A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2016

Összeállította: Kovács Péter

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................................... 2 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 4 VÍZJÁRÁS................................................................................................................................................................ 4 FEBRUÁR .......................................................................................................................................................... 6 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................... 6 VÍZJÁRÁS................................................................................................................................................................ 7 MÁRCIUS ........................................................................................................................................................ 11 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 11 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 11 ÁPRILIS ........................................................................................................................................................... 12 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 12 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 13 MÁJUS............................................................................................................................................................ 14 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 14 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 15 JÚNIUS ........................................................................................................................................................... 16 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 16 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 17 JÚLIUS ............................................................................................................................................................ 18 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 18 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 20 AUGUSZTUS ................................................................................................................................................... 22 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 22 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 23 SZEPTEMBER .................................................................................................................................................. 24 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 24 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 25 OKTÓBER........................................................................................................................................................ 26 IDŐJÁRÁSI HELYZET................................................................................................................................................. 26 VÍZJÁRÁS.............................................................................................................................................................. 28 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ...................................................................................................................................... 29 2016. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 29 2016. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 31 2016. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 33 2016. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 35 2016. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 37 2016. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 39

2

TARTALOMJEGYZÉK

2016. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 41 2016. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 43 2016. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 45 2016. OKTÓBER .................................................................................................................................................... 47 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK ......................................................................................................................... 48 2016. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 48 2016. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 49 2016. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 50 2016. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 51 2016. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 52 2016. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 53 2016. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 54 2016. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 55 2016. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 56 2016. OKTÓBER .................................................................................................................................................... 57 VÍZÁLLÁSOK ................................................................................................................................................... 58 TISZA................................................................................................................................................................... 58 BODROG .............................................................................................................................................................. 60 SAJÓ ................................................................................................................................................................... 62 HERNÁD .............................................................................................................................................................. 64 TARNA ................................................................................................................................................................. 65 VÍZHOZAMOK ................................................................................................................................................. 66 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK ...................................................................................................................................... 67 TALAJVÍZSZINTEK ........................................................................................................................................... 68 2016. JANUÁR ...................................................................................................................................................... 68 2016. FEBRUÁR .................................................................................................................................................... 69 2016. MÁRCIUS .................................................................................................................................................... 70 2016. ÁPRILIS ....................................................................................................................................................... 71 2016. MÁJUS ....................................................................................................................................................... 72 2016. JÚNIUS ....................................................................................................................................................... 73 2016. JÚLIUS........................................................................................................................................................ 74 2016. AUGUSZTUS ................................................................................................................................................ 75 2016. SZEPTEMBER ............................................................................................................................................... 76 2016. OKTÓBER .................................................................................................................................................... 77 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI ......................................................................................... 78 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON ............................................................................. 84 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 86 1. 2. 3.

SZ. MELLÉKLET .............................................................................................................................................. 86 SZ. MELLÉKLET .............................................................................................................................................. 87 SZ. MELLÉKLET .............................................................................................................................................. 89

ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................................................. 90 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK ................................................................................................................................ 93

3

TARTALOMJEGYZÉK

JANUÁR

 Január az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 0-0,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 100-150 % között volt. Időjárási helyzet 2015 decemberének utolsó napjaiban egy hidegfront haladt át Közép-Európa felett. Nyomában lehűlt a levegő és január elején igazi téli időjárásban lehetett részünk. A nappali órákban általában -1 - -5 fokig emelkedett a hőmérséklet, míg éjszaka nem volt ritka a -10 - -15°C-os fagy. A hegyvidéki területeken előfordult olyan nap is (január 3-4.), amikor -10 C fok alatt maradt a maximum. Január 4-6 között sokfelé volt havazás és 5-10 cm-es hótakaró is kialakult, majd ez a síkvidéken nagyrészt elolvadt. A magasabb hegyvidékeken, a hegy-és dombvidékek északi fekvésű térségeiben, valamint a tartósabban ködös területeken a hótakaró megmaradt, legfeljebb a vastagsága csökkent. Január 9-től - három napon át - egy az Atlanti-óceán felett örvénylő hatalmas ciklon előoldali áramlási rendszere határozta meg hazánk időjárását. Egymást követték az egyre enyhébb és nagy nedvességtartalmú léghullámok, 30-40 mm-nyi, legnagyobbrészt folyékony halmazállapotú csapadékot okozva. Működési területünk síkvidéki térségeiben ez a csapadékmennyiség a január havi átlag, 100-150 %-nak felel meg.1 Eleinte a viszonylag alacsony léghőmérsékletek miatt a korábban lehullott hó olvadása lassabban zajlott, a hótakaró pedig átmenetileg a lehulló eső egy részét is tározta, így a lefolyás üteme nem volt igazán gyors. A legerőteljesebb enyhülés január 11-én napközben és a délutáni órákban zajlott. Az addig még hótakarós északi és magasabb területeken is ütemes olvadás kezdődött, amelyet folyamatos mérsékelt intenzitású esőzés kísért. Ezután két enyhe nap következett, majd január 14-én egy hidegfront hatására lehűlt a levegő és az északkeleti országrészben az esőket ismét havazás váltotta fel. A Mátra és a Bükk környezetében 5-10 cm hótakaró is kialakult. A hőmérsékletek visszaestek és a hajnali -10 fok körüli értékek után, napközben is fagypont alatti maximumok voltak jellemzőek. Csapadék ekkor már csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap utolsó dekádját fokozatos enyhülés, párás, borongós, olykor kisebb esőkkel tarkított időjárás jellemezte. A hótakaró lassan mindenütt elolvadt, csak a hegyvidékek legmagasabb régióiban mértek a hónap végén még néhány cm-es hóvastagságot. Vízjárás  A hónap első napjaiban általában alacsony, vagy igen alacsony vízállások mellett, gyengén apadó vízmozgás volt jellemző. A hideg időben egyre több folyószakaszokon jelent meg a jég és néhány nap elteltével a Tiszát Tokaj felett, a Bodrogot, a Sajót Sajószentpéter felett, valamint a Hernád duzzasztott víztereit már számottevő vastagságú állójég borította. A hideg időszak nem sokáig tartott és a hónap első dekádjának végén az olvadás, valamint az esők árhullámokat indítottak el a vízfolyásokon.

1

Viszonyítási alap az 1982-2011 közötti 30 éves időszak átlaga.

4

TARTALOMJEGYZÉK

„Január 9-én sokfelé volt csapadék a Tarna-patak vízgyűjtőjén. Ez eleinte ónos eső, fagyott eső formájában hullott, ill. a Mátra magasabb részein átmenetileg havazott is. Január 10-én és 11-én már mindenhol eső esett, de ez eleinte inkább csak a Mátra déli előterében váltott ki jelentősebb olvadást, míg a hegység belsejében és északi oldalán mérsékelt lefolyás volt jellemző. Ennek megfelelően a Mátra déli lejtőin lefutó, Tarnaméra alatt betorkolló patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös) szállított a korábbiaktól számottevően nagyobb vízmennyiséget. Január 11-én a nappali órák gyorsan emelkedő hőmérséklet hatására a Parádi-Tarna addig hűvös, ködös vízgyűjtőin is felgyorsult az olvadás és erőteljes vízszintemelkedés kezdődött. A Siroknál még „kétcsúcsú” árhullám első maximumát a vízgyűjtőn 200-500 m közötti magasságban még megmaradt hó olvadása és azt kísérő eső, második maximumát pedig egy újabb „csapadékhullám” alakította ki. Verpelét alatt a két egymást gyorsan követő árhullám összeolvadt és egy csúcsot kialakítva vonult le. Mivel az árvizet kialakító csapadékrendszer elvonulását követően az enyhe idő folytatódott, ezért a lefolyás is mérsékeltebb ütemben csökkent. A Tarna felső folyásán a tetőzéseket eleinte gyors apadás követte, majd ennek üteme lassult, így Tarnaméránál csak 2016. január 14-én az esti órákban süllyedt a vízállás az I. fokú (250 cm) készültségi szint alá. Az árhullámok kialakulását megelőzően a Tarnának és mellékvizeinek felszínét nagyrészt jég borította, amelynek vastagsága nagyobb hosszban elérte, vagy meghaladta a 10-12 cm-t. Ez a jégtakaró a vízszintek emelkedésekor megmozdult, majd összetöredezett és jelentős uszadékkal párosulva az árhullám alatt levonult a patakon. Útja közben több helyen képződhetett átmeneti jégtorlódás, vagy kisebb jégtorlasz, amely főképp a mederben kialakuló vízszinteket befolyásolhatta - rövid ideig akár jelentősebben is.”2 A Tarna mellett jelentősebb árhullám vonult le a Rima vízrendszerében is, de számottevően emelkedtek a folyók vízszintjei is. A legnagyobb árhullám a Felső-Tiszán alakult ki, ahol Vásárosnaménynál csaknem az I. fokú készültségi szintig emelkedett a vízállás. Az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap harmadik dekádjának elejére már ismét kisvizes állapot volt jellemző. Az ekkor bekövetkezett lehűlés újabb jegesedést indított el és a hónap végén már ismét jégtakaró borította a vízfolyások nagy részének felszínét. 

2

ÉMVIZIG árvízi összefoglaló

5

FEBRUÁR

FEBRUÁR  Február az átlagostól lényegesen melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 4-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék menynyisége általában az átlagos értékek 300-400 % között volt. Időjárási helyzet  Február az átlagostól lényegesen melegebb időjárással kezdődött. A hónap első három napján a maximumok nagy területen 10 fok körül, vagy a felett alakultak és az éjszakák folyamán is csak kevés helyen hűlt a levegő hőmérséklete fagypont alá, sőt február 2-án és 3-án a Dunántúl déli részén minimumhőmérsékleti rekordok3 is születettek. Február 3-án egy markáns hidegfront vetett véget az igen enyhe időnek. A fronton egy „hullám” képződött, így a Kárpát-medence nagy részén jelentős 15-25 mm-nyi csapadék hullott. Ez alól kivétel volt az északkeleti országrész és a Felvidék, ahol általában 10 mm alatti értékek voltak jellemzőek. A csapadék egy része a magasabb területeken hó formájában hullott, így a Mátra és a Bükk csúcsain 10 cm-t megközelítő vastagságú hóréteg is kialakult. Ezt követően néhány szárazabb és hűvösebb, de messze nem télies hőmérsékletű nap következett, majd a hónap első dekádjának vége felé, egy több középpontú ciklonrendszer előoldalán, ismét enyhe és nedvesebb levegő érte el térségünket. Február 8-án és 9-én előbb a rendszer egyik hidegfrontja okozott (helyenként jelentős) esőket, majd 10-én egy „lefűződő” peremciklon hatására az északkeleti országrészben, Felvidéken és Kárpátalján hullott nagy mennyiségű, általában 20-40 mm közötti csapadék. Ettől is nagyobb 40-67 mm közötti mennyiségeket mértek a Bükkben4 és a Sajó5 felső vízrendszerében, valamint helyenként a Hernád6 és a Bodrog vízgyűjtőjén is. A csapadék halmazállapota nagyrészt folyékony volt, de főképp a Sajó-Hernád vízgyűjtő magasabb területein (1200 m felett) tartós havazás is előfordult. A jelentős csapadékot adó légörvény elvonulását követően rövid átmeneti „csapadékszünet” következett, majd – mivel az időjárási alaphelyzet nem változott jelentősen és újabb peremhullámok képződtek – ismét esősre fordult az idő. Február 12-16 között működési területünkre a február havi átlagosnak megfelelő, a síkvidéken 20-35, a Mátra magasabb részein és a Bükkben 35-50 mm-nyi csapadék hullott. Ez továbbra is inkább eső volt, de a hegyvidékeken - és most már kevés helyen, a síkvidéken is előfordult havas eső, havazás. Február 16-án és 17-én átmenetileg szárazabb idő volt, de 18-án és 19-én egy ciklon hatására beborult az ég és hazai területen újabb 10-20 mm-nyi eső hullott. Ettől lényegesen többet (29 mm-t) „csak” Jósvafő környékén mértek. A külföldi vízgyűjtők közül ezen a két napon a Sajó vízrendszerében észlelték a legmagasabb 25-35 mm közötti értékeket. Február 20-án és 21-én előbb egy meleg, majd egy hidegfront érintette a vízgyűjtőket. Ez Magyarországon inkább csak az északkeleti határszélen okozott számottevő mennyiségű esőt, ugyanakkor a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin előfordultak 20-30 mm-es értékek is. 3

