Í34.0.31137
A FAHASZNÁLATI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI FEJLESZTÉSI PROBLÉMÁI ÉS CÉLJAI
3
3
A F A G O K erdőgazdaságai 1975-ben 4245 ezer m bruttó, i l l e t v e 3366 ezer m nettó fatömeget t e r m e l t e k k i , átlagosan 5,44 óra/nettó m élőmunka ráfordítás sal (gépkezelők és j á r m ű v e z e t ő k nélkül). A g é p e k és j á r m ű v e k m e n n y i s é g é b ő l számítva m i n d e n nettó m után m é g 0,96 óra/nettó m g é p - és járműkezelői időt e h h e z m é g hozzá k e l l a d n u n k . E s z e r i n t — ez utóbbi „ m á s o d l a g o s " élő m u n k a ráfordítással együtt — 1975-ben a felhasznált teljes idő 6,40 ó r a / m v o l t . 3
3
3
3
3
A z V . ötéves tervidőszakban az évi átlagos előirányzat 4400 ezer bruttó m , de 1980-ban 4500 ezer bruttó m f a kitermelése. A z adott f e l a d a t végrehajtása során e l k e l l érni, h o g y a z 1975. évi 20,7%-os arányú termelési apadék legalább 1 8 % - r a csökkenjen. E n n e k figyelembevételével az 1980. évi nettó f a előirány z a t a k e r e k számban 3700 ezer m - b e n határozható m e g . A I V . ötéves tervidőszak során t a p a s z t a l t munkaerő-csökkenés mértékét a j e l e n időszakra i s érvényesnek minősítve megállapítható, h o g y a kitermelési előirányzat teljesítéséhez 1980-ban — a gépkezelők és j á r m ű v e z e t ő k időszük séglete nélkül — m á r c s a k 4,50 óra/nettó m élőmunka ráfordítási lehetőség gel l e h e t számolni. E z e n körvonalazott előirányzat szükségszerű mértéke előreláthatóan csak növekedhet, mindenekelőtt a nyárfa kitermelésével összefüggő, más erdőgaz d á l k o d ó s z e r v e k e t i s érintő integrációs, i l l e t v e kooperációs f e l a d a t o k kialakuló nagyságrendje s z e r i n t . E n n e k mértéke a saját f e l a d a t 10%-át i s elérheti, s ez a b e k ö v e t k e z ő tény az élőmunka ráfordítási lehetőségek terén hasonló nagyság rendű csökkenést eredményezhet. A tervidőszak műszaki-fejlesztési f e l a d a t a te hát a fahasználati m u n k á b a n o l y a n gépesítettség és a z o k h o z k a p c s o l ó d ó o l y a n m u n k a r e n d s z e r e k kialakítása, a m e l y e k n e k eredményeként az előirányzott t e r melékenységi s z i n t elérhető. Más elfogadható a d a t o k hiányában a s t a t i s z t i k a i adatszolgáltatásból az idő értékek alapján kiszámítottam a fahasználati tevékenységen belül 1975. é v b e n a M É M erdőgazdaságaiban m e g v o l t különböző termelő g é p e k mennyiségét. E z a következő v o l t : 3
3
3
3077 162 93 513 544 5 18 11 3 280 9
db láncfűrész d b kalapácsos k é r g e z ő g é p db forgógyűrűs kérgezőgép db traktor db gépkocsi d b v o n t a t ó hajó d b r a k o d ó transzportőr db targonca db homlokrakodó d b h i d r a u l i k u s d a r u (önjáró és gépkocsira szerelt) d b KKSz—-,10-es b a k d a r u
A f e l s o r o l t a k o n kívül m é g 54 d b személyszállító j á r m ű ( z ö m é b e n m i k r o b u s z ) szolgálta az üzemág tevékenységét. A felsorolt és a hozzájuk számítandó e g y é b kisgépek összes bruttó értéke (az e r d e i v a s u t a k nélkül) m i n t e g y 560 millió F t és e s z e r i n t 1 m nettó fatömegre 166,— F t esik. E z a felkészültség á z 1975. é v b e n a M É M erdőgazdaságai részére a f a h a s z nálati tevékenységen belül, munkaműveletenként, saját gépparkkal a k ö v e t k e z ő gépesítettséget tette l e h e t ő v é : 3
^ '.-— — — —
döntésben és darabolásban kérgezésben közelítésben és kiszállításban _ szállításban rakodásban
97,5% 40,6% 41,3% 91,4% 39,5%
A statisztikában közelítés és kiszállítás m e g n e v e z é s a l a t t szereplő m é n y e k e t részletesebben e l e m e z v e a k a p o t t a d a t o k s z e r i n t — közelítésben elért gépesítettség — közelítés és kiszállítás együttes műveletében — kiszállítás esetében p e d i g
37,5% 55,2% 65,3%
teljesít
. . .
