A és évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint

ELEMZÉS

A 2008. és 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint 1. rész Teljesítmények

2010. november

Összeállította Südi Ilona Lektorálta Török József

Tartalomjegyzék 1.

2.

Bevezetés ....................................................................................................... 2 1.1.

A mérőeszközök ............................................................................................2

1.2.

A minta bemutatása.......................................................................................3

Az eredmények alakulása ................................................................................... 9 2.1. A szakterületenkénti eredmények ......................................................................9 2.1.1. Az átlagos eredmények alakulása ................................................................9 2.1.2. Tanulói teljesítmények ........................................................................... 11 2.2. TISZK-eredmények ...................................................................................... 13 2.2.1. Az eredmények mérési területenként ......................................................... 13 2.2.2. A TISZK-ek egymás mellett ...................................................................... 17 2.2.3. A tanulói teljesítmények eloszlása ............................................................. 21 2.3.

Az eredmények alakulása a TISZK-ekben ............................................................ 23

3.

Összegzés ...................................................................................................... 30

4.

Táblázat és ábrajegyzék ................................................................................... 31

5.

Melléklet........................................................................................................ 33 5.1.

A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása ............................................... 33

5.2.

Szakterületek és szakmacsoportok ................................................................... 54

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

1

1. BEVEZETÉS A 2008. és a 2009. évi 9. évfolyamos bemeneti mérés eredményeinek értékelése az összesített, feladatonkénti, itemenkénti és a képzéstípusonkénti elemzési szempontokat veszi figyelembe. Az elemzések mellékletei tartalmazzák az iskolasoros átlag- és szórásadatokat1. Ugyanakkor jogosan vetődik fel a kérdés, hogy más szempontok, részminták mentén is lehetséges-e az adatok feldolgozása. A méréseket megelőző intézményi adatszolgáltatás során az intézmények jelzik, hogy szakközép- és szakiskolai tanulóik milyen szakmacsoportos képzés résztvevői. Ezen információk alapján biztosított a szakközép- és szakiskolai tanulók eredményeinek szakterületek, szakmacsoportok szerinti részminták alapján történő másodelemzése. Ezen kívül a 2008/2009. tanévtől átalakított szakképzési rendszer, a megalakult 12 Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), mint vizsgálati szempont is felmerül lehetőségképpen. Egy-egy központ azonos vagy hasonló szakmacsoportos oktatást folytató iskolák együttműködésén alapul. A szakmai alapképzés az iskolákban, míg a szakképzés a TISZK központban valósul meg.2 A 2008. és a 2009. évi bemeneti mérés rendelkezésre álló adatbázisa tehát lehetővé tesz egy új vizsgálati szempont szerinti áttekintést, összehasonlítást. Így jelen tanulmányunkban a 2008. és a 2009. évi 9. évfolyamos bemeneti, diagnosztikus mérés eredményeinek bemutatására teszünk kísérletet megvizsgálva, hogy milyen alapról indul a képzés a fővárosi 9. évfolyamos szakközép- és szakiskolai tanulóknál a humán, a műszaki, a gazdasági és az agrár szakterületen, valamint az egyes TISZK-ekben. Tehát a helyzet mérési eredményekkel alátámasztott bemutatására vállalkozunk, továbbá választ keresünk azon feltételezésünkre, hogy az átlagos teljesítményeket tekintve a vizsgált újabb részminták között jelentős különbségek vannak-e.

1.1. A mérőeszközök Tanulmányunkban a 2008. és a 2009. évi bemeneti mérések eredményei kerültek továbbfelhasználásra. A mérőeszközök fontosabb statisztikai paramétereit az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat. A 2008/2009. és a 2009/2010. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei 3 Feladatlap

Mérés éve

Matematika

2008

Szövegértés Angol nyelv Német nyelv Történelem

1

2

3

Létszám (fő)

Átlag (%)

Szórás (%)

Cronbach-alfa

4212

37

20

0,93

2009

2803

36

21

0,93

2008

4214

47

19

0,90

2009

2807

52

20

0,90

2008

3084

35

23

0,95

2009

2101

35

24

0,95

2008

769

25

19

0,93

2009

559

31

24

0,95

2008

10380

26

13

0,78

2009

2830

31

16

0,89

A mérések eredményeiről készült elemzések elérhetők URL: 2010. október 30-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2008_2009_tanev http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2009_2010_tanev TISZK rendszer a korszerű szakképzésért. FPPTI. URL: 2010. október 30-i megtekintés http://archiv.fppti.hu/tiszk/tiszkek_bemutatkozas.pdf 200xSzép Szakma. MFPI, Budapest, 2010. 10. o., 280-282. o. URL: 2010. október 30-i megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms96384/200xszep_webre_smallest.pdf A paraméterek vizsgált területenként URL: 2010. október 30-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2008_2009_tanev http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2009_2010_tanev


2

A különböző mérések adatainak összekapcsolását az egyes szakterületek eredményeinek standardizálása biztosítja. A fővárosi átlag mindegyik mérési évben és mérési területen 500 standardpont volt 100 pontos szórással. A mérések során tanulói kérdőívek kitöltésére is sor került. Az egyik a családi szociokulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra, míg a másik a neveltségre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. Ezen kérdőívek összesített értékelésére és az eredményekre gyakorolt hatásukra a tanulmány második részében térünk ki.

1.2. A minta bemutatása A fővárosi 9. évfolyamos bemeneti mérések a közel 12000 fős tanulói létszám 30-40%-os4 mintájának részvételével zajlanak. Jelen vizsgálatunk mintaelemszáma minimálisan eltér az egyes területeknél az 1. táblázatban látható létszámtól. Azon tanulók adatait és eredményeit vettük ugyanis számításba, akik nemcsak iskolai, hanem osztálykódjuk alapján is pontosan azonosíthatók voltak, és a vizsgált területek valamelyikén mérési eredménnyel is rendelkeztek. Az eltérés mértéke 1-25 fő közötti, utóbbi a 2009. évi történelemmérésnél tapasztalható. Mindkét vizsgált évben az intézmények hiányos adatszolgáltatása miatt a tanulók 1%-ánál nem volt azonosítható a szakmacsoport 5, így ezeknek a tanulóknak az eredményei a szakterületi és a TISZK-ek szerinti összesítésből kimaradtak. A fővárosi bemeneti mérések képzéstípus és nyelvoktatási jelleg szerinti reprezentatív mintán történnek. A két év mintaösszetételét összehasonlítva lényeges eltérés nem tapasztalható (1. és 2. ábra). A tanulók kétharmada szakközépiskolás, 18-19%-a gimnazista és 14-15%-a szakiskolás. Vizsgálatunk a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók teljesítményére irányul, a gimnáziumi tanulók eredményei összehasonlítási céllal szerepelnek. 2008 1717

2009 813

2022

3901

7557 Gimnázium

1107

Szakközépiskola

Szakiskola

1. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása

A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók 60%-a normál nyelvi képzésben vesz részt (2. ábra). Nyelvi előkészítő képzésben a gimnáziumoknál a tanulók negyede, szakközépiskoláknál közel harmada tanul. A kéttannyelvű képzésben a gimnáziumi tanulók aránya duplája a szakközépiskoláknál tapasztalható aránynak. A fővárosi mérések mintaválasztása a nemek viszonylatában nem tekinthető reprezentatívnak. A két mérési év adatait áttekintve az egyes képzéstípusokra vonatkozóan a nemek szerinti összetétel tekintetében lényeges különbség nem állapítható meg (3. ábra). A gimnáziumi tanulók 40%-a fiú, a szakközépiskolásoknál az arányuk már 55% körüli. A szakiskolai tanulók kétharmada fiú.

4 5

2008-ban a történelem bemeneti mérés a 9. évfolyamos tanulók teljes körét érintette. Ezek a tanulók nyelvi előkészítős osztályba járnak és az iskola különböző szakmacsoportok szerint két TISZKbe is alapoz.


3

100% 90%

80%

Gyakoriság

70% 60% 50% 40%

30% 20% 10% 0% 2008

2009

2008

Gimnázium

2009

2008

Szakközépiskola

Normál

2009

2008

Szakiskola

Nyelvi előkészítő

2009

Fővárosi minta

Kéttannyelvű

2. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint 100% 90% 80%

Gyakoriság

70% 60% 50% 40% 30%

20% 10% 0% 2008

2009

Gimnázium

2008

2009

2008

Szakközépiskola Fiú

2009

2008

Szakiskola

2009

Együtt

Lány

3. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása

A szakközép- és szakiskolai tanulók szakmai alapozó képzése különböző szakterületeken történik (5.2. melléklet). A tanulók legnagyobb, 45-50%-os arányban műszaki, 35-38%-ban a gazdaságiszolgáltatási területi képzésen vesznek részt a (4. ábra). A humán területen tanulók aránya 9-11%. A legkisebb az agrár szakterületen tanulók aránya, a szakközépiskoláknál a tanulók 2%-át, a szakiskoláknál 6-8%-át érinti ez a képzés.