Február 2-án „Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet.”; Február 3-án „a legmelegebbet, 10,9 fokot a tegnapra virradó éjjelhez hasonlóan ismét Pécs Árpádtetőn mértük”. forrás: www.met.hu 4 Szentlélek 48 mm, Jávorkút 45 mm 5 Csetnek 66 mm, Dobsinai jégbarlang 67 mm forrás: www.shmu.sk 6 Ötösbánya 45 mm, Sároskőszeg 43 mm. Kassán az észlelések 1876-os kezdete óta, a 2016. február 10-i 38 mm-es érték a legnagyobb 24 órás csapadék. Jellemző az érték nagyságára, hogy a 140 éves adatsorban nem találunk 30 mm-t meghaladó adatot és a 25 mm-t is csak 3 alkalommal lépte át az 1 nap alatt lehullott csapadék mennyisége. http://www.shmu.sk/sk/?page=2049&id=691

6

FEBRUÁR

A február 21-i csapadék, jelentős része hóban hullott és csak a következő, de már rendkívül enyhe7 napon olvadt el. 1. ábra: A 2016. február 23-a 06 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet

A rendkívüli meleg egy napig tartott, hiszen 23-án egy hidegfront lehűtötte a levegőt és szászámottevő 5-15 mm-nyi csapadékot is „hozott”, amelyből a Mátra és a Bükk csúcsain néhány cm-nyi hótakaró is kialakult. A hidegebb levegőben hajnalra keményebb fagyok is kialakultak, de napközben továbbra is 5-10 fok közötti maximumokat észleltek. Február 25-én újabb csapadék volt, eleinte havazás, havas eső, majd egyre inkább eső formájában. Ezután három csendesebb nap következett, de a hónap utolsó napján ismét egy mediterrán ciklon okozott sokfelé csapadékot. Keleten eső esett, míg a Dunántúlon többfelé volt havas eső, a Bakony magasabb részein havazás. A lehullott csapadék mennyisége az északkeleti országrészben 5-25 mm között volt, míg az eső által leginkább érintett szlovákiai vízgyűjtőn (Sajó) 12-17 mm-t mértek. Vízjárás  A csapadékos időjárás hatására februárban a Sajó és a Tarna, valamint a kisebb vízfolyások vízrendszerében 2-3, míg a Bodrogon és a Tiszán gyakorlatilag egy jelentősebb, készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A Sajó és a Takta legalsó, a Tisza visszaduzzasztása által befolyásolt szakaszán a felső folyások árhullámai lényegében „egymásba olvadtak”, így ott a befogadóhoz hasonló árhullámképet mutattak. Februárban az első jelentősebb vízszintemelkedés - a hónap első napjaiban Kárpátalján és Erdélyben hullott esők hatására - a Tisza és a Bodrog vízrendszerében következett be. A Felső-Tiszán még két kisebb árhullám vonult le, amelyek Kisköre térségében „egyesültek” és a korábbi 200-300 m3/s-os vízhozamot 1000 m3/s-ra emelték. A február 10-i peremciklon jelentős esőit követően az előbbi két vízfolyáson is újabb árhullámok képződtek, de az igazán nagy vízszintemelkedések ekkor a Felvidéken és az Északiközéphegységben fakadó kisebb folyókon, patakokon jelentkeztek. Február 10-ről 11-ére virradóra intenzív áradás mellett III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám alakult ki a Sajón, a Taktán és a Tarnán, valamint jelentős áradást észleltek a Bódva felső szakaszán is.

7

„2016. február 22-én Budapesten megdőlt a melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 19,0 fokot, Budapest belterületen, 1966ben mérték. Ma Újpesten 19,1 fokig melegedett a levegő.” www.met.hu

7

FEBRUÁR

A Sajó vízgyűjtőterületére egy időben lehulló „nagycsapadék” hatására a Rima és a Sajó, valamint a kisebb mellékvizek árhullámai időben egyszerre érkeztek a Sajó szlovákiai alsó, ill. hazai felső szakaszára és egymást erősítve a korábbi várakozásokat meghaladó magasságú tetőzés kialakulásához vezettek. A Sajópüspöki vízmércén regisztrált8 353 cm-es tetőző vízállás ugyan 63 cm-rel elmaradt a 2010. évben mért 416 cm-es LNV-től9, ugyanakkor az 1950-ben létesült vízmércén a 6. legmagasabb vízállásnak számít.

2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 1950 és 2015 között

Az árhullám a hazai felső folyáson - a kevéssé telt medrek és a csekély hozzáfolyás ellenére alig veszített „erejéből” és Sajószentpéternél 370 cm-es, igen tekintélyes magasságú vízállással (ez volt a vízmércén a 4. legmagasabb vízszint 1950-2015. között) tetőzött. Lentebb Felsőzsolca és a torkolat között már nagyobb volt az árhullám „ellapulása”, hiszen a korábban „üres” medrek mellett sem a Bódva és a Hernád, sem pedig a Tisza vízmennyisége nem volt olyan számottevő, hogy igazán jelentősen befolyásolja az árvíz magasságát. A Sajópüspökinél 80 % fölötti, sőt Sajószentpéternél 90 %-ot is elérő mederteltség Felsőzsolcánál „alig” volt 70 % felett, Kesznyétennél pedig már a 60 %-ot sem érte el. Az első jelentős árhullám után - a csapadékos időben - további árhullámok képződtek, de a hazai felső folyószakaszon (Sajópüspöki-Sajószentpéter között) ezek közül már egyik magassága sem érte el az 2016. február 10-i esőzésből kialakult „első” árvízét. Lentebb Felsőzsolca és Kesznyéten térségében már más volt a helyzet, hiszen itt az egymásra futó árhullámok, valamint a mellékvizek és a befogadó vízmennyisége jelentősen befolyásolta a vízszinteket és az újabb árhullámcsúcsok a korábbiakhoz hasonló, ill. azt kissé meghaladó vízállásokat eredményeztek.

8

A későbbi adatfeldolgozás során a regisztrált és észlelt vízállások összehasonlításra kerülnek, így a tényleges tetőző vízszint néhány cm-t változhat. 9 LNV - legnagyobb víz, a vízmércén eddig előfordult legmagasabb vízállás.

8

FEBRUÁR

A Sajóval párhuzamosan a Bódván is jelentős magasságot elérő árhullámok alakultak ki. Ezek közül az első inkább a külföldi vízgyűjtőre hulló csapadékból táplálkozott, míg a többi árhullám vízmennyiségében egyre jelentősebb hányadot képviselt a hazai területről lefolyó víz. A szlovákiai vízrendszerben a geológiai viszonyokat jól tükröző árhullámképek alakultak ki. A karsztos vízgyűjtőjű Bódva- és Torna-patakon kisebb vízjáték mellett tartós „bővízű” állapot jelentkezett, míg a vízzáróbb kőzetű Ida-pataki vízgyűjtőn magas és jelentős víztömeget szállító árhullámok vonultak le. A patak hazai szakaszát is hasonló kettősség jellemezte. Az aggteleki karsztvidékről érkező jobb parti mellékvizek (pl. Jósva-patak) tartósabb nagyvizéhez, a bal parti patakok (és ezek közül is legfőképp a legnagyobb vízgyűjtőjű Rakaca) jól elkülönülő árhullámai társultak.

3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein 2016.02.09-2016.03.08. között

A Rakaca-patak árhullámainak egy részét átmenetileg betározták, majd a téli üzemvízszint visszaállításához szükséges vízmennyiség - némi késleltetéssel - a víztározó fenékleürítőjén keresztül lebocsátásra került. A február 11. és március 17. között lebocsátott ~12,5 Mm3-es vízmennyiség a tározó teljes térfogatának mintegy két és félszerese. A gyakori csapadékhullás eredményeképp két nagyobb és több kisebb árhullám is képződött a Szerencs-patakon és így a Taktán is. A február 10-ei, majd a 15-ei esőt követően Taktaföldvárnál a III. fokú (300 cm) készültségi szintet meghaladó vízállások alakultak ki, majd az árvízkapu bezáródását, ill. (a befogadó magas vízállásai miatt) későbbi nyitását követően is, egészen március közepéig tartósan magas vízszintek jellemezték a csatornát. A február 10-én hajnalban kezdődő esőzés a Mátra környezetében este 18 óráig tartott. 16 óra után Kékestetőn az esőt hó váltotta fel, de ekkora már a csapadék intenzitása csökkent. Érdekes módon a legtöbb csapadék nem a hegység magasabb régióiban hullott, hanem Parádon, ahol 60 mm-t megközelítő értéket mértek. A főképp 06-12 óra között hullott, 3-4 mm/órás eső hatására gyors vízszintemelkedés kezdődött a Parádi-Tarnán, valamint a Ceredi-Tarna alsó szakaszán és a Siroknál délután 16 órakor bekövetkező tetőzésig, több mint 2,5 méteres áradást figyelhettünk meg.

9

FEBRUÁR

Verpelétnél a reggeli 1,3 m3/s-os vízhozam az esti tetőzésig 35 m3/s-ra növekedett és ez a vízmennyiség a Kígyós-patak 1-2 m3/s-os vízhozamával kiegészülve már elég volt ahhoz, hogy Tarnaméránál 11-én reggel 06 órakor, jócskán a III. fokú (350 cm) készültségi szint fölötti tetőzés alakuljon ki. Ez a 427 cm-es tarnamérai maximum volt, az 1999. júliusi árvizek óta előfordult 2. legmagasabb vízállásérték a vízmércén (az első a 2010. május 17-i 439 cm-es tetőzés).

4. ábra: A Tarna vízállásai 2016 februárjában

Ennél az első árhullámnál, összességében a patak „főágához” hasonló vízmennyiséget szállítottak a Tarnaméra alatt beölő mellékvizek is, így Tarnaörsén 60 m 3/s-ot megközelítő tetőző vízhozam és kevéssel másodfok (400 cm) alatti vízállásmaximum alakult ki. Az ezt követő árhullámoknál fokozatosan csökkent a Tarnaméra feletti vízgyűjtőről érkező vízmennyiség és így a tarnamérai tetőző vízhozam-aránya is, a tarnaörsi tetőző vízhozamhoz képest. Ez az érték az első árhullámnál kialakult 56 %-ról, 37, majd 30, ill. 27 %-ra mérséklődött. Az enyhe időben a többszöri csapadékhullás a Tisza és a Bodrog forrásfolyóin is további árhullámokat generált, így a hónap folyamán a felső folyások pulzáló vízmozgása mellett a hazai Közép-Tisza szakaszon fokozatos áradást figyelhettünk meg. A tetőzésekre február utolsó napjaiban került sor, amikor a Bodrogon és a Sajó torkolat alatti Tisza szakaszon a II. fokú készültségi szintektől 30-40 cm-rel elmaradó maximumok alakultak ki. 

10

MÁRCIUS

MÁRCIUS  Március az átlagostól melegebb és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 80-140 % között volt. Időjárási helyzet  A február végén kialakult mediterrán ciklon nyomán, március első napján még sokfelé volt eső, de 10 mm-t meghaladó mennyiséget már csak helyenként mértek. Ezután átmenetileg csak a Kárpát-medence déli felét érintették a nedvesebb léghullámok, majd egy több középpontú ciklonrendszer hatására, március 6-án és 7-én ismét sokfelé volt eső, a Dunántúlon havas eső, havazás. Ezt követően kissé melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe és a hónap első dekádjának végén, már 10 fölötti maximumok voltak jellemzőek, sőt március 11-én a keleti országrészben, nagy területen emelkedett a hőmérséklet 15-17 fok közé. Ekkor egyre inkább egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Európa nyugati és középső részének időjárását, ugyanakkor a hónap közepén – a magasnyomású zóna keleti peremén - észak felöl egy magassági hidegcsepp érintette a Kárpát-medencét. Hatására március 15-én átmenetileg erősen lehűlt a levegő és ismét többfelé volt számottevő csapadék, a hegyekben inkább havazás, míg az alacsonyabban fekvő területeken havazás, havas eső, ill. eső, egyaránt előfordult. A Mátra és a Bükk magasabb részein 10 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró is kialakult (március 16-án reggel, Kékestetőn 17 cm-t mértek). A légörvény elvonulása után, ismét az anticiklon vette át az időjárás alakítását. Emelkedett a nappali hőmérséklet, viszont az éjszakai órákban erősödött a lehűlés és sokfelé volt erős fagy. Március 19-én egy újabb hidegfront vonult át felettünk, amely csapadékot nem hozott ugyan, de felhőzete ezen a napon átmenetileg mérsékelte az éjszakai lehűlést. A beáramló, majd nyugalomba jutó hideg levegőben aztán másnap (március 20-án) reggelre ismét kemény fagyok alakultak ki, a leghidegebb Heves-Borsodi dombságban és a Nyírségben -8 - -10 fok közötti értékeket is mértek. A hónap harmadik dekádját legnagyobb részben az átlagoshoz közeli, néha attól kissé elmaradó hőmérséklet és száraz időjárás jellemezte, majd 29-től jelentősen melegedett a levegő és a hónap utolsó napján már országszerte 20 C fok fölötti maximumokat mértek. Számottevő csapadék kisebb területen volt, 10 mm körüli értéket csak Délborsodban, a március 26-án kialakult záporokat követően észleltek. Vízjárás  A februári végi tetőzéseket követően apadás kezdődött vízfolyásainkon, amelyet csak átmenetileg szakítottak meg a február 29-március 1-i, valamint a március 7-8-i esőkből képződött árhullámok. Ezek közül készültségi fokozatot elérő a Sajón és a Tarnán vonult le, de igazán magas vízszintek ekkor már nem alakultak ki. Ezt követően a szárazabbra fordult időben a hónap végéig apadó tendencia érvényesült és március végére - vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - kisvizes állapot alakult ki. 