A kitermelés munkamódszereinek alakulását a s t a t i s z t i k a v o n a t k o z ó adataiból lehet l e v e z e t n i . E s z e r i n t :
anyagmozgatásra
— tő m e l l e t t i darabolásos, anyagmozgatással k o m p l e x m ó d s z e r — e r d e i út m e l l e t t i és felsőrakodói felkészítéses módszer — alsórakodói felkészítéses módszer
59,1% 33,5% 7,4%'
A n e g y e d i k , ötéves tervidőszakban a h a r m a d i k ötéves t e r v b e n a l k a l m a z o t t módszerekhez viszonyítva jelentős fejlődést értünk e l , mégis a n n a k ü t e m e n e m kielégítő. A z állami erdőgazdaságok n e m érték e l az üzemtervi előírások s z i n t jét. J a v u l t , de m é g m i n d i g n e m kielégítően a l a c s o n y a termelési apadék. A k ö z v e t l e n kitermelési költségek e m e l k e d t e k . A m e g l e v ő h e l y z e t n e k — m i n d az élőmunka ráfordítások, m i n d p e d i g a g é p es j á r m ű p a r k kihasználása terén — elsősorban a termelékenység n e m kielégítő v o l t a az okozója. N e m kielégítő a m u n k a szervezettsége, az egyes m u n k a m ű v e l e t e k végrehajtásának összehangoltsága s e m . E r r e u t a l n a k a M É M gépesítettségi és gépkihasználási s t a t i s z t i k a i a d a t a i , a m e l y e k b e n 8 5 % , v a g y afölötti időkihasználási eredmények' a l i g - a l i g találhatók. A műszaki fejlesztés célszerű formálásának t a p a s z t a l a t i úton történő előse gítése érdekében — k i r a g a d o t t m ó d o n — c s a k h á r o m témakörben f o g l a l k o z o m az elmúlt é v b e n elért e r e d m é n y e k ismertetésével. a) A fakitermelés munkáján belül a vágástéri, vagy vágásteret is érintő anyag mozgatás gépesítése k o r á b b a n kizárólag mezőgazdasági t r a k t o r o k a l k a l m a zását jelentette. A z o k n a k speciális erdészeti közelítőgépekkel v a l ó lecserélése c s a k néhány éve tartó f o l y a m a t . A z 1975. évi a d a t o k s z e r i n t közelítésben és kiszállításban — összesen 333 d b k ü l ö n b ö z ő erőgép dolgozott 1681 ezer m teljesítménnyel; — az összesen belül lánctalpas és csuklós erdészeti g é p 77 d b (23,1%) és a z o k teljesítménye 517 ezer m (30,7%) v o l t . 3
3
A z e g y csuklós t r a k t o r r a eső teljesítmény a mezőgazdasági t r a k t o r o k h o z ^ v i szonyítva növekedett (ennek mértéke k b . V3 ) a n n a k ellenére, h o g y ezek a g é p e k o l y a n nehéz t e r e p v i s z o n y o k között dolgoztak, a h o l rhezőgazdasági t r a k t o r o k jellemzően n e m alkalmazhatók. A csuklós t r a k t o r o k beszerzési ára a m e z ő g a z -
daságiakhoz viszonyítva 2—3-szoros, mégis az elvégzendő anyagmozgatás f e l tételei a z o k megvételét indokolják. U g y a n í g y a nehéz v i s z o n y o k közötti m u n kában felmerülő önköltség is i n d o k o l t . Várhatóan a z o n b a n a begyakorlás után a termelékenység növekszik és a z önköltség is k e d v e z ő b b é válik. A m e z ő g a z dasági t r a k t o r o k célszerű arányú lecserélését tehát m i n d a m u n k a r a c i o n a l i zálása, m i n d p e d i g a m u n k á s v é d e l m i intézkedések f o k o z o t t a b b betartása i n dokolja, v b) Hasonlóan 