Gyakoriság

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2008

2009

Szakközépiskola Humán

Műszaki

2008

2009

2008

Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási

2009 Együtt Agrár

4. ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása


4

Az egyes TISZK-ekben tanulók szakterület szerinti arányát vizsgálva, az összlétszám 3%-a a Modell TISZK-ben két szakterületen, míg legnagyobb arányban a Belvárosi és az Észak-Pesti TISZKben egy-egy szakterületen képviselteti magát (5. ábra, 5.1. melléklet 5-7. táblázat). A két év öszszehasonlításában nincs lényeges különbség, a TISZK-ek felében egy-két százalékpontos az eltérés. Gyakoriság

2009

2008

0%

2%

4%

6%

8%

10% 12% 14% 16%

Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Belvárosi Csepel Építőipari Észak-Pesti Gazdasági Gundel Humán Modell Dél-Budai Petrik Szily Színes Humán

Műszaki

Gazdasági-szolgáltatási

Agrár

5. ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban

A tanulók szakmacsoportok szerinti összetételét áttekintve (6. ábra), a két mérési év összehasonlításában kiugró eltérés nem tapasztalható. A tanulók közel ötöde kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, 16%-a informatikai szakmacsoportos képzésben tanul. 8% körüli az elektronikaelektrotechnika, a közlekedés, a közgazdaság és a vendéglátás-idegenforgalom képzésben tanulók aránya. A legkisebb, 1% körüli arányban a szociális szolgáltatások, az oktatás, a vegyipar és a nyomdaipar területén szerepelnek tanulók. A tanulók szakmacsoportonkénti arányát az egyes TISZK-ekben a két vizsgált mérési évre vonatkozóan az 5.1. melléklet 8-9. táblázata részletesen tartalmazza. A mintában a tanulók közel 80%-a szakközépiskolás, kivéve az agrár területen, ahol ez az arány 60% körüli (7. ábra). Ebből következően az agrár szakterület az, ahol a szakiskolai tanulók aránya a legmagasabb. A TISZK-ekben tanulók képzéstípusok szerinti megoszlását a 8. ábra szemlélteti. Jól látható, hogy egy TISZK-ben nincs szakiskolai képzés és négy TISZK-ben a TISZK-ek átlagát meghaladó a szakiskolai tanulók aránya. A Gundel és a Színes TISZK esetében ez az arány 40-45% (5.1. melléklet 4. táblázat). A nemek szerinti összetétel tekintetében a műszaki szakterületen 85%-os, a humán területen viszont 15%-os a fiúk aránya (9. ábra). Ezek az arányok jól szemléltetik a szakterületek mögötti szakmai tartalmat.


5

Gyakoriság 0%

2%

4%

6%

8% 10% 12% 14% 16% 18%

Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti … Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar 2008

2009

6. ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása Gyakoriság 0%

20%

40%

60%

80%

100%

2009

2008

Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt

szakközépiskola

szakiskola

7. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken 100% 90% 80%

Gyakoriság

70% 60% 50% 40% 30% 20%

Belvárosi Csepel

Petrik

Észak- Gazdasági Gundel Pesti

Szakközépiskola

Humán

Modell Dél-Budai Petrik

Szily

Színes

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

10% 0%

Együtt

Szakiskola

8. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben


6

Gyakoriság

2009

2008

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási Agrár Együtt fiú

lány

9. ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken

A tanulók nemek szerinti összetétele az egyes TISZK-ekben változatos képet mutat és szorosan összefügg a rájuk jellemző szakterületi és szakmacsoportos képzéssel (10. ábra). A két mérési év viszonylatában jelentős különbségek nem állapíthatók meg. Az Észak-Pesti, a Dél-Budai és a Szily TISZK-ben a tanulók 90%-a fiú, 80% körüli az arányuk az Építőipari és a Petrik TISZK esetében, viszont a 10%-ot sem éri el a Modell TISZK-nél. 100% 90% 80% Gyakoriság

70% 60%

50% 40% 30% 20% 10%

Belvárosi Csepel Építőipari Észak- Gazdasági Gundel Pesti

Humán

Fiú

Lány

Modell Dél-Budai Petrik

Szily

Színes

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

0%

Együtt

10. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben

Mindkét vizsgált mérési évben a matematika és szövegértés, valamint a történelem és az idegen nyelvi mérés lebonyolítása kapcsolódott össze. 2008-ban a történelem először volt a mért tárgyak között, így ezen a területen teljes körben zajlott a vizsgálat. A minta mérési területek szerinti alakulásának részletes adatai az 5.1. melléklet 1-3. táblázatában szerepelnek. 2008-ról 2009-re a mintaválasztás technikájában változás történt. Csökkent a mintaelemek esetén a mérési területek átfedése, tehát egy-egy tanuló kevesebb mérésben volt érintett. Míg 2008-ban a tanulók 23%-a két területen nyújtott teljesítményt, addig 2009-ben már közel 90%-ukra volt ez jellemző (11. ábra). 2009-ben 1% (50 fő) alatti azon tanulók aránya, akiknél négy terület eredményének összehasonlításáról beszélhetünk a 2008-as 11%-kal szemben. Jelen tanulmányunkban ezen vizsgálati szempont szerint az eredmények nem kerülnek értékelésre.


7

2008

2009 1%

11%

0%

12%

1

44%

22%

2 3 4

23%

87%

11. ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint


8

2. AZ EREDMÉNYEK ALAKULÁSA A tanulói átlagos teljesítmények, valamint a tanulók teljesítmények szerinti megoszlásának áttekintését két területen végezzük. Először a fővárosi minta szakterületi eredményeinek összehasonlítása történik. Az 5. ábra szemléltette, hogy az egyes TISZK-ekben mely szakterület szerinti képzés folyik. Három TISZK esetében található két-három szakterület, a többinél egy-egy területre koncentrálódik az oktatás, természetesen több szakmacsoportban. Humán képzés három, a műszaki nyolc, a gazdasági-szolgáltatási négy és az agrárképzés egy TISZK-ben valósul meg. A második részben mérési területenként és TISZK-enként tekintjük át az adatokat.

2.1. A szakterületenkénti eredmények 2.1.1. Az átlagos eredmények alakulása A szakterületenkénti minta kellő nagysága szakszerű módon biztosítja a megbízható, objektív következtetések megállapítását. Az átlagos eredmények minden szakterületen a fővárosi átlag (500 standardpont) alatt találhatók (12. ábra, 5.1. melléklet 10-12. táblázat). Mindkét mérési évben a tanulók szakterületenkénti teljesítménye között statisztikailag bizonyított különbség mutatható ki.

Teljesítmény (standardpont)

520 500 480 460 440

420 400 380 360 matematika

szövegértés

történelem

angol nyelv

német nyelv

matematika

szövegértés

2008 Humán

történelem

angol nyelv

német nyelv

2009 Műszaki


Agrár

12. ábra. A szakterületen elért eredmények alakulása mérési területenként a vizsgált években

Humán területen 2008-ban a szövegértés az első, 2009-ben a második legeredményesebb mérési terület. A műszaki képzésben a matematika, a történelem és az angol nyelvi eredmények megelőzik a szövegértés mérésében nyújtott teljesítményeket. Az agrár szakterületen a matematika és szövegértés teljesítmények a leggyengébbek. Egy-egy mérési területen található legmagasabb eredménytől háromnegyed- és félszórásnyival gyengébben teljesítettek az agrárképzésben résztvevők. A mérési területek legmagasabb és legalacsonyabb átlagos eredmények közötti különbségeit nézve a gazdasági-szolgáltatási, majd a műszaki szakterület tanulói teljesítenek közel azonosan. A legnagyobb különbség, 30 pontnyi a humán területen figyelhető meg. Két év összehasonlításában a humán területen a szövegértés, a műszaki területen az angol nyelvi eredmények között állapítható meg tényleges különbség. Az első esetben alacsonyabb, a második esetben magasabb a 2009. évi eredmény. A többi területen a fentiekben jelzett eltérések statisztikailag nem alátámasztott különbségek. Az eredmények mögött a szakközép- és a szakiskolai teljesítmények különbözősége húzódik meg, melyek szakterületenkénti és mérési területenkénti alakulását a 13. ábra négy diagramja szemlélteti.


9

600



600 550

500 450 400 350

550 500

450 400 350

300

300 Matematika Szakközépiskola 2008

Szövegértés

Történelem

Szakközépiskola 2009

Angol nyelv

Szakiskola 2008

Matematika

Német nyelv


Szakiskola 2009

Humán

Történelem


Angol nyelv

Szakiskola 2008

Német nyelv Szakiskola 2009

Műszaki

600

600



Szövegértés

550 500 450 400

350 300

550 500

450 400 350

300

Matematika Szövegértés Szakközépiskola 2008

Történelem


Angol nyelv

Szakiskola 2008

Német nyelv Szakiskola 2009


Matematika


Szövegértés

Történelem


Angol nyelv

Szakiskola 2008

Német nyelv

Szakiskola 2009

Agrár

13. ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban


10

A két képzéstípus tanulóinak átlagos teljesítménye között az esetek többségében félszórásnyi különbség tapasztalható, ennyivel eredményesebbek a szakközépiskolai tanulók. A legnagyobb szakadék a műszaki területen szövegértésnél mutatkozik. 2008-ban az összes szakterület minden mérésénél szignifikáns a szakközép- és szakiskolai tanulók átlagos teljesítménye közötti különbség. 2009-ben három területen nincs tényleges különbség. Ezek a humán szakterületen a német nyelv, az agrár szakterületen az angol és a német nyelv. A szakközépiskolai tanulók eredményét vizsgálva két év viszonylatában csak a műszaki területen angol nyelvnél, valamint az agrár szakterületen német nyelvnél mutatható ki statisztikailag bizonyított különbség. Az angol nyelvnél magasabb, német nyelvnél alacsonyabb a 2009. évi átlagos teljesítmény. A szakiskolai tanulóknál a szövegértés mérésnél a humán területen csökkenés, a gazdasági-szolgáltatási területen növekedés állapítható meg, a többi esetben a megállapítható különbség nem szignifikáns. 2.1.2. Tanulói teljesítmények Az átlagos eredmények mögötti tanulói teljesítmény-eloszlásokat a 14-18. ábrák mutatják be mérési területenként. Matematikánál a műszaki és a gazdasági-szolgáltatási szakterületen hasonló a tanulók teljesítmény szerinti összetétele (14. ábra). 40%-uk az 500 standardpontos fővárosi átlag felett teljesít. A humán területen ezen tanulók aránya 22-28%. Agrár szakterületen a tanulók 45-45%-a 300-400 és 400-500 standardpontos eredményt ért el, csupán 10%-uk teljesített a fővárosi átlag felett. 100%

90%

Gyakoriság

80% 70%

801-900

60%

701-800

50%

601-700

40%

501-600

30% 20%

401-500

10%

301-400

0% 2008

2009

Humán

2008

2009

Műszaki

2008

2009

Gazdaságiszolgáltatási

2008

2009

Agrár

14. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken

A szövegértés-teljesítmények tekintetében a tanulók összetétele a fővárosi átlag felett teljesítők magasabb arányát mutatja, mint a matematikánál (15. ábra). Agrár szakterületen 15%, a többinél 40-45%-os a tanulók aránya. Mind a négy szakterületen vannak tanulók, akiknek a teljesítménye nem érte el a 300 standardpontot. Agrár szakterületen ezen tanulók aránya 10%, a többi esetben 2-4%. A történelemteljesítmények tekintetében a tanulók hasonló összetétele figyelhető meg, mint matematikánál (16. ábra). Tehát a tanulók 30-40%-a, agrár szakterületen 15%-a a fővárosi átlag felett teljesített. Az idegen nyelvi mérés eredménye az eddigiektől eltérő eloszlást mutat, ami mögött a nyelvoktatás jellege szerinti összetétel 2. ábrán bemutatott különbözősége is meghúzódik. Az angol nyelvi mérésnél a műszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületi képzésnél a tanulók kétharmada, humán területen háromnegyede eredménye nem éri el a fővárosi átlagot (17. ábra). Az agrár szakterületi képzésben résztvevő tanulók 88-93%-ának teljesítménye fővárosi átlag alatt van.


