Export piaci áron: 1% (1 mio t)
3 mio t 136 mio t Belső felhasználás piaci áron: 81% (110 mio t)
A 136 mio t tejből a piaci áron történő felhasználás 111 mio t (82%), 25 mio t támogatást igényel! Forrás: ZMP, Berlin, 2005
A tejkvóta fékezi az EU tejtermelését, az egy tehénre jutó tejhozam növekedése pedig csökkenti a tejhasznú tehénlétszámot Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénlétszám EU-12
EU-15
Tejtermelés és- feldolgozás (millió t)
140
40
EU-25
35
Tejtermelés
120
30
Tejfeldolgozás
100
25
Tehénlétszám
80
20
60
15
40
10
20
5
0
0 1991
1993
1995
Forrás: Európai Bizottság, 2004
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Tehénlétszám (millió egyed)
160
A tejtermelés nem változik az EU-10-ben, de a saját fogyasztású tejtermelés továbbra is fontos marad A tejtermelés alakulása az EU-10-ben csatlakozással és csatlakozás nélkül millió t
(szaggatott vonal = a csatlakozás nélkül)
25 Össztermelés
20
15
Piacra termelés
10
5
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Forrás: Európai Bizottság, 2004
A tej termelői árának alakulása az EU-ban 34,0 32,0
28,0 26,2 25,1
26,0
23,8 23,7 23,9
Germany Németország
24,4
24,7
24,0
Előrejelzés
22,0
EU-átlag
Forrás: ZMP, Berlin, 2005
2011
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
1991
20,0
Á r (EU R /100 kg)
30,0
Sajtjegyzések (Hannover) Gouda, 45/48% zsír Euro/kg
3,10
2004/05 2003/04
2,90
2,70 júl.
szept.
nov.
jan.
Viszonylag stabil árak Forrás: ZMP, Berlin, 2005
márc.
máj.
Növekvő sajtpiac - korlátozott export Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio. t) 10.0
2.0
EU-12
EU-15
EU-25
9.0
1.8 Termelés
1.6
7.0
1.4
6.0
1.2 Fogyasztás
5.0
1.0 Export
4.0
0.8
3.0
0.6
2.0
0.4
Import
1.0
0.2
0.0
0.0 1991
1993
1995
Forrás: Európai Bizottság, 2004
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem
Termelés, fogyasztás
8.0
Vaj: ár és intervenció alakulása EUR/kg
t 300
4,00
Intervenció (mennyisége)
3,80
Piaci ár (Hannoveri jegyzés)
250
3,60 3,40
Intervenció mennyiségi korlátozása
3,20
200
3,00
150
2,80 100
Intervenciós ár
2,60 2,40
50
2,20 2,00
0 90
91
92
93
94
96
97
99
00
01
02
03
04
05
06
07
Hosszabb távon évi 0,3 millió t export tehermentesíti a piacot Forrás: ZMP, Berlin, 2005
08
Vaj: árak alakulása Euro/t 4 000 Piaci ár (Hannoveri jegyzés) 3 000 Lengyelország
2 000
1 000
Világpiaci ár Jan. Júl. Jan. Júl. Jan. Júl. Jan. Júl. Jan. Júl. Jan. Júl. Jan. 99 00 01 02 03 04 05
Az exporttámogatás mérséklődése mellett csak a piaci ár csökkenése teszi lehetővé az exportot. Forrás: ZMP, Berlin, 2005
A vajmérleg javulása várható középtávon Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio. t) 2.5
1.0
EU - 12
EU - 25
EU - 15
0.8
1.5
0.6
Fogyasztás
1.0
0.4
Export Import
0.5
0.2
készletek Készletek 0.0
0.0 1991
1993
1995
Forrás: Európai Bizottság, 2004
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem, készlet
Termelés, fogyasztás
Termelés 2.0
Sovány tejpor: ár és intervenció alakulása EUR/kg
t
2,80
400
Intervenció 2,60
350
2,40
300
Piaci ár Intervenciós ár
2,20 2,00
250
200
Az intervenció mennyiségi korlátozása
1,80
150
106 000 t
1,60
109 000 t
100 000 t
100
1,40
50
1,20 1990
0
1992
1994
Forrás: ZMP, Berlin, 2005
1996
1998
2000
2002
2004
2006
Sovány tejpor: Export-visszatérítés, mint piacszabályozási eszköz EUR/t
2100
Piaci ár (EU) 1800
Világpiaci ár 1500
1200 04 jan. Exporttám.: 300 EUR/t Forrás: ZMP, Berlin, 2005
04 ápr. Árkülönbözet:
04 júl.