1975. évi s t a t i s z t i k a i adatokból e l e m e z v e a szállításban résztvevő v a l a m e n n y i g é p k o c s i évente e g y t o n n a raksúly-kapacitással 805 m fa a n y a g o t szállított e l . E z , 200 m u n k a n a p o t v é v e f i g y e l e m b e , v a l a m e n n y i g é p k o c s i r a átlagosan n a p i n é g y fordulót j e l e n t . A M É M erdőgazdaságainál az átlagos szállítási távolság 18 k m . A z elért teljesítmény i l y e n f o r m á b a n h a tározottan k e d v e z ő és magyarázata elsősorban a rakodás gépesítésének f e j lődésében található. c) A kérgezés terén elért teljesítmények kedvezőtlen képet m u t a t n a k . A z a l k a l m a z o t t g é p e k névleges időkihasználása i s i g e n a l a c s o n y (35 és 5 0 % között m o z o g ) , de a forgó gyűrűs gépek teljesítménye s z i n t e a l i g értékelhető: a műszaki paraméter-közléseknek a 3 0 — 3 5 % - a körül m o z o g . A célszerű e l határozások v a g y döntések m e g h o z a t a l a — elsősorban a g é p e k üzemelési p r o b l é m á i n a k megoldása, de az i d e v á g ó beruházási p o l i t i k a megfelelő ér tékelése terén is — alapvető k ö v e t e l m é n y . 3
S t a t i s z t i k a i a d a t o k igazolják, h o g y a hosszúfás fakitermelési módszer (a I V . ötéves tervidőszakban a termelés-fejlesztés elsősorban v a l l o t t módszere) 1975b e n elérte a 41%-os arányt. E z e n belül a z o n b a n az alsó r a k o d ó i módszer csak 7,4%-ot képvisel. A l a p j á b a n v é v e ez a vágástéri, v a g y a vágásteret is érintő anyagmozgatás hosszúfás rendszerének i l y e n arányú megvalósulását és az adott mérték s z e r i n t a f a felkészítésének az e r d ő b ő l az e r d e i r a k o d ó n a k nevezhető h e l y e k r e való átcsoportosítását j e l e n t i . Egyúttal az ötéves időszak a l a t t a gépesítettség terén is határozott n ö v e k e dést értünk el. A n ö v e k e d é s a III. ötéves t e r v h e z v i s z o n y í t v a : — a közelítés területén — a kérgezésben — és a rakodás esetében
_
20% 23% 29%
A fejlesztés lehetőségei
A m u n k a m ó d s z e r e k t o v á b b f e j l ő d é s e irányának és a z o k o n belül m e g v a l ó s í tandó gépi m e g o l d á s o k meghatározása érdekében néhány e l v i megfontolás l e rögzítése szükséges. Bármelyik termelési r e n d s z e r n e k (így a hosszúfás kitermelés módszerének is) alapvető célja az, h o g y — egyrészt az anyagmozgatás és rakodás racionalizálása, v a l a m i n t gépesítése é r d e k é b e n a darab-tömeg e l v e s z e r i n t a f o l y a m a t o n belül alkalmazásra k e rülő g é p e k teljesítménylehetőségének megfelelő l e g k e d v e z ő b b feltételekét, — másrészt a felkészítés m u n k a i g é n y e s műveleteinek elvégzéséhez ( p l . a kér gezés) a l k a l m a s h e l y e n kedvező nagyságrendű fatömeg-koncentrációt b i z tosítson. Hibás d o l o g v o l n a a z o n b a n az utóbbi e l v n e k az indokoltnál n a g y o b b a r á n y ú megvalósítása. E g y i l y e n túlzott szándék a m a m e g l e v ő szállítási távolságot jelentősen m e g emelné anélkül, h o g y a b e k ö v e t k e z ő költségtöbbletet bármi i s ellensúlyozná.
