A Duna-Tisza-közi homokhát KÖTIVIZIG működési területére eső részének felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási jellemzése
Mészárosné Bunász Nikoletta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási osztály Felszín Alatti Vizekért Alapítvány „XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről” 2015. április 8-9.
Tartalom 1.Földtani felépítés, főbb vízadók bemutatása 2.Termálvíz hasznosítás alakulása
3.Rétegvíz termelés alakulása 4.Talajvíz helyzete a homokhátság területén 5.Következtések, előremutatás 6.Javaslatok
Földtani felépítés
PLIOCÉN -
Alsó-pannon :A korszak vége felé a folyók hordalékszállító energiája megnövekedett, létrehozva azt a nagy homoksorozatot, melyet ma a szolnoki (1001 m, 1200 m, 1051,5 m) és ceglédi (1183,5 m) strandfürdők gyógyvizes kútjai termeltetnek.
-
Felső-pannon : A „rodáni” tektonikai fázis hatására az alföldi térszín megsüllyedt, melynek hatására a peremvidéket töltögető folyók hordalékszállító energiája tovább erősödött, jelentős változás következett be a Tiszakécske-Lakitelek vonalon. 950-1050 m-től felfelé 15-25 m vastag közép- és durvaszemcsés homokrétegek alakultak ki. A gyógyvíz minőségű termálvizek ős-Duna rétegekből származnak. Az elmúlt évtizedek CH és víz kutató fúrásaiból ismert a térség földtani felépítése
Felső-pannon fekvőszint méterben
Ős-Duna oldalág
(m)
PLEISZTOCÉN -Alsó-pleisztocén : Az alföldi térszín ismét jelentősen megsüllyedt, melynek hatására a területet ekkor uraló főfolyó – az ős-Duna – és a peremvidékekről érkező folyók nagy erővel nyomultak be középszemcsés-kavicsos vízadó rétegek rakva le (Pilis- Nagykőrös-Lakitelek vonal) Fő vízműves szint Pilis-Nagykőrös-TiszakécskeSzentkirály-Kerekdomb-Lakitelek térségében (500-3000 l/p)
-Középső-pleisztocén : Pilis-Nagykőrös térségében 120-180 m mélységben található a fő vízműves szint (1000-2000 l/p), Tiszakécske-Lakitelek közötti süllyedékben a fő vízműves szint már 330-380 m-ben találhatók. Az utolsó süllyedési fázisban vándorolt el a területről az ős-Duna.
-Felső-pleisztocén : Az eddigi vizsgálatok tanúsága szerint itt a hátságon az első két felső-pleisztocén kori süllyedési fázisban a Duna áradásainak homokanyaga borította el a tájat a korábbinál kisebb energiával (zömmel szürke színű rétegek). De Lászlófalva (Szentkirály) –Lakitelek felé már az eolikus áthalmozás (száraz térszínre utaló faunaanyagok kerültek elő némely fúrásból) gyakorisága is feltételezhető az utolsó két süllyedési fázisban, valamint a Pilis – Lászlófalva közötti területen is emiatt az egyes aprószemcsés homokrétegeket csak vékony, 2 – 3 m-es iszapos agyagrétegek választják el egymástól, ezért mint ivóvíz bázis, ez a rétegsorozat igen sérülékenynek tűnik.
ÉNy
DK
Felső-pleisztocén Regionális
agyag
réteg
Középső-pleisztocén vízadók 1000-2000 l/p
Ős-Duna kavics rétegek
500-3000 l/p
Alsó-pleisztocén
DNy
ÉK
Felső-pleisztocén
Regionális agyag réteg megszűnése
Középső-pleisztocén Ős-Duna rétegek
Alsó-pleisztocén
Felszín földtani felépítése: -Gerje vonalától D-re (Pilis-Cegléd) eslősorban felső-pleisztocén korú futóhomok -Pilis-Pusztavacs, Lajosmizse-Nagykőrös-Kocsér vonaltól D-re felső-pleisztocén korú lösz, homokos lösz területek -Gerje vonalától É-ra „jászsági” típusú területek (iszapos homokos rétegek) -Tápiószőlős-Újszilvás vonalában 3-4 km széles futóhomok pászta
1-1,5 millió m3/év
Fürdő (strand)célú vízfelhasználás - Energetikai célú vízfelhasználás
10 356 358
9 565 968
10 000 000
9 551 242
2008
8 879 728
10 306 569
2007
10 951 402
10 259 060
9 818 748
9 994 256
10 942 731
12 727 708
11 988 990
11 151 651
11 431 727
11 143 897
10 440 220
10 554 463
10 730 710
12 000 000
11 196 120
14 000 000
11 519 331
Rétegvíz termelés 1994-2013.
