Az ORTT - hasonlóan az elmúlt évekhez - 2003-ban is rendszeresen készít jelentést a műsorelőzetesek erőszaktartalmáról. Az előző évek gyakorlatának megfelelően, továbbra is negyedévente egy kiválasztott hetet vizsgálunk az MTV, a TV2 és az RTL Klub esetében, a Duna TV, az HBO, a Hálózatos TV és a Viasat3 pedig egy-egy alkalommal kerül be a negyedéves mintába. Az eddig lefolytatott vizsgálatok szerint az első és második negyedévi mintahét a következőképpen alakult: I. negyedév: •
Mintavétel ideje: 6. hét / 2003. február 3-9. közötti időszak
•
Vizsgált csatornák: MTV1, TV2, RTL Klub, Duna TV
II. negyedév: •
Mintavétel ideje: 19. hét / 2003. május 5-11. közötti időszak
•
Vizsgált csatornák: MTV1, TV2, RTL Klub, Hálózatos TV
A korábbi években az egyhetes minta a hétköznap 16-22 óra, hétvégén a 8-11 és a 16-22 óra közötti időszakokat tartalmazta. Tekintettel azonban a Médiatörvény módosításaira, amely az ajánlók tekintetében három idősávot különböztet meg, szükségesnek láttuk ezeket az időintervallumokat kiterjeszteni. Ilyen módon a mintavétel időszaka az alábbiak szerint tevődik össze: hétköznap: 16-24 óra között, hétvége: 8-11 óra és 16-24 óra között, illetve ünnepnap, iskolaszünet: 8-11 óra és 16-24 óra között. Erőszaknak tekintettük George Gerbner 1 definíciója értelmében a testi erő nyílt alkalmazását, az illető akarata ellenére véghezvitt kényszerített cselekvést, halál vagy fájdalom okozását, illetve az ezekkel történő fenyegetést. A fentieken túl, erőszakként határoztuk meg a természetes erőszakot, valamint a tárgyak ellen irányuló szándékos vagy nem szándékos agresszió csoportos vagy egyéni formáit. Az erőszakos cselekményeket megjelenítő kategóriák közé felvettük továbbá a baleseteket is. Egy eseményegységnek tekintettük az időben és térben láthatóan természetes egységet alkotó jelenetet, amely a többi eseményegységtől éles vágásokkal különült el. Erőszakos eseményegységként határoztuk meg azokat a vágóképeket, amelyekben felismerhető módon erőszakos jelenet került bemutatásra. 1
Gerbner, G.: Violence in television drama: Trends and symbolic functions. In: Comstock, G. A., Rubinstein, E. A. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol. 1. 1979.
1. Az erőszakot tartalmazó műsorajánlók aránya
2003. második negyedévében összesen 1448 műsorbeharangozó került a mintába, s ez a szám összességében jelentősen meghaladta az első negyedévben vizsgált műsorelőzetesek mennyiségét (960). Ennek magyarázata, hogy az előző mintánkban a rendszeresen vizsgált csatornák mellett a Duna Televízió került kiválasztásra, s a tapasztalatok szerint a Duna TV általában ritkábban promotálja műsorszámait. Ezzel szemben a Hálózatos TV mintába kerülésével lényegesen megnőtt az ajánlók mennyisége, sőt a műsorszolgáltatók közül éppen a HTV sugározta a legtöbb előzetest (531). A három országos földi sugárzású csatorna összehasonlításából kitűnik, hogy az RTL Klub műsorkínálatában a beharangozók száma jelentősen emelkedett, s ezzel a két kereskedelmi csatorna közötti korábbi különbség eltűnt (1. táblázat). A mintában szereplő ajánlók (1448) közül 405 bizonyult erőszaktartalmúnak, s ez a vizsgált előzetesek 28 százalékának felel meg, vagyis elmondható, hogy a valamilyen formában agresszív promóciók aránya a februári mintához képest 11 százalékkal visszaesett. Különösen kedvező eredményként értékelhető, hogy az előbbi trend nemcsak összességében tapasztalható, hanem mindhárom rendszeresen vizsgált országos csatornán megfigyelhető. Így például radikálisan visszaszorította az erőszakos műsorelőzetesek arányát az országos közszolgálati csatorna. Míg korábban a trailerek közel egynegyede tartalmazott valamilyen formában agressziót, ez az arány most mindössze hat százalék volt. A TV2-nél szintén jelentős változás ment végbe, az erőszakos műsorelőzetesek aránya az előző időszakban mért 47 százalékról 25 százalékra szorult vissza. Kevésbé kirívó a két mintavétel eredménye közötti különbség az RTL Klub esetében. Bár itt is megfigyelhető némi visszaesés, de a többi csatornához mérten kevésbé jelentős. 1. táblázat: Az erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek aránya csatornák szerint az I. és II. negyedévben Csatornák
MTV TV2 RTL Klub Duna TV Hálózatos TV Összesen:
I. negyedév Műsorelőzetesek db 292 324 288 56 960
II. negyedév
Erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek db 64 151 150 11 376
% 22 47 52 20 39
Műsorelőzetesek db 202 356 359 531 1448
Erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek db 13 93 168 131 405
% 6 26 47 25 28
2