V é l e m é n y e m s z e r i n t a h e l y e s út csakis a fakitermelési m u n k a f o l y a m a t o s v é g zését és a z egyes műveletek arányos gépesítését biztosító r e n d s z e r e k m e g v a l ó sítása lehet. A z ezzel összefüggő elhatározások kialakítását p e d i g mindenekelőtt a termelő m u n k a jellemzői motiválják. A kitermelések rendszerét és a gépesítés módját főként az anyagmozgatás lehetősége határozza m e g . A z anyagmozgatás p e d i g — történjék az választék, rövidfa v a g y hosszúfa a l a k b a n —• h á r o m alapvető tényező figyelembevételét kívánja m e g : — a fahasználat módját, — a vágásterület lejtfokát és a továbbiakban a feltártsági körülményeket, — a mozgatandó f a méretét, i l l e t v e a k i t e r m e l t f a egységnyi területre eső sű rűségét és ezzel összefüggésben az alkalmazható gépek teljesítmény-lehető ségét. A továbbiakban a felsorolt — a kitermelések során meghatározó — ténye zőket főként a hosszúfás, esetenként a rövidfás r e n d s z e r e k szemüvegén k e r e s z tül vizsgálom, alapot kívánván ezzel a d n i a fejlettebb módszerek alkalmazásá n a k körvonalazásához. 1. A fahasználat módja s z e r i n t különbséget k e l l t e n n i : — tarvágások és kevésbé felújult v é g v á g á s o k (sem az újulat, s e m a lábon maradó fák v é d e l m e n e m követelmény), — a bontó vágások, felújult végvágások és gyérítések között (az álló fák, v a g y az újulat v é d e l m e meghatározó feltétel). Előbbi esetben a vágástéri anyagmozgatás történhet koronás fában, ágas fá b a n (5 c m vastagságig l e g a l l y a z o t t fa), fenyő esetében szálfában, hosszúfában, rövidfában, v a g y választékban. ( A hosszúfát általában az első d u r v a elágazás nál, v a g y 16 c m vastagság körüli elvágással célszerű kialakítani.) L o m b o s erdők bontó vágásaiban és gyérítésekben általában koronás fában és ágas fában közelíteni n e m lehet. 2. A közelítésnél a lejtési, a továbbiakban p e d i g a-feltártsági k ö r ü l m é n y e k sze r i n t választott anyagmozgatási módszerek az alábbiak s z e r i n t csoportosít hatók : a) Sík és e n y h e lejtésű t e r e p e n (15%-ig) a közelítés eszköze l e h e t : — csörlővel és emelő l a p p a l , v a g y h i d r a u l i k u s markolóval ellátott me zőgazdasági traktor (lehetőleg összkerék meghajtású, h a a közelítés távolsága 150 m - e n a l u l i ) ; — külön tengelyre szerelt csörlős adapter főként n e m orrnehéz t r a k t o r o k h o z és jellemzően 150 m-nél hosszabb közelítési távolság esetében; — speciális erdészeti közelítő gép (csuklós, v a g y lánctalpas) csak a b b a n az esetben, h a a közelítendő fa jellemzően n a g y méretű; — forwarder rendszerű szerelvény ( D H P szerelvény, v a g y egyéb) a k ö zelítés és kiszállítás együttes műveletére, a géprendszerhez i g a z o d ó m ó d o n és a munkamódszer s z e r i n t hosszúfa v a g y rövidfa (6 m a l a t t i anyag) a l a k b a n ; — fogat, h a a fa mérete n e m n a g y (általában 0,3 m -nél n e m n a g y o b b ) , esetenként p e d i g a koronarész közelítéséhez; — kistraktor (lehetőleg ízeit) a v é k o n y méretű véghasználatokban, k ü l ö nösen p e d i g a gyérítésekben. b) Közepes lejtésű (40%-igJ terepen — csörlős rendszerű a d a p t e r r e l felszerelt mezőgazdasági t r a k t o r a l k a l m a zása két kötélhossznak megfelelő sűrűségű vágástéri feltárást tesz :í
szükségesséj de ez esetben a kicsörlőzés munkáját a gép v a g y önmaga végzi, v a g y előközelítésként külön terepjáró gép, esetleg fogat; — speciális erdészeti gépek alkalmazásával a közelítési n y o m o k kiépítése nélkül, v a g y e l n a g y o l t kiépítésével lehetséges az anyagmozgatás ( p l . csörlős csuklós t r a k t o r r a l , h a saját m a g a termelékenyen végezheti a r a k o m á n y képzését; markolós rendszerű géppel, h a ezt á • munkát előközelítés formájában más gép látja e l ) ; — Forwarder rendszerű gépek alkalmazása a gép igénye s z e r i n t i vágás téri feltárást és