11

ÁPRILIS

ÁPRILIS  Április az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 40-80 % között alakult, ugyanakkor a Hernád völgyétől keletre nagy területen csak a megszokott mennyiség 15-35 %-át mérték. Időjárási helyzet  A hónap már első napján megmutatta szeszélyességét, hiszen április 1-én a 20 fok feletti maximumokat10 követően a délutáni órákban egy markáns hidegfront okozott lehűlést és 2án reggel már ismét előfordultak gyenge fagyok. Csapadék csak kevés helyen volt és az is csekély mennyiségben. A hűvösebb idő nem tartott sokáig, 4-én délután már országszerte 20-25 fokot mutattak a hőmérők, sőt, április 6-án, keleten nyárias 26-28°C-os csúcshőmérsékleteket mértek. 7-től egy a Földközi-tenger felett kimélyült ciklon felhőrendszere érte el a vízgyűjtőket és északkelet felé haladva 10-i g többfelé okozott kisebb esőt, záport. A lehullott csapadék mennyisége csaknem mindenhol 10 mm alatt maradt, de 9-én - a Kárpátalján kialakult zivatarok környezetében - 50 mmt meghaladó érték is előfordult. 5. ábra: Árvíz a Sipot-patakon, a kárpátaljai Forráspatak településen (szolyvai járás) 2016. április 11 9-én

A ciklon átvonulása után egy-két hűvösebb nap következett, de aztán április második dekádjában ismét kellemesen meleg tavaszi időjárás alakult ki. Annak ellenére, hogy több nedves léghullám is átvonult térségünk felett viszonylag kevés csapadék hullott, hazai területen április 14-én mértek jelentősebb 5-15 mm-es értékeket. A hónap harmadik dekádjának elején egy az 50-ik szélességi kör közelében húzódó frontzóna „vágta” ketté Európát, amelytől északra hűvös, már-már hideg, míg délre kellemesen meleg tavaszias időjárás uralkodott. Az észak felől áramló hideg levegő egy ciklont hozott létre Közép-Európában, amely április 24-én és 25-én sokfelé okozott esőt, záport, hegyvidéki területeken (400-500 m felett) havazást, hózáport. Kékestetőn 24-én délutántól fagypont alá sülylyedt a hőmérséklet és csak 26-án délelőtt érte el ismét a pozitív tartományt, miközben 2-3 cm-es hótakaró is képződött. A ciklon elvonulását követően egy újabb hidegfront érintette térségünket, majd ismét a Földközi-tenger felett alakult egy mediterrán légörvény, így a hónap utolsó napjai hűvös,

10

„2016. április 1-én Budapesten megdőlt a melegrekord: Újpesten és a II. kerületi OMSZ központban 23,0 fokig melegedett a levegő. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 22,8 fokot, Budapest belterületen, 1994-ben mérték.” www.met.hu 11 http://zakarpattya.net.ua/News/154447-FOTOFAKT.-U-Rodnykovii-Huti-na-Svaliavshchyni-cherez-zlyvu-ie-ruinuvannia

12

ÁPRILIS

változékony, olykor kisebb csapadékkal tarkított időjárással teltek el. A derült éjszakákon erős volt a lehűlés, így sokfelé volt fagy, vagy fagypont közeli minimum. Április utolsó napján – egy újabb ciklon előoldalán – sokat melegedett a levegő és a nappali legmagasabb hőmérsékletek ismét megközelítették a 20 C fokot. Vízjárás  A száraz időjárás következményeképp a hónap vízjárása (áprilisra nem jellemzően) nagyon „egyhangúra” sikeredett. A márciusi második felében is uralkodó apadó tendencia április 10-ig érvényesült, majd a 9-ei és 14-ei esőzések egy-egy kisebb árhullámot alakítottak ki, amelyek néhány vízfolyáson dmes nagyságrendű vízszintemelkedést okoztak. Jelentősebb vízmozgás mindössze a Tiszán volt, ahol a Felső-Tisza és a Szamos kisebb árhullámai 1 m-hez közeli „áradást” idéztek elő. Ezeket a kisebb árhullámokat a hónap utolsó dekádjában ismét tartósabb apadás követte, így április végére vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain, igen alacsony mederteltség12 vált uralkodóvá.

12

Mederteltség: a pillanatnyi vízállásnak a „vízjáték” százalékában kifejezett értéke. Vízjáték: a vízfolyás vagy tó meghatározott szelvényében valamely időszakban előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség értékének jellemző tartományai és megnevezésük: 0-20 % igen alacsony, 21-40 % alacsony, 41-60 % közepes, 61-80 % magas, 81-100 % igen magas.

13

MÁJUS

MÁJUS  Május működési területünk legnagyobb részén az átlagosnál kissé melegebb és némileg szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 – +1,0 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 50-100 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 100-140 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet  A hónap első dekádját kevéssé változékony, általában kellemesen meleg tavaszi időjárás jellemezte. A nem túl erős éjszakai lehűlés mellett, a délutáni órákban nagyrészt 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A hónap első napjaiban a mediterrán térség felett egy ciklon vonult keleti irányba, amelynek felhőzetéből többfelé hullott eső, zápor, de nagyobb területre kiterjedő jelentősebb eső csak a Dunántúlon volt. Az északkeleti országrészben általában 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége, mindössze május 2-án a Bodrogközben kialakult zivatarok környezetében mértek 10-19 mm közötti értékeket. Május második dekádjának legelején változékonyabbra fordult az idő. 11-én egy Franciaország feletti középponttal örvénylő ciklon felhőrendszere közelítette meg a Kárpát-medencét, majd 12-én a ciklon okklúziós13 frontja át is haladt az ország felett. Hatására sokfelé hullott jelentős mennyiségű, 15-35 mm-nyi eső. Ezután napokig egy több középpontú ciklonrendszer alakította Közép-Európa időjárást. Sokfelé volt újabb eső, zápor, helyenként egy-egy zivatar, de a 12-eihez hasonló nagycsapadék már nem volt. Az észak felől áramló hidegebb levegő nyugalomba jutását követően erősödött az éjszakai lehűlés és május 17-én14 többfelé volt gyenge talajmenti fagy. 6. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb léghőmérséklet 2016.05.17. 06 UTC

13

A ciklon fejlődési folyamatának befejező szakaszában a melegfronttal fokozatosan összeolvad az azt utolérő hidegfront. A folyamatot okklúziónak, az összeolvadt frontot okklúziós frontnak nevezzük. A két front közötti meleg légtömeg (melegszektor) kiszorul a felszín közeléből, és ezzel együtt feláramlásra kényszerül, ami felhő- és csapadékképződéssel jár. A hidegfront mögötti és a melegfront előtti hideg légtömegek összekapcsolódnak. Az okklúziós frontokat általában vastag felhőzet és tartós csapadék jellemzi. http://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar/ 14 „Zabaron a hajnali, kora reggeli órákra -1,2 fokig süllyedt a hőmérséklet, megdöntve ezzel Fügöd korábbi, 1973-ban mért -1,0 fokos hőmérsékleti minimum rekordját.” www.met.hu

14

MÁJUS

A hűvösebb napok után május 20-tól visszatért a meleg, olyannyira, hogy a hónap utolsó dekádjában már nyárias hőmérsékletek voltak jellemzők. Május 28-án és 29-én 30 fokhoz közeli maximumokat mérhettünk és az éjszakai órákat is kellemesen meleg, 15 fok körüli, vagy azt meghaladó hőmérsékletek jellemezték. A csapadék ismét lényegesen elmaradt a megszokottól, mindössze a zivatarok környezetében lokálisan fordultak elő nagyobb értékek. Május 24-én egy ilyen a Sajó völgyében kialakult zivatar okozott felhőszakadást Múcsony15 térségében, ahol a dombokról lefolyó víz és sár néhány épületet is veszélyeztetett. Május 30-án egy hidegfront érintette térségünket, amely mentén ismét kialakultak záporok, zivatarok, s amelyekből a Taktaköz és Délborsod egy részén 10-30 mm-nyi eső hullott. A hidegfrontot nem követte erős lehűlés, továbbra is az átlagoshoz közeli, vagy azt kissé meghaladó hőmérsékleteket mértek. Vízjárás  A csapadék hónapon belüli „eloszlásának” megfelelően alakult folyóink vízjárása is. Május első és harmadik dekádjában általában igen alacsony vízszintek mellett, többnyire apadóstagnáló tendencia érvényesült. A május 12-én érkező okklúziós front, majd az azt követő napok csapadéka csaknem minden vízfolyáson árhullám kialakulásához vezetett. Ezek az árhullámok messze elmaradtak a készültségi szintektől (a Felső-Tiszán volt ismét a legjelentősebb, Vásárosnaménynél csaknem 3 m-es vízszintemelkedés) és a tetőzéseket általában gyors és jelentős apadás követte. A hónap végére a duzzasztásmentes szakaszok mederteltsége ismét az igen alacsony tartományban mozgott.

15

Az ÉMVIZIG múcsonyi állomásán ezen a napon 43,0 mm esőt mértek.

15

JÚNIUS

JÚNIUS  Június az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-90 % között volt, ugyanakkor kisebb területen 90-130 %-ot elérő értékek is előfordultak. A Bükk nyugati-északnyugati felén és tőle északra a Sajó völgyében, valamint a Heves-Borsodi dombság északkeleti részén rendkívül száraz időjárás uralkodott, ezeken a területeken mindössze az ilyenkor megszokott csapadékértékek 5-25 %-át mérték. Időjárási helyzet  A hónap első napjaiban egy alacsony légnyomású zóna és egy magassági hideg légörvény16 határozta meg térségünk időjárását. Hatására sokfelé alakult ki eső, zápor, zivatar, főképp a külföldi vízgyűjtőkön területi átlagban is jelentősebb (15-20 mm) csapadékkal. Hazai területen a szórványosan előforduló zivatarokból hullott jelentősebb 5-15 mm-nyi eső, és mindöszsze egy helyen17 mértek 30 mm-hez közeli értéket. Június 4-től egyre inkább anticiklonális hatások érvényesültek. Sok volt a napsütés és csak elvétve fordult elő egy-egy zápor, zivatar. A nappali legmagasabb hőmérsékletek általában 22-27°C között alakultak, a reggeli órákban pedig általában 10-15 fokot mértek. Június 8-án és 9-én hajnalban ettől kissé jobban lehűlt a levegő és az Északi-középhegységben, valamint a Nyírségben 2-4 C fokos minimumok is előfordultak. 7. ábra: A hőmérséklet minimuma 2016. június 8-án.