A legtöbb erőszakos műsorelőzetest a vizsgált héten az RTL Klub tűzte műsorára (1. ábra). E csatorna műsorkínálatában fordult elő leggyakrabban - mind a számát (168), mind az arányát (47%) tekintve - agressziót tartalmazó beharangozó. A másik két kereskedelmi adó ezzel szemben arányában - egymáshoz képest - kevéssé mutat nagy eltérést (TV2: 26% Hálózatos TV: 25 %), míg az MTV-nél messze a legalacsonyabb volt az ilyen típusú trailerek előfordulása. 1. ábra: Az erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek aránya a II. negyedévi mintában csatornák szerint 600
531
500
300
Műsorelőzetes összesen 202
200 100
359
356
400
131
168
Erőszakot tartalmaz
93
13
0 MTV
HTV
TV2
RTL Klub
A leggyakrabban promotált műfajok továbbra is a nem-zenei fikciós műsorszámok voltak, mint a filmek, sorozatok, animációs filmek. Jelen elemzésünkben az összes vizsgált előzetes 37 százaléka ezen produkciókra vonatkozott. A klasszikusan közszolgálati, így elsősorban a nézők tájékoztatását szolgáló, valamint az ismeretek és a magas kultúra terjesztését megcélzó műsorszámokat a beharangozók 28 százaléka ajánlotta a nézőknek. 2 Kifejezetten a nézők könnyű szórakoztatását előtérbe helyező műsorszámokat promotált az előzetesek 34 százaléka. 3 Amennyiben a valamilyen formában erőszakot tartalmazó beharangozókat műfaji szempontok szerint vizsgáljuk, megállapítható, hogy 87 százalékuk valamilyen nem-zenei fikciós műsorszámot javasolt megtekintésre. Akárcsak az előző vizsgálatunknál, most is a leggyakrabban beharangozásra kerülő műsorszámok az akció- és kalandfilmek voltak, az összes erőszakos ajánló 42 százaléka kifejezetten ilyen típusú alkotásokra vonatkozott.
2
Az alábbi műfajok kerültek ebbe a kategóriába: dokumentumfilm, portré, riport, színházi közvetítés, kulturális műsor, vers, oktatás, híradó, hírműsor, politikai magazin, vitaműsor, gazdasági-, információs magazin, szolgáltató műsor, kisebbségi és vallási műsor, ismeretterjesztő műsor, tudományos magazin. 3 Az alábbi műfajok kerültek ebbe a kategóriába: játékműsor, kvízműsor, vetélkedő, show-műsor, talk-show, kabaré, valóság show, szabadidő és szórakoztató magazin.
3
Az összes vetített beharangozó kétharmada itthon készült, s csupán 18 százalékára volt jellemző, hogy a promotálásra került műsorszám gyártási helye az Egyesült Államok volt. Ugyanakkor az agressziót tartalmazó előzetesek esetében megfordult ez az arány: több mint a felének (53,5%) volt a származási helye az USA és csupán 11 százalékának Magyarország (2. táblázat). Ennek hátterében az áll, hogy elsősorban az amerikai gyártású filmek ajánlói tűnnek ki agressziótartalmukkal. Csatornák szerinti bontásában vizsgálva az eredményeket megállapítható, hogy különösen az RTL Klubra jellemző, miszerint az erőszakos beharangozói amerikai gyártású műsorszámokat ajánlanak a nézőknek megtekintésre. Míg az MTV és a TV2 agresszív trailerjeinek valamivel több, mint a fele promotált USA-ban készült produkciót, addig az RTL Klub esetében ez az arány 80 százalék volt, s ez az összes vizsgált és valamilyen formában erőszakot tartalmazó műsorelőzetes (405) egyharmadának felel meg. 2. táblázat: Az erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek megoszlása százalékban a promotált műsorszám gyártási helye, valamint csatornák szerint MTV Magyarország USA Európa Egyéb Összesen: Σ=100%
31% 54% 15% 0
(4) (7) (2) 0 (13)
TV2 15% 55% 24% 7%
RTL Klub (14) (51) (22) (6) (93)
15% 80% 1% 4%
(25) (135) (1) (7) (168)
Hálózatos TV 2% 18% 81% 0
(2) (23) (106) 0 (131)
Összesen: Σ=100% 11% (45) 53% (216) 32% (131) 3% (13) (405)
Érdekes eredményeket kapunk, amennyiben a promotált műsorszámok gyártási helyét a műsorszolgáltatók által ajánlott korhatárok tükrében vizsgáljuk. Az összes erőszakot tartalmazó előzetesen belül a legmagasabb arányban, azaz közel felében olyan, 12 éven felülieknek csak szülői felügyelettel ajánlott műsorszámok voltak képviseltetve, amelyeknek a gyártási helye az USA volt (47%). Európából származó műsorszámok előzetesei, amelyek ugyanebbe a kategóriába tartoztak, ennél valamelyest ritkábban fordultak elő, az összes agressziót tartalmazó ajánló egyharmadát tették ki. Tíz előzetesből kilenc a II. kategóriához tartozó műsorszámot promotált, és az összes erőszakot tartalmazó előzetesnek csupán öt százaléka vonatkozott a 16 éven felülieknek ajánlott műsorszámokra. Ez utóbbiak azonban kivétel nélkül mind amerikai produkciók voltak. A minden korosztálynak ajánlott műsorszámok előzeteseiben, amelyekben valamilyen formában előfordult erőszak, csak elvétve tűntek fel a képernyőkön (4%).