a z előközelítés biztosítását követeli m e g ; lóval és ízeit megoldású mezőgazdasági t r a k t o r r a l is történhet a k ö zelítés, h a a fa mérete azt lehetővé teszi, c) Meredek lejtésű terepen (40% felett): — egymástól m i n t e g y 40—50 m - r e levő sűrűségű közelítési úthálózat k i építése m e l l e t t az előbbiekben felsorolt megoldások is választhatók; más esetekben p e d i g — áttelepíthető kötélpályával, i l l e t v e kötéldaruval, v a g y — t ö b b d o b o s csörlős gépcsoporttal végezhető e l a vágástéri a n y a g m o z g a tás. 3. A fa mérete ritkábban döntő tényező, m e r t a közelíthető hossz v a g y v o l u m e n kialakítása e g y é b o k o k m i a t t már eleve megtörténik. A n n á l fontosabb az egységnyi területen kitermelt fa mennyisége, a m e l y tényező az e l ő b b i e k b e n tárgyalt megoldási m ó d o k s z e r i n t s z e m m e l kísérhető. A z 1—3. p o n t o k k a l k a p c s o l a t o s elhatározások elősegítése érdekében a M É M erdőgazdaságai kitermelésében feltárt jellemző faméreti és l e j t f o k a d a t o k a l a p ján — elemzésem s z e r i n t — országosan az egyes közelítési m ó d o k alábbi ará n y ú alkalmazására v a n lehetőség. a) a z egy d a r a b f a v a s t a g fatömege s z e r i n t ágas fában i s közelíthető: — f o g a t t a l az összes fatömegnek (0,3 m / d b a l a t t i nagyságú fák esetében) 32%-a — közelítő a d a p t e r r e l felszerelt mezőgazdasági t r a k t o r r a l (0,3—1,2 m / d b ) 45%-a — speciális erdészeti közelítőgéppel (1,2 m / d b fölött) 23%-a b) a vágásterületek lejtése szerint — sík és e n y h e lejtésű t e r e p r e j u t a fatömegnek* 60%-a — közepes lejtésű t e r e p r e . 35%-a — és m e r e d e k lejtésűre 5%-a 3
3
3
A felsorolt a d a t o k a z t bizonyítják, h o g y a kitermelések során a vágástéri, v a g y a vágásteret is érintő anyagmozgatás gépesítése jelentős százalékban a l a c s o n y a b b értékű gépek és a z o k h o z szükséges a d a p t e r e k révén is megoldható. A hosszúfás, d e a z e g y é b rendszerű fakitermelések önköltségét elsősorban a z anyagmozgatás formálja. Ezért az elhatározások elősegítése érdekében m é g n é hány e l v i és g y a k o r l a t i következtetés felsorolására is kitérek. 1. A darabolást és osztályozást lehetővé tevő manipulációs telepek létesítési költsége magas, az évi f o r g a l o m r a vetítve és csak a gépi berendezésekkel számolva 250—400,— F t / m - r e tehető. 3
3
3
2. A l o m b o s f a törzsrésze 600—1200,— F t / m , m í g a koronarész 3—400 F t / m értéket képvisel. U g y a n a k k o r a kitermelések során a munkaigényes t e v é kenységet éppen az utóbbi j e l e n t i .
3. A fafeldolgozó i p a r igényeinek változása n e m c s a k a választékolást, h a n e m az e d d i g i munkamódszereket i s részben-egészben megváltoztathatja. 4. H a z a i l o m b o s e r d e i n k b e n a k i t e r m e l t fa t ö m e g n e k 16 cm-nél v a s t a g a b b ún.. törzsrésze átlagosan 6 0 % - r a tehető. A felsorolt tényezők n e m c s a k a hosszúfás szállítás arányainak, h a n e m a t e r melési r e n d s z e r e k n e k a kialakítását is formálják. Mindezekből következően alsórakodói t e l e p h e l y e k e t — különösen p e d i g g é p s o r o k k a l felszerelteket — jellemzően csak f a i p a r i üzemek mellett, éppen a z o k l e g k e d v e z ő b b ellátási céljait szolgálva a v a s t a g a b b (törzs-) részre s z a b a d csak létesíteni. A v é k o n y a b b f a a n y a g g a l összefüggő munkát p e d i g ott k e l l elvégezni, — a h o l a természetes gravitáció, — a legolcsóbb szállítási eszköz alkalmazása, — a munkaigényes műveleteket elvégző gépek teljesítményével arányos f a t ö m e g koncentráció, v a l a m i n t a szállítás irányában biztosítható m u n k a h e l y sze rint az a legkedvezőbb. Esetenként ez a m u n k a h e l y alsó rakodó i s lehet, d e az e r d ő b e n kialakított megoldások jellemzően k e d v e z ő b b önköltséget biztosítanak. A vastagsági