Június első dekádjának végéhez közeledve ismét mozgalmasabbá vált időjárásunk. Előbb egy hidegfront érintette térségünket, majd több napon keresztül a Kárpát-medence környezetében húzódott a hideg és meleg levegő keveredési zónája, ahol adottak voltak a feltételek a délutáni konvektív csapadékok18 kialakulásához. Június 9-e és 15-e között sokfelé volt zápor, zivatar, de ismét csak lokálisan hullott jelentősebb csapadék. 9-én a Bükk keleti oldalán, Bükkszentkereszt térségében egy óra alatt 40 mm körüli eső zúdult le, amelyet jégeső is kísért. 14-én ugyanitt fél óra alatt hullott 30 mm, ugyanakkor néhány km-rel nyugatabbra ebben az időszakban alig volt mérhető19 csapadék. Június 16-tól – egy nyugat-európai ciklonrendszer előoldalán - dél felől egyre melegebb levegő áramlott Európa középső térségei fölé. A nappali legmagasabb hőmérsékletek ekkor már

16

http://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=699 Szenna-tanya (Nagyégés, Bodrogköz) 28,8 mm. 18 Az erős feláramlás hatására, általában a nyári félévben kialakuló csapadék. 19 Június 9-14. között Jávorkúton mindössze 3,2 mm eső hullott. 17

16

JÚNIUS

elérték, vagy meghaladták a 30 C fokot, éjszakánként pedig 15-20 fokos minimumok20 váltak jellemzővé. Eleinte még sokfelé előfordult zápor, zivatar21, majd csökkent a csapadékhajlam és a hónap harmadik dekádjának legnagyobb részében száraz és meleg, 22-e és 26-a között pedig igazi kánikulai időjárásban lehetett részünk. 30 C foktól számottevően elmaradó (25 fok alatti) csúcshőmérséklet csak 1 napon volt, a legmelegebb időszakban pedig 32-35°C-os maximumokat22 mértek. A meleg időben egy, június 27-én érkező és másnap távozó hidegfront hozott átmeneti felfrissülést. A front mentén többfelé alakult ki heves zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső kíséretében. Kárpátalján egy-egy zivatargócban igen jelentős 80-90 mm-nyi eső is lehullott. A front átvonulását követően ismét a meleg és száraz levegő hatása érvényesült, így a hónap végére visszatért a kánikula és június utolsó 2 napján, már sehol sem hullott említést érdemlő eső. Vízjárás  A Nyírség és Kárpátalja kivételével a vízgyűjtők legnagyobb részén az átlagostól kevesebb csapadék hullott júniusban, így a vízállások is ennek megfelelően alacsony, vagy igen alacsony tartományban mozogtak, ill. - a Tisza kivételével - ha kisebb árhullámokkal tarkítottan is, de nagyrészt apadó tendencia érvényesült. A záporos, zivataros időszakokban a vízfolyások, valamint mellékvizeik felső szakaszain több - általában23 - kisebb árhullám is kialakult, de a nagyobb folyókon ez már nem okozott igazán jelentős vízszintemelkedést. A legnagyobb vízmozgás a Tisza és a Szamos-Kraszna vízrendszerben volt, ahol a hónap második felében 1-2 méteres árhullámok vonultak le. 8. ábra: Vízállások a Tiszán Vásárosnaménynál

A hazai kisvízfolyások közül a június 11i esőket követően a Rima-patak alsó szakaszán, majd a 26-i zivatarok nyomán, a Tarnán alakult ki 30-50 cm-es vízszintemelkedés.

20

„Június 17-én megdőlt a minimum hőmérséklet országos rekordja. Sándorfalva állomásunkon csupán 24,3 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi rekord 22,6 fok volt, amelyet 1991-ben mértek Pécs Árpádtető városrészében.” [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.06.17.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?page=3; 2016.08.15-i megtekintés.] 21 Június 21-én reggel a Nyírségben és Kárpátalján sokfelé volt jégesővel kísért zivatar, helyenként tojás nagyságú jéggel. 22 „Az év leghosszabb nappalainak időszakában hőség jellemzi időjárásunkat. Június 24-én Budapest Újpesten 35,2 °C-ig melegedett fel a levegő. A korábbi rekord is 35,2 °C volt, amelyet 2002-ben regisztráltunk szintén Újpesten.” [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.06.24.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?page=2; 2016.08.15-i megtekintés.] „Ma tetőzött a kánikula, ismét megdőlt a budapesti melegrekord. Az eddigi legmagasabb értéket 2007-ben, 33.3 fokot Budapest Pestszentlőrincen mérték. Ma ennél több mint 2 fokkal melegebbet, 35,9 fokot mértek Újpesten.” [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.06.24.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?page=2; 2016.08.15-i megtekintés.] 23 Egy-egy nagyobb felhőszakadás helyenként jelentősebb, készültségi szintet megközelítő árhullám kialakulását is eredményezte, így pl. a június 26-án - a Láposmezőn hullott 90 mm-es esőt követően - a Fehér-Tiszán mértek I. fok feletti vízállást.

17

JÚLIUS

JÚLIUS  Július az átlagostól melegebb és nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2,0 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 120-250 % között volt, de foltokban előfordultak 250 350% közötti területek is. Időjárási helyzet  A hónap első napjaiban kánikulai meleg, de szórványosan záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás volt jellemző. Az erősebb viharok környezetében 30-60 mm-nyi csapadék is lehullott, de nagy területre kiterjedő, igazán jelentős eső nem volt. Július 3-án egy hidegfront érintette térségünket, amely nyomán a hónap első dekádjának végéig tartó enyhülés érkezett és főképp hazai területen szárazabbra fordult az idő. A külföldi vízgyűjtőket július 5-10. között még két front érintette, amelyek közül utóbbi működési területünk északi-északkeleti területein is jelentősebb csapadékkal hullatott.24 Július 10-12. között egy Nyugat-Európa felett örvénylő ciklon előoldalán egyre melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe és a nappali csúcshőmérsékletek ismét meghaladták a 30 C fokot, a hajnali órákban pedig 20 fokhoz közeli hőmérsékleteket mértek. Július 13-án aztán a ciklon, hullámzó frontrendszerének hidegfrontja megközelítette térségünket és sokfelé alakult ki zápor, zivatar, felhőszakadás25 és helyenként jégeső kíséretében. A front átvonulását követően 14-én délutántól egy rövid nyugodtabb periódus következett, majd a frontrendszer déli oldalán kialakuló légörvény hatására 15-én délutántól ismét megnövekedett a felhőzet és délkelet felől újabb jelentős esőzés kezdődött. Mivel a hideg légörvény a következő két napon nem igazán változtatta helyzetét és csak lassan gyengült, ezért a záporos, zivataros idő július 16-án és 17-én is folytatódott, többfelé a havi átlagot megközelítő kétnapos csapadékkal. Az esős időben őszies hőmérsékletek alakultak ki, így pl. 16-án csak 15 fok körüli maximumokat mérhettünk. Július 18-tól aztán jelentősen csökkent a csapadékhajlam és erősödött a nappali felmelegedés, de a 30 fok körüli csúcshőmérsékletekre július 22-ig várni kellett. A hónap utolsó dekájában nyáriasan meleg időjárásban lehetett részünk, ugyanakkor a dél felől áramló meleg, nedves levegőben 5-6 napon is adottak voltak a feltételek záporok, zivatarok kialakulásához, amelyek közül néhányat felhőszakadás kísért. A zivatarok sok esetben nem, vagy csak igen csekély mértékben helyeződtek át, így lokálisan igen nagy mennyiségű esőt is hullathattak.

24 25

A Bodrogközben ezen a két napon területi átlagban 23,2 mm eső hullott. Július 13-án Poroszlón 138,5 mm csapadékot mértek, sokfelé pedig 30-70 mm között volt a 24 órás összeg.

18

19

JÚLIUS

9. ábra: Múcsonyi utcán hömpölygő víz

Július 28-án egy ilyen zivatar képződött Múcsony felett, ahol a mm-t elérő csapadékmennyiség villámárvizet27 idézett elő. Másnap délután a Sajó szlovákiai vízgyűjtőjén törtek ki intenzív zivatarok. Nagyrőce (Revúca) térségében a szinte ugyanott kipattanó viharok egymást követve hatalmas esőmennyiséget zúdítottak a városra. Július 29-én 16-19 óra között 130 mm kevéssel meghaladó értéket mértek (ebből 17-18 óra között 60 mm esett), s eközben 2 cm-es átmérőjű jég is hullott a település egyes részein. 10. ábra: Nagyrőce (Revúca) „szürkületben” a felhőszakadás alatt

26

90

28

11. ábra: A vihar által elpusztított kukorica Nagyrőce környékén

29

Július 25-28. között hazai területen főképp a hegyvidékek környezetében hullott jelentős csapadék. A Bükk-fennsíkon és a közeli völgyekben, napról-napra szinte menetrendszerűen alakultak ki zivatarok, Jávorkúton és Ómassán ebben az időszakban összességében 133 mm esőt mértek. A havi csapadék ezen a két állomáson megközelített a 300 mm-t30, ami új júliusi rekordnak számít31. Miközben hazai területen is nagy mennyiségű csapadékot adó zivatarok tomboltak, addig július 27-én Szlovákiában, a Trencsén melletti Bércesen (Dolná Poruba; Vág vízgyűjtő) megdőlt a 30 perc alatt hullott eső szlovákiai rekordja. A 200-500 éves előfordulási idejű 91,0 mm-es felhőszakadás Közép-Európában ritkaságnak számít.32 26

webhely:Borsodonline/2016.07.28. http://www.boon.hu/video-ozonvizszeru-felhoszakadas-es-sarlavina-pusztitott-mucsonyban/3125914 , fotó Lesinszki Lukács; 2016.08.15-i megtekintés. 27 Villámárvíz (flash flood): általában a kisvízfolyásokon rendkívül gyorsan, akár percek alatt kialakuló árvíz, amelynek okozója legnagyobbrészt a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Ritkábban gátszakadás, vagy uszadék torlódása is kiválthatja. Levonulási ideje általában 6 óránál rövidebb. 28 http://www.imeteo.sk/novinka/16978 , fotó: Ifka Faklová 29 http://www.imeteo.sk/novinka/16978 , fotó: Michal Dzurík 30 Jávorkút 277,9 mm, Miskolc-Ómassa 298,6 mm. 31 Jávorkúton 1937 októberétől - egy hosszabb megszakítással (1942-1949) - mérik a csapadékot és az idei júliusnál mindössze három hónap (1958. június: 281 mm; 1974. október: 278 mm; 2010. május: 340 mm) volt csapadékosabb. Jávorkúton idén februárban is rekorddöntő 158,3 mm-es értéket mértek. 32 Extrémny krátkodobý dážď v Dolnej Porube webhely: Slovenský Hydrometeorologický Ústav, www.shmu.sk /2016.08.23.; http://www.shmu.sk/sk/?page=2049&id=743, 2016.09.09-i megtekintés.

JÚLIUS

A hónap utolsó napjaiban maradt a nyárias meleg, de csapadékot már kevés helyről jelentettek. Július 31-én ugyan egy hidegfront érintett az országot, de működési területünkön csak kevés helyen (északi határszél) hullott számottevő eső. Vízjárás  Júliusban változékonyság jellemezte kisvízfolyásaink és folyóink vízjárását. A szórványosan kialakuló nagycsapadékok többszöri áradáshoz vezettek, a Sajó és a Hernád esetében 1-1,5 méteres vízszintemelkedéssel. A Bodrogon és a Tiszán a vízgyűjtő nagyobb kiterjedése és így a területi átlagban csapadék miatt, kiegyenlítettebb volt a vízjárás, általában alacsony mederteltséggel. A kisvízfolyások közül főképp a Mátra és a Bükk környezetében eredők áradtak többször, akár nagyobb mértékben is. 1-2 méteres vízszintemelkedést regisztráltak az Eger-patak alsó (Rima) szakaszán és készültségi szintet elérő árhullám képződött a Tarna felső szakaszán is, amelynek jellemzői az alábbiak voltak: A 2016. július 25-től gyakoribbá váló csapadéktevékenység, ismételt árhullámokat váltott ki a Tarnán és mellékvizein. Ezek az árhullámok eleinte kisebbek voltak és a váltakozva érintett vízgyűjtőterület miatt nem egy időben terhelték a Tarna felső és alsó szakaszát. Július 28-án a késő délelőtti órákban a Mátra keleti része fölé húzódó zivatar és a hozzá társuló egy óra alatt lehulló 30 mm körüli eső, elsősorban a Parádi-Tarna vízrendszerében vezetett erőteljes lefolyás növekedéshez, de a korábbiaknál nagyobb vízszintemelkedéseket tapasztaltak a Tarnóca- és Bene-patakon is. 12. ábra: Vízállások a Tarnán és a Gyöngyös-patakon

A parádi ág árhulláma - a 10-11 óra között kialakult zivatart követően - Siroknál 16, Verpelétnél 18 órakor tetőzött, majd Verpelét alatt mozgása lelassult. A lassulást a meder benőttsége okozta, amely egyben az árhullám jelentős „ellapulását” is eredményezte. Tarnaméránál - a verpelétihez képest - 18-20 órával később következett be a tetőzés, amely a két vízmérce közötti 27 km-es távolságot és mintegy 33 méternyi esést tekintve viszonylag hosszú időnek mondható (2016 januárjában 10 óra körüli volt a tetőzések időkülönbsége). A fentebb említett két mellékág árhullámai közül a Bene-pataké megelőzte a Tarna felső ágáét, így Tarnaörsnél már korábban megemelte kissé a vízszintet, ugyanakkor a Felső-Tarna

20

JÚLIUS

árhullámának érkezésekor a „Bene” már javában apadt. Ezzel párhuzamosan a Gyöngyöspatak kisebb árhullám 6-12 órával a tarnaörsi tetőzést követően érkezett a Tarnába, s így (a Benééhez hasonlóan) csekély vízmennyiséggel járult hozzá az árhullám csúcsának növeléséhez. A hónap utolsó napjaiban már általában apadás és kisvizes állapot jellemezte vízfolyásainkat, ugyanakkor a július 31-én az északi határszélt érintő hidegfront zivatarai nyomán, a Bódván néhány dm-es, a Rakaca-patakon pedig méteres vízszintemelkedés volt.