m3/év
8 000 000
6 000 000
4 000 000
2 000 000
0 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2009
2010
2011
2012
2013
Év
Több millió m3/év Ivóvíz - Gazdasági célú ipari víz - Gazdasági célú egyéb - Állattartás
- Jelentős termálvíz kivétel - Gyenge oldalsó utánpótlódás - Nincs visszasajtolás/pótlás/
pt.1.2-Nyugat-Alföld porózus termál víztest,
pt.2.2-Észak-Alföld porózus termál víztest
„nem jó” mennyiségi (VGT alapján) állapot
Nyugalmi vízszint (m) -1
-2
-3
-4
-5
-6
-7
-8
-9
Év
p.2.10.1- Duna-Tisza közi hátság-Tisza-részvízgyűjtő északi rész „jó/nem jó határán”
mennyiségi állapot
p.2.10.2- Duna-Tisza-köze-Közép-Tisza-völgy „jó/nem jó határán” mennyiségi állapot 10.11.15 20:00
10.10.04 00:00
10.08.19 20:00
10.07.05 16:00
10.05.21 12:00
10.04.06 08:00
10.02.19 04:00
10.01.05 04:00
09.11.21 00:00
09.10.06 20:00
09.08.22 16:00
09.03.27 08:00
08.05.10 08:00
07.08.13 08:00
06.08.20 08:00
05.11.22 08:00
04.12.03 08:00
04.01.11 08:00
03.04.15 07:59
02.04.19 07:59
00.12.12 19:56
00.10.19 15:56
00.05.26 11:56
00.04.02 07:56
00.02.08 03:56
99.12.15 19:56
99.10.22 15:56
99.08.29 07:56
99.07.05 19:56
99.05.12 15:56
98.12.19 15:57
98.10.26 11:57
98.09.02 07:57
98.07.04 15:57
98.01.08 07:00
Albertirsa K-88 rétegvíz figyelő kút(60 m) felső-pleisztocén
0
Az Alföld nagy részén a talajvíz mélysége jelenleg átlagosan -3-5 méter a felszíntől számítva. Egykor átlagosan -2 méter volt a talajvízszint a felszíntől. A talajvíz a felszín alatti legfelső víztartó rétegben található víz, amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai tényezők. Elsődleges forrása a csapadék(hátság tetején), valamint az oldalsó utánpótlódás(hátság peremén). A területen az utóbbi években egyre jellemzőbb a nagy vízigényű haszonnövények termesztése. Mivel felszíni vízből nem lehet megoldani egyenlőre ezeknek a növénykultúráknak (kukorica, borsó, paradicsom, paprika, stb.) az öntözését, ezért jellemzően nagyobbrészt talajvízből, kisebb rész rétegvízből valósítják meg az öntözést.
91 835
Talajvíz termelés 1994-2013. 100 000
90 000
80 000
70 000
12 091
27 354 7 148
11 314
11 608
15 782
17 078
12 591
12 415
7 885
11 970
8 370
7 826
10 000
4 745
20 000
7 895
30 000
23 631
24 660
40 000
19 720
50 000
29 037
m3/év
60 000
0 1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Év
sp.2.10.1- Duna-Tisza közi hátság-Tisza-részvízgyűjtő északi rész „nem jó” mennyiségi állapot
sp.2.10.2- Duna-Tisza-köze-Közép-Tisza-völgy „jó/nem jó határán” mennyiségi állapot
-3.5
-4
Év Év
12.09.03 20:00
12.06.12 12:00
12.03.21 04:00
11.12.28 16:00
11.10.06 08:00
11.07.15 00:00
11.04.22 00:00
11.01.28 16:00
10.11.06 08:00
02.12.12 07:00
92.06.25 07:00
83.05.29 07:00
79.03.29 07:00
-1 -500
14.10.05 08:00
13.09.07 08:00
13.04.04 12:00
13.02.02 00:00
12.12.03 00:00
12.10.02 12:00
12.08.02 12:00
12.06.02 12:00
12.04.02 12:00
12.02.01 12:00
11.12.02 12:00
11.10.02 16:00
11.08.01 08:00
11.06.01 08:00
11.04.01 08:00
11.01.30 08:00
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
Talajvízszint (cm)
2002
2001
2000
-250
75.01.29 07:00
-450
10.11.30 08:00
-100
10.09.26 00:00
-600
07.03.08 07:00
-50
00.05.25 07:00
93.04.15 07:00
87.01.23 07:00
83.11.05 07:00
80.10.17 07:00
-500
-200
70.11.29 07:00
-300 77.09.29 07:00
-400
66.09.05 07:00
-250 74.09.11 07:00
12.07.07 00:00
12.05.16 08:00
12.03.25 20:00
12.02.03 08:00
11.12.13 20:00
11.10.23 08:00
11.09.01 20:00
11.07.12 08:00
11.05.21 20:00
11.03.31 08:00
11.02.07 20:00
10.12.18 08:00
10.10.23 08:00
10.09.01 08:00
05.07.17 07:00
00.01.04 07:00
12.08.27 12:00
2014.01.04
2013.01.04
2012.01.04
2011.01.04
2010.01.04
2009.01.04
2008.01.04
2007.01.04
2006.01.04
14.07.29 00:00
2005.01.04 14.06.07 12:00
14.04.12 16:00
2004.01.04 14.02.20 04:00
13.12.21 16:00
13.10.22 04:00
13.08.31 16:00
2003.01.04
13.07.05 04:00
13.05.14 00:00
2002.01.04
13.03.23 12:00
13.01.30 12:00 2001.01.04
12.12.10 00:00