mérettől függő fahasznosítás i l y e n értelemben meghatározója lehet a kitermelés módszerének és a z o n belül az anyagmozgatás során választott fa méretének, alakjának is. E z z e l összefüggésben sík és e n y h e lejtésű vágásterület esetében elterjedőben v a n a közelítést és kiszállítást együttes műveletben végző anyagmozgatás. E z -az ún. f o r w a r d e r e s rendszer, r ö v i d e b b kiszállítási távolság esetében félvonszolásos m ó d o t i s m e g e n g e d v e , m í g hosszabb távolságnál t e n g e l y e n történő szállí tással, legtöbbször kötött hosszúsági méretet követel m e g . í g y a l a k u l h a t k i a z a megoldás, h o g y a f a törzsrészének hosszát elsősorban a t e r v e z e t t l e g k i s e b b f e j átmérő (pl. 16 cm), míg a k o r o n á b ó l n y e r t faanyagét a kiszállító szerelvény mérete (pl. 4 m ) határozza m e g . A törzsrész g y a k r a b b a n hosszúfa lesz (ha a kialakuló felfogás szerint a hosszúfa a 6 m-nél hosszabb a n y a g lesz), míg a koronarész anyagmozgatása már a vágásterületen a géphez kötött ún. r ö v i d f a (nem-választékolt, h a n e m a géphez kötött méret szerinti) a l a k b a n történik. Számolnunk k e l l a továbbiakban a z z a l a ténnyel, h o g y a rakodói felkészítés munkavégzésére elterjedőben v a n a t ö b b célú g é p e k alkalmazása (processzo r o k ) . Előnyük éppen a b b a n v a n , h o g y ezen g é p e k alakjában (legyen az p l . kérgező, gallyazó, daraboló gépegység, v a g y aprítéktermelő célgép) t u l a j d o n képpen a felkészítő gépsor kerül közelebb a f a a n y a g h o z és teszi e g y b e n szük ségtelenné az alsórakodói daraboló és osztályozó berendezések megépítését. Hátrányuk, h o g y az aprítéktermelő gépsor kivételével a többi célgép j e l l e m z ő e n csak fenyő és n e m e s nyár fafajok esetében alkalmazható. N a g y mennyiségű fenyőt kitermelő államokban hasonlóképpen elterjedőben v a n n a k a döntő-rakásoló (esetleg további műveleteket is elvégző) fakitermelőgépek. A további munkavégzés gépesítése, szervezése, különösen az a n y a g m o z gatás terén n e m igényel speciális, csak a l k a l m a z o t t megoldásokat. 1980-ra a n e m tő m e l l e t t i választékolást jelentő termelési r e n d s z e r e k arányát 6 0 % - o s r a tervezzük. A tervezett hosszúfás m u n k a r e n d s z e r e k az alábbiak: — az alsó rakodói (terítőpados, v a g y gépsorokkal ellátott), — az e r d e i út m e l l e t t i és felső rakodói, — a felső r a k o d ó n (esetleg e r d e i út mellett) a l k a l m a z o t t p r o c e s s z o r o k k a l v é g zett m u n k a , — az aprítéktermelés módszere.
M i n d a z anyagmozgatás, m i n d a felkészítés területén a j e l e n i d ő k b e n , v a g y a közeljövőben alkalmazásra kerülő, jellemzően n a g y teljesítményű gépek beszer zési ára i g e n m a g a s . A z e z e k k e l ö s s z e f ü g g ő n a g y é r t é k ű b e r u h á z á s o k h a t é k o n y ságának biztosítása m e g f e l e l ő előkészítést k í v á n m e g . A g y a k o r l a t számára té t e l e s e n k i d o l g o z o t t , biztonsággal javasolható m ó d s z e r b e l i és t e c h n i k a i , összes s é g é b e n t e c h n o l ó g i a i r e n d s z e r e k e l m é l e t i és g y a k o r l a t i m e g a l a p o z á s n é l k ü l n e m a j á n l h a t ó k . A m u n k a m ó d s z e r é s az a h h o z s z ü k s é g e s t e c h n i k a i e l l á t o t t s á g e g y mást feltételezik. Erdészeti téren p e d i g m é g k ü l ö n alapvető t é n y e z ő a m u n k a h e l y i adottságok n a g y f o k ú különbözősége. Ezért azt j a v a s o l o m , h o g y az egyes termelési r e n d s z e r e k kidolgozására és a z o k alkalmazásának tökéletesítése é r d e k é b e n h á r o m v i s z o n y l a t r a — h e g y - , d o m b - és síkvidék — e g y - e g y gazdaságot, a z o k o n belül egy-két erdészetet kívánatos kijelölni. Ezekben
a
technikai
bázist
jelentő
szervezési e r e d m é n y e k készülhetnek, nyezője feltárható.