21

AUGUSZTUS

AUGUSZTUS  Augusztus átlagos hőmérsékletű, de a megszokottól kissé nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5- +0,5 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége - szeszélyes területi eloszlással - általában az átlagos értékek 50-150 % között mozgott, de akadtak területek ahol a megszokott érték 150-280 %-át mérték. Időjárási helyzet  A július utolsó napján érkező hidegfront, még augusztus 1-én is meghatározta az időjárásunkat. Hatására némileg csökkent a nappali felmelegedés és többfelé alakult ki kisebb eső, zápor, zivatar. Egy-egy erősebb zivatargócban ismét előfordult rövid ideig tartó felhőszakadás, de ezek területi kiterjedése csekély volt. A hónap második napjától erősödött a nappali felmelegedés és 4-én már ismét 30 fok körüli csúcshőmérsékleteket regisztráltak. Augusztus 5-én nyugat felől egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely hazánk felett sokat gyengült, majd gyakorlatilag feloszlott. Hatására eleinte főképp a Dunántúlon enyhült a meleg és arrafelé jelentősebb csapadék is hullott, míg keletebbre csak elvétve, főképp másnap a Bükk környezetében és a hegységtől északra mértek nagyobb mennyiséget. Ekkor (augusztus 6-án) a déli óráktól a Bükk és az Észak-Borsodi dombság felett egymást követve törtek ki a zivatarok és délnyugatról északkelet felé haladva a hegység keleti oldalán, valamint a Sajó völgyének határközeli térségeiben többször is intenzív záporok áztatták a földet. A legtöbb esőt Sajópüspökiben mérték, ahol valamivel több, mint 3 óra alatt 58 mm hullott, de jelentős 20-51 mm csapadékot mértek a Miskolc-Diósgyőr és Ómassa közötti33 térségben is. A front feloszlását követően néhány napig száraz, nyáriasan meleg idő volt, majd augusztus 10-én egy újabb, Európát hosszan „kettészelő” frontrendszer okozott csapadékot. A záporok mellett, az erősebb zivatargócokban nagyobb átmérőjű jég34 is hullott és ismét előfordult felhőszakadás35 méretű eső. 13. ábra: Legyesbényei utcakép a jégverés után

36

Ez a frontátvonulás már lényegesen erősebb lehűléssel járt, mint az 5 nappal korábbi, hiszen augusztus 11-én, a síkvidéken 18-20, míg a hegyekben 11-15 fokos maximumokat mértek, másnap reggel pedig 51037 fok közé hűlt a levegő. 33

Ómassa 51,0 mm, Bükkszentkereszt 41,3 mm, Jávorkút 27,0 mm, Felsőhámor 26,0 mm. Szerencsen és tőle nyugatra (Bekecs, Legyesbénye) régen látott nagy jégverés volt, helyenként dió nagyságú, ill. attól is nagyobb jéggel, de komoly jégverést jeleztek Gesztely és Olaszliszka térségéből is. 35 Gesztely 49,0 mm, Törökér 44,5 mm. 36 Felhőszakadás, jégeső webhely: http://www.legyesbenye.hu/index.php/29-hirek/647-felhoszakadas-jegeso ; 2016.09.08-i megtekintés. 37 „2016. augusztus 13-án is megdőlt a hidegrekord, Zabar településen 4,0 fokig süllyed a hőmérséklet. Ez az érték az 1912-ben, Kecskemét Miklóstelepen mért 4,2 fokot küldte a második helyre.” webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.08.13.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=1585&m=2; 2016.08.18-i megtekintés. 34

22

AUGUSZTUS

Ezután lassú melegedés következett, majd 15-én „menetrendszerű” pontossággal érkezett a következő időjárási front, amely újra lehűléssel és csapadékkal járt. Ekkor a nagyobb zivatarok leginkább a Bodrogközt38 érintették, de az ismétlődő záporok a Mátra és a Bükk térségébe is 15-30 mm-nyi esőt szállítottak. Működési területünkön a hónap közepéig lehullott csapadék mennyisége igencsak tág határok, 17 és 101 mm között mozgott, így pl. 17-ig Tokajban a havi átlag alig több mint 30 %-át mérték, ugyanekkor Jósvafőn már a megszokott érték másfélszeresét is túllépte az augusztusi összeg. Néhány csendesebb nap után, augusztus 21-én egy Nyugat-Európa felett örvénylő, majd a Balti-tenger felé helyeződő ciklon frontrendszere érte el térségünket. Hatására ismét beborult és sokfelé hullott jelentős eső, helyenként felhőszakadás méretű csapadékkal. Működési területünk Heves-megyei térségében kevesebb volt az eső, ott általában 5-20 mm közötti értékek domináltak, míg Borsodban 15-30 mm-t mértek, ugyanakkor pl. a Hernád völgyében, a Bodrog- és a Taktaközben többfelé előfordult 30 mm-t jócskán meghaladó39 mennyiség is. A front mentén délnyugat felől északkelet felé haladó egymást követő záporok, zivatarok a hazainál is jelentősebb esőzést okoztak Szlovákia keleti felén. A Sajó és a Hernád, valamint a Bodrog érintett vízrendszerében nagy területen észleltek 40-50 mm-t meghaladó csapadékot, a Felső-Hernád mentén és a Laborc alsó folyásán 70 mm-es gócokkal. Vízjárás  Augusztusban a szórványosan előforduló nagycsapadékok hatása, leginkább a kisvízfolyások vízjárásában jelentkezett. Az egy-egy kisebb vízgyűjtőt érintő intenzívebb esők nyomán, több patakon is előfordult 0,5-1,0 m-es vízszintemelkedés. A nagyobb vízfolyások közül - a 21-ei nagy esőzést követően - a Sajón és Hernádon alakult ki kisebb árhullám, de az áradás mértéke - a kisvízfolyásokhoz hasonlóan – nagyrészt 1 m alatt maradt. A többszöri - olykor jelentősebb - csapadékhullás eredményeképp a vízállások sehol sem süllyedtek a legkisebb vízszintek közelébe, ugyanakkor a mederteltségek leginkább az igen alacsony tartományban mozogtak. A Bodrogon és a Tiszán alig volt változás a vízszintekben. A Szlovákia keleti részén 30-70 mmnyi eső hullató, augusztus 21-i frontrendszer elvonulását követően kialakult kisebb árhullámok, a hazai folyószakaszon mindössze 20-30 cm-es vízszintemelkedést okoztak.

A Bükk töbreiben -1-2 C fokos fagyok is előfordultak. 38 Felsőberecki 45,8 mm. Sátoraljaújhely 32,2 mm. 39 15 állomáson mértek 30 mm-t meghaladó csapadékot, a maximális értéket 52,2 mm-t, Felsőbereckiben észlelték.

23

SZEPTEMBER

SZEPTEMBER  Szeptember az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-60 % között volt, ugyanakkor a síkvidéki területeken a megszokott értékek 60-90 %-át mérték. Időjárási helyzet  Szeptember elején igazi nyári idő volt. Hajnalban általában 15 fok körüli, vagy azt kissé meghaladó hőmérsékleteket mértek és a sok napsütés mellett a délutáni órákra 30 fok közelébe melegedett a levegő. Ebben az időszakban Európa középső, de főképp déli vidékei fölé rendkívül meleg levegő áramlott olyannyira, hogy szeptember 5-én Spanyolországban (Cordoba), a kontinensen egész nyáron nem tapasztalt hőmérsékletet (45,1 °C) mértek. 40 A meleg időnek átmenetileg egy északnyugati irányból érkező frontrendszer vetett véget, amely 4-én este-éjszaka érte el a Kárpát-medencét és főképp 5-én okozott borongós, hűvös, csapadékos időt. Területünkön szeptember 5-én a nappali legmagasabb hőmérsékletek az előző napok minimumaihoz közel, 13-18 fok között alakultak és jelentős, 15-35 mm-nyi eső is hullott. Ez a csapadékmennyiség a szeptemberi átlag 30-70 % között van. A hazai területek mellett nagy mennyiségű csapadék volt Kelet-Szlovákiában is. A Hernád és a Bodrog vízgyűjtőjén szinte mindenütt 25 mm felett mértek, sőt nagy területen 30-50 mm-t meghaladó mennyiség hullott. 41 14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 2016. 42 szeptember 5-én

A frontrendszer elvonulását követően egy-két nap alatt visszatért a meleg idő, sőt a hónap első dekájának végén már ismét 30 fokhoz közeli, ill. azt kissé meghaladó csúcshőmérsékleteket mértek. A nyárias meleg egészen szeptember 17-ig kitartott, amikor is nyugat felől nedvesebb és hűvösebb léghullámok érkeztek térségünkbe. Ekkor egy a Földközi-tenger felett örvénylő sekély ciklon és egy magassági hideg légörvény hatására többfelé volt eső, zápor, helyenként zivatar, s bár a lehulló csapadék mennyisége sokfelé jelentősnek43 bizonyult, mégis lényegesen kevesebb hullott, mint a hónap eleji frontrendszerből.

40

webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.09.06.; http://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes/; 2016.09.15-i megtekintés. 41 A maximális értéket – 85 mm-t – Lékárdon (Ung alsó folyás) észlelték. 42 Slovenský Hydrometeorologický Ústav, www.shmu.sk /2016.09.05.; 2016.09.09-i megtekintés. 43 Jelentős csapadéknak tekinthető az 5 mm elérő, vagy meghaladó mennyiség.

24

SZEPTEMBER

A légörvények „mögött” északi, északnyugati irányból a korábbiaknál hűvösebb levegő áramlott a Kárpátok térségébe. 20 C fok közelébe - néhány napra kevéssel az alá - süllyedt a maximumhőmérséklet és a hajnali órákban már többfelé előfordult gyenge fagy. A hónap utolsó hetét fokozatos melegedés jellemezte. Szeptember végére a nappali legmagasabb hőmérsékletek 25-27 C fok közé emelkedtek, ugyanakkor a hajnali órákban továbbra hűvös időben lehetett részünk 4-10 fok közötti minimumokkal. A száraz időben nagy volt a napi hőingás, amely helyenként a 21-22 fokot is meghaladta. Vízjárás  A hónap folyamán mindössze az 5-ei nagyobb csapadék hatására kialakult átmeneti vízszintemelkedések jelentettek némi változatosságot a vízjárásban. Ekkor az érintett vízfolyásokon 20-30 cm-es áradást figyeltek meg, amelyet gyors apadás követett. A vízszintek az egész hónap folyamán kisvizes, az „igen alacsony” mederteltség tartományában voltak. A Tisza hazai felső szakaszán a legalacsonyabb vízállások 15-20 cm-re megközelítették a LKV szintjét.