4
2. Az előzetesek erőszaktartalmának kvantitatív vizsgálata
Az erőszak jelenlétének hű indikátora az erőszakos eseményegységek megoszlása. Egy eseményegységnek nevezzük a térben és időben összefüggő „jelenetet”, amely a többi eseményegységtől éles vágásokkal különül el. Így e mérőszám megmutatja, hogy az erőszakos előzetesekben bemutatott vágóképek hány százaléka agressziótartalmú. Ennek alapján megállapítható, hogy az RTL Klub esetében nemcsak az erőszakos műsorelőzetesek hányada volt kiemelkedően magas, hanem e csatorna az erőszakos eseményegységek arányának tekintetében is vezet. Amint azt a táblázatban összefoglalt adatok mutatják, az összes elkülöníthető eseményegységhez viszonyítva az RTL Klubon az eseményegységek 18 százaléka, a TV2-nél ennél kevesebb, 12 százaléka volt valamilyen formában erőszakos, szemben az MTV, illetve a Hálózatos TV csupán 2-6 százalékos arányával (3. táblázat). Ugyanakkor az előző negyedévi adatok összehasonlításában elmondható, hogy a rendszeresen vizsgált csatornák mindegyikénél radikálisan csökkent az erőszakos vágóképek alkalmazása. Különösen drasztikus, de egyúttal örvendetes változás figyelhető meg az MTV-nél és a TV2nél, tekintettel arra, hogy az erőszakos eseményegységek aránya a korábban regisztráltakhoz képest mintegy a felére csökkent. 4 3. táblázat: Az erőszakos eseményegységek aránya csatornák szerint a II. negyedévben
MTV TV2 RTL Klub Hálózatos TV Összesen:
Elkülöníthető eseményegységek összesen db 2145 5134 5854 7254 20387
Erőszakos eseményegységek db 38 634 1036 402 2110
Erőszakos eseményegységek aránya % 2 12 18 6 10
Ugyancsak a kereskedelmi csatornák műsorelőzeteseinek jelentősen magasabb erőszaktartalmára következtethetünk, amennyiben az átlagokat is figyelembe vesszük a mintában
szereplő
erőszakos
műsorelőzetesek,
valamint
az
erőszakot
tartalmazó
eseményegységek számának alapján. Az eszerint mért értékek a vizsgált csatornák megoszlásában a második negyedévben a következőképpen alakultak: az országos közszolgálati adó, az MTV esetében az átlag nem változott, akárcsak a februári mintavétel
5
idején, előzetesenként három agresszív vágóképet tartalmazott, míg a két kereskedelmi műsorszolgáltató, a TV2 és az RTL Klub beharangozóiban – bár számukat tekintve radikálisan visszaszorultak az erőszakos eseményegységek – még mindig kétszer ennyi, átlagosan 6-7 vágókép fordult elő (4. táblázat). 5 A Hálózatos TV ebben az évben első alkalommal került vizsgálatra, így nincs összehasonlítási alapunk, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az erőszakos eseményegységek átlagos előfordulását tekintve mutatója megegyezik az országos földi terjesztésű közszolgálati csatornáéval. Akárcsak az előző negyedévi vizsgálatnál, most is lényeges szempontot képezett az előzetesekben előforduló egyes erőszakos eseményegységek átlagos hosszának megállapítása. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, jelentős különbségeket találunk-e az egyes eseményegységek átlagos hosszát tekintve a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák ajánlói között. A kapott eredményekből ismételten igazolódni látszik azon feltételezés, miszerint az országos privát adók műsorelőzeteseiben előforduló agresszív vágóképekre jóval rövidebb időtartam jellemző, amelyen keresztül erősebb akció-orientáltságukat vélhetjük felfedezni. 4. táblázat: Az erőszakos eseményegységek műsorelőzetesenkénti átlaga, valamint az eseményegységek átlagos hossza csatornák szerint a II. negyedévben Erőszakos Erőszakos Erőszakos Erőszakos Erőszakos esem. műsorelőzetesek műsorelőzetesek esem. egységek esem. egységek egységek átlagos száma (db) időtartama (sec.) száma (db) átlaga (db) időtartama (sec.) MTV 13 461 38 2,9 12,1 RTL Klub 168 6420 1036 6,2 6,2 TV2 93 4987 634 6,8 7,9 HTV 131 7623 402 3,1 20,0 Összesen: 405 19491 2110 5,2 9,2
Szintén az előző megállapításunkat támasztja alá az erőszakos eseményegységek gyakoriságának további elemzése. Azokban az ajánlókban, amelyekben erőszak fordult elő, a kifejezetten agressziót tartalmazó eseményegységek száma 1-től 22-ig terjedt. Az ilyen jellegű promóciók 81 százalékában az eseményegységek száma tíz alatt volt, de egyötödük ennél több erőszakos vágóképet tartalmazott. Az előző mintavétel eredményeihez képest ugyanakkor az is megállapítható: a különösen magas arányban erőszakot tartalmazó előzetesek hányada általában csökkent, tekintettel arra, hogy a korábbi felmérés esetében a
4
Az első negyedévben mért adatok szerint az erőszakos eseményegységek aránya a következőképpen alakult: MTV: 6%; TV2: 25%; RTL Klub: 27%. 5 A első negyedévben mért adatok szerint a TV2 átlagosan 9, az RTL Klub pedig 11 erőszakos vágóképet alkalmazott.