04 okt.
2004. nov.: 390 EUR/t
05 jan. 2005. márc.: 250 EUR/t
A sovány tejpor termelése és exportja csökken Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (mio. t) 0.8
1.6
EU - 12
EU - 15
1.4
EU - 25
0.6
Termelés, fogyasztás
1.2
1.0
Fogyasztás
0.8
0.4
Export
0.6
0.2
0.4
Import
Készletek Készletek
0.2
0.0
0.0 1991
1993
1995
Forrás: Európai Bizottság, 2004
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem, készlet
Termelés
A tehéntej felvásárlási átlagára nemzetközi összehasonlításban (2005. március) 90,00 80,00 70,00
65,82
70,45
72,05 62,18
F t/k g
60,00
57,28
50,00
66,33
48,73
40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Magyaro. Cseh Közt. Szlovákia
Lengyelo.
Románia
Forrás: AKI Tejpiaci Információk, ZMP, MNB-devizaárfolyamok
Ausztria
Németo.
Tehéntej (területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 62,74 Ft/kg
90
64,10 Ft/kg
62,50 Ft/kg
Jövedelem: -2 711 Ft/t
80 70 1000 Ft/t
60 50 40 30 20 10 0 2001
2002
2003
2004
2005
Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés Termelés értéke Költség
2006
A világ juhhústermelésének megoszlása 2004-ben Összes termelés: 12 millió t Kína: 30%
Egyéb: 35,4%
Brazília: 1% EU-25: 9%
Oroszország: 1% Dél-Afrika: 1% Szudán: 2%
Forrás: FAO, 2005
Irán: 3,80% Törökország: 3%
India: 6% Ausztrália: 5% Új-Zéland: 4%
Legnagyobb juhhús-exportőr és -importőr országok (2003) ezer t 900 700 500 300 100
-900 Forrás: FAO, 2005 (EU: intra-EU kereskedelemmel együtt)
yé b Eg
a n ad Ka
án J ap
ea G in
Új -
p ua
Pá
Em
i rá
ó xi k
Ar ab ü lt ye s Eg
-700
tus
a Me
Ar
áb i
a
ud-
K ín
Sz a
A US
- 25 EU
ág V il
yé b Eg
a K ín
ia I nd
- 25 EU
rá l ia sz t
d
Au
la n Zé
Ú j-
-500
V il
-300
ág
-100
Az EU-25 juhhústermelésének megoszlása 2004-ben EU-25: 1 072 ezer t EU-15: 1 049 ezer t Olaszország: 7% Görögország: 14%
Egyesült Királyság:35%
Franciaország: 15% Spanyolország :29%
Forrás: FAO, 2005
A juh-/kecskehús termelés még mindig nem heverte ki a 2001. évi száj- és körömfájást Termelés, fogyasztás és kereskedelem (mio.t). 2.0
1.0
EU-12
EU-15
EU-25
Fogyasztás
1.0
0.5 Termelés
0.5 Import
Export
0.0
0.0 1991
1993
1995
Forrás: Európai Bizottság, 2004
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
Kereskedelem
Termelés, fogyasztás
1.5
Anyajuh (területalapú támogatással) Költség és bevétel alakulása (egyéni gazdaságok) 35 30
1000 Ft/egyed
25 Jövedelem: -522 Ft/egyed
20 15 10 5 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Rural World prémium Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés (húshasznú anyajuhok után) Termelés értéke Költség