15. ábra: A Tisza vízszintje Tiszabecsnél

25

OKTÓBER

OKTÓBER  Októbert az átlagostól alacsonyabb hőmérséklet és a megszokottól lényegesen csapadékosabb időjárás jellemezte. A havi középhőmérsékletekben 0,5-1,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 150-350 % között volt. Időjárási helyzet  A csendes és nyáriasan meleg időjárású szeptember után, még október első két napján is kellemes, kora őszi időben lehetett részünk. A nappali legmagasabb hőmérsékletek jócskán meghaladták a 20 C fokot, sőt október 2-án az Alföld délkeleti vidékein 27-28 C fokos maximumokat mértek. Ekkor azonban már megközelítette hazánkat egy hullámzó frontrendszer, amelynek széles felhősávjából 2-án délutántól sokfelé hullott eső, záporeső és 3-ára mérséklődött a meleg. 16. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 44 2016. október 2-án

Október 3-án - a frontrendszer mentén - a Fekete-tengertől északnyugatra egy markáns ciklon alakult ki, amelynek csapadéksávjai és hűvös levegője, több napon keresztül meghatározta a Kárpátok és környezetének időjárását. Hatására nagy területen hullott jelentős, helyenként a sokéves havi átlag 150-200 %-át elérő mennyiségű eső. 17. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 45 2016. október 3-án és 4-én

Különösen sok csapadék hullott a Bodrog szlovákiai vízgyűjtőjén, ahol a leginkább esős napokon (3-án és 4-én) nagy területen mértek - összességében - 60-90 mm-nyi esőt. Működési területünknek leginkább a BorsodAbaúj-Zemplén megyei részét érintette a nagycsapadék, ahol - a fenti két napon - általában 20-40 mm közötti értékek voltak jellemzőek, de pl. a Taktaközben, a Bódva völgyében, valamint a Bükkben és Miskolc környékén 40-70 mm-t mértek.46

44

Slovenský Hydrometeorologický Ústav, www.shmu.sk /2016.10.02.; http://www.shmu.sk/sk/?page=1608&id=; 2016.10.06-i megtekintés. Slovenský Hydrometeorologický Ústav, www.shmu.sk /2016.10.02.; http://www.shmu.sk/sk/?page=1608&id=; 2016.10.06-i megtekintés. 46 A maximumot Miskolc-Diósgyőr jelentette, ahol 3-án 49,0, 4-én 22,3 mm eső hullott. 45

26

OKTÓBER

Október 5-től a ciklon lassan vesztett erejéből és 7-ére feloszlott Közép-Európa felett. Addig azonban még sokfelé volt eső, amelynek mennyisége napról-napra csökkent. A ciklon áramlási rendszerében érkező sarkvidéki eredetű légtömeg napokon keresztül igen hűvös időt okozott. Október 5-én és 6-án Szlovákiában 600-700 m magasságban húzódott a hóhatár és 1000 m felett 5-50 cm vastagságú hótakaró alakult ki. 18. ábra: Októberi hórekord született a Magas-Tátrában. A Csorba-tónál (1355 m) október 6-án 31 cm-es hóvastagságot mértek. Az 1951 óta tartó észlelések folyamán, még soha nem mértek ilyen vastag havat októ47 berben.

Hazai területen 6-án reggelre hó fedte a Mátra és a Bükk legmagasabb csúcsait, amelynek azonban nagyobb része napközben elolvadt. Kékestetőn 4 cm-es összefüggő hótakarót mértek, amely az eddigi megfigyelések történetében a második legkorábbi hótakaró kialakulást jelenti és legutóbb 80 éve észleltek hasonló (igaz akkor ez már szeptember végén bekövetkezett). A ciklon feloszlását követő 1-2 napon csendesebb és az átlagostól több fokkal hidegebb időben lehetett részünk, majd egy dél felől a Kárpát-medencét megközelítő mediterrán ciklon hatására ismét beborult az ég és többfelé alakult ki eső, zápor, sőt október 11-én, Kékestetőn átmenetileg havazott is. Ezután ismét 1-2 csendesebb hűvös nap következett, majd 14-től egyre melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe. Kissé erősödött a nappali felmelegedés, de ismét többfelé eleredt az eső, zápor, sőt helyenként zivatar is kialakult. A lehullott csapadék mennyisége öszszességében számottevő volt, de csak Erdélyben haladta meg a 20 mm-t. Október második dekádjának végére Európa nagy részének időjárását már magasnyomás határozta meg, ugyanakkor Európa középső részén, hozzávetőlegesen az Északi-tengertől az Alpokon át Dél-Olaszországig, továbbra is ciklonok alakították az időjárást. Az egyik ilyen légörvény hidegfrontja október 21-én haladt át az ország felett és hullámot vetve újabb jelentős csapadékot adott. A lehullott eső mennyisége - a Felső-Tisza vízgyűjtője kivételével - általában 20-40 mm között volt, de egy-két helyen előfordult ettől némileg nagyobb érték is. A hidegfront mögött kissé lehűlt a levegő, de igazán hideg nem volt, mindössze néhány helyen alakult ki gyenge fagy és a délutáni órákban általában 10-15 fok közé emelkedett a hőmérséklet. Október 25-én egy újabb ciklon meleg, majd hidegfrontja érkezett. Eleinte jelentős melegedés zajlott, olyannyira, hogy 24-én és 25-én az ország déli felén 20-23 fok közötti maximumok mértek. A hidegebb levegő beáramlását követően a reggeli órákban már sokfelé fagyott, de a kora délutáni órákban továbbra is 10 fok feletti legmagasabb hőmérsékletek voltak jellemzőek.

47

webhely: http://sielok.hu/rovat/hirek/cikk/szlovak-havazas-oktoberi-horekord-a-tatraban/ 2016.10.06; 2016.10.19-i letöltés

27

OKTÓBER

Vízjárás A száraz szeptembert követően a hónap elején kisvizes állapot jellemezte vízfolyásaikat. A mederteltségek - a duzzasztott szakaszok kivételével - az igen alacsony tartományban mozogtak. Az október első dekádjában lehullott jelentős esőket követően már kisebb árhullámok kialakultak, de a csapadék csekélyebb intenzitása és a korábban kiszáradt talajok miatt, igazán jelentős vízszintemelkedést sehol sem regisztráltak. Ezeket a nagyrészt 0,5-1,0 méteres árhullámokat gyors apadás követte, de a hónap középső dekádjában átmenetileg kialakuló kisvízi periódus a korábbinál már némileg (10-30 cm-rel) magasabb vízállásokat hozott. Az október 21-én és 22-én lehulló újabb jelentős eső, ismét árhullámok kialakulását idézte elő, amelyek közül némelyik már 1,5-2,0 m-es vízszintemelkedéssel járt, ugyanakkor készültségi szintet elérő, vagy patakárvizet kialakító árhullám továbbra sem volt. 

28

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 2016. január  

19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén

20. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól





CSAPADÉKTÉRKÉPEK





21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön






CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. február  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. március  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. április  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. május  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. június  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. július  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. augusztus  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. szeptember  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK







CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. október  

55. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén48


 48 49



A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

49

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 2016. január  

57. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet területi eloszlása



50



58. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



50 51



Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

51

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK

2016. február  

59. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet területi eloszlása

52

60. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

 52 53


53


2016. március  

61. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet területi eloszlása

54

62. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



54 55


55


2016. április  

63. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet területi eloszlása

56

64. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



56 57


57


2016. május  

65. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet területi eloszlása

58

66. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



58 59


59


2016. június  

67. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet területi eloszlása

60

68. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



60 61


61


2016. július  

69. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet területi eloszlása

62

70. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

 62 63


63


2016. augusztus  

71. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása

64

72. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

 64 65


65


2016. szeptember  

73. ábra: A 2016. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása

66

74. ábra: A 2016. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

 66 67


67


2016. október  

75. ábra: A 2016. október havi középhőmérséklet területi eloszlása

68

76. ábra: A 2016. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



68 69


69

VÍZÁLLÁSOK

VÍZÁLLÁSOK

1000

99.33

900

98.33

800

97.33

700

96.33

600

95.33

500

94.33

400

93.33

300

92.33

200

91.33

100

90.33

0

89.33

-100

88.33

-200 1. 1.

vízszint (mBf.)

vízállás (cm)

Tisza

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

Tokaj Tisza 543,079 fkm jobb part 89,33 mBf -184 cm 1946.10.05. 928 cm 2000.04.12. 650 cm 700 cm 800 cm

87.33 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

10. 1.

"0" pont II. fok LKV Tokaj napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Tokaj napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

11. 1.

12. 1.

I. fok III. fok Tokaj 2016 Tokaj napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján LNV



900

98.34

800

97.34

700

96.34

600

95.34

500

94.34

400

93.34

300

92.34

200

91.34

100

90.34

0

89.34

-100

88.34

-200

87.34

-300

86.34

-400 1. 1.

vízszint (mBf.)

vízállás (cm)

77. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja

Tiszalök-felső Tisza 518,20 fkm jobb part 89,340 mBf -232 cm 1957.12.10. 831 cm 2000.04.12.

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja

Tiszalök-alsó Tisza 518,10 fkm jobb part 89,340 mBf -372 cm 1963.07.30. 831 cm 2000.04.12.

85.34 2. 1.

LKV (Tiszalök-alsó)

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

12. 1.

Tiszalök-felső 2016

Tiszalök-alsó 2016

Tiszalök-felső napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

Tiszalök-alsó napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

Tiszalök-felső napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

Tiszalök-alsó napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

LNV (Tiszalök-felső)

 78. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

96.28

800

95.28

700

94.28

600

93.28

500

92.28

400

91.28

300

90.28

200

89.28

100

88.28

0

87.28

-100

86.28

-200

85.28

vízállás (cm)

900

-300 1. 1.

84.28 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

10. 1.

"0" pont II. fok Tiszapalkonya LKV Tiszakeszi 2016 Tiszakeszi LKV Tiszapalkonya napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Tiszapalkonya LNV

11. 1.

12. 1.

vízszint (mBf.)

VÍZÁLLÁSOK


Tiszapalkonya Tisza 484,7 fkm jobb part 87,28 mBf -66 cm 1983.12.16. 806 cm 2000.04.12. 500 cm 600 cm 650 cm


Tiszakeszi Tisza 464,26 fkm jobb part 86,07mBf -212 cm 1961.09.25. 811 cm 2000.04.14. 500 cm 600 cm 650 cm

I. fok III. fok Tiszapalkonya 2016 Tiszakeszi LNV Tiszapalkonya napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Tiszapalkonya napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

 79. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél

120.00 Tiszabecs 115.00

Tivadar

110.00

Vásárosnamén y Záhony Dombrád

105.00

Tiszabercel Tokaj

100.00 vízszint (mBf.)

Tiszalök-felső Tiszalök-alsó

95.00

Tiszapalkonya 90.00

Tiszakeszi Tiszafüred

85.00

Kisköre-felsö Kisköre-alsó

80.00 Szolnok Csongrád

75.00

Szeged

70.00 1. 1.

1. 31.

3. 1.

3. 31.

4. 30.

5. 30.

6. 29. 2016.

7. 29.

8. 28.

 80. ábra: Vízszintek a Tiszán

9. 27.

10. 27.

11. 26.

12. 26.

VÍZÁLLÁSOK

900

101.16

800

100.16

700

99.16

600

98.16

500

97.16

400

96.16

300

95.16

200

94.16

100

93.16

0 1. 1.

vízszint (mBf.)

vízállás (cm)

Bodrog


Felsőberecki Bodrog 47,74 fkm bal part 92,16 mBf 13 cm 1950.09.22. 795 cm 1999.03.13. 550 cm 650 cm 700 cm

92.16 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

12. 1.

III. fok

II. fok

I. fok

LKV

Felsőberecki 2016

Felsőberecki napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

Felsőberecki napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

Felsőberecki napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

LNV



800

99.8

700

98.8

600

97.8

500

96.8

400

95.8

300

94.8

200

93.8

100

92.8

0

91.8

-100 1. 1.

vízszint (mBf.)

vízállás (cm)

81. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél


Sárospatak Bodrog 37,30 fkm bal part 91,80 mBf -2 cm 1904.08.09. 740 cm 1999.03.14. 500 cm 600 cm 650 cm

90.8 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

III. fok I. fok Sárospatak 2016 Sárospatak napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján LNV

10. 1.

11. 1.

12. 1.

II. fok LKV Sárospatak napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Sárospatak napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

 82. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

VÍZÁLLÁSOK

122.50 120.00 Ung-Ungvár

117.50

Ung-Lékárd

115.00 112.50

LaborcNagymihály

110.00 Laborc-Iske vízszint (mBf.)

107.50 Latorca-Munkács

105.00 102.50

LatorcaNagykapos

100.00

Ondava-Hór

97.50 95.00

BodrogFelsőberecki

92.50

BodrogSárospatak

90.00 87.50 1. 1.

Tokaj 1. 31.

3. 1.

3. 31.

4. 30.

5. 30.

6. 29. 2016.

7. 29.

8. 28.

9. 27.

10. 27.

 83. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

11. 26.

12. 26.

VÍZÁLLÁSOK

500

153.38

400

152.38

300

151.38

200

150.38

100

149.38

0 1. 1.

vízszint (mBf.)

vízállás (cm)

Sajó


Sajópüspöki Sajó 123,50 fkm jobb part 148,38 mBf 13 cm 1993.08.21. 416 cm 2010.06.05. 200 cm 250 cm 300 cm

148.38 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

10. 1.

