A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2016

Összeállította: Kovács Péter

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK .....................................................................................................................................................................................2 JANUÁR .......................................................................................................................................................................................................4 IDŐJÁRÁSI HELYZET ................................................................................................................................................................................................ 4 VÍZJÁRÁS ............................................................................................................................................................................................................. 4 FEBRUÁR .....................................................................................................................................................................................................6 IDŐJÁRÁSI HELYZET ................................................................................................................................................................................................ 6 VÍZJÁRÁS ............................................................................................................................................................................................................. 7 MÁRCIUS ...................................................................................................................................................................................................10 IDŐJÁRÁSI HELYZET .............................................................................................................................................................................................. 10 VÍZJÁRÁS ........................................................................................................................................................................................................... 10 ÁPRILIS ......................................................................................................................................................................................................11 IDŐJÁRÁSI HELYZET .............................................................................................................................................................................................. 11 VÍZJÁRÁS ........................................................................................................................................................................................................... 11 MÁJUS .......................................................................................................................................................................................................13 IDŐJÁRÁSI HELYZET .............................................................................................................................................................................................. 13 VÍZJÁRÁS ........................................................................................................................................................................................................... 14 JÚNIUS .......................................................................................................................................................................................................15 IDŐJÁRÁSI HELYZET .............................................................................................................................................................................................. 15 VÍZJÁRÁS ........................................................................................................................................................................................................... 16 JÚLIUS........................................................................................................................................................................................................17 IDŐJÁRÁSI HELYZET .............................................................................................................................................................................................. 17 VÍZJÁRÁS ........................................................................................................................................................................................................... 18 AUGUSZTUS ...............................................................................................................................................................................................20 IDŐJÁRÁSI HELYZET .............................................................................................................................................................................................. 20 VÍZJÁRÁS ........................................................................................................................................................................................................... 21 CSAPADÉKTÉRKÉPEK ..................................................................................................................................................................................22 2016. JANUÁR ................................................................................................................................................................................................... 22 2016. FEBRUÁR .................................................................................................................................................................................................. 24 2016. MÁRCIUS ................................................................................................................................................................................................. 26 2016. ÁPRILIS .................................................................................................................................................................................................... 28 2016. MÁJUS ..................................................................................................................................................................................................... 30 2016. JÚNIUS .................................................................................................................................................................................................... 32 2016. JÚLIUS ..................................................................................................................................................................................................... 34 2016. AUGUSZTUS .............................................................................................................................................................................................. 36 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK ....................................................................................................................................................................37 2016. JANUÁR ................................................................................................................................................................................................... 37 2016. FEBRUÁR .................................................................................................................................................................................................. 38 2016. MÁRCIUS ................................................................................................................................................................................................. 39 2016. ÁPRILIS .................................................................................................................................................................................................... 40 2016. MÁJUS ..................................................................................................................................................................................................... 41

TARTALOMJEGYZÉK 2016. JÚNIUS .................................................................................................................................................................................................... 42 2016. JÚLIUS ..................................................................................................................................................................................................... 43 2016. AUGUSZTUS .............................................................................................................................................................................................. 44 VÍZÁLLÁSOK ...............................................................................................................................................................................................45 TISZA ................................................................................................................................................................................................................ 45 BODROG ........................................................................................................................................................................................................... 47 SAJÓ ................................................................................................................................................................................................................. 49 HERNÁD ............................................................................................................................................................................................................ 51 TARNA .............................................................................................................................................................................................................. 52 VÍZHOZAMOK ............................................................................................................................................................................................53 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK ..................................................................................................................................................................................54 TALAJVÍZSZINTEK .......................................................................................................................................................................................55 2016. JANUÁR ................................................................................................................................................................................................... 55 2016. FEBRUÁR .................................................................................................................................................................................................. 56 2016. MÁRCIUS ................................................................................................................................................................................................. 57 2016. ÁPRILIS .................................................................................................................................................................................................... 58 2016. MÁJUS ..................................................................................................................................................................................................... 59 2016. JÚNIUS .................................................................................................................................................................................................... 60 2016. JÚLIUS ..................................................................................................................................................................................................... 61 2016. AUGUSZTUS .............................................................................................................................................................................................. 62 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI ...................................................................................................................................... 63 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON ........................................................................................................................69 MELLÉKLETEK .............................................................................................................................................................................................71 1. 2. 3.

SZ. MELLÉKLET............................................................................................................................................................................................ 71 SZ. MELLÉKLET............................................................................................................................................................................................ 72 SZ. MELLÉKLET............................................................................................................................................................................................ 74

ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................................................................................................................75 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK ...........................................................................................................................................................................79

JANUÁR

JANUÁR  Január az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 0-0,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 100-150 % között volt. Időjárási helyzet 2015 decemberének utolsó napjaiban egy hidegfront haladt át Közép-Európa felett. Nyomában lehűlt a levegő és január elején igazi téli időjárásban lehetett részünk. A nappali órákban általában -1 - -5 fokig emelkedett a hőmérséklet, míg éjszaka nem volt ritka a -10 - -15°C-os fagy. A hegyvidéki területeken előfordult olyan nap is (január 3-4.), amikor -10 C fok alatt maradt a maximum. Január 4-6 között sokfelé volt havazás és 5-10 cm-es hótakaró is kialakult, majd ez a síkvidéken nagyrészt elolvadt. A magasabb hegyvidékeken, a hegy-és dombvidékek északi fekvésű térségeiben, valamint a tartósabban ködös területeken a hótakaró megmaradt, legfeljebb a vastagsága csökkent. Január 9-től - három napon át - egy az Atlanti-óceán felett örvénylő hatalmas ciklon előoldali áramlási rendszere határozta meg hazánk időjárását. Egymást követték az egyre enyhébb és nagy nedvességtartalmú léghullámok, 3040 mm-nyi, legnagyobbrészt folyékony halmazállapotú csapadékot okozva. Működési területünk síkvidéki térségeiben ez a csapadékmennyiség a január havi átlag, 100-150 %-nak felel meg.1 Eleinte a viszonylag alacsony léghőmérsékletek miatt a korábban lehullott hó olvadása lassabban zajlott, a hótakaró pedig átmenetileg a lehulló eső egy részét is tározta, így a lefolyás üteme nem volt igazán gyors. A legerőteljesebb enyhülés január 11-én napközben és a délutáni órákban zajlott. Az addig még hótakarós északi és magasabb területeken is ütemes olvadás kezdődött, amelyet folyamatos mérsékelt intenzitású esőzés kísért. Ezután két enyhe nap következett, majd január 14-én egy hidegfront hatására lehűlt a levegő és az északkeleti országrészben az esőket ismét havazás váltotta fel. A Mátra és a Bükk környezetében 5-10 cm hótakaró is kialakult. A hőmérsékletek visszaestek és a hajnali -10 fok körüli értékek után, napközben is fagypont alatti maximumok voltak jellemzőek. Csapadék ekkor már csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap utolsó dekádját fokozatos enyhülés, párás, borongós, olykor kisebb esőkkel tarkított időjárás jellemezte. A hótakaró lassan mindenütt elolvadt, csak a hegyvidékek legmagasabb régióiban mértek a hónap végén még néhány cm-es hóvastagságot. Vízjárás  A hónap első napjaiban általában alacsony, vagy igen alacsony vízállások mellett, gyengén apadó vízmozgás volt jellemző. A hideg időben egyre több folyószakaszokon jelent meg a jég és néhány nap elteltével a Tiszát Tokaj felett, a Bodrogot, a Sajót Sajószentpéter felett, valamint a Hernád duzzasztott víztereit már számottevő vastagságú állójég borította. A hideg időszak nem sokáig tartott és a hónap első dekádjának végén az olvadás, valamint az esők árhullámokat indítottak el a vízfolyásokon. „Január 9-én sokfelé volt csapadék a Tarna-patak vízgyűjtőjén. Ez eleinte ónos eső, fagyott eső formájában hullott, ill. a Mátra magasabb részein átmenetileg havazott is. Január 10-én és 11-én már mindenhol eső esett, de ez eleinte inkább csak a Mátra déli előterében váltott ki jelentősebb olvadást, míg a hegység belsejében és északi oldalán mérsékelt lefolyás volt jellemző. Ennek megfelelően a Mátra déli lejtőin lefutó, Tarnaméra alatt betorkolló patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös) szállított a korábbiaktól számottevően nagyobb vízmennyiséget. Január 11-én a nappali órák gyorsan emelkedő hőmérséklet hatására a Parádi-Tarna addig hűvös, ködös vízgyűjtőin is felgyorsult az olvadás és erőteljes vízszintemelkedés kezdődött. A Siroknál még „kétcsúcsú” árhullám első maximumát a vízgyűjtőn 200-500 m közötti magasságban még megmaradt hó olvadása és azt kísérő eső, második maximumát pedig egy újabb „csapadékhullám” alakította ki. 1

Viszonyítási alap az 1982-2011 közötti 30 éves időszak átlaga.

JANUÁR

Verpelét alatt a két egymást gyorsan követő árhullám összeolvadt és egy csúcsot kialakítva vonult le. Mivel az árvizet kialakító csapadékrendszer elvonulását követően az enyhe idő folytatódott, ezért a lefolyás is mérsékeltebb ütemben csökkent. A Tarna felső folyásán a tetőzéseket eleinte gyors apadás követte, majd ennek üteme lassult, így Tarnaméránál csak 2016. január 14-én az esti órákban süllyedt a vízállás az I. fokú (250 cm) készültségi szint alá. Az árhullámok kialakulását megelőzően a Tarnának és mellékvizeinek felszínét nagyrészt jég borította, amelynek vastagsága nagyobb hosszban elérte, vagy meghaladta a 10-12 cm-t. Ez a jégtakaró a vízszintek emelkedésekor megmozdult, majd összetöredezett és jelentős uszadékkal párosulva az árhullám alatt levonult a patakon. Útja közben több helyen képződhetett átmeneti jégtorlódás, vagy kisebb jégtorlasz, amely főképp a mederben kialakuló vízszinteket befolyásolhatta - rövid ideig akár jelentősebben is.”2 A Tarna mellett jelentősebb árhullám vonult le a Rima vízrendszerében is, de számottevően emelkedtek a folyók vízszintjei is. A legnagyobb árhullám a Felső-Tiszán alakult ki, ahol Vásárosnaménynál csaknem az I. fokú készültségi szintig emelkedett a vízállás. Az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap harmadik dekádjának elejére már ismét kisvizes állapot volt jellemző. Az ekkor bekövetkezett lehűlés újabb jegesedést indított el és a hónap végén már ismét jégtakaró borította a vízfolyások nagy részének felszínét. 

2

ÉMVIZIG árvízi összefoglaló

FEBRUÁR

FEBRUÁR  Február az átlagostól lényegesen melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 4-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 300-400 % között volt. Időjárási helyzet  Február az átlagostól lényegesen melegebb időjárással kezdődött. A hónap első három napján a maximumok nagy területen 10 fok körül, vagy a felett alakultak és az éjszakák folyamán is csak kevés helyen hűlt a levegő hőmérséklete fagypont alá, sőt február 2-án és 3-án a Dunántúl déli részén minimumhőmérsékleti rekordok3 is születettek. Február 3-án egy markáns hidegfront vetett véget az igen enyhe időnek. A fronton egy „hullám” képződött, így a Kárpát-medence nagy részén jelentős 15-25 mm-nyi csapadék hullott. Ez alól kivétel volt az északkeleti országrész és a Felvidék, ahol általában 10 mm alatti értékek voltak jellemzőek. A csapadék egy része a magasabb területeken hó formájában hullott, így a Mátra és a Bükk csúcsain 10 cm-t megközelítő vastagságú hóréteg is kialakult. Ezt követően néhány szárazabb és hűvösebb, de messze nem télies hőmérsékletű nap következett, majd a hónap első dekádjának vége felé, egy több középpontú ciklonrendszer előoldalán, ismét enyhe és nedvesebb levegő érte el térségünket. Február 8-án és 9-én előbb a rendszer egyik hidegfrontja okozott (helyenként jelentős) esőket, majd 10-én egy „lefűződő” peremciklon hatására az északkeleti országrészben, Felvidéken és Kárpátalján hullott nagy mennyiségű, általában 20-40 mm közötti csapadék. Ettől is nagyobb 40-67 mm közötti mennyiségeket mértek a Bükkben4 és a Sajó5 felső vízrendszerében, valamint helyenként a Hernád6 és a Bodrog vízgyűjtőjén is. A csapadék halmazállapota nagyrészt folyékony volt, de főképp a Sajó-Hernád vízgyűjtő magasabb területein (1200 m felett) tartós havazás is előfordult. A jelentős csapadékot adó légörvény elvonulását követően rövid átmeneti „csapadékszünet” következett, majd – mivel az időjárási alaphelyzet nem változott jelentősen és újabb peremhullámok képződtek – ismét esősre fordult az idő. Február 12-16 között működési területünkre a február havi átlagosnak megfelelő, a síkvidéken 20-35, a Mátra magasabb részein és a Bükkben 35-50 mm-nyi csapadék hullott. Ez továbbra is inkább eső volt, de a hegyvidékeken - és most már kevés helyen, a síkvidéken is - előfordult havas eső, havazás. Február 16-án és 17-én átmenetileg szárazabb idő volt, de 18-án és 19-én egy ciklon hatására beborult az ég és hazai területen újabb 10-20 mm-nyi eső hullott. Ettől lényegesen többet (29 mm-t) „csak” Jósvafő környékén mértek. A külföldi vízgyűjtők közül ezen a két napon a Sajó vízrendszerében észlelték a legmagasabb 25-35 mm közötti értékeket. Február 20-án és 21-én előbb egy meleg, majd egy hidegfront érintette a vízgyűjtőket. Ez Magyarországon inkább csak az északkeleti határszélen okozott számottevő mennyiségű esőt, ugyanakkor a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin előfordultak 20-30 mm-es értékek is. A február 21-i csapadék, jelentős része hóban hullott és csak a következő, de már rendkívül enyhe7 napon olvadt el. 1. ábra: A 2016. február 23-a 06 megelőző 24 órában mért legmaléghőmérséklet

3

órát gasabb

Február 2-án „Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet.”; Február 3-án „a legmelegebbet, 10,9 fokot a tegnapra virradó éjjelhez hasonlóan ismét Pécs Árpádtetőn mértük”. forrás: www.met.hu 4 Szentlélek 48 mm, Jávorkút 45 mm 5 Csetnek 66 mm, Dobsinai jégbarlang 67 mm forrás: www.shmu.sk 6 Ötösbánya 45 mm, Sároskőszeg 43 mm. Kassán az észlelések 1876-os kezdete óta, a 2016. február 10-i 38 mm-es érték a legnagyobb 24 órás csapadék. Jellemző az érték nagyságára, hogy a 140 éves adatsorban nem találunk 30 mm-t meghaladó adatot és a 25 mm-t is csak 3 alkalommal lépte át az 1 nap alatt lehullott csapadék mennyisége. http://www.shmu.sk/sk/?page=2049&id=691 7 „2016. február 22-én Budapesten megdőlt a melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 19,0 fokot, Budapest belterületen, 1966-ben mérték. Ma Újpesten 19,1 fokig melegedett a levegő.” www.met.hu

FEBRUÁR

A rendkívüli meleg egy napig tartott, hiszen 23-án egy hidegfront lehűtötte a levegőt és számottevő 5-15 mm-nyi csapadékot is „hozott”, amelyből a Mátra és a Bükk csúcsain néhány cm-nyi hótakaró is kialakult. A hidegebb levegőben hajnalra keményebb fagyok is kialakultak, de napközben továbbra is 5-10 fok közötti maximumokat észleltek. Február 25-én újabb csapadék volt, eleinte havazás, havas eső, majd egyre inkább eső formájában. Ezután három csendesebb nap következett, de a hónap utolsó napján ismét egy mediterrán ciklon okozott sokfelé csapadékot. Keleten eső esett, míg a Dunántúlon többfelé volt havas eső, a Bakony magasabb részein havazás. A lehullott csapadék mennyisége az északkeleti országrészben 5-25 mm között volt, míg az eső által leginkább érintett szlovákiai vízgyűjtőn (Sajó) 12-17 mm-t mértek. Vízjárás  A csapadékos időjárás hatására februárban a Sajó és a Tarna, valamint a kisebb vízfolyások vízrendszerében 2-3, míg a Bodrogon és a Tiszán gyakorlatilag egy jelentősebb, készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A Sajó és a Takta legalsó, a Tisza visszaduzzasztása által befolyásolt szakaszán a felső folyások árhullámai lényegében „egymásba olvadtak”, így ott a befogadóhoz hasonló árhullámképet mutattak. Februárban az első jelentősebb vízszintemelkedés - a hónap első napjaiban Kárpátalján és Erdélyben hullott esők hatására - a Tisza és a Bodrog vízrendszerében következett be. A Felső-Tiszán még két kisebb árhullám vonult le, amelyek Kisköre térségében „egyesültek” és a korábbi 200-300 m3/s-os vízhozamot 1000 m3/s-ra emelték. A február 10-i peremciklon jelentős esőit követően az előbbi két vízfolyáson is újabb árhullámok képződtek, de az igazán nagy vízszintemelkedések ekkor a Felvidéken és az Északi-középhegységben fakadó kisebb folyókon, patakokon jelentkeztek. Február 10-ről 11-ére virradóra intenzív áradás mellett III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám alakult ki a Sajón, a Taktán és a Tarnán, valamint jelentős áradást észleltek a Bódva felső szakaszán is. A Sajó vízgyűjtőterületére egy időben lehulló „nagycsapadék” hatására a Rima és a Sajó, valamint a kisebb mellékvizek árhullámai időben egyszerre érkeztek a Sajó szlovákiai alsó, ill. hazai felső szakaszára és egymást erősítve a korábbi várakozásokat meghaladó magasságú tetőzés kialakulásához vezettek. A Sajópüspöki vízmércén regisztrált8 353 cm-es tetőző vízállás ugyan 63 cm-rel elmaradt a 2010. évben mért 416 cm-es LNV-től9, ugyanakkor az 1950-ben létesült vízmércén a 6. legmagasabb vízállásnak számít.

8 9

A későbbi adatfeldolgozás során a regisztrált és észlelt vízállások összehasonlításra kerülnek, így a tényleges tetőző vízszint néhány cm-t változhat. LNV - legnagyobb víz, a vízmércén eddig előfordult legmagasabb vízállás.

FEBRUÁR 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 1950 és 2015 között

Az árhullám a hazai felső folyáson - a kevéssé telt medrek és a csekély hozzáfolyás ellenére - alig veszített „erejéből” és Sajószentpéternél 370 cm-es, igen tekintélyes magasságú vízállással (ez volt a vízmércén a 4. legmagasabb vízszint 1950-2015. között) tetőzött. Lentebb Felsőzsolca és a torkolat között már nagyobb volt az árhullám „ellapulása”, hiszen a korábban „üres” medrek mellett sem a Bódva és a Hernád, sem pedig a Tisza vízmennyisége nem volt olyan számottevő, hogy igazán jelentősen befolyásolja az árvíz magasságát. A Sajópüspökinél 80 % fölötti, sőt Sajószentpéternél 90 %-ot is elérő mederteltség Felsőzsolcánál „alig” volt 70 % felett, Kesznyétennél pedig már a 60 %-ot sem érte el. Az első jelentős árhullám után - a csapadékos időben - további árhullámok képződtek, de a hazai felső folyószakaszon (Sajópüspöki-Sajószentpéter között) ezek közül már egyik magassága sem érte el az 2016. február 10-i esőzésből kialakult „első” árvízét. Lentebb Felsőzsolca és Kesznyéten térségében már más volt a helyzet, hiszen itt az egymásra futó árhullámok, valamint a mellékvizek és a befogadó vízmennyisége jelentősen befolyásolta a vízszinteket és az újabb árhullámcsúcsok a korábbiakhoz hasonló, ill. azt kissé meghaladó vízállásokat eredményeztek. A Sajóval párhuzamosan a Bódván is jelentős magasságot elérő árhullámok alakultak ki. Ezek közül az első inkább a külföldi vízgyűjtőre hulló csapadékból táplálkozott, míg a többi árhullám vízmennyiségében egyre jelentősebb hányadot képviselt a hazai területről lefolyó víz. A szlovákiai vízrendszerben a geológiai viszonyokat jól tükröző árhullámképek alakultak ki. A karsztos vízgyűjtőjű Bódva- és Torna-patakon kisebb vízjáték mellett tartós „bővízű” állapot jelentkezett, míg a vízzáróbb kőzetű Idapataki vízgyűjtőn magas és jelentős víztömeget szállító árhullámok vonultak le. A patak hazai szakaszát is hasonló kettősség jellemezte. Az aggteleki karsztvidékről érkező jobb parti mellékvizek (pl. Jósva-patak) tartósabb nagyvizéhez, a bal parti patakok (és ezek közül is legfőképp a legnagyobb vízgyűjtőjű Rakaca) jól elkülönülő árhullámai társultak.

3. ábra: Vízállások a és legnagyobb hazai vizein 2016.02.092016.03.08. között

A Rakaca-patak ármainak egy részét netileg betározták, téli üzemvízszint viszszaállításához szükvízmennyiség - némi tetéssel - a víztározó leürítőjén keresztül csátásra került. A ár 11. és március 17. lebocsátott ~12,5 es vízmennyiség a teljes térfogatának mintegy két és félszerese.

Bódván mellék-

hulláátmemajd a séges késlelfenéklebofebruközött Mm3tározó

A gyakori csapadékhullás eredményeképp két nagyobb és több kisebb árhullám is képződött a Szerencs-patakon és így a Taktán is. A február 10-ei, majd a 15-ei esőt követően Taktaföldvárnál a III. fokú (300 cm) készültségi szintet

FEBRUÁR

meghaladó vízállások alakultak ki, majd az árvízkapu bezáródását, ill. (a befogadó magas vízállásai miatt) későbbi nyitását követően is, egészen március közepéig tartósan magas vízszintek jellemezték a csatornát. A február 10-én hajnalban kezdődő esőzés a Mátra környezetében este 18 óráig tartott. 16 óra után Kékestetőn az esőt hó váltotta fel, de ekkora már a csapadék intenzitása csökkent. Érdekes módon a legtöbb csapadék nem a hegység magasabb régióiban hullott, hanem Parádon, ahol 60 mm-t megközelítő értéket mértek. A főképp 06-12 óra között hullott, 3-4 mm/órás eső hatására gyors vízszintemelkedés kezdődött a Parádi-Tarnán, valamint a Ceredi-Tarna alsó szakaszán és a Siroknál délután 16 órakor bekövetkező tetőzésig, több mint 2,5 méteres áradást figyelhettünk meg. Verpelétnél a reggeli 1,3 m3/s-os vízhozam az esti tetőzésig 35 m3/s-ra növekedett és ez a vízmennyiség a Kígyóspatak 1-2 m3/s-os vízhozamával kiegészülve már elég volt ahhoz, hogy Tarnaméránál 11-én reggel 06 órakor, jócskán a III. fokú (350 cm) készültségi szint fölötti tetőzés alakuljon ki. Ez a 427 cm-es tarnamérai maximum volt, az 1999. júliusi árvizek óta előfordult 2. legmagasabb vízállásérték a vízmércén (az első a 2010. május 17-i 439 cm-es tetőzés).

4. ábra: A Tarna vízállásai 2016 februárjában

Ennél az első árhullámnál, összességében a patak „főágához” hasonló vízmennyiséget szállítottak a Tarnaméra alatt beölő mellékvizek is, így Tarnaörsén 60 m3/s-ot megközelítő tetőző vízhozam és kevéssel másodfok (400 cm) alatti vízállásmaximum alakult ki. Az ezt követő árhullámoknál fokozatosan csökkent a Tarnaméra feletti vízgyűjtőről érkező vízmennyiség és így a tarnamérai tetőző vízhozam-aránya is, a tarnaörsi tetőző vízhozamhoz képest. Ez az érték az első árhullámnál kialakult 56 %-ról, 37, majd 30, ill. 27 %-ra mérséklődött. Az enyhe időben a többszöri csapadékhullás a Tisza és a Bodrog forrásfolyóin is további árhullámokat generált, így a hónap folyamán a felső folyások pulzáló vízmozgása mellett a hazai Közép-Tisza szakaszon fokozatos áradást figyelhettünk meg. A tetőzésekre február utolsó napjaiban került sor, amikor a Bodrogon és a Sajó torkolat alatti Tisza szakaszon a II. fokú készültségi szintektől 30-40 cm-rel elmaradó maximumok alakultak ki. 

MÁRCIUS

MÁRCIUS  Március az átlagostól melegebb és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 80-140 % között volt. Időjárási helyzet  A február végén kialakult mediterrán ciklon nyomán, március első napján még sokfelé volt eső, de 10 mm-t meghaladó mennyiséget már csak helyenként mértek. Ezután átmenetileg csak a Kárpát-medence déli felét érintették a nedvesebb léghullámok, majd egy több középpontú ciklonrendszer hatására, március 6-án és 7-én ismét sokfelé volt eső, a Dunántúlon havas eső, havazás. Ezt követően kissé melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe és a hónap első dekádjának végén, már 10 fölötti maximumok voltak jellemzőek, sőt március 11-én a keleti országrészben, nagy területen emelkedett a hőmérséklet 15-17 fok közé. Ekkor egyre inkább egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Európa nyugati és középső részének időjárását, ugyanakkor a hónap közepén – a magasnyomású zóna keleti peremén - észak felöl egy magassági hidegcsepp érintette a Kárpát-medencét. Hatására március 15-én átmenetileg erősen lehűlt a levegő és ismét többfelé volt számottevő csapadék, a hegyekben inkább havazás, míg az alacsonyabban fekvő területeken havazás, havas eső, ill. eső, egyaránt előfordult. A Mátra és a Bükk magasabb részein 10 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró is kialakult (március 16-án reggel, Kékestetőn 17 cm-t mértek). A légörvény elvonulása után, ismét az anticiklon vette át az időjárás alakítását. Emelkedett a nappali hőmérséklet, viszont az éjszakai órákban erősödött a lehűlés és sokfelé volt erős fagy. Március 19-én egy újabb hidegfront vonult át felettünk, amely csapadékot nem hozott ugyan, de felhőzete ezen a napon átmenetileg mérsékelte az éjszakai lehűlést. A beáramló, majd nyugalomba jutó hideg levegőben aztán másnap (március 20-án) reggelre ismét kemény fagyok alakultak ki, a leghidegebb Heves-Borsodi dombságban és a Nyírségben -8 - -10 fok közötti értékeket is mértek. A hónap harmadik dekádját legnagyobb részben az átlagoshoz közeli, néha attól kissé elmaradó hőmérséklet és száraz időjárás jellemezte, majd 29-től jelentősen melegedett a levegő és a hónap utolsó napján már országszerte 20 C fok fölötti maximumokat mértek. Számottevő csapadék kisebb területen volt, 10 mm körüli értéket csak Délborsodban, a március 26-án kialakult záporokat követően észleltek. Vízjárás  A februári végi tetőzéseket követően apadás kezdődött vízfolyásainkon, amelyet csak átmenetileg szakítottak meg a február 29-március 1-i, valamint a március 7-8-i esőkből képződött árhullámok. Ezek közül készültségi fokozatot elérő a Sajón és a Tarnán vonult le, de igazán magas vízszintek ekkor már nem alakultak ki. Ezt követően a szárazabbra fordult időben a hónap végéig apadó tendencia érvényesült és március végére - vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - kisvizes állapot alakult ki. 

ÁPRILIS

ÁPRILIS  Április az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 40-80 % között alakult, ugyanakkor a Hernád völgyétől keletre nagy területen csak a megszokott mennyiség 15-35 %-át mérték. Időjárási helyzet  A hónap már első napján megmutatta szeszélyességét, hiszen április 1-én a 20 fok feletti maximumokat10 követően a délutáni órákban egy markáns hidegfront okozott lehűlést és 2-án reggel már ismét előfordultak gyenge fagyok. Csapadék csak kevés helyen volt és az is csekély mennyiségben. A hűvösebb idő nem tartott sokáig, 4-én délután már országszerte 20-25 fokot mutattak a hőmérők, sőt, április 6án, keleten nyárias 26-28°C-os csúcshőmérsékleteket mértek. 7-től egy a Földközi-tenger felett kimélyült ciklon felhőrendszere érte el a vízgyűjtőket és északkelet felé haladva 10-i g többfelé okozott kisebb esőt, záport. A lehullott csapadék mennyisége csaknem mindenhol 10 mm alatt maradt, de 9-én - a Kárpátalján kialakult zivatarok környezetében - 50 mm-t meghaladó érték is előfordult. 5. ábra: Árvíz a Sipot-patakon, a kárpátaljai Forráspatak településen 11 (szolyvai járás) 2016. április 9-én

A ciklon átvonulása után egy-két hűvösebb nap következett, de aztán április második dekádjában ismét kellemesen meleg tavaszi időjárás alakult ki. Annak ellenére, hogy több nedves léghullám is átvonult térségünk felett viszonylag kevés csapadék hullott, hazai területen április 14-én mértek jelentősebb 515 mm-es értékeket. A hónap harmadik dekádjának elején egy az 50-ik szélességi kör közelében húzódó frontzóna „vágta” ketté Európát, amelytől északra hűvös, már-már hideg, míg délre kellemesen meleg tavaszias időjárás uralkodott. Az észak felől áramló hideg levegő egy ciklont hozott létre Közép-Európában, amely április 24-én és 25-én sokfelé okozott esőt, záport, hegyvidéki területeken (400-500 m felett) havazást, hózáport. Kékestetőn 24-én délutántól fagypont alá süllyedt a hőmérséklet és csak 26-án délelőtt érte el ismét a pozitív tartományt, miközben 2-3 cm-es hótakaró is képződött. A ciklon elvonulását követően egy újabb hidegfront érintette térségünket, majd ismét a Földközi-tenger felett alakult egy mediterrán légörvény, így a hónap utolsó napjai hűvös, változékony, olykor kisebb csapadékkal tarkított időjárással teltek el. A derült éjszakákon erős volt a lehűlés, így sokfelé volt fagy, vagy fagypont közeli minimum. Április utolsó napján – egy újabb ciklon előoldalán – sokat melegedett a levegő és a nappali legmagasabb hőmérsékletek ismét megközelítették a 20 C fokot. Vízjárás  A száraz időjárás következményeképp a hónap vízjárása (áprilisra nem jellemzően) nagyon „egyhangúra” sikeredett. A márciusi második felében is uralkodó apadó tendencia április 10-ig érvényesült, majd a 9-ei és 14-ei esőzések egyegy kisebb árhullámot alakítottak ki, amelyek néhány vízfolyáson dm-es nagyságrendű vízszintemelkedést okoztak.

10

„2016. április 1-én Budapesten megdőlt a melegrekord: Újpesten és a II. kerületi OMSZ központban 23,0 fokig melegedett a levegő. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 22,8 fokot, Budapest belterületen, 1994-ben mérték.” www.met.hu 11 http://zakarpattya.net.ua/News/154447-FOTOFAKT.-U-Rodnykovii-Huti-na-Svaliavshchyni-cherez-zlyvu-ie-ruinuvannia

ÁPRILIS

Jelentősebb vízmozgás mindössze a Tiszán volt, ahol a Felső-Tisza és a Szamos kisebb árhullámai 1 m-hez közeli „áradást” idéztek elő. Ezeket a kisebb árhullámokat a hónap utolsó dekádjában ismét tartósabb apadás követte, így április végére vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain, igen alacsony mederteltség12 vált uralkodóvá.

12

Mederteltség: a pillanatnyi vízállásnak a „vízjáték” százalékában kifejezett értéke. Vízjáték: a vízfolyás vagy tó meghatározott szelvényében valamely időszakban előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség értékének jellemző tartományai és megnevezésük: 0-20 % igen alacsony, 21-40 % alacsony, 41-60 % közepes, 61-80 % magas, 81-100 % igen magas.

MÁJUS

MÁJUS  Május működési területünk legnagyobb részén az átlagosnál kissé melegebb és némileg szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5 – +1,0 fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 50-100 % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására 100-140 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet  A hónap első dekádját kevéssé változékony, általában kellemesen meleg tavaszi időjárás jellemezte. A nem túl erős éjszakai lehűlés mellett, a délutáni órákban nagyrészt 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A hónap első napjaiban a mediterrán térség felett egy ciklon vonult keleti irányba, amelynek felhőzetéből többfelé hullott eső, zápor, de nagyobb területre kiterjedő jelentősebb eső csak a Dunántúlon volt. Az északkeleti országrészben általában 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége, mindössze május 2-án a Bodrogközben kialakult zivatarok környezetében mértek 10-19 mm közötti értékeket. Május második dekádjának legelején változékonyabbra fordult az idő. 11-én egy Franciaország feletti középponttal örvénylő ciklon felhőrendszere közelítette meg a Kárpát-medencét, majd 12-én a ciklon okklúziós13 frontja át is haladt az ország felett. Hatására sokfelé hullott jelentős mennyiségű, 15-35 mm-nyi eső. Ezután napokig egy több középpontú ciklonrendszer alakította Közép-Európa időjárást. Sokfelé volt újabb eső, zápor, helyenként egyegy zivatar, de a 12-eihez hasonló nagycsapadék már nem volt. Az észak felől áramló hidegebb levegő nyugalomba jutását követően erősödött az éjszakai lehűlés és május 17-én14 többfelé volt gyenge talajmenti fagy. 6. ábra: Az elmúlt 24

órában

mért legalacsonyabb mérséklet 2016.05.17. 06

léghőUTC

A hűvösebb napok után május 20-tól visszatért a meleg, olyannyira, hogy a hónap utolsó dekádjában már nyárias hőmérsékletek voltak jellemzők. Május 28-án és 29én 30 fokhoz közeli maximumokat mérhettünk és az éjszakai órákat is kellemesen meleg, 15 fok körüli, vagy azt meghaladó hőmérsékletek jellemezték. A csapadék ismét lényegesen elmaradt a megszokottól, mindössze a zivatarok környezetében lokálisan fordultak elő nagyobb értékek. Május 24-én egy ilyen a Sajó völgyében kialakult zivatar okozott felhőszakadást Múcsony15 térségében, ahol a dombokról lefolyó víz és sár néhány épületet is veszélyeztetett.

13

A ciklon fejlődési folyamatának befejező szakaszában a melegfronttal fokozatosan összeolvad az azt utolérő hidegfront. A folyamatot okklúziónak, az összeolvadt frontot okklúziós frontnak nevezzük. A két front közötti meleg légtömeg (melegszektor) kiszorul a felszín közeléből, és ezzel együtt feláramlásra kényszerül, ami felhő- és csapadékképződéssel jár. A hidegfront mögötti és a melegfront előtti hideg légtömegek összekapcsolódnak. Az okklúziós frontokat általában vastag felhőzet és tartós csapadék jellemzi. http://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar/ 14 „Zabaron a hajnali, kora reggeli órákra -1,2 fokig süllyedt a hőmérséklet, megdöntve ezzel Fügöd korábbi, 1973-ban mért -1,0 fokos hőmérsékleti minimum rekordját.” www.met.hu 15 Az ÉMVIZIG múcsonyi állomásán ezen a napon 43,0 mm esőt mértek.

MÁJUS

Május 30-án egy hidegfront érintette térségünket, amely mentén ismét kialakultak záporok, zivatarok, s amelyekből a Taktaköz és Délborsod egy részén 10-30 mm-nyi eső hullott. A hidegfrontot nem követte erős lehűlés, továbbra is az átlagoshoz közeli, vagy azt kissé meghaladó hőmérsékleteket mértek. Vízjárás  A csapadék hónapon belüli „eloszlásának” megfelelően alakult folyóink vízjárása is. Május első és harmadik dekádjában általában igen alacsony vízszintek mellett, többnyire apadó-stagnáló tendencia érvényesült. A május 12-én érkező okklúziós front, majd az azt követő napok csapadéka csaknem minden vízfolyáson árhullám kialakulásához vezetett. Ezek az árhullámok messze elmaradtak a készültségi szintektől (a Felső-Tiszán volt ismét a legjelentősebb, Vásárosnaménynél csaknem 3 m-es vízszintemelkedés) és a tetőzéseket általában gyors és jelentős apadás követte. A hónap végére a duzzasztásmentes szakaszok mederteltsége ismét az igen alacsony tartományban mozgott.

JÚNIUS

JÚNIUS  Június az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-90 % között volt, ugyanakkor kisebb területen 90-130 %-ot elérő értékek is előfordultak. A Bükk nyugati-északnyugati felén és tőle északra a Sajó völgyében, valamint a Heves-Borsodi dombság északkeleti részén rendkívül száraz időjárás uralkodott, ezeken a területeken mindössze az ilyenkor megszokott csapadékértékek 5-25 %-át mérték. Időjárási helyzet  A hónap első napjaiban egy alacsony légnyomású zóna és egy magassági hideg légörvény16 határozta meg térségünk időjárását. Hatására sokfelé alakult ki eső, zápor, zivatar, főképp a külföldi vízgyűjtőkön területi átlagban is jelentősebb (15-20 mm) csapadékkal. Hazai területen a szórványosan előforduló zivatarokból hullott jelentősebb 5-15 mmnyi eső, és mindössze egy helyen17 mértek 30 mm-hez közeli értéket. Június 4-től egyre inkább anticiklonális hatások érvényesültek. Sok volt a napsütés és csak elvétve fordult elő egyegy zápor, zivatar. A nappali legmagasabb hőmérsékletek általában 22-27°C között alakultak, a reggeli órákban pedig általában 10-15 fokot mértek. Június 8-án és 9-én hajnalban ettől kissé jobban lehűlt a levegő és az Északiközéphegységben, valamint a Nyírségben 24 C fokos minimumok is előfordultak. 7. ábra: A hőmérséklet minimuma 2016. 8-án.

június

Június első dekádjának végéhez közeledve ismét mozgalmasabbá vált időjárásunk. Előbb egy hidegfront érintette térségünket, majd több napon keresztül a Kárpát-medence környezetében húzódott a hideg és meleg levegő keveredési zónája, ahol adottak voltak a feltételek a délutáni konvektív csapadékok18 kialakulásához. Június 9-e és 15-e között sokfelé volt zápor, zivatar, de ismét csak lokálisan hullott jelentősebb csapadék. 9-én a Bükk keleti oldalán, Bükkszentkereszt térségében egy óra alatt 40 mm körüli eső zúdult le, amelyet jégeső is kísért. 14-én ugyanitt fél óra alatt hullott 30 mm, ugyanakkor néhány km-rel nyugatabbra ebben az időszakban alig volt mérhető19 csapadék. Június 16-tól – egy nyugat-európai ciklonrendszer előoldalán - dél felől egyre melegebb levegő áramlott Európa középső térségei fölé. A nappali legmagasabb hőmérsékletek ekkor már elérték, vagy meghaladták a 30 C fokot, éjszakánként pedig 15-20 fokos minimumok20 váltak jellemzővé. Eleinte még sokfelé előfordult zápor, zivatar21, majd csökkent a csapadékhajlam és a hónap harmadik dekádjának legnagyobb részében száraz és meleg, 22-e és 26-a

16

http://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=699 Szenna-tanya (Nagyégés, Bodrogköz) 28,8 mm. 18 Az erős feláramlás hatására, általában a nyári félévben kialakuló csapadék. 19 Június 9-14. között Jávorkúton mindössze 3,2 mm eső hullott. 20 „Június 17-én megdőlt a minimum hőmérséklet országos rekordja. Sándorfalva állomásunkon csupán 24,3 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi rekord 22,6 fok volt, amelyet 1991-ben mértek Pécs Árpádtető városrészében.” [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.06.17.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?page=3; 2016.08.15-i megtekintés.] 21 Június 21-én reggel a Nyírségben és Kárpátalján sokfelé volt jégesővel kísért zivatar, helyenként tojás nagyságú jéggel. 17

JÚNIUS

között pedig igazi kánikulai időjárásban lehetett részünk. 30 C foktól számottevően elmaradó (25 fok alatti) csúcshőmérséklet csak 1 napon volt, a legmelegebb időszakban pedig 32-35°C-os maximumokat22 mértek. A meleg időben egy, június 27-én érkező és másnap távozó hidegfront hozott átmeneti felfrissülést. A front mentén többfelé alakult ki heves zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső kíséretében. Kárpátalján egy-egy zivatargócban igen jelentős 80-90 mm-nyi eső is lehullott. A front átvonulását követően ismét a meleg és száraz levegő hatása érvényesült, így a hónap végére visszatért a kánikula és június utolsó 2 napján, már sehol sem hullott említést érdemlő eső. Vízjárás  A Nyírség és Kárpátalja kivételével a vízgyűjtők legnagyobb részén az átlagostól kevesebb csapadék hullott júniusban, így a vízállások is ennek megfelelően alacsony, vagy igen alacsony tartományban mozogtak, ill. - a Tisza kivételével - ha kisebb árhullámokkal tarkítottan is, de nagyrészt apadó tendencia érvényesült. A záporos, zivataros időszakokban a vízfolyások, valamint mellékvizeik felső szakaszain több - általában23 - kisebb árhullám is kialakult, de a nagyobb folyókon ez már nem okozott igazán jelentős vízszintemelkedést. A legnagyobb vízmozgás a Tisza és a Szamos-Kraszna vízrendszerben volt, ahol a hónap második felében 1-2 méteres árhullámok vonultak le. 8. ábra: Vízállások a Tiszán Vásárosnaménynál

A hazai kisvízfolyások közül a június 11-i esőket követően a Rima-patak alsó szakaszán, majd a 26-i zivatarok nyomán, a Tarnán alakult ki 30-50 cm-es vízszintemelkedés.

22

„Az év leghosszabb nappalainak időszakában hőség jellemzi időjárásunkat. Június 24-én Budapest Újpesten 35,2 °C-ig melegedett fel a levegő. A korábbi rekord is 35,2 °C volt, amelyet 2002-ben regisztráltunk szintén Újpesten.” [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.06.24.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?page=2; 2016.08.15-i megtekintés.] „Ma tetőzött a kánikula, ismét megdőlt a budapesti melegrekord. Az eddigi legmagasabb értéket 2007-ben, 33.3 fokot Budapest Pestszentlőrincen mérték. Ma ennél több mint 2 fokkal melegebbet, 35,9 fokot mértek Újpesten.” [webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.06.24.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?page=2; 2016.08.15-i megtekintés.] 23 Egy-egy nagyobb felhőszakadás helyenként jelentősebb, készültségi szintet megközelítő árhullám kialakulását is eredményezte, így pl. a június 26-án - a Láposmezőn hullott 90 mm-es esőt követően - a Fehér-Tiszán mértek I. fok feletti vízállást.

JÚLIUS

JÚLIUS  Július az átlagostól melegebb és nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2,0 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 120-250 % között volt, de foltokban előfordultak 250 350% közötti területek is. Időjárási helyzet  A hónap első napjaiban kánikulai meleg, de szórványosan záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás volt jellemző. Az erősebb viharok környezetében 30-60 mm-nyi csapadék is lehullott, de nagy területre kiterjedő, igazán jelentős eső nem volt. Július 3-án egy hidegfront érintette térségünket, amely nyomán a hónap első dekádjának végéig tartó enyhülés érkezett és főképp hazai területen szárazabbra fordult az idő. A külföldi vízgyűjtőket július 5-10. között még két front érintette, amelyek közül utóbbi működési területünk északi-északkeleti területein is jelentősebb csapadékkal hullatott.24 Július 10-12. között egy Nyugat-Európa felett örvénylő ciklon előoldalán egyre melegebb levegő áramlott a Kárpátmedencébe és a nappali csúcshőmérsékletek ismét meghaladták a 30 C fokot, a hajnali órákban pedig 20 fokhoz közeli hőmérsékleteket mértek. Július 13-án aztán a ciklon, hullámzó frontrendszerének hidegfrontja megközelítette térségünket és sokfelé alakult ki zápor, zivatar, felhőszakadás25 és helyenként jégeső kíséretében. A front átvonulását követően 14-én délutántól egy rövid nyugodtabb periódus következett, majd a frontrendszer déli oldalán kialakuló légörvény hatására 15-én délutántól ismét megnövekedett a felhőzet és délkelet felől újabb jelentős esőzés kezdődött. Mivel a hideg légörvény a következő két napon nem igazán változtatta helyzetét és csak lassan gyengült, ezért a záporos, zivataros idő július 16-án és 17-én is folytatódott, többfelé a havi átlagot megközelítő kétnapos csapadékkal. Az esős időben őszies hőmérsékletek alakultak ki, így pl. 16-án csak 15 fok körüli maximumokat mérhettünk. Július 18-tól aztán jelentősen csökkent a csapadékhajlam és erősödött a nappali felmelegedés, de a 30 fok körüli csúcshőmérsékletekre július 22-ig várni kellett. A hónap utolsó dekájában nyáriasan meleg időjálehetett részünk, ugyanakkor a dél felől áramló nedves levegőben 5-6 napon is adottak voltak a lek záporok, zivatarok kialakulásához, amelyek néhányat felhőszakadás kísért. A zivatarok sok ben nem, vagy csak igen csekély mértékben helyeződtek át, így lokálisan igen nagy mennyiségű hullathattak. 9. ábra: Múcsonyi utcán hömpölygő víz

esőt is

26

Július 28-án egy ilyen zivatar képződött csony felett, ahol a 90 mm-t elérő csapadékmennyiség villámárvizet27 idézett elő.

24

rásban meleg, feltéteközül eset-

Mú-

A Bodrogközben ezen a két napon területi átlagban 23,2 mm eső hullott. Július 13-án Poroszlón 138,5 mm csapadékot mértek, sokfelé pedig 30-70 mm között volt a 24 órás összeg. 26 webhely:Borsodonline/2016.07.28. http://www.boon.hu/video-ozonvizszeru-felhoszakadas-es-sarlavina-pusztitott-mucsonyban/3125914 , fotó Lesinszki Lukács; 2016.08.15-i megtekintés. 27 Villámárvíz (flash flood): általában a kisvízfolyásokon rendkívül gyorsan, akár percek alatt kialakuló árvíz, amelynek okozója legnagyobbrészt a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Ritkábban gátszakadás, vagy uszadék torlódása is kiválthatja. Levonulási ideje általában 6 óránál rövidebb. 25

JÚLIUS

Másnap délután a Sajó szlovákiai vízgyűjtőjén törtek ki intenzív zivatarok. Nagyrőce (Revúca) térségében a szinte ugyanott kipattanó viharok egymást követve hatalmas esőmennyiséget zúdítottak a városra. Július 29-én 16-19 óra között 130 mm kevéssel meghaladó értéket mértek (ebből 17-18 óra között 60 mm esett), s eközben 2 cm-es átmérőjű jég is hullott a település egyes részein. 10. ábra: Nagyrőce (Revúca) „szürkületben” a felhőszakadás alatt

28

11. ábra: A vihar által elpusztított kukorica Nagyrőce környé29 kén

Július 25-28. között hazai területen főképp a hegyvidékek környezetében hullott jelentős csapadék. A Bükk-fennsíkon és a közeli völgyekben, napról-napra szinte menetrendszerűen alakultak ki zivatarok, Jávorkúton és Ómassán ebben az időszakban összességében 133 mm esőt mértek. A havi csapadék ezen a két állomáson megközelített a 300 mm-t30, ami új júliusi rekordnak számít31. Miközben hazai területen is nagy mennyiségű csapadékot adó zivatarok tomboltak, addig július 27-én Szlovákiában, a Trencsén melletti Bércesen (Dolná Poruba; Vág vízgyűjtő) megdőlt a 30 perc alatt hullott eső szlovákiai rekordja. A 200-500 éves előfordulási idejű 91,0 mm-es felhőszakadás Közép-Európában ritkaságnak számít.32 A hónap utolsó napjaiban maradt a nyárias meleg, de csapadékot már kevés helyről jelentettek. Július 31-én ugyan egy hidegfront érintett az országot, de működési területünkön csak kevés helyen (északi határszél) hullott számottevő eső. Vízjárás  Júliusban változékonyság jellemezte kisvízfolyásaink és folyóink vízjárását. A szórványosan kialakuló nagycsapadékok többszöri áradáshoz vezettek, a Sajó és a Hernád esetében 1-1,5 méteres vízszintemelkedéssel. A Bodrogon és a Tiszán a vízgyűjtő nagyobb kiterjedése és így a területi átlagban csapadék miatt, kiegyenlítettebb volt a vízjárás, általában alacsony mederteltséggel. A kisvízfolyások közül főképp a Mátra és a Bükk környezetében eredők áradtak többször, akár nagyobb mértékben is. 1-2 méteres vízszintemelkedést regisztráltak az Eger-patak alsó (Rima) szakaszán és készültségi szintet elérő árhullám képződött a Tarna felső szakaszán is, amelynek jellemzői az alábbiak voltak: A 2016. július 25-től gyakoribbá váló csapadéktevékenység, ismételt árhullámokat váltott ki a Tarnán és mellékvizein. Ezek az árhullámok eleinte kisebbek voltak és a váltakozva érintett vízgyűjtőterület miatt nem egy időben terhelték a Tarna felső és alsó szakaszát. 28

http://www.imeteo.sk/novinka/16978 , fotó: Ifka Faklová http://www.imeteo.sk/novinka/16978 , fotó: Michal Dzurík 30 Jávorkút 277,9 mm, Miskolc-Ómassa 298,6 mm. 31 Jávorkúton 1937 októberétől - egy hosszabb megszakítással (1942-1949) - mérik a csapadékot és az idei júliusnál mindössze három hónap (1958. június: 281 mm; 1974. október: 278 mm; 2010. május: 340 mm) volt csapadékosabb. Jávorkúton idén februárban is rekorddöntő 158,3 mm-es értéket mértek. 32 Extrémny krátkodobý dážď v Dolnej Porube webhely: Slovenský hydrometeorologický ústav, www.shmu.sk /2016.08.23.; http://www.shmu.sk/sk/?page=2049&id=743, 2016.09.09-i megtekintés. 29

JÚLIUS

Július 28-án a késő délelőtti órákban a Mátra keleti része fölé húzódó zivatar és a hozzá társuló egy óra alatt lehulló 30 mm körüli eső, elsősorban a Parádi-Tarna vízrendszerében vezetett erőteljes lefolyás növekedéshez, de a korábbiaknál nagyobb vízszintemelkedéseket tapasztaltak a Tarnóca- és Bene-patakon is. 12. ábra: Vízállások a Tarnán és a Gyöngyös-patakon

A parádi ág árhulláma - a 10-11 óra között kialakult zivatart követően - Siroknál 16, Verpelétnél 18 órakor tetőzött, majd Verpelét alatt mozgása lelassult. A lassulást a meder benőttsége okozta, amely egyben az árhullám jelentős „ellapulását” is eredményezte. Tarnaméránál - a verpelétihez képest - 18-20 órával később következett be a tetőzés, amely a két vízmérce közötti 27 km-es távolságot és mintegy 33 méternyi esést tekintve viszonylag hosszú időnek mondható (2016 januárjában 10 óra körüli volt a tetőzések időkülönbsége). A fentebb említett két mellékág árhullámai közül a Bene-pataké megelőzte a Tarna felső ágáét, így Tarnaörsnél már korábban megemelte kissé a vízszintet, ugyanakkor a Felső-Tarna árhullámának érkezésekor a „Bene” már javában apadt. Ezzel párhuzamosan a Gyöngyös-patak kisebb árhullám 6-12 órával a tarnaörsi tetőzést követően érkezett a Tarnába, s így (a Benééhez hasonlóan) csekély vízmennyiséggel járult hozzá az árhullám csúcsának növeléséhez. A hónap utolsó napjaiban már általában apadás és kisvizes állapot jellemezte vízfolyásainkat, ugyanakkor a július 31én az északi határszélt érintő hidegfront zivatarai nyomán, a Bódván néhány dm-es, a Rakaca-patakon pedig méteres vízszintemelkedés volt.

AUGUSZTUS

AUGUSZTUS  Augusztus átlagos hőmérsékletű, de a megszokottól kissé nedvesebb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -0,5- +0,5 fokos eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége - szeszélyes területi eloszlással általában az átlagos értékek 50-150 % között mozgott, de akadtak területek ahol a megszokott érték 150-280 %-át mérték. Időjárási helyzet  A július utolsó napján érkező hidegfront, még augusztus 1-én is meghatározta az időjárásunkat. Hatására némileg csökkent a nappali felmelegedés és többfelé alakult ki kisebb eső, zápor, zivatar. Egy-egy erősebb zivatargócban ismét előfordult rövid ideig tartó felhőszakadás, de ezek területi kiterjedése csekély volt. A hónap második napjától erősödött a nappali felmelegedés és 4-én már ismét 30 fok körüli csúcshőmérsékleteket regisztráltak. Augusztus 5-én nyugat felől egy hidegfront közelítette meg a Kárpát-medencét, amely hazánk felett sokat gyengült, majd gyakorlatilag feloszlott. Hatására eleinte főképp a Dunántúlon enyhült a meleg és arrafelé jelentősebb csapadék is hullott, míg keletebbre csak elvétve, főképp másnap a Bükk környezetében és a hegységtől északra mértek nagyobb mennyiséget. Ekkor (augusztus 6-án) a déli óráktól a Bükk és az Észak-Borsodi dombság felett egymást követve törtek ki a zivatarok és délnyugatról északkelet felé haladva a hegység keleti oldalán, valamint a Sajó völgyének határközeli térségeiben többször is intenzív záporok áztatták a földet. A legtöbb esőt Sajópüspökiben mérték, ahol valamivel több, mint 3 óra alatt 58 mm hullott, de jelentős 20-51 mm csapadékot mértek a Miskolc-Diósgyőr és Ómassa közöt33 ti térségben is. A front feloszlását követően néhány napig száraz, nyáriasan meleg idő volt, majd augusztus 10-én egy újabb, Európát hosszan „kettészelő” frontrendszer okozott csapadékot. A záporok mellett, az erősebb zivatargócokban nagyobb átmérőjű jég34 is hullott és ismét előfordult felhőszakadás35 méretű eső. 13. ábra: Legyesbényei utcakép a jégverés után

36

Ez a frontátvonulás már lényegesen erősebb lehűléssel járt, mint az 5 nappal korábbi, hiszen augusztus 11-én, a síkvidéken 18-20, míg a hegyekben 11-15 fokos maximumokat mértek, másnap reggel pedig 5-1037 fok közé hűlt a levegő. Ezután lassú melegedés következett, majd 15-én „menetrendszerű” pontossággal érkezett a következő időjárási front, amely újra lehűléssel és csapadékkal járt. Ekkor a nagyobb zivatarok leginkább a Bodrogközt38 érintették, de az ismétlődő záporok a Mátra és a Bükk térségébe is 15-30 mm-nyi esőt szállítottak.

33

Ómassa 51,0 mm, Bükkszentkereszt 41,3 mm, Jávorkút 27,0 mm, Felsőhámor 26,0 mm. Szerencsen és tőle nyugatra (Bekecs, Legyesbénye) régen látott nagy jégverés volt, helyenként dió nagyságú, ill. attól is nagyobb jéggel, de komoly jégverést jeleztek Gesztely és Olaszliszka térségéből is. 35 Gesztely 49,0 mm, Törökér 44,5 mm. 36 Felhőszakadás, jégeső webhely: http://www.legyesbenye.hu/index.php/29-hirek/647-felhoszakadas-jegeso ; 2016.09.08-i megtekintés. 37 „2016. augusztus 13-án is megdőlt a hidegrekord, Zabar településen 4,0 fokig süllyed a hőmérséklet. Ez az érték az 1912-ben, Kecskemét Miklóstelepen mért 4,2 fokot küldte a második helyre.” webhely: Országos Meteorológiai Szolgálat/2016.08.13.; http://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=1585&m=2; 2016.08.18-i megtekintés. A Bükk töbreiben -1-2 C fokos fagyok is előfordultak. 38 Felsőberecki 45,8 mm. Sátoraljaújhely 32,2 mm. 34

AUGUSZTUS

Működési területünkön a hónap közepéig lehullott csapadék mennyisége igencsak tág határok, 17 és 101 mm között mozgott, így pl. 17-ig Tokajban a havi átlag alig több mint 30 %-át mérték, ugyanekkor Jósvafőn már a megszokott érték másfélszeresét is túllépte az augusztusi összeg. Néhány csendesebb nap után, augusztus 21-én egy Nyugat-Európa felett örvénylő, majd a Balti-tenger felé helyeződő ciklon frontrendszere érte el térségünket. Hatására ismét beborult és sokfelé hullott jelentős eső, helyenként felhőszakadás méretű csapadékkal. Működési területünk Heves-megyei térségében kevesebb volt az eső, ott általában 5-20 mm közötti értékek domináltak, míg Borsodban 15-30 mm-t mértek, ugyanakkor pl. a Hernád völgyében, a Bodrog- és a Taktaközben többfelé előfordult 30 mm-t jócskán meghaladó39 mennyiség is. A front mentén délnyugat felől északkelet felé haladó egymást követő záporok, zivatarok a hazainál is jelentősebb esőzést okoztak Szlovákia keleti felén. A Sajó és a Hernád, valamint a Bodrog érintett vízrendszerében nagy területen észleltek 40-50 mm-t meghaladó csapadékot, a Felső-Hernád mentén és a Laborc alsó folyásán 70 mm-es gócokkal. Vízjárás  Augusztusban a szórványosan előforduló nagycsapadékok hatása, leginkább a kisvízfolyások vízjárásában jelentkezett. Az egy-egy kisebb vízgyűjtőt érintő intenzívebb esők nyomán, több patakon is előfordult 0,5-1,0 m-es vízszintemelkedés. A nagyobb vízfolyások közül - a 21-ei nagy esőzést követően - a Sajón és Hernádon alakult ki kisebb árhullám, de az áradás mértéke - a kisvízfolyásokhoz hasonlóan – nagyrészt 1 m alatt maradt. A többszöri - olykor jelentősebb - csapadékhullás eredményeképp a vízállások sehol sem süllyedtek a legkisebb vízszintek közelébe, ugyanakkor a mederteltségek leginkább az igen alacsony tartományban mozogtak. A Bodrogon és a Tiszán alig volt változás a vízszintekben. A Szlovákia keleti részén 30-70 mm-nyi eső hullató, augusztus 21-i frontrendszer elvonulását követően kialakult kisebb árhullámok, a hazai folyószakaszon mindössze 20-30 cm-es vízszintemelkedést okoztak.

39

15 állomáson mértek 30 mm-t meghaladó csapadékot, a maximális értéket 52,2 mm-t, Felsőbereckiben észlelték.

CSAPADÉKTÉRKÉPEK

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 2016. január  

14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén

15. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól





CSAPADÉKTÉRKÉPEK





16. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön






CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. február  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. március  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. április  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. május  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. június  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. július  







CSAPADÉKTÉRKÉPEK











CSAPADÉKTÉRKÉPEK

2016. augusztus  



 40 41



A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

41

40

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 2016. január  

44. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet területi eloszlása



42



45. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



42 43



Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

43

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK

2016. február  

46. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet területi eloszlása

44

47. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

 44 45


45


2016. március  

48. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet területi eloszlása

46

49. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



46 47


47


2016. április  

50. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet területi eloszlása

48

51. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



48 49


49


2016. május  

52. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet területi eloszlása

50

53. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



50 51


51


2016. június  

54. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet területi eloszlása

52

55. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása



52 53


53


2016. július  

56. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet területi eloszlása

54

57. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

 54 55


55


2016. augusztus  

58. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása

56

59. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása

 56 57


57

VÍZÁLLÁSOK

VÍZÁLLÁSOK Tisza 1000

950 900 850 800 750 700 650 600 550

III. fok

vízállás (cm)

500

II. fok

450

I. fok

400

LNV

350

LKV

300

Tokaj

250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150

-200 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

Tokaj Tisza 543,079 fkm jobb part 89,330 mBf -184 cm 1946.10.05. 928 cm 2000.04.12. 650 cm 700 cm 800 cm

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja

Tiszalök-felső Tisza 518,20 fkm jobb part 89,340 mBf -232 cm 1957.12.10. 831 cm 2000.04.12.

Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja

Tiszalök-alsó Tisza 518,10 fkm jobb part 89,340 mBf -372 cm 1963.07.30. 831 cm 2000.04.12.

12. 1.



vízállás (cm)

60. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál

900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1. LNV

5. 1.

6. 1. LKV

7. 1. 8. 1. 2016. Tiszalök-felső

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Tiszalök-alsó

 61. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél

12. 1.

VÍZÁLLÁSOK

vízállás (cm)

900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.


Tiszapalkonya Tisza 484,7 fkm jobb part 87,28 mBf -66 cm 1983.12.16. 806 cm 2000.04.12. 500 cm 600 cm 650 cm


Tiszakeszi Tisza 464,26 fkm jobb part 86,07mBf -212 cm 1961.09.25. 811 cm 2000.04.14. 500 cm 600 cm 650 cm

12. 1.

I. fok

II. fok

III. fok

Tiszapalkonya LNV

Tiszapalkonya

Tiszakeszi

Tiszakeszi LNV

Tiszakeszi LKV

Tiszapalkonya LKV

 62. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél

120.00 Tiszabecs 115.00

Tivadar

110.00

Vásárosnamén y Záhony Dombrád

105.00

Tiszabercel Tokaj

100.00

vízszint (mBf.)

Tiszalök-felső Tiszalök-alsó

95.00

Tiszapalkonya 90.00

Tiszakeszi Tiszafüred

85.00

Kisköre-felsö Kisköre-alsó

80.00 Szolnok Csongrád

75.00

Szeged 70.00 1. 1.

1. 31.

3. 1.

3. 31.

4. 30.

5. 30.

6. 29. 2016.

7. 29.

8. 28.

 63. ábra: Vízszintek a Tiszán

9. 27.

10. 27.

11. 26.

12. 26.

VÍZÁLLÁSOK

Bodrog 900

850 800 750 700 650 600

550

III. fok II. fok I. fok LNV LKV Felsőberecki

vízállás (cm)

500 450 400 350


300 250 200 150 100 50 0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Felsőberecki Bodrog 47,74 fkm bal part 92,15 mBf 13 cm 1950.09.22. 795 cm 1999.03.13. 550 cm 650 cm 700 cm

12. 1.

2016.

 64. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél

800 750 700 650 600 550 500 450

III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sárospatak

vízállás (cm)

400 350 300 250


200 150 100 50 0 -50 -100 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

2016.

 65. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál

12. 1.

Sárospatak Bodrog 37,30 fkm bal part 91,80 mBf -2 cm 1904.08.09. 740 cm 1999.03.14. 500 cm 600 cm 650 cm

VÍZÁLLÁSOK

122.50 120.00 Ung-Ungvár

117.50

Ung-Lékárd

115.00 112.50

LaborcNagymihály

110.00 Laborc-Iske

vízszint (mBf.)

107.50 Latorca-Munkács

105.00 102.50

LatorcaNagykapos

100.00

Ondava-Hór

97.50 95.00

BodrogFelsőberecki

92.50

BodrogSárospatak

90.00 87.50 1. 1.

Tokaj 1. 31.

3. 1.

3. 31.

4. 30.

5. 30.

6. 29. 2016.

7. 29.

8. 28.

9. 27.

10. 27.

 66. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

11. 26.

12. 26.

VÍZÁLLÁSOK

Sajó 500

450

400

350

vízállás (cm)

300

III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sajópüspöki

250

200


150

100

50

0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Sajópüspöki Sajó 123,50 fkm jobb part 148,36 mBf 13 cm 1993.08.21. 416 cm 2010.06.05. 200 cm 250 cm 300 cm

12. 1.

 67. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél

500

450

400

350

III. fok

300

vízállás (cm)

II. fok I. fok

250

LNV LKV Sajószentpéter

200


150

100

50

0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 68. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél

12. 1.

Sajószentpéter Sajó 76,50 fkm jobb part 121,82 mBf 29 cm 2007.07.09. 406 cm 2010.06.05. 250 cm 300 cm 350 cm

VÍZÁLLÁSOK

600 550 500 450 400 350 III. fok

vízállás (cm)

300

II. fok I. fok

250

LNV LKV

200

Felsőzsolca 150


100 50 0

-50 -100 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 69. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál

12. 1.

Felsőzsolca Sajó 49,38 fkm bal part 107,21 mBf -13 cm 1993.08.25. 512 cm 1974.10.24. 300 cm 350 cm 400 cm

VÍZÁLLÁSOK

Hernád 600 550 500 450 400 350 300

III. fok

vízállás (cm)

250

II. fok I. fok

200

LNV

150

LKV Hidasnémeti

100


50 0 -50 -100 -150 -200 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Hidasnémeti Hernád 97,04 fkm jobb part 151,29 mBf -130 cm 2012.02.02. 503 cm 2010.06.06. 200 cm 250 cm 300 cm

12. 1.

 70. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél

600 550 500 450 400 350 III. fok

vízállás (cm)

300

II. fok I. fok

250

LNV LKV

200

Gesztely 150


100 50 0 -50 -100 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 71. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél

12. 1.

Hidasnémeti Hernád 97,04 fkm jobb part 151,29 mBf -26 cm 2013.08.30. 517 cm 2010.06.04. 250 cm 300 cm 350 cm

VÍZÁLLÁSOK

Tarna 600 550 500 450 400 III. fok

350

vízállás (cm)

II. fok I. fok

300

LNV LKV

250

Tarnaméra Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

200 150 100 50 0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

Tarnaméra Tarna 24,3 fkm jobb part 99,27 mBf 16 cm 2012.09.07. 500 cm 1974.10.22. 250 cm 300 cm 350 cm

12. 1.

 72. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál

600 550 500 450 400 III. fok

vízállás (cm)

350

II. fok I. fok

300

LNV LKV

250

Tarnaörs Vízmérce adatai: Vízfolyás Szelvény Helye Vízmérce nullpont LKV Időpontja LNV Időpontja I. fok II. fok III. fok

200 150 100 50 0 1. 1.

2. 1.

3. 1.

4. 1.

5. 1.

6. 1.

7. 1. 2016.

8. 1.

9. 1.

10. 1.

11. 1.

 73. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél

12. 1.

Tarnaörs Tarna 11,855 fkm bal part 91,41 mBf 65 cm 1989.09.20. 565 cm 1999.07.13. 350 cm 400 cm 450 cm

VÍZHOZAMOK

VÍZHOZAMOK 2 400 2 200 2 000 1 800 1 600

vízhozam (m3/s)

1 400 1 200

1 000 800 600 400 200 0 1. 1.

3. 1.

4. 30. Tiszabecs

Vásárosnamény

6. 29. 2016. Tiszadob

8. 28. Kisköre-alsó

10. 27.

12. 26.

Szeged

 74. ábra: Vízhozamok a Tiszán

500

450

400

350

vízhozam (m3/s)

300

250

200

150

100

50

0 1. 1.

3. 1.

4. 30. Felsőberecki

6. 29. 2016. Ondava-Hór

8. 28. Ung-Lékárd

Laborc-Homonna

 75. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

10. 27.

12. 26.

VÍZHŐMÉRSÉKLETEK

VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 30.0 28.0 26.0 24.0 22.0 20.0 18.0

vízhőmérséklet (°C)

16.0 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 1. 1.

1. 31.

3. 1.

3. 31.

4. 30.

5. 30.

Tisza-Tiszabecs

6. 29. 2016.

7. 29.

Tisza-Tokaj

8. 28.

9. 27.

10. 27.

11. 26.

12. 26.

10. 27.

11. 26.

12. 26.

Tisza-Tiszapalkonya

 76. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán

30.0 28.0 26.0 24.0 22.0 20.0 18.0

vízhőmérséklet (°C)

16.0 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 1. 1.

1. 31.

3. 1.

3. 31.

Bodrog-Felsőberecki

4. 30.

5. 30.

6. 29. 2016.

7. 29.

8. 28.

9. 27.

Hernád-Hidasnémeti

 77. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

Sajó-Sajópüspöki

TALAJVÍZSZINTEK

TALAJVÍZSZINTEK 2016. január 

78. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. január havi középértékek alapján

58

79. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2016. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá59 sa

 58 59

Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

TALAJVÍZSZINTEK

2016. február 

80. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. február havi középértékek alapján

60

81. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2016. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi elosz61 lása



60 61


TALAJVÍZSZINTEK

2016. március 

82. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. március havi középértékek alapján

62

83. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2016. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása



62 63


63

TALAJVÍZSZINTEK

2016. április 

84. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. április havi középértékek alapján

64

85. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2016.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá65 sa



64 65


TALAJVÍZSZINTEK

2016. május 

86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. május havi középértékek alapján

66

87. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2016.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá67 sa



66 67


TALAJVÍZSZINTEK

2016. június 

88. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. június havi középértékek alapján

68

89. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2016.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlá69 sa



68 69


TALAJVÍZSZINTEK

2016. július 

90. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. július havi középértékek alapján

70

91. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2016.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása



70 71


71

TALAJVÍZSZINTEK

2016. augusztus 

92. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. augusztus havi középértékek alapján

72

93. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2016.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi 73 eloszlása

 72 73


TALAJVÍZSZINTEK

FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 

94. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén

 Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (200106, 2008-14) 91.79

100

90.79

150

90.29

200

89.79

250

89.29

300

88.79

350

88.29

400

2016.01.01

87.79

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

Átlagos havi talajvízszint (1999-2014) 105.30

50

104.80

104,56 Terepmagasság 100

104.30

150

103.80

200

103.30

250

102.80

300

102.30

350

101.80

400

101.30

450

2016.01.01

100.80

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

talajvízszint (mBf.)

91.29

Talajvízszint

004240 Besenyőtelek távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

talajvízállás (cm)

91,59 Terepmagasság

50



0

004397 Ároktő távmért talajvízállás adatok csőperemtől

TALAJVÍZSZINTEK

0

98.39

50

200

96.89

250

96.39

300

95.89

350

95.39

400

94.89

450

94.39

500

93.89

550

93.39

2016.03.01


2016.07.01

2016.09.01

003949 Egerfarmos távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

50

2016.05.01

Átlagos havi talajvízszint (19972007; 2009-2014) 100.73

99.73

150

99.23

200

98.73

250

98.23

300

97.73

350

97.23

400

96.73

450

2016.09.01

94.24

200

93.74

250

93.24

300

92.74

350

92.24

400


150

91.74


96.21

150

95.71

200

95.21

250

94.71

300

94.21

350

93.71

400

93.21

2016.09.01

2016.11.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01 Talajvízszint

001826 Jászárokszállás távmért talajvízállás adatok csőperemtől


103.57

100

103.07

150

102.57

200

102.07

250

101.57

300

101.07

350

100.57

100.07

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


001781 Karcsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől

Átlagos havi talajvízszint (1976-1982; 1984-2014) 97.26


96.76

100

96.26

150

95.76

200

95.26

250

94.76

300

94.26

350

93.76

400

93.26

92.76

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004238 Kistokaj távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


107.9



100

2016.07.01

151.72

2016.03.01

50



96.71

2016.05.01

152.22

2016.01.01


2016.03.01

400

Talajvízszint

50

2016.01.01

152.72

450

2016.11.01

004168 Karos távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

350

50



94.74

2016.09.01

153.22

0


2016.07.01

300

400

Átlagos havi talajvízszintek (2002-2014) 95.74

100

2016.05.01

153.72

2016.01.01

95.24

2016.03.01

250

Talajvízszint

50

2016.01.01

154.22


2016.11.01

004391 Jászdózsa távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

200

50

96.23

2016.07.01

154.72

0

100.23

2016.05.01

150

2016.01.01

100

2016.03.01

155.22

Talajvízszint


2016.01.01

100

450

2016.11.01


2016.01.01

155.72



97.39


150


97.89






50

100

Talajvízszint

004600 Eger távmért talajvízállás adatok csőperemtől

100

107.4

150

106.9

200

106.4

250

105.9

300

105.4

350

104.9

400

104.4

450

2016.01.01

103.9

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


0



Talajvízszint

003946 Cigánd távmért talajvízállás adatok csőperemtől

TALAJVÍZSZINTEK Talajvízszint

004396 Ludas távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

200

115.22

300

114.22

400

113.22

500

112.22

600

111.22

700

110.22

800

109.22

900

108.22

1000

107.22

1100

106.22

1200


116.22

105.22

1300

104.22

2016.01.01

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

Átlagos havi talajvízszinz (1984-2014) 107.06

92.51

150

92.01

200

91.51

250

91.01

300

90.51

350

90.01

400

89.51

450

89.01

88.51

2016.03.01

50

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


001814 Mezőkövesd távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

106.56

Átlagos havi talajvízszint (1984-2014) 118.32 117.82


100

117.32

150

116.82

200

116.32

106.06

200

105.06

250

115.82

250

104.56

300

115.32

300

104.06

350

114.82

400

114.32

450

113.82


105.56


150

350

103.56

400

103.06

500

113.32

450

102.56

550

112.82

500

102.06

600

112.32

650

111.82

700

111.32

750

110.82

550

101.56

600

101.06

650

100.56

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

004393 Miskolc távmért talajvízállás adatok csőperemtől


113.80

200

113.30

250

112.80

300

112.30

350

111.80

400

111.30

450

110.80

500

110.30

550

109.80

600

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01



150

94.40

200

93.90

250

93.40

300

92.90

350

92.40

91.90

2016.03.01

98.54

150

98.04

200

97.54

250

97.04

300

96.54

350

96.04

400

95.54

450

95.04

500

94.54

2016.11.01

50

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


003662 Pácin távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


100

2016.09.01

94.90

2016.01.01

99.04

2016.07.01

100

Talajvízszint


2016.05.01

95.40

400

2016.11.01

004167 Olaszliszka távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2016.03.01

Talajvízszint

003948 Nemesbikk távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

109.30

2016.01.01

2016.11.01



50

2016.09.01


150

0

2016.07.01

50 114.30

2016.03.01

2016.05.01

114.80


100

2016.01.01

2016.03.01



96.62

100

96.12

150

95.62

200

95.12

250

94.62

300

94.12

350

93.62

400

93.12

450

2016.01.01

92.62

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


0

110.32



2016.03.01

800


2016.01.01

50


100


100

2016.01.01



93.01

Talajvízszint

50


50

500

2016.11.01

001814 Mezőkeresztes távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0



100




Talajvízszint

001817 Mezőcsát távmért talajvízállás adatok csőperemtől


0


TALAJVÍZSZINTEK

0


50

0

50

92.32


150

91.32

200

90.82

250

90.32

300

89.82

350

89.32


91.82



100

95.70

95.20

200

94.70

250

94.20

300

93.70

350

93.20

400

92.70

450

92.20

91.70

450

88.32

500

500

87.82

550

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

91.20

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint

004242 Sárospatak-Baksa-tanya távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

96.20


150

88.82

2016.03.01


100

400

2016.01.01

Talajvízszint

003749 Sajóörös távmért talajvízállás adatok csőperemtől


Talajvízszint

004176 Poroszló-Nagyállás távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004399 Sárospatak-Baksa-tanya 2. távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


95.95

50

100

95.45

100

95.67

150

94.95

150

94.67

200

94.45

200

94.17

250

93.95

250

93.67

300

93.45

300

93.17

350

92.95

350

92.67

400

92.45

400

92.17

450

91.95

450

91.67

500

91.45

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


50

95.98

94.48

250

93.98

300

93.48

350

92.98

400

92.48

450

91.98

500

91.48

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1984-2014) 100.78

100.28


116.85

150

116.35

200

115.85

250

115.35

300

114.85

350

114.35

400

113.85

450

113.35

500

112.85

550

112.35

600

111.85

650

111.35

700

110.85

750

110.35

800

109.85

850

109.35

900

108.85

2016.07.01

2016.09.01

99.78

150

99.28

200

98.78

250

98.28

300

97.78

350

97.28

400

96.78

96.28

2016.03.01

2016.11.01

50

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004394 Szikszó távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

117.35


2016.05.01

100

2016.01.01

100

2016.03.01

2016.11.01

001813 Szentistván távmért talajvízállás adatok csőperemtől

Talajvízszint

004395 Szihalom távmért talajvízállás adatok csőperemtől

2016.01.01

2016.09.01

450

2016.11.01




200


94.98

50

2016.07.01

50



95.48

150

0

2016.05.01


100

2016.03.01

2016.03.01

0


2016.01.01

91.17


003821 Sárospatak-Várhomok távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

500

2016.11.01


2016.03.01

Átlagois havi talajvízszint (2002-2014) 122.65 122.15


100

121.65

150

121.15

200

120.65

250

120.15

300

119.65

350

119.15

400

118.65

450

118.15

500

117.65

550

117.15

600

116.65

650

2016.01.01

116.15

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


2016.01.01

95.17







TALAJVÍZSZINTEK Talajvízszint

001796 Taktaharkány távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

Talajvízszint

004390 Tarnaméra távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

Átlagos havi talajvízszinz (2002-2014) 102.73

95.95 50

102.23


95.45

150

94.95

200

94.45

250

93.95

300

93.45

350

92.95

400

92.45

450

91.95

2016.01.01

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

150

101.23

200

100.73

250

100.23

300

99.73

350

2016.11.01

99.23

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint

004172 Tarnaörs távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

101.73







2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


001835 Tiszadorogma távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


50

96.14

150

95.14

200

94.64

250

94.14

300

93.64

350

93.14

400

92.64

450

92.14

2016.07.01

2016.09.01


200

89.13

250

88.63

300

88.13

350

87.63

400

87.13

450

86.63

86.13

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01



0

50

150

88.21

200

87.71

250

87.21

300

86.71

350

86.21

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01



91.14

100

90.64

150

90.14

200

89.64

250

89.14

300

88.64

350

88.14

400

87.64

450

87.14

500

2016.11.01

86.64

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint

003822 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől


2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004241 Tiszakarád távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0

Átlagos havi talajvízszint (1999-2008; 2010-2014) 96.26

97.06 50


150

96.06

200

95.56

250

95.06

300

94.56

350

94.06

400

93.56

450

93.06

500

92.56

550

2016.01.01

92.06

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

95.76



96.56


100

100

95.26

150

94.76

200

94.26

250

93.76

300

93.26

350

92.76

400

2016.01.01

92.26

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


50


89.63

89.21

88.71

0

150

2016.01.01

100

2016.03.01

90.13

Talajvízszint


2016.01.01

90.63

500

2016.11.01


0


2016.05.01

50

100


2016.03.01


2016.01.01

50


95.64


100






TALAJVÍZSZINTEK

0


50

0 50

100.97 100.47

150

99.97

200

99.47

250

98.97

300

98.47

350

97.97

400

97.47

450

96.97

500

96.47

550

95.97

600

95.47

650

94.97

2016.03.01

2016.07.01

2016.09.01

110.59

150

110.09

200

109.59

250

109.09

300

108.59

350

108.09

400

107.59

450

107.09

500

106.59

550

106.09

600

105.59

650

105.09

700

104.59

750

104.09

800

103.59

850

103.09 102.59

2016.01.01

2016.03.01

Talajvízszint Átlagos havi talajvízszint (1998-2014) 99.23


111.09


100

900

2016.11.01

004169 Viss távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0 50

2016.05.01


2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01


004173 Zaránk távmért talajvízállás adatok csőperemtől

0


98.73 50

97.73

200

97.23

250

96.73

300

96.23

350

95.73

400

95.23

450

94.73

500

94.23

550

93.73

600

93.23

650



92.73

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01

100


150

2016.01.01

99.93

98.23



100


99.43

150

98.93

200

98.43

250

97.93

300

97.43

350

96.93

400

96.43

450

2016.01.01

95.93

2016.03.01

2016.05.01

2016.07.01

2016.09.01

2016.11.01


2016.01.01


100




Talajvízszint

004490 Tolcsva távmért talajvízállás adatok csőperemtől


Talajvízszint

004239 Tiszalúc távmért talajvízállás adatok csőperemtől

METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON 

95. ábra: 2016. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr



96. ábra: 2016. évi mérési adatok: Kékestető



74 75

Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ

75

74

METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon

97. ábra: 2016. évi mérési adatok: Eger

76



98. ábra: 2016. évi mérési adatok: Jósvafő

76 77

Adatforrás: OMSZ Adatforrás: OMSZ (a távmérő üzemzavara miatt, az adatsorok októbertől hiányosak)

77

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet  



MELLÉKLETEK

2. sz. melléklet  

MELLÉKLETEK



MELLÉKLETEK

3. sz. melléklet  



ÁBRAJEGYZÉK

ÁBRAJEGYZÉK  1. ábra: A 2016. február 23-a 06 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet .................................................... 6 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 1950 és 2015 között ......................................................................................................... 8 3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein 2016.02.09-2016.03.08. között .................................................... 8 4. ábra: A Tarna vízállásai 2016 februárjában................................................................................................................................... 9 5. ábra: Árvíz a Sipot-patakon, a kárpátaljai Forráspatak településen (szolyvai járás) 2016. április 9-én ...................................... 11 6. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb léghőmérséklet 2016.05.17. 06 UTC.............................................................. 13 7. ábra: A hőmérséklet minimuma 2016. június 8-án..................................................................................................................... 15 8. ábra: Vízállások a Tiszán Vásárosnaménynál .............................................................................................................................. 16 9. ábra: Múcsonyi utcán hömpölygő víz ......................................................................................................................................... 17 10. ábra: Nagyrőce (Revúca) „szürkületben” a felhőszakadás alatt ............................................................................................... 18 11. ábra: A vihar által elpusztított kukorica Nagyrőce környékén .................................................................................................. 18 12. ábra: Vízállások a Tarnán és a Gyöngyös-patakon .................................................................................................................... 19 13. ábra: Legyesbényei utcakép a jégverés után ............................................................................................................................ 20 14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 22 15. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 22 16. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 23 17. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 23 18. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 24 19. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 24 20. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 25 21. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 25 22. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 26 23. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 26 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 27 25. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 27 26. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 28 27. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 28 28. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 29

ÁBRAJEGYZÉK 29. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 29 30. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 30 31. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 30 32. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 31 33. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 31 34. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 32 35. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 32 36. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 33 37. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 33 38. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 34 39. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 34 40. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 35 41. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól............................................................................................................. 35 42. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén ................................................................................ 36 43. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön ............................................................................................................ 36 44. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................................................................... 37 45. ábra: A 2016. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása.................................. 37 46. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................................................................. 38 47. ábra: A 2016. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................ 38 48. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet területi eloszlása ............................................................................................. 39 49. ábra: A 2016. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ............................... 39 50. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................ 40 51. ábra: A 2016. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása .................................. 40 52. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................ 41 53. ábra: A 2016. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása .................................. 41 54. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................ 42 55. ábra: A 2016. június havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása .................................. 42 56. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet területi eloszlása ................................................................................................. 43 57. ábra: A 2016. július havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ................................... 43

ÁBRAJEGYZÉK 58. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet területi eloszlása ......................................................................................... 44 59. ábra: A 2016. augusztus havi középhőmérséklet átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása ............................ 44 60. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál ................................................................................................................................................. 45 61. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél ............................................................................................................................................. 45 62. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél ......................................................................................................... 46 63. ábra: Vízszintek a Tiszán ........................................................................................................................................................... 46 64. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél .................................................................................................................................. 47 65. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál .................................................................................................................................... 47 66. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin ........................................................................................................................... 48 67. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél........................................................................................................................................ 49 68. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél ................................................................................................................................... 49 69. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál ......................................................................................................................................... 50 70. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél ................................................................................................................................. 51 71. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél ........................................................................................................................................ 51 72. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál ....................................................................................................................................... 52 73. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél .......................................................................................................................................... 52 74. ábra: Vízhozamok a Tiszán ........................................................................................................................................................ 53 75. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin ........................................................................................................................ 53 76. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán............................................................................................................................................... 54 77. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón ................................................................................................... 54 78. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. január havi középértékek alapján ......................................................... 55 79. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2016. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 55 80. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. február havi középértékek alapján ....................................................... 56 81. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2016. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 56 82. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. március havi középértékek alapján ....................................................... 57 83. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagos és a 2016. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 57 84. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. április havi középértékek alapján .......................................................... 58

ÁBRAJEGYZÉK 85. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2016.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása .......................................................................................................................................................................................... 58 86. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. május havi középértékek alapján .......................................................... 59 87. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagos és a 2016.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása .......................................................................................................................................................................................... 59 88. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. június havi középértékek alapján .......................................................... 60 89. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagos és a 2016.június havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása .......................................................................................................................................................................................... 60 90. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. július havi középértékek alapján ........................................................... 61 91. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagos és a 2016.július havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása .......................................................................................................................................................................................... 61 92. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2016. augusztus havi középértékek alapján ................................................... 62 93. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2016.augusztus havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása ............................................................................................................................................................................. 62 94. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén ...................................................... 63 95. ábra: 2016. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr ..................................................................................................................... 69 96. ábra: 2016. évi mérési adatok: Kékestető ................................................................................................................................ 69 97. ábra: 2016. évi mérési adatok: Eger ......................................................................................................................................... 70 98. ábra: 2016. évi mérési adatok: Jósvafő..................................................................................................................................... 70

JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK  „0” pont a vízmérce nullapontja L a torkolattól mért távolság

F vízgyűjtőterület

JNV jeges nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb jeges vízállás JLNV legnagyobb jeges víz. Az eddig észlelt legmagasabb jeges vízállás

LKV legkisebb víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás JLKV legkisebb jeges víz. Az eddig előfordult legalacsonyabb jeges vízállás KV kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb vízállás JKV jeges kisvíz. Valamely időszakon belül észlelt legalacsonyabb jeges vízállás KKV közepes kisvíz. Valamely időszak kisvizeinek számtani közepe

KQ kisvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legkisebb vízhozam KKQ közepes kisvízhozam. Valamely időszak kisvizhozamainak számtani közepe KÖQ közepes vízhozam. Valamely időszak napi középvízhozamai-nak számtani közepe KNQ közepes nagyvízhozam. Valamely időszak nagyvízhozamainak számtani közepe NQ nagyvízhozam. Valamely időszakon belül előfordult legnagyobb vízhozam ΣQ meghatározott szelvényen egy év alatt átfolyt vízmennyiség

KÖV középvízállás. Valamely vízállás- észlelési sorozat tagjainak számtani közepe KNV közepes nagyvíz. Valamely időszak nagyvizeinek számtani közepe

Kq KQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2-ére számított értéke KÖq KÖQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2-ére számított értéke

NV nagyvíz. Valamely időszakon belül észlelt legmagasabb vízállás

Nq NQ-nak a vízgyűjtőterület 1 km2-ére számított értéke

LNV legnagyobb víz. Az eddig előfordult legmagasabb vízállás

mBf. a Balti-tenger feletti magasság

ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat

ATIVIZIG Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

OVSZ Országos Vízjelző Szolgálat

VHTE Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés

OVF Országos Vízügyi Főigazgatóság

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

Recommend Documents