üzemekben másrészt
egyrészt
konkrét
termelés
a gazdaságosság v a l a m e n n y i
A z e r e d m é n y e k p e d i g széles k ö r b e n ismertethetők
té
lesznek.
A t é m a k ö r k e r e t é b e n c s a k n é h á n y o l y a n g o n d o l a t r a és n y i t o t t k é r d é s r e t é r e k k i , a m e l y e k n e k fontosságát t ö b b erdőgazdaság m á r
most hangsúlyozza.
j.
A jelenlegi választékolási r e n d s z e r t az i g é n y e k sokrétűsége alakította k i és a n n a k teljesítése — a rendelkezésre álló m u n k a e r ő szerint lehetséges v o l t és e g y b e n a z i p a r i f a k i h o z a t a l l e h e t ő s é g é t i s n ö v e l t e . A f o l y a m a t o s a n c s ö k kenő munkaerő-ellátottság, de a n a g y teljesítményű célgépek alkalmazása is ezt a g y a k o r l a t o t szükségszerűen m e g f o g j a változtatni. M i l e g y e n az a célszerű választékolási r e n d s z e r (célválasztékok, kötött m é r e t e k stb.), a m e l y a jövő számára a j ó megoldást adja?
2.
A g y a k r a n e m l e g e t e t t f o l y a m a t o s t e r m e l é s i r e n d s z e r és a z e z z e l ö s s z e f ü g g ő ún. folyamat-gépesítés a fakitermelés során s e m m i k é p p e n s e m j e l e n t h e t i a gyári s z a l a g r e n d s z e r n e k megfelelő szinkronizáltságot. A fakitermelésnek, d e különösen a vágástéri anyagmozgatásnak elsődleges meghatározója az idő járás. É p p e n ezért, de a t ö b b i természeti t é n y e z ő hatása i s azt e r e d m é n y e z h e t i , h o g y e g y e s i d ő s z a k o k b a n (az u g y a n ú g y j e l e n t h e t órákat, m i n t n a p o k a t ) a f o l y a m a t e g y - e g y munkafázisa szünetelhet, lehetőleg a t ö b b i részre ható hátrány nélkül. E n n e k a p r o b l é m á n a k a feloldása csakis az egyes m ű v e l e t e k számára képezett tartalékkészlet révén lehetséges. H o l , m e l y i k m u n k a f á z i s b a n és a z e g y e s g é p e k t e l j e s í t m é n y e s z e r i n t — é p p e n a folyamatgépesítés feltételének biztosítása é r d e k é b e n — m e n n y i l e g y e n a tartalék-készlet ?
3.
Bármilyen kitermelési r e n d s z e r biztonságát az erdőfeltárás határozza m e g . A f o l y a m a t o s m u n k a v é g z é s az anyagmozgatás biztonságától függ. Több s z a k e m b e r v é l e m é n y e s z e r i n t p l . a hosszúfás (de a r ö v i d f á s is) r e n d s z e r e k e n belül e n n e k az i g é n y n e k a kielégítése csak a k k o r lehetséges, h a a közelítési fázis b e f e j e z t e után a z évi f a a n y a g n a k t ö b b m i n t a fele időjárási v i s z o n y o k tól függetlenül használható u t a k m e l l é kerül. K ö z i s m e r t tény, h o g y a közelítés munkáját, a lehetséges g é p e k kiválasztását elsősorban a t e r e p v i s z o n y o k határozzák m e g . A közelítés m a g a p e d i g g y a k r a n a l e g n e h e z e b b és e g y b e n a legdrágább m u n k a m ű v e l e t e k közé tartozik. A terepadottság nehézségeit kétféle m ó d o n : f o k o z o t t feltárás révén, v a g y különleges gépi berendezésekkel lehet leküzdeni. M i k o r , m e l y i k módszer, v a g y a z o k összehangolt alkalmazása adja a legkedvezőbb megoldást?