III. fok I. fok Sajópüspöki Sajópüspöki napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján LNV

11. 1.

12. 1.

II. fok LKV Sajópüspöki napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Sajópüspöki napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján



126.82

400

125.82

300

124.82

200

123.82

100

122.82

vízállás (cm)

500

0 1. 1.

vízszint (mBf.)

84. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél


Sajószentpéter Sajó 76,50 fkm jobb part 121,82 mBf 29 cm 2007.07.09. 406 cm 2010.06.05. 250 cm 300 cm 350 cm

121.82

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

III. fok I. fok Sajószentpéter Sajószentpéter napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján LNV

10. 1.

11. 1.

12. 1.

II. fok LKV Sajószentpéter napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Sajószentpéter napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

 85. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

600

113.2

500

112.2

400

111.2

300

110.2

200

109.2

100

108.2

0

107.2

-100 1. 1.

vízszint (mBf.)

vízállás (cm)

VÍZÁLLÁSOK


Felsőzsolca Sajó 49,38 fkm bal part 107,20 mBf -13 cm 1993.08.25. 512 cm 1974.10.24. 300 cm 350 cm 400 cm

106.2 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

III. fok I. fok Felsőzsolca Felsőzsolca napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján LNV

10. 1.

11. 1.

12. 1.

II. fok LKV Felsőzsolca napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Felsőzsolca napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

 86. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

VÍZÁLLÁSOK

157.26

500

156.26

400

155.26

300

154.26

200

153.26

100

152.26

0

151.26

-100

150.26

vízállás (cm)

600

-200 1. 1.

vízszint (mBf.)

Hernád


Hidasnémeti Hernád 97,04 fkm jobb part 151,26 mBf -130 cm 2012.02.02. 503 cm 2010.06.06. 200 cm 250 cm 300 cm

149.26 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1. 2016.

9. 1.

10. 1.

II. fok "0" pont Hidasnémeti Hidasnémeti napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján LNV

11. 1.

12. 1.

I. fok LKV Hidasnémeti napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Hidasnémeti napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján



600

114.13

500

113.13

400

112.13

300

111.13

200

110.13

100

109.13

0

108.13

-100 1. 1.

vízszint (mBf.)

vízállás (cm)

87. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél


Gesztely Hernád 24,40 fkm jobb part 108,13 mBf -26 cm 2013.08.30. 517 cm 2010.06.04. 250 cm 300 cm 350 cm

107.13 2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

I. fok III. fok Gesztely Gesztely napi maximum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján LNV

10. 1.

11. 1.

12. 1.

II. fok LKV Gesztely napi átlagos vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján Gesztely napi minimum vízállásainak idősora a 1981-2010 közötti időszak alapján

 88. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

VÍZÁLLÁSOK

Tarna 600

500

400 III. fok vízállás (cm)

II. fok I. fok

300

LNV LKV Tarnaméra Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

200

100

0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Tarnaméra Tarna 24,3 fkm jobb part 99,27 mBf 16 cm 2012.09.07. 500 cm 1974.10.22. 250 cm 300 cm 350 cm

12. 1.

 89. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál

600

500

400 III. fok vízállás (cm)

II. fok I. fok

300

LNV LKV Tarnaörs Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

200

100

0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 90. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

12. 1.

Tarnaörs Tarna 11,855 fkm bal part 91,41 mBf 65 cm 1989.09.20. 565 cm 1999.07.13. 350 cm 400 cm 450 cm

VÍZHOZAMOK

VÍZHOZAMOK 2 400 2 200 2 000 1 800 1 600

vízhozam (m3/s)

1 400 1 200

1 000 800 600 400 200 0 1. 1.

3. 1.

4. 30. Tiszabecs

Vásárosnamény

6. 29. 2016. Tiszadob

8. 28. Kisköre-alsó

10. 27.

12. 26.

Szeged

 91. ábra: Vízhozamok a Tiszán

600 550 500 450 400

vízhozam (m3/s)

350 300 250 200 150 100 50 0 1. 1.

3. 1.

4. 30. Felsőberecki

6. 29. 2016. Ondava-Hór

8. 28. Ung-Lékárd

Laborc-Homonna

 92. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

10. 27.

12. 26.

VÍZHŐMÉRSÉKLETEK

VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 30.0 28.0 26.0 24.0 22.0 20.0 18.0

vízhőmérséklet (°C)

16.0 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 1. 1.

1. 31.

3. 1.

3. 31.

4. 30.

5. 30.

Tisza-Tiszabecs

6. 29. 2016.

7. 29.

Tisza-Tokaj

8. 28.

9. 27.

10. 27.

11. 26.

12. 26.

10. 27.

11. 26.

12. 26.

Tisza-Tiszapalkonya

 93. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán

30.0 28.0 26.0 24.0 22.0 20.0 18.0

vízhőmérséklet (°C)

16.0 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 1. 1.

1. 31.

3. 1.

3. 31.

Bodrog-Felsőberecki

4. 30.

5. 30.

6. 29. 2016.

7. 29.

8. 28.

9. 27.

Hernád-Hidasnémeti

 94. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

Sajó-Sajópüspöki

TALAJVÍZSZINTEK

TALAJVÍZSZINTEK 2016. január 

95. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. január havi középértékek alapján

70

96. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2016. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá71 sa

 70 71

Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

TALAJVÍZSZINTEK

2016. február 

97. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. február havi középértékek alapján

72

98. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2016. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi elosz73 lása



72 73


TALAJVÍZSZINTEK

2016. március 

99. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. március havi középértékek alapján

74

100. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2016. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása



74 75


75

TALAJVÍZSZINTEK

2016. április 

101. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. április havi középértékek alapján

76

102. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2016.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá77 sa



76 77


TALAJVÍZSZINTEK

2016. május 

103. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. május havi középértékek alapján

78

104. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2016.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá79 sa



78 79


TALAJVÍZSZINTEK

2016. június 

105. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. június havi középértékek alapján

80

106. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2016.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá81 sa



80 81


TALAJVÍZSZINTEK

2016. július 

107. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. július havi középértékek alapján

82

108. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2016.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá83 sa



82 83


TALAJVÍZSZINTEK

2016. augusztus 

109. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. augusztus havi középértékek alapján

84

110. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2016.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi 85 eloszlása

 84 85


TALAJVÍZSZINTEK

2016. szeptember 

111. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. szeptember havi középértékek alapján

86

112. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagos és a 2016.szeptember havi közepes talajvízszintek különbségének 87 területi eloszlása

 86 87


TALAJVÍZSZINTEK

2016. október 

113. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. október havi középértékek alapján

88

114. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak október havi átlagos és a 2016.október havi közepes talajvízszintek különbségének területi 89 eloszlása



88 89


TALAJVÍZSZINTEK

FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 

115. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén

 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (200106, 2008-14) 91.79

100

90.79

150

90.29

200

89.79

250

89.29

300

88.79

350

88.29

400

2016.01.01

87.79

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

Átlagos havi talajvízszint (1999-2014) 105.30

50

104.80

104,56 Terepmagasság 100

104.30

150

103.80

200

103.30

250

102.80

300

102.30

350

101.80

400

101.30

450

2016.01.01

100.80

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

talajvízszint (mBf.)

91.29

Talajvízszint

004240 Besenyőtelek távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

talajvízállás (cm)

91,59 Terepmagasság

50



0

004397 Ároktő távmért talajvízállás adatok csőperemtől

TALAJVÍZSZINTEK

0

98.39

50

200

96.89

250

96.39

300

95.89

350

95.39

400

94.89

450

94.39

500

93.89

550

93.39

2016.03.01


2016.07.01

2016.09.01

003949 Egerfarmos távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

50

2016.05.01

Átlagos havi talajvízszint (19972007; 2009-2014) 100.73

99.73

150

99.23

200

98.73

250

98.23

300

97.73

350

97.23

400

96.73

450

2016.09.01

Átlagos havi talajvízszintek (2002-2014) 95.74

94.24

200

93.74

250

93.24

300

92.74

350

92.24

400


150

91.74


96.21

150

95.71

200

95.21

250

94.71

300

94.21

350

93.71

400

93.21

2016.09.01

2016.11.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01 Talajvízszint

001826 Jászárokszállás távmért talajvízállás adatok csőperemtől


103.57

100

103.07

150

102.57

200

102.07

250

101.57

300

101.07

350

100.57

100.07

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


001781 Karcsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől

Átlagos havi talajvízszint (1976-1982; 1984-2014) 97.26


96.76

100

96.26

150

95.76

200

95.26

250

94.76

300

94.26

350

93.76

400

93.26

92.76

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004238 Kistokaj távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


107.9



100

2016.07.01

151.72

2016.03.01

50



96.71

2016.05.01

152.22

2016.01.01


2016.03.01

400

Talajvízszint

50

2016.01.01

152.72

450

2016.11.01

004168 Karos távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

350

50



94.74

2016.09.01

153.22

0


2016.07.01

300

Talajvízszint

100

2016.05.01

153.72

400

95.24

2016.03.01

250

2016.01.01

50

2016.01.01

154.22


2016.11.01

004391 Jászdózsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

200

50

96.23

2016.07.01

154.72

0

100.23

2016.05.01

150

2016.01.01

100

2016.03.01

155.22

Talajvízszint


2016.01.01

100

450

2016.11.01


2016.01.01

155.72



97.39


150


97.89






50

100

Talajvízszint

004600 Eger távmért talajvízállás adatok csőperemtől

100

107.4

150

106.9

200

106.4

250

105.9

300

105.4

350

104.9

400

104.4

450

2016.01.01

103.9

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


0



Talajvízszint

003946 Cigánd távmért talajvízállás adatok csőperemtől

TALAJVÍZSZINTEK Talajvízszint

004396 Ludas távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

200

115.22

300

114.22

400

113.22

500

112.22

600

111.22

700

110.22

800

109.22

900

108.22

1000

107.22

1100

106.22

1200


116.22

105.22

1300

104.22

2016.01.01

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

Átlagos havi talajvízszinz (1984-2014) 107.06

92.51

150

92.01

200

91.51

250

91.01

300

90.51

350

90.01

400

89.51

450

89.01

88.51

2016.03.01

50

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


001814 Mezőkövesd távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

106.56

Átlagos havi talajvízszint (1984-2014) 118.32 117.82


100

117.32

150

116.82

200

116.32

106.06

200

105.06

250

115.82

250

104.56

300

115.32

300

104.06

350

114.82

400

114.32

450

113.82


105.56


150

350

103.56

400

103.06

500

113.32

450

102.56

550

112.82

500

102.06

600

112.32

650

111.82

700

111.32

750

110.82

550

101.56

600

101.06

650

100.56

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


113.30

250

112.80

300

112.30

350

111.80

400

111.30

450

110.80

500

110.30

550

109.80

600

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


150

94.40

200

93.90

250

93.40

300

92.90

350

92.40

400


91.90

2016.03.01

150

98.04

200

97.54

250

97.04

300

96.54

350

96.04

400

95.54

450

95.04

500

94.54

2016.11.01


98.54

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


003662 Pácin távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

50


100

2016.09.01

94.90

2016.01.01

99.04

2016.07.01

100

Talajvízszint


2016.05.01

95.40


2016.11.01

004167 Olaszliszka távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2016.03.01

Talajvízszint

003948 Nemesbikk távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

109.30

2016.01.01

2016.11.01


113.80

200

50

2016.09.01



96.62

100

96.12

150

95.62

200

95.12

250

94.62

300

94.12

350

93.62

400

93.12

450

2016.01.01

92.62

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


150

0

2016.07.01

50 114.30

2016.03.01

2016.05.01

114.80


100

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint

004393 Miskolc távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

110.32

2016.01.01


2016.03.01

800


2016.01.01

50


100


100

2016.01.01



93.01

Talajvízszint

50


50

500

2016.11.01

001814 Mezőkeresztes távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0



100




Talajvízszint

001817 Mezőcsát távmért talajvízállás adatok csőperemtől


0


TALAJVÍZSZINTEK

0


50

0

50

92.32


150

91.32

200

90.82

250

90.32

300

89.82

350

89.32


91.82



100

95.70

95.20

200

94.70

250

94.20

300

93.70

350

93.20

400

92.70

450

92.20

91.70

450

88.32

500

500

87.82

550

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

91.20

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint

004242 Sárospatak-Baksa-tanya távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

96.20


150

88.82

2016.03.01


100

400

2016.01.01

Talajvízszint

003749 Sajóörös távmért talajvízállás adatok csőperemtől


Talajvízszint

004176 Poroszló-Nagyállás távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004399 Sárospatak-Baksa-tanya 2. távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


95.95

50

100

95.45

100

95.67

150

94.95

150

94.67

200

94.45

200

94.17

250

93.95

250

93.67

300

93.45

300

93.17

350

92.95

350

92.67

400

92.45

400

92.17

450

91.95

450

91.67

500

91.45

500

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


50

95.98

94.48

250

93.98

300

93.48

350

92.98

400

92.48

450

91.98

500

91.48

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1984-2014) 100.78

100.28


116.85

150

116.35

200

115.85

250

115.35

300

114.85

350

114.35

400

113.85

450

113.35

500

112.85

550

112.35

600

111.85

650

111.35

700

110.85

750

110.35

800

109.85

850

109.35

900

108.85

2016.07.01

2016.09.01

99.78

150

99.28

200

98.78

250

98.28

300

97.78

350

97.28

400

96.78

96.28

2016.03.01

2016.11.01

50

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004394 Szikszó távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

117.35


2016.05.01

100

2016.01.01

100

2016.03.01

2016.11.01

001813 Szentistván távmért talajvízállás adatok csőperemtől

Talajvízszint

004395 Szihalom távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2016.01.01

2016.09.01

450

2016.11.01




200


94.98

50

2016.07.01

50



95.48

150

0

2016.05.01


100

2016.03.01

2016.03.01

0


2016.01.01

91.17


003821 Sárospatak-Várhomok távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


2016.11.01


2016.03.01

95.17


Átlagois havi talajvízszint (2002-2014) 122.65 122.15


100

121.65

150

121.15

200

120.65

250

120.15

300

119.65

350

119.15

400

118.65

450

118.15

500

117.65

550

117.15

600

116.65

650

2016.01.01

116.15

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


2016.01.01




TALAJVÍZSZINTEK Talajvízszint

001796 Taktaharkány távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

Talajvízszint

004390 Tarnaméra távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

Átlagos havi talajvízszinz (2002-2014) 102.73

95.95 50

102.23


95.45

150

94.95

200

94.45

250

93.95

300

93.45

350

92.95

400

92.45

450

91.95

2016.01.01

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

150

101.23

200

100.73

250

100.23

300

99.73

350

2016.11.01

99.23

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint

004172 Tarnaörs távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

101.73







2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


001835 Tiszadorogma távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

96.14

150

95.14

200

94.64

90.63

90.13

150

89.63

200

89.13

250

88.63

300

88.13

350

87.63

400

87.13

86.63

94.14

300

93.64

350

93.14

400

92.64

450

450

92.14

500

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (2002-2014) 91.64


91.14

88.71

150

88.21

200

87.71

250

87.21

300

86.71

350

86.21

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

100

90.64

150

90.14

200

89.64

250

89.14

300

88.64

350

88.14

400

87.64

450

87.14

500

2016.11.01

86.64

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint

003822 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől


50


89.21

100

0

2016.05.01


0

50


2016.03.01

2016.03.01

Talajvízszint


2016.01.01

86.13

2016.01.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004241 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

Átlagos havi talajvízszint (1999-2008; 2010-2014) 96.26

97.06 50


150

96.06

200

95.56

250

95.06

300

94.56

350

94.06

400

93.56

450

93.06

500

92.56

550

2016.01.01

92.06

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

95.76



96.56


100

100

95.26

150

94.76

200

94.26

250

93.76

300

93.26

350

92.76

400

2016.01.01

92.26

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


50

2016.05.01


2016.03.01

0


50

100

250

2016.01.01



95.64


100






TALAJVÍZSZINTEK

0


50

0 50

100.97 100.47

150

99.97

200

99.47

250

98.97

300

98.47

350

97.97

400

97.47

450

96.97

500

96.47

550

95.97

600

95.47

650

94.97

2016.03.01

2016.07.01

2016.09.01

110.59

150

110.09

200

109.59

250

109.09

300

108.59

350

108.09

400

107.59

450

107.09

500

106.59

550

106.09

600

105.59

650

105.09

700

104.59

750

104.09

800

103.59

850

103.09 102.59

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 99.23


111.09


100

900

2016.11.01

004169 Viss távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0 50

2016.05.01


2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004173 Zaránk távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


98.73 50

97.73

200

97.23

250

96.73

300

96.23

350

95.73

400

95.23

450

94.73

500

94.23

550

93.73

600

93.23

650



92.73

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

100


150

2016.01.01

99.93

98.23



100


99.43

150

98.93

200

98.43

250

97.93

300

97.43

350

96.93

400

96.43

450

2016.01.01

95.93

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


2016.01.01


100




Talajvízszint

004490 Tolcsva távmért talajvízállás adatok csőperemtől


Talajvízszint

004239 Tiszalúc távmért talajvízállás adatok csőperemtől

METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON  1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80

minimum-maximum léghőmérséklet (°C), csapadék (mm), légnedvesség (%)

100

-30

légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm)

2016. évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

maximum léghőmérséklet

6. 1.

7. 1.

8. 1.

minimum léghőmérséklet

9. 1.

10. 1.

légnedvesség

116. ábra: 2016. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr

11. 1.

12. 1.

légnyomás

éves csapadék

90

 1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80


100

-30

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.


6. 1.

7. 1.

8. 1.


9. 1.

90 91

Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ

10. 1.

légnedvesség

117. ábra: 2016. évi mérési adatok: Kékestető




2016. évi meteorológiai adatok: Kékestető

91

11. 1.

12. 1.

légnyomás

éves csapadék

METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon

100

1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80

-30



2016. évi meteorológiai adatok: Eger

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.


6. 1.

7. 1.

8. 1.


9. 1.

10. 1.

légnedvesség

118. ábra: 2016. évi mérési adatok: Eger

11. 1.

12. 1.

légnyomás

éves csapadék

92

 100

1040

90

960

80

880

70

800

60

720

50

640

40

560

30

480

20

400

10

320

0

240

-10

160

-20

80

-30

0 1. 1.

napi csapadék

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.


6. 1.

7. 1.

8. 1.


9. 1.



93

Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ (a távmérő üzemzavara miatt, az adatsorok októbertől hiányosak)

10. 1.

légnedvesség

119. ábra: 2016. évi mérési adatok: Jósvafő

92



2016. évi meteorológiai adatok: Jósvafő

93

11. 1.

12. 1.

légnyomás

éves csapadék

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet  



MELLÉKLETEK

2. sz. melléklet  

MELLÉKLETEK



MELLÉKLETEK

3. sz. melléklet  



ÁBRAJEGYZÉK

ÁBRAJEGYZÉK  1. ábra: A 2016. február 23-a 06 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet .................................................... 7 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 1950 és 2015 között ......................................................................................................... 8 3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein 2016.02.09-2016.03.08. között .................................................... 9 4. ábra: A Tarna vízállásai 2016 februárjában................................................................................................................................. 10 5. ábra: Árvíz a Sipot-patakon, a kárpátaljai Forráspatak településen (szolyvai járás) 2016. április 9-én ...................................... 12 6. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb léghőmérséklet 2016.05.17. 06 UTC.............................................................. 14 7. ábra: A hőmérséklet minimuma 2016. június 8-án..................................................................................................................... 16 8. ábra: Vízállások a Tiszán Vásárosnaménynál .............................................................................................................................. 17 9. ábra: Múcsonyi utcán hömpölygő víz ......................................................................................................................................... 19 10. ábra: Nagyrőce (Revúca) „szürkületben” a felhőszakadás alatt ............................................................................................... 19 11. ábra: A vihar által elpusztított kukorica Nagyrőce környékén .................................................................................................. 19 12. ábra: Vízállások a Tarnán és a Gyöngyös-patakon .................................................................................................................... 20 13. ábra: Legyesbényei utcakép a jégverés után ............................................................................................................................ 22 14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 2016. szeptember 5-én ....................................................................... 24 15. ábra: A Tisza vízszintje Tiszabecsnél ......................................................................................................................................... 25 16. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 2016. október 2-án ............................................................................. 26 17. ábra: A lehullott csapadék mennyisége Szlovákiában, 2016. október 3-án és 4-én ................................................................. 26 18. ábra: Októberi hórekord született a Magas-Tátrában. A Csorba-tónál (1355 m) október 6-án 31 cm-es hóvastagságot mértek. Az 1951 óta tartó észlelések folyamán, még soha nem mértek ilyen vastag havat októberben...................................... 27 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 29 20. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 29 21. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 30 22. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 30 23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 31 24. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 31 25. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 32 26. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 32 27. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 33 28. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 33 29. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 34 30. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 34 31. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 35 32. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 35 33. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 36 34. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 36 35. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 37 36. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 37 37. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 38 38. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 38 39. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 39 40. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 39 41. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 40 42. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 40 43. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 41 44. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 41 45. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 42 46. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 42 47. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 43 48. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 43 49. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 44 50. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 44 51. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 45

ÁBRAJEGYZÉK 52. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 45 53. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 46 54. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 46 55. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 47 56. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 47 57. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................................................................... 48 58. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása.................................. 48 59. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................................................................. 49 60. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................ 49 61. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................................................................. 50 62. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ............................... 50 63. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................ 51 64. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása .................................. 51 65. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................ 52 66. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása .................................. 52 67. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................ 53 68. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása .................................. 53 69. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................. 54 70. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................... 54 71. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ......................................................................................... 55 72. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ............................ 55 73. ábra: A 2016. szeptember havi középhőmérséklet területi eloszlása ...................................................................................... 56 74. ábra: A 2016. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ......................... 56 75. ábra: A 2016. október havi középhőmérséklet területi eloszlása............................................................................................. 57 76. ábra: A 2016. szeptember havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ......................... 57 77. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ................................................................................................................................................. 58 78. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél ............................................................................................................................................. 58 79. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél ......................................................................................................... 59 80. ábra: Vízszintek a Tiszán ........................................................................................................................................................... 59 81. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél .................................................................................................................................. 60 82. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál .................................................................................................................................... 60 83. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin ........................................................................................................................... 61 84. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél........................................................................................................................................ 62 85. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ................................................................................................................................... 62 86. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál ......................................................................................................................................... 63 87. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél ................................................................................................................................. 64 88. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél ........................................................................................................................................ 64 89. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ....................................................................................................................................... 65 90. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél .......................................................................................................................................... 65 91. ábra: Vízhozamok a Tiszán ........................................................................................................................................................ 66 92. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin ........................................................................................................................ 66 93. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán............................................................................................................................................... 67 94. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón ................................................................................................... 67 95. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. január havi középértékek alapján ......................................................... 68 96. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2016. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 68 97. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. február havi középértékek alapján ....................................................... 69 98. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2016. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 69 99. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. március havi középértékek alapján ....................................................... 70 100. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2016. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 70 101. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. április havi középértékek alapján ........................................................ 71 102. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2016.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 71

ÁBRAJEGYZÉK 103. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. május havi középértékek alapján ........................................................ 72 104. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2016.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 72 105. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. június havi középértékek alapján ........................................................ 73 106. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2016.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 73 107. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. július havi középértékek alapján ......................................................... 74 108. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2016.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása .......................................................................................................................................................................................... 74 109. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. augusztus havi középértékek alapján ................................................. 75 110. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2016.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása .................................................................................................................................................... 75 111. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. szeptember havi középértékek alapján .............................................. 76 112. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagos és a 2016.szeptember havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása .................................................................................................................................................... 76 113. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. október havi középértékek alapján ..................................................... 77 114. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak október havi átlagos és a 2016.október havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 77 115. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén .................................................... 78 116. ábra: 2016. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ................................................................................................................... 84 117. ábra: 2016. évi mérési adatok: Kékestető .............................................................................................................................. 84 118. ábra: 2016. évi mérési adatok: Eger ....................................................................................................................................... 85 119. ábra: 2016. évi mérési adatok: Jósvafő................................................................................................................................... 85

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK  „0” pont a vízmérce nullapontja L a torkolattól mért távolság

F vízgyűjtőterület

JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás

LKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás JLKV legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás KV kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás JKV jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás KKV közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe

KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe KÖQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe KNQ közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe NQ nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam ΣQ meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség

KÖV középvízállás. Valamely vízállás- észlelési sorozat tagjainak számtani közepe KNV közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe

Kq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2-ére számított értéke KÖq KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2-ére számított értéke

NV nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás

Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2-ére számított értéke

LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás

mBf. a Balti-tenger feletti magasság

ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat

ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat

VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés

OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Recommend Documents