12.10.18 00:00 2000.01.04
-100
62.07.05 07:00
-150
71.05.11 07:00
68.04.23 07:00
0
-50
58.05.05 07:00
-2
62.03.17 07:00
-200
0
54.03.05 07:00
-1.5
59.02.28 07:00
0
65.04.05 07:00 (cm) Talajvízállás
-1
56.02.08 07:00
-300
Talajvízállás (m)
-0.5
53.01.20 07:00
-100
50.01.02 07:00
Talajvízszint (cm) 0
50.01.02 07:00
Talajvízállás (m)
Nagykőrös 2178 törzsszámú figyelőkút (2000-2014.) Cegléd 2184 törzsszámú figyelőkút (2000-2014.) Idő
Idő
-150 Szentkirály 4029 törzsszámú figyelő kút Évek
-300
Tiszakécske 2199 törzsszámú figyelőkútKocsér 2186 törzsszámú figyelőkút 1950-2014 -350 0
-400
-200 -2
-3
-4
-2.5
-350
-3 -5
-6
Következtetések, előremutatás •A talajvízszint csökkenés egyik fő oka a nagy mértékű vízkivétel (éghajlat változás mellett) •1995: Nagykőrös belterületén 2655 db 40-50 m mélységű engedély nélkül fúrt kút öntözési és egyéb célra: 400-500 m3/nap 2,5-3,0 MILLIÓ m3/év •2000-es évek elejére a Duna-Tisza közén (KÖTIVIZIG) megközelítőleg 10 000 db engedély nélkül fúrt kút •A jelenleg folyó létesítési engedélyezési eljárásokban számos esetben több százezres nagyságrendű talajvízigény (öntözővíz minőségben) fogalmazódott meg •Az egyre növekvő talajvíz igény (öntözés) a talajvízszint további csökkenéséhez vezethet •A csökkenő talajvízszint veszélyezteti a FAVÖKO-t és a FAV mennyiségi és minőségi viszonyait A VGT célkitűzései nehezen érvényesíthetők. •A mélyebb vízadó rétegekben a jó állapot követelménye, hogy a vízszintek növekvő tendenciát mutassanak. Ez az utánpótlódáshoz igazított igénybevételi korlátok alkalmazásával, és a vízkivételek ennek megfelelő szabályozásával, bizonyos türelmi idővel elérhető
Javaslatok a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi védelme érdekében •Az engedély nélküli felszín alatti víztestet termeltető vízhasználatok (réteg és talajvíz) felderítése, bejelentés alapján (bírság mentesen) ezek nyilvántartásba vétele. Majd a szükséges szabályozási (nem szerkezeti) intézkedések meghozatala a VKI elvrendszere figyelembe vételével •A már így engedéllyel rendelkező vízhasználatok, vízkivételek ellenőrzése Szükség szerinti korlátozások, tiltások foganatosítása (felszín alatti vagyonkezelői nyilatkozatok-72/1996.(V.22.) Korm.r. 1§(4)) VÍZTAKARÉKOSSÁG •A lehetséges felszíni szabad vízkivételek kihasználásával tározók és öntöző csatornák építése a felszín alatti vízkivételek mentesítése érdekébenFELSZÍNI VIZEK HELYBEN TARTÁSA - TALAJVÍZDÚSÍTÁS •Az agrotechnikai lehetőségek kihasználásával a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait javítani lehet (pl.: mélyszántás)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! „Gyerünk…Nézzünk szét a magyar Alföld duna-tiszaközi tájain… A délibábos, virágos rétek tarkította mezőtengeren… Amit halálra ítélt a hozzá nem értés… S amiből sivatag lesz tíz éven belül” (Szalay, 1927.)
www.kotivizig.hu
Irodalomjegyzék - LIEBE P. (1993.): Talajvízsz9int-süllyedés a Duna-Tisza közi hátságon. A helyzet okai és a javítás lehetőségei. VITUKI RT. Hidrológiai intézete, Budapest - Pálfai I. (1992.): A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okai. Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlés IV. kötet, Talajvíz. Szeged, 1992. szeptember 78. - Juhász Gy. (1994.): Magyarország neogén medencerészek pannóniai s.l. üledéksorának összehasonlító elemzése. Földtani Közlöny 124. (3) pp. 341-365. - Pálfai I. (1994.): Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. A Nagyalföld alapítvány kötetei 3. Békéscsaba - Rotárné Szalkai Á. (1995.): A Duna-Tisza köze vízháztartását meghatározó földtani, vízföldtani tényezők. Szakértői tanulmány a Duna-Tisza közi hátság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatkozások környezeti hatáselemzéséhez és hatástanulmányához. Kézirat, KÉE, Budapest - Barabás Imre (2010.): Települések geológiai - hidrogeológiai felépítése, KÖTIVIZIG - Magyar Hidrológiai Adatbázis