11

100%

90% 80%

Gyakoriság

70%

701-800

60%

601-700

50%

501-600

40% 30%

401-500

20%

301-400

10%

201-300

0% 2008

2009

Humán

2008

2009

Műszaki

2008

2009


2008

2009

Agrár

15. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken 100%

90%

900-

80%

801-900

Gyakoriság

70%

701-800

60%

601-700

50% 40%

501-600

30%

401-500

20%

301-400

10%

201-300

0% 2008

2009

Humán

2008

2009

Műszaki

2008

2009


2008

2009

Agrár

16. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken 100% 90% 80%

Gyakoriság

70% 60%

701-800

50%

601-700

40%

501-600

30%

401-500

20%

301-400

10% 0% 2008

2009

Humán

2008

2009

Műszaki

2008

2009


2008

2009

Agrár

17. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken

A német nyelv teljesítményeit áttekintve az összetételt tekintve, a két év viszonylatában itt látható leginkább változás és elsősorban a fővárosi átlag felett teljesítő tanulók esetében (18. ábra). A minta elemszáma ezen a területen a legkisebb és a két év átlagos eredménye között nincs kimutatható különbség.


12

100% 90%

Gyakoriság

80% 70%

801-900

60%

701-800

50%

601-700

40%

501-600

30%

401-500

20%

301-400

10% 0% 2008

2009

Humán

2008

2009

Műszaki

2008

2009


2008

2009

Agrár

18. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken

A tanulók teljesítmény szerinti összetétele néhány esetben a két mérési év tekintetében tényleges változást mutat. A humán szakterületi képzésnél a szövegértés és az angol nyelv területen mutatkozó eloszlásbeli eltérés szignifikáns. Szövegértésből a két év átlagos eredményének különbözősége sem tekinthető véletlennek. Műszaki szakterületen a matematika, a történelem és a német nyelv, gazdasági-szolgáltatási szakterületen a történelem és a német nyelv mérési eredményének megoszlása a 2008. és a 2009. év tekintetében különbözik.

2.2. TISZK-eredmények Az előzőekben látott szakterületi eredmények előrevetítik az egyes TISZK-ekre vonatkozó tanulói eredmények alakulását. Vizsgálatunk minden részletre nem tér ki. A teljes körű adatok ismeretében (5.1. melléklet 13-17. táblázat) biztosított a mélységekbe tekintő értékelés lehetősége. Az eredmények áttekinthetők az egyes TISZK-ekben a két év az adott évben a TISZK-ek összehasonlításában, valamint a tanulói teljesítmények összetétele a két év összevetésében, végül az egyes TISZK-ek esetében a tanulói teljesítmények alakulása az összes mérési területen. 2.2.1. Az eredmények mérési területenként A 19-23. ábra két év összevetésében a vizsgált mérési területeken a tanulók átlagos eredményét szemlélteti. A gimnáziumi adatok összehasonlítási célt szolgálnak. A vizsgált évek átlagos eredményei között látható eltérések az esetek többségében statisztikailag nem számottevő különbségek. Az egyes TISZK-ek tanulóinak átlagos eredménye közötti különbségekre a következő részben térünk ki. A mérési években a 9. évfolyamos tanulók matematikaeredményei egy TISZK kivételével a néhány standardpontnyi különbség ellenére is közel azonos teljesítményt mutatnak (19. ábra). A Gazdasági TISZK esetében 18 standardponttal magasabb a 2009. évi átlagos teljesítmény a 2008. évihez képest. A szövegértés-teljesítményeknél a mérési években hasonló készségekkel, képességekkel kerültek a tanulók az egyes TISZK-ekbe (20. ábra). Az Építőipari TISZK-nél látható közel 30 pontos különbség azonban nem szignifikáns eltérés. A történelemmérés során nyújtott tanulói eredmények a két év összehasonlításában az egyes TISZK-ekben hasonlónak mondhatók (21. ábra).


13

700

2008

650

2009

Standardpont

600

550 500 450

400 350

300

19. ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben 700

2008

650

2009

Standardpont

600

550 500 450

400 350

300

20. ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben 700

2008

650

2009

Standardpont

600

550 500 450

400 350

300

21. ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben

A nyelvi mérés eredményeinek áttekintésénél ténylegesen előforduló különbségek állapíthatók meg. Ezen eredmények mögött a nyelvoktatás jellege szerinti bontás húzódik meg. Az eredmények ilyen szempontok szerinti, minden TISZK-re kiterjedő vizsgálatára jelen tanulmányunkban nem térünk ki. Az angol nyelvből nyújtott teljesítmények a Csepel TISZK-nél 16, a Dél-Budai TISZK-nél 23 standardponttal magasabbak, német nyelvből a Dél-Budai TISZK-nél közel félszórásnyival szignifikánsan alacsonyabb eredményt mutatnak a teljesítmények 2009-ben (22-23. ábra). Ezen teljesítméMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

14

nyek mögött a normál nyelvi képzésben résztvevő tanulók 2009-ben ténylegesen eredményesebb teljesítménye található. 700

2008

650

2009

Standardpont

600

550 500 450

400 350

300

22. ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben 700

2008

650

2009

Standardpont

600

550 500 450

400 350

300

23. ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben

A 24-28. ábra mérési területenként a fentiekben megismert eredményeket képzéstípusonkénti bontásban szemlélteti. Jól látható, hogy a két mérési évben a szakközépiskolai tanulók ténylegesen magasabb teljesítményt nyújtottak szakiskolai társaiknál. Azok a területek, ahol ilyen különbség nem állapítható meg: 2008-ban matematika, történelem, angol nyelv – Csepel TISZK, német nyelv – Humán, Modell, Dél-Budai és a Szily TISZK, 2009-ben angol nyelv – Belvárosi TISZK, német nyelv – Belvárosi, Építőipari, ÉszakPesti és a Humán TISZK. A Csepel TISZK esetében a minta alacsony elemszáma nem teszi lehetővé ezen szempont szerint megbízható következtetés levonását.


15

650



Szakiskola 2008

Szakiskola 2009

Standradpont

600 550 500 450 400 350 300

24. ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 650



Szakiskola 2008

Szakiskola 2009

Standardpont

600 550 500 450 400 350 300

25. ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 650



Szakiskola 2008

Szakiskola 2009

Standardpont

600 550 500 450 400 350 300

26. ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben 650



Szakiskola 2008

Szakiskola 2009

Standardpont

600 550 500 450 400 350 300

27. ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

16

650



Szakiskola 2008

Szakiskola 2009

Standardpont

600 550 500 450 400 350 300

28. ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben

2.2.2. A TISZK-ek egymás mellett A mérési évek adatainak összehasonlításánál lényeges különbség csak néhány esetben volt kimutatható. A továbbiakban a 9. évfolyamos tanulók átlagos eredményének a TISZK-ek közötti összehasonlítására térünk ki. A matematika, a szövegértés, a történelem és az angol nyelv mérésénél elért átlagos tanulói eredmények között a két évben közel egy szórásnyi a legeredményesebb és a legkevésbé eredményes TISZK közötti különbség. Német nyelvnél 2008-ban másfél-, 2009-ben kétszórásnyi ez a távolság. A 17-21. ábrák áttekintésénél feltűnő, hogy mindegyik mérési területen a belépéskor a tanulók átlagos teljesítménye a Gazdasági TISZK-ben a legmagasabb. A 12 TISZK eredményeinek összehasonlító vizsgálata során két év viszonylatában különböző számú homogén csoport mutatható ki, melyek között tényleges a különbség. Egy-egy TISZK tanulóinak átlagos eredményét a többi TISZK tanulóinak átlagos eredményéhez viszonyítva, a szignifikáns különbségek számát az 5.1. melléklet 18. táblázata foglalja össze. Ezen adatokat a 29. ábra szemlélteti. A 12 ábra bemutatja, hogy az adott TISZK-hez képest az egyes mérési területeken a tanulók átlagos eredménye alapján mennyi a szignifikánsan jobban, a hasonlóan, illetve a gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya. Három TISZK-et emelünk ki a tizenkettőből. A Gazdasági TISZK tanulóinak a mérési területeken nyújtott átlagos teljesítményénél nincs magasabb teljesítményt mutató TISZK. A másik véglet a Modell és a Színes TISZK. Ezen két TISZK tanulóinak átlagos eredményénél nem található egyetlen TISZK sem, amely tanulóinak elért átlagos teljesítménye alacsonyabb lenne. A tanulói átlagos teljesítmények alapján minden mérési területen, mindkét évben felállítható egy sorrend a TISZK-ek között. A rangszámok átlagolásával kapott értékek szerinti összesítést a 2. táblázat foglalja össze, mely megerősíti a 29. ábrán látottakat. A 9. évfolyamos tanulók közül a vizsgált években szakmai alapozáson az átlagosan legjobb készségekkel, képességekkel rendelkezők a Gazdasági TISZK-be kerültek. A gyengébb eredményt elérők a Modell és a Színes TISZK-ben vannak. Ezen eredmények értelmezéséhez tekintetbe kell venni, hogy a Gazdasági TISZK-ben csak szakközépiskolai tanulók vannak, míg a másik kettőben szakiskolai tanulók is.


17

29. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

gyengébb 1

hasonló

1

2

3

4

9

gyengébb

jobb

9

8

1

2

3

6

8

6

2

1

1

1

2008

2009

2008

2009

Matematika

1

1

2008

2009

0

2008

Szövegértés

2009

Történelem

10

7

8

1

1

3

10

0

0

2008

2009

Angol nyelv

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2

6

1

1 3

9

9

gyengébb 1

1

1

7

hasonló

3 1

1

2009

2008

Matematika

2

10

8

9

2

2008

0

2009

2008

Matematika

1

1

2009

2008

Szövegértés

1

1

3

10

10

10

8

0

0

0

0

0

2009

2008

2009

2008

2009

Történelem

9

10

2

2009

2

2008

0

0

0

2009

2008

2009

Történelem

gyengébb 1

3 0

1

8 6

Szövegértés

jobb

10 10

1

Angol nyelv

2008

1

9

1

2009

Német nyelv

Csepel TISZK

0 2

2

3

8

Belvárosi TISZK

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

jobb

8

2008

Német nyelv

1

hasonló

Angol nyelv

Építőipari TISZK


Német nyelv

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

3

2

2 4

hasonló 3

2

jobb 2

1

2

1

8 6

8

6

9

9

8

9

10

7 2

2008

1

2009

Matematika

2 0

0

2008

2009

Szövegértés

0

2008

2009

Történelem

1

2008

2

2009

Angol nyelv

0

0

2008

2009

Német nyelv

Észak-Pesti TISZK

18

gyengébb 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0 2

0

11

0

hasonló 0

11

9

2008

0 2

Matematika

2008

10

9

2009

2008

Szövegértés

2009

gyengébb 0 1

11 9

2009

jobb

0 2

2008

Történelem

0 2

0

11

0

11

9

2009

2008

Angol nyelv

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2009

Német nyelv

1

1

1

9

9

gyengébb 1

hasonló

1 3

4

3

9

1

1

1

2008

2009

2008

2009

Matematika

0

2008

2009

Matematika

1

1

1

2

8

2008

2009

2008

Szövegértés

0

2009

Történelem

1

2008

Szövegértés

2009

1

10

10

8

0

0

0

0

2008

2009

2008

2009

Történelem

gyengébb 1

1

3

10

10

8

4 0

2

1

jobb

8

7 7

9 9

1 3

Angol nyelv

Német nyelv

Gundel TISZK

7 9

7

2

7

Gazdasági TISZK

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

jobb

1

2

3

9

hasonló

1

2008

0

0

0

2009

2008

2009

Angol nyelv

Humán TISZK


Német nyelv

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1

1

hasonló

jobb

1 4

1

1

10

10

3 5

6 8 10

10

10 7

8

6

5 3 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

Matematika

Szövegértés

Történelem

Angol nyelv

Német nyelv

Modell TISZK

19

gyengébb 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0

1

1

1

5

jobb

0

3 8

gyengébb 1

6

0

1

2

6 7

9

9

10

9

7

6

5 2

2008

hasonló 1

2009

Matematika

5 3

1

1

2008

2009

2008

Szövegértés

2009

2008

Történelem

2009

0

0

2008

2009

Angol nyelv

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0

1

1

gyengébb 2

5

1

1

hasonló

1

2

3

8

9

7

7

9

2008

2009

Matematika

1

2008

2

2 0

2009

Szövegértés

2008

2009

Történelem

1

1

9

8

10

10

5 3

3

2009

2008

Matematika

2

2009

2008

Szövegértés

2009

2008

Történelem

gyengébb 2

1

1

1

8

10

10

4 2

3

0

8

8

jobb

8 9

0 2

2009

Angol nyelv

0

0

2008

2009

Német nyelv

Petrik TISZK

8 6

jobb

0

6

Dél-Budai TISZK

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

hasonló 1 1

3

2008

Német nyelv

1

1

2008

2

2009

0

0

2008

2009

Angol nyelv

Szily TISZK


Német nyelv

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

hasonló

jobb

6 8

8

7 9

1

2

3

6

10

5

10

9

8

4

5

3

3

0

0

0

2 0

1 0

0

0

0

0

0

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

2008

2009

Matematika

Szövegértés

Történelem

Angol nyelv

Német nyelv

Színes TISZK

20

2. táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása Átlagos rangszám 1 3 5 6 7 8 10 11

2008 Gazdasági Dél-Budai, Petrik Csepel, Gundel, Szily Humán Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti Modell, Színes

2009 Gazdasági Petrik Csepel, Dél-Budai Szily Belvárosi, Építőipari, Észak-Pesti, Gundel Humán Modell Színes

A szakiskolai tanulók mintája a különböző mérési területeken több TISZK esetében igen alacsony, ez a tény a következtetések megbízhatóságát negatívan befolyásolja. Ezért további vizsgálatot csak a szakközépiskolai tanulókra végeztük el. Az 5.1. melléklet 19. táblázata tartalmazza az összehasonlító adatokat a szignifikánsan gyengébben és jobban teljesítő TISZK-ek számára vonatkozóan. A Gazdasági TISZK az egyetlen, melynél nincs jobban teljesítő. Négy esetben találkozunk olyan TISZK-kel melynél nincs gyengébben teljesítő. Ezek a Csepel, a Humán, a Modell és a Színes TISZK. A Petrik TISZK-nél egy esetben, a 2009-es szövegértés mérésnél van egy jobban teljesítő TISZK. Ugyancsak egy esetben, de gyengébben teljesítő TISZK található a Belvárosi TISZK-hez képest, a többi mérésnél hasonlóan, vagy szignifikánsan jobban teljesítettek a TISZK-ek vele összehasonlítva. 2.2.3. A tanulói teljesítmények eloszlása A következőkben TISZK-ek szerinti bontásban a tanulók teljesítmény szerinti eloszlását vizsgáljuk mérési területenként és mérési évenként. A 30-34. ábra szemlélteti az eredményeket, melyeken jól látszik, hogy az 500 pontos fővárosi átlagot a tanulók mekkora aránya érte el, hol találhatók azok a tanulók, akiknek a teljesítménye nagyon alacsony, 200-300 standardpont közötti. Korábban már vizsgáltuk, hogy a két év viszonylatában található-e tényleges változás a 9. évfolyamos tanulók elért teljesítményében. Most a tanulók megoszlása alapján hasonló kép tárul elénk. Bár az esetek többségében úgy tűnik, hogy eltérő képet mutat a két év diagramja, azonban ez nem jelent statisztikailag bizonyított különbözőséget. A gimnáziumi tanulók eredményei összehasonlítási céllal szerepelnek és a tanulói teljesítmények eloszlásánál 2008 és 2009 vonatkozásában minden mérési területen tényleges különbséget mutatnak. A TISZK-eket tekintve matematikából a Modell, szövegértésből a Gazdasági, történelemből a Belvárosi TISZK tanulóinak teljesítmény szerinti megoszlása különböző. Angol nyelvből az ÉszakPesti és a Humán, német nyelvből a Gazdasági, a Gundel és a Dél-Budai TISZK-ben tanulók teljesítményeloszlása különbözik.


21

301-400

100%

401-500

501-600

601-700

701-800

801-900

90% 80%

Gyakoriság

70% 60%

50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 Gimnázium Belvárosi

Csepel

Építőipari Észak-Pesti Gazdasági

Gundel

Humán

Modell

Dél-Budai

Petrik

Szily

Színes

30. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben 201-300

100%

301-400

401-500

501-600

601-700

701-800

90% 80%

Gyakoriság

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2008 2009 Gimnázium Belvárosi

Csepel


Gundel

Humán

Modell

Dél-Budai

Petrik

Szily

Színes

31. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben 100%

201-300

301-400

401-500

501-600

601-700

701-800

801-900

900-

90% 80%

Gyakoriság

70% 60%


Csepel


Gundel

Humán

Modell

Dél-Budai

Petrik

Szily

Színes

32. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben


22

301-400

100%

401-500

501-600

601-700

701-800

90% 80%

Gyakoriság

70% 60%


Csepel


Gundel

Humán

Modell

Dél-Budai

Petrik

Szily

Színes

33. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben 301-400

100%

401-500

501-600

601-700

701-800

801-900

90% 80%

Gyakoriság

70% 60%


Csepel


Gundel

Humán

Modell

Dél-Budai

Petrik

Szily

Színes

34. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben

2.3. Az eredmények alakulása a TISZK-ekben Eddig az eredmények áttekintésénél az elsődleges szempont a mérési terület volt, azon belül néztük az egyes évek, az egyes TISZK-ek tanulóinak átlagos eredményeit. A 35-46. ábrák TISZK-enként a két mérési évre külön mutatják be a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását. Itt tulajdonképpen a 30-34. ábrák adatainak más szempontú megközelítéséről, tehát a mérési területek eredményeinek egymásra vetítéséről van szó. Az ábrák hasonló eloszlásokat mutatnak, némi bal vagy jobboldali eltolódással, területenként a csúcsosság tekintetében látható különbözőséggel. Kissé eltérő a Gazdasági TISZK tanulóinak teljesítményszerinti megoszlása, mert szélesebb alapon, kategóriánként egymáshoz viszonylag közeli arányban helyezkednek el a tanulók.


23

80

Matematika Angol nyelv

Szövegértés Német nyelv

Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70 60

Gyakoriság (%)

60

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0

0 201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 Teljesítmény (standardpont)

900-

201-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 Teljesítmény (standardpont)

900-

35. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Belvárosi TISZK-ben

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70 60

Gyakoriság (%)

60

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

36. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Csepel TISZK-ben


24

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70 60

Gyakoriság (%)

60

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

37. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Építőipari TISZK-ben

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70 60

Gyakoriság (%)

60

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

38. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Észak-Pesti TISZK-ben


25

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70 60

Gyakoriság (%)

60

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

39. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gazdasági TISZK-ben

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70 60

Gyakoriság (%)

60

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

40. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gundel TISZK-ben


26

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70

60

60

Gyakoriság (%)

Gyakoriság (%)


50

40 30

50 40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

41. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Humán TISZK-ben

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70

60

60

Gyakoriság (%)

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

42. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Modell TISZK-ben


27

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70

60

60

Gyakoriság (%)

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

43. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Dél-Budai TISZK-ben

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70

60

60

Gyakoriság (%)

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

44. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Petrik TISZK-ben


28

80



Történelem

80

2008

70


Történelem

2009

70

60

60

Gyakoriság (%)

Gyakoriság (%)


50

40 30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

45. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Szily TISZK-ben Matematika Angol nyelv


Történelem

80

2008

80


Történelem

2009

70

70

60

60

Gyakoriság (%)

Gyakoriság (%)


50 40

30

50

40 30

20

20

10

10

0


900-


900-

46. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Színes TISZK-ben


29

3. ÖSSZEGZÉS Jelen tanulmány a 2008. és a 2009. évi 9. évfolyamos fővárosi bemeneti mérés adatainak újabb szempontú megközelítésében mutatott rá a tanulói teljesítmények alakulására. A fő csoportképzési szempont a tanulók szakterületi képzési iránya, és a TISZK-ek voltak. A mérési területek eredményei alapján a tanulmányban megfogalmazottak figyelembevételével indokolt a korábban megfogalmazott fejlesztési javaslatok6 áttekintése. Javasoljuk, hogy az intézmények gondolják át mely mérési területre kell hangsúlyt helyezni. Például szövegértés, matematikai logika. mely szakterület igényel nagyobb figyelmet a felzárkóztatás, a fejlesztés szempontjából. Az elemzés rámutat, hogy továbbra is kiemelt terület a szakiskolai fejlesztés kérdése, a horizontális információáramlás jelentősége. A megoldáskeresésben az azonos részmintákhoz tartozó intézmények, vagy az azonos gondokkal küzdők közötti információcsere segíthet. Az értékelés a teljesség igénye nélkül készült. További elemzések végezhetők a mellékletben szereplő adatok figyelembevételével szakterületenként, TISZK-enként, valamint az elemzések adatai és az intézményeknél lévő adatok alapján iskolákra vonatkozóan is.

6

A mérések eredményeiről készült elemzések elérhetők URL: 2010. október 30-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2008_2009_tanev http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek/2009_2010_tanev


30

4. TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. táblázat. A 2008/2009. és a 2009/2010. tanévi bemeneti mérés mérőeszközeinek kiemelt paraméterei ..... 2 2. táblázat. A TISZK-ek átlagos helyezési rangszám szerinti eloszlása ................................................ 21

1. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása ........................................................................ 3 2. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvoktatás jellege szerint ........................................................... 4 3. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása ............................................................................. 4 4. ábra. A tanulók szakterület szerinti megoszlása ........................................................................ 4 5. ábra. A tanulók megoszlása az egyes TISZK-ek között szakterületi bontásban ..................................... 5 6. ábra. A tanulók szakmacsoportok szerinti megoszlása ................................................................. 6 7. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes szakterületeken .......................................... 6 8. ábra. A tanulók megoszlása képzéstípusonként az egyes TISZK-ekben .............................................. 6 9. ábra. A tanulók megoszlása nemenként az egyes szakterületeken ................................................... 7 10. ábra. A tanulók nemek szerinti megoszlása az egyes TISZK-ekben.................................................. 7 11. ábra. A tanulók megoszlása a mérések száma szerint ................................................................ 8 12. ábra. A szakterületen elért eredmények alakulása mérési területenként a vizsgált években .................. 9 13. ábra. Az egyes szakterületeken elért képzéstípusonkénti eredmények alakulása mérési területenkénti bontásban............................................................................................................. 10 14. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikából az egyes szakterületeken ......................... 11 15. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértésből az egyes szakterületeken ......................... 12 16. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása történelemből az egyes szakterületeken .......................... 12 17. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből az egyes szakterületeken .......................... 12 18. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből az egyes szakterületeken ......................... 13 19. ábra. A matematikaeredmények alakulása a TISZK-ekben .......................................................... 14 20. ábra. A szövegértés-eredmények alakulása a TISZK-ekben.......................................................... 14 21. ábra. A történelemeredmények alakulása a TISZK-ekben ........................................................... 14 22. ábra. Az angol nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben ........................................................ 15 23. ábra. A német nyelvi eredmények alakulása a TISZK-ekben ........................................................ 15 24. ábra. A matematikaeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben .................................. 16 25. ábra. A szövegértés-eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben.................................. 16 26. ábra. A történelemeredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ................................... 16 27. ábra. Az angol nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ................................ 16 28. ábra. A német nyelvi eredmények képzéstípusonkénti alakulása a TISZK-ekben ................................ 17 29. ábra. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő TISZK-ek száma és aránya .......... 18 30. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása matematikából az egyes TISZK-ekben ................................ 22 31. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása szövegértésből az egyes TISZK-ekben ................................. 22 32. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása történelemből az egyes TISZK-ekben ................................. 22 33. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása angol nyelvből az egyes TISZK-ekben ................................. 23 34. ábra. A tanulói teljesítmény megoszlása német nyelvből az egyes TISZK-ekben ................................ 23 35. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Belvárosi TISZK-ben ........................... 24 36. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Csepel TISZK-ben .............................. 24 37. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Építőipari TISZK-ben ......................... 25 38. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken az Észak-Pesti TISZK-ben ....................... 25 39. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gazdasági TISZK-ben .......................... 26 40. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Gundel TISZK-ben .............................. 26 41. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Humán TISZK-ben .............................. 27 42. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Modell TISZK-ben .............................. 27 43. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Dél-Budai TISZK-ben........................... 28 44. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Petrik TISZK-ben ............................... 28 45. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Szily TISZK-ben................................. 29 46. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása a mért területeken a Színes TISZK-ben ............................... 29


5.1. melléklet 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása (fő) ............................ 33 2. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2008-ban (fő) ....... 33 3. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2009-ben (fő) ....... 33 4. táblázat. A bemeneti mérésben érintett tanulók létszámának alakulása (fő) .................................... 34 5. táblázat. A szakközépiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként .......................... 35 6. táblázat. A szakiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként ................................. 35 7. táblázat. A tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként ............................................... 36 8. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2008-ban......................... 37 9. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2009-ben......................... 38 10. táblázat. A mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) ......... 39 11. táblázat. A szakközépiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) ....................................................................................................... 39 12. táblázat. A szakiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) ....................................................................................................... 40 13. táblázat. Az eredmények mérési területenkénti alakulása TISZK-enként a két vizsgált év összehasonlításában (standardpont) .............................................................................. 41 14. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 2008-ban (standardpont) ..... 45 15. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 2008-ban (standardpont) ........................................................................................... 47 16. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 2009-ben (standardpont) ..... 48 17. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 2009-ben (standardpont) ........................................................................................... 50 18. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása ....................... 52 19. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása a szakközépiskolai tanulókat tekintve .................................................................................................. 53


5. MELLÉKLET 5.1. A létszámok és a tanulói teljesítmények alakulása 1. táblázat. Az egyes mérési területeken érintett tanulók létszámának alakulása (fő) Mérési terület

2008

2009

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Együtt

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Együtt

Matematika

791

2797

620

4208

539

1855

393

2787

Szövegértés

782

2807

620

4209

540

1880

372

2792

Történelem

1893

6977

1512

10382

544

1870

391

2805

Angol nyelv

563

2151

368

3082

384

1462

245

2091

84

522

163

769

89

339

130

558

2022

7557

1717

11296

1107

3901

813

5821

Német nyelv A mérésben érintett tanulók összlétszáma

2. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2008-ban (fő) Mérési terület Matematika

Matematika 4208

Szövegértés

Szövegértés

Történelem

Angol nyelv

Német nyelv

4080

3668

1107

279

4209

3670

1113

273

10382

2722

673

3082

0

Történelem Angol nyelv Német nyelv

769

3. táblázat. A résztvevő tanulók számának alakulása a mérési területek összefüggésében 2009-ben (fő) Mérési terület

Matematika

Szövegértés

Történelem

Angol nyelv

Matematika

2787

Szövegértés

2631

2792

Történelem

44

42

2805

Angol nyelv

35

34

1984

2091

Német nyelv

5

6

534

0


Német nyelv

558

33

4. táblázat. A bemeneti mérésben érintett tanulók létszámának alakulása (fő) 2008 Szakközépiskola

Szakiskola

Gimnázium Belvárosi

2009 Együtt

Szakközépiskola

Szakiskola

2022

Együtt 1107

1160

215

1375

624

107

731

Csepel

673

21

694

387

8

395

Építőipari

262

89

351

135

43

178

Észak-Pesti

970

254

1224

477

95

572

Gazdasági

834

-

834

403

-

403

Gundel

463

340

803

221

187

408

Humán

464

68

532

262

39

301

Modell

207

31

238

107

33

140

Dél-Budai

562

88

650

272

43

315

Petrik

704

57

761

381

20

401

Szily

663

182

845

347

82

429

Színes

483

372

855

245

156

401

7445

1717

9162

3861

813

4674

TISZK összesen


5. táblázat. A szakközépiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként Év

Szakterület

Belvárosi

Csepel

Építőipari

ÉszakPesti

Gazdasági

Gundel

2008 Humán

6%

Műszaki Gazdasági-szolgáltatási

Humán

4% 15%

4%

13%

5%

Modell

Petrik

Szily

2% 1%

11%

DélBudai

7%

10%

9%

15%

9%

4%

13%

11%

6%

2009 Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási

5% 16%

4%

6%

3%

7%

2% 1%

10%

7%

7%

10%

10%

9%

9%

16%

9%

4%

13%

10%

1%

50%

2%

2%

7%

100%

3%

11%

1%

50%

6%

37%

Agrár Együtt

11%

36%

13%

4%

6%

Együtt

3%

6%

Agrár Együtt

Színes

7%

3%

7%

2%

2% 100%

10%

9%

6%

Petrik

Szily

Színes

6. táblázat. A szakiskolai tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként Év

Szakterület

Belvárosi

Csepel

Építőipari

ÉszakPesti

Gazdasági

Gundel

2008 Humán

Modell

DélBudai

4%


Humán

1%

5%

15%

13%

2%

5%

3%

11%

20%

Agrár Együtt

13%

1%

5%

15%

20%

2009 Humán

2%

5%

3%

11%

5%


4%

1%

5%

12%

13%

0%

0%

4%

5%

2%

10%

23%

Agrár Együtt

13%

1%

5%

12%


23%

5%

4%

5%

2%

10%

Együtt

5%

9%

7%

49%

2%

34%

8%

8%

22%

100%

5%

9%

6%

46%

2%

38%

6%

6%

19%

100% 35

7. táblázat. A tanulók aránya az egyes TISZK-ekben szakterületenként Év

Szakterület

Belvárosi

Csepel

Építőipari

ÉszakPesti

Gazdasági

Gundel

2008 Humán

6%


Humán

4% 14%

4%

14%

4%

Modell

Petrik

Szily

1% 1%

9%

DélBudai

7%

9%

9%

14%

7%

4%

14%

9%

9%

2009 Humán Műszaki Gazdasági-szolgáltatási

4% 16%

4%

6%

3%

7%

1% 2%

8%

7%

7%

9%

9%

9%

9%

16%

8%

4%

12%


8%

2%

50%

3%

3%

10%

100%

3%

11%

2%

49%

9%

37%

Agrár Együtt

11%

36%

12%

4%

9%

Együtt

3%

9%

Agrár Együtt

Színes

7%

3%

7%

9%

9%

3%

3%

9%

100%

36

8. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2008-ban Szakmacsoport

Belvárosi

Csepel

Építőipari

ÉszakPesti

Gazdasági

Gundel

Humán

Modell

DélBudai

Petrik

Szily

Színes

Együtt

Egészségügy

5%

5%

Szociális szolgáltatások

1%

1%

Oktatás

1%

1%

Művészet, közművelődés, kommunikáció

1%

2%

3%

Gépészet

0%

2%

1%

3%

6%

Elektrotechnika-elektronika

1%

2%

3%

3%

8%

Informatika

3%

4%

4%

15%

5%

Vegyipar

1%

Építészet

1%

4%

4%

Könnyűipar

1%

1%

Faipar

2%

Nyomdaipar

1%

Közlekedés

6%

9% 3%

4%

Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

1%

3%

Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság

2%

11%

1%

3%

0%

2%

2%

4%

Vendéglátás-idegenforgalom

3% 8% 2% 0%

17%

9%

9%

Egyéb szolgáltatások

2%

2%

Mezőgazdaság

2%

2%

Élelmiszeripar

2%

2%

10%

100%

Együtt

14%

7%

4%


14%

9%

9%

6%

3%

7%

9%

9%

37

9. táblázat. A tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása az egyes TISZK-ekben 2009-ben Szakmacsoport

Belvárosi

Csepel

Építőipari

ÉszakPesti

Gazdasági

Gundel

Humán

Modell

DélBudai

Petrik

Szily

Színes

Együtt

Egészségügy

5%

5%


1%

1%

Oktatás

1%

1%


1%

2%

3%

Gépészet

0%

2%

1%

2%

6%


0%

2%

3%

3%

8%

Informatika

3%

4%

4%

16%

5%

Vegyipar

1%

Építészet

1%

4%

4%

Könnyűipar

2%

2%

Faipar

2%

Nyomdaipar

0%

Közlekedés

0%

4%

Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

0%

3%

Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság

2% 8%

3% 4%

1%

3%

0%

0%

1%

12%

2%

4%

Vendéglátás-idegenforgalom

3% 9% 2% 0%

18%

9%

9%

Egyéb szolgáltatások

2%

2%

Mezőgazdaság

1%

1%

Élelmiszeripar

2%

2%

9%

100%

Együtt

16%

8%

4%


12%

8%

9%

7%

3%

7%

9%

9%

38

10. táblázat. A mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) Év

Szakterület

2008 Humán

Maximum

Szövegértés Minimum Átlag

MaxiSzórás mum

Matematika Minimum Átlag

MaxiSzórás mum

Történelem Minimum Átlag

MaxiSzórás mum

Angol nyelv Minimum Átlag

MaxiSzórás mum

Német nyelv Minimum Átlag

Szórás

684

288

491

78

686

317

453

68

776

297

473

75

776

351

465

68

652

364

475

58

Műszaki Gazdaságiszolgáltatási

742

253

471

96

812

317

484

89

929

297

478

90

783

351

478

85

868

364

463

62

730

253

489

90

812

317

481

84

863

297

488

85

776

351

484

84

886

364

501

89

Agrár

637

253

417

89

637

317

418

69

689

297

436

68

675

351

435

65

661

364

448

55

742

253

478

93

812

317

478

86

929

297

480

87

783

351

477

83

886

364

479

76

714

245

476

92

654

326

462

75

842

303

467

79

756

357

466

78

678

371

493

72


682

245

472

96

769

326

478

92

829

303

484

91

764

357

488

90

759

371

464

76

704

245

495

92

750

326

487

89

815

303

486

89

762

357

484

82

783

371

493

86

Agrár

584

256

420

82

644

326

420

69

566

316

435

64

754

357

438

77

484

371

429

35

714

245

480

95

769

326

478

89

842

303

481

89

764

357

483

86

783

371

477

80

Együtt 2009 Humán

Együtt

11. táblázat. A szakközépiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) Év

Szakterület

2008 Humán

Maximum


Szórás

Maximum


Szórás

Maximum


Szórás

Maximum


Szórás

Maximum


Szórás

684

288

499

78

686

317

460

67

776

297

477

75

776

351

470

71

652

364

483

59


742

265

491

90

812

317

500

88

929

297

491

90

783

351

488

87

841

373

474

58

730

265

506

82

812

317

493

82

863

297

499

84

776

351

496

84

886

364

516

92

Agrár

637

276

465

89

637

336

455

78

689

297

448

70

675

351

453

74

661

400

471

55

742

265

497

86

812

317

493

85

929

297

491

86

783

351

488

84

886

364

494

78

714

245

485

92

654

326

470

74

842

303

472

80

756

357

472

78

678

371

500

74


682

245

490

89

769

326

493

90

829

303

496

90

764

357

499

90

759

371

481

80

704

267

507

88

750

326

501

86

815

303

498

88

762

357

493

81

783

371

509

86

Agrár

584

311

464

68

644

336

446

69

566

316

446

64

754

357

434

87

484

371

436

35

714

245

496

89

769

326

492

87

842

303

493

88

764

357

493

87

783

371

493

83

Együtt 2009 Humán

Együtt


39

12. táblázat. A szakiskolai mérési eredmények szakterületenkénti alakulása a két vizsgált évben (standardpont) Év

Szakterület

2008 Humán

Maximum


MaxiSzórás mum


MaxiSzórás mum


MaxiSzórás mum


MaxiSzórás mum


Szórás

602

311

450

68

511

317

410

54

624

297

442

71

488

358

429

33

490

364

442

41


602

253

383

68

598

317

413

53

667

297

421

63

581

351

416

38

868

364

433

63

579

253

410

83

618

317

422

63

733

297

436

69

545

351

423

42

544

391

444

38

Agrár

602

253

385

74

501

317

396

52

645

319

423

63

531

351

412

39

472

364

416

37

602

253

398

76

618

317

414

57

733

297

428

66

581

351

419

39

868

364

436

52

529

267

418

64

548

326

413

58

618

303

432

63

648

357

428

69

597

404

467

59


594

245

379

78

615

326

405

59

579

303

420

64

585

357

416

45

525

371

424

44

660

245

432

86

711

326

420

71

684

303

433

77

712

357

437

67

605

371

448

67

Agrár

496

256

369

66

499

326

376

43

539

316

415

59

648

388

443

60

476

371

419

34

660

245

402

83

711

326

409

64

684

303

426

69

712

357

426

58

605

371

436

57

Együtt 2009 Humán

Együtt


40

13. táblázat. Az eredmények mérési területenkénti alakulása TISZK-enként a két vizsgált év összehasonlításában (standardpont)

Gimnázium Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

782

590

81

3

2009

540

582

76

3

2008

791

592

105

4

2009

539

593

92

4

2008

1 893

590

106

2

2009

544

580

104

4

2008

563

598

111

5

2009

384

577

119

6

2008

84

666

116

13

2009

89

614

111

12

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

505

472

85

4

2009

367

477

89

5

2008

504

462

77

3

2009

363

471

85

4

2008

1 252

471

76

2

2009

347

463

81

4

2008

335

465

63

3

2009

226

475

65

4

2008

126

478

70

6

2009

80

483

78

9

Év 2008

N

Átlag

Szórás

267

481

85

5

2009

159

490

76

6

2008

264

479

72

4

2009

170

475

78

6

2008

629

473

80

3

2009

193

471

78

6

2008

207

463

65

5

2009

151

479

82

7

2008

60

500

77

10

2009

41

512

88

14

Belvárosi TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Csepel TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv


Std. hiba

41

Építőipari TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

133

463

92

8

2009

58

491

101

13

2008

132

489

90

8

2009

84

470

105

11

2008

329

472

86

5

2009

91

462

98

10

2008

88

452

69

7

2009

58

470

91

12

2008

38

472

61

10

2009

29

477

101

19

Észak-pesti TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

462

466

97

5

2009

286

454

92

5

2008

457

472

87

4

2009

283

467

91

5

2008

1 142

475

87

3

2009

267

478

87

5

2008

333

474

90

5

2009

226

486

83

6

2008

80

453

53

6

2009

41

473

70

11

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

316

530

76

4

2009

199

542

90

6

2008

317

521

86

5

2009

185

539

87

6

2008

772

530

94

3

2009

194

537

97

7

2008

233

532

98

6

2009

144

524

99

8

2008

45

583

110

16

2009

24

606

91

19

Gazdasági TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv


42

Gundel TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

306

476

96

5

2009

196

482

92

7

2008

307

468

77

4

2009

185

469

80

6

2008

735

479

85

3

2009

203

481

87

6

2008

195

467

78

6

2009

121

460

72

7

2008

88

482

72

8

2009

77

462

65

7

Év 2008

N

Átlag

Szórás

191

487

85

6

2009

143

472

91

8

2008

191

449

69

5

2009

150

453

76

6

2008

492

468

75

3

2009

143

468

74

6

2008

167

473

73

6

2009

123

463

80

7

2008

23

473

65

13

2009

18

486

75

18

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

92

467

77

8

2009

71

460

103

12

2008

87

449

66

7

2009

68

467

84

10

2008

208

451

69

5

2009

61

442

72

9

2008

65

450

61

8

2009

58

440

75

10

2008

14

451

45

12

2009

6

457

59

24

Humán TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Std. hiba

Modell TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv


43

Dél-Budai TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

246

481

97

6

2009

156

481

104

8

2008

246

499

85

5

2009

136

492

90

8

2008

586

491

89

4

2009

152

505

102

8

2008

185

490

93

7

2009

110

513

91

9

2008

43

483

44

7

2009

43

439

72

11

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

288

496

97

6

2009

199

495

98

7

2008

288

517

99

6

2009

195

500

100

7

2008

716

509

98

4

2009

191

509

87

6

2008

239

505

91

6

2009

170

508

95

7

2008

12

463

75

22

2009

20

468

62

14

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

317

476

94

5

2009

217

486

86

6

2008

318

484

92

5

2009

220

486

86

6

2008

753

474

86

3

2009

205

478

86

6

2008

258

478

78

5

2009

181

485

92

7

2008

55

463

78

10

2009

22

450

61

13

Petrik TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Szily TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv


44

Színes TISZK Szövegértés Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv

Év 2008

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

261

447

91

6

2009

180

436

86

6

2008

264

442

69

4

2009

188

442

69

5

2008

774

452

76

3

2009

195

456

74

5

2008

184

443

61

4

2009

127

449

67

6

2008

90

455

61

6

2009

61

457

60

8

14. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 2008-ban (standardpont) TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba

Konfidencia-intervallum

Minimum

Maximum

Matematika Belvárosi

504

462

77

3

455

469

317

783

Csepel

264

479

72

4

470

487

326

676

Építőipari

132

489

90

8

473

504

326

705

Észak-pesti

457

472

87

4

464

480

317

773

Gazdasági

317

521

86

5

512

531

326

812

Gundel

307

468

77

4

459

477

317

734

Humán

191

449

69

5

439

459

317

686

Modell

87

449

66

7

435

463

326

627

Dél-Budai

246

499

85

5

488

510

326

763

Petrik

288

517

99

6

505

528

317

812

Szily

318

484

92

5

474

494

317

773

Színes

264

442

69

4

433

450

317

637

Szövegértés Belvárosi

505

472

85

4

464

479

253

730

Csepel

267

481

85

5

470

491

253

718

Építőipari

133

463

92

8

448

479

276

660

Észak-pesti

462

466

97

5

457

475

265

742

Gazdasági

316

530

76

4

522

539

265

730

Gundel

306

476

96

5

465

487

265

695

Humán

191

487

85

6

475

499

288

672

Modell

92

467

77

8

451

483

253

637

Dél-Budai

246

481

97

6

469

493

276

707

Petrik

288

496

97

6

485

507

265

730

Szily

317

476

94

5

465

486

253

695

Színes

261

447

91

6

436

458

253

684


45

TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum

Történelem Belvárosi

1252

471

76

2

467

475

297

754

Csepel

629

473

80

3

467

479

297

776

Építőipari

329

472

86

5

462

481

297

754

Észak-pesti

1142

475

87

3

470

480

297

798

Gazdasági

772

530

94

3

523

536

340

863

Gundel

735

479

85

3

473

485

297

863

Humán

492

468

75

3

461

474

297

776

Modell

208

451

69

5

442

461

319

645

Dél-Budai

586

491

89

4

484

498

297

820

Petrik

716

509

98

4

501

516

319

929

Szily

753

474

86

3

468

480

297

863

Színes

774

452

76

3

447

457

297

711

Angol nyelv Belvárosi

335

465

63

3

458

472

351

711

Csepel

207

463

65

5

454

471

351

719

88

452

69

7

438

467

358

682

Észak-pesti

333

474

90

5

465

484

358

783

Gazdasági

233

532

98

6

519

545

365

776

Gundel

195

467

78

6

456

478

358

776

Humán

167

473

73

6

462

484

365

776

Építőipari

Modell

65

450

61

8

435

465

365

654

Dél-Budai

185

490

93

7

477

504

351

776

Petrik

239

505

91

6

494

517

358

755

Szily

258

478

78

5

468

487

358

733

Színes

184

443

61

4

434

452

351

733

Német nyelv Belvárosi

126

478

70

6

465

490

364

823

Csepel

60

500

77

10

480

520

364

724

Építőipari

38

472

61

10

452

492

373

598

Észak-pesti

80

453

53

6

441

465

364

634

Gazdasági

45

583

110

16

550

616

409

886

Gundel

88

482

72

8

467

497

364

760

Humán

23

473

65

13

446

501

364

589

Modell

14

451

45

12

425

477

391

535

Dél-Budai

43

483

44

7

469

497

418

589

Petrik

12

463

75

22

415

510

382

607

Szily

55

463

78

10

442

484

364

868

Színes

90

455

61

6

442

468

364

841


46

15. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 2008-ban (standardpont) TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum


432

469

77

4

462

477

317

783

Csepel

254

480

72

5

471

489

326

676

Építőipari

100

511

88

9

493

528

326

705

Észak-pesti

366

489

87

5

480

497

326

773

Gazdasági

317

521

86

5

512

531

326

812

Gundel

177

497

74

6

486

508

336

734

Humán

166

457

69

5

446

467

317

686

Modell

77

456

64

7

442

471

326

627

Dél-Budai

215

512

82

6

501

523

336

763

Petrik

264

527

97

6

515

538

317

812

Szily

250

505

88

6

495

516

336

773

Színes

137

469

69

6

457

480

336

637


430

485

80

4

478

493

265

730

Csepel

257

486

82

5

476

496

288

718

Építőipari

101

485

90

9

467

502

276

660

Észak-pesti

371

487

91

5

478

497

265

742

Gazdasági

316

530

76

4

522

539

265

730

Gundel

178

514

84

6

501

526

311

695

Humán

165

496

83

6

484

509

288

672

Modell

81

475

74

8

459

491

311

637

Dél-Budai

215

496

92

6

484

509

276

707

Petrik

263

507

92

6

495

518

265

730

Szily

249

500

84

5

489

510

265

695

Színes

138

488

81

7

474

502

276

684


478

75

2

474

483

297

754

754

Csepel

474

79

3

467

480

297

776

776

Építőipari

486

89

6

475

497

297

754

754

Észak-pesti

488

88

3

482

494

297

798

798

Gazdasági

530

94

3

523

536

340

863

863

Gundel

505

85

4

497

513

297

863

863

Humán

472

75

4

465

479

297

776

776

Modell

458

69

5

448

468

319

645

645

Dél-Budai

498

90

4

490

506

297

820

820

Petrik

516

96

4

508

523

319

929

929

Szily

489

84

3

482

496

297

863

863

Színes

475

76

4

468

482

297

711

711


47

TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum


288

473

63

4

466

480

351

711

Csepel

202

464

65

5

454

473

351

719

Építőipari

66

465

73

9

447

482

372

682

Észak-pesti

275

486

93

6

475

497

365

783

Gazdasági

233

532

98

6

519

545

365

776

Gundel

116

493

86

8

478

509

358

776

Humán

150

477

76

6

465

489

365

776

Modell

60

455

61

8

439

470

372

654

Dél-Budai

172

498

92

7

484

512

365

776

Petrik

225

510

90

6

499

522

358

755

Szily

216

489

79

5

478

499

358

733

Színes

118

460

66

6

448

472

351

733


105

483

74

7

469

498

364

823

Csepel

59

501

77

10

481

521

364

724

Építőipari

26

491

60

12

467

516

373

598

Észak-pesti

59

467

52

7

453

481

382

634

Gazdasági

45

583

110

16

550

616

409

886

Gundel

51

511

78

11

488

533

364

760

Humán

19

479

68

16

446

512

364

589

Modell

11

462

43

13

433

492

391

535

Dél-Budai

39

485

45

7

471

500

418

589

Petrik

12

463

75

22

415

510

382

607

Szily

35

475

54

9

456

493

391

589

Színes

50

472

68

10

453

492

400

841

16. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban 2009-ben (standardpont) TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum


363

471

85

4

462

480

326

740

Csepel

170

475

78

6

464

487

326

711

Építőipari

84

470

105

11

448

493

326

760

Észak-pesti

283

467

91

5

456

477

326

711

Gazdasági

185

539

87

6

526

552

336

750

Gundel

185

469

80

6

457

480

326

721

Humán

150

453

76

6

441

466

326

654

Modell

68

467

84

10

447

487

326

644

Dél-Budai

136

492

90

8

477

507

336

769

Petrik

195

500

100

7

485

514

326

769

Szily

220

486

86

6

475

497

326

721

Színes

188

442

69

5

432

451

326

644


48

TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum


367

477

89

5

468

486

267

693

Csepel

159

490

76

6

478

502

311

682

58

491

101

13

465

518

278

660

Észak-pesti

286

454

92

5

443

464

245

649

Gazdasági

199

542

90

6

529

555

300

704

Gundel

196

482

92

7

469

495

245

704

Humán

143

472

91

8

457

487

245

671

Modell

71

460

103

12

435

484

245

693

Dél-Budai

156

481

104

8

465

498

267

682

Petrik

199

495

98

7

481

509

245

682

Szily

217

486

86

6

475

498

245

682

Színes

180

436

86

6

423

448

256

671

Építőipari


347

463

81

4

454

471

303

776

Csepel

193

471

78

6

460

482

303

763

Építőipari

91

462

98

10

441

482

303

737

Észak-pesti

267

478

87

5

468

489

303

723

Gazdasági

194

537

97

7

523

550

342

829

Gundel

203

481

87

6

468

493

303

815

Humán

143

468

74

6

456

480

329

697

Modell

61

442

72

9

424

460

303

592

Dél-Budai

152

505

102

8

488

521

303

829

Petrik

191

509

87

6

497

521

303

776

Szily

205

478

86

6

466

490

303

723

Színes

195

456

74

5

445

466

303

763

4

466

483

357

667


226

475

65

Csepel

151

479

82

7

466

492

357

740

58

470

91

12

446

494

357

740

Észak-pesti

226

486

83

6

475

497

357

743

Gazdasági

144

524

99

8

507

540

357

762

Gundel

121

460

72

7

447

473

357

712

Humán

123

463

80

7

449

477

357

735

Modell

58

440

75

10

421

460

357

719

Dél-Budai

110

513

91

9

496

530

357

759

Petrik

170

508

95

7

494

523

357

759

Szily

181

485

92

7

472

499

357

764

Színes

127

449

67

6

437

461

357

754

Építőipari


49

TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum


80

483

78

9

465

500

371

686

Csepel

41

512

88

14

484

540

371

727

Építőipari

29

477

101

19

438

515

371

759

Észak-pesti

41

473

70

11

451

495

371

657

Gazdasági

24

606

91

19

568

644

460

783

Gundel

77

462

65

7

448

477

371

605

Humán

18

486

75

18

449

523

371

622

Modell

6

457

59

24

395

520

371

517

Dél-Budai

43

439

72

11

416

461

371

678

Petrik

20

468

62

14

439

497

371

589

Szily

22

450

61

13

422

477

371

597

Színes

61

457

60

8

442

472

371

678

17. táblázat. A mérési területenkénti eredmények TISZK-ek szerinti bontásban szakközépiskolai tanulókra 2009-ben (standardpont) TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum


317

483

83

5

474

492

326

740

Csepel

168

477

77

6

465

489

326

711

64

495

105

13

469

521

326

760

Észak-pesti

233

480

91

6

468

491

326

711

Gazdasági

Építőipari

185

539

87

6

526

552

336

750

Gundel

94

501

69

7

487

515

364

721

Humán

131

464

74

6

451

476

326

654

Modell

53

491

75

10

470

511

345

644

Dél-Budai

115

506

88

8

490

523

336

769

Petrik

184

508

96

7

494

522

336

769

Szily

178

502

82

6

490

514

345

721

Színes

112

463

68

6

451

476

326

644


328

485

87

5

475

494

267

693

Csepel

158

491

75

6

479

503

311

682

50

514

87

12

489

539

354

660

Észak-pesti

237

472

84

5

462

483

245

649

Gazdasági

199

542

90

6

529

555

300

704

Gundel

103

516

82

8

500

532

273

704

Humán

124

483

91

8

466

499

245

671

Modell

56

487

90

12

463

511

300

693

Dél-Budai

135

497

99

9

480

514

267

682

Petrik

188

503

93

7

490

516

267

682

Szily

175

504

78

6

492

515

311

682

Színes

106

466

81

8

451

482

278

671

Építőipari


50

TISZK

N

Átlag

Szórás

Std. hiba


Minimum

Maximum


292

472

81

5

462

481

303

776

Csepel

189

471

79

6

460

482

303

763

Építőipari

68

475

107

13

449

501

303

737

Észak-pesti

226

487

87

6

475

498

303

723

Gazdasági

194

537

97

7

523

550

342

829

Gundel

115

509

78

7

494

523

303

815

Humán

125

475

73

7

462

487

342

697

Modell

46

453

72

11

431

474

303

592

Dél-Budai

130

521

98

9

504

538

303

829

Petrik

182

514

85

6

501

526

316

776

Szily

165

498

80

6

486

510

303

723

Színes

119

470

75

7

456

484

316

763


205

477

66

5

468

486

357

667

Csepel

148

481

82

7

467

494

357

740

Építőipari

44

486

97

15

456

516

357

740

Észak-pesti

191

497

85

6

485

509

357

743

Gazdasági

144

524

99

8

507

540

357

762

Gundel

65

482

64

8

466

498

373

709

Humán

110

468

79

8

453

483

357

735

Modell

42

454

76

12

430

477

357

719

Dél-Budai

110

513

91

9

496

530

357

759

Petrik

161

514

94

7

499

528

357

759

Szily

152

498

93

8

483

513

357

764

78

465

69

8

449

480

357

754

Színes


61

489

81

10

468

510

371

686

Csepel

40

515

87

14

487

543

371

727

Építőipari

20

483

118

26

427

538

371

759

Észak-pesti

36

479

72

12

454

503

371

657

Gazdasági

24

606

91

19

568

644

460

783

Gundel

43

480

55

8

463

497

371

597

Humán

14

490

74

20

447

533

371

622

Modell

6

457

59

24

395

520

371

517

Dél-Budai

21

475

80

17

439

512

371

678

Petrik

20

468

62

14

439

497

371

589

Szily

11

477

69

21

430

524

404

597

Színes

36

473

66

11

451

496

371

678


51

18. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása Mérési terület TISZK Év Belvárosi 2008 2009 Csepel 2008 2009 Építőipari 2008 2009 Észak-Pesti 2008 2009 Gazdasági 2008 2009 Gundel 2008 2009 Humán 2008 2009 Modell 2008 2009 Dél-Budai 2008 2009 Petrik 2008 2009 Szily 2008 2009 Színes 2008 2009

Matematika + 1 1 3 1 3 0 2 1 9 11 1 1 0 0 0 0 6 2 8 3 4 2 0 0

4 1 2 1 1 1 3 2 0 0 3 1 7 4 6 1 0 1 0 1 2 1 6 8

Szövegértés + 1 1 1 2 0 1 0 0 11 9 1 1 1 1 0 0 1 1 3 2 1 2 0 0

2 1 1 1 1 0 2 4 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 8 9

Történelem + 2 0 2 0 1 0 2 0 11 9 2 1 1 0 0 0 7 5 9 8 2 0 0 0

3 3 3 3 2 2 3 2 0 0 2 1 3 3 8 4 1 0 1 0 3 2 10 3

Angol nyelv + 1 1 0 0 0 0 1 2 10 9 0 0 1 0 0 0 3 5 9 5 1 2 0 0

2 3 2 1 3 1 2 1 0 0 2 3 2 3 3 5 1 0 0 0 2 1 7 6

Német nyelv + 0 0 2 1 0 0 0 0 11 11 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 2 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1

+ A TISZK átlagos eredménye hány esetben magasabb a többi TISZK átlagos eredményéhez képest A TISZK átlagos eredménye hány esetben alacsonyabb a többi TISZK átlagos eredményéhez képest


52

19. táblázat. Az átlagos eredmények közötti szignifikáns különbségek számának alakulása a szakközépiskolai tanulókat tekintve Mérési terület TISZK Év Belvárosi 2008 2009 Csepel 2008 2009 Építőipari 2008 2009 Észak-Pesti 2008 2009 Gazdasági 2008 2009 Gundel 2008 2009 Humán 2008 2009 Modell 2008 2009 Dél-Budai 2008 2009 Petrik 2008 2009 Szily 2008 2009 Színes 2008 2009

Matematika +

Szövegértés +

0 0 0 0 4 0 2 0 6 8 4 2 0 0 0 0 5 2 7 3 5 2 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 9 9 3 2 0 0 0 0 0 0 0 2 0 2 0 0

6 1 4 2 0 0 2 1 0 0 1 1 7 5 7 1 0 0 0 0 0 1 6 5

2 1 2 1 1 0 1 4 0 0 0 0 1 1 2 1 1 1 0 1 1 1 1 4

Történelem + 1 0 0 0 1 0 2 0 10 8 5 5 0 0 0 0 5 5 8 5 2 1 0 0

4 4 4 4 2 1 2 1 0 0 1 0 6 4 8 5 1 0 0 0 2 1 4 4

Angol nyelv + 0 0 0 0 0 0 0 0 10 6 1 0 0 0 0 0 3 4 6 4 3 0 0 0

2 3 4 1 2 0 1 0 0 0 1 1 2 3 5 3 1 0 0 0 1 0 4 3

Német nyelv + 0 0 0 0 0 0 0 0 11 11 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

+ A TISZK átlagos eredménye hány esetben magasabb a többi TISZK átlagos eredményéhez képest A TISZK átlagos eredménye hány esetben alacsonyabb a többi TISZK átlagos eredményéhez képest


53

5.2. Szakterületek és szakmacsoportok Szakmacsoport7

Szakterület Humán

1.

Egészségügy

2.


3.

Oktatás

4.


19. Egyéb szolgáltatások Műszaki

5.

Gépészet

6.


7.

Informatika

8.

Vegyipar

9.

Építészet

10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Gazdasági-szolgáltatási

15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom

Agrár

20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar

7

3. számú melléklet a 8/2001. (III.9.) OM rendelethez. I. Általános rendelkezések. URL: 2010. október 30-i megtekintés https://www.nive.hu/index_sec.php Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

54

A és évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint

Recommend Documents