6
beharangozók egyharmadában tíz illetve ennél is több agresszív eseményegység fordult elő. A kapott adatokat csatornák szerint vizsgálva egyértelműen kiderül, hogy továbbra is a két országos privát televízióra jellemző leginkább, miszerint műsorelőzeteseikben kiváltképp halmozott mértékben 6 fordul elő erőszak (2. ábra). E két televízió összehasonlításában továbbá az is megállapítható, hogy a különösen koncentrált mértékben erőszakot tartalmazó beharangozók aránya megegyezik a kínálatukban (RTL Klub: 29%; TV2: 30%). 2. ábra: Az erőszakos eseményegységek száma a csatornák előzeteseiben a II. negyedévben 140 max. 9 erőszakos eseményegység/műsorelőzetes
120
min. 10 illetve annál több erőszakos eseményegység/műsorelőzetes
80
131 119
100 65
60
49
40 20 0
28 11
2
MTV
0
HTV
RTL Klub
TV2
A vizsgált héten különösen halmozottan fordult elő erőszak az alábbi műsorelőzetesekben: Házimozi az RTL Klubon Bosszú és igazság Új-Mexikóban A háború csak a kezdet Végzetes kard Extralarge Alias Prémvadászok A Midway-i csata Rémület a stadionban Földrengés Aranyszem Az élet mindig drága A kalandor
6
22 erőszakos eseményegység 21 erőszakos eseményegység 17 erőszakos eseményegység 16 erőszakos eseményegység 15 erőszakos eseményegység 14 erőszakos eseményegység 13 erőszakos eseményegység 13 erőszakos eseményegység 13 erőszakos eseményegység 13 erőszakos eseményegység 10 erőszakos eseményegység 10 erőszakos eseményegység 10 erőszakos eseményegység
Egy előzetesen belül tíz vagy ennél is több erőszakos eseményegység fordult elő.
7
3. Korhatári kategóriák, sugárzási idősávok A 2002. október 15-én hatályba lépett módosított Rttv. többek között a kiskorúak számára ártalmas médiatartalmak kapcsán is alapvetően új intézkedéseket vezetett be. Így ez alkalommal is, csakúgy, mint a megelőző negyedévben, a műsorszámok korhatárbesorolására, valamint a műsorelőzetesek sugárzási idejére vonatkozó rendelkezések is vizsgálati szempontot képeztek a kutatásunkban. Elsőként arra igyekeztünk választ kapni, milyen kategóriájú műsorszámokat promotálnak leggyakrabban a műsorszolgáltatók. Amint azt az alábbi ábra is szemlélteti (3. ábra), míg az MTV és a Hálózatos TV műsorelőzeteseinek háromnegyede a minden korosztály számára megtekinthető műsorszámokat ajánlja, addig az RTL Klub esetében tízből nyolc, a TV2-nél pedig hat beharangozó a II. kategóriájú alkotásoknak igyekszik magasabb nézettséget garantálni. Előző negyedévi vizsgálatunkkor, amikor a rendszeresen vizsgált csatornák mellett a Duna TV is szerepelt a felmérésben, annak függvényében találtunk hasonló eltéréseket, hogy közszolgálati avagy kereskedelmi csatornáról volt-e szó. Ilyen módon arra következtethetünk, hogy a Hálózatos TV műsorkínálatata ebből az aspektusból inkább a közszolgálati csatornákéhoz közelít, vagyis itt is nagyobb arányban foglalhatnak helyet olyan műsorszámok, amelyek korhatár nélkül megtekinthetők. A III. kategóriás műsorszámok promóciói ezzel szemben a Hálózatos TV-n egyáltalán nem, a többi csatornán pedig meglehetősen alacsony arányban voltak képviselve. 3. ábra: A kategorizált műsorszámokat promotáló előzetesek megoszlása csatornák szerint a II. negyedévben (N=1448) 0%
20%
40%
MTV (n=202)
75
HTV (n=531)
75
RTL Klub (n=359) TV2 (n=356)
16
60%
80%
100% 21
4
25
0 2
82 32 I. kategória
62 II. kategória
6
III. kategória
A következő lépésben összehasonlítottuk az összes vizsgált előzetest a valamilyen formában erőszakot tartalmazó ajánlókkal, a promotált műsorszám kategóriája, valamint a csatornák megoszlása szerint. Ennek eredményeként többek között az is meghatározhatóvá
8
vált, hogy az egyes csatornákon a minden korosztálynak ajánlott műsorszámok előzeteseiben milyen gyakran fordult elő agresszió. Akárcsak a téli felméréskor, most is az RTL Klub „vezetett”, ami az I. kategóriájú műsorszámok beharangozóinak erőszakosságát illette (4. ábra). Ugyanakkor az is megállapítható, hogy e csatornán a korábbi 31 százalékról 20 százalékra csökkent az olyan beharangozók aránya, amelyeket bár minden korosztály számára ajánlottak, mégis valamilyen formában tartalmaztak agressziót. Különösen kedvezően alakultak az eredmények viszont a többi csatorna tekintetében, hiszen az I. kategóriát promotáló műsorszámokban szinte egyáltalán nem fordult elő erőszak. A II. kategóriás műsorszámok beharangozóiról megállapítható, hogy leggyakrabban az MTV-n voltak erőszakmentesek (74%), majd rangsorban a TV2 (65%) és az RTL Klub (49%) következett. Meglepő módon a Hálózatos TV II. kategóriás műsorszámot promotáló előzetesei közül szinte mindegyik erőszakos volt. A III. kategóriás műsorszámok ajánlóinak esetében az eredmények szintén kedvező változásról tanúskodnak, hiszen ellentétben a téli időszak adataival, most már nem minden esetben tartalmaztak valamilyen formában agressziót. 4. ábra: Az erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek aránya a promotált műsorszámok kategóriája, valamint a csatornák megoszlása szerint a II. negyedévben 450
398
400 350
1. Kat. összes műsorelőzetes
294
300
erőszaktartalmú műsorelőzetes
250 200
221 151
11 8 2
0
0 0
erőszaktartalmú műsorelőzetes
77
59
43 0
3. Kat. összes műsorelőzetes
114
100 50
erőszaktartalmú műsorelőzetes
150
133 131
150
2. Kat. összes műsorelőzetes
12
6 6
21 14
2
0 MTV
HTV
RTL Klub
TV2
Figyelembe véve az erőszakot tartalmazó előzetesek eseményegységeinek átlagait az egyes kategóriák, valamint a csatornák bontásában, megállapítható, hogy ismételten az RTL Klub előzetesei tűntek ki leginkább agressziótartalmukkal (5. táblázat). Különösen problémásként értékelhető, hogy e műsorszolgáltatónál a korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámok ajánlóiban is halmozottan fordult elő erőszak, bár hozzáfűzendő, ezek a trailerek tulajdonképpen három műsorszám promotálására korlátozódtak. 7 7
Extra large, Nindzsa kölyök, Házimozi az RTL Klubon.
9
5. táblázat: Az erőszakos eseményegységek átlaga a promotált műsorszámok kategóriája, valamint csatornák szerint a II. negyedévben Kategória I. kategória
II. kategória
III. kategória
Erőszakos előzetes Erőszakos eseményegység Átlag Erőszakos előzetes Erőszakos eseményegység Átlag Erőszakos előzetes Erőszakos eseményegység Átlag
MTV 0 0
HTV 0 0
TV2 2 2
RTL Klub Összesen 12 14 125 127
0 11 34
0 131 402
1 77 462
10,4 150 815
9,1 369 1713
3,1 2 4
3,1 0 0
6,0 14 170
5,4 6 96
4,6 22 270
2
0
12,1
16,0
12,3
Végül az Rttv. által előírt sugárzási időpontok tekintetében is vizsgáltuk a műsorelőzeteseket. Miután csak a mintában szereplő 22 darab III. kategóriás műsorszámot promotáló beharangozóra vonatkozott sugárzási időpont korlátozás, így az elemzés csupán ezekre terjedt ki. Az előző negyedévhez képest a műsorszolgáltatók normakövetőbb magatartására utal, hogy ezúttal mind a 22 ajánló esetében megfelelő volt a vetítés időpontja. A műsorelőzetesek agressziótartalmával kapcsolatos elemzés egyik másik igen fontos területét képezte, hogy a valamilyen formában erőszakot tartalmazó beharangozók milyen időszakokban kerültek bemutatásra. Tekintettel arra, hogy a 8 és 11 óra közötti délelőtti időszak - a korábbi felmérésekhez hasonlóan – most is csak a hétvégén került felvételre, az erre az időszakra eső adatok az erőszakos előzetesek arányának félórás követési intervallumokban történő vizsgálatában nem szerepelnek (6. ábra). Amint az a diagramban ábrázoltak alapján világosan kivehető, a nap folyamán a teljes mintát, azaz az összes csatorna kínálatát figyelembe véve, az első csúcspont este fél hét körül jelentkezett. Ekkor az erőszakos ajánlók aránya 31 százalék volt, majd 20 órától 22 óráig az agresszív beharangozók száma folyamatosan emelkedett, elérve a legmagasabb értéket, a 47 százalékot. Az előző negyedév vizsgálatának eredményeihez mérten az is megállapítható, hogy nem csak az erőszakot tartalmazó előzetesek aránya csökkent általában, hanem a nap folyamán mért legmagasabb erőszakhányad is valamelyest későbbre tolódott (20:30-ról 22 órára).
10
6. ábra: Az erőszakot tartalmazó előzetesek arányának változása az időpontok függvényében a négy vizsgált csatorna műsorkínálatában az I. és II. negyedévben
100% 80% 60% 40% 20% 0% 16:00
17:00
18:00
19:00
20:00
erőszakos előzetesek I. negyév
21:00
22:00
23:00
erőszakos előzetesek II. negyedév
Az előzőekhez képest némileg árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, az erőszakos ajánlók előfordulási arányát az egyes csatornákon idősávonként vizsgáljuk (7. Ábra). Amint azt a következő ábra mutatja, a hétvégi délelőtti időszakban egyöntetűen mindegyik televízió igyekezett olyan előzeteseket sugározni, amelyekben egyáltalán nem, vagy csak elvétve fordult elő erőszak, a későbbi idősávok tekintetében azonban már meglehetősen differenciált kép alakult ki. Az MTV és az RTL Klub esetében az agressziót tartalmazó előzetesek 30 százaléka a délutáni időszakban került vetítésre. Ezzel szemben a kora esti órákban a vizsgált csatornákon kivétel nélkül csökkent az erőszakos beharangozók aránya, majd 20 óra után mindegyiken erőteljesen növekedett. Ami a 22 óra utáni időszakot illeti, a közszolgálati műsorszolgáltató az erőszakos ajánlóinak közel felét ekkor tűzte műsorra, igaz, a kereskedelmi csatornák gyakorlata is hasonlóan alakult azáltal, hogy az erőszakos promócióiknak aránya - a teljes nap megoszlásában - ekkor 30 százalék körül mozgott. 7. ábra: Az agresszív tartalmú promóciók aránya idősávonként és csatornánként a II. negyedévben (N=405) 50
46,2
40
22,9
20 10 0
33,3
30,8 29,8
30
15,1 5,34,2 2,2 0 8:00-11:00 *
15,3
19,4
26,7 26,2 23,1
29,83130,1
HTV Rt RTLKlub TV2
8,9
16:00-18:00
0 18:00-20:00
MTV
20:00-22:00
22:00-24:00
*csak szombat/vasárnap
11
