A ÉS ÉVI MINIMÁLBÉR- EMELÉS SZÁNDÉKOLT ÉS TÉNYLEGES HATÁSAI KORMÁNYZATI KUDARCOK MAGYARORSZÁGON

A 2001. ÉS 2002. ÉVI MINIMÁLBÉREMELÉS SZÁNDÉKOLT ÉS TÉNYLEGES HATÁSAI KORMÁNYZATI KUDARCOK MAGYARORSZÁGON 2008/3.

MKIK GVI Kutatási Füzetek 2008/3

A 2001. és 2002. évi minimálbér-emelés szándékolt és tényleges hatásai

KORMÁNYZATI KUDARCOK MAGYARORSZÁGON

Budapest, 2007. október


Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról.

MKIK GVI –

Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry

GVI Kutatási Füzetek – 2008/3

A tanulmányt írták:

Cserpes Tünde, egyetemi hallgató, ELTE Papp Gergő, munkatárs (GVI), PhD hallgató, Corvinus Egyetem

Kutatásvezető: Tóth István János, Ph.D. (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) e-mail: [email protected] Internet: http://econ.core.hu/~tothij

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Budapest, 2007. október ISBN 978-963-06-6689-3

Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: [email protected] internet: http://www.gvi.hu

MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

3/34


Tartalom Summary ................................................................................................................... 5 Összefoglaló …………………………………………………………....…………………..7 Bevezetés ................................................................................................................ 10 1. Módszertan.......................................................................................................... 11 2. A minimálbér-emelések (el)fogadtatása és a kompenzáció: az emelések kontextusa............................................................................................................... 13 3. A minimálbér-emelések szándékolt hatásai: az emelések érvrendszere....... 16 3.1. Az első lépés: a minimálbér bruttó 57 százalékos emelése ........................... 16 3.1.1. Bérek és infláció ................................................................................................ 16 3.1.2. Jövedelem-eloszlás ........................................................................................... 18 3.1.3. Foglalkoztatás .................................................................................................... 19 3.1.4. Feketegazdaság és költségvetés.................................................................... 19 3.1.5. Gazdaságfilozófiai váltás: „Aki nem dolgozik, ne is egyék” ........................ 20 4. A minimálbér-emelések tényleges hatásai: empirikus vizsgálatok ............... 22 4.1. Bérek és infláció ............................................................................................. 22 4.2. Jövedelem-eloszlás........................................................................................ 22 4.3. Foglalkoztatás ................................................................................................ 22 4.4. Feketegazdaság és költségvetés ................................................................... 24 5. Összefoglalás ..................................................................................................... 25 6. Függelék .............................................................................................................. 26 7. Hivatkozások ....................................................................................................... 34


4/34


Summary Intended and actual impacts of the minimum wage increase in Hungary in 2001 and 2002 The Orban Cabinet increased the minimum wage by 57 per cent as of 2001, i.e. to HUF 40,000 from HUF 25,500 then again, a year later, by another 25 per cent, to HUF 50,000. This rather sharp intervention into labour market relations resulted in several intended and unintended consequences: it influenced the supply and demand side of the labour market as well as the income and expenditure side of the budget, and it also influenced wages, income distribution, employment, consumption, the conduct of businesses, and the size of the informal economy. This paper consists of three major parts. After a methodological introduction and depiction of the political and economic contexts of minimum wage increases, our primary aim will be to analyse the press material and parliamentary addresses regarding the minimum wage increase, and to introduce the arguments and interests of the participants in the debate. As the measure attracted the attention of economists also, for example a series of analyses conducted on large samples examined the actual impact of minimum wage increases, in the second part of our study we shall provide a summary of these empiric analyses. In the third part, the paper will compare the arguments voiced during the political discussion with the results of the analyses of economists and seek the answer to the question of how far the results coincide with each other. We have grouped both the arguments raised in the preliminary expectations of the stakeholders and the results of subsequent empirical analysis around four larger topics: wages and inflation, income distribution, employment, and informal economy and budget. The government communicated the minimum wage increase with the arguments that, as minimum wage increases did not increase inflation in the previous years, it would not happen in subsequent years either and thus there will be an income increase everywhere. Empirical analyses, on the other hand, demonstrated that inflation grew at a faster pace than the increase in average wage, so employees whose officially declared wage increased with the increase of the minimum wage actually experienced loss of wage. The purpose of the decision makers was to reduce income differences by increasing the lowest wage, envisaging the creation of a powerful middle class as their perspective target. A part of the aim was achieved, as the income of those whose income was the worst grew faster than that of those with a superior income situation, which mitigated to some extent income differences; however the decisive majority of those directly affected by the minimum wage increase did not actually belong to the lowest fifth income group. The clear intention of the cabinet was to increase employment and to whiten the economy. What actually happened was just the contrary: employment declined and MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

5/34


the trend of employment having prevailed since 1998 broke with the aggravating tax burden resulting in the strengthening of the informal economy. Finally the government expected an improvement in the balance of the budget from the minimum wage increase, but, according to the analyses, tax revenues actually and expenditures increased and thus the sum balance deteriorated.


6/34


Összefoglaló A 2001. és 2002. évi minimálbér-emelés szándékolt és tényleges hatásai 2001-től 57 százalékkal, 25 500 forintról 40 000 forintra, majd egy évvel később újabb 25 százalékkal, 50 000 forintra emelte a minimálbért az Orbán-kabinet. Ez az élesnek mondható beavatkozás a munkaerő-piaci viszonyokba számos szándékolt és nem szándékolt következménnyel járt: hatással volt a munkaerőpiac kínálati és keresleti, valamint a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt, valamint befolyásolta a béreket, a jövedelem-eloszlást, a foglalkoztatást, a fogyasztást, a vállalati magatartást és a feketegazdaság mértékét is. Dolgozatunk három nagyobb részből áll. A módszertani bevezető valamint a minimálbér-emelések politikai és gazdasági kontextusának felvázolása után elsőként a minimálbér-emeléssel kapcsolatban megjelent sajtóanyagok és parlamenti felszólalások elemzésére, a vitában résztvevők érveinek és érdekeinek bemutatására törekszünk. Mivel az intézkedés a közgazdászok figyelmét is felkeltette – például nagymintás elemzések sora vizsgálta minimálbér-emelések tényleges hatását –, tanulmányunk második részében ezeket az empirikus elemzéseket foglaljuk össze. A harmadik, összegző részben pedig összevetjük a politikai vita során hangoztatott érveket a közgazdászok vizsgálatainak eredményeivel és arra keressük a választ, hogy az eredmények mennyire vannak összhangban egymással. Mind az érintettek előzetes várakozásaiban felmerülő érveket, mind az utólagos empirikus elemzések eredményeit négy nagyobb téma köré csoportosítottuk: bérek és infláció, jövedelem-eloszlás, foglalkoztatás, valamint feketegazdaság és költségvetés. A kormány úgy kommunikálta a minimálbér-emelést, hogy mivel a korábbi évek minimálbér-emelései sem emelték az inflációt, ez a következőkben sem lesz így, és a jövedelemnövekedés mindenhol érvényesülni fog. Az empirikus elemzések viszont kimutatták, hogy az átlagbér emelkedésénél gyorsabban növekedett az infláció, így azok a munkavállalók, akiknek a hivatalosan bevallott bére a minimálbér emelésével nőtt, valójában tényleges bérük csökkenését tapasztalták. A döntéshozók célja volt, hogy a legkisebb bér megemelésével csökkenjenek a jövedelmi különbségek, távlati célként egy erős középosztály megteremtését vetítették előre. Ez részben sikerült, hiszen a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők jövedelme jobban nőtt, mint a jobb helyzetben lévőké, így némileg csökkentek a jövedelemkülönbségek, viszont a minimálbér-emelés során közvetlenül érintettek döntő többsége nem a legalsó jövedelmi ötödbe tartozott. A kabinet egyértelmű szándéka volt a foglalkoztatás növelése és a gazdaság fehérítése, ezzel szemben a foglalkoztatás csökkent és megtört a foglalkoztatás 1998 óta tartó növekvő trendje, valamint a súlyosbodó adóterhek a szürkegazdaság erősödésének irányába hatottak. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

7/34


Végezetül a kormány a költségvetés egyenlegének javulását várta a minimálbér növekedésétől, a vizsgálatok alapján azonban az adóbevételek ugyan nagyobbak lettek, de a kiadások is, így összességében romlott az egyenleg.


8/34



9/34


Bevezetés „A kormány most kipróbálja, hogy a magyar gazdaság a mainál érzékelhetően nagyobb bérekkel együtt is versenyképes marad-e.” – Járai Zsigmond, pénzügyminiszter, 1998-2001

„Mivel a korábbi évek minimálbér-emelései sem emelték az inflációt, ez a következőkben sem lesz így.” – Varga Mihály,a pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 1998-2001

Az Orbán-kabinet 2001. január elsejei hatállyal 57 százalékkal, 25 500 forintról 40 000 forintra, majd egy évvel később újabb 25 százalékkal, 50 000 forintra emelte a minimálbért. Egy ilyen éles beavatkozás a munkaerő-piaci viszonyokba számos szándékolt és nem szándékolt következménnyel jár: hatással van a munkaerőpiac kínálati és keresleti, valamint a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt; befolyásolja a béreket, a jövedelem-eloszlást, a foglalkoztatást, a fogyasztást, a vállalati magatartást és a feketegazdaság mértékét. Dolgozatunk három nagyobb részből áll. A módszertani megjegyzések és a minimálbér-emelések politikai és gazdasági kontextusának felvázolása után az első részben a minimálbér-emelések körüli viták írott anyagainak elemzésére, a vitában résztvevők érveinek és érdekeinek bemutatására törekszünk. A második részben a minimálbér-emelések tényleges hatásait térképezzük fel empirikus elemzések alapján. A harmadik, összegző részben pedig azt vizsgáljuk, vajon a politikai vita során hangoztatott érvek és a tényleges gazdasági hatások mennyire voltak összhangban egymással.


10/34


1. Módszertan A minimálbér-emelések mögött álló érvrendszert a témával foglalkozó újságcikkek1, valamint a szereplők2 parlamenti felszólalásainak elemzésével mutatjuk be. Dolgozatunk első részében a cikkek és felszólalások alapján először a döntéshozatal folyamatát kísérjük végig, majd az intézkedés mögötti, a nyilvánosságnak szánt politikusi üzenetek és a parlamenti felszólalások alapján kirajzolódó érvrendszert mutatjuk be. A dolgozatunkban felhasznált cikkeket öt országos lap archívumából válogattuk ki, a mintánkba csak olyan cikkek kerültek be, amelyek a politikai döntéshozatalról szólnak, vagy a szereplők álláspontjait tartalmazzák. Ahol tehettük, a lapok internetes archívumát használtuk.3 A Figyelő, a Világgazdaság, a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap témánkkal foglalkozó anyagai közül így összesen 265 cikk került az adatbázisba. A megjelent írások havi megoszlását mutatja 2000 áprilisa és 2002 májusa között a 1.1. ábra: 1.1. ábra: A minimálbér-emeléssel 2000. április – 2002. május, N = 265

foglalkozó

cikkek

havi

megoszlása,

35 31 30 24

25

22 20

20

17 14

15

14

13

12

11

12

11

10

8

5

4

3

5

5

2

9

5 1

0

10

9

2

1

máj

ápr

márc

febr

jan

dec

nov

okt

aug

júl

szept

2001

jún

máj

ápr

márc

febr

jan

dec

nov

okt

aug

júl

szept

2000

jún

máj

ápr

0 2002

Forrás: GVI

Az intézkedés a közgazdászok figyelmét is felkeltette. Nagymintás elemzések sora vizsgálta minimálbér-emelések hatását a bérekre, a foglalkoztatásra, a vállalati magatartásra és a feketegazdaságra, dolgozatunk második részében ezeket vesszük sorra. A közgazdászok kiemelt érdeklődése nem véletlen. A társadalomtudományok területén meglehetősen ritkán nyílik mód a kísérletezésre. A minimálbér kétszeres, nagymértékű emelése pedig felfogható egy kísérletként, melyben azt lehet vizsgálni, vajon egy felülről jövő, állami beavatkozás milyen hatást gyakorol a munkaerőpiaci folyamatokra és szereplőkre. 1

Az elemzésbe bevont cikkek megjelenési helyét és idejét lásd Függelék/1 A szereplőket lásd Függelék/2. 3 A Világgazdaság internetes archívuma 2000. októberétől, a Népszabadságé pedig 2001. januárjától tartalmaz cikkeket. A kimaradó időszak cikkeit a lapok nyomtatott kiadásaiból gyűjtöttük össze. 2


11/34


Mind az érintettek előzetes várakozásaiban felmerülő érveket, mind az utólagos empirikus elemzések eredményeit négy nagyobb téma köré csoportosítottuk: bérek és infláció, jövedelem-eloszlás, foglalkoztatás, valamint feketegazdaság és költségvetés.


12/34


2. A minimálbér-emelések (el)fogadtatása és a kompenzáció: az emelések kontextusa Járai Zsigmond pénzügyminiszter 2000 április 6-án tett javaslatot a minimálbér 57%os emelésére.4 Ennek fedezeteként Matolcsy György a gazdasági tárca által a következő évre előrejelzett 5–7%-os gazdasági növekedést jelölte meg.5 A távolabbi célok között már ekkor szerepelt a 2002. évi minimálbér 50 ezer forintra emelése,6 amely mellett a miniszterelnök is hitet tett.7 A GM számításai alapján a minimálbér megemelése 745 070 munkavállalót érintett volna. Az intézkedés költségeiről eltérő becslések születtek, ám összességében kedvező volt a költségvetés helyzete.8 A versenyszféra minimális kereseteinek 40 ezer forintra való emelése mellett további alternatívák is felmerültek. Stumpf István egy 51 ezer forintos – 1,8 millió munkavállalóra kiterjedő – elképzelést hozott nyilvánosságra.9 Sokáig reális lehetőségnek tűnt a garantáltbér-rendszer bevezetése is, amely a közalkalmazottaknak biztosította volna a legkevesebb negyvenezer forintos fizetést. Ebben az esetben a versenyszférában elérhető legkisebb összeget a kezdeti becslések szerint 28 ezer forint körül határozták volna meg.10 A gazdasági tárca egy másik tervezetben foglalkozott a versenyszférára vonatkozó, háromelemű minimálbér bevezetésének lehetőségével.11 A szakképzetteknek és a diplomásoknak magasabb összeget biztosító hatástanulmányt ötletét azonban a kormány nem támogatta.12 A minimálbér összegét a Munka Törvénykönyvében (Mtk.) meghatározottak alapján az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) kialakult konszenzust követően fogadhatja el az Országgyűlés. Az OMT háromoldalú szerv: a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek kell a tárgyalások folyamán közös álláspontot kialakítaniuk. 2000 októberében a kormány elfogadta a Munka Törvénykönyvének azon módosítását, hogy ha a szociális partnerek november 25-ig

4

Negyvenezerre emelnék a minimálbért. Magyar Hírlap 2000. IV. 06. Parázs vita a minimálbérről. Világgazdaság 2000. IV. 07. 6 2002-re újabb minimálbér-emelés? Napi Magyarország 2000. IV. 07.; A kabinet szívügye a minimálbér emelése. Népszabadság 2000. IV. 13. 7 A kormány oldaláról a minimálbér-emelés várható hatásairól a Gazdasági- és a Pénzügyminisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal is végzett számításokat. Ezekhez az anyagokhoz azonban nem tudtunk hozzájutni. A Pénzügyminisztérium illetékeseinek telefonos tájékoztatása alapján az átszervezések miatt nem lehet a dokumentumokat előkeríteni, a Gazdasági Minisztériumban készült számítások már a raktárba vannak, ezért nem bocsátották rendelkezésünkre. A dokumentumokat azért szerettünk volna megtekinteni, mert az MTA Közgazdasági Kutatóintézetének akkori álláspontja szerint az államapparátus nem végezhetett megfelelő háttérszámításokat. Ld. A kabinet szívügye a minimálbér emelése. Népszabadság 2000. IV. 13.; Új javaslat a minimálbérre. Népszabadság 2000. IV. 18. 8 Kedvezően alakul a költségvetés – osztogatás előtt. FigyelőNet 2000. V. 17. 9 Parázs vita a minimálbérről. Világgazdaság 2000. IV. 07. 10 Háromoldalú egyetértés kell. Világgazdaság 2000. IV. 21. 11 MeH-javaslat minimálbérskála bevezetésére. IV. 22.; Diplomásoknak felszorzott minimálbér. Népszabadság 2000. V. 03. 12 Nem lesz differenciált minimálbér. Népszabadság 2000. VI. 22. 5


13/34


– következő évtől szeptember 25-ig – nem tudnak megegyezni a minimálbér-emelés mértékéről az OMT-ban, akkor a kormányé lesz a végső szó.13 Az érdekegyeztető tárgyalásokon a kormány mindvégig kitartott a bruttó 40 000 forintos minimálbér bevezetése mellett. A munkavállalói oldal nem zárkózott el a javaslattól, de országos bértarifarendszer megalkotását szorgalmazta,14 amely a különböző végzettségűek legkisebb bérét differenciálta volna. Eszerint minimum 40 ezer forintot kerestek volna a segédmunkások, a szakmunkások 59 200 forintot, a középfokú végzettségűek 70 400 forintot, míg az egyetemi diplomával rendelkezők tarifája 116 ezer forint lett volna. A bevezetés lehetséges hatásaiként kiemelték, hogy a munkaadók részmunkaidős foglalkoztatással, normaemeléssel, illetve a dolgozók vállalkozói jogviszonyba kényszerítésével valószínűleg megpróbálnak majd kibújni a minimálbér kifizetése alól. A munkáltatói oldal által benyújtott írásos anyag az emelés hatásainak ellentételezésére koncentrált.15 Javasolta, hogy a következő évtől csökkenjen legalább felére az egészségügyi hozzájárulás összege, valamint hogy az alacsony átlagkeresetű vállalkozások kapjanak további segítséget a Munkaerőpiaci Alapból. Ezek mellett szorgalmazták, hogy a mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók is megkaphassák az alkalmazottak számára biztosított adójóváírás lehetőségét, valamint, hogy a tb-járulékfizetési kötelezettség mértékét függetlenítsék a legkisebb havi munkabér összegétől. A kijelölt határidőig nem született konszenzus,16 így november 25-én a miniszterelnök aláírta a kormányhatározatot. A minimálbér terheinek kompenzálására a kormány a járulékteher 2 százalékpontos csökkentését és az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalkozásoknak 10 millió forintig adómentességet ajánlott.17 A 2001. január 1-jétől életbe lépő új minimálbér okozta munkáltatói többletterhek enyhítésére – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Gazdasági Minisztérium javaslatára – a Munkaerőpiaci Alapból 1 milliárd forintot különítettek el. A később megszigorított feltételek miatt augusztusig 1099 pályázó között 208 millió forintot osztottak el a milliárdos keretből, 18 azaz egy vállalkozásnak átlagban 189 ezer forint kompenzáció jutott.19 2000 végén a kormányzat új kompenzációs pályázatán az 1,7

13

Adótörvények – Működött a szavazógép. FigyelőNet 2000. X. 25.; Szakszervezeti panasz. Magyar Nemzet 2000. X. 27. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő júliusban viszont még úgy érvelt, hogy a kormány bár „jogilag megteheti, de politikai szempontból nem, hogy az OMT szereplőinek a vétójogát megvonja a minimálbér meghatározásával kapcsolatban. [Minimálbérért kedvezmények. Világgazdaság 2000. VII. 25.] Az Orbán-kormány ugyanis az EU-tól már márciusban határozott bírálatot kapott a társadalmi párbeszéd ellehetetlenítése miatt. Aztán szeptemberben is kritika érte Brüsszelből a magyar érdekegyeztetési gyakorlatot. [Brüsszeli kritika a honi szociális párbeszédről – A munka frontja. Figyelő 2000. IX. 20.] 14 OMT: nincs megállapodás. Világgazdaság 2000. X. 12. 15 Minimálbér: a munkaadók mielőbbi tárgyalást sürgetnek. Világgazdaság 2000. X. 31. 16 A Figyelő Net ezzel ellentétben arról ír, hogy a munkavállalói és munkáltatói oldal „gyakorlatilag az utolsó pillanatban megállapodott a mindkét fél számára elfogadható 32 ezer forintos minimálbérben”. Minimálbér a gyakorlatban. FigyelőNet 2000. XII. 11. 17 Orbán Viktor felszólalása a Parlamentben 2000. X. 20. 18 Minimálbér kompenzáció – kihagyták a Kamarát a döntésből. FigyelőNet 2001. V. 11. 19 Vitatott minimálbér-kompenzáció. FigyelőNet 2001. V. 07. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

14/34


milliárd forintos keretből részesedett mintegy 4200 cégnek ez átlagosan 404 ezer forintot jelentett.20 A minimálbér másodszori nagymértékű emelése a megjelent adatok szerint legalább 800 ezer munkavállalót érintett.21 Az Országos Munkaügyi Tanácsban az előző évhez hasonlóan az érdekegyeztetés sokáig húzódott és jogilag ismét a kormány hatáskörébe került a döntés. A megegyezésre kijelölt szeptember 25-i határidőt túllépve, a három érdekelt fél október 5-én formailag mégis konszenzusra jutott, mert a kormány által szorgalmazott 50 ezer forintot mindhárman elfogadták. A három oldal részvételével zajló érdekegyeztető tárgyalásokon a munkavállalók a bruttó 57 600 forintos minimálbért szorgalmazták, mert ez így elérte volna az átlagbér 60%-át, amely megegyezik az Európai Szociális Chartában kialakított célokkal. Emellett a munkavállalók régi követelésüket, a bértarifarendszer gondolatát is felelevenítették. A javaslat a betanított munkásoknál 65 ezer, a szakmunkásoknál 75 ezer, a középfokú végzettségűeknél 80 ezer, a felsőfokúaknál 120 ezer, míg az egyetemi végzettségűeknél 140 ezer forintos értéket célozta meg.22 A munkáltatók ezzel szemben a bruttó érték újabb emelése helyett a minimálbér személyi jövedelemadó alóli mentességét és a járulékterhek elengedését szorgalmazták.23 A kormány a tárgyalások során a minimálbér kompenzációjához egy 15 milliárdos keret elkülönítését ígérte. 2002 első negyedévében a kiírt kompenzációs pályázatra csaknem 40 ezer kérelem érkezett,24 áprilisban pedig nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz elég a kompenzációra szánt összeg.25

20

Decemberben kompenzációhoz jutnak a munkáltatók. Minimálbérterhekre 1,6 milliárd. Világgazdaság 2000. XI. 28.; Támogatás a magas élőmunka-igényű cégeknek. FigyelőNet 2001. XII. 10. 21 Januártól 50 ezer forint a minimálbér. Magyar Hírlap 2001. X. 06. 22 Orbán hajlik az 50 ezernél magasabb minimálbérre. Kompenzációra várnak. Világgazdaság 2001. VIII. 30. 23 Nincs megállapodás a minimálbérről. FigyelőNet 2001. IX. 10. 24 Kétszer több érdeklődő a minimálbér-kompenzációra. 2002. II.18.; Közel 40 ezer pályázat minimálbér-kompenzációra. FigyelőNet 2002. IV. 05. 25 Részleges minimálbér-kompenzáció várható. Világgazdaság 2002. IV. 30.; Csak részleges minimálbér-kompenzációra van pénz. FigyelőNet 2002. IV. 30. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

15/34


3. A minimálbér-emelések szándékolt hatásai: az emelések érvrendszere Az érveket a nyilvánosság felé elsősorban a miniszterelnök, Orbán Viktor, valamint az előkészítésben aktív Pénzügyminisztérium vezetője, Járai Zsigmond és politikai államtitkára, Varga Mihály közvetítette, Matolcsy György gazdasági miniszternek és államtitkárának, Glattfelder Bélának csak kisebb szerep jutott. Parlamenti felszólalóként a két minisztériumi államtitkár mellett a Foglalkoztatási Bizottság akkori alelnöke, Bernáth Ildikó szerepelt legtöbbször. 3.1. Az első lépés: a minimálbér bruttó 57 százalékos emelése A kormány a minimálbér-emelés jogosságát közvélemény-kutatással is igyekezett alátámasztani: a felmérések alapján az intézkedés a lakosság 80 százalékának támogatását élvezte.26 Egyes közgazdászok és gazdasági elemzők viszont az intézkedés kapcsán nominális pénzillúzióról beszéltek,27 úgy vélték, hogy sokkal alacsonyabb nominális szinten is lehetne hasonló reálérték-növekedést elérni. A minimálbér-emelés bejelentésére az érintett szakmai szervezetek hasonlóan válaszoltak. A minimálbér-emelésről szólva gyakran használták a „drasztikus” jelzőt. Bár kezdetben az érdekképviseletek kétkedve fogadták a bejelentést28, később nem akadt szervezet, amelyik nyíltan ellenezte volna a legkisebb bér emelését. Ahogy az egyik lapban megjelent: „A minimálbér a mai közéletben olyan, mint az amerikai közmondásban az anyaság és az almás pite: senkinek sem lehet ellene kifogása.”29 Az alábbiakban összefoglaljuk és idézetekkel illusztráljuk a minimálbér megemelése kapcsán felmerülő érveket. Minden esetben először a kormányzat érveit ismertetjük, majd ezt követően mutatjuk be az esetleges ellenérveket.

3.1.1. Bérek és infláció A kormány a minimálbér-elemés egyik pozitív következményeként a munkaadói és a munkavállalói oldal többletteljesítményét jelölte meg. A megemelt bér fejében a munkáltató immár jobb minőségű munkát várhat el, míg a munkaadónál keresetének megugrása, és az átlagos szinthez való közeledése motiváció-növekedéshez vezet. Emellett a politikusok gyakorta adtak hangot annak a bizakodásnak, hogy a legkisebb keresetek emelkedését a versenyszférában automatikusan fogja követni az összes kereset növekedése:

26

Orbán Viktor felszólalása 2000. IX.04. A minimálbér drasztikus. FigyelőNet 2000. XI. 29. 28 Nem lesz dupla minimálbér. Népszabadság 2000. IV. 01. 29 Vita a minimálbérről – kenyéradó. FigyelőNet 2001. IX. 25. 27


16/34


„A minimálbér növekedésével az egész hazai bérszínvonal javulni fog. […] A kabinet azt várja, hogy a legkisebb kereset emelésével párhuzamosan 30 mindenhol növekednek a jövedelmek.” (Orbán Viktor)

Emellett a kormányzat a minimálbér-emelés biztosítékaként rendszeresen a dinamikus gazdasági növekedést jelölte meg: „A kormány most kipróbálja, hogy a magyar gazdaság a mainál érzékelhetően nagyobb bérekkel együtt is versenyképes marad-e. Úgy látja, hogy a gazdaság növekedése eléggé gyors ahhoz, hogy Magyarország a magasabb bérek korszakába lépjen. A kabinet azt várja, hogy a legkisebb 31 kereset emelésével párhuzamosan mindenhol növekednek a jövedelmek.” (Járai Zsigmond)

Ezzel szemben a szakszervezetek és a gazdaságkutatók arra figyelmeztettek, hogy a legkisebb bér megemelése a bérskála torzulásához fog vezetni: „Ha a minimálbér-emeléssel nem változnak a bérek, „összenyomódik” a bérskála. Ez oda vezet, hogy a magasan kvalifikált és az alacsony 32 képzettségű dolgozó szinte azonos fizetést kap munkájáért.” (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) „Amennyiben nem születik megoldás arra, hogy a képzettség, a beosztás és a letöltött szolgálati évek a keresetekben valamelyest tükröződjenek, akkor 33 tarthatatlanul nivelláltak lesznek a keresetek.” (ECOSTAT)

Az inflációval kapcsolatban az érintett szervezetek már a kezdetektől megfogalmazták félelmeiket, amellyel a gazdasági elemzők is egyetértettek. A kormány képviselői ezzel szemben úgy érveltek, hogy mivel a korábbi évek minimálbér-emelései sem emelték az inflációt, ezért ez a következőkben sem lesz így34, valamint azzal, hogy a minimálbér-emelés a termelés hatékonyabbá tételét kényszeríti ki, és ezért nem a termékek és szolgáltatások nem drágulnak: „A minimálbér tervezett emelése nem veszélyezteti az inflációt, hiszen a jövedelmi viszonyok javulása nem az áruk értékét növeli, hanem a még 35 kiaknázatlan termelési forrásokat aktivizálja.” (Matolcsy György)

A minimálbér-emelés melletti kormányzati érvelés a bérek és az infláció területén az alábbi módon ábrázolható: a minimálbér megemelése mindenhol érvényesül

a jövedelem emelkedése

az infláció nem emelkedik

30

Januártól 40ezer forint a minimálbér. FigyelőNet 2000. XI. 27.; Orbán Viktor: gazdasági filozófiát váltunk. Népszabadság 2000. XI. 27. 31 A minimálbér összegének meghatározásáról és a gazdasági filozófiai fordulat bejelentéséről mindegyik lap írt XI. 27-én. Januártól 40ezer forint a minimálbér. FigyelőNet; Orbán Viktor döntött a minimálbérről. Világgazdaság; Orbán Viktor: gazdasági filozófiát váltunk. Népszabadság; Végső döntés a minimálbérről. Magyar Nemzet; A bérköltségek 2-2,5 százalékkal nőnek. Magyar Hírlap. 32 A minimálbér-javaslat karrierje. Népszabadság 2000. IV. 28. 33 ECOSTAT a keresetekről és a minimálbérről – kritikus kiegyenlítődés. FigyelőNet 2000. VII. 19. 34 Varga Mihály felszólalása 2000. V. 03. 35 Matolcsy: a béremelés nem rontja a forintot. Magyar Nemzet 2000. XII. 12. MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

17/34


3.1.2. Jövedelem-eloszlás A kormány az egyes társadalmi csoportok jövedelem-különbsége közötti csökkenést és az egyes ágazatokban csoportosuló pénzösszegek mennyiségének átalakulását egyaránt várta: „A kormány javaslatának célja pontosan az, hogy a jelenleg tapasztalható 36 jelentős bérkülönbségek mérséklődjenek.” (Varga Mihály) „A jövedelmeket alighanem az eddig túlfizetett pénzügyi vezetői szférából 37 kell átcsoportosítani a termelői, szolgáltatói területre.” (Orbán Viktor)

Ezen kívül a kormányzat amellett érvelt, hogy a szegények valamint a termelői és szolgáltatói szektor lesz nyertese a minimálbér-emelésnek, továbbá hangsúlyos cél volt a középosztály erősítése is: „[…] a kormány álláspontja ebben a kérdésben végig azonos volt; az volt, 38 hogy a legalacsonyabb jövedelmű rétegek helyzete érezhetően javuljon.” (Varga Mihály) „A minimálbér emelése megfelel a kormány azon szándékának, hogy 39 felemeljék a társadalom alsó rétegeit, szélesítsék a középosztályt.” (Kósa Lajos)

Gazdaságkutatók viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a statisztikák alapján a minimálbéren foglalkoztatottak legnagyobb aránya 24 év alatti, még nem önálló háztartásban él, vagyis nem a kormányzat érveiben megjelenő „legszegényebbek” csoportja: „A rétegek közötti jövedelem-átcsoportosulás folytatódni fog, bár lassuló ütemben. Az átcsoportosulás a továbbiakban vélhetően nem a legalacsonyabb jövedelműektől a magas jövedelműek felé történik (a minimálbér-emelés ezt valószínűsíti), hanem ahogyan már a kilencvenes évek közepétől megkezdődött, a közepes jövedelműektől fokozódik az 40 elvonás.” (ECOSAT) „Az 1999. évi kereseti statisztikák szerint a minimálbérrel foglalkoztatottak aránya a 24 év alatti keresők körében volt a legmagasabb. Ennek megfelelően egy jelentősebb mértékű emelés kereseti hatása ebben a 41 korcsoportban érvényesülne legerőteljesebben.” (ECOSTAT)

A kormányzat érveit az alábbi módon lehet összefoglalni: a minimálbér megemelése a jövedelemkülönbségek csökkenése

a legalacsonyabb jövedelmű rétegek felemelése a középosztályba

36

Varga Mihály felszólalása 2000. IX. 26. Béremelkedés. Magyar Nemzet 2000. IX. 11. 38 Varga Mihály felszólalása 2000. V. 02. 39 Példa nélküli növekedés. Magyar Nemzet 2000. X. 03. 40 Az ECOSTAT a társadalmi trendekről – a rendszerváltozás utórezgései. FigyelőNet 2000. VIII. 09. 41 Az ECOSTAT a keresetekről és a minimálbérről – kritikus kiegyenlítődés. FigyelőNet 2000. VII. 19. 37


18/34


3.1.3. Foglalkoztatás A megemelt összegű és így a munkanélküli segélynél vonzóbb minimálbérrel a kormányzat a foglalkoztatás bővülését is elő akarta segíteni: „Azt akarjuk, hogy a segély és a minimálbér közötti különbség nőjön, azaz a foglalkoztatáspiaci, foglalkoztatáspolitikai szempontokból minél több embert 42 ösztönözzünk arra, hogy munkát vállaljon.” (Varga Mihály)

Ezzel szemben a minimálbér-emelés az előzetes várakozások szerint a foglalkoztatásra hosszú távon is hatni fog: a szakszervezetek és a gazdaságelemzők szerint negatívan. Szerintük az intézkedés a külföldi befektetők elijesztését, munkahelyek megszűnését jelenti majd, főleg az amúgy is hátrányos helyzetű régiókban és ágazatokban. Az elbocsátástól való félelem már a legkorábbi értékelő nyilatkozatokban megjelent. A gazdaságkutatók a foglalkoztatási praktikák – így a „papíron” részmunkaidős foglalkoztatás, vagy a normaemelés – terjedésével számoltak: „A hirtelen nagy arányban megnövekedett bérnyomás könnyen elijesztheti a 43 külföldi befektetőket is, ez pedig a hazai munkanélküliséget növelné.” (MGYOSZ) „Mivel a textil-, a bőr-, a vendégátóiparban, az egészségügyben dolgozók negyven százalékát érinti a tervezet, pontosan azokban a régiókban és ágazatokban okoz majd foglalkoztatási gondokat és elbocsátásokat, amelyek 44 eddig is problémákkal küszködtek.” (MSZOSZ)

A kormányzati érvelés tehát a következőképpen nézett ki a foglalkoztatást tekintve: a minimálbér megemelése a foglalkoztatás bővülése

3.1.4. Feketegazdaság és költségvetés A társadalmi párbeszédben a feketegazdaság különleges helyet foglalt el: a minimálbér-emelés mellett érvelő kormánypártok az intézkedés hatásaként a rejtett gazdaság csökkenését, a kétkedő szakszervezetek épp ellenkezőleg, annak növekedését harangozták be. A politikusok a megemelt bér „fehérítő” hatását abban látták, hogy sok papíron minimálbért kereső láthatatlan bére az emelés következtében bevallott jövedelemmé válik majd. Akik a feketegazdaság növekedésével számoltak amellett érveltek, hogy a munkáltatóknak a megnövekedett terhek miatt már nem éri majd meg legálisan foglalkoztatni: „Bérek fehérítése: a kormány álláspontja ebben a kérdésben végig azonos volt; az volt, […] hogy az egyes ágazatokban meglevő, a feketegazdaságon keresztül áramló jövedelmek fehéredjenek, így adva lehetőséget a 45 munkáltatók egészét érintő könnyítéseknek.” (Varga Mihály)

42

Varga Mihály felszólalása 2000. V. 03. Minimálbér emelés – Hátrább az agarakkal. FigyelőNet 2000. IV. 12. 44 Elégedetlen az MSZOSZ. Magyar Nemzet 2000. IX. 06. 45 Varga Mihály felszólalása 2000. V. 02. Vö. Kompenzációt kérnek a munkaadók. Magyar Nemzet 2000. IV. 28. 43


19/34


„Ennek a lépésnek a feketegazdaság fehérítésére és az adómorál javítására 46 is igen komoly hatása van. (Varga Mihály) „Terjeszkedne a feketegazdaság, a gyarapodó terhek miatt sok 47 vállalkozásnak egyszerűen nem érné meg bejelenteni dolgozóit.” (MGYOSZ)

A kormányzat hangsúlyozta, hogy a megnövekedett keresetek miatt az adóbevételek is emelkednek, ám a gazdaságkutatók ennek ellenkezőjét prognosztizálták: „A béremelések miatt az államháztartás szaldója egyértelműen negatív, ha a minimálbér-emelés miatti bevétel-emelkedését összevetjük a kiadások 48 megugrásával.” (ECOSTAT)

A kormányzat érvelése szerint költségvetés helyzete és a kedvező gazdasági kilátások teremtették meg a minimálbér-emelés alapjait, amely párosulva azzal, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a kormány két évre szóló költségvetési tervezetet fogadott el, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget célozta meg. A közszférában dolgozók legalacsonyabb kereseteinek emelését fedező összeg előirányzatát a kétéves költségvetés tartalmazta: „különféle személyi kifizetések” címén a béremelésre szánt maximális keretet 20 719,0 millió forintban állapította meg. Mivel a költségvetés járulékcsökkentéssel újabb bevételektől esett volna el, azt a kormány nem támogatta; végül a járulékterhek két százalékpontos csökkentéséről született megállapodás – a tervezett három százalékpontos helyett. A költségvetés helyzetével kapcsolatban a kormányzat a következőképpen érvelt: a minimálbér megemelése

a gazdaság fehéredése

a költségvetés egyenlegének javulása

3.1.5. Gazdaságfilozófiai váltás: „Aki nem dolgozik, ne is egyék” A minimálbér-emelés az Orbán Viktor által meghirdetett úgynevezett új gazdaságpolitika része volt, amelynek központi elemei a foglalkoztatás elősegítése, a nagycsaládosok támogatása és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése. A miniszterelnök úgy vélte, hogy a politikai döntések mögött nem mindig a haszonmaximalizálás, vagyis a homo oeconomicus racionalitása áll, hanem ennél olykor fontosabbak az eszmék, sőt eszmények: „Orbán Viktor leszögezte, hogy ő nem a Magyarország Rt. vezérigazgatója, ezért a minimálbért nem tekinti csak gazdasági kérdésnek, hanem 49 társadalompolitikai szempontokat is figyelembe kell vennie.” „Nem egyszerűen egy, a gazdaságpolitika részét képező döntésről van szó, 50 hanem gazdaságfilozófiai váltásról is.”

46

Magyarországnak helyzeti előnye van. Magyar Nemzet 2000. XII. 22. Minimálbér emelés – Hátrább az agarakkal. FigyelőNet 2000. IV. 12. 48 Az ECOSTAT a keresetekről és a minimálbérről – kritikus kiegyenlítődés. FigyelőNet 2000. VII. 19. 49 Matolcsy: a béremelés nem rontja a forintot. Magyar Nemzet 2000. X. 12. 50 Orbán Viktor: gazdasági filozófiát váltunk. Népszabadság 2000. XI. 27. 47


20/34


A minimálbér megemelése melletti egyik legfontosabb kormányzati érv az volt, hogy aki dolgozik, az tisztességes jövedelemben részesüljön. Ezzel az érvvel kapcsolatban találtuk a legtöbb felszólalást, de mivel ennek alapjául – mint ahogy a miniszterelnök is kifejtette – nem gazdasági, hanem morális megfontolások szolgáltak, ezért csak bemutatjuk őket, anélkül, hogy a tényleges hatásokkal összevetnénk: „A polgári kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, és hogy mindenki megélhessen a munkajövedelméből [..]. a kormány (a minimálbér felemelésével) hatékonyan és aktívan gondoskodni kíván a szegényekről is; 51 a szegénység ellen, nem pedig a szegények ellen politizál.” (Szájer József) „Várhatóan az 50 ezer forintra emelt minimálbér munka vállalására ösztönöz olyanokat is, akik eddig munkanélküli-segélyből és alkalmi munkából kerestek annyit, mint a minimálbér. A megemelt minimálbér lehetőséget nyújt arra is, hogy a családok és a gyerekek után járó adókedvezményt mind 52 nagyobb mértékben tudják igénybe venni. (Domokos László) „Minden becsületesen, szorgalmasan dolgozó ember számára, függetlenül képzettségétől, lehetővé teszi, hogy önmaga és a családja számára megteremtse a nagyon szerény, de tisztességes, tisztességgel megélhető 53 életkörülményeket.” (Bernáth Ildikó) „Méltánytalan, hogy a tisztességes munkához gyakran nem társul tisztes megélhetés. A Fidesz célja, hogy a tisztességes munka felértékelődjön, azok a családok is kielégítő körülmények között tudjanak élni, ahol az egyik vagy 54 mindkét kenyérkereső minimálbérből kénytelen élni.” (Domokos László) „Célunk az, hogy nyolc órai tisztességes munkáért mindenki tisztességes 55 bért kapjon.” (Glattfelder Béla)

51

Szájer József felszólalása 2000. IX. 04. Domokos László felszólalása 2000. X. 16. 53 Bernáth Ildikó felszólalása 2000. IX. 07. 54 Domokos László felszólalása 2000. X. 16. 55 Glattfelder Béla felszólalása 2000. XII. 04. 52


21/34


4. A minimálbér-emelések tényleges hatásai: empirikus vizsgálatok

4.1. Bérek és infláció

A minimálbér első és második megemelése magától értetődő módon elsődlegesen a bérekre hatott: a vállalatok az új minimum szintjére emelték a közvetlenül érintettek, Popper (2002) szerint a versenyszférában foglalkoztatottak negyedének, illetve harmadának bérét, így a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya a 2000-es 29%ról 2002-re 43% lett (Kertesi-Köllő, 2004). Halpern és szerzőtársai (2004) számításai szerint a minimálbér-emelések nélkül a szakképzetlen munkaerő bére 5,4%-kal lett volna alacsonyabb. Ugyanakkor mivel a vállalatok törekedtek fenntartani az emelés előtti bérkülönbségeket, ezért a minimálbér megemelése nem csak a közvetlenül érintettek bérét növelte meg, hanem módosította a cégek eredeti bérszerkezetét azzal, hogy a bérskála magasabb szintjén elhelyezkedők bérére is hatással volt, és így „nem egyszeri és azonnali, hanem lépésenkénti, elhúzódó és lassan gyengülő” bérsokkot eredményezett (Palócz-Tóth, 2003). Ráadásul Tonin (2007) empirikus adatokkal igazolja, hogy azok a munkavállalók, akiknek a hivatalosan bevallott bére a minimálbér emelésével növekedett, valójában tényleges bérük csökkenését tapasztalták, valamint Halpern és szerzőtársai (2004) szimulációi azt mutatják, hogy az átlagbér emelkedésénél gyors az infláció emelkedése. 4.2. Jövedelem-eloszlás A minimálbér megemelése értelemszerűen a jövedelem-eloszlást is módosítja: céljai szerint az alacsonyabb jövedelműeket hozza jobb helyzetbe. Szabó (2007) ugyanakkor bemutatja, hogy a minimálbér-emelés során közvetlenül érintettek döntő többsége nem a legalsó jövedelmi ötödbe tartozik. Az érintettek a többi munkavállalóhoz viszonyítva alacsonyabb iskolai végzettségűek és munkavállalási esélyeik kedvezőtlenebbek az átlagosnál, de többnyire nem családfenntartók, és olyan háztartásban élnek, ahol más kereső is van. Összességében ugyan a minimálbér megemelése az alsó jövedelmi kvintilisbe tartozók minimálbéresek körében jelentősen növelte a jövedelmet, de ez a minimálbéren alkalmazottak csupán valamivel több mint 6%-ára jellemző; a felsőbb jövedelmi ötödökbe tartozók esetében inkább romlott a háztartás jövedelmi helyzete. 4.3. Foglalkoztatás A minimálbér megemelése a foglalkoztatásra is hatással van, hiszen legkisebb kötelező bér növelésére a törvénytisztelő munkaadók alapvetően kétféleképpen reagálhatnak: vagy kifizetik munkavállalóiknak a felemelt minimálbért, vagy elbocsátanak közülük néhányat. Kertesi-Köllő (2004) adatai szerint az első minimálbér-emelés hatására a 20 fős cégeknél átlagosan 0,7 állás szűnt meg,


22/34


országosan összesen 12000 munkahely, ami 3,5%-os foglalkoztatás-csökkenést jelent. Mindez egyúttal azt is eredményezte, hogy megtört a foglalkoztatás 19971998 táján induló növekvő trendje (lásd 4.3.1. ábra). 4.3.1. ábra: Negyedéves GDP és foglalkoztatási adatok, 1998-2002

Forrás: Kertesi-Köllő (2004): 304. old.

Az ábra azt mutatja, hogy a trend megtörése, vagyis a foglalkoztatás szűkülése megelőzte a 2001 nyarán kezdődő recessziót. Amennyiben a trend töretlenül folytatódott volna, 2001-ben 1,7 százalékos, 2002-ben pedig 1,8 százalékos foglalkoztatásbővülésnek kellett volna bekövetkeznie a szerzők szerint. Hasonló eredményhez jutottak Halpern és szerzőtársai (2004): a szimulációk szerint a minimálbér-emelések 1,3-2,3 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatáshoz vezettek a szakképzetlen munkavállalók körében a pusztán inflációkövető emeléshez képest. Mindez annak köszönhető – amire a minimálbér-emelés mutatott rá –, hogy a képzetlen munkaerő kereslete különösen érzékeny a bérre, valamint a képzetlen munkaerő különösen könnyen válható ki tárgyi eszközökkel, ha a bére a tőkeköltséghez képest emelkedik (Köllő, 2001). Laky (2002) megjegyzi, hogy a tényleges elbocsátásoknál jóval kedvezőtlenebbül befolyásolta a foglalkoztatást az, hogy a munkaerő felvételt tervező cégek nagy arányban kényszerültek elvetni létszámbővítési szándékaikat a megnövekedett minimálbér miatt. Emellett KertesiKöllő (2004) bizonyítja, hogy a minimálbéren fizetett munkavállalók állásvesztési esélye kétszer akkora volt, mint a minimálbérnél valamivel többet kereső munkavállalóké, továbbá azt, hogy a minimálbér megemelése után romlott az alacsony bérű segélyezettek elhelyezkedési esélye.


23/34


4.4. Feketegazdaság és költségvetés Nem egyértelmű a minimálbér-emelés költségvetésre gyakorolt hatása. Halpern és szerzőtársai (2004) szimulációi alapján ugyan a bérnövekedés miatt emelkednek az adó-és járulékbevételek, de a kiadások nagyobb mértékben növekednek, ráadásul a súlyosbodó adóterhek a szürkegazdaság erősödésének irányába hatottak. Mindezek következtében a költségvetési egyenleg romlott.


24/34


5. Összefoglalás Végezetül összefoglaljuk, hogy a kormányzati érvelésben szereplő szándékolt hatások és a ténylegesen megvalósult hatások mennyire állnak összhangban egymással. Erre szolgál a 6.1. táblázat, amelyből látszik, hogy a szándékolt hatások közül az utólagos empirikus vizsgálatok egyedül a jövedelemkülönbségek csökkenését látszanak igazolni. 5.1. táblázat: A minimálbér-emelések szándékolt és tényleges hatásai intézkedés

Terület

szándékolt hatás

Bérek

a jövedelem emelkedése mindenhol érvényesül

Infláció

mivel a korábbi évek minimálbér-emelései sem emelték az inflációt, ez a következőkben sem lesz így jövedelemkülönbségek csökkenése

a minimálbér megemelése

Jövedelemeloszlás a legalacsonyabb jövedelmű rétegek felemelése a középosztályba Foglalkoztatás

a foglalkoztatás bővülése

Feketegazdaság

a gazdaság fehéredése

Költségvetés

a költségvetés egyenlege javulása

tényleges hatás akiknek a hivatalosan bevallott bére a minimálbér emelésével növekedett, valójában tényleges bérük csökkenését tapasztalták az átlagbér emelkedésénél gyorsabb volt az infláció emelkedése a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők jövedelme jobban nőtt, mint a jobb helyzetben lévőké, így némileg csökkentek a jövedelemkülönbségek a minimálbér-emelés során közvetlenül érintettek döntő többsége nem a legalsó jövedelmi ötödbe tartozott a foglalkoztatás csökkent; megtört a foglalkoztatás 1998 óta tartó növekvő trendje a súlyosbodó adóterhek a szürkegazdaság erősödésének irányába hatottak az adóbevételek ugyan nagyobbak lettek, de a kiadások is, és így összességében romlott az egyenleg


25/34


6. Függelék Függelék/1.: A feldolgozott cikkek megjelenési helyük és idejük szerint (N=265) Hónap

Figyelő

Magyar Hírlap

Magyar Nemzet

Népszabadság

Világgazdaság

2000. április

4

6

6

6

9

2000. május

1

2

7

4

3

3

7

3

1

1

3

3

2

2000. június 2000. július

2

2000. augusztus

2

2000. szeptember

1

2

7

2

2000. október

2

4

11

1

6

2000. november

6

5

3

5

3

2000. december

4

3

4

2

1

2001. január

2

2001. február

2

2001. március

1

1

4

2

1

1

1 3

2001. április 2001. május 2001. június

2

2001. július

1

2

3 3

2001. augusztus

3

2

2

4

2

2001. szeptember

5

6

2

5

2

2001. október

3

3

1

2

3

2001. november

3

2001. december

5

2002. január

3

1

1

1

3

2002. február

2

1

2

2

2

2002. március

1

2002. április

3

3

1

3

2 2

1

2002. május Összesen Forrás: GVI

2 59

40

68

43

55

FigyelőNet (N=59) 2000.04.12: Minimálbér emelés – Hátrább az agarakkal MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

26/34


2000.04.12: Egy csésze kávé – Debreczeni Kálánnal 2000.04.12: Lépj egy nagyot 2000.04.19: Növekedés és jövedelemegyenlőtlenség – nem ikertestvérek 2000.05.17: Kedvezően alakul a költségvetés – osztogatás előtt 2000.07.19: Az ECOSTAT a keresetekről és a minimálbérről – kritikus kiegyenlítődés 2000.07.26: Az ECOSTAT a lakossági jövedelmekről és a minimálbérről – költségesebb gondoskodás 2000.08.09: Az ECOSTAT a társadalmi trendekről – a rendszerváltozás utórezgései 2000.08.16: Állambarát minimálbér-emelés 2000.09.20: Brüsszeli kritika a honi szociális párbeszédről – A munka frontja 2000.10.04: Büdzsé 2001. – A nagy marketingfogás 2000.10.25: Adótörvények – Működött a szavazógép 2000.11.06: Ellentétek a minimálbérről 2000.11.23: Nincs megegyezés a minimálbérről 2000.11.24: Reggeli helyzet – november 24. 2000.11.27: Reggeli helyzet – november 27. 2000.11.27: Januártól 40ezer forint a minimálbér 2000.11.29: A minimálbér drasztikus 2000.12.06: Munkaadói szervezetek – Konszolidáció előtt 2000.12.11: Minimálbér a gyakorlatban 2000.12.13: A minimálbér többletterhei 2000.12.16: Matolcsy – gondot okoz a minimálbér? 2001.01.03: Reáljövedelmek és az inflációs prognózis – A meghibásodott iránytű 2001.01.12: A minimálbéremelés hatása az inflációra 2001.02.21: Kamarai javaslatcsomag a minimálbér terheire 2001.02.22: FigyelőBarométer – február 22. 2001.03.29: Állami kompenzáció a minimálbér-emelésre 2001.05.07: Vitatott minimálbér-kompenzáció 2001.05.11: Az MKIK nem ért egyet a Munkaerőpiaci Alap döntésével 2001.05.11: Minimálbér kompenzáció – kihagyták a Kamarát a döntésből 2001.05.21: Hódít a részmunkaidő 2001.08.28: MSZOSZ - 57,5 ezer forintos minimálbér javaslat 2001.08.29: Idén is komoly viták a minimálbérről 2001.08.30: Minimálbér - A MGYOSZ javaslata 46 ezer forint 2001.09.01: Makacs kormányzat, ötletgazdag érdekképviseletek 2001.09.03: Hétfőn egyeztetnek először a Munkaügyi Tanácsban 2001.09.10: Nincs megállapodás a minimálbérről 2001.09.25: Vita a minimálbérről – kenyéradó 2001.09.26: Ötvenezres minimálbér - adni sok, kapni kevés? 2001.10.05: 50 ezer forint lesz a minimálbér jövőre 2001.10.08: 50 ezer forint lesz a minimálbér - mindenki nyert? 2001.10.29: Interjú Antal Lászlóval - Harc az infláció ellen 2001.11.05: Régióelső a magyar minimálbér 2001.11.20: Interjú Demján Sándorral - Három "P" szerelmese 2001.11.28: Minimálbérterhekre 1,6 milliárd 2001.12.10: Támogatás a magas élőmunka-igényű cégeknek 2001.12.10: Magasabb minimálbér – több állami kompenzáció 2001.12.17: Jövőre a versenyszféra legalább 12 milliárdot takarít meg 2001.12.18: Mi lesz a munkanélküliekkel? 2001.12.19: Munkaerőpiac – keresetverseny 2002.01.02: Lassulás egy duális gazdaságban - A pangás előérzete 2002.01.08: Minimálbér-emelés: áldás vagy átok? 2002.01.29: Minimálbér-emelésre 15 milliárdos támogatást szánnak 2002.02.18: Kétszer több érdeklődő a minimálbér-kompenzációra 2002.02.18: A kompenzáció nem segít a minimálbér kárvallottjainak 2002.03.29: Több tízezren pályáztak a minimálbér-ellentételezésére 2002.04.05: Közel 40 ezer pályázat minimálbér-kompenzációra 2002.04.08: Minimálbér kontra kompenzációs igény 2002.04.30: Csak részleges minimálbér-kompenzációra van pénz Világgazdaság (N=55) 2000.04.03: A kormány mérlegel 2000.04.07: Parázs vita a minimálbérről 2000.04.11: Nő az állami bevétel 2000.04.13: Hatalmas forrásigény. A minimálbér-emelés hatása 2000.04.17: „Garantálbér-rendszer” a minimálbér emelése helyett 2000.04.18: A közszféra biztosan nyer 2000.04.19: A közszférában 25 milliárd plusz 2000.04.20: Cél a garantált bérrendszer 2000.04.21: Háromoldalú egyetértés kell 2000.05.03: Vegyes hatással járna 2000.05.16: Ellentétes a kkv-politikával 2000.05.26: A kormány már döntött? 2000.06.09: Megoldás a minimálbérre 2000.07.07: A kkv-k nem támogatást kérnek MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

27/34


2000.07.25: Minimálbérért kedvezmények 2000.10.11: Felgyorsulhat az uniós csatlakozás. A kormány döntene a minimálbérről 2000.10.12: Nem érkezett javaslat a munka törvénykönyve módosítására. OMT: nincs megállapodás 2000.10.12: Veszélyekkel jár a gyors minimálbér-emelés. A közterhek mérséklése megoldás lehet. 2000.10.13: Vita a minimálbér nagyságáról 2000.10.18: Szavaztak az adótörvény módosító javaslatairól. A kormány egymaga is dönthet a minimálbérről 2000.10.31: Minimálbér: a munkaadók mielőbbi tárgyalást sürgetnek. Egyeztetnek a tárcák 2000.11.08: A szakszervezetek tartanak az "újszerű" megoldásoktól. Szükség lenne a garantált bérre 2000.11.23: Kormánydöntés nincs, csak határozott szándék a minimálbér emeléséről. Bérfeszültségtől kell tartani 2000.11.27: Orbán Viktor döntött a minimálbérről. Januártól 40 ezer forint 2000.12.05: Minimálbér alulnézetből 2001.02.16: Szövetség a kamarák és a kormány között 2001.03.01: Visszanyerhető presztízs 2001.03.09: A minimálbér kompenzálása 2001.03.29: A minimálbér-emelést enyhíti az állam 2001.05.07: Vitatott minimálbér-kompenzáció 2001.05.15: Minimálbér-kompenzáció kísérleti jelleggel. Apró pénz 2001.05.25: Vita a minimálbér-emelésről 2001.06.19: Szakszervezetek a minimálbérről. Nagyobb kompenzációt kérnek 2001.06.22: Munkaadói nem a szakszervezeti javaslatra. Vita várható az idei bérkorrekcióról 2001.06.25: Nincs egyezség a keresetemelés korrigálásában. Elégtelen a minimálbér-kompenzáció 2001.08.30: Orbán hajlik az 50 ezernél magasabb minimálbérre. Kompenzációra várnak 2001.08.31: Hétfőn minimálbér-egyeztetés. Szja-mentes 40 ezer 2001.09.06: A minimálbér-emelés hatása a kkv-kra. Nettó 40 ezret javasolnak jövőre 2001.09.11: Változatlan a kormány álláspontja a minimálbérről. Nincs megállapodás 2001.10.03: Ma tárgyalnak a minimálbér-kompenzációról. Közeledő nézetek 2001.10.08: Kompenzációra 15 milliárd -- A támogatás részletei még nem ismertek. Jövőre ötvenezer forint a minimálbér 2001.10.19: Országos népi kezdeményezést indít a PSZ 2001.11.05: Egy eurócent híján Magyarország a listavezető Kelet-Európában. Felzárkózó magyar minimálbér 2001.11.28: Decemberben kompenzációhoz jutnak a munkáltatók. Minimálbérterhekre 1,6 milliárd 2001.12.17: Ecostat: jövőre lassulás 2002.01.07: Bérrendezés kérdőjelekkel 2002.01.29: Növekvő minimálbér, csökkenő foglalkoztatás? 2002.01.29: Kompenzáció még az első fél évben 2002.02.11: Minimálbérforrásra pályázhatnak 2002.02.18: Röviden 2002.04.02: Tízezrek pályáznak a minimálbérterhek miatt 2002.04.08: Minimálbér: 17,5 milliárd kompenzációs igény 2002.04.30: Részleges minimálbér-kompenzáció várható 2002.05.09: Kompenzáció a minimálbérre 2002.05.17: Igény minimálbér-kompenzációra Népszabadság (N=43) 2000.04.01: Nem lesz dupla minimálbér 2000.04.07: Vitáznak az adómentességről, minimálbérről 2000.04.13: A kabinet szívügye a minimálbér emelése 2000.04.18: Új javaslat a minimálbérre 2000.04.22: MeH-javaslat minimálbérskála bevezetésére 2000.04.28: A minimálbér-javaslat karrierje 2000.05.03: Diplomásoknak felszorzott minimálbér 2000.05.25: Zárt körben tárgyalnak a minimálbérről 2000.05.26: Nem engednek a negyvenezerből 2000.05.30: Terv, költségvetés, érdekegyeztetés 2000.06.05: A 40 ezer forintos minimálbér kisvállalkozókat veszélyeztet 2000.06.13: Az agrárminimálbér-emelés ára 2000.06.22: Nem lesz differenciált minimálbér 2000.07.06: Munkaadók az új minimálbérről 2000.07.13: Jó a büdzsé félévi bizonyítványa. Lesz mire költeni a többletbevételt 2000.07.24: A minimálbér emelésével utcára kerülhet több ezer fogyatékos 2000.09.01: Elírták a minimálbéradatot 2000.09.22: Olcsó áruk, drága minimálbér 2000.10.20: Nincs egyezség a minimálbérről 2000.11.06: 40 ezer forint lesz a minimálbér 2000.11.07: Nem lesz minimálbér-kompenzáció 2000.11.08: Orbán: korszakváltás a gazdaságban 2000.11.09: Széles: a kettős gázár aggasztó. csaknem 40 milliárdos pluszteher a 40 ezer forintos minimálbér 2000.11.27: Orbán Viktor: gazdasági filozófiát váltunk 2000.12.19: Készülődés az új minimálbérre 2000.12.20: A minimálbér mint Taigetosz 2001.05.12: Többet kérnek a minimálbérért 2001.05.21: Hódít a részmunkaidő 2001.08.25: Magasabb minimálbért akar a szakszervezet mint a kormány 2001.08.27: Lassabban emelnék a minimálbért 2001.08.29: Licit a jövő évi minimálbérről MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

28/34


2001.08.31: A minimálbér nem lehet kevesebb a létminimumnál 2001.09.03: Eltöröltetnék a minimálbér adóját 2001.09.04: Minimálbér: változtatásra várva 2001.09.11: Minimálbér: vita a vitáért 2001.09.15: Holtponton a minimálbérvita 2001.09.25: Még van esély az ötvenezres minimálbér elfogadására 2001.10.04: Kicsi az esély a megállapodásra a minimálbérről 2001.10.06: Minimálbér – egyezséggel: 50 ezer forint 2002.01.29: Átcsoportosítás a minimálbérre 2002.02.18: Enyhített minimálbérterhek 2002.02.25: Minimálbér-támogatási pályázat 2002.04.19: Minimálbér-emelés: a vállalatok fele gondban Magyar Nemzet (N=68) 2000.04.18: Garantált bér a közszférában 2000.04.20: A pénzügyi tárca az emelés mellett 2000.04.20: Erősödő munkaügyi ellenőrzés 2000.04.22: Minimálbér 2000.04.28: Kompenzációt kérnek a munkaadók 2000.04.29: GKI: apad a humán erőforrás 2000.05.05: Nyolcvanezer lehet a gyed 2000.05.06: A lakosság támogatja a minimálbér-emelést 2000.05.17: Elmaradt egyeztetés 2000.05.19: Új gazdasági modell 2000.05.26: Alakuló minimálbér 2000.05.29: Mindenképpen emelkedik a reálbér 2000.05.30: Tervezhető Magyarország jövője 2000.06.09: Helyreállt a rend az utakon. A MOSZ elutasítja a kormány minimálbér-emelési szándékát 2000.06.14: Nagyobb bérkorrekciót követel a SZEF 2000.06.17: Növelnék az adókedvezményeket 2000.06.20: Nyugdíjtervek 2000.06.22: Vállalkozók a Széchenyi-tervért 2000.06.22: Esély a kétéves költségvetésre 2000.06.24: Növekvő gazdaság 2000.07.15: Az érdekvédők egyeztetnek 2000.07.18: Felháborodott szakszervezetek 2000.07.26: Mt.-módosítás: részeredmények 2000.08.29: Adómódosítási terv 2000.09.01: Nem lesz 60 ezer a minimálbér 2000.09.06: Elégedetlen az MSZOSZ 2000.09.09: Fidesz: igazodás az uniós bérekhez 2000.09.11: Béremelkedés 2000.09.14: Munkaadói panasz 2000.09.18: Könnyítések a családoknak 2000.09.28: Minimálbér: megoszló vélemények 2000.10.02: Autonómok a minimálbérről 2000.10.03: Az Autonómok aggályai. A minimálbérről és a bérajánlásokról egyszerre tárgyalnának 2000.10.03: Példa nélküli növekedés 2000.10.10: Szakszervezeti igen a kormányjavaslatra 2000.10.11: Vita a minimálbérről 2000.10.12: Elmaradt a munkaügyi egyeztetés 2000.10.12: Megmarad a szocpol. Matolcsy: a béremelés nem rontja a forintot 2000.10.14: A korszakváltás költségvetése 2000.10.18: Szakszervezeti tiltakozás 2000.10.21: A kormányfő nem változtat a büdzsén 2000.10.27: Szakszervezeti panasz 2000.11.10: Szakszervezeti öngólok. Ellenzéki pártként viselkednek az érdekvédők 2000.11.25: Nincs megállapodás az OMT-ben 2000.11.27: Végső döntés a minimálbérről 2000.12.06: Széles Gábor újra az MGYOSZ elnöke 2000.12.13: Marad a gyors növekedés 2000.12.19: Martonyi növekvő exportot ígér 2000.12.22: Magyarországnak helyzeti előnye van 2001.03.14: Minimálbér-kompenzáció 2001.05.19: Harrach Péter: Nincs okunk magyarázkodásra 2001.05.19: Tiltakozik a kamara 2001.06.19: Jövőre tovább emelkedik a minimálbér 2001.06.22: Újabb minimálbér-egyeztetések 2001.07.19: Új GM-pályázat bérkompenzációra 2001.08.30: Minimálbér: legalább ötvenezer 2001.08.31: Munkaadói javaslat a minimálbérre 2001.09.21: Minimálbér-emelésre licitál az MSZP 2001.09.28: Nem a minimálbér-javaslatra 2001.10.06: Ötvenezer a minimálbér MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

29/34


2001.12.12: Orbán Viktor december 12-i rádióinterjúja 2001.12.17: Minimálbér: megtakarít a versenyszféra 2002.01.03: Ötvenezer forint a minimálbér 2002.02.18: Bérkompenzáció: élénk az érdeklődés 2002.02.21: Kompenzáció minimálbérre 2002.04.02: Orbán Viktor Tápiószentmártonban 2002.04.05: Minimálbér-emelési kompenzáció 2002.04.06: Minimálbér: tizenötmilliárd kompenzációra Magyar Hírlap (N=40) 2000.04.06: Negyvenezerre emelnék a minimálbért 2000.04.07: Mindenkit meglepett Járai javaslata 2000.04.08: Változatok minimálbérre 2000.04.13: Minimálbér-emelés a szegénység ellen? 2000.04.19: Mérvadó európai keresetek 2000.04.28: Nem változik a nyomvonal 2000.05.02: Minimálbér kontra közterhek 2000.05.17: Adókkal pótolnák a csökkenő járulékokat? 2000.06.05: „Kiizzadják” a minimálbér-emelést 2000.06.14: Gyengül a munkaadók ellenállása 2000.06.24: ECOSTAT: optimista kilátások az idei évre 2000.07.06: Hetvenmilliárdos pluszkiadás 2000.09.14: Keményen bírálják Járai elképzelését a munkaadók és a szakszervezetek 2000.09.28: Sürgőssé vált a vita a bérekről 2000.10.07: Keveslik a negyvenezres minimálbért az autonómok 2000.10.11: Orbán „átveri” a 40 ezer forintos minimálbért 2000.10.11: Elbocsátások várhatók? 2000.10.12: Nincs megállapodás a minimálbérről 2000.11.22: Szombaton informális kormányülés 2000.11.24: Utoljára a minimálbérről 2000.11.25: Negyvenezer lesz a minimálbér 2000.11.25: Kudarcba fulladt a minimálbéralku 2000.11.27: A bérköltségek 2-2,5 százalékkal nőnek 2000.12.06: A gyáriparosok hiányolják az érdekegyeztetést 2000.12.13: Lassú életszínvonal-javulás 2000.12.18: Kiizzadják a cégek a minimálbér-emelést 2001.02.01: Közel az EU-minimálbér 2001.08.29: Ötvenezernél is több lehet a minimálbér jövőre 2001.08.29: Az MSZOSZ 57,5 ezres minimálbért adna 2001.09.04: Nem közeledtek az álláspontok 2001.09.10: A minimálbér-emelésen a költségvetés nyer 2001.09.10: Nincs megállapodás a minimálbérről 2001.09.15: Megmerevedtek az álláspontok a munkaügyi tanácsban 2001.09.22: Utolsó esély a minimálbér-egyezségre 2001.09.25: A kormány nem emel minimálbért az új egyeztetésig 2001.10.06: Januártól 50 ezer forint a minimálbér 2001.10.09: Újra felerősödhet a feketegazdaság 2001.10.19: A minimálbér jövőre felboríthatja a közalkalmazotti bérrendszert 2002.01.29: Kevés lehet a 15 milliárdos keret 2002.02.22: A „maximális” minimálbér kárvallottjai


30/34


Függelék/2.: A minimálbér-emelések kapcsán megszólaló legfontosabb szereplők Név

Támogatja

56

A 40 ezer forintos minimálbéremelés sem biztosítja a megélhetéshez szükséges létminimumot (X. 13.)

MGYOS 57 Z

„Szövetségünk a kezdetektől fogva támogatja a minimálbér 40 ezer forintra történő emelését.” (XII. 06.) „A minimálbér 40 ezer forintra emelésével egyetért, de a tervezet kivitelezésének és megvalósításának módját elfogadhatatlannak tartja.” (IX. 06.) „Támogatják a minimálbér emelését. Ám arra is felhívták a figyelmet, hogy már most megkezdődött a munkavállalók vállalkozásokba szervezése, illetve terjed a részmunkaidős foglalkoztatás. (XI. 25.)

ASzSz

MSZOSZ 58

IPOSZ

Ellenzi

A szervezet sokallja a kormány javasolta 57 %-os minimálbéremelést. (V. 02.)

59

60

JVSZ

61

A jövedelempolitikáról globálisan kellene tárgyalni, különben igazságtalan torzulások lesznek a bérstruktúrában (IV .12.) 14-15 százalékos emelést tekintenek reálisnak (IV. 29.)

A drasztikus emelés elbocsátásokhoz vezetne, a szakszervezet ezért sem támogatja. (IV. 01.)

KISOSZ

MOSZ

Alternatíva, módosítás

„Elképzelhetetlen a minimálbér megduplázódása.” (IV. 01.) „A mezőgazdaságban kezelhetetlen helyzetet teremtene.” (VI. 13.)

62

Az emelést csak úgy tudnák elképzelni, hogy a [költségnövekedést] a munkáltatók számára teljes egészében kompenzálná a kormány. (VII. 06.) A minimálbér emeléséből adódó köztehernövekedés kompenzációjára dolgoz ki javaslatokat. (VI. 14;VII. 06.) „A 40 ezres minimálbér csak akkor válhat országosan kötelezővé, ha speciális kompenzációs rendszert vezetnek be.” (IV. 28.) Csak úgy látnák elfo-

56

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 58 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 59 Ipartestületek Országos Szövetsége 60 Kereskedők és Vállalkozók Országos Szövetsége 61 Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége 62 Joint Venture Szövetség 57


31/34


gadhatónak az emelést, ha ezzel együtt a bérek közterhei jelentősen csökkennének. (V. 03.) Vargha 63 Mihály

Mádi 64 László

Járai Zsig65 mond

Bernáth 66 Ildikó

Matolcsy 67 György

Orbán

Az Európai Szociális Charta fogalmazza meg, hogy a mindenkori átlagbér körülbelül 60 százalékának kell lennie a minimálbérnek. (V.03.) Nem ázsiai bérekkel és nem egy bérmunkás helyzetben kell nekünk az európai munkamegosztásban szerepet vállalnunk, hanem […] hogy méltó helyet foglaljunk el az európai uniós munkamegosztásban. (X. 17.) „A munkából szerzett jövedelemből élőket igyekszünk támogatni, emellett munkahelyet igyekszünk teremteni az embereknek.” (V. 29.) „A munkáltatók a magasabb garantált bérért nagyobb teljesítményeket, fegyelmezettebb munkát várhatnak el. A munkavállalók pedig tisztán tehetik el a jövedelmüket. (IX. 07.) „Minden becsületesen, szorgalmasan dolgozó ember számára, függetlenül képzettségétől, lehetővé teszi, hogy önmaga és a családja számára megteremtse a nagyon szerény, de tisztességes, tisztességgel megélhető életkörülményeket.” (IX. 07.) „Mostanra megérett a helyzet… a korszakváltás csak radikális lépéssel oldható meg.” (X. 12.) „Egy történelmi lehetőség

63

Fidesz, Pénzügyminisztériumi politikai államtitkár 1998. VII. 14. – 2000. XII. 31. között; pénzügyminiszter 2001. I. 1. – 2002. V. 26. 64 Fidesz, frakcióvezető helyettes 1998. XII. 28. – 2002. V. 14. között. 65 Pénzügyminiszter 2000. XII. 31-ig. 66 Fidesz, frakcióvezető helyettes , Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke 1998. VII. 08. – 2002. V. 14. között. 67 Gazdasági miniszter 2000. I. 01 – 2002. V. 26. között MKIK GVI ▪ 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. ▪ tel: 235-05-84 ▪ fax: 235-07-13 ▪ e-mail: [email protected] ▪ Internet: www.gvi.hu

32/34


Viktor

68

Juhászné Lévai 69 Katalin

Mádai 70 Péter

kapujába jutottunk, lezárult a magyar gazdaság elmúlt tízéves szakasza, a magyar gazdaság versenyképes lehet, és ők is sikeres vállalkozók lehetnek egy sokkal magasabb bérszínvonal mellett is.” (X. 20.) „Nem egyszerűen egy, a gazdaságpolitika részét képező döntésről van szó, hanem gazdaságfilozófiai váltásról is.” (XI. 27.) „Látszólag tetszetős, de foglalkoztatáspolitikai szempontból veszélyes és kockázatos a kormány javaslata. Az tény, hogy makroszinten a költségvetés egyensúlya biztosítja az egyensúlyt, de ellentmondásos ez az ágazati és a regionális szinteken.” (IX. 26.) „Átfogó hatástanulmány nélkül nem látszanak a döntés komoly veszélyei, illetve a 40 ezer forintos minimálbért követő megemelkedő közterhek miatt az amúgy is igen nehéz helyzetben lévő munkavállalók közül sokan lesznek munkanélküliek.” (XII. 12.)

Szekeres 71 Imre

„Mind a két oldalról, tehát mind a munkavállalók oldaláról indokolt, hogy az a minimálbér, amely a létminimum szintjét most eléri, egyébként helyesen, az ne adózzon. A másik, hogy a munkáltató oldaláról is indokolt, hogy legalábbis fokozatosan jelenjenek meg azok a terhek, amelyek a magasabb munkabér származékaiból, járulékaiból származnak.” (IX. 06.)

68

Miniszterelnök, 1998. VII. 06. – 2002. V. 26. között MSZP, Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsági tag 70 SZDSZ képviselőcsoport 71 MSZP, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke 1998. VI. 25. – 2002. V. 14. között. 69


33/34


7. Hivatkozások BENEDEK Dóra – RIGÓ Mariann – SCHARLE Ágota – SZABÓ Péter (2006): Minimálbér-emelések Magyarországon 2001-2006. PM Kutatási Füzetek 16. HALPERN László – KOREN Miklós – KŐRÖSI Gábor – VINCZE János (2004): A minimálbér költségvetési hatásai. Közgazdasági Szemle 2004/4: 325–345. KERTESI Gábor – KÖLLŐ János (2004): A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei. Közgazdasági Szemle 2004/4: 293–324. KÖLLŐ János (2001): Hozzászólás az elmaradt minimálbérvitához. Közgazdasági Szemle 2001: 1064–1080. LAKY Teréz (2002): Munkaerőpiac Magyarországon 2001-ben. In Fazekas Mihály (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2002. Budapest: MTA KTI [etc.] PALÓCZ Éva – TÓTH I. János (2003): A 2002. évi bérnövekedés okai. Elemzés a statisztikai adatok és egy vállalati felmérés tükrében. Budapest: Kopint-Datorg Rt. POPPER László (2002): A 2001-2002. évi minimálbér-emelés hatása a hazai kereseti arányokra I-II. Munkaügyi Szemle 2002/6, 7-8. SZABÓ Péter András (2007): A 2000-2001. évi minimálbér-emelés hatása. Közgazdasági Szemle 2007: 397-414. TONIN, Mirco (2007): Minimum Wage and Tax Evasion: Theory and Evidence. MTA KTI Discussion Papers, MT-DP 2007/1.


34/34

A ÉS ÉVI MINIMÁLBÉR- EMELÉS SZÁNDÉKOLT ÉS TÉNYLEGES HATÁSAI KORMÁNYZATI KUDARCOK MAGYARORSZÁGON

Recommend Documents