A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói
Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő
nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például: - azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például az adómentes bevételek), 2
- amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy nem gazdasági tevékenység keretében történő értékesítésből származik, és az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot; 3
- amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
4
- amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett; - amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; - amely pénzbeli nyereménynek minősül;
5
- a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelem, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt;
6
Nem kell bevallást benyújtani akkor sem, ha az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet a magánszemély, és az nem haladta meg az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (4510 forint) szorzatát. 7
A mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó kistermelőt is) nem kell bevallást benyújtania akkor, ha az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, és más, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme sem volt.
8
Összevont adóalapba tartozó jövedelmek a magánszemély összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelmét 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó vagy a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe vennie. 9
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem Munkaviszonyból származó jövedelem: Bérnek minősül — a közfoglalkoztatási jogviszony keretében megszerzett jövedelem, — a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege, — a munkáltató által az alkalmazottja számára - a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométerfutásteljesítménye alapulvételével — üzemanyagmegtakarítás címén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100 ezer forint levonható.
10
Az ösztöndíjas foglalkoztatás esetén adómentes az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíj minimálbért meg nem haladó rész. Az adómentesen adható juttatáson felüli jövedelmet azonban munkaviszonyból származó jövedelemként be kell vallani. 11
a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországon adóztatható jövedelem,
12
Adóköteles a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a jövedelem kiesés időszakára vonatkozóan a napi 15 ezer forintot meghaladó rész.
13
Más bérjövedelem
Itt kell feltüntetni azokat a bérjövedelmeket, amelyeket nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott az adózó, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti.
14
Más bérjövedelem
Ilyenek például - álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, - keresetkiegészítés és a keresetpótló juttatás,
15
Önálló tevékenységből származó bevétel Önálló tevékenységből származó bevételnek számít a tevékenységgel összefüggésben, a tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel megszerzett valamennyi bevétel ideértve a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés összegét is. Az önálló tevékenységből származó jövedelmet a bevételből kétféleképpen lehet megállapítani. - Tételes költségelszámolás - Bizonylat nélküli költségelszámolás A kétféle elszámolás vegyesen nem alkalmazható.
16
A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani, azonban ezt az összeget tájékoztató adatként szerepeltetni kell az adóbevallásban, de csak abban az esetben, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítésére 17
AZ ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK ÉS ADÓJUK RÉSZLETEZÉSE
Az ingatlan (ideértve a termőföldet is), vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
18
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem kiszámításához a bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó Magán személyt terhelő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt). Az így kapott jövedelem a tulajdonban tartás időszakára tekintettel korrigálható. Ingatlanértékesítésből származó bevételnek számít az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke 19
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt: a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.); az értéknövelő beruházásokat; a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.), ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is
20
Ingatlan lízing esetén más kiadásnak minősül továbbá a futamidő letelte előtti megvásárlás esetén fizetett előtörlesztési díj. Nem vonható le a bevételből az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben elszámol(t) költségként 21
Értéknövelő beruházásnak tekintendő az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás – igazolt kiadás – valamint az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben, az ingatlan állagmegóvása céljából történt kiadás 22
23
Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2013. évben történő átruházásából származó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye
A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog az adóévben történő értékesítéséből származó jövedelmet a bevallás benyújtásáig teljes egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használta fel 24
A cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges: a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, élettársi kapcsolat esetében az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat 25
Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználás kedvezményét csak akkor érvényesítheti, ha a cél szerinti felhasználás a bevallás benyújtásáig megtörtént. Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti felhasználásra fordította, akkor ezt az összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősül költségnek az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során
26
A termőföld értékesítéséből származó jövedelem és adója Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelem összegéből az évi 200000 forintot meg nem haladó rész, ha az értékesítés regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja,vagy az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja azzal, hogy amennyiben ez a részaránytulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól
27
Közös tulajdon értékesítése esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy a tulajdoni jog korlátozása hiányában – a tulajdonostársak mindegyike a tulajdoni hányadának megfelelően veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így a jövedelmet is Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem adóköteles . Ezt úgy kell tekinteni, mintha a cserélő felek külön külön adásvételi szerződést kötöttek volna
28
Nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel, ha az adóévben megszerzett összes bevétel a 600 000 forintot nem haladja meg
29
Akkor sem keletkezik bevallási és adófizetési kötelezettsége, ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200000 forintot az adóévben nem haladja meg. Amennyiben az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem a 200000 forintot meghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a 16%-os adót megfizetni. Ebben az esetben a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adója 32000 forinttal csökkenthető A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételből 25% számít jövedelemnek a magánszemély esetében. Az adót a kifizető vonja le, és a magánszemélyt más adókötelezettség nem terheli. Az ezen a módon megszerzett bevételt nem kell figyelembe venni a 600000 forintos bevételi határ megállapítása során. 30
Családi kedvezmény
A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. Ez azt jelenti, hogy az adót a családi kedvezménnyel csökkentett összeg után kell kiszámítani. Ugyanakkor a családi kedvezmény összege nem csökkenti az éves összes jövedelmet. 31
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, - három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. 32
Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne, eltartottként pedig azt a magánszemélyt (gyermeket), akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
33
Jogosultsági hónap az a hónap, - amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, - amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, - amelyben a várandósság az orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. 34
Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyeknek az adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata.
35
A magánszemély az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba az adóévben befizetett összeget – a befizetést igazoló bizonylat alapján – a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapból és a bevallásköteles különadózó jövedelmek adóalapjából (a továbbiakban együtt: kedvezménykeret) levonva személyi jövedelemadó adóalap-kedvezményt vehet igénybe. 36
Amennyiben a magánszemély családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapja, különadózó jövedelem adóalapja, ekho-s adóalapja, az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalapja együttesen nem nyújt fedezetet a befizetés teljes levonására, akkor a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további – legfeljebb négy – adóév kedvezmény kerete terhére érvényesíthető, továbbá akkor is eszerint kell eljárni, ha a magánszemélynek az adóévben nem volt kedvezménykerete. 37
Nyilatkozat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetéséhez
Ha élni kíván a 150 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő megfizetésének lehetőségével, az (A) mezőben nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben történő teljesítés lehetősége maximum hat hónap lehet. Ennél rövidebb (két, három, négy vagy öt hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A 71. sornál a választott időtartamot számszerűen kell beírnia.
38