4. Az előzetesek erőszaktartalmának kvalitatív vizsgálata A műsorelőzetesek kvalitatív aspektusok szerinti vizsgálatánál első lépésben arra voltunk kíváncsiak, hogy az erőszakot tartalmazó jelenetek a cselekményvonal szempontjából logikusan és megfelelően beágyazottak, avagy - a történet felismerhetőségének kárára logikátlanul és spekulatív módon beillesztettek. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az ajánlók szerkesztési gyakorlatában a valamilyen okból kiemelt képsorok logikus összekapcsolásának elve az agressziót tartalmazó műsorelőzetesek esetében kevéssé érvényesül, miután az erőszakos promócióknál több mint kétszer olyan gyakran nem sikerült egységes történetet felfedezni, mintha azok egyáltalán nem ábrázoltak erőszakot. 8 Az agresszív tartalom valószínűsíthető hatásának szempontjából általában különleges jelentőséget tulajdonítanak a valóságra vonatkoztathatóság mértékének. Minél inkább közelebb áll az ábrázolásmód a néző hétköznapi környezetéhez, annál valószínűsíthetőbb a negatív hatás. Bár az ábrázolt történetek túlnyomó része a fikciós kategóriába tartozott (90%), ezek egyharmada olyan környezetben játszódott, amely azt az érzetet kelthette a nézőkben, hogy a látottak a valóságban is megtörténhetnének. További lényeges szempont az erőszak hatásának megítélése kapcsán, milyen módon kerül az erőszak az előzetesekben ábrázolásra, tekintettel arra, hogy az agresszió utalásszerű vagy durva ábrázolása igencsak eltérő befolyást gyakorolhat a nézőkre, hiszen a vér és a sérülések látványa sokkal inkább sokkolóan hat, mintha az bármilyen következmények nélkül marad. Jelen felmérés ennek következtében egyebek közt arra is kitért, hogy milyen részletességgel és milyen módon mutatták be a trailerekben az erőszakos cselekedeteket. A két országos kereskedelmi csatornánál a leggyakoribb eset az volt, hogy megjelent a képen az erőszak, de az okozott sérülés illetve a szenvedés ábrázolása nem volt hangsúlyos (6. táblázat). A közszolgálati adó és a Hálózatos TV esetében az ábrázolás jellegének megoszlása többé-kevésbé hasonlóan alakult, tekintettel arra, hogy mindkét műsorszolgáltató a műsorelőzeteseiben túlnyomórészt visszafogottan vagy humoros módon jelenítette meg az erőszakot. Ami a durva, elnyújtott, illetve kiemelt ábrázolásmódot illeti, az előző negyedév adatainak tükrében megállapítható, hogy a két kereskedelmi adó közötti korábbi különbség
8
Amennyiben a műsorelőzetesek nem tartalmaztak erőszakot, a történet mindössze 13 százalékuknál nem volt beazonosítható, ellentétben a valamilyen formában erőszakot tartalmazókéval, ahol ez az arány 30 százalék volt.
12
megszűnt 9 azáltal, hogy a TV2 esetében csökkent, míg az RTL Klubnál növekedett az ilyen típusú megjelenítések aránya. A jelenlegi vizsgálat eredményei szerint mindkét csatornán a valamilyen formában erőszakot tartalmazó beharangozók hozzávetőlegesen egynegyede (23%-27%) tartozott az említett kategóriába. Különösen kedvezőnek értékelhető, hogy a közszolgálati csatornán a sokkoló hatású ábrázolásmód már egyáltalán nem jelent meg.
6. táblázat: Az erőszak ábrázolásának módja a II. negyedévben (százalék) MTV (n=13) 0
HTV (n=131) 0
RTL Klub (n=168) 1,2
TV2 (n=93) 0
Összesen N=405 0,5
utalásszerű ábrázolás
30,8
33,6
0,6
0
12,1
látszott az erőszakos cselekmény, de a sérülések, szenvedések nem hangsúlyosak durván ábrázolta az eseményeket, a sérüléseket, szenvedést is bemutatta (elnyújtott, kiemelt) humorosan ábrázolt
30,8
32,8
50,6
73,1
49,4
0
11,5
26,8
22,6
20,0
38,5
22,1
20,8
4,3
18,0
csak fenyegetés
A mediális erőszak kapcsán a kutatók gyakorta hívják fel a figyelmet arra, hogy az erőszak eltanulásának esélyét csökkentheti, ha a néző az agresszió alkalmazásának következményeivel is megismerkedik, sőt egyes országok az erőszak televíziós ábrázolása kapcsán elfogadott magatartás kódexei erre vonatkozóan lényeges előírásokat fogalmaznak meg. 10 Ugyanakkor az önkényesen kiragadott jelenetekből összeszerkesztett műsorelőzetesek - műfaji sajátosságaikból adódóan - ritkán tehetnek eleget ezen követelményeknek. Az első negyedév adatai alapján még az volt megállapítható, hogy a valamilyen formában fizikai agressziót tartalmazó előzetesek 70 százalékában az ábrázolásra kerülő erőszakos tett kapcsán nem jelent meg az okozott kár, hanem kizárólag maga az aktus volt látható. Ebből kiindulva különösen pozitív változásként értékelhető, hogy az ilyen típusú megjelenítések aránya, vagyis amely a szociális tanuláselmélet szerint elősegíti az agresszív viselkedés utánzására való hajlandóságot, drasztikusan – 70 százalékról 35 százalékra – csökkent (7. ábra).
9
Az első negyedév adatai szerint az RTL Klub vizsgált műsorelőzeteseinek 16 százalékánál, a TV2 esetében pedig 37 százalékánál ábrázolták durván az erőszakos eseményeket, illetve mutatták be a szenvedést és a sérüléseket. 10 Canadian Association of Broadcasters (CAB) Voluntary Code on Violence in Television Programming.
13
7. ábra: Az erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek ábrázolásmódja az I. és II. negyedévben (százalék)* 80 70 60 50 40 30 20 10 0
69,7
62,2 48,7 34,3
33
27,6
40,7
14,6
Csak az erőszakos aktus látható
Az erőszakos akció és a károkozás eredménye is látható
Csak a károkozás eredménye látható: sérülés vagy halál
I. negyedév
8,5 5,9 Csak a károkozás eredménye látható: tárgyi károkozás
Verbális fenyegetés
30,37 18,9
Fizikai fenyegetés
II. negyedév
*Tekintettel arra, hogy egy előzetesen belül több eseményegység is megjelenhet, és ezek ábrázolásmódjai különbözőek lehetnek, a százalékok összege több mint 100 százalék.
Amennyiben a károkozás eredménye látható volt, vizsgálatunkban arra is szerettünk volna választ kapni, hogy milyen gyakran jelent meg a promóciókban személyi sérülés vagy halott. Itt nem a sebesültek, illetve a hullák számszerű előfordulására került a hangsúly, hanem a megjelenítés arányára az erőszakot tartalmazó műsorelőzeteseken belül. Ilyen módon az is megállapítható, hogy az agresszió előfordulásához mérten mekkora hányadban ábrázolnak a beharangozókban valós fizikai következményeket, továbbá kiszűrhetők azok az ajánlók, amelyekben ezek előfordulása különösen halmozott. A minta alapján nyert adatok szerint az erőszakot tartalmazó előzetesek több mint egynegyedében fordult elő egy vagy több halott, s ez erős növekedést mutat, amennyiben az eredményeket a megelőző negyedév adataival vetjük össze, míg a sérültek esetében kevesebb, mint felére csökkent ez az arány (7. táblázat). Ugyanakkor februárban még 16 alkalommal különösen magas számban (6-10) ábrázoltak halottakat az ajánlókban, a tavaszi vizsgálatnál ez mindössze egy esetre - Fókusz Plussz - korlátozódott. A halottak számának drasztikus emelkedése a második negyedévi elemzésünknél mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a Hálózatos TV különösen gyakran ismételt meg két olyan műsorelőzetest, amelyben egy-egy halott is ábrázolásra került (Poirot 44, Fekete Kalóz 28 alkalommal).
14
7. táblázat: A halottak és sérültek előfordulása az erőszakot tartalmazó előzetesekben I. negyedév (N=376) II. negyedév (N=405) Halott
Sérült
Halott
Sérült
1 személy
20
30
101
-
2-5 személy
3
11
5
10
6-10 személy
16
1
1
-
39 (10,4%)
42 (11,2%)
107 (26,4%)
10 (4,5%)
Összesen:
A műsorelőzetesekben ábrázolt fegyverhasználat tekintetében megállapítható, hogy az erőszakos cselekményeket többnyire olyan módon követték el, hogy maga a károkozás eszköze is megjelenítésre került. Az erőszakot tartalmazó ajánlók 38 százalékában nem volt látható valamilyen gyilkolásra alkalmas fegyver. Amennyiben az erőszak elkövetéséhez fegyverhasználat párosult, úgy leggyakrabban a lőfegyverek használata jelent meg a képeken (73%), s csak ezután következtek a kézi szúró- vagy vágó fegyverek (31%, illetve 37%), majd a robbanóanyagok (18%). Az emberi agresszió megnyilvánulásának formái rendkívül széles skálán mozognak. Csupán az erőszak definíciójaként meghatározott „nyílt testi erőszak illetve az ezzel való fenyegetés” lehetséges módozatainak vizsgálatához számtalan agressziótípus között differenciálhatunk. Kutatásunk során az erőszak megjelenítésének 11 variációját különítettük el. Amennyiben a három leggyakrabban előforduló módot az összes erőszakot tartalmazó előzetes számára vetítve vizsgáljuk, megállapítható, hogy közel háromnegyedükben legalább egyszer eszköz nélkül, pusztán testi erővel elkövetett agresszív tett került elkövetésre. Ezzel az említett módozat az előző negyedév vizsgálati eredményeihez képest a harmadik helyről az elsőre került, míg a valamilyen fegyveres vagy harci eszközzel végrehajtott erőszakos cselekedet - az előfordulás gyakoriságát tekintve – a második helyre szorult vissza (62%). A rangsor harmadik helyét a robbantások és tűzesetek (40%) foglalják el, amiből arra következtethetünk, hogy a látványos, vizuális, hangeffektusokban gazdag, akciószerű képek még mindig szívesen kerülnek beszerkesztésre. Tekintettel arra, hogy a képeken megjelenített erőszak hatásának mértéke a formai prezentáció útján is befolyásolható, vizsgáltuk az agresszió, valamint a kiváltott következmény képi megjelenítésének módját. Amint az alábbi táblázatban összefoglalt adatok is mutatják, az előzetesekben megközelítőleg hasonló arányban kerültek bemutatásra az
15
erőszakos aktust, illetve az agresszió következményét ábrázoló képsorok (8. táblázat). A megjelenítés mind az erőszak, mind a károkozás tekintetében többnyire hangsúlytalanul történt, kiemelt, intenzív ábrázolásmód (közeli képek, részletező, elnyújtott ábrázolásmód, esetleg lassítás) ritkán, akkor is csak inkább a következményekre koncentrálva (szenvedő emberek, súlyosan roncsolt testek) fordult elő. 8. táblázat: Az erőszak és a károkozás képi megjelenítésének módja a II. negyedévben Robbanás, lángok Durva fizikai erőszak Gyilkosság Összesen erőszak: * Épület romba dőlt, vagy összetört jármű/vek Szenvedő ember/ek Agónia, haldoklás Véres, sérült ember/ek Súlyosan roncsolt test/ek Halott/ak Összesen károkozás:**
hangsúlyos db % 46 28 12 9 6 15
hangsúlytalan db % 118 72 125 91 35 85
Összesen (N=405) db % 164 41 137 34 41 10 342 84 159 40
57
36
102
64
11
73
4 49 10
27 100 100
6
100
15 49 10 6
4 12 3 2
19
18
88
82
107 346
26 85
*Az összes műsorelőzetes, amelyben az erőszakos események valamelyike legalább egyszer képi megjelenítésre került. Az összeg nem egyezik meg az egyes aktusok előfordulásának összegével, miután egy előzetesben több erőszakos esemény is megjelenhet.
**Az összes műsorelőzetes, amelyben a következmények valamelyike legalább egyszer képi megjelenítésre került. Az összeg nem egyezik meg az egyes következmények előfordulásának összegével, miután egy előzetesben a károkozás több típusa is megjelenhet.
Végül az előzetesek kvalitatív szempontok szerinti vizsgálata arra is kiterjedt, hogy milyen gyakran derült ki az előzetesekből: ki volt az agresszor és ki volt az áldozat. Erre vonatkozóan az erőszakot tartalmazó ajánlók kétharmadában sikerült egyértelműen elkülöníteni az ábrázolt szereplő-relációkat. Az agresszor-, valamint az áldozatprofilokra vonatkozó vizsgálat a korábbi adatfelvételek eredményeihez képest ezúttal sem hozott eltéréseket. Továbbra is tipikus agresszornak és tipikus áldozatnak számít a középkorú, fehér bőrű férfi.
16
5. A kiskorúak számára egyéb ártalmas elemek jelenléte az előzetesekben
A kiskorúak számára ártalmas médiatartalmak közül az erőszak mértéke csak egy, bár bizonyára a leginkább kutatott területe a tartalomelemzéseknek. Ugyanakkor a televíziós műsorszámok esetleges negatív hatásainak mérlegelésénél egyéb problémás elemeket - mint például a meztelenség, a drogfogyasztás, a trágárság, a szexualitás ábrázolása, a félelem- és feszültségkeltő elemek jelenléte - is figyelembe szokás venni, ezért a kutatás igyekezett az ilyen típusú tartalmak megjelenésének gyakoriságára vonatkozóan is némi ismeretre szert tenni. Az előbbiekben említett szempontok közül továbbra is leginkább a feszültség- és félelemkeltés filmes eszközei, illetve az egyéb sokkoló képsorok bizonyultak a mintában szereplő előzetesekben a legelterjedtebbnek. Az erőszakot tartalmazó ajánlók 29 százaléka alkalmazta ezek valamelyikét, s ez az előző vizsgálat adataihoz képest kilenc százalékpontos csökkenést mutat. Ezen belül leggyakrabban az izgalmat növelő zenei aláfestéssel igyekeztek a készítők az ajánlókban a „megfelelő” feszültségi szintet generálni (38%). A szexualitás jelenlétének vizsgálatánál a kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a nemiség a valamilyen formában erőszakot tartalmazó beharangozók 11 százalékában fordul elő. A humán szexualitás ábrázolása leginkább a nemi szenvedély lágyabb megnyilatkozási formáin keresztül jutott kifejezésre, mint például az ölelkezés vagy csókolózás. Meztelenség és kábítószer-fogyasztás az erőszakot tartalmazó műsorelőzetesekben alig fordult elő (2%), trágár beszéd pedig egyáltalán nem volt jelen. 9. táblázat: A kiskorúakra ártalmas elemek előfordulása a valamilyen formában erőszakot tartalmazó műsorelőzetesekben N=405 feszültség/félelem
Erőszakot tartalmaz 117
(%) 29
szexualitás
44
11
meztelenség
6
2
trágárság
-
-
kábítószer
6
2
17
6. Szponzoráció
Vizsgálatunk arra is kiterjedt, hogy előfordultak-e támogatók a beharangozók kapcsán, illetve felfedezhető volt-e valamilyen formában összefüggés az erőszakos műsorszámok és ezek támogatóinak típusa között. A mintában szereplő 1448 műsorelőzetes csupán 14 százalékánál (195) jelent meg szponzor, és ezek 39 százaléka tartalmazott valamilyen formában erőszakot. Függetlenül attól, hogy a támogatott beharangozókban előfordult-e agresszió vagy sem, a leggyakrabban az alkoholos italokat gyártó cégek léptek fel a műsorszámok szponzoraként, 11
megelőzve
ezzel
a
korábbi
felmérésben
első
helyen
szereplő
biztosítótársaságokat.
11
Elsősorban a TV2-re jellemző a támogatók megjelenítése a beharangozóknál. Az összes támogatott promóció 53 százaléka (104) a TV2 kínálatában jelent meg. Az erőszakot tartalmazó műsorelőzetesek 50 százalékát alkoholtartalmú italokat gyártó cégek szponzorálták.
18