4.
M á r m o s t is, de a termelésbe beáramló g é p e k g y a k o r l a t i alkalmazása m é g i n k á b b kellő s z á m ú és j ó l képzett s z a k m u n k á s g é p k e z e l ő k e t k í v á n m e g . A z alapképzés természetesen továbbra is a szakmunkásképző iskola feladata
5.
m a r a d . U g y a n a k k o r a g y a k o r l a t b a n m á r dolgozó szakmunkások t o v á b b k é p zése, a speciális t a n f o l y a m o k megtartása éppen a bázis-üzemekre a l a p o z v a oldható m e g . M i k o r és m i l y e n f e l a d a t o k a t k e l l m e g o l d a n i a n n a k érdekében, h o g y a t e c h n i k a fejlődésével s z i n k r o n b a n l e g y e n a szakoktatás? Végül, de n e m utolsósorban, az erdészeti alaptevékenység és e z e n belül f ő ként a fakitermelés gépeinek típusegységesítése i s az említett ü z e m e k b e n szerzett t a p a s z t a l a t o k alapján alakítható k i a l e g k e d v e z ő b b e n . M i l y e n szervezési intézkedésekkel oldható m e g a tipizálás? 3
1970-ben az állami erdőgazdaságok e g y m vastagfát átlagosan 448 p e r c élő m u n k a ráfordítással t e r m e l t e k k i . K o r á b b i számítások s z e r i n t az a k k o r m e g l e v ő módszereken belül a z egyes m ű v e l e t e k b e n lehetségesnek t a r t o t t m a x i m á l i s g é pesítés révén ez az időszükséglet k b . 100—110 p e r c c e l lett v o l n a csökkenthető. A z e z e n a téren 1975-ben elért 326 perces e r e d m é n y — jelentősen k i s e b b g é p e sítettség m e l l e t t — a munkamódszerváltás k ö v e t k e z m é n y e . A z 1980-ban i n d o k o l t n a k és lehetségesnek t a r t o t t 270 p e r c körüli időráfordítás egyrészt a t e r m e l é k e n y e b b módszerek további fokozását, másrészt a n a g y t e l jesítményű anyagmozgató és e g y é b célgépek alkalmazásának m i e l ő b b i gondos előkészítését követeli m e g .
634.0.36
Dr. Balogh Ferenc
ERDÉSZETI GÉPELLÁTÁS
A z állami erdőgazdaságok és e gyéb erdőgazdálkodó s z e r v e k , m i n t az erdőterülettel rendelkező állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, vízügyi igazgatóságok speciális erdészeti és elsődleges fafeldolgozó gépellátását 1969 óta az A G R O T R Ö S Z T végzi. A f e l a d a t sokrétűsége, az aránylag k i s v o l u m e n , de n a g y típustömeg i n d o k o l t a , h o g y a M É M v o l t erdőgazdasági műszaki fejlesztési főosztálya az erdészet gépellátását — legalábbis t ú l n y o m ó részben — az A G R O T R Ö S Z T - n é l biztosítsa. E z e n elgondolás alapján 1970. január 1-től az A G R O T R Ö S Z T i m p o r t j o g a a motorfűrészekkel, a. kérgezőgépekkel, hasítógépekkel, keretfűrészekkel, hasító és r ö n k v á g ó szalagfűrészekkel, speciális k ö r fűrészekkel, v a l a m i n t fűrészlapélező, i l l . -karbantartó g é p e k k e l b ő v ü l t . A z erdőgazdaságokban is a l k a l m a z o t t tehergépkocsik, földmunkagépek, r a k o d ó g é p e k és másodlagos f a i p a r i g é p e k importját külkereskedelmi vállalatok v é g z i k ( M O G Ü R T , T E C H N O I M P E X stb.), de a d a r u k , targoncák és f ö l d m u n k a gépek forgalmazásával a z A G R O T R Ö S Z T is f o g l a l k o z i k . A z A G R O T R Ö S Z T , i l l . a m e g y e i A G R O K E R Vállalatok által f o r g a l m a z o t t erdészeti gépféleségek típusai a p i a c i és gyártási lehetőségek, v a l a m i n t az e r d ő gazdaságok, az Erdészeti T u d o m á n y o s Intézet, az Erdészeti és F a i p a r i E g y e t e m és a Fagazdasági Vállalatok Országos K ö z p o n t j a fejlesztési munkáját